A légi utasok fogyasztói jogai 10. oldal. oktatása van napirenden. politika egyik fontos célkitûzése a tudatos fogyasztói

ORSZÁGOS

Tudnivalók - hírek - események Fegyvertény Nagykanizsán 3. oldal

FOGYASZTÓVÉDELMI

http://www.akontroll.hu

EU-lõre 4. oldal

Mit mér a villanyóra? 9. oldal

ÚJSÁG

AJÁNLÓ

Egy fogyasztóbarát lépés 3. oldal

VI. évfolyam 5. szám • 2009. május A légi utasok fogyasztói jogai 10. oldal

A mobiltartalom szolgáltatásról 16. oldal

A tehén dolga, hogy tejet adjon 8. oldal

A válságban a szolidaritás az egyik legfontosabb érték A fogyasztóvédelmi

Tárcák közti együttmûködés a fogyasztóvédelemért

A Kontroll kérdéseire Herczog László szociális és munkaügyi miniszter válaszol társadalmi esélyegyenlõtlenség mérséklését, a hátrányos helyzetû rétegek életfeltételeinek javítását célozza. Közös cél tehát a munkavállalás elõsegítése, a hátrányos helyzetû rétegek fog-

nek megfelelõen. Ezt nagyban segíti a létrehozott Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis, amely elektronikus kapcsolatot teremt az önkormányzatok és a munkaügyi szervek között.

lalkoztatási esélyeinek a növelése, vagyis annak segítése, hogy akinek az egészségi állapota lehetõvé teszi, munkához jusson. A foglalkoztatáspolitika és szociálpolitika összehangolt mûködése mindenekelõtt a szociális és munkaügyi szervezetek szorosabb együttmûködését, a folyamatos kapcsolattartás kialakítását, a feladatok megosztását jelenti a szervezetek tevékenységi köré-

Az “Út a munkához” programban megfogalmazottak eredményeképpen jelentõsen csökken az aktív korú segélyezettek száma (kb.: 4050 ezer fõre). Két külön csoportra váltak a korábban szociális segélyben részesülõk. A munkára nem képesek továbbra is segélyben részesülnek, a munkavégzésre képes és

A Társadalmi Unió közel két évtizede tevékenykedik hazánkban a fogyasztói érdekek képviseletéért. Munkájának elismertségét nem csak az a tény mutatja, mely szerint 2009. április elsejétõl az Európai Unió által támogatott nyertes projektet indíthatott, hanem az is, hogy a magyar fogyasztóvédelem ismert szaktekintélyei képviseltették magukat a projektindító sajtótájékoztatóján.

selõ asszony több szempontból volt igazi házigazda: azon kívül, hogy a városban lakók bizalmát élvezi, az Országgyûlés Fogyasztóvédelmi Eseti Bizottságának is aktív tagja. Az örömmel, és szeretettel megnyitott rendezvényen ezután Alexa György, az Országgyûlés Fogyasztóvédelmi Eseti Bizottság elnöke emelte ki, hogy a “jelen gazdasági helyzetben folyamatos figyelemmel és lendülettel kell a fogyasztók érdekeit képviselni, mivel a mai napig általános tendencia, hogy az állampolgárok nem tájékozottak a jogaikat és lehetõségeiket illetõen”. A tájékoztatás összetettsége nyilvánvalóan kiolvasható a nyertes pályázat címébõl, mivel az “Egymásra épülõ globális fogyasztói tájékoztatás és képzés a fogyasztói magatartás tudatosítása és az érdekvédelem javítása érdekében” kitûzött célról szól. Ez az Alexa György elõadását követõen, a nyertes pályázati konstrukció célját és történetét megosztó Dr. Horváth Sándor elõadása kapcsán is megmutatkozott.

- Nyilván miniszter úr is tudja, hogy kinevezése okozott is meg nem is meglepetést a közvéleményben. Nem mindennapos eset hazánkban, hogy évtizedeken át helyettes államtitkári, majd szakállamtitkári tisztséget betöltõ köztisztviselõ kerüljön minisztériuma élére. Ön számított-e rá, miként fogadta ezt a helyzetet? - Természetesen nem számítottam rá, meglepetésként ért a felkérés. Nem kevés fejtörést okozott, hogy mit tegyek, de végül azért vállaltam a feladatot, mert azt remélem, hogy a több évtizedes köztisztviselõi és húsz éves állami vezetõi gyakorlat segít abban, hogy a szakmai apparátusban rendelkezésre álló ismereteket a válsággal terhelt helyzetben, a kilábalás érdekében fel tudom használni. - Akik ismerik az Ön eddigi munkásságát tudják, hogy elsõsorban foglalkoztatás-ügyi szaktekintély. Most azonban az Ön vállára rakódik súlyos teherként a szociálpolitika is. Miként látja Ön a kettõ közötti kapcsolatot? - A foglalkoztatáspolitika célja egyrészt a hátrányos munkaerõ-piaci helyzetû embereknek való segítségnyújtás a munkába álláshoz, másrészt a munkaerõ kínálat bõvítése, a munkahelyek megmentése. A szociálpolitika viszont a

Folytatás az 5. oldalon

ismeretek oktatása Dr. Horváth Sándor fõosztályvezetõ-helyettes írása: A kormányzati munkában a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatása van napirenden

Elõzmények

A III. középtávú fogyasztóvédelmi politika egyik fontos célkitûzése a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása, amellyel elérhetõ a fogyasztói kiszolgáltatottság csökkentése, a tudatos fogyasztói viselkedés-modell meghonosítása hazánkban is. A tudatos fogyasztók ugyanis körültekintõbbek a vásárlásoknál, a szolgáltatások igénybevételénél. A termékek kiválasztása alkalmával ismerik azokat a tájékoztató adatokat, amelyek figyelembevételével hozzák meg döntésüket. Képesek arra, hogy önállóan, közvetlenül is érvényesítsék jogaikat. A fogyasztók tájékoztatását és oktatását ezért folyamatosan ösztönözni és támogatni kell, mert akkor érhetõ el az a tudatosság, mely alkalmassá teszi a fogyasztót érdekei védelmére. Ennek leghatékonyabb eszköze a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatásának fejlesztése. A fogyasztó biztonságának és tudatosságának erõsítését célzó oktatási tananyagokat kell beépíteni az

Országos összefogás a Társadalmi Unió Európai Uniós projektindító tájékoztatóján

A sajtótájékoztató Dunaújvárosban került megrendezésre. Hiszen maga a program Magyarország konvergencia régióiban zajlik. Ez a területi meghatározás nagyobb felelõsséget jelent, hiszen fejlettség szempontjából a Közép-Magyarországi Régió ka-

pott egyedül az Európai Unió elvárásaihoz közelítõ besorolást. Magyarország többi területén minden szinten több, felelõsebb munkát kell végezni. Dunaújvárosi házigazdaként Dér Zsuzsanna, országgyûlési képviselõ köszöntötte a megjelenteket. A képvi-

Dr. Horváth Sándor a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fogyasztóvédelemmel foglalkozó fõosztályvezetõ helyettese megosztotta a részvevõkkel a pályázati kiírás célját és rövid történetét, mely egyértelmûen a magyar állampolgárok tudásának növelését tûzte ki célul, hiszen csak a “tájékozatlan fogyasztó védtelen”, idézve a Társadalmi Unió egyik tájékoztató füzetének címét, jelmondatát. Wittich Tamás, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság fõigazgatója is üdvözölte a Társadalmi Unió projektjét, és támogatásáról biztosította a résztvevõket. “Globális összefogást szükséges, de mindezek mellett a fiatalok minél hamarabban elkezdett képzése és tájékoztatása is rendkívül fontos a cél érdekében.” - mondta a fõigazgató. Az Európai Uniós program a jelen pályázaton kívül is megmutatkozik a Társadalmi Unió mindennapjainak fontos feladataként, hiszen naprakész

Folytatás az 5. oldalon

iskolai és iskolarendszeren kívüli képzésekbe. A 2007-2010 közötti idõszakra szóló cselekvési program végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedéseket illetõen a 1033/2007. (V. 23.) Kormányhatározat II. 7. pontja tartalmazza a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatásával kapcsolatban megvalósításra váró feladatokat. A fogyasztóvédelmi ismeretek oktatásban történõ hangsúlyosabb megjelenése érdekében: • a Nemzeti Alaptanterv (NAT) felülvizsgálata során a fogyasztóvédelmi ismeretek specialitásuknak megfelelõen, az egyes mûveltségi területekbe kerüljenek beépítésre; • támogatni kell az alap- és középfokú intézmények pedagógusainak fogyasztóvédelmi tárgyú továbbképzését.

• támogatni kell a fogyasztóvédelmi szakirányú továbbképzés tananyagának kidolgozását és a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság általi elfogadtatását, ennek céljából közös pályázatot kell meghirdetni. • az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplõ szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek felülvizsgálata során figyelembe kell venni az adott szakmához kapcsolódó fogyasztóvédelmi ismereteket. A cselekvési program keretében a fogyasztóvédelmet és a fogyasztóvédelmi képzést nemcsak a klasszikus fogyasztóvédelmen túllépõ “fenntartható fogyasztás” szemléletmódnak kell jellemeznie, hanem a lehetõ legszélesebb körben kell értelmezni, Folytatás a 7. oldalon

Ülésezett a Fogyasztóvédelmi Tanács

Fogyasztóvédelmi charta, fogyasztóbarát védjegy

A Fogyasztóvédelmi Tanács 2009. április 23-ai soros ülésén fontos kérdéseket tárgyalt. Nem véletlen tehát, hogy az értekezleten megjelent a Szociális és Munkaügyi Minisztérium új minisztere dr. Herczog László, valamint az frissiben kinevezett szakállamtitkár dr. Gulyás Kálmán is. A három oldal képviselõt, levezetõ elnökként Szabó Miklós, a Társadalmi Unió elnöke köszöntötte. Majd a miniszter vette át a szót: -A területet irányító szakállamtitkárként nagyon megszerettem a fogyasztóvédelmet, és változatlanul megtartom figyelmemet és szeretetemet iránta. A korábbiakhoz hasonlóan, változatlanul támogatni fogom a fogyasztóvédelmi törekvéseket és a tanács munkáját – mondta, majd, amint már megérkezésekor jelezte, kormányzati elfoglaltsága miatt távozott. 1/ Az elsõ napirend, a Fogyasztóvédelmi Charta tervezetének elõadója Alexa György országgyûlési képviselõ, a Magyar Országgyûlés Fogyasztóvédelmi Eseti Bizottságának elnöke volt. Fontos, mondta - hogy a Charta jóváhagyása után a vállalkozók szervezetei elvárásaikban, etikai kódexeikben ösztönözzék tagjaikat a fogyasztóvédelmi célok megvalósítására. További

kiemelt szempontként határozta meg: közérthetõ nyelven megfogalmazott Chartát véglegesítsenek, hogy azt minden polgár könnyen megértse, külön jogi elõtanulmányok nélkül. Lényeges az is, hogy a dokumentumot aláírják majd a fogyasztóvédelemmel összefüggõ állami feladatot ellátó hatóságok, az ahhoz csatlakozni szándékozó országos gazdasági kamarák, vállalkozások szakmai érdek-képviseleti szervezetei és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek. Egyetértett Vámos György - az Országos Kereskedelmi Szövetség részérõl tett – javaslatával, azzal, hogy a tanács három oldalának kétkét képviselõjébõl alakított munkacsoport szerkesztõmunkája eredményeként, a májusban sorra kerülõ tanácsülésen kerüljön sor a végleges változat megvitatására és elfogadására. Az elgondolás szerint a Fogyasztóvédelmi Charta (a továbbiakban: Charta) elsõrendû célja, hogy alapját képezze egy olyan, hosszabb távon is hatni képes, a piaci szereplõk önkéntes kötelezettségvállalásain és megegyezésén alapuló társadalmi megállapodásnak, amely a modern piacgazdaságban az érintett Folytatás a 9. oldalon

2

http://www.akontroll.hu

A KONTROLL • VI. évf. 5. szám

Kikelet 2 – ellenõrzések értünk, fogyasztókért Tanulságos lista a becsapásokról

A Kormány - a tavaly tavaszi akciósorozatok mintájára – 2009 áprilisában összehangolt ellenõrzéssorozatot indított Kikelet-2 néven a fogyasztók és a tisztességes kereskedõk érdekeinek védelmében. Az akcióban részt vett az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal, a Vámés Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Nemzeti Közlekedési Hatóság és az Országos Rendõr-fõkapitányság, valamint a kormány felkérésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Az ellenõrök munkáját több ezer helyszínen a rendõrség több ezer rendõrrel biztosította. Az együttmûködõ hatóságok köre bõvül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség, illetve a Nemzeti Közlekedési Hatóság munkatársaival.

A kikelet-2 akció legfõbb adatai

A Kikelet II. akció ellenõrzés-keretében jellemzõen a tavaszi szezonban megjelenõ, vagy fellendülõ szolgáltatási

zetendõ ár is fel volt tüntetve. A kasszánál történõ fizetéskor a kassza a magasabb áron nyugtázta a terméket, így 918,Ft-os vásárlói megkárosítás került megállapításra. - Polgár és Csege Coop Zrt

sítésre kihelyezve. - A SPAR-MAGYARORSZÁG Kereskedelmi Kft kisteleki PLUSZ Élelmiszer Diszkont néven üzemeltetett egységben tartott hatósági ellenõrzést tartottunk. A próbavá-

területekre fókuszáltunk, mint a húsvéttal összefüggõ szezonális kereskedõk ellenõrzése, vendéglátás-kitelepülések, vásárok és piacok, használtcikk kereskedelem, illetve belsõ turizmussal kapcsolatos területek vizsgálata (taxik, utazásszervezés). Az élelmiszerüzletek ellenõrzésekor a leggyakrabban tapasztalt hiányosságok továbbra is az ár-, valamint az egységár feltûntetésébõl adódnak, azonban még mindig elõfordulnak olyan esetek is, amikor felügyelõink a próbavásárlás során azt tapasztalják, hogy az üzlet figyelmetlenségébõl adódóan - az akciósnak feltûntetett ár a pénztárgépben még

által Tiszavasváriban üzemeltetett ABC jellegû élelmiszer üzletében az ellenõrzés alapján megállapítottuk, hogy a próbavásárolt Rákóczi szaláminál 438,- Ft vásárlói megkárosítás keletkezett, mivel a terméken két különbözõ egységár került feltüntetésre, s az eladási árat a feltüntetett magasabb egységárral számították fel, a termék elõzõleg akciós volt, s a régi ár is kint maradt a terméken. Kifogásoltuk továbbá hogy 2 féle 15 db 1965,- Ft értékû élelmiszer eladási áráról és 4 féle 23 db 4756 Ft értékû élelmiszer egységáráról a fogyasztókat nem tájékoztatták. - A Szendrõ, Hõsök tere 12. szám alatt található ABC áru-

sárolt AIRWICK ELECTRIAL WITH légfrissítõ megnevezésû termék elõtti akciós ártájékoztató szerint az eladási ár 1.199,-Ft. Ezzel szemben a pénztárban 1.490,-Ft került felszámításra, így a vásárlói megkárosítás 291,-Ft volt. A termékbõl a fogyasztóknak 4 db-ot kínáltak eladásra. Megállapításra került, hogy a termék már nem volt akciós, csak az üzletben nem cserélték ki a polccímkéjét. - A V. Jóker Kft. által Joker Market néven üzemeltetett kereskedelmi egységben több olyan terméket is vásároltunk, amelyet saját akcióban, “Akció” feliratú táblával megjelölve helyeztek ki értékesítésre.

a régi, nem akciós árként szerepel, így megvalósul a vásárlói megkárosítás.

házban a próbavásárlás során 161.-Ft “megkárosítás” keletkezett abból, hogy a Pick szögedi tál árát 368.- forintként írták ki, de 383.-forintot számláztak, míg a 0,5 l Gyõri Brandy esetén kiírva 1.299.-Ft, felszámítva 1.445.-Ft lett. Ezen túlmenõen nem szerepelt sehol az egységben ez utóbbi termék betétdíja. - Az Auchan Magyarország Kft. miskolci áruházában 81 féle szezonális termék került megvásárlásra a próbavásárlás alkalmával Ebbõl 8 terméknél állapítottunk meg árfeltüntetési hiányosságot, 6 terméknek az eladási ára, illetve az arra kötelezetteknél az egységára is hiányzott, további 2 terméket pedig nem a jelzett árakon nyugtázta a kassza. A 146 g-os Tibi húsvéti csomagnál a polccímkén 499,-Ft volt feltüntetve, azonban a kassza 729,-Ft-ért nyugtázta, így 230,-Ft-os vásárlói megkárosítás került megállapításra. További 80 db volt belõle értéke-

Az akciós táblán a régi és új ár is feltüntetésre került, a pénztárnál azonban a magasabb árat alkalmazták. A fentiekben részletezett módon értékesítették a következõ termékeket: A próbavásárolt Burn ital elé kiírt eladási ár 289,-Ft

A hiányosságokat leginkább bemutató néhány példa:

- Az Alberttelep, Piaci téren lévõ kitelepülésen a próbavásárlás alkalmával fizetési bizonylat kiállítására és átadására nem került sor. Az ellenõrzés alkalmával semmilyen hivatalos okiratot nem tudtak bemutatni, nyilatkozat alapján a Paradica Bt. nevében értékesített a kiszolgálást végzõ. Az árusított alsó-felsõ ruházati termékek, lábbelik, lakástextilek (250 000,- Ft értékben) egyikén sem volt azok fogyasztói ára feltüntetve. - TESCO Global Zrt. hatvani áruházában a próbavásárolt 1,531 kg súlyú gyári “Tesco Gazdaságos” címkével ellátott füstölt-fõtt tarján - egy látómezõben -, jól láthatóan 1989,- Ft-os és 2907,- Ft-os fi-

volt, ezzel szemben a pénztárnál 299,-Ft került felszámításra. A fentieken túlmenõen 24 féle, összesen 186 csomag 500g kiszerelésû savanyúság esetében nem volt tájékoztatás az egységárakról. A húsosztályon 4 féle sertés belsõség és a húsos csont, a kenyér osztályon pedig 6 féle kiméréssel értékesített dobozos sütemény és 10 féle finom pék-

áru esetében az eladási árról tájékoztatás nem volt biztosított.

Ellenõrzés a Józsefvárosi piacon:

A Kikelet-2 akció során a vásárok és piacok vizsgálata kiemelt hangsúlyt kapott, országosan mintegy 220 piaci árus ellenõrzésére került sor. Ezen belül a Budapest Józsefvárosi piacra fókuszáltak leginkább a felügyelõk. Az ellenõrzés hírére az úgynevezett bádogvárosban lévõ kereskedõk ismételten pánikszerûen bezártak, vagy az üzletet otthagyva az ellenõrzés idõtartamára ismeretlen helyre távoztak el, akadályozva ezzel a hatóságok munkáját. Tapasztalataink szerint az ellenõrzés megkezdésérõl a kereskedõk ismételten hangjelzésadással (két hosszú dudaszó) kaptak tájékoztatást. A kereskedõk egy része a nyitvatartási elõírások megszegése miatti hatósági intézkedést ismételten úgy próbálta megakadályozni, hogy a bejárati ajtóra egy papírt ragasztott ki: “Betegség miatt csak ma és holnap zárva” felirattal. Az üzletek azonban üzemeltnek az ellenõrzés elõtt és vélhetõen utána is, és csak az ellenõrzés hírére zártak be. Erre utaltak az üzlet elõtt kint hagyott és eladásra szánt termékek. A zárva tartás tényét a legtöbb esetben fotó felvételen is rögzítettük. A nyitvatartási elõírások megszegése miatt 55 esetben indítottuk meg az eljárást. A szankció mértéke e-miatt 15,5 millió forint, az átlag 282 ezer Ft, ez igen nagymértékben befolyásolta az összes bírságátlagot, hiszen e nélkül még inkább kedvezõbb összképet tudna mutatni a tavaszi ellenõrzési akció. A Józsefvárosi piacon a sok kedvezõtlen tapasztalat ellenére azonban már arról is beszámolhatunk, hogy több – ellenõrzést eltûrõ - kínai kereskedõnél a 2008. évben kifogásolt hiányosságot részben, vagy teljes mértékben felszámolták. Arra is volt példa, hogy ellenõrzéskor a részleges árjelzés hiányt a kereskedõ azonnal pótolni kezdte árazó-gép segítségével. Miután a kínai kereskedõ az ellenõrzés ideje alatt a megfelelõ tájékoztatást is megkapta az árfeltüntetésre vonatkozó elõírásokkal kapcsolatban, a jegyzõkönyvben köszönetét fejezte ki a segítségnyújtás miatt.

Más piacok:

A Salgótarjáni Városi Piacon egy egyéni vállalkozó asztali

árusítás formájában hálózatról mûködõ búvárszivattyút, és elektromos hosszabbítót kínált eladásra, a próbavásárlás során pedig a nyugtaadási kötelezettségének sem tett eleget. A vállalkozó részére 50.000.-Ft fogyasztóvédelmi bírság kiszabása van folyamatban. A Hevesi és a Hatvani vásárban végzett ellenõrzéseink so-

rán megállapítottuk, hogy ellentétben a vásárok és piacok mûködésérõl szóló új kormányrendeletben foglaltakkal, több árus is forgalmaz üzleten kívül kozmetikai termékeket. Az ellenõrzött vállalkozásokon kívül mindkét piacot üzemeltetõ KFT-t is határozatban köteleztük a jogszabályban foglaltak betartására. A kisbéri piacon, a társhatóságokkal közösen helyszíni ellenõrzéseket végeztünk. Egy, a piacon árusító magánszemély standjánál egy ezüstszínû, földön fekvõ reklámtábla került kihelyezésre, melyen a követ-

sor a fõvárosban és nagyobb vidéki városokban.

kezõ felirat volt olvasható: “GLOCK 17 GÁZPISZTOLY ELADÓ, NEM ENGEDÉLYKÖTELES”. Az ellenõrzésben résztvevõ Rendõrséget munkatársainkon által értesítettük, akik átvizsgálták a standnál árusító személyek személygépkocsijának csomagtartóját, ahol dobozban lévõ, töltetlen állapotú, “KESERÛ MÛVEK” által gyártott, “VIPER” típusú 9 mm-es, 4,5 hüvelyk csõhosszúságú, hatlövetû, forgótáras revolvert (Gyártási száma: E4VP840207) találtak. A gázpisztolyhoz tartozott egy ezüstszínû rakétakilövõ toldat, 7 db 9 mm-es “WAIDE” típusú könnygáz patron, valamint 5 db PTS típusú 9 mm-es riasztópatron. A közös ellenõrzés eredményeként a Rendõrhatóság a közbiztonságra veszélyes eszközt elkobozta. A Hatvani Vásárban egy Pest megyei asztali árus kb. 50 db használt, vélhetõen lomtalanításból származó háztartási elektronikus készülékeket árusított (kenyérpirító, kávéfõzõ stb.). A próbavásárlásról nyugtát nem adott, vállalkozói igazolványát bemutatni nem tudta. Jelenleg folyamatban van annak megállapítása, hogy az ellenõrzött magánszemély, vagy egyéni vállalkozó. A szankcionálás ennek függvényében fog történni.

lyett vidéki – magasabb – viteldíjat alkalmazott A fõvárosi taxi-ellenõrzés során egy esetben a gyorsító vagy más technika alkalmazás gyanúja is felmerült, amit a társhatóság (BRFK) által vezetett követõ autó km-visszaellenõrzése is alátámasztott, valamint az ellenõrzéskor jelen lévõ MKEH mérésügyi szakértõje a taxaméter hitelességét is megkérdõjelezte, mivel a Hitelesítési bizonyítvány hitelességét igazoló azonosító számmal ellátott bélyegzõ elmosódott volt, így nem lehetett beazonosítani az ellenõrzést végzõ hatósági személyt (név, szám). Továbbá a plombán sem volt kivehetõ a záró szám. Az ügyben további vizsgálati és bizonyítási eljárást folytatunk. E. József (EAM-014) éjszakai ellenõrzésen a nyugtát nem nyomtatta ki fizetéskor, az ártájékoztató nem volt kihelyezve, a taxaméter hitelesítése 2008.07.26 lejárt, a megtett km a nyugtán 11,5 km volt a követõ autó 5,8 km-t mért. Taxi szolgáltatókkal szemben 25 esetben került sor fogyasztóvédelmi bírság kiszabására. Ennek összértéke: 3,6 millió Ft. Úgy ítéljük meg, hogy az utasok (és elsõsorban a külföldrõl érkezõ vendégek) érdekében az éjszakai taxi ellenõrzések számát és gyakoriságát jelentõsen fokozni kell, és megfelelõ szigorral kell fellépni a taxi hiénák megfékezésére.

Taxi vizsgálat

A hazai turizmusunk megítélésére lényeges befolyásolással bír a taxi-szolgáltatás turisták általi megítélése. Ezért a taxi anomáliák visszaszorítását rendszeres ellenõrzéssel kívántuk elõsegíteni. Ebbõl kiindulóan a Kikelet-2 akció ellenõrzési területét erre is kiterjesztettük. Az ellenõrzések lebonyolításra a társhatóságok bevonásával került sor (BRFK, Mérésügyi Hivatal, Munkaügyi Hatóság). A szabálytalanságot elkövetõ taxik szinte kizárólag az éjszakai úgynevezett próbautazásos ellenõrzések során akadtak fenn. Összesen 90 taxi részletes ellenõrzésére került

Jellemzõ szabálytalanságok a taxinál: - nem adtak nyugtát, sõt egy esetben “kifogyott papír” megjegyzéssel még utólag sem tudtak nyugtát nyomtatni - ártájékoztató részben volt kihelyezve a taxiban - lejárt a taxaméter hitelesítése - nem volt a helyszínen a taxaméter hitelesítését igazoló dokumentum - rossz tarifát alkalmazott a taxis, mivel az éjszakai ár he-

Használtcikk kereskedések ellenõrzési tapasztalatai:

Általánosan megállapítható, hogy az eltelt egy évben – mind a fõvárosban, mind vidéken emelkedett a használtcikk kereskedések száma. Elsõsorban a használt ruházati üzletek száma növekedett. Ezekben az üzletekben nagyobbrészt külföldrõl származó – elsõsorban bálában ér-

Ô

A KONTROLL • VI. évf. 5. szám kezõ – használt ruhanemûket forgalmaznak. A használtcikk kereskedések közül 75 üzlet ellenõrzésre került sor. Kifogásolt üzletek száma: 29. Jellemzõ szabálytalanságok: - ártájékoztatás teljes vagy részleges hiánya - fogyasztói tájékoztatók hiánya - hiteles mérõeszköz hiánya Mûködési engedély hiánya miatt hét esetben jelzéssel éltünk a területileg illetékes Polgármesteri Hivatal jegyzõje felé.

Eljárásaink

Összesen tehát 3658 ellenõrzés történt a Kikelet-2 akció során, amelybõl 1605 zárult valamilyen kifogás megállapításával. A kifogásolási arány 43,9 %. 1143 fogyasztóvédelmi bírság megállapítására került sor, a bírság összege 106,3 millió Ft volt. A bírságátlag 93 ezer forint. Minden esetben törekedni kívántunk a méltányosság, fokozatosság és arányosság elvére. Szankciót csak a fogyasztói érdekeket súlyosan sértõ tényállásokban (vásárlók megkárosítása, fogyasztók megtévesztésének kirívó eseteiben) alkalmaztunk, így viszonylag alacsonynak tekinthetõ a felügyelõségünk által kiszabott Ft összegû fogyasztóvédelmi bírság, Fokozottabban éltünk a tájékoztatás, a felvilágosítás lehetõségével, melynek köszönhetõen a kereskedõk is higgadtabban fogadták felügyelõinket és az ellenõrzéseket, érezték Felügyelõségünk segítõkészségét. Tapasztalataink szerint a legtöbb hiányosság továbbra is a figyelmetlenségbõl, valamint a jogszabályi ismeretek hiányából adódik. A régiókban nagy nyilvánosságot kapott a Kikelet II. akció, a 21 bemutató ellenõrzésrõl készült felvételek helyi televíziós adásba kerültek. A fényképekkel illusztrált riportok az újságokban megjelentek, ezeket a gazdasági szféra képviselõi is megismerték, annak pozitív hatása a késõbbiekben ellenõrzött üzletekben egyértelmûen tapasztalható volt. Örömmel vették, hogy a fogyasztók mellett a becsületes kereskedõk védelmét is célul tûztük ki. A kereskedõk részérõl is igényként merült fel a partnerkapcsolat kiépítése, s úgy érezzük, hogy új ellenõrzési módszereinkkel ezt a kapcsolatot a jövõben csak erõsíteni tudjuk. A Hatóságunk által szervezett bemutató ellenõrzések idõpontjáról és helyszínérõl az illetékes megyei Kereskedelmi és Iparkamarákat tájékoztattuk, és egyben kértük, hogy jelöljék meg azokat a célterületeket, ahol az ellenõrzéseket indokoltnak tartják. Az érdekképviseleti szervek vezetõi szinte kivétel nélkül a vásárokat és piacokat nevezték meg. A kamarák képviseletében jelenlevõ tisztségviselõk örömmel fogadták a részvételi lehetõséget, külön pozitívan értékelték ellenõrzési módszereink megismerését. Elmondásuk szerint a helyszínen szerzett tapasztalataikat hasznosítani tudják munkájuk során. A sajtó érdeklõdése a késõbbiekben is aktív volt, amikor is telefonos interjúk és stúdióbeszélgetések során számoltunk be az elvégzett ellenõrzésekrõl, azok eredményeirõl. Szûcs András

http://www.akontroll.hu

Diákok a fogyasztóvédelemrõl…

Fegyvertény Nagykanizsán A fogyasztóvédelem kiemelt célja a fiatalok felvilágosítása és bevonása ebbe a társadalmilag fontos tevékenységbe. Nem csak azért, mert életkortól, foglalkozástól, képzettségtõl, sõt státusztól függetlenül mindnyájan vásárolunk, szolgáltatásokat veszünk igénybe, azaz fogyasztók vagyunk, hanem azért is, mert a fiatalok a piac nagyon is számba vett, reklámokkal, akciókkal megcélzott résztvevõi. Ezért határoztuk el néhány héttel ez elõtt, hogy megkeressük a fiatalokat – az általános iskolák felsõ tagozatosait, a gimnazistákat és szakközépiskolásokat, az egyetemistákat és fõiskolásokat - és rákérdezünk: tud-e és mit tud a fogyasztóvédelemrõl, mi a véleménye, vannak-e elvárásai? Országos akciót terveztünk és a közvélemény-kutatásban jártas fiatal szakemberrel elkészíttettük a felteendõ kérdéseket is. Tervezett programunkról nem mondtunk le, de felfüggesztettük, mert nem találtunk hozzá forrást. Azonban a nagykanizsai fogyasztóvédelmi tanácsadó irodánk és klubunk vezetõje Szeri Ferenc dicséretesen ránk pirított: nem várt sem támogató-

ra, sem szakszerû kérdõívekre, hanem összeállította a maga észszerû kérdéseit, sokszorosított kétezer kérdõívet és a helyi középiskolák igazgatóinak, tanárainak egyetértésével szétosztotta azokat ez iskolák tanulói között. A Batthányi Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakképzõ Iskola, valamint a Dr. Mezõ Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola diákjaitól hatszáz kitöltött kérdõív már megérkezett a Társadalmi Unióhoz és megérkezett a Zsigmondy Vilmos – Széchenyi István Szakképzõ iskolából is. Még nem kezdtük el a válaszok kiértékelését, de természetes érdeklõdéssel átlapoztuk a kérdõíveket. Így – ha csak elõzetesen is - némi képet kaptunk a 16 – 18 éves fiatalok, leányok és fiúk fogyasztói ismereteirõl, szokásairól, véleményérõl. Ez a pársoros beszámoló nem is alkalmas az értékelésre, nincs is más célja, mint hírét adni egy sikeres, helyi fogyasztóvédelmi kezdeményezésnek. Az alkalom azonban adott, éltünk hát vele. S megállapíthattuk, hogy a megkérdezett 16 -18 éves gimnazisták szinte mindegyike tudatában van annak,

mit jelent ez a szó: fogyasztó. Túlnyomó többségük tisztában van a tudatos fogyasztó fogalom jelentõségével és egyedül jelenik meg a piacon vásárlóként. A legérdekesebb, - s talán nem indokolatlan azt vélni, hogy legizgalmasabb - válaszok azonban erre a kérdésre érkeztek: “A legtöbb terméket hitelre is megveheted, mi errõl a véleményed?” Nos, néhány a válaszokból: • Jó dolognak tartom, de csak nagyon végsõ esetben alkalmaznám. • Nem bízom a hitelekben, biztosabb, ha a szolgáltatást vagy az árut nem hitelbe veszszük. • Hitelbe vásárolni felelõtlenség. • Valamikor elengedhetetlen. • Nagyon jó dolognak tartom, de felelõsséggel jár. • Nem vennék hitelbõl semmit, inkább megvárnám míg összegyûjtöm rá a pénzt. • Magas a THM. Ez a néhány válasz azt mindenképpen tanúsítja, hogy diákjaink nem teljesen tapasztalatlanok a piacgazdaság világában, s mi ennél is jobb hír: érzékelik és átlátják a jó mögött a veszélyt is és van felelõsségérzetük.

3

A szolnoki CORA levele fogyasztóvédelmi klubunk vezetõjéhez

Egy fogyasztóbarát lépés Tisztelt Lipták Zoltánné!

A Kontroll címû Fogyasztóvédelmi újságból értesültem az Ön által vezetett tanácsadó iroda és klub mûködésérõl. Engedje meg, hogy ezúton ajánljam fel a CORA (Magyar Hipermarket Kft) nevében a vásárlói problémák megoldásához a segítségemet. Áruházunknak fontos, hogy a vásárlóink elégedettek legyenek. Így amennyiben az áruházunkkal kapcsolatos reklamációval érkeznek Önökhöz, nagyon szívesen venném, ha jelezné felém, és így a reklamációkezelés hatékonyabbá válhatna. Egy Hipermarketnél, ahol sok ember pontos és egybehangolt munkájára van szükség, elõfordulhatnak hibák vagy hiányosságok, problémák, de ezek egyike sem szándékos. A vásárlói észrevételeket minden esetben kivizsgálom és megteszem a megfelelõ lépéseket. Nagyon fontos, hogy minél gyorsabban jusson a tudomásunkra a felvetett probléma vagy észrevétel, így kiküszöbölhetjük, hogy más vásárló is ugyanazzal találkozzon.

Szoros együttmûködésben vagyok a hatóságok felügyelõivel is, hiszen a gyors reklamációkezelés mindenki érdeke, de legfõképpen a vásárlóké. Szívesen állok rendelkezésére akár személyesen is! Munkájához sok sikert kívánva, tisztelettel: Menyhárt Bettina Minõségügyi vezetõ

Magyar Hipermarket Kft. CORA Szolnok Szolnok, Felsõ Szandai rét 1. Tel.: 56/508-595, 06-30/6451-722 Fax.: 56/515-293 E-mail: [email protected] Ezt a levelet jólesõ érzéssel és örömmel fogadtuk. Szerencsés lenne – és nem csak a fogyasztók, de a tisztességes forgalmazók és vállalkozók szempontjából is ha ez a jó példa követésre találna. Így több lenne az elégedett fogyasztó és több lenne az ilyen üzletbe, vállalkozásba betérõ vásárló,- megrendelõ is.

Jó szándékú jó emberek között…

Egy tanulságos délután a Csepeli Fogyasztóvédelmi Egyesület irodájában Budapest XXI. kerülete, a Duna két ága által közrefogott Csepel a maga 80 ezer lakosával népesebb település, mint jó néhány közepes város. Patinás ipari múltja, különleges fekvése, a környezõ fõvárosi kerületekkel és a Csepel -sziget községeivel fennálló szerves kapcsolata, pedig igazi regionális vezetõ szerepet biztosít, ennek az ezeréves múlttal büszkélkedõ városrésznek. Nem csoda hát, ha a kerület határain átnyúló feladatokat lát el a fogyasztói érdekek itteni õre, a Csepeli Fogyasztóvédelmi Egyesület is. A Sándor József elnök irányítása alatt dolgozó lelkes kis csapat számára a csepeli önkormányzat vagyonkezelõ szervezete biztosít irodahelyiséget (a legutóbbi költözést követõen immár igazi tágas, világos, jól megközelíthetõ irodát), ahol minden kedden és csütörtökön délután várják a panaszosok jelentkezését. Hogy újságírók jelentkezését is beleszámították-e a szóba jöhetõ eshetõségek közé, azt nem tudom-, tény mindenesetre, hogy amikor most, március 26-án ellátogattam a kerület fõterérõl nyíló utcában, egy társasház szuterénjében található “fõhadiszállásukra”, a jelen lévõ egyesületi tagok valamennyien készségesen, szívbõl jövõ õszinteséggel beszéltek önként vállalt, fontos és szép munkájuk örömeirõl-gondjairól, a mindennapok során szerzett tapasztalataikról…

“Békességet, igazságot teremteni…”

Tapasztalatból Szalkai Péternek, a Fõvárosi Fogyasztóvédelmi Felügyelõség egykori szakfelügyelõjének van elegendõ, s hat esztendeje, mióta a

csepeli egyesület tagja lett, igyekszik kollégáival is megosztani ezt az értékes tudásanyagot. Erre, pedig szerencsére gyakran nyílik lehetõsége, merthogy a csepeli fogyasztóvédõk gyakorlati munkájuk mellett folyamatosan szerét ejtik annak is, hogy egymás között, vagy meghívott elõadók segítségével vitassák meg a fogyasztóvédelem elméleti-jogszabályi hátterével kapcsolatos kérdéseket. A legcélszerûbb persze véglegesen itt tartani a nagy elméleti felkészültséggel rendelkezõ külsõs szakembereket, hiszen így mindig “kéznél lesznek” akkor, ha valamilyen helyi ügyben szükség van rájuk. Nos, pontosan ez történt Szalkai Péterrel is. “Azóta szinte összenõttem Csepellel-, jól érzem itt magam és értelmes, hasznos munkát végezhetek jó szándékú jó emberek között.”- összegzi az elmondottakat az Etikai Bizottság vezetõségi tagja. Hozzá képest Czinege István bácsi, tisztes kora ellenére, igazi “zöldfülû újoncnak” számít a fogyasztóvédõk között. Igaz, csak ott, hiszen egy csepeli társasház gondnokaként, illetve szakszervezeti aktivistaként a közérdekû munka örömeit és (meglehetõsen számos) gondjait élete során, már bõven volt alkalma megismerni. Egyik, már régóta fogyasztóvédõként dolgozó lakótársa bíztatása és ajánlása alapján - Ez a gyerek is hozzánk jönne, ha lehet három hónapja kérte felvételét a Csepeli Fogyasztóvédõ Egyesületbe. Koránt sem egyedüliként! Szerencsére ugyanis rajta kívül még négy új tagjelölt neve is ott szerepel Sándor József elnök “mindentudó” noteszában. Ez a garanciája annak, hogy a vérbeli fogyasztóvédõk nem csak nem öregsze-

nek, de számbelileg sem fogyatkoznak meg majd Csepelen soha. Nos, ha Czinege Istvánon múlik, akkor semmiképp sem- õ ugyanis meggyõzõdéssel vallja: “Nem bántam meg, hogy ide jöttem: hiszen a helyett, hogy otthon lesném, hogyan jön fel reggel, és hogyan megy le este a nap, vagy ki-be kapcsolgatnám azt a fránya televíziót, itt az Egyesületben részem lehet benne, hogyan próbálunk meg békességet, igazságot teremteni az emberek között…”

Aki a “pult másik oldaláról” érkezett

Azt, hogy a béketeremtés (nem is beszélve az igazságteremtésrõl!) még a bibliai prófétáknak sem sikerült mindig könnyen, egy mai hús-vér ember számára, pedig még annál is nehezebb, azt Baranyai Lajos egykori alapító-, s jelenlegi vezetõségi tag bizonyosan tudja. Annál is inkább, hiszen “rablóból lesz a legjobb pandúr”-alapon õ a pult másik oldaláról érkezett a fogyasztóvédõk közé. “Közértes voltam sokáig – meséli ennek kapcsán -, ezért aztán jól megértem a kereskedõk szempontjait is. Merthogy korántsem mindig õk a ludasak; nemrégiben tanúja voltam például annak, hogy az eladó még erõszakkal sem tudta rátukmálni a számlát egy jóasszonyra, aki láthatóan szinte zaklatásnak vette azt, hogy a sertéscomb mellé blokkot is akarnak adni neki. Nem bánom, hogy a fogyasztóvédelmi munkám mellett – egy Idõsek Klubja vezetõjeként - van nekem még 380 aranyos kis nyugdíjasom is.” Noha Tevekeliszné Kerékgyártó Mária – vagyis hát inkább “Marika”, ahogy mindenki szeretettel emlegeti itt õt, nem ren-

delkezik ilyen nagyszámú, megbízható és szeretnivaló “nyugdíjas hadsereggel”, de azért a Csepeli Fogyasztóvédelmi Egyesület Pénzügyi ellenõrzõ Bizottságának elnökeként feladatból és felelõsségbõl jut neki fölös számban. Ahhoz, hogy munkáját a maga elé tûzött magas mérce szerint kifogástalanul láthassa el, ahhoz egyrészt 1997-ig visszanyúló fogyasztóvédõs múltja-, másrészt felsõfokú pénzügyi- és kereskedelmi végzettsége segíti hozzá. No és nem hátrány persze az sem, hogy a mindig mosolygó, fürge és szorgos kis asszony 1993-tól kezdve másfél évtizeden keresztül a Csepeli Piac helyettes vezetõjeként, mégpedig a vásárlói panaszok kivizsgálásáért felelõs szakembereként tevékenykedett.

Az egyesület “történelme”

Ami magát az Egyesületet illeti, azt - a máig “ereklyeként” õrzött eredeti dokumentumok tanulsága szerint - 2001. január 21-én hozta létre 17 alapító tag. Ez a létszám mára szerencsésen megszaporodott, s jelenleg már 56 fõ rendelkezik Csepelen fogyasztóvédelmi igazolványnyal. A tagok és a tagjelöltek között 70-80 esztendõs, nagytapasztalatú idõs emberek ugyanúgy megtalálhatók, mint huszonéves fiatalok, vagy a gyakorlati munka szempontjából leginkább “hadra fogható” középgeneráció képviselõi. A Csepeli Fogyasztóvédelmi Egyesület a tavalyi esztendõben 550 ezer forinttal gazdálkodhatott, mely öszszeget szinte teljes egészében a kerületi önkormányzat – illetve saját keretébõl a

polgármester- biztosított a számukra. Kitetszik tán ebbõl, hogy a csepeli fogyasztóvédõk ismertsége és elismertsége nem csupán a lakosság körében mondható jónak, de a polgárok megfelelõ közérzetéért, javuló biztonságérzetéért és hatékony érdekvédelméért végzett elkötelezett és eredményes tevékenységüket a kerület vezetõi és a képviselõtestület tagjai is - pártállástól függetlenül - igen nagyra értékelik. Az önkormányzati anyagi hozzájárulása 2009-ben is biztosítottnak látszik, ezt a pénzt azonban idén már különbözõ pályázatokon remélt pénzekkel is szeretnék “megfejelni”. Szemléletes példa különben a jó önkormányzati kapcsolatokra az a tény, hogy látogatásom napjának délelõttjén Sándor József elnök éppen Csepel “elsõ emberét”, Tóth Mihály polgármestert látta vendégül itt az irodában, akivel többek között az Egyesület idei naptári tervét is áttekintették. Nos, e dokumentumból mindenképpen érdemes megemlíteni a május 6-án, a kerületi televízió stúdiójában megrendezendõ fogyasztóvédelmi témájú kerekasztal-beszélgetést-, a csepeliek ellátásában még napjainkban is fontos szerepet játszó kiskereskedelmi üzletek számára kiírt versenyt-, illetve az immár hagyománynak számító iskolai fogyasztóvédelmi versenyt. Az egyesület ugyanis már régóta “megvetette a lábát” a kerület általános iskoláiban is, ahol saját maguk által írt és szerkesztett oktatási segédanyagok alapján igyekeznek felkészült és tudatos fogyasztókká nevelni a (különben eléggé meggondolatlan s épp ezért kiszolgáltatott) fiatalokat… Donnert Károly

4

http://www.akontroll.hu

A KONTROLL • VI. évf. 5. szám

EU-LÕRE (borból jó a kannás?) Az alkoholizmus ellen + fogyasztóvédelem

“Rengeteg kétliteres mûanyag palack áll egymás alatt két hosszú-hosszú polcon, akciósan adják. Sokféle szöveg van a címkéjükre írva. Leemelek egyet. A kupakra nyomott kicsi számok szerint fél év múlva jár le a szavatossága. Sok az, vagy kevés? A perektõl megóvja õket. “Kén-dioxidot tartalmaz 10 mg/litert meghaladó mértékben”. Aligha kedvezõ adat, de milyen mértékben haladja meg? A gyártónak címe is, e-mail címe is van. És rá van nyomtatva a címkére két sorban, hogy: “Az Európai Közösség különbözõ országaiból származó borok házasítása.” “Koccintós”, Ilyen nevet adni egy lõrének, ennyire vigyorgós nevet! Szégyellem, hogy ezt lehet mûvelni az anyanyelvemen.” Idézet Spiró György 2009. április 11-én megjelent EU-Lõre címû cikkébõl. (Népszabadság) Pontosan ötven éve küzdünk az alkoholizmus ellen Magyarországon az Alkoholizmus Elleni Megyei Egyesületek és Klubok Országos Szövetsége irányításával. Feladataihoz tartozik a REHABILITÁCIÓ, pontosabban a kórházi kezelés után kikerülõ alkoholbeteg visszasegítése a társadalomba. Több civil szervezet mûködik Magyarországon a szenvedélybetegségek rehabilitációja céljából. Elsõk között alakult meg prof. dr. Levendel László elképzelése szerint Budakeszin az Egészség Alkoholmentes Rehabilitációs Egyesület. Mi dolgozunk, de mások is! Azonban a céljaink ellentétesek! Két liter “bort” lehet kapni néhány száz forintért, erõsen kifogásolható minõségben. A túlzott alkoholfogyasztás következményei többek közt a máj- és érrendszeri

betegségek, amelyek gyógyítása már nem néhány száz, hanem néhány százezer forint, az adózó állampolgárok pénzébõl! Ám, ez a bornak nem nevezhetõ termék a hajléktalanok közkedvelt itala lett, a látványuk is borzalmas ezzel a “LÕRɔ-vel a kezükben! Imbolygó, kéregetõ hajléktalanok a száguldó autók között, az aluljárókban, utcákon, parkokban fájón, megszámlálhatatlanul sokan. Sokféle félrecsúszott, szerencsétlen életsors. Különbözõségük ellenére van azonban valami, ami összeköti õket, s ez a kannás bor. Szinte mindegyikük kezében, szedett-vedett csomagjaikon, a földön, a padon ott vannak a már üres, vagy még tele mûanyag flakonok, különbözõ feliratokkal: Koccintós, Jó barát, stb. Két liter 300-400 Ft-ért. Vajon mit isznak enynyi pénzért? Vajon mit jelent a féléves szavatosság? Vajon mit jelent, hogy kén-dioxidot tartalmaz 10 mg/litert meghaladó mértékben? Az Európai Unióban a magyarok fogyasztják a legtöbb alkoholt. A 15 éven felüliek (tiszta szeszben számítva) évente 18 liternyi szeszes italt isznak, szemben az uniós állampolgárok 13 literes átlagával - állapította meg a londoni Alkoholtanulmányok Intézete. A vizsgálat szerint a világ összes régiója közül az unió lakossága fogyasztja a legtöbb szeszes italt, de a 2004-ben csatlakozott tíz új tagállam polgárai évente fejenként, legalább két literrel többet isznak, mint a régi tagországokéi. Az európai közösségben tehát hazánk az élen jár a sorban, a litvánok, a csehek, a lettek és az írek követnek bennünket. Hazánkban liberális az alkoholpolitika. Az alkohol árát, hozzáférhetõségét és szabályozását illetõen sokkal nagyobb

Öreg a nénikéd!

liberalizmus tapasztalható nálunk, mint bárhol máshol az Európai Unióban - nyilatkozta Haraszti László pszichiáter az egyik hazai lapnak. Az utóbbi másfél évtizedben, pedig legfõképp a hamis, úgynevezett tablettás borok miatt nõtt az alkoholbetegségekben szenvedõk száma. Haraszti László szerint a magyar borivók harmada elpancsolt borokat vásárol, amelyek két-három év alatt képesek agyi károsodást elõidézni. Ötszázezer alkoholbetegségben szenvedõ ember van Magyarországon, más becslések szerint talán egymillió. A belgyógyászati betegségek negyven százaléka az alkohol miatt alakul ki, ugyanez igaz a traumatológiai esetek hatvan százalékára - véli a pszichiáter. Fehér János belgyógyász szakorvos egy alkoholizmussal foglalkozó konferencián kijelentette, hogy hazánkban évente 7-8 ezer ember hal meg májbetegségben, és ez a lakosság nagyságához viszonyítva háromszor akkora arányt jelent, mint Nyugat-Európában. Honfitársaink hatvan-nyolcvan százalékánál az alkoholfogyasztás idézte elõ a kórt. Mindezek alapján adódik a kérdés, mit tehet, mit kell tennie az Alkoholizmus Elleni Megyei Egyesületek és Klubok Országos Szövetségének, nekünk leszokott alkoholistáknak, hogy mindez ne így legyen. S lehet, hogy az elsõ lépéseket a kannás borok terén kellene megtenni? Kérdezem én: Ki engedélyezheti ennek a minõsíthetetlen “bor”-nak a forgalmazását? Hogy kaphatott erre hatósági engedélyt? Mit szól ehhez a Magyar Független Szõlõ és Bortermelõk Országos Szövetsége? Szívesen venném a Fogyasztóvédelmi Hatóság

vizsgálatát! Most pedig kitérnék arra, hogy mit okoz az alkohol jelenléte a társadalomban, a családokban: Az ALKOHOL gyûjtõfogalom, amely alatt elsõsorban az etil-alkohol vagy etanol értendõ, amely szerves, színtelen, illékony, kellemes illatú, ízû, gyúlékony folyadék. ALKOHOLFÜGGÕ: Életmód, életforma, melynek központi motivációs bázisát az egyén számára kielégítõnek érzett alkoholszint elérése képezi, és amely társadalmi szerepeinek adekvát elvégzését gátolja. A fogalmi meghatározás mellett tekintsük át azt, hogy az alkohol, mint pótszer és az alkoholfüggõség milyen módon van jelen a családok életében, illetve azt, hogy az alkohol megléte milyen problémákat idéz elõ az egyes családtagoknál, akik közvetlenül érintettek ebben a tekintetben? - Annak a problémával küzdõ egyénnek a számára - aki nem tud megbirkózni az egyéni és családi problémáival és ezeket a problémákat, mint elháríthatatlan akadályokat görgeti maga elõtt a mindennapok során –az alkohol feszültségoldó pótszer, amely látszólag “segít” elviselni az élet terheit. Esetükben az alkohol azt sugározza feléjük, hogy: “Válassz engem, mert velem túljutsz a nehézségeken és segítem elviselni a megpróbáltatásokat!” - A szenvedélybetegséggel küzdõ egyén házastársának, élettársának nem jelent egyebet, mint egy meglévõ, negatív szert, amely megváltoztatja a család szerkezetét és károsítja a családi kapcsolatokat. Az érintett családtagok sorában mindenképpen helyezzük középpontba a kiskorú

gyermeket és vizsgáljuk meg, hogy az alkohol jelenléte miként hat a családban nevelkedõ kiskorú gyermek értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdésére. - A kiskorú számára esetenként vagy rendszeresen jelenlévõ, félelmet keltõ rossz dolog, melynek hatására a meleg családi légkör rideggé válik és a család állandó veszekedések színterévé alakul át, ahol a szülõk veszekedése gyakran tettlegességig fajul. Az alkoholprobléma fokozódik, ha nemcsak egyik, hanem mindkét szülõ érintett a függõség terén. Széchenyi István, “a legnagyobb magyar” szavai napjainkban egyre nagyobb értelmet nyernek: “Hogy ha egyszer a szeszmérésekben megjelenik állhatatos, gyakori vendégként az anya, a nõi törzsvendég, vajon hol tengõdik, unatkozik, addig a gyerek?” A nemek arányát tekintve az alkoholt fogyasztó nõk, családanyák száma az 15 elmúlt évben a négyszeresére növekedett. A szociális terülten dolgozó szakemberek tapasztalatai azt mutatják, hogy az alkoholbetegséggel küzdõ családok negatív mintája befolyásolja a kiskorú gyermekek személyiségfejlõdését és emellett a családi környezetben elsajátított modell kedvezõtlenül hat a gyermekek viselkedésére és iskolai teljesítményére. Az oktatási intézményekben oktató-nevelõ munkát végzõ pedagógusok az elmúlt évek során arról számoltak be, hogy a gyermek a család tükörképe, valamint a családban uralkodó problémák miatt a gyermeken láthatóvá válnak azok a tünetek, melyek gócpontjai, gyökerei a családban kutathatók fel. Ezek a gyermekek a felnõtté válás folyamatában akaratlanul is elsajátítják az évek so-

rán látott szülõi viselkedésmodellt. Esetükben növekszik annak az esélye, hogy maguk is fogyasztókká válnak, illetve lányok esetében alkoholproblémával küzdõ házastársat választanak, mert bár elutasítják ezt a magatartásmódot, de hosszú idõn keresztül a negatív minta beléjük ivódott és felnõtt életükben ugyanazt produkálják, mint a szüleik. - Több esetben elõfordulhat, hogy az alkoholbeteg elveszíti otthonát, családját és gyermekeit. S a választott “társ” is csak felvillanó délibábként kecsegtet azzal, hogy vele könynyebb a mindennapok megélése. Vajon ÉRDEMES õt az élet középpontjába helyezni és elveszíteni miatta a meglévõ állást, lakást, házastársat és gyermeket? Tartsunk önvizsgálatot! Megéri az illúziót, a hamis értékrendet közvetítõ ALKOHOLT rövid ideig vagy hosszútávon “társnak” választani az élet útvesztõiben? Fennmarad még a kérdés: mibõl is készül az a lõre, amelynek literét 200 forintért adják a legszegényebbeknek is? S Vajon mit jelent, hogy kén-dioxidot tartalmaz 10 mg/litert meghaladó mennyiségben? S mit jelent az a felirat, amely szerint “Az Európai Közösség különbözõ országaiból származó borok házasítása.” Kiss Zsigmond Alkoholizmus Elleni Megyei Egyesületek és Klubok Országos Szövetsége Országos Tanácskozó Testületi Tag E-mail: [email protected] Iván Enikõ Vas Megyei Alkoholizmus Elleni és Alkoholmentes Klubok Tagjainak Egyesülete, szaktanácsadó E-mail: [email protected]

számolni a szépség – fiatalság- egészség egyoldalú mitizálásával, ehelyett a fogyasztók értékrendjét és érdeklõdését kell figyelembe venniük az érdekelt szakembereknek. Kozák Ákos közgazdász, szociológus, a GfK Hungária Piackutató Intézet ügyvezetõ igaz-

kásokat a gazdasági aktivitás befolyásolja. Amíg az 50-54 év közöttiek háromnegyede aktív, addig az 55-59 évesek közül már csak minden második ember található meg a munkaerõpiacon. A 60-64 évesek korosztályának pedig már csak 15 %-a aktív keresõ.

gatója leszögezte, hogy a fogyasztás ötvenen túl sem szûnik meg, csak átalakul, majd arról beszélt, hogy milyen az 50+ korosztály szociális rétegzõdése a fogyasztás szempontjából. A fogyasztási szo-

A heterogén fogyasztási szokások ellenére közös vonás, hogy az összlakossághoz képes többet vásárolnak egyebek között kutya- és macskaeledelbõl, és a hagyományos konyhai alapanyagokból (pl.

pörkölt kávékeverék), kevesebbet költenek például készételekre, mirelit termékekre. Az elõre be nem tervezett, spontán vásárlás az életkor elõrehaladtával egyre ritkábbá válik. A pénzügyi és gazdasági krízisre is kitérõ elõadó szerint a jelenlegi helyzet várhatóan a nyugdíjjal rendelkezõk számára jár a legkisebb veszteséggel. Éppen egy éves születésnapját ünnepli a www.oreganeniked.hu, hamar népszerûvé vált internetes magazin, amely elsõsorban azokra az olvasókra számít, akik ötvenen túl sem gondolják magukat “öregnek”, fiatalosan élnek, gondolkodnak, fogyasztanak, egyszóval nem illenek bele azokba a skatulyákba, amelyekbe sokszor az utánuk jövõ korosztályok igyekeznek begyömöszölni õket. Persze az idõsödõ korosztály igényei, fogyasztási szokásai sem egységesek, akárcsak a fiatalabbaké. Kerényi Péter fõszerkesztõ nem gondolja, hogy kizárólag az internetezni tudókhoz lehet szólni ezzel a webes magazinnal, hiszen már orszá-

gos klubhálózattá nõtte ki magát, amelybe egyre többen bekapcsolódnak a különféle szabadidõs programok révén. Ugyanakkor szeretné megnyerni az internetezéstõl még idegenkedõket is, az érdekes, közösségteremtõ és különféle szolgáltatásokat nyújtó magazin segítségével. Szerencsére egyre többen ismerik a számítógépet és tudnak internetezni az ötven éven felüliek között is. A konferencia tanulsága, hogy az ötven évesnél idõsebbek is vásárolnak, utaznak, tanulnak, sportolnak, szórakoznak, járnak klubokba, rendezvényekre, egyszóval, ötven év felett sem áll meg az élet. Az 50+ korosztály létszáma és társadalmon belüli aránya, gazdasági, fogyasztói szerepe gyorsan nõ. Érdemes és kell tehát velük foglalkozni, figyelembe véve sajátos fogyasztási igényeiket. Mindenekelõtt pedig le kell rombolni az ehhez a korosztályhoz tapadó “pénztelen, érdektelen, leírható, semmibe vehetõ” címkéjû elõítéleteket! Szádvári Lídia

Nem csak húsz éveseké a világ…

A fiatal korosztály már ”öregeknek” tartja õket, az idõsek szerint viszont még “elõttük az élet”. Hogyan élnek, mit és hogyan vásárolnak, fogyasztanak az ötven év feletti, sokak által ezüst generációnak nevezett emberek, különös tekintettel a világméretû válságra? A Magyar Fogyasztó Platform 2009 tavaszán, Budapesten tartott konferenciája ezúttal az ötvenen felülieket vette górcsõ alá. Popper Péter professzor – mint mondja: foglalkozására nézve is Popper Péter – szerint még a mindennapi szóhasználat is kifejezi a mai prakticista társadalomban az idõsebbek iránti közönyt, a “kis öregekrõl” – talán összementek? – szóló lekezelõ vélekedéseket, az “Öregek Napközi Otthona” elnevezésben rejlõ kirekesztést. A negatív sztereotípiák oka lehet az, hogy míg az alapvetõen “emlékezõ” típusú, hagyományokra épülõ keleti társadalmakban a tapasztalatokra építenek egy probléma megoldásában, addig a “gondolkodó” típusú nyugati társadalmak

mellõzik a múlt tradícióit. Fel kellene ismerni, hogy az ötvenen túliak mellõzésével óriási értékek mennek veszendõbe, hiszen gazdag tapasztalatuk gyakorlatilag megfizethetetlen tõkét jelent az országnak. Csak jól kell(ene) vele sáfárkodni. Nincs olyan foglalkozás, hogy nyugdíjas! – szögezte le a professzor. Ha jobban hinnénk a jövõnkben, akkor nagyobb odaadással fordulnánk azokhoz, akik túl vannak életük delén… Sas István reklámpszichológus szerint nem a naptári életkor a döntõ akkor sem, ha fogyasztásról van szó. A valódi kor, a kinézet és az, hogy ki milyen idõsnek érzi magát, sokszor “köszönõ viszonyban” sincs egymással! Bõven lehet találkozni koravén tinédzserekkel és fiatal lelkületû öregekkel. Nem lehet tehát beskatulyázni valakit az életkora alapján. Egy ötvenes férfi is szörfözhet az Adrián, a gyerekeit szárnyra bocsátó családanya is utazhat, hódolhat kedvteléseinek. Igaz tehát, hogy “nem csak a húszéveseké a világ.” Ideje le-

A válságban a szolidaritás az egyik legfontosabb érték A KONTROLL • VI. évf. 5. szám

http://www.akontroll.hu

5

A Kontroll kérdéseire Herczog László szociális és munkaügyi miniszter válaszol Folytatás az 1. oldalról hajlandó személyek pedig rendelkezésre állási támogatásra szereznek jogosultságot, amelynek feltétele a munkaügyi kirendeltségekkel történõ együttmûködés és évente 90 napos foglalkoztatásban való részvétel. Hatékonyabb lett az önkormányzatok, a családsegítõk és az állami foglalkoztatási szolgálat közötti feladatmegosztás. Nõtt a közfoglalkoztatásban résztvevõk száma. Javult a leghátrányosabb helyzetû kistérségekben élõk relatív foglalkoztatási pozíciója. - Gazdasági helyzetünkben mind a foglalkoztatás, mind a szociális gondoskodás területén válságkezelõ intézkedéseket kell tenni. Ön közismert a konfliktuskezelõ adottságáról, képességérõl, de elég lesz-e ez a partnerekkel, sõt akár a társadalommal való elfogadtatásra? - A válságban a szolidaritás az egyik legfontosabb érték, hiszen a helyzet megoldásához mindenkitõl áldozatokra és lemondásra van szükség. Célunk, hogy a költségvetési egyensúly helyreállításával tartós fejlõdési pályára kerüljön az ország, ami mindenkitõl áldozatokat követel. A válság kezelésekor nem szabad “fûnyíróelvet” alkalmazni, figyelembe kell venni a rászorultság elvét. A kiadáscsökkentõ program végrehajtására mindenképpen szükség van, ám a cél az, hogy a kiadáscsökkentés méltányosan és igazságosan menjen végbe. Természetesen tudjuk, hogy a fájdalmas lépések az ország egészét érintik majd, de nem mindegy, hogy mindenkit egyformán érintenek-e, vagy vannak olyan társadalmi csoportok, amelyekre külön figyelmet és pénzt kell fordítani. A tárcánál most olyan

konstrukciókat, szabályozási lehetõségeket keresünk, amelyek segítségével kompenzációs elemeket lehetne beépíteni a rendszerbe. Ezek a leghátrányosabb helyzetû csoportok-

nak nyújtanának segítséget. Egyáltalán nem mindegy, miként érintik a megvonások a különbözõ rétegeket. Azt szeretnénk elérni, hogy a mélyszegénységben élõk, a leghátrányosabb helyzetûek kapják a legtöbb védelmet. Nyilván az is gondot jelenthet egy családnak, ha esetleg le kell mondania a nyaralásról. De teljesen más a gondjuk azoknak, akiknek a lakhatása, élelmezése kerül veszélybe. Nagyon fontos a társadalmi szervezetekkel, érdekképviseletekkel való kapcsolattartás, hiszen ezek a legkülönfélébb élethelyzetekrõl tájékoztatják az apparátust, problémákat vetnek fel, esetenként megoldási javaslatokat is adnak. - Hazánk minden állampolgárát érintik a fogyasztóvédelem kérdései. Hogyan lehet megvalósítani, hogy az állampolgári érdekek érvényesüljenek e területen? - A munka világában zajló érdekegyeztetéssel, a foglalkoztatáspolitika területén felmerülõ problémákkal sok tekintetben mutat rokon vonásokat a fogyasztóvédelem területe. A fogyasztóvédelem

említett sokszínûsége miatt e téren is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az egyes eltérõ álláspontok közelítésére, a konszenzus kialakítására. El kell fogadnunk, hogy egyes kérdésekben más véleményen vannak a vállalkozások, a fogyasztókat képviselõ civil szervezetek és a kormányzat, azonban a cél, hogy a fogyasztóvédelem össztársadalmi jellegének erõsítése érdekében ezek a különbözõ vélemények végül egy közös álláspontban egyesüljenek. Ennek érdekében jött létre egy új típusú érdekegyeztetési mechanizmus a fogyasztóvédelem területén, a tripartit formában mûködõ Fogyasztóvédelmi Tanács, amelynek célja, hogy a munka világához hasonlóan a kormányzati szintû döntéshozatalban résztvevõk, a társadalmi szervezetek képviselõi, illetõleg a jogszabályok betartására kötelezettek valódi és mûködõ konzultációs lehetõséget kapjanak a koncepcionális kérdésekben, a jogszabályok megalkotásának folyamatában és a stratégiai jellegû jogalkalmazási kérdésekben egyaránt. Úgy látom, hogy a 2007-2010 közötti idõszak fogyasztóvédelmi cselekvési programjában kitûzött egyik fõ célkitûzés, a fogyasztóvédelem széles körû társadalmi alapokra helyezése jó úton halad, és ennek egyik elengedhetetlen eleme az érintettek közötti érdemi párbeszéd megvalósítása. - A fogyasztóvédelem jelentõsége növekszik, hiszen lakosságunk romló jövedelmi, gazdasági viszonyai között különleges fontossága van annak, hogy a fogyasztók megfelelõ minõségû, és mennyiségû árukat, szolgáltatásokat kap-

hogy már több filmsorozattal, azokból készült dvd-kkel kiadványokkal segítette a Társadalmi Unió a tájékozódást. Jelen projekt segítségével azonban egyedülálló információs központ jött létre a konvergencia régiók informálására, képzésére, a fogyasztóvédelem társadalmasításának felgyorsítására. 24 részes filmsorozat, kéthetente jelentkezõ rádiómûsor, internetes hírportál segíti a fogyasztóvédelem területén az állampolgárokat. Egyedülálló és gyors segítséget kaphat minden panaszos vagy tanácstalan fogyasztó, aki a program keretén belül felkeresi a www.akontroll.eu vagy a www.akontroll.hu honlapot. Jogász végzettségû, fogyasztóvédelemben jártas szakember válaszol szinte azonnal az elektronikus tanácsadáson, hiszen a program lehetõvé tette a az online tanácsadó alkalmazását, a folyamatos tanácsadást. A legmodernebb, írott és elektronikus média segítségén kívül országos képzéseket, fogyasztóvédelmi

akadémiákat szervez a Társadalmi Unió- Magyarország minden konvergencia régiójában egyet-egyet. A programról érdemes lesz tájékozódni az elõbb említett honlapon! A pályázat konzorciumi partnere a Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Egyesület, amelynek az elnöke, Németh László alig több mint egy hónapja vehette át a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban a “Fogyasztók Védelméért “díjat, melyet a szervezet elnöke több mint három évtizede a fogyasztók érdekében kifejtett munka elismeréseként kapott. A Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Egyesület nagy tapasztalatot szerzett a fogyasztói szokások körében végzett vizsgálatokban, így a partnerségben is ezt a feladatot látja el. Az 1000 fõs reprezentatív felmérésrõl, mely a fogyasztói szokásokról, és a három speciális csoportról (GYED-en lévõ kismamák, 50 év feletti munkavállalók és a megváltozott munkaképességû fogyasztók) készül. Ezt ez

nak-e egyre kevesebb pénzükért. A fogyasztóvédelemnek az életszínvonalra ható, közhangulat befolyásoló jelentõsége van és lesz még inkább. Ön miként látja ezt? - Nyilvánvaló, hogy a világszerte érzékelheto negatív gazdasági folyamatoknak kihatása van a fogyasztóvédelemre is. Az emberek kevesebb pénzbol kell, hogy megéljenek, fogyasztási szokásaik átalakulnak, megélénkül a kereslet az olcsóbb termékek iránt, nagyobb eséllyel kerülnek a piacra rossz minoségu, nem biztonságos, adott esetben veszélyes termékek. Ezért komoly hangsúlyt kell fektetni a fogyasztóvédelmi hatóság ellenõrzéseire, piacfelügyeleti tevékenységére. A válság komoly terhet ró a vállalkozásokra is, a cél egyértelmûen minden vállalkozás számára a túlélés biztosítása, és nem elképzelhetetlen, hogy ennek elérése érdekében a vállalkozások a fogyasztók jogait, érdekeit sértõ magatartást tanúsítanak. Ezért is fontos nyomatékot adni a fogyasztóbarát szemlélet

mányzatnak is segítséget kell nyújtania. Jelenti ez a fogyasztók védelmét elõtérbe helyezõ vállalkozói magatartás, etikus üzletpolitika elismerését, továbbá ösztönözni kell a szakmai szervezeteken belül olyan programok, díjak, pályázatok kidolgozását, melyek a fogyasztóbarát szemléletet megvalósító vállalkozásokat jutalmazza. Fontos szerep hárulhat a kidolgozás alatt álló “Fogyasztóbarát szolgáltatás” védjegy programra, amely a fogyasztók érdekeit szem elõtt tartó egyes vállalkozások számára pályázati formában elnyerhetõ, komoly reklámértékkel bíró tanúsító védjegy használati jogát garantálja, az azzal elérhetõ nem elhanyagolható gazdasági elõnyökkel. A felelõs vállalat hosszú távon gondolkodik, a válságból való kilábalás egyik eszköze lehet a fogyasztók bizalmának megnyerése. Egyúttal példát mutathat a többi vállalkozás számára, szemléltetve, hogy a fogyasztóbarát hozzáállás kifizetõdõ. - A hatóságok szervezetei mû-

fontosságának, és a vállalkozásokat, szakmai szervezeteiket arra kell buzdítani, hogy a nehéz gazdasági körülmények között is maradjak tisztességesek, jó értelemben véve fogyasztó centrikusak. Természetes, hogy ebben a rendelkezésre álló eszközökkel a kor-

ködnek, a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek megerõsödtek és együttmûködésük a tárcával példaértékû. Vannak-e elképzelései, tervei, akár elvárásai e kapcsolatok továbbfejlesztésére? - Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a fogyasztóvédelem területén jelentõs válto-

év õszétõl érhetik el az érdeklõdõk a www.akontroll.hu honlapról. Mindezek mellett könyvírás és képzés is szerepel a partner tevékenysége között. A program az Európai Unió támogatásával, az Eu-

rópai Szociális Alap tárfinanszírozásával valósul meg. A támogatás összege 82.896.578Ft. Végül hadd álljon itt a Dunaújváros online hozzászólójának befejezõ mondata: “Üdvözöljük a Társadalmi Uni-

zások következtek be, egy hosszú távú folyamat elsõ lépéseit tettük meg, ha úgy tetszik az erõs magyarországi fogyasztóvédelem alapkövét helyeztük el 2007-ben az új fogyasztóvédelmi politika elfogadásával. A Kormány III. középtávú fogyasztóvédelmi stratégiája a 2007-2013 közötti idõszakra szól, ezért a megkezdett munkát folytatni kell azon prioritások mentén, amelyek sarkköveit képezik a mostani négy éves és a következõ három éves fogyasztóvédelmi cselekvési programnak. Határozott hatósági fellépésre van szükség, de meg kell erõsíteni a civil szféra fogyasztóvédelemben betöltött szerepét is. A Kormány célul tûzte ki, hogy a fogyasztóvédelem váljon össztársadalmi üggyé, amely egyfelõl a tudatos, önálló érdekérvényesítésre képes fogyasztói magatartás általánossá válását, a civil fogyasztóvédelmi szervezetek érdekérvényesítõ képességének növelését, másfelõl a gyártók, forgalmazók, szolgáltatók ez irányú társadalmi felelõsségvállalásának megvalósulását jelenti. A tételes jogi szabályozáson túlmenõen fontos feladat megteremteni az ideális feltételeket a fejlett európai országokban már bevett gyakorlat, az önszabályozás kialakítása, megerõsítése érdekében. A kormányzat ennek elõsegítése okán a Fogyasztóvédelmi Tanács keretein belül tárgyalja a Fogyasztóvédelmi Chartát, amely a fogyasztóvédelem területén érintett valamennyi szereplõ konszenzusán alapuló össztársadalmi elvi nyilatkozat, és amelyben valamennyi aláíró oldal önkéntes jelleggel, a jogszabályi elõírásokon túlmutató kötelezettségvállalásokat tesz a hazai fogyasztóvédelem megerõsítése érdekében. A KONTROLL szerkesztõi köszönik a nyilatkozatot.

Országos összefogás a Társadalmi Unió Európai Uniós projektindító tájékoztatóján Folytatás az 1. oldalról

információkkal szolgált a Társadalmi Unió nemzetközi titkára, Dr. Nagy József, aki nemrég tért haza Brüsszelbõl, ahol Alexa Györggyel együtt képvi-

selték Magyarországot az Európai Unió fogyasztóvédelemben illetékes képviselõinek konferenciáján. A szaktekintélyek értékes tájékoztatása után ünnepélyesen útjára bocsátotta a projektet Szabó Miklós, a Társadalmi Unió elnöke. Beszámolt arról,

ót Dunaújvárosban. Dunaújváros és Térségében nagy szükség van a hatékony, együttmûködõ civil fogyasztóvédõkre. Jó munkát és jó együttmûködést civil fogyasztóvédõk!” Schmidt Mónika projektmenedzser

6

http://www.akontroll.hu

A KONTROLL • VI. évf. 5. szám

A Világítótorony- projekt Az egészségbiztosítás – szolgáltatás

Hátrányos helyzetben a fogyatékossággal élõ nõk A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége a közelmúltban tanácskozást rendezett a fogyatékossággal élõ nõk egyenlõ egészségügyi ellátásáért korábban meghirdetett nemzetközi, olasz-spanyolmagyar, együttmûködés legújabb fejleményeirõl, nevezetesen hátrányos megkülönböztetésükrõl. Az úgynevezett Világítótorony-projektrõl van szó, melynek regionális központja 2003 óta Olaszországban van, ahol az elmúlt években, az Európai Unió Daphne-programjának támogatásával, számos érdekes helyzetelemzést végeztek el, többek között a nõk és a család viszonyáról, az anya-lány kapcsolatról, a nemi erõszakról, a nõk bántalmazásáról. A mostani felmérés eddig részben egyfajta tabutémának számított, mert az érintettek szégyelltek róla beszélni. Ennek kapcsán 2007-ben, a három államban, négy fókuszcsoport jött létre, melyekben elõször – külön-külön – az érintettek, illetve a szakmai képviselõk közötti, majd közös párbeszéd zajlott le. Szöllõsiné Földesi Erzsébet, a MEOSZ nemzetközi kapcsolatokért felelõs elnökségi tagja bevezetõjében megköszönte az együttmûködést, majd a 2007. december 13-án elfogadott, az Országgyûlés által 2008 tavaszán ratifikált ENSZ Egyezmény jelentõségérõl beszélt. A dokumentum ugyanis külön foglalkozik a fogyatékossággal élõ nõk, valamint egészségük megõrzéséhez való joguk, a szolgáltatásokhoz történõ, az úgynevezett épekhez hasonló, ingyenes vagy megfizethetõ, jó minõségû hozzáférés helyzetével, melyhez monitorozás párosul. A megfelelõ színvonalat, a specifikus szolgáltatásokat azonban a kormányoknak kell biztosítani, de ma még sok esetben hiányzik az a megközelítés, hogy a fogyatékossággal élõ emberek is értékes tagjai a társadalomnak, holott a hátrányos megkülönböztetésnek semmiféle szerepe nem lehet a megelõzésben, az ellátásban, valamint a rehabilitációban. Elsõdlegesen a nõgyógyászati szûrések nehézségei esnek latba, hiszen fõleg a kerekes székben élõ hölgyek egy része nem képes beállni a vizsgálati berendezések elé, miközben a megcélzott vizsgálati korosztályok 10 százaléka fogyatékossággal él. Az egészségügyi személyzetnek minimális az ebbéli tudása, felkészültsége, szolidaritása, nem ritkán elbizonytalanodnak, ami különbözõ, negatív viselkedési formákban nyilvánul meg, amihez a kapacitások szûkössége is hozzájárul, hiszen például egy kerekes székessel esetleg több idõt szükséges eltölteni, mivel – a körülmények miatt – nem, illetve csak részben tudnak önállóak lenni. Másrészt az intézmények zömében gyakran nincs állítható, “átvilágító” asztal, mozgatható vécé, de a bejutás is nagy gondot okoz. Sok embert, elsõdlegesen az értelmi fogyatékossággal élõ nõket, lebeszélik az anyaságról; ez akár depresszióhoz vezethet, ami ugyebár újabb kezeléseket igényel, ám a megaláztatások sora szinte végtelen, aminek visszatartó ereje van. A konferencián résztvevõ

egyik mozgássérült hölgy például a következõkrõl számolt be: csak nézték, amikor terhesként a vizsgáló asztalra egyedül nem tudott felfeküdni, de a tanácsadásra is emeleteket kellett megmásznia. A megszégyenítés a továbbiakban, a kórházban folytatódott, hiszen, az életet hordozó és imádni való “pocak” miatt, a cipõjét sem tudta kifûzni, az ágyba pedig egy éppen arra járó takarítónõ segítségével feküdt le. Hallotta az orvosok megjegyzését, miszerint “miért akar egy ilyen nõ szülni?” Ezt még a mai napig sem tudja önmagában feldolgozni; akkor ugyanis már volt egy gyönyörû, egészséges, 10 éves lánya, sõt addig is minden háztartási munkát képesnek bizonyult elvégezni. A császármetszés után egy nappal fel kellett kelnie, nem tudott tisztálkodni, nem adtak neki inni, amikor pedig kiparancsolták az ágyból, miközben óriási nehézségek árán szoptatni ment, mert a baba kis súllyal született és a koraszülött osztályra került, közölték vele, nem mehet be, mert beviszi a fertõzést, de a folyóson is rászóltak: “ez nem sétatér, itt ne flangáljon…” Az élmény borzalmas volt. Ezt ugyan szóvá tette, de arra kellett rádöbbennie, hogy a tudatosan megnyilatkozó fogyatékossággal élõket az egészségügyben nem szeretik. A hazai fókuszcsoportok tevékenységérõl szólva az egyik kutatásvezetõ közölte: az egészségügyi ellátás ilyen szempontból felkészületlen, de a legkifogásolhatóbb mégiscsak a bánásmód, ami ugyebár korántsem pénzkérdés. Egyesek állapotát az orvosok a beteg “felett”, legfeljebb és jobb esetben a kísérõvel tárgyalják meg. Néha még meztelenül is ott maradnak. Segítõ nincs, a zuhanyozóban áll a víz, ami egy mozgáskorlátozott számára úgyszólván életveszélyes. Az illetõ 15 esztendeje még tüdõszûrésen sem járt; szinte várja, hogy lakóhelye jegyzõje megbüntesse, mert akkor õ is lépni tudna, akarna. Az értesítéseken tudniillik legfeljebb azt a megjegyzést olvashatja: “járóképtelen”, a jegyzõ tehát úgy véli: a dolog ezzel el van intézve. Csak kálváriával tud eljutni a tüdõgondozóba, nevezetesen úgy, ha arról kér beutalót, hogy köhög. Igen, az egészségügyben, az utóbbi években, valóban nagyon sok mindent elrontottak. Mivel nincs szakmai és pályaalkalmassági követelmény. A munkanélküliek ápolónõvé történõ átképzése gyorstalpaló jellegû, ami nemrég akkor bizonyosodott be, amikor, az egyik vidéki nagyvárosban, a közmunka programban, a segítõnek jelentkeztettek egyike megkérdezte: “hülyékkel is foglalkoznom kell?” Az eszmecserén az elejétõl végéig (ezt manapság már kénytelenek vagyunk megjegyezni) jelen lévõ dr. Medgyaszai Melinda, az Egészségügyi Minisztérium egészségpolitikai szakállamtitkára beismerte: az elhangzottak hallatán, orvosként, kegyetlenül elrestellte magát. Rámutatott arra, hogy általában nem a nõkrõl, a fogyatékosság tényérõl, sokkal inkább az emberi méltóság tiszteletének hiányáról van szó, ami az egészségügybõl

is hiányzik. Ez ugyanis személet kérdése, amit nem tanítanak az egyetemen, mi több, még az orvosi esküben is szerepel. Addig nem lesz eredmény, amíg a társadalmi attitûd nem változik. Nincs vita arról sem, hogy a fogyatékossággal élõkre az egészségügyi dolgozók figyelmét fel kell hívni. Hovatovább komoly hiányosságok vannak az etikettben is. Elõször talán az orvos köszönne, bemutatkozna a vizsgálaton megjelent embereknek, nem úgy, hogy “no, miért jött?”, vagy “mi baja van?” Elmondta: a szûréseknél komoly kapcsolatés információhiány fedezhetõ fel a háziorvosok körében, néhányukat, sajnos, nem is érdekli, bár a jogszabályi környezet erre nézve rég óta adott, ezt a hatályos egészségügyi törvény jól lefedi. Szöllõsiné Földesi Erzsébet elmondta: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a különbözõ szûrõberendezések akadálymentesítésével nem foglalkozik. Dr. Medgyaszai Melinda közölte: elõször talán a szakdolgozóknak kellene kipróbálni az eszközöket, más tekintetben viszont a kérdést a minisztérium valóban felülvizsgálja, amirõl szívesen konzultálnak az érdekérvényesítõ szervezetekkel. (Itt jegyezzük meg, hogy dr. Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának elnökének véleményére is kíváncsiak voltunk, aki a Társadalmi Unió egyik, a Pallas Páholyban nemrég megtartott találkozóján érdeklõdésünkre elmondta: léteznek már mobil szûrõállomások is, de levélbeli megkeresésre, ebben az ügyben, szívesen vállal közvetítõ szerepet az ÁNTSZ és a MEOSZ között.)

Az elsõ és legfontosabb kérdés az oktatás, noha az egyetemek, a fõiskolák autonómiájába nem lehet beleszólni. Külföldön a hallgatóknak egy napon át fogyatékossággal élõként kell viselkedniük, a szégyen érzetét, a szemérmességet pedig hat éven át verték ki belõlük, így a meztelen ember látványa az orvosoknak nem szokatlan, “csak” az a baj, hogy ez a beteg számára igenis zavaró, hiszen úgy, ahogy megszülettünk, legfeljebb legközvetlenebb hozzátartozónk elõtt mutatkozunk meg. Sajnálatos módon, vidéken, még a nagyobb városokban sem, nincs jelnyelvi képzés, nyelvvizsgaként nem fogadják el, noha, a kommunikáció megkönnyítése érdekében, alapjait és sok minden más gyakorlati tudnivalót a fogyatékossággal élõktõl az egészségügyi dolgozók és az úgynevezett épek képesek volnának elsajátítani. Csak két egyszerû példa: a látássérültnek a poharat ne adjuk a kezébe. Vagy, amikor átkísérjük az utca másik oldalára, hol fogjuk meg a kezét? Dr. Medgyaszai Melinda egyértelmûen tudatosította, hogy a hangsúlyt a minõségbiztosításra szükséges helyezni, amiben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak szintén van szerepe. Ennek okán említette meg: a kórházakban felmérik a beteg-elégedettséget, melynek kérdõívét a fogyatékossággal élõk szempontjaival is ki lehetne egészíteni, ami viszont az intézmények kompetenciája, tehát erre nézve nincs kötelezõ, minisztériumi elõírás. E mellett esélyegyenlõségi indikátorokat szintén alkalmazhatnának, amit a nyilvánosság is megismerhetne. A tanácskozáson a késõbbiek számos felvetés merült fel:

a családtagok, a segítõk kórházi jelenlétérõl, a szociális munkások szerepérõl, az eddigi egymásra való mutogatás helyett, a szociális ellátás és az egészségügy egymáshoz történõ jobb kooperációjáról. Utóbbi ugyanis nem képes valamennyi probléma megoldására, mert szükség van a családi háttérre, ám a hozzátartozókat néha még az otthonápolásra is nehéz rábeszélni, miközben egy adott pillanatban a beteg már a kórházban sincs jó helyen. A családsegítõ szolgálatok szintén akkor mûködhetnek jól, amenynyiben megfelelõ segítséget és információt kapnak az egészségügytõl. Azt nem engedhetjük meg magunknak, amit Hollandiában, ahol a helyi önkormányzat elvégezteti az akadálymentesítés munkálatait a kórházból hazatérõ, amputált lábú ember otthonában. A szakállamtitkár azt is leszögezte, talán meglepõ, Magyarországon e kérdéseknek a többsége jogilag európai, sõt világszínvonalon szabályozott, csak a mindennapi gyakorlattal vannak nehézségek. Az olasz-spanyol-magyar Világítótorony 2. projekt április 3-ikán, szintén a MEOSZközpontban megtartott záró konferencián fejezõdött be, melyen többek között részt vett Emilia Napoletano, a Fogyatékossággal élõ Emberek Világszervezete olaszországi tagszövetségének elnöke, valamint Rita Barbuto, a program menedzsere is. Rita Barbuto elmondta: hazája ugyan gazdag ország, a fogyatékossággal élõk helyzete azonban náluk sem volt mindig középpontban, hiszen ez a kérdés politikai döntést igényel. Magyarországnak tanulnia kell a fejlettebb államokban ilyen összefüggésben elkövetett hibáiból, például a

nõkkel szemben megnyilvánuló elõítéletekbõl, sebezhetõségükbõl, hátrányos helyzetük kezelésébõl. Utóbbi kapcsán megjegyezte: a fogyatékossággal élõ nõknek sokkal jobban kell támaszkodniuk családjukra, bár szexuális életük néha így is ellehetetlenül. Mindez nálunk, a huszonegyedik század elsõ évtizedében, a civilizált Európában fordul elõ. Másrészt betegnek tartják õket, akiket “minden áron” meg akarnak gyógyítani. Inkább sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az emberi kapcsolatokra, arra, hogy egymásra vagyunk utalva, mert igaz: a fogyatékossággal élõ nõk kézzelfogható módon is szegényebbek. Gondoljunk a földrajzilag elzárt településeken élõkre, akik, az öngyilkossági statisztikákat nézve, gyakran mentálisan is veszélyes helyzetben vannak. Foglalkozott az anyasággal is. Ebben sem a társadalom, sem az egészségügyi szakszemélyzet nem nyújt támogatást. Például az állítható nõgyógyászati vizsgálóasztal semmivel sem drágább az úgynevezett “rendesnél”, miközben természetesen az úgynevezett épek szintén nyugodtan használhatják. Emilia Napoletano az Olaszországban fogyatékossággal élõ nõk helyzetével foglalkozott. Szerinte õk vannak a “hátsó sorokban”, néha a szó eredeti értelmében is. Rámutatott: “bennünket afféle üres halmaznak néznek, a társadalom megpróbál minket elszeparálni, haszontalannak bizonyulunk, egy-egy munkahelyen mindig mi vagyunk a beosztottak.” A két hölgy véleménye bizony egybecsengett a magyarországi viszonyokkal. Nagy Attila

A kórház veszélyes „üzem” Fertõzésveszély…

Ki gondolná, hogy az élet különféle veszélyes területei között éppen a kórházak szerepelnek “elõkelõ”, mondhatnánk dobogós helyen? Pedig ez így van, bizonyított tény, hogy sok, és sokféle fertõzés melegágya éppen a gyógyulás színtere. Egy osztrák kórház-higiéniai szakértõ egyenesen azt állítja,lapokban is nyilvánosságot látott- hogy a kórházakban szerzett fertõzések halálos áldozatainak száma ötször nagyobb, mint a közúti balesetekben elhunytaké. -Kórházi fertõzések voltak, vannak és lesznek is,- összegzi röviden véleményét dr. Böröcz Karolina, az Országos Epidemiológiai Központ Kórházi Járványügyi Osztály fõorvosa. - A kórházakban mindenütt elõfordulnak kórokozók és baktériumok, ha lehet még nagyobb számban, mint bárhol, közvetlen környezetünkben. Ezek jelenlétét teljes mértékben hatástalanítani nem lehet, semmiféle szabály, szigor nem alkalmas rá. Tehát biztonságos, steril környezetet csak a kórházak bizonyos területein, pl. a mûtõkben várhatunk el. Viszont a legtökéletesebb higiéniai fegyelmet, a soha

nem felesleges, és semmikor nem elegendõ tisztaságot, a gyakori kézmosást, a személyi, és környezeti higiénia betartását, az európai normák szerint igen, - mondja a fõorvosnõ. - A kórházi fertõzések mindig nagyobb visszhangot és figyelmet kapnak, mint amelyek máshol történnek, ennek oka talán az, hogy a kórházi lét mindenképpen egyfajta ingerültséget, érzékenységet vált ki a betegekbõl, és hozzátartozóikból is. - Ha kórházi fertõzésekrõl beszélünk, mindenképpen meg kell különböztetnünk gyakrabban elõfordulókat, mint a sebfertõzések, a húgyúti fertõzések, a szepszis, a tüdõgyulladás, a különféle bõrés lágyrész fertõzések. Egy másik csoportot képeznek az úgynevezett eszközök útján terjedõ fertõzések, mint a katéter, lélegeztetõ gép, táplálék szonda, kanülök, vesedialízis során alkalmazott eszközök. Ezek önmagukban is mind kockázati tényezõt jelentenek. Vannak ritkábban elõforduló fertõzések is, mint például az idegrendszerrel kapcsolatosak. Ma már a korábban rettegett ételmérgezések szinte kizártak, mióta az ételkészítés szi-

gorú HACCP rendszerben történik. A különféle kórházi textíliák tisztítása is csak egészségügyi jogosítvánnyal rendelkezõ mosodákban végezhetõ, a gyógyszerek, vegyszerek, veszélyes hulladékok kezelése szigorú szabályozás szerint történik. Ezek a példák tükrözik azt a sokféle kockázati tényezõt, ami egy kórházban fertõzésekhez vezethet. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a kórházak “hozott anyagból” dolgoznak, a legkülönbözõbb típusú megállapított, vagy rejtett betegségekkel érkeznek a páciensek, különbözõ szociális környezetbõl, esetleg legyengült immunrendszerrel, melyek mind olyan tényezõk, amik növelik a fertõzési kockázatokat. De a kórházakban nem csak a betegek vannak kitéve fertõzéseknek, hanem az ott dolgozók is. Nem véletlenül emlegették gyakran régen, hogy a bányászok után az orvosok a legveszélyeztetettebbek. Hogy valójában sok vagy kevés a mi kórházainkban a fertõzések száma, azt egyetlen szóval meghatározni lehetetlen Böröcz fõorvosnõ szerint: - Az Európai Betegség Megelõzési Központ (ECDC)

kórházi fertõzésekre vonatkozó becslése szerint évente 5 millió fertõzés kialakulása várható, és ezek közül 1 százalék végzõdik biztos halállal, további 2, 7 százalék pedig még lehet végzetes kimenetelû. Ha ezek függvényében nézzük a magyarországi helyzetet, azt láthatjuk, hogy a 2006. évi betegforgalmi adatokra vetítve (1,8 millió kórházi ápolt) 90 ezer lehetett nálunk a kórházi fertõzések száma, melyek közül 1 százalék, azaz 900 fertõzés lehetett halálos végû, és a kórházi fertõzést elszenvedett páciensek további 2,3 százalékának halálában közrejátszhatott a kórházi fertõzés, vagyis 3330 lehetett a kórházi fertõzésekbõl eredõ halálozás. Ez azt jelenti, hogy hazánkban a kórházi fertõzésekbõl adódó halálozás a fertõzésekbõl eredõ halálozás elsõ helyén szerepel, és a baleseti halálozásnál kisebb mértékû. Az elkerülhetõt mindenképpen el kell kerülni, ez egyéni és közös érdek olyan közintézményekben, ahova a betegek nyilvánvalóan gyógyulni mennek, és nem újabb betegségeket összeszedni, esetleges fertõzések útján. (leopold)

A fogyasztóvédelmi ismeretek oktatása InformáciÓÓÓ! A KONTROLL • VI. évf. 5. szám

Folytatás az 1. oldalról kiterjesztve azt a termékek és áruk körén túl például a pénzügyi szolgáltatásokra, szociális szolgáltatásokra és minden más lehetséges területre is. A hosszú távú cél az, hogy a fenti értelemben vett fogyasztóvédelemi ismeretek, a tudatos vásárlói szemléletmód kialakítása a (köz)oktatás és képzés valamennyi szintjén – már az óvodától kezdve – jelenjen meg. A rövid távú megoldás érdekében azonban ezzel párhuzamosan meg kell jeleníteni a kérdést a köz- és a felsõoktatásban, különös tekintettel a felsõbb évfolyamokra és kiemelten a tanárképzésre, illetve a tanár-továbbképzésre.

A cselekvési program elfogadása óta elért eredmények, tevékenységek

A Kormányhatározat elõírásainak megfelelõen a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és az Oktatási és Kulturális Minisztérium együttmûködésének eredményeképpen beépítésre kerültek az egyes kompetencia, illetve mûveltségi területekbe a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatásával kapcsolatos feladatok. A Nemzeti Alaptanterv kompetencia és mûveltségi területeire épülõ kerettantervek kidolgozása is megtörtént, amelyben az általános és középiskolák részére megfogalmazásra kerülnek a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatásával kapcsolatos konkrét, tantárgyakba beépíthetõ feladatok. Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplõ kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei, pedig megfelelõen tartalmaz-

http://www.akontroll.hu

zák a fogyasztóvédelmi ismereteket. 2008-ban kiírásra került, a TÁMOP-5.5.6, "A fogyasztóvédelem társadalmasítása tudatos fogyasztói magatartás kialakításával" címû pályázat jelentõs fogyasztóvédelmi projektek megvalósulását teszi lehetõvé az oktatás területén Magyarországon, uniós forrásokból. A nyertes pályázók 2009 és 2010 folyamán valósítják meg a programjaikat, amelyek kiterjednek a tudatos fogyasztói magatartás megerõsítése érdekében - többek között - az alábbiakra: - A Nemzeti Alap Tanterv elõírásainak megfelelõen a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó modulok kidolgozása, amelyeket a pályázó köteles a szakmai szervezetek számára hozzáférhetõvé és elérhetõvé tenni. - A pedagógus továbbképzésben, illetve a felsõoktatás különbözõ szintjein a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatásához kapcsolódó oktatási segédletek kidolgozása, amelyeket a pályázó az internetes felületen keresztül köteles a nyilvánosság számára elérhetõvé tenni, ezáltal biztosítva az alapvetõ célt, a képzõ intézetek számára a tananyag online elérését. - A projekt megkezdéséig még meg nem jelent kiadványok és tájékoztató füzetek elõállítása és terjesztése korcsoport specifikusan. A kiadványok és tájékoztató füzetek a fogyasztók széles rétege által érintett és kevésbé ismert fogyasztóvédelmi területeket célozzák meg, új eddig kevésbé feltárt területekre fókuszálnak. Az elkészült anyagok kapjanak szerepet a fogyasztóvédelem közoktatásban történõ népszerûsítésében is.

Oktatás, képzés iskolában, de iskolán kívül is

7

jelzést kapjon az egyes közoktatási intézményektõl arra vonatkozóan, hogy a Nemzeti Alaptantervben és a kerettantervben megfogalmazott követelmények alapján hogyan végzik a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatását, rendelkeznek-e a szükséges tanári oktatási segédanyaggal, illetve vannak-e problémáik az oktatással kapcsolatban, valamint azok megoldásához milyen segítségre van szükségük. A következõ év pályázati kiírásánál figyelembe vesszük a közoktatási intézményektõl kapott visszajelzések eredményeit. A megállapodás kiterjed arra is, hogy a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatását segítõ tananyagok és tanári segédanyagok elkészítésére meghirdetett TÁMOP-5.5.6, "A fogyasztóvédelem társadalmasítása tudatos fogyasztói magatartás kialakításával” pályázat nyertesei részére a két tárca illetékes fõosztályai a szükséges szakmai segítséget megadják annak érdekében, hogy a fogyasztóvédelmi oktatás hatékonyságát minél jobban segítõ oktató anyagok készüljenek el a pályázati programok során. Az együttmûködés kiterjed az OKM-ben jelenleg elõkészítés alatt lévõ “Új tartalom- és oktatási program-fejlesztések a közoktatásban” tárgyú pályázati kiírás elkészítésére, annak érdekében, hogy a tematikus tartalomfejlesztések közé fogyasztóvédelmi modul is beépítésre kerüljön. Mindezek alapján várható, hogy a megállapodásban foglaltak végrehajtása a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatásának hatékonyabbá tételével jelentõs elõrelépést eredményez a tudatos fogyasztóvá nevelés terén.

Örkénybe szeretnék utazni Ceglédrõl. A vasútállomás Információs helyiségének üvegablakán új felirat: az iroda megszûnt, utazási ügyben tájékoztatást a jegypénztáraknál adnak. A hölgy kedves, udvarias. Már mondja is, hogy délután hánykor kell Kecskemétre, onnan Lajosmizsére, majd ott is átszállva, tovább Örkénybe mennem. A hangosbemondó közben közli, hogy valahonnan, valahová személyvonat érkezik. Mögöttem nyúlik a sor. Mert hiába van több ablak, csak egyet tartanak nyitva. Izzadó fejjel toporgó, bajuszos úr rámförmed, hogy meddig szórakozok még. Mondom neki, bocsánat, csak a visszajövõ vonatot is szeretném megtudni. Az izgága colos már üvölt:

A pénztáros hölgy még halkan közli, hogy hat tízkor indul Kecskemétre vissza a vonat. A csatlakozást már nem várom ki, mert bõg a csorda. És nem az állomásfõnökre, aki megszüntetett egy szolgáltatást, hogy valahol, valakinél jópontot szerezzen a létszámleépítéssel, hanem rám, hogy mi a fenéért vagyok kíváncsi a menetrendre. Pedig, hát én is mondhatnám, hogy miért az utolsó percben rohannak jegyet venni? Persze hallgatok, és azon gondolkozom, hogy egy közszolgáltató állami cég, amelyik a mi adóforintjainkból is származó támogatásból tarja fent a mocskos kocsikkal üzemelõ, szinte rendszeresen késõ és a Budapest - Cegléd közötti 70 kilométeres szakaszon legalább 20 éve pályakorszerû-

– Szórakozzon az Internettel, ne az én idõmmel! – Elnézést uram, de nincs számítógépem. – Akkor iratkozzon be a könyvtárba, fizessen be egy félórát, mit játszadozik itt velünk!

sítésre hivatkozva összevissza menetrend szerint üzemelõ szerelvényeit, miért nem képes legalább a minimális információs szolgáltatásnak normálisan eleget tenni?

lõzik a rács, a rendszer annál hatékonyabban mûködik. Ne toljuk tehát be egészen a falig a hûtõszekrényt, hagyjunk - és tartsunk fent - egy kb. 5 cm-es rést a fal és a készülék

hûtõ ajtajának gyakori nyitogatását! Minél több meleg levegõ kerül ugyanis a hûtõszekrénybe, annál több energiát használ fel a gép a lehûtéshez. Ugyanígy kerüljük a hûtõ ajta-

között, mert a nem megfelelõ szellõzés akár 20 százalékkal is megnövelheti a fogyasztást.

jának huzamosabb nyitva tartását. Az ételek ki- és bepakolását igyekezzünk gyorsan lebonyolítani. Lehetõség szerint használjuk ki a hûtõ tárolókapacitását. A hûtõ akkor mûködik megfelelõen, ha van mit hûtenie. Az itt tárolt ételek megtartják a hideget akkor is, ha esetlegesen hosszabb-rövidebb idõre áramszünet van. Ne tegyünk meleg ételt a hûtõbe, a meleg étel megnöveli a hûtõ belsõ hõmérsékletét, és ezáltal jelentõsen megnöveli a fogyasztást. Várjuk meg, amíg az étel valahol máshol kihûl - például konyha-

pulton - és csak azután tegyük be a hûtõbe. Amit lehet, tároljunk üvegben, az üveg ugyanis jobban megtartja a hideget, mint a mûanyag, ezért a hûtõ kevesebb energiát használ fel. Néhány évente ellenõrizzük a szigetelés állapotát mivel az ajtó tömítései idõvel elöregedhetnek. Azt, hogy jól zár-e az ajtó egy egyszerû módszerrel ellenõrizhetjük: helyezzünk egy A4-es lapot az készülékhez majd csukjuk be az ajtót. Ha a lap kihúzásához kisebb erõkifejtés szükséges, az ajtó jól zár, a szigetelés megfelelõ, azonban ha ellenállás nélkül ki lehet húzni, a szigetelést cserélni kell. A csere költsége elenyészõ a rossz szigetelésbõl adódó energiaveszteséghez képest. Ahogyan a hûtõnél is, úgy a mélyhûtõ esetében is az ésszerû, a tényleges igényekhez igazodó méret a hatékony használat alapja. A fagyasztó térfogatát úgy válasszuk meg, hogy azt a család teljes mértékben ki tudja használni, hiszen a folyamatosan üresen álló mélyhûtõ csak pénzkidobás! Amennyiben rendszeresen nagyobb mennyiségû élelmiszert fagyasztunk, érdemesebb fagyasztóládát vásárolni fagyasztószekrény helyett. A felülrõl nyitható fagyasztóláda energiafogyasztása ugyanis akár 20-40 százalékkal kedvezõbb.

A fagyasztásra szánt élelmiszereket hûtsük elõ a hûtõszekrényben, a fagyasztóból elõvett ételeket a hûtõszekrényben hagyjuk kiengedni, ezáltal hasznosítani lehet az ilyenkor felszabaduló értékes hideget. Fagyasztás elõtt töröljük le a vizet az élelmiszerrõl. A fagyasztásra szánt élelmiszereknek is lehetõleg minimális legyen a víztartalma, ugyanis 1 kilogramm víz lefagyasztása többször annyi energiát igényel, mint 1 kilogramm száraz ételé. Az új típusú hûtõgépek már rendelkeznek önmûködõ leolvasztó funkcióval. A régebbi jégszekrények esetén azonban megfelelõ idõben gondoskodni kell a hûtõ és a fagyasztórész leolvasztásáról. A jégréteg ugyanis rontja a hûtõ hatásfokát, és egy félujjnyi jégréteg akár 30%-kal is megnövelheti az energiafogyasztást. Érdemes a hûtõt kívül-belül tisztán tartani. A hõleadó rácsra lerakodott szennyezõdés akár 6 százalékkal is megnövelheti a fogyasztást. Ha ilyet tapasztalunk, húzzuk ki a hálózatból a készüléket és tisztítsuk meg a rácsot. Ha huzamosabb ideig nem használjuk, érdemes a hûtõt kikapcsolni, leolvasztani, a szellõzés céljából ajtaját nyitva hagyni. Biczi Zsolt NFH

A fogyasztóvédelem társadalmasításának lényege tehát a tudatos fogyasztóvá nevelés. A fogyasztó biztonságának erõsítését célzó oktatási tananyagot kell beépíteni az iskolai és iskolarendszeren kívüli képzésbe. Ezen keresztül a fogyasztók tisztában lesznek jogaikkal és kötelességeikkel, és ennek tudatában választják meg cselekedeteiket, vásárolnak termékeket, és vesznek igénybe szolgáltatásokat. Az állam elsõsorban a tájékoztatás és oktatás mellett abban segít, hogy kiszûri a fogyasztókat fenyegetõ veszélyhelyzeteket, így minél kevesebb konfrontációra kerül majd sor a gazdálkodó szervezetek és a fogyasztók mindennapi viszonyában. A 4 éves fogyasztóvédelmi cselekvési program fogyasztóvédelmi ismeretek oktatásával kapcsolatos elõírásainak további sikeres végrehajtása érdekében a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és az Oktatási és Kulturális Minisztérium megállapodást kötött egymással, hogy felmérje a jogszabályokban elõírt feladatok teljesülését és tovább segítse a megkezdett folyamatot. A megállapodás célja egyrészt annak felmérése, hogy a kerettantervben szereplõ fogyasztóvédelmi ismeretek az egyes közoktatási intézmények helyi programjaiba hogyan épültek be, mik az eddigi tapasztalatok, illetve milyen módszerekkel, oktatási eszközökkel segíthetõ elõ a fogyasztóvédelem széles körû megismertetése a pedagógusokkal. A megállapodás másik célja, hogy a Kormányzat vissza-

Írta: kõhalmi

Hûtõk és fagyasztók a háztartásban Hasznos tanácsok a gazdaságos üzemeltetéshez

Mivel a hûtõ- és fagyasztószekrényeknek éjjel-nappal mûködniük kell, a háztartási elektromos berendezések közül ezek használják fel a legtöbb energiát: egy hûtõgép egy átlagos család áramfogyasztásának harmadáért felel. Egy kis odafigyeléssel, helyes használattal ugyanakkor egy év alatt akár ötezer forintot is spórolhatunk a villanyszámlán.

1. Milyet vegyünk?

A Magyarországon forgalomba hozott nagyobb fogyasztású elektronikus készülékeken energiahatékonysági címkét kell elhelyezni. A készülékek energiahatékonysági osztálya megmutatja, hogy mennyi energiát fogyasztanak. Alapvetõen 7 ilyen osztály létezik, a legkisebb energiafelhasználású “A” osztálytól a “G” osztályig. A “G” osztályba tartozó készülékek akár kétszer többet fogyaszthatnak az “A” osztályba soroltaktól. A hûtõgépek esetén az energiahatékonysági osztályt az energiahatékonysági arányszám alapján határozzák meg, a készülék mért fogyasztása és a hûtõ és a fagyasztórész térfogata alapján. Fontos tudni, hogy 2003 óta az “A” osztályon belül megjelentek az “A+” és az “A++” osztályok, amelyek közül az “A++” a piacon elérhetõ leghatékonyabb energiafelhasználású készülékek megjelölése.

2. Mekkora legyen?

A hûtõ fogyasztása nem csak attól függ, milyen energiaosztályba tartozik. Mindig olyan méretû, térfogatú hûtõszekrényt vásároljunk, amekkora háztartásunk igényeinek megfelel. Ha valamilyen oknál fogva a család “kinövi” a készüléket, a meglévõ hûtõszekrény mellé egy újat üzembe helyezni gazdaságtalan megoldás. Egy új, nagyobb készülék beszerzésével a költségek 20%-a takarítható meg. Figyelni kell azonban arra is, hogy ha túlságosan nagy térfogatú hûtõt vásárolunk, akkor jó eséllyel üresen fog üzemelni, ami felesleges pénzkidobáshoz és energiapazarláshoz vezet.

3. Hova helyezzük el?

A hatékonyabb mûködés érdekében célszerû a nagyobb hõhatásnak kitett helyektõl, például az ablak közelében napsütésnek kitett helytõl, a tûzhelytõl, a radiátor közelébõl minél messzebb elhelyezni a hûtõszekrényt. Szintén fontos a hûtõ hatékony mûködéséhez, hogy a hátsó oldalon található hõleadó rács megfelelõen tudjon szellõzni. A hûtõgépek mûködésük során a hûtõszekrény belsejébõl a kívántnál nagyobb hõt a hátsó hõleadó rácson adják le a környezetnek, ezért ez a rács, mûködés közben mindig meleg. Minél jobban szel-

4. Hogyan használjuk?

Üzemeltessük energiatakarékosan a készüléket. Az élelmiszerek tárolásához elegendõ, ha a hûtõszekrényben +5 ºC, a fagyasztóban pedig –18 ºC fok van. Az ilyen értékekre beállított hutõszekrény üzemel a legoptimálisabban és az ételeket is a megfelelõ hõmérsékleten tartja. Az ételeket túlhûteni nem indokolt és nem is gazdaságos. Alapvetõen kerülni kell a

8

http://www.akontroll.hu

A KONTROLL • VI. évf. 5. szám

A tehén dolga, hogy tejet adjon Magyar tejet a magyarnak – példaértékû kezdeményezés

Valamelyik nap érdekes dologra lettem figyelmes a belváros kellõs közepén. Az egyik elegáns utcában egy hasonlóan elegánsan dekorált furgon parkolt, amelybõl egy hölgy tejet árult. Közelebb érve megdöbbenve láttam, hogy a kocsi belsejében patikatisztaság uralkodik, az eladóhölgy a tejet zárt rendszerbõl, egy 450 literes óriástartályból, adagológép segítségével engedi vadonatúj flakonokba. A kocsi ajtaján, manapság szokatlan módon, ott függött minden engedély, a parkolási, az árusítási, sõt még egy, a tej minõségét igazoló okirat is. Az emberek meglátván az autó oldalán a tehén ábráját, a három édesen mosolygó kisgyermeket és a feliratot, hogy itt termelõi nyerstej kapható, amely forralás után fogyasztható, tömött sorokban állnak sorba. Természetesen senkinél nincs semmiféle kanna, lévén a fõvárosban erre eddig nem volt szükség, ám itt ez sem probléma, hiszen az autóban ülõ hölgynél különféle méretû, fertõtlenített mûanyagpalackokat is lehet kapni. Megkerestem az ötlet szülõatyját, Hegedûs Imrét, a Bicskei Mezõgazdasági Részvénytársaság igazgatóját, aki takarmányozási szakmérnök és állattenyésztõ üzemmérnök. Immár öt éve igazgatja a társaságot, amely korábban természetesen termelõszövetkezeti formában mûködött. Õ maga idestova 25 éve dolgozik a mezõgazdaságban. A Budapesten ilyen formában szokatlan, sõt ritka kezdeményezés hátterérõl beszélgettünk. - Hány autó hozza jelenleg a tejet Budapestre? - Összesen tizennégy autónk van, ebbõl négy jár Budapestre, a többi pedig vidéki városokban és falvakban árusít. - Milyen visszajelzések érkeztek a kezdeményezésrõl? - Nap, mint nap érkeznek a visszajelzések, hiszen a tizennégy autón tizennégy kollégám ül, akik naponta beszélgetnek az emberekkel. Eddig csupa pozitív visszajelzést kaptunk a fogyasztóktól. Az emberek örülnek, ha az autónk valahol megkezdi a tej árusítását és gyorsan megszeretik a termelõi nyerstejet. Megfigyeléseink szerint minden hozzánk járó tíz emberbõl hét többé nem vesz dobozos tejet, hanem viszszajáró vevõnk lesz. - Kinek jutott eszébe ez a remek ötlet? - Az ötlet nekem jutott eszembe, mert ez a dolgom, de hozzáteszem, nem mi voltunk az elsõk. Én is elmentem valakihez, aki ezt már régóta csinálja és megmutatta, hogyan is mûködik ez a gyakorlatban. Otthon a kredencen áll négy háború elõtti tejesüveg, amelyek a BicskeCsapdi Tejgazdaság üvegei. Valamikor, közel száz évvel ezelõtt már tudta valaki, hogy a jó tejet frissen és a lehetõ leggyorsabban kell a fogyasztó asztalára juttatni. Amit tehát csinálunk egyáltalán nem új találmány, ráadásul tökéletesen kézenfekvõ, szinte magától értetõdõ ter-

mészetes dolog. Szerintem éppen a mai gyakorlat nem természetes, vagyis, hogy valahol Európában több száz kilométerre tõlünk valamikor, valamilyen körülmények között megfejnek egy tehenet és a tejet száz, százötven nap múlva kiteszik egy magyar bolt polcára egy dobozban. Sajnos teljesen globalista lett az élelmiszer ellátásunk is. Ma már nagyon messze járunk a kézen-

fekvõ és természetes dolgoktól. Ellenben amit mi csinálunk, csak egy régi szál újrafelvétele: hajnalban megfejjük a tehenet és a tej már reggel hét órakor a fogyasztók rendelkezésére áll. Ezt csinálja utánunk bármelyik multinacionális cég! - Mikor indult el a cég elsõ autója és hová? - Jól emlékszem: 2005. szeptember 10-én gördült ki az elsõ tejeskocsink és Bicskén kezdtük meg az árusítást. Néhány hónap múlva újabb két autót állítottunk be. Akkoriban úgy látszott, hogy ez, a cég egyfajta “hobbija” lesz. Volt benne némi dac is, hogy majd én megmutatom, hogy igenis lehet Bicskén igazi, friss tejet kapni. Nagyon gyorsan igazoltak bennünket a fogyasztók, hogy bizony ez még gazdaságilag is megállja a helyét. Nem sokkal késõbb már bátran vásárolhattunk újabb tizenegy Ford Transittranszportert, így lett összesen tizennégy autónk. Ezzel azonban még nem fejeztük be, mert addig nem nyugszom, míg az utolsó liter tejet is nem direkt értékesítjük a fogyasztóknak. Ha kell újabb embereknek adunk munkát, hogy még több helyen árulhassuk a valódi, termelõi tejet. - Mikor kezdték el Budapesten az árusítást? - Tavaly októberben a XI. kerületi albertfalvai piacon volt az elsõ értékesítési helyünk. - Valamit nem értek: hogyan lehet, hogy Budapest volt a sorban az utolsó? - Tény, hogy mindössze 20 kilométerre vagyunk Budapesttõl, hiszen a szarvasmarhatelep Etyeken van. Kézenfekvõ lett volna Budapestre jönni, itt kezdeni, de úgy gondoltuk tartozunk annyival a közvetlen környezetünknek, hogy ott próbáljuk meg elõször. A vidéki helyeken tapasztalatokat szereztünk, felbátorodtunk, világossá vált, hogy mûködik a dolog, csak ezután jöttünk Budapestre. Többek között rájöttünk arra is, hogy arányaiban minél kisebb egy település, annál nagyobb a sikerünk. Az ember azt hinné, hogy egy 60 ezer lakosú városban sokkal többet lehet eladni. A valóságban azonban semennyivel több tejet nem lehet eladni

Tatabányán, mint mondjuk Budakeszin. A fõvárosban sem áll arányban tejünk fogyása a fogyasztók létszámával. Azt figyeltem meg, hogy minél nagyobb egy fogyasztói populáció, annál kevesebben fordulnak vissza a természetes, tiszta dolgokhoz. Ez számunkra tanulság, meg kell tanulni a marketinget, hogy megszólíthassunk két millió fõvárosi embert is. - Hogyan ellenõrzik az Önök által árult nyers tej minõségét? - Minden magyar állattartó telepnek van egy állategészségügyi státusza. Az állategészségügyi állomás nyilvántartja és rendszeresen ellenõrzi telepünket. Minden olyasmire figyelnek, ami miatt esetleg az állati termék humán fogyasztásra alkalmatlan volna. A tejet napi szinten egy akkreditált laboratóriumban vizsgáltatjuk. Tíznaponként sor kerül egy hatósági laboratóriumi vizsgálatra is. Ez a laboratórium tíznaponként kibocsát egy tanúsítványt a tej minõségérõl, amelyek, természetesen mindig a legújabb változatok, megtekinthetõk autóink oldalán. Ebben benne van, mennyi a tej zsírtartalma, fehérjetartalma, csíraszáma, stb. Minden fogyasztás szempontjából fontos adatot és paramétert tartalmaz ez a tanúsítvány. Ha labor egy nap azt mondaná, hogy valami nem stimmel a tejjel, azonnal megvonnák a forgal-

len hónap alatt megtenni, de alkalmazkodtunk a realitásokhoz. Hozzátartozik az teljes képhez, hogy amikor a hatósági emberek meglátják az autóinkat, abszolút jóindulattal viszonyulnak hozzánk és segítenek. Tény, nagyon ügyelünk kollégáink és autóink megjelenésére, kinézetére. Konkurenciáról nem beszélhetünk, hiszen alig mûködik valaki hozzánk hasonlóan. Talán megelõztük kicsit a korunkat. Mi magunk is vigyázunk arra, hogy ne teremtsünk másnak konkurenciát. Olyan faluba vagy kisvárosba ugyanis, ahol tudjuk, hogy van saját tehenészet és árulják a tejüket, nem megyünk. Az tény azonban, hogy a multinacionális kereskedõláncok versenytársaink, hiszen õk birtokolják a tej- és tejtermék forgalom 70%-át. Azt szeretném elérni, hogy ennek egy kis részét visszahódíthassuk a magyar termelõkhöz. Remélem, hogy egy éven belül akad még néhány olyan termelõ, aki tanul nagy cégek által osztott “nyaklevesekbõl” és sürgõsen hozzáfognak õk is a direkt értékesítéshez. A piac alaptörvénye, hogy minden akciót, reakció követ. Bejöttek a nagy nemzetközi cégek, legyalulták a magyar piacot, letiporták a fogyasztók igényeit, eligénytelenítették õket, mert sajnos ez is hozzátartozik a képhez. Erre csak úgy lehet méltón

hogy itt a példa, segítek, csatlakozzatok, de a többség csak legyint vagy oda sem figyel. Még két dolgot hozzátenném azonban, ugyanis a magyar gazda sznob és kishitû. Elvárják, hogy magyar fogyasztó minden körülmények között a magyar terméket válassza, még akkor is, ha az drágább, mint a külföldi. A többségben azonban fel sem merül, hogy maguk is magyar termékeket vegyenek, például vetõmagot. Mi például 75%-ban magyar szarvasmarha szaporítóanyagot veszünk. A gazdaságokba is elsõsorban külföldi technikát vásárolnak sajnos, és ha egy egyszerû tömítõgyûrûre van szükség, azt drágán külföldön megvenni, ahelyett, hogy akinek kell, a szomszéd megyében rendelné meg olcsón. Ahhoz, hogy ez ne így legyen agyvisszamosásra és generációváltásra lesz szükség. Minden tiszteletem a magyar agrárszakembereké, de az agrármenedzserek átlagéletkora 55-58 év körül van. Túl sok csodát már nem lehet tõlük várni a nyugdíj elõtt néhány évvel. Ha nem ébredünk fel, akkor a magyar gazda nem fog termelni, jön majd a holland meg a dán és megmutatja, hogyan kell szántani, vetni, aratni. - Merre járnak a tejes-autók? - Büszke vagyok a jármûveinkre, mert az oldalukat a saját teheneink képe díszíti. Az Etyek-Ödön major emblé-

mazási engedélyünket és a kifogásolt tejet meg kellene semmisíteni. - Hogyan fogadták a kezdeményezést a hatóságok és a konkurencia? - Minden ellenkezõ híreszteléssel ellentétben a hatóságokkal igenis zöldágra lehet vergõdni. Nem állítom ugyanakkor, hogy mindez pofonegyszerû, hogy magától megy, de minden engedélyt meg lehet szerezni. Két kolléganõm csak ezzel foglalkozik. Ahhoz, hogy ma bárhol egyetlen autóból tejet lehessen árusítani, öt szakhatóság (sic!) hozzájárulása szükséges. Természetesen szerencsés volna, ha a hatósági ügykezelés némileg rövidebb lehetne, hiszen két hónap telik el, míg mindent el lehet intézni. Mindezt jó volna egyet-

felelni, ha újra elvesszük a minõséget, a frissességet és elõbb-utóbb újra erõsek lehetünk. - Hány tehén él a tehenészetben? - Kilencszázan vannak és mellettük még nyolcszáz növendékállat. - Nem hozzáértõként úgy tûnik, mintha a magyar gazdák gyávák vagy lusták volnának, hiszen egy sereg más termék esetében is össze lehetne fogni a direkt értékesítés érdekében, ám ez mégsem történik meg. Mit gondol, mi lehet ennek az oka? - Egyetértek, sajnos pontos a megfigyelés. Alapvetõen valóban a lustasággal van baj, nincs elég kezdeményezõ elme és sajnos nagy baj az összefogás hiánya is. Abban a termelõi körben ahol mozgok, folyton mondom,

mában a Nelli nevû OMÉK (Országos Mezõgazdasági, Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár) nagydíjas tehenünk látható. Nelli négy évvel ezelõtt az egész ország legszebb tehene lett. Nem beszélve arról, hogy kocsijainkon ott mosolyog a három gyermekem is, akik ilyen módon szó szerint a cég arcai. A tizennégy gépkocsink több mint harminc helyen árusítja a nyerstejet. Többek között Tatán, Tatabányán, Bicskén, Zsámbékon, Tökön, Budakeszin, Pilisszentivánon, Pilisvörösváron, Piliscsabán, Etyeken, Budapesten négy helyszínen, Budaörsön, Érden, Diósdon. Egy-egy autó szoros menetrend szerint három-négy helyszínen árusít. Néhány forgalmas helyen állandóan jelen vagyunk.

- Hogyan tovább, merre lehet fejlõdni? Arról nem is beszélve, hogy az emberek keresik a másféle tejtermékeket is. - Szeretnénk tovább növelni a nyerstej értékesítést és másfél éven belül ötven tejautomatát elhelyezni Budapesten. De ezzel nem fogunk megelégedni. Találtunk egy valamikori sajtüzemet, ennek már folyik a tatarozása és a technológiai felújítása. Meg fogjuk rá szerzi az Európai Uniós engedélyt is és akkor elindulhat a házi túró, tejföl gyártása és olyan sajtoké, hogy ne kellje többé a francia sajtpultnál irigykedni. Nagyon sokan tudják, hogy Etyeken jó minõségû bort termelnek, azt már alig tudja valaki, hogy Etyeken a tej még jobb, mint a bor. A következõ éveimet a nyugdíjig arra szánom, hogy ennek minél több emberhez eljusson a híre. - Figyelnek-e arra is, hogyan élnek az állatok és mit esznek? - Természetesen! Tévhit, hogy a gazdaságokban élõ állatok rettentõ körülmények között élnek. Ezeket az állatokat igenis érdemes kiszolgálni, sõt kényeztetni, hiszen ha az állat nem érzi jól magát nem ad elegendõ és jó minõségû tejet. Mi a legmagasabb szinten szolgáljuk ki az állataink igényeit elhelyezés, gondozás, gondosság és takarmányozás terén. Takarmányaink 90%-át a legnagyobb gonddal magunk termesztjük. Legszívesebben a tehenet ültetném a traktor volánja mögé, hiszen õ tudja mi a legjobb neki. Ezt persze nem tudom megtenni, de olyan ember ül nálunk a traktoron, aki szereti a teheneket, mert tudja, hogy belõlük élünk és azt is, hogy nagyon nem mindegy a minõség. Nem olyan régen belevágtunk egy komoly telepfejlesztésbe is, ahol a környezet védelme volt a legfõbb cél. Ennek az évnek a végén már azt tudjuk majd mondani, hogy szarvasmarha telepünkön egyetlen csepp szennyezett víz nem kerül ki a talajba, egyetlen talicskányi istállótrágya sem szennyezi többé a talajt, hogy az állataink egy tehénre jutó férõhelyszáma a jelenlegihez képest 30%-kal nõ. Azért kényeztetjük az állatokat, mert tudom, hogy így nem 28, hanem 32 liter tejet adnak majd naponta. - Önt hallgatva határozottan úgy tûnik, hogy a magyar mezõgazdaságnak van jövõje, holott már számtalanszor eltemettük. Mit gondol errõl a jövõrõl? - Úgy vélem Magyarországnak nincs más esélye, mint hogy rendbe teszi mezõgazdaságát. Négy és fél millió hektár szántója és egy millió hektár rétje, legelõje és erdeje van ennek az országnak. Szinte nincs is másunk. Nézzünk alaposan körbe vagy sikerül ebbõl megélnünk, a mezõgazdaságból, feldolgozóiparból, kereskedelembõl, turizmusból vagy elmehetünk olyan helyre, ahol az ölünkbe hull a manna. Bóka B. László

Fogyasztóvédelmi charta, fogyasztóbarát védjegy A KONTROLL • VI. évf. 5. szám

Folytatás az 1. oldalról

szereplõk érdekeinek egyensúlyát a jogszabályi elõírásokon túlmenõen, az önszabályozás eszközével a gyakorlatban is biztosítani képes. Ennek érdekében a Charta aláírói célul tûzik ki, hogy • magas szintre fejlesztik a tudatos fogyasztói magatartást és fogyasztói gondolkodást, a tájékozott fogyasztói döntés meghozatala, azaz a keresleti és kínálati viszonyok által kialakított cselekvési alternatívák közötti optimális választás érdekében, • ösztönözik a vállalkozások körében a fogyasztóorientált üzleti magatartás kidolgozását, és támogatják a már kialakult fogyasztóbarát üzleti gyakorlatok további fejlõdését, • erõsítik a fogyasztók bizalmát a vállalkozások tevékenysége, az általuk kínált termékek és szolgáltatások minõsége iránt, • ösztönzik a vállalkozásokat, hogy mindenkor törekedjenek a megbízható, magas színvonalú szolgáltatásnyújtásra, minõségi termékkínálat kialakítására, • támogatják az önszabályozás eszközének alkalmazását, ezzel is segítve a fogyasztói elégedettség növelését, • törekednek a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos állami feladatokat ellátó hatóságok magatartásában, eljárásaiban a következetesség, az átláthatóság, az arányosság elvei minél szélesebb körû érvényesítésére, • bõvítik, illetve szorosabbá fûzik a megállapodás részesei között az együttmûködés kereteit, és kölcsönös bizalmon alapuló partneri viszonyt alakítanak ki egymással. A Charta átfogó jelleggel, tartalmazza mindazokat a követendõ elveket, helyes gyakorlatokat és önkéntes kötelezettségvállalásokat, melyek hozzájárulhatnak a fenti célok gyakorlatban történõ megvalósításához. A Charta résztvevõinek köre nyitott, ahhoz aláíróként bármely vállalkozói érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, fogyasztóvédelemmel összefüggõ állami feladatot ellátó hatóság önkéntesen csatlakoz-

http://www.akontroll.hu

hat, amennyiben annak szellemiségével azonosulni tud, a benne foglalt önkéntes alapú kötelezettségvállalásokat a fogyasztóvédelem erõsítése érdekében célként elfogadja és vállalja, hogy azokat az önszabályozás megvalósítása körében tagjai számára ajánlja. Minden aláíró vállalja, hogy tevékenysége során a Chartában foglalt rá vonatkozó célkitûzéseket szem elõtt tartja, illetõleg megteszi a szükséges lépéseket azok minél szélesebb körben történõ megvalósítása érdekében. A Charta szellemiségét átható alapvetõ elvek a következõk: 1. Jóhiszemûség és tisztesség elve, 2. Jogkövetõ magatartás elve, 3. Együttmûködés elve, 4. Tájékoztatás elve, 5. Fogyasztóbarát szemlélet elve, 6. Önszabályozás elve, 7. Ellenõrizhetõség elve, 8. Legjobb üzleti gyakorlat alkalmazásának elve, 9. Kiszámíthatóság és következetesség elve. A dokumentum rögzíti majd úgy a kormányzati-, mint a civil oldal önkéntes vállalásait. Dr. Hajnal Zsolt a Fogyasztóvédõk Magyarországi Egyesületének elnöke alapvetõen jónak tartotta, hogy a Charta megfelelõ koncepcionális alapul szolgálhat az önkéntes kötelezettségvállalásra, az etikai kódexekbe való beépítésre. Majd több ponton konkrét módosítási javaslatokat is tett a tervezetre. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviselõje jónéhány részlet finomítását kérte. Különösen kifogásolta a preambulum következõ meghatározását a tisztességes vállalkozók nevében: “csökkenti a fogyasztók kiszolgáltatottságát a vállalkozásokkal szembeni egyenlõtlen szerzõdéses viszonyokban” Széchenyi László a Társadalmi Unió fõtitkára:a következõképp vélekedett. -Húsz fogyasztóvédelmi klubunk és tanácsadó irodánk, valamint 43 tagszervezetünk a múlt év végén megkapta a Charta elsõ változatát. Köszönjük, hogy észrevételeinket a módosítások során figyelembe vették. Vámos György, az Országos

Kereskedelmi Szövetség kiegészítéseit ismertette Seregnyi észrevételt téve külön kérte, hogy a kereskedõk számára lehetetlen dolgot ne vegyenek bele a Chartába. Dr. Dietz Gusztávné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke sokrétû hozzászólásában helytelenítette az érdekképviseleteken kívüli vállalkozók kizárását az aláírók sorából. Javasolta, hogy a Chartához, mint önkéntes vállalkozáshoz, legyen a csatlakozás szabad. 2/ A második napirend elõterjesztõje Dr. Aranyi Péter a Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkatársa fõ vonalaiban ismertette a fogyasztóbarát szolgáltatás embléma bevezetésére irányuló védjegyprogramfeltétel-rendszerére tett javaslatot: A Kormány 2007-2010 közötti idõszakra szóló cselekvési programja rögzíti a fogyasztóbarát termék és szolgáltatás védjegy programmal kapcsolatos teendõket. A védjegy bevezetésének kívánalma a III. középtávú fogyasztóvédelmi politika megvalósítására irányuló, 2007-2010. közötti idõszakra szóló cselekvési program végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekrõl szóló 1033/2007. (V.23.) Korm. határozat II.8. pontjában került megfogalmazásra. Hazánkban, az Európai Unióhoz való csatlakozása eredményeképpen egyre több vállalkozás kezdett “európaivᔠválni azáltal is, hogy belátta: a fogyasztóvédelmi jogszabályok betartása nem csupán a hatósági szankció elkerülését szolgálja, hanem a minél több elégedett fogyasztó a cég pozitív megítélését, ezen keresztül a közép- és hosszú távú értékesítési mutatóit is elõmozdíthatja. Ezzel szemben mindmáig léteznek olyan vállalkozások is, amelyek még a legalapvetõbb elõírásokat sem tartják be, eleve feltételezik a reklamáló fogyasztóban a rosszindulatot, a jogokkal való visszaélés szándékát; üzletpolitikájuk szempontjai között nem szerepel a fogyasztói elégedettség, szinte kizárólagosan az értékesítési szempontokat tekintik elérendõ célnak.

Mit mér a villanyóra?

9

Ebbõl kifolyólag a fogyasztóbarát szolgáltatás védjegy alapvetõ célja: • megkülönböztetés és kiemelés, • a tájékozott fogyasztói döntés meghozatalának megkönnyítése, • minõségfejlesztés, magas színvonalú termékek és szolgáltatásnyújtás garantálása, • fogyasztóbarát vállalati magatartás ösztönzése, • a vállalkozások aktivitásának növelése, együttmûködési hajlandóság fokozása. A védjegy program szoros kapcsolatban áll a Fogyasztóvédelmi Chartával, a Chartában foglalt vállalások a védjegy programban konkrét, kikényszeríthetõ vállalásokként jelennek meg, illetõleg a pályázás elõfeltételét képezik. A pályázati kiírásban meghatározott feltételek teljesítésének elmulasztása, továbbá jogellenes magatartás tanúsítása pl. a programból való kizárásának, a védjegyhasználati jog visszavonásának következménnyel járna Tehát míg a Charta a fogyasztóvédelem össztársadalmi jellegét tükrözõ, kölcsönös bizalmon alapuló követendõ elveket és gyakorlatokat rögzítõ nyilatkozat, addig a fogyasztóbarát szolgáltatás védjegy program a fogyasztóvédelem gyakorlati szempontjait elõtérbe helyezõ, kemény követelményeknek való megfelelést elváró, pályázati formában megvalósítandó konstrukció. A védjegy a jelenleg használt védjegyektõl, címkéktõl eltérõ cél megvalósítására hivatott, ezért az odaítéléséhez kapcsolódó szempontok is sajátságosan fogyasztóvédelmi jellegûek. Tekintve, hogy a termékek területén már számos minõséget tanúsító védjegy létezik, a párhuzamosság elkerülése érdekében e védjegy program hatálya csak a szolgáltatásokra, illetve a termékek értékesítésére – mint kereskedelmi szolgáltatásra terjed ki. A pályázatban részt vevõk természetesen vállalják, hogy a kritériumrendszerben megfogalmazott elvárások betartását folyamatosan ellenõrzik, valamint tudomásul veszik, hogy ha a civil kontroll a program részleteivel ellen-

tétes magatartást tapasztal, a megkülönböztetõ jelzés bármikor visszavonható. Az elõterjesztés fontos kérdésként tárgyalta a pályázati feltételek rendszerét. Ezek magukban foglalják a fogyasztói érdekeket szolgáló intézkedések megvalósítását, a vállalások teljesítésének kötelezettségét. A pályázók nyilatkoznak, hogy milyen fogyasztóvédelmi célú intézkedéseket tettek korábban, illetve a védjegy elnyerése esetén miket kívánnak megvalósítani. Emellett számos olyan követelménynek kell megfelelniük, melyek esszenciális kellékek ahhoz, hogy egy vállalkozást fogyasztóbarátnak minõsíthessünk. A pályázati feltételek és a minõségi kritériumok együttesen alkotják a fogyasztóbarát szolgáltatás program feltételeit. A pályázat benyújtásával kapcsolatos követelmények, a pályázati felhívás és egyéb technikai jellegû információk meghatározása az SzMM által kiírt bármely más pályázatokhoz hasonlatosan történik, e tekintetben a védjegy program nem igényel megkülönböztetést. Szintén e pontban kerül kifejtésre a pályázatok elbírásának rendje. Lényeges meghatározni a védjegyhasználat ellenõrzésének módját és feltételeit. A védjegy használatának jogszerûségét, azaz a feltételek megvalósítását és folyamatos biztosítását fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó civil társadalmi szervezetek jogosultak ellenõrizni. Ellenõrzésre kizárólagosan a Mûködtetõ testület által kijelölt civil szervezetek jogosultak a mûködési szabályzatban rögzített eljárási rendben. A miniszteri utasítás tervezetéhez olyan sok észrevétel és kiegészítõ, illetve módosító javaslat érkezett, hogy a tanácskozás levezetõ elnöke Szabó Miklós az elsõ napirendhez hasonló megoldást javasolt, amit a jelenlévõk jóváhagyólag tudomásul vettek. Mindhárom oldal két-két képviselõje a májusi ülésre “összefésüli” a javaslatokat és egységesen elfogadásra javasolt tervezet terjeszt majd a grémium elé. 3/ A harmadik napirend a

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jogalkalmazásának elveirõl készülõ normatív utasítás tervezetének vitája volt. A Magyar Kereskedelmi Iparkamara képviselõje nem fogadta el az elõterjesztést és kérte annak további egyeztetések utáni átdolgozását. A levezetõ elnök bejelentette, hogy Fogyasztóvédelmi Tanács vonatkozó szabályzata értelmében, amennyiben valamely anyagot bármelyik oldal nem támogatja akkor az nem hatályosulhat. Az utasítás tervezetének újabb vitáját elnapolták a májusi ülésre. Befejezésül Wittich Tamás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság fõigazgatója kért szót. Kifejtette, hogy õk és más fogyasztóvédelmi hatóságok a vizsgálataik során nagyon fontos igényeket elégítenek ki, nem csak a saját céljaik-, hanem a piac valamennyi szereplõje számára. Mit mondta az utóbbi esztendõben az NFH jogalkalmazási gyakorlatáról egyre elismerõbben nyilatkoznak a kereskedelmi szervezetek is. A munkájukat sokrétûen segítõ fórumnak tarja Fogyasztóvédelmi Tanácsot. Azonban néhány kirívó esetet ismertetett az elmúlt hónapban, amikor ellenõrzést végzõ felügyelõket bezártak, megfenyegettek a vizsgálat alá vont személyek. Mindezek ellenére elsõrendû céljuk a fogyasztók érdekeinek változatlan védelme és a jogsértések elbírálásnál az arányosságra törekvés. Kérte a tanács tagjait, hogy a harmadik napirendben foglaltak áttekintését a lehetõ legnagyobb körültekintéssel végezzék el, hogy a majdan kiadandó utasítás megfelelõen szolgálja úgy a vevõk, mint a becsületes kereskedõk, szolgáltatók érdekeit. A Fogyasztóvédelmi Tanács valamennyi napirendi pontját illetõen, valamint az egyes oldalak (vállalkozók képviselete, társadalmi szervezetek képviselete) elhangzó észrevételekre az állami oldal nevében, egyben a Fogyasztóvédelmi Tanács titkáraként dr. Horváth Sándor az SzMM fõosztályvezetõ-helyettese, a fogyasztóvédelmi osztály vezetõje válaszolt. Kõhalmi Dezsõ

tás sem akármi… Elosztói alapdíj 150.Összesen: 2.372.Na, már most, ha az áramdíjhoz (3.218.-) hozzáadjuk ezt a többit (2.372.-) akkor 5.590.-Ft jön ki, amihez még a 20 % ÁFA jön hozzá + 50.-Ft AHK (ez is rejtély, hogy micsoda) és máris megkapjuk a villanyszámla 6.758.-Ft végöszszegét. Ha valaki meg tudja mondani, hogy az áramdíjon túl megjelölt õrületek, amik összesen 2.372.-Ft-ot tesznek ki, miért kerülnek Lajos bácsi és Ilonka néni villanyszámlájában felszámításra, az akkor azt is mondja meg, hogy ezek az ilyen-olyan díjak miért éppen annyi összegûek és miért nem alacsonyabbak, vagy magasabbak? Valamint mikor, ki állapította meg pl. a “menetrend kiegyensúlyozási díj” 0,5000

HU egységárát és ennek mi a fene köze van az én villanyszámlámhoz? Ha még egyszer megnézzük a számlát, akkor láthatjuk, hogy a tényleges áramfogyasztás után 3.218.-Ft-ot kellene fizetni, de ezt feltornázták a TELJESEN ELLENÕRIZHETETLEN plusz költségekkel 6.758.-Ft-ra. A gázszámlával hasonló a helyzet, de ott az átejtés talán még bonyolultabb. Persze a számla itt sem az elfogyasztott gázmennyiség és az egységár szorzata, hanem korrekciós tényezõt, fûtõértéket (MJ/m3), elszámolt hõmennyiséget is számítanak és a számla összege az egységár és az elszámolt hõmennyiség szorzata, amiben a fûtõérték (MJ/m3) és az elszámolt hõmennyiség (MJ) adja a két ismeretlenes egyenletet és õrzi meg a számla összegének titkát.

Felvetõdõ kérdések:

A Társadalmi Unió az Alkotmánybírósághoz fordult. Nem mindegy miért, mennyit fizetünk Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Ezek a mérõórák eredetileg azt a célt szolgálták, hogy a Fogyasztó és a Szolgáltató egymás között korrekten elszámoljon és a Fogyasztó anynyi díjat fizessen, amennyi villanyt, vagy gázt a mérõóra szerint elhasznált. Ennek ma már semmi jelentõsége nincsen, mert bármit mutat a mérõóra a Szolgáltató olyan öszszegû számlát állít ki, amilyet akar. Miért? Mert nincs ember, aki ellenõrizni tudná, hogy a számlán szereplõ összeg megfelel-e a tényleges fogyasztásnak. Miért? Mert a számlán szereplõ fizetendõ díj és a mérõóra által mutatott elhasznált mennyiség és annak egy egységnyi díja köszönõ viszonyban sincs egymással. Normális esetben egyértel-

mûen meghatározzák, hogy egy kilowatt áram, vagy egy m3 gáz mennyibe kerül és a mérõóra által mutatott menynyiséget be lehet szorozni ezzel az egységárral és máris megvan az eredmény, tudjuk, hogy mennyit kell fizetni. Nálunk ez nem így van. Vegyünk górcsõ alá egy villanyszámlát, nézzük meg mibõl áll össze a számla végösszegét jelentõ, fizetendõ 6.758.-Ft díj: 24h áramdíj tömb I. 2009.02.12.-2009.03.22. 110 kWh 20,38 Ft/kWh 2.242.-Ft 24h áramdíj tömb II. 2009.02.12.-2009.03.22. 5 kWh 21,68 Ft/kWh 976.-Ft Összesen: 3.218.-Ft. Idáig rendben is lennénk, hiszen a fentiek szerint a 40 napos idõszakra 155 kWh fogyasztás után 20,38 és 21,68 Ft-os egységáron (az már rej-

tély, hogy miért a két különbözõ egységár, de még belefér) 3.218.-Ft áramdíj fizetendõ. De ezzel nincsen vége, mert a számla folytatódik, úgy, mint: Szénipari szerkezetátalakítási támogatás 31.Kedvezményes árú villamosenergiai támogatás 19.Összesen: 50.Átviteli-rendszerirányítási díj 89.Rendszerszintû szolgáltatás díj 6.Elosztói forgalmi díj 1.341.Elosztói veszteség díj 648.Menetrend kiegyensúlyozási díj 78.Összesen: 2.222.Még mindig nincs vége, de egy villanyszámlában ez a “Menetrend kiegyensúlyozási díj”, figyelemreméltó kreativitásra vall, ezért érdemes egy kicsit megpihenni. És a folyta-

Miért van ez így? Miért lehet ezt megcsinálni? Mikor lesz ennek vége? Ki, mikor és hogyan állíthatja ezt meg? Mikor állítják már le a villanyórák pénzszivattyúinak menetrendjét? Mikor állítják vissza a régi, bevált rendszert: x mennyiségû áram, gáz szorozva egységárral – áttekinthetõen, ellenõrizhetõen? Hol van a fogyasztóvédelem szerepe? (vm)

Szerkesztõség megjegyzése:

A Társadalmi Unió oly mértékben egyetért e felvetéssel, hogy már hetekkel ez elõtt beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, az állampolgárok alkotmányos joga szempontjából való vizsgálatát kérve.

10

http://www.akontroll.hu

A KONTROLL • VI. évf. 5. szám

A légi utasok fogyasztói jogai A kiszolgáltatottság ellen

A repülés manapság a közlekedés egyre közkedveltebb formájává vált, amely egy ideje, már azok számára is elérhetõ – bizonyos társaságok alacsony árainál fogva –, akik korábban gondolni sem mertek az utazás ezen módjára. A repülés jellegzetesen nagy távolságok megtételére ajánlott utazási mód, hiszen gyorsan, kényelmesen és statisztikailag igen biztonságosan tudunk így útra kelni. Aki a repülést veszi igénybe, az rendszerint meszszire kíván eljutni: felül a gépre és pár óra múlva akár egy kontinenssel arrébb ér földet. Az utazó ezzel kilép megszokott környezetébõl és egy másik ország, másik nyelv, másik közösség körében találja magát, ami rendkívül izgalmas dolog egészen addig, amíg minden a terv szerint alakul és zökkenõmentesen megy. Azonban a légi utazás öszszetettsége miatt, alkalmanként elõfordulhat, hogy egy járatot törölnek, vagy hosszas késés következik be (ezáltal meghiúsul egy csatlakozás), illetve visszautasítják az utas beszállását, holott rendelkezik érvényes repülõjeggyel. A fenti, váratlan események rendkívül kiszolgáltatott helyzetet teremthetnek az utasoknak. Ki ne érezné bizonytalanul és kétségbeesve magát akkor, amikor otthonától, rokonságától, barátaitól távol, idegen közegben, egy repülõtéren, közvetlenül a felszállás elõtt, akár késõ éjszaka következnek be a nem várt események?! Tekintettel a fentiekre és a jegyek árára, a légi utasok igen komoly és általánosan bevezetett jogszabályi védelemre szorulnak a felsorolt kellemetlen esetekben. A jogszabályi védelemnek ezt a megalapozott igényét hivatott kielégíteni az Európai Közösségek egy rendelete (261/2004/EK), amely közvetlenül alkalmazandó és kötelezõ erejû nemcsak hazánkban, de mind a 27 tagállamban. A légitársaságok ráadásul nem hivatkozhatnak arra, hogy üzletszabályzatuk a rendelet szigorú szabályaitól eltér. A védelem többek között utasok felé kötelezõen nyújtandó segítségben (árvisszatérítés, átfoglalás, díjmentes ellátás), tájékoztatáshoz és kártalanításhoz való jogosultságban testesül meg. Az alábbiakban vegyük sorra az egyes esetekben bennünket megilletõ jogokat!

A) Beszállás visszautasítása

Sok olyan esetrõl hallhattunk már, hogy valaki annak ellenére nem tudott elutazni egy járattal, hogy úti okmánya és megerõsített helyfoglalása is volt (vagyis a társaság elfogadta a foglalást, nyilvántartásba vette, igazolást vagy jegyet adott ki róla), ráadásul kellõ idõben megjelent beszállásra. Vagyis az utas készen állt az utazásra, majd az utasfelvételi pultnál megtagadták a beszállás lehetõségét tõle. Ez tipikusan az ún. “túlfoglalások” esetében fordul elõ, amikor a légitársaság bebiztosítja, maximalizálja profitját azzal, hogy több jegyet értékesít, mint ahány ülés a gépen van. Azaz a társaság elõre tudja, hogy hány utas szállhat fel a repülõgép fedélzetére, és tudja azt is, hogy hány foglalást igazolt vissza. Az pedig a repülõtéren

derül ki, hogy hány utas jelenik meg beszállásra, illetve néhány órával az indulás elõtt, hogy hányan gondolják meg magukat váltják vissza aznapra szóló jegyüket. 1. A visszautasított utasok érdekeit érvényesítendõ, elsõ lépésként maga a cég köteles önként jelentkezõket keresni, akik bizonyos elõnyökért cserében lemondanak a saját helyfoglalásukról (ha ezt nem próbálja meg, jogsértést követ el!). Például egy nyilvános felhívás hallatán egy, már beszállásra bocsátott (tehát felfért) utas mérlegelheti, hogy mégsem utazik el a járattal – mert neki nem annyira sürgõs –, hanem jelentkezik és elfogad valamilyen kedvezményt (ami lehet bármi, amirõl az üzemeltetõ légifuvarozó közösen megállapodik az önként jelentkezõvel: pénz, utalvány, ingyenes út, hotelszolgáltatás, máskor egy magasabb osztályon való egyszeri elhelyezés, kedvezménykártya stb.). Ezzel mindenki jól jár: akinek nagyon sürgõs elutazni, de már nem férne fel, az megkapja a kifizetett szolgáltatását, részére nem kell beláthatatlan kártérítést kifizetni, pereskedni. Ez tehát a társaságnak is jó, az önként jelentkezõ pedig kap valami bonuszt. Fontos tudni, hogy a lemondás mindig önkéntes, vagyis senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy más javára lemondjon az utazási lehetõségrõl, sõt itt az önkéntes egyezkedési pozícióban áll a társasággal szemben. Ráadásul az önkéntes ezen felül továbbra is jogosult marad a jegy vételi árának 7 napon belüli visszatérítésére vagy a kétféle díjmentes átfoglalás egyikére (összefoglaló néven: segítségnyújtás, melyek közül õ maga választhat), és ezek valamelyike a fent leírt elõnyökön felül illeti meg! Vagyis nemcsak segítségnyújtás jár az önként jelentkezõknek, hanem az elõny is. Következésképpen tisztességtelen és nem elfogadható, ha a társaság úgy próbál önként jelentkezõket toborozni, hogy csak díjmentes átfoglalási lehetõséggel kecsegteti õket. 2. Ha nem sikerül elegendõ önként jelentkezõvel helyet biztosítani a visszautasított utasoknak, akkor a légitársaság valóban jogszerûen utasíthatja vissza a fel nem férõ utasokat. Ilyenkor azonban nekik köteles kártalanítást fizetni és egyúttal segítséget is nyújtani. 2.1. A kártalanításról a következõket kell tudni: az öszszeg nyomban, tehát azonnal jár. Kifizetése készpénzben, átutalással, csekkel, illetve utazási utalvánnyal/más szolgáltatásokkal történhet. Érdemes tudni, hogy ezek közül mi magunk választhatunk, tehát senki se köteles pénz helyett utazási utalványt elfogadni kártalanítás fejében! Az összeg mértéke az utazás km-ben vett hosszától és Unión belüli vagy kívüli voltától függ: ennek alapján 250-, 400vagy 600- euró lehet. Vannak bizonyos, a rendeletben részletezett esetek, amikor 50%kal mérsékelhetõ a kártalanítás összege, de ennek alapvetõ feltétele, hogy a társaság találjon egy alternatív járatra átfoglalási lehetõséget, amit az utas elfogad, és nem jelentõs a késés az eredeti tervezett érkezéshez képest. (Ha nem fogadjuk el az átfoglalást az alternatív útvonalra, akkor a teljes

összeg továbbra is jár.) 2.2. A segítségnyújtás esetükben három lehetõség közüli választást: a jegy vételi árának 7 napon belüli visszatérítését vagy a kétféle díjmentes átfoglalás egyikét, és ezeken kívül az ellátáshoz való jogosultságot jelenti. Ezeket a társaság mindig köteles felajánlani. 2.2.1. A jegy vételi árának visszatérítése (mind a visszautasított utasok, mind az önkéntesek számára) a következõt jelenti: az utas jogosult visszakapni 7 napon belül a jegyének árát, és – amennyiben átszállás hiúsult meg, tehát félúton jár az utas– kötelesek díjmentesen visszaszállítani õt oda, ahol a teljes, füstbe ment utazását eredetileg a légitársasággal megkezdte. Visszatérítés helyett persze dönthet úgy is az utas (legyen

arrébb, akkor a légitársaságot terheli az átutazásunk költsége. Ilyenkor érdemes pl. a vonatjegyet, annak számláját megõrizni, amit késõbb elküldünk a légitársaságnak, aki köteles azt kifizetni. Természetesen az utasokat tájékoztatni kell, ha az alternatív járatok az eredetihez képest másik repülõtérre érkeznek, hiszen csak ennek alapján tudnak megfontolt döntést hozni, hogy a jegyviszszatérítést vagy a díjmentes átfoglalások valamelyikét választják-e. 2.2.2. A visszautasított utasoknak (az önkénteseknek viszont nem) még további segítségnyújtás is jár: ez az ellátáshoz való jog. Az ellátáson belül az utasoknak a következõket kell felajánlani díjmentesen: a) a várakozási idõvel ész-

Ezen kívül az utasoknak díjmentesen két telefonhívást, telex vagy faxüzenet, vagy e-mail küldését kell felajánlani. Az ellátás teljesítésekor a légifuvarozó köteles különösen figyelmet fordítani a csökkent mozgásképességû személyek és az õket kísérõ személyek szükségleteire, valamint a kíséret nélkül utazó gyermekek szükségleteire.

akár félúton, akár az eredeti kiindulási ponton, mind a visszautasított utas, mind az önkéntes), hogy nem áll el a légifuvarozási szerzõdéstõl, hanem elfogadja a tényt, hogy késve éri el úti célját, és él a díjmentes átfoglalás valamelyik lehetõségével. Az átfoglalások mindig az eredeti úti cél irányába lehetségesek, tehát az utas nem módosíthat egy másik célállomásra, például Párizs helyett nem lehet Berlinbe átfoglalni az utat (már az eredeti jegyben megjelölt távolságra tekintettel is). Az egyik átfoglalási opció azt jelenti, hogy a legközelebb induló géppel kötelesek elvinni az utast a célállomáshoz, ha törik, ha szakad; a másik opció azt, hogy nem a legközelebbi járattal, hanem akkor, amikor az utasnak az átfoglalás megfelel (akár hetekkel késõbb, méltányolva átszervezett programját), azonban ennek az utazási idõpontnak a kiválasztását a légitársaság már függõvé teheti az ülõhelyek rendelkezésre állásától. Mindkét átfoglalási lehetõségnél szabály az, hogy a társaság az eredetivel összehasonlítható szállítási feltételek melletti átfoglalást ajánlhat fel az utasnak. Nem összehasonlítható szállítási feltétel, ha az átfoglalt utazás az eredetihez képest nem foglal magában étkezést, italt a gépen, vagy ha négyüléses motoros kisgéppel kívánják elvinni az utasokat egy nagygép helyett. Elõfordul, hogy egy régiót vagy várost több reptér szolgál ki: ha az átfoglalt járat nem az eredeti reptérre tart a régión belül, hanem pár kilométerrel

szerû arányban étkezést és frissítõket; b) szállodai elhelyezést az alábbi esetekben: – ha egy vagy több éjszakás ott tartózkodás válik szükségessé. vagy - ha az utazónak a szándékaihoz képest további ott tartózkodása válik szükségessé; c) szállítást a repülõtér és a szálláshely (hotel vagy egyéb) között. A megfogalmazásból kitûnik, hogy a jogszabály kizárja az utasok részérõl felmerülõ esetleges visszaélési szándékot is. Ennek megfelelõen étkezésre és frissítõkre csak a várakozási idõvel arányosan támaszthatnak igényt. Szállodai elhelyezésre is csak akkor, ha az valóban szükségessé vált. Vagyis ha valaki Budapestrõl utazik New Yorkba párizsi átszállással, és Párizsban nem fér fel a New York-i gépre, majd él az átfoglalás lehetõségével, ellenben nem a felajánlott, legközelebb induló járattal kíván elutazni (hanem egy héttel késõbb), akkor már nem tarthat igényt díjmentes szállodai elhelyezésre. Azonban ha a legközelebbi járat másnap reggel indul, a társaság köteles õt ingyen elszállásolni éjszakára, továbbá ebédet, vacsorát, reggelit, frissítõt biztosítani neki, és ugyanúgy díjmentesen fuvarozni a szállás és a reptér között. Viszont nemcsak átszálláskor történt visszautasításkor jár a szállás biztosítása, hanem akkor is szükségessé válik, ha például Budapestrõl Londonba utaznánk, azonban a legközelebbi járat másnap indul (függetlenül attól, hogy budapesti lakosok vagyunk-e).

sok esetében láttuk. Emellett az ellátások egyes fajtáira is igényt támaszthatnak: étkezést, frissítõket és díjmentes kommunikációs eszközöket kell rendelkezésükre bocsátani. Szállás (és díjmentes fuvarozás a reptér és a szállás között) viszont csak akkor illeti meg õket, ha olyan átfoglalási lehetõséggel éltek, hogy az új járat elõrelátható indulási idõpontja legalább a törölt járat tervezett indulását követõ nap lesz. Tehát ha ésszerûen elõrelátható az, hogy a célállomás felé aznap már nem fog elindulni járat, amire át lehetne foglalni, akkor kötelezõ szállást biztosítani az érintetteknek. Természetesen kártalanítást is fizetni kell járattörlés esetén, ugyanúgy, ahogyan a visszautasított utasoknál: az összeg mértéke, kifizetési módja, 50%-os mérséklésének feltételei megegyeznek. Azzal a különbséggel, hogy a kifizetés nem azonnal jár és járattörlés esetén a társaság teljesen mentesülhet a kártalanítás alól. Ugyanis a cég nem köteles kártalanítási összeget fizetni, ha legalább két héttel az indulás elõtt tájékoztatta az utasokat a törlésrõl, vagy ha annál késõbb tájékoztatta is õket, ám átfoglalást ajánlott számukra, amivel lehetõvé tette számukra az 1-2 órával korábbi indulást és az eredetihez képest 2-4 órás késéssel való érkezést. Ugyanúgy mentesül a kártalanítás alól, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerû intézkedés

B) Járat törlése

Olykor elõfordul, hogy törölnek egy járatot, ennélfogva a járat nem közlekedik, holott érkezett a társasághoz helyfoglalás. Ilyen esetben a járat nélkül maradt utasnak ugyanúgy joga van az árviszszatérítéshez és az átfoglalási lehetõségekhez, mint ahogyan azt a visszautasított uta-

ellenére sem lehetett volna elkerülni. Ilyenek különösen a különbözõ idõjárási körülmények és bizonyos esetekben a sztrájkok is. A “rendkívüli körülményeket” mindig esetrõl esetre kell megvizsgálni, hogy valóban rendkívüliek voltak-e. A tájékoztatással egyidejûleg az utasokat megfelelõ módon információval is el kell látni a lehetséges alternatív közlekedési módokról.

C) Járatindulás késése

Ha a légitársaság számára ésszerûen elõrelátható az, hogy jelentõs késlekedés lesz az indulással (két órás késés a minimum), akkor köteles a szokott segítséget nyújtani az érintetteknek. Ilyen az étkezés, frissítõk biztosítása a várakozási idõhöz igazodva; telefon, fax stb. rendelkezésre bocsátása díjmentesen. Szállás (és díjmentes fuvarozás a reptér és a szállás között) kizárólag akkor jár a késéssel érintett utasoknak, ha ésszerûen az látható elõre, hogy a célállomás felé aznap már nem fog elindulni a járat. A fenti segítségnyújtások mindegyikének alapfeltétele a jelentõs késés: csak olyan esetben járnak, ha legalább 2 órás késéssel indul a gép (1500 km vagy rövidebb út esetén), 3 órás késéssel (az EU-n belül 1500 km-nél hosszabb út vagy EU-n kívüli országokat is érintõ 1500-3500 km közötti út esetén), 4 órás késéssel (öszszes egyéb repülõút esetén). Ez azt jelenti, hogy ha egy gép 110 perces késéssel indul, semelyik esetben sem tarthatunk igényt még frissítõ italra sem; ha viszont Párizsból utazunk Londonba és 130 perccel késõbb indul a gép, akkor járnak a megfelelõ segítségek. Amennyiben a járatunk tervezett indulási ideje 23:15 és másnap 0:55-kor indul a gép, akkor nem jár szállás, hiszen hiába “másnap” indul el a gép, a késés még a 2 órát sem éri el. 5 órás késés esetén meg is gondolhatjuk magunkat és visszakérhetjük a jegy árát (és kérhetjük ezzel együtt a díjmentes visszaszállítást az eredeti kiindulási repülõtérre, ha pl. átszállás közben ér minket a késés), viszont erre tényleg csak akkor van lehetõségünk, ha a járat indulásának késése eléri az 5 órát. Egy Budapest-Peking viszonylatú jegy ára nem kérhetõ vissza, ha 22:00 helyett 2:30-kor indul hajnalban, viszont ilyenkor igényt tarthatunk szállásra és persze a többi segítségre is! Késés esetén kártalanítás, a rendelet szerint nem jár.

D) Még néhány lényeges részletkérdés

A kellemetlenségek esetén bennünket megilletõ jogok részletezése után nagyon fontos tisztázni, hogy pontosan kikre, mely légi utasokra vonatkozik mindaz, ami fent le lett írva. Azok a légi utasok élveznek védelmet, a) akik megerõsített helyfoglalással rendelkeznek és idõben utasfelvételre jelentkeztek (visszautasított beszállás, késés esete), vagy b) akiket az eredeti légijáratról (amelyre helyfoglalásuk szólt) átirányítottak egy másikra (járattörlés esete). A rendelet azonban csak akkor alkalmazható, ha:

Ô

A KONTROLL • VI. évf. 5. szám – az EU valamely országából indul a gépünk bármely országba a világon (legyen a légitársaságnak egy EUtagállam által megadott mûködési engedélye vagy sem), illetve, ha – az EU valamely országába közlekedik a repülõ az Unió határain kívülrõl (feltéve, ha egy EU-tagállam által megadott mûködési engedélylyel rendelkezik a légitársaság). Nem jár a rendelet által biztosított védelem, ha a kiindulási országban már részesültek az utasok elõnyökben vagy kártalanításban és segítségben. Például ha Bejrútból Budapestre közlekedik egy magyar légitársaság járata, azonban visszautasítanak egy utast és Bejrútban már részesült az õt megilletõ jogosultságokban (elõnyök, kártalanítás, segítség stb.), akkor a rendeletet és a fenti szabályokat nem kell alkalmazni. Semmiképp nem élvez tehát védelmet (uniós állampolgársága ellenére sem), aki nem uniós országból nem uniós országba utazik (pl. Belgrádból Ankarába), és az sem, aki nem uniós országból utazik valamelyik uniós országba (Ankarából Budapestre. Talán meglepõ, de ajánlatos megjegyezni, hogy csak motoros merevszárnyú gépekkel utazókra vonatkozik a védelem, tehát aki léghajós utazáson vesz részt, azt az EU-s rendelet nem biztosítja. Nem tesz azonban különbséget a fapados és nem fapados járatok között a szabályozás, vagyis az olcsó légitársaságokat is kötelezik a fenti szabályok.

E) Kihez fordulhatunk, ha sérülnek fogyasztói jogaink, és a légitársaság nem áll kötélnek?

Ez mindig attól függ, honnan indul az érintett járat. Budapestrõl induló járat és EU-n kívüli országból Budapestre érkezõ járat esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság elsõfokú regionális szervéhez lehet panasszal fordulni. Viszont az EU-s országból, például Frankfurtból Budapestre érkezõ járattal kapcsolatos sérelmeinkkel csak a német hatóság tud foglalkozni. Ennek érdekében az Európai Bizottság a honlapján helyezi el a megfelelõ hatóságok elérhetõségeit. Az egyelõre csak angol nyelvû honlap számos hasznos információt (például kilométerkalkulátort) tartogat az érdeklõdõknek: http://ec.europa.eu /transport/air/index_en.htm A jogaink érvényesítéséhez szükséges tájékoztatásnak nem csak saját magunk vagyunk kötelesek utánamenni: jogsértést követ el a légitársaság, ha nem helyez el az utasfelvételi pultnál egy jól látható közleményt arról, hogy az utasok a jelen cikk tárgyát képezõ kellemetlenségekrõl. A szabályokat tartalmazó szövegen kívül, igény esetén, rendelkezésre kell bocsátani a hatáskörrel rendelkezõ nemzeti hatóságok elérhetõségét is. És ha a kellemetlenségek miatt egyéb jogos igényeink is lennének a társaságokkal szemben, ne feledjük, hogy esetleges további megalapozott kártérítésre is jogunk lehet, ezt azonban már nem az EU rendelete alapján érvényesíthetjük, hanem rendszerint polgári peres úton, a hatályos jogszabályok és légi üzletszabályzatok alapján, az adott országban. Dr. Ludmány Lajos NFH

http://www.akontroll.hu

11

Kedves Posta! Jól van ez így?

Miért késnek az ajánlott küldemények? Mostanában a szolgáltatások minõsége romlik - szinte minden szinten. Az, hogy még valamennyire mûködnek a postai szolgáltatások és hogy nem tûnnek el a levelek, a lelkiismeretes levélkézbesítõknek köszönhetõ. A következõ történet nem éppen a posta gyorsaságáról tanúskodik. Soroksárról Pesterzsébetre feladtak egy ajánlott levelet április 17-én, amelynek meg kellett volna érkeznie már április 20-ára. Legalábbis enynyi elég szokott lenni egy ajánlott levélküldemény "címhelyre" történõ kikézbesítéséhez, fõleg az egyik fõvárosi kerületbõl a másikba. A címzett csak várta, várta a levelét, amelyben nemcsak A/4-es formátumú kiadvány volt, hanem egy szer-

zõdés is lapult. Ebben az okmányban pénzrõl volt szó. A dokumentumot nagyon gyorsan vissza kellett juttatni a feladónak. Ezért Deli Jánosné minden nap várta a küldeményt. Azt nem tudta, hogy a soroksári postán adják fel neki, mert akkor talán a két lábán elment volna személyesen a levélért. Így megmenekült volna egy sor bosszankodástól, amely az ajánlott levél utáni várakozása közben érte. Negyedik napon elunta a dolgot és felhívta a levél feladóját és arra kérte, hogy diktálja be neki az ajánlott küldemény "ragszámát", amelynek alapján tudható, hol akadt el a levél. A postával folytatott telefonbeszélgetésre a feladástól számított hetedik napon került sor.

Az ügyfél kérdésére kiderült, hogy aznap kézbesítik számára a nagy alakú borítékba zárt küldeményt. A boríték a ára). Az ajánlott levelet (leszámítva a szombatot és a vasárnapot) öt napig "érkeztették pesterzsébeti postán "csücsült" több napig, a feladási díja 365 forint volt (legalább másfél kilogramm kenyér ". Az nem derült ki, hogy miért fektették a küldeményt ennyi ideig. A címzettnek való kikézbesítéskor a borítékot csak egyszerûen bedobták a postaládába, anélkül, hogy átvetették volna. Pedig tudomásunk szerint az a szabály, hogy bármilyen ajánlott küldeményt át kell vennie a címzettnek. A postás rendszerint egy hatalmas papírgön-

gyöleget cipel magával és ott alá kell írni az átvételt. Ám úgy látszik, annyira sietnek mostanában a levélkézbesítõk, hogy nem fontos az ügyfél saját kézaláírása. Megelégednek azzal, hogy "letudják" a kézbesítést egy olvashatatlan szignóval és bedobják a postaládába a küldeményt. Deli Jánosnéhoz szakadtan érkezett meg az A/4-es formátumú levél. A postástól személyesen át nem vette, hanem csak a ház közös postaládájában jutott hozzá. Még az a szerencse, hogy a szomszédai tiszteletben tartják a levéltitkot. Mindenesetre jó lenne, ha nem az ügyfélnek kellene nyomoznia, hogy hol akadt el az ajánlott levele. Úgy tûnik, hiá-

ba fizeti ki a feladó a nem kevés feladási díjat, ez mégsem jelent elõnyt, ettõl csak látszólag érkezik megbízhatóan az ajánlott levél. Az államilag támogatott szolgáltatások színvonala - mint a postáé is - nem hogy javulna, hanem helyenként romlik és olykor furcsa jelenségeket produkál, amelyre jobb, ha oda figyel az ügyfél. Érdemes a dokumentumokat, számlákat ajánlottan feladni, mert akkor legalább a számítógépes nyilvántartásnak köszönhetõen meg tudják mondani, hol tart éppen a kézbesítés. S ha nem is kapjuk meg gyorsabban a várt borítékokat, de legalább tudjuk, hogy hol kell reklamálnunk! Ilonka Mária

Amióta világ a világ, a vasút mindig is olyan intézmény volt, amellyel sokat foglalkoztak az újságok. Az elmúlt évtizedek alatt beépült az emberek mindennapjaiba. Ezért ami ott történik, arról nagyon sokat tudnak és nagyon sokan beszélnek mind a mai napig. A húsvéti ünnepeket megelõzõen, április 10-én a késõ délutáni órákban Nagykátáról utaztam Budapestre. A vonat indulása elõtt már fél órával az állomás épületében voltam, biztos, ami biztos alapon. A vasúti pénztár rácsos ablaka mögötti rész üres volt. Úgy tûnt, nem ül ott senki, aki kiadná az utazásra jogosító jegyet. A gyakorlat az, hogy ahol mûködik a pénztár, kötelezõ a jegyvétel. A vonaton a jegyvizsgáló csak akkor ad jegyet, amikor nincs mûködõ pénztár.

A pénztár mögötti szobából egy fehér cipõ kandikált ki. Késõbb észrevettem, hogy ahhoz tartozik egy láb is. Késõbb jobban megfigyelve az illetõ láb tulajdonosát, kiderült, hogy férfiemberrõl van szó, aki nemes egyszerûséggel elaludt a szobában lévõ kanapén. A mögöttem lévõ, jegyet váltani akaró emberek már türelmetlenkedtek, elmentek az állomásfõnöknõhöz is, aki telefoncsengetéssel megpróbálta felébreszteni Zoltánt, a vasúti pénztárost. Eleinte mindhiába, késõbb már zörgettek is az ablakon, így Zoltán úr, ha nehezen is, de felkelt és megpróbálta kiadni a jegyeket - a vonat indulása elõtt 5 perccel. Szükségem volt áfás számlára az utazás díjáról. A fiatalember megírta, de úgy tépte ki a papírt, hogy a

számla fele leszakadt, így az gyakorlatilag használhatatlanná vált. A bajt csak tetézte, hogy velünk, utasokkal szemben, a munkaidejében alvó pénztáros háborodott fel jobban és váltig állította, hogy õ bizony szabályosan töltötte ki a számlát. A vita közben viszont a várt vonat megérkezett, majd el is indult. Az állomásfõnöknõ megpróbálta enyhíteni a helyzetet, új számlát íratott, amelynek a jobb felsõ sarkába a pénztáros rosszul írta be az irányítószámot, ami által ismét csak elszámolhatatlanná vált a számla. Nos, az eset kapcsán néhány gondolat fogalmazódott meg bennem. Amíg mások körömszakadtáig ragaszkodnak a munkahelyükhöz és örülnek, ha foglalkoztatják õket, addig úgy tûnik, hogy a vasútnál

még mindig, a több mint 40 évvel ezelõtti szokások maradtak meg: a következõ vonatindulásig aludni kell. Nos, ezzel nem is lenne semmi baj, ha mindez nem mások rovására menne. Az más kérdés, hogy az ilyen viselkedés mennyire sérti a szabályzatot. Végezetül egy órával késõbb értem haza emiatt az incidens miatt, de ez legyen a legkisebb probléma. A gond inkább az, hogy eközben a fiatalember felveszi a fizetését, amelyet az adófizetõk keményen megkeresett forintjaikból csoportosítanak át az állítólag veszteségesen mûködtetett vasútnak. S még õ volt felháborodva - valószínûleg azért, mert felébresztették. E szerint nekünk, utasoknak, a vasúti szolgáltatást igénybe vevõknek, elvileg már boszszankodni sem szabad! Csak egy megjegyzés, mie-

lõtt elfelejtenénk: a vasút közszolgáltatás és a szolgáltató vasutasok állítólag értünk vannak. Persze az is lehet, hogy tévesen vagyunk informálva és a Zoltánnak szólított fiatalember azért kapja a fizetését az államtól, vagyis közvetve tõlünk, adófizetõktõl, hogy a munkaidejében aludhasson. Nos, amennyiben ez így van, illendõen, mi mást is kívánhatnánk, mint szép álmokat! Az eset pikantériája: megfigyeltem Zoltán urat az este további részében, amíg vártam a következõ vonatot. A fiatalember már nem ragaszkodott az alváshoz, hiszen miután az utasok közül többen szitkozódtak és megfenyegették, valami felderengett számára, miszerint a munkahely azért van, hogy ott dolgozzanak.

A gazdák már tudják, amire a fogyasztók régóta várnak, nevezetesen, hogy nem kell rettegni a különféle mérgektõl, melyek a növényvédõ szerek hatóanyagait jelentik, és az emberi szervezetre, az egészségre rövid, vagy hosszú távon károsak, csakúgy, mint a minket körülvevõ élõvilágra, környezetre. Dr. Tõkés Gábor a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal engedélyezési szakértõje kérdésemre elmondja, hogy jelenleg az EU irányelvek szerint, de nemzeti szabályozás alapján döntenek a nem kívánatos hatóanyagok kivonásáról. Ez a kivonás szigorúan meghatározott rendszerben, évrõl évre nagyobb menynyiségben történik, és csakis az marad meg az engedélyezettek körében, amit az EU is felvett pozitív listájára, tehát biztonságosan felhasználható. A mennyiség érzékeltetésére elmondja Tõkés Gábor, hogy már eddig 600 hatóanyagot vont ki, és 300 félét engedélyezett az EU. -A termelõk félelme nagyrészt alaptalannak bizonyult abban a tekintetben, hogy nem pótolhatatlan anyagokról van szó, mert mind helyettesíthetõk olyan hatóanyagokkal, melyek nem veszélyeztetik az egészséget és a környezetet. A jelenlegi rendszert alapve-

tõen két jogszabály változtatja meg, ezeket háromévi vita után, ez év januárjában fogadták el. A jövõben új növény védõszer-rendeletrõl beszélünk, és nem irányelvrõl, ez nyilvánvalóan szigorítást jelent, csökkenti a tagállamok engedélyezési jogkörét, és kizáró kritériumokat tartalmaz a korábbi kockázati alapon történõ engedélyezési eljárással szemben. A gazdáknak jogos félelme, talán csak azon gombaölõ szerekkel kapcsolatban lehet, melyeket 2011 és 2020 között fokozatosan vonnak ki a forgalomból, illetve használatból, ez a hatékony gombaölõ szereknek akár 40 százalékát is érintheti. Attól lehet tartani, hogy a választékcsökkenés miatt a kártevõk rezisztensek, tehát ellenállók lesznek az engedélyezett hatóanyagokkal szemben. Ezen kívül a költségnövekedés miatt a megfelelõ védekezés hiányában a gabona toxin szennyezettsége megnõhet, ami a fogyasztókra nézve reális egészségügyi kockázatot jelent, sokkal nagyobbat, mint maguk a kivonandó hatóanyagok. A rovarölõ és gyomirtó készítményeknél a kivonás kisebb arányú, legföljebb 12-14 százalékos lehet. Ugyancsak allergikus pontnak számít a növényvédõ szerek légi permetezésének ügye, amirõl korábban úgy hírlett,

hogy az EU teljesen betiltja. Nem kis mértékben a magyar szakemberek határozott fellépésének köszönhetõen, ez nem következett be, a tagállamok saját maguk dönthetnek alkalmazásáról, tehát magyar jogszabályokat kell létrehozni ezzel kapcsolatban. Az már más kérdés, hogy az e célra használt régi, fõleg szovjet gyártmányú repülõgépek és helikopterek további hosszú távú mûködtetése bizonytalan, lecserélésük viszont támogatás nélkül nem képzelhetõ el, mondja a szakember. Korábban gyakran elhangzott a termelõk részérõl, hogy amennyiben megtiltják az erõs, jó hatóanyagok használatát, tartani lehet attól, hogy elszaporodnak a kártevõk a termékekben, és azok eladhatatlanok lesznek, vagyis mind mennyiségben, mind pedig minõségben a termés látja kárát a szigorú intézkedéssorozatnak, egyben a gazdák, és a vásárlók is, mert egyrészt kevesebb eladható termék lesz, másrészt növekszik az eladási ár. Azzal kapcsolatosan is elhangzott aggodalom, hogy növekszik emiatt a génkezelt növények engedélyezése iránti nyomás. Másrészrõl felértékelõdik a bio-termék, ez utóbbi igaz lehet, de mennyiségben semmiképpen nem versenytárs a “normális” termékek számára.

Mindent összegezve elmondható, hogy a növényvédelem jövõbeni helyzete kedvezõen alakul, a környezetvédõk sokszor túlzott, és indokolatlanul radikális fellépése sem kérdõjelezheti, meg a vegyszeres védekezés szükségességét, de az uniós gyakorlat és a nemzeti joganyag mindenképpen szigorodik. Az emberi

szervezetre bármilyen toxikus hatást gyakoroló, a környezetet károsító hatóanyagok mindenképpen kiiktatásra kerülnek. Ettõl az állásponttól eltérõ nem lehet a termelõi érdek sem, mivel õk is fogyasztók, tehát saját védelmük is megköveteli a szabályok szigorú betartását. L. Gy.

Munkaidõben aludt a vasúti pénztáros

Szigorúan ellenõrzött növényvédõ szerek

Ilonka Mária

Érdekességek júniusban Június 11 “szénakaszáló” nap. Egyes területeken a gyógynövények begyûjtésének a napja is. Június 13-án a pásztorok is gyógyfüveket keresnek az állataik orvoslására. A nyári napforduló elõrevetíti árnyékát a természetben az érés idõszaka, következik.

Érdekesebb idõjárási rendellenességek az elmúlt idõkbõl

I.e. 190 júniusában a kapitolium könyvtára egy villámcsapás következtében porig égett.

I.e. 737 június derekán véres esõ hullott Rómára. 1007 június 20-án Strassburg városában ezer lakóház hamvadt el egy villámcsapás okozta tûzvészben. 1404-ben Svájcot hótakaró borította be június 20 tájékán. 1539 júniusában Magyarországot borzalmas aszály sújtotta, sáskajárással egybekötve. 1794 június 15-én volt a Vezúv egyik legnagyobb kitörése. 1924 június-13 a hírhedt Biai tornádó pusztított hatalmas károkat okozva. BÁNHIDI JÁNOS

12

http://www.akontroll.hu

A KONTROLL • VI. évf. 5. szám

A Társadalmi Unió Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Irodái és Klubjai

A beszámolók bõséges tartalma miatt azokat lerövidítve adjuk közzé

Gyöngyös Áprilisban szintén nem múlt el az idõ események nélkül fogyasztóvédelmi szempontból. Úgy látszik itt is mindig történik valami… Összejövetelünkön a már hagyományosnak nevezhetõ panaszok ismét elhangzottak, nincs ára a terméknek, mármint feltüntetve, lejárt szavatosságú termék is található a polcokon, a sérült csomagolású termékek összekenik a többit, nincs kitakarítva, pedig ez a joghurt, kefír a polcokon milyen gusztusos! Az Émász már szintén sablonos téma, az egészségügy úgyszintén de azért errõl írok még. Sz L klubtagunk gerincbántalmaktól szenved, így háziorvosa beutalta a hatvani idegszakrendelésre, mert a Hospinvest áldásos mûködésének hatására Gyöngyösön már nincs idegosztály, A beteg megérkezett idõben, reggel 8 órára a szakrendelõ elé, csak hát az orvos nem. Volt helyi beteg, aki még hazament, mert mondották, hogy 11 óra elõtt esélytelen, hogy megérkezzen a fõorvosnõ, hiszen elõbb leviziteli az osztályt. Tehát kiderült a nyílt titok, nincs külön e célra, a szakrendelés megtartására orvos, hanem, mikor van az osztályon egy kis szünet, leszaladnak a rendelésre is, mellékesen?! A folytatás még külön fejezet. A kezelés elkezdõdött, és a Hospinvest ZRt ekkor lett majdnem fizetésképtelen, csõdvédelmet kért, és mindössze április hóra volt biztosított a gyógyszerellátás. A két hetes kezelésekbõl 4 napos lett, betegünk pénteken távozhatott, miután közölték vele, hogy baján nem tudnak segíteni. A gyöngyösi TESCO-ban járva, az alábbiakat tapasztaljuk: az áruk valamilyen érthetetlen körforgáson mennek át. Ami az elsõ polcon volt az most egy másikon, és ami a másikon volt, most megint máshol és így tovább. Nagy keresgélés árán sikerült két dolgozóra lelni az áruházban, megkérdeztük õket, merre találjuk a keresett terméket? Jött velünk, elõttünk és mutatta az utat, de csak az utat, mert a terméket már õ sem találta. Szerencsénkre ekkor jött egy átpakolásban résztvevõ eladónõ, aki segítségünkre tudott lenni, mi pedig örülhettünk, hisz végre, ha idõbe került is, de megtaláltuk amit kerestünk, szerencsénk volt. Szoó Sándor Fogyasztóvédelmi klub és tanácsadó irodavezetõ

Dél-alföldi régió A húsvéti ünnepek nagy terhet jelentettek klubtagjaink számára. Az idõsebb korosztály sarkalatos pontja, az unokák meglepetése, de hál istenek, maradt idõnk az áruházláncok árainak, választékának "ellenõrzésére” is. Az elsõ utunk a Cora szupermarket kínálatának, "vizsgálatára" terjedt ki Amíg nézelõdtünk, többször töltötték fel a sonkás pultot. Szûcs Géza bácsinak elfogadható volt a választék s az ár (799 Ft), de nem tudott dönteni a többféle

sonka közül. Farkasné Piroska néni ráérõsen válogatott a csoki tojások között, mivel több locsolóra számított. Samu Éva néni a kalácsok (kg/350Ft) között találta meg a nyugalmát. A tojás hûtõpult elõtt a háziasszonyok egymásnak adták a tízdarabos, illetve a tálcás tojásokat, jó tanácsok mellett. A Tescoban a húsvéti választék az egeket verte. A bejárattól keletre lévõ akciós áruk raklapjaitól nem igen lehetett haladni. A kialakult tumultus miatt alig lehetett odaférni a sonkás hûtõkhöz, panaszkodott Karai Edit asszony. A sörök, a borok fajválasztéka megfelelt az ünnepi elvárásnak. Bús Gyula, Borbély László elfogadhatónak tartották a szeszesitalok árait. Viszont a tõkehúsokért fizetendõ árat magasnak, a frissességüket nem megfelelõnek tartották. A Lidli üzletközpontban alig fértünk a hömpölygõ tömegtõl. Bánfi Lajos bácsi hívta fel a figyelmünket, hogy az árak alacsonyabbak, mint az elõzõ idõszakban. Például a sörök 25, a kannás borok több mint tíz Ft-tal is eltérhetnek! Az alapvetõ élelmiszerek árubõsége kimagasló. A sonka, a tojás, a csoki nyuszik ellenértéke azonos szinten mozgott az üzletláncokéval. A Spar kínálata felvette a versenyt a nagy beszerzõ centrumokkal. Sajnos, az árképzése magasabb, mint a Tescoé, a Coraé és a Lidlié. Boros Tibor úr gyorsan kiszámolta, átlagban 10-15% az eltérés a Spár és az áruházláncok árai között! Kis csapatunk fáradtan, de boldogan fejezte be a húsvéti "ellenõrzést". Összegezve, a termékválaszték, az árak, a hangulat, a pénztárca mélysége megmutatta a reményeket!! Mindent egy lapra! Hogy mi lesz késõbb? Abba jobb nem belegondolni! Oláh István László Fogyasztóvédelmi klub és tanácsadó irodavezetõ

Cegléd Április 18-án a Kossuth Mûvelõdési Központ és Könyvtárban, a Fogyasztóvédelmi Klubban tavaszi- és nyáreleji témákról esett szó. A klubvezetõ elõször az ózonréteg elvékonyodásáról beszélt. Persze a napfény rengeteg D vitamint is biztosít a szervezetünk számára, de csínján kell vele bánni. Piciny gyermekeinket akár óránként is kenjünk be jó magas faktorszámú védõkrémmel, de önmagunk szabadon lévõ testrészeirõl se feledkezzünk meg. Vigyázzunk az árengedményes termékeknél. Lehet, hogy néhány napon belül lejár a szavatosságuk és a krém minõsége jelentõsen leromlik ezt követõen! Az ultraibolya sugarak a szemünknek is ártanak. Ne feledkezzünk meg a megfelelõ védettséget nyújtó UV védett napszemüveg beszerzésérõl. Különösen kerülendõk a piaci, utcai, tengerparti, tó, vagy folyómelletti napszemüvegárusok, mert e termékek többnyire gagyik. Felelevenítették dr. Surányi Dezsõ természettudós elõzõ esztendõkben elmondott intelmeit a túlzottan permetezett és koratavasszal szabadföldinek hazudott sóska veszélyei-

rõl. És a különbözõ növényvédõ-szerek egészségre ártalmas voltáról, ha nem tartják be a termés leszedésekor a várakozási idõt. A megbízható kofaasszonyok apróbb, de nem agyonvegyszerezett termékei a biztonságosak. K-né Gizella a piacon vett két csomag csigatésztát. Amikor azt kibontotta, akkor vette észre, hogy a szavatosságuk 2008. november 19-én lejárt. Az árust már hiába kereste, bottal üthette a nyomát. Tanulság, az élelmiszeripari termékek szavatossági idejét a kifizetés elõtt ellenõrizni kell. K úr Pilóta kekszet vásárolt. Nagyon ízlett neki a csemege, ám a csomagolási felirata annál kevésbé. A tripla kakaós, fényképes felén nagy betûkkel az áll, hogy 20% kakaó a krémben. Az apró betûs szöveg meg azt hirdeti kakaós krémmel (33%) töltött omlós. Ez kétségessé teszi az árut. Az elhangzottakról most is kérdezz-felelek formában választoltak a jelenlévõk. A legjobb válaszokat adó három személy egy jókora tortát kapott, amit azután testvériesen megosztottak a többiekkel. Kõhalmi Dezsõ Fogyasztóvédelmi klub és tanácsadó irodavezetõ

Budakeszi Klubfoglalkozásaink egyik visszatérõ témaköre a közmû szolgáltatók meghökkentõ hozzáállása a gazdasági válság okozta fizetési nehézségekhez. V. K. a Vízmûvek értesítésén lepõdött meg, amelynek értelmében késedelmes fizetés illetve elmaradás esetén akár el is zárhatják a vizet. Sajnos, tudomásul kell vennünk, hogy a szolgáltatók jogos követelésüknek egyre keményebben próbálnak érvényt szerezni, amelynek módja nem minden esetben célravezetõ. Az is igaz, hogy lehetõséget kínálnak egyszeri részletfizetési kedvezményre, amelyre a jogosultságot dokumentumokkal kell alátámasztani, és ez idõigényes megmozdulás. Azonban nem minden esetben nyújtják azt a fizetési könnyítést, amelyet az igénylõ pénzügyi lehetõségeinek ismeretében szeretne, azután pedig jön a szolgáltatás megszûntetése, és az ezzel járó külön költségek, amelyek az amúgy is bajban lévõ fogyasztót terhelik. Ezzel semmiképpen nem tudunk egyetérteni. H.Zs. klubtagunk munkája során meglepõdve tapasztalta, hogy a Pannon GSM a számláit rendszeresen helytelenül keltezi. Például a februári számla a keltezésének napján érkezett postán, ami majdnem lehetetlen. A márciusi számla március 15-én kelt, ami piros betûs munkaszüneti nap volt. Az április 04-én kelt számla már április 03-án megérkezett! Vajon mi okozza és mi okból e Pannon GSM-es csodákat? Fekete Csaba Fogyasztóvédelmi klub és tanácsadó irodavezetõ

Nagykanizsa Nagykanizsán is visszatérõ problémát jelentenek a MÁV szolgáltatásai. A nyári menetrend visszaállításával remény-

kedtünk, hogy javulni fog a vonatközlekedés, de tévedtünk! A zalai apró falvakból induló elsõ autóbusz járatok továbbra sem érik el a tavaly megszüntetett 5 óra 40 perckor indult Kanizsa IC járat helyett közlekedõ 5 óra 25 perckor induló Budapestre tartó járatot! Klubtéma a reklámozás is. Vegyük pl. a Leonardó cipõbolt reklámját: az egyszerre két pár drága cipõt vásárolók, a második párra 99%-os árengedményt kapnak! Igen ám, de itt van a beugrató reklám lényege: a hatalmas árengedmény a második cipõ vásárlásánál csak a legolcsóbb cipõkre terjed ki, amely már a minõség rosszabbodását hordozza magában az elsõ, elég drágán árult árukkal szemben. Szeri Ferenc Fogyasztóvédelmi klub és tanácsadó Iroda vezetõje

Törökbálint Budaörs

Dr. Ny. Péter, törökbálinti lakos a budaörsi KIKA bútoráruházban antik jellegû hálószobaszekrényt vásárolt 200.000 Ft fölötti értékben. A szerencse a megrendelésnél váratlanul jelentkezett, amikor az eladó közölte, hogy csak azon a napon minden hálószobabútor vásárlásnál 14% kedvezmény jár. Ez esetünkben majdnem 30.000Ft volt. A bútort Lengyelországból rendelte meg az áruház, a vásárló 4-5 hét után kapott sms értesítést arról, hogy a kívánt termék megérkezett. Az átvételkor, természetesen fizetés után, futó rossz érzés hatására belenézett a hullámpapír csomagolásba és megdöbbenve vette észre, hogy az antik bútor helyett egy teljesen modern, csupa tükör hálószekrényt vett át. Reklamációját az ügyfélszolgálaton vették fel, ahol kiderült, hogy a kívánt szekrény helyett egy azonos árú, de teljesen más stílusú szekrényt rendelt meg az áruház. Készségesen a megfelelõre cserélték a szekrényt. A történet azonban még mindig nem ért véget. Egy héttel késõbb a szekrény összeszerelésénél derült ki, hogy a fiókok hátoldala 10 cm-el rövidebb, mint az eleje. A vásárló, hogy ne veszítsen további idõt, vállalta, hogy levágatja asztalossal a hiányzó elemet, és beviszi a KIKÁ-ba a számlát. Az áruház rugalmasabbnak bizonyult a vártnál, amikor 5000Ft azonnali jóváírást adott a vásárlónak, számla bemutatása nélkül, sõt egy közbensõ akció jogosultjaként más kedvezményeket is adott kárpótlásként ügyfelének. S. János Törökbálinton 8 éves unokája kedvére szeretett volna tenni, amikor a bedobott szórólap alapján a gyermek megmutatta, hogy az EURONICS kínálatában az eredetileg 7000 Ft-os árú Xbox Harry Potter játékot 3500 Ft-ért kínálják. A helyszínen szomorúan tapasztalták, hogy az újság információja ellenére a játék 7000 Ft-os árcímkével szerepel; így a család vásárlás nélkül hazatért. A kisfiú szomorúsága arra sarkallta az édesanyát, hogy következõ nap bemenjen az üzletbe megkérdezni, hogy miért nem azon az áron adják a játé-

kot, amely a szórólapon szerepel. A válasz egyszerû volt: véletlenül nem árazták át, ezt pótolták, így a vásárló megvehette 3500 Ft-ért. Talán a nagyszülõknek is érdemes lett volna megkérdezni, így egy úttal, kevesebb fáradsággal juthattak volna a kívánt játékhoz. Schmidt Mónika Fogyasztóvédelmi klub és tanácsadó Iroda vezetõje

Nyíregyháza Sz. A. panaszos a nyíregyházi Tescóban vásárolt. A vásárlás után a blokkot akarta ellenõrizni, amin olyan rövidítések vannak az áru neve helyett, hogy még barchoba játéknak is nehéz lenne: TV/C.ST. O.FR. SAL.1K., TS. ALOE V.BT.3R.EÜ. Megkérdezés után az információnál kiderült, hogy mit takar a rövidítés (1. francia saláta alap mirelit 2. Aloéverás WC papír, stb.). Nem lehetne a blokkra úgy ráírni a termék nevét, hogy érthetõ legyen? P.N. gyakran utazik vonattal, az Intercity járatokkal. Azért ezt választja, mert a pontos érkezés fontos számára. Sajnos az a tapasztalta, hogy, hogy ezek a járatok is nagyon gyakran 10-20 perces késéssel érkeznek be. A pótjegy visszafizetése is problémás, mert mindent kitalálnak a MÁV pénztárosok, csak ne kelljen fizetni. Ha nem teljesítik a vállalt feladatot (a pontos érkezést), miért kell a pénztárnál cirkuszolni? N. D. a nyíregyházi OBI-ban szeretett volna az akciós újságban meghirdetett muskátlit vásárolni. Az akció idején nem volt árukészleten a termék, akkor miért hirdették meg? Szintén itt volt panasza ugyanennek a vásárlónak, hogy eladót nem lehet találni, csak hosszas várakozás után. Az önkiszolgáló jellegû boltoknál gyakori ez a panasz (Metro Áruház). Pál Istvánné Fogyasztóvédelmi klub és tanácsadó irodavezetõ

Sümeg-Csabrendek Április hónapban a klubfoglalkozások fõ témája a parkolójegyek különbözõ megváltási lehetõségei és a fogyasztók jogainak és azok érvényesítésének különbözõ módszerei voltak. Ezekben a témákban adtunk felvilágosítást a klubtagjainknak. Az összejöveteleinken az alábbi konkrét témák, kérdések merültek fel: - K.Zoltán vendéglátóipari vállalkozó, arról panaszkodott, hogy tavaly vásárolt kerti bútort nagyobb tételben és a sérült kerti székeit nem cserélte ki az áruház, ahol a vásárlás történt. Felvilágosítottuk panaszosunkat, hogy mivel Õ vendéglõt üzemeltet és a mindennap nyitva tartás következtében ezek a bútorok az átlagosnál nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, panasza nem jogos. Panaszosunk megértette és tudomásul vette tájékoztatásunkat. - H.Béláné arról panaszkodott, hogy Veszprémben, a Megyei Kórház környékén nagyon nehezen lehet parkolni, s ahol lehet ott meg méregdrága

a tarifa. Sérelmezi azt, hogy a beteg embereket még a parkolási díjjal is sújtják. Elmesélte, hogy pár perces késéssel éppen meghosszabbította parkolócéduláját, miközben az ellenõrök megjelentek a parkolóhelyen. Megkérdezte, hogy megbüntetik-e, mire a parkolóõr közölte vele, hogy pár percért nem szoktak õk büntetni és udvariasan felvilágosította a mobilparkolási lehetõségekrõl és egy kis tájékoztató füzetet is átadott neki. Május hónapban ismételten szeretnénk elõadásokat tartani a környezõ iskolákban, melyhez a veszprémi Fogyasztóvédelem szakembereinek segítségét kérjük. Tanai Tamásné Sümeg-Csabrendek Fogyasztóvédelmi klub vezetõje

Budapest

Figyelemre méltó tapasztalatok gyûltek össze a legutóbbi hetekben a civil fogyasztóvédelemmel kapcsolatban. Elsõként ezeket szeretném megosztani az olvasókkal. A klubtagok szinte egybehangzóan vallják, hogy szükséges és elismerendõ a civil szervezetek ez irányú tevékenysége, ám a hatékonyság megkérdõjelezhetõ. Látják, ismerik egymás gondjait a tagok, és tapasztalják, hogy ha súlyosabb eset fordul elõ, végül mégis csak a polgári peres út marad. Még akkor is, ha a Békéltetõ Testület ajánlást tesz. Erre nagyon sok esetben fittyet hánynak a cégek, hiszen az ajánlás be nem tartása semmiféle jogkövetkezménnyel nem jár. Az ember azt gondolná, hogy a névtelen bejelentések kora már réges régen elmúlt. Meglepõ módon azonban a Budapesti Irodához érkezett anonym levelek száma az utóbbi idõben jelentõsen megszaporodott. A bejelentõk többnyire azokra a szolgáltatókra panaszkodnak, akikkel szinte napi kapcsolatban vannak. Lakásszövetkezeti elnökökre, közös képviselõkre, gondnokokra, akik véleményük szerint az õ jogtalanul összeszedett pénzükön gazdagodnak meg. Miután névtelen levélíróknak nem lehet válaszolni, nem lehet rájuk hivatkozni a bepanaszolt személynél, ezúton kérem Õket, hogy vállalják nevüket, és konkrétan mondják meg, vagy írják meg sérelmeiket, mert az orvoslásnak csak így lehet esélye. Ugye ismerõs a felhívás: kérjen számlát, akár 1 milliót is nyerhet. Nos, S.Gy-nek két tanulságos története is van errõl a kampányról. Elsõ ízben egy Akácfa utcai TV-rádió szervizben vásárolt Távirányító készüléket. Amikor az ÁFÁs számlát kérte, az alkalmazott a többi vevõ füle hallatára hangosan ajánlatot tett, hogy amennyiben eltekint a dokumentumtól, olcsóbban megkapja az árut. A második eset egy csepeli kerti gépalkatrész üzletben történt, ahol fûnyíró gépéhez vett alkatrészt. Szinte szóról szóra ugyanaz hangzott el – ugyancsak vevõk jelenlétében – mint a szervizben. S. Gy. mindkét helyen mégiscsak elkérte az ÁFA-s számlát. Állítja, nem az egy millió forint reményében, bár az sem jönne

Ô

A KONTROLL • VI. évf. 5. szám

http://www.akontroll.hu

A Társadalmi Unió Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Irodái és Klubjai

rosszul. Hát ennyit a kampányról. Medvegy Magdolna Fogyasztóvédelmi klub és tanácsadó irodavezetõ

Pécs Pécsi Fogyasztóvédelmi Klubunk továbbra is a megszokott helyen üzemel az OrigóHázban, 7629 Pécs, Komlói út 94-98. alatt az eddigi szolgáltatásokkal, Hosszított nyitva tartással hétköznapokon 8-18 óráig, szombatonként pedig 812 óráig várjuk az érdeklõdõket, észrevételeiket, fogyasztóvédelmi panaszaikat az OrigóHázban. Rádiómûsorainkban (Origó-Ház Rádió FM 87,8 MHz) is rendszeresen foglalkozunk fogyasztóvédelmi panaszokkal. Minden fórumon, személyesen, interneten ([email protected]), telefonon (72/238-888) állunk a panaszosok rendelkezésére, segítésére, mind klubunk, mind rádiómûsoraink, valamint újságcikkeink által a nagyobb nyilvánosság elérésének érdekében. Elsõként egy helyesbítéssel szeretnék indítani. Ez úton is elnézést kérünk a Pannon Volán Zrt. munkatársaitól. A 2008. év decemberében és 2009. év májusában megjelent számainkban Pécs város helyi járataival kapcsolatos panaszokban a Pannon Volán ZRt.t említették a panaszosok helytelenül, ugyanis a probléma a Pécsi Közlekedési ZRt.-t érinti. A helytelenül viselkedõ ellenõrök a PK. ZRt. munkatársai voltak, ezért a Pannon Volán ZRt.-nél dolgozó ellenõröktõl is külön elnézést kérünk. Munkájukkal szemben ez idáig csak egy esetben sem merült fel panasz klubunknál. A fent említett panaszok a 31es pécsi helyi járat kapcsán merültek fel. S.né R. H. pécsi lakos két panasszal is megkereste klubunkat. Az egyik panasz szerint az Editions Atlas cég telefonon ajánlatot tett - egy kicsit erõszakos közvetítõ által - egy atlasz postán keresztül történõ megvásárlására, mellyel kapcsolatban az akkori információk alapján a hölgy megrendelte az atlaszt. Miután postán megérkezett, akkor derült ki, hogy ez nem egy könyv, hanem egy lapsorozat, amelybõl a végén áll össze a kiadvány, azonban így az ára igen borsos, majdnem 20.000Ft. Ennek észrevételezése után azon nyomban lemondta a kiadványt, mely 8 napon, nem pedig a számlán jelölt 3 hét határidõn belül volt. Át sem vette a postán. Ezt követõen mégis megérkezett a második küldemény is és több ezer forintról szóló felszólító leveleket is kapott mellé. A cég a visszaküldött kiadványt nem vette át. Ekkor léptünk mi a “tettek mezejére”. Konzultáltunk a fent említett céggel és ennek következményeképpen ígéretet tettek a hátralékként említett összeg eltörlésére. Felhívtuk azonban a cég figyelmét,

nem tartjuk jó üzletpolitikának az ilyen erõszakos PR munkát! Kis Varga István a Pécs-Baranyai Origó-Ház Egyesület elnöke a Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje

Zalaegerszeg A fogyasztóvédelmi klub történetében újszerû jelenségre hívta fel a figyelmet H. G. Nevezett, mint sok állampolgár hazánkban, pénzét banki intézetnél vezetett számlán tartja. Az esedékes pénzügyi tranzakcióit azon keresztül rendezi. A pénzintézet szolgáltatásai között szerepel olyan feladat, hogy a megvalósult pénzügyi tranzakcióról emailüzenetben értesíti az ügyfelet. Meglepetéssel tapasztalta, hogy ugyanazon összegû átutalást kétszer eszközölte a pénzintézet, legalábbis az üzenetek szerint. A pénzintézetet felkeresve panasztétel céljából megdöbbenve tapasztalta, hogy más ügyfél is hasonló kifogások miatt kereste fel az adott pénzintézetet. Meglehetõsen kellemetlen érzés abban a tudatban élni, hogy egy adott, nem kis összegû villany -vagy gázszámlát kétszer fizettetnek ki velünk. Fekécs Imre Fogyasztóvédelmi klub és tanácsadó iroda vezetõje

Székesfehérvár Április 6-án, hétfõn a Székesfehérvári Tanácsadó Iroda és klub a megyeszékhelyen mûködõ MÁV Mûvelõdési Ház aktív közremûködésével az ott mûködõ nyugdíjasklub tagságának tartott fogyasztóvédelmi elõadást / klubot. A rendezvényen felmerült kérdések mennyisége, sokrétûsége és a részvevõk magas létszáma is jelezte a téma iránti érdeklõdést. A rendezvény konklúziójaként megállapítható, hogy a résztvevõ nyugdíjas korosztály képviselõi a fogyasztóvédelem témakörében jól tájékozottak, de nem árt a korábban megszerzett ismereteket bõvíteni. A székesfehérvári irodától április hónap elején egy panaszos, G. B. kért “forródróton” tanácsot: 10-én, kora délután vásárolt egy AL-KO benzines fûnyírót a megyeszékhely Bricostore áruházában. A kiállított, utolsó darabot hozta el, amit a délután során be is üzemelt, azaz használatba vett. A fûnyírás során csalódottan tapasztalta, hogy a fûnyíró elsõ kerekei önálló útra indultak, azaz kiestek. Visszavitte a lakhelyétõl közel 20 km-re lévõ áruházba a terméket, ahol kérte a termék árát. Az áruházban elõször a termék dobozát kérték, (Bemutató termékhez ritkán kap a vásárló eredeti csomagolást.) majd a termék bevizsgáltatásával szakember véleményét szerették volna kikérni. Mivel a vásárló a fûnyírással nem végzett, ezért nem

fogadta el az ajánlatot és ragaszkodott a pénzvisszafizetéshez. (Szeretett volna egy másik fûnyírót hazavinni. Persze olyat, ami az adott célra használható is…) Véleményét – a székesfehérvári tanácsadó irodával történt megbeszélés után – árleszállításra változtatta. Hosszas egyeztetés és telefonálgatás eredményeként az áruház szervize javította a vásárolt fûnyíró kerekeit és az áruház illetékese beleegyezett a vásárló által kért árleszállításba, melyet késõbbi idõpontban vásárlási utalvány formájában juttat el a vásárlónak. Valamint az áruház a vásárlónak utazási költsége kompenzációként ajándékutalványt ad. A székesfehérvári fogyasztóvédelmi klub / tanácsadó iroda április hónapban továbbította a tanácsadó irodákhoz eljuttatott A Kontroll április havi lapszámait a megyeszékhely könyvtárainak, Székesfehérvár önkormányzatának, társszervezeteknek, oktatási intézményeknek, a megyében és a megyeszékhelyen mûködõ egyesületeknek, érdeklõdõknek, vállalkozóknak, magánszemélyeknek. Detki Sándor Fogyasztóvédelmi klub és tanácsadó irodavezetõ

Érd Százhalombatta

Mintha nem akarna véget érni a kereskedelmi láncok beletelepülése, hiszen újra és újra azt tapasztaljuk, hogy a legkisebb településeken is bevásárló központok nyílnak. Mennél kisebbek az egységek annál szélesebb a kínálati szándék, így esik meg, hogy a térségben, legyen szó Aldiról vagy Lidlrõl, olyan elektronikai és sportruházati cikkek jelennek meg, aminek sem a garancia, sem a próba lehetõsége nem biztosított. Jelen esetben egy tízezer forintos exkluzív motoros csizmáról derült ki, hogy a jelzés és a méret nem stimmel. Néhány napos várakozás után derül ki a vásárló számára a használhatatlanság. A rossz hírben mindösszesen annyi a jó hír, hogy a vásárlás napjának megjelölésével (számla nélkül) visszakeresve biztosítják a levásárlás lehetõségét. Uniós kifogás alá esik az a kijelentett szándék, hogy a bevásárlóközpontokban, nagy áruházakban döntõ mennyiségében magyar származású termékek árusításával oldják meg a hazai termelés piactalanságát. Ugyanakkor, elég elmenni a TESCO érdi vagy százhalombattai boltjába, és a vásárló a következõkkel szembesül: a vöröshagymát vagy fokhagymát a nyilvánvalóan magyar makói kereskedõház csomagolta, de alul vagy hátul szerepel alig láthatóan, hogy származási hely Kína. Ami a hústermékeket illeti ott még rejtettebb az eredet, hiszen a címke piros, fehér, zöld. Némi utána járással viszont az derül ki, hogy a sertést vagy baromfit, félben vagy egészben Lengyelországból vagy Szlovákiából importálták. Hát errõl ennyit. Jné Szabó Éva Fogyasztóvédelmi klub és tanácsadó irodavezetõ

Tapolca Az áprilisi hónapban kétszer tartottunk klubnapot. Április 03-án, a "Húsvéti akciók" volt

a téma, ahol a húsvét körüli kedvezmények részleges érvényesítésérõl hangzottak el különbözõ vélemények. Megismétlõdõ Tesco-s problémáról számolt be A.Sz. Gyulakeszi lakos, aki nagyon sérelmezi, hogy a leárazott termékek nincsenek minden alkalommal benne a központi leolvasó programban, így majdnem minden második vásárláskor a vevõszolgálaton kötnek ki, ami mindenki szánmára kellemetlen, idõigényes és megalázó megoldás; (fõleg) a vásárló saját igazának a bebizonyítása. A hónap második felében, április 22-én tartott összejövetelünk alkalmából a hónapvégi ballagásokat emeltük ki mind fontos eseményt. Az ember életében igen komolynak mondható napról van szó, ahol az anyagiak nem igazán számítanak, viszont azt mindenki elfogadta, hogy akkor is oda kell figyelni a bevásárláskor az ajándéknak szánt (értékesebb) tárgyakra - jobban kellene tájékozódni , mivel nagy a kínálat, az árkülönbség és feltétlenül számlát vagy blokkot kell kérni az esetleges késõbbi problémák orvoslásához. Ebben a hónapban komolyabb panaszszal nem fordultak irodánkhoz, ami dicséretes és bízok benne, hogy ez a tendencia a jövõben is megmarad, elégedett lesz mindkét fél - a vevõ is, meg az eladó is. Fodor Gyula Fogyasztóvédelmi klub és tanácsadó irodavezetõ

Tata

Beszámoló a tatai fogyasztóvédelmi klub és tanácsadó iroda áprilisi munkájáról: Panaszok érkeztek több bejelentés alapján a tatai TESCO áruház ellátottsága miatt. Zöldáru például csak kis mennyiségben, hiányos készlettel található meg. Ami van, annak a nagy része is fonynyadt, rothadó, tehát nyitva az üzlet ugyan 24 órán keresztül, de nem éri el a célját, hogy bármikor érdemes legyen betérni. Ha kerékpárt, vagy számítógépet szeretnék venni, nem biztos, hogy éjszaka teszem azt, viszont ha úgy dolgozom, hogy nem tudok máskor vásárolni, mint éjszaka, jó lenne, ha az ilyen fajta áruk nem lennének hiányosak. A fogyasztószer használatával kapcsolatosan panaszt tevõ hölgy elõzõ számban írt kifogásával kapcsolatban annyit sikerült elérni, hogy felvettük a kapcsolatot mi is a forgalmazóval, és ígéretet kaptunk a kifizetett összeg megtérítésére. Tájékoztattuk õket, amennyi-

ben ezt nem teszik meg, a fogyasztóvédelmi felügyelethez fordulunk panasszal és kivizsgálási céllal a fogyasztó szándékos megtévesztése címén. Várunk egyelõre türelmesen, és megtesszük a szükséges lépéseket, amennyiben kell. Sz. András újságkihordó panaszkodott, hogy a kivitt újságokat folyamatosan kiveszik a lakók egymás postaládájából. Hova lett az erkölcs? Itt nem tudunk lépni egyelõre, próbáljuk keresni a megoldást. Hohl Klára a Fogyasztóvédelmi klub és tanácsadó iroda vezetõje, a Szõlõtõ Egyesület titkára

Szolnok

Két alkalommal tartottunk klubfoglalkozást. A beérkezett panaszokat maradéktalanul sikerült rövid idõn belül problémamentesen megoldani. A heti fogadó órákat minden alkalommal megtartottuk. M.H. Budapesten járt, és a Keleti pályaudvar közelében lévõ nagy cipõáruházban vásárolt tavaszi, nagyon tetszetõs körömcipõket. Másnap már az új körömcipõt húzta fel. Nagyon kényelmes volt, jól érezte magát benne. Délután azonban minden második lépésnél furcsa koppanásra lett figyelmes. Megnézte a cipõ sarkát, sajnos az egyikrõl hiányzott a gumirész. A gyorsjavítás 2350,-Ft plusz munkadíjba került. Az ár hallatán felmerült benne a kérdés, hogyan lehet az; hogy a tegnap vásárolt, egyáltalán nem olcsó körömcipõ egy napi használatot sem bír ki, és a javítás költsége a cipõ árának közel 20 %-a.?. S.J. ügyfelünk a tavasz beköszöntével elkezdte a télen már eltervezett munkálatokat, amelyek közül a legnagyobb horderejû a háznál lévõ összes korlát, kerítés átfestése. Nagyon idõigényes, aprólékos munka, ám amikor a három hete tartó munka a végéhez közeledett, elfogyott a festék. A boltban, a festék kódjának bemondása után azonnal hozták is a kért árut. A kiszolgálás figyelmes és gyors volt. A festékes doboz kinyitása még egyszer megnézték jó-e a kód? Amikor a festék megszáradt megdöbbenve tapasztalták, hogy ez a festék nem az a festék. Egészen más árnyalatúak voltak a kerítéslécek, mint az elõzõek. Az üzletben is értetlenül álltak a probléma elõtt. Ilyen még nem fordult elõ. Természetesen azonnal kicserélték a doboz festéket, bízva benne, hogy ezzel már nem lesz probléma. Lipták Zoltánné Fogyasztóvédelmi klub és tanácsadó irodavezetõ

13

Jászberény Április hónapban két alkalommal tartottunk klubfoglalkozást. A heti fogadó órákat minden alkalommal hasznosnak ítéltük, hiszen a beérkezett panaszokat maradéktalanul sikerült megoldani. I.K. panaszosunk szeretett volna vásárolni az unokájának nyárra valamilyen pancsolásra alkalmas kádat. A felesége meglátta, hogy a TESCO reklám újságjában hirdetnek egy nagyon tetszetõs kagyló formájú mûanyag pancsolót, az ára kedvezõ volt. Mindössze 2500,-Ft. Úgy döntöttek megvásárolják a kagylókat. Sikeres vásárlás után otthon ellenõrizték a számlát, és döbbenten látták, hogy kettõt számláztak. Természetesen visszamentek, vitték a megvásárolt nagy mûanyag kagylókat. Hosszú sor kígyózott a vevõszolgálati pultnál, míg végre sorra kerültek. Elõadták panaszukat, azonban eredménytelenül. A szolgálatot teljesítõ hölgy megmutatta a hirdetmény apróbetûs részét, amelynek a lényege az volt, hogy a képek csupán illusztrációk, a változtatás jogát fenntartják. Ráadásul a pénzt sem adták vissza, le kellett vásárolni, ami nem a legjobb hatással volt a két kisnyugdíj havi szoros beosztására. B.L.-nét már hetek óta nem láttuk. Éppen meg akartuk látogatni. A múlt heti klubfoglalkozásunkon megjelent. Kissé sápadtnak tûnt. Elmesélte mi történt vele. Magas vérnyomással és cukorbetegséggel küzd, de gyógyszerekkel rendben tudta tartani. Az utóbbi idõben voltak rosszullétei, így elment a háziorvoshoz, aki elõírt néhány szakorvosi vizsgálatot, és az elmondottak alapján változtatott a gyógyszerek adagolásán is, amelyet megbeszéltek. Kiváltotta a gyógyszereket, mindennap, és a dobozon feltüntetett menynyiségeket beszedte. Az eredményei egyre rosszabbak lettek, és egyre rosszabbul érezte magát, így visszament a háziorvoshoz, aki újabb szakorvosi rendelésekre adott beutalókat, ahol a vizsgálat végén panaszosunk megjegyezte, hogy nem érti miért fogyott már el az egyik gyógyszer. Kiderült, hogy nem fogyhatott volna el, hiszen napi egyet rendelt az orvos. A dobozon sajnos 2x1 állt. Az orvos azonnal intézkedett az illetékes gyógyszertár felé. Lipták Zoltán. Fogyasztóvédelmi klub és tanácsadó irodavezetõ

http://www.akontroll.hu

A TU Fogyasztóvédelmi Klubok címei, elérhetõsége a 14. oldalon olvashatók A KONTROLL, országos fogyasztóvédelmi társadalmi újság (Megjelenik minden hó utolsó hétfõjén) Fõszerkesztõ: Szabó Miklós • Tördelõszerkesztõ: Jován László • Fotórovat-vezetõ: Bud László Szerkesztõségi titkár: Varga Sándorné • Lapigazgató: Széchenyi László Kiadja: a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával a Társadalmi Unió. Cím: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 13. I/4. • Tel./fax: 215-9130, 215-9132 • E-mail: [email protected] ISSN: 1786-1969

Kedves Olvasónk!

Mi komolyan vesszük az Ön fogyasztóként szerzett tapasztalatait, panaszait és javaslatait. Kérjük, forduljon hozzánk levelével és számíthat az érdemi válaszra. „A Kontroll” szerkesztõi

14

http://www.akontroll.hu

Isten áldja a tisztes ipart…

Ha tönkre megy a kicsi kocsi Gyakran látjuk a háziasszonyokat, hogy a piacon cipelik a nehéz súlyokat a jellegzetes kerekes húzós kocsikkal, amelyekben - a kocsi nagyságától függõen - akár 10, de 20 kilogramm is elfér. Mindenesetre ez a jellegzetes eszköz több évtizede hagyományos kelléke a magyar háztartásoknak.

A korábbi évtizedekben olyan háztartási bevásárló kocsikat gyártottak, amelyeknek tartósságához nem fért kétség. Hosszú évekig nem volt semmi bajuk, az akkori gyártók a tartósságra törekedtek. Ezzel szemben manapság olyan eszközöket készítenek a háziasszonyok számára, amelyek jó, ha fél évet kibírnak. E cikk alapjául szolgáló történetet olyan háziasszony mesélte, aki a korábbi években megszokta, hogy árutartós, kerekes bevásárló kocsikat vásárolt. Amióta mûanyagvázzal és mûanyagkerékkel gyártják eme praktikus eszközöket, azóta Samu Istvánné pesterzsébeti lakos évente legalább két, de elõfordul, hogy gyakran három bevá-

sárló kocsit is "elfogyaszt". Neki nincs személyautója, hogy annak csomagtartójába tudjon a hétvégi bevásárlásoknál pakolni. Olyan csomagtartós kerékpárral sem rendelkezik, amelyen elfuvarozhatná a megvásárolt, gyümölcsöt, netán húst. Marad tehát a klaszszikus módszer, miszerint maga után húzza a “cuccát”. Úgy tûnik, hogy mindezt nagyon is jól tudják azok a vállalkozók, akik ilyen kis kocsik készítésére szakosodtak. Néhány alkalmi használat után a vázra szerelhetõ táska kopni kezd. Majd az egész konstrukció elkezd "lötyögni", olyan érzést kelt, mint ha az egész kocsi azonnal szét akarna esni. Sorrendben ezután eltörik a kerék, amely általában akkor következik be, amikor az illetõ lehúzza kocsiját a járdáról. Ez utóbbi esemény a rendszerint mûanyagból készített kerék merevségével magyarázható. A korábbi, gumiból készült kerekek évtizedekig megbízhatóan mûködtek, nem szakadtak le a kocsi vázáról. Manapság a legtöbb eszközt olyanra készítik, hogy minél gyorsabban elhasználódjon és a fogyasztót így kényszerítsék rá, hogy vegyen egy másikat helyette. Egy-egy kerekes bevásárló kézi kocsi ára mondjuk háromezer forint. Amennyiben negyedévenként tönkre megy, akkor minden negyedévben háromezer forintot kell költeni egy ilyen eszközre, amely éves szinten már 12 ezer forint. Ez viszont a kis pénztárcájú embereknek két hétre való bevásárlás árát jelenti. A nyugdíjasok legtöbb-

je például ilyen típusú kerekes kézi kocsit húz maga után és nekik nincsen segítõjük, aki hazavinné a cókmókjukat. Ráadásul õk engedhetik meg a legkevésbé maguknak, hogy negyedévente új bevásárló kocsit vásároljanak. A megoldás az lenne, hogy ismét visszaszokjanak a tartós eszközök elõállítására. Ám lehetséges, hogy ez naiv elvárás. Számos, jó kézügyességgel megáldott ember használja a fantáziáját és a tönkrement kerekes kocsikból készít egy

Tanácsadás: hétfõn és szerdán 9-11 óráig Klubnap: szerdán 18 -20

Csabrendek - Sümeg Iroda és klubvezetõ: Tanai Tamásné Tel: (+36 30) 927-3724 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-8474 Csabrendek, Rákóczi út 14/a Tanácsadás: a hét minden napján Klubnap: minden második csütörtökön 17 órától.

használható újat. Lehet, hogy ez lesz majd a jövõ útja? Ismét feléled majd a csináld magad mozgalom? Ilonka Mária

Eldobni, vagy újra hasznosítani?

Üzenet a palackban Kidobni,- ez volt hosszú ideig az egyetlen lehetõség, amivel a mûanyag Pet palackok sorsa megpecsételõdött. Örült a vásárló, hogy rövid úton megszabadult a modern idõk egyik igen szapora göngyölegétõl, és nem kell a nehézkesen tárolható, cipelhetõ üvegeket visszaváltani. A szemét az szemét,- vélte a magyar fogyasztó, akinek amúgy sem erõssége a hasznos, és haszontalan hulladék megkülönböztetése, szétválogatása, különgyûjtése, inkább egy kalap alá veszi a kidobandót és kidobhatót. Viszont tehetõsebb szomszédaink, akik nem ilyen nagyvonalúan kezelik a hasznost, és haszontalant, rájöttek, hogy a pille palackokban pénz van, és nem is kevés. Ezért nem is restellik külön gyûjteni, akár kimosni, és laposra taposni, ha ez az újrafelhasználás feltétele. A Pet palack tehát értéket képvisel. Mi egy köztes formát választottunk, ezt is egyes áruházláncok reklámfogásának köszönhetõen. Meghirdették, hogy csekély díjazás ellenében visszaveszik a mûanyag palackokat, ha kifogy belõlük az ásványvíz, és üdítõ. A jelképes összegért aztán már sokan vették a fáradtságot, és elindultak visszaváltani a palackokat, fõként gyerekek, még versenyeztek is, ki kap több pénzt a palackokért. Ennek ellenére, a több mint egy milliárd darab, évente forgalomba kerülõ palacknak csupán a töredéke, legfeljebb 20 százaléka landolt az üzletek viszszaváltási akciójában, ami

minden jóindulat ellenére is csak elenyészõ mennyiségnek tekinthetõ. Valódi megoldást tehát az áruházi akció sem hozott. A szakemberek a szelektív gyûjtõszigetek megsokszorozásában, és népszerûsítésében látják az igazi lehetõséget - a Pet palackok sorsát illetõen. De ez idõ szerint hiába ismeri a hazai lakosságnak már csaknem 100 százaléka a szelektív hulladékgyûjtés módját, és lehetõségét, hajlandóságot használatára a mindennapi gyakorlatban csak kevesen mutatnak, fõként, ha a gyûjtõedény lakásuktól 100-200 méterre van. A rendszer bõvítése, országossá tétele önmagában tehát egyáltalán nem jelent garanciát a rendeltetésszerû használatára is. A gyûjtés hatékonyságára, fegyelmére meg fõként nem számíthatunk, hiszen rendetlenek, felelõtlenek mindig lesznek, ha el is viszik a begyûjtött, újrahasznosításra alkalmas dolgokat a gyûjtõszigetig, gyakran az edények mellé dobálják, így azok elszállítása többe kerül, mint maga a begyûjtött hasznos termék értéke. Lézeres palackválogató csúcstechnológia is rendelkezésre áll már, hogy az újrahasznosítási üzletág virágozhasson, és jó alapanyag váljék a mûanyag palackokból. A hatalmas beruházáshoz fûzött remények azonban lassan széthullnak a gazdasági válság okozta megtorpanáson. Ugyanis, amíg nálunk a kapacitásbõvítés lehetõségein gondolkoznak a szakemberek, és a fejlesztés gondolatát dédel-

Tel: (+36 30) 966-8079 Iroda és klub: H-2440 Százhalombatta, Csenterics út 4. Tanácsadás: hétfõn: 10-12 óráig Klubnap: minden második kedden 10-14 óráig.

Ajka Iroda és klubvezetõ: Torma Gyöngyi Tel: (+36 70) 244-6801 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-8400 Ajka, Kandó ltp. 24. Tanácsadás: hétfõtõl-péntekig 17-18 óráig Klubnap: ugyanott, ugyanakkor.

A TU fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák és klubok TU-MUOSZ Újságírói Fogyasztóvédelmi Klub Iroda és klubvezetõ: Dr. Mérõ Éva Tel: (+36 30) 647-9030 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-1116 Budapest, Fehérvári út 108-112. fsz.2. Tanácsadás: pénteken 9-12 óráig az érdeklõdõ újságírók számára. A hónap utolsó péntekén 1113 óráig szakmai mûhelymunka. Budapest Iroda és klubvezetõ: Medvegy Magdolna Tel: (+36 30) 466-1715 Iroda: H-1112 Budapest, Cirmos u. 8. Tanácsadás: kedden és csütörtökön 17-19 óráig Klub: H-1119 Budapest, Etele út. 38/a fsz.4. Klubnap: Páratlan héten, szerdán 17 órától

Debrecen Iroda és klubvezetõ: Dr. Szikora Veronika Tel: (+36 52) 438-033 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-4028 Debrecen, Kassai út 26. hétfõ vagy kedden megbeszélés alapján Jászberény Iroda és klubvezetõ: Lipták Zoltán Tel: (+36 30) 631-0542 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-5100 Jászberény, Ifjúság út 24.

Nyíregyháza Iroda és klubvezetõ: Pál Istvánné Tel: (+36 20) 824-4052 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-4400 Nyíregyháza, Rezeda u. 79/a. Tanácsadás: hétfõtõl-péntekig 10-14 óráig, de idõpont egyeztetéssel szükség szerint. Klubnap: minden kedden 1719 óráig Pécs-Baranya Iroda és klubvezetõ: Kiss Varga István Tel: (+36 72) 238-888 Tel: (+36 20) 923-8888 Tel: (+36 20) 933-8888 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-7629 Pécs, Komlói út 94-98. (OrigóHáz) Tanácsadás és klubnap: hétfõtõl-péntekig 8-17 óráig Zalaegerszeg Iroda és klubvezetõ: Fekécs Imre Tel: (+36 30) 227-9250 E-mail: [email protected] E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-8900 Zalaegerszeg, Kert u. 8. Tanácsadás: hétfõn és pénteken 16-19 óráig Klubnap: hétfõtõl-péntekig 9-12 óráig

Tapolca Iroda és klubvezetõ: Fodor Gyula Tel: (+36 20) 477-2711 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-8300 Tapolca, Fõtér 10. (Könyvesbolt) Tanácsadás: a könyvesboltban kedden és pénteken 14-17 óráig. Klubnap: ugyanott, ugyanakkor.

Budakeszi Iroda és klubvezetõ: Fekete Csaba Tel: (+36 23) 457-026 Fax: (+36 23) 450-798 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-2092 Budakeszi, Fõ u. 258. Tanácsadás: hétfõn, szerdán, pénteken: 14-18 óráig kedden és csütörtökön 9-14 óráig Klubnap: ugyanott, ugyanakkor. Százhalombatta - Érd Kistérségi Fogyasztóvédelmi Klub Iroda és klubvezetõ: J-né Szabó Éva

A KONTROLL • VI. évf. 5. szám

Székesfehérvár Iroda és klubvezetõ: Detki Sándor Tel: (+36 20) 255-4339 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-8000 Székesfehérvár, Gánts Pál u. 17. Tanácsadás: hétfõn és pénteken 16-18 óráig Klubnap: a páros héten kedden 1730-1930 óráig Szolnok Iroda és klubvezetõ: Lipták Zoltánné Tel: (+36 30) 303-6005 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-5000 Szolnok, Sajtó u. 10.I.3. Tanácsadás: kedden és szerdán 13-15 óráig Klubnap: kéthetenként egyeztetés szerint Tata Iroda és klubvezetõ: Hohl Klára Tel: (+36 30) 387-4732 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-2890 Tata, Kazincbarcika út 4/c Tanácsadás: szerdán 17-18 óráig Klubnap: ugyanott, ugyanakkor.

Gyöngyös Iroda és klubvezetõ: Szoó Sándor Tel: (+36 37) 315-303 Tel: (+36 20) 941-2302 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-3200 Gyöngyös, Jászsági út 3/B Tanácsadás: Kedden és csütörtökön 14-17 óráig Klubnap: ugyanott, ugyanakkor. Törökbálint - Budaörs Kistérségi Iroda és klubvezetõ: Schmidt Mónika Tel: (+36 70) 317-2347 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-2045 Törökbálint, Deák Ferenc u. 51. Tanácsadás: hétfõn 13-15 óráig Klubnap: pénteken 16-17 óráig. Iroda és klub: H-2040 Budaörs, Szabadság út 74. Tanácsadás: páratlan héten kedden 15-16 óráig Klubnap: páros héten kedden 15-17 óráig

getik, a piacon már alig kelendõ a Pet palackból nyert alapanyag. Óránként két tonna Pet palack feldolgozására alkalmas az új high-tech technológiával mûködõ berendezés, de mire mindez összejött, már csökken az érdeklõdés az így nyert alapanyag iránt. Lehet, hogy hiába gyûjtöttünk, mostunk, tapostunk? Lehet, hogy nyakunkon marad a sok pille-palack, amibõl akkor is ittunk, ha nem igazán kívántuk a benne lévõ nedût, mert a gyerek pénzt kapott érte a visszaváltásnál, mert úgy gondoltuk, hogy lendítünk valamit a gazdaságon ezzel is, hiszen hasznos, értékes holmikká, eladható termékké alakulnak a kiszolgált palackok. Vándorkiállítás járja az országot Hulladékból termék címmel. Látványos és tanulságos. Bemutatja a pille-palack újrahasznosításának lehetõségeit, ruhák, pulóverek készülnek belõle, és egyéb hasznos használati tárgyak. Ha átmenetileg csökken is az érdeklõdés az újrahasznosítás iránt, mire országos turnéja véget ér e kiállításnak, azért sokan megtanulják, hogy a fogyasztói társadalom dõzsölésének határt kell szabjon a józan ész, és belátás: újra kell gondolnunk a jólét és pazarlás, a felesleges és szükséges fogalmát és nem kell lemondanunk a hasznosítható, felhasználható anyagokról, még akkor sem, ha azok hivatalosan hulladéknak számítanak, mint a manapság annyit emlegetett Pet palackok. (leopold)

Dél-alföldi Regionális Iroda és klubvezetõ: Oláh-István László elnök Iroda és klubvezetõ h. Oláhné Szabó Éva titkár Tel: (+36 62) 269-376 Tel: (+36 70) 424-2882 Tel: (+36 70) 603-4360 E-mail: [email protected] Levelezési cím: H-6768 Baks, Váradi u. 16. Iroda és klub: H-6722 Szeged, Földvári út 3. Tanácsadás: csötörtökön és pénteken 16-19 óráig Klubnap: a hónap utolsó pénteken 16 órától Nagykanizsa Iroda és klubvezetõ: Szeri Ferenc Tel: (+36 30) 278-2523 Tel: (+36 70) 612-4338 E-mail: [email protected] Iroda és klub: H-8800 Nagykanizsa, Petõfi u. 5. II. 204. Tanácsadás: hétfõn és csötörtökön 14-16 óráig Klubnap: ugyanott, ugyanakkor.

Cegléd Iroda és klubvezetõ: Kõhalmi Dezsõ Tel: (+36 30) 369-4161 E-mail: [email protected] Iroda: H-2700 Cegléd, Rákóczi út 37/a Tanácsadás: hétfõn és kedden 17-19 óráig Klub: Kossuth Mûvelõdési Központ és könyvtár H-2700 Cegléd, Kossuth tér 5. Klubnap: a hónap utolsó elötti szombatján 16-18 óráig

Milyen szolgáltató a sajtó? A KONTROLL • VI. évf. 5. szám

http://www.akontroll.hu

15

Mesterek és betanított munkások Ha megvettük kedvenc napilapunkat vagy folyóiratunkat, aztán elolvastuk, majd bekapcsoltuk a tévékészülékünket és rákattintottunk valamelyik tévéhíradóra, talán nem is jut eszünkbe, hogy az ország egyik legnagyobb szolgáltatójának, a sajtónak vagyunk a fogyasztói. A “termékért” fizetünk, tehát fogyasztók vagyunk. Magyarországon manapság rengeteg sajtótermék jelenik meg, számos helyi és országos rádió, tévéadó szórja a mûsorát, de ne feledkezzünk meg az egyre szaporodó elektronikus újságokról sem. Mennyire bízhatunk bennük? Vajon megfelelõen szolgálják-e ki az olvasóikat, a nézõiket? A magyar sajtóról könyveket lehetne írni, de itt és most csak szûk összegzésre vállalkozhatunk.

Mit várunk el?

Bizonyos elvárásai mindenkinek vannak a sajtóval szemben. Próbáljunk általánosítani! - Korrekt, valósághû, tárgyilagos tájékoztatás. (Ez nincs mindig így.) - A magyar nyelv kifogástalan megjelenítése. (Ez sincs mindig így.) - Minden témában a jó ízlés követése. (Pláne nincs így!) - Ízléses megjelenés. (A magyar nyelvû írott sajtótermékek döntõ többsége megfelel ennek a követelménynek.) - Ár-érték arány. (Az olvasó egyéni döntése.) - S ha a taxistól, a kereskedõtõl, a szobafestõtõl és minden szolgáltatótól elvárjuk a korrekt kiszolgálást, miért ne lenne ez így a sajtónál is?

A sajtó ma

Míg a rendszerváltás elõtt minden lapot a szerkesztõség megfelelõ végzettségû, fõállású újságírói írtak és csak kevés volt a külsõ cikkírótól közölt írás, ma ez másképp van. Amióta nagyot fordult a világ, a liberalizáció következtében gomba módra szaporodtak a sajtótermékek, új tévécsatornák kezdték meg mûködésüket, késõbb megjelentek az Interneten olvasható elektronikus újságok is. Mi lett ennek a következménye? Az adott jogszabályi keretek között szinte bárki alapíthat (szinte) bármilyen lapot és már a megfelelõ képzettség sem szükséges az újságírói munkához. Bárki, bármit írhat, s csak a fõszerkesztõn (meg a laptulajdonoson) múlik, ebbõl mit közöl majd a lapjában. Ebben a helyzetben nagy szélsõségek tapasztalhatók a sajtóban. Vannak a szakmájukat magas szinten értõ fõszerkesztõk, akiknek a lapja korrekt, és ízléses, ahol fikarcnyi hibát sem találhatunk a cikkek témájában és nyelvezetében. Másoknak ez nem mindig sikerül. A Magyar Újságírók Szövetségének most körülbelül 6500 tagja van, de nem minden újságíró tag ebben a

szervezetben. A pontos számot senki sem tudja, ma hányan foglalkoznak újságírással. A szerkesztõségek a magas adóterhek és a kegyetlen piaci verseny miatt csak a legszükségesebb fõállású létszámmal dolgoznak, ezért még a kiváló kvalitású újságírók egy jelentõs része is külsõsként, vállalkozóként dolgozik. Az kétségtelen, hogy az újságíráshoz bizonyos tehetség is szükséges, tehát újságírói szakvégzettség nélkül is lehet kiválóan írni, de senki nem nélkülözhet bizonyos sajtótechnikai ismereteket. Természetesen végzettség nélkül lehet ízléstelenül, magyartalanul is írni. Ugyanakkor végzettséggel is írhat valaki gyengén. A végtermék, a cikk minõsége a lényeg!

Mûsorvezetõk

Ejtsünk szót a televíziós megjelenésrõl is, mert a széleskörû nyilvánosság miatt ez fontos témakör. Itt is az a helyzet, hogy látunk felkészült, kulturált, magyarul szépen beszélõ embereket, és trehány megjelenésû, majomkodó, sõt trágár “mûsorvezetõ”-ket, s a két véglet között még elõfordul néhány árnyalat, hiszen szépen felöltözve is lehet hibákat véteni az anyanyelvünkben. Itt említjük a sajtó rendkívül erõs közízlésformáló erejét, amellyel nem szabadna visszaélni.

Bulvár

Ennek a sajtónak az a lényege, hogy ismert emberek magánéletét mutatják be, amit ugyan lehet jó ízléssel is tenni, de lehet szenzációhajhász, hazug módon is. S az olvasó azt hiszi, a való világot olvassa, a célszemély védtelen, mert ha botrányt csap, az olvasó azt hiszi, azért, mert megírták róla az igazat. Ha bírósághoz fordul, évek múlva tûzik ki a tárgyalást a bíróságok. Ide soroljuk a humorosnak szánt sajtótermékeket is, amelyeknek egy hányada nem nélkülözi a gusztustalanságot és a gátlástalan pornográfiát.

Reklámok

A legtöbb sajtóorgánum nem tudna létezni hirdetések nélkül, de a piacgazdaság sem. Szükséges eszköz, de nem mindegy milyen a megjelenítése. A sokféle hiba közül itt csak kettõt említünk: sértõ és lekezelõ a felnõtteknek szánt hirdetésekben a tegezõdõs megszólítás, s figyeljük meg, ha a hazai reklámokban megjelenik egy férfi arc, az többnyire csak izzadtan, rendezetlen fejszõrzettel és egyhetes borostával történhet.

Csodatévõk

A képi sajtóban megjelenõ kártyajósokról, sorselemzõkrõl, táltosokról van szó, akik némelyike egy meggörbített dróttal hadonászva megmondja hová tegye a betelefonáló az ágyát, mert külön-

ben “gyulladások jöhetnek”. A betelefonáló azt is megtudhatja, hogy jövõ év február 14-én egy fontos sorsforduló jön majd az életében. Ha nem, hát nem. Különleges képességû emberek valóban léteznek, de õk csak “testközelben” mûködnek, televízión keresztül soha. Az asztrológia rovatok értékérõl ennyit; hasonlítsuk össze néhány sajtóorgánumnak az ugyanarra a hétre vonatkozó jóslatait. Nem lesz két egyforma.

Riogatók

Úgy tûnik riogatók mindig voltak, vannak és lesznek is. A baj az, ha ez megjelenik a sajtóban. Vagy másfél évtizede egy meglehetõsen színes fantáziával megáldott japán “távolbalátó” megjósolta, hogy egyéb rázós világesemények mellett a következõ évben Budapesten olyan földrengés lesz, hogy csak na, és a Gellérthegy bele fog csúszni a Dunába. Nem jött be. Pedig voltak, akik komolyan vették, néhányan ezért költöztek el a Gellért hegy közelébõl. Napjainkban tengersok információ bombáz bennünket, mit együnk, mit ne együnk, amelynek nyomán már lassan, de biztosan szaporodik az emberszabású növényevõk tábora, akik mit sem tudnak arról, hogy amióta ember az ember, azóta vegyes táplálkozású. Tehát a szervezet- ünknek húsra is szüksége van, hiszen négy olyan vitamin és létezik, ami csak zsírsejtbõl szívódik fel. Figyelni kell az élelmiszerekre vonatkozó elemzéseket, már a legtöbbjükrõl megírták, milyen egészséges, csak ezt fogyasszuk, majd másutt azt, hogy ugyanaz milyen módon rövidíti meg az életünket. Így jártak már egyes gyümölcsök, a kávé, a tea, a vaj, az étolajok és újabban a margarint is kikezdték. Félõ, hogy az ilyen “szakvélemények” mögött mindig valamilyen termelõi lobbik állhatnak. Valószínûleg itt is igaz, hogy mint mindenben, az evésben, ivásban és csak a túlzások ártanak. Aztán itt vannak a rákkeltõ anyagok! Elhihetõ-e mindegyikrõl, amelyikre ráfogják, hogy az? Ugyanis egy ember sokféle ételt, italt fogyaszt, sokféle hatás éri. Honnan tudjuk, ezek közül melyik volt a rákkeltõ? Az állatkísérletekrõl? Ma már a kutatók elõtt is nyilvánvaló, hogy az állati szervezetek sokszor egészen másként reagálnak ugyanarra az anyagra, mint az emberi szervezet. De lehet bennünket más betegségekkel is riogatni! Emlékszünk még a SARS vírusra? Ahogy jött, olyan gyorsan tûnt el. Mert fertõzõ betegségek mindig voltak, csak nem mindig keltettek ezekbõl világméretû pánikot. A madárinfluenza emberrõlemberre terjedõ változatáról, mint kész tényrõl beszéltek, de még a mai napig sem született meg ez a baci. Szerencsére, mert a halálos áldozatainak számát egy milliótól

200 millióig tippelték egyes látnokok, és ez napvilágot is látott egyes tévéhíradókban. Tavaly õsszel ilyen címmel találkozhattunk: “Mutánsok támadása! Jön a világjárvány!” De az idei influenzajárvány is csak átlagosra sikeredett.

Globális felmelegedés

A riogatás csúcsa, naponta ömlik ránk a sajtóból. Terjesztõiket az sem zavarja, hogy az elmúlt két év hideg idõszakaiban tombolt a tél az északi félgömbön. Bár lehet, hogy meg tudnák magyarázni; azért van hideg, mert meleg van. Kedvenc jelszavuk, hogy “melegszik a Föld légköre”. Hogyan állapították meg? Mióta mérik? Hány helyen? Mihez képest? A bolygónk háromnegyed részét borító tengerek felett csak alkalomszerûen lehet mérni. Lehet, hogy csak klimatikus zónák áthelyezõdésérõl van szó? Régen is elõfordultak jégkorszakok, erõs felmelegedések, enyhe telek, vízözönt okozó esõzések, hiszen ez a gyönyörû bolygó nélkülünk is éli a maga életét. Miért kellene elvárjuk, hogy idõjárása a mi sablonjaink szerint mûködjön? Egyáltalán létezik-e a Föld idõjárásában bármilyen norma? Nincs ilyen. Változások mindig voltak, vannak, és lesznek is, amelyekhez nekünk kell alkalmazkodnunk. Õsi térképeken láttuk, hogy az Antarktisz 10.000 évvel ezelõtt jégmentes volt és két szigetbõl áll. Tudományos mérésekbõl ezt mi csak 1958-tól tudjuk. (Csak azt nem tudjuk, kik rajzoltak ilyen térképet 10.000 évvel ezelõtt.) Sokszor tapasztalhatjuk, hogy még a három napon túli elõjelzések sem mindig találják el a valós idõjárást, az évekre, évtizedekre szóló jóslások pedig nem egyebek fantáziálásnál. Úgy tûnik, mintha a természeti rendellenességek gyakoribbá válnának. Ennek két oka van. Az egyik a túlszaporodás miatt alaposan kiterjedt emberi lakóhelyek, a másik a ma már villámgyors, globális hírszolgálat. Az ipari civilizáció bizonyosan nem használ bolygónknak és valóban mindent meg kell tenni az ártalmak csökkentéséért. A sajtóban viszont nem szabadna túlzásokba esni.

Statisztikák

Sokszor olvashatunk ilyen mondatokat; “Minden ötödik nõt ver az élete párja”. Vagy; “Egymilliárd forint hálapénzt fizettünk az orvosoknak”. Más; “Magyarországon 800.000 alkoholista van”. Ilyenkor mindig tegyük fel a kérdést; hogyan számolta meg?

Nyelvrongálók

Ami itt következik, az nem öncélú nyelvészkedés, hanem a sajtóban naponta tapasztalható hibás nyelvhasználat.

Egy hölgy és egy úr

“…ezt követõen a már többszörösen büntetett hölgyek kiemelték a földön fekvõ erõsen ittas úriember zsebébõl…” – olvashattuk egy kis helyi lapban. A rendszerváltás után felhagytunk a mindent elborító “elvtárselvtársnõ” megszólítással, de most az “úr” és a “hölgy” borít el mindent. Pedig ehhez a két fogalomhoz bizonyos kulturáltsági szint is tartozik. Nem kellene minden esetben használni.

Igekötõk

Segítségükkel árnyaltabbá, kifejezõbbé tehetõ a mondanivaló, de visszaélve ezek nyelvi mobilitásával, csúnya torzszülöttek láthatnak napvilágot. “Az üzem vezetõje lenyilatkozta, hogy bevizsgálják a meghibásodást, majd átbeszélik a mûanyag kiszerelõ üzem kivásárlás utáni leadózását.” Ma már senki sem elvállal valamit, hanem “bevállal”, nem ígér, hanem “beígér”. Már nem félrevezetnek, hanem “megvezetnek” valakit. Az már végképp nem érthetõ, hogy ha a képernyõn valakinek betakarják az arcát, ezt “kitakarás”-nak mondják. Legyünk gyanakvóak, ne engedjünk a rossz nyelvi divatoknak!

Hány éves a kapitány?

“János vitéz (22) ahogy közeledett barátnõjéhez, Iluskához (18) meghallotta a gonosz mostoha (69) rikácsoló hangját, akit Bodri kutya (3,5) is megugatott a nagy diófa (76) tövébõl” írhatná dolgozatában egy mai gyerek, aki újságot is szokott olvasni. Tényleg, miért kell megírni akár zárójelben is, hogy egy logisztikai cég nõnemû vezetõje hány éves? Indiszkrét, felesleges, értelmetlen.

Nem ellenség!

A sport-újságírásban szépen, csendesen gyökeret vertek azok a szurkolóktól átvett kifejezések, melyek bántják a jóérzésû olvasó erkölcsi érzületét. “Ökölvívónk eltakarította az útjából a török versenyzõt is.” “Aztán jött Kovács és még egy góllal büntetett.” “A dunántúli csapat 4:0-ra megalázta tiszántúli ellenfelét.” Aki leír, vagy mond ilyen kifejezéseket, annak nem sok fogalma lehet a sport lényegérõl.

Kicsodának micsodája?

A birtokos eset és az igeragozás egyes és többes számának fülsértõ összekeverése az egyik legdurvább nyelvi hiba, s mégis milyen gyakran halljuk a rádióból, a képernyõ felõl, vagy látjuk az írott sajtóban. Példaként idézve néhány meggyötört mondat: - A miskolciaknak nincs pénze a beruházásra. (pénzük) - A kínaiaknak már van egy aranyérme. (aranyérmük) - A versenyzõknek sikerült kialkudnia. (kialkudniuk) - Van-e jogosultsága a vizsgálóknak? (jogosultságuk) - Ezt kellett ellenõriznie a

baranyai rendõröknek. (ellenõrizniük) Aki a fenti mondatokban nem talál hibát, az lehetõleg ne a sajtót válassza munkahelyül!

Minek nevezzelek?

“A cigány önkormányzat sokat tett a helyi romákért, de nem minden cigány család tudott jövedelemhez jutni, mert a romáknak nincs a környéken megfelelõ munkahely.” Ez csak egyetlen olyan mondat, amelyben a teljesen bizonytalan újságíró elvtelenül váltogatja a “cigány” és a “roma” szavakat, de bõvelkedünk olyan újságcikkekben is, ahol ezt a hasonlóan bizonytalan szerzõk akár több tucatszor is megteszik. Ugyanez a helyzet a tévériporterek, híradósok esetében is. Pedig a helyzet egyszerû. Magyar nyelvi környezetben a “cigány” szó a használatos, cigány nyelven pedig a “roma”. A telefonkönyvben is ezt olvashatjuk: Cigány önkormányzat. Ugyan ki meri a nevetségessé válás kockázata nélkül leírni, hogy “Dankó Pista, a híres romaprímás, a magyar romazene kiváló nótaszerzõje.” Vagy; “az együttes fergeteges romatáncot mutatott be.” Esetleg; “Johann Strauss operettje, a Romabáró.” Ez már tényleg romaútra menne. A lengyeleket sem polákoknak és az olaszokat sem italiánóknak nevezzük. (Egyeseknek; ez itt nyelvészet, nem más.)

Mikor, mi van?

Azt mondja a riporter; “A katonáknak hajnali fél kettõkor kellett kelniük.” Ez nem stimmel! Fél kettõkor éjszaka van, nem hajnal! Hajnal az, amikor felkelõben van a Nap és világosodni kezd, s ez tart addig, amíg a Nap teljes terjedelmében meg nem jelenik a horizonton. Világos?

Végezetül

Ahogy ígértük, nem teljes a kép, s csak a figyelemfelkeltésre elegendõ. Nem beszéltünk a televíziós filmtudósításnak indult szemrontó képvillogtatásról, az összevissza lóbált felvevõ kamerákról, az ízléstelen tévémûsorokról, a nyakra-fõre használt angol szavakról és még sok más hibás nyelvhasználatról sem. Ne hagyjuk magunkat “etetni”, fogadjuk kritikusan, amit a pénzünkért kapunk, és különböztessük meg a magyar sajtóban az igazi értéket a hibás árutól! S ha helytelen, hibás “termékkel” találkozunk, vegyük a fáradságot, írjunk, telefonáljunk a szerkesztõségbe, és reklamáljunk. Csakúgy, mint a taxisnál, a kereskedõnél, vagy a szobafestõnél. Tóth I. Gábor

***

Szerkesztõségünk sem tévedhetetlen, a mai kor termékei vagyunk. Kérjük olvasóinkat, ha hasonló hibákat talál lapunkban (mert találhat), írja meg nekünk, segítsen ezzel. Köszönjük.

16

http://www.akontroll.hu

A KONTROLL • VI. évf. 5. szám

A mobiltartalom szolgáltatásról

A mobiltelefonra való csengõhangok, háttérképek, játékok és más tartalmak letöltésérõl

Az elmúlt néhány évben, a mobiltelefonok fejlõdésével párhuzamosan, folyamatosan nõtt az emberek, fõleg a fiatalok igénye, hogy mobiltelefonjaikat minél inkább egyedivé tegyék. Népszerûvé váltak azok az internetes oldalak, ahonnan csengõhangot, háttérképet, mobiltelefonon használható (Java) játékokat vagy más tartalmakat lehet letölteni. Az ilyen honlap- üzemeltetõket nevezzük mobiltartalom szolgáltatóknak. Az alábbi cikk elsõ részében egy, az európai fogyasztóvédelmi együttmûködés keretében lezajlott ellenõrzés tapasztalatait és eredményeit részletezem, míg a második részben a mobiltartalom szolgáltatással kapcsolatos hasznos fogyasztói tudnivalókra kívánom felhívni a figyelmet — “kérdések és válaszok” formájában.

I. Egy Európát átfogó ellenõrzés

Az Európai Bizottság fogyasztóvédelemért felelõs fõigazgatósága észlelte, hogy a mobiltartalom szolgáltatásokkal kapcsolatban az egész Unió területén problémák adódtak: a letölthetõ tartalmakat - gyakran félrevezetõen - ingyenesként hirdették, az árak nem egyértelmûen, világosan voltak feltüntetve, és a szolgáltatás megszüntetése is nehézségekbe ütközött. A helyzetet az a tény is súlyosbította, hogy e szolgáltatás tipikus “fogyasztói” gyermekek vagy fiatal felnõttek, akik könnyebben megtéveszthetõek, kevésbé gondosak egy szolgáltatás megrendelésekor. Mindezekre tekintettel döntöttek úgy az Európai Unió, valamint Norvégia és Izland fogyasztóvédelmi hatóságai, hogy együttmûködésük keretében 2008-ban a mobiltartalom szolgáltatók honlapjait ellenõrzik. Az ellenõrzésre úgynevezett Sweep (az angol szó jelentése: söprögetés) formájában került sor, amelynek az a lényege, hogy a résztvevõ hatóságok azonos idõpontban végzik az ellenõrzést. A szóban forgó Sweepre 2008. június elsõ hetében került sor; keretében összesen 558 weboldalt ellenõriztek az illetékes hatóságok Európa-szerte. A vizsgált honlapok 80%-a mutatott valamilyen hiányosságot: általában az ártájékoztatás volt hiányos, vagy a közzétett információk megtévesztõ, félreérthetõ módon szerepeltek a weboldalakon. Magyarországon a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal munkatársai vettek részt a Sweepben, amely — az internetes kínálat elõzetes felmérése alapján — 26 honlap vizsgálatát foglalta magában. Ezek között egyaránt szerepeltek az Eu-

rópa-szerte ismert weboldalak magyar nyelvû verziói és a csak magyar közönség számára elérhetõ honlapok. Sajnálatos módon a kifogásolási arány 100%os volt, vagyis a Sweepben résztvevõk mindegyik weboldalon találtak valamilyen hiányosságot. A jogszabály által elõírt, a honlapot üzemeltetõ cégre vonatkozó adatok — egyetlen kivétellel — mindenhol hiányosan kerültek feltüntetésre, sõt az esetek felében még a szolgáltató cégneve sem szerepelt a honlapon, csak egy e-mail cím és telefonszám, amely igencsak megnehezítheti a fogyasztó dolgát reklamáció esetén. Szintén gyakori probléma volt az árak nem megfelelõ, nem egyértelmû feltüntetése. Jellemzõ volt, hogy — a jogszabályi elõírásokkal ellentétesen — nem szerepelt a szolgáltatás ára egy összegben, például a következõ módon: “A regisztráció 3 x 480 Ft.-ba kerül. Ezért három általad kiválasztott tartalmat tölthetsz le.” Más oldalakon — ahol a “regisztráció” fejében szintén több tartalmat lehetett letölteni — nem tüntették fel az egységárat, vagyis azt, hogy egy tartalom letöltése mennyibe kerül. Néhány esetben a honlapon a szolgáltatás díját Ft + Áfa formában tüntették csak fel, amely szintén jogszabályellenes (mivel a bruttó árról is tájékoztatni kell a fogyasztót). Minden harmadik weboldal üzemeltetõje többféle árat is szerepeltetett. A vizsgált honlapok 4/5énél csak akkor lehetett mobiltartalmat letölteni, ha regisztráltunk az oldalon, amely egyben a weboldal szolgáltatására való elõfizetést is jelentette. A hetente lerótt elõfizetési díj ellenében hetente tölthet le újabb tartalmakat a fogyasztó. Pozitív tapasztalat volt, hogy az elõfizetést kínáló oldalak mindegyike tájékoztatott a szolgáltatás elõfizetéses (folyamatos szolgáltatást nyújtó) jellegérõl. Az ellenõrzött weboldalakon az elõfizetett szolgáltatás mindaddig él, amíg a fogyasztó azt le nem mondja. A megvizsgált oldalak közül kettõ mulasztotta el a fogyasztókat tájékoztatni a lemondás mikéntjérõl, vagyis arról, hogy mely telefonszámra és milyen üzenet elküldésével lehet megszüntetni a szolgáltatást (a lemondás módjáról a cikk II. részében olvasható bõvebb információ). Mivel az európai ellenõrzés egyik kiemelt szempontja volt, hogy a szolgáltatást igénybe vevõk nagy része gyermek vagy fiatalkorú, a honlapokat abból a szempontból is vizsgálták, hogy kínálnak-e kifejezetten kiskorúak számára vonzó tartalmakat (pl.: mesefigurák háttérképnek, rajzfilmzenék csengõhangnak), és amennyiben igen, a letölthe-

tõ tartalmak között található-e olyan “felnõtt” tartalom is, amely a kiskorúak erkölcsi fejlõdését károsíthatja. Sajnálatos módon a megvizsgált magyar nyelvû oldalak közül 6 (vagyis majdnem minden harmadik) kínált olyan háttérképeket, játékokat és videókat(!), amelyek nem valók gyermekeknek, noha a kínálatukban olyan tartalmak is szerepeltek, amelyek kifejezetten kiskorúak érdeklõdési körébe tartoznak. Ezen weboldalak közül csak egy honlapon voltak elkülönítve a “felnõtt” tartalmak úgy, hogy azokat csak egy, a 18. életév betöltésére figyelmeztetõ szöveg megjelenése után lehetett megtekinteni, a többi weboldal már a nyitóoldalán megjelenített nemkívánatos tartalmakat.

szolgáltatók. Elterjedtebb az a lehetõség, amikor úgynevezett push üzenetet (szolgáltatói hírüzenetet) kapunk a telefonunkra, amely egy linket tartalmaz. A link segítségével juthatunk el telefonunkkal arra a WAP oldalra (mobiltelefonra írt internetoldalra), ahonnan letölthetjük a kívánt tartalmat. Ritkábban fordul elõ (mert nagyobb méretû tartalmak továbbítására nem alkalmas ez a módszer), hogy a szolgáltató által küldött üzenet már tartalmazza a megrendelt tartalmat, így azt azonnal használatba vehetjük. 2. Hogyan fizetjük meg a letöltött mobiltartalom árát? A fizetés vagy fogadott, vagy küldött emelt díjas SMS-sel történik. Fogadott emelt díjas SMS-sel történõ fizetés esetén a szolgáltató

A Sweep keretében a honlapok ellenõrzését második fázisként a 2009 nyaráig tartó úgynevezett végrehajtási (enforcement) szakasz követi, amely azt a célt szolgálja, hogy a honlapokon közölt kifogásolható tájékoztatást a jogszabályoknak megfelelõen módosítsák. Ennek során az illetékes hatóságok elvégezték/elvégzik a weboldalakat üzemeltetõ cégek beazonosítását, majd azok megkeresése, illetve hatósági eljárások révén igyekeznek a kívánt célt érni. A végrehajtási szakasz — ezzel a Sweep végsõ — eredményeit annak lezárása után, 2009 júliusában összesíti majd az Európai Bizottság. Magyarországon a végrehajtási szakaszban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársai vesznek részt, melynek során eddig a honlapok üzemeltetõinek többsége már kijavította a weboldalon szereplõ tájékoztatást, vagy megszüntette a szolgáltatást, míg pár esetben jelenleg is hatósági eljárás folyik.

egy (vagy több) emelt díjas SMS-t küld a telefonunkra, amelynek díját automatikusan felszámolják a részünkre. Ezzel szemben küldött emelt díjas SMS-sel történõ fizetés esetén nekünk kell egy emelt díjas telefonszámra SMS-t küldenünk, melynek ára fedezi a szolgáltatás díját. 3. Általánosságban melyek azok a kérdések, amelyekre érdemes figyelni mobiltartalmak letöltése elõtt? Mielõtt megrendelnénk a kiválasztott mobiltartalmat, nem árt, ha tudakozódunk a következõkrõl: • mennyibe kerül az adott mobiltartalom letöltése, • elõfizetéses, vagy egyszeri alkalomra szól a szolgáltatás, • telefonkészülékünk alkalmas-e a kiválasztott tartalom fogadására, • rendelkezünk-e WAP elõfizetéssel, illetve a WAP megfelelõen van-e beállítva, • elõfizetéses szolgáltatás esetén hogyan tudjuk azt lemondani? 4. Mire kell figyelnünk, ha csak egyetlen általunk kiválasztott tartalmat akarunk letölteni, nem pedig folyamatos jelleggel szeretnénk mobiltartalmakat kapni a telefonunkra? Mobiltartalom megrendelésével az esetek többségében (néhány kivételtõl eltekintve) egyben ahhoz is hozzájárulunk, hogy elõfizetés alapján hetente küldjenek újabb tartalmakat a telefo-

II. Mit kell tudni a mobiltelefonra letölthetõ tartalmakról?

1. Hogyan kapjuk meg a megrendelt tartalmat a mobiltelefonunkra? A gyakorlatban két technikai megoldást alkalmaznak a

nunkra — amelynek díja havi szinten több ezer forint is lehet — mindaddig, amíg azt le nem mondjuk. A szolgáltatás elõfizetéses jellegérõl minden honlapon tájékoztatni szokták a fogyasztókat, ezért megrendelés elõtt érdemes gondosan elolvasni a weboldalon található információkat. 5. Mit jelent a szolgáltatás elõfizetéses jellege (ha például automatikusan megújuló regisztrációt említ a honlap), és mire kell figyelni ezzel kapcsolatban? Ha elõfizetünk mobiltartalom-szolgáltatásra, akkor hetente és automatikusan a rendelkezésünkre bocsátanak úgynevezett krediteket, amelyeket mobiltartalom letöltéséhez használhatunk fel. Ez azt jelenti, hogy a heti elõfizetési díjat akkor is felszámítják, ha azon a héten konkrét tartalmat nem választottunk ki, vagy nem rendeltünk meg. Az elõfizetés csak a megrendelõ kifejezett lemondásával szûnik meg, ezért még mielõtt elõfizetnénk a szolgáltatásra, mindenképpen tájékozódjunk a honlapon arról, hogy miképp mondhatjuk le a szolgáltatást! 6. Hogyan mondhatjuk le az elõfizetéses mobiltartalomszolgáltatást? A lemondás általában a STOP üzenet elküldésével lehetséges egy, a honlapon megadott 06-91-es (emelt díjas) telefonszámra. Noha a lemondó üzenet elküldése csak egy normál SMS-nek megfelelõ összegbe kerül, az üzenetet nem tudjuk elküldeni, ha korábban letiltottuk az emelt díjas SMS küldését mobilszolgáltatónknál. Ilyen esetben a tartalomszolgáltató által megadott ügyfélszolgálati számon jelezhetjük lemondási szándékunkat, de ekkor akár több nap is eltelhet, amíg megszüntetik a szolgáltatást. 7. Honnan tudhatjuk meg, hogy telefonunk alkalmas-e a kiválasztott tartalom fogadására? Ha régebbi mobiltelefonnal rendelkezünk, érdemes ellenõrizni, hogy készülékünk alkalmas-e annak a tartalomnak a fogadására, amelyet kiválasztottunk, ellenkezõ esetben hiába küldik meg nekünk a tartalmat, azt nem használhatjuk (megnézni, lejátszani). A mobiltartalmakat kínáló honlapok általában részletes tájékoztatással szolgálnak arról, hogy az egyes tartalmak fogadására mely készülékek alkalmasak, ezért ezt minden esetben tanácsos megrendelés elõtt ellenõrizni. 8. Lehet-e mobiltartalmat letölteni mûködõ WAP szolgáltatás hiányában? Az esetek többségében a kiválasztott mobiltartalmat a szolgáltató nem közvetlenül küldi meg a mobilkészülékünkre, hanem annak a WAP címnek a linkjét juttatja el SMS-ben számunkra, ahonnan mi magunk letölthetjük az adott tartalmat. Ezért, ha

nem rendelkezünk WAP elõfizetéssel, vagy nem jók a beállítások, nem tudjuk letölteni a tartalmat telefonunkra. A mobiltartalmakat kínáló honlapok gyakran adnak tájékoztatást arról, hogy miképp lehet elõzetesen ellenõrizni a WAP mûködését telefonunkon, vagy arról, hogy melyek a helyes beállítások. 9. Milyen hátránya lehet annak, ha külföldi illetékességû szolgáltatónál rendelünk meg mobiltartalmat? Ha bármilyen probléma merülne fel, reklamálni csak a szolgáltató által megadott telefonszámon vagy e-mail címen tudunk, hiszen a szolgáltató külföldi székhelyének személyes felkeresése komoly nehézségekbe ütközhet. Mindazonáltal a külföldi szolgáltatók általában gondoskodnak arról, hogy magyar telefonszámon és e-mail címen, magyar nyelven tudjuk velük felvenni a kapcsolatot. 10. Szülõként hogyan tudjuk megelõzni, hogy gyermekünk mobiltartalmat töltsön le a telefonjára? Mindhárom mobiltelefon szolgáltatónál lehetõség van az emelt díjas SMS-ek küldésének, illetve fogadásának letiltására. Mivel a mobiltartalom-szolgáltatást csak küldött vagy fogadott emelt díjas SMS útján lehet kifizetni, ezen SMS-ek letiltásával meg lehet akadályozni az esetleges meggondolatlan megrendeléseket. 11. Mit kell tudni a televízióban hirdetett mobiltartalom-szolgáltatásról? Különösen figyelmesnek kell lenni, ha televízióban látott reklám alapján szeretnénk mobiltartalmat letölteni, hiszen ilyenkor a megrendeléssel kapcsolatos lényeges információk csak pár másodpercre és apró betûkkel írva jelennek meg a reklámban. Megrendelés elõtt ezért tanácsos felkeresni a szolgáltató internetes honlapját, ahol tájékozódhatunk az árakról, a szolgáltatás elõfizetéses jellegérõl, valamint további, a megrendeléssel kapcsolatos lényeges tudnivalókról. 12. Elõfordulhat-e, hogy az emelt díjas sms megfizetése és telefonunk mûszaki alkalmassága mellett, mégsem kapjuk meg a megrendelt tartalmat? Igen, a fogyasztói panaszok is rámutattak arra, hogy néhány szolgáltató megtévesztõ és tisztességtelen módon a szolgáltatás díjának megfizetése ellenére sem küldi el a fogyasztó telefonjára a kiválasztott tartalmat. A szolgáltató megbízhatóságának megítéléséhez (a fent említett jó tanácsokon kívül) segítséget nyújthatnak az internetes fórumok hozzászólásai is. dr. Hernádi Júlia NFH Szolgáltatás-ellenõrzési Osztály