ALAPÍTÓ OKIRAT a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény és az egyéb kapcsolódó jogszabályok alapján egységes szerkezetbe foglalva. I. FEJEZET A TÁRSASÁG MEGALAKULÁSA 1.
A társaság cégneve:
Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Korlátolt Felelősségű Társaság
2.
Rövidített cégneve:
Püspökladányi Városüzemeltető Kft.
3.
A társaság székhelye:
4150 Püspökladány, Kossuth u. 26.
4.
A társaság telephelyei: 4150 Püspökladány, Árpád u. 61-63. 4150 Püspökladány, Álom zug 0280/82 hrsz. 4150 Püspökladány, Debreceni u. 1. 4150 Püspökladány, Damjanich u. 4. 4150 Püspökladány, Zrínyi u. 1. 4150 Püspökladány, Keleti sor 1859 hrsz. 4150 Püspökladány, Hosszúháti út 0280/71 hrsz. 4150 Püspökladány, Hosszúháti út 0427/6 hrsz, 0427/7 hrsz 4150 Püspökladány, Rákóczi u. 5. 4150 Püspökladány, Petőfi u. 62. 4150 Püspökladány, Kossuth u. 6. 4150 Püspökladány, Petőfi u. 65. 4150 Püspökladány, Vajda u. 53.
5. A társaság fióktelepe:
6.
A társaság alapítója: alapító neve: székhely:
4161 Báránd, 07 hrsz. 8313 Balatongyörök, Böngyéres u. 37.
Püspökladány Város Önkormányzata 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2.
7.
A társaság jogi személy.
8.
A társaság tevékenységi köre a TEÁOR’08 alapján:
Víztermelés, -kezelés, -ellátás (főtevékenység) Gőzellátás, légkondicionálás Szennyvíz gyűjtése, kezelése Nem veszélyes hulladék gyűjtése Veszélyes hulladék gyűjtése Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Hulladék újrahasznosítása Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés Út, autópálya építése Vasút építése Híd, alagút építése Folyadék szállítására szolgáló közmű építése Elektromos, híradás-technikai célú közmű építése Vízi létesítmény építése Egyéb m.n.s. építés
Bontás Építési terület előkészítése Villanyszerelés Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés Egyéb épületgépészeti szerelés Vakolás Épületasztalos-szerkezet szerelése Padló-, falburkolás Festés, üvegezés Egyéb befejező építés m.n.s. Tetőfedés, tetőszerkezet-építés Egyéb speciális szaképítés m.n.s. Gépjárműjavítás, - karbantartás Közúti áruszállítás Költöztetés Raktározás, tárolás Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás Nyomás (kivéve: napilap) Nyomdai előkészítő tevékenység Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás Egyéb sokszorosítás Épületépítési projekt szervezése Lakó- és nem lakó épület építése Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység Saját tulajdonú ingatlan adásvétele Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Ingatlankezelés Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység PR, kommunikáció Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás Reklámügynöki tevékenység Médiareklám Piac-, közvélemény-kutatás Egyéb foglalás Építményüzemeltetés Általános épülettakarítás Egyéb épület-, ipari takarítás Egyéb takarítás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése Sport, szabadidős képzés Sportlétesítmény működtetése Temetkezés, temetkezést kiegészítő szolgáltatás M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás Szakorvosi járóbeteg-ellátás Víztermelés, - kezelés, -ellátás Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem Ital-kiskereskedelem Dohányáru-kiskereskedelem Szállodai szolgáltatás Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás Kempingszolgáltatás Rendezvényi étkeztetés Egyéb vendéglátás Film-, video-, televízióműsor-gyártás Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai Film-, video-, televízióprogram terjesztése Filmvetítés Hangfelvétel készítése, kiadása
Egyéb távközlés M.n.s. egyéb információs szolgáltatás Oktatást kiegészítő tevékenység Általános járóbeteg-ellátás Egyéb humán-egészségügyi ellátás Testedzési szolgáltatás Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység Fizikai közérzetet javító szolgáltatás ezek
9.
A társaság tartama: az alapító a társaságot határozatlan időre hozza létre.
10.
A társaság üzleti éve azonos a naptári évvel.
11.
A társaság törzstőkéje : ....000.000,- Ft, azaz .................... forint, amely ......-Ft pénzbeli, és ........-Ft nem pénzbeli hozzájárulásból áll.
12.
Az alapító pótbefizetési kötelezettséget írhat elő, ha az a veszteségek fedezésére szükséges. A pótbefizetési kötelezettség évente legfeljebb öt alkalommal határozható el, és legfeljebb alkalmanként 10.000.000 Ft erejéig terjedhet. A befizetést a határozat meghozatalától számított 60 napon belül kell teljesíteni. A pótbefizetés csak pénzzel teljesíthető, beszámításnak nincs helye. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tag részére vissza kell fizetni, a visszafizetésre csak a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor.
13.
A társaság felett a törvényességi felügyeletet a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság mint Cégbíróság látja el.
II. FEJEZET A TÁRSASÁG BELSŐ JOGVISZONYAI 1.
A társaság belső jogviszonyaiban keletkezően a követendő magatartási szabályt a Gazdasági társaságokról szóló törvény, mögöttes jogszabályként a Polgári Törvénykönyv, valamint a magyar jognak feltétlen alkalmazást kívánó más jogszabályai határozzák meg.
2.
A társaság saját részére üzletrészt nem szerezhet és nem vonhat be.
3.
A társaság fennállása alatt az alapító a törzsbetétet a társaságtól nem követelheti vissza.
4.
A társaságnak a törzstőke fedezéséhez szükséges vagyonából az alapító részére fizetést teljesíteni - a mellékszolgáltatást és a törzstőke leszállítást kivéve - tilos. III. FEJEZET AZ ALAPÍTÓ HATÁSKÖRE
1.
Az alapítóra tartozik minden olyan ügy eldöntése, amelyet a jogszabály, vagy a jelen Alapító Okirat a hatáskörébe utal. Ezen túlmenően, ha jogszabály kifejezett rendelkezése nem állít fel tiltó szabályt, az alapító minden ügyet magához vonhat, és abban rendelkezhet.
2.
Az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása; b) osztalékelőleg fizetésének elhatározása; c) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése; d) elővásárlási jog gyakorlása a társaság által; e) az elővásárlásra jogosult személy kijelölése; f) az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása; 3
g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q) r) s) t) u) v) w) x) y)
3.
eredménytelen árverés esetén döntés az üzletrészről; üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése; a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat; az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársával köt; a tagok, az ügyvezetők, a felügyelőbizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése; a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése; az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása; a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása; a társasági szerződés módosítása; a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása; törzstőkeemelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása; törzstőkeemelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése; törzstőke felemelésekor, illetve az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása; törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása; az ügyvezető részére a felmentvény megadása; mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
Az ügyvezető az alapító által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet a határozatok könyvében. A határozatot annak meghozatala után nyomban be kell vezetni a határozatok könyvébe. A határozat csak ezt követően válik érvényessé. IV. FEJEZET AZ ÜGYVEZETŐ
1.
A társaság ügyvezetője: 2012................... napjától határozatlan időre: Név:...................... lakcím: ....................... anyja neve: .............................. adóazonosító jel: ………
A társaság ügyvezetői tevékenységüket munkaviszonyban látják el. 2.
Az ügyvezető jogosult társasági részesedést szerezni (beleértve a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzést) a társasággal azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben (Ptk. 685. § c.) pont), továbbá jogosult vezető tisztségviselői pozíciót betölteni a társasággal azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban illetve szövetkezetben; ehhez a taggyűlés külön hozzájárulása nem szükséges.
3.
Az ügyvezető és közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.) pont), valamint élettársa jogosult a saját nevében vagy javára a társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket kötni.
4.
Az ügyvezető és közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.) pont), valamint élettársa a társaságnál a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.
5.
Nem lehet ügyvezető az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült. Akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató társaságban nem lehet ügyvezető. Akit a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, az ítélet hatálya alatt nem lehet ügyvezető. A gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság ügyvezetője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. Az ügyvezető az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségei megszegésével a társaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel. Az ügyvezető a gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, az ügyvezetési feladatait a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A társaság legfőbb szerve évente a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról döntő taggyűlésen napirendre tűzi az ügyvezető előző üzleti évben végzett munkájának értékelését, és határoz az ügyvezető részére megadható felmentvény tárgyában. A felmentvény megadásával a legfőbb szerv igazolja, hogy az ügyvezető az értékelt időszakban munkáját a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegességét szem előtt tartva végezték. A felmentvény hatálytalanná válik, ha utólag a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a felmentvény megadására alapul szolgáló információk valótlanok vagy hiányosak voltak. Az ügyvezető a társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni.
6.
Az ügyvezető csak természetes személy lehet. E feladat csak személyesen látható el, képviseletnek nincs helye. A ügyvezető az új ügyvezetői megbízás elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.
7.
A 2. - 5. pontokban foglalt szabályok megszegésével a társaságnak okozott kár megtérítésére vonatkozó igényt a kár bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet érvényesíteni.
8.
A társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét az ügyvezető látja el. A társaság alkalmazottaival szemben a munkáltatói jogokat az ügyvezető önállóan jogosult gyakorolni.
9.
Az ügyvezető a társaság tagjairól nyilvántartást (a továbbiakban: tagjegyzéket) vezet. A tagjegyzéken fel kell tüntetni valamennyi tag nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét) és törzsbetétét; a törzstőke mértékét; a társasági szerződésnek az esetleges pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamint az üzletrész átruházásának korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezéseit.
10.
A tagok személyében vagy üzletrészeiben bekövetkezett minden változást, így az üzletrészek átruházását (átszállását), felosztását, a társaság tulajdonába kerülését vagy bevonását az ügyvezetőnek át kell vezetnie a tagjegyzéken. Az ügyvezető köteles a tagjegyzéket, illetve a tagjegyzékben feltüntetett adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket a Cégbíróságnak benyújtani.
11.
Ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője, törvényességi felügyeleti eljárás keretében a taggyűlést bármelyik tag vagy hitelező kérelmére a Cégbíróság hívja össze. V. FEJEZET A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 5
1. A közpénzek felhasználása átláthatóságához, célszerűségének biztosításához fűződő érdek alapján jelen Társaság vonatkozásában kötelező Felügyelő Bizottság létrehozása, a társaság formájára és működésének módjára való tekintet nélkül – a többségi tulajdonos állam egyedi döntésétől függetlenül – mivel azt a törvény a köztulajdon védelme érdekében előírja. 2. A Felügyelő Bizottság három tagból áll. 3. A felügyelő bizottsági tagok újraválaszthatók és bármikor visszahívhatók. 4. A Felügyelő Bizottság tagjait az alapító az alábbi személyekben jelöli ki: 2012................. napjától 2017. ............................... napjáig terjedő határozott időtartamra: ................ (a.n.: .................., lakcíme: ...................................) ......................... (a.n.: ..............., lakcíme: ................................) ......................... (a.n.: ..................., lakcíme: .....................................) 5. A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság tagjai sorából választ elnököt. 6. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek a felügyelő bizottsági tevékenységben nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében a gazdasági társaság tagja, illetve munkáltatója nem utasíthatja. 7. A Felügyelő Bizottság hatáskörében eljárva: a.) saját ügyrendjét megállapítja b.) a Felügyelő Bizottság a társaság könyveit és iratait – ha szükséges szakértők bevonásával – megvizsgálhatja c.) kezdeményezheti a társaság ügyvezetőjének visszahívását d.) számviteli törvény szerinti beszámolóról írásbeli jelentést készít e.) ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a társasági szerződésbe, illetve a gazdasági társaság legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a gazdasági társaság, illetve a tag érdekeit, az alapítót értesíti f.) a Felügyelő Bizottság tagjai a képviselő testület ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt, a Társaságot érintő napirendben 8. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét külön íven szövegezett okiratban állapítja meg. 9. a.) b.) c.)
A Felügyelő Bizottság elnöke a társasági törvény és a társasági szerződés rendelkezései keretében: összehívja és vezeti a bizottság üléseit gondoskodik az ülés jegyzőkönyvének vezetéséről az évi rendes taggyűlésen előterjeszti a bizottság jelentését a társaság működéséről VI. FEJEZET A KÖNYVVIZSGÁLÓ
1.
A társaság könyvvizsgálója 2012. …… napjától 2017. …………. napjáig: név: Megyesi Tibor anyja neve: Vágó Rozália lakcím: ………………………….. Kamarai nyilv.sz.: 006419
2.
A könyvvizsgáló:
a./ ellenőrzi a Számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét. A könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról az alapító nem hozhat döntést. b./ az alapító elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, és véleményét ismerteti. E nélkül a jelentésről az alapító érvényesen nem dönthet. c./ betekinthet a társaság könyveibe, az ügyvezetőtől, a felügyelő bizottság tagjaitól, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálhatja; d./ ha megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely az ügyvezető vagy a felügyelő bizottság tagjainak e törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles az alapító döntését kérni. e./ ha az alapító a szükséges döntést nem hozza meg, vagy nem a jogszabályok által megkívánt döntést hozza meg, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó Cégbíróságot értesíteni. 3.
A könyvvizsgáló megbízatásának időtartama öt év; újraválasztható és bármikor visszahívható.
4.
A könyvvizsgáló az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségei megszegésével a társaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel.
5.
A könyvvizsgálót az e tisztségéhez tartozó tevékenysége körébe munkáltatója nem utasíthatja.
6.
A könyvvizsgáló az alapító által meghatározott díjazásban részesül.
7.
Nem lehet könyvvizsgáló az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült.
8.
Akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató társaságban nem lehet könyvvizsgáló.
9.
Nem lehet könyvvizsgáló a gazdasági társaság alapítója, illetve tagja, a gazdasági társaság vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója, továbbá a gazdasági társaság munkavállalója e minőségének megszűnésétől számított három évig.
10.
A könyvvizsgáló a társaság ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek megőrizni.
11.
A könyvvizsgáló nevét és lakcímét, továbbá a személyében beálló változást - bejegyzés és közzététel végett - a társaság köteles a Cégbíróságnak bejelenteni. VII. FEJEZET CÉGJEGYZÉS
1.
A társaság cégjegyzésére és képviseletére az ügyvezető és cégvezető önállóan jogosultak. A cégjegyzés akként történik, hogy az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégszöveg alá az ügyvezető és cégvezető önállóan saját nevüket a hiteles cégaláírási nyilatkozatnak megfelelően írják.
2.
Az ügyvezető, illetve a társaság alkalmazottai a társaság ügyeinek vitelére - a jogszabályi rendelkezések megtartásával - kötve vannak az alapító döntéseihez. 7
3.
A képviseletre jogosult személy köteles névaláírását a Cégbíróságon benyújtani, vagy a céget a Cégbíróságon személyesen jegyezni. VIII. FEJEZET A TÖRZSTŐKE FELEMELÉSE ÉS LESZÁLLÍTÁSA
1.
A törzstőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával, valamint a törzstőkén felüli vagyon terhére. A törzstőke felemeléséről az alapító jogosult dönteni a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával.
2.
A törzstőkét vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával csak akkor szabad felemelni, ha valamennyi korábbi törzsbetétet teljes egészében befizették.
3.
Vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával megvalósuló törzstőkeemelés esetén tőkeemelésben részt vevő új tagoknak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell nyilatkozniuk arról, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
4.
Az alapító a törzstőke felemelését a társaság törzstőkén felüli vagyonából is elrendelheti. A törzstőke ilyen felemelése a tagok törzsbetéteit - külön befizetés nélkül - a korábbi törzsbetéteik arányában növeli.
5.
Az alapító a törzstőkét leszállíthatja, a Gt.-ben meghatározott esetekben pedig köteles azt leszállítani. A törzstőke – a Gt-ben foglalt feltételes tőkeleszállítást kivéve - nem szállítható le hárommillió forintnál alacsonyabb összegre. Ha a leszállítás a törzsbetétek hányadának visszafizetésével történik, a megmaradó törzsbetétek legkisebb összege nem lehet kevesebb százezer forintnál.
6.
A törzstőke leszállítása esetében az erről döntő alapítói határozatban meg kell határozni, hogy a törzstőke leszállítása tőkekivonás vagy a veszteség rendezése érdekében, illetve a saját tőke más elemeinek növelése céljából történik-e.
7.
A törzstőke leszállítását kimondó határozatról - a Cégbíróságnak történt bejelentést követően - az ügyvezető a Cégközlönyben kétszer egymás után, harmincnapos időközzel hirdetményt köteles közzétenni. A hirdetményben ismertetni kell a törzstőke leszállítását kimondó határozat meghozatalának napját, az eredeti és a leszállított törzstőke mértékét, valamint a leszállítás módját, egyúttal fel kel hívni a társaság hitelezőit, hogy a törzstőke leszállításához hozzá nem járuló hitelezők követeléseiket a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harminc napon belül jelentsék be. Az ismert hitelezőket külön is fel kell hívni a bejelentés megtételére.
8.
Azoknak a hitelezőknek az igényeit, akik a társaságnál a határidő alatt jelentkeztek, és a törzstőke leszállításához nem járultak hozzá, ki kell elégíteni, vagy számukra - le nem járt követelés esetén biztosítékot kell nyújtani. A határidő eltelte után az ügyvezetőnek be kell jelentenie a Cégbíróságnak, hogy a törzstőke leszállításához hozzá nem járuló hitelezők kielégítése, illetve részükre biztosíték nyújtása megtörtént. A bejelentéshez mellékelni kell a hirdetményeket tartalmazó lappéldányokat. A törzstőke leszállítását a cégjegyzékbe csak a bejelentést követően lehet bejegyezni.
9.
A törzstőke leszállítása alapján a tagoknak visszafizetéseket csak a leszállításnak a cégjegyzékbe történt bejegyzése után szabad teljesíteni. IX. FEJEZET A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE, VÉGELSZÁMOLÁS
1.
Megszűnik a gazdasági társaság:
a./ ha a taggyűlés elhatározza jogutód nélküli megszűnését; b./ ha a taggyűlés elhatározza jogutódlással történő megszűnését; c./ a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; d./ a Cégbíróság Ctv.-ben meghatározott okok megszűntnek nyilvánítja; e./ a bíróság felszámolási eljárás során megszűnteti e./ jogszabály így rendelkezik. 2.
A gazdasági társaság a cégjegyzékből történő törléssel szűnik meg, amely a hivatalos lapban közzétételre kerül.
3.
Az alapító a zárómérleg jóváhagyásával egyidejűleg határoz az ügyvezető, a végelszámoló és a könyvvizsgáló felmentéséről.
4.
Ha jogutód nélkül szűnik meg a társaság - a fizetésképtelenség miatt indított felszámolási eljárást kivéve - végelszámolásnak van helye. A végelszámolást a 2006. évi V. törvény alapján kell lefolytatni.
5.
Az alapító a végelszámolás megindításáról szóló határozatában kijelöli a végelszámolót. Végelszámolóként az ügyvezetőn kívül más személy is kijelölhető. A társaság megszűntnek nyilvánítása esetén a Cégbíróság rendeli ki a végelszámolót.
6.
A társaság végelszámolással történő megszűnése esetén a végelszámolási eljárásról szóló cégbírósági végzés közzétételét követően a végelszámoló maga is köteles a Cégközlönyben hirdetményt közzétenni a végelszámolási eljárásról, amely tartalmazza a végelszámoló nevét és lakóhelyét, és azt a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételt követő negyven napon belül jelentsék be a végelszámolónak.
7.
A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont törvény eltérő rendelkezése hiányában - az alapítónak kell visszaszolgáltatni. A társaság megszűnésekor felosztott vagyonból a neki jutó rész erejéig tartozik helytállni az alapító a társaság megszűnésétől számított öt évig.
8.
A végelszámolás alatt álló társaság vagyonának felosztására csak a társaság törlését követően kerülhet sor.
9.
Az alapító és a végelszámolók közötti vitákban a bíróság dönt. X. FEJEZET VEGYES RENDELKEZÉSEK
1.
A társaság üzleti éve azonos a naptári évvel.
2.
A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény és a kapcsolódó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
3.
A jelen alapító okiratot dr. György Péter ügyvéd, a György Ügyvédi Iroda (1136 Budapest, Balzac u. 39.) tagja szerkesztette és ellenjegyezte. A társaság tagja egyidejűleg meghatalmazza az eljáró ügyvédet a társaság Cégbíróság előtti képviseletével.
A jelen okiratot az alapító elolvasta, megértette, és mint akaratával mindenben egyezőt, jóváhagyólag aláírta. 9
Budapest, 2012………….
……………………………………… Püspökladány Város Önkormányzata Alapító
Igazolom, hogy a társasági szerződés egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a társasági szerződés módosítások alapján hatályos tartalomnak.
Ellenjegyzem: dr. György Péter
