A lakások energiatakarékossági befektetéseinek határköltségei és járulékos előnyei a svájci tapasztalatok

Racionális energiafelhasználás, energiatakarékosság

BME OMIKK

ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 45. k. 6. sz. 2006. p. 47–63.


A lakások energiatakarékossági befektetéseinek határköltségei és járulékos előnyei – a svájci tapasztalatok A mérsékelt égöv számos országához hasonlóan Svájc is jelentős, többnyire kihasználatlan energiahatékonysági potenciállal rendelkezik – egyebek közt a hasznos energiafelhasználás közel 50%át és a végső felhasználás mintegy 30%-át képviselő fűtési igények csökkentésében. Összeállításunk beszámol egy, a svájci lakásszektorban megvalósítható energiatakarékossági beruházások marginális költségeinek jobb becslésére irányuló empirikus kutatás eredményeiről, az itt alkalmazott új elemzési módszerekről, a különböző szempontok szerinti költség/haszon elemzésről.

Tárgyszavak: Marginális költség; energiahatékonyság; járulékos előny; fűtés.

A mérsékelt égöv számos országához hasonló-

Tekintettel a Svájcban törvénybe is iktatott

an Svájc is jelentős, többnyire kihasználatlan

előirányzatra, amely szerint 2010-re az 1990-

energiahatékonysági potenciállal rendelkezik –

es szinthez képest 15%-kal kell csökkenteni a

egyebek közt a hasznos energiafelhasználás

fosszilis

közel 50%-át és a végső felhasználás mintegy

tását, az energiahatékonysági potenciál kiak-

30%-át képviselő fűtési igények csökkentésé-

názása különösen nagy jelentőségű. Bár a la-

ben. Pedig a meglévő épületállományban ezt

kóházak esetében az energiatakarékossági in-

az igényt körülbelül a harmadával – felével

tézkedések feltételezhetően viszonylag kis

lehetne mérsékelni, újonnan épülőknél pedig a

ráfordítással megvalósíthatók, sok háztulajdo-

jelenlegi átlaghoz viszonyítva akár ötször ke-

nos és a meglévő épületek rekonstrukcióját

vesebb is lehetne a fűtési energiafelhasználás.

végző építési vállalkozás ma még alig használ-

47

fűtőanyagok

szén-dioxid-kibocsá-


ja ki ezeket a lehetőségeket. Pedig az említett

tőség. A távlati energiatakarékossági döntések

környezetvédelmi célkitűzés egyben azt is

megalapozása során fontos szerepe van a je-

jelenti, hogy ezen a területen az állam is fel-

lenlegi költségszint pontosításának, nemkü-

vállalhat bizonyos többletköltségeket. A ma-

lönben a költségek várható alakulása körülte-

gánszféra nézőpontjából azonban csak a nem

kintő, az új technológiák és megoldások tanu-

kellő jövedelmezőség látható – különösen,

lási időszakát, majd a sorozatgyártás várható

amint az ma általában szokásos: ha a beruhá-

méretgazdaságossági előnyeit is számításba

zási költségeket veszik figyelembe éves szintre

vevő felmérésének is. E szemléletváltozás ré-

vetített költségek helyett, a rövid távú szemlé-

szét képezi az elkerülhető externális, „külső”

let érvényesül (energiaárak) és a környezetvé-

környezeti költségek megfelelő figyelembe

delmi szempontokat figyelmen kívül hagyják.

vétele is, de tekintettel arra, hogy a politika a

A Svájcban meglehetősen elterjedt bérlakások

közeljövőben aligha fogja vállalni e gyakran a

esetében pedig a meglehetősen tőkeigényes

jelenlegi energiaárak nagyságrendjét elérő

energiatakarékossági intézkedéseknél a tulaj-

költségelemnek az árakba való beépítését

donosok és a bérlők ellentétes érdekei és eltérő

(internalizálását), ez az összeállítás sem szá-

szemlélete a gátló tényezők. Emellett szerepet

mol velük. Beszámol viszont egy, a svájci la-

játszik az előnyökre és a költségekre vonatko-

kásszektorban megvalósítható energiatakaré-

zó információk hiányos volta (különösen a

kossági beruházások marginális költségeinek

kiegészítő előnyök tekintetében), a gyenge

jobb becslésére irányuló empirikus kutatás

(környezet)tudatosság, nemkülönben a tulaj-

eredményeiről, az itt alkalmazott új elemzési

donosok szociális körülményei (életkor, pénz-

módszerekről, a különböző szempontok sze-

ügyi helyzet) is.

rinti költség/haszon elemzésről.

A fentieknek tulajdonítható, hogy az utóbbi 15

A marginális költségek koncepciójának költségbecslési módszerei

év során elvégzett homlokzatfelújításoknak csak negyede-harmada terjedt ki energiatakarékossági szempontok érvényesítésére, a többi csak a vakolásra és a festésre szorítkozott. Összességében, a többi épületelemet (ablakok,

Mibe kerül egy vastagabb szigetelés vagy egy

mennyezet, falak, pincék) is figyelembe véve a

energetikai szempontból hatékonyabb ablak?

meglévő épületállományban további 30–80%-

A

os energiaigény-csökkentésre lenne még lehe-

mennyit javul az energiahatékonyság, és mi48

kiegészítő

szigetelésnek

köszönhetően


lyen további költségcsökkenés lenne elérhető?

ahol – CapCost és IvcCost az energiahaté-

Mennyibe is kerül az energiatakarékosság? Az

konysági beruházás tőkeköltségét és beruházá-

ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszo-

si költségét jelenti, a az annuitási tényező és

lásához az alábbi két megközelítést lehet beve-

Denergia az épület vagy a vizsgált épületelem

zetni:

energiaigénye. Az n, n-1 és 0 indexek az adott

• A marginális költségek szerinti megközelí-

energiaigény-szintet jelölik, pl. a határköltség-

tés, ami az energiatakarékossági függvény

görbe különböző pontjainál. A 0 index a kö-

első deriváltja. E megközelítés makrogaz-

vetkező referenciaeseteket jelenti:

dasági megfontolásokból és gazdasági mo-

• Új épületek: a jelenlegi energiahatékonysá-

dellekben alkalmazható, támogatási prog-

gi szabályozásnak megfelelő, illetve az új

ramok ésszerű kialakítására, energia- vagy

épületekben

CO2-adók, kiegészítő szigeteléstől várható

energetikai minőség (amit empirikus úton

energiahatékonyság-javulás meghatározásá-

mértek fel).

ténylegesen

megvalósított

• Meglévő épületek karbantartása: az épület-

ra stb. • Az átlagos költségekre alapozott megköze-

állomány karbantartása – a vakolat és a fes-

lítés, ami a referenciaesethez viszonyított

tés felújítása, tetőjavítás, cserepek cseréje

kiegészítő költségek és előnyök figyelem-

stb. – kapcsán egyben energiahatékonysági

bevételét jelenti. E megközelítés egyes be-

intézkedések is megvalósíthatók. Ilyenkor a

fektetési változatoknak a referenciával tör-

referencia energetikai szemszögből az ere-

ténő egybevetésére alkalmas módszer, ame-

deti épület állapotának felel meg (mivel a

lyet háztulajdonosok és ingatlanbefektetők

karbantartás nem követ energiatakarékossá-

a gyakorlatban is használnak, az alábbiak

gi célokat), a referenciaköltségek pedig a

szerint:

karbantartási költségnek.

mc EE

ac EE

• Meglévő épületek energiatakarékosságot

dCapCost ∆CapCost = ≅ ∆D energia dD energia =

CapCost n − CapCost n −1 D energia ,n − D energia ,n −1

=

a n IvcCost n − a n −1IvcCost n −1 D energia ,n − D energia ,n −1

a IvcCost n − a 0 IvcCost 0 = n D energia ,n − D energia , 0

célzó felújítása: évente az épületállomány

bizonyos hányadánál energiatakarékossági (1)

célokat is követő felújításokat végeznek el. Ezek a „fokozott energiahatékonyság” néven szereplő referenciaesetek, mc pedig a konkrét költség, ami például a szigete-

(2)

lés vastagságának 12 cm-ről 20 cm-re

49


való növelésével jár. Mind a költségeket,

belső és külső hőtöbbletet is figyelembe ve-

mind az energetikai szempontból releváns

szik.

paramétereket kísérleti úton határozták meg (pl. homlokzati szigetelés 12 cm, tetőszi-

A svájci lakásszektorra jellemző mc energiaha-

getelés: körülbelül 14 cm vastag. Abla-

tékonyságot az alábbi empirikus módszerrel

koknál: a hőátbocsátási tényező küvegezés =

állapították meg:

1,1 W/m2K; kfakeret = 1,4 W/m2K; kműanyag ke-

• Közvetlen kikérdezések a cégeknél a hom-

ret

= 1,6 W/m2K).

lokzati és a tetőszigetelés költségszerkezetére, az üveg és az ablakok árára (k és g-

A kiegészítő szigeteléssel elérhető marginális

érték), a szellőzőberendezések hatékonysá-

energiahatékonyság (MEE) kWh-ban kifejezve

gára vonatkozóan.

a (3)-as egyenlet alapján számítható, ahol kref

• A konkrét építőelemekhez kapcsolódó ener-

= kn-1 behelyettesítéssel, HDD a kumulált napi

getikai hatást a (3)-as egyenlet segítségével

fűtési igényt (heating degree days) jelenti. Át-

becsülték, a hővezetést pedig a nagy haté-

lagos energiahatékonyság esetén a (3)-as

konyságú felújításokra jellemző lineáris hő-

egyenlet eredeti formájában érvényes, az

vezetési állandóból kiindulva értékelték.

iménti behelyettesítés nélkül:

Komplett épületeknél a számításokat megfe-

MEE(kWh) = (kn–kref) · 24 HDD

lelő fizikai épületmodell alapján végezték.

(3)

• Az éves költségek alakulását az annuitás módszerével, az energiatakarékossági in-

A ∆d vastagságú kiegészítő szigeteléssel elér-

tézkedések élettartamát és kétféle kamatlá-

hető k-érték az adott építmény λ hővezető ké-

bat figyelembe véve végezték (1. táblázat).

pességével (W/mK) és kref-fel van összefüg-

A rendszerint hosszú távra szóló energiaha-

gésben: kn =

1 / k ref

tékonysági beruházások ugyanis e mutatók1 + ∆d / λ

ra fokozottan érzékenyek.

(4)

• Az egyes beruházási intézkedéseket építészeti szempontból jellemző marginális költ-

Ablakok és más átlátszó épületelemek eseté-

ségek és/vagy fizikai szempontok alapján

ben számításba kell venni a napenergiából

összeállított beruházási csomagokban ke-

származó energiatöbbletet (g érték) is. Egy

zelték, mind az egyes épületek, mind a tel-

komplett épületnél a hőveszteséget, illetve a

jes épületállomány vonatkozásában.

50


Amerikában az elkövetkező évtizedekben vár-

1. táblázat Feltételezett élettartam és annuitások különféle, építészeti jellegű energiatakarékossági beruházásoknál

hatóan felgyorsuló iparosítás és motorizáció, valamint a Svájcban már hatályos CO2törvény, illetve az előreláthatólag tovább lépő

Típus

Gazdaságos Annuitás 3,5% Annuitás 5,0% élettartam kamatláb kamatláb (év) esetén esetén

Tetőszigetelés Falszigetelés Ablakok Szellőzőrendszer

50 40 30 15

0,043 0,047 0,054 0,087

kiotói folyamat miatt egyaránt számítani lehet. Ha az utóbbival összefüggésben akár egy sze-

0,055 0,058 0,065 0,096

rény mértékű, tonnánként 100 CHF-os (2003as árfolyamon 66 euró) CO2-adót, vagy egy körülbelül 70 USD/t CO2-kibocsátási enge-

Miután az energiatakarékossági intézkedések

délyt is bevezetnek, egymagában ez is közel a

többnyire építőipari beruházást jelentenek, a

felével megnövelné a kőolaj és a földgáz kis-

kapcsolódó fenntartási költség olyannyira ala-

kereskedelmi árát – ezen keresztül pedig a

csony, hogy a tőkeköltség aránya közel 100%-

fűtési költségeket (olajfűtés esetén 0,020 eu-

nak vehető. Ebből következően a marginális

ró/kWh-val, gázfűtésnél pedig 0,9-es hatásfo-

költség igen érzékeny a kamatlábra, amelyet

kot feltételezve 0,015 euró/kWh-val).

makrogazdasági szempontból 3,5%-on lehet figyelembe venni. E kamatláb magánépületek

Az említett költségek és előnyök figyelembe-

tulajdonosai számára is megfelel, de intézmé-

vétele mellett egy integrált gazdasági értéke-

nyi befektetők ennél nagyobb kamattal kalku-

lésnél számolni kell más tényezőkkel is: (i) az

lálnak – ezért vettek a kutatók 5%-os kamatot

adott költségbecslés piaci környezetével; (ii) a

is számításba.

technológiai fejlődéshez kapcsolódó költségcsökkenéssel; (iii) az építési jellegű beruházá-

Az energiahatékonyság javításának marginális

sok járulékos előnyeivel és (iv) az elkerülhető

vagy átlagos költségei az adott intézkedés ré-

külső költségek makrogazdasági hatásaival is.

vén elkerülhető fűtéshez és energiaelosztáshoz kapcsolható járulékos előnyökkel is egybevet-

Az energiahatékonyság marginális költségei – az épületek tulajdonosai nézőpontjából

hetők. Ezek az előnyök kisebb fűtőrendszerekben, de főként a megtakarított energia költségében testesülnek meg, ezért nagymértékben függenek az aktuális és a jövőben várható energiaáraktól. Az utóbbiak várható globális

A homlokzatok felújításával foglalkozó cégek

növekedésére a Kínában, Indiában és Dél-

körében végzett felmérés szerint Svájcban a 51


szigetelések vastagsága 10–12 cm és 30–35

eltérően az új és felújított épületek költség-

cm között változik. A referenciaszigetelések-

görbéi között nincs nagy eltérés. A nyitott

hez viszonyítva a többletköltség mintegy har-

homlokzatok többletköltségei lassabban emel-

mada-fele jut csak a szigetelőanyagra, a többi

kednek (a szigetelés vastagsága függvényé-

a különféle építési segédelemekhez és a mun-

ben), mint a zárt homlokzatokéi, ahol bizonyos

kaigényesebb műveletek miatti nagyobb bér-

vastagság fölött kiegészítő mechanikus rögzí-

költséghez kapcsolódik. A várakozásoktól

tőelemekre van szükség (ld. az 1. ábrát).

120

szabványos

szabvány fölötti

100 átlag

CHF/m

2

80

A B

60

C 40

D

20

E F

0 -20

0

5

10

15

20

25

30

szigetelés, cm

szabványos

100

szabvány fölötti

CHF/m

2

80 60

G

40

H I

20

J

0

K

-20

0

5

10

15

20

25

30

-40 szigetelés, cm

1. ábra Átszellőzött (lent) és zárt (fent) homlokzatok kiegészítő szigetelésének többletköltségei a 12 cm vastag referenciaszigeteléshez viszonyítva, különböző svájci építőipari cégek (A–K betűkkel jelölve) adatai alapján

52


Az elemzés szerint a jelenleg elterjedt 8–16

nél az energiahatékonyság javítása céljából

cm vastag szigetelésnél a költséggörbe mind-

elvégzett felújítás (ER) átlagos költségei (acEE)

egyik kivitelező cégnél szinte megegyező,

és árai a legszerényebb költségnövekedéssel

szemben az igen vastag szigetelésekkel. Érde-

jellemezhető cégnél (a legkisebb meredekségű

kes, hogy a szigetelés vastagsága szerinti ár

görbe – a legjobb gyakorlat) emelkednek a

gradiense családi és társasházak esetében töb-

legkisebb mértékben, és – különösen vasta-

bé-kevésbé megegyező, ami vélhetően a még

gabb szigetelések esetén – közel állnak a gaz-

csak kialakulóban lévő piac sajátosságainak

daságilag elfogadható szinthez. A fenntartási

tulajdonítható. A cégeknek még nincs kellő

költség (M) itt 5–20%-kal kisebb a cégek át-

költségszámítási gyakorlatuk, a költségelemek

lagértékénél, ER estében pedig az átlagos költ-

között ezért a tanulópénz és az ügyfelek ener-

ség eltérése csaknem egyharmada-fele az át-

giatakarékosság iránti elkötelezettségére ala-

lagértéknek. Mindez arra utal, hogy a műszaki

pozott túlszámlázás egyaránt szerepet játszhat,

haladás eredményeinek a gyakorlatba való

amit a szélső értékek elhagyásával próbált a

mielőbbi átültetésével, kellő piaci expanzió

szerző kiszűrni.

mellett a felhalmozódó gyakorlati tapasztalatnak köszönhetően a piaci verseny mindinkább

Mindezek az eltérések tükröződnek a határ-

a legjobb gyakorlat felé szoríthatja a költsége-

költségekben is (2. táblázat). A referenciaeset-

ket és az árakat.

2. táblázat Homlokzatfelújítások hőszigetelési költségei és az energiahatékonyság átlagos költsége családi és társasházaknál Szigetelés vastagsága (cm)

k-érték (W/m2K)

Befektetési költség (CHF) átlag

Átlagos bruttó költség (CHF/kWhUE)

legjobb gyakorlat

acEE az ER referenciához képest

acEE az M referenciához képest

átlag

legjobb gyakorlat

átlag

legjobb gyakorlat

0 (M ref.)

0,85–1,1

35

35

NA

NA

–

–

12 (ER ref.)

0,28

117

112

–

–

0,061

0,058

16

0,23

127

119

0,12

0,08

0,065

0,061

20

0,2

140

133

0,17

0,10

0,070

0,067

30

0,15

174

143

0,25

0,13

0,084

0,069

A különböző kivitelezők átlagát és a legjobb gyakorlatot 3,5% reálkamatláb mellett határozták meg. Az M referencia a normál karbantartás (vakolat, homlokzatfestés) szerinti alap, az ER referencia az energiahatékony felújítás alapesete (12 cm külső hőszigetelés). NA = nem alkalmazható.

53


Ablakok és ablakkeretek esetében a korábban

soknál. Fából készült ablakkereteknél a fej-

energiatakarékosság céljából végzett átalakítá-

lesztés nagyobb mértékű áremelkedéshez ve-

sok főként az üvegezés fejlődésére támaszkod-

zetett, mint a műanyag keretek esetében, de a

tak. Mindazonáltal megfelelő bevonatokkal,

MINERGIE minősítésnek, illetve a szigorú

különféle gázszigetelésekkel és háromrétegű

német szabványnak megfelelő, jól szigetelt

üvegezés alkalmazásával a jelenlegi, szabvá-

fakeretekre így is nagy a kereslet.

nyosnak tekinthető 1,1 W/m2K-s szint tovább javítható. E művelet többletköltségei fa- és

Az energiatakarékos ablakok energiahatékony-

műanyag (pl. PVC) keretes ablakok esetében

ságának értékelése eltér a nem átlátszó építő-

is hasonlóak, de nagy és kisebb méretű abla-

elemekétől, mivel a kibocsátott, veszteség-

koknál már jelentős eltérés mutatkozik. Nagy

számba menő energia mellett a különböző tí-

ablakok referencia k-értéke kisebb, ami geo-

pusú üvegek által beengedett napenergia szol-

metriai okok mellett annak tulajdonítható,

gáltatta energianyereséget is számításba kell

hogy az üveg hőszigetelése jobb a kereténél, és

venni. Ennek köszönhetően más lesz a k-érték,

fajlagos (m2) költsége is alacsonyabb, de eny-

és az ablak tájolásától, árnyékolásától, g-

hébben

energiahatékonyság

értékétől, geometriai jellemzőitől, illetve a

függvényében árgörbéje is. Egy négyzetméter-

többlet napenergia, valamint a kibocsátási és

re számítva ezért közel ugyanannyiért lehet

szellőzési energiaveszteség arányától függően

megkapni egy korszerű, nagyméretű, a pasz-

erősen eltérő marginális költségek adódnak

szív épületelemekre vonatkozó szigorú német

(ld. a 2. ábrát). Eszerint déli fekvésű, nemkü-

szabványt is kielégítő ablakot, mint egy

lönben

ugyanolyan jellemzőjű szabványos kisméretűt.

nyugatra néző ablakok nettó energiaárama az

Ebből kiindulva új épületeknél a nagyobb ab-

egész fűtési idényben pozitív, mivel az abla-

lakméret különösen vonzó – különösen, ha

kok itt napenergia-kollektorként működve

figyelembe vesszük az így szükségtelen falrész

energiát gyűjtenek. Az üveg minőségének

költségét is.

megválasztásánál ezért nemcsak az alacsony

emelkedik

az

a

kismértékben

árnyékolt

kelet-

k-érték releváns, hanem a lehetőség szerint Az utóbbi néhány évben próbálkoztak az ab-

minél nagyobb g-érték is (teljes energia-

lakkeretek tulajdonságainak javításával is, ami

átbocsátási hatásfokuk ≥50%, ellenkező eset-

bő piaci kínálatban is kifejezésre jutott. A mű-

ben a jobb k-értéket a nem eléggé nagy nap-

anyag keretek esetében ez jobban sikerült,

energia-nyereség lerontja).

mint a fa vagy fa-fém kombinációjú megoldá54


jobb minőségű, nagyméretű ablakok jobb minőségű, kisméretű ablakok jobb minőségű, nagyméretű ablakok kisméretűek helyett 1

CHF/kWhNE

0,8 0,6 0,4 0,2 0 -0,2

0

50

100

150

200

250

300

a térfűtés energiaigényének csökkenése, MJ/m2ablak év

jobb minőségű, nagyméretű ablakok jobb minőségű, kisméretű ablakok jobb minőségű, nagyméretű ablakok kisméretűek helyett nagyobb felületű, kisméretű ablakok nagyobb felületű, nagyméretű ablakok kisméretűek helyett beállított, nagyobb felületű ablakok kevés kisméretű referencia ablak helyett beállított több és jobb minőségű nagy ablak 1

CHF/kWhNE

0,8 0,6 0,4 0,2 0 -0,2

0

50

100

150

200 2

a térfűtés energiaigényének csökkenése, MJ/m

250 ablak

300

év

2. ábra Összegző illusztráció új épületeknél alkalmazott alternatív, energiatakarékos ablakok bruttó átlagos költségeire vonatkozóan, a különböző tájolás (északi balra; déli jobbra), 3,5%-os reálkamatlábból és 30 éves élettartamból kiindulva

Az egyes építőelemek szintjéről az épületet

luk elérhető előnyöket illetően bizonyos köl-

egészére áttérve a költségeket, illetve az álta-

csönhatással is számolni kell. A napsütésből, 55


illetve az emberek és az elektromos készülé-

referenciaesetnél is alacsony (a zárt építmény

kek által kibocsátott hőenergiából származó

és adott felhasználói viselkedés miatt) a me-

energianyereség aránya például a szigetelés

chanikus szellőzőrendszer fejlesztése révén

vastagsága és a beérkező napenergia növelésé-

elérhető lehetséges fűtésiigény-csökkenés ki-

vel kissé csökken, ami a szigetelés révén elér-

sebb, a megfelelő marginális költség pedig

hető energiahatékonyság-javulást kissé mér-

valamivel nagyobb lesz, ami befolyásolja a

sékli, és a megfelelő marginális költség vala-

költséggörbe jellegét (a marginális költség

melyest megnő.

meredekebben nő).

Miután meglévő épületek esetében a geometri-

A fűtés kapacitásigénye általában nem teljesen

ai arányok vagy a tájolás adott (és csak korlá-

igazodik az évi fűtési igény mérséklődésének

tozott mértékben módosítható), az energiataka-

mértékéhez, mivel itt a leghidegebb és nap-

rékossági fejlesztési potenciál az egyes épület-

energia-többletet sem adó napokból kell kiin-

elemek fejlesztési lehetőségeiből is levezethe-

dulni. Kisebb olaj-, gáz- és fafűtéses rendsze-

tő. Új létesítményeknél viszont az építészeti

rek alkalmazásával meglehetősen szerény mér-

koncepció révén az energiaigény jelentős mér-

tékű az elérhető költségcsökkenés, nem úgy a

tékben befolyásolható – kerülve például az

talajhőt hasznosító hőszivattyúknál, amely

árnyékolást és a nagy ablakméreteket részesít-

esetben érezhetően csökken a beruházási költ-

ve előnyben. Emellett nagyobb döntési sza-

ség. A MJ/m2-ben megadott térfűtési igényhez

badságot kap a tervező a nettó energiaigény

(Qh) kapcsolódó költségek és előnyök éves

kielégítésének módját illetően is, mivel helyhi-

szinten is becsülhetők (3. ábra). Az ábra segít-

ány, meglévő elosztórendszerek stb. nem kor-

ségével a lakásgazdálkodás más költségeleme-

látozzák.

ivel, köztük a lakbérrel való egybevetésre is van lehetőség. A teljes éves költség a leszámí-

Különböző kiindulási feltételek és építészeti

tolással éves szintre hozott, az energiahaté-

koncepciók mellett új épületek esetében a

konyság javítását célzó tőkeköltségek és a fű-

marginális költség görbéi és az energiahaté-

tési energia költségeinek összegeként határoz-

konyság javulása is viszonylag hasonlóak.

ható meg. A nettó teljes éves költség (a járulé-

Nagyobb eltérések az átlátszó épületelemek

kos előnyök figyelembevétele nélkül) a jelen-

arányától és minőségétől, illetve az alkalma-

leg alkalmazott építési módoknak megfelelő

zott szellőzési megoldásoktól függően tapasz-

térfűtési igények (200–250 MJ/m2) körzeté-

talhatók. Ha például a légcsere aránya már a

ben, kezdetben egy meglehetősen lapos görbe 56


olaj

25

éves költség, CHF/m

2

gáz hőszivattyú

20

olajfűtés felárral gázfűtés felárral

15 10 5 0 0

50

100

150

200

250

Qh, MJ/m2.a

éves költség, CHF/m

2

30 25 20 olaj 15

gáz hőszivattyú

10

olajfűtés felárral gázfűtés felárral

5 0 0

50

100

150

200

250

300

2

Qh, MJ/m .a

3. ábra A hőtermelésben és elosztásban elérhető költségcsökkenés figyelembevételével felmerülő éves költségek társasházak (balra) és családi házak (jobbra) esetén. (Olaj- és gázfűtés, 210 CHF/t CO2 kibocsátási felárral)

mentén változnak. Például 40–60 MJ/m2-es

m2-es lakásnál havi 20–30 CHF többletköltség.

fajlagos fűtési igény-csökkenéshez még abban

Amennyiben számolunk egy 210 CHF/t CO2

az esetben is igen szerény költségek járulnak,

mértékű CO2-adó bevezetésével összefüggő

ha azzal a valószínűtlen feltételezéssel élünk,

energiaár-emelkedéssel is, a költséggörbe még

hogy az energiaár a fejlesztés élettartama alatt

laposabbá válik, a gazdaságossági optimum

mindvégig 0,055 CHF/kWh marad. A térfűtési

pedig balra, az alacsonyabb fajlagos energia-

igény 100 MJ/m2 teljes, illetve 2–3 CHF/m2

igény felé tolódik.

nettó költség árán csökkenthető, ami egy 120 57


A 3. ábrán szereplő értékek nem a legjobb

• A régi duplaüveges ablakok kettős, vagy

gyakorlatnak megfelelő költségeket képviselik,

hármas üvegréteggel ellátott, aszimmetrikus

ezért a jövőben a költségnövekedés a tanuló-

üvegezésű vagy speciális anyagú üvegből

pénz csökkenése és a méretgazdaságossági

készült új ablakokra cserélése, valamint a

előnyök miatt mérséklődni fog. A költséggör-

rolók felújítása és ásványi szigetelő anya-

bétől eltérően a beruházási költségek már köz-

gok alkalmazása egyaránt mérsékli a bejutó

vetlenül a referenciapont után meredeken

külső zajt. A külső zaj miatt felmerülő, a

emelkednek, ezért ebből kiindulva nem juthat

lakbérek változásában kifejezhető vesztesé-

el egyetlen építési megoldás sem az energiaha-

get más tanulmányok 1 dB-re vetítve a lak-

tékonyság és gazdaságosság szempontjából

bér 0,6–0,9%-ára becsülték. A kutatók sze-

egyaránt optimális megoldáshoz.

rint e veszteség az ablakok megfelelő felújításával a felére mérsékelhető. Zajos környéken a hármas üvegezésnek köszönhető-

A hőszigetelési beruházások járulékos előnyei

en a potenciális lakbér 3–7%-át is elérheti a kiesés-csökkenés. • A Zürcher Kantonalbanknak a vásárlási

Az adott területen a magán- és a közszférában

hajlandóság alakulása vizsgálatával (hedonic

egyaránt felmerülhetnek járulékos előnyök. A

pricing) készített becslése szerint egy csalá-

magánszektorban ezek hatásainak figyelembe-

di ház energiatakarékos ablakai az értékesí-

vételére a gazdaságossági számítások során

tési ár 2–3,5%-át teszik ki. Egy másik, a

mutatnak a következők néhány példát:

„Minergie” védjegy minősítési feltételeit ki-

• A fűtést illetően javuló komforttal kapcsola-

elégítő, újonnan épült családi ház esetében ez az arány (5%-os szórással) 9%.

tos empirikus vizsgálatok során a fal és a belső légtér hőmérséklete közötti különbség

• A kiválasztott példák szerint a zajártalom

lehet mérvadó. Amennyiben az ezzel kap-

csökkentése jelentős mértékben befolyásol-

csolatban más kutatók által megállapított

hatja a hőszigetelési beruházások jövedel-

mértéket érvényesítjük (e hőmérsékleti kü-

mezőségét. A közvetlen nettó költségek (le-

lönbséget 5 °C-kal csökkentjük), a szoba-

számítolt éves beruházási összeg, mínusz az

hőmérséklet a komfortérzet romlása nélkül 1

energiaköltség-csökkenés) sokszor valóban

°C-kal mérsékelhető – e tényező számításba-

elmaradnak a fent említett járulékos elő-

vétele azonban csak néhány CHF/kWh-s

nyök becsült értékétől: a 2–4 CHF/m2-es

költségmegtakarítást eredményez.

nettó közvetlen költség (3. ábra) a jellemző 58


100–200 CHF/ m2-es éves lakbér 1–4%-a.

amikor egy tiszta levegőjű környéken a la-

A 2–4 CHF/m2-es közvetlen költséget tőké-

kásban főzéskor stb. keletkező nedvesség és

sítve (3,5% reálkamat és 35 éves gazdasági

szennyeződések okoznak a lakóknak gon-

élettartam mellett) 8-16 ezer CHF adódik,

dot. E hatások számszerűsítéséhez azonban

ami a jellemzően 500 000–900 000 CHF ér-

a megfelelő epidemiológiai adatok tanul-

tékesítési ár 1–2%-a. Jelenlegi árakon egy,

mányozására és/vagy alkalmas gazdasági

a „Minergie” minősítési feltételeit kielégítő

becslési módszerek (pl. a fizetési hajlandó-

épület teljes nettó közvetlen költsége 7–10

ság) alkalmazására lenne szükség. Egy ta-

CHF/m2 (tőkésítve 3–7%), 3–5 CHF/m2-es

nulmány szerint megfelelő levegőminőségű

(210 CHF/t) CO2-adóval pedig 1–3%.

új lakásért akár 5%-kal is hajlandók többet

• A lakás komfortját jelentős mértékben javít-

fizetni a bérlők, amit beszámítva, az ener-

ja a belső levegő minősége is – különösen

giahatékonyság javulása révén elérendő

forgalmas környéken, ahol a bejutó levegő

megtakarítás szükséges mértéke csökken –

szűrésével, vagy a külső levegő kevéssé

nemkülönben az erősen csökkenő marginá-

szennyezett oldalon való bevezetésével ér-

lis költség is (ld. a nyíllal jelölt helyet az 4.

hető el javulás. A másik szélsőséges eset,

ábrán).

közvetlen költségek alacsonyabb szobahőmérséklet miatti előnyök beszámításával a zajártalom csökkenése miatti előnyök beszámításával (alsó becsült érték) a zajártalom csökkenése miatti előnyök beszámításával (felső becsült érték)

0,07

0,05 0,04

a szellőztetés miatti komfortosabb levegőminőség gazdasági kihatása

0,03

CHF/kWhUE

0,06

0,02 0,01 0,00

250

200

150

Qh. MJ/m2a

100

50

0

4. ábra Szigetelési beruházások marginális költséggörbéi bizonyos járulékos előnyök (nagyobb komfort, zajvédelem, jobb levegőminőség a szellőzőrendszernek köszönhetően) és olajfűtés figyelembevételével

59


Energiagazdasági megfontolások – a marginális költséggörbék segítségével

mazható építési technológiák. Ami például a 2010-ben előreláthatólag fűtést igénylő összes lakóterületet illeti, ez családi házak esetében körülbelül 27 millió m2, társasházaknál pedig

Az energiagazdaságosság optimalizálási célki-

25 millió m2. Más forrás szerint új lakások

tűzései eltérőek az általános vállalkozói gazda-

fűtési igénye (a melegvíz és az átalakítási

ságossági kalkulációkéitól. Közületi gazdasági

veszteség

és népjóléti nézőpontból optimális energiaha-

MJ/m2, ami azt jelenti, hogy a szigetelés vas-

tékonyság akkor érhető el, ha az adott célkitű-

tagsága nem is éri el a korábban említett 12–14

zés elérését lehetővé tevő különböző megoldá-

cm-t.

beszámításával)

körülbelül

400

sok marginális (nem pedig átlagos) költségei megegyeznek. Nemzetgazdasági szinten az

A referenciaesetre számítva 2010-re az új la-

energiaigények bizonyos energiaárszint, vagy

kóépületekhez kapcsolódó összesített éves

meghatározott CO2-adó melletti csökkenése

fűtési igény 7600 TJ. Amennyiben megfelelő

potenciális lehetőségeinek meghatározására is

energiatakarékossági intézkedésekre (padlók,

össze lehet állítani marginális költséggörbéket,

tetők, falak és az ablakok) kerülne sor, Svájc

segítségükkel valamennyi potenciális lehető-

új családi házainak egészében az éves fűtési

ség figyelembe vehető.

igényt 0,10 CHF/kWhUE marginális költségszint mellett 1300 TJ-lal lehetne mérsékelni.

Marginális költséggöbe megszerkesztéséhez

Ezt az igényt 0,20 CHF/kWhUE marginális költ-

adott termikus és építőipari paraméterek alap-

séggel további 935 TJ-lal lehetne csökkenteni.

ján megfelelő referenciát kell találni új lé-

Amennyiben a legjobb gyakorlatnak megfelelő

tesítmények, illetve külön a felújítások ese-

megoldásokat (pl. minden épületben szellőző

tére, lehetőség szerint a komplett épületre vo-

rendszert) alkalmaznák, a marginális költségek

natkozóan. Ezután országos szinten becsülni

csaknem 50%-kal alacsonyabbak is lehetné-

szükséges a szóba jöhető fejlesztési intézkedé-

nek. A megbízhatóbb arány azonban itt csak

sek lehetséges számát, amihez a szegényes

30%, a marginális költségek ugyanis 0,23–0,38

svájci energetikai statisztika miatt kérdőíveket

CHF/kWhUE -ra tehetők, az adott helyzettől és

is felhasználtak. Újonnan készülő épületek

a fűtési módtól függően, ha a teljes szellőzési

esetében viszonylag könnyű egy ilyen orszá-

költséget az energiahatékonyságra terhelik. E

gos modellt szerkeszteni, mivel ismertek a

marginális költségeket kell egybevetni a hő-

jövőben létesülő lakónegyedek és az alkal-

energia áraival (hosszú távú, átlagos energiaár 60


osztva a rendszer hatásfokával). A hőenergia

munkák mellett – ahogy azt az utóbbi 10–15

költsége 0,05 CHF/kWh (a jelenlegi fűtő-

év tapasztalatai is alátámasztják – joggal felté-

anyagárak mellett) és körülbelül 0,1 CHF/kWh

telezhető, hogy ebben a körben számottevő

lehet (a várható áremelkedés és/vagy CO2-adó

energiatakarékossági felújításokra is sor fog

figyelembevételével). A fenti előfeltételeket

kerülni. Ami pedig a marginális költséggörbét

kombinálva, de járulékos előnyökkel még nem

illeti, feltételezték, hogy az elkövetkező 10 év

számolva 0, illetve igen alacsony nettó költ-

során az épületek falainak további 15%-át szi-

ségszint kalkulálható. Társasházak esetében a

getelik, mégpedig 12 cm helyett 20 cm vasta-

jövőben fűtendő mintegy 25 millió m2 éves

gon (ld. az 4. ábrát). A tetőkre vonatkozóan a

hőigénye a referenciaszinten körülbelül 5600

referenciaeset 1,5 millió m2 (6,5%) 12 cm vas-

TJ. Kellő energiahatékonysági beruházásokkal

tag hőszigetelését feltételezi, és a marginális

a bruttó fűtési igény itt 0,1 CHF/kWh bruttó

görbén a szigetelés vastagságát 14 cm-ről 20

marginális költségszinten mintegy 700 TJ-lal

cm-re növelik. Feltételezték továbbá, hogy 1,9

lenne mérsékelhető.

millió m2 (8,3%) esetében nemcsak a cserepezést és/vagy az alátétezést újítják fel, hanem

Az energiatakarékossági rekonstrukció eseté-

szigetelést is beiktatnak.

ben a referenciának tekintendő fejlesztés leírása valamivel bonyolultabb, mivel ehhez sokfé-

Jelentős mértékű, körülbelül 1100 TJ térfűtés-

le kiindulási adat összegyűjtése és feldolgozá-

igény-csökkenés lehetséges, ha a bruttó margi-

sa szükséges. Mivel ez utóbbit még nem sike-

nális költség 11 CHF/kWh. E költségszinten a

rült elvégezni, az országos szinten érvényes-

hőtechnikai referenciafejlesztésen túl további

nek tekinthető felújítási marginális költséggör-

9%-kal lehetne mérsékelni a fűtési igényt az

bék összeállításához bizonyos előfeltételezé-

1900 és 1961 között épített családiház-állo-

sekből kellett kiindulni. Ennek dacára a kapott

mánynál, 0,09-0,13 CHF/kWhUE bruttó margi-

eredmények eléggé informatívak, amit az

nális költségtartományban pedig újabb 3%-

alábbi példa is érzékeltet.

kal. Hosszabb távon e költségcsökkenés mértéke a fűtőrendszereknél elérné a 0,01–0,03

Az 1900 és 1961 között épített családi házak-

CHF/kWh-t, az energiaköltségeknél az utóbbi

nál alapul vehető referenciaesetben a térfűtési

évek árai alapján kalkulálva a 0,04–0,06

igény 2010-re megvalósuló csökkenésének

CHF/kWh-t, várható jövőbeni árakon pedig a

feltételezett mértéke 7%, miután a fenntartási

0,08–0,11 CHF/kWh-t.

61


A 2010-ig várható műszaki fejlődés költség-

vel stb.) támogatják, az érintett üzleti vállalko-

csökkentő potenciálját is beszámítva az amúgy

zások lehetőséget kapnának a megfelelő ta-

is magas értéket további 500 TJ-lal lehetne

pasztalatok megszerzésére, a tanulási időt kö-

növelni, amikor már a pincék falainak szigete-

vető nagysorozatú gyártásra/szolgáltatásra.

lését és a külső falszigetelés megerősítését változatlan energiaárak mellett is gazdaságo-

Következtetések és további lehetőségek

san lehetne elvégezni. Az adott épületkategóriában ez a teljes hőigény újabb 2%-át jelenti, vagy pedig az itt eszközölhető felújítások 20%-os megvalósíthatóságát.

A lakóépület-állomány hőszigetelése javításának költségszerkezete és az ilyen intézkedé-

Nagy ingatlan-portfoliót kezelő befektetők,

sekhez kapcsolódó járulékos előnyök figye-

főként az adminisztratív testületek és a politi-

lembevétele meglehetősen komplex téma. A

kusok számára fontos körülmény, hogy a hő-

tárgyalása során korábban tett egyszerűsítések

szigetelésekkel kapcsolatos intézkedések terü-

egyfelől az energiatakarékossági költségek

letén már a múltban is megfigyelhető volt bi-

alábecsléséhez, másrészt pedig a jövőbeni árak

zonyos műszaki/gazdasági fejlődés. A gyakor-

szerepének nem megfelelő tükrözéséhez vezet-

lat tanúsága szerint az új technológiák alkal-

tek. Az ismertetett kutatás ezzel szemben arra

mazásuk kiterjedtségének megkétszereződése

a következtetésre jutott, hogy korábban egyál-

esetén 10–20%-kal kevesebb költséggel való-

talán nem hőszigetelt épületrészek (falak,

síthatók meg, mint anélkül. Az energiatakaré-

mennyezetek vagy pincék) szigetelése az

kossági intézkedések (különösen az építési

esetek túlnyomó többségében gazdaságos,

jellegűek) költségszerkezete azonban eltérő,

különösen akkor, ha a kalkulációt a hosz-

ezért az elkövetkező két-három évtizedben

szabb jövőbeni időszakban várható energia-

várható költségcsökkenés becsléséhez az egyes

árak megfelelő becslésével is kiegészítik.

összetevők esetén más és más árindexek al-

Energiagazdasági szemszögből a kiegészítő

kalmazására van szükség. Amennyiben az

szigetelés a járulékos előnyök (pl. betegség és

energiahatékonyság javítására irányuló intéz-

az ehhez kapcsolódó jövedelemkiesés és bizo-

kedéseket megfelelő feltételek kialakításával

nyos „külső” környezeti költségek elkerülése)

(ideiglenes támogatási programokkal, adóked-

figyelembevételével a 0,008–0,034 CHF/kWh,

vezményekkel, exporttámogatással, termelési

az üvegházhatású gázok kibocsátásának csök-

kooperációkkal, az igények közös kielégítésé-

kenésének hatásait is beszámítva pedig a 62


0,045–0,08 CHF/kWh tartományban költség-

tési alapként és kísérleti terepként is felhasz-

hatékony.

nálhatók a szabványok megújításánál; • a jobb hőszigetelés eredményeként az ener-

További, a tanulmány keretében nem tárgyalt

giatermeléshez kapcsolódóan elkerülhető,

járulékos makrogazdasági előnyök is említhe-

néhány CHF/kWh-ra becsülhető külső költ-

tők, köztük az energiaimport kiváltása haté-

ségek megfelelő központi szabályozási in-

kony hazai termékekkel, a megtakarított ener-

tézkedéseket (pl. CO2-adó vagy törvény)

giaköltségek felhasználása másutt, a kínálkozó

indokolnak, egyéb járulékos előnyöket (pl.

exportlehetőségek, valamint a foglalkoztatás

zajvédelem, levegőminőség) pedig a lakás-

bővülése – különös tekintettel a vidéki és a

bérlettel kapcsolatos jogi szabályozás meg-

hátrányos helyzetű régiók tekintetében. Az

újításával kellene figyelembe venni;

épületfelújítások és az energiatakarékos új

• a hőszigetelési intézkedések járulékos elő-

építkezés más környezet- és éghajlatvédelmi

nyeinek számszerűsítése és megfelelő fi-

intézkedésekhez viszonyítva igen alacsony,

gyelembevétele érdekében a beruházási

gyakran negatív költségigénye energiagazda-

döntésekben e területen további kutatásokra

sági és éghajlati politikai nézőpontból csekély

lenne szükség.

jelentős potenciális lehetőségeket nyit e fejlesztési irány előtt. Az utóbbi 30 év során

Összeállította: Dr. Balog Károly

szerzett tapasztalat és a jelen vizsgálat eredményei alapján megfelelő kiaknázásuk érdekében a következő eszközök és intézkedések

Irodalom

érdemelnek figyelmet: • az építési szabványoknak az energiatakaré-

[1] Jacob, M.: Marginal costs and co-benefits of energy

kossági követelményekkel és a kielégítésük-

efficiency investments – the case of the Swiss

re módot adó technológiai megoldásokkal

residential sector. = Energy Policy, 34. k. 2. sz.

összhangban álló megújítása és e szempon-

2005. jan. p. 172–187.

toknak megfelelő, rendszeres karbantartása;

[2] Eckmanns,

• a svájci „Minergie”, a német „Passivhaus” és

Gebäuden.

A.:

Rationelle

=

http://www.bfe.admin.ch/themen/

Energienutzung

00507/00607/index.html?lang=de.

más hasonló szabványok és védjegyek vetí-

63

in

A lakások energiatakarékossági befektetéseinek határköltségei és járulékos előnyei a svájci tapasztalatok

Recommend Documents