A LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK 2017. JANUÁRJÁTÓL A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK MINDENNAPJAIT MEGHATÁROZÓ JOGI SZABÁLYOZÁS TERÉN
MIRŐL LESZ SZÓ AZ ELŐADÁSON? Az
állami köznevelési közfeladat-ellátás rendszerének strukturális átalakulása az ágazati irányítás, a szakmai háttérintézményi feladatok, valamint a területi, fenntartói és intézményi tanügyigazgatási szegmens oldaláról
Változások
rendjében
Eljárásjogi
a tanügy-igazgatási feladat- és hatáskörök vertikális
nóvum: a köznevelési feladatokat ellátó hatóság
Az
egységes állami intézményfenntartási szisztéma: a tankerületi központ és a települési önkormányzat kompetenciái
Új
szabályok az óvodai feladat-ellátás költségvetési támogatása terén
Az
állami köznevelési intézmények vezetőinek munkáltatói és gazdálkodási jogkörét érintő nóvumok
MIRŐL LESZ SZÓ AZ ELŐADÁSON? Az
érettségi vizsgáztatás új szakmai és igazgatási normái
A
készségfejlesztő speciális szakiskola kifutó rendszerű megszüntetése
A
minősítő vizsgát, minősítési eljárást és a bérrendezést érintő egyes szabályok módosításai a törvényi és rendeleti normákban, kiemelt tekintettel a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra
Változások
a köznevelési intézmények törvényességi, hatósági és tanfelügyeleti ellenőrzése terén
A
2017. évi központi költségvetési törvény köznevelés szabályozása tekintetében releváns normái
A
szakképző intézmények fenntartása, ellenőrzése és a tevékenységükkel kapcsolatos hatósági feladatok új szabályai
MIRŐL LESZ SZÓ AZ ELŐADÁSON? Az
állami intézményfenntartás struktúraváltásával kapcsolatos változások a szakképzés ágazati szabályozásában
Nóvumok
az állami szakképzési és felnőttképzési szerv, a szakképzés finanszírozása, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról szóló törvényi normák terén
A
bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos törvényi és rendeleti szabályozók változásai
A
munkajogi és a tanügy-igazgatási szabályozás újdonságai
A
2017. évi munkaszüneti napok körüli munkaszervezési teendők
Módosítandó Lényeges
terén
intézményi szabályzatok és dokumentációk
új szabályok a gyermekvédelem törvényi szabályozási
MÓDOSULÓ ÉS ÚJ JOGSZABÁLYOK
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.)
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (Szt.)
2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (Szht.)
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)
2012. I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.)
2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról
2016. évi XC. törvény Magyarország központi költségvetéséről
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.)
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)
MÓDOSULÓ ÉS ÚJ JOGSZABÁLYOK
2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (Épr.)
483/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a szakképzési feladatot ellátó hatóság kijelöléséről és a szakképzési hatósági feladatok ellátásáról
121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról
486/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet egyes európai uniós projektekkel kapcsolatos jogutódlásról, valamint egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról
MÓDOSULÓ ÉS ÚJ JOGSZABÁLYOK 430/2016.
(XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról és a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről
134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet az állami köznevelési közfeladat ellátásban fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról
152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet az Útravaló Ösztöndíjprogramról
24/2011. (III. 9.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról
314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a szakképzési megállapodásról
MÓDOSULÓ ÉS ÚJ JOGSZABÁLYOK
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (Nkt. Vhr.)
501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézménynek működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (Műkr.)
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
66/2013. (IX. 23.) EMMI rendelet az emberi erőforrások miniszterének feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról
MÓDOSULÓ ÉS ÚJ JOGSZABÁLYOK
48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről
59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről
40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről
12/2016. (VI. 27.) EMMI rendelet a 2016/2017. tanév rendjéről
5/2013. (I. 18.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések komplex szakmai vizsga szervezésére kijelölt intézményekről
MÓDOSULÓ ÉS ÚJ JOGSZABÁLYOK
8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről
17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
20/2015. (IV. 10.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere feladatés hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról
17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről
MÓDOSÍTÓ JOGSZABÁLYOK
2016. évi CXXVI. törvény az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról
2016. évi LXVII. törvény Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról
2016. CIV. törvény a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról
2016. évi CXVII. törvény a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról
MÓDOSÍTÓ JOGSZABÁLYOK
2016. évi LXXX. törvény az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
2015. évi CCXXIII. törvény egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról
2016. évi CXXI. törvény az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról
2016. CXXVII. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról
2016. évi CXLVI. törvény a szakképzési és felnőttképzési hatósági feladatok átadásával összefüggő egyes törvények módosításáról
MÓDOSÍTÓ JOGSZABÁLYOK
2016. évi CLXVI. törvény egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról
2016. évi CLXV. törvény egyes gyermekvédelmi és egészségügyi tárgyú törvényeknek a gyermekek biztonságának és védelmének fokozása érdekében történő módosításáról
2016. évi CXXV. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról
2016. évi CLXVII. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és egyéb törvények módosításáról
354/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról
MÓDOSÍTÓ JOGSZABÁLYOK
235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megszüntetéséről, valamint egyes ezzel összefüggő kormányrendeletek módosításáról
379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
51/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet a járási hivatalok átalakításához kapcsolódóan egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
MÓDOSÍTÓ JOGSZABÁLYOK
19/2016. (VIII. 28.) EMMI rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról
48/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról
53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet egyes oktatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alapés mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2016. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról
MÓDOSÍTÓ JOGSZABÁLYOK
45/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények racionalizálásához kapcsolódó egyes oktatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
46/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról ***
Várhatóan a közeljövőben megjelenő jogi szabályozók:
a pedagógusok differenciált béremelésének alapjául szolgáló kompetencia-és teljesítményalapú értékelési rendszert meghatározó rendelkezés [Nkt. 65. § (1a) bek.]
pedagógus NOKS-alkalmazottak minősítési eljárásának részletszabályai [Nkt. 65. § (13) bek.]
A JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOKBÓL ADÓDÓ LEGFONTOSABB INTÉZMÉNYI TEENDŐK A 2016/2017. NEVELÉSI ÉVBEN/TANÉVBEN 1. A Házirend módosítása: 1.1 az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményekben a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó szabályok kivétele (célszerű függelékként elhelyezni a Klebelsberg Központ erre vonatkozó rendelkezéseit) [Nkt. 83. § (2b) bek. b) pont, Műkr. 5. § (1) bek. b) pont], 1.2 a tankönyvellátás szabályainak normalizálásánál annak beiktatása a szövegbe, hogy az első-második évfolyamon a tanulóknak az alanyi jogon kapott tankönyveket nem kell a könyvtárba visszavinniük [2016: XC. tv., Nkt. 9. § (3) bek.]. 2. Szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata: az 1.2 alpontban foglaltak szerint az iskola tankönyvtári szabályzatának korrekciója szükség esetén.
A JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOKBÓL ADÓDÓ LEGFONTOSABB INTÉZMÉNYI TEENDŐK A 2016/2017. NEVELÉSI ÉVBEN/TANÉVBEN 3. Önértékelési terv felülvizsgálata: a 2017. június 30. napjában meghatározott, valamennyi pedagógus számára kötelező intézményi önértékelés elvégzésének határidejéről szóló szabály hatályon kívül helyezése és a minősített pedagógusokkal kapcsolatos kivételi szabály autonómiát biztosít az önértékelés intézményi ütemezése terén (2015-2020.) [53/2016. (XII. 29.) EMMI rend. 13. § b) pont, Műkr. 146. § (2a) bek.]. 4. Helyi értékelési szabályzat átdolgozása: a Gyakornok NOKS-alkalmazottak előtt megnyílt a Pedagógus II. fizetési fokozat megszerzésének lehetősége [Nkt. 65. § (9c) bek.]. 5. KIR alkalmazotti nyilvántartásában a pedagógusok kötelező minősítésének időpontját 2022. június 30-ra kell módosítani, kivéve azokét, akik 2013. szeptember 1. után léptek be a rendszerbe [2016: LXXX. tv. 46. § 15. pont, Épr. 3. § (1) bek. + minősítési terv].
A JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOKBÓL ADÓDÓ LEGFONTOSABB INTÉZMÉNYI TEENDŐK A 2016/2017. NEVELÉSI ÉVBEN/TANÉVBEN 6. Oktatási igazolványok kezelési rendje intézményi szabályzatának módosítása: a köznevelési intézmény törvényi kötelezettsége lett a diákigazolványok jogosultak számára történő kézbesítése, mely a munkaköri leírások módosítását is proponálja [Nkt. 46. § (15) bek.]. 7. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatosan az intézmény statisztikai adatgyűjtését ki kell terjeszteni e célcsoportra (külön intézményi adattábla), s munkaköri feladatspecifikációt is célszerű megfogalmazni (munkaköri leírások pontosítása) [Nkt. Vhr. 26/A. § (2) bek.]. 8. A szülők tájékoztatása a gyermekvédelmi törvénynek a szülői együttműködési kötelezettség elmulasztására vonatkozó új szankciós szabályáról [Gyvt. 130/A. § (3) bek.].
A JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOKBÓL ADÓDÓ LEGFONTOSABB INTÉZMÉNYI TEENDŐK A 2016/2017. NEVELÉSI ÉVBEN/TANÉVBEN 9. A tankerületi és a megyei szintű esélyegyenlőségi intézkedési tervek tankerületi központok és az oktatási központ általi elkészítéséből fakadóan a fenntartott köznevelési intézményekre is adatszolgáltatási és helyzetelemzési feladatok adódnak [Nkt. Vhr. 21/B. § (4)-(4a) bek.]. 10. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó munkáltatói jogkörben differenciált béremelésről hozott döntést 2017. szeptember 1-ig meg kell hozni az intézményvezetőknek a kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján (felkészülési periódus) [Nkt. 65. § (1a) bek. – hatályos 2017. szeptember 1. napjától].
11. Éves intézményi munkaterv módosítása az 1-8. pontban foglaltak szerint.
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról
AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNYFENNTARTÁS STRUKTURÁLIS ÁTALAKÍTÁSA A állami köznevelési közfeladat-ellátás megszervezésének és átalakításának koncepcionális alapelvei:
decentralizáció: központi költségvetési szervként működő állami köznevelési közfeladat ellátását fenntartóként végző tankerületi központok és egy középirányítói és stratégiai tervezési funkciót betöltő szerv lép a korábbi állami intézményfenntartó központ helyébe
szubszidiaritás: az érdemi döntések meghozatalának az érintettekhez legközelebb eső szinthez telepítése
racionalizáció: az ésszerű és szakszerű döntési mechanizmus és gyakorlat
AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNYFENNTARTÁS STRUKTURÁLIS ÁTALAKÍTÁSA
KLIK jogutódja a tankerületi központ a fenntartói jogok és kötelezettségek, valamint az állami intézményfenntartó központ területi szervei által realizált támogatásból megvalósuló projektek terén az átadás-átvételi megállapodásban foglaltak alapján [Nkt. 94. § (4) bek. n) pont; 134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 15. § (2) bek., 16. § (1) bek.].
2017. január 1-vel 58 tankerületi központ kezdte meg jogi létezését [134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. mell.], míg 2017. február 1-től 59 tankerületi központ működik majd [486/2016. (XII. 28.) Korm. rend. 20. §]
A Klebelsberg Központ a tankerületi központok tekintetében középirányító szervként irányítási, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzési hatásköröket (költségvetési szervi jogállás), míg a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmények tekintetében bizonyos fenntartói jogköröket (tanügy-igazgatási státus) gyakorol [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 5. §].
Tankerületi központok
Klebelsberg Központ
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
Ágazati irányítás
Kormány miniszter
Oktatási Hivatal-EKE-KELLO-TKK Kormányhivatal
települési nemzetiségi önkormányzat
JÁRÁSI HIVATAL
egyházi és magánfenntartó
KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY
állami felsőoktatási intézmény
Intézményi szint
A TANKERÜLETI KÖZPONT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI Az
állami köznevelési közfeladat ellátásban fenntartóként részt vevő szerv, amely az Nkt. 83. § (2) bekezdésében foglalt fenntartói hatásköröket gyakorolja [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 2. § (1) bek. a) pont]. Meghatározza a fenntartásában működő köznevelési intézmény költségvetését [Nkt. 83. § (2) bek. c) pont]. Dönt az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok számáról [Nkt. 83. § (2) bek. d) pont]. Betölti a fenntartásában működő köznevelési intézmény törvényes és szakszerű működése feletti ellenőrzés feladatait [Nkt. 83. § (2) bek. e) pont]. Munkáltatói jogokat gyakorol a tankerületi igazgató révén a köznevelési intézmények vezetői felett [Nkt. 83. § (2) bek. f) pont].
A TANKERÜLETI KÖZPONT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI Jóváhagyja
a köznevelési intézmény tantárgyfelosztását, továbbképzési programját [Nkt. 83. § (2) bek. g) pont]. Javaslatot tesz a köznevelési intézmény alapítására, átszervezésére, megszüntetésére, közreműködik a döntés előkészítésében [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 2. § (1) bek. b) pont]. Érvényesíti és érvényesítteti a köznevelési intézményekben az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 2. § (1) bek. e) pont]. Javaslatot tesz a köznevelési intézmény vezetőjének megbízására [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 2. § (1) bek. b) pont]. A Klebelsberg Központ számára javaslatot tesz az Nkt. 83. § (2b) bekezdése szerinti átszervezésre [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 2. § (1) bek. d) pont].
A TANKERÜLETI KÖZPONT FELADAT-ÉS HATÁSKÖREI A
Nemzeti Pedagógus Kar, a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, valamint a települési és nemzetiségi önkormányzatok képviselőiből álló tankerületi tanácsot működtet [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 3. §].
Közreműködik
a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj működtetésében [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 2. § (2) bek.]. Közreműködik az országos és nemzetközi mérések, az országos tanulmányi versenyek és a középfokú írásbeli felvételi vizsgák megszervezésének lebonyolításában, a szakmai vizsgák írásbeli tételeinek szétosztásában [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 2. § (1) bek. g) pont]. Ellátja a jogszabályban és az alapító okiratában meghatározott egyéb feladatait [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 2. § (1) bek. k) pont].
A KLEBELSBERG KÖZPONT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI Dönt:
a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézménybe felvehető maximális tanulólétszámról, az évfolyamok számáról, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok, szakképzés esetén a szakmacsoportok, a szakképesítés és annak azonosító száma és az ágazatok megnevezéséről, a vagyon feletti rendelkezésről [Nkt. 83. § (2b) bek. a) pont];
a térítési díj és tandíj fizetése megállapításának szabályairól, a szociális kedvezmények feltételeiről [Nkt. 83. § (2b) bek. b) pont];
a
Köznevelési Hídprogramban közreműködő intézmények kijelöléséről [Nkt. 14. § (3) bek.].
A KLEBELSBERG KÖZPONT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI Döntést
hoz a köznevelésben résztvevőkre tekintettel a felzárkóztatás és tehetségsegítés érdekében történő támogatások nyújtásában való részvételről [Nkt. 99/A. §].
A
tankerületi központ kezdeményezése alapján az oktatásért felelős miniszternek javaslatot tesz a köznevelési intézmény alapítására, átszervezésére, megszüntetésére, vezetőjének megbízására [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 8. § b) pont].
Országos
szinten közreműködik a területi köznevelési feladat-ellátás megszervezése irányainak meghatározásában [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 8. § c) pont].
Ellátja
az uniós pályázatok tervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat, konzorciumvezetői teendőket lát el [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 8. § d) pont].
A KLEBELSBERG KÖZPONT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI Európai
uniós forrásból finanszírozott fejlesztési tervet valósít meg [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 8. § j) pont].
Az
informatikai rendszerek fejlesztésével kapcsolatos feladatokat lát el, biztosítja a tanügyi információs rendszer működését [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 8. § f) pont].
Biztosítja
a köznevelési intézmények fejlesztéseinek országos és térségi szintű összehangolt megvalósítását [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 8. § h) pont].
Jóváhagyja
a tankerületi központok által elkészített fejlesztési terveket [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 8. § k) pont].
Központosítottan
folytatja le a közbeszerzéseket [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 5 § (2) bek. 11. pont].
A KLEBELSBERG KÖZPONT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI Koordinálja
saját maga és a tankerületi központok vonatkozásában az egységes státusgazdálkodási rendszert [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 5. § (2) bek. 19. pont].
Kizárólagos
joggal ellátja a tankerületi központok által használt egységes informatikai rendszerek fejlesztésével kapcsolatos adatfeldolgozói, üzemeltetési és fejlesztési feladatokat [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 5. § (2) bek. 20. pont].
Közreműködik
a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj működtetésében [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 7. §]. Biztosítja a központi, ágazati oktatáspolitikai szakmai iránymutatások tankerületi központokban történő egységes érvényesülését [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 2. § (3) bek.].
VÁLTOZÁSOK A TANÜGY-IGAZGATÁSI FELADATMEGOSZTÁS VERTIKÁLIS RENDJÉBEN Az
oktatásért felelős miniszter tanügy-irányítási hatásköre azzal bővül, hogy a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény átszervezésének az intézménytípust, a feladatellátási helyet és az alapfeladat meghatározását érintő kérdéseiben döntést hoz [Nkt. 77. § (2) bek. k) pont].
A
köznevelési feladatot ellátó hatóság az iskola felvételi körzetének meghatározásánál az érdekelt települési önkormányzat véleménye mellett az illetékes tankerületi központ egyetértését is be kell, hogy szerezze. Ha az illetékes tankerületi központ nem ért egyet a köznevelési feladatot ellátó hatóság döntésével, illetve a köznevelési feladatot ellátó hatóság megkeresése kézhezvételét követő 15 napon belül az egyetértés tárgyában nem nyilatkozik, az oktatásért felelős miniszter állapítja meg a felvételi körzethatárokat [Nkt. 50. § (8) bek.].
EGYSÉGES ÁLLAMI INTÉZMÉNYFENNTARTÁSI SZISZTÉMA Az
állami köznevelési intézményi kör működtetésének önkormányzati kötelezettsége és lehetősége megszűnésével a fenntartás teljes egészében állami feladattá válik [Nkt. 4. § (9) bek.].
A
tankerületi központot a települési önkormányzat tulajdonát képező ingatlan felett, amelyben köznevelési közfeladatot lát el, ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg a 2016. december 31-i vagyonleltár szerint [Nkt. 74. § (4) bek.].
A
fenntartó – önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében – gondoskodik az iskolaszék, óvodaszék, a szülői szervezet továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat működési feltételeiről [Nkt. 84. § (2) bek.].
AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ MUNKÁLTATÓI JOGKÖRGYAKORLÁSÁNAK NÓVUMAI [Nkt. 61. § (6) bek.]
A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottakat a köznevelési intézmény vezetőjének javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel, tehát nem nevezhető ki, nem menthető fel az, akit a köznevelési intézmény vezetője nem javasol (javaslattételi jogkörben manifesztálódó vétójog).
Ha az intézményvezető javaslatával nem ért egyet a tankerületi központ igazgatója, a kinevezés vagy felmentés kérdésében az oktatási központ vezetője dönt.
A felmentéshez akkor nincs szükség továbbá az intézményvezető egyetértéséhez, ha arra a közalkalmazott oldalán felmerülő okokból történő rendkívüli felmentés keretében kerül sor [Kjt. 33/A. §].
AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ GAZDÁLKODÁSI JOGKÖRGYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÚJDONSÁGOK A
tankerületi központ költségvetése terhére a köznevelési közfeladat-ellátásban részt vevő, tankerületi központ fenntartásában lévő köznevelési intézmény a tankerületi központ belső szabályzatában meghatározott összeg erejéig és kiadási jogcímen átruházott hatáskörben kötelezettséget vállalhat és kiadás teljesítését kezdeményezheti [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend.10. § (5) bek.].
A
tankerületi központ intézményi keretgazdálkodási jogkörrel kapcsolatos belső szabályzatát a központi költségvetési törvényben meghatározott előirányzat terhére maga alkotja meg [134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 5. § (2) bek. 9. pont].
AZ ÓVODAI NYITVA TARTÁS IDŐTARTAMÁNAK ÚJ SZABÁLYA [Nkt. 8. § (6) bek.] Az
óvodai feladatellátás átlagbér-alapú támogatása az óvoda nyitva tartásához kapcsolódik, így
az óvoda nyitvatartási ideje legalább nyolc óra kell legyen, mely fenntartói engedéllyel csökkenthető; ha a napi nyitvatartási idő nem éri el a nyolc órát, a költségvetési támogatás 50 %-ban illeti meg a fenntartót; hat óránál rövidebb nyitva tartás esetén nem igényelhető központi költségvetési támogatás.
Koherencia:
2016: XC. törvény 2. mell. II. pont
AZ ÓVODÁBA FELVETT GYERMEK CSOPORTBA VALÓ BEOSZTÁSÁRA VONATKOZÓ ÚJ SZABÁLY
Kikerült az Nkt. normaszövegéből az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásának szabálya [Nkt. 49. § (4) bek. technikai dereguláció].
Az új szabály szerint az óvodás gyermek csoportba sorolásáról a szülők és az óvodapedagógus véleményének kikérésével az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. §-ban meghatározott feltételekkel összhangban az óvodavezető dönt [Műkr. 20. § (11) bek.].
Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a köznevelési intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá nemzetiségi nevelést szerveznek, amelynek célja indokolja elkülönült csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt a többi gyermeket hátrányt nem éri [2003: CXXV. tv. 28. §].
AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁT ÉRINTŐ ÚJ SZABÁLYOK
A 2017. évtől kezdve az érettségi vizsgák során – az Nkt. 2012: CXCVI. tv. 20. § (5) bek. által módosított 95. § (5) bekezdésében meghatározott hatályba léptetési rendelkezésnek megfelelően – az ötödik érettségi vizsgatárgy szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy lesz [Nkt. 6. § (2) bek. e) pont].
Az új érettségi vizsgatárgyat vagy az érettségi vizsgatárgy új vizsgaszintjének vizsgakövetelményeit felmenő rendszerben kell bevezetni, az érettségi vizsgatárgy vizsgakövetelményeinek érdemi megváltoztatására irányuló rendelkezést az érettségi vizsgára jelentkezés előtt legalább két évvel kell kiadni [Nkt. 6. § (4a) bek.].
Az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyak részletes érettségi vizsgakövetelményeit – mintegy 37 szakmai ágazat vonatkozásában – és öt nemzetségi nyelv és irodalom tantárgy érettségi vizsgájának részletes leírását az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet 48/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet 1. melléklete által módosított Melléklete tartalmazza, melyek 2017. január 2. és 3. napján léptek hatályba.
ÚJ ELJÁRÁSJOGI INTÉZMÉNY: A KÖZNEVELÉSI FELADATOT ELLÁTÓ HATÓSÁG A
kormányhivatal és a járási (fővárosi kerületi) hivatal közneveléssel összefüggő hatósági jogköreit a szabályozási szintnek megfelelő jogszabály jelöli ki, az Nkt. általános szervi megjelölésként a köznevelési feladatot ellátó hatóság kifejezést alkalmazza [Nkt. 94. § (4) bek. l) pont].
A
köznevelési feladatokat eljáró hatóságot a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet IV/A. fejezete jelöli ki [Nkt. Vhr. 38/A. §].
Érintett
jogszabályhelyek: Nkt. 21. § (2), (4a), (5a), (9); 23. § (3), (6)(8); 30. § (5); 32. § (2); 33. § (1), (5); 34. §; 38. § (7); 39. § (3); 40. § (1), (3); 44. § (2a), (6b) b); 45. § (2), (8)-(10); 47. § (6); 50. § (7)-(9); 58. § (5); 72. § (4); 75. § (1); 77. § (4); 79. § (2)-(3), (5)-(7); 82. § (4); 83. § (2) e); 84. § (6); 88. § (6); 91. § (2); 93. §; 94. § (1) h, (4) l).
VÁLTOZÁSOK A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK ELLENŐRZÉSE TERÉN A
törvényességi és a hatósági ellenőrzés lefolytatására, a hatósági ellenőrzést követő szankciók kiszabására a köznevelési feladatokat ellátó hatóság jogosult és kötelezett jogszabályként kiadott feladatköri statútum alapján [Nkt. 34. § (2) bek.; 79. § (2) bek.].
A
pedagógiai-szakmai ellenőrzésben részt vevő köznevelési szakértő részvételével összefüggő egyes szabályok hatályon kívül helyezésre kerültek, mert nem az ágazati kerettörvény a megfelelő szabályozási szint (diszfunkció) [Nkt. 86. § (2)-(3) bek. technikai dereguláció].
Koherencia:
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
TOVÁBBI NÓVUMOK A TANÜGY-IGAZGATÁSI ÉS MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS TERÉN A
pedagógus előmeneteli rendszer hatálya kiterjed a pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott pedagógus szakképzettségű és végzettségű nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra is [Nkt. 65. § (9) bek. b) pont].
Hatályon
kívül helyezésre kerül az a szabály, melynek értelmében 2018. június 30-ig kell kötelezően sort keríteni a minősítési eljárásra vagy minősítő vizsgára, helyette az Épr. 3. § (1) bekezdésének szabálya erga omnes hatályúvá válik [Nkt. 97. § (19) bek.].
A
diákigazolványok kiadása során a kártyakibocsátó nem a jogosult címére küldi az okmányt, hanem a közreműködő intézmény számára, így a nevelési-oktatási intézmény kötelezettsége annak kézbesítése [Nkt. 46. § (15) bek.].
TOVÁBBI NÓVUMOK A TANÜGY-IGAZGATÁSI ÉS MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS TERÉN A
Gyvt. 2016. évi módosításával koherensen kikerült a hatályos normák közül a gyermekek étkeztetésének megszervezéséhez szükséges támogatásról szóló szabály [Nkt. 89. § (4) bek. technikai dereguláció].
A
költségvetési támogatásokkal kapcsolatos első- és másodfokú eljárásokban az ügyintézési határidő negyvenöt nap [Nkt. 96. § (3) bek.].
A
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) 2017. január 1-jei megszűnésével a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve helyébe a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv került [Nkt. 44. § (6) és (11) bek.].
A KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KIFUTÓ RENDSZERŰ MEGSZÜNTETÉSE [Nkt. 99/F. §]
2016. szeptember 1. napját követően a fenntartó négy hónapon belül felülvizsgálja a készségfejlesztő speciális szakiskola alapító okiratát, szakmai alapdokumentumát annak érdekében, hogy megfeleljen az e törvényben foglaltaknak, és megküldi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, az Oktatási Hivatalnak vagy a köznevelési feladatokat ellátó hatóságnak.
Ha a köznevelési intézmény a nyilvántartásba vételét követően megkezdhette működését és az Nkt. szerint működési engedéllyel kell rendelkeznie, a fenntartó köteles 2017. április 30-ig a működési engedély módosítása iránti kérelmet benyújtani vagy az intézményt megszüntetni.
A készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás ellátása 2017. szeptember 1-jétől kötelező; a készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatást 2016. szeptember 1jétől kifutó jelleggel kell megszervezni.
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
483/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a szakképzési feladatot ellátó hatóság kijelöléséről és a szakképzési hatósági feladatok ellátásáról
A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEK FENNTARTÁSA
Az ágazati szakgimnáziumi képzésben államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzés a tankerületi központok által fenntartott szakképző iskolában is folyhat [Szt. 4/A. § (1) bek. a) pont].
Ha a szakképző intézményt a földművelésügyi miniszter tartja fenn, és a szakképzés tekintetében a szakmai feladatok végrehajtása körében a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság működik közre, akkor e gazdasági társaság vezető tisztségviselője jogosult a szakképesítések vizsgafeladataival kapcsolatos, a kezelésében lévő adatok minősítésére a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben meghatározottak szerint [Szt. 4/A. § (4) bek.].
A Kormány a tankerületi központ szakképzéssel kapcsolatos feladat- és hatásköreit az állami intézményfenntartó központról szóló rendeletében határozza meg [Szt. 5/A. §].
Technikai jellegű módosítás: nem állami fenntartó által fenntartott köznevelési intézmény megnevezés [Szt 4/A. § (1) bek. p) pont].
A SZAKKÉPZÉS EGYES IGAZGATÁSI SZABÁLYAI A
komplex szakmai vizsgák hatósági ellenőrzését, valamint a szakképesítésért felelős miniszter által kezdeményezett vizsgaszervezési tevékenységre irányuló ellenőrzést a szakképző intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal végzi illetve köteles lefolytatni [Szt. 58. § (2)-(4) bek.].
Az
állami szakképzési és felnőttképzési szerv feladatainak ellátása során együttműködik a szakképesítésért felelős miniszter által vezetett minisztériummal, valamint a miniszter egyes feladatai ellátásának elősegítésére működtetett kutató és fejlesztő-szolgáltató intézettel, valamint a köznevelést érintő kérdésekben a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal [Szt. 74. § (2) bek.].
A
hatáskörök racionalizálása és az eljárások egyszerűsítése végett hatályát veszti a szakmai vizsgatételek vizsgaközpontok részére történő eljuttatásával kapcsolatos – kormányhivatalokra vonatkozó – rendelkezés [Szt. 74. § (7) bek. érdemi dereguláció].
A SZAKKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK TOVÁBBI NORMÁI A
költségvetési hozzájárulás a nem állami szakképzési intézményfenntartó esetében továbbra is a köznevelési feladatokat ellátó hatósággal kötött szakképzési megállapodás meglétéhez van kötve.
A
köznevelési feladatokat ellátó hatósággal kötött szakképzési megállapodás hatálya legfeljebb öt év lehet azzal, hogy változatlan szabály szerint szakképzési megállapodás alapján a szakképző iskola nem állami fenntartója költségvetési hozzájárulásra csak a Kormány rendeletében meghatározott egyes képzések után, az ingyenes képzésben részt vevő tanulói után jogosult.
Köznevelési
feladatot ellátó hatóság a vizsgált ügykörben: fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala [Nkt. Vhr. 38/A. § (1) bek. b) pont].
KITÉRŐ: A KORMÁNY RENDELETI NORMALIZÁCIÓJA A TÁMOGATOTT KÉPZÉSEK TEKINTETÉBEN [Szt. 84. § (5) bek.] A Kormány rendeletben hozza meg azon szakképesítésekre vonatkozó döntését, amelyekkel kapcsolatban a szakképző iskola fenntartója költségvetési hozzájárulásra jogosult. A Kormány a döntésében megyénként és a fővárosra tekintettel meghatározza azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, amelyekre a szakképző iskola fenntartója a) korlátozás nélkül beiskolázhat, b) költségvetési hozzájárulásra nem jogosult, c) költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet, ezen belül meghatározza a Kormány az adott megyében és a fővárosban iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények fenntartói tekintetében, fenntartónként a szakképesítésekre és szakközépiskolai ágazatokra vonatkozóan a nappali rendszerű oktatás, valamint a felnőttoktatás keretszámait.
A TANKERÜLETI KÖZPONTOK ÁLTAL FENNTARTOTT SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEK ÁTSZERVEZÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYA A
szakképző intézmények törvényi meghatározása: Nkt. 7. § (1) bek. d)-f) pontjai (funkcionalitás).
A
tankerületi központ által fenntartott szakképző intézmények esetében intézményátszervezésre vonatkozó döntést az oktatásért felelős miniszter a szakképzésért és a felnőttképzésért felelős miniszter egyetértésével hozhat, mely tehát az ágazati irányítás tekintetében együttműködési kötelezettséget ír elő az emberi erőforrások minisztere és a nemzetgazdasági miniszter között [Szt. 92/B. § (2) bek.].
Jogalkotói
cél: Az állami köznevelési közfeladat-ellátásban fenntartóként részt vevő szervek decentralizálására irányuló jogszabályi változásokkal való koherencia megteremtése (ratio legis).
A SZAKKÉPZÉSI FELADATOT ELLÁTÓ HATÓSÁGGAL KAPCSOLATOS TÖRVÉNYI NORMÁK
A szakképzési feladatot ellátó hatóság: a) a megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslatait összesíti és megküldi az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek; b) kezeli a komplex szakmai vizsgák adatait és a törzslapokat magába foglaló központi nyilvántartást, valamint az abban szereplő, a vizsgázóra vonatkozó természetes személyazonosító adatokat; c) vezeti az országos szakképzési névjegyzéket [Szt. 74/A. § (1) bek.].
A komplex szakmai vizsga szervezését engedélyező kormányhivatal a vizsgaszervezési engedély egy példányát, valamint a vizsgaszervezési engedélyt visszavonó, a vizsgaszervezési tevékenységtől eltiltó határozta egy példányát megküldi a szakképzési feladatot ellátó hatóságnak is [Szt. 18. § (4) bek., 19. § (1) bek.].
A SZAKKÉPZÉSI FELADATOT ELLÁTÓ HATÓSÁGGAL KAPCSOLATOS TÖRVÉNYI NORMÁK
A szakképzési feladatot ellátó hatóság a törzslapokat tartalmazó központi nyilvántartás adatait elzártan, ötven évig más által nem hozzáférhető módon őrzi [Szt. 74/A. § (3) bek.].
A szakképzési feladatot ellátó hatóság az általa őrzött törzslapokat ötven év után átadja az illetékes levéltárnak, és az átadott törzslapok központi nyilvántartási adatait törli [Szt. 74/A. § (4) bek.].
A törzslapokat tartalmazó nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül [Szt. 74/A. § (5) bek.].
A jogutód nélkül megszűnt szakmai vizsgaszervező esetében a szakképzési feladatot ellátó hatóság kérelemre kiállítja az Europass bizonyítványkiegészítőt [Szt. 74/A. § (8) bek.].
A SZAKKÉPZÉSI FELADATOT ELLÁTÓ HATÓSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
Szervezeti statútum: 486/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a szakképzési feladatot ellátó hatóság kijelöléséről és a szakképzési hatósági feladatok ellátásáról
A szakképzési feladatot ellátó hatóság: Pest Megyei Kormányhivatal (PMKH).
A hatósági feladatkörében eljáró PMKH feladatai:
összeállítja és gondozza a szakképzési névjegyzéket, gondoskodik annak nyilvánosságra hozataláról;
kidolgozza az egyes képzések indításához szükséges ajánlattételi eljárások lebonyolításának eljárásrendjét és jóváhagyja a munkáltatói igénybejelentésre induló képzéseket;
összesíti a megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslatait, majd megküld az NSZFH részére.
A SZAKKÉPZÉSI FELADATOT ELLÁTÓ HATÓSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
A PMKH a komplex szakmai vizsgákkal kapcsolatos feladatok ellátása körében: a) kialakítja a vizsgaszervezési engedélyek országos jegyzékének adatbázisát;
b) biztosítja a központi feladatlapokat, melyeket eljuttat a szakképző intézményekbe; c) megbízza a szakmai vizsga bizottságainak elnökeit és tagjait;
d) negyedévente megküldi a vizsgaelnöki jelentéseket az NSZFH felé; e) a vizsgákról központi nyilvántartást vezet, ellátja a törzslapnyilvántartással kapcsolatos feladatokat;
A PMKH a szakképzési feladatainak ellátása érdekében együttműködik az érdekképviseleti szervekkel, a gazdasági és szakmai kamarákkal, az oktatási és felnőttképzési tevékenységet folytató intézményekkel, fenntartókkal.
A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEK SZAKMAI, HATÓSÁGI ÉS TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDOSULT NORMÁI
Új szabály: a szakképző iskolában folytatott pedagógiai-szakmai ellenőrzést – így a tanfelügyeleti ellenőrzést is – szakmai szakértő bevonásával kell végezni [Műkr. 154/A. §].
A szakképző intézmények működésének törvényességi és hatósági ellenőrzését a megyei és a fővárosi kormányhivatal helyett a megyei és fővárosi kormányhivatal köznevelési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala – Budapestre kiterjedő területi illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatala, Pest megye illetékességi területén a Pest Megyei Kormányhivatal Érd Járási Hivatala – végzi [Nkt. Vhr. 38/A. § (1) bek. b) pont].
2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS TELJESÍTÉSE
Egyes szakképzési hozzájárulásra kötelezettek esetén a szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettsége legfeljebb annak 16,5 százaléka mértékéig csökkenthető, ha a hozzájárulásra kötelezett az év 1–6. és 9–12. hónapjában legalább 30 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét [Szht. 5. § e) pont ea) alpont].
Célcsoport: saját munkavállalóik számára szervezett képzéssel teljesített szakképzési hozzájárulásra kötelezettek (kapcsolódó v. partnervállalkozások is).
A jogalkotó a kötelezettségcsökkentő tétel igénybevételéhez előírt korábbi 45 fő helyett 30 fős létszámkorlátot határozott meg azért, hogy a gazdálkodó szervezetek szélesebb körben ki tudják használni a kötelezettségüket csökkentő kedvezményt.
Jogszabályi korreláció: kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)-(6) bek.
A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ MEGVÁLTOZTATOTT SZABÁLY CÉLCSOPORTJA [Szht. 5. § d) PONT]
Alkalmazandó szabály: Szht. 5. § e) pont ea) alpont.
Azon hozzájárulásra kötelezettek, akik saját munkavállalóik számára a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott felnőttképzési szerződés és a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai vagy nyelvi, valamint egyes – a közúti közlekedéssel összefüggő – hatósági képzéseknek a saját munkavállalók képzésére vonatkozó költségek elszámolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint elszámolható költségeivel teljesítik szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket.
Jogszabályi korreláció: 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet
KITÉRŐ: A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS MÉRTÉKÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VONATKOZÓ VÁLTOZATLAN SZABÁLYOK
A szakképzési hozzájárulás mértéke (bruttó kötelezettség) a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 %-a [Szht. 4. § (2) bek.].
A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja [Szht. 4. § (1) bek.].
A szociális hozzájárulási adó alapja a kifizető által a természetes személy részére juttatott – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti – adókötelezettség hatálya lá eső önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételekből az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett jövedelem, növelve az érdekképviseleti tagsági díj összegével [Eat. 455. §].
VÁLTOZÁSOK A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS TELJESÍTÉSE TERÉN FIGYELEMBE VEHETŐ KEDVEZMÉNYEK TERÉN
A 2017. adóév első napjától a szociális hozzájárulási adó mértéke 27 %-ról 22 %-ra csökkent, amely az adóalap után számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével [Eat. 459. § (1) bek.].
A szakképzési hozzájárulás alapját az Eat. 462/F. §-ban meghatározott részkedvezmény formájában csökkenti a kutatók foglalkoztatása esetén a közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérük, de legfeljebb 500 ezer forint után a 22 %-os adómértékkel megállapított összeg [Szht. 4. § (1b) bek.].
Kutató-fejlesztő: aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével, vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik [2014: LXXVI. tv. 3. § 15. pont].
A KÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA
A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének a központi költségvetésről szóló törvényben a szakképzési és felnőttképzési támogatásokhoz kapcsolódóan meghatározott előirányzata 2017. január 1. napjától már nem tartalmazza az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által lebonyolított pályáztatási eljárás során az alaprész eredeti költségvetési kiadási előirányzatának meghatározott arányú, valamint a WorldSkills és EuroSkills versenyeken érmet szerző magyar versenyzők díjazására elkülönített keretösszegeket [Szht. 12. § i) pont].
Mindezzel egyidőben e tárgykörök kikerültek a szakképzésért és a felnőttképzésért felelős miniszter rendeletalkotási hatásköréből [Szht. 23. § (2) bek. a) pont].
A KÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA
Az alaprész központi keretéből az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére támogatás nyújtható az alaprész eredeti költségvetési kiadási előirányzatának terhére a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács működtetésével, valamint szakképzési és felnőttképzési szaklapok szerkesztésével, kiadásával összefüggő feladataira [Szht. 19. § (18) bek.].
A WorldSkills és EuroSkills versenyeken érmet szerző magyar versenyzőket megillető díjazáshoz a pénzügyi forrást az alaprész központi keretéből kell biztosítani [Szht. 19. § (19) bek.].
A pályáztatás lebonyolításával összefüggő feladatai ellátására a pályázati támogatási keretösszegből legfeljebb a keretösszeg 1%-a biztosítható az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére [Szht. 19/A. § (1) bek.].
2016. évi XC. törvény Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről
A KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÖZNEVELÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS NORMÁI
Vetítési alap: 101 500 forint [61. §].
Óvodai feladat-ellátás: 2. melléklet II. pont
Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás: 4. melléklet XX. Fejezet 20. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport
Közalkalmazotti bértábla: 6. melléklet
Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán köznevelési intézmények fenntartói köznevelési feladatainak és a bevett egyházak hit- és erkölcstanoktatás után járó támogatása: 7. melléklet
A tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjét érintő költségvetési törvényi normák teremtették meg a lehetőségét annak, hogy az első és második évfolyamokon a tankönyveket a tanulók megtarthatják, azokat nem kell az iskola könyvtárába visszaadni.
AZ ÓVODAI FELADATELLÁTÁST ÉRINTŐ ÁTLAGBÉR-ALAPÚ TÁMOGATÁS II. 1. Óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők bértámogatása ÓVODAPEDAGÓGUSOK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE: 4 469 900 forint/számított létszám/év (2016: +3,76 %) ÓVODAPEDAGÓGUSOK NEVELŐMUNKÁJÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE: 1 800 000 forint/létszám/év II. 2. Óvodaműködtetési támogatás ÓVODAMŰKÖDTETÉSI ALAPTÁMOGATÁS: 80 000 forint/fő/év (2016: +14,28 %) II. 3. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG: 189 000 forint/fő/év (2016: +4,42 %) II. 4. Kiegészítő támogatás az óvodapedagógusok minősítéséből adódó többletkiadásokhoz ELŐIRÁNYZAT: 8 360,4 millió forint (2016: +56 %)
Jogforrás: 2016: XC. tv. 2. melléklet II. pontja
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a
pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ NEM PEDAGÓGUS VÉGZETTSÉGŰ ALKALMAZOTTAK BÉRRENDEZÉSÉNEK SZABÁLYA A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény – ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – százhét százaléka [Épr. 32/A. § (1) bek.]. Munkáltatói mérlegelés alapján tovább három százalék mértékű béremelés adható e célcsoportba tartozó alkalmazottaknak [Épr. 32/A. § (2) bek.]. Módosító szabály: 486/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 14. § g) pontja (hatályos 2017. január 2. napjától)
A BÉRRENDEZÉSI SZABÁLY ÉS A MINIMÁLBÉR RENDELET EGYES ÖSSZEFÜGGÉSEI A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15. ) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése értelmében a 2017. január hóra járó munkabérek megállapításánál e rendelet szabályait kell alkalmazni, így az Épr. 32/A. §-ban foglalt bérrendezési szabály esetében is. A kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér): 127 500 Ft, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma: 161 000 Ft. Az Épr. 2. mellékletében nevesített nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök esetén a dajka, a gondozónő és takarítónő, a jelmez- és viselettáros, az egyéb munkakörök közül pedig a műszaki és a kisegítő dolgozó státusnál alkalmazható csak a minimálbér, a többi munkakör esetében a garantált bérminimumot kell alapul venni.
A MINŐSÍTÉSI PROCESSZUS ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSRENDJÉT ÉRINTŐ NÓVUMOK
Az intézményvezető a pedagógus minősítési tervbe történő jelentkezésének tényét április 15-ig – és nem május 10-ig – rögzíti az elektronikus rendszerben. A kötelező minősítés esetén, annak időpontja rögzítését a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor vagy a pedagógus besorolás hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában is végre kell hajtani [Épr. 10/A. § (3) bek.].
Átvezetésre került a normaszövegben az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet jogutódjaként a szaktanácsadói továbbképzések szervezésére jogosított Eszterházy Károly Egyetem [Épr. 36. § (6) bek. a) pont, 36/A. § (1) bek. e) pont].
Az Nkt. 97. § (27) bekezdésének hatályon kívül helyezésével minden 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fizetési fokozatba sorolt pedagógus első kötelező minősítését legkésőbb 2022-ig kell lefolytatni, s ezt a változást az elektronikus rendszerben is rögzíteni kell.
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
A TANFELÜGYELETI ELLENŐRZÉST ÉRINTŐ EGYES SZABÁLYOK VÁLTOZÁSAI
Hatályon kívül helyezésre került a Műkr. 193. § (21) bekezdése, mely kimondta, hogy legkésőbb 2017. június 30-ig minden pedagógusra, 2020. június 30-ig minden intézményre vonatkozóan el kell végezni a teljes körű intézményi önértékelést [53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 13. § a) alpont].
A tanfelügyeleti látogatást követően és az összegző szakértői dokumentum rögzítését megelőzően – és nem a rögzítést követő 15 napon belül – tölthet ki a szakértőkről az informatikai támogató rendszerben az ellenőrzésben részt vett személy, továbbá intézményellenőrzés esetén az intézmény vezetője a nevelőtestülettel egyeztetve értékelőlapot [Műkr. 147. § (10) bek.].
Az intézményellenőrzés tapasztalatai alapján az intézményvezető által elkészített ötéves intézményi fejlesztési tervet az elektronikus rendszer továbbítja a fenntartóhoz és az Oktatási Hivatalhoz [Műkr. 150. § (3) bek.].
A PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉST ÉRINTŐ ÚJ SZABÁLYOK
Új szabály: A köznevelési intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésében – főszabály szerint – köznevelési szakértő vehet részt. Szakképző iskolában folytatott pedagógiai-szakmai ellenőrzést szakmai szakértő bevonásával kell végezni [Műkr. 154/A. §].
Ha a pedagógiai-szakmai ellenőrzés nemzetiségi feladatot ellátó köznevelési intézményben folyik, az ellenőrzést a nemzetiség nyelvét beszélő szakértő vezetheti, ha nincs ilyen szakértő, a vizsgálatot a nemzetiség nyelvét beszélő pedagógus bevonásával kell végezni [Műkr. 155. § (5) bek. a) pont].
A pedagógiai-szakmai ellenőrzésről értesíteni kell az országos nemzetiségi önkormányzatot, amely a szakmai ellenőrzésben részt vehet olyan szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkező delegáltjával, aki szakterületének elismert képviselője [Műkr. 155. § (5) bek. b) pont].
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
A SZAKSZERVEZETEK REPREZENTATIVITÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ ÚJ SZABÁLY [Kjt. 7. §] A tankerületi központ, tankerület tekintetében: a) a tankerületi központ vezetője járási továbbá a megyei jelentőségű, közalkalmazottak jogviszonyát érintő kérdésekben az érintett, járási, illetve megyei szinten reprezentatív szakszervezetekkel a járási, illetve a megyei szintű érdekegyeztető fórum keretei között egyeztet, b) járási, megyei szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amelynek közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri a tankerületi központ illetékességi területén az ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, c) az oktatási központ elnöke a közalkalmazottak jogviszonyát érintő – az ágazati érdekegyeztető fórum hatáskörébe tartozó kérdések kivételével – országos jelentőségű kérdésekben a reprezentatív szakszervezetek elnökeivel kialakított országos egyeztető fórum keretei között egyeztet.
A Kjt. TOVÁBBI MÓDOSULÓ NORMÁI A
garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani, azzal, hogy a kerekítésre egy alkalommal, a garantált illetmény végösszegének megállapítása során kerül sor [Kjt. 66. § (10) bek.].
A
közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti rendkívüli, célhoz kötött, jelentős munkateherrel járó feladat (célfeladat) végrehajtásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a közalkalmazott is részt vehet, és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult [Kjt. 77/A. §].
Az
átmeneti rendelkezések körében a tényleges normatartalommal már nem rendelkező egyes jogszabályhelyek kerültek érdemi deregulációra: Kjt. 84. § (3) bek. d) pont dc) alpont, e) pont eg) alpont; 90. §; 93/A. §].
A PEDAGÓGUS KÖZALKALMAZOTTAK PÓTSZABADSÁGÁRÓL SZÓLÓ SZABÁLY HATÁLYÁNAK KITERJESZTÉSE A
nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végző közalkalmazottakat megillető évi huszonöt munkanap pótszabadságról szóló szabályt a jogalkotó kiterjesztette a mini bölcsődékben foglalkoztatott pedagógus szakemberekre is [Kjt. 57. § (3) bek.].
A
bölcsődékben, mini bölcsődékben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot vehet igénybe a munkáltató nevelő, nevelő-oktató, illetve a neveléssel-oktatással összefüggő feladatok ellátására [Kjt. 57. § (4) bek.].
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
A KÖZNEVELÉSI FELADATOKAT ELLÁTÓ HATÓSÁGOK [Nkt. Vhr. IV/A. Fejezet] A Kormány köznevelési feladatokat ellátó hatóságként a következő szerveket jelölte ki: 1.
fővárosi, megyei kormányhivatal [Nkt. Vhr. 38/A. § (1) bek. a) pont]
2.
a fővárosi és megyei kormányhivatal köznevelési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala [Nkt. Vhr. 38/A. § (1) bek. b) pont]
3.
Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala [Nkt. Vhr. 38/A. § (1) bek. b) pont]
4.
Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatala [Nkt. Vhr. 38/A. § (1) bek. b) pont, 38/A. § (2) bek.]
5.
a fővárosi és megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatala [Nkt. Vhr. 38/A. § (1) bek. c) pont]
AZ ILLETÉKES MEGYESZÉKHELY SZERINTI JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) HIVATAL FELADAT- ÉS HATÁSKÖREINEK SPECIFIKÁLÁSA A
köznevelési intézmény által felvett baleseti jegyzőkönyvek alapján jelentést készít [Nkt. Vhr. 1. § (2) bek. 17. pont].
Nyilvántartásba
vételi és működési engedélyezési eljárást folytat le, s végzi az ezzel összefüggő feladatokat (OM azonosító igénylése, értesítési kötelmek) [Nkt. Vhr. 7. § (1) bek. a) pont, (3) bek; 9. § (3) bek.; 12. § (4) bek.; 13. § (2) bek. b) pont].
A
köznevelés-fejlesztési terv elkészítésében közreműködik [Nkt. Vhr. 21/B. § (1)-(5) bek., (7) bek. b) pont, (8) bek.].
A
köznevelési intézmények körzethatárait megállapítja [Nkt. Vhr. 22. § (1) bek. a) pont, (3) bek.].
AZ ILLETÉKES MEGYESZÉKHELY SZERINTI JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) HIVATAL FELADAT- ÉS HATÁSKÖREINEK SPECIFIKÁLÁSA A
rendkívüli tanítási szünet elrendelésével kapcsolatosan adatszolgáltatási kötelezettséget teljesít [Nkt. Vhr. 25. § (2) bek.].
A
hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámával összefüggő adatszolgáltatást végez [Nkt. Vhr. 29. § (1) bek.].
A
köznevelési szerződés tekintetében véleménynyilvánítási jogkörrel rendelkezik [Nkt. Vhr. 29/A. § (3) bek.].
A
nem állami köznevelési tevékenységhez kapcsolódó hatósági tevékenységeket végez [Nkt. Vhr. 37/B. § (4) bek.; 37/D. § (3) bek. e) pont; 37/I. § (3) bek.; 37/O. § (2) és (6) bek.].
Hatósági
ellenőrzést folytat le, meghatározott tárgykörökben [Nkt. Vhr. 38. §].
A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDTETŐI FELADATKÖRÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ PASSZUSOK ÉRDEMI DEREGULÁCIÓJA AZ Nkt. Vhr.-BEN Az Nkt. Vhr.-ben hatályon kívül helyezésre kerültek a települési önkormányzatok működtetői feladatkörének ex lege megszüntetésével koherensen a következő normák:
V. Fejezet A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY MŰKÖDTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS NYILATKOZAT ÉS KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK, VALAMINT A KÉRELEM ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI
V/A. Fejezet A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY MŰKÖDTETÉSÉRE VONATKOZÓ FINANSZÍROZÁSI FELELŐSSÉG
1-2. melléklet
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSÁT BIZTOSÍTÓ INTÉZMÉNYEK 2017. JANUÁR 1-TŐL Bölcsőde:
olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a gyermekek napközbeni ellátása keretében, a Bölcsődei nevelésgondozás országos alapprogramja szerint, jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező személy által, akár több csoportban nyújt szakszerű gondozást és nevelést.
Mini
bölcsőde: olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a gyermekek napközbeni ellátása keretében akár több, a bölcsődéhez képest kisebb létszámú csoportban, valamint egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést.
Családi
bölcsőde: olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a szolgáltatás nyújtója a saját otthonában vagy más, e célra kialakított helyiségben biztosít.
GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSÁT BIZTOSÍTÓ INTÉZMÉNYEK 2017. JANUÁR 1-TŐL Munkahelyi
bölcsőde: olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a foglalkoztató tart fenn elsősorban a nála keresőtevékenységet folytató személyek gyermekei bölcsődei ellátásának biztosítására.
Napközbeni
gyermekfelügyelet: olyan intézmény, amelyben nem nevelési-oktatási céllal a szolgáltatás nyújtója az életkornak megfelelő napközbeni ellátást biztosít a bölcsődei, óvodai, iskolai intézményes ellátásban nem részesülő gyermeknek.
Alternatív
napközbeni ellátás: játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott szolgáltatás.
Jogszabályhely: Gyvt. VI/C. fejezet
A BÖLCSŐDEI FELADATELLÁTÁS KÖTELEZETTSÉGÉNEK GENERÁLIS SZABÁLYA [Gyvt. 94. § (3a) bek.] Bölcsőde
működtetésének kötelezettsége az új feladatellátási rendszerhez kapcsolódik.
Ha
a bölcsődei ellátásra az adott településen legalább öt gyermek tekintetében igény jelentkezik, vagy a település – jogszabályban meghatározottak szerint megállapított – 3 év alatti lakosainak száma meghaladja a 40 főt, a tízezernél kevesebb lakost számláló települési önkormányzat köteles gondoskodni a gyermekek bölcsődei ellátásáról bölcsőde, mini bölcsőde, családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde szolgáltatások bármelyik formájának biztosításával, önállóan, társulásban vagy ellátási szerződés útján.
A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNNYEL TÖRTÉNŐ SZÜLŐI EGYÜTTMŰKÖDÉS VÉTKES ELMULASZTÁSA [Gyvt. 130/A. § (3) bek.] Egyéb
jelzés hiányában is súlyos veszélyeztető oknak minősül, ha a gyermeket gondozó szülő, más törvényes képviselő megtagadja az együttműködést az egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatóval – háziorvossal, házi gyermekorvossal, védőnővel –, illetve a gyermek gondozása tekintetében a bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel és a köznevelési intézménnyel.
Szankciók:
a) gyermek védelembe vétele b) kiemelés a családból c) büntetőeljárás hivatalbóli kezdeményezése (Btk. 208. §)
TOVÁBBI FONTOS VÁLTOZÁSOK A
mini bölcsőde akkor is gyermekvédelmi intézménynek minősül, ha háromnál kevesebb főt foglalkoztat [Gyvt. 5. § u) pont].
A
gyermekjogi képviselő a gyermekvédelemért felelős minisztérium foglalkoztatásában áll [Gyvt. 11/A. § (4) bek.].
A gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatottak köre bővült a következőkkel: bölcsődei dajka, bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy, napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy, koordinátor [Gyvt. 15. § (7) bek.].
Deregulálásra
Azokat
kerültek a családi napközivel kapcsolatos kifejezések.
a gyermekeket, fiatal felnőtteket, akik a gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságuk mellett hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek is, emelt összegű természetbeni támogatásban részesíti a gyámhivatal a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (Erzsébet-utalvány) keretében [Gyvt. 20/A. § (2) bek.].
TOVÁBBI FONTOS VÁLTOZÁSOK A
család- és gyermekjóléti központ kizárólag a járásszékhelyi önkormányzat, a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú város önkormányzata fenntartásában működhet [Gyvt. 40/A. § (3) bek.].
Nevelőszülő
az a személy lehet, aki megfelel a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben meghatározott képesítési előírásoknak [Gyvt. 54. § (1) bek. f) pont].
A
gyermekvédelmi szakszolgáltatás segíti – a gyermekvédelmi gyámság alatt álló gyermek gyámjával (gyermekvédelmi gyámjával), gondozási helyével együttműködve – a gyermek gondozójának egyéni program szerinti gondozási, nevelési tevékenységét; biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek törvényes képviseletének ellátását, valamint szaktanácsadási feladatokat lát el [Gyvt. 63. §].
A 2017. ÉVI MUNKASZÜNETI NAPOK ÉS AZ AZOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ MUNKASZERVEZÉSI TEENDŐK
Rendeleti szabályozó kiadására e tárgykörben egyelőre nem került sor.
Előre láthatóan 2017-ben nem lesz egyetlen alkalommal sem szükség szombati munkavégzésre, így munkanap-cserére sem.
Hétköznapra eső munkaszüneti napok:
2017. március 15. (szerda) – állami ünnep
2017. április 14. (péntek) – Húsvét (nagypéntek) [egyelőre az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási (Mt.) javaslat még nem született meg /tavaszi szünet idejére esik/]
2017. május 1. (hétfő) – a munka ünnepe
2017. június 5. (hétfő) – Pünkösd hétfője
2017. október 23. (hétfő) – állami ünnep
2017. november 1. (szerda) – Mindenszentek
2017. december 25-26. (hétfő, kedd) – Karácsony
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!
