,c 'm :nv
zá" ;9
1
2:3
I^
2~
2013 5:9 1 g .
2013. évi . . . tőrvény
a valós és fenntartható rezsicsökkentést megalapozó kormányzati intézkedésekr ől A magyar emberek alapvető érdeke, hogy az Országgy űlés megteremtse számukra a fenntartható rezsicsökkentés és a valódi energiabiztonság törvényi feltételeit . Ezt olyan módon kell megtenni, hogy lakosság legfontosabb másodlagos energiaforrás iránti igénye valóban a - a külgazdaság i folyamatoktól függetlenül - hosszútávon biztosítható és ráfordítás arányos legyen .
a
A Magyar Országgyűlés: n n n
annak tudatában, hogy a Magyarországon felhasznált összes energia 40 %-át az épületekben , lakásokban és családi házakban használják fel, és ennek kétharmada fordítódik fűtésre és hűtésre; annak érdekében, hogy a lakossági rezsi költségek jelent ősen és fenntartható módon csökkenjenek az élhető környezet tiszteletben tartása mellett ; attól vezérelve, hogy hazánkban olyan politikára van szükség, amely egyszerre képe s megteremteni az emberek gazdasági, környezeti és szociális biztonságát, a fenntarthat ó gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése mellett ;
a szociális egyenlőtlenségek csökkentése alapján és a klímavédelem céljai elérése érdekében a következő törvényt alkotja: 1. § A Magyar Országgy űlés kötelezi a Kormányt, hogy 2013 . november 1-ig dolgozza ki a magyar természetes személyek tulajdonát képez ő, lakhatási célokat szolgáló ingatlanokra vonatkozó beleértve a fa- és széntüzelést használókat is -, legfeljebb 10 százalékos őnrészt igénylő, a Zöld Beruházási Rendszer programjainak folytatását jelent ő , energetikai-hatékonysági fejlesztési é s felújítási programot. 2. §. Az Országgyűlés kötelezi a Kormányt arra, hogy legkésőbb 2013 . december 1-j éig bocsásson (1) ki olyan pályázati felhívást, amely lehetővé teszi, hogy 2014 . január 1-től a magyarországi természetes személyek lakhatási céljait szolgáló ingatlanok tulajdonosai, vagy azok tulajdonosi közössége i pályázati úton a napenergia felhasználását el ősegítő villamos energia előállító berendezések használatba állítására pályázhassanak . (2) Az (1) bekezdésben maghatározott pályázói kör részére a pályázat megvalósításáho z szükséges önrészt 10%-nál magasabban meghatározni nem lehet . 3. § (1) Az Országgyűlés kötelezi a Kormányt arra, hogy 2013 . december 1-jáig bocsásson ki olyan pályázati felhívást, amely lehetővé teszi, hogy a települési önkormányzatok a szélenergiából villamos energiát előállító berendezések használatba állítására pályázhassanak . A pályázati lehet őséget a települési önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok részére kell lehet ővé tenni. Az (1) bekezdésben maghatározott pályázói kör részére a pályázat megvalósításáho z (2) szükséges önrészt 25%-nál magasabban meghatározni nem lehet. (3) Az (1) bekezdésben rögzített támogatás felhasználásának eredményeként megvalósul ó berendezésekkel ellátott fogyasztók villamos energia díja, a beruházás üzembe helyezését követ ő hónaptól nem haladhatja meg az el őző hónapban alkalmazott villamos energia díjak alapján azono s energia mennyiségre, azonos számú hónapra, azonos körülmények között (azonos árszabás mellett ) számított összeg 70%-át .
4. § A Magyar Országgy űlés felszólítja a Kormányt, hogy a 2014-2020 között rendelkezésre álló európa i források hazai programjainak tervezésekor a rendelkezésre álló források legalább 10 százalékát, illetv e a 2014-2020 közötti időszakban az éves költségvetési törvényjavaslatokban a szén-dioxidkvót a értékesítésekből származó bevételeket kül őnítse el az alábbi célokra: a) e törvény 1 - 3 . §-aiban meghatározott célokra ; b) a természetes személyek tulajdonát képez ő lakóingatlanok, lakóépületek beleértve a fa- é s széntüzelést használókat is - energetikai fejlesztésére és felújítására; c) a Zöld Beruházási Rendszer megújítására, a lakossági energiafogyasztás és az energiaterhe k csökkentésére, valamint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások felhasználására irányuló lakásberuházások támogatására; d) a megújuló energiákkal kapcsolatos programok indítására; e) az energiaforrások hozzáférésének igazságosabbá tételére ; f) a decentralizált energiarendszerek kiépítésére ; g) valamint a hazai közintézmény hálózat energetikai fejlesztésére és felújítására. 5. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A második Orbán-kormány időszakában jelentősen romlott a lakosság életszínvonala, és romlott a z alapvető szükségleteket kielégítő közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehet ősége. Egy átlagos család évente 100 ezer forinttal többet fizet be az államkasszába az elmúlt évek során kivetett extra adók , adóemelések - például tranzakciós illeték, 27%-os ÁFA - miatt, miközben legfeljebb évi 20-30 eze r forintot takarít meg a közműszolgáltatások árának csökkentésén . Az Orbán-kormány három év alat t két Bokros-csomagnyi, mintegy 2700 milliárd forint érték ű megszorítást vezetett be . Mindez négy év alatt 300 ezer forint pluszterhet jelent minden magyar embernek. Az Orbán-kormány alkalmatlansága miatt ma növekedés helyett recesszió közeli állapotok uralkodnak, a versenyképesség javulása helyett cs őd- és felszámoláshullám és tőkekivonás jellemzi a hazai gazdaságot, valamint kis- és közepes vállalkozói szektort . Szükséges ezért olyan intézkedéseket hozni, amelyek a Fidesz-kormány által el őidézett válsághelyzetben is képesek érzékelhet ően , jelentősen és fenntartható módon mérsékelni a lakosság terheit . Orbán Viktor 2010-ben azt ígérte: megvédik a lakosságot az energiaárak emelkedésétől és a lakossági energiaköltségek mérséklése érdekében olyan programokat indítanak, amely keretében évente minteg y 100 ezer lakás energetikai korszer űsítését végzik el . Elfogadhatatlan, hogy a kormányváltáshoz képes t mára háromszor annyian, több mint 140 ezren vannak azok, akiknél kikapcsolták az áram-, gáz- vag y távhő ellátást. Elfogadhatatlan, hogy többszázezer családnak megoldhatatlan probléma a csekkek befizetése, hogy nem tudták megfelel ően fűteni az otthonaikat. Elfogadhatatlan, hogy az elmúlt három év gazdaságpolitikájának következtében az alacsonyabb jövedelemmel rendelkez ő aktív dolgozók vagy nyugdíjasok, valamint a munkanélkülivé vált több millió ember számára a megélhetés biztosítás a ma már a legnagyobb kihívásnak számít, hiszen a lakossági kiadások dönt ő többsége az alapvető szükségletek kielégítését szolgálja . A törvényjavaslat célja mindezek alapján, hogy a Kormány a lakossági rezsi költségeket valósan , jelentős mértékben és fenntartható módon csökkentse, az élhet ő környezet tiszteletben tartása mellett. RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. §-hoz
Az előző kormányzati ciklusokban elindított - ugyan más forrásokból működő - Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) sikerét több tízezer felújított lakás jelenti . Az el őző kormányzati ciklusok ZBR programjának köszönhetően több tízezer lakás energiahatékonysági fejlesztésére kerülhetett sor, íg y több tízezer család rezsiköltségei csökkentek az elmúlt években 20-30 százalékkal . A ZBR programjai ugyanakkor nemcsak a lakosság számára nyújtottak lehetőséget, hanem a magyar épít őipar, a magyar kis- és közepes vállalkozások számára is . A kormányváltást követ ően a ZBR programjai leálltak, a jelenlegi kormányzat még a 2009-ben megítélt támogatások kifizetésének egy részével is tartozik . A kormányzati ígéretekkel szemben nem indultak valós tartalommal bíró új programok a z energiahatékonyság javítása és a lakossági rezsiköltségek csökkentése érdekében . Ma Magyarországon az összes energia 40 %-át az épületekben használjuk fel . Ennek kétharmada megy el fűtésre és hűtésre, miközben a háztartások 17 %-a csatlakozik a távf űtési hálózatra. Mindeközben a drágán felhasznált energia nagy része elveszik, hiszen az energetikai besorolás alapjá n rémes állapotban van az országos lakásállománya. A panelek esetében a D, E, F besorolás képezi a z állomány háromnegyedét, ezen belül is a D kategória a legjelentősebb, önmagában is 40 százalék az összes között. Ennél jobbak a panelprogram keretein belül küls ő szigeteléssel felújított lakások , amelyek minimális esetben érik el az A-kategóriát. A családi házak esetében az F (31 százalék), a téglalakásoknál pedig a G (25 százalék) a leggyakoribb besorolás.
A problémát megfelelően kezelné a jelenlegi lakás- és családi ház állomány felújítása (beleértve bel e értve a fa- és széntüzelés ű ingatlanokat is), egy széleskörű energiahatékonysági és szigetelési, valamint izzó és háztartási gépcsere program. Ráadásul a program valósan, jelent ősen és fenntartható módon csökkentené a lakossági rezsi költségeket is, miközben a gazdaságot élénkítené, hisze n megrendelést adna a hazai kis- és közepes vállalkozói szektornak, amelynek következtében minteg y 100 ezer új munkahely jönne létre . A 2. és 3. §-okhoz
Az 1 . §-ban meghatározott célok megvalósítását, nap- és szélenergetikai beruházások, fejlesztések megvalósulását lehetővé tevő programok indítása . A 4. §-hoz
Az Európai Parlament és Tanács 2009 . május 6-án elfogadott 397/2009/EK számú rendelete a telje s Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) juttatás 4 százalékáig lehet ővé teszi a 2004. május 1-j e, illetve utána csatlakozott tagországok számára az egyes tagállamokban a meglév ő lakásállományban az energiahatékonyság fokozására és a megújuló energiák használatára fordított lakás beruházás i kiadások támogatását. Ez a lehetőség 2006-2013 között hazánkban több tízmilliárdos kerete t biztosított olyan programok megvalósítására, amelyek egyaránt szolgálják a lakosság i energiafogyasztás és a lakossági rezsiköltségek csökkentését, valamint az energiahatékonyságba és a megújuló energiaforrásokba való lakásberuházások támogatását . A programok továbbvitele, a lakossági programok további támogatása, a gazdaságfejlesztési célok teljesülése, valamint a hazai kisés közepes vállalkozói szektor támogatása érdekében szükségszer ű lenne a 2014-2020 között rendelkezésre álló források minimum 10 %-át ezen célokra fordítani . Mindemellett az Európai Parlament és Tanács 2012/27/EU 2012 . október 25-én elfogadott irányelv e szerint az egyes tagállamoknak biztosítaniuk kell 2014 . január 1-j étől a központi kormányzatok tulajdonában és használatában lévő fűt őtt és/vagy hűtött épűletek teljes alapterületének 3 %-ának felújítását évente olyan módon, hogy az megfeleljen legalább az energiahatékonyságra vonatkozóa n előírt uniós minimumkővetelményeknek. Emellett 2014 . január 1-jétől 2020. december 31-ig minde n évben az összes energia-elosztó vagy az összes kiskereskedelmi-energiaértékesít ő vállalkozás által a végs ő felhasználók számára évente értékesített energiavolumen 1,5 %-ának legalább megfelel ő új megtakarítást kell elérni a 2013 . január 1-j ét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagában. Ezen a kötelezettségek teljesítése plusz források bevonását teszik szükségessé . Az 5.§-hoz
Hatályba léptető rendelkezés . Budapest, 2013 . szeptember 17 . esterházy Attila országgyűlési képviselő MSZP
Szabó Imr országgyűlési képviselő MSZP
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Képviselő i önálló indítvány Törvényjavaslat kezdeményezése Dr. Kövér László, a Magyar Országgy űlés elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Úr! Magyarország Alaptörvénye 6 . cikk (1) bekezdésében foglalt jogunknál fogva, az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX .30.) OGY határozat 85 . § (1) bekezdése és 98 . § (1) bekezdése alapján mellékelten az alábbi, a valós és fenntartható rezsicsökkentés t megalapozó kormányzati intézkedésekről szóló törvényjavaslato t nyújtjuk be a Tisztelt Országgy űléshez. Budapest, 2013 . szeptember 17 .
esterházy Attila országgy űlési képviselő MSZP
Szabó Im % országgyűlési k viselő MSZP
