www.kozpont.ro
Maros megyei hetilap Új sorozat, XI. évfolyam // 21. szám // 2017. május 25–31. // Megjelenik csütörtökön // 12 oldal // ára: 1,5 lej
4-5. old. //
TÁRSADALO M
Gyógyszerész a Himaláján
„A legszebb meglátni a Föld tetejét”
3. old. //
V ÉLEM ÉN YEM SZ ERIN T
Csak egyik szemem nevethet...
A mondás úgy szól, hogy egyik szemem sír, a másik nevet, ami az egyszerre, egy időben jelentkező szomorúság és vidámság, bánat és öröm kifejezése. De valahogy mintha a bánaté lenne a főszerep. Ezért próbáltam egyet pödörni rajta, olyanformán alakítva, hogy inkább az öröm helyeződjék előtérbe, de jól érződjék az állapot kettőssége, a helyzetből fakadó feszültség. Mindezt annak apropóján írom, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) megállapította, hogy tizenhét vásárhelyi iskolában diszkriminálják a magyarokat. 5. old. //
TÁRSADALO M
Szeretethíd Nagyernyében
Veress Zsombor, Maros megye „csellengője” Segesváron él, gyógyszerészként dolgozik, négy csodálatos gyereke és életmódját támogató felesége van. A világ számos országában járt – élményeiről könyvet is írt –, illetve nemrégiben érkezett haza a Himalája alaptáborából. A szülei már gyerekkorában megszerettették vele a kirándulást, ám kisiskolás korában, a kommunizmus vasfüggönye miatt, csak álmodozhatott a távoli úticélokról. Mára mindez valósággá vált. 3. old. //
TÁRSADALO M
Esküvői kisokos kezdőknek és haladóknak Egy esküvő megszervezése rengeteg munkát és türelmet igényel. Szerencsére profik hada várja a párokat, akik hatalmas lelkesedéssel és még nagyobb szakértelemmel dolgoznak azon, hogy minden a helyére kerüljön, hiszen a tét óriási: ásó, kapa és nagyharang!
6-7. old. //
ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K
A Körös-völgy várkastélya A borosjenő várkastély építését a XIII. századra datálják, és sokáig Erdély legfontosabb végvárai közé tartozott. 1596 után a vár védelmére lovassági és gyalogos katonákat telepítettek ide. 1658-ban a II. Rákóczi György ellen induló budai pasa támadása során a gyökértelen telepesek sorra megfutamodtak, a megmaradt kevés védő szabad elvonulást kapott.
A Magyar Református Szeretetszolgálat 2009ben hozta létre a Szeretethíd elnevezésű segélynyújtó akciót, amelynek programját 2012től már az egész Kárpát-medencére kiterjesztették. A 2017. május 19-20-án zajló Szeretethídon a Nagyernyei Református Egyházközség Presbitériuma is részt vett. Az egyházközség elöljáróinak egy része a helyi köztemetőben található lelkészsírokat takarította ki. 8. old. //
HUMOR
Székely tízparancsolat
☻ Az asszony nem ember! Mivel az asszony: asszony ☻ A sör nem ital, főleg a Heineken! Még akkor sem, ha időközben elásták a csatabicskát az Igazi Csíki Sörrel ☻ A medve nem játék! Még a játékmackó sem, mivel egy igazi még a saját bocsának véli, és akkor lőttek a puliszkádnak ☻ Ne csinálj magadnak faragott székelyzászló-rudat, mert ...
\ 2. \
| NAPTÁR |
| NÉVNAPOK
KÁR KIHAGYNI
Május 25. Május 26. Május 27. Május 28. Május 29. Május 30. Május 31.
Halhatatlan Mozart – fesztiválzáró hangverseny
Május 25-én, csütörtökön este 7 órakor a Halhatatlan Mozart című rendkívüli vokálszimfonikus hangversennyel zárul a XLVII. Marosvásárhelyi Zenei Napok rendezvénysorozata a Kultúrpalota nagytermében. Vezényel Shinya Ozaki, oboán játszik Aurel Marc, fellép Claudia Bataragă szoprán, Molnár Mária alt, Tiberius Simu tenor, Balla Sándor basszus, közreműködik a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia vegyes kara és szimfonikus zenekara. Műsoron: Mozart-művek. A hangversenyre a 32-es számú bérletek érvényesek Angoltábor
Immár 10. alkalommal szervezi meg angol outdoor táborát az Outward Bound Románia szovátai központjában. A július 2-8. között zajló kalandra középhaladó angolnyelv-tudással rendelkező 12-14 éves gyerekek jelentkezését várják. A cél, hogy a gyerekek fejlesszék nyelvtudásukat és bátran használják a hétköznapokban. A program tevékenységei: interaktív játékok és gyakorlatok, tájékozódás iránytű és térkép segítségével, hegyi túrák, kötélkerti tevékenységek. A programot hazai és külföldi oktatók vezetik, élménypedagógiai módszerek alkalmazásával. Érdeklődni és feliratkozni június 19-ig az
[email protected] címen, vagy a 0769-224-290 és a 0365-407-673-as telefonszámokon lehet. A helyek száma korlátozott. A Barabás Miklós Céh Maros megyei csoportjának kiállítása
Gyökeret vert a tavaszi bemutatkozás hagyománya, negyedszer lép marosvásár-
Áloméj az állatkertben
Áloméj az állatkertben címmel fogyatékkal élő gyermekek és családjaik számára szervez különleges tevékenységet a marosvásárhelyi állatkert. A program június 2-án este zajlik. A tevékenységet 1996-ban a rotterdami állatkert kezdeményezte, azóta 228 állatkert csatlakozott hozzá. Jelentkezni május 31-ig lehet. Kapcsolattartó: Halmágyi
Alapítási év: 2006. Megjelenik csütörtökön. Kiadó: Medical Publicity Kft. ISSN 2069 – 900X
Lapigazgató: Gergely Zoltán Szerkesztő: Pál Piroska Főmunkatárs: Szentgyörgyi László Munkatársak: Czimbalmos Ferenc-Attila Molnár Tibor Nagy-Bodó Tibor Nemes Gyula Keresztrejtvény-szerkesztő: Hideg András
Orbán, Zsófia, Gergely Fülöp, Evelin, Gyöngyvér Hella, Gyula, Paszkál Emil, Csanád Magdolna, Mária Zsanett, Janka Petronella, Angéla
HOROSZKÓP
helyi közönsége elé a BMC Maros megyei csoportja. A nagy múltú művésztömörülés, amely nemrég kolozsvári országos kiállításával keltett nagy visszhangot, megyénk vizuális művészetének is újabb lendületet adott. Az itt élő, alkotó festők, grafikusok, szobrászok, díszítő- és iparművészek közül huszonöten tagjai az alakulatnak. Egy vagy több alkotással a mostani tárlatra is beneveztek. Sokszínű, várhatóan rangos, színvonalas kiállításuk a Bernády Házban nyílik meg május 25én, csütörtök délután 6 órakor. A megnyitón az eseményt Nagy Miklós Kund művészeti író méltatja.
Ildikó, telefonszám: 0746799-057, 0732-440-093. Kastélytúra a NagyiNettel
A Maros Megyei Könyvtár kövesdombi fiókja által működtetett NagyiNet program keretében június 3-án kastélytúrát szerveznek. A résztvevők a miklósvári Kálnokykastélyt, az olthévízi Haller– Kálnoky-, az alsórákosi Sükösd– Bethlen-kastélyt, illetve a felsőrákosi bazaltoszlopokat látogatják meg. Bővebb tájékoztatás és feliratkozás a kövesdombi könyvtárban, illetve Illyés Claudia könyvtárosnál a 0748-741-507-es telefonszámon. A hónap kiállított tárgya
A marosvásárhelyi Természetrajzi Múzeum áprilistól új projektet indított, amelynek célja havonta egy-egy különleges egyed bemutatása. Május folyamán e projekt keretében az európai muflonnal ismerkedhetnek meg a látogatók. A Szombath Zoltán által preparált és kitömött állatot 42 éve őrzik a múzeum raktárában.
I M PR E S S ZUM A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! // Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. // Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza!
| Központ hetilap | 2017 / 21. | május 25–31. |
Lapunk előfizethető Maros megye összes postahivatalában (katalógusszám: 15429), vagy a szerkesztőség Rózsák tere 16. szám alatti székhelyén . Telefon: E-mail: Honlap:
0265-250.994
[email protected] www. kozpont.ro
|
|
KOS: Fellélegezhet, hiszen a héten végre megszűnik a pechsorozata, és az eddigiekhez képest jóra fordul a sorsa. Még a rokonai, barátai is megérzik a változást magán, persze, hogy rögvest társaságba hívják, és mindenki találkozni akar majd önnel. BIKA: Mostanában zárkózottabb lett, és ezt a környezete is megérezte. Egyes barátai kifejezetten úgy érzik, hogy nem bízik meg bennük. Pedig manapság nem lenne rossz, ha lenne kivel beszélgetnie érzelmi gondjairól. IKREK: Kimondottan ígéretes ez a hét, és nem csak azért, mert kiváló formában lesz, hanem mert úgy érzi egy új fejezet kezdődött el az ön számára. Emellett nyugodalmas és kiegyensúlyozott napok elé néz. RÁK: Kellemes és boldog napok várnak önre. Szellemi kondíciója csúcsán van, dőlnek önből az ötletek, buzog magában az önmegvalósítás vágya és hogy egyáltalán, tegyen valami rendkívülit. OROSZLÁN: Sikerekben gazdag hét következik az ön számára. Testi és lelki kondíciója csúcsán áll és ez a napokban csak még jobb lesz! Minden akadályt és problémát könnyedén vesz. SZŰZ: Ha túl akarja élni a hetet, kénytelen lesz betankolni türelemből, ugyanis sorra érkeznek a nem várt fordulatok, amik kikezdhetik az idegrendszerét. Ezek nem kellemetlen momentumok lesznek, sőt, inkább pozitívak. MÉRLEG: Végre harmonikus hete van. Ha igazán tökéletesnek akarja tudni, akkor tegye hozzá rendbe a kapcsolatait is. Kár lenne veszni hagyni barátságokat félreértések és korábbi sérelmek miatt. SKORPIÓ: Anyagilag maximálisan biztonságban tudhatja magát, és ez igen jóleső érzés az ön számára. Már csak azért is, mert újabb lehetőség kínálkozik, amivel ezt tovább gyarapíthatja. NYILAS: Nagyon nagy lendülettel veti bele magát a hétbe és szerencsére az egészsége is kiváló. Ámbár hiányol valami újdonságot az életében. Lehet, itt lenne az ideje egy új hobbinak vagy, hogy új tanulmányokat végezzen. BAK: Végre felenged görcsös makacsságából és hajlandó lesz ügyeit nyitottabban és a lazábban kezelni. Végre képes lesz bevallani magának, hol hibázik, illetve egyáltalán észrevenni azt, hogy hol vannak problémák. VÍZÖNTŐ: Kezd egyenesbe jönni, stabilizálódni az élete és kiegyensúlyozottabbá válni. Igazán boldog és örömteli hét előtt áll. Hogy ez a széria meddig tart ki, az főleg magán fog múlni. HALAK: Mindenképpen törődjön többet magával és családjával ezen a héten. Már csak azért is, mert a túl sok munka kezd az egészségére rovására menni, ráadásul szerettei aggódnak is önért. |
Esküvői kisokos kezdőknek és haladóknak | TÁRSADALO M / V ÉLEM ÉN Y |
„A pároknak még a ceremónia előtt érdemes lenne megtervezniük az esküvőjüket, és csak akkor belevágniuk a házasságba, ha még mindig kedvelik egymást”szól a mondás, és ezen mindenki jókat mosolyog. De tény, hogy egy esküvő megszervezése rengeteg munkát és türelmet igényel. Szerencsére profik hada várja a párokat, akik hatalmas lelkesedéssel és még nagyobb szakértelemmel dolgoznak azon, hogy minden a helyére kerüljön, hiszen a tét óriási: ásó, kapa és nagyharang! Íme, néhány „szakértő”, akik munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a „nagy napon” minden tökéletes és örökre szóló élmény legyen.
Balázs Erzsébet, Arten Deco
A különleges ízek szerelmeseinek Egy kívül-belül ízléses, személyre szabott torta a „tökéletes” esküvő egyik fénypontja, hiszen tükrözi a pár személyiségét, eleganciát ad az eseménynek, és örök ízt hagy az emlékezetükben. Vallja mindezt Simo Barbara, a Barbara’s Cakes cukrászda tulajdonosa, az utóbbi évek tapasztalataira hivatkozva, akinek bár élete teljesen más irányba indult, a sors úgy hozta, hogy belevetette magát a cukrász szakmába. Fő profiljuk az esküvői torták, különleges alkalmakra, ünnepekre rendelt dísztorták, candy barok készítése. A tortasütés és díszítés valóságos művészet számukra, ami folyamatos fejlődést és tanulást igényel, egy kevés kézügyességgel és kreativitással „édesítve”. „Az idei év igazán divatos esküvői tortája a Naked Cake. Ez a rusztikus torta, amit általában élő, de nem kezelt virágokkal díszítünk, gyümölcsökkel, cukormáz helyet pedig vajkrémet használunk. Az ízeket illetően, ami nálunk nagyon menő, a 3 ízű belga csokis tortánk, amit általunk főzött málnazselével bolondítunk meg. A belga csoki különleges ízét a magas kakaóvaj tartalma adja meg. Sokan próbálkoztak már otthon is kipróbálni, ellopni ezt a receptünket, de igen nehéz az áruházakban beszerezni az igazi csokoládét. Ez az |
én kedvencem is, én fejlesztettem ki ezt az ízt”- mondja a legfontosabbakat az idei év „slágeréről”.
Az egyszerű és egyedi dekoráció titkairól
„Az esküvő attól válik tökéletessé, ha minden eleme harmóniában van. A bizonyos elemek közé tartozik az ízlésesen kigondolt és kivitelezett teremdekoráció is”- meséli Balázs Erzsébet, az Arten Deco tulajdonosa. Erzsébet - végzettsége szerint stílus és divattervező, aki férjén keresztül került kapcsolatba az esküvők világával. Míg 2007-ben fényképészként és videógráfusként dolgozott, 2009-be belépett életébe a teremdekoráció is, amit komolyabban 2012-től folytat. „Jelenleg teremdekorációval és virágösszeállításokkal foglalkozok. Az Arten Deco szlogenje az egyszerű és elegáns – ez tükrözi az ízlésvilágomat. Aki ebben a stílusban magára ismer, azokkal az ügyfelekkel megértjük és kiegészítjük egymást”- mondja. Hivatalosan a 2017-es év divatszíne a Greenery, a zöldek, a természet közelsége. „Tapasztalataim szerint környékünkön, az esküvőkön hódít a lila, a rózsaszín árnyalatai és a pasztellszínek. Virágok szempontjából az orgona meg a bazsarózsa. Az idei felkapott textília a jutavászon kombinációja csipkével. Az irányzatok maradtak az elmúlt évekről:
rusztikus, shabby chic, ennek a stílusnak az eszenciái a használt bútorok, a visszafogott színek, a gazdagon redőzött textilek, a kopott felületek, bohém textíliák, régies kiegészítők”- ismerteti Erzsébet, akinek célja olyan dekorációkat alkotni, melyek mentesek minden felesleges részlettől, a célnak megfelelőek, elegánsak, illetve kellemes környezetet biztosítanak. Életre szóló pillanatok
Az esküvőknek elmaradhatatlan személye a fotós, aki megörökíti a pillanatokat akár az unokák számára is. „Vannak fotósok, akiket klasszikus, dokumentumértékű fotózási stílusokért keresnek, de vannak olyan fotósok, akik kreativitásukért keresettek”- meséli Grávuly Vilmos Szilárd, aki munkáival arra törekszik, hogy tükröződjön bennük az egyediség, ezért mindig más koncepcióban gondolkozik, mindig részletesen egyeztet a párokkal, időbeosztásról, stílusról, díszítésről, virágcsokor színvilágáról, és persze ott van a B-terv is a tarsolyában, ha az időjárás megmakacsolná magát. Szilárd hobbiként kezdte a fotózást, aztán napról-napra tudatosult benne, hogy ez az, amivel mindent meg lehet érinteni esztétikusan. Az árak tekintetében minden fényképész arra törekszik, hogy személyre szabott árajánlattal tudjon előállni. „Nálunk eléggé alacsonyak
/ 3. /
VÉLEMÉNYEM SZERINT
Csak egyik szemem nevethet...
A mondás úgy szól, hogy egyik szemem sír, a másik nevet, ami az egyszerre, egy időben jelentkező szomorúság és vidámság, bánat és öröm kifejezése. De valahogy mintha a bánaté lenne a főszerep. Ezért Szentgyörgyi László próbáltam egyet pödörni rajta, olyanformán alakítva, hogy inkább az öröm helyeződjék előtérbe, de jól érződjék az állapot kettőssége, a helyzetből fakadó feszültség. Mindezt annak apropóján írom, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) megállapította, hogy tizenhét vásárhelyi iskolában diszkriminálják a magyarokat. Mindennek előzményeként a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) tavaly nyáron tett panaszt a CNCD-nél 31 olyan marosvásárhelyi tanintézmény ellen, ahol hiányzik a kényelvűség. Az anyanyelvhasználati jog érvényesítése érdekében kifejtett elszánt és sikeres tevékenységéért elismerés illeti a CEMO-t. Az érintett intézmények – iskolák és óvodák – mind vegyes tannyelvű intézmények, román és magyar osztályokkal és csoportokkal. Megjegyzendő: mindenikük vezetőtanácsában RMDSZ-es városi önkormányzati képviselők is vannak. „Az utóbbi évek során szervezetünk többször jelezte az iskolai kétnyelvűség hiányát az RMDSZ helyi képviselői irányába. Sajnálatos, hogy az érdekképviselet sem helyi tanácsosai, sem a marosvásárhelyi RMDSZ nem volt hajlandó érdemben ezzel az üggyel foglalkozni” – olvasható a CEMO közleményében. Ezért is értékelendő a Szabad Emberek Pártja (POL) által kezdeményezett határozat, amelyet a képviselőtestület múlt csütörtökön fogadott el, s amely rendelkezik az oktatási intézményekben a kétnyelvű (magyar és román) feliratok kihelyezéséről. Egyébként a kétnyelvűségre vonatkozó törvényes keret eddig is létezett, alkalmazása azonban, a helyi adminisztráció akadékoskodása miatt, elmaradt. „Gyakorlatilag egy közalkalmazott dönthette el, hogy kihelyezhetők-e az iskolák épületében a kétnyelvű feliratok vagy sem. Ez így nem jó.” – jelentette ki a határozattervezetet benyújtó POL-os képviselő, Radu Bălaş. Úgy tűnhet, minden akadály elhárult a probléma megoldása elől. Csakhogy ne feledjük, minden határozat annyit ér, amennyit belőle megvalósítanak. Esetünkben a megvalósítás – a magyar nyelvű feliratok kihelyezése – a magyar érdekképviseleten (is) múlik. A határozat életbe ültetésével megbízottak ellenőrzése, számonkérése mindenképp. És még valami: az elmarasztalt intézmények között ott szerepel az a sportiskola is, amelynek igazgatója, Csíki Zsolt éppen az RMDSZ városi önkormányzati képviselője, annak frakcióvezetője. Hát ezért nem lehet felhőtlen az örömünk. Véleményem szerint. az árak, ezért is vagyunk keresettek más megyékben is. Hogy számokról is említést tegyünk: egy menyegző megörökítése és egy közepes méretű fotóalbum átlagos kiinduló ára 450 euró. Azonban, ha a kliens természetes, bőrborítású albumot igényel, és mondjuk egy második fényképészt,
így ez az ár könnyen megduplázódhat”- avat be a részletekbe, aki a város és a megye legfelkapottabb helyszíneit is felsorolja: a marosvásárhelyi vár, akik pedig igazán egyedire vágynak, azoknak ott van, főleg téli időszakban, a Bâlea-tó melletti jéghotel. Timár Tímea
Központ hetilap | 2017 / 21. | május 25–31. |
\ 4. \
| IN T ERJÚ |
Gyógyszerész a Himaláján
„A legszebb meglátni a Föld tetejét” Veress Zsombor, Maros megye „csellengője”Segesváron él, gyógyszerészként dolgozik, négy csodálatos gyereke és életmódját támogató felesége van. A világ számos országában járt – élményeiről könyvet is írt –, illetve nemrégiben érkezett haza a Himalája alaptáborából. A szülei már gyerekkorában megszerettették vele a kirándulást, ám kisiskolás korában, a kommunizmus vasfüggönye miatt, csak álmodozhatott a távoli úticélokról. Mára mindez valósággá vált.
A Carit San Medical Járóbeteg-rendelő
a következő orvosi szakellátással áll az önök rendelkezésére:
• Fizioterápia és gyógytorna • Kardiológia • Bőrgyógyászat • Nőgyógyászat • Hematológia • Munkaorvos • Fül-orr-gégészet • Ortopédia • Gyerekgyógyászat • Tüdőgyógyászat
• Pszichiátria • Urológia • Belgyógyászat-Ultrahang • Ideggyógyászat • Szemészet • Sebészet • Infektológia • Allergológia • Pszichológia • Dietetika
Nyitva tartás: Hétfő-Péntek: 07.00–20:00 Marosvásárhely, Mihai Viteazul utca 42. szám Tel.: 0265.269.172, 0265.266.249 Mobilszám: 0730-619-401 E-mail:
[email protected] Laborvizsgálatok: Aurel Filimon utca 15. Tel.: 0265-250-874 vagy 0730-619-404 facebook.com/caritsan
www.caritsanmed.ro
ON-LINE PROGRAMÁLÁSOK
A KÖZPONT HETILAP OLVASóI 10% -OS KEDVEZMÉNYBEN RÉSZESÜLNEK bármely szakrendelés esetén ezen szelvény felmutatásával.
| Központ hetilap | 2017 / 21. | május 25–31. |
– Mi a fontosabb: a cél vagy az út? – Természetesen mindkettő. Egész életünk azzal telik, hogy különböző célokat tűzünk ki magunk elé, az igazán fontosakért képesek vagyunk nagy áldozatokat is hozni. Így van ez a kirándulások, hegymászások esetében is. Egy negyvenes éveiben élő férfiben már van annyi bölcsesség, hogy belássa: az egész világot akkor sem fogja tudni felfedezni, ha két élete van. Ezért a célok között fontossági sorrendet állítok fel, megpróbálom legalább a lista elején levő céljaimat elérni, amelyek mindig kivitelezhetőek. Azonban az út is fontos, mert azoknak a dolgoknak tudunk a leginkább örülni, amelyekért megküzdöttünk. A televízió előtt üldögélve is csodálhatjuk a Himalája csúcsait, de nem lehet feledni egy izzasztó kapaszkodást, amelynek végén ott vár a jól megérdemelt kilátás. Idővel éppen azok a percek édesednek meg a legjobban, amelyek a legnehezebbek voltak.
– Nemrég a Himalája alaptáboráig jutott el. Milyen tapasztalatokkal gazdagodott? – Bár szeretem a hegyi barangolást, be kell vallanom, hogy egy teljesen átlagos képességű ember vagyok, s mint olyan még csak nem is álmodozhatok arról, hogy a világ legmagasabb csúcsait meghódítsam. Azt azonban kivitelezhetőnek véltem – még a környezetem riogatásának ellenére is –, hogy az Everest alaptáborának szintjéig eljussak. Minden, hozzám hasonló hegymászónak nagy álma, hogy legalább egyszer az élete során túrázhasson az igazán magas
Napozó fókák Új-Zélandon hegyek világában. Természetesen én is sokat ábrándoztam erről. Nepál és a fővárosa, Katmandu már az első pillanattól nagy hatással volt rám. Életemben először jártam egy harmadik világbéli országban, ezért megdöbbentett az ott tapasztalható szegénység, szeméthegyek, bűz, por, szmog. Ugyanakkor nagy élmény volt belepillantani a számunkra idegenszerű világvallásokba és kultúrákba: a kiismerhetetlen hinduizmusba, a békeszerető buddhizmusba, a szegény, de boldog emberek életébe. A hegyi túra, pedig maga volt a beteljesült álom. A hegyi patakok inkább folyónagyságúak, a rododendron fanagyságú, a hegycsúcsok pedig az égig érnek.
– Mi volt a legnehezebb, illetve a legkellemesebb, meglepőbb élmény ezen út során? – Utazhattam a világ egyik legveszélyesebb menetrendszerinti repülőútján Katmandu és Lukla között. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy ugyanazt az ösvényt tapostam az alaptábor szintjéig, mint sok világhírű hegymászó Sir Edmund Hillarytől Erőss Zsoltig. A legnehezebb az volt, hogy bizony a szervezetem megsínylette, hogy a magasság növekedésével egyre kevesebb oxigénhez jutottam. A magashegyi betegség enyhébb tünetei engem sem kíméltek. Az egyik legkellemesebb élmény pedig az volt, amikor életemben először megpillanthattam Földünk tetejét, a Csomolungmát, és a világ harmadik legmagasabb csúcsát, a Lhotset. Különleges tapasztalat volt a serpák világában mozogni, és őket megfigyelni.
– Hogyan készült fel az útra? – Fizikailag az erdélyi hegyekben készültem, de a szellemi és a lelki felkészülés talán még a testinél is fontosabb, mert a dolgok leginkább az ember fejében dőlnek el.
– A világ számos országában megfordult. Melyek voltak azok a helyek, amelyek leginkább megérintették, amit másnak is ajánlana meglátogatásra? – Nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy szépségeket lássunk. Itthon minden adott ahhoz, ami egy igazán szép hegyi kiránduláshoz, természetközeli élményhez szükségeltetik. Erdélyt fenséges hegyek koszorúzzák, amelyekből számomra a legkedvesebbek a Fogarasi-havasok, a Retyezát és a Királykő. Életre elegendő túraösvénnyel és élménnyel ajándékozzák meg a rá merészkedőket. Ha egy picit kiszélesítjük a látóhatárunkat, és viszonylag olcsón, ugyanakkor turistabarát módon szeretnénk csodálatos helyeken kirándulni, akkor mindenképp meg kell említenem a nem is olyan elérhetetlen Ausztriát. Ám ha valami igazán egzotikusat szeretnénk látni, és viszonylag kis területen világszép helyekre eljutni, akkor Új-Zélandra kellene elutazni. Gyönyörű fjordok, érintetlen mérsékelt égövi őserdők, működő vulkánok és termálfürdők várják ott az embert.
– Mit tanul magáról, embertársairól az utazás során? – „Minden hosszú utazás belső utazás is” – írja Farkas Wellmann Endre, hiszen utazásaink során sokszor kell |
| IN T ERJÚ |
Apor-kötet Marosvásárhelyen
/ 5. /
Pénteken, május 19-én a marosvásárhelyi Bolyai-téri unitárius egyházközség tanácsterme adott otthont az Aporok szolgálatban című konferenciakötet bemutatásának.
Ausztriában a családdal
A legidősebb, 67 éves serpa átlépnünk saját határainkat. Ki kell zökkennünk komfortzónánkból, új embereket, tájakat megismerve rá kell jönnünk arra, hogy nem körülöttünk forog a világ, hanem mi forgunk a világ körül. A magasban az igazi énünk kerül előtérbe, mert levetkőzve a civilizáció álarcait, sokkal inkább válunk önmagunkká. Ugyanakkor hiszem azt, hogy egy tájban nem csak a puszta köveket, egy épületben nem csupán a díszítőelemeket kell látnunk, hanem észre kell vennünk a mindenhol jelen lévő teremtő Istent. Véleményem szerint Istent nem csupán a templomi gyülekezet közösségében lehet imádni.
Ő ott van a hegycsúcsokon is, és mindenhol, ahová útjaink vezetnek, csak meg kell tanulnunk kézen fogni őt. – Melyek a következő úticélok a bakancslistán? – Nem szeretek előre dicsekedni terveimről. Azt azonban biztosan elmondhatom, hogy az erdélyi hegyek mindaddig fognak bakancslistámon maradni, ameddig járni tudok. Szeretnék emellett más kontinensek, általam megvalósíthatónak vélt hegyi ösvényein is túrázni, és remélem, hogy a családommal is fogok újra világot látni. Pál Piroska
Szeretethíd Nagyernyében
A Magyar Református Szeretetszolgálat 2009-ben hozta létre a Szeretethíd elnevezésű segélynyújtó akciót, amelynek programját 2012-től már az egész Kárpát-medencére kiterjesztették. A 2017. május 19-20-án zajló Szeretethídon a Nagyernyei Református Egyházközség Presbitériuma is részt vett. Az egyházközség elöljáróinak egy része a helyi köztemetőben található lelkészsírokat takarította ki. A Szeretethíd lényege, hogy Kárpát-medence-szerte egyidőben tör|
A könyvbemutatón dr. Ambrus Tünde egyetemi adjunktus és Berekméri Árpád Róbert levéltáros-történész mutatták be, méltatták azt a kötetet, amely a 2015. október 30-án a Sapientia EMTE csíkszeredai karán, az Erdélyi Múzeum Egyesület Csíkszeredai Fiókegyesületének szervezésében tartott konferencián elhangzott előadások írott változatait gyűjtötte egybe. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat alkalmából, Apor Károly, a kiváló erdélyi jogász, közgazdász születésének 200., Apor Vilmos, ez első székely boldog halálának 70. évfordulója címmel tartott konferenciát Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma, Hargita Megye Kulturális Központja és a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara támogatta. A konferencián résztvevő nyolc történész – Egyed Ákos akadémikus; Oláh-Gál Róbert egyetemi adjunktus; Garda Dezső docens; Apor Eszter művészettörténész-muzeológus; Kiss Gábor levéltáros-hadtörténész; Nagy Botond levéltáros; Darvas-Kozma József pápai káplán, esperes és Nemes Gyula publicista, történész – közül haton le is írták a tanulmányukat, amelyeket Nemes Gyula kötött
ténik több településen valamilyen önkéntes munka a rászorulók vagy a közösségek segítése érdekében. Például: ételt főznek rászorulóknak, középületet javítanak, kerítést festenek, temetőt takarítanak, szemetet gyűjtenek, különböző jótékonysági, kulturális, sportrendezvényeket szerveznek stb. A 2017. május 19-20-án zajló Szeretethídra 17 000 önkéntes jelentkezett, akik 350 feladatban 262 településen végeztek önkéntes munkát és segítettek környezetükben Kárpát-medence-szerte. Az idei esemény
végül egy „csokorba”. A kötet marosvásárhelyi bemutatóján Ambrus Tünde az EMKE Csíkszeredai Fiókegyesületének a törekvéseiről beszélt: „A fiókegyesület létezésétől számítva - 20142017 között - három alkalommal tartott megemlékező tudományos konferenciát és tiszteleghetett a Magyar Tudomány Napja előtt. Tartalmi vonatkozásban pedig azt is ünnepelheti, hogy évről évre lehetőséget talált kitűzött céljai újabb és újabb megvilágítása irányába. Ami nem más, mint visszanyúlni és visszahozni, elültetni, bevinni egy kisrégió, Székelyföld, az erdélyi magyarság kulturális, szellemi, tudományos vagyonából, emberi nagyságaiból a közösségünk sorskérdéseit felvállaló személyiségek példáit. Az elmúlt három év törekvése három konferenciát eredményezet és eddig két kötetet: 1. 2015: Dózsa György Konferencia – Dózsa kötet 2. 2016: Apor Konferencia – Aporok szolgálatában kötet 3. 2017: Gyógyító székelyföldi apostolok – és remélhetőleg ezt a tartalmi összefoglalót tartalmazó kötet" – fejtette ki a tanárnő. Berekméri Árpád Róbert marosvásárhelyi levéltáros a kötetet tartalmi szempont-
egyházi fővédnöke Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke volt, és megnyitójára Nagyváradon került sor a Szigligeti Színház lépcsőjén. Május 20-án a Nagyernyei Református Egyházközség Presbitériumának egy része is csatlakozott a Szeretethídhoz, amikor is a helyi köztemetőben végeztek önkéntes munkát. Az ernyeiek három hajdani református lelkész sírját takarították ki: Lőrinczi János (1805–1875), Pap Zsigmond (1848–1882), Kali József (1861–
ból ismertette, amelyben az előszavak és a képmelléklet mellett hat tanulmány olvasható: Garda Dezső: Apor István élete és munkássága, Oláh-Gál Róbert: Apor Károly (1815–1885), Nemes Gyula: Apor Károly báró tófalvi pere, Apor Eszter: A fényképészet és festészet – Báró Apor Károly portréi, Kiss Gábor: Apor Gizella főápoló és Apor Sámuel altábornagy az I. világháborúban, valamint Dr. Darvas-Kozma József: Apor Vilmos, az első székely boldog. Ezt követően Nemes Gyula, a könyv szakszerkesztője megköszönte mindenkinek a közreműködését, segítségét, aki valamilyen formában segítette a könyv megjelenését, kiemelve az anyagi és erkölcsi támogatást nyújtó egyesület és személyesen az Apor család mai tagjainak a fontos szerepét. Záróakkordként Székely Szilárd János a Metamorphosis Nova Transylvaniae Egyesület eddig nyomdafestéket látott kiadványait ismertette, majd a szervezők egy pohár finom borra hívták meg a könyvbemutatón megjelenőket. Aporok szolgálatban, Nemes Gyula (szerk.), Studium Kiadó, Marosvásárhely, 2016. Központ
1900). A munkafolyamat a következőképpen zajlott: bozótirtás, szemétgyűjtés, sírkövek lepucolása, a feliratok fekete festékkel való megírása. Nemes Gyula
Központ hetilap | 2017 / 21. | május 25–31. |
A Körös-völgy várkastélya
| ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K |
\ 6. \
(folytatás előző lapszámunkból, befejező rész)
A borosjenő várkastély építését a XIII. századra teszik, és sokáig Erdély legfontosabb végvárai közé tartozott. 1596 után – miután Borbély György visszahódította a törököktől – a vár védelmére lovassági és gyalogos katonákat telepítettek ide, akiket nemesi szabadságjogokkal ruháztak fel. 1658-ban a II. Rákóczi György ellen induló budai pasa támadása során a gyökértelen telepesek sorra megfutamodtak, a megmaradt kevés védő szabad elvonulást kapott. A fejedelem a vár feladóit, közöttük Újlaky László alispánt, Diószegi Kristóf alkapitányt és Pataki Istvánt Nagyvárad piacán kivégeztette. A vár ezután egészen 1683-ig török kézen maradt. 1849-ben Vécsey Károly tábornok serege itt rakta le a fegyverét – emléktábláját a helyi református parókia folyosóján lehet megtekinteni –, 1885 környékén pedig honvédkaszárnyának használták. A dicső múltú város
Arad megyében kevés helységnek van annyira gazdag és dicső múltja, mint Borosjenőnek, amelyet északon és nyugaton az Alföld, keleten az Erdélyi-szigethegység, délen pedig az Erdélyi-érchegység határol. A rómaiak idejében a Körös-völgy kulcsának tekintették, Valens császár erődítményt, Marcus Aurelius várat építtetett ide, Hadrianus uralkodása alatt fürdőket létesítettek a területén, Probus korában pedig szőlővel ültették be vulkanikus dombját. Kr. u. kétszázhetvenben azonban a gótok kiszorították innen a rómaiakat, majd a hunok, az avarok és a szlávok hatalmaskodtak a régió felett, így jó ideig ellenőrizhették a Körös melléki vidéket. A településre vonatkozó legrégibb ismert írott magyar adat 1191-ból való
Márki Sándor történész szerint a helységet kezdetben Brodnak – azaz révnek – hívták, a Jenő elnevezés változatai: a Nadinew, Ienopolis, Ienopoea, Jamen és a Jenew csak a XIV. században kezdtek feltűnni a dokumentumokban, a boros jelző viszont még ennél is később, a tizenhatodikban, vagyis az ezerötszázas években vált használatossá. Gurzó K. Enikő, a Művelődés című Kolozsváron megjelenő folyóiratban arról ír, hogy a településre vonatkozó legrégibb ismert írott magyar adat 1191-ból való, és Imre király egyik oklevelében őrződött meg, a következő utalást pedig 1214-ben keltezték. Az első vár vagy vármag
megjelenését mégis a késői 1293-as évszámmal hozzák összefüggésbe a kutatók, mert szerintük egy ennél korábbi erődítmény létét semmi sem igazolja. A vár parancsnokai nem tudják megtartani a fegyelmet
Ami a vár történetét illeti, kiemelten fontos tudni azt, hogy a törökök 1658. augusztus huszonnyolcadikán körülvették, majd ostrom alá vették az erősséget, melyet Diószegi Kristróf alkapitány és Újlaky László alispán vezetett. A történelem azt igazolja, hogy fegyelmet azonban egyikőjük sem tudott tartani, az őrség szökdösni kezdett, így a létszám hamarosan háromszázötven főre olvadt. A török megadásra szólították fel a védőket, és miután választ nem kaptak, erősebben kezdték el ágyúzni a falakat.
„… Ő miattuk romol Erdély…”
Az ötödik napon a védők szabad elvonulás feltétele mellett feladták a várat, és 1658. szeptember másodikán elvonultak Nagyszalontára. Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében arról ír, hogy itt, Nagyszalontán a fejedelem a tiszteket elfogatta, Újlakyt szeptember hetedikén kivégeztette, Diószegit és a melléje rendelt német hadnagyot pedig Várad piacán fejeztette le. Közölnünk kell még azt is, hogy a fejedelem csak Tury Mihálynak kegyelmezett meg, aki a vár feladását ellenezte. Az egyik Debrecen felé
| Központ hetilap | 2017 / 21. | május 25–31. |
menekülő porkolábot, Pataky Istvánt csak hetekkel később sikerült elfogatnia, és irgalom nélkül felakasztatta. Mondván: „… Tanúljon más is! Az lenne híre, ha nem öletnők az árulókat, mi akaratunkból lett Jenő feladása. Ő miattuk romol Erdély, romlunk mi, romol e darab föld s magyar nemzet az áruló ebek miatt…”.
Evlija Cselebi meglátása 1660-ból
Jenő várának elfoglalása után, 1660-ban Evlija Cselebi is megfordult az erődítmény falai között. Őt idézve: „… A Körös folyó partján négyszögalakú vár; kicsiny kőbástyái vannak… mindegyikbe ezer ember fér el… Déli oldalra néző, egy kapuja van… Árkában a Körös folyó folyik… E váron belül az Újvár van. Csinos kis váracska… négyszögletén deszkatetejű, négy erős torony van, melynek falának szélessége húsz láb. E belső várnak egy nyugatra néző kapuja van. Ennek az árka is tele fan folyóvízzel… A Körös folyónak jobb- és balpartján egy nagy város van, melynek kerülete körülbelül négyezernyolcszáz lépés; jelenleg fejlődésnek indult palánka. Összesen nyolc bástyája és három kapuja van: a Temesvári-kapu délre, a Gyulai-kapu nyugatra, a Váradi-kapu keletre, s mind fakapu. Ennek árkát is a Körös folyó tölti meg…”. Az erődítmény végre magyar kézre kerül
Befejezésül, ami még a jenői várat illeti, még tudni kell, hogy Veterani tábornok
német katonákkal 1693 áprilisában foglalta vissza, a török őrségnek szabad elvonulást adva. Az 1848-as szabadságharc idejében e vár is a magyarok kezére került. A császáriak által történt visszafoglalása után, 1849. augusztus huszonegyedikén itt tette le a fegyvert Vécsey tábornok Rüdiger orosz tábornok serege előtt. Kiemelten fontos tudni még azt is, hogy az itteni katolikus templomban temették el az aradi vértanúk egyikét, Leiningen-Westerburg károly tábornokot. A ma látható átalakított, négy saroktornyos várkastélyt 1870-ben Atzél Péter főispán javíttatta, melyben 1900 körül még katonaság is tartózkodott.
A XVI-XVII. századi Erdélyben az erődökkel körülvett templomokat gyakran kastélynak nevezték
Jenőnek már az államalapítást követő évszázadban, 1199-ben volt egy temploma és egy kolostora, a kora újkorban pedig jelentős erdélyi családoknak nyújtott reprezentatív életteret, többé-kevésbé védhető lakóhelyet. Szintén a fent említett szerző, Gurzó K. Enikő közléséből derül ki az is, hogy mint mindenik várkastélynak, úgy a jenőinek a kifejlődésében is mind a késő középkori hadviselő vár, mind pedig a lakóigényeket kielégítő és gazdasági funkciót betöltő, birtokközpontnak számító udvarház szerepet játszott, mondhatnók: a kettő ötvözésének, összeolvadásának lett a végeredménye, következésképp egyfajta átmenetet jelöl.
A műszót egyébként Jókai Mórnak köszönhetjük, hisz ő alkotta meg, így eléggé fiatal, előtte nem volt használatos. Rajtunk múlik tehát, mit nevezünk várnak, mit kastélynak, és mit várkastélynak, a műfaji besorolás sokszor eléggé megdolgoztathatja az agytekervényeinket, főként, ha figyelembe veszszük, hogy az eleganciára törő barokk korban az erődített lakhelyek feladták védelmi szerepüket, és hogy a XVI-XVII. századi Erdélyben az erődökkel körülvett templomokat gyakran kastélynak nevezték. A mai szóhasználatunk tehát a korábbinál, a réginél sokkal szűkebb tartalmat jelöl. Ma már templomerődről vagy templomvárról beszélünk, a korabeli leírásokból pedig kibetűztük: néha a kastélyoknak is volt védőfaluk, a lőrésekkel ellátott kőfalgyűrűk bástyái pedig szuroköntőket viseltek. Előfordult, hogy a falak körül vízárkot is ástak, a bejárat védelmét pedig felvonókapu szolgálta, és a kapuközökben fegyveres őrség teljesített szolgálatot. A kastélyok urai ekként a jobbágynép féken tartására is felkészültek, nemcsak az ellenség támadásaira. A felsorolt, zordnak és haszontalannak minősített védelmi berendezéseket többnyire a fásító, parkosító, elkényelmesedő XVIII. században számolták fel, bontották le, vagy egyszerűen csak veszni hagyták. Ezen hóbortnak a török kiűzése után Jenő is alávetette magát. A külső védőfalnak napjainkban csupán egy bozóttal benőtt három méter ma|
| ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K |
/ 7. /
Michail Valachei Transalpina’ vajvoda….. 1599. Mihály vajda parancsa az erdélyi káptalanhoz, hogy Borbély Györgyöt, az erdélyi összes hadak fővezérét, aki Facsetet, Borosjenőt, Lippát, Világost, Arad vármegyét s a környék palánkjait visszavette a töröktől, iktassa be három falu, a lippai nemesi udvarház és a Maroson levő két malom tulajdonába.
Borosjenő várának a 18 században készült alaprajza
A vár és a már romos mecset, 1933
1693 június 13. Haditudósítás Jenő várában talált török fegyverekről (Ordentliche wochentliche Post-Zeitungen, 1693) gas és húsz méter széles ötszögű csonkja tekint szomorúan a Körösre, és úgy tűnik, szívesen mesélne annak, aki meghallgatná.
Befejezés, avagy amit még tudni kell
1870 körül a belső várat neoklasszicista stílusban újították fel. A második világháborút követően kisegítő iskola működött a falai között. 1970–1972-ben nagyjavításra és korszerűsítésre került sor. 1998-ban az iskolát elköltöztették, és a vár Borosjenő városának a tulajdonába került. A város anyagi források hiányában csak a minimális állagmegőrzési munkákat végeztette el. 2008–2009|
ben Gyula városával együttműködve próbáltak forrásokat szerezni a vár turisztikai hasznosítása érdekében, de a pályázatot 2010. augusztusban elutasították. A jelenlegi állapotról azonban hadd tanúskodjanak a fényképeink… Összeállította: Nagy-Bodó Tibor * A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Roșu Mária és Demján László műemlékvédő építész gyűjteményéből küldte be szerkesztőségünkbe.
A belső vár ma befalazott nyugati kapuja.
A falkutatások során feltárt, nagy valószínűséggel Dienesmonostorról származó románkori oszlopfejezet.
Központ hetilap | 2017 / 21. | május 25–31. |
\ 8. \
| HUMOR |
Arra utaló jelek, hogy előző este kissé felöntöttél a garatra
☻ 5.1-es madárcsicsergésre ébredsz, de nem felejtetted nyitva az ablakot – egy parkban aludtál ☻ Egy volt csajod ágyában ébredsz ☻ Egy volt csajod anyjának ágyában ébredsz ☻ Egy volt csajod apjának ágyában ébredsz ☻ A saját ágyadban ébredsz, de cipőid és ruháid szanaszét dobálva hevernek; nadrágod a csillárról lóg, sáros, szakadt zakód az asztal alatt pihen, a szoba
közepén pedig egy zsák szén és egy grillezőrács, mivel miccset akartál sütni, de – szerencsére – még tűzgyújtás előtt bealudtál ☻ Harminchét nem fogadott hívás – látod a telefonodon, aztán szép lassan rájössz, hogy nem vasárnap délelőtt van, hanem hétfő délután ☻ A telefonodat böngészgetve elhűlve tapasztalod, hogy véletlenül minden, a telefonkönyvedben található ismerősödnek elküld-
Székely tízparancsolat
☻ Az asszony nem ember! Mivel az asszony: asszony ☻ A sör nem ital, főleg a Heineken! Még akkor sem, ha időközben elásták a csatabicskát az Igazi Csíki Sörrel ☻ A medve nem játék! Még a játékmackó sem, mivel egy igazi még a saját bocsának véli, és akkor lőttek a puliszkádnak ☻ Ne csinálj magadnak faragott székelyzászló-rudat, mert a vásárhelyi Székely Szabadság Napján úgyis elkobozza a milicista ☻ Karácsonyra ne végy csillagszórót, mert rád fogják, hogy atombombát akarsz csinálni belőle ☻ Ne válassz túl szép menyecskét feleségnek, különben minden barátod meg akarja majd döngetni, és néhány meg is fogja ☻ Csak olyan páleszt igyál, amelyik az asztalra lötytyintve nem mar egy perc alatt két centinél mélyebb likat a fenyőfadeszkába ☻ Sose emberkedj nálad másfélszer nagyobb paraszttal a kocsmában, pláné, ha ketten vannak, de valójában egyedül van ☻ Disznóvágáskor mindig viselj sapkát, mert amikor a böllér már nagyon nem szomjas, azt döfi torkon, akin nincs ☻ Ha a fentieket csak egy üres zakuszkásborkánon keresztül tudtad elolvasni, akkor ma már ne igyál többet! mt | Központ hetilap | 2017 / 21. | május 25–31. |
ted hajnali fél négykor a következő üzit: „Mméghh minmdig szerretlek kiccssiim” ☻ Nemcsak egy félig megevett pizza van az ágyad mellett, de egy félig megevett pizzásdoboz is
☻ Napszemüveged és mobilod sehol, ellenben csodálkozva fedezel fel a konyhaasztalon egy cserép muskátlit, egy villanyórát, egy „Pastrati linistea” táblát, az utált szomszéd postaládáját és egy taxiajtóból
származó hamutartót ☻ És végül: fél szemed bedagadva, négy fogad hiányzik, minden lélegzetvétel fáj; halványan dereng, hogy hazafelé belekötöttél egy nagyobb társaságba… mt
☻ A gólya minden ősszel hazamegy, ezzel szemben a migráns, ha egyszer eljött otthonról, többé a büdös életben nem megy haza ☻ Gólyából is, migránsból is lehet kalifa ☻ A gólyák sokat költenek, a migránsokra szintén ☻ A gólya is, a migráns is Európában és Ázsiában elterjedt ☻ Az újratelepítési programoknak köszönhetően az utóbbi években mindkettő megjelent Hollandiában, Belgiumban, Svájcban és Svédországban is ☻ A gólya egyszerre maximum egy kisbabát hoz, a migráns minimum többet ☻ A gólyakakas nem búbolja meg az őshonos fajok tyúkjait, a migránskakas igen ☻ Gólyahír csak tavasszal van, migránshír minden nap
☻ A gólya nem lesz szarka, miután megérkezik Európába, a migráns igen ☻ A gólya is, a migráns is szereti a zöld határt ☻ Ha a gólya fészkét bekamerázzák, nem gyújtja fel a falut dühében, míg a migráns a menekültszállót igen ☻ A gólyák Kelet-Európát preferálják, a migránsok Nyugat-Európát ☻ A gólya egyedül kelepel, a migráns szelfizik Merkellel ☻ A gólya néha templomtornyokon tanyázik, a
migráns sose tenne ilyet ☻ A gólya táplálékkeresés közben lassan, méltóságteljesen sétál, a migráns nem sétál sehogy, mert az önkéntes eteti, mint gólya a fiókáját ☻ A gólya hűséges a párjához, a migráns a párjaihoz sem ☻ Az emberhez szoktatott gólyák megszelídülnek, az európai emberekhez szoktatott migránsok nem ☻ És végül: a gólya a gólyabált kedveli, a migráns a kölni szilveszteri utcabált! Molnár Tibor
Hasonlóságok és különbözőségek a gólyák és a migránsok között
|
| F IGYELŐ |
/ 9. /
Trump a damaszkuszi úton
Az egyik szíriai légitámaszpont ellen április 7-én végrehajtott amerikai rakétatámadás végül is nyilvánvalóvá tette azt, amit különböző jelek alapján már korábban is sejthettünk, hogy Donald Trump behódolt a „mély államnak”, amelyet emlékezetes 1961. január 17-i búcsúbeszédében Eisenhower elnök leplezett le, „katonai-ipari komplexumnak” minősítve, és amely ténylegesen nemcsak az Egyesült Államokat kormányozza, hanem az összes csatlósát is.
Trump ezzel megtagadta korábbi ígéreteit és kijelentéseit, hiszen választási kampánya során demokrata riválisa harcias kirohanásaival szemben következetesen azt hangoztatta, hogy megválasztása esetén véget vet az elődei által rendszeresített fegyveres demokráciaexportnak (más néven humanitárius intervencióknak) és befagyasztja a katonai kiadásokat is, az így megtakarított forrásokat pedig országa infrastruktúrájának renoválására fordítja. Ehelyett azonban lassanként és feltartóztathatatlanul ő is belemerült a washingtoni politikai mocsárba, amelyet jelöltként még „lecsapolással” fenyegetett, és hogy mentse a bőrét, az ingatlanbirodalmát és a klánját, szimbolikus engedményeket tett a mély államnak. Mindenekelőtt 55 milliárd dollárral (vagyis az Egyesült Királyság vagy Franciaország teljes évi katonai költségvetésének megfelelő összeggel) növelte a Pentagon büdzséjét, és a nemzetközi olajmaffia „keresztapját”, a texasi Rex Tillersont nevezte ki külügyminiszternek, a hadügyi tárcát pedig arra a James Mattisra bízta, aki az iraki atrocitásai révén vált hírhedtté, különösen Fallúdzsa ostromakor, amelynek során a saját katonái által „veszett kutya” becenévvel il-
letett katonatiszt a város védőinek megtörése végett szó szerint semmitől sem riadt vissza (a foszforbombák és a szegényítetturánium-lőszer használatát és egy egész esküvői násznép lemészárlását is beleértve). Egyik tavaly decemberi beszédében Trump még egészen más húrokat pengetett, többek között kijelentve: „Új külpolitikát fogunk folytatni, amely számításban fogja venni a múlt tévedéseit. Be fogjuk fejezni a rendszerváltó és kormánybuktató titkos műveleteinket. Célunk a stabilitás, nem pedig a káosz, mert újjá akarjuk építeni az országunkat. A más országokkal való kapcsolatainkban a kölcsönös érdekeket fogjuk keresni ahányszor csak lehetséges, és a béke, az egyetértés és a jó szándék új időszakát fogjuk felavatni…” Facebookbejegyzésében Medvegyev orosz miniszterelnök tökéletesen összefoglalta, hogy valójában mire is lehetett számítani az új amerikai elnökkel kapcsolatban: „Röviddel a megválasztása után megjegyeztem, hogy minden attól függ, hogy Trump választási ígéreteit milyen hamar fogja megtörni a létező hatalmi gépezet. Csak két és fél hónap kellett hozzá…” (America’s Syria strike „on verge of military clash” with Russia – PM Medvedev,
Mindennapok
rt.com, 2017. április 7.) Trump, aki korábban szüntelenül a mainstream médiát és az álhíreit ostorozta, most maga is álhírekre alapozva indított katonai akciót Szíria ellen, holott mindenki tudja, hogy a szír kormányerőknek nincsenek vegyi fegyvereik, miután készleteiket az ENSZ ellenőrzése mellett, amerikai és orosz szakértők bevonásával teljesen megsemmisítették 2014-ben. Egy szíriai légitámaszpont bombázása egy állítólagos vegyi támadás megtorlásaként, bármiféle előzetes független és nemzetközi vizsgálat nélkül, csupán egy ürügy, egy „false flag” azzal a céllal, hogy a nyugati közvélemény szemében legitimáljon egy szuverén ország elleni agressziót, amely a maga részéről nem támadott meg egyetlen másik országot sem, és különösen nem az USA-t. Ezt az előre eltervezett hadműveletet valójában a szíriai kontextuson kívüli erődemonstrációnak szánták Kínával és Oroszországgal szemben. Az amerikai háborús párt doktrínájának ugyanis az a lényege, hogy bármiféle tárgyalás, akár ellenféllel, akár versenytárssal, csakis az erő pozíciójából kezdhető. Márpedig a cirkálórakéta-esőt a kínai elnök Amerikába érkezésének napjára időzítették. A jelek szerint azon-
ban a hagyjunk-időt-az-időnek művészetét évezredek óta gyakorló kínaiakat hidegen hagyta a dolog. Ők már Mao idejében is csak egy papírtigrisnek tartották az USA-t, és országuk bámulatos fejlődésének és erősödésének a perspektívájából azóta még inkább annak tarthatják. Ami pedig Oroszország impresszionálását illeti, nevetséges… Nyilván az orosz vezetők is jól szórakoztak, a katonák meg különösen. Ennek a rakétatámadásnak ugyanis jelentős bumeránghatása volt a Pentagon lelkiállapotára nézve. A működőképes szír repülőgépeket már előzetesen evakuálták a személyzetükkel együtt, mivel a támaszpont fölötti felderítőrepülések számának hirtelen növekedése már idejekorán figyelmeztette a szíreket az amerikaiak szándékaira, akiknek így csupán hat darab használaton kívüli vagy javítás alatt álló repülőgépet sikerült megsemmisíteniük. Ráadásul a kifutópályák is sértetlenek maradtak, így a szír gépek már a támadás másnapján igénybe vehették azokat bevetéseikhez. Legszebb az egészben, hogy a földközi-tengeri amerikai hadiflotta hajóiról kilőtt 59 rakétából alig 23 ért célba, a maradék 36-ot elektronikusan semlegesítették az oroszok,
valójában az összeset, amelyet a légitámaszpont infrastruktúrájának módszeres lerombolására szántak. Ez a pszichológiai ökölcsapás legalább olyan megrendítő erejű volt a Pentagon számára, mint az, amelyet 2014 áprilisában szenvedett el, amikor a Fekete-tengerre bemerészkedő USS Donald Cook hadihajóra telepített Aegis rakétaelhárító rendszert elektronikusan blokkolta egy orosz SU-24 vadászgép, életre szólóan sokkoló élményben részesítve a hajó legénységét (vö. Ki állítja meg Samu bácsit?, Demokrata, 2014. december 17.). Ez alkalommal a kőkorszaki (a 70-es évek technológiáját képviselő, szubszonikus sebességű) Tomahawk cirkálórakétáik szerepeltek le, amelyeket az elektronikus hadviselés orosz szakértői egymás után pottyantottak a tengerbe. Ezek az elavult harceszközök legfeljebb Jemen ijesztgetésére alkalmasak, az elektronikus hadviselés ászainak számító Oroszországgal, Kínával, Iránnal azonban egészen más a helyzet. A történelmi változás fehér házi és Pentagon-beli analfabétái ezt nyilvánvalóan csak a saját kárukon lesznek hajlandók megtanulni. Reméljük, egyszer és mindenkorra. Gazdag István
Mi újat tudunk mondani a terrorról? – futott át tegnap az összes európai újságíró és politikus fejében
Azokéban legalábbis, akik nem a közhelytárat akarták felütni, hanem mondani valamit az újabb iszonyat után. Tényleg fogytán vagyunk a szavaknak. Ami tegnap Manchesterben történt, Szijjártó Pétert idézve, valóban „a lehető legaljasabb terrorcselekmény”. A Charlie Hebdo szerkesztősége elleni támadástól, 2015 elejétől, eljutottunk odáig, hogy gyanút fogunk, ha valamelyik hónapból nem jut eszünkbe európai terrortámadás, hiszen biztos volt, csak rosszul emlékszünk. Tudják ezt a terroristák is, akik fokozatosan emelik a tétet: sorra hajtják végre a szimbolikus és különösen kegyetlen merényleteket. Támadták már tudatosan Európa kulturális és adminisztratív központját is, támadtak már karácsonykor, szilveszter éjszaka, nemzeti ünnepen, most pedig szándékosan fiatalokat, gyerekeket vettek célba.
Hogy mi erre Európa válasza? Nézzük először is a „hivatalos” Európát. „Ma együtt gyászolunk, holnap pedig együtt harcolunk azok ellen, akik el akarják pusztítani európai életstílusunkat” – mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Hasonló mondatot bármelyik nyugat-
|
európai vezető csapata készíthetett a terrorcselekmények esetére fenntartott közleménygenerátorral. Csupa szörnyülködő, harciasnak szánt szólam, amit már az sem vesz komolyan, aki mondja, arra végképp nem kell számítani, hogy egyetlen terrorista is megijedne tőle. Juncker nyilatkozata nem csak attól felháborító, hogy ő is úgy mondott valamit, hogy nem mondott semmit. Az Európai Bizottság elnöke ugyanis úgy harcol a terrorizmus ellen, hogy nemrég még a korlátlan bevándorlás amerikai támogatójával, George Sorossal puszilkodott Brüsszelben. Na nem mintha Juncker ettől már nem is gyászolhatna, de szögezzük le azt is, ahogy más nyugat-európai vezetőknek, neki is van felelőssége abban, mégpedig nem is kicsi, hogy a mindennapjaink része lett a terror. Így meg egy kicsit máshogy hangzik az együttérzése. Az uniós tisztségviselők által körbeölelgetett Soros tevékenysége jelentős biztonsági kockázatot jelent Európa számára, hiszen nagy erőket fektet bele, hogy kikezdje az illegális bevándorlással szembeni védekezést. A pénzéből élő civil szervezetek aktivistái saját kezűleg bontanák le a határkerítést, ha tehetnék, ráadásul Soros évtizedek óta építi birodalmát a Balkánon.
Zsoldosai feszültséget keltenek Macedóniában, támogatják a Nagy-Albánia létrehozására irányuló törekvéseket, akadályozva ezzel, hogy legalább viszonylag nyugodt helyzet legyen a térségben. A konzervatív macedón kormány kikezdése pedig már csak azért is fontos volt, mert a kis balkáni ország határvédelmével kulcsszerepet játszik a migrációs hullám megfékezésében. Az illegális és ellenőrizetlen migráció által jelentett biztonsági kockázat pedig már csak a legelvetemültebbek számára láthatatlan. Két év és számtalan terrortámadás, több száz ártatlan ember borzalmas halála után sikerült eljutni odáig, hogy ne közösítsék ki azonnal, aki azt mondja, a terror és az illegális bevándorlás között márpedig van kapcsolat. Ha ezt elfogadjuk, akkor valóban álságos és szégyenteljes együtt mosolyogni Sorossal, majd beállni a gyászkórusba. Itt jutunk el a „nem hivatalos” európai válaszokig, az állampolgárokig és az őket képviselő tagállamokig. Brüsszel célkeresztjében évek óta azok az országok vannak, amelyek tényleges lépéseket tesznek azért, hogy megfékezzék az illegális bevándorlást. A magyarokat, a lengyeleket vegzálják, rémisztő kitartással küzdenek az eleve kudarcra ítélt kötelező kvótájukért –
ez minden, csak nem a Juncker által emlegetett „harc”. Az európai emberek ugyanis nem az eukonform frázisokban gondolkodnak, ha terrortámadás történik. Üres szólammá vált mára olyanokat mondogatni, hogy nem vagyunk hajlandók félni, meg nem hagyjuk veszni az európai életformát. Az életformára nagyobb veszélyt jelentenek a párhuzamos társadalmak, sőt az integrálódásra képtelen és nem is hajlandó ázsiai és afrikai bevándorlók ellentársadalmai, mintsem az, hogy sok rendőr lesz az utcán, és ettől kevésbé érezzük magunkat szabadnak. Egyébként sem önmagában a több rendőr fogja érdemben kezelni a terrorizmus problémáját, hanem az európai politikai elit régóta esedékes szemléletváltása és annak felismerése, hogy bizonyos formában háború pusztít Európa utcáin. Akkor leszünk a legnagyobb bajban, ha sikerül az agymosás, és az európai emberek tényleg el fogják hinni, amit „vezetőik” mondanak. Ha egy újabb mészárlás után is csak arra gondolnak, hogy akkor sem félünk, élünk ahogy eddig, nem adjuk az életformánkat – nem pedig arra, hogy megint emberek haltak meg. És még többen fognak.
Őry Mariann
Központ hetilap | 2017 / 21. | május 25–31. |
A vár legjobb íjászai \ 10. \
| S PO RT |
Május 20-án szombaton délelőtt a marosvásárhelyi várban, a Múzeumok éjszakája részeként második alkalommal szervezte meg A vár legjobb íjásza elnevezésű nemzetközi versenyt a Marosszéki Íjászok egyesülete, amelyen több romániai és anyaországi versenyző vett részt. A megmérettetésről Mátéfi Péterrel, a Marosszéki Íjászok egyesület vezetőjével beszélgettem. – Milyen volt a verseny? – Sikeres és érdekes, hiszen sok kiváló íjász vett részt a megmérettetésen, akik pontosan céloztak a célpontokra. Köszönettel tartozunk Soós Zoltánnak, a Maros Megyei Múzeum igazgatójának, aki támogatott a rendezvény megszervezésében.
– Honnan érkeztek az íjászok? – A versenyzők többek közt Gyergyószentmiklósról, Csíkszeredából, Csíksomlyóról, Barótról, Székelyudvarhelyről, Alsósófalváról, Gyulafehérvárról meg Magyarországról (Nyíregyháza és Kecskemét környékéről) jöttek el a versenyre. Marosvásárhelyről a Marosszéki Íjászok és a Șoimii de Mureș csapatai vettek részt. Ez már a harmadik idei versenyünk, legközelebb június 10-én Nyárádszentsimonban tartjuk a Kakasvész elnevezésű hagyományos íjászversenyt, aztán június 24-én lesz a nyári napfordulós vetélkedőnk, majd augusztus 12-14 között a magyarországi Bugacon veszünk részt a VII. Ősök Napja-Kurultáj rendezvényen, ahol a hun ajkú és hun testvérnépek íjászai vetélkednek, végül szeptember 9-én lesz a Phoenix-próba, amely versenyre a Kishegyszőlőben kerül sor, utóbbi is hagyományos rendezvényünk. Amúgy, nemrég Kecs-
keméten voltunk a testvércsapatunknál, a hagyományos Hírös Kupán.
– Mióta lendült fel Marosvásárhelyen az íjászat? – Hajdanán a Mureșul, a Voința és a Sănătatea klubnak komoly íjászegyüttese volt, amelyek versenyzői számos országos versenyen indultak. A mi klubunk 2009 óta működik, 2016 óta Marosszéki Íjászok (először Reflex Íjászklub néven működött) néven tevékenykedünk. Itt meg kell említenem Salamon Csongor alelnök, Szabó Ádám titkár és Szabó Péterfi Attila pénztáros, valamint Böjte Bayer Barna vezetőségi tagunk ádáz munkáját, akik mindig oroszlánrészt vállalnak a szervezésben. Fontos tudni, hogy családként összetartunk, számomra a magyarságom megélése ezt jelenti, és örvendünk, hogy sikerült felélesztenünk az íjászatot városunkban és egyre többen csatlakoznak a magyar hagyományos íjászathoz, amit mi képviselünk. Köztük vannak csigás-, vagy vadász reflex-íjászok is, akik eljárnak hazai és magyarországi versenyekre. – Tevékeny az egyesületük, hiszen az idén már több, íjászattal kapcsolatos rendezvényt szerveztek. Kérem, beszéljen ezekről röviden...
A versenyen nézőként jelen volt a jelenleg 80 éves egykori marosvásárhelyi íjász, Györfi Sándor, aki a hetvenes és nyolcvanas években a vásárhelyi íjászat egyik legkiemelkedőbb képviselőjeként tartanak számon: – 1986-ban a jobb megélhetés reményében disszidáltam Romániából, de a határon elkaptak, így jó ideig az egykori Jugoszláviában voltam lágerben. Idővel kiváltott engem is az Egyesült Államok, ahol 30 évig éltem, ott él a gyerekem. A minap végleg hazatértem Marosvásárhelyre, ahol egykoron 16 évet íjaztam versenyszerűen, a hajdani Știința (Tudomány) klubnál kezdtem, majd a PTTR (Postás) egyesületeknél folytattam, jó eredményeket értem el, de időközben egy fémipari gyárban dolgoztam munkásként. Annak idején mi mint íjászok, egy íjjal csak egy álló pontra lőttünk bizonyos távolságokról, jelenleg csak csodálkozom, hogy hány féle lövésfajta létezik – mondta el Györfi, aki a legelső vásárhelyi teremviadal férfi győztese volt 1969-ben. A Vár legjobb íjásza elnevezésű versenyen egyébként a nézők is kipróbálhatták az íjászatot, illetve kézművesfoglalkozás is volt. | Központ hetilap | 2017 / 21. | május 25–31. |
Mátefi Péter céloz. Az érdeklődő gyerekek figyelnek. – A vár legjobb íjásza elnevezésű nemzetközi versenyünk idén már a harmadik hasonló verseny, emellett nemrég vendégül láttuk Mónus József többszörös világrekorder tradicionális távlövő íjászt, aki épp itt, a középkori várban tartott rangos előadást, emellett városunkba látogatott a minap a turáni egyesületet is, vezetője, Biró András Zsolt a Kultúrpalota kistermében nagyon szép előadást tartott a hunokról, a magyarok eredetéről.
– Mennyire drága sportág az íjászat? – Egy sportág sem kiadásmentes, így az íjászat sem, viszont az indulásnál kell befektetni a kellékekre (pl. egy íj 500 és 1000 lejbe kerül, a nyílvesszők 20-45 lej között változnak). Ha jó íjat veszel, akkor nem olyan rettentően nagyok a kiadások, viszont a versenyekre eljutni, az már kiadás. – Önnek milyen kötődése van az íjászathoz? – Én világéletemben szerettem az íjászatot, gyerekkoromban fűzfavesszőből íjakat készítettem, spárgával kötöttem át a széleit és nádnyílvesszőket használtam. 2004-ben kerültem közelebbi kapcsolatba az íjászattal, amikor a Csíksomlyói búcsún láttam a csíksomlyói lovasíjászok bemutatóját, akkor volt Romániában a bemutatója az István, a király rockoperának. Azóta hódolok az íjászatnak, 2005-ben megvettem az első
Íme a díjazottak:
íjamat is. Amúgy ez nagyon szép sportág, bárkinek ajánlom!
Szabó Ádám, a Marosszéki Íjászok egyesületének titkára a következőket mondta el a próbákról: ,,A rendezvényen 9 lövéspróba után pontoztunk: a várrom tetejéről egy kartonra rajzolt farkasra kellett lőnünk, aztán egy kötéllövés következett, amelynek az alján egy harang csüngött, azokat kellett elkapni. Utána egy körbeforgó, nagyon technikás lövés következett, ahol a mozgó célpontot egy résen keresztül kellett eltalálni, majd egy lóbáburól kellett lövést leadni egy vitézre, aztán a karzatlövés volt soron. Utána egy gyorsasági lövés jött, amikor 20 másodperc alatt minél többet kell belőni a célpontba. Mindezek után egy térdelő lövés következett, amikor egy elfordított ablakon keresztül lőttek a versenyzők, majd egy hárompozíciós (szemből, térdről és hátulról visszafordulva) lövés által bizonyítottak a versenyzők, végül egy dobókorongos fix lövés után a céltáblába kellett belőni a nyílvesszőket. Megjegyzem, hogy a lövéspróbákat mi határoztuk el” – mondta el Szabó Ádám.
A június 10-én Nyárádszentsimonban sorra kerülő íjászversenyről a Marosszéki Íjászok titkára, versenyzője a következő információkkal szolgált: – A Kakasvész elnevezésű
íjászversenyen részt vesz a Kurultáj csapata is, vagyis a Turáni Hagyománykeltő Egyesület is, ők is teljesen berendezett jurtával jönnek Nyárádszentsimonba, ahol harci bemutatót tartanak, de egy hagyományos, régimódi menyegző is lesz, ami kézműves foglalkozással és vásárral lesz egybekötve. Sőt, mini jurtafalut is felállítanak, emellett életfa kiállítást is szerveznek – mondta el Szabó, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a közeljövőben a Marosszéki Íjászok Egyesülete – amely mintegy 22 főt számlál, de versenyeken 30-40 fő is részt vesz – , igyekszik iskolákba és különböző más rendezvényekre is eljutni, ahol az íjászatot meghonosíthatják, de fő céljuk, hogy gyerekekkel is megismertessék ezt a szép, hagyományokkal rendelkező sportágat Maros megyében. A Marosszéki Íjászok Egyesület legsikeresebb eddigi tagja Móréh Tamás elemi iskolás diák, aki március 29április 1. között a Cheile Gradiștei-i íjász világbajnokságon a gyerek kategóriában aranyérmet szerzett különböző távolságokról leadott fix lövésnemekben. Tamás édesapjától tanulta az íjászatot, aki hajdanán ennek a sportágnak hódolt Vásárhelyen, amatőr szinten, s jelenleg a Marosszéki Íjászok Egyesület tagja. Czimbalmos Ferenc Attila
Hagyományos, felnőtt férfi kategória – Salamon Csongor (Marosszéki Íjászok) -76, 3 pont Hagyományos, ifjúsági férfi kategória – Hegedüs Balázs (Marosszéki Íjászok) -56 pont Hagyományos, gyerek kategória – Moréh Tamás (Marosszéki Íjászok) - 68 pont Vadászreflex, felnőtt kategória – Dorel Bozac (Șoimii de Mureș - 53, 7 pont Vadászreflex, ifjúsági férfi kategória – Biró Milán (Szirtisas) -53, 7 pont Vadászreflex, gyerek kategória – Călin Bozac (Șoimii de Mureș) - 18,7 pont Vadászreflex, felnőtt férfi kategória II. – Koblos Gyula (Marosszéki Íjászok) - 72 pont Hagyományos, felnőtt női kategória – Vajda Kinga (Șoimii de Mureș) - 38 pont Hagyományos, ifjúsági női kategória – Buzsa Márta (–) -34.3 pont Vadászreflex, felnőtt női kategória – Bianca Mihai Blaga (Șoimii de Mureș) – 52 pont Vadászreflex, ifjúsági női kategória – Kovács Petra (Șoimii de Mureș) – 54,3 pont |
Szilágyi Lóránd Tenerifére költözik családostól
| S PO RT |
/ 11. /
Az ASA, Marosvásárhelyen született egykori kiváló balhátvédje, Szilágyi Loránd – a tavaly ilyenkor még az NB I-es Honvédban focizott –, pár nap múlva elköltözik családostól a spanyolországi mesés Tenerifére, ahol feleségét jól fizető munka, kisfiúkat pedig egy spanyol óvoda várja. Szilágyi szerződést bontott klubjával, a Merkantil Bank Liga NB II 19. helyén álló Cigánd sportegyesülettel – ahová a tavaly nyáron szerződött a Honvédtól – , így családjával várják az újabb kihívást a Kanári-szigeteken a jobb megélhetés reményében, amely ígéretével vonzotta magához a korábbi NB I-es focistát és családját. Sziszi (ahogy barátai becézik), az idei szezonban 28 mérkőzésen lépett pályára Cigándon, 7 sárgalapot kapott, gólt nem szerzett. A minap így vélekedett az anyaországi sajtóban a spanyolországi kitelepedésükről: ,,Az egyik kint élő ismerősöm hatására, a jobb anyagi lehetőség miatt döntöttünk úgy a feleségemmel, hogy mi is kiköltözünk Spanyolországba. A feleségem egy drága ruházati kiegészítőket, például 1000-2000 eurós cipőket árusító bolt-
ban lesz eladó, én pedig megpróbálok keresni egy futballcsapatot, hiszen úgy gondolom, hogy a spanyol harmadosztályban egy-két évet még le tudnék húzni, ahol sokkal jobbak a juttatások, mint az NB II-ben” – magyarázta döntésüket a 30 éves labdarúgó, majd így folytatta: ,,Azt még nem tudom, mit fogok csinálni, ha nem sikerül együttest találnom, hiszen nincs más szakmám, kilencéves korom óta csak focizom – mondta a román élvonalban a Marosvásárhelyi ASA és a Medgyesi Gaz Metan színeiben 51 találkozón pályára lépett balhátvéd, aki a 2015–16-os idényben négy alkalommal az NB I-ben is szerepelt a Budapest Honvéd színeiben. A Szilágyi család tagjai június 20-án költöznek, egykét hetet csak nyaralni fognak a spanyol tengerparton, és utána kezdik el intézni a kötelező dolgokat, de mint
Szilágyi Lóri büszkeségei: felesége és kisfia
a Központnak elárulta, június elején néhány nap erejéig hazalátogatnak Marosvásárhelyre, s akkor majd többet elárul a külföldre való költözésükkel kapcsolatosan. C.F.A.
Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: – Ismerem a buszról! Nem fog felállni! |
Központ hetilap | 2017 / 21. | május 25–31. |
Idén ő a legszebb vásárhelyi lány \ 12. \
A szépségverseny zsűrijének egy része
A választás joga. Bonyodalmak a Down-szindróma körül
| KÁV É M ELLÉ |
Május 22-én, hétfőn, a Kárpátok Sétányán található Gallery Wedding Gardenben szervezték meg a Miss és Mister Marosvásárhely elnevezésű szépségversenyt. A tíz lány és tíz fiú versenyző hétköznapi viseletben, fürdőruhában, valamint alkalmi ruhában mutatta meg magát a kifutón. A legszebb lány címet a 16 éves Larisa Nicolata Ogreának ítélte oda a zsűri, a mister díjat pedig Sergiu Cozmin Păcurar vehette át. A szépségversenyt a helyi polgármesteri hivatal szervezte meg, és a Marosvásárhelyi Napok kiemelt rendezvénye. A Központ hetilapot és a B&B Gyógyszertárat a zsűriben Benedek Maria képviselte. (K.)
Kedves jövendőbeli Anyukám! Ez a címe annak a boldog Down-szindrómás gyerekeket bemutató videónak, amit Franciaországban betiltottak. Az indoklás szerint a film lelkiismeretfurdalást kelt azokban a nőkben, akik a rendellenesség felismerésekor a magzat elvetetése mellett döntenek. Egy másik film a fogyatékossággal élők jogai nevében megkongatta a vészharangot egy új szűrési módszer kapcsán. Két végletről lenne szó? A fogyatékos aktivisták a hatvanas években kibontakozó más emberjogi mozgalmakból nyerték az inspirációjukat: az afroamerikaiak polgárjogi mozgalma, a feminizmus második hulláma, valamint a meleg felszabadítási mozgalom őket is erőteljes társadalomkritikára sarkallta.
Az épség terrorjában Az érintetek megelégelték, hogy intézetekben, esetenként dehumanizáló módon, cirkuszi látványosságként éljenek, és azzal a jogos elvárással léptek fel, hogy a társadalom teljes jogú tagjai lehessenek, teljes életet élhessenek, egyenlő oktatásban részesüljenek és képességeiknek megfelelően munkát vállalhassanak. Rájöttek, hogy problémáik jelentős részét nem maga a fogyatékosság okozza, hanem az, hogy a társadalom az ép embereket tekinti normának, eszerint hozza létre tereit és intézményeit, őket pedig láthatatlanságra, immobilitásra kárhoztatja. Az épség terrorja a hátrányos megkülönböztetés egy formája, ugyanolyan, mint a szexizmus, a rasszizmus, a szegényekkel szembeni diszkrimináció vagy a homofóbia, és ugyanúgy küz-
deni kell ellene. Még a hetvenes években indítottak mozgalmat amerikai szülők azért, hogy a ma már elfogadhatatlan „mongolid idióta” megnevezéssel becézett gyermekeik egészséges társaikkal együtt állami iskolákban tanulhassanak. Az integráció meglepő eredményeket hozott, számos gyerek szakmát szerzett, leérettségizett, néhányan pedig a felsőoktatásba is bejutottak. Egyre többen bizonyultak kereső foglalkozásra és önálló életvitelre alkalmasnak, és az évek múlásával megszaporodtak a történetek a kiemelkedő Down-szindrómás személyekről. Átlagéletkoruk a korábbi 25 évről 60 évre nőtt.
Szűrési eljárások Mindezek után talán meglepő, hogy a boldog Down-szindrómás gyerekeket bemutató tájékoztató filmet miért is tiltották be. Tény, hogy a leendő szülők részéről mindig is nagy volt az igény a megbízható szűrési eljárásokra. Áttörésnek számított a hatvanas években az az angol felfedezés, hogy a magzatvíz összetételéből következtetni lehet a magzat genotípusára. A mintavétel azonban nem
| Központ hetilap | 2017 / 21. | május 25–31. |
veszélytelen, mivel csak olyan esetekben alkalmazzák, ahol a rendellenes magzat születésének nagyobb a kockázata, mint magának a szűrővizsgálatnak. További probléma, hogy csak a terhesség 15. hete után végezhető el hatékonyan, így ha az eredmény függvényében a várandós nő a terhesség megszakítása mellett dönt, kései abortuszra kerül sor. Mindezek után örömre adhat okot a közelmúltban kifejlesztett NIPT-teszt (Non-Invasive Prenatal Blood Test), amelyhez csak egy vérvétel kell, és több mint 99 százalékos eséllyel jelzi a Down-szindróma jelenlétét. Bár az eljárás egyelőre csak Angliában is csupán privát úton hozzáférhető, szép „kis” összegért cserébe. Tudni, hogy mire számítsunk Sally Phillips brit színésznő, egy 12 éves Down-szindrómás kisfiú édesanyja egé-
szen drasztikus következtetéseket vont le A világszindróma nélkül című dokumentumfilmjében: szerinte a NIPT-teszt veszélyes játék a társadalom sokféleségével, mert előbb-útóbb eltünteti a Down-szindrómásokat a föld színéről. Joggal nehezményezi, hogy a társadalom nem segíti eléggé a fogyatékos gyereket nevelő szülőket, és azt is, hogy a sérült magzattal várandós nők gyakran nyomásnak vannak kitéve, hogy akaratuk ellenére szakítsák meg terhességüket. Következtetése: úgy véli, önmagában a választás lehetősége azt vonja maga után, hogy az emberek a félelmeik alapján döntenek, így szerinte a szűréseket meg kellene szüntetni. Lyn Chitty, a NIPT-teszt kifejlesztője szerint azonban a szülők egy része csak szeretné tudni, hogy mire számítson, mert azt senki nem vitathatja, hogy az örömök mellett többletteherrel is
jár egy speciális nevelésű, igényű gyerek gondozása, és erre előre fel kell készülni. Míg egyesek szerint nem lenne szabad, hogy az abortusz mellett döntő anyákat erkölcsileg elítéljék, mások szerint kérdés, hogy a Down-szindróma önmagában indoka lehet-e a terhesség bármikori megszakításának, és olyanok is akadnak, akik egyenesen démonizálják az új szűrési eljárásokat. Pedig a szülők információhoz és választásához való joga, valamint a már megszületett, köztünk élő Down-szindrómás emberek jogai között valójában nem feszül ellentmondás. Mindannak a fontos munkának köszönhetően, amit a Downaktivisták végeznek funkcionáló társaik megismertetéséért, egyre többen lesznek azok, akik a diagnózis birtokában is vállalják a gyermeket. Timár Tímea |