A L A P Í T Ó O K I R A T

SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u. 69. 233/2007.

KIVONAT

Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2007. január 24-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

Tárgy: Szociális Otthon működéséhez szükséges okiratok elfogadása.

Sényő Község Képviselőtestületének 2/2007.(I.24.) Kt. számú határozata

ALAPÍTÓ OKIRAT

Kótaj Község Képviselő-testületének 4/2007 (I. 23.) számú határozata Sényő Község Képviselő-testületének 91 /2006 (XII. 01.) számú határozata Napkor Község Képviselő-testületének 79/2006 (XII. 12.) számú határozata

Nyírtura Község Képviselő-testületének 226/2006 (XII. 28.) számú határozata

A helyi önkormányzatok társulásairól szóló 1997.évi CXXXV.törvény 8.§-ban foglaltak alapján Kótaj Község Önkormányzata, 4482 Kótaj Szent István út 13. Sényő Község Önkormányzata, 4533 Sényő Kossuth út 69. Napkor Község Önkormányzata, 4552 Napkor Kossuth út 23. Nyírtura Község Önkormányzata 4532 Nyírtura Arany J. út 14.

2005.január 21.-én Társulási megállapodást kötöttek, melyet a fenti számú képviselőtestületi határozataikkal 2006. December 01.-én módosítottak. A Társulási megállapodás alapján, önkéntes és szabad akaratukból, egyenjoguságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök, és arányos tekerviselés alapján a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvényban foglaltak alpján, a támogató

szolgálat,

családsegítő

szolgálat,

házi

segítségnyújtás,

jelzőrendszeres

házisegítségnyújtás, nappali ellátás, idősek otthona, valamint a gyermekek védélméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvényben foglaltaknak megfelelően közös intézményt hoznak létre, közös fenntartásban, az alábbi székhellyel, illetve telephelyekkel. A közösen fenntartott intézmény neve: Szociális Szolgáltató Központ Gesztor Település: Kótaj Község Önkormányzata, 4482 Kótaj Szent István út 13.

ALAPÍTÓ OKIRAT 1.

A költségvetési szerv (a továbbiakban: intézmény) neve

2

Szociális Szolgáltató Központ 2.

Az intézmény székhelye - 4482 Kótaj, Szent István út 13.

3.

Az intézmény telephelyei: - 4533. Sényő, Kossuth út 22. - 4533. Sényő, Kossuth út. 33. - 4552 Napkor Kossuth út 23. - 4552. Napkor, Kállói út 58. - 4532. Nyírtura, Arany János út. 14. - 4532. Nyírtura, Rákóczi u. 54. - 4482. Kótaj, Petőfi út 47. - 4482. Kótaj, Vasvári P. út. 6.

4.

Az intézmény szervezete:

A szociális ellátásról és igazgatásról szóló 1993. évi III. tv. 85/C. § alapján Integrált Intézmény. (Több szolgáltatási forma kerül megszervezésre egy szervezeti keretben, különböző telephelyeken) Szervezetileg az alábbi részlegek jönnek létre a felsorolt és részletezett feladatokkal:

Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik, akik, azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmenetileg nem képesek biztosítani. Az intézményi térítési díjat a képviselő testület rendeletben szabályozza, beszedéséről az intézményvezető gondoskodik. Ellátási területe: Kótaj, Napkor, Sényő, Községek Közigazgatási Területe

Támogató szolgálat .(Sztv, 65/C §)

3

A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyiszociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, segítségnyújtás

a

fogyatékos

személyek

kapcsolatkészségének

javításához,

családi

kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz, egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének lehetőségét. Ellátási területe: Kótaj, Napkor, Sényő, Nyírtura Községek Közigazgatási Területe

Házi segítségnyújtás (Sztv. 63. §)

Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, - azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik

4

- azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell -az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, -az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, Amennyiben

a

házi

segítségnyújtás

során

szakápolási

a

veszélyhelyzetek

kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában valósegítségnyújtást. feladatok ellátása válik szükségessé a házi segítségnyújtást végző személy, kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. Ellátási területe: Kótaj, Napkor, Sényő, Községek Közigazgatási Területe

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Sztv. 65 §) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk

és

szociális helyzetük miatt rászoruló, segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása, mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítás céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell •

az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenést,

•

a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,

•

szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

A fogyatékos személyek illetve pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik a támogató szolgáltatást, illetve a közösségi pszichiátriai ellátást nyújtó szolgáltatóval. Ellátási területe: Kótaj, Napkor, Sényő, Nyírtura Községek Közigazgatási Területe

A nappali ellátást nyújtó intézmények – idősek klubja (Sztv. 65/F. §)

5

A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban saját otthonukban élő, •

tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős korúk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,

•

tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvő beteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,

•

harmadik életévüket betöltött önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.

Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. Ellátási területe: Kótaj, Napkor, Sényő, Községek Közigazgatási Területe

Ápolást, gondozást nyújtó intézmények – idősek otthona (Sztv. 67. §) Az otthon azt a célt szolgálja, hogy az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. Ellátási területe: Kótaj, Napkor, Sényő, Községek Közigazgatási Területei, szabad férőhely kapacitás esetén a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás ellátási területe.

6

Családsegítés (64. §) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénes problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

A családsegítés keretében biztosítani kell •

a szociális és mentálhigiénes tanácsadást,

•

a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának segítését,

•

a veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetését, ennek keretében a szociális és egészségügyi szolgáltatók, intézmények és oktatási intézmények, gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelő és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételének biztosítását a megelőzésben,

•

a humán jellegű civil kezdeményezések elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,

•

a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, ill. egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

•

a

családokon

belüli

kapcsolaterősítést

szolgáló

közösségépítő,

családterápiás,

konfliktuskezelő meditációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. A családsegítés keretében végzett tevékenységnek-a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül-a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjainak tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha •

a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

•

a kiskorú érdekei-a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül-e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

Ellátási területe: Kótaj, Napkor, Sényő, Nyírtuta Községek Közigazgatási Területe

7

Gyermekjóléti szolgálat (Gyvt. 40. §.) A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelésioktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést. Elkészíti a védelembe vett gyermek gondozásinevelési tervét, felkérésre környezettanulmányt készít. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit. Ellátási területe: Kótaj, Napkor, Sényő, Nyírtuta Községek Közigazgatásin Területe

5.

Az intézmény típusai, szakmai besorolása: Integrált intézmény

Az intézmény az alábbi szociális alapszolgáltatásokat látja el: - Étkeztetés, - házi segítségnyújtás - családsegítés - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - támogató szolgálat - nappali ellátás - gyermekjóléti szolgáltatás Az intézmény az alábbi szakosított ellátási formákat látja el: - idősek otthona

8

6.

Az alapító szerv neve

Kótaj Község Önkormányzata 4482 Kótaj Szent István út 13. sz. Sényő Község Önkormányzata, 4533 Sényő Kossuth út 69.sz Napkor Község Önkormányzata, 4552 Napkor Kossuth út 23.sz Nyírtura Község Önkormányzata 4532 Nyírtura Arany J. út 14. sz

7.

Az intézmény felügyeleti szerve

Kótaj Község Önkormányzata, 4482 Kótaj Szent István út 13. sz. Sényő Község Önkormányzata, 4533 Sényő Kossuth út 69.sz Napkor Község Önkormányzata, 4552 Napkor Kossuth út 23.sz Nyírtura Község Önkormányzata 4532 Nyírtura Arany J. út 14. sz 8.

Az intézményvezető megbízásának rendje 1. Az intézmény vezetőjét Kótaj Község Képviselő-testülete , valamint a társult települések önkormányzatának képviselőtestületei bízzák meg pályázat alapján, egyúttal 5 évre szólóan határozott időre szóló megbízással jön létre a magasabb vezetői megbízás, a pályázati eljárás során egyeztetett munkaköri leírással együtt. 2. A vezetői feladat-, felelősség- és munkamegosztás rendszeréről, a vezetői hatáskörök átruházásának szabályairól és az egyéb (nem alapvető) munkáltatói jogkörök átruházásáról az intézmény szervezeti és működési szabályzatában rendelkezni kell.

9.

Intézmény szakágazati besorolása (TEÁOR ) és megnevezése: 85310 Szociális ellátás elhelyezéssel A fő tevékenységi körbe a felügyeleti szerv által meghatározott szociális feladatok ellátása tartozik.

9

10.

Az intézmény önkormányzati alapfeladatként ellátandó alaptevékenysége

(szakfeladatok és megnevezésük) Feladatköre:

11.

853202

Szociális étkeztetés

85317-0

Ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátás

85323-3

Házi segítségnyújtás

85324-4

Családsegítés

85323-3

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

85326-6

Nappali szociális ellátás

85324-4

Gyermekjóléti szolgáltatás

8532

Támogató szolgálat

Az intézmény ellátási területe: 1. Az intézmény ellátási területe a következő szolgáltatások esetében:

Étkeztetés: Ellátási területe: Kótaj, Napkor, Sényő községek közigazgatási területe

Támogató szolgálat: Ellátási területe: Kótaj, Sényő, Napkor, Nyírtura községek közigazgatási területe

Házi segítségnyújtás Ellátási területe: Kótaj, Napkor, Sényő, községek közigazgatási területe

Nappali ellátás Ellátási területe: Kótaj, Napkor, Sényő, községek közigazgatási területe

Családsegítés Ellátási területe: Kótaj, Napkor, Sényő, Nyírtura községek közigazgatási területe

Gyermekjóléti szolgáltatás Ellátási területe: Kótaj, Napkor, Sényő, Nyírtura községek közigazgatási területe

10

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Ellátási területe: Kótaj, Napkor, Sényő, Nyírtura községek közigazgatásin területe Idősek Otthona

Az intézmény ellátási területe szakosított ellátás esetében Sényő, Napkor, Kótaj,községek közigazgatási területei, valamint a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó települések közigazgatási területe. Ellátási területe: Kótaj, Napkor, Sényő, községek közigazgatásin területe

12.

Vállalkozási tevékenység

Az intézmény az önkormányzati feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 13.

Az intézmény szakmai feladatai: Az intézmény új feladatot a fenntartó jóváhagyásával módosított szakmai program alapján indíthat.

14.

Az intézmény alapítói vagyona induló tőke (mérleg) szerint: NINCS

15.

Az intézmény befektetett eszköz vagyona mérleg szerint: NINCS

16.

Az intézményi vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jogok A használati vagy szolgalmi joggal összefüggő rendelkezés nincsen.

Ingatlan

Helyrajzi száma

11

1. Sényő, Kossuth u. 22

66. hrsz.

2. Sényő, Kossuth u. 33.

421/4. hrsz

3. 4. 5. 6. 7. 8.

Az ingatlan kapacitásmutatók (teljesítménymutatók) adatai: - idősek otthona férőhelyszáma: 30 fő, - idősek klubja férőhelyszáma: 75 fő 17.

Az intézmény gazdálkodási jogköre 1. Az intézmény szakmailag önálló, gazdálkodását tekintve, részben önálló gazdálkodású költségvetési intézmény 2. Az intézmény rendelkezési jogköre kiterjed az összes rendelkezésére bocsátott előirányzatra. 3. Az előirányzat feletti rendelkezési jog gyakorlásával kapcsolatos egyéb kérdésekben a költségvetés végrehajtásának általános szabályairól szóló rendeletben, foglaltak szerint kell eljárni. 4. Saját szervezetére vonatkozó gazdálkodási feladatait az Alapító által jóváhagyott belső szabályzatok alapján látja el. 5. Az intézmény a rendelkezésére bocsátott előirányzatait az előírt keretszámok mértékéig használja föl. Kötelezettségvállalásai során köteles figyelembe venni – az előírt kivételektől eltekintve – a finanszírozási és likviditási ütemtervet, a rendelkezésre álló költségvetési fedezetet.

18.

Az intézmény a gazdálkodás megszervezésének módja szerinti besorolása

12

1. Az intézmény részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. 2. A részben önállóan gazdálkodó – szakmai - intézmény részben rendelkezik saját gazdasági szervezettel. 3. Saját gazdasági szervezete látja el egyes gazdálkodással összefüggő – Alapító által meghatározott – feladatait. További gazdálkodással összefüggő feladatait az alapító

által

meghatározott

önállóan

gazdálkodó

költségvetési

szerv,

a

Polgármesteri Hivatal látja el. 4. A saját gazdasági szervezet ellátja az analitikus tervezési, könyvvezetési, beszámolási és nyilvántartási, valamint analitikus adatszolgáltatási feladatokat. 19.

Az intézmény bankszámla kezelése, illetve felügyeleti szerve

1. Az intézmény önálló bankszámlával nem rendelkezik. 2. Pénzellátási rendszere a Kótaj Község, mint gesztor település Képviselőtestülete költségvetési elszámolási számláján történik. 4. Az intézmény házi pénztárkezelési joggal rendelkezik. 20.

Egyéb alapítói rendelkezések

20.1

Feladatok és hatáskörök, jogkörök:

Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik az intézményi gazdálkodási feladat- és munkamegosztással, képviseleti, szerződéskötési, kiadmányozási, iratkezelési, munkaerő-gazdálkodási jogköréről, az alapvető és egyéb munkáltatói jogok gyakorlásáról, az állandó és változó munkavégzési helyen történő foglalkoztatás szabályairól, a vezetők feladatai és hatáskörei megosztási rendjéről. 20.2

Szervezeti felépítés: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik a társult települések önkormányzatai és a hozzárendelt részben önállóan gazdálkodó intézmények közötti kommunikációs

és

információs

rendről,

valamint

költségvetés-tervezési,

vagyongazdálkodási és pénzügyi-számviteli feladatainak megosztásáról.

13

Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik továbbá az intézmény és az önkormányzatok közötti információszolgáltatási rendről. 20.3

Tevékenységi kör:

Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata részletesen rendelkezik az intézmény által önkormányzati feladatként kötelezően ellátandó feladatok jellemzőiről, feltételeiről, követelményeiről. 20.4

Működési rend:

Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik az intézmény által kötelezően ellátandó feladatok munkarendjéről, a főbb munkaköri csoportok feladatairól, jogairól és kötelezettségeiről, időbeosztásairól, a munkavégzés folyamatainak ellenőrzéseiről, az intézmény belső szakmai ellenőrzési és értékelési eljárásairól és más munkaszervezési kérdésekről. 21.

Záró rendelkezések Az intézmény vezetője gondoskodik az intézmény névtáblájáról, pecsétjéről, kötelező nyomtatványainak

beszerzéséről,

az

intézmény

Szervezeti

és

Működési

Szabályzatának és más előírt szabályzatok elkészítéséről.

Kótaj, 2006. December 01.

Orosz Mihály Polgármester

Kocsis József Jegyző

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT 4482. KOTAJ SZENT ISTVÁN út 13. sz.

14

SZAKMAI PROGRAM

15

A Szociális Szolgáltató Központ alapítói, ( Kótaj, Sényő, Napkor, Nyírtura Községek Képviselőtestületei) a társulási megállapodásban foglaltak alapján az alábbi szociális szolgáltatások közös fenntartását határozták el.

A Szociális Szolgáltató Központ tevékenysége: A szociálisan rászorultak részére: -

- Étkeztetés Idősek nappali ellátása 75 férőhelyes Idősek Klubjának működtetésével Idősek- gondozása, ápolása, 30 férőhelyes Idősek Otthonának működtetésével Gyermekjóléti Szolgálat működtetése, Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés Támogató szolgálat Az ellátási területen jelentkező igények felmérése, a gondozás megszervezése, más szolgáltatási formákhoz történő hozzáférés segítése, valamint tanácsadás biztosítása.

A feladatokat tekintve az intézmény működési területe Családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, támogató szolgálat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást érintően a Szociális Segítő Társulás - Kótaj, Sényő Napkor, Nyírturaközségek közigazgatási területei. Idősek klubja, idősek otthona, házi segítségnyújtás ellátási területe -Kótaj, Napkor, Sényő községek közigazgatási területei, szabad férőhely kapacitás esetén a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás ellátási területe. Az ellátási formák biztosítása integrált intézmény keretein belül, alap, nappali, bentlakásos intézményi formák egymásra épülésével valósul meg. A Szociális Segítő Társulás, mint integrált intézménytípus belső szervezeti munkamegosztással magában foglalja a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat alapellátási feladatait. Az alap, a nappali, valamint a bentlakásos intézmények részlegeiben foglalkoztatottak részt vehetnek több ellátási forma munkájában is. Az egyes ellátási formák közötti átjárhatóságot a dolgozók munkaköri leírása tartalmazza. Feladatunk különösen az ellátási területünkön élő lakosság körében, a szociálisan rászorultak érdekében az - Alap és szakosított ellátások működtetése az alapító okiratnak megfelelően - Az ellátási területünkön jelentkező igények felmérése, a gondozás megszervezése, más szolgáltatási formákhoz történő hozzáférés segítése, tanácsadás biztosítása - Az egyes részlegek tevékenységének összehangolása - Időskorúak, fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalan személyek alap ellátásának megszervezése, szakosított ellátásokhoz való hozzájutásuk segítése

16

- Együttműködünk a feladataink ellátása érdekében az egészségügyi, oktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, illetve munkaügyi intézményekkel, szolgáltató szervezetekkel.

Szociális Szolgáltató Központ szervezeti felépítése Az intézmény elnevezése: Az intézmény székhelye: Az intézmény fenntartója:

Szociális Szolgáltató Központ Kótaj Szent István u. 13. Kótaj, Napkor, Sényő, Nyírtura, Községek Önkormányzata

Az intézmény felügyeleti szerve:

Kótaj, Napkor, Nyírtura, Sényő Község Önkormányzata

Az intézmény működési területe:

Kótaj, Napkor, Sényő Nyírtura település és környező települések

Az intézmény telephelye:

Kótaj Vasvári Pál u. 6. Kótaj, Petőfi u. 47. Sényő, Kossuth u. 22 Sényő, Kossuth u. 33. Napkor Kossuth ú 23 Napkor, Kállói u. 58. Nyírtura, Arany J. 19. Nyírtura, Rákóczi u. 54.

Az intézmény célorientált működéséért, a feladatok zavartalan szakszerűségért, a Szociális Szolgáltató Központ mindenkori vezetője a felelős.

ellátásáért,

Vezető- helyettesi közalkalmazottja kaphat.

kinevezett

megbízást

az

intézmény

határozatlanidőre

A vezető, a vezető helyettes feladat- és hatáskörét, felelősségét a munkaköri leírás tartalmazza.

Szervezeti felépítése

17

FENNTARTÓK Kótaj Község Önkormányzata Önkormányzata

Sényő Község Önkormányzata

Napkor Község Önkormányzata

Nyírtura Község

Szociális Segítő Társulás Szakosított ellátások

Szociális Szolgáltató Központ igazgató Gyermekjóléti Szolgálat

Idősek otthona Szakmai egységvezető szociális

gondozó

és

ápoló családgondozó

Mentálhigiénés

munkatárs Foglalkoztatás szervező Étkeztetés Személyi segítő

Alapellátás

kisegítő (mosó-takarító) karbantartó mozgásterapeuta orvos diabetikus


Jelzőrendszeres támogató szolgálat Házi segítségnyújtás

Vezető gondozó

családsegítés

családgondozó

idősek klubja

klubvezető

szolgálatvezető Házi gondozó

szociális gondozó személyi segítő és ápoló

szociális gond és áp.

gépjármű vezető

19

A foglalkoztatottak létszámnormái ellátási típusonként Gyermekjóléti szolgálat Családgondozó

3 fő

ALAPELLÁTÁS - Étkeztetés Az étel kiosztásához - Házi segítségnyújtás Vezető gondozó Házi gondozó

3 fő 1 fő 11 fő

- Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Szociális gondozó- ápoló 6 fő (más feladattal is megbízott, illetve társadalmi gondozó) - Családsegítés Családgondozó

3 fő

- Idősek Klubja Klubvezető Szociális gondozó és ápoló Támogató szolgálat Szolgálatvezető Személyi segítő Gépjármű vezető

1 fő 5 fő

(osztott munkaidőben )

1 fő 4 fő 1 fő

SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁS - Idősek Otthona Intézményvezető Szakmai egységvezető Szociális gondozó és ápoló Mentálhigiénés munkatárs Foglalkoztatás szervező Kisegítő (mosó-takarító) Karbantartó

1 fő (osztott munkaidőben ) 2 fő 12 fő 1 fő 1 fő (osztott munkaidőben ) 1 fő 1 fő

Szerződéses jogviszonyban - Orvos (heti 4 órában) - mozgásterapeuta (heti 4 órában) A diabetikus étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat az intézményrendszerhez tartozó főzőkonyha élelmezésvezetője látja el.

Alapellátási feladatok ÉTkeztetés 1.) Célja, feladata Az étkeztetés keretében azoknak a szociális rászorultaknak biztosít legalább napi egyszeri meleg étkezést, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaiknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. 2.) Az ellátottak köre Étkezésben részesítjük azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes legalább a napi egyszeri meleg étkezésről más módon gondoskodni A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek, vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget biztosítunk az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget nyújtunk saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására. Az intézmény térítési díját a képviselőtestület rendeletben szabályozza, beszedéséről az intézményvezető gondoskodik 3.) Az ellátás módja, tartalma, formája, rendszeressége Az étkezés történhet az igénybevevők szükségleteinek megfelelően az étel - kiszolgálásával- egyidejű helyben fogyasztásával - elvitelének lehetővé tételével - lakásra szállításával. Az ellátás igénybe vevő részére, ha egészségi állapota indokolja, a házi orvos javasolja a diétás étkeztetést biztosítjuk. Igény esetén munkaszüneti és pihenő napokon az étkeztetés lehetőségét biztosítjuk.

Az ellátás igénybevételének módja:

Az ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve, a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy-ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta önállóan, terjeszti elő. Az ellátás iránti kérelemről az önkormányzat képviselőtestületének határozata alapján az intézmény vezetője, dönt. Az intézményvezető írásban értesíti döntéséről az ellátást, igénylőt, illetve törvényes képviselőjét.

21

Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézményvezető döntését vitatja az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz, fordulhat, aki határozattal dönt a vitás kérdésben. Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézmény vezetője megállapodást köt az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével Az intézményvezető a megállapodást 15 napon belül megküldi a fenntartónak. A megállapodás tartalmazza: • az ellátás kezdő időpontját • az ellátás időtartamát • a szolgáltatás formáját, módját, körét, • az étkezési térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat • az ellátás megszüntetésének módjait, eseteit.

A szolgáltatást végző és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja: Étkeztetés esetén a szolgáltató és az igénybe vevő a kapcsolatot a szolgáltatási igényre vonatkozó kérelem benyújtásától kezdődően, az igénylővel, illetve az igénylő törvényes képviselőjével, az intézmény szociális szolgáltatást végző dolgozóján keresztül étel kihordása esetén az ellátott otthonában személyesen napi kapcsolatot tart fen. Ha az ellátást igénybe vevő kérelmében az ellátást elhordással kérte, a szolgáltató és az ellátást igénybe vevő a kapcsolatot tartást szintén személyesen az intézményben naponta biztosítja. Ha az étkeztetés biztosítása házi segítségnyújtás keretében történik, a kapcsolat tartás az intézmény és a házi gondozó között napi kapcsolattartási lehetőség személyesen az ellátott otthonában biztosított. Az étel helyben fogyasztása esetén a kapcsolattartás személyesen az intézményben napi kapcsolattartási lehetőséggel valósul meg. A szolgáltatást igénybevevőnek lehetősége van az étkeztetés igénybevételére a személyes gondoskodást nyújtó alapellátás, illetve szakosított ellátások keretében igénybe venni, ezáltal az intézményi jogviszony fennállása idejében a kapcsolattartást az intézménnyel személyesen, az intézmény nyitvatartási idejében megvalósítani, egyéb kapcsolattartási lehetőség telefonon, fax, postai út az intézményben rendelkezésre áll. 1.

Az intézet valamennyi dolgozójának törekedni kell az ellátott bizalmának megnyerésére és elmélyítésére. Viselkedésük legyen tisztelettudó és tiszteletet parancsoló, legyenek mindig pártatlanok, kerüljék a részrehajlást. Tartsák tiszteletben az ellátott személyiségi jogait.

2.

A gondozó személyzet feladatának ismeretében, szakmai szabályok, végrehajtásában legyen határozott, magabiztos, nyugodt, ne legyen elutasító, de bizalmaskodó sem. Teremtsen és tartson rendet, és ezt követelje meg mindenkitől.

22

Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok

Az ellátottak jogai: - a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alap- és nappali ellátásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó a törvényben meghatározott általános és speciális jogokat biztosítjuk - A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett vizsgáljuk. - Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézményvezetője évente tájékoztatatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. -

a tájékoztató tartalmazza: o az intézmény működési költségének összesítését, o az intézményi térítési díj havi összegét, o az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét,

- A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel: - az élethez, emberi méltósághoz - a testi épséghez, - a testi-lelki egészséghez való jogra.

Az ellátottak védelmével kapcsolatos szabályok - Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Az intézményvezető köteles biztosítani, hogy az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére.

23

- Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. - Az intézményvezető 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni, a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhez vételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal.

Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai - Az ellátást igénybe vevő személynek, törvényes képviselőjének joga van az ellátott állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információk megismerésére. Az intézményvezetője a felülvizsgálatot megelőzően, valamint a felülvizsgálatot követően írásban tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt – annak állapotát figyelembe véve – illetve törvényes képviselőjét a felülvizsgálat céljáról, folyamatáról, valamint annak eredményéről. A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen: o Az akadálymentes környezet biztosítására, o Az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására, o A képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapot fenntartás vagy javítás lehetőségeinek megteremtésére, o Az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására, o Társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények szolgáltatások igénybe vételére, elérésére. - A gondnokság alatt álló jogosult érdekeinek védelmében az intézményvezető köteles kezdeményezni új gondnok kirendelését, ha a gondnok a gondnoki teendőket nem megfelelően látja el, különösen, ha nem a gondnokolt érdekeinek figyelembevételével végzi ezen feladatokat. Az ellátottjogi képviselő -

Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire.

24

A szociális szolgáltatást végzők jogai -

-

A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: o A házi segítségnyújtást végző szociális gondozó, ideértve a vezető gondozó o A családgondozó o Az előgondozással megbízott személy

Az intézet valamennyi dolgozójának törekedni kell az ellátott bizalmának megnyerésére és elmélyítésére. Viselkedésük legyen tisztelettudó és tiszteletet parancsoló, legyenek mindig pártatlanok, kerüljék a részrehajlást. Tartsák tiszteletben az ellátott személyiségi jogait. A gondozó személyzet feladatának ismeretében, szakmai szabályok, végrehajtásában legyen határozott, magabiztos, nyugodt, ne legyen elutasító, de bizalmaskodó sem. Teremtsen és tartson rendet, és ezt követelje meg mindenkitől.

- Az intézményvezető 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni, a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhez vételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal.

6.) Működési helye:

Sényő, Kossuth u. 33. Kótaj, Petőfi u. 47. Napkor, Kállói u. 58.

25

házi segítségnyújtás

Az 1993. évi III tv. 63.§ értelmében a házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: • Az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését •

Az önálló életvitel fenntartásában az ellátott körülményeinek megtartásában való közreműködést

•

A vészhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást

•

Amennyiben szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtás végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.

és

lakókörnyezete

higiénés

Székhelye: 4482 Kótaj, Szent István u. 13. Az ellátottak számára nyitva álló helyiségek: Kótaj, Vasvári Pál u. 6. Napkor, Kállói u. 58. Sényő, Kossuth u. 22.

Célja, feladata A házi segítségnyújtás célja az igénybevevő önálló életvitelének fenntartása, szükségleteinek megfelelően lakásán, lakókörnyezetében való biztosítása. A házigondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükségletek - saját környezetében - életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően - meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen

A házi segítségnyújtás keretében megvalósítandó konkrét feladatok, Létrejövő kapacitások, nyújtott szolgáltatás elemek, tevékenységek: A házi segítségnyújtás területén társult önkormányzatok ellátási területein a szociálisan rászorult ellátást igénybe vevő részére segítséget nyújt saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémák megoldásában. Önálló szakmai egységként a területi kapacitás: Kótaj 27 ellátott Napkor 57 ellátott Sényő 30 ellátott. - az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása, fenntartása - az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása 26

- közreműködés a személyi és lakókörnyezeti higiénia megtartásában - közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében (különösen bevásárlás, takarítás, mosás, meleg étel biztosítása) - segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásban - segítségnyújtás, az ellátást igénybe vevőt érintő vészhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult vészhelyzet elhárításában - részvétel az egyéni és csoportos szabadidős foglalkoztatás és rehabilitációs programok szervezésében - az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban - előgondozást végző személlyel való együttműködés - szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe való beköltözés segítése A házigondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik a háziorvosi szolgálattal, a körzeti védőnővel, a kórházi szociális nővérrel, valamint szociális intézménnyel, egészségügyi és szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményekkel. - Kótaj község és a feladatellátás terén társult települések, Sényő- Napkor községek területén élő lakosság körében felmerülő alapellátási igények folyamatos figyelemmel kísérése - az intézmény által biztosított szolgáltatások gondozási feladatok ellátásának koordinációja, a szakmai munka összehangolása, szervezési, vezetési feladatok ellátása - a szociális munka gyakorlati hatékonyságának és hatásosságának elősegítése - a szolgáltatásokra és a gondozási munkára vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok érvényre juttatása - kapcsolattartás más szociális illetve egészségügyi intézményekkel - a házigondozási szolgáltatás és szociálpolitikai eszközrendszer fejlesztésének elősegítése - más típusú ellátás szükségessége esetén, annak kezdeményezése Létrejövő kapacitások, nyújtott szolgáltatás elemek, tevékenységek: A szociális gondozás komplexitása több gondozási elem együttes alkalmazásával valósul meg. Előgondozás: • gondozási igények felmérése • a gondozott megismerése • fizikai, mentális állapotfelmérés Fizikai ellátás • szűkebb, tágabb környezet rendbetétele • élelmezés • ruházat (textília) • higiénés feladatok Egészségügyi ellátás • egyéni szükségletnek megfelelő ápolási-gondozási feladatok • rendszeres orvosi felügyelethez hozzásegítés • szakorvosi ellátáshoz juttatás segítése • prevenciós tevékenység 27

• • •

szűrővizsgálatokhoz eljuttatás gyógyszer-gyógyászati segédeszköz ellátás kórházi ápolás

Mentálhigiénés ellátás • mentális irányítás • egyéni bánásmód • társas kapcsolatok fenntartása, kiépítése • környezet ártalmainak megelőzése Foglalkoztatás • fizikai foglalkoztatás • szellemi-kulturális foglalkoztatás • szórakoztató foglakoztatás • a teljes izoláció elkerülése • szabadidő strukturálása • önellátó képesség helyreállítása, szinten tartása, fejlesztése

Érdekvédelem • hivatalos ügyek intézése • érdekképviseleti fórumok igénybevétele • személyiségi jogok védelme

A szakmai program megvalósítása várható követelményeinek, eredményességének, az ellátórendszerben betöltött szerepének és hatásának értékelése

A házi segítségnyújtás a társult települések ellátási területein már működő szociális szolgáltatás. A társult települések a szolgáltatást önálló intézmények keretein belül biztosították. A Szociális Segítő Társulás, mint intézményfenntartó társulás a szakmai programban megvalósítani kívánt feladatokat, mint önálló szakmai egységet működteti a Sényő-KótajNapkor községek ellátási területein. A népesség elöregedése, a munkanélküliség, a hajléktalanság, a gyermekszegénység jelentős terheket ró az önkormányzatokra, a szociális ellátórendszerre, melynek kiépítettsége elmarad az igényektől. A Szociális Segítő Társulás ellátási területén a háztartások közel 16%ban él idős vagy gondozásra szoruló beteg ember, a 60 évesnél idősebb népesség kedvezőtlen, sokan szorulnak gondozásra, ápolásra. A szakmai programban foglalt feladatok megvalósulása során az idős, beteg ember, illetve szociálisan rászorult az önellátó képességeinek helyreállítása, szinten tartása, fejlesztése eredményeképpen tovább maradhat saját lakókörnyezetében, otthonában, a bentlakásos intézményben történő elhelyezése az otthoni ápolás, gondozás következtében nem indokolt, vagy csak későbbi időpontban kerül tartós intézményi elhelyezésbe. Az intézményfenntartó társulás szervezeti integrációjának eredményei:

28

• • • • • • • • • • • •

egymásra épülő szolgáltatás hatékony minőségi ellátás komplex ellátás biztosítása rugalmas munkaszervezés a rászorulók többlépcsős gondozása személyre szabott gondoskodás racionálisabb szakmai és pénzügyi gazdálkodás szakmai személyzet átcsoportosítása humánerőforrás jog, minőségibb kihasználása biztonság megteremtése intézményi filozófia, értékrendszere megalapozása speciális szolgáltatások bevezetése

Más intézményekkel történő együttműködés módja

A házi segítségnyújtás célja, az ellátást igénybevevő önálló életvitelének fenntartása, szükségleteinek megfelelően, az ellátás lakókörnyezetében történő biztosítása. A házi gondozó a gondozási tevékenység során együttműködik a házi orvosi szolgálattal, védőnővel, valamint más szociális intézményekkel, egészségügyi és szociális alap, illetve szakellátást nyújtó intézményekkel. A házi gondozó szolgálat munkatársa segítő kapcsolatot alakít ki napi rendszerességgel, ismétlődő feladatellátása során az ellátást igénybe vevővel, az ellátást igénybevevő ellátási szükségletének megfelelően, lakókörnyezetével, család-, szomszéd-, barát, mint természetes támogatórendszerrel. A házi segítségnyújtásban közvetlenül résztvevő házi gondozó, ha az ellátási szükséglet alapján indokoltnak tartja, a vezető házi gondozó által meghatározottaknak megfelelően, felveszi a kapcsolatot a csoportos szabadidős foglalkozásokat, más típusú egészségügyi és szociális ellátást nyújtó intézményekkel. A vezető házi gondozó az intézményvezető iránymutatásainak megfelelően az ellátási igények színvonalasabb, hatékonyabb kielégítése céljából kapcsolatot tart fenn az ellátást igénybe vevő családi és lakókörnyezetével, módszertani intézményekkel, fenntartóval, polgármesteri hivatallal, hatóságokkal, egészségügyi intézményekkel, társintézményekkel, kulturális intézményekkel, civil szervezetekkel, érdekvédelmi-, ellátottjogi képviselővel.

Az együttműködés módja Az intézményvezető-, vezetőgondozó-, házigondozó-, társadalmi gondozó legalább havi rendszerességgel megbeszélést tart, ahol az ellátási szükségleteknek megfelelően, egyéni

29

gondozási- ápolási tervben foglaltak szerint kerül kialakításra az ellátást igénybe vevő kapcsolatrendszere. A más intézményekkel történő együttműködés történhet személyesen, telefonon, levélben, elektronikus levélben. Az intézményvezető rendszeresen részt vesz szakmai továbbképzéseken, ágazati minisztérium-, módszertani intézmények által szervezett szakmai értekezleteken, konferenciákon; folyamatosan kapcsolatot tart fent más intézmények vezetőivel, vezető munkatársaival. Részt vesz az intézmény működését érintő fenntartói testületi üléseken, személyesen képviseli intézményét, más intézmények, szervezetek rendezvényein.

30

- családtagok iroda - rokonok - szomszédok - barátok

Módszertani Ápoló- Gondozó Intézmény Szakoly

Kótaj

képviselő Napkor Sényő testületei Nyírtura

CSALÁD MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY POLGÁRMESTERI HIVATAL

- Műszaki, üzemeltetési

községek

- Szociális előadó - Pénzügyi csoport - Anyakönyvi Hivatal

FENNTARTÓK

SZOCIÁLIS SEGÍTŐ TÁRSULÁS HATÓSÁGOK

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK KAPCSOLATRENDSZERE

TÁRSINTÉZMÉNYEK CIVILSZERVEZETEK

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK

egyházak szervezetek .karitatív szervezetek - Szociális és Gyámhivatal

- Nappali ell. nyújtó intézmények

- könyvtár

önsegítő

- MÁK - Ápolást-gond. nyújtó intézmények - APEH - Rehabilitációs ell. nyújtó int. alapítványok - ÁNTSZ - Családsegítő központok - KHT - Tűzoltóság - átmeneti ell.hely. nyújtó int. Önkéntes segítők - Bíróság - Speciális ellátás nyújtó int. - IFI-ZÓNA - ÁSZ (pszichiátriai; fogyatékosok, hajl. egyesület - Munkavédelmi felügyelő szenvedélybetegek átmeneti és tart. Vöröskereszt - Környezetvéd. felügyelő elhelyezést nyújtó intézményei) Máltai Szeretet - Nyugdíjbiztosító - Ellátott jogi képviselő Szolgálat - Egészségbiztosító - Vám-és Pénzügyőrség - Katasztrófavédelem - Gyámhatóság

- oktatási intézmény - teleház - IFI CENTRUM - Média - Hangos könyvtár

Szakmai szervezetek mozgáskorlátozottak siket és nagyothallók

-

vakok és csökkentlátók Vesebetegek SM klubok

-

pszichotikus betegek

-

drog-alkohol ellenes klubok

32

A szolgáltatás megkezdése előtt megtett előkészületek A kistelepülések problémája összetett jelenség, mely magában foglalja a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségeit, melynek eredményes kezelése komplex megoldásokat igényel. A lehetséges eszközök egyike, a többcélú kistérségi társulások létrehozása, illetve a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulásba való részvétel, majd ezen belül a Szociális Segítő Társulás, valamint mikrokörzeti társulás létrehozása volt elsődleges célul kitűzve. Ezek az új szervezeti keretek pénzügyi ösztönzőket nyújtanak a közszolgáltatások, köztük a szociális és gyermekjóléti alap-, és szakosított ellátások szakmailag és gazdaságilag hatékonyabbak és hatásosabb ellátások biztosítására. A szociális és gyermekjóléti ellátások korábban önállóan működtek a társult települési önkormányzatok ellátási területein. A költségvetési törvény keretei között biztosított állami normatíva mind az alap, mind a szakosított szociális szolgáltatások terén folyamatosan csökken, ugyanakkor a többcélú kistérségi társulások által felállt új szervezeti formákba működő intézményekben ellátottak után az állam kiegészítő normatívát biztosít a társult intézmények fenntartására. A szolgáltatás új szervezeti formában történő megkezdése előtt, helyzetfelméréseket végeztünk a szociális ellátórendszer minden szegmensére kiterjedően. A helyzetelemzéseket a következő témák köré csoportosítottuk: A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás, azon belül a Szociális Segítő Társulás -

Népesség és demográfiai helyzete Kor összetétele Háztartásban élők száma Ápolási díjban részesülők száma Közgyógy igazolványban részesülők száma Különböző nyugdíj és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma Házi segítségnyújtásban részesülők száma Nappali ellátásban részesülők száma Családsegítő szolgálatban részesülők száma Gyermekjóléti szolgálat gondozási eseteinek száma

A helyzetelemzés során több pillérre támaszkodtunk: -

Már elkészült szolgáltatástervezési koncepciók Tanulmányok, szakirodalmak Központi Statisztikai Hivatal adatai Célzott interjús felmérések Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Operatív Fejlesztési Programja Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Szociális Szolgáltatás Tervezési Koncepciója A társult Önkormányzatok Szociális Fejlesztési tervei A társult Önkormányzatok szociális ellátások problématérképe

A mikrokörzeti társulás jelenlegi helyzetének néhány specifikus jellemzője: Demográfiai helyzet -

Az 1000 főre jutó élveszületések száma o (Sz-Sz-B) Megyei átlag

9,9 11,3

-

Halálozási arány o (Sz-Sz-B) Megyei átlag

10,4 12,1

-

Elvándorlási mutató a lakó népesség ezrelékében o (Sz-Sz-B) Megyei viszonylatban

-1,5 -3,8

Kor összetétel a lakónépesség %-ban

Kistérség Sz-Sz-B Megye

0-14 éves

15-29 éves

30-59 éves

17, 6 26, 6

26, 1 22, 4

40, 2 39, 5

60-69 éves

70 éves összesen és felette 8, 2 7, 8 100% 8, 9 9, 4 100%

Háztartásban élők megoszlása

Eltartottak aránya Foglalkoztatottak aránya Inaktívak Munkanélküliek

Kistérség Sz-Sz-B Megye 28, 8% 30, 9% 36, 9% 30, 5% 29, 5% 34, 1% 4, 8% 5, 9%

Ápolási díjban részesülők 10. 000 lakosra jutó támogatottak száma


Alanyi jogon 15, 2 16

Méltányosság jogon 38 28, 7

Alanyi jogon az ellátásban részesülők 28, 5 % (Sz-Sz-B Megye 35,8%) Méltányossági alapon 71, 5 % (Sz-Sz-B Megye 64,2%) Közgyógyellátási igazolványban részesülő mikrokörzeti adatai -

10. 000 lakosra jutó igazolványok száma o Sz-Sz-B megyei átlag szám

147, 3 fő 98, 2 fő 34

-

Alanyi jogon o Sz-Sz-B Megye átlag

25, 1% 30, 7%

-

Méltányossági alapon o Sz-Sz-B Megye átlag

44% 35, 2%

-

Normatív alapon o Sz-Sz-B Megye

30, 9% 34%

Különböző nyugdíj és nyugdíjszerű ellátásokban részesülők száma Sz-Sz-B Megyében→ összesen: 189. 696 fő, ebből -

Öregségi nyugdíjas Időskorúak járadéka Hozzátartozói nyugellátásban részesül Rokkantsági nyugdíjas Korhatár alatti Baleseti járadék Mg. Szövetkezeti tagsági járadék Munkakép. Csökk. Járadék

58. 345 fő 830 fő 16. 055 fő 24. 491 fő 37. 347 fő 851 fő 1. 813 fő 35. 829 fő

A népesség összetételében magas a roma népesség aránya, különösen Kótaj községben, akiket a szegénységi tényezők és az etnikai hátrányok egyaránt érintenek.

Házi segítségnyújtásban részesülők aránya -

Kistérségi szinten o Sz-Sz-B Megyében

533 fő 3615 fő

-

60 éven felüliek száma o Sz-Sz-B Megyében

230 fő 352 fő

10. 000 lakosra 37 fő 10. 000 lakosra 62 fő

Nappali ellátásban részesülők -


617 fő 4128 fő

-


266 fő 402 fő


35

Családsegítő Szolgálatot igénybevevők száma

Szolgálatot igénybe vevők Lakónépesség %-ban Éves forgalom (alkalom) Napi átlag forgalom

Kistérség Sz-Sz-B megye 1677 fő 25915 fő 1, 2% 4, 4% 5142 fő 42. 183 fő 3 fő 2, 9fő

Gyermekjóléti szolgálat gondozási esetei

Kistérség Sz-Sz-B M.

Gondozásban Alapellátásban Védelembevét részesült gyermekek részesült 0-18 éves el % száma %-ban 1294 fő 27, 5 % 9, 2 % 8566 fő 42, 7 % 11, 4 %

Utógondozás 0-24 éves korra jutó gondozott 1 9, 2

36

37

Az önkormányzatok fejlesztési tervei Település KÓTAJ

Intézmény

Tervezett fejlesztés

Bentlakásos idősek otthona Támogató szolgáltatás

Létrehozása

NAPKOR

Idősek nappali ellátása Fogyatékosok ellátása

NYÍRTURA

Idősek bentlakásos otthona Idősek nappali ellátása Idősek bentlakásos otthona

SÉNYŐ

Megvalósítás Szakmai indokoltság időpontja 2006 után Szakmailag nem indokolt

Gépjármű állomány a meglévő szolgálatoknak; számítógépes eszközpark bővítése Létrehozása Megoldása

2007 Indokolt 2007 2007

Férőhelybővítés

2007.

Helyiségek bővítése Férőhelybővítés

2007. 2007.

Indokolt Szakmailag nem indokolt, kistérségi szinten már megvalósult Szakmai javaslat gondozási központ keretében Indokolt

Szociális ellátások problématérképe a települési önkormányzatok megítélése szerint 2006.

Település

Szoc.

int. Fejlesztési

Intézmények

Munkanélküliség

Idősellátás

Fogyatékos

Hajléktalan

Gyermek-

Étkeztetés

Házi

családsegítés

Elérhetősége

Kótaj Napkor Nyírtura Sényő

források hiánya

működésének finanszírozása

X X X

XX X

X XX

ellátás

X X XX

ellátás

védelem

XX

XX

XX

XX

segítségnyújtás

XX

- nagyon súlyos probléma - súlyos probléma

39

Az előzőekben bemutatott adatok alapján Megállapítást nyert, - hogy az ellátási területükön élők szegénysége az országos átlaghoz képest magas - egészségügyi helyzete szinte valamennyi dimenzióban alatta marad az országos átlagnak - megfelelő prevenciós intézkedések, az intézményrendszer fejlesztése, a lakosság szociális és egészségügyi rendszerének javítása nélkül további romlás várható. - A foglalkoztatási struktúra kedvezőtlen, magas az inaktívak és eltartottak aránya

Stratégiai célok -

Szervezetek, szakmai hálózatok fejlesztése, Az aktív korúak számára a foglalkoztatási lehetőségek bővítése a szociális szférában Egyéni szükségletekre rugalmasan reagálni képes szolgáltatások személyi és infrastrukturális feltételeinek biztosítása Kistérségi szolgáltatások kialakítása, összehangolása, Külső – belső perifériák komplex fejlesztése Szociális szakma és szektor presztízsének növelése Mikrotérségi kommunikáció fejlesztése, a térségi identitás érősítése A tudásalapú társadalom intézményrendszerének kialakítása

A helyzetelemzésből és az önkormányzatok által kidolgozott operatív fejlesztési tervekből, valamint a problématérképből kirajzolódó prioritások a következők: -

A vonatkozó törvényi előírásnak megfelelő szociális ellátórendszer létrehozása, fejlesztése, valamint működtetése, Már meglévő ellátási rendszer tárgyi feltételeinek javítása, és a helyi igényekhez igazodó szolgáltatások beindítása, Személyi feltételek biztosítása, a kialakítandó és a már működő szolgáltatások bővítéséhez, működtetéséhez.

Az ellátottak köre, demográfiai mutatói, szociális jellemzői, ellátási szükségletei A házi segítségnyújtás keretében gondoskodni kell. • a településen élő azon időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak • azokról a pszichiátriai betegekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, • azokról az egészségi állapotuk miatt rászorulószemélyekről akik ezt az eláátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várnak

40

jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban ellátottak köre

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell • az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, • a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, • szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult • az egyedül élő 65 év feletti személy, • az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy • a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. Ebben az esetben a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni. A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint kell igazolni. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezéséhez biztosítani kell - a segélyhívásokat fogadó diszpécserközpontot, - a segítségnyújtást, végző gondozókat foglalkoztató olyan szakmai központot vagy központokat, amelyek a teljes ellátási terület vonatkozásában biztosítják a gondozónak a helyszínre érkezését. Egy szakmai központ keretében legalább 40, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személy, illetve pszichiátriai beteg otthonában kell segélyhívó készüléket elhelyezni. A diszpécserközpontot úgy kell kialakítani, hogy annak folyamatos működése és elérhetősége biztosított legyen. Egy diszpécserközpont több szakmai központ ellátási területéről fogadhat segélyhívásokat. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetéséhez biztosítani kell - a műszaki rendszer körében az ellátottnál elhelyezett segélyhívó készüléket, jelzést továbbító berendezést, a jelzés fogadására alkalmas vevőberendezést, személyhívó kisközpontot, továbbá ügyeleti személyi számítógépet ügyeleti szoftverrel, - a gondozó saját felszerelése körében mobiltelefont, készenléti táskát, továbbá a gyors helyszínre érkezéshez szükséges feltételeket.

41

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás folyamatos készenléti rendszerben működik. A diszpécserközpont segélyhívás esetén - a segítséget kérő nevének, címének és az egyéb rendelkezésre álló információknak a közlésével - értesíti a készenlétben levő gondozót. A gondozónak 30 percen belül kell az ellátott lakásán megjelennie. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban tiszteletdíjban részesíthető társadalmi gondozók is alkalmazhatók, számuk azonban nem haladhatja meg a szakképzett szociális gondozók számát. A műszaki rendszernek alkalmasnak kell lennie az események dokumentálására, az önellenőrzésre, valamint a szociális gondozó helyszínre érkezésének nyugtázására. Az ellátottnál elhelyezett segélyhívó készüléknek testen viselhetőnek, ütés- és cseppállónak kell lennie. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szakmai programjának tartalmaznia kell még: - a használt műszaki rendszer leírását, - a segítségnyújtás - a segélyhívástól a krízishelyzet megoldásáig tartó - folyamatának a leírását. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén nem kell gondozási naplót vezetni és egyéni gondozási tervet készíteni. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely biztosítja az ellátott személy segélyhívása esetére a 24 órás készenléti szolgálatot, ügyeleti rendszerben, az ügyeletes gondozó helyszínre történő azonnali megjelenésével. A segélyhívás okául szolgáló probléma azonnali megoldása érdekében a gondozó megteszi az azonnali szükséges intézkedéseket. Szükség esetén további egészségügyi és szociális alap illetve szakellátás körébe tartozó ellátást kezdeményez. Jelzés esetén a hívás beérkezik a Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ diszpécser központjába; az ott lévő ügyeletes dolgozó mobiltelefonon értesíti a települések ügyeletes szakgondozót; a gondozó maximum 15 percen belül a segélyhívás helyszínéről a diszpécser központba visszajelzést tesz, majd azonnal megkezdi a probléma megoldásához szükséges lépéseket. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén segélyhívási jegyzőkönyvet kell vezetni, valamint a segélyhívásokról havi jelentést kell készíteni. A havi jelentést, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig elektronikus vagy postai úton meg kell küldeni a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás országos módszertani központjának. A beküldésre készített havi jelentésben nem kell feltüntetni az ellátottak nevét, csak az ellátotti létszámot kell megjelölni.

42



9,9 11,3

-


10,4 12,1

-


-1,5 -3,8



0-14 éves

15-29 éves

30-59 éves

17, 6 26, 6

26, 1 22, 4

40, 2 39, 5

60-69 éves






Kistérség Sz-Sz-B Megye Alanyi jogon az ellátásban részesülők Méltányossági alapon



28, 5 % (Sz-Sz-B Megye 35,8%) 71, 5 % (Sz-Sz-B Megye 64,2%)

Közgyógyellátási igazolványban részesülő mikrokörzeti adatai - 10. 000 lakosra jutó igazolványok száma o Sz-Sz-B megyei átlag szám - Alanyi jogon 25, 1%

147, 3 fő 98, 2 fő

43

o Sz-Sz-B Megye átlag

30, 7%

-


44% 35, 2%

-


30, 9% 34%




A népesség összetételében magas a roma népesség aránya, különösen Kótaj községben, akiket a szegénységi tényezők és az etnikai hátrányok egyaránt érintenek. Házi segítségnyújtásban részesülők aránya -


533 fő 3615 fő

-


230 fő 352 fő




617 fő 4128 fő

-


266 fő 402 fő


A feladatellátás szakmai tartalma módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását – szükségleteinek megfelelően – lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, valamint azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos

44

feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. A házigondozó feladati ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy asz ellátást igénybevevő fizikai, mentális, szociális szükséglete: a) saját környezetében, b) életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, c) meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység különösen a) az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása, b) az orvos előírása szerint alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása, c) a segítségnyújtás a higiénia megtartásában d) közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében (különösen bevásárlás, takarítás, mosás, meleg étel biztosítása) e) segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásban, f) segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában, g) részvétel az egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében, h) az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban, i) az előgondozást végző személlyel való együttműködés, j) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése. A házi gondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik az egészségügyi és szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményekkel. A vezető gondozó munkakörébe tartozó feladatok különösen a) a lakosság körében felmerülő alapellátási igények folyamatos figyelemmel kísérése, b) az intézmény által biztosított szolgáltatások, gondozási feladatok ellátásának koordinációja, a szakmai munka összehangolása, szervezési, vezetési feladatok ellátása, c) a szociális munka gyakorlati hatékonyságának és hatásosságának elősegítése d) a szolgáltatásokra és a gondozási munkára vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok érvényre juttatása, e) kapcsolattartás más szociális, illetve egészségügyi intézményekkel, f) az adott szociális intézmény és szociálpolitikai eszközrendszer fejlesztésének elősegítése, g) más típusú ellátás szükségessége esetén, annak kezdeményezése. A házi segítségnyújtásban részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni. Amennyiben a háziorvos véleménye alapján ápolási feladatok ellátása is szükséges, a gondozási terv ápolási tervvel egészül ki. A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát a vezető gondozó vagy a gondozás irányítója a gondozási tervben foglaltak figyelembevételével határozza meg. Rendszeres házi segítségnyújtás csak fertőzésmentes lakókörnyezetben rendelhető el. Ha fertőző beteg gondozása szükséges, ki kell jelölni egy gondozót, aki a fertőző állapot időtartama alatt kizárólag a fertőző beteget gondozza, ilyen esetben a fertőzés elkerülése érdekében szükséges tárgyi feltételeket és felkészítést biztosítani kell. A házigondozói tevékenységet hivatásos és/vagy társadalmi gondozó végzi. A társadalmi gondozó tiszteletdíjban részesíthető. A házigondozó napi gondozási tevékenységéről a külön jogszabály szerinti gondozási naplót vezeti.

45

A házigondozó a házi segítségnyújtás feladatait házi gondozási körzetben, illetve részkörzetben végzi. A házi gondozási körzeteket, illetve a részkörzeteket a települési önkormányzat rendeletében a 2. számú mellékletben foglalt követelmények figyelembevételével - a lakosságszám alapján alakítja ki. Amennyiben a település lakosságszáma legalább 400 fővel meghaladja a kijelölt körzetekbe tartozók létszámát, illetve azokon a településeken, ahol a lakosságszám nem éri el a 800 főt, de legalább 400 fő, házi gondozási részkörzet alakítható ki. Az önkormányzati társulás keretében működtetett házi segítségnyújtás esetén a gondozási körzeteket, illetve részkörzeteket a társult önkormányzatok területére külön-külön kell kialakítani. Ha a társult települések lakosságszáma külön-külön nem éri el a gondozási körzetre, illetve részkörzetre előírtakat, a körzeteket (részkörzeteket) az együttes lakosságszámra tekintettel kell kialakítani. Ebben az esetben a házi segítségnyújtásra fordított munkaidőt a házi gondozó a társult települések lakosságszámának arányában osztja meg. A házi gondozási körzeteket, illetve részkörzeteket úgy kell kialakítani, hogy azok átfogják a település, illetve a társult települések teljes közigazgatási területét. Az ellátás igénybevételének módja Az ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve, a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy-ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta önállóan, terjeszti elő. Az ellátás iránti kérelemről az önkormányzat képviselőtestületének határozata alapján az intézmény vezetője, dönt. Az intézményvezető írásban értesíti döntéséről az ellátást, igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézményvezető döntését vitatja az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz, fordulhat, aki határozattal dönt a vitás kérdésben. Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézmény vezetője megállapodást köt az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével Az intézményvezető a megállapodást 15 napon belül megküldi a fenntartónak. A megállapodás tartalmazza: • Az ellátás kezdő időpontját • az ellátás időtartamát • a szolgáltatás formáját, módját, körét, • Az térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat • az ellátás megszüntetésének módjait, eseteit.

A házi segítségnyújtás formája, gyakorisága A házi segítségnyújtás módját, formáját, a vezető gondozó a gondozási tervben foglaltak figyelembevételével határozza meg. A házigondozás az ellátást igénybe vevő egészségi

46

állapota, szociális helyzete, valamint a háziorvos javaslatának figyelembe vételével az egyéni szükségleteknek megfelelően történik. A gondozási feladatokban az ellátást igénybe vevő állapotában bekövetkező változást a házigondozó gondozási-ápolási lapon vezeti, a gondozási lapon szereplő gondozási tevékenység tartalmát legalább három havonta felülvizsgálja az intézmény vezetője, szükség szerint a gondozott házi, illetőleg kezelő orvosa. Rendszeres házi segítségnyújtás csak fertőzésmentes lakókörnyezetben rendelhető el. Ha fertőző beteg gondozása szükséges, egy gondozó kerül kijelölésre, aki a fertőző állapot időtartalma alatt a beteget gondozza. A fertőzés elkerülése érdekében a tárgyi feltételeket és felkészítést biztosítani kell. A gondozási tevékenységet az intézmény kinevezett dolgozója (hivatásos gondozó) végzi, aki napi gondozási tevékenységéről gondozási naplót vezet. A házi segítségnyújtásban tiszteltdíjban részesíthető társadalmi gondozók is alkalmazhatók, számuk azonban nem haladhatja meg a szakképzett gondozók számát. A társadalmi gondozó a 25. §. c, d és j. pontja szerinti házi segítségnyújtási feladatot végezheti. Az intézmény a gondozási feladatokat két gondozási körzetben végzi. A körzet kialakításánál figyelembe vesszük az időskorú lakosság számát. A gondozási körzetek átfogják Sényő község teljes közigazgatási területét. A házi segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatása, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A jelzőrendszeres házigondozás keretében segítséget nyújtanak a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló időskorú, valamint fogyatékos személyeknek - a biztonságos életvitel megteremtéséhez - krízishelyzetben lehetőséget nyújtunk az ellátást igénybe vevő személynél gyors megjelenésre és segítségnyújtásra - a jelzőrendszeres készülékkel ellátott valamennyi gondozott számára a házi segítségnyújtás feladatain belül felsorolt valamennyi szolgáltatás elérhetősége biztosított A házi segítségnyújtás igénybevétele önkéntes, az intézményvezetőhöz benyújtott kérelem indokoltsága esetén szociális rászorultságtól függően biztosított. Az ellátás rendszeressége

Az ellátást munkanapokon lehet igénybe venni. Krízishelyzetekben, jelzés alapján folyamatos munkarendben, munkaszüneti napokon is biztosított az ellátás. Az ellátásért fizetendő térítési díj mértékét a fenntartó külön rendeletben állapítja meg. A szolgáltatást végző és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja Házi segítségnyújtás esetén a szolgáltató és az igénybe vevő a kapcsolatot a szolgáltatási igényre vonatkozó kérelem benyújtásától kezdődően, az igénylővel, illetve az igénylő törvényes képviselőjével, az intézmény szociális szolgáltatást végző dolgozóján keresztül az ellátott otthonában személyesen napi kapcsolatot tart fen.

47

Az étel helyben fogyasztása esetén a kapcsolattartás személyesen az intézményben napi kapcsolattartási lehetőséggel valósul meg. A szolgáltatást igénybevevőnek lehetősége van az étkeztetés igénybevételére a személyes gondoskodást nyújtó alapellátás, illetve szakosított ellátások keretében igénybe venni, ezáltal az intézményi jogviszony fennállása idejében a kapcsolattartást az intézménnyel személyesen, az intézmény nyitvatartási idejében megvalósítani, egyéb kapcsolattartási lehetőség telefonon, fax, postai út az intézményben rendelkezésre áll. Az intézet valamennyi dolgozójának törekedni kell az ellátott bizalmának megnyerésére és elmélyítésére. Viselkedésük legyen tisztelettudó és tiszteletet parancsoló, legyenek mindig pártatlanok, kerüljék a részrehajlást. Tartsák tiszteletben az ellátott személyiségi jogait. A gondozó személyzet feladatának ismeretében, szakmai szabályok, végrehajtásában legyen határozott, magabiztos, nyugodt, ne legyen elutasító, de bizalmaskodó sem. Teremtsen és tartson rendet, és ezt követelje meg mindenkitől.

Az ellátottak joga - a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alap- és nappali ellátásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó a törvényben meghatározott általános és speciális jogokat biztosítjuk - A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett vizsgáljuk. - Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézményvezetője évente tájékoztatatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. -

a tájékoztató tartalmazza: o az intézmény működési költségének összesítését, o az intézményi térítési díj havi összegét, o az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét, - A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel: o az élethez, emberi méltósághoz o a testi épséghez, o a testi-lelki egészséghez való jogra. o Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Az intézményvezető köteles biztosítani, hogy az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival 48

kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére. - Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. -

Az intézményvezető 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni, a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhez vételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal.

AZ EGYES ELLÁTOTTI CSOPORTOK SPECIÁLIS JOGAI - Az ellátást igénybe vevő személynek, törvényes képviselőjének joga van az ellátott állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információk megismerésére. Az intézményvezetője a felülvizsgálatot megelőzően, valamint a felülvizsgálatot követően írásban tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt – annak állapotát figyelembe véve – illetve törvényes képviselőjét a felülvizsgálat céljáról, folyamatáról, valamint annak eredményéről. A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen: o Az akadálymentes környezet biztosítására, o Az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására, o A képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapot fenntartás vagy javítás lehetőségeinek megteremtésére, o Az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására, o Társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények szolgáltatások igénybe vételére, elérésére. - A gondnokság alatt álló jogosult érdekeinek védelmében az intézményvezető köteles kezdeményezni új gondnok kirendelését, ha a gondnok a gondnoki teendőket nem megfelelően látja el, különösen, ha nem a gondnokolt érdekeinek figyelembevételével végzi ezen feladatokat.

Az ellátott jogi képviselő - Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire.

49

A szociális szolgáltatást végzők jogai - A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. - Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: o A házi segítségnyújtást végző szociális gondozó, ideértve a vezető gondozó o A családgondozó o Az előgondozással megbízott személy Szervezeti felépítése 1 fő vezető gondozó- Szociális gondozó és szervező szakképesítéssel 15 fő szociális gondozó és ápoló, illetve társadalmi gondozó foglalkoztatásával Működési területe: Kótaj, Napkor, Sényő, Nyírtura Községek közigazgatási területe. A működés helye: Kótaj Vasvári P.6. Napkor Kossuth út 23. Sényő Kossuth út 22. sz. Nyírtura Rákóczi u. 54. sz.

50

családsegítés A családsegítő szolgáltatás célja az önkormányzat működési területén élők szociális és mentálhigiénés problémái nagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak a segítése, a problémáikat krízishelyzeteket előidéző okok megelőzése, megszüntetése, illetve életvezetési képességük megőrzése. A szolgáltatás a település teljes lakosságára kiterjed. A családsegítő szolgálat segítő, megelőző tevékenységet folytat, ennek megfelelően feladata:

A családsegítő szolgálat feladata - figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagy számban előforduló, az egyén és család életében előforduló probléma okait, jelzi azt az illetékes hatóság vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé - veszélyeztetettséget, vagy krízishelyzetet, észlelő jelzőrendszert működtet, elősegíti az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésben - általános segítő szolgáltatás keretében az egyének és családok életvezetési képességének megőrzése, illetve az egyén és a család életében jelentkező probléma megszüntetése érdekében - tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások formájáról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról - szociális életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt gyermekvédelmi ügyek vitelében - meghallgatja az egyén, a család panaszát, lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében - családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok, konfliktusok megoldását - ellátja az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési kötelezettségeivel kapcsolatos feladatokat - kezdeményezi a települési önkormányzatnál - az önkormányzat nem kötelező feladatainak minősülő szolgáltatás helyben történő megszervezését - új szociális ellátások bevezetését - egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek meghatározott vagy speciális ellátását - szociális és egyéb információs adatok gyűjtése az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében - pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadás szervezése - aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programjainak szervezése - programszervezés, üdültetés, táboroztatás, gyermekfelügyelet szervezése - segítségnyújtás egyének, családok kapcsolatkészségének javításához - speciális támogató, önsegítő csoportok szervezése, működtetése A családgondozó a szolgálat tevékenységéről forgalmi naplót vezet, melyet a szolgálat vezetője legalább negyedévente ellenőriz.

Speciális alapellátási feladatok 51

A speciális alapellátási feladatokról a családsegítő szolgálat gondoskodik. Alapellátás keretében a települési önkormányzat az intézményen keresztül szolgáltatást nyújt a településen élő azon szenvedélybetegek részére, akik - az intézményi jogviszony megszűnését követően saját lakókörnyezetükben élnek és megfelelő életvitelük fenntartásához segítséget igényelnek - valamely más nem bentlakásos ellátási forma szolgáltatásaiban, orvosi vagy egyéb terápiás kezelésben részesülnek és önálló életvitelük fenntartásához segítségre van szükségük A családsegítő szolgálatnak az egyén és a család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes. A családsegítő szolgálat ellátásának típusa: Más intézmény keretében működő családsegítő szolgálat. Feladatait a gyermekjóléti szolgálat keretében látja el. Működési területe: Sényő község közigazgatási területe. A gyermekjóléti szolgálatként is működő családsegítő szolgálat: - szükség szerint szakmai és módszertani konzultációt tart - rendszeres esetmegbeszélést tart több szakember közreműködésével - rendszeres szakmai továbbképzésen vesz részt a családgondozó - a családgondozó szakszerű helyettesítését biztosítja A családsegítő szolgáltatásban nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. A családsegítő szolgáltatás keretében a települési önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. Általános jellegű segítő szolgáltatást biztosít. A családsegítő szolgálat a Szt. 65. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott feladatai körében a) szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében, b) pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez, c) szervezi az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját, d) programokat szervez (üdültetés, táboroztatás, gyermekfelügyelet, stb.) a működési területén élő lakosság számára, e) segítséget nyújt az egyének, családok kapcsolatkészségének javításához, f) segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését. A családsegítő szolgálat az alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat is nyújthat. A segítségnyújtást az I/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 7. számú melléklet szerinti forgalmi naplóban és esetnaplóban kell dokumentálni. E dokumentációkat a családsegítő szolgálat vezetője legalább negyedévenként ellenőrzi. Ha az önálló családsegítő szolgálat, illetve a más intézmény keretében működő családsegítő szolgálat több telephellyel rendelkezik, a) ki kell jelölni az egyes szolgálatok működési területét, és arról a lakosságot tájékoztatni kell,

52

b) meg kell határozni az egyes intézmények közötti feladatmegosztás és együttműködés szabályait. Ha a családsegítő szolgálat feladatait más intézmény, így különösen a gyermekjóléti szolgálat vagy gondozási központ keretében látja el, az intézményben biztosítani kell a családsegítő szolgálat önálló szakmai egységként történő működtetését. Az intézmény alapító okirata tartalmazza a családsegítő szolgálat feladatainak ellátását is. A települési önkormányzat társulás keretében gondoskodik a családsegítő szolgálat feladatainak ellátásáról, ezért a családsegítő szolgálat tájékoztatja a lakosságot a családsegítő szolgáltatást nyújtó szakembereknek az adott településen való elérhetőségéről, a szolgáltatás helyéről, idejéről, gyakoriságáról.

A szakmai program megvalósítása várható következményeinek, eredményességének, az ellátó rendszerben betöltött szerepének és hatásának értékelése.

A családsegítő szolgálat kistérségi szinten történő együttműködésének hatására biztonságot adó, emberközeli szociális ellátás egyik eleme valósulhat meg. Az ellátási területünkön felmerülő szociális szükségletekre hatékonyan, gyorsan reagáló rendszer jön létre, mely meg kell, hogy akadályozza a kirekesztődést, illetve hatékony segítséget nyújt a kirekesztettség megszűntetéséhez. A szakmai program megvalósulásának hatásra a közeljövőben lényeges javulás várható a: - foglalkoztatáson kívül rekedtek - a lakhatásukat veszélyeztetettek - a szociálisan hátrányos helyzetű rétegek - a szociálisan vagy egészségi állapotuk miatt hátrányos helyzetű idősek, családok - a mentálhigiénés támogatásra szoruló személyek - a tartósan egészségkárosodottak és a fogyatékossággal élők életfeltételeinek változásához. Ez az összhang, csak a személyes gondoskodást nyújtó ellátórendszer összhangjával valósítható meg. Jelenleg a szociális ellátórendszer alrendszerei széttagoltak, miközben egyes ellátásokban hiányok mutatkoznak, az ellátáshoz való hozzáférés tekintetében, pedig egyenlőtlenségek vannak. A mikro körzeti társulás által létrehozott integrált ellátórendszer munkájának összehangolása során a területi egyenlőtlenségek eltűnnek, a szolgáltatások…. Javulása várható. A finanszírozás, működtetés, ezen belül a személyi, -tárgyi feltételek tekintetében szintén kedvező irányba történhet elmozdulás.

Más intézményekkel történő együttműködés módja

53

A családsegítés célja, az ellátást igénybevevő önálló életvitelének fenntartása, szükségleteinek megfelelően, az ellátás lakókörnyezetében történő biztosítása. A családgondozó a gondozási tevékenység során együttműködik a házi orvosi szolgálattal, védőnővel, valamint más szociális intézményekkel, egészségügyi és szociális alap, illetve szakellátást nyújtó intézményekkel. A családgondozó szolgálat munkatársa segítő kapcsolatot alakít ki napi rendszerességgel, ismétlődő feladatellátása során az ellátást igénybe vevővel, az ellátást igénybevevő ellátási szükségletének megfelelően, lakókörnyezetével, család-, szomszéd-, barát, mint természetes támogatórendszerrel. A családgondozásban közvetlenül résztvevő családgondozó, ha az ellátási szükséglet alapján indokoltnak tartja, a vezető által meghatározottaknak megfelelően, felveszi a kapcsolatot a csoportos szabadidős foglalkozásokat, más típusú egészségügyi és szociális ellátást nyújtó intézményekkel. A családgondozó az intézményvezető iránymutatásainak megfelelően az ellátási igények színvonalasabb, hatékonyabb kielégítése céljából kapcsolatot tart fenn az ellátást igénybe vevő családi és lakókörnyezetével, módszertani intézményekkel, fenntartóval, polgármesteri hivatallal, hatóságokkal, egészségügyi intézményekkel, társintézményekkel, kulturális intézményekkel, civil szervezetekkel, érdekvédelmi-, ellátottjogi képviselővel.

Az együttműködés módja Az intézményvezető-, vezetőgondozó-, családgondozó-, társadalmi gondozó legalább havi rendszerességgel megbeszélést tart, ahol az ellátási szükségleteknek megfelelően, egyéni gondozási- ápolási tervben foglaltak szerint kerül kialakításra az ellátást igénybe vevő kapcsolatrendszere. A más intézményekkel történő együttműködés történhet személyesen, telefonon, levélben, elektronikus levélben. Az intézményvezető rendszeresen részt vesz szakmai továbbképzéseken, ágazati minisztérium-, módszertani intézmények által szervezett szakmai értekezleteken, konferenciákon; folyamatosan kapcsolatot tart fent más intézmények vezetőivel, vezető munkatársaival. Részt vesz az intézmény működését érintő fenntartói testületi üléseken, személyesen képviseli intézményét, más intézmények, szervezetek rendezvényein.

54





55

A mikrokörzeti társulás jelenlegi helyzetének néhány specifikus jellemzője: Háztartásban élők megoszlása






Gyermekjóléti szolgálat gondozási esetei

Kistérség Sz-Sz-B M.

Gondozásban Alapellátásban Védelembevét részesült gyermekek részesült 0-18 éves el % száma %-ban 1294 fő 27, 5 % 9, 2 % 8566 fő 42, 7 % 11, 4 %

Utógondozás 0-24 éves korra jutó gondozott 1 9, 2

56

Az ellátottak köre, demográfiai mutatói, szociális jellemzői, ellátási szükségletei Kótaj község és társult településeinek (Napkor – Sényő – Nyírtura községek) közigazgatási területein élő szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyes krízishelyzet miatt segítséget igénylő családok, személyek. Kiskorú személyre a szolgálat tevékenysége akkor terjed ki, ha: a.) a kiskorú családtagjainak ellátása családsegítés keretében indul el, és b.) a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül is megfelelően biztosíthatóak.

Demográfiai mutatók: Kótaj Napkor Nyírtura Sényő Összesen:

Lakónépesség

4540 fő 3759 fő 1806 fő 1434 fő 11.539 fő

Demográfiai helyzet -


9,9 11,3

-


10,4 12,1

-


-1,5 -3,8



0-14 éves

15-29 éves

30-59 éves

17, 6 26, 6

26, 1 22, 4

40, 2 39, 5

60-69 éves


Szociálisan több szempontból is hátrányos az ellátási területünkön élő lakosság: - foglakoztatás - jövedelmi viszonyok

57

-

egészségi állapot kor összetétel születések – halálozási arányok mentális állapot

Ellátási szükségletek - szociális biztonság, relatívbiztonság feltételeinek javítása - ellátások, szolgáltatások egyensúly korrekciója - ellátások, szolgáltatások kliens közeli biztosítása - egyénre szóló ellátások - társadalmi integráció erősítése - gyermekek, családok, időskorúak, nyugdíjasok, egyedülállók, marginalizálódott csoportok, krízishelyzetben lévő anyák, hajléktalanok életfeltételeinek, életminőségének javítása - krízishelyzetben lévők számára az alapvető megélhetési és gondozási feltételek biztosítása - foglalkoztatottság helyzetének javítása - munkanélküliséggel, adósságterhekkel, lakhatási problémákkal küzdők, fogyatékossággal élők, pszichiátriai és szenvedélybetegek számára életkezdési tanácsok nyújtása - humán jellegű civil kezdeményezések szorgalmazása - közösségépítő, konfliktuskezelő, családon belüli kapcsolaterősítő programok, szolgáltatások kiépítése A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége. Szakmai tartalma, 1993. évi III. tv. 64. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. (3) A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról. (4) A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,

58

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. (5) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. az 1/2000-es SzCsM endelet30, 31, 32, 33,- és 34 §-sai szerint: 30. § (1) A családsegítés az Szt. 64. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jelzőrendszer működtetése körében a) a jelzésre köteles szervezeteket felhívja a veszélyeztetettség jelzésére, krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra, b) tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről, c) fogadja a beérkezett jelzéseket, és felkeresi az érintett személyt, illetve családot a családsegítés szolgáltatásairól való tájékoztatás érdekében, d) a veszélyeztetettség, illetve a krízishelyzet megszüntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, e) az intézkedések tényéről tájékoztatja a jelzést tevőt, f) folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személyt, illetve családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szociális ellátások és szociális szolgáltatások iránti szükségleteit. (2) A családsegítés az Szt. 64. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feladatai körében a) szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében, b) pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez, c) szervezi az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját, d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervez (üdültetés, táboroztatás, gyermekfelügyelet stb.) a működési területén élő lakosság számára, e) segítséget nyújt az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához, f) segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését. (3) A családsegítés az alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat is nyújthat. (4) 31. § (1) A családsegítés során együtt kell működni az Szt. 64. § (4) bekezdésének e) pontja szerinti célcsoportok részére egyéb szolgáltatásokat biztosító - különösen szociális, egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási - szolgáltatókkal, intézményekkel. (2) A családsegítés társulás keretében történő ellátása esetén az egy főállású családsegítőre jutó települések száma a létszámelőírás együttes figyelembevétele mellett sem lehet több ötnél.

59

(3) A családsegítés szolgáltatásait a 7. számú melléklet szerinti esetnaplóban és forgalmi naplóban kell dokumentálni. E dokumentációt a családsegítő szolgálat vezetője legalább negyedévenként ellenőrzi. 32. § (1) A családsegítés a személyes gondoskodást végző és a szolgáltatást igénybe vevő személy együttes munkafolyamata, melynek tartalma és menete írásbeli együttműködési megállapodásban kerül rögzítésre, feltéve, hogy a 30. § (2) bekezdésének c), illetve e)-f) pontja szerinti szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel nem zárható le. A megállapodás tartalmazza a szolgáltatást igénybe vevő személy problémáit, az elérendő cél érdekében megvalósítandó feladatokat, az együttműködés módját, a folyamatba bevonandó szolgáltatókat, intézményeket, a találkozások rendszerességét, a segítő folyamat várható eredményét és a lezárás időpontját. (2) A családsegítés a szolgáltatást igénybe vevő személy otthonában, családi környezetében tett látogatások, illetve a családsegítő szolgálatnál folytatott segítő beszélgetés és segítő munkaformák útján valósul meg. Segítő munkaformák különösen a szociális esetmunka, a szociális csoportmunka és a közösségi szociális munka. A szociális esetmunkát végző személyt esetfelelősnek kell kijelölni. (3) Az esetfelelős kíséri figyelemmel, hogy a szolgáltatást igénybe vevő személy problémája kezeléséhez igénybe vette-e az elérhető szolgáltatásokat, valamint - a szolgáltatást igénybe vevő beleegyezésével - együttműködik a más szociális és egyéb szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal és intézményekkel. A család tagjaira is kiterjedő segítő szolgáltatásban folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy a kiskorú érdekei, speciális szükségletei, helyzete szükségessé teszik-e gyermekjóléti szolgáltatás biztosítását. Ha gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása szükséges, az esetfelelős megkeresi a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt. 33. § (1) A családsegítéshez legalább egy olyan helyiséget ki kell alakítani, ahol a szolgáltatás igénybevételének ideje alatt csak a családgondozó, illetve a tanácsadó, valamint a segítséget igénylő személy, család vagy csoport tartózkodik, és folyamatosan biztosítottak a bizalmas beszélgetés körülményei. (2) A szolgáltatást igénybe vevők számára várakozóhelyiséget kell kialakítani. (3) Ha a családsegítés keretében több családgondozót, illetve tanácsadót foglalkoztatnak, és nem áll valamennyi személyes gondoskodást végző személy rendelkezésére az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő helyiség, az adminisztrációs és ügyintézési tevékenységéhez külön dolgozószobát kell kialakítani. 34. § A személyes gondoskodást végző személyek részére biztosítani kell a rendszeres esetmegbeszélést, továbbá munkájuk rendszeres szakmai felügyeletét. Az ellátás igénybevételének módja történhet -

közvetlenül a szolgálat felkeresésével bejelentést tehetnek a társadalmi szervezetek, jelzőrendszeri tagok a családgondozó keresi meg az ellátásra szoruló egyéneket, családokat.

A kapcsolatfelvétel dokumentálása forgalmi naplóban történik. Egynél több találkozást, igénylő segítségnyújtást esetnaplóban kell dokumentálni. Ebben az esetben a segítségnyújtás

60

szakmai tartalmát az ellátás igénybevételekor – az ellátást igénybevevő aláírásával ellátva – írásban kell rögzíteni.

A biztosított szolgáltatások formái: A fogadóórák ideje alatt a rászorulók segítséget kaphatnak a szakmai programban meghatározott célok, feladatok szerinti - hivatalos ügyeik intézéséhez - levelek megírásához - egyéni, családi, csoportos problémák, krízishelyzetek megoldásához - tanácsadást, tájékoztatást kaphatnak pl.: - szociális ellátási lehetőségekről - a hozzáférés feltételeiről - mely szervhez fordulhatnak problémáik megoldásáért - kit keressenek fel nehézségeikkel.

A biztosított szolgáltatás rendszeressége: A fogadóórák alatt a rászorulók segítséget kapnak problémáik megoldására. A fogadóórák ideje: Hétfő Szerda Péntek

8-12 h-ig 8-12 h-ig 8-12 h-ig

A klubfoglalkozások szervezésével a szülőknek és gyerekeknek kívánunk lehetőséget teremteni a szabadidő hasznos, tartalmas eltöltésére. A szülőknek segítséget nyújtunk gyermeknevelési kérdésekben, információt nyújtanak az egészséges életmódról, krízishelyzetek megoldásáról, konfliktuskezelés módszereiről igény szerinti rendszerességgel. Azonos érdeklődésű ellátott csoportok részére (háziasszonyok, kamaszok, kismamák, pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékosok, hátrányos helyzetű egyének, családok, csoportok) részére önsegítő szervezetek létrehozását igény szerinti rendszerességgel támogatjuk. Az ellátás igénybevételének módja: Az ellátás igénybevétele önkéntes, a szociális szolgáltatást igénylő, illetve törvényes képviselőjének kezdeményezése alapján az intézmény személyesen történő felkeresésével, vagy a jelzőrendszer tagjai általi jelzés alapján a családgondozó helyszínen történő megjelenésével történhet. A szolgáltatás igénylése történhet személyesen, telefonon, elektronikus levélben, írásos jelzés alapján. A szolgáltatást igénylő számára nyitva álló helységek:

61

Napkor, Kossuth út 23. Sényő, Kossuth út 22.

A szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja A családsegítő szolgálat munkatársai folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a szolgáltatást igénybevevővel, annak családjával, hozzátartozójával, környezetével. A kapcsolattartás módját, az ellátást igénybevevővel kötött megállapodásban, szerződésben dokumentálják. A szolgáltatásban résztvevő családgondozó folyamatos kapcsolatot tart fenn szociális és gyermekjóléti intézményekkel, oktatási, nevelési intézményekkel, egészségügyi, munkaügyi szolgáltatókkal, civil és társadalmi szervezetekkel, érdekvédelmi intézményekkel. Havi rendszerességgel a családgondozók esetmegbeszélést tartanak, egyeztetik az ellátási területükön jelentkező szükségleteket, megbeszélik a szükségletek kielégítése érdekében tett szakmai intézkedéseket. Az esetmegbeszélésről írásos feljegyzést készítenek, melyet az intézményvezető felé is továbbítanak.

Az ellátottak és a személyes gondoskodást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok A családsegítésnél dolgozók tiszteletben tartják a társadalom minden egyes állampolgárát megillető alkotmányos jogokat, különös tekintettel vannak az élethez, az emberi méltósághoz, testi épséghez, testi-lelki egészséghez való jogokra. Az egyenlőség elve alapján minden egyes ellátott egyforma bánásmódban és ellátásban részesül (nemre, fajra, korra, vallás-politikai hovatartozásra való tekintet nélkül). Adatfelvétel és adatkezelés során gondos figyelmet fordítanak az adatvédelem előírásaira. Panasz esetén a Szt. 94/E. § (14) alapján az ellátott panasszal élhet a vezető családgondozó felé, aki az ügyet kivizsgálja és 15 napon belül írásban értesíti az ellátottat, amennyiben a vezető családgondozó határidőn belül nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat (Szociális Segítő Szolgálat Társulás) jogorvoslattal. A munkaviszonyban álló személyeknek biztosítani kell, hogy: - a munkavégzéssel kapcsolatos megbecsülést megkapják, - tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, - munkájukat elismerjék, - valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra-

Az intézményre vonatkozó szakmai információk, létszámról, szakképesítésről

62

Az ellátási mikro körzeti társulás formájában történik: Kótaj, Napkor, Sényő, Nyírtura községek közigazgatási területein. A települések lakónépesség száma alapján 3 fő családgondozó foglalkoztatásával, önálló szakmai egységként a társult községek élő valamennyi lakos számára elérhetővé válik. Személyi feltételek A feladat ellátásához szükséges személyi feltételeket az 1/2000. (1.7.) SzCsM rendelet 3. számú melléklete figyelembe vételével biztosítjuk. Figyelembe véve a Községek lakosságának összlétszámát 3 fő családgondozó foglalkoztatására van lehetőségünk.

Szakirányú szakképzettség - felsőfokú szociális alapvégzettség, pszichológus, pszichopedagógus - mentálhigiénés vagy szupervizor szakirányú végzettséggel rendelkező vezető családgondozó/ = pedagógus Családsegítés családgondozó = gyógypedagógus = szociológus = védőnő Szakirányú szakképzettség hiányában - védőnő, népművelő, pedagógus, gyógypedagógus, teológus, szociológus Helyettesítési rendszer: A Családsegítés munkatársait távollétük esetén az intézmény vezetője által megjelölt személy(ek) helyettesítik.

Csatolt mellékletek: 1. ábra: Az intézmény szervezeti ábrája 2. ábra: A családsegítés bevételeinek és kiadásainak 2007. évi előtervezete. 3. ábra: A Szt. 94/B. §-a szerinti megállapodás tervezete.

63

64

NYÍYRSÉGI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS (SZOCIÁLIS GYERMEKJÓLÉTI FELADATOK)

Szociális Segítő Szolgálat Társulás

Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulás

Szociális Szolgáltató Központ Fenntartói Társulás

Központ: Kótaj

Társult települések:

Napkor Nyírtura Sényő

Szolgáltatások - Gyermekjóléti szolgáltatás - Családsegítés - Támogató szolgáltatás - Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 1.

ábra. Szervezeti ábra

65

A Családsegítés bevételeinek és kiadásainak 2007. évi előtervezete

Kiadás

Összege (ezer Ft)

Bér és járulékai

9.854

Dologi kiadások

1.472

Összesen

11.326

Bevétel összesen

11.326

Különbség

0

2. Ábra A családsegítés bevételei és kiadásainak 2007. évi előtervezete

MEGÁLLAPODÁS

Amely létrejött egyfelől…………..……….(sz.:............................., An.:…………………), mint szolgáltatást igénybevevő, másfelől a Szociális Segítő Szolgálat Társulás Családsegítés Szolgálata (Székhelye: 4482 Kótaj, Szent István u. 13.), mint szolgáltató között.

A szolgáltatás időtartama:…………………………………………

A szolgáltatások formái: A fogadóórák ideje alatt a rászorulók segítséget kaphatnak, pl.: - hivatalos ügyek intézéséhez, - levelek megírásához, - egyéni, családi krízishelyzetek és lelki problémák megoldásához, - tájékozatást kaphatnak: a.) a szociális ellátási lehetőségekről, b.) mely szervezethez fordulhatnak problémájukkal, c.) kit keressenek fel nehézségeikkel. Klubfoglalkozások szervezése: A klubfoglalkozásokon a szülőnek és a gyermekeknek kívánunk lehetőséget biztosítani a szabadidő tartalmas kitöltéséhez. A szülőknek segítséget nyújtanánk a gyermeknevelés kérdéseiben. A klubfoglalkozásokon információt kívánunk szolgáltatni: - az egészséges életmódról, - krízishelyzetek megoldásáról, - konfliktuskezelésről.

A családsegítésben résztvevő dolgozók folyamatosan kapcsoaltban állnak az ellátást igénybevevővel/ igénybevevőkkel, és annak hozzátartozójával/hozzátartozójukkal.

A szolgáltatás térítési díja: A családsegítés igénybevétele térítésmentes.

……………………………2007…………………hó……..nap

………………………………… Intézményvezető

…………………………………… Szolgáltatást igénylő

67

támogató szolgálat A Szolgálat elő kívánja segíteni a fogyatékos személy integrációját a meglévő szociális-, család- és gyermekvédelmi hálózatba, elősegítve ezzel a közösségi programokban való részvétel lehetőségét. Székhelye: 4482 Kótaj, Szent I. u. 13. Az ellátottak számára nyitva álló helyiségek: Kótaj, Vasvári P. u. 6. Sényő, Kossuth u. 22.

I. Szolgáltatás célja, feladatai Célja A fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli (köz)szolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. Feladatai • Kótaj Község, Napkor Község, Nyírtura Község és Sényő Község közigazgatási területén élő valamennyi fogyatékos személy és közvetve családtagjaik felkutatása, illetve ellátása. •

Személyi segítő szolgálat szervezése és működtetése, amely segítséget nyújt: a fogyatékos ember személyi higiénés, életviteli, életfenntartási szükségleteinek kielégítéséhez.

-

pl. az alapvető gondozási-ápolási feladatok ellátása, vészhelyzetek kialakulásának megelőzése, annak elhárítása, otthoni felügyelet ellátása, segítségnyújtás a higiénia megtartásában, közreműködés az ellátást igénybe vevők háztartásának vitelében.

• Információnyújtás, tanácsadás, ügyintézés, jogi problémák megoldásának segítése. • Szállító szolgáltatáshoz való hozzájutás megszervezése (pl. szűrővizsgálatokra történő szállítás). • Egyéni és csoportos foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében való részvétel, önsegítő csoportok támogatása, készség- és képességfejlesztés megszervezése. • Segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban, a fogyatékos ember én tudatának megerősítése. • Információs hálózat működtetése. • Érdekképviseleti szervekkel kapcsolattartás. • Segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása. • Gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás segítése. • A közösségi, a kulturális és a szabadidős programokba való egyenjogú részvétel elősegítése. • A társadalmi integráció elősegítése. • Jelnyelvi tolmács elérhetőségének biztosítása.

68

• Munkavállalást, munkavégzést, képzést segítő szolgáltatások hozzáférésének megteremtése. • Fogyatékkal élő személy általános egészségi állapotának és a fogyatékossága jellegének megfelelő egészségügyi, szociális ellátásokhoz való hozzájutás biztosítása. II. Az ellátottak köre, jellemzői: Kótaj Község, Napkor Község, Nyírtura Község és Sényő Község közigazgatási területén életvitelszerűen tartózkodó, az alábbi fogyatékkal élő, személyek, illetve közvetve családtagjaik: -

-

-

-

-

-

Siketek és nagyothallók: akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos). Vakok és gyengénlátók: akiknek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-, halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos). Értelmi fogyatékosok: akiknek értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá 11. életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos, vagy annál nagyobb mértékű. Mozgásszervi fogyatékosok: akiknél a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható. Autisták: IQ értéktől autistának kell tekinteni azt a személyt, aki a fejlődés átható (pervazív) zavarában szenved, és az autonómia tesztek alapján állapota súlyos vagy középsúlyos. Halmozottan fogyatékos: az a személy, akinek a fenn felsorolt fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van.

III. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre: A feladatellátás szakmai tartalma: A) Személyi segítő szolgálat: A segítségnyújtás minden személyre szabottan, tervszerűen és a fejleszteni kívánt területre fókuszálva történik. A szolgálat munkatársainak a támogató szolgálat ellátásában részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni. Nem kell egyéni gondozási tervet készíteni abban az esetben, ha az ellátott kizárólag tanácsadási vagy szállítást vesz igénybe. A Támogató Szolgálat vezetője és a személyi segítők a fogyatékos személlyel, vagy a hozzátartozójával, törvényes képviselőjével közösen a fogyatékos személy állapotának és igényeinek megfelelően állapítják meg az ellátás módját, tartalmát. A személyi segítő a feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális és szociális szükségletei biztosítottak legyenek.

69

B) Tanácsadás, információs szolgálat: A fogyatékkal élő személyeket érintő eseményekről, szolgáltatásokról, juttatásokról információt szolgáltat a rendelkezésre álló és folyamatosan frissített és bővített adatbázisból. Amennyiben a szolgálatnak nem áll módjában információ szolgáltatni, úgy az ellátott részére az illetékes szakemberrel való kapcsolatfelvételben segít. Szükség szerint ügyintézést, tanácsadást végez, pl. fogyatékossági támogatás igénylése, gyógyászati segédeszköz beszerzése, stb. C) Szállító szolgálat: Az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása érdekében áll a fogyatékkal élők szolgálatában. A szállító szolgálat hatékony és az ellátott érdekeit maximálisan kielégítő ellátásához kísérő személy segítése szükséges. A támogató szolgálat vezetője ellátja a szakmai egység működésének koordinálását és kontrollját. Ellenőrzi és segíti a gyakorlati tevékenység biztosítását, a szakszerű és etikus segítő tevékenység végzését, az adminisztrációs kötelezettségek teljesítését. A támogató szolgálat vezetője szükség szerint, de legalább kéthetente esetmegbeszélést tart. A szociális segítő ellátja a munkakörébe megjelölt feladatokat. Általuk biztosított a speciális szállító szolgáltatás, a személyi segítés és a tanácsadás és információs szolgáltatás. A biztosított szolgáltatások formái: 1. Fizikai ellátás: Célja: létfontosságú személyi szükségletek kielégítése. A fogyatékkal elő emberek saját otthonukban megnyugtató módon egyedül csak akkor maradhatnak, ha: - biztosítjuk számukra a megfelelő életfeltételeket, illetve a szükséges felügyeletet (pl.: a fogyatékosság jellegéből adódó speciális szükségletek kielégítése) 2. Mentális gondozás: Célja: a testi, lelki egészség érdekében a gondozott állapotának megfelelő elfoglaltság biztosítása. Gondoskodni kell az ellátott állapotától függően, érdeklődésének megfelelő szellemi tevékenységről. A személyi segítők, a szociális munka eszközrendszerével, egyéni esetkezelést, segítő beszélgetést, kríziskezelést, krízisintervenciót végeznek az ellátottak érdekében. Ha a kért szolgáltatások köre meghaladja a támogató szolgálat kompetencia határát, akkor a kliensnek segítséget nyújtanak, hogy bekapcsolódhasson más ellátási formába. 3. Egészségügyi ellátás: Feladata: segítségnyújtás a fogyatékos emberek személyes higiénés, életviteli és életfenntartási szükségleteinek kielégítéseihez. Mindez döntő többségben az ellátottak lakásán történik, és szinte minden tevékenység igényli a fogyatékos személy aktív közreműködését. Egyaránt a gondozási feladatok körében: étkezés, főzés, takarítás, ugyanígy az ellátottaknak az egészséges életmód felé való irányítása, illetve a témához kapcsolódó programokhoz való hozzájutás segítése. Az ellátott megbetegedése estén orvos értesítése, gyógyszerkiváltás és az ellátott állapotának figyelemmel kísérése, romlásuk estén a szakorvosi vizsgálatok megszervezése.

70

4. Foglalkoztatás: Célja: a fogyatékos személyek munkaerő-piaci reintegrációja, lehetőség szerint tájékoztatás állásajánlat-, képzési lehetőségekről, foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, igény és lehetőség szerint célszervezetekhez, védett munkahelyre való irányításuk. A biztosított szolgáltatások rendszeressége: • • •

Személyi segítő szolgálat: Kótaj Község, Napkor Község, Nyírtura Község és Sényő Község közigazgatási területén élő fogyatékos személyek részére, szükség szerinti rendszerességgel, Tanácsadás: Kótaj Község, Napkor Község, Nyírtura Község és Sényő Község közigazgatási területén élő fogyatékos személyek, illetve hozzátartozójuk részére, munkanapokon folyamatosan, Szállító szolgálat: Kótaj Község, Napkor Község, Nyírtura Község és Sényő Község közigazgatási területén élő fogyatékos személyek részére, igény szerinti rendszerességgel.

IV. A szolgáltatás igénybevételének módja, feltételei:

Az ellátások igénybevétele önkéntes, az igénylő illetve a törvényes képviselője kérelmére történik. A kérelem benyújtása az intézmény vezetőjénél történik. Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet a törvényes képviselője terjesztheti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét a törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha közöttük a kérelem kérdésében vita van, arról a Gyámhivatal dönt. Egyéb ellátások igénybevételéhez nincs szükség erre a kérelem kitöltésére. A) Személyi segítő szolgálat igénybevétele: A személyi segítés igénybevételét az intézményvezető döntése alapozza meg – a benyújtott kérelem és az egyszerűsített előgondozás alapján -, aki az intézményi jogviszony létesítését megelőzően az alábbiakról gondoskodik: -

-

a kérelem nyilvántartásba vételéről, mely a beérkezés sorrendjében történik, az ellátott értesítéséről, mely tartalmazza az egyszerűsített előgondozás időpontját, a kérelem nyilvántartásba vételét, a szolgáltatás kezdő időpontját, időtartamát, fizetendő térítési díj összegét, a fizetés módját, helyét, időpontját, az egyszerűsített előgondozás elvégzéséről, a megállapodás megkötéséről, az ellátottal kötött megállapodás egy példányának 15 napon belül a fenntartóhoz történő megküldéséről.

Az intézmény vezetője nyilatkoztatja az ellátásban részesülő fogyatékkal élő személyt vagy a hozzátartozóját, törvényes képviselőjét, hogy adatokat szolgáltat a Támogató 71

Szolgálatnál vezetett nyilvántartásokhoz, amennyiben a szociális ellátásra jogosultság feltételei és a jogosult, a hozzátartozója, vagy a törvényes képviselője személyes adataiban változás történik, azt haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével. A szolgáltatás igénybevételének feltétele: a fogyatékosság fennállásának orvosi dokumentációkkal való igazolása. A fizetendő térítési díj mértékét a fenntartó határozza meg, figyelembe véve az ide vonatkozó valamennyi törvényi előírást. B) Tanácsadás, információs szolgáltatás: Intézményi jogviszony létesítése nélkül lehet igénybe venni, a szolgáltatást a Támogató Szolgálat munkatársa végzi az adatbázisból.

C) Szállító Szolgálat: Intézményi jogviszony keretében vagy eseti jelleggel intézményi jogviszonyon kívül is igénybe vehető. A fizetendő térítési díj mértékét a fenntartó határozza meg, figyelembe véve az ide vonatkozó valamennyi törvényi előírást. A szállító szolgálat hatékony és az ellátott érdekeit maximálisan kielégítő ellátáshoz kísérő személy segítése szükséges.

Az intézményi jogviszony megszűnése: - A Szolgálat jogutód nélkül megszűnik, - a jogosult halálával, - a határozott idejű megállapodásban megjelölt időtartam lejártával. Az intézményi jogviszony megszüntetése: - Az ellátást igénylő saját kérésére azonnal, - ha az ellátott kéthavi személyi térítési díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és ha az intézményvezető felszólítására 8 napon belül nem teljesíti, - ha az ellátott előzetes írásbeli bejelentés nélkül 30 napot meghaladó ideig a szolgáltatást nem veszi igénybe. Térítési díj adatok: A személyi térítési díj alapja az intézményi térítési díj, melynek mértékét a szolgáltatás fenntartója állapítja meg az ide vonatkozó törvényi előírások figyelembe vételével. A szolgáltatások közzétételének módja, formái: - szórólapok, - helyi televízió, sajtó közreműködése, - érdekképviseleti szervek és civil szervezetek tájékoztatása, - háziorvosok tájékoztatása, - fogyatékosak lakóotthona, oktatási intézmények, egészségügyi-, szociális intézmények értesítése, - Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való közzététel, - különböző szakterületek tanácskozásain nyújtott tájékoztatás.

V. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás módja:

72

A fogyatékos személlyel, hozzátartozóval vagy törvényes képviselőjével a Támogató Szolgálat munkatársai kapcsolatot tartanak. Ennek módja: - személyes kapcsolattartás, amely vagy a Támogató Szolgálat irodahelyiségében, vagy az ügyfél lakásán történik, - telefon igénybevételével, - írásban: minden, a Támogató Szolgálattal és az ügyféllel kapcsolatos megállapodásról, értesítésről, térítési díj felülvizsgálatáról, esetleges térítési díj fizetésének elmulasztásáról írásos dokumentáció készül, melynek egy példányát megkap a fogyatékos személy vagy a gondnoka. A megkeresést a szolgálat munkatársa az Eseménynaplóban regisztrálja. A Támogató Szolgálat kapcsolatot tart: - a Munkaügyi Központ kirendeltségeivel, - az oktatási intézményekkel, - a személyes gondoskodást nyújtó ellátást, illetve szakosított ellátást nyújtó intézményekkel, - egészségügyi intézményekkel, - gyógyászati segédeszközök gyártójával, forgalmazójával, - fogyatékos személyek érdekképviseleteivel, civil szervezetekkel. Nyitvatartási rend: Hétfőn, szerdán és pénteken: 8-12-ig

VI. Az ellátottak és a szociális szolgáltatásokat végzők jogainak védelmében kapcsolatos szabályok: Az ellátottak általános jogai: - Az ellátottnak joga van szociális helyzete, egészségi állapota, speciális helyzete és egyéni szükségletei alapján az egyéni szolgáltatás vagy a teljes körű ellátás igénybevételére. - A fogyatékkal élő személyt fogyatékosságából kifolyólag semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti az ellátás során. - Jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvényi felhatalmazás alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. - A szolgálatnak a szolgáltatásait oly módon kell végeznie, hogy figyelemmel legyen a fogyatékos személyeket megillető alkotmányos és emberi jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására. - Az ellátást igénybe vevőt megilleti a személyes adatainak a védelme. Panasz esetén a Szt. 94/E.§(14) alapján az ellátott panasszal élhet a szolgálat vezetője felé, aki az ügyet kivizsgálja és 15 napon belül írásban értesíti az ellátottat, amennyiben a szolgálat vezetője határidőn belül nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat (Szociális Segítő Szolgálat Társulás) jogorvoslattal. Speciális jogok: - Az akadálymentes környezet biztosítása,

73

-

Képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy –javítás lehetőségeinek megteremtése, Az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítása, Az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartása.

A szociális szolgáltatást végzők jogai: A munkaviszonyban álló személyeknek biztosítani kell, hogy: - a munkavégzéssel kapcsolatos megbecsülést megkapják, - tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, - munkájukat elismerjék, - valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. A Támogató Szolgálat munkaköreit betöltő személyek közfeladatot ellátó személyeknek minősülnek.

VII. Integráció formája, ellátási típusok együttműködésének rendje, helyettesítésének rendszere, szervezeti ábra:

Az intézmény vezetője a szolgálat egyszemélyi felelős vezetője. Munkáját a munkaköri leírásban foglaltaknak megfelelően végzi Munkáltatói és fegyelmi jogkörében tartoznak a szolgálat munkatársai. Felelős a szolgálat színvonalas működéséért, fejlesztéséért, a gazdálkodásért, jogszabályok által hatáskörébe utalt feladatok ellátásáért, a munkahelyi és etikai helyzetért, a hatályos jogszabályok betartásáért, intézkedéseiért. A Támogató Szolgálat működésében közreműködő személyek az intézmény vezetőjének közvetlen irányítása alatt végzik a munkájukat, amelyről rendszeresen beszámolnak. Felelősek a szolgálat színvonalas szakmai működéséért, fejlesztéséért, ésszerű gazdálkodásért, a tulajdon védelméért, a munkahelyi és etikai helyzetért, a hatályos jogszabály betartásért, intézkedéseiért, az ellátásban részesülő személyek emberi is állampolgári jogainak biztosításáért. Figyelemmel kísérik az ellátottak igényeit, megszervezik a fogyatékos személyek szállítását. A Támogató Szolgálat személyi feltételei: A feladat ellátásához szükséges személyi feltételeket az I/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 3. számú melléklete figyelembe vételével biztosítjuk. - 1 fő vezető (egyben információ-tanácsadó is) - 2 fő személyi segítő - 1 fő gépkocsivezető

Ellátási forma

Intézményi munkakör Vezető

Képesítés Felsőfokú szociális alapvégzettség: - általános szociális munkás (1fő)

74

Támogató Szolgálat

Személyi segítő

Szakirányú szakképzettség: - szociális gondozó és ápoló (2 fő)

A vezetői, személyi segítői vagy a gépjárművezetői munkakörben alkalmazott személyeknek a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított két hónapon belül be kell jelentkeznie a támogató szolgálati képzésre, és azt a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított két éven belül el kell végeznie. Az intézmény keretein belül működő más ellátási formákkal a Támogató Szolgálat együttműködik, munkájukat összehangolva végzik. A különböző ellátási formák a szolgáltatások minőségére és mennyiségére tekintettel differenciáltak, egymásra épülők és átjárhatók. Helyettesítési rendszer: A Támogató Szolgálat munkatársait távollétük estén az intézmény vezetője által megjelölt személy(ek) helyettesítik.

VIII. Csatolandó mellékletek: 1. ábra: Az intézmény szervezeti ábrája. 2. ábra: A Támogató Szolgálat bevételeinek és kiadásainak 2007. évi előtervezete. 3. Az Szt. 94/B. §-a szerinti megállapodás tervezete.

Gyermekjóléti szolgálat

A gyermekjóléti szolgálat célja, hogy alapellátás keretében hozzájáruljon a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének

75

elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, a kialakult veszélyeztetettség megszűntetéséhez, valamint a gyermek családból történő kiemelésének a megelőzéséhez, a családból kiemelt gyermek családba történő visszahelyezéséhez. A szociális szolgáltató központ gyermekjóléti szolgáltatást a családsegítő szolgáltatással egy intézményegységként, megfelelő képesítésű alkalmazott foglalkoztatásával, önálló intézményegységként biztosítja. A gyermekjóléti szolgálat összehangolja munkáját a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési, oktatási intézményekkel, szolgálatokkal gondozási tevékenységet végez.

A szolgáltatás feladata, a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében

A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében: - a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról szóló tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése - a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás, vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése - a szociális válsághelyzetben lévő anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése - a szabadidős programok szervezése - a hivatalos ügyek intézésének segítése A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: -

-

a veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben. A veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása, ezek megoldására javaslat készítése A megelőzésben résztvevő nem állami szervek, magánszemélyek, egészségügyi intézmények, védőnői hálózatok, személyes gondoskodást nyújtó szolgáltató szervek, közoktatási intézmények, rendőrség, ügyészség, bíróság, menekülteket befogadó állomás, menekülteket befogadó szálláshely, társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok együttműködésének megszervezése, tevékenységük összehangolása

A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: -

-

A gyermekkel és családjával végzett szociális munkával a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása A családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermek elhelyezés és kapcsolattartás esetében.

76

-

Az egészségügyi és szociális ellátás, különösen a családsegítő szolgáltatás valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése Javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére, vagy annak megváltoztatására

A szolgálat feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: -

-

A családgondozás biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához Utógondozási szociális munka biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a gyermek családjába történő visszahelyezéséhez

A szolgálat összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi, és nevelési- oktatási intézményekkel és a szolgálatokkal szervezeti szolgáltatási, gondozási feladatok körében: -

folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási- nevelési tervét szervezi a legalább három helyettes szülőt foglalkoztató helyettes szülői hálózatot segíti a nevelési,- oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatainak ellátását felkérésre környezettanulmányt készít kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit biztosítja a gyermek jogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiséget részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Forum munkájában nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről

A gyermekjóléti szolgáltatás feladatai (15/1998. évi (IV. 30) NM rendeletben előírt Eu csatlakozást követően) A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése

77

- A gyermeket, illetve szülőjét tájékoztatni kell mindazokról a jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének elősegítésével. - A jogokról, támogatásokról és ellátásokról történő tájékoztatást úgy kell szervezni, hogy arról a gyermek - fejlettségétől függően - önállóan, törvényes képviselője nélkül is tudomást szerezhessen. - A gyermekjóléti szolgálat a támogatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutás érdekében - segítséget nyújt a gyermek vagy szülője (törvényes képviselője) kérelmének előterjesztéséhez, - szükség esetén kezdeményezi a támogatás megállapítását, az ellátás igénybevételét a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, szolgáltatónál, - a gyermeket, illetve a szülőt (törvényes képviselőt) felkészíti a támogatás célszerű felhasználására. - Amennyiben a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés tanácsadást nem a gyermekjóléti szolgálat végzi, a szolgálat a gyermeket, illetve szülőjét (törvényes képviselőjét) - felhívja a tanácsadás igénybevételének lehetőségére, - tájékoztatja a tanácsadás céljáról és feltételeiről, - segíti a tanácsadást nyújtó felkeresésében. - A gyermekjóléti szolgálat a szociális válsághelyzetben levő várandós anyát - tájékoztatja az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról, - segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban, - személyes segítő kapcsolat keretében közreműködik problémái rendezésében. - A gyermekjóléti szolgálat a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló várandós anyát tájékoztatja az örökbeadás lehetőségéről, az örökbefogadást közvetítő civil szervezetekről, valamint arról, hogy melyik gyámhivatal, területi gyermekvédelmi szakszolgálat ad részletes tájékoztatást az örökbefogadási eljárásról. - A gyermekjóléti szolgálat és az illetékes védőnő haladéktalanul tájékoztatják egymást, ha a várandós anya szociális válsághelyzetben van. - A gyermekjóléti szolgálat segíti a gyermeket, illetve a családját az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban. - A gyermekjóléti szolgálat családgondozója segítséget nyújt a családnak az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, illetve elősegíti a gyermek mielőbbi hazakerülését. - A meghatározott tevékenysége során a családgondozó együttműködik az átmeneti gondozást nyújtó szolgáltatóval. - A gyermek számára olyan szabadidős programokat kell szervezni, amelyek - a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozzák, illetve

78

- megszervezése a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna. - A gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi, hogy a közoktatási intézmények, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézmények, valamint a társadalmi szervezetek szervezzenek az (1) bekezdés szerinti célokat szolgáló programokat. - A gyermek részvételének elősegítése céljából a gyermekjóléti szolgálat nyilvántartást vezet a településen rendelkezésre álló, szabadidős programokat nyújtó szervezetekről, és felkéri őket, hogy nyújtsanak tájékoztatást programjaikról, amelyekről értesíti a gyermekeket, a szülőket (törvényes képviselőket), valamint az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket. - A hivatalos ügyek intézésében való közreműködés során a gyermekjóléti szolgálat - segítséget nyújt a gyermeknek, illetve a szülőnek ügyeik hatékony intézéséhez, - tájékoztatja a gyermeket, illetve a szülőt az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről, - a gyámhatóság felkérésére a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve környezettanulmányt készít. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése A települési önkormányzat a településen élő gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését a gyermekjóléti szolgáltatás útján szervezi. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan észlelő- és jelzőrendszert működtet, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. Ennek keretében figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek - életkörülményeit és szociális helyzetét, - gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét, - gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét. -

A gyermekjóléti szolgálat: o kezdeményezi, szervezi és összehangolja a Gyvt. 17. §-ában meghatározott, valamint más érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő- és jelzőrendszerben, o felhívja a Gyvt. 17. §-ában meghatározott személyeket és szerveket (a továbbiakban: a jelzőrendszer tagjai) jelzési kötelezettségük írásban krízishelyzet esetén utólagosan - történő teljesítésére, o nyilvántartja, és a külön jogszabályban meghatározott módon felhasználja az általa kezelt adatokat.

A gyermekjóléti szolgálat az észlelő- és jelzőrendszer részét képező, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó személyek és intézmények bármely gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzését fogadja, és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a

79

veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. A gyermekjóléti szolgálat az intézkedéséről tájékoztatja a jelzést tevőt. A gyermekjóléti szolgálat fogadja a panaszával hozzá forduló gyermeket, és segíti őt problémája megoldásában. A gyermekjóléti szolgálat működésének megkezdéséről, tevékenységének céljáról és tartalmáról, továbbá elérhetőségéről, valamint szolgáltatásai igénybevételének módjáról tájékoztatja a települési, településrész lakosságát, A jelzőrendszer tagjaival való együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása érdekében a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélést tart. Az esetmegbeszélésen elhangzottakról feljegyzést kell készíteni. -

Az esetmegbeszélés történhet o lehetőség szerint a családot és a családdal foglalkozó szakembereket is bevonva, esetkonferencia, egy adott család ügyében tartott megbeszélés, o a gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer tagjainak képviselői között, előre meghatározott témakörben, évente legalább hat alkalommal megrendezésre kerülő szakmaközi megbeszélés keretében.

Az esetmegbeszélés állandó meghívottja az illetékes védőnő, bölcsőde, óvoda munkatársa, iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a családsegítő szolgálat, illetve a nevelési tanácsadó munkatársa. Az esetmegbeszélésre a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét meg kell hívni, ha olyan család ügyét tárgyalják, melynek bármely tagja fiatalkorúak pártfogó felügyelete alatt áll. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyeket, illetve intézmények képviselőit szükség szerint kell meghívni, így különösen akkor, ha részvételük az egyes gyermekkel kapcsolatos probléma megoldásához, illetve a gyermekek nagyobb csoportját érintő veszélyeztető tényezők megszüntetését célzó cselekvési terv kidolgozásához szükséges. -

A gyermekjóléti szolgálat minden év március 31-ig tanácskozást szervez, amelyen o a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését, o áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség szerint javaslatot tesznek működésük javítására.

-

A tanácskozásra meg kell hívni: a települési önkormányzat polgármesterét, illetve a képviselő-testület tagját (tagjait), vagy a jegyzőt, a gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltatások fenntartóit, a településen gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit, a jelzőrendszer tagjainak képviselőit, a gyámhatóság munkatársait, a településen működő gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltató képviselőjét, a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét,

80

-

a megyei gyámhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátort.

A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozás körében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója személyes segítő kapcsolat keretében támogatja a gyermeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében, segíti a szülőket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok megszüntetésében, illetve kezdeményezi és a gyermeknek nyújtott gyermekjóléti ellátásokkal összehangolja a szülők és más hozzátartozók részére a szociális alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást. A családgondozást tervezett módon, határidő megállapításával kell teljesíteni. A családgondozó a gondozás megkezdésekor rögzíti a gyermek és szülője (törvényes képviselője) személyi adatait, továbbá helyzetértékelést készít. A családgondozó - a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével -, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve gondozási tervet készít. A gondozási tervet ismertetni kell a gyermekkel és a szülővel (törvényes képviselővel). A családgondozó - a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével szükség szerint, de legalább hat hónaponként értékeli a gondozás eredményességét, és a megállapításokat a helyzetértékelésben rögzíti. A gyermekjóléti szolgálat, a családi konfliktusok megoldását az érintett családtagok közötti közvetítéssel, illetve más konfliktuskezelő, családterápiás módszer alkalmazásával segíti elő, vagy javaslatot tesz ilyen szolgáltatás igénybevételére. A gyermekjóléti szolgálat elősegíti, hogy a szülők - akik a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése, illetve a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás rendezése céljából indított eljárás résztvevői - értesüljenek a konfliktuskezelő szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről. Ha a gyermek veszélyeztetettségét a gyermek, illetve szülőjének vagy más hozzátartozójának egészségi állapota vagy fogyatékossága okozza, a gyermekjóléti szolgálat egészségügyi vagy gyógypedagógiai ellátás biztosítását kezdeményezi. Ha a veszélyeztetettség valamely más gyermekjóléti, szociális, egészségügyi vagy egyéb ellátás biztosításával előreláthatólag megszüntethető, illetőleg mérsékelhető, a szolgálat kezdeményezi az ellátás biztosítását. Ha a gyermekjóléti szolgálat valamely ellátás biztosítását kezdeményezi, előzőleg kísérletet kell tennie arra, hogy megnyerje a gyermek, illetve szülője (törvényes képviselője) együttműködését, kivéve, ha elháríthatatlan akadály vagy sürgős szükség áll fenn. A gyermekjóléti szolgálat az eset összes körülményeinek feltárása után mérlegeli, hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntethető-e az önként igénybe vehető alapellátásokkal, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó, illetve egyéb hatósági intézkedés kezdeményezésére van-e szükség. Javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására A gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések közül javaslatot tehet

81

-

a jegyzőnek a gyermekvédelembe vételére, illetve ideiglenes hatályú elhelyezésére, a városi gyámhivatalnak a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe vételére.

A javaslatban a gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapján ismerteti a gyermek helyzetét, különösen: a veszélyeztető körülményeket, azoknak a gyermekre gyakorolt hatását, a szülő vagy a gyermeket nevelő más személy nevelési tevékenységét, a gyermeket nevelő család élethelyzetére vonatkozó adatokat, a javaslattétel elkészítéséig biztosított alapellátásokat, valamint az ügy szempontjából fontos más ellátásokat, a gyermeknek és a szülőnek (törvényes képviselőnek) a javaslattétel elkészítéséig tanúsított együttműködési készségét, illetve annak hiányát. A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a szolgálat csak a veszély tényét és jellegét nevezi meg, és a többi adat feltárásának mellőzésével tesz javaslatot a hatóság intézkedésére. A hiányzó adatokat a hatóság felhívásától függően szerzi be.

A védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok

Ha a jegyző a védelembe vétel mellőzésével - felhívta a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségadásra, a gyermekjóléti szolgálat felveszi a kapcsolatot a gyermekkel, illetve családjával, és szükség szerint biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást. A gyermekjóléti szolgálat - lehetőség szerint az általa összehívott esetkonferenciát követően - javaslatot tesz a gyermek védelembe vételére, ha a szolgálat előzetesen megkísérelte a veszélyeztetett gyermeknek az alapellátás keretében történő segítését, de az a gyermek vagy a szülő (törvényes képviselő) megfelelő együttműködésének hiánya miatt nem vezetett eredményre. A gyermekjóléti szolgálat a védelembe vételre vonatkozó javaslatában közli a gyermeket korábban gondozó családgondozó adatait, illetve szükség esetén javaslatot tesz a jegyzőnek másik családgondozó kirendelésére. A védelembe vétel során a gyermekjóléti szolgálat vezetője, illetve a kirendelt családgondozó a jegyző határozata alapján biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást. A családgondozó a gondozási-nevelési tervet a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve, meghatározott határidőre a szülő, a gyermek, az érintett személyek és - szükség esetén - szakemberek, bevonásával készíti el. A terv elkészítésénél figyelembe kell venni az alapellátás során követett gondozási tervet és az alapellátás tapasztalatait. -

A gondozási-nevelési terv tartalmazza a veszélyeztető körülmények megjelölését,

82

-

-

a védelembe vétel megszüntetéséhez szükséges változásokat, valamint ennek elérése érdekében a családgondozó, a szülő, továbbá a gyermek feladatait, határidők megállapításával, a család részére szükséges ellátásokat, a szükségesnek tartott hatósági, illetve bírósági eljárások kezdeményezésének megjelölését, a segítséget nyújtó intézmények, illetve személyek megjelölését, feladataik meghatározásával együtt, a szakmailag szükségesnek tartott egyéb rendelkezéseket.

A védelembe vétel során a kirendelt családgondozó feladata a gyermek gondozásának, ellátása szervezésének és a szülői nevelés támogatásának folyamatos biztosítása, valamint a jegyző tájékoztatása - felülvizsgálat keretében, illetve szükség szerint - a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről.

A védelembe vétel keretében folytatott családgondozásra a 16. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A családgondozó a szülővel és a gyermekkel fenntartott segítő kapcsolata során elősegíti, hogy a szülő, illetve a gyermek fogadják el a gondozási-nevelési terv céljait, és működjenek együtt a tervben meghatározottak teljesítése érdekében, a szülő, illetve a gyermek nyilatkozattal vállalják az együttműködést, a szülő váljon alkalmassá, illetve legyen hajlandó a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítására és a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének biztosítására, védelembe vétel megszüntetésére. Amennyiben a gondozási-nevelési terv megvalósítása a szülő, illetve a gyermek megfelelő együttműködése miatt nem lehetséges, a családgondozó -

-

írásban jelzi ezt a jegyzőnek, felhívja a szülő, illetve a gyermek figyelmét arra, hogy a védelembe vétel sikertelensége esetén a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására kerülhet sor, javaslatot tesz - lehetőség szerint az általa összehívott esetkonferenciát követően - a jegyzőnek, illetve a gyámhivatalnak a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására.

A családgondozó a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a jegyzőt a védelembe vétel körében végzett családgondozói tevékenységéről, és megindokolt javaslatot tesz a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, a jegyző vagy a gyámhivatal által teendő intézkedésekre.

A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozása

83

A gyermekjóléti szolgálat a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján teljesíti. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik a területi gyermekvédelmi szakszolgálat (a továbbiakban: szakszolgálat) vagy a nevelőszülői hálózatot működtető, illetve a gyermekotthon családgondozójával. Az együttműködés keretében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója elsősorban a szülőket támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban. A nevelésbe vételt követően a gyermekjóléti szolgálat családgondozója a gyermeket gondozási helyén az elhelyezését követő két hónapon belül felkeresi, és tájékozódik beilleszkedéséről, valamint a gyermek látogatásának lehetőségeiről. A nevelésbe vétel időtartama alatt a családgondozó folyamatosan kapcsolatot tart a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózat, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozójával. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója a családgondozást különösen a következő szolgáltatásokkal teljesíti: személyes segítő kapcsolat keretében a szülő és a gyermek kapcsolatának helyreállítása, továbbá folyamatos kapcsolattartásuk segítése, a szülők nevelési, gondozási, háztartásszervezési ismeretei gyarapításának támogatása, közreműködés a család lakáskörülményeinek rendezésében, a lakás felszerelésének és berendezésének elfogadhatóvá tételében, a szülők szociális és egyéb ellátásokhoz való hozzájutásának, ügyeik intézésének támogatása, társadalmi szervezetek és önkéntes segítők közreműködésének kezdeményezése. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója javaslatot tesz a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülők körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi. A gyermek nevelésbe vételének felülvizsgálata során a gyermekjóléti szolgálat tájékoztatja a gyámhivatalt a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, a szülő életkörülményeinek alakulásáról. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója a családjába visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látja el. Az utógondozás célja a gyermek családjába történő visszailleszkedésének, lakókörnyezetébe történő beilleszkedésének, tanulmányai folytatásának vagy az iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely-felkutatás segítése. Az utógondozás során a gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető, illetve a szakszolgálat utógondozójával. A gyermek visszahelyezését segítő családgondozásra, valamint az utógondozásra egyébként a 16. § szabályait kell megfelelően alkalmazni. A helyettes szülői hálózat szervezése

84

A gyermekjóléti szolgálat közreműködik a településen a gyermek átmeneti gondozását saját háztartásukban helyettes szülőként vállaló személyek, családok felkutatásában, továbbá tájékoztatást ad számukra az átmeneti gondozás keretében ellátandó feladatokról, illetve a helyettes szülői jogviszonyról. A gyermekjóléti szolgálat nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről. A gyermekjóléti szolgálat szervezi és működteti a helyettes szülői hálózatot, vagy önálló helyettes szülőt foglalkoztat. Helyettes szülői tanácsadó alkalmazásával folyamatosan segíti a helyettes szülőt feladatai ellátásában, illetve ellenőrzi tevékenységét. A gyermekjóléti szolgálatnak abban az esetben is gondoskodnia kell a helyettes szülő szakmai segítéséről, illetve ellenőrzéséről, ha a helyettes szülői hálózat létszáma helyettes szülői tanácsadó alkalmazását nem indokolja. A helyettes szülői tanácsadó jelzi a gyermekjóléti szolgálat vezetőjének, ha a helyettes szülő a gyermek teljes körű ellátását nem biztosítja megfelelően. Az örökbefogadással kapcsolatos feladatok Az átmeneti nevelésbe vett gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánítására irányuló eljárás során a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére környezettanulmányt készít a gyermek szüleinél, véleményt ad arról, hogy az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás a gyermek érdekét szolgálja-e. A gyermekjóléti szolgálat környezettanulmányt készít az örökbefogadni szándékozó személy családi és lakáskörülményeiről az örökbefogadás előtti eljárásban a szakszolgálat, az örökbefogadás iránti kérelem elbírálása előtt a gyámhivatal megkeresésére. A gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére figyelemmel kíséri az örökbefogadni szándékozó személyhez gondozásra kihelyezett gyermek ellátását, a szülőgyermek kapcsolat alakulását, a gyermeknek a családba történő beilleszkedését, és a gyámhivatal által kitűzött határidőre megküldi az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja A gyermekjóléti szolgálat szervezhető különösen: más intézmény keretében, önálló családgondozó alkalmazásával.

Az ellátottak számára nyitva álló helyiségek Napkor, Kossuth u. 23. Nyírtura, Arany J. 19. Kótaj, Vasvári P. u. 6.

Idősek klubja

85

Működési területe:

Sényő, Kossuth út 22.sz.; 50 férőhely Kótaj, Petőfi út 47.sz.; 25 férőhely

A szolgáltatás célja Nappali ellátást nyújtó intézmény az idősek klubja. Cél elsősorban a saját otthonukban élők részére a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére a lehetőség biztosítása. Az idősek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. Az idősek klubjába felvehető az a 18. életévét betöltött személy is aki egészségi állapotára figyelemmel az intézmény szolgáltatására jogosult. A szolgáltatás feladata -

-

igényszerinti meleg élelem biztosítása, szabadidős programok szervezése, szűkség szerint egészségügyi ellátás megszervezése, a szakellátáshoz való hozzájutás segítése hivatalos ügyek intézésének segítése életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése, az igényelt egyszeri meleg étkezés korának, egészségi állapotának megfelelő biztosítása, szabadidős programok szervezése sajtó termékek, könyvek, kártya, társasjátékok, tömegkommunikációs eszközök biztosítása, rendezvények szervezése az egészségügyi ellátás körébe felvilágosító előadások szervezése, tanácsadás az egészséges életmódról, gyógytorna lehetőségének biztosítása, mentális gondozás

Az idősek klubja keretében megvalósítandó konkrét feladatok, létrejövő kapacitások, nyújtott szolgáltatás elemek, tevékenységek:

Az Idősek Klubjában Kótaj, Sényő község ellátási területein élő olyan időskorúak részére nyújt ellátást, akik szociális és mentális támogatásra szorul, önmaga ellátására csak részben képes. Önálló szakmai egységként a területi kapacitás: Kótaj: 25 férőhely Sényő: 50 férőhely ▪ Az ellátást igénybevevővel segítő kapcsolat kialakítása, fenntartása ▪ A napközbeni tartózkodás ideje alatt megfelelő programok szervezése ▪ Az intézmény alapfeladatainak körébe nem tartozó szolgáltatásokhoz való hozzájutás segítése ▪ Napközbeni pihenés nyújtásának lehetősége ▪ Napközbeni tisztálkodás, mosakodás szűkség szerinti megoldása

86

▪ Napi egyszeri melegétel biztosít ▪ Segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásban ▪ Segítségnyújtás, az ellátást igénybe vevőt érintő vészhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult vészhelyzet elhárításában ▪ Részvétel az egyéni és csoportos szabadidős foglalkoztatás és rehabilitációs programok szervezésében ▪ Az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban ▪ Szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe való beköltözés segítése ▪ Kótaj község és a feladatellátás terén társult települések, Sényő-Napkor községek területén élő lakosság körében felmerülő alapellátási igények folyamatos figyelemmel kísérése ▪ Az intézmény által biztosított szolgáltatások gondozási feladatok ellátásának koordinációja, a szakmai munka összehangolása, szervezési, vezetési feladatok ellátása ▪ A szociális munka gyakorlati hatékonyságának és hatásosságának elősegítése ▪ A szolgáltatásokra és a gondozási munkára vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok érvényre juttatása ▪ Kapcsolattartás más szociális illetve egészségügyi intézményekkel ▪ Az Idősek Klubjának a szolgáltatás és szociálpolitikai eszközrendszer fejlesztésének elősegítése ▪ Más típusú ellátás szükségessége esetén, annak kezdeményezése Létrejövő kapacitások, nyújtott szolgáltatás elemek, tevékenységek: A szociális gondozás komplexitása több gondozási elem együttes alkalmazásával valósul meg.

Gondozási terv készítése: • gondozási igények felmérése • a gondozott megismerése • fizikai, mentális állapotfelmérés • nem kell gondozási tervet készíteni abban az esetben, ha az ellátott kizárólag tanácsadásban, klubfoglalkozásban vesz részt

Fizikai ellátás: • igény szerinti melegélelem biztosítása • higiénés feladatok Egészségügyi ellátás

87

• • • • • • • •

egyéni szükségletnek megfelelő gondozási feladatok rendszeres orvosi felügyelethez hozzásegítés szakorvosi ellátáshoz juttatás segítése prevenciós tevékenység szűrővizsgálatokhoz eljuttatás gyógyszer-gyógyászati segédeszköz ellátás kórházi látogatás szakellátásokhoz való hozzájutás segítése

Mentálhigiénés ellátás • mentális irányítás • egyéni bánásmód • társas kapcsolatok fenntartása, kiépítése • környezet ártalmainak megelőzése • életvitelre vonatkozó tanácsadás • életvezetés segítése • speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének szervezése, segítése Foglalkoztatás • fizikai foglalkoztatás • szellemi-kulturális foglalkoztatás • szórakoztató foglakoztatás • a teljes izoláció elkerülése • szabadidő strukturálása • önellátó képesség helyreállítása, szinten tartása, fejlesztése Érdekvédelem • hivatalos ügyek intézése • érdekképviseleti fórumok igénybevétele • személyiségi jogok védelme A szakmai program megvalósítása várható követelményeinek, eredményességének, az ellátórendszerben betöltött szerepének és hatásának értékelése Az Idősek Klubja Kótaj, Sényő települések ellátási területein már működő szociális szolgáltatás. A társult települések a szolgáltatást önálló intézmények keretein belül biztosították. A Szociális Segítő Társulás, mint intézményfenntartó társulás a szakmai programban megvalósítani kívánt feladatokat, mint önálló szakmai egységet működteti a Sényő-Kótaj községek ellátási területein. A népesség elöregedése, a munkanélküliség, a hajléktalanság, a gyermekszegénység jelentős terheket ró az önkormányzatokra, a szociális ellátórendszerre, melynek kiépítettsége elmarad az igényektől. A Szociális Segítő Társulás ellátási területén a háztartások közel 16%-ban él idős vagy gondozásra szoruló beteg ember, a 60 évesnél idősebb népesség kedvezőtlen, sokan szorulnak gondozásra, ápolásra. A szakmai programban foglalt feladatok megvalósulása során az idős, beteg ember, illetve szociálisan rászorult az önellátó képességeinek helyreállítása, szinten tartása, fejlesztése eredményeképpen tovább maradhat saját lakókörnyezetében, otthonában, a bentlakásos

88

intézményben történő elhelyezése az otthoni ápolás, gondozás következtében nem indokolt, vagy csak későbbi időpontban kerül tartós intézményi elhelyezésbe. Az intézményfenntartó társulás szervezeti integrációjának eredményei: • • • • • • • • • • • •

egymásra épülő szolgáltatás hatékony minőségi ellátás komplex ellátás biztosítása rugalmas munkaszervezés a rászorulók többlépcsős gondozása személyre szabott gondoskodás racionálisabb szakmai és pénzügyi gazdálkodás szakmai személyzet átcsoportosítása humánerőforrás jog, minőségibb kihasználása biztonság megteremtése intézményi filozófia, értékrendszere megalapozása speciális szolgáltatások bevezetése

Más intézményekkel történő együttműködés módja Az Idősek Klubjának célja, az ellátást igénybevevő önálló életvitelének fenntartása elsősorban saját otthonukban élők részére, a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, alapvető higéniai szükségletek lehetőségének biztosítására. A gondozó a gondozási tevékenység során együttműködik a házi orvosi szolgálattal, védőnővel, valamint más szociális intézményekkel, egészségügyi és szociális alap, illetve szakellátást nyújtó intézményekkel. A gondozó szolgálat munkatársa segítő kapcsolatot alakít ki napi rendszerességgel, ismétlődő feladatellátása során az ellátást igénybe vevővel, az ellátást igénybevevő ellátási szükségletének megfelelően, lakókörnyezetével, család-, szomszéd-, barát, mint természetes támogatórendszerrel.

A gondozó, ha az ellátási szükséglet alapján indokoltnak tartja, felveszi a kapcsolatot a csoportos szabadidős foglalkozásokat, más típusú egészségügyi és szociális ellátást nyújtó intézményekkel. A gondozó az klubvezető iránymutatásainak megfelelően az ellátási igények színvonalasabb, hatékonyabb kielégítése céljából kapcsolatot tart fenn az ellátást igénybe vevő családi és lakókörnyezetével, módszertani intézményekkel, fenntartóval, polgármesteri hivatallal, hatóságokkal, egészségügyi intézményekkel, társintézményekkel, kulturális intézményekkel, civil szervezetekkel, érdekvédelmi-, ellátottjogi képviselővel. Az együttműködés módja Az intézményvezető a klubvezetőkkel legalább havi rendszerességgel megbeszélést tart, ahol az ellátási szükségleteknek megfelelően, egyéni gondozási tervben foglaltak szerint kerül kialakításra az ellátást igénybe vevő kapcsolatrendszere.

89

A más intézményekkel történő együttműködés történhet személyesen, telefonon, levélben, elektronikus levélben. Az klubvezető rendszeresen részt vesz szakmai továbbképzéseken, ágazati minisztérium-, módszertani intézmények által szervezett szakmai értekezleteken, konferenciákon; folyamatosan kapcsolatot tart fent más intézmények vezetőivel, vezető munkatársaival. Részt vesz az intézmény működését érintő fenntartói testületi üléseken, személyesen képviseli intézményét, más intézmények, szervezetek rendezvényein.

90



Kótaj




községek


FENNTARTÓK







- könyvtár

önsegítő

- MÁK - Ápolást-gond. nyújtó intézmények - APEH - Rehabilitációs ell. nyújtó int. alapítványok - ÁNTSZ - Családsegítő központok - KHT - Tűzoltóság - átmeneti ell.hely. nyújtó int. Önkéntes segítők - Bíróság - Speciális ellátás nyújtó int. - IFI-ZÓNA - ÁSZ (pszichiátriai; fogyatékosok, hajl. egyesület - Munkavédelmi felügyelő szenvedélybetegek átmeneti és tart. Vöröskereszt - Környezetvéd. felügyelő elhelyezést nyújtó intézményei) Máltai Szeretet - Nyugdíjbiztosító - Ellátott jogi képviselő Szolgálat - Egészségbiztosító - Vám-és Pénzügyőrség - Katasztrófavédelem -Gyámhatóság



-


-


-


92







9,9 11,3

-


10,4 12,1

-


-1,5 -3,8



0-14 éves

15-29 éves

30-59 éves

17, 6 26, 6

26, 1 22, 4

40, 2 39, 5

60-69 éves









Alanyi jogon az ellátásban részesülők 28, 5 % (Sz-Sz-B Megye 35,8%) Méltányossági alapon 71, 5 % (Sz-Sz-B Megye 64,2%) Közgyógyellátási igazolványban részesülő mikrokörzeti adatai -

10. 000 lakosra jutó igazolványok száma o Sz-Sz-B megyei átlag szám

-


147, 3 fő 98, 2 fő

25, 1% 30, 7% 94

-


44% 35, 2%

-


30, 9% 34%




A népesség összetételében magas a roma népesség aránya, különösen Kótaj községben, akiket a szegénységi tényezők és az etnikai hátrányok egyaránt érintenek. Nappali ellátásban részesülők -


617 fő 4128 fő

-


266 fő 402 fő





Az önkormányzatok fejlesztési tervei

95

Település KÓTAJ

Intézmény



Létrehozása

NAPKOR


NYÍRTURA


SÉNYŐ



2007 Indokolt 2007 2007


2007.


2007. 2007.



Település

Kótaj

Szoc. int. Fejlesztési Elérhetősége források hiánya

Intézmények működésének finanszírozása

Munkanélküliség

Idősellátás

Fogyatékos ellátás

Hajléktalan ellátás

Gyermekvédelem

Étkeztetés


családsegítés

Napkor Nyírtura Sényő

X X X

XX X

X XX

X X XX

XX

XX

XX

XX

XX


97






Az ellátottak köre, demográfiai mutatói, szociális jellemzői, ellátási szükségletei

Az idősek klubjába felvehető, nappali ellátásban részesíthető Kótaj, Sényő önkormányzatok ellátási területein élő valamennyi olyan idős korú személy, aki szociális és mentális támogatásra szorul, önmaga ellátására részben képes. A nappali ellátást igénybe veheti az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, alapvető higiéniai szükségleteinek kielégítéséhez segítségre, támogatásra szorul.

A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások köre, rendszeressége Az intézmény nyitvatartási rendje: Az intézmény hétfőtől – péntekig reggel 800 –órától délután 1600 óráig tart nyitva. Az intézményi klubtagság keletkezése: A belépni kívánó klubtagokat, önkéntes kérelem alapján a Klub Vezetője tájékoztatja az intézmény által nyújtott szolgáltatások köréről, ismerteti a házirendet. A klubtag írásban nyilatkozik arról, hogy az Idősek Klubjának tagja kíván lenni, a klubtagsággal járó kötelezettségeknek eleget tesz, az intézményvezető tájékoztatását tudomásul vette, a jogszabályok által előírt nyilvántartásokhoz szükséges adatokat szolgáltat, valamint értesíti az intézményt azokról az adatváltozásokról, amelyek érintik az intézményi jogviszonyt. A klubtagság megszűnése: Megszűnik a klubtagság, ha: -

azt a klubtag kéri, az írásos kérelem benyújtásától számított 15 napon belül, illetve az intézmény vezetőjével történt megegyezés szerinti időpontban - az intézmény jogutód nélkül megszűnik, - a klubtag elhalálozik. Megszűntethető a klubtagság abban az esetben, ha a klubtag a házirendet súlyosan megsérti.

Az intézmény által nyújtott szolgáltatások köre:

Az intézmény a klubtagok életkorának és egészségi állapotának megfelelő foglalkozásokat szervez (vitadélutánok, vetélkedők, kézimunkázás, kulturális műsorok). Az intézményben rendelkezésre álló szórakoztató eszközök, társasjátékok, egymás igényeinek kölcsönös figyelembevételével használhatók. Igény esetén az intézmény alapfeladatainak körébe nem tartozó szolgáltatások igénybevétele is biztosítható (pl.: kirándulások szervezése, színház vagy múzeum látogatás, stb.). Ezen szolgáltatásokért a klubtagok a tényleges költséget tartoznak megfizetni. Az intézményben lehetőség van pihenőszoba igénybevételére, mely a napközbeni csendespihenő célját szolgálja. A pihenőszobát valamennyi klubtag használhatja, de ügyelni kell a rend, a tisztaság és az együttélés szabályainak betartására. Tisztálkodási, fürdési lehetőség az intézmény fürdőszobájában áll a klubtagok rendelkezésére. A mosakodást, tisztálkodást, zuhanyozás keretében lehet megoldani, kádfürdő az intézményben nincs.

99

A fürdés igény szerint a gondozónők segítségével illetve közreműködésével történik. Szükség szerint más lehetőség hiányában a személyes ruhanemű mosása is biztosított, gondozónői segédlettel, a biztonsági előírások megtartása mellett. Az étkezés rendje: Az intézmény a klubtagok részére napi egyszeri meleg étkezést biztosít. Az étkezések ideje minden nap 1200 -1300 óráig tart. Az étkezés a közös étkezőben történik. Az étkezésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj összegét, melyet az Önkormányzatok Képviselőtestületei rendeletben szabályozzák le, mely évente kétszer felülvizsgálható.

Az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások köre és térítési díjai. Az intézmény a szakmai programban, illetve a szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatain túlmenően az alábbi programokat is megszervezi, amennyiben a klubtagságnak körében ezekre igény merül fel:

-

Színház - mozi látogatás Kirándulások megszervezése, lebonyolítása, Táboroztatás, üdülések szervezése, bonyolítása, Hagyományőrző fesztiválokon az amatőr csoportok fellépésének szervezése, Igény szerinti rendezvényekre való felkészítés, műsorok összeállítása, betanítása, - Megyei vagy Országos nyugdíjas rendezvényeken való megjelenés megszervezése, szállítójármű biztosítása - Amatőr művészeti – irodalmi csoportok kialakítása, segítése - A településen kívüli megjelenések, fellépések esetére a megfelelően képzett kísérők (gondozónők) biztosítása - A fentieken túl egyéb eseti igények felmérése, megvalósulásának segítése (névnapok, születésnapok közös ünneplésének lehetőségének biztosítása). Az intézmény alapfeladatán túl szervezett, rendezett programok térítéskötelesek. A térítési díj mértéke a szervezett, rendezett program önköltségének az ára melyet az igénybevevők között egyenlő arányba kerülnek elosztásra. Magatartási szabályok Az intézményben a klubtagok kötelesek egymással szemben udvariasan, tisztelettudóan viselkedni. Kerülni kell az egymás nyugalmát zavaró hangoskodást, rendbontást. Egymás emberi méltóságát tiszteletben kell tartani. A rosszabb egészségi, érzelmi állapotban lévő klubtagok részére segítséget kell nyújtani. Az új klubtagokat segíteni kell abban, hogy minél hamarabb beilleszkedjenek a közösségbe. A klubtagok az intézmény dolgozóival, illetve a dolgozók a klubtagokkal szemben udvarias hangnemet és magatartást kötelesek tanúsítani.

100

Az intézménybe alkoholt hozni, illetve alkoholt fogyasztani nem szabad. Az ittas állapotban lévő klubtagot el kell küldeni az intézményből. Minden klubtag és minden intézményi dolgozó köteles az intézmény rendjét, tisztaságát megőrizni. Az intézmény nyitott jellegű. A klubtagokat rokonaik, ismerőseik bármikor látogathatják, az intézmény nyitvatartási idején belül. A látogatás ideje alatt a házirendben foglaltak betartása a látogatók számára is kötelező. Az intézmény tulajdonát képező berendezéseket, fejlesztési tárgyakat rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az ellátás igénybevételének módja -

az ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénybevevő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik, az ellátás iránti kérelemről az intézményvezetője dönt az intézményvezetője írásban értesíti döntéséről a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, vagy törvényes képviselőjével megállapodást köt, 1993. évi III. tv. 94/B § foglaltaknak megfelelően.

A megállapodás tartalmazza: -

az intézményi ellátás időtartamát az intézmény által nyújtott szolgáltatások körét, formáját, módját az intézményi térítési díj megállapítására fizetésére vonatkozó szabályokat

Idősek Klubjában térítési díjat az étkeztetés igénybevétele esetén kell fizetni. Az étkezési térítési díj alapja a szolgáltatási önköltség és az állami normatíva különbözete. A személyi térítési díj nem haladhatja meg a szociálisan rászorult igénybevevő a rendszeres havi jövedelmének 25%-át.

A szolgáltatást végző és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja: Az idősek klubjában klubtagság esetén a szolgáltató és az igénybe vevő a kapcsolatot a szolgáltatási igényre vonatkozó kérelem benyújtásától kezdődően, az igénylővel, illetve az igénylő törvényes képviselőjével, az intézmény szociális szolgáltatást végző dolgozóján keresztül személyesen az intézményben a klub nyitvatartási idejében naponta biztosítja. Ha az idősek klubjának a tagja, az étkeztetés biztosítását házi segítségnyújtás keretében kéri, a kapcsolat tartás az intézmény és a házi gondozó között napi kapcsolattartási lehetőség személyesen az ellátott otthonában biztosított. A szolgáltatást igénybevevőnek lehetősége van az étkeztetés igénybevételére a személyes gondoskodást nyújtó alapellátás, illetve szakosított ellátások keretében igénybe venni, ezáltal az intézményi jogviszony fennállása idejére a kapcsolattartást az intézménnyel személyesen,

101

az intézmény nyitvatartási idejében megvalósítani, egyéb kapcsolattartási lehetőség telefonon, fax, postai út az intézményben rendelkezésre áll. - Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az intézmény házirendje meghatározza az intézményből történő távozás és visszatérés rendjét. Az ellátást igénybe vevőnek az igénybe vételi eljárás során részletes és pontos tájékoztatást kell adni az intézményen belüli és az eltávozás esetére kialakított szabályokról. - Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. Az intézményvezető a házirendben szabályozott módon rendelkezhet a látogatás rendjéről és meg kell határozni azokat az eseteket, amikor a látogatók látogatási időn kívül is kapcsolatot tarthatnak az ellátást igénybe vevővel. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az intézményben élő más személyek nyugalmára. Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme, illetve a jogaiknak védelmével kapcsolatos szabályok:

Az ellátottak jogai - a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alap- és nappali ellátásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó a törvényben meghatározott általános és speciális jogokat biztosítjuk - A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett vizsgáljuk. - Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézményvezetője évente tájékoztatatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. - a tájékoztató tartalmazza: o az intézmény működési költségének összesítését, o az intézményi térítési díj havi összegét, o az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét, - A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel: - az élethez, emberi méltósághoz - a testi épséghez, - a testi-lelki egészséghez való jogra.

102

Az ellátottak jogainak védelme: - Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Az intézményvezető köteles biztosítani továbbá, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére. - Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat a személyes tulajdonát képző tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelentenek az intézményben élők testi épségére. A veszélyeztető tárgyak körét, ezen tárgyak birtoklásának feltételeit, illetve ellenőrzését a házirend szabályozza. A korlátozás azonban nem érintheti a mindennapi használati tárgyakat. - Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell az ellátást igénybe vevők intézménybe bevitt vagyon tárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és – szükség esetén – biztonságos elhelyezéséről. Az intézmény a házirendben szabályozhatja – figyelemmel a raktározási és elhelyezési lehetőségekre -, hogy az egyes ellátást igénybe vevők milyen nagyságú, illetve milyen mennyiségű, az intézményi élethez szükséges, azzal összefüggő személyes tárgy intézménybe történő bevitelére jogosultak. Ezen kívül a vagyon- és érték megőrzés nem korlátozható arra való hivatkozással, hogy az intézmény nem tud megfelelő feltételeket kialakítani a megőrzésre. Amennyiben az ellátást igénybe vevőt korlátozzák a személyes tárgyainak a bevitelében, erről az igénybe vételhez kapcsolódó megállapodásban is rendelkezni kell. - Ha az ellátást igénybe vevő vagyon tárgya vagy érték tárgya a megőrzés szempontjából speciális feltételeket igényel, az intézmény köteles segítséget nyújtani az ellátást igénybe vevő részére a megfelelő elhelyezéshez illetve annak igénybe vételéhez, vagy eléréséhez. - Amennyiben az intézményben ellátott személy betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorul, ellátása során figyelemmel kell lenni az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény (továbbiakban: Eütv.) betegek jogait szabályozó rendelkezéseire. - Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. - Az intézményvezető 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni, a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhez vételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal.

103

Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai - Az ellátást igénybe vevő személynek, törvényes képviselőjének joga van az ellátott állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információk megismerésére. Az intézményvezetője a felülvizsgálatot megelőzően, valamint a felülvizsgálatot követően írásban tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt – annak állapotát figyelembe véve – illetve törvényes képviselőjét a felülvizsgálat céljáról, folyamatáról, valamint annak eredményéről. A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen: o Az akadálymentes környezet biztosítására, o Az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására, o A képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapot fenntartás vagy javítás lehetőségeinek megteremtésére, o Az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására, o Társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények szolgáltatások igénybe vételére, elérésére. - A gondnokság alatt álló jogosult érdekeinek védelmében az intézményvezető köteles kezdeményezni új gondnok kirendelését, ha a gondnok a gondnoki teendőket nem megfelelően látja el, különösen, ha nem a gondnokolt érdekeinek figyelembevételével végzi ezen feladatokat. Az ellátottjogi képviselő -

Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire.

Az ellátottjogi képviselő feladatai -

megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról,

-

segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában,

-

segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál,

104

-

a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során – írásbeli meghatalmazás alapján – képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét,

-

Az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és figyelembevételéről a szakmai munka során,

-

Intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére,

-

Észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, Amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé,

-

-

A korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációkat megvizsgálhatja. Az ellátottjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik.

-

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségeiről.

-

Az ellátottjogi képviselő munkaköre pályázat alapján tölthető be, külön jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel.

-

Az ellátottjogi képviselő jogosult: • A szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, • A vonatkozó iratokba betekinteni, • A szolgáltatást végző dolgozókhoz kérdést intézni.

-

Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni.

A szociális szolgáltatást végzők jogai, védelme

-

A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. - Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: o A házi segítségnyújtást végző szociális gondozó, ideértve a vezető gondozó o A családgondozó o Az előgondozással megbízott személy A tájékoztatási kötelezettség

105

-

-

-

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. Az ellátás megkezdésének legkorábbi időpontjáról az intézmény vezetője a jogosultat, illetve hozzátartozóját értesíti. Az intézménybe való felvételkor az intézmény tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára: Az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről Az intézmény által vezetett nyilvántartásokról Panaszjoguk gyakorlásának módjáról Az intézmény házirendjéről A fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről A jogosult jogait érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről A jogosult és hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles: o Nyilatkozni a fent leírt, meghatározott tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről, tiszteletben tartásáról, o Adatokat szolgáltatni az intézményben a törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz, o Nyilatkozni arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit és a jogosult, továbbá a közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével.

A jogosultak érdekvédelme -

-

-

-

Az intézményvezető az ellátás igénybevételekor a fenntartó által jóváhagyott intézményi házirend egy példányát átadja a jogosultnak. Egyébként a házirendet az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni és gondoskodni kell arról, hogy az a jogosultak hozzátartozói és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető legyen. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartója köteles meghatározni az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum (továbbiakban: érdekvédelmi fórum) megalakításának és tevékenységének szabályait. Az érdek- képviseleti fórum a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv, mely a házirendben meghatározott feltételek és eljárás szerint működik. Az érdekképviseleti fórum megalakítását a székhelyen, illetve telephelyenként kell biztosítani. Az érdek- képviseleti fórum tagjai • A választás alapján, az intézményi ellátást igénybe vevők közül Kettőszáz férőhelyig: 2fő Kettőszáz férőhely felett: 4 fő •

Választás alapján, az ellátottak hozzátartozói, ill. törvényes képviselői közül: 1 fő Kijelölés alapján, az intézmény dolgozóinak képviseletében: 1 fő Kijelölés alapján, az intézményt fenntartó szervezet képviseletében: 1 fő

érdek- képviseleti fórum

106

-

-

-

-

előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat, megtárgyalja az intézményben élők panaszait – ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat – és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel az érdekképviseleti fórum működésének és választásának részletes szabályait a házirend tartalmazza

Az intézményi jogviszony megszűnése Az intézményi jogviszony megszűnik - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével - a jogosult halálával - az ellátást igénybe vevő kérelme alapján - az állami fenntartású intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. - Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult o a házirendet súlyosan megsérti o intézményi ellátása nem indokolt - az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, valamint a megszüntetés képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét - esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről - az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról Ha a jogosult korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, jogi következményekkel járó cselekmények és jognyilatkozatok tekintetében a hozzátartozóra vonatkozó rendelkezéseket a törvényes képviselőre kell alkalmazni.

Az intézményre vonatkozó szakmai információk. A személyes gondoskodást végző személyek szakképzetsége.

107

Idősek klubja

Szakirányú szakképzettség - szociális munkás, szociális szervező - szociális gondozó és szervező, szociális asszisztens klubvezető - ápolói végzettség mellett vezetői, szervezői végzettség Szakirányú szakképzettség hiányában - érettségi és ápolói végzettség Szakirányú szakképzettség - szociális gondozó és ápoló, ÖNO és házi szociális gondozó, ápolói szociális gondozó végzettség, ápolási asszisztens Szakirányú szakképzettség hiányában - egészségügyi gyermekotthoni gondozó, csecsemő- és kisgyermekgondozó

A helyettesítési rendszer alapján a munkatársakat munkából való távol létük esetére az intézményvezető által megjelölt személyek helyettesítik

Az idősek klubjának bevételi, kiadási terveit az intézményvezető évente január 31-ig készíti el.

Idősek otthona

108

Szervezeti felépítése Az intézmény elnevezése: Szociális Szolgáltató Központ, Idősek Otthona Az intézmény székhelye: Kótaj, Szent I. út 13.sz. Az intézmény fenntartója: Szociális Segítő Társulás (Társult települések önkormányzatai) Az intézmény felügyeleti szerve: Kótaj Község Önkormányzata és a társult települések Önkormányzatai Az intézmény működési területe: Társult települések közigazgatási területei, szabad kapacitás esetén NYITÖT ellátási területe Az intézmény telephelye: Sényő, Kossuth u. 22., Napkor, Kállói út 58.sz.

Az intézmény célorientált működéséért, a feladatok zavartalan ellátásáért, szakszerűségért, az Idősek Otthonának mindenkori vezetője a felelős. Vezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat. A vezető, a vezető-helyettes feladat-és hatáskörét, felelősségét a munkaköri leírás tartalmazza. A három műszakos folyamatos ellátást biztosító intézményben ápolási - gondozási feladatok ellátásához a következő alkalmazotti létszám szükséges az intézményvezetőn kívül: 2 fő szakmai egységvezető, 12 fő szakképzett szociális gondozó, 1 fő foglalkoztatás szervező 1 fő mentálhigiénés munkatárs 1 fő mosó, takarító 1 fő karbantartó Megbízási szerződés alapján: - orvos (heti négy óra), - egy fő mozgásterapeuta ( heti négy órában), A diétás étrend összeállítása az élelmezésvezető feladata. Célja, feladata Az Idősek Otthona a társult települések közigazgatási területei, szabad kapacitás esetén NYITÖT ellátási területe. Szociális Segítő Társulás ( Kótaj, Napkor, Sényő községek önkormányzatai) fenntartásában működő szakmailag önálló, gazdálkodási jogkörében részben önálló szociális intézmény. Feladatának ellátásának helyszínét a sényői. 66. hrsz. (Sényő, Kossuth u.22.sz. ) alatt nyilvántartott a napkori 0178/23 hrsz számon (Napkor, Kállói út 58. sz.) nyilvántartott felül építményes ingatlan képezi. Az intézmény személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátási forma, ezen belül ápolást, gondozást nyújtó intézmény. Állami feladatként ellátandó alaptevékenységei a KSH által kiadott gazdasági tevékenységek egységes ágazati rendje szerinti besorolás (TEÁOR) valamint a Szolgáltatások Jegyzéke alapján a következő: - 85. 3 (TEÁOR) Szociális ellátás - 85. 31. (TEÁTOR) Szociális ellátás elhelyezéssel - 85. 31.11. (SZJ) Idősek szociális ellátása elhelyezéssel

109

Szakosított ellátást - ápolást-gondozást - nyújtó intézmény. Tevékenységi körében biztosítja az önmaguk ellátására nem képes, vagy részben képes, állandó kórházi ápolást nem igénylő, de idősek klubjában illetőleg házi gondozás keretében nem gondozható, elsősorban nyugdíjkorhatáron felüli időskorúak gondozását, ellátását, tartós elhelyezését. Az intézmény sényői telephellyel 10 fő, napkori telephellyel 20 fő befogadására képes. A személyes gondoskodás biztosítása során figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Az intézmény vezetője gondoskodik az intézményen belül az emberi és állampolgári jogok érvényesüléséről, az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, humanizált környezet kialakításáról és működéséről. Az Idősek Otthona keretében megvalósítandó konkrét feladatok, Létrejövő kapacitások, nyújtott szolgáltatás elemek, tevékenységek: Az Idősek Otthona a társult önkormányzatok ellátási területein illetve szabad kapacitás esetén a NYITŐT ellátási területén biztosítja az önmaguk ellátására képes, vagy részben képes, állandó kórházi ápolást nem igénylő időskorúak gondozását, ellátását, tartós elhelyezést. Önálló szakmai egységként a területi kapacitás: Napkor: 20 férőhely Sényő: 10 férőhely - az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása, fenntartása - az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása - biztosítja a személyi és lakókörnyezeti higiéniai feltételeket - - segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásban - segítségnyújtás, az ellátást igénybe vevőt érintő vészhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult vészhelyzet elhárításában - részvétel az egyéni és csoportos szabadidős foglalkoztatás és rehabilitációs programok szervezésében - az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban - előgondozást végző személlyel való együttműködés - szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe való beköltözés segítése A gondozó az ellátás során együttműködik a háziorvosi szolgálattal, a körzeti védőnővel, a kórházi szociális nővérrel, valamint szociális intézménnyel, egészségügyi és szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményekkel. - a feladatellátás terén társult települések, Sényő-Napkor Kótaj községek területén élő lakosság körében felmerülő szakellátási igények folyamatos figyelemmel kísérése - az intézmény által biztosított szolgáltatások gondozási feladatok ellátásának koordinációja, a szakmai munka összehangolása, szervezési, vezetési feladatok ellátása - a szociális munka gyakorlati hatékonyságának és hatásosságának elősegítése - a szolgáltatásokra és a gondozási munkára vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok érvényre juttatása

110

- kapcsolattartás más szociális illetve egészségügyi intézményekkel - az Idősek Otthona mint szolgáltatás és szociálpolitikai eszközrendszer fejlesztésének elősegítése - más típusú ellátás szükségessége esetén, annak kezdeményezése Létrejövő kapacitások, nyújtott szolgáltatás elemek, tevékenységek: A szociális gondozás komplexitása több gondozási elem együttes alkalmazásával valósul meg. Előgondozás: • gondozási igények felmérése • a gondozott megismerése • fizikai, mentális állapotfelmérés Fizikai ellátás • szűkebb, tágabb környezet rendbetétele • élelmezés • ruházat (textília) • higiénés feladatok Egészségügyi ellátás • egyéni szükségletnek megfelelő ápolási-gondozási feladatok • rendszeres orvosi felügyelet biztosítása • szakorvosi ellátáshoz juttatás biztosítása • prevenciós tevékenység • szűrővizsgálatokhoz eljuttatás biztosítása • gyógyszer-gyógyászati segédeszköz ellátás • kórházi ápolás Mentálhigiénés ellátás • mentális irányítás • egyéni bánásmód • társas kapcsolatok fenntartása, kiépítése • környezet ártalmainak megelőzése Foglalkoztatás • fizikai foglalkoztatás • szellemi-kulturális foglalkoztatás • szórakoztató foglakoztatás • a teljes izoláció elkerülése • szabadidő strukturálása • önellátó képesség helyreállítása, szinten tartása, fejlesztése Érdekvédelem • hivatalos ügyek intézése • érdekképviseleti fórumok igénybevétele • személyiségi jogok védelme

111

A szakmai program megvalósítása várható követelményeinek, eredményességének, az ellátórendszerben betöltött szerepének és hatásának értékelése Az Idősek Otthona a társult települések ellátási területein már működő szociális szolgáltatás. A társult települések a szolgáltatást önálló intézmények keretein belül biztosították. A Szociális Segítő Társulás, mint intézményfenntartó társulás a szakmai programban megvalósítani kívánt feladatokat, mint önálló szakmai egységet működteti a Sényő-KótajNapkor községek ellátási területein. A népesség elöregedése, a munkanélküliség, a hajléktalanság, a gyermekszegénység jelentős terheket ró az önkormányzatokra, a szociális ellátórendszerre, melynek kiépítettsége elmarad az igényektől. A Szociális Segítő Társulás ellátási területén a háztartások közel 16%-ban él idős vagy gondozásra szoruló beteg ember, a 60 évesnél idősebb népesség kedvezőtlen, sokan szorulnak gondozásra, ápolásra. A szakmai programban foglalt feladatok megvalósulása során az idős, beteg ember, illetve szociálisan rászorult az önellátó képességeinek helyreállítása, szinten tartása, fejlesztése eredményeképpen tovább maradhat saját lakókörnyezetében, otthonában, a bentlakásos intézményben történő elhelyezése az otthoni ápolás, gondozás következtében nem indokolt, vagy csak későbbi időpontban kerül tartós intézményi elhelyezésbe. Az intézményfenntartó társulás szervezeti integrációjának eredményei: • egymásra épülő szolgáltatás • hatékony minőségi ellátás • komplex ellátás biztosítása • rugalmas munkaszervezés • a rászorulók többlépcsős gondozása • személyre szabott gondoskodás • racionálisabb szakmai és pénzügyi gazdálkodás • szakmai személyzet átcsoportosítása • humánerőforrás jog, minőségibb kihasználása • biztonság megteremtése • intézményi filozófia, értékrendszere megalapozása • speciális szolgáltatások bevezetése

Más intézményekkel történő együttműködés módja Az Idősek Otthonában történő ellátás célja, az ellátást igénybevevő önmaguk ellátására képes, vagy részben képes, állandó kórházi ápolást nem igénylő, de idősek klubjában illetőleg házi gondozás keretein belül nem gondozható, elsősorban nyugdíjkorhatáron felüli időskorúak gondozását, ellátását, tartós elhelyezését biztosítani. A gondozó a gondozási tevékenység során együttműködik a házi orvosi szolgálattal, védőnővel, valamint más szociális intézményekkel, egészségügyi és szociális alap, illetve szakellátást nyújtó intézményekkel. A gondozó segítő kapcsolatot alakít ki napi rendszerességgel, ismétlődő feladatellátása során az ellátást igénybe vevővel, az ellátást igénybevevő ellátási szükségletének megfelelően, lakókörnyezetével, családjával.

112

A gondozó, ha az ellátási szükséglet alapján indokoltnak tartja, a vezető gondozó által meghatározottaknak megfelelően, felveszi a kapcsolatot a csoportos szabadidős foglalkozásokat, más típusú egészségügyi és szociális ellátást nyújtó intézményekkel. A vezető gondozó az intézményvezető iránymutatásainak megfelelően az ellátási igények színvonalasabb, hatékonyabb kielégítése céljából kapcsolatot tart fenn az ellátást igénybe vevő családi és lakókörnyezetével, módszertani intézményekkel, fenntartóval, polgármesteri hivatallal, hatóságokkal, egészségügyi intézményekkel, társintézményekkel, kulturális intézményekkel, civil szervezetekkel, érdekvédelmi-, ellátottjogi képviselővel.

Az együttműködés módja Az intézményvezető-, vezetőgondozó-, gondozó-, társadalmi gondozó legalább havi rendszerességgel megbeszélést tart, ahol az ellátási szükségleteknek megfelelően, egyéni gondozási- ápolási tervben foglaltak szerint kerül kialakításra az ellátást igénybe vevő kapcsolatrendszere. A más intézményekkel történő együttműködés történhet személyesen, telefonon, levélben, elektronikus levélben. Az intézményvezető rendszeresen részt vesz szakmai továbbképzéseken, ágazati minisztérium-, módszertani intézmények által szervezett szakmai értekezleteken, konferenciákon; folyamatosan kapcsolatot tart fent más intézmények vezetőivel, vezető munkatársaival. Részt vesz az intézmény működését érintő fenntartói testületi üléseken, személyesen képviseli intézményét, más intézmények, szervezetek rendezvényein.

113



Kótaj




községek


FENNTARTÓK







- könyvtár

önsegítő

- MÁK - Ápolást-gond. nyújtó intézmények - APEH - Rehabilitációs ell. nyújtó int. alapítványok - ÁNTSZ - Családsegítő központok - KHT - Tűzoltóság - átmeneti ell.hely. nyújtó int. Önkéntes segítők - Bíróság - Speciális ellátás nyújtó int. - IFI-ZÓNA - ÁSZ (pszichiátriai; fogyatékosok, hajl. egyesület - Munkavédelmi felügyelő szenvedélybetegek átmeneti és tart. Vöröskereszt - Környezetvéd. felügyelő elhelyezést nyújtó intézményei) Máltai Szeretet - Nyugdíjbiztosító - Ellátott jogi képviselő Szolgálat - Egészségbiztosító - Vám-és Pénzügyőrség - Katasztrófavédelem - Gyámhatóság



-


-


-


115

A szolgáltatás megkezdése előtt megtett előkészületek

A kistelepülések problémája összetett jelenség, mely magában foglalja a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségeit, melynek eredményes kezelése komplex megoldásokat igényel. A lehetséges eszközök egyike, a többcélú kistérségi társulások létrehozása, illetve a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulásba való részvétel, majd ezen belül a Szociális Segítő Társulás, valamint mikrokörzeti társulás létrehozása volt elsődleges célul kitűzve. Ezek az új szervezeti keretek pénzügyi ösztönzőket nyújtanak a közszolgáltatások, köztük a szociális és gyermekjóléti alap-, és szakosított ellátások szakmailag és gazdaságilag hatékonyabbak és hatásosabb ellátások biztosítására. A szociális és gyermekjóléti ellátások korábban önállóan működtek a társult települési önkormányzatok ellátási területein. A költségvetési törvény keretei között biztosított állami normatíva mind az alap, mind a szakosított szociális szolgáltatások terén folyamatosan csökken, ugyanakkor a többcélú kistérségi társulások által felállt új szervezeti formákba működő intézményekben ellátottak után az állam kiegészítő normatívát biztosít a társult intézmények fenntartására. A szolgáltatás új szervezeti formában történő megkezdése előtt, helyzetfelméréseket végeztünk a szociális ellátórendszer minden szegmensére kiterjedően.

A helyzetelemzéseket a következő témák köré csoportosítottuk:

A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás, azon belül a Szociális Segítő Társulás -



Már elkészült szolgáltatástervezési koncepciók Tanulmányok, szakirodalmak Központi Statisztikai Hivatal adatai

-

Célzott interjús felmérések Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Operatív Fejlesztési Programja Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Szociális Szolgáltatás Tervezési Koncepciója A társult Önkormányzatok Szociális Fejlesztési tervei A társult Önkormányzatok szociális ellátások problématérképe



9,9 11,3

-


10,4 12,1

-


-1,5 -3,8



0-14 éves

15-29 éves

30-59 éves

17, 6 26, 6

26, 1 22, 4

40, 2 39, 5

60-69 éves







Alanyi jogon az ellátásban részesülők Méltányossági alapon




Közgyógyellátási igazolványban részesülő mikrokörzeti adatai - 10. 000 lakosra jutó igazolványok száma o Sz-Sz-B megyei átlag szám

147, 3 fő 98, 2 fő 117

-


25, 1% 30, 7%

-


44% 35, 2%

-

Normatív alapon o Sz-Sz-B Megye o

30, 9% 34%






533 fő 3615 fő

-


230 fő 352 fő




617 fő 4128 fő

-


266 fő 402 fő


118

Az önkormányzatok fejlesztési tervei

Település KÓTAJ

Intézmény



Létrehozása

NAPKOR


NYÍRTURA


SÉNYŐ



2007 Indokolt 2007 2007


2007.


2007. 2007.



Település

Szoc.

int. Fejlesztési

Intézmények

Munkanélküliség

Idősellátás

Fogyatékos

Hajléktalan

Gyermek-

Étkeztetés

Házi

családsegítés

Elérhetősége

Kótaj Napkor Nyírtura Sényő

források hiánya

működésének finanszírozása

X X X

XX X

X XX

ellátás

X X XX

ellátás

védelem

XX

XX

XX

XX

segítségnyújtás

XX


120






Az ellátottak köre, demográfiai mutatói, szociális jellemzői, ellátási szükségletei

Ellátottak köre 1.

Az intézménybe a Szoc. törvényben foglaltak alapján azok a nyugdíjkorhatárt betöltött időskorúak kérhetik felvételüket, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, és azok a 18. életévüket betöltött személyek, akik betegségük miatt önmagukat ellátni nem tudják.

2.

A Szoc.tv. 66. § (3)bekezdése szerint felvételét kérheti az a személy is a szociális rászorultság elve alapján, - de figyelembe véve a 68. §-ban foglaltakat - akinek: a) havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori minimumának háromszorosát nem haladja meg, b) önellátási képessége hiányzik, soron kívüli elhelyezésre tart igényt a jogszabályban meghatározott feltételek szerint, c) egyedül vagy családban él, de segítség nélkül nem képes életvezetési feladatok ellátására, d) egyedül élo és egészségi állapota miatt folyamatos ellátást igényel, és azt háziorvosa igazolja e) egyedül vagy családban él, de folyamatos ellátása a családban nem megoldott és a települési önkormányzat nem tud megfelelő szolgáltatást nyújtani részére, f) szociális rászorultság estén az a. b. pontban megjelölt követelményeknek együttesen kell fennállnia, a szociális rászorultságot a 93 évi III. törvény 94/A § alapján az intézményvezető határozza meg.

Demográfiai helyzet -


9,9 11,3

-


10,4 12,1

-


-1,5 -3,8



0-14 éves

15-29 éves

30-59 éves

17, 6 26, 6

26, 1 22, 4

40, 2 39, 5

60-69 éves





122




Alanyi jogon az ellátásban részesülők Méltányossági alapon



Közgyógyellátási igazolványban részesülő mikrokörzeti adatai - 10. 000 lakosra jutó igazolványok száma o Sz-Sz-B megyei átlag szám

-


25, 1% 30, 7%

-


44% 35, 2%

-


30, 9% 34%

147, 3 fő 98, 2 fő






533 fő 3615 fő


123

-


230 fő 352 fő



617 fő 4128 fő

-


266 fő 402 fő


A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások köre, rendszeressége:

Az intézmény szolgáltatásai Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetésről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, lakhatásáról - ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve ha az ellátás más módon nem oldható meg. Lakhatás: Az otthonban két, illetve három ágyas szobák vannak. A szobákban beépített szekrény, heverő, éjjeli szekrény, éjjeli lámpa, kis asztal, fotel van elhelyezve. Az otthon rendelkezik társalgóval, ebédlővel, kiszolgáló helyiséggel, látogatók fogadására kijelölt helyiséggel. A szobákba mindenki elhelyezheti a személyes apróbb használati tárgyait, pl. falikép. Bútorzat, műszaki tárgyak a lakószobákba előzetes egyeztetés után saját tv, rádió a házirendben foglaltak szerint vihetők be. Szórakoztatóeszközök használata (tv, rádió) a társalgóban a lakók rendelkezésére állnak, használatuk a házirendben foglaltak szerint történik. A lakószobákban az olvasólámpát a szobatársak megállapodása szerint - 22 óra után is használhatják. (Házirend: 2.sz. melléklet) Igény esetén a kapcsolattartás eszközeként telefon használata a házirendben foglaltak szerint. Étkeztetés megszervezése A bentlakók életkori sajátosságainak figyelembevételével, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően biztosítani kell a legalább napi háromszori étkezést (ebből legalább egy alkalommal meleg ételt). Amennyiben az ellátást igénybevevő egészségi állapota indokolja, orvosi javaslatra -az orvos előírásának megfelelő étkezési lehetőséget kell biztosítani (diéta, gyakoribb étkezés).

124

Ruházat, textília biztosítása Az ellátást igénybevevő a bentlakásos intézményben saját ruházatát és textíliáit használja. Amennyiben nem rendelkezik saját ruházattal úgy legalább három váltás fehérneműt és hálóruhát, valamint évszaknak megfelelő legalább két váltás felső ruházatot és utcai cipőt (egyéb lábbelit) kell biztosítani. A ruházat tisztításáról és javításáról az intézmény a házirendben meghatározott módon gondoskodik. Egészségügyi ellátás Az intézmény az egészségügyi ellátás keretében köteles gondoskodni az igénybevevő - egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításról, - rendszeres orvosi felügyeletről, szükség szerint ápolásról, - szakorvosi ellátás biztosításáról, - kórházi kezelés esetleges igénybevételéről, - megfelelő gyógyszerellátásról, - gyógyászati segédeszközök biztosításáról. Az intézmény a rendszeres orvosi felügyelet keretében biztosítja az ellátást igénybevevő egészségi állapotának folyamatos ellenőrzését, egészségügyi tanácsadást, szűrést, az orvos által elrendelt vizsgálat elvégzését. Az ellátottak részére előírt gyógyszer felhasználását nyilvántartó lapon kell rögzíteni. Az intézményben műszakonként az ellátottak egészségi állapotát érintő változásról, illetve a velük kapcsolatos jelentősebb eseményekről sorszámozott eseménynaplót kell vezetni. Az intézmény az ellátottak részére az egészségi állapot javításához, vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket térítésmentesen biztosítja. Az alapgyógyszereken túl, az egyéni gyógyszerigények költségét az ellátott személy viseli. A gyógyászati segédeszköz ellátása körében az intézmény feladata a mindennapi élettevékenység kivitelezése, biztonságossá tétele, egyes funkciókárosodások kompenzálása érdekében szakorvosi javaslatra elrendelt testközeli vagy testtávoli eszközök beszerzése. Az állapotjavuláshoz szükséges testtávoli segédeszköz biztosítása az intézmény feladata, a segédeszköz azonban az intézmény tulajdona. A testközeli segédeszközök költségének viselése az ellátást igénybe vevőt terheli. Az intézménynek a térítésmentesen biztosítandó gyógyszercsoportokról rendelkeznie kell az ellátásban részesülők rendszeres, illetve eseti gyógyszerszükségleteihez igazodó, megfelelő mennyiségű készletet. Alap-gyógyszerkészletet havonta az intézmény orvosa állítja össze. A készlet összeállításánál figyelemmel kell lennie az ellátást igénybe vevők egészségi állapotára, valamint az esetleg előforduló sürgős ellátás esetére is. Az intézményvezető az orvos javaslatára egyes intézményi típusoknál az alap gyógyszerkészlet körébe nem tartozó, de az ellátott gondozásához közvetlenül szükséges egyéni gyógyszerkészlet teljes költségét átvállalja. Az intézmény vezetője a személyi térítési díj megállapításával egyidejűleg értesíti az ellátást igénybevevőt az intézmény által viselt, illetve átvállalt gyógyszerköltség vagy gyógyászati

125

segédeszköz költségének mértékéről. A költségek viselésének megállapítása tekintetében az intézmény vezető intézkedése ellen, az ellátott panasszal fordulhat az intézmény fenntartójához. Ha az ellátott egészségügyi ellátásban részesült, az ellátást nyújtó orvos egészségügyi személyi lapot állít ki, illetve vezeti azt. Ha az ellátottat másik bentlakásos intézménybe helyezik át, az egészségügyi adat kezelésével megbízott személy az ellátást igénybe vevő egészségügyi adatait külön kérés nélkül továbbítja. Mentálhigiénés ellátás biztosítása E feladatkörben az intézmény köteles gondoskodni: - a személyre szabott bánásmódról, - egyéni és csoportos megbeszélésekről, - szabadidő kulturált eltöltésének feltételeiről, - szükség szerinti pszichoterápiás foglalkozásról, - hitélet gyakorlásának feltételeiről. Az intézménynek mindent meg kell tenni az ellátást igénybevevő testi-lelkiaktivitásának fenntartásának és megőrzésének érdekében, ezért szervezi - az aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (séta, sporttevékenység, fekvőbetegek levegőztetése, ágytorna), - szellemi és szórakoztató tevékenységeket (felolvasás, olvasás, tv, kártyaés társasjáték, zenehallgatás, előadás stb.) - kulturális tevékenységeket (rendezvények, névnapok, ünnepségek, kirándulás, színház, mozi látogatás).

Foglalkoztatás megszervezése A bentlakásos intézmény megszervezi a munkavégzésre képes ellátottak foglalkoztatását, valamint a meglévő képességek fejlesztését, szintentartását. Ennek megfelelően a foglalkoztatás lehet: -

munkavégzési cél: az intézmény működési körén belül szervezett munkavégzés, pl. kertben, udvaron, végzett munka, terápiás cél, képességfejlesztő: az intézmény közreműködésével más gazdálkodó szervezet részére végzett munka, képzési cél: egyéb jogviszony keretében történő munkavégzés.

A rendszeres munkát végzők munkajutalomban részesíthetők. A jutalmazás gyakoriságáról, a jutalomban részesülő személyekről, valamint annak alkalmankénti összegérol a foglalkoztatásban való részvétel figyelembe vételével az intézmény vezetője- a foglalkozást segítő dolgozók javaslata alapján határoz.

Kulturális, szórakozási lehetőségek, szabadidős programok

126

Az intézmény feladata, hogy az otthonlakók életkorának és egészségi állapotának megfelelő foglalkozást biztosítson (kézimunka, szakkör stb.). - Az intézményben lévő társalgót, szórakoztató eszközöket, társasjátékokat- egymás igényeinek figyelembevételével- használják. - A napilapok, folyóiratok rendelkezésre állnak. - A község könyvtárát meghatározott időben látogathatják. - Az intézmény nemzeti ünnepeken, nevezetes napokon közös műsorokat szervez. - Lehetőség és igény szerint évente egy vagy több alkalommal önköltséges belföldi kirándulás szervezése.

Az intézményben elhunytak eltemettetésének megszervezése Ennek keretébe kell gondoskodni az intézménynek az elhunyt - elkülönítéséről, - végtisztességre való felkészítéséről, - törvényes képviselő vagy közeli hozzátartozó értesítéséről (legkésőbb a halálesetet követő napon), - ingóságainak számbavételéről, megőrzéséről, letétbe helyezéséről, hagyatéki végzést követően örökösöknek történő átadásáról. Amennyiben az elhunyt halála előtt az eltemettetéséről rendelkezett az intézmény felé, és takarékbetétje elhelyezésekor kedvezményezettként az intézményt jelölte meg, úgy a temetésről az intézmény gondoskodik. Amennyiben nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az nem gondoskodik a temetésről - az intézmény vezetője köteles gondoskodni az elhunyt személy köztemetéséről. Az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások köre, térítési díjai: Az intézmény szükség és igény esetén az alapfeladatok körébe nem tartozó szolgáltatások igénybevételét is biztosítja (pl. fodrász, üdülés, kirándulás, stb.). Ezen szolgáltatások igénybevételéért az ellátott a ténylegesen felmerülő valamennyi költséget tartozik megfizetni. Erről a szolgáltatás igénybevételét megelőzően az intézmény vezetője tájékoztatja a szolgáltatást igénybevevőt. Az intézményi szolgáltatások ellátása intézményen kívül: - étkeztetés (az intézményhez tartozó főzőkonyháról szállítják) - karbantartási munkálatok elvégzését az önkormányzati karbantartók látják el.

Ellátás igénybevételének módja

127

1.

Az intézménybe kérelem alapján lehet ellátási igényt kezdeményezni. A kérelem (formanyomtatvány) kérhető a polgármesteri hivatalokban, és az intézményben. Kérelemhez csatolni kell: eredeti születési anyakönyvi kivonatot, családi állapotot igazoló anyakönyvi kivonatot, három hónapnál nem régebbi negatív székletvizsgálati és tüdőszűrő leleteket, jövedelemigazolást (nyugdíjszelvény, banki kivonat stb.) A kérelmet egy példányban kell benyújtani az intézményvezetőjéhez.

2.

A kérelmet az intézmény vezetője nyilvántartásba veszi és írásban értesíti a kérelmezőt az előgondozás I. szakaszáról, melyet 20 napon belül az erre kijelölt intézményi munkatárs elvégez.

3.

Soron kívüli elhelyezés igénylésnél az előgondozást 5 napon belül végzi el a kijelölt munkatárs.

4.

Az előgondozás I. és II. szakaszának elvégzése után az intézmény vezetője írásban értesíti az ellátást igénylőt a hely elfoglalásáról és annak elmulasztásának következményeiről.

5.

Az intézményi ellátásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj mértékét a hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével, a képviselőtestület rendelettel állapítja meg. Az intézményi a térítési díjat konkrétan egy összegben , forintra kerekítve, ellátási napra kell megállapítani. Havi intézményi térítési díjat is meg kell határozni. Ez a napi térítési díj harmincszorosa. A térítési díj alapja az egy ellátottra jutó önköltség napi összege. A térítési díj mértéke nem haladhatja meg a jogosult havi jövedelmének 80 %-át.

6.

Az intézményi jogviszony keletkezéséről illetve elutasításáról az intézmény vezetője határozatot hoz. A határozatban foglaltakkal kapcsolatban a kézhezvételtől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához lehet jogorvoslatért fordulni.

7.

A hely elfoglalása után az intézmény igazgatója az ellátást igénylővel, törvényes képviselőjével és hozzátartozóival megállapodást köt. (1.sz. melléklet)

8.

A hely elfoglalásakor tájékoztatást kap az ellátást igénybevevő illetve a törvényes képviselő, a hozzátartozó a következőkről: - a szolgáltatások köréről és feltételeiről. - a vezetett nyilvántartásokról , - a családdal, hozzátartozókkal való kapcsolattartásról, távozás a visszatérés rendjéről, - jogai gyakorlásáról, - az intézményi jogviszony megszüntetéséről, - a térítési díjról, teljesítés feltételeiről, a mulasztás következményeiről - a házirendről, - az Érdekképviseleti Fórumról.

9.

Az intézményi jogviszony megszűnésének esetei:

128

-

a) Megszűnik a jogviszony: - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával, - határozott idejű elhelyezés esetén annak lejártával, - a jogosult ill. törvényes képviselője kérelmére. b) megszűntethető a jogviszony, ha: - a jogosult másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, - a házirendet súlyosan megsérti, intézményi elhelyezése nem indokolt.

A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolatteremtés módja Az idősek otthonában a szolgáltató és az igénybe vevő a kapcsolatot a szolgáltatási igényre vonatkozó kérelem benyújtásától kezdődően, az igénylővel, illetve az igénylő törvényes képviselőjével, az intézmény szociális szolgáltatást végző dolgozóján keresztül személyesen az intézményben az intézmény nyitvatartási idejében /24 órás szolgáltatás / naponta biztosítja, egyéb kapcsolattartási lehetőség telefonon, fax, postai út az intézményben rendelkezésre áll. - Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az intézmény házirendje meghatározza az intézményből történő távozás és visszatérés rendjét. Az ellátást igénybe vevőnek az igénybe vételi eljárás során részletes és pontos tájékoztatást kell adni az intézményen belüli és az eltávozás esetére kialakított szabályokról. - Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. Az intézményvezető a házirendben szabályozott módon rendelkezhet a látogatás rendjéről és meg kell határozni azokat az eseteket, amikor a látogatók látogatási időn kívül is kapcsolatot tarthatnak az ellátást igénybe vevővel. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az intézményben élő más személyek nyugalmára.

Ápolási, gondozási, rehabilitációs és fejlesztési feladatok A gondozási tevékenység alatt az intézmény szolgáltatását igénybe vevő személy részére nyújtott olyan fizikai, mentális és életvezetési segítség, amely során az igénybevevő szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítése keretében a hiányzó vagy csak korlátozottan meglevő testi-szellemi funkcióinak helyreállítására kerül sor. Az ápolási tevékenység alatt az intézmény által biztosított gondozási feladatok ellátása során közvetlenül felmerülő - az intézmény keretei között biztosítható - egészségi állapot helyreállítását célzó tevékenységet kell érteni. Az ellátást igénybevevő önellátási mértékének megállapítását az intézmény vezetője végzi el. Az intézményi ellátásban részesülő személyre gondozási tervet kell készíteni - mely a gondozási feladatokat rögzíti. Ez lehet: 1./a. Egyéni gondozási terv: egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat és módszereket. Az ellátás igénybevételét követően egy hónapon belül kell elkészíteni. A gondozási terv elkészítéséről és az abban meghatározott feladatok teljesítéséről az

129

intézmény vezetője gondoskodik. A gondozási tervet az ellátást igénybevevő személlyel , illetve törvényes képviselőjével közösen készíti el a vele foglalkozó munkacsoport és a megfelelő szakemberek (orvos, gyógypedagógus, mentálhigiénés szakember). Ennek eredményessége függ az ellátást igénybevevő aktív közreműködésétől.

Az egyéni gondozási terv tartalmazza: -

az ellátott személy fizikai és mentális állapotának helyzetét, állapotjavulás, illetve megőrzés érdekében a szükséges feladatokat, azok időbeni ütemezését, egyéb a segítségnyújtás elemeit.

Az ellátottal foglalkozó munkacsoport évente - jelentős állapotromlás esetén annak bekövetkezésekor - átfogó értékelést készít. 1./b. Ápolási terv: ha az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet is kell készíteni. Az ápolási terv tartalmazza: - az ellátást igénybevevő egészségi állapotát, - az ápolási tevékenység részletes tartalmát, - az ellátást igénybe vevő önellátási képességének visszanyeréséhez szükséges segítő tevékenységet, - ápolás várható idejét, - szükség szerint más formában biztosítandó ellátás kezdeményezését. Az ápolási feladatok szakszerű ellátását az intézmény orvosa folyamatosan figyelemmel kíséri. 2.

Egyéni fejlesztési terv: az ellátott személyről készített gyógypedagógiai, egészségi és mentális állapotra vonatkozó jellemzés alapján készül. Az egyéni fejlesztési terv tartalmazza: - az ellátást igénybe vevő állapotának leírását, és az abban bekövetkezett változást, az egyéni fejlődést, - egyénileg szükséges külön szolgáltatásokat, mentális, pedagógiai és egyéb segítségnyújtási feladatokat - a foglalkoztatásban - való részvételt, - szükség szerint új szolgáltatás vagy új ellátási forma igénybevételére való felkészítés, - konfliktushelyzetek kezelésének módjait. Az egyéni fejlesztési tervet kidolgozó munkacsoport félévente értékeli az elért eredményeket és szükség szerint módosítja az egyéni fejlesztési tervet. 3. Egyéni rehabilitációs program: életvezetési, pszichés, mentális, szociális, a foglalkoztatáshoz való segítségnyújtást tartalmazza. A rehabilitációs program eredményeit a programot kidolgozó munkacsoport félévente ellenőrzi, szükség esetén módosítja a programot, meghatározza a további feladatokat.

130

Az otthon lakóit és az intézmény dolgozóit megillető jogok és kötelezettségek 1. Minden otthon lakónak joga, hogy szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel az intézmény által nyújtott teljes körű és személyre szabott szolgáltatásokat igénybe vegye. 2. A szociális szolgáltatások biztosítása során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen az ellátott neme, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, helyzete miatt. 3. Az ellátást igénybevevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. 4. Megilleti minden otthonlakót személyes adatainak védelme és magánéletével kapcsolatos titokvédelem. 5. Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére. Az intézményvezetőnek gondoskodni kell az ellátást igénybe vevők intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értekeinek megfelelő és - szükség esetén biztonságos elhelyezéséről. Mindezeket az intézmény a házirendben szabályozza. 6. Az ellátást igénybevevőnek joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára. 7. Az ellátást igénybevevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. Ezt a házirendben az intézmény szabályozza. 8. A szociális ágazatban foglalkoztatottak esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra.

Az ellátottak érdekvédelme 1. Az intézményvezető az ellátást igénybevevőnek a fenntartó által jóváhagyott intézményi házirend egy példányát átadja a jogosultnak. A házirendet az intézményen belül jól látható helyen ki kell függeszteni, gondoskodni kell arról, hogy a jogosultak hozzátartozói és az intézmény dolgozói számára hozzáférhető legyen. 2. A fenntartó köteles meghatározni az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum megalakításának és tevékenységének szabályait. Az Érdekképviseleti Fórum a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését hivatott elősegíteni, mely a házirendben meghatározott feltételek szerint működik.

131

Az Érdekképviseleti Fórum tagjai: - az intézmény lakói - hozzátartozók képviselője - dolgozók képviselői - fenntartó önkormányzat képviselője

2 fő 1 fő 1 fő 1 fő

a) Az Érdekképviseleti Fórum: - előzetesen véleményezi a szakmai programot, - éves munkatervet, - házirendet, - az ellátottak részére készült tájékoztatót. b) Megtárgyalja az intézményben élők panaszait és szükség esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető elé. c) Tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben. d) Intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok felé amennyiben jogszabálysértésre utaló jeleket észlel. Az Érdekképviseleti Fórum működésének és választásának részletes szabályait a házirend tartalmazza. Az ellátás finanszírozásának szabályai A szociális intézményi normatívák tartalmazzák a személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások működési költségeihez történő állami hozzájárulást. Címzett támogatás keretében kell gondoskodni az idősek ápolását, gondozását nyújtó intézmények oly mértékű férőhelyeiről, hogy az önkormányzat eleget tudjon tenni az ellátási kötelezettségének. Szociális szakmai programok meghirdetésével kell elősegíteni a fenntartó számára a szociális intézmények olyan mértékű fejlesztésének támogatását, hogy az önkormányzat eleget tudjon tenni a törvényben előírt kötelezettségének. Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme, illetve a jogaiknak védelmével kapcsolatos szabályok:

Az ellátottak jogai - a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alap- és nappali ellátásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó a törvényben meghatározott általános és speciális jogokat biztosítjuk - A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett vizsgáljuk.

132

- Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézményvezetője évente tájékoztatatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. -

a tájékoztató tartalmazza: o az intézmény működési költségének összesítését, o az intézményi térítési díj havi összegét, o az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét,

- A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel: -

az élethez, emberi méltósághoz a testi épséghez, a testi-lelki egészséghez való jogra.

Az ellátottak jogainak védelme: - Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Az intézményvezető köteles biztosítani továbbá, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére. - Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat a személyes tulajdonát képző tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelentenek az intézményben élők testi épségére. A veszélyeztető tárgyak körét, ezen tárgyak birtoklásának feltételeit, illetve ellenőrzését a házirend szabályozza. A korlátozás azonban nem érintheti a mindennapi használati tárgyakat. - Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell az ellátást igénybe vevők intézménybe bevitt vagyon tárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és – szükség esetén – biztonságos elhelyezéséről. Az intézmény a házirendben szabályozhatja – figyelemmel a raktározási és elhelyezési lehetőségekre -, hogy az egyes ellátást igénybe vevők milyen nagyságú, illetve milyen mennyiségű, az intézményi élethez szükséges, azzal összefüggő személyes tárgy intézménybe történő bevitelére jogosultak. Ezen kívül a vagyon- és érték megőrzés nem korlátozható arra való hivatkozással, hogy az intézmény nem tud megfelelő feltételeket kialakítani a megőrzésre. Amennyiben az ellátást igénybe vevőt korlátozzák a személyes tárgyainak a bevitelében, erről az igénybe vételhez kapcsolódó megállapodásban is rendelkezni kell. - Ha az ellátást igénybe vevő vagyon tárgya vagy érték tárgya a megőrzés szempontjából speciális feltételeket igényel, az intézmény köteles segítséget nyújtani az ellátást igénybe vevő részére a megfelelő elhelyezéshez illetve annak igénybe vételéhez, vagy eléréséhez.

133

- Amennyiben az intézményben ellátott személy betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorul, ellátása során figyelemmel kell lenni az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény (továbbiakban: Eütv.) betegek jogait szabályozó rendelkezéseire. - Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. - Az intézményvezető 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni, a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhez vételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai

- Az ellátást igénybe vevő személynek, törvényes képviselőjének joga van az ellátott állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információk megismerésére. Az intézményvezetője a felülvizsgálatot megelőzően, valamint a felülvizsgálatot követően írásban tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt – annak állapotát figyelembe véve – illetve törvényes képviselőjét a felülvizsgálat céljáról, folyamatáról, valamint annak eredményéről. A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen: o Az akadálymentes környezet biztosítására, o Az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására, o A képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapot fenntartás vagy javítás lehetőségeinek megteremtésére, o Az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására, o Társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények szolgáltatások igénybe vételére, elérésére.

- A gondnokság alatt álló jogosult érdekeinek védelmében az intézményvezető köteles kezdeményezni új gondnok kirendelését, ha a gondnok a gondnoki teendőket nem megfelelően látja el, különösen, ha nem a gondnokolt érdekeinek figyelembevételével végzi ezen feladatokat. Az ellátottjogi képviselő - Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire.

134

Az ellátottjogi képviselő feladatai -

-

-

-

-

-

-

-

megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során – írásbeli meghatalmazás alapján – képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, Az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és figyelembevételéről a szakmai munka során, Intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, Észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, Amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé, A korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációkat megvizsgálhatja. Az ellátottjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségeiről. Az ellátottjogi képviselő munkaköre pályázat alapján tölthető be, külön jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel. Az ellátottjogi képviselő jogosult: • A szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, • A vonatkozó iratokba betekinteni, • A szolgáltatást végző dolgozókhoz kérdést intézni. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni.

A szociális szolgáltatást végzők jogai, védelme -

-

A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: o A házi segítségnyújtást végző szociális gondozó, ideértve a vezető gondozó

135

o A családgondozó o Az előgondozással megbízott személy Tájékoztatási kötelezettség -

-

-

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. Az ellátás megkezdésének legkorábbi időpontjáról az intézmény vezetője a jogosultat, illetve hozzátartozóját értesíti. Az intézménybe való felvételkor az intézmény tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára: Az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről Az intézmény által vezetett nyilvántartásokról Panaszjoguk gyakorlásának módjáról Az intézmény házirendjéről A fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről A jogosult jogait érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről A jogosult és hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles: o Nyilatkozni a fent leírt, meghatározott tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről, tiszteletben tartásáról, o Adatokat szolgáltatni az intézményben a törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz, o Nyilatkozni arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit és a jogosult, továbbá a közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével.

Jogosultak érdekvédelme -

-

-

-

Az intézményvezető az ellátás igénybevételekor a fenntartó által jóváhagyott intézményi házirend egy példányát átadja a jogosultnak. Egyébként a házirendet az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni és gondoskodni kell arról, hogy az a jogosultak hozzátartozói és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető legyen. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartója köteles meghatározni az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum (továbbiakban: érdekvédelmi fórum) megalakításának és tevékenységének szabályait. Az érdek- képviseleti fórum a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv, mely a házirendben meghatározott feltételek és eljárás szerint működik. Az érdekképviseleti fórum megalakítását a székhelyen, illetve telephelyenként kell biztosítani. Az érdek- képviseleti fórum tagjai • A választás alapján, az intézményi ellátást igénybe vevők közül Kettőszáz férőhelyig: 2fő Kettőszáz férőhely felett: 4 fő • Választás alapján, az ellátottak hozzátartozói, ill. törvényes képviselői közül: 1 fő Kijelölés alapján, az intézmény dolgozóinak képviseletében: 1 fő Kijelölés alapján, az intézményt fenntartó szervezet képviseletében: 1 fő

Az érdek- képviseleti fórum

136

-

-

-

-

előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat, megtárgyalja az intézményben élők panaszait – ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat – és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel az érdekképviseleti fórum működésének és választásának részletes szabályait a házirend tartalmazza

Az intézményi jogviszony megszűnése Az intézményi jogviszony megszűnik - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével - a jogosult halálával - az ellátást igénybe vevő kérelme alapján - az állami fenntartású intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. - Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult o a házirendet súlyosan megsérti o intézményi ellátása nem indokolt - az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, valamint a megszüntetés képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét - esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről - az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról Ha a jogosult korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, jogi következményekkel járó cselekmények, és jognyilatkozatok tekintetében a hozzátartozóra vonatkozó rendelkezéseket a törvényes képviselőre kell alkalmazni.

137

Az intézményre vonatkozó szakmai információk. Személyes gondoskodást végzők létszáma, képzettsége.

. Bentlakást nyújtó intézményvezető intézmények

részlegvezető

ápoló, gondozó

szociális, mentálhigiénés munkatárs

mozgásterapeuta

Szakirányú szakképzettség - felsőfokú szociális alapvégzettség, orvos, teológus, pszichológus - felsőfokú egészségügyi vagy fejlesztő pedagógus végzettség mellett = szociális menedzseri = szociális igazgatási - azonos az intézményvezetőre vonatkozó képesítésekkel - továbbá: szociális gondozó és szervező, szociális asszisztens, mentálhigiénés asszisztens Szakirányú szakképzettség - azonos az 5. pontban szereplő képesítésekkel Szakirányú szakképzettség hiányában - azonos az 5. pontban szereplő képesítésekkel Szakirányú szakképzettség - felsőfokú szociális alapvégzettség, teológus - fejlesztő pedagógus vagy felsőfokú egészségügyi végzettség mentálhigiénés szakirányú végzettséggel, - szociális asszisztens, mentálhigiénés asszisztens Szakirányú szakképzettség hiányában fejlesztő pedagógus, védőnő, népművelő Szakirányú szakképzettség - azonos az 5. pontban szereplő képesítésekkel Szakirányú szakképzettség hiányában - azonos az 5. pontban szereplő képesítésekkel

A szervezeti egységek, helyettesítésének rendje

138

A munkatársak munkából való távolléte esetén a helyettesítések módjáról az intézményvezető rendelkezik. Finanszírozás A szakmai egységek finanszírozása a társulási megállapodásban foglaltak alapján történik. Az intézményvezető minden év január 31.ig elkészíti a tárgyévi költségvetést, melynek alapja az aktuális évi költségvetési törvényben előírt normatív támogatás, illetve a fenntartó önkormányzatok térítési díjakra vonatkozó helyi rendelete. A Szociális Szolgáltató Központ 2007. évi költségvetés tervezete szakfeladatonként elkészítve, a szakmai program mellékletét képezi.

Kótaj, 2006. december 01. Vass Istvánné Intézményvezető

Ellenjegyezte:

Orosz Mihály Polgármester


Szervezeti és Működési Szabályzat 139

2 0 0 7. I.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

Megnevezés:

Szociális Szolgáltató Központ

Székhelye:

Kótaj, Szent István u. 13.

Telephely:

Kótaj, Vasvári P. u. 6. Kótaj, Petőfi u. 47. Napkor, Kossuth u. 23.; Napkor, Kállói u. 58.; Nyírtura, Rákóczi u. 54.; Nyírtura, Arany J. 19. Sényő, Kossuth u. 22. Sényő, Kossuth u. 33.

A fenntartó megnevezése: Kótaj,

Napkor,

Nyírtura,

Sényő

Község

Önkormányzata (Szociális Segítő Társulás) Működési területe:

- Kótaj, Napkor, Nyírtura, Sényő község családsegítés,

Gyermekjóléti

Szolgálat,

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, Támogató szolgálat.

140

- Kótaj, Napkor, Sényő községek: Étkeztetés, Idősek Klubja, Házi segítségnyújtás, Idősek Otthona működését érintően. Alapító szerve:

Kótaj Község Önkormányzata 4482 Kótaj Szent István út

13. Sényő Község Önkormányzata, 4533 Sényő Kossuth út 69. Napkor Község Önkormányzata, 4552 Napkor Kossuth út 23. Nyírtura Kég Önkormányzata 4532 Nyírtura Arany J. út 14. Felügyeleti szerve:

Kótaj Község Önkormányzata 4482 Kótaj Szent István út

13. Sényő Község Önkormányzata, 4533 Sényő Kossuth út 69. Napkor Község Önkormányzata, 4552 Napkor Kossuth út 23. Nyírtura Község Önkormányzata 4532 Nyírtura Arany J. út 14. Alapító okirat száma: Kótaj Község Képviselőtestületének 4/2007. (I. 23.) Kt. sz. hat. Napkor Község Képviselőtestületének 8/2007. (I. 25.)Kt. sz. hat. Sényő Község Képviselőtestületének 2/2007. (I. 24.)Kt. sz. hat. Nyírtura Község Képviselőtestületének …………...Kt. sz. hat.

141

Az intézmény jogállása:

Az intézmény szakmailag önálló, gazdálkodását

tekintve, részben

önálló

gazdálkodású

költségvetési

intézmény Az intézmény ellátási területe szakosított ellátás esetén: Kótaj, Napkor, Sényő községek ellátási területei szabad férőhely esetén a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás ellátási területei.

142

FENNTARTÓK Kótaj Község Önkormányzata

Sényő Község Önkormányzata

Napkor Község Önkormányzata

Nyírtura Község Önkormányzata

Szociális Segítő Társulás Szakosított ellátások

Szociális Szolgáltató Központ igazgató Gyermekjóléti Szolgálat

Idősek otthona Szakmai egységvezető szociális

gondozó

és

ápoló családgondozó

Mentálhigiénés

munkatárs Foglalkoztatás szervező Étkeztetés Személyi segítő

Alapellátás

kisegítő (mosó-takarító) karbantartó mozgásterapeuta orvos diabetikus

143


Vezető gondozó Házi gondozó

Jelzőrendszeres támogató szolgálat Házi segítségnyújtás

családsegítés

családgondozó szociális gondozó személyi segítő és ápoló

idősek klubja

klubvezető szociális gond és áp.

szolgálatvezető

gépjárművezető

144

A foglalkoztatottak létszámnormái ellátási típusonként Gyermekjóléti szolgálat Családgondozó

3 fő

ALAPELLÁTÁS Étkeztetés: Az étel kiosztásához

3 fő

- Házi segítségnyújtás Vezető gondozó

1 fő

gondozó

11 fő

- Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Szociális gondozó- ápoló 8 fő (más feladattal is megbízott, illetve társadalmi gondozó) - Családsegítés Családgondozó

3 fő

- Idősek Klubja Klubvezető 1 fő (osztott munkaidőben ) Szociális gondozó és ápoló 4 fő - Támogató szolgálat

Szolgálatvezető Személyi segítő Gépjármű vezető

1 fő 3 fő 1 fő

SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁS - Idősek Otthona Intézményvezető Szakmai egységvezető 2 fő Szociális gondozó és ápoló 12 fő Mentálhigiénés munkatárs Foglalkoztatás szervező Kisegítő (mosó-takarító) Karbantartó

1 fő (osztott munkaidőben )

1 fő 1 fő (osztott munkaidőben ) 1 fő 1 fő

Szerződéses jogviszonyban

145

- Orvos (heti 4 órában) - mozgásterapeuta (heti 4 órában) A diétás étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat a főzőkonyha élelmezésvezetője látja el.

Szervezeti formája Feladatát a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján végzi.

A jogszabályi rendelkezések alapján a települési önkormányzatok ellátási feladatainak végrehajtása érdekében alap- nappali, bentlakásos intézményi formák egymásra épülésével szociális szolgáltató központot hoz létre, integrált szervezeti formában történő működtetéssel.

Szervezeti egységek szakmai együttműködése A Szociális Szolgáltató Központ magába foglalja az alap, nappali, valamint a bentlakásos ellátást is. A különböző a szakmai munkakörben foglalkoztatottak részt vehetnek több ellátási forma munkájában is.

A bentlakásos intézményi szolgáltatás „Tiszta Profilú Intézmény” – egy ellátotti csoport részére azonos gondozási feladatokat biztosít, Idősek Otthonának működtetésével. A szolgáltató Központ tevékenységét működési engedély alapján végzi. - A fenntartó önkormányzatok biztosítják az intézmény működési feltételeit, - Meghatározzák rendeletben az intézmény térítési díjait, - Ellenőrzik az intézmény működésének tevékenységét - Jóváhagyják az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, valamint a szakosított ellátási formák keretében a házirendet,

146

- Ellenőrzik és évente egy alkalommal, értékelik a szakmai munka eredményességét - Gondoskodnak a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről, - Gondoskodnak az érdekképviseleti fórum megalakításáról, - Az intézmény vezetője tekintetében Kótaj Község polgármestere gyakorolja a munkáltatói jogokat.

Szervezeti egységek

Székhely:

Telephelyek:

Kótaj, Szent István út. 13.

Kótaj, Vasvári P. u. 6. • gyermekjóléti szolgálat • támogató szolgálat • házi segítségnyújtás • jelzőrendszeres házi segítségnyújtás • családsegítés

Kótaj, Petőfi u. 47. • Étkeztetés • idősek klubja 25 férőhellyel

147

Napkor, Kossuth u. 23. • gyermekjóléti szolgálat • családsegítő szolgálat • jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Napkor, Kállói u. 58. • étkeztetés • idősek otthona 20 férőhellyel •

házi segítségnyújtás

Nyírtura, Rákóczi u. 54. • jelzőrendszeres házi segítségnyújtás • támogató szolgálat

Nyírtura, Arany J. 19. • gyermekjóléti szolgálat

Sényő, Kossuth u. 22. • gyermekjóléti szolgálat • támogató szolgálat • idősek klubja 50 férőhellyel • házi segítségnyújtás • jelzőrendszeres házi segítségnyújtás • családsegítő szolgálat • idősek otthona 10 férőhellyel

Sényő, Kossuth u. 33.

148

• Étkeztetés

II.

AZ INTÉZMÉNY FELADATAI

1) A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosítja. A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapellátási formák biztosítják

a) Az étkeztetést b) A házi segítségnyújtást, c) A gyermekjóléti szolgálat működését, d) A jelzőrendszeres házigondozást, e) A családsegítést f) Nappali ellátás (Idősek klubja) g) Támogató szolgálat

2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást

a) Idősek Bentlakásos ellátását nyújtó intézmény biztosítja.

ALAPELLÁTÁSOK

Étkeztetés

149

Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetésről gondoskodik, akik az önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmenetileg nem képesek biztosítani. Az intézményi térítési díjat a képviselőtestület rendeletben szabályozza, beszedéséről az intézményvezető gondoskodik. Ellátási területe: Kótaj, Napkor, Sényő, Nyírtura községek közigazgatási területe

Támogató szolgálat .(Sztv, 65/C §)

A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése). Az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint

a

fejlesztő

tevékenységhez

való

hozzájutás

személyi

és

eszközfeltételeinek biztosítása, információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, csoportokban

családi való

kapcsolatainak részvételükhöz,

erősítéséhez egyes

speciális,

szociális

önsegítő

alapszolgáltatási

részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának

150

megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban

való

egyenrangú

részvételhez

szükséges

feltételek

biztosítása, a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének lehetőségét. Ellátási területe: Kótaj, Sényő, Napkor, Nyírtura községek közigazgatási területe Házi segítségnyújtás

Házi segítségnyújtás (Sztv. 63. §) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek. Azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik azokról

a

személyekről,

akik

a

rehabilitációt

követően

saját

lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. Ellátási területe: Kótaj, Napkor, Sényő, Nyírtura községek közigazgatási területe

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Sztv. 65 §)

151

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása, mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítás céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell •

az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a

helyszínen történő haladéktalan megjelenést, •

a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében

szükséges azonnali intézkedések megtételét, •

szükség

esetén

további

egészségügyi

vagy

szociális

ellátás

kezdeményezését. A fogyatékos személyek illetve pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik a támogató szolgáltatást, illetve a közösségi pszichiátriai ellátást nyújtó szolgáltatóval. Ellátási területe: Kótaj, Napkor, Sényő, Nyírtura községek közigazgatási területei

A nappali ellátást nyújtó intézmények – idősek klubja (Sztv. 65/F. §)

A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban saját otthonukban élő, • tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős korúk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, • tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvő beteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, • harmadik életévüket betöltött önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas

152

kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. Ellátási területe: Kótaj, Napkor, Sényő, Nyírtura községek közigazgatási területei

Családsegítés (64. §) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

A családsegítés keretében biztosítani kell • a szociális és mentálhigiénés tanácsadást, • a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának segítését, • a

veszélyeztetettséget

és

krízishelyzetet

észlelő

jelzőrendszer

működtetését, ennek keretében a szociális és egészségügyi szolgáltatók, intézmények és oktatási intézmények, gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelő és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételének biztosítását a megelőzésben, • a humán jellegű civil kezdeményezések elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,

153

• a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, ill. egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, • a

családokon

belüli

kapcsolaterősítést

szolgáló

közösségépítő,

családterápiás, konfliktuskezelő meditációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. A családsegítés keretében végzett tevékenységnek-a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül-a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjainak tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha • a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és • a kiskorú érdekei-a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül-e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. Ellátási területe: Kótaj, Napkor, Sényő, Nyírtura községek közigazgatási területei

Gyermekjóléti szolgálat (Gyvt. 40. §.) A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelésioktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést. Elkészíti a védelembe vett gyermek gondozásinevelési tervét, felkérésre környezettanulmányt készít. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit.

154

Ellátási területe: Kótaj, Napkor, Sényő, Nyírtuta Községek Közigazgatásin Területe

SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁS 1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények – idősek otthona (Sztv. 67. §) Az otthon azt a célt szolgálja, hogy az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. Ellátási területe: Kótaj, Napkor, Sényő, Községek Közigazgatási Területe, Szabad férőhely kapacitás esetén a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás ellátási területe.

Feladata: Az Intézménybe azok az időskorúak vehetők fel, akik önmagukról gondoskodni nem tudnak, de egészségügyi állapotuk a rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényli. Az Intézménybe történő felvételre irányuló kérelmet az intézmény vezetőjénél kell előterjeszteni, aki dönt a kérelem tárgyában. Amennyiben a kérelmet elfogadható, erre vonatkozóan megállapodást köt az elhelyezett személlyel. Az intézménynek vállalkozási tevékenysége nincs. Tevékenysége során együtt működik az egészségügyi alapellátást biztosító intézményekkel, társadalmi és egyházi szervezetekkel, a polgármesteri hivatallal.

155

Látogatások, eltávozások rendje, hozzátartozókkal való kapcsolattartás

Látogatási időt naponta kell biztosítani az intézményben, ezt a házirendben rögzíteni kell. A gondozottak az intézményt a házirendben foglaltak szerint hagyhatják el.

Gondozottakkal kapcsolatos nyilvántartások

Ellátásban részesülő személyre gondozási tervet kell készíteni. A gondozási terv egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat és azok megvalósításának módszereit.

Az egyéni gondozási terv tartalmazza: -

az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzetét

-

az állapot javulás illetve megőrzés érdekében szükséges, illetve javasolt feladatokat, azok időbeli ütemezését.

-

Az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit.

Ápolási terv: Ápolási feladatok dokumentációja, mely az ápolásra szoruló személy állapotának javítására vonatkozó feladatokat, illetve az alkalmazható technikákat tartalmazza.

Egyéb nyilvántartások vezetése: -

eseménynapló – átadó füzet 156

-

gondozási napok és élelmezési napok nyilvántartása

-

vizit füzet

-

személyi nyilvántartó lap

Gondozási díj beszedése és nyilvántartása: Az otthonba költözők nyugdíjasok. A nyugdíjat ők veszik fel személyesen, majd a személyi térítési díjat – a gondozási napok számától függően – névre szóló befizetési postautalványon kell a helyi önkormányzat számlájára, tárgy hónapot kővető minden hónap 10-ig befizetni.

Gondozott elhalálozása

A gondozott elhalálozásáról az intézmény vezető azonnal köteles értesíteni az intézmény

orvosát,

polgármesteri

hivatalt,

az

elhalt

legközelebbi

hozzátartozóját. Az elhalálozást követően részletes jegyzéket kell felvenni az elhalt ingóságairól, majd a legközelebbi hozzátartozójának mindent átadni.

III.

Az

AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE

intézmény

folyamatosan

munkarendben

dolgozik,

a

dolgozók

munkakörét, a munkaidő beosztását havi ütemezéssel az intézményvezetője állapítja meg. A gondozónők a vezető által elrendelt munkarend szerint kötelesek járni.

Munkarend:

157

Nappali ellátást nyújtó gondozónők: 07:30 - 15:30

Bentlakásos otthoni gondozónők: 12 órás műszak:

Takarítói munkarend: Karbantartó:

de:

07:00 - 19:00

du:

19:00 - 07:00

Napi 8 óra: Napi 8 óra:

Foglalkoztatás szervező:

Napi 8 óra:

Mentálhigiénés munkatárs: Napi 8 óra:

07:00 - 15:00 07:00 - 15:00 08:00 - 16:00 08:00 - 16:00

A házi rend tartalmazza mind az ellátásra jogosultakra, mind az intézményi dolgozókra vonatkozó előírásokat.

IV.

MAGATARTÁSI SZABÁLYOK AZ INTÉZMÉNYBEN

Az idősek klubjába az öregségi nyugdíjkorhatáron felüli, illetve az a 18. életévét betöltött személy vehető fel, aki egészségi állapotára figyelemmel az intézmény szolgáltatására jogosult, támogatásra szorul. Nem vehető fel az intézménybe az aki bármely okból ( pl. pszichés állapota, alkoholizmus, szellemi leépülés) a közösségi életvitelre nem alkalmas. Az intézménybe alkoholt bevinni, ittas állapotban megjelenni tilos. Egyes ellátási típusokra vonatkozó magatartási szabályokat a házirendben kell rögzíteni. 158

Intézményi dolgozók fegyelmi és kártérítési felelőssége

Fegyelmi vétséget követ el az a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból erdő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi. Kiszabható fegyelmi büntetés: - megrovás - előmeneteli rendszerben történő várakozási idő - a jogszabály alapján adományozott címtől való megfosztás - magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása - elbocsátás A vétkességnek két formája van: -szándékosság -gondatlanság

A szándékosság, gondatlanság gyanúja estén a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. A

fegyelmit

a

munkáltató

indítja,

vizsgálóbiztos

kijelölésével,

a

vizsgálóbiztos a vizsgálat lezárásától 8 napon belül véleményét a munkáltatóval közli. Vélemény és csatolt iratok alapján fegyelmi tanács tárgyalás alapján határoz, döntését határozatba foglalja. Munkavállaló a munkaviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Kártérítési felelősség akkor terheli, ha az alábbi kitételek egyszerre fennállnak: -a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettség megszegése, -a vétkesség -ezekkel összefüggésben a munkáltatónak kára keletkezett.

159

Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének 50%-át nem haladhatja meg. Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. Vétkességre

tekintet

nélkül

a

teljes

kárt

köteles

megtéríteni

a

visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány estén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel.

Leltárfelelősség

Az intézmény készleteiért – a kizárólagosan kezelteken kívül – egyetemleges felelősség áll fenn, a bekövetkezett hiány estén a munkabérük arányában felelnek. A munkáltató a munkavállalót egyhavi átlagkeresete 50%.a erejéig kötelezheti közvetlen kártérítésre. Amennyiben a keletkezett kár ezt meghaladja, bíróság előtt érvényesítheti követelését.

V.

Jelen

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

szervezeti

és

működési

szabályzatot

a

társult

települések

Képviselőtestületei hagyják jóvá, és a jóváhagyást követően lép hatályba.

Vass Istvánné intézményvezető

Jóváhagyta: 160

_______________________ ________________________ Orosz Mihály Polgármester


A szabályzat mellékletét képezi:

-házirend -dolgozók munkaköri leírása

H Á Z I R E ND IDŐSEK BENTLAKÁSOS OTTHONÁBAN

161

Házirend célja: szabályozni az intézményi jogviszony keletkezését és megszűnését. A személyes szolgáltatásban részesülők és az őket ellátó dolgozók jogait, fontosabb magatartási szabályait, az intézményből való eltávozás és visszatérés rendjét, a kapcsolattartás rendjét, az intézmény berendezési és felszerelési tárgyainak használatára vonatkozó előírásokat. A vallásgyakorlásra vonatkozó szabályokat. Szabályozza az ellátottak pénzének, vagyontárgyainak kezelését. A térítési díj fizetését és a kötelező ellátáson felüli szolgáltatások igénybevételének lehetőségeit. A panaszkivizsgálások rendjét és az Érdekképviseleti Fórum működését. Az együttélés szabályai NAPIREND 6:30

Reggeli ébredés. Ez ideig hangoskodás, beszéd sem a szobákban, sem a folyosón, sem az intézmény területén nem lehet.

6:30 - 8:00 Tisztálkodás, szobák, fekhelyek rendbetétele. Akik önállóan nem képesek mosakodni, fürdetés, öltöztetés, ágyazás. 8:00 - 8:30 Reggeli Az étel az ebédlőben kell elfogyasztani. Szobákban csak az orvos Által igazolt ágyban fekvő betegek étkezhetnek. 8:30 - 12:00 Szabadprogram. Amennyiben szervezett program van, azon részvétel. 12:00 – 13:00 Ebéd 13:00 - 14:00 Csendes pihenő. Ez idő alatt mindenki kerülje a hangos beszédet. A társalgóban a Tv-t, videót ne kapcsolják be. 14:00 - 17:00 Szabadprogram. 17.00-17.30

Vacsora

17:30 - 19:00 Tisztálkodás, mosdatás, fürdetés, öltöztetés, ágyazás. Orvos által előírt kezelések elvégzése. 19:00 - 22:00

Lefekvés, lámpaoltás.

Az orvos által előírt kezelések elvégzése az orvosi szobában történik. Az intézmény nyugalmának megőrzésében kapu nyitása, zárása: Nyitás: reggel 7 óra 18óra Zárás: január 1-től április 30-ig május 1-től szeptember 30-ig 20óra 162

október 1-től december 31-ig 18óra

Az intézményből való eltávozás és visszatérésrendje, látogatókkal, hozzátartozókkal való kapcsolattartás módja, rendje

1. Az intézményben élők a hét minden napján reggel 10 órától 11 óráig, délután 14 órától 15 óráig fogadhatnak látogatókat. 2. A látogató köteles a szolgálatban lévő ápolót megkeresni és a látogatási szándékát bejelenteni. 3. A látogatók fogadására az erre a célra kialakított helyiség, vagy a társalgó vehető igénybe. A szobatársak előzetes beleegyezésével a szobákban is fogadhatnak látogatókat. 4. A látogatási időt szíveskedjen mindenki betartani. A látogatás során átadott élelmiszerről kérjék ki a gondozónő véleményét a megbetegedések elkerülése végett. 5. A kapcsolattartás telefonkészülék segítségével is lehetséges, igény szerint. Az ennek nyomán felmerülő költségek az igénybevevőt terhelik.

Az intézményből való eltávozás és visszatérés rendje 1. Kimenő: - az intézményből a hét minden napján reggel 10-11 óra és délután

14-15 óra közötti időben lehet kimenni. Az ügyeletes gondozónőnek az eltávozást be kell jelenteni.

- akik az étkezések ideére nem térnek vissza, és távolmaradásukat nem jelezték, részükre az ételt az étkezés befejezését követően egy óráig kell tárolni.

2. Eltávozás, szabadság: a)

A két hónapot meg nem haladó távollét eltávozásnak minősül. A két hónapot meghaladó távollét idejére a megállapított személyi térítési díj 50%-át kell fizetni. A két hónapot meghaladó távollét idejére az egészségügyi intézményben történő kezelés tartamára a megállapított személyi térítési díj 20%-át kell fizetni. Egyéb esetben a személyi térítési díj 80%-át kell fizetni.

163

b)

c) d) e) f)

Távolléte idejére, mely hat napnál rövidebb a személyi díj 100-át fizeti meg, ha hat napnál hosszabb, de a 2 hónapot nem haladja meg, a térítési díj 20%-át fizeti meg. A hozzátartozókkal, barátokkal való kapcsolat fenntartása, üdülés céljából évente max. 60 nap szabadság adható. A szabadság több részletben is igénybe vehető. A szabadság idejére szintén a személyi térítés díj 20%-át kell megfizetni. A szabadságra való eltávozást írásban kell bejelenteni. A szabadságról a lakó köteles a meghatározott időben visszatérni, akadályoztatása estén az intézetet értesíteni. A lakó köteles a kimenő eltávozás és a szabadság ideje alatt úgy viselkedni, olyan magatartást tanúsítani, hogy saját maga, az intézmény, a lakótársai, a dolgozók jó hírnevét ne sértse, helytelen megítélését ne eredményezze.

Az intézménybe behozható személyes tárgyak köre, használatuk szabályai

1.

A szűkös elhelyezési, raktározási, vagyonmegőrzési lehetőségekre tekintettel az intézménybe csak a lakó nélkülözhetetlen, mindennapi életét megkönnyítő személyes gyógyászati segédeszközök, érték-és emléktárgyai hozhatók be.

2.

Az intézménybe behozott személyes tárgyak a behozó tulajdonát képezik, azokkal ő saját maga rendelkezik, és engedély nélkül más nem is használhatja, nem tulajdoníthatja el, javításáról maga gondoskodik.

3.

A behozott közlekedési, gyógyászati segédeszközöket használaton kívül a kijelölt tároló helyeken biztonságosan, lezárt állapotban kell tárolni.

4.

Ékszereit mindenki szolidan viselheti, de kerülendő a kihívó ékszer viselése. A viselt ékszerek védelméről maga gondoskodik.

5.

Családi fényképek, festmények, szentképek a szobatársak egyetértésével a szoba díszítésére, általában az ágy felett, vagy az éjjeli szekrényen helyezhetők el.

6.

Tv, rádió igény szerint behozható, lakószobában való használata a lakótárssal való megegyezés szerint, másokat nem zavarva használható.

7.

A szobákban telefonkészülék használatára van lehetőség, annak költségeit a használó viseli.

Az érték és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályai

1.

Az intézmény kizárólag csak azoknak az értékpapíroknak, kézpénznek és emléktárgyaknak a megőrzéséért, vagyonvédelméért vállal felelősséget, amelyet a lakó a beköltözés, vagy az értékpapír, készpénz, értéktárgy megszerzésének napját követően- két tanú jelenlétében készített átvételi elismervény ellenében az intézmény vezetőjének átad.

164

2.

A készpénz, az értékpapírok, az ékszerek, értéktárgyak kiadását a törvényes képviselő kérheti és két tanú jelenlétében, átvételi elismervénnyel jogosult átvenni azokat.

3.

Az értékcikkek átvételét, kiadását, megőrzését az intézményvezető végzi.

4.

A lakó elhalálozása esetén az érték- és vagyonmegőrzésre átvett értékpapírok, ékszerek, értéktárgyak kiadása a közjegyző jogerős hagyatékátadó végzésének bemutatása alapján történik.

5.

A gondozott az intézménybe költözés után kizárólag csak személyes mindennapos szükségletei fedezésére szolgáló pénzt tarthat magánál.

6.

A gondozottól megőrzésre átvett készpénzt 5000. Ft felett pénzintézetben, betétben kell elhelyezni.

A lakók ruházattal, textíliával történő ellátásának rendje, a ruházat tisztításának rendje 1.

Az intézménybe költöző, illetve már az intézményben élő lakók saját, megfelelő minőségű ruházatukat használják, és az elhasználtak helyett saját pénzükön újat szereznek be.

2.

Az 1. pontban leírtakra tekintettel és az elhelyezési lehetőségeket figyelembe véve beköltözéskor az alábbi ruházat hozható be: - fehérnemű: öt-hat váltás, hálóingek, pizsamák -felsőruházat: - nők: 2-3 szoknya, ruha, blúz, pulóver, kardigán, szabadidőruha, évszaknak megfelelő kabát. - férfiak: 2-3 öltöny, nadrág, pulóver, mellény, szabadidőruha, évszaknak megfelelő kabát. - cipő: évszaknak megfelelő 2-3 pár, papucs.

3.

Saját ruházat elhasználódása esetén anyagi kártérítésre a lakók nem tarthatnak.

4.

Ha az ellátást igénybevevő megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházattal nem rendelkezik, az intézmény a jogszabályban meghatározottak szerint biztosítja a következő ruházatot: -három váltás fehérnemű és hálóruha -az évszaknak megfelelő két váltás ruházat és utcai cipő, -egy pár benti papucs

5.

Takarót, ágyneműt behozni nem kell, azt az intézmény biztosítja kéthetenkénti, illetve szükség szerinti váltással.

6.

A takarók, ágyneműk és textíliák mosását az intézet végzi.

7.

A lakók a saját ruházat mosását helyben végezhetik, az intézményi munkát nem akadályozva- mindennap.

165

8.

A tisztálkodáshoz szükséges anyagokat, eszközöket az …… betegek számára szükséges anyagokat, eszközöket szükség szerint az intézmény biztosítja.

9.

A ruházat, textília javításához szükséges anyagokat az intézet biztosítja, a lakók a javításhoz, tisztításhoz a gondozók segítségét igénybe vehetik.

A lakók egészségügyi ellátásának rendje

1. Az egészségügyi ellátást az intézmény által megbízott orvos végzi, hetente két napon, kedden és csütörtökön délután 2 órától 4 óráig. A szolgáltatást az intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló orvos biztosítja. 2. A lakók gyógyszert nem tarthatnak maguknál. Az előírt gyógyszer felhasználását a vonatkozó rendelet szerint nyilvántartó lapon kell rögzíteni. 3. Az intézmény csak meghatározott gyógyszercsoportokkal rendelkezik megfelelő mennyiségű készlettel. 4. Az egyéni gyógyszerszükségletek- és gyógyhatású készítmények költségét az ellátásban részesülő viseli.

Az együttélési, magatartási szabályok a lakók egymás közötti, illetve az ápoló személyzettel való viszonyában

3.

A lakók és a dolgozók mindenkor kötelesek annyi tiszteletet adni a másiknak amennyit maguknak is elvárnak.

4.

Az intézményben lakók- a szobatársak nyugalma, békéje érdekébenközalkalmazottak kölcsönösen kötelesek egymás és társaik önérzetét, emberi méltóságát- betegségükre, fogyatékosságukra, iskolai végzetségükre való tekintet nélkül-tiszteleten tartani.

5.

Az intézményben dolgozó közalkalmazott a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója az intézményi gondozottal a gondozás időtartama alatt, illetve annak megszűnésétől számított egy évig életjáradéki, öröklési szerződést nem köthet. A gondozott munkáját saját céljaira még fizetség ellenében sem veheti igénybe, vele üzleti kapcsolatot nem köthet, kölcsönt nem kérhet, és nem is adhat.

6.

A lakó köteles életvitelét, hangnemét, tevékenységét úgy alakítani, úgy viselkedni, hogy az a szobatársai, az intézményben élők pihenését, tevékenységét ne zavarja, egészségüket, lelki állapotukat ne veszélyeztesse és helytelen, kedvezőtlen megítélését ne idézze elő.

7.

A lakók és az őket ellátó dolgozók más lakó betegségéről, fogyatékosságáról - ha erről tudomása van- nem tájékoztathatják az arra nem illetékes dolgozókat és lakókat.

166

8.

A lakószobák, valamint a közös helyiségek rendjére és tisztaságára minden lakónak saját maga és lakótársai érdekében vigyázni kell, ezért tőle telhetően igyekezzen saját szobájában és környezetében tisztaságot tartani.

9.

Takarítás ideje alatt a lakószobát el kell hagyni, kivéve a fekvőbeteg esetében.

10. Napközben a lakóknak bármikor joga van lepihenni a szobájukban. A szobákban mosni, mosogatni ne lehet. 11. A televízió és rádió használata a nap bármely időszakában megengedett (a házi rendben leírtak szerint), közös készülék ki és bekapcsolását, valamint szabályozását csak a gondozó végezheti. 12. A délutáni csendes pihenő alatt ne kapcsolják be, az esti villanyoltás után pedig a szórakoztató eszközök olyan hangerővel használhatók, hogy a többi lakótárs pihenését ne zavarják. 13. A fürdőszoba a nap bármely szakában használható. Fürdés és tisztaruha váltás igény szerint, de hetente legalább kétszer kötelező. 14. Reggelit, ebédet, vacsorát a lakók csak a közös ebédlőben fogyaszthatják el, kivéve a fekvő és nehezen mozgó gondozottakat, akik szobájukban étkezhetnek. 15. Dohányozni csak az arra kijelölt helyen lehet, lakószobákban tilos! 16. A lakók agresszív durva magatartást nem tanúsíthatnak, ezzel sem lakótársaikat, sem a gondozottakat nem zavarhatják. 17. A lakók személyes használatra kiadott tárgyakat, textíliákat nem idegeníthetik el, nem rongálhatják, és nem semmisíthetik meg. Kártérítési felelősséggel tartoznak a tárgyak épségéért. 18. Az intézet valamennyi dolgozójának törekedni kell a lakó bizalmának megnyerésére és elmélyítésére. Viselkedésük legyen tisztelettudó és tiszteletet parancsoló, legyenek mindig pártatlanok, kerüljék a részrehajlást. Tartsák tiszteletben a lakók személyiségi jogait. 19. A gondozó személyzet feladatának ismeretében, szakmai szabályok végrehajtásában legyen határozott, magabiztos, nyugodt, ne legyen elutasító de bizalmaskodó sem. Teremtsen és tartson rendet, és ezt követelje meg mindenkitől. A berendezési és használati tárgyak használatának rendje

Az intézmény tulajdonában lévő használati tárgyakat, szórakoztató eszközöket minden gondozott használja, de azokat az intézményből elvinni nem lehet. A technikai berendezéseket úgy kell használni, hogy senki nyugalmát ne zavarja. Az esetenkénti alkoholfogyasztás szabályai

167

1. Az intézmény az egészséget, a lakók nyugalmát nem veszélyeztető, a jó ízlést nem sértő, nem rendszeres, kulturált alkoholfogyasztást megengedi. 2. A házirend súlyos megsértésének minősül, a legsúlyosabb esetben kizáró, fegyelmi büntetésben részesíthető az a lakó, aki ittas állapotban az intézményen belül vagy kívül másokat molesztál, fenyeget, nem megengedhető hangnemben beszél, és ezzel az intézmény jó hírnevét veszélyezteti. 3. Szilveszterkor, rendezvények alkalmával, kizárólag nővéri felügyelet mellett égetett szeszesital, bor, pezsgő, az 1. –ban leírtak figyelembe vétele mellett fogyasztható, a társalgóban nyilvánosan. A házirend megsértése miatt alkalmazott eljárások, intézkedések

1. Fegyelmi vétséget követ el az a lakó, aki a házirendben foglaltakat szándékosan, vagy gondatlanságból vétkesen megszegi – kivéve, ha az egészségi állapotából, fogyatékosságából következik. -

Szándékosság, amikor a lakó előre tudja cselekménye következményét, és abba belenyugszik.

-

Gondatlanság, amikor a lakó látja és tudja ugyan cselekménye következményeit, de bízik annak elmaradásában, vagy azért nem látta előre a következményeket, mert elmulasztotta az elvárható figyelmet, körültekintést.

2. A házirendet megsértő lakóval szemben kiszabható intézkedések: a.) b.) c.) d.)

Írásbeli figyelmeztetés Írásbeli megrovás, Másik intézménybe történő elhelyezés Intézményi jogviszony megszüntetésének kezdeményezése.

3. Ha az intézmény vezetője tudomást szerez a házirendben foglaltak megsértéséről, soron kívül köteles intézkedést tenni. Az intézkedés során: a.) A vezető ápoló az eseményt követő 3 napon belül jegyzőkönyvileg hallgatja meg a házirendet megsértő személyt, (személyeket) továbbá a sértettet (sértetteket), ha ilyen nincs a szemtanút (szemtanúkat), szolgálatban lévő ápolónőket. b.) A felvett jegyzőkönyveket, tanúvallomásokat, véleménynyilvánításokat 3 napon belül az intézmény vezetőjéhez továbbítja. c.) A vezető a jegyzőkönyvek, vallomások áttanulmányozása alapján alakítja ki álláspontját és tesz intézkedéseket a házirend megsértőjével szemben.

168

d.) Az intézmény vezetője a 2. pont (a-b) bekezdésében a meglévő bizonyítékok alapján saját hatáskörében jár el. e.) A 2. pont (c-d) bekezdésében foglalt esetben előterjesztéssel él az Érdekképviseleti Fórumhoz. A Fórum az előterjesztéstől számított 15 napon belül ülésen szótöbbséggel hozza meg állásfoglalását, melyet írásba kell foglalni. f.) A Fórum az elkövetőt és a tanukat személyesen meghallgatja. g.) A Fórum állásfoglalását figyelembe véve a vezető megküldi az iratokat a helyi polgármesteri hivatalnak másik intézménybe történő áthelyezés, illetve az intézményi jogviszony megszüntetése érdekében.

Érdekképviseleti Fórum működésének szabályai

1. A lakók érdekvédelmét az Érdekképviseleti Fórum biztosítja. 2. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai: - az intézmény lakói képviseletében - hozzátartozók képviseletében - dolgozók képviseletében - fenntartó önkormányzat képviseletében

2 fő 1 fő 1 fő 1 fő

3. Az Érdekképviseleti Fórum működése: a.) A Fórum működéséhez szükséges tárgyi feltételeket az intézmény biztosítja b.) A Fórum szükség szerint tart ülést, évente azonban legalább egy ülés megtartása kötelező. c.) Az ülést minden esetben össze kell hívni, ha az intézmény vezetője, vagy a Fórum tagjainak 50 %-a kéri. A Fórum ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök távolléte, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes gondoskodik az ülés összehívásáról és vezeti azt. d.) Az Érdekképviseleti Fórum akkor határozatképes, ha a tagok 50 %-a +1 fő jelen van. e.) Az Érdekképviseleti Fórum döntéseit, állásfoglalásait szótöbbséggel hozza. f.)

A Fórum üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a hozzászólások lényegét, a hozott határozatokat.

g.) A Fórum működésének szabályait a vonatkozó szabályzat részletesen tartalmazza. Az egyéni és közösségi vallásgyakorlás szabályai

169

1. A lakók vallásukat felekezeti hovatartozásuk szerint gyakorolhatják. Mindenki köteles a másik vallását tiszteletben tartani. 2. A lakók szabadon látogathatják a községi református és katolikus templomok istentiszteleteit.

Az alapfeladatokat meghaladó térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatások

1. A lakók kérésére igényüknek megfelelően az intézmény megszervezi, biztosítja térítés ellenében az alapfeladatába nem tartozó szolgáltatásokat: -

kirándulás Színház, múzeum látogatás

A fenti szolgáltatások igénybevétele esetén az igénybe vevők a ténylegesen felmerült költségeket tartoznak megfizetni. Intézményi jogviszony megszűnésének szabályai Az intézményi jogviszony megszűnik: -

-

ha a lakó írásban kéri a jogviszony megszűnését , megváltozott egészségi állapota miatt egészségi állapotának megfelelő intézményi áthelyezésre kerül sor a házirendet többször, súlyosan megsérti, italozó, alkoholizáló életmódot folytat, a lakók nyugalmát zavarja – az intézményi jogviszony megszűntetését az intézményvezető kezdeményezi az Érdekképviseleti Fórumnál történő egyeztetés után az intézmény jogutód nélküli megszűnésével a jogosult halálával ha a jogosult intézményi elhelyezése nem indokolt határozott idejű elhelyezés esetén az időtartam lejártával.

Az intézményi jogviszony megszűntetésére az intézményvezető jogosult.

Záró rendelkezések Az intézmény házirendje a felügyeleti szerv jóváhagyásával érvényes. A házirend megváltoztatásához ki kell kérni az Érdekképviseleti Fórum egyetértését. Sényő, ……………………

………………………………….. Igazgató

170

HÁZIREND IDŐSEK KLUBJA

A házirend a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM. Rendelet rendelkezései alapján készült.

A házirend célja:

171

Szabályozni az intézményi jogviszonyt, az Idősek Klubja nyitvatartási idejét, a személyes gondoskodásban részesülők és az Őket ellátó dolgozók magatartási kötelezettségeit, az intézmény által nyújtott szolgáltatások körét, valamint az esetlegesen felmerülő panaszok kivizsgálásának rendjét.

Az Idősek Klubja férőhelyeinek száma: ……………fő. Az intézmény nyitvatartási rendje: Az intézmény hétfőtől – péntekig reggel 800 –órától délután 1600 óráig tart nyitva. Az intézményi klubtagság keletkezése:

A belépni kívánó klubtagokat, önkéntes kérelem alapján a Klub Vezetője tájékoztatja az intézmény által nyújtott szolgáltatások köréről, ismerteti a házirendet. A klubtag írásban nyilatkozik arról, hogy az Idősek Klubjának tagja kíván lenni, a klubtagsággal járó kötelezettségeknek eleget tesz, az intézményvezető tájékoztatását tudomásul vette, a jogszabályok által előírt nyilvántartásokhoz szükséges adatokat szolgáltat, valamint értesíti az intézményt azokról az adatváltozásokról, amelyek érintik az intézményi jogviszonyt.

A klubtagság megszűnése:

Megszűnik a klubtagság, ha:

-

azt a klubtag kéri, az írásos kérelem benyújtásától számított 15 napon belül, illetve az intézmény vezetőjével történt megegyezés szerinti időpontban - az intézmény jogutód nélkül megszűnik, - a klubtag elhalálozik. Megszűntethető a klubtagság abban az esetben, ha a klubtag a házirendet súlyosan megsérti. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások köre:

172

Az intézmény a klubtagok életkorának és egészségi állapotának megfelelő foglalkozásokat szervez (vitadélutánok, vetélkedők, kézimunkázás, kulturális műsorok).

Az intézményben rendelkezésre álló szórakoztató eszközök, társasjátékok, egymás igényeinek kölcsönös figyelembevételével használhatók. Igény esetén az intézmény alapfeladatainak körébe nem tartozó szolgáltatások igénybevétele is biztosítható (pl.: kirándulások szervezése, színház vagy múzeum látogatás, stb.). Ezen szolgáltatásokért a klubtagok a tényleges költséget tartoznak megfizetni. Az intézményben lehetőség van pihenőszoba igénybevételére, mely a napközbeni csendespihenő célját szolgálja. A pihenőszobát valamennyi klubtag használhatja, de ügyelni kell a rend, a tisztaság és az együttélés szabályainak betartására. Tisztálkodási, fürdési lehetőség az intézmény fürdőszobájában áll a klubtagok rendelkezésére. A mosakodást, tisztálkodást, zuhanyozás keretében lehet megoldani, kádfürdő az intézményben nincs. A fürdés igény szerint a gondozónők segítségével illetve közreműködésével történik. Szükség szerint más lehetőség hiányában a személyes ruhanemű mosása is biztosított, gondozónői segédlettel, a biztonsági előírások megtartása mellett.

Az étkezés rendje: Az intézmény a klubtagok részére napi egyszeri meleg étkezést biztosít. Az étkezések ideje minden nap 1200 -1300 óráig tart. Az étkezés a közös étkezőben történik. Az étkezésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj összegét, melyet az Önkormányzat Képviselőtestülete rendeletében szabályozza le, mely évente kétszer felülvizsgálható. Az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások köre és térítési díjai. Az intézmény a szakmai programban, illetve a szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatain túlmenően az alábbi programokat is megszervezi, amennyiben a klubtagságnak körében ezekre igény merül fel:

-

Színház - Mozi látogatás Kirándulások megszervezése, lebonyolítása, Táboroztatás, üdülések szervezése, bonyolítása, Hagyományőrző fesztiválokon az amatőr csoportok fellépésének szervezése, Igény szerinti rendezvényekre való felkészítés, műsorok összeállítása, betanítása, Megyei vagy Országos nyugdíjas rendezvényeken való megjelenés megszervezése, szállítójármű biztosítása

173

-

Amatőr művészeti – irodalmi csoportok kialakítása, segítése A településen kívüli megjelenések, fellépések esetére a megfelelően képzett kísérők (gondozónők) biztosítása A fentieken túl egyéb eseti igények felmérése, megvalósulásának segítése (névnapok, születésnapok közös ünneplésének lehetőségének biztosítása).

Az intézmény alapfeladatán túl szervezett, rendezett programok térítéskötelesek. A térítési díj mértéke a szervezett, rendezett program önköltségének az ára melyet az igénybevevők között egyenlő arányba kerülnek elosztásra.

Magatartási szabályok:

Az intézményben a klubtagok kötelesek egymással szemben udvariasan, tisztelettudóan viselkedni. Kerülni kell az egymás nyugalmát zavaró hangoskodást, rendbontást. Egymás emberi méltóságát tiszteletben kell tartani.

A rosszabb egészségi, érzelmi állapotban lévő klubtagok részére segítséget kell nyújtani. Az új klubtagokat segíteni kell abban, hogy minél hamarabb beilleszkedjenek a közösségbe. A klubtagok az intézmény dolgozóival, illetve a dolgozók a klubtagokkal szemben udvarias hangnemet és magatartást kötelesek tanúsítani. Az intézménybe alkoholt hozni, illetve alkoholt fogyasztani nem szabad. Az ittas állapotban lévő klubtagot el kell küldeni az intézményből. Minden klubtag és minden intézményi dolgozó köteles az intézmény rendjét, tisztaságát megőrizni. Az intézmény nyitott jellegű. A klubtagokat rokonaik, ismerőseik bármikor látogathatják, az intézmény nyitvatartási idején belül. A látogatás ideje alatt a házirendben foglaltak betartása a látogatók számára is kötelező. Az intézmény tulajdonát képező berendezéseket, fejlesztési tárgyakat rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A klubtagok érdekvédelme:

A klubtagok az együttéléssel, az intézményi ellátással kapcsolatos panaszokkal az intézmény vezetőjéhez fordulhatnak. Az intézmény vezetője lehetőség szerint a panaszt azonnal orvosolja. Amennyiben azonnali intézkedés a panasszal kapcsolatban nem lehetséges, a panaszt ki kell vizsgálni és a panasztevőt 15 napon belül írásban tájékoztatni kell a vizsgálat eredményéről. A vizsgálatot az intézményvezető folytatja le.

174

Ha a panasztevő az intézkedéssel nem ért egyet, vagy a panasz kivizsgálása határidőben nem történik meg, a panasztevő az intézmény fenntartójához fordulhat. A házirend betartása minden klubtag és minden intézményi dolgozó számára kötelező.

Sényő,

……………………………………….. Igazgató

Térítési díj A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. - A térítési díjat: - az ellátást igénybe vevő jogosult, - a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, - a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbefogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét - a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, - a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy tartásra köteles és képse személy. - A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt a jogosultat, aki - jövedelemmel nem rendelkezik, - bentlakásos intézményben él, jövedelemmel nem rendelkezik, és akinek a térítési díj alapjául szolgáló készpénz vagy ingatlan vagyona, valamint tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs. A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díját az intézményt fenntartó szerv évente kétszer állapíthatja meg.

- A kötelezett által fizetendő térítési díj összegéről az intézmény vezetője az ellátás igénybevétele után, de legkésőbb az igénybevételtől számított 30 napon belül írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

175

- A személyi térítési díj összege – önkormányzati intézmény esetén – a fenntartó rendeletében foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik. - Ha a jogosult a személyi térítési díj összegét vitatja vagy annak csökkenését, illetve elengedését kéri az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről. - A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha a kötelezett jövedelme -

Olyan mértékben csökken, hogy a meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladó mértékben növekedett. A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a jogosult nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás keretében biztosított szolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a kötelezett rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe.

- Az étkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségnek, valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerült költségeknek egy ellátottra jutó napi összege. Az étkeztetésért fizetendő általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj, amely az élelmezési térítés és az igénybe vett étkezések számának szorzata, nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevőrendszeres havi jövedelmének 25 %-át.

- A házi segítségnyújtás keretében biztosított ellátás intézményi térítési díja:

176

- Az ellátásra fordított költségek alapján megállapított óradíj. Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj, amely az óradíjnak és a gondozásra fordított időnek a szorzata, nem haladhatja meg a gondozott rendszeres havi jövedelmének 20 %-át. - Ha a házi segítségnyújtás keretében étkezést is igénybe vesznek, a személyi térítési díj együttes összege nem haladhatja meg a gondozott rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.

A személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátások intézményi térítési díjának alapja:

- nappali ellátást nyújtó intézmények esetén az élelmezési szolgáltatás önköltséges, - ápolást, gondozást nyújtó, bentlakásos intézmény esetén az egy ellátottra jutó önköltség napi összege, - lakóotthoni ellátást nyújtó lakhatási költség napi összege, továbbá étkezés igénybevétele esetén az élelmezési térítés, valamint szolgáltatások igénybevétele esetén az egy ellátottra jutó összköltség napi összege.

- Intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a jogosult havi jövedelmének: - 30 %-át a nappali ellátást, - 80 %-át a bentlakást nyújtó intézmények esetén. 177

- Ha az intézményi ellátásban részesülő a havi jövedelméből ne tudja megfizetni az intézményi térítési díjat, a fenntartó határozattal állapítja meg a személyi térítési díjat az alábbiak figyelembevételével: - az ellátásban részesülő havi jövedelme, - az ellátásban részesülő jelentős készpénz vagy ingatlan vagyona, ezek hiányában - a tartásra köteles és képes személy havi jövedelme.

- A bentlakásos intézményben az ellátott által fizetendő térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy részére legalább a tárgyév január 1-én érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ának megfelelő költőpénz visszamaradjon.

- Az ellátást igénybe vevő részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket a bentlakásos intézmény – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmenően az egyéni gyógyszerigények költségét – a külön jogszabályban foglaltak szerint – az ellátott személy viseli.

178

A személyi térítési díj fizetésére köteles ingatlan tulajdonjogával rendelkező jogosult esetén a térítési díjat és az intézmény által biztosított költőpénzt jelzálogjog biztosítja. - A jelzálog tényét a térítési díjat megállapító határozat tartalmazza. A jelzálogjog tényéről az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatal a határozat egy példányának megküldésével tájékoztatni kell. A földhivatal a jelzálogjogot az intézményt fenntartó javára az ingatlan – nyilvántartásba bejegyzi.

A személyi térítési díjat: - A kiskorú és a gondnokság alatt álló jogosult esetén a törvényes képviselő; - A gondnokság alatt nem álló, magasabb összegű családi pótlékban részesülő jogosult esetén a családi pótlékra vagy a családi pótlék felvételére jogosult; - Egyéb esetekben a térítési díj fizetésére kötelezett jogosult vagy tartására köteles és képes személy fizeti meg az intézménynek.

Pehely Zoltán sk. polgármester

Dr. Kardos Csaba sk. jegyző

A kiadmány hiteléül: Sényő, 2007. február 01. CsobánTamara leíró

179

180

A L A P Í T Ó O K I R A T

Recommend Documents