A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓCSOPORTJÁNAK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KIADVÁNYAI
6
.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ CSOPORT Igazgató: dr. SZABADY EGON
A ta nulm á nyt ír tá k ;
CSEH-SZOMBATHY LÁSZLÓ és dr. ANDORKA RUDOLF (III r é s z 6 . fejezet)
L ektorálták:
dr. MILTÉNYI KÁROLY, dr. TAMÁSY JÓZSEF
A fe l v é te l e z é s t , s z á m ítá s o k a t végezték:
dr. ANDORKA RUDOLF, CSEH-SZOMBATHY LÁSZLÓ, dr. HEINZ ERVIN
A BUDAPESTI NYUGDÍJASOK HELYZETE ÉS PROBLÉMÁI
Budapest 1965/3 .
T a rta lo m je g y z é k Oldal
ELŐSZŐ......................................................................................................................................................
9
I. ÖSSZEFOGLALÁS..............................................................................................................................
11
II. BEVEZETÉS .......................................................................................................................................
13
III. AZ ADA TOK ISMER TE TÉSE A nyugdíjazás időpontja és k ö r ü l m é n y e i .........................................................................................................
15
A nyugdíjazás anyagi k ö v e t k e z m é n y e i ..............................................................................................................
18
A nyugdíjasok c sa lá d i s z e r e p e , funkciói és c sa lá d i k ö r ü l m é n y e i ..................................................... ,
21
A nyugdíjasok rokoni, b a rá ti k a p c s o l a t a i ........................................................................................................
24
A nyugdíjasok i d ő m é r l e g e .....................................................................................................................................
24
A nyugdíjasok k u ltu rá lis t e v é k e n y s é g e ..........................................................................................................
26
A nyugdíjasok e g é s z s é g i á l l a p o t a .......................................................................................................................
29
IV. MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK
.
M i n t a v é t e l .................................................................................................................................
33
A m e g k é rd e z é s m ó d j a ......................................................................................................................
33
A nem v á l a s z o l á s ..........................................................................................................................
34
Az e redm ények f e l d o l g o z á s a .....................................................
34
A m inta m e g o sz lá s a néhány je lle g z e te s s é g s z e r in t
34
V. TÁBLÁZATOK 1.
A nyugdíjazás időpontja és körülm ényei 1.1
A v iz sg á lt budapesti nyugdíjasok m e g o s z lá s a a volt foglalkozás je lle g e , nem és a nyugdíjazás évében betöltött korév s z e r i n t ............................................................
38
1.2
A v iz sg á lt budapesti nyugdíjasok m e g o sz lá s a n e m , a volt foglalkozás je lle ge és a s z e r i n t , hogy m i a véleményük sa já t n y u g d íja z á s u k r ó l..................................
38
1.3
A v iz sg á lt budapesti nyugdíjasok m e g o s z lá s a n e m , a volt foglalkozás je lle ge és a s z e r i n t , hogy utolsó munkaviszonyuk hogy szűnt m e g ......................................
39
1.4
A v iz sg á lt budapesti nyugdíjasok m e g o sz lá s a a s z e r in t , hogy mi a véleményük sa já t nyugdíjazásukról és mi volt utolsó munkaviszonyuk m e g s z ü n te t é s é nek m ó d j a ...................................................................................................................................
39
1.5
A v iz sg á lt budapesti nyugdíjasok m e g o s z lá s a m unkatörténetük s z e r i n t ...............
40
1.6
A v iz sg á lt budapesti nyugdíjasok m e g o sz lá s a m unkatörténetük és n y ugdíjazá sukról való véleményük s z e r in t . ...................................................................................
41
1.7
A v iz sg á lt budapesti nyugdíjasok m e g o s z lá s a nyugdíjazásukról való v é l e m é nyük és nyugdijuk havi ö ssz e g e s z e r i n t .........................................................................
41
1.8
A v iz sg á lt budapesti nyugdíjasok m e g o s z lá s a m unkatörténetük és a s z e r i n t , hogy h iá nyolják-e a m egszokott m u n k á t ........................................................................
42
A v iz sg á lt budapesti nyugdíjasok m e g o s z lá s a munkaviszonyuk m e g szü n tetési módja é s a s z e r i n t , hogy h iá n yolják-e a megszokott m u n k á t ................................
42
A v iz sg á lt budapesti nyugdíjasok m e g o s z lá s a nyugdíjazásukról való v é l e m é nyük és a s z e r i n t , hogy v is s z a m e n n é n e k -e korábbi munkahelyükre te lje s munkaidőben d o l g o z n i ..........................................................................................................
42
1 .9 1.10
5
Oldal 2,
A nyugdíjazás anyagi következményei 2.1
A viz sg ált budapesti nyugdíjasok m e g o sz lá s a n e m , a volt foglalkozás jellege és a nyugdíj havi ö ssz e g e s z e r i n t ...................................................................................
43
A viz sg ált budapesti nyugdíjasok m e g o sz lá s a n e m , a volt foglalkozás jellege és a s z e r i n t , hogy h á z ta rtá s u k b a n mennyi az egy főre jutó j ö v e d e l e m ..............
43
A viz sg ált budapesti nyugdíjasok m e g o sz lá s a a nyugdíj h a v i ö ssz e g e és a nyug d íja z á s előtti havi k e r e s e t ö ssz eg e s z e r i n t .................................................................
44
A v iz sg á lt budapesti nyugdíjasok m e g o s z lá s a n e m , a volt foglalkozás je lle ge és a n yugdijkiegé szités módja s z e r i n t ...........................................................................
46
2.5
A v iz sgált budapesti nyugdíjasok m e g o sz lá s a n e m , a volt foglalkozás jellege és a s z e r i n t ,hogy m ilyen h á z t a r t á s i és egyéb fo g y asztási költségek c s ö k k e n t é s é r e k e rü lt s o r a nyugdíjazás u t á n ..............................................................................
46
2 .6
A v iz sg á lt budapesti nyugdíjasok m e g o sz lá s a n e m , a volt foglalkozás je lle ge és a s z e r in t,h o g y nyugdíjazásuk óta tö r té n t - e v áltozás lakásviszonyaikban . .
47
A viz sg ált budapesti nyugdíjasok m e g o s z lá s a n e m , a volt foglalkozás je lle ge és a la k á s h a s z n á la ti jo g c ím s z e r i n t ...........................................................................
47
2 .8
A v iz sg á lt budapesti nyugdíjasok m e g o s z lá s a nem , a volt foglalkozás je lle g e , la kásuk nagysága, konyhával, illetve fürdőszobával való f e l s z e r e l ts é g e s z e r i n t ....................................................................................................................................
47
2 .9
A v iz sg á lt budapesti nyugdíjasok m egoszlása nem , a volt foglalkozás je lle ge és a nyugdíjasok által lakott la k á s, illetve la k r é s z la k sü rü sé g e s z e r in t . .
48
2.2 2 .3 2 .4
2 .7
3.
A nyugdíjasok családi s z e r e p e , funkciói és a c sa lá d i körülm ényei 3 .1
A v iz s g á lt budapesti nyugdíjasok m e g o s z lá s a nem , a volt foglalkozás je lle ge és a s z e r i n t , hogy kivel élnek közös h á z t a r t á s b a n .................................................
49
3.2
A v iz sg á lt budapesti nyugdíjasok m e g o s z lá s a nem , a volt foglalkozás je lle ge é s c sa lá d i állapot s z e r in t ...............................................................................................
49
A v iz sg á lt budapesti nyugdíjasok m e g o s z lá s a c s a lá d i állapot és a s z e r i n t , hogy kivel élnek közös h á z t a r tá s b a n ..........................................................................
50
A v iz sg á lt budapesti nyugdíjasok m e g o s z lá s a nem , a volt foglalkozás je lle g e és a s z e r i n t , hogy fo ly ta t-e h á z a s t á r s u k k e r e s ő f o g l a l k o z á s t ..........................
50
A v iz sg á lt budapesti h á z a s férfi-nyugdíjasok m e g o s z lá s a volt foglalkozásuk je lle g e , s z ü l e té s i évük és h á z a s t á r s u k s z ü le té s i éve s z e r i n t .........................
51
A v iz sg á lt budapesti nyugdíjasok m e g o sz lá s a élő és sz ü le te tt gyerm ekeinek s z á m a s z e r i n t .......................................................................................................................
51
A v iz sg á lt budapesti nyugdíjasok m e g o s z lá s a nem , a volt foglalkozás je lle g e és élő gy e rm e k e ik s z á m a s z e r i n t ...............................................................................
52
A v iz sg á lt budapesti g y e rm e k e s nyugdíjasok m e g o s z lá s a n e m , a volt fo g la l kozás je lle g e é s a s z e r i n t , hogy hol lakik a hozzájuk legközelebb lakó g y e r m e k ü k ..............................................................................................................................
92
A v iz sg á lt budapesti g y e rm e k e s nyugdíjasok m e g o s z lá s a a s z e r i n t , hogy hozzájuk legközelebb lakó gyerm ekük hol la k ik é s hogy gyerm ekükkel m ik o r ta lálk o ztak u t o l j á r a ................................................................................................
53
A v iz sg á lt budapesti nyugdíjasok m e g o s z lá s a nem , a volt foglalkozás je lle g e és unokáik s z á m a s z e r i n t .................................................................................................
53
A v iz s g á lt budapesti nyugdíjasok m e g o s z lá s a nem , a volt foglalkozás je lle ge é s a s z e r i n t , hogy hol lakik hozzájuk legközelebb lakó u n o k á j u k ....................
54
A v iz sg á lt budapesti nyugdíjasok m e g o s z lá s a nem , a volt foglalkozás je lle g e és gyerm ekükkel fennálló m u n ka kapcsolatuk s z e r i n t ..........................................
54
A v iz s g á lt budapesti nyugdíjasok m e g o s z lá s a n e m , a volt foglalkozás je lle ge és a s z e r i n t , hogy gyerm e k e ik k e l m ilyen anyagi k a pcsolatuk v a n ..................
55
3.3 3 .4 3.5 3.6 3 .7 3 .8
3 .9
3 .1 0 3.11 3.12 3.1 3
6
Oldal 4. A nyugdíjasok ro k o n i, b a r á t i k apcsolatai 4 .1 4.2 4.3
4 .4
A v iz sg á lt budapesti nyugdijasok m e g o s z lá s a nem , a volt foglalkozás je lle g e és élő t e s tv é r e ik s z á m a s z e r i n t ...................................................................................
53
A v iz s g á lt budapesti nyugdijasok m e g o s z lá s a n e m , a volt foglalkozás je lle ge é s a s z e r i n t , hogy m ik o r ta lálk o ztak v alam elyik te stv é r ü k k e l u to ljá r a . . .
55
A v iz s g á lt budapesti nyugdijasok m e g o s z lá s a nem , a volt foglalkozás je lle g e és a la k á sá n tö r té n t rokoni, b a r á t i, sz o m s z é d i é s volt m u n k a tá rs i lá to g a tá so k elő fo rd u lá sa s z e r i n t .............................................................................................
57
A v iz s g á lt budapesti nyugdijasok m e g o s z lá s a nem , a volt foglalkozás je lle g e é s a s z e r i n t , hogy s z o k ta k -e b e já rn i volt m unka helyükre .................................
57
5. A nyugdijasok id ő m é rle g e 5. 1
A v iz sg á lt budapesti nyugdijasok m e g o s z lá s a n e m , a volt foglalkozás je lle g e é s a s z e r i n t , hogy nyugdijazásuk előtt v o lta k -e e lk é p z e lé se ik a r r ó l , hogy m in t nyugdijasok m it fognak c s i n á l n i ...................................... ..................................
58
5.2
A v iz sg á lt budapesti nyugdijasok m e g o s z lá s a nem , a volt foglalkozás je lle g e és a s z e r i n t , hogy v é g e z -e odahaza h á z t a r t á s i m u n k á t ......................................
58
5.3
A v iz s g á lt budapesti nyugdijasok m e g o s z lá s a nem , a volt foglalkozás je lle g e é s a s z e r i n t , hogy napi pro g ra m ju k b a n s z e r e p e l t - e produktív a k tiv itá s, ille tv e a h á z ta rtá s u k o n kívüli s z e m é lly e l való é r i n t k e z é s ...............................
58
6. A nyugdijasok k u ltu r á lis tevékenysége 6 .1
A v iz sg á lt budapesti nyugdijasok m e g o s z lá s a nem , é le tk o r, a volt fo g lal k ozás je lle g e é s a s z e r i n t , hogy o lv a sn a k -e napilapot . . .................................
59
A v iz sg á lt budapesti nyugdijasok m e g o s z lá s a nem , a volt foglalkozás je lle g e és a s z e r i n t , hogy m ilyen módon jut napilaphoz, ille tv e folyóirathoz . . . .
59
A v iz s g á lt budapesti nyugdijasok m e g o s z lá s a n e m , a volt foglalkozás je lle g e é s az o lv a sott napilap s z e r i n t .......................................................................................
00
A v iz sg á lt nyugdijasok m e g o s z lá s a n e m , a volt foglalkozás je lle g e é le tk o r é s a s z e r i n t hogy a felv étel időpontjában o lv a s ta k - e k ö n y v e t ...................
60
6.5
A v iz s g á lt budapesti nyugdijasok m e g o s z lá s a nem , a volt foglalkozás je lle g e é s a s z e r i n t , hogy m eg tudott-e nevezni egy könyvet, a m e ly e t az elm últ év folyamán o l v a s o t t ..........................................................................................................
60
6.6
A v iz s g á lt budapesti nyugdijasok m e g o s z lá s a n e m , é l e tk o r , a volt foglalko z á s je lle g e és a napi r á d ió h a llg a tá s i idő s z e r i n t .................................................
51
A v iz s g á lt budapesti nyugdijasok m e g o s z lá s a n e m , a volt foglalkozás je lle ge é s a s z e r i n t , hogy a nyugdíjas s z o k t a - e a te levízió m ű s o r t n é z n i ..................
52
A v iz s g á lt budapesti nyugdijasok m e g o s z lá s a nem , a volt foglalkozás je lle g e é s a m o z ilá to g a tá s g y ak o riság a s z e r i n t ...................................................................
62
A v iz sg á lt budapesti nyugdijasok m e g o s z lá s a é le tk o r é s a m o z ilá togatás g y ak o riság a s z e r i n t .................................................
62
8 .1 0
A v iz s g á lt budapesti nyugdijasok m e g o s z lá s a nem , a volt foglalkozás je lle g e és a s z e r i n t , hogy m e g tu d ta k -e nevezni egy az elm ú lt évben lá tott, külö nösen te ts z ő film e t .............................................................................................................
63
6.11
A v iz s g á lt budapesti nyugdijasok m e g o s z lá s a nem , a volt foglalkozás je lle g e é s a s z e r i n t , hogy a nyugdíjas v o lt-e az elm últ évben színházban, o p e rá b a n , h a n g v e rs e n y e n , c irk u sz b a n és s p o r t m é r k ő z é s e n ....................................................
63
6 .2 6 .3 6.4
6 .7 6.8 6 .9
7
Oldal 7.
A nyugdíjasok eg é sz s é g i állapota 7.1 7.2
A viz sgált budapesti nyugdíjasok m e g o s z lá s a nem , a volt foglalkozás je lle g e és e g é s z s é g i állapot s z e r i n t ............................................................................................
64
A viz sg ált budapesti nyugdíjasok m e g o s z lá s a n e m , a volt foglalkozás je lle ge és a s z e r i n t , hogy ki ápolja őket fekvő b e te g sé g e s e t é n ......................................
65
8
E lő s z ó
Az utolsó tíz év a la tt a nyugdíjasok s z á m a igen e rő s e n em e lk e d e tt, m ajdnem m e g k é tsz e r e z ő d ö tt M a g y a ro r s z á g o n . 1955. ja n u á r 1-én a nyugellátásban r é s z e s ít e tt e k s z á m a 562 e z e r volt, 1965. ja n u á r 1-én pedig 1 101 e z e r . Je le n le g az o r s z á g n é p ességének 10,9 s z á z a lé k a kap nyugdijat, aza z a nyugdíjasok a népességnek egy igen te kinté lyes r é t e g é t képezik.
A nyugdíjasok szám án ak ilyen nagy m é rté k ű e m elk ed ése e g y ré s z t az
ö re g e k a rányának fokozott növ e k e d é sé re vezethető v is s z a , m á s r é s z t pedig az elm últ két évtized nagy t á r s a d a l m i- g a z d a s á g i á ta la k u lá sá v a l,
a tá r s a d a l o m b i z to s í tá s ,
ezen belül a nyugdíjjogosultság körének lényeges
kibővülésével áll ö ssz efü g g ésb en . A nyugdíjas r é t e g m e gnövekedése s z á m o s gazdasági é s t á r s a d a l m i p roblém át v e te tt fel, am elyeket c sa k r é s z b e n
s ik e rü lt eddig megoldani. Az, hogy M a g y a ro rsz á g o n több m int 1,1 m illió e m b e r kap nyugdijat
igen nagy e re d m é n y és a nyugellátásként kifizetett m i ll iá r d o s ö ssz e g e k m á r i s komoly t e r h e t je lentenek a n é p g a zdaság s z á m á r a (1964-ben a nyugdijköltség 7 m illiá r d fo rin t volt). A nyugdíjasok életviszonyaiban azonban s z á m o s olyan különleges je lle g z e te s s é g é rv é n y e s ü l, am i indokolttá te s z i v iz sgálatukat. Az e re d m é n y e s s z o c iá lis intézkedésekhez ugyanis elengedhetetlen a nyugdíjasok té nyleges helyzetének és igényeinek f e l m é r é s e , m egism erése.
E zt kívántuk e lő se g íte n i, a m ik o r 1963-ban megkezdtük a nyugdíjasok t á r s a d a l m i és gazdasági
helyzetének v iz sg á la tá t r e p r e z e n ta t ív felvételek se g ítsé g é v e l. E viz sgálatok e g y r é s z t átfogó képet nyújtottak a nyugdíjasok m e g o s z lá s á r ó l a legfontosabb d e m o g r á f i a i- t á r s a d a lm i és gazdasági szem pontok s z e r in t (ennek e re d m é n y e i a N épességtudom ányi K utatócsoport közlem ényeinek 2. szá m a k é n t je lentek meg). M á s r é s z t pedig a r e p r e z e n ta t ív mintából kivá la sz to tt in t e r j ú - s o r o z a t r é s z l e t e s anyagot szolgáltatott a nyugdíjasok é l e té r e , ig é n y e ire vonatkozólag. Ennek e re d m é n y e it te s s z ü k közzé e kiadványban.
D r.S za b a d y Egon
9
I.
Ö s s z e fo g la lá s
1963-1964. telén a Központi S tatisztikai Hivatal SzociáLisstatisztikai o sztálya és N épességtudom ányi K utatócsoportja re p r e z e n ta t iv felvételt hajtott v é g re a budapesti nyugdíjasok körében. A v iz sg á la t csak az utolsó öt évben nyugdijba m ent sa já t jogú nyugdíjasokkal foglalkozott, azokkal, akik korábban maguk folytattak k e r e s ő foglalkozást.
A felvétel e lső so rb a n azt kivánta m e gállapítani, hogy a nyugdíjazás m ilyen v á lto z á st
okozott ezeknek az öregedő e m bereknek az. é letében, továbbá a r r a tö r e k e d e tt, hogy r é s z l e t e s képet nyújtson a v iz sg á lt nyugdíjasok anyagi h e ly z e té rő l,
család i és t á r s a d a l m i k a p c s o la ta iró l, a k t iv itá s á r ó l, k u ltu rá lis
érdeklődéséről és e g é s z s é g i á llapotáról. A viz sg ált nyugdíjasok többsége, k é th a rm a d a , nem akkor m ent nyugdijba, a m ik o r e l é r te a nyugdíj k o r h a t á r t , hanem s o k s z o r csak évekkel azután. A nyugdíjazáskor betöltött átlagos kor fé rfiaknál 63, nőknél 60 év volt.
(A törv én y es re n d e lk e z é s e k s z e r in t a férfiak 60, a nők 55 éves korban válnak nyugdíjjogosulttá.)
A nyugdijba m e netel időpontjának kitolásában fontos s z e r e p e volt a szolgálati évek szám ának; sokan a z é r t nem mentek 60, illetve 55 év e s korukban nyugdijba, m e r t m é g nem volt m e g a nyugdíjazáshoz sz ü k s é g e s m i n im á lis
10 év e s szolgálatuk.
A v iz sg á la t ered m én y ei viszont azt is m e g m uta ttá k, hogy n e m c sa k a s z o l
gálati évek s z á m a h a tá ro z ta meg a nyugdijbamenetel időpontját. E r r e enged következtetni, hogy a mintában s z e r e p lő 30 és több sz o lg á la ti évvel rendelkezők
több m int fele a
nyugdíjkorhatár e l é r é s é n túl is dolgo
zott, a m ik o r pedig az igy s z e r z e t t s z o lg á la ti évek m á r lényegesen nem em elték nyugdijuk ö s s z e g e t. A v iz sg á la t r á m u ta t o tt a r r a , hogy a nyugdíjasok túlnyomó többsége maga v á la s z tja m eg n y ugdíjazá sának időpontját. A v iz sg á lt nyugdíjasok 79 s z á z a lé k a maga k é rte utolsó szolgálati viszonyának m e g s z ü n te té sé t és nyugdíjazását. Az utolsó foglalkozás je lle g é t figyelembe véve az ta p a sz ta lh a tó , hogy a volt fizikai d o l gozók között je le n tő se n m a g a sa b b volt azoknak az a rá n y a , akik maguk k é rté k nyugdíjazásukat, mint a s z e l lem i dolgozók között. A m e g k é rd e z e tte k több m int e gyharm ada azz a l indokolta nyugdíjazását, hogy az sz ü k s é g e s volt, m e r t m á r nem volt képes tovább dolgozni: több mint egyötödük úgy v é lte , hogy m á r eleget dolgozott, m e g é r d e m li a p ihe nést, egytizedük pedig k ije le n te tte , hogy ha módjában állt volna, m á r korábban is nyugdijba m e nt volna.
A nyugdíjasoknak közel egynegyede viszont azt f e le lte , hogy m ég s z ív e s e n tovább dolgozott volna, ha
e r r e mód nyílt volna. A v iz sg á lt budapesti nyugdíjasok havi átlagos nyugdija 960 forint volt. Több m int kéth a rm a d u k nem csa k nyugdijából é lt, hanem v alam ilyen mód nyílt a nyugdíj k ie g é s z ít é s é r e . A nyugdijkiegészités leggyakoribb m ódjának a csökkentett munkaidőben való m unka vállalás mutatkozott; a nyugdíjasok több m int kétötöde d o l gozott ilyen fo r m á b a n .
A m á so d ik helyen a család i tá m o g a tá s s z e r e p e lt a nyugdijkiegé szités m ódozatai
között: ez főleg azoknál já t s z o t t s z e r e p e t , akik gyerm ekeikkel, rokonaikkal éltek együtt és ez az együttélés m a g a sa b b é le tsz ín v o n a la t bizto síto tt s z á m u k r a annál, a m it s a j á t nyugdijukból el tudtak volna é r n i . A nyugdíj és a korábbi havi f iz e té s ö s s z e g e között általában je le n tő s különbség mutatkozott; e különbség az e se te k kb. háro m n eg y ed éb en nagyobb volt ö ts z á z fo rin tn á l, aza z csökkentett munkaidőben tö rté n ő m u n k a v á lla lá ss a l nem le hetett pótolni, e z é r t a nyugdíjasok többsége kénytelen volt fo g y a s z tá si k ia d á sa it csökkenteni.
11
A m e g k é rd e z e tt nyugdíjasok közel három negyed r é s z e c saládi környezetben élt és életében a c sa lá d i kapcsolatok é s teendők fontos s z e r e p e t já ts z o tta k . T e lje se n egyedül élt a nyugdíjasok 23 sz á z a lé k a . Mig a f é r fiaknál egészen csekély volt a z egyedül élők a r á n y a , addig a nőknél ez a'z a rá n y 46 sz á z a lé k o t te tt ki. A h á z a s nyugdíjasok s z á m á r a a legfontosabb c sa lá d i k apcsolatot a h á z a s t á r s i viszony je le n te tte . A házasok közel k é th a rm a d á n a k a nyugdíjazás h á z a s t á r s u k k a l való állandó együttlétet e re d m é n y e z te ; a h á z a s nyugdíjasok h á z a s t á r s á n a k ugyanis csak 24 sz á z a lé k a folytatott r e n d s z e r e s k e r e s ő foglalkozást. A második helyen gyerm ekeikkel való kapcsolatuk em líthető meg. A v iz sg á lt nyugdíjasok 59 százalékának volt élő g y e r m e k e és a g y e rm e k e se k több m int fele együtt lakott legalább egy gyerm ek év el. A c s a lá d i re lá c ió k m e lle tt fontos tá r s a d a l m i k apcsolatot je le nthetnek a rokoni, ba rá ti é r in tk e z é s e k is a nyugdíjasok é letében.
A felv é te l ere d m é n y e i s z e r in t a legnagyobb arán y b an a rokoni látogatások fordultak
elő; a nyugdíjasok kb.
fe lé t lá togatta meg rokon a feLvétel előtti h etek b en .K ö zel kétötödét látogatta m eg b a
r á t j a , egyharm adukat sz o m s z é d ja s közel egynegyedüknél j á r t volt m u n k a tá rs a v iz sg á lt időben. A felvétel v iz sg á lta a z t is , hogy a nyugdíjasok között m ilyen a rányban voltak olyanok, akiknek h a t á ro z o tt elképzelésük volt eljövendő szabadidejük fe l h a s z n á l á s á r ó l . Az ere d m é n y e k s z e r in t a nyugdíjasoknak c sa k kb. kétötöde k é sz ü lt elő ilyen szem pontból a n y u g d íja z á sr a . Az e lk é p z e lé se k több m int fele te lje se n m e g v a ló su lt,
egynyolcada pedig r é s z b e n v a lósult m e g. Ott, ahol az e lk é p z e lé se k nem valósultak m e g, ennek l e g
tö b b s z ö r az e g é sz s é g i állapotban bekövetkezett h ir te le n r o m lá s volt az oka. A v iz s g á la t e re d m é n y e i alapján m e g állapítható, hogy a nyugdíjasok többségének napi fe la d a ta i között fontos s z e r e p e t töltenek be a h á z t a r t á s i munkák, n e m c sa k a nőknél, hanem a fé rfia k n á l is . A m e g k é rd e z e tt férfiak n ak 73 s z á z a lé k a vé g z e tt r e n d s z e r e s e n h á z t a r tá s i m unkát, azonban többségük csak b e v á s á r o lt, vagy ta k a r ít o tt vagy a h ázkörüli munkákat végezte és csa k egyötödük végzett m indenféle h á z t a r tá s i munkát. A nyugdíjasok k u ltu rá lis te vékenységei közül a le g általánosabb az újság olv a sá s volt. A nyugdíjasok je le n tő s többsége
azt
á llíto tta , hogy r e n d s z e r e s e n o lv a ssa a napilapokat. A v álaszo k é rté k e lé s é n é l f e l t é t l e
nül f e n n t a r t á s s a l kell élni; nagyon valószínű, hogy a m e g k é rd e z e tte k egy r é s z e p r e s z tí z s okokból, vagy m á s e lk é p z e lé se k m ia tt valótla nt á llított. Ugyanakkor azonban az is biz tos, hogy a legtöbb in te rjú n á l a nyugdíjas a s z ta lá n ott volt v alam ely ik ú jság aznapi vagy előző napi s z á m a , s igy elképzelhető, hogy többségük valóban naponta olvas újságot.
Az újságolvasóknak több m int fele előfizető volt. A nyugdíjasok 55 s z á z a lé k a olva sott
a felvétel időpontjában könyvet. A nyugdíjasok túlnyomó többségének az életében a r á d ió h a llg a tá s igen fontos helyet foglalt el. A v i z s gált nyugdíjasoknak m in d ö s s z e
9 s z á z a lé k a nem hallgatott rá d ió t. A napi rá d ió h a llg a tá s i idő e r ő s e n változó
volt; nagy s z á m m a l s z e r e p e lt e k olyanok,
akiknél a rá d ió állandóan nyitva volt és m indenféle egyéb otthoni
tevékenységüket a r á d ió h a llg a tá sá v a l kötötték egybe. A nyugdíjasok kb. egyötödének h á z ta r tá s á b a n volt t e l e víz ió s k észü lék . A la kásból való e l tá v o z á s s a l egy ü ttjá ró k u ltu rá lis tevékenységek közül a m o z ilá to g a tá s já ts z o tta a legnagyobb s z e r e p e t ,
azonban r e n d s z e r e s e n - hetenként vagy havonta - a nyugdíjasoknak csak e gyharm ada
j á r t m oziba. V égezetül foglalkozott a felv étel a nyugdíjasok e g é s z s é g i állapotával. A nyugdíjazás előtti e g é s z s é g i á lla p o tra vonatkozó k é r d é s e k r e kapott v álaszo k s z e r i n t a nyugdíjasok 15 s z á z a lé k a volt hossz abb ideig betegállományban az utolsó munkában eltöltött évben, azonban v a lam ilyen betegséggel r e n d s z e r e s k e z e lé s a la tt állt a m e g k é rd e z e tte k közel f e le . d íj a z á s e lőtt,
A fe lv é te l időpontjában több nyugdíjas állt r e n d s z e r e s ke z e lé s a la tt, mint nyug
a nyugdíjasok közel k é t h a r m a d a . A b etegségek többsége azonban csak m é r s é k e l te n ko rláto zta
a v iz sg á lt nyugdíjasok a k t iv it á s á t , m in d ö ssz e 3 százalékuk volt állandó fe k v é s r e k é n y sz e r ítv e s 14 százalékuk volt hat hétig vagy annál h o ssz a b b ideig fekvő beteg.
12
II. Bevezetés A KSH S z o c iá lis s ta tis z tik a i osztálya é s N épességtudom ányi K utatócsoportja 1963-1964 te lén r e p r e zentativ felv ételt hajtott v é g re a budapesti nyugdíjasok körében. E felv étel m ásodik s z a k a s z a volt a Központi S ta tisz tik a i Hivatal á ltal 1963. ta v aszán megindított v iz s g á la ts o ro z a tn a k , mely a nyugdíjasok helyzetével és p ro b lé m á iv a l kívánt foglalkozni. 'Az első felvétel s o r á n a v iz sg á la t 5 181 s z e m é ly r ő l gyűjtött be adatokat, m e lyek s e g ítsé g é v e l képet le h etett alkotni a nyugdíjasok m e g o s z lá s á r ó l legfontosabb d e m o g r á f i a i- t á r s a d a lm i gazdasági sa já to s s á g a ik s z e r i n t , továbbá tá jé k o z ta tá st adott e felvétel a nyugdíjasok
egészségi
álla p o tá ró l
é s k u ltu rá lis é r d e k l ő d é s é r ő l i s . a/ A további vizsgálatok szem pontjából az első felvétel anyaga alapm intának te k in te te tt és a m á sodik v iz sg á la t m intája az alapm intából k iv á la sz to tt s t r u k tu r á lt m inta lett. A m á sodik felvétel c sa k a budapesti nyugdíjasokkal foglalkozott, közülük is csa k a sajátjogú nyug d íjasokkal. Ezek m e g o s z lá s a t e r m é s z e t e s e n több szem pontból is lényegesen e l té r t az ö s s z e s nyugdíjas m e g o sz lá sá tó l: igy a sajátjogú nyugdíjasok között alacsonyabb volt a nők a r á n y a , család i állapot s z e r in t több volt a h á z a s , kevesebb az özvegy, jóval m a gasabb volt az átlagos nyugdíj ö s s z e g e , stb. E felv étel azonban nem tö r e k e d e tt átfogó kép a d á s á r a a nyugdíjasok h e ly z e té re nézve
- ez az e lső v iz sg á la t s o r á n m á r m e g t ö r
té nt - hanem s p e c iá lisa n a z t kívánta f e l m é r n i, hogy a nyugdíjazás m ilyen v á ltozásokat okozott az öregedő e m b e r e k é letében. E z pedig csak azoknál a nyugdíjasoknál volt megfigyelhető, akik korábban maguk folytattak k eresőfoglalkozást.
A v iz s g á la t ezek közül is csak azokkal foglalkozott, akik m á r az utolsó, az 1958. évi
n y ugdijrendelet é letb elép te után m e ntek nyugdíjba.
Ennél a c so p o rtn á l a viz sg á la t k ite rje d t a nyugdíjasok
anyagi h e ly z e té r e , la k á s v is z o n y a ir a , család i é s t á r s a s k a p c s o l a ta i r a , e g é sz s é g i á lla p o tá ra , szabadidő f e l használására.
A v iz sg á la t m ind e z e k e t a k é r d é s e k e t abból a szem pontból n ézte, hogy ezekben a vonatkozá
sokban milyen v á ltozásokat okozott a nyugdíjazás. A nyugdíjas életének gondjai, nehézségei n a g y ré s z t v é g ső s o r o n öregedésükből következnek. Az ö re g e d é s problém áinak egy r é s z e csa k a n y ugdíjazással je lentkezik és a nyugdíjazás ténye valam ennyi p r o b lé m á r a k ih a tá s s a l van. Ennek a kihatásnak f e l m é r é s e volt a v iz sg á la t s p e c i á li s c é lja .
a / A nyugdíjasok h e ly z e te . Központi S ta tis z tik a i H ivatal N épességtudom ányi K utatócsoport k ö z le m é nyei 2. B udapest, 1963.
13
III. A z a d a to k
ismertetése
A NYUGDÍJAZÁS id ő po n tja és k ö r ü lm é n ye i Az 1963. ta v a sz á n vé g re h a jto tt v iz s g á la t e re d m é n y e i a z t m u tatták , hogy a nyugdijasok többsége nem a k k o r megy nyugdijba, a m ik o r e fé r i a n y u g d ijk o rh a tá rt, hanem s o k s z o r évekkel azután. Az 1959-1962. fo ly a m á n nyugdijazottak k o r s z e r in t i m e g o s z lá s á t viz sgálva például az volt ta p a sz ta lh a tó , hogy e négy év a latt a nyugdíjasoknak c sa k 25 s z á z a lé k a m ent nyugdijba közvetlenül a nyugdijkorhatár e l é r é s e k o r . A nyu g d íja z á s k o r betöltött átlagos kor fé rfia k n á l 64, nőknél 60 év volt. Az e redm ények felhivták a figyelm et a r r a , hogy a je le n le g i nyugdíjkorhatárok n e m c sa k gerontológiai, d em o g ráfiai és népgazdasági szem pontból p r o b l e m a tikusak, hanem maguknak a nyugdíjazás előtt állóknak szem pontjából is . Az első v iz sg á la t azonban a r r a m á r nem tudott v á la s z t adni, hogy m i az oka a nyugdijbam enetel elh a la sz tá sá n a k ; a m egszokott életm ódhoz való r a g a s z k o d á s , anyagi indokok, a nyugdíjazáshoz sz ü k s é g e s szolgálati id ő ta r ta m hiánya, stb. Az 1963-1964. te lén v iz sg á lt budapesti nyugdijasok között m a gasabb volt a n y u gdijkorhatár e l é r é s e kor nyugdijba menők a r á n y a , de m ég itt is a nyugdijasok k é th a rm a d a a k o r h a t á r után ment nyugdijba. A nyug d íj a z á s k o r betöltött átlagos kor a fé r fia k n á l itt 63, nőknél 60 év volt.
A budapesti nyugdijasok s z á z a lé k o s m e g o s z lá s a a nyugdíjkorhatárhoz viszonyított nyugdijbam enetelük időpontja s z e r in t
a / A nyugdijkorhatár e l é r é s e előtt nyugdijbam entekkel együtt.
15
Ha a volt foglalkozást is figyelem be v e ss z ü k az ta p a sz ta lh a tó , hogy a volt fizikai dolgozóknál a nyug d íjk o rh a tá r e l é r é s e k o r nyugdíjba menők a rá n y a m a gasabb volt, m int a volt s z e l le m i dolgozóknál, férfiaknál é s nőknél eg y a rá n t (fizikai dolgozóknál 38, ille tv e 34 sz á z a lé k , s z e lle m i dolgozóknál 17, i l letve 28 százalék). A viz sg á la t e re d m é n y e i a z t m u tatják , hogy a nyugdijbam enetel időpontja szem pontjából fontos té n y e ző a sz o lg á la ti évek sz á m a .
Azoknak,
akik a n y u gdíjkorhatár be tö lté sé t követő 5-9, vagy 10 és több évvel
mentek nyugdíjba kb. 45 s z á z a lé k a csak 10 év sz olgálati idővel re n d e lk e z e tt, azaz korábban nem is m ehetett volna nyugdíjba, ható,
m e r t m é g hiányoztak a nyugdíjjogosultsághoz sz ü k s é g e s szolgálati évei. V iszont az is l á t
hogy a szolgálati évek s z á m a se m h a tá ro z z a m e g egyedül a nyugdijbamenetel időpontját. E r r e enged
következtetni a z , hogy a 30 é s több sz olgálati évvel rendelkezők sén túl is dolgozott,
több mint fele
a nyugdijkorhatár e l é r é
a m ik o r pedig az igy s z e r z e t t szolgálati évek m á r lényegesen nem em elték nyugdijuk
ö s s z e g é t. A nyugdíjasok nagy többsége, 79 s z á z a lé k a m aga k é r t e utolsó sz o lg á la ti viszonyának m e g sz ü n te té sé t é s nyugdíjazását.
4 sz á z a lé k a munkahely f e l s z ó l í t á s á r a te tte e z t, de ha ezeket le is sz á m ítju k , akkor is a
nyugdíjasok három negyed r é s z é r ő l m egállap íth ató ,
hogy maga kívánta nyugdíjazását. Nemek s z e r in t v i z s
gálva ez az arány v alam ivel m a gasabb a nőknél, mint a férfiaknál. Az utolsó folglalkozás je lle g é t figyelem be véve az ta p a sztalható,hogy a volt fizikai dolgozók között je le n tő se n m a gasabb azoknak az a r á n y a , akik maguk k é rté k nyugdíjazásukat, mint a s z e lle m i dolgozók között; a volt foglalkozás je lle gének a nem ekkel való kom binációja pedig a z t m u ta tja , hogy a nyugdíjazásukat maguk kérők a rá n y a a le gm agasabb a fizikai dolgozó nők között, legalacsonyabb pedig a s z e lle m i dolgozó nők között volt.
A budapesti nyugdíjasok sz á z a lé k o s m e g o s z lá s a az utolsó munkaviszonyuk m e g sz ü n te té sé n e k m ódja, volt foglalkozásuk je lle g e és nem s z e r in t
A felvétel so r á n minden nyugdíjasnak feltettük a z t a k é r d é s t, hogy m i a vélem énye s a j á t nyu g d íja z á sáról.
A k é rd e z e tte k több m int egy h a rm a d a a z z a l indokolta n y u g d íja z á sá t, hogy az sz ü k s é g e s volt, m e r t m á r
nem volt képes tovább dolgozni: több m int egyötödük úgy vé lte , hogy m á r eleget dolgozott, m e g é r d e m li a pi h e n é st,
egytizedük pedig k ifejtette,
hogy ha módjában állt volna, m á r korábban is nyugdíjba m e nt volna.
A nyugdíjasoknak közel egynegyede v iszont a z t f e le lte , hogy m ég s z ív e s e n tovább dolgozott volna, ha e r r e mód nyilt volna.
16
Az ere d m é n y e k r é s z le t e s e b b bontá sakor kitűnik, hogy lényeges különbség van a válaszok te kintetében a k orábbi foglalkozás je lle g e s z e r in t . A volt fizikai dolgozóknál sokkal gyakoribb volt az a v á la s z , hogy m á r korábban is nyugdijba m e nt volna, vagy hogy eleget dolgozott, mint a s z e l le m i dolgozóknál és csa k 14 s z á z a lékuk m ondta,
hogy m ég s z i v e s e n tovább dolgozott volna: ezz e l sz e m b e n a s z e l le m i dolgozók 53 sz á z a lé k a
adta ezt a v á la sz t.
A budapesti nyugdíjasok sz á z a lé k o s m e g o s z lá s a a ny u g d íja z á sró l való véleményük és volt foglalkozásuk je lle g e s z e r in t
Maga k é rte utolsó m unkaviszonyának m e g s z ü n te té s é t azoknak túlnyomó többsége, akik m á r korábban is nyugdijba m e ntek volna, ille tv e akik nyugdíjazásukat h e ly e se lté k , m e r t m á r eleget dolgoztak; azoknál, akik úgy vélték, hogy m á r nem voltak képesek tovább dolgozni szintén a s a j á t k é r é s r e tö rté n ő nyugdíjazás já ts z o tta a legnagyobb s z e r e p e t.
E z z e l szem ben a m unkáltató mondott fel azok többségének, akik m ég sz iv e se n tovább
dolgoztak volna, bár e zek között is elég je le n tő s volt azoknak az a r á n y a , akiknek nyugdíjazása s a j á t k é r é s r e tö r té n t . Ez a lá tszó lag o s e llentm ondás r e n d e s e n c sa lá d i okokra vezethető v is s z a : a m ég dolgozni vágyó f é r f i a kat c s a lá d ja r á b e s z é li a r r a , hogy m á r menjen nyugdijba, nőknél pedig elég gyakran előfordul, hogy az unoka gondozása, e llá tá s a m ia tt az egyébként még kedvvel dolgozó nő kénytelen visszavonulni és a h á z t a r tá s i m u n kák v é g z é sé v e l tölteni ide jét. A v iz sg á la t fe lv e te tte azt a k é r d é s t i s , hogy a nyugdíjasok m u n k a tö rtén ete milyen s z e r e p e t já t s z o t t a n y u g d íja z á ss a l k a pcsolatos m a g a ta r t á s u k k ia lakulásában. A m u n k a körténet és a n y u g d íja z á ss a l k a pcsolatos vélem ény viz sg álatán ak m e g te r v e z é s e k o r az volt a fe lte v é s , hogy e ls ő s o r b a n azok s z e r e tt e k volna m á r k o r á b ban is nyugdijba m enni, ille tv e azok é r e z t é k hogy m á r eleget dolgoztak, akik m u n ka történetük s o r á n nagyobb t á r s a d a l m i m e g b e c s ü lé s s e l j á r ó munkakörből kisebb m e g b e c s ü lé s t élvező m unkakörbe k e rü lte k , a zaz p r e s z t í z s v e s z te s é g e n mentek k e r e s z t ü l , mig a fe lte v é s s z e r in t azok között, akik m é g sz ív e sé n tovább dolgoztak volna,
az azonos p r e s z t í z s ű ,
illetve em elkedő p r e s z tí z s ű munkakörben dolgozók ta lálhatók. A v iz sg á la ti
e re d m é n y e k e f e lte v é s t nem igazolták: a vélem ényben m utatkozó különbség nem vezethető v is s z a a m u n k a k ö r r e l j á r ó m e g b e c s ü lé s , p r e s z t í z s e m e lk e d é s é r e vagy c s ö k k e n é s é r e , hanem sokkal inkább a volt foglalkozás jellegére. Hasonlóképpen nem volt m e gállapítható k ap cso lat a vélem ényekben m utatkozó különbség é s a havi nyugdij ö s s z e g e között: csupán a fizikai foglalkozású fé r fia k n á l volt k im utatható, hogy azok kívántak m ég t o vább dolgozni, akiknek igen alacsony lett volna a nyugdijuk. A többi fő c s o p o rtn á l a nyugdij ö ssz e g e s z e r in t i m e g o s z lá s vélem ény s z e r i n t i bontásban nem m u tatott szignifikáns e l t é r é s t .
17
A v iz sg á la t s o r á n elhangzott az a k é r d é s is , hogy hiá n y zik -e a nyugdíjasnak a k e r e s ő foglalkozása s o r á n v égzett és m e g szo k o tt munka. A m e g k é rd e z e tte k n e k ö s s z e s e n 27 s z á z a lé k a v á la sz o lt igennel, ezek n a gyobb arányban a sz e lle m i dolgozók között s z e r e p e lt e k .Vizsgáltuk a válaszok m e g o s z lá s á t a m unk a tö rté n e t f i gyelem bevételével is , azonban itt se m s i k e r ü l t szignifikáns ö ssz e fü g g é st m e gállapítani az utolsó foglalkozás r e l a ti v p r e s z t í z s nivója é s a m e g sz o k o tt munka hiánya között. F ig y e le m b e véve a n em ek s z e r in t i m e g o s z lá s t is a z t a meglepő e re d m é n y t kaptuk, hogy a m e gszokott munkát hiányolok a rá n y a a k o rábban s z e l le m i jelle gű munkát végző nők között volt a le g m agasabb, m a gasabb m é g annál is , a m i a s z e l le m i dolgozó fé rfiaknál volt ta p a sz ta lh a tó . Ez valószinüleg e s a já t jogon nyugdijat é l vező, korábban s z e lle m i foglalkozású nők c sa lá d i helyzet s z e r in t i s p e c iá lis ö ss z e té te lé v e l függött ö ssz e ; igen kevés volt közöttük a h á z a s , m é g kevesebb akinek gyerm eke lett volna s igy az otthoni feladatok az ő e s e t ü k ben csa k k is m é r té k b e n h e ly e tte síth e tté k a ko rá b b i elfoglaltságot.
A budapesti nyugdíjasok sz á z a lé k o s m e g o s z lá s a korábbi munkájuk hiá nyolása, volt foglalkozásuk je lle g e és nem s z e r in t
A m unkaviszony m e g s z ü n te té s é n e k módja s z e r i n t viz sgálva m e gállapítható volt, hogy a legnagyobb a rá n y b a n azok között s z e r e p e lt e k a m e g sz o k o tt munkát hiányolok, akiknek m unkaviszonyát m unkáltatójuk sz ü n te tte meg. A n y u g d íja z á ss a l k a p c so la to s m a g a ta r t á s v iz sgálatának k ie g é s z íté s e k é n t feltettük a nyugdíjasoknak a z t a k é r d é s t i s , hogy "ha le h e tő sé g volna r á , v i s s z a m e n n e - e k orábbi m unk a h e ly é re és ott korábbi b e o s z tá s á b a n t e lje s munkaidőben ó h a jta n a -e dolg o z n i?" A kapott v á la sz túlnyomó tö bbsége "nem " volt é s a n e m l e ges v á la s z j e lle m e z t e lényegében véve m ég a z t a c so p o r to t is a m e ly n y u g d ija z á sá v a lk a p c so la tb a n a z t m ondta, m é g s z ív e s e n tovább dolgozott volna. (E c so porton belül a nyugdíjasok 65 s z á z a lé k a nem kívánt v is s z a m e n n i.)
A NYUGDÍJAZÁS ANYAGI KÖVETKEZMÉNYEI
A v iz sg á lt b u d a p e sti nyugdíjasok havi átlagos nyugdija 960 f o r in t volt. Ez lé nyegesen m a g a sa b b mint a z 1963 ta v a s z á n v é g r e h a jto tt fe lv é te l s o r á n a sajátjogú nyugdíjasokra m e g á lla p íto tt o r s z á g o s átlag, m ely 737 f o r in t volt.
A kettő közötti különbség oka, hogy mig az o r s z á g o s fe lv é te l a különböző időpontban nyugdijba
m e n t nyugdíjasokra vonatkozott, addig a budapesti felvételben csak az 1958. évi nyugdijrendelet alapján nyug dijba m e nt sajátjogú nyugdíjasok s z e r e p e lt e k , akiknek nyug d ijö ssz e g é t r á ju k nézve kedvezőbb szab ály zato k a lapján á llapították m e g , m in t am ely a korábban nyugd íja z o tta k ra nézve volt é rv é n y e s .
18
L ényeges különbség mutatkozott a nyugdíj ö ssz e g e tekintetében az utolsó foglalkozás je lle ge és a nyugdíjazott nem e s z e r in t . - 1 490 F t nyugdija,
A le gm agasabb átlagos havi nyugdija a sz e lle m i foglalkozású férfiaknak volt
- e z t követte a s z e lle m i foglalkozású nők - 1 053 F t - é s a fizikai foglalkozású férfiak - 1 024 F t m ig a többiektől lényegesen e l m a r a d t a fizikai foglalkozású nők átlagos havi nyugdija; 6 34 F t.
Az egyes csoportokon belül a nyugdíjasok m e g o s z lá s a a fizikai foglalkozású nők esetében volt a leghomogé nebb, ahol a nyugdíjasok k é th a rm a d a 500-599 F t nyugdijat kapott. A v iz sg á lt nyugdíjasok több mint k é th a rm a d a ne m c sa k nyugdijából élt, hanem valamilyen mód nyílt a nyugdíj k ie g é s z ít é s é r e . A nyugdijkiegészités le ggyakoribb módjának a csökkentett munkaidőben való munkav á lla lá s mutatkozott: a budapesti nyugdíjasok több mint kétötöde élt a re n d e lk e z é se k által biz tosított munkav á lla lá s le h ető ség év el. Különösen m a g as volt a csökkentett munkaidőben dolgozók a rá n y a a s z e l le m i foglal kozású férfiaknál, ahol e l é r te a kéth arm ad o t is , három ötöd volt ezek a rá n y a a s z e lle m i foglalkozású nőknél, nem egé sz e n kétötöd a fizikai foglalkozású fé rfiaknál és csak egyharm ad a fizikai foglalkozású nőknél. A m ásodik helyen a c sa lá d i tá m o g a tá s s z e r e p e lt a nyugdijkiegészités módozatai között. Olyan, akit tőle különélő családtagok r e n d s z e r e s pénzbeli tá m o g a tá sb a n r é s z e s ít e tt e k volna, igen kevés volt - alig v a la m ivel több m int két sz á z a lé k -
azonban a családtagokkal való együttélés sok nyugdíjas s z á m á r a biztosított
m a g asab b éle tsz in v o n a lt annál,
a m it sa já t nyugdijából el tudott volna é r n i . E r r e utal, hogy a nyugdíjasok
12 sz á z a lé k á n á l volt az egy f ő r e jutó család i jö ve delem m a gasabb, m int s a j á t nyugdijuk és k e r e s e tü k össz e g e . Ezen nyugdíjasok a rá n y a a fizikai foglalkozású nőknél volt a le gm agasabb, kb egyötöd. Az egy fő re jutó jö ve delem átlaga a nyugdíjasok családjában 868 forint volt. C soportonként véve itt is je le n tő s
e l té r é s e k voltak, de kisebbek m int a nyugdíj átlagánál. L egm agasabb volt az egy fő r e jutó jö v e
delem átlaga a s z e lle m i foglalkozású nők család jáb an -1 219 F t - mig a s z e lle m i foglalkozású férfiak c s a l á d já ban 1 113 F t volt.
Magasabb volt az átlag a nőknél mint a fé rfia k n á l a fizikai foglalkozásúaknál is , 774 F t
sz e m b e n 759 F t - t a l . V alamennyi csoporton belül igen e rő s volt a s z ó r ó d á s , és nagy volt a különbség a sz é lső é r t é k e k között. A le galacsonyabb jövedelm űek a fizikai foglalkozású fé rfia k között voltak ta lálhatók, ahol a családok közel egyötödében az egy f ő r e jutó jö ve delem nem é r t e el a havi 500 F t - o t se m . A v iz sg á lt nyugdíjasok nyugdija és k orábbi havi fiz e té sü k ö ssz e g e között általában je le n tő s különbség m uta tk o z o tt.
A kettő közötti különbség az e se te k kb három negyedében nagyobb volt ö ts z á z fo rin tn á l, azaz
csökkentett munkaidőben tö rté n ő m u n k a v á lla lá s s a l nem lehetett pótolni.
A budapesti nyugdíjasok sz á z a lé k o s m e g o szlása a havi nyugdijuk ö ssz eg e és az utolsó havi fizetésük közötti különbség s z e r i n t A nyugdíj és a fizetés közötti különbség kevesebb 300 F t- n á l
4,4
300 - 499 Ft
20,1
500 - 599 "
16,6
600 - 699 "
11,8
700 - 799 "
9.6
800 - 899 "
9.6 8,3
900 - 999 "
19,6
1 000 F t é s annál több összesen
100,0
19
A nyugdíj és a f iz e té s közötti különbség első so rb a n a szolgálati évek sz á m á tó l függött: ott volt nagy, ahol viszonylag kevés volt a nyugdij m e g á lla p ítá sá n á l figyelem bevett szolgálati évek sz á m a i A jö ve delem csökkenése m ia tt a nyugdíjasok többsége kénytelen volt fo g y asztási kia d á sa it csökken teni.
A m e g k é rd e z e tt nyugdíjasok vélem énye s z e r i n t leggyakrabban a ruházkodásnál kellett ta karékoskodni
- a nyugdíjasok 60 s z á z a lé k a állíto tta , hogy ruházkodási k ia d á sa it je le n tő se n redukálnia kellett a nyugdíjazást követően. Egynegyedük vélem énye s z e r in t s z ü k s é g volt az é l e lm e z é s i kiadások c s ö k k e n té s é re is. Ugyanennyien á llították, hogy je len tő sen korlátozniok k ellett m űvelődési és s z ó r a k o z á s i kia d ásaik at. Viszonylag legkisebb volt azok a rá n y a csökkentéséről.
- nem egészen egyötöd - akik a la k b é r, fűtés é s világítás te ré n szám oltak be a kiadások A nyugdíjasok egynegyedének az volt a vélem énye, hogv náluk nem kerü lt s o r a fogyasztási
költségek c s ö k k e n té sé re a nyugdíjazást követőleg. A la k b é r, tekintve,
fűtés és világ ítási költségek c sö k k e n té se re csak kevés nyugdíjasnál volt egyáltalán mód,
hogy többségüknek,
M indössze
közel négyötödüknek nem változtak a la kásviszonyai a nyugdíjazást követőleg.
14 százalékuk v áltoztatott la k á s t, míg 6 százalékuk la k ásában nőtt a családtagok s z á m a és ezzel
r e n d s z e r i n t csökkent a n y u g d íja sra háruló la k b é r te h e r . A nyugdíjasok la kásviszonyai tehát nem voltak s p e c iá lis a k , hanem a korábbi állapotokat tükrözték. Közel kétharm aduk főbérlő volt, illetve m int főbérló csa lá d ta g ja élt a lakásban; ház illetve la kástulajdonos és annak csa lá d ta g ja volt a nyugdíjasok egyötöde, 13 százalékuk élt tá r s b é r l e t b e n s nem egészen két s z á z a l é kuk a lb é rle tb e n .
A la kások
71 s z á z a lé k a egy szobás volt; két és több szobás lakások nagyobb s z á m m a l csak
a volt sz e lle m i foglalkozású fé rfiaknál fordultak elő. M inőségileg igen nagy különbségek voltak a lakások kö zött;
nagy többségük konyhával re n d e lk e z e tt (90 százalékuk) és a la kások 57 százalék áb an volt fürdőszoba is.
A lakások több mint felében az egy s z o b á r a jutó szem ély ek s z á m a 1, 1 és 2 volt, egynegyedükben 1 vagy annál kevesebb,
14 százalékukban 2 ,1 - 3 s 8 százalékukban 3-nál több. A nő nyugdíjasoknál lényegesen alacsonyabb
volt az átlagos la k s ü r ü s é g , m int a fé r fia k n á l, a fizikai és a szeLlemi foglalkozásúaknál egyaránt.
a / Ha a mintában sz e r e p lő nyugdíjasok la k ásv iszo n y ait ö ssz e h a so n lítju k az 1960.ja n u á r 1. n é p s z á m lá lá sn a k a budapesti nyugdíjas családfők la k á s v is z o n y a ir a vonatkozó adataival , akkor az alábbi képet kapjuk:
Az adatok azt m u tatják , hogy a r e p r e z e n ta t ív v iz sg á la t so r á n f e l k e r e s e t t nyugdíjasok (sajátjogú, 1958 óta nyugdíjazott) nagyobb hányada lakott kisebb la k ásb an , mint az ö s s z e s budapesti nyugdíjas családfő, viszont la k á sa ik közül több volt a jobban f e l s z e r e l t ; e r r e utal a fürd ő szo b áv al e llátott lakások lé nyegesen n a gyobb a rá n y a a m intában s z e r e p lő nyugdíjasok la k á sa i között. ( F o r r á s : 1 9 6 0 .évi n é p s z á m lá lá s 1 1 .k. A lakott lakások és a lakóházak adatai. 1 3 5 .old a l.)
20
A NYUGDÍJASOK CSALÁDI SZEREPE, FUNKCIÓI
és CSALÁDI KÖRÜLMÉNYEI
A v iz sg á lt nyugdíjasok c sa lá d i viszonyai sok tekintetben e lté rő
képet m utattak attól, am elyet az
1 9 6 3 .évi felvétel nyomán kaptunk a nyugdíjasok c saládi v is z o n y a ir ó l általában. Ennek oka, hogy a budapesti n y u g díjasokra vonatkozó v iz sg á la t sokkal szűkebb k ö r r e je lle m z ő : csak a sajátjogú nyugdíjasokra, akik között lényegesen m a gasabb a férfiak a rá n y a , m int az ö s s z e s nyugdíjas között; valam int csak az 1959-ben és azóta nyugdíjba m e n te k r e , kora.
akik átlagos k o r a sz ü k s é g s z e rű e n jóval alacsonyabb, mint az ö s s z e s nyugdíjas átlagos
A nem ek s z e r in t i elté rő m e g o s z lá s ,
valam int k o rm e g o s z lá s érth ető en a család i viszonyok s z e r in t i
m e g o sz lá s b a n is lényeges különbségeket okoz. A v iz sg á lt budapesti nyugdíjasok közel három negyed r é s z e c sa lá d i környezetben élt é s igy életében a c sa lá d i kapcsolatok é s teendők fontos s z e r e p e t já ts z o tta k . Több m int kétötödük h á z a s t á r s á v a l , de gyerm ek nélkül s m a jd n em egyharm aduk gye rm e k é v e l együtt élt. T e lje se n egyedül élt a nyugdíjasok 23 s z á z a lé k a . E zen adatok alapján alkotott kép azonban k i e g é s z í t é s r e szorul; ha figyelem be v e sszük a nemek s z e r in t i bontást, akkor látható, hogy m ig a fé rfia k n á l egészen csekély az egyedül élők a rá n y a , addig a nőknél ezek a rá n y a igen m a g a s , 46 sz á z a lé k .
A budapesti nyugdíjasok sz á z a lé k o s m e g o s z lá s a a vélük közös h á z t a r tá s b a n élők c sa lá d i s z e r e p e s z e r in t
a / Az o r s z á g o s felvétel s z e r in t az ö s s z e s nyugdíjas esetében lényegesen kisebb volt a c sa k h á z a s tá r s á v a l k ettesb en élők é s a h á z a s t á r s á v a l é s gyerm ekével (+ gyerm ekének családjával) együttélők a rá n y a , m a g asab b volt viszont a gy e rm e k é v e l, a gye rm e k é v e l és g yerm ekének c sa lá d já v a l é s az egyéb rokonnal élők a r á n y a . Az egyedül élők arányában nem volt lényeges különbség. (A nyugdíjasok helyzete 14. o .) - b / A h á z a s t á r s az é l e t t á r s s a l együtt értendő.
21
A fé r fia k és nők c sa lá d i k ö rülm ényeiben mutatkozó lényeges e l t é r é s e ls ő s o rb a n a család i állapotuk ban ta p a sz ta lh a tó különbséggel függ ö ssz e :
mig ugyanis a férfiak n ak közel 90 sz á z a lé k a h á z a s volt, addig
a nők között a házasok a rá n y a csa k v alam ivel volt 40 sz á z a lé k felett. Magas volt a nőknél az özvegyek e s a hajadonok a ra n y a .
A budapesti nyugdijasok sz á z a lé k o s m e g o s z lá s a c sa lá d i állapot s z e r in t
A h á z a s nyugdijasok s z á m á r a a legfontosabb c sa lá d i k ap cso lat a h á z a s t á r s i viszony. A házasok közel k é th a rm a d á n a k a nyugdíjazás h á z a s t á r s u k k a l való állandó együttlétet hozta: a h á z a s nyugdijasok h á z a s t á r s á nak ugyanis csak 24 sz á z a lé k a folytat r e n d s z e r e s k e r e s ő fog lalk o zást. A dolgozó h á z a s t á r s a k a rá n y a le g m a gasabb a s z e lle m i foglalkozású nőknél, le galacsonyabb a fizikai foglalkozású fé r fia k n á l. A h á z a s fizikai d o l gozók fele sé g e in e k k é th a rm a d a nem dolgozott s e m a felvétel idejében, s e m korábban, egyötöde nyugdíjas volt, s csupán egynyolcaduk folytatott v alam ilyen k e r e s ő foglalkozást. A s z e l le m i foglalkozású fé rfia k n á l a h á z t a r tá s b e li f e le sé g e k a rá n y a v alam ivel volt c s a k k isebb, mint a fizikai foglalkozásúaknál, viszont egyharm aduk aktiv k e r e s ő volt.
Ez a különbség valószinüleg össz efü g g ésb en állhat a z z a l, hogy a s z e l le m i foglalkozású
nyugdíjas fé r fia k h á z a s t á r s a i fiatalabbak férjü k h ö z viszonyítva, m int a fizikai foglalkozású nyugdíjas férfiak f e le s é g e i. Mig a fizikai foglalkozású h á z a s nyugdijasok átlagos k o ra 65.1 és fe le sé g e ik átlagos k o r a 61,3 év, addig a s z e l le m i foglalkozású h á z a s nyugdíjasoké 6 6 ,3 , f e le sé g e ik átlagos ko ra pedig csak 5 9 ,4 év volt.
a/ Az o r s z á g o s felv étel az ö s s z e s nyugdíjas c sa lá d i állapot s z e r in t i m e g o s z lá s á r ó l e l té r ő képet adott. Az o r s z á g o s felvétel m e g o s z lá s i adatai lényegében m egegyeztek az 1960.1. 1. n é p s z á m lá lá s i adatokkal: A nyugdijasok sz á z a lé k o s m e g o s z lá s a c sa lá d i állapot s z e r i n t nem ek s z e r in t i bontásban
(Nyugdijasok helyzete 12. o. ; 1960. évi N é p s z á m lá lá s 1 0 . k. F o g la lk o z á si adatok II. 74. é s 84. old a l.) A budapesti mintában a h ázas f é r f ia k é s nők m a g asab b a rá n y a feltehetőleg e ls ő s o rb a n alacsonyabb átlagos korukkal függ ö s s z e , m ig a nőknél a hajadonok m a g asab b é s az özvegyek sokkal alacsonyabb aránya abból adódhatik, hogy a budapesti v iz sg á la t c s a k a sajátjogú nyugdíjasokkal fo g la lk o z o tt.- b / 60, ille tv e 55 éves és idősebb nyugdijasok.
22
A v iz sg á lt nyugdíjasok 59 százalék án ak volt élő gyerm eke. A gyerm ektelenek túlnyomó többségének, 84 százalék án ak
- a v iz sg á lt nyugdíjasok 35 százalék án ak - nem is s z ü le te tt g y erm ek e. Egy élő gyerm eke
volt a nyugdíjasok 30 s z a z a le k a n a k , két gyerm eke 14 sz á z a lé k á n a k , h á ro m vagy több pedig 15 százaléknak. A nyugdíjas nők között a g y erm ektelenek a rá n y a sokkal m a gasabb volt, m int a nyugdíjas férfiak k ö zött ;
54 s z á z a lé k , szem ben 31 sz á z a lé k k a l. Különösen m a g a s volt ez az a rá n y a volt s z e l le m i foglalkozású
nyugdíjas nők között, akiknek közel 80 sz ázalék án ak nem volt élő gyerm eke s 62 százalékuknak nem is s z ü le te tt g y e r m e k e . b/ Azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek volt élő g y e rm e k e , többsége, 55 sz á z a lé k a együttlakott legalább egy gyerm ekével.
Néhány esetben előfordult az is , hogy valam elyik gy e rm e k a n y u gdíjassa l egy házban, de
külön la kásban lakott.
A gyerm eküktől különélő nyugdíjasok zöm ének legalább egy gyerm eke B udapesten l a
kott. A g y e rm e k e s budapesti nyugdíjasok m in d ö ssz e 4 százalék án ak nem lakott egy gyerm eke s e m a f ő v á r o s -
,
ban es m in d ö ssz e egy olyan e s e t fordult elő, hogy a nyugdíjasnak g y erm ek ei mind külföldön éltek. c/ A g y e r m e k k el való együttlakás a leggyakoribb volt a s z e l le m i foglalkozású fé r fi nyugdíjasoknál - 69 s z á z a lé k - jóval alacsonyabb a fizikai foglalkozású nyugdíjas fé rfia k n á l (53 százalék) és nőknél (52 s z á z a lé k )d/. A gyerm ekükkel együttlakók m a g a s arán y áb ó l adódik, hogy a g y e rm e k e s nyugdíjasok tö bbsége állandó k a pcsolatban van legalább egy gyerm ekével. A r r a a k é r d é s r e , hogy m ik o r látta gye rm e k é t u to ljá r a , a g y e r m e kével együttlakó nyugdíjasok 55 szá z a lé k á n túl m ég további 18 s z á z a lé k v á la sz o lta , hogy a felvétel napján, vagy a m e gelőző napon, 20 s z á z a lé k pedig, hogy nem régebben, m int egy hete lá tta legalább egy g yerm ekét, így te hát igen kic si azoknak az a r á n y a , akik gyerm ekeiktől te lje se n elszakadtak és azokat csak ritk á n lá tjá k. A v iz s g á la t m e g állap íto tta a z t i s , hogy a g y e rm e k e s nyugdíjasok több s e g ítsé g e t nyújtanak g y e r m e küknek é s azok c saládjának különféle munkák e lv é g z é sé v e l, m int am ennyi se g íts é g e t ők kapnak azoktól - le g a lább is ez a kép alakult ki a nyugdíjasok nyilatkozatai alapján. Mig a g y e rm e k e s nyugdíjasok 40 s z á z a lé k a azt m ondta, hogy különféle m unkákat végez gyerm ekeinek s 32 sz á z a lé k á n a k a h á z a s t á r s a dolgozott a g y e rm e k e k nek, addig a g y e rm e k e s nyugdíjast és h á z a s t á r s á t c sa k az e se te k 28 sz ázalék áb an s e g íte tté k munkával g y e r m e keik. A g y erm ekek m unkával való se g íté s e a s z e lle m i fé r fi nyugdíjasoknál a le ggyakoribb, akinél le gnagyobb aranyban fordult elő a g y erm ekekkel
való együttlakás is. Azonban ha a közös lakásban lakokat külön
viz sgáljuk a fizikai é s s z e lle m i foglalkozásúak közötti különbség akkor is m egm utatkozik; a s z e lle m i fo g la l kozású fé r fia k 55 sz á z a lé k a , h á z a s t á r s a i k 100 sz á z a lé k a szokta velük együttlakó gye rm e k e ik e t munkával s e g í teni; ugyanez viszont a fizikai foglalkozású fé rfia k 47 sz á z a lé k á n á l, h á z a s tá rs a ik n a k pedig c s a k 36 s z á z a l é k á nál fordult elő.
a / Az o r s z á g o s felvétel s z e r i n t az ö s s z e s nyu g d íja sra nézve lényegesen m a gasabb volt azoknak az a r á n y a , akiknek volt élő gye rm e k e - több mint 70 s z á z a lé k - é s csa k 22 százalékuknak nem sz ü le te tt g y e r m e k e. Az ö s s z e s nyugdíjas 22 százalék án ak volt csak egy élő gyerm eke, 20 sz ázalék án ak két gyerm eke é s 29 sz á z a lé k á n a k h á ro m vagy több. Nyugdíjasok helyzete 51. o. - b/ A v iz sg á lt budapesti nyugdíjas nők igen alacso n y te r m é k e n y s é g e a z z a l állt ö ssz efüggésben, hogy olyan ré te g e t képviseltek, m elyben e g y r é s z t m a g a sabb volt a hajadonok a r á n y a , m int az azonos korú női ö s s z n é p e s s é g b e n , m á s r é s z t e ré te g többségében a z o k ból tevődött ö s s z e , akik évtizedeken k e r e s z tü l k e r e s ő foglalkozást folytattak. Ezek je le n tő s r é s z e lemondott a g y e r m e k r ő l , vagy pedig m á r a z é r t v állalt á llá s t, m e r t nem lett g y e rm e k e . Az 1960. 1.1. n é p sz á m lá lá s e re d m é n y e i s z e r in t az ö s s z e s nyugdíjas nő - sa já t és özvegyi jogú - 30 sz ázalék án ak nem sz ü le te tt g y erm ek e, mig a nyugdíjas fé r fia k 19 sz á z a lé k á n a k . A budapesti és az o r s z á g o s arányok közötti különbséget ré s z b e n az okozhatta, hogy a budapesti v iz sg á la t az özvegyi jogú nyugdíjasokkal nem foglalkozott, de feltétlenül s z e r e p e t já ts z h a to tt az i s , hogy e v iz sg á la tn á l csak a fő v á r o si nyugdíjasokról volt szó; a fővárosban pedig a te r m é k e n y sé g m á r évtizedek óta je le n tő s e n alacsonyabb, m int az o r s z á g o s átlag. - c/ A viz sg ált nyugdíjasok 9 s z á z a l é kának élt g y erm ek e külföldön, de ezeknél az e seteknél majdnem mindig élt a nyugdíjasnak még legalább egy g y erm ek e M a g y a ro rsz á g o n is . - d / A g y e rm e k e s sz e lle m i foglalkozású nők s z á m a igen alacsony volt a m in tá ban, igy ezek m e g o sz lá s á b ó l nem lehet k ö v e tkeztetéseket levonni. - e / H á z a s tá r s á v a l és gyerm ekével; h á z a s t á r s á v a l gye rm e k é v e l és gy e rm e k é n e k családjával; gyermekével,' g y e rm e k é v e l és g y erm ek én ek c s a lá d já v a l közös h á z t a r tá s b a n élők együttes a rá n y a .
23
A NYUGDÍJASOK ROKONI, BARÁTI KAPCSOLATAI
A családi r e lá c ió k m e lle tt fontos t á r s a d a l m i k a p c so la to t je le nthetnek a rokoni, b a rá ti é ri n tk e z é s e k is a nyugdíjasok éle té b e n . e l ő s z ö r is a
A budapesti felvétel ezeknek az é rin tk e z é s e k n e k v iz s g á la t á r a is k ite r je d t. V iz s g á lta
te s tv é r e k h e z
való viszonyt. Az e re d m é n y e k s z e r i n t a budapesti nyugdíjasok közel négyötödének
volt m é g élő te s tv é r e ; kb. egyform án egy-egy ötödét te tté k a nyugdíjasoknak azok, akiknek egy, vagy kettő, a/ vagy h á ro m t e s tv é r e volt, egytizedüknek volt négy te s t v é r e s további egytizednek öt vagy annál több. ' A zok nak a nyugdíjasoknak, akiknek te s t v é r e van, kétötöde gyakori kapcsolatban állt legalább egy te s tv é r é v e l; ez volt az a rá n y a azoknak, akik a r r a a k é r d é s r e , hogy m ik o r lá tták te s tv é r ü k e t u to ljá r a , a z t v á la sz o ltá k , hogy a felvétel napján vagy előző napon, illetve a felv ételt megelőző egy héten belül. A nyugdíjasok negyede v i szo n t egyáltalán se m m ily e n kapcsolatban s e m
áll te s tv é r e iv e l ; a fe lte tt k é r d é s r e adott v á la sz s z e r in t ezek
m á r több m int egy éve nem lá ttá k egy te s tv é r ü k e t s e m . Ez a c so p o rt le g e rő se b b volt a fizikai foglalkozású f é r fi nyugdíjasok között; náluk a te s tv é r e k k e l rendelkezők több m int kétötöde nem ta r to t t fenn k a p c so la to t t e s t v é ré v e l . A v iz sg á la t egy m á s ik k é r d é s e a z t tuda kolta , hogy az elm últ hetekben m e g lá to g a tta -e a nyugdíjast rokona, b a r á t ja , volt m u n k a tá r s a vagy sz o m s z é d ja . A v á la sz o k s z e r i n t a legnagyobb arányban a rokoni lá to gatások fordultak elő: a nyugdíjasok kb. felét lá togatta m eg rokon a felvétel előtti hetekben. Közel kétötödüket lá togatta m e g b a r á t ja , eg y h a rm a d u k a t sz o m s z é d ja s közel egynegyedüknél j á r t volt m u n k a tá rs a v iz s g á lt id ő ben. A rokoni, b a rá ti é s volt m u n k a tá r s i lá togatások előfordulásának a rá n y a nagyobb volt a s z e l le m i d olgo zóknál, m int a fizikai dolgozóknál, viszont a sz o m sz é d o k lá to g atása a fizikai dolgozó nyugdíjasoknál fordult gyakrabban elő.
A négyféle k a p c so la t ö s s z e s ít é s é b e n az tűnt ki, hogy a nyugdíjasok h árom negyede b e sz á m o lt
v a lam ilyen lá to g a tá s r ó l é s csupán egynegyedük volt olyan, akinél senki sem fordult meg a fe lv é te lt megelőző hetekben. T e lje s t á r s a d a l m i iz o lá ló d á s ró l azonban ezeknél s e m lehet b e sz é ln i, m ivel az e c so p o rtb a ta rto z ó k szin te kivétel nélkül c s a lá d i közösségben éltek és csak a közvetlen c sa lá d i é r in tk e z é s e n túli t á r s a d a l m i k ap c so la t hiányzott életükből. A nyugdíjasok több m int kétötöde r e n d s z e r e s k a pcsolatban állt korábbi m unkahelyével. Ez a k a p c s o la t s o k s z o r id ő szakos m u n k a v á lla lá s s a l is j á r t együtt, m á s k o r v iszont c sa k a ré g i is m e r ő s ö k k e l való t a l á l k o z á st je le n t e tt e .
Néhány v á lla la t időnként ö ssz e h ív ta nyugdíjas volt dolgozóit és a velük való ta lálk o zásn ak
ünnepélyesebb fo r m á t is adott. Azoknál, akik nem j á r t a k be volt m unkahelyükre inkább az é r d e k t e le n s é g volt ennek oka, m int a s é r tő d ö t ts é g , b á r ez utóbbira nézve is akadt néhány példa.
A NYUGDÍJASOK IDŐMÉRLEGE
A nyug d íja z á sk o r véget é r az e m b e r é letének munkaviszonyától ir á n y íto tt kötött n a p ire n d je és h i r t e len k o rlá tla n szabadidő áll r e n d e l k e z é s é r e . A budapesti nyugdíjasokkal foglalkozó felvétel e p roblém ával k a p cso latb an elsőnek a z t v iz s g á lt a , hogy a nyugdíjasok nyugdíjazásuk előtt m e n n y ire készülnek elő e r r e a v á l to z á s r a , m ilyen a rá n y b a n voltak közöttük olyanok, akik úgy mentek nyugdijba, hogy h a tá ro z o tt elk é p z e lé se ik voltak eljövendő szab ad id ejü k fe lh a s z n á lá s á v a l kapcsolatban.
a / A nyugdíjasok között feltűnően soknak volt m é g élő t e s t v é r e . Ez valószinüleg e ls ő s o rb a n azz a l függhet ö s s z e , hogy a nyugdíjasok m ég azokhoz a generációkhoz ta r to z n a k , a m elyek s z ü le té s e idején m a g a s volt a s z ü le té s e k s z á m a , te h á t sok te s tv é r ü k s z ü le te tt, és igy közülük soknak m a ra d h a to tt élő t e s t v é r e m e g 60 év e s k o ra körü l i s . A m e g k é r d e z e tt nyugdíjasoknak átlagosan 4 te s t v é r e s z ü le te tt, 56 százalékuknak s z ü l e te tt 5 vagy annál több t e s t v é r e .
24
A r r a a k é r d é s r e , hogy "v o lta k - e nyugdíjazása előtt e lk é p z e lé se i a r r ó l , hogy mint nyugdíjas m it fog c s i n á ln i ? " a nyugdíjasoknak v alam ivel több mint kétötöde felelt igennel, a zaz a többség nem k é sz ü lt elő le lk i leg a ny u g d íja z á ss a l j á r ó v á lto z á s o k r a . K iugróan m a gas volt a ne m le g e s v á la sz a volt fizikai dolgozó nők k ö zött
- 74 sz á z a lé k
- mig mind
a
férfiak, mind pedig a sz e lle m i foglalkozású nők valam ivel több mint f e
lének volt v alam ilyen te r v e . Azok többsége akiknek n e m volt te r v e , nem is gondolt a r r a , hogy c é l s z e r ű volna t e r v e t ké sz íte n i a nyugdíjas é v e k r e , egyes esetekben azonban a te r v e z é s a z é r t m a r a d t el, m e r t az öregedő dolgozó az utolsó pillanatig igye kezett nem gondolni a r r a , hogy majd nyugdíjazzák. Nagyon sokféle e lk é p z e lé s r ő l sz á m o lta k be a nyugdíjasok a felvételi in terjú so r á n . A leggyakoribb t e r v az volt, m ely csökkentett munkaidejű állás v á l la l á s á r a vonatkozott és igy a k a r ta áthidalni mind a jö v e d e le m c sö k k e n é s se l, mind pedig a megnövekedett szabadidő fe lh a sz n á lá sá v a l j á r ó pro b lém ák at. A m á sik elég gyakran előforduló t e r v a h ázkörüli k e r t , egy kis gyüm ölcsös vagy szőlő r e n d s z e r e s m e g m ű v e lé s é r e v o nat kozott. Ilyen te r v e i n e m c sa k a k e r t e s v á r o s r é s z e k b e n élőknek voltak, hanem b e lte rü le ti lakosoknak i s . E z e n kívül m indenféle ö tlettel le h etett találkozni: tudományos te vékenység, intenziv m u z s ik á l á s , f e s té s , a lakás b e re n d e z é s é n e k fe lu jitá s a , b e tegápolás, a h á z t a r t á s i munkák nyugodtabb é s alaposabb v é g z é s e , vagy e g y s z e rű e n csa k több alv ás é s pihe nés, mind előfordultak a nyugdíjasok által kifejtett elő z e te s célok között. A v iz sg á la t egy m á s ik k é r d é s e azt tudakolta, hogy a nyugdíjasok e zeket az e lő z e te s e lk é p z e lé se ik e t m ilyen m é rté k b e n tudták v a ló ra váltani. A v á la sz o k s z e r in t az e lk é p z e lé se k több m int fele te lje s e n m e g v a ló su lt, egynyolcada pedig r é s z b e n valósult meg. Ott, ahol az e lk é p z e lé se k nem valósultak m e g , ennek legtöbb s z ö r az e g é s z s é g i állapotban bekövetkezett h ir te le n r o m lá s volt az oka. A v iz sg á la t e re d m é n y e i a lapján m eg állap íth ató , hogy a nyugdíjasok többségének napi feladatai között fontos s z e r e p e t tö ltenek be a h á z t a r t á s i munkák, n e m c sa k a nőknél, hanem a fé rfia k n á l is . A m e g k é rd e z e tt nők 95 sz á z a lé k a végzett r e n d s z e r e s e n h á z t a r tá s i m unkát,
a férfiak n ak 73 sz á z a lé k a . Azonban mig a nők
92 s z á z a lé k a m indenféle h á z t a r t á s i munkát v é g z e tt, addig a fé rfia k többsége csak b e v á s á r o lt, vagy ta k a ríto tt vagy a h ázkörüli m unkákat v é g e z te é s csa k egyötöde volt olyan, aki mindenféle h á z t a r t á s i munkát végzett. E zek a rá n y a a s z e lle m i foglalkozású fé r fia k között v alam ivel m a g asab b volt, m int a fizikai foglalkozásúaknál. A nyugdíjasok egyéb napi te vékenysége igen sokféle volt és a viszonylag kis m inta lehetetlenné te s z i ezek gyakoriságának egyenkénti é r t é k e lé s é t. E z é r t a feldolgozás so r á n sz ükség volt ö s s z e v o n á s r a . Az ö s s z e vonás két szem pontból tö r té n t: e g y s z e r azt viz sg áltu k , hogy a nyugdíjas v é g z e tt-e a t á r s a d a l o m r a , c s a l á d já r a nézve ha sz n o s te v é k e n y sé g e t,
m á s o d s z o r pedig a z t k e re s tü k , hogy v é g z e tt- e v a l a m i
olyan tevékenységet,
m ely le h e tő sé g e t nyújtott s z á m á r a kép e ssé g e in e k k if e jt é s é r e , a l k o tá s r a . H asznos te vékenységnek neveztük a k e r e s ő munka v é g z é sé t, a h á z t a r t á s i é s a házkörüli munkát; a m á s ik szem pont s z e r in t i b e so r o lá sn á l pedig a produktív aktiv itás kö ré b e so ro ltu k i s m é t a k e r e s e tt e l j á r ó m u n k a v é g z é st, de ezenkívül azokat a nem f e l t é t lenül anyagi haszonnal j á r ó munkákat is , m int am ilye n a k e rtb e n , szőlőben végzett munka, a la kásban e lv é g z e tt ja vítóm unkák, é s a különféle a m a tő r m ű v é sz e ti te vékenységeket mint pl. f e s t é s , z e n é lé s , stb. Nem te k in tettük produktív a k tiv itá sn a k a h á z t a r tá s i rutin munkák v é g z é sé t. V alam ilyen h aszn o s te vékenységet folytatott a nyugdíjasok 93 sz á z a lé k a . Ezeknek je lentős r é s z e , a v iz s g á lt nyugdíjasok 38 s z á z a lé k a e lső so rb a n h á z ta r tá s á b a n te vékenykedett, 42 százalékuk pedig k e re s ő munka v é g z é sé v e l h a sz n o s íto tta m a gát. A v iz sg á lt nyugdíjasok 13 s z á z a lé k a t á r s a d a l m i munkák v é g z é sé v e l, k e r t i vagy szőlőm unkával foglalta el m a g á t s m in d ö ssz e 7 százalékuk nem végzett s e m m ifé le hasznos munkát s e m , nagyobb r é s z ü k a z é r t , m e r t e g é s z s é g i állapota nem engedte. P roduktív a k tiv itá s a nyugdíjasoknak valam ivel több m int felénél fordult elő. A legnagyobb s z e r e p e t a különféle a ktivitások között a k e r e s e t t e l j á r ó munkavégzés já ts z o t ta , a m e ly , mint az az interjúk s o r á n k id e r ü l t , n e m c sa k mint jö v e d e le m f o r r á s volt je le n tő s . A nyugdíjas s z á m á r a e munkavégzés azt bizonyította, hogy a tá r s a d a l o m n a k m ég sz ü k s é g e van r á , m ég fontos s z e r e p e van; az in te rjú k so r á n v is s z a t é r ő k voltak azok az e l b e s z é lé s e k , m e lyek a r r ó l sz ó lta k , hogy a nyugdíjast hogy hívták be k orábbi m u n ka helyére segíteni, ta n á c sta la n o k voltak, r á s z o r u l t a k az ő nagy t a p a s z ta l a tá r a .
25
m ert
A produktív a k tiv itá s t kifejtük a r á n y a a Legmagasabb a s z e l le m i foglalkozású férfiaknál volt, ahol e l é r t e a 80 sz á z a lé k o t, 76 s z á z a lé k o t tett ki.
nem
sokkal m a r a d t el e mögött az a rány a s z e l le m i foglalkozású nőknél s e m , ahol
60 s z á z a lé k volt a produktív a k tiv itá st kifejtük a r á n y a a fizikai foglalkozású fé rfiaknál
s csupán 26 sz ázalék a fizikai foglalkozású nőknél, akik többségét a h á z t a r tá s i munka te lje se n lekötötte. A s z e l le m i é s fizikai dolgozóknál ta p a sz ta lh a tó arányok közötti különbség e lső so rb a n a k e r e s e t t e l j á r ó m u n k a vé g z é s g yakorisága közötti e l t é r é s r e vezethető v is s z a (lásd 19. oldal); a különféle passziók - hobbyk - t e k i n t e tében kisebb volt a különbség é s az egyes pa ss z ió typusok sem fo rd u ltak elő csak a s z e lle m i, vagy csak a f i zikai dolgozók között. A napi te v ék en y ség v iz sg á la tá n á l a felvétel m é g annak m e g á lla p ítá sá v a l is foglalkozott, hogy a f e l vétel napját m egelőző nap p r o g r a m já b a n s z e r e p e l - e a nyugdíjasnak a h á z t a r tá s á n kívüli sze m é ly e k k e l való é r i n tk e z é s e , tulm enőleg azon, hogy üzletben v á s á r o l t , villam oson uta zott, stb. A válaszok s z e r i n t a nyugdíja sok közel három ötöde volt b a rá to k n á l, is m e r ő s ö k n é l, munkahelyen, stb. vagy pedig nála voltak rokonai, i s m e r ő s e i . A h á z t a r t á s o n k í vüli k ap cso lat a rá n y a is m é t lényegesen m a gasabb volt a sz e lle m i foglalkozásúaknál ahol mind a fé r fia k mind a nők e se té b e n három negyed ré s z ü k n é l meg le hetett állapítani m int a fizikai fo g la l k o zású ak n ál, különösen a fizikai foglalkozású nőknél, ahol csa k a m e g k é rd e z e tte k kétötöde állt ilyen k a p c s o latban a fe lv é te lt megelőző napon.
A NYUGDÍJASOK KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGE
A v iz s g á la t so r á n igyekeztünk képet kapni a r r ó l , hogy a nyugdíjas életében m e kkora é s milyen s z e r e p e t já ts z a n a k a k u lt u r á l is te vékenységek. E z t a k é r d é s t két vonatkozásban vizsgáltuk; e g y r é s z t a z t néztük, hogy a nyugdíjasok m egnövekedett szabadidejüknek m ilyen r é s z é t töltötték ki k u ltu rá lis te vékenységgel, m á s r é s z t a nyugdíjas k u ltu r á lis é rd e k l ő d é s é r ő l kapott adatokat támpontként használtuk annak m e g í t é l é s é r e , hogy a nyugdíjas m é g m ilyen kapcsolatban van az e g é sz tá r s a d a l o m m a l. Négy fő k u ltu rá lis te v ék en y ség típus kö ré össz p o n to su lta k a v iz s g á la t k é r d é s e i, ezek; 1. a napilap, h e tila p é s fo ly ó ir a t o lv a s á s , 2. könyvolvasás, 3. a r á d ió é s te le v íz ió h a llg a tá s , illetve n é z é s e , 4. azok a k u lt u r á l is te vékenységek, am e ly e k e t nem le het a lakásban folytatni; ezek közül vizsgáltuk a m oz i, a s z ín h á z , az o p e r a , a ha n g v e rs e n y , a c i r k u s z és a s p o r tm é r k ő z é s e k lá to g a tá sá t. A napilapok o lv a s á s á t tudakoló k é r d é s r e a nyugdíjasok túlnyomó tö bbsége a z t v á la sz o lta , hogy r e n d s z e r e s e n o lv a s s a a napilapokat. A válaszok é r t é k e lé s é n é l feltétlenül f e n n t a r t á s s a l kell élni; nagyon v alószínű, hogy a m e g k é rd e z e tte k egy r é s z e p r e s z t í z s okokból vagy m á s e lk é p z e lé se k m ia tt valótlant állított. U gyanakkor azonban az is biz to s, hogy a legtöbb in te rjú n á l a nyugdíjas a s z ta lá n ott volt v a lam elyik újság aznapi vagy eLőző napi s z á m a s igy elkép z e lh e tő , hogy többségük valóban naponta olvas ú jságot. A r r a a k é r d é s r e , hogy m elyik ro v a to t o lv a s s a , a legtöbb nyugdíjas nem adott h a tá ro z o tt v á l a s z t, ille tv e legtöbben a z t felelték , hogy " e l e j é től v é g ig " . A n a p i la p - o l v a s á s e lő fo rd u lá sá n á l e r ő s különbség m utatkozott a s z e lle m i é s a fizikai fogla lkozásuak c s o p o r tja között, é s a fizikaiak c so p o rtjá b a n a fé r fia k és a nők között is . A n a p ila p - o lv a s á s é s az é le tk o r között nem m utatkoz ott szignifikáns k a p c so la t.
26
A napilapok közül a nyugdíjasok legtöbbje - több m int kétötöde - a N épszabadságot o lv a s s a , a M a gyar N em z e te t és a N é pszavát a sz e lle m ie k c soportjában egyform a aranyban o lv a ssá k , a fizikaiaknál viszont sokkal népszerűbb a N épszava. Az újságolvasóknak több m int a fele előfizető, különösen a s z e lle m ie k csoportjában vannak nagy többségben .A férfiak körében nagyobb s z e r e p e t já ts z ik az ú jság v á s á r l á s a ,mig a nők nagyobb arányban kapják m á so k tó l az olva sott napilapokat.
A budapesti nyugdíjasok s z á z a lé k o s m e g o s z lá s a a napilap oLvasás m é r té k e , volt foglalkozásuk je lle g e és nem s z e r in t
A hetilapok o lv a s á s a te kintetében ugyanazt ta p a sz ta ltu k , m int a napilapoknál: a sz e lle m i dolgozók többen fizettek elő vagy v á s á r o lta k , mint a fizikai dolgozók; ez utóbbi c soportban különösen a nőknél volt k i csi a hetilapok é s folyóiratok előfizetőinek és v á sá r ló in a k a rá n y a . A nyugdíjasok 55 s z á z a lé k a olvasott a felvétel időpontjában könyvet. A könyvolvasók a rá n y a lényege sen m a gasabb volt a s z e l le m i dolgozók között, mint a fizikai dolgozóknál. Mig a s z e lle m ie k n é l nincs lé nye ges különbség a könyvolvasó férfiak és nők a rá n y a között, a fizikaiaknál a férfiak lé nyegesen kedvezőbb képet m utattak a nőknél.
Az emelkedő é le tk o r é s a könyvolvasás csökkenése
között össz efüggés c sa k a f iz ik a i
dolgozó nőknél volt ta pasztalható.
A v iz sg á la t időpontjában könyvet olvasó nyugdíjasok a rá n y a n e m és a volt foglalkozás je lle g e s z e r in t
A könyvet olvasók sz á z a lé k o s a rá n y a F iz ik a i dolgozó fé r f i
49
nő
37
S zellem i dolgozó f é r fi
87
nő
90
27
A v iz sg á la t so r á n m e g k é rd e z tü k a nyugdíjasokat, hogy fel tudna k-e so rolni könyveket, m elyeket az elm últ évben olva stak.
V alam ivel kevesebben tudtak korábban olva sott könyvcimeket mondani, m int ahányan
a v iz sg á la t időpontjában olv a sta k , az e l té r é s azonban nem volt nagy. A könyvolvasás e lő fo rd u lá sa és az egy f ő r e jutó jö v e d e le m , azaz az anyagi helyzet között nem le h e tett h a tá ro z o tt kapcsolatot m e g állap ítan i.
Ez a r r a enged következtetni, hogy a könyvek b e s z e r z é s e nem j á r
komoly költségekkel és a r o s s z anyagi helyzet nem akadályozza m eg a nyugdíjast a könyvolvasásban. Mint az in te rjú k s o r á n sz á m o s esetben k id e rü lt, a kölcsönkönyvtáraknak igen fontos s z e r e p e van a nyugdíjasok könyv e llá tá sá b a n . A nyugdíjasok túlnyomó többségének az életében a rá d ió h a llg a tá s igen fontos helyet foglalt el. A v i z s gált nyugdíjasoknak m in d ö ssz e
9 sz á z a lé k a nem hallgatott rá d ió t. A napi rá d ió h a llg a tá s i idő e r ő s e n változó
volt; nagy s z á m m a l s z e r e p e lt e k olyanok is ,
akiknél a rá d ió állandóan nyitva volt és m indenféle egyéb otthoni
te vékenységüket a rá d ió h a llg a tá sá v a l kötötték egybe. A v iz s g á la t e re d m é n y e i s z e r in t a napi rá d ió h a llg a tá s i idő az é le tk o rtó l nem függött
és a nőknél nagyobb volt, mint a fé r fia k n á l. A s z e lle m ie k és a fizikaiak között
nem volt nagyobb különbség a nők között, a volt s z e l le m i foglalkozású f é r fi nyugdíjasok cso p o rtjáb an viszont va la m iv e l kevesebb volt a naponta hossz ú időn k e r e s z tü l rá d ió t hallgatók a rá n y a , mint a volt fizikai dolgozó fé r fia k n á l.
A nyugdíjas csa lá d já b a n egy f ő r e eső jöv e d e le m és a r á d ió h a llg a tá s között nem m utatkozott k a p
c s o la t, csa k néhány olyan kiv é te le se n szegény nyugdíjast találtunk, akinél anyagi okok is k ö z re já ts z h a tta k abban, hogy nem volt rá d i ó ja .
A budapesti nyugdíjasok sz á z a lé k o s m e g o s z lá s a a napi r á d ió h a llg a tá s ide je, a volt foglalkozás je lle g e é s nem s z e r in t
A nyugdíjasok kb. egyötödének h á z ta r tá s á b a n volt te le v íz ió s k észü lék . A te levízió m ű s o r néz é sé n e k legnagyobb je le n tő sé g e a s z e l le m i dolgozó fé r fia k é letében volt; 33 szá z a lé k u k nézte r e n d s z e r e s e n a m ű s o rt; a fizikai dolgozó f é r f ia k 23, a s z e l le m i dolgozó nők 21, a fizikai dolgozó nőknek pedig csak 13 sz á z a lé k a nézte a te le v iz ió m ü s o r t. A la kásból való h ossz abb id ő ta rta m ú e ltá v o z á s s a l e gyüttjá ró k u lt u r á l is tevékenységek közül a m o z i lá to g a tá s j á ts z o t ta a legnagyobb s z e r e p e t , de m e g le h e tő se n nagy volt azoknak a rá n y a i s , akik az elm últ évben színházban voltak.
O p e rá b a é s m é g inkább h a n g v e r s e n y r e a nyugdíjasoknak igen kis r é s z e j á r t és kevesebb
m int minden tizedik m e g k é r d e z e tt nyugdíjas volt cirk u sz b a n é s s p o r tm é r k ő z é s e n .
28
A m o z ilá to g a tá s g y a k o risá g á ra vonatkozó k é r d é s kie g észítések ép p en m e gkérdeztük, hogy m eg tud-e nevezni a nyugdíjas egy az elm últ évben látott film et, am ely különösen t e ts z e t t. Az adatok azt mutatják, hogy a viszonylag gyakran moziba já ró k h o z viszonyítva a rá n y la g kevesen em lékeztek v issza ilyen f i lm r e .
A r e n d s z e r e s e n m oz iba já r ó k és a látott film et megnevezni tudók a rá n y a százalékban, a volt foglalkozás je lle g e és nem s z e r in t
A bem utatott adatok a z t is je lz ik , hogy a m o z ilá togatás - a rádióhallgatáshoz hasonlóan - olyan k u l t u r á li s tevékenység, ahol a t á r s a d a l m i ré te g különbségek nem já ts z o tta k nagy s z e r e p e t. Lényeges különbség m utatkoz ott viszont a volt fizikai foglalkozású nyugdíjasok r é te g é n belül nem ek sz e r in t: a nők lényegesen tö b bet j á r t a k m oziba. Ha a m o z ílá to g a tá st é le tk o r s z e r in t viz sg álju k , a z t találjuk, hogy a 70 éves és idősebb nyugdíjasoknak m á r csa k kis r é s z e j á r t m oziba. Gyenge negatív k o r r e lá c i ó mutatkozik a m o z ib a j á r á s gyako r i s á g a és a családban egy fő r e eső jö ve delem között. A színházlátogatók a rá n y a lé nyegesen nagyobb volt a s z e lle m i foglalkozású nyugdíjasok között, az o p e ra és hangverseny lá togatás pedig szinte csak a s z e lle m ie k körében előforduló
k u ltu rá lis
tevékenység.
É r d e k e s , hogy mind a h á ro m te rü le te n a sz e lle m i foglalkozású nők c so p o r tja nagyobb k u ltu rá lis érd e k lő d é st m u ta t a s z e lle m i fé rfia k é n á l, a fizikaiak között is nagyobb arán y b an j á r t a k színházba a nők, mint a fé r fia k . N em m utatkozott viszont lényeges anyagi össz efüggés a s z í n h á z - , o p e r a - é s hangversenyLátogatók a rá n y a és az egy fő re eső jö ve delem kateg ó riák között.
Az é le tk o r r a l való össz efüggésben viz sg álv a is m é t a z t t a
p a sz ta ltu k , hogy a 70 évnél idősebb nyugdíjasoknak m á r csa k igen kis r é s z e folytat ilyen k u ltu rá lis te v ékeny sé g e t. T e lje se n e lté r ő képet m utat a c irk u sz és s p o r tm é r k ő z é s látogatók a rá n y a tá r s a d a l m i ré tegenként é s nem enként. A sz e lle m i fé r fia k között volt a legnagyobb azoknak a rá n y a , akik az elmúlt évben c irkuszelőadáson vagy s p o r tm é r k ő z é s e n r é s z tv e t te k , valam ivel kisebbek az a rá n y s z á m o k a fizikai fé rfia k n á l. A fizikai fo g la l kozású női nyugdíjasok hasonló arán y b an j á r t a k c irk u sz b a mint a fé rfia k ,
viszont a v iz s g á lt m intában eg y et
len s z e l le m i női nyugdíjast sem találtunk, aki cirk u sz b a n lett volna. S p o r t m é r k ő z é s r e a nyugdíjas nők g y a k o rla tila g nem já r t a k . Ö sszefoglalva m e g állapíthatjuk, hogy a v iz sg á lt k u ltu rá lis tevékenységek közül a rá d ió h a llg a tá s és a napilapok o lv a sá sa j á t s z a a legnagyobb s z e r e p e t,
a s z e lle m i rétegben a nyugdíjasok nagy többsége olvas
könyvet é s mindkét réteg b en elég nagy a moziba já r ó k a rá n y a .
a nyugdíjasok egészségi
Állapota
A nyugdíjasok éle té b e n döntő s z e r e p e van eg é sz s é g i állapotuknak. A betegségeknek je le n tő s befolyása lehet m á r magának a nyugdíjazásnak bekövetkeztére is , és bizonyos fokig az e g é sz s é g i állapottól függő a nyug d íj a z á s tényének m e g íté lé s e i s . A nyugdíjazás után pedig az e g é s z s é g i állapot szabja m e g, hogy le h e ts é g e s - e
29
nyugdijkiegé szitő k e r e s ő munka v á lla lá s a és így befolyásolja az anyagi helyzetet: ettől függő a nyugdíjas t e v é kenysége s ezz e l együtt c s a l á d i s z e r e p e , t á r s a d a l m i kap cso latain ak in te n z itá s a , produktív a k tiv itá sa és r é s z ben k u lt u r á l is te vékenysége is. A felv étel s o r á n néhány k é r d é s a nyugdíjazás előtti e g é s z s é g i á lla p o tra vonatkozott. A kapott v á l a szokból k id e r ü lt, hogy a nyugdíjasok 15 s z á z a lé k a volt 6 hétig vagy annál hosszabb ideig a nyugdíjazás előtti munkában eltöltött évben betegállom ányban. A nyugdíjasok 75 s z á z a lé k a nem e m lé k e z e tt a r r a , hogy az utolsó m unkaévben egyáltalán betegállom ányban lett v o ln a , a m i v a lószinütlenül m a g as a rá n y . M in d e n e se tre f e l t é t e le z h e tő , hogy azokat, akik úgy em lékeznek v is s z a , hog nemvoltak egyáltalán betegállom ányban, súlyos beteg seg nem akadályozhatta a munka v ég zéséb en . A nyugdíjazás előtt v alam ilyen betegséggel r e n d s z e r e s o rv o s i k e z e lé s a la tt állt a m e g k é rd e z e tte k k ö zel fele. B á r ezek a betegségek nem z á r t á k ki a munka v é g z é sé t, a nyugdíjazásnál és különösen a nyugdíjazás m e g íté lé s é n é l sz e r e p ü k volt.
Azoknak, akik a z z a l indokolták nyugdíjazásukat, hogy m á r nem voltak k ép esek
tovább dolgozni, 73 s z á z a l é k a állt r e n d s z e r e s o rvosi k e z e lé s a la tt. (M egjegyzendő azonban, hogy a r e n d s z e r e s e n k e z e lt betegeknek 23 s z á z a lé k a m é g tovább s z e r e t e t t volna dolgozni. ) M in d e n e se tre az m egállapítható hogy a kezeitek n él sokkal nagyobb a rá n n y a l s z e r e p e lt e k azok, akik úgy vélték, hogy m á r nem voltak képesek tovább dolgozni (51 s z á z a lé k sz e m b e n
18 s z á z a lé k k a l) ,
viszont a m é g sz ív e se n tovább dolgozók a rá n y a az
e g é s z s é g e s e k között volt v a la m iv e l m a g a sa b b . A felv é te l időpontjában több nyugdíjas állt r e n d s z e r e s k e z e lé s a l a tt , mint nyugdíjazás előtt; a nyugdí j a s o k 63 s z á z a lé k a v á l a s z o lt a , hogy egy vagy több betegséggel kezelik. A betegségek többsége azonban csak m é r s é k e l t e n k o rlá to z ta a nyugdíjasok a k tiv itá s á t, m in d ö ssz e 3 százalékuk volt állandó fe k v é s re k é n y sz e r ítv e s 14 szá z a lé k u k volt hat hétig vagy annál hosszabb ideig fekvő beteg. A m e g k é rd e z e tte k kb. 70 s z á z a lé k a á l l í to t ta , hogy a felv ételt m e gelőző évben nem volt fekvő beteg: azonban e k é r d é s m e g b e s z é lé s é n é l az in te rjú k s o r á n gyakran é s z r e v e h e tő volt a nyugdíjasoknak az a tö r e k v é s e , hogy d ic sekedjenek jó e g é s z s é g i állapotukkal é s r é s z b e n ezz e l m a g y a r á z h a tó a fekvő betegségek e lőfordulásának e lh a llg a tá sa is. E r r e utal az az adat is , m ely s z e r i n t a nyugdíjasok 19 s z á z a lé k a vett igénybe k ó rh á z i ápolást a f e l v é te lt m e gelőző évben.
Ez m integy k é t s z e r e s e az o r s z á g o s arán y n ak . Az átlagos m e g b e te g e d é si s ta tis z tik a i
adatok s z e r i n t pedig egy k órházban ápolt m e g b e te g e d é s r e kb 3 fekvőbetegség jut. Az a k örülm ény, hogy a k ó r házban ápoltakon kívül a nyugdíjasoknak m in d ö s s z e 10 s z á z a lé k a sz á m o lt be fe k vőbetegségről (vagyis csupán minden m á so d ik k ó rh á z i e s e t r e ju tott egy bevallott otthoni fekvőbetegség), össz efüggésben van a nyugdíjasok e g é sz s é g ü g y i s z e m lé le té n e k v á lto z á s á v a l is . A nyugdíjas é le tf o r m á já v a l össz efü g g ésb en s z á m o s olyan kisebb il l. krónikus m e g b e te g e d é s r e (m elyek egy dolgozónál e s e tle g m un k a k ép telen ség et idéznek elő) p sz ichikailag k e v é sb é r e a g á l . R é sz b e n h o z z á sz o k o tt, e lő fo rd u lá sá t h a m a rá b b elfelejti (m iután é le tfo r m á já b a n nem je le n t e tt v á lto z á st) és tulajdonképpen inkább csak a z o k r a az e s e t e k r e e m lé k s z ik , m e ly ek e g é s z s é g i helyzetének lényeges rosszabbodását
vagy körü lm é n y e in e k v á lto z á s á t hozták magukkal (súlyos b eteg ség ,
E hhez a s z e m lé le tv á lto z á s h o z
kó rh á z i ápolás s t b . ).
m ég h o z z á já ru l az az előbbiekben e m lít e tt vágy, hogy e g é s z s é g i hely z e té t ö n
m a g a előtt is kedvezőnek tü n t e s s e fel. F e k v é s s e l j á r ó b e te g sé g e se té n a f é r fi nyugdíjasok nagy többségét, négyötödét h á z a s t á r s a ápolta. A h á z a s nők e se té b e n is a h á z a s t á r s , a f é r j végezte az ápolási fe la d a to k a t , azonban a nyugdíjas nők nagy r é s z e hajadon, özvegy vagy e lvált é s ezek rokonok, la k ó tá r s a k , s z o m sz é d o k jó in d u la tá ra s z o r u lta k . Közülük k e r ü l t ki az a néhány sz e m é ly i s , aki senkitől s e m
v á rh a t s e g í ts é g e t, pedig ezek között voltak olyanok i s , akik
a fe lv é te lt m e gelőző évben több m int h á r o m hónapon át voltak fekvő betegek. A k ó rh á z i ápolás töb b n y ire c sa k 2-3 hétig t a r t o t t é s c sa k néhány olyan e s e t ford u lt elő a mintában, a m ik o r a nyugdíjas egy év a la tt több hónapig s z o r u lt k ó rh á z i á p o l á s r a .
30
A betegségek között a leggyakrabban a sz ív és a k e rin g é si r e n d s z e r m e g betegedései fordultak elő, ezenkívül tö b b s z ö r volt szó az in te rjú so r á n a nyugdíjasok iz ületi b á n ta lm a iró l, r e u m a tik u s p a n a sz a iró l, id e g r e n d s z e r i m e g b e te g e d é sé r ő l,
h a llá si és lá tá s i n e h é z sé g e irő l stb. Az e g é sz s é g i állapotban a nyugdíjazás
óta bekövetkezett r o m l á s t a nyugdíjasok többnyire nem hozták kapcsolatba a nyugdíjazás tényével, előfordult azonban néhány e s e t , a m ik o r a k é rd e z e tt által elmondottak s z e r in t a nyugdíjazás az eg é sz s é g i állapot roham os ro s s z a b b o d á s á t e re d m é n y e z te .
E zeknél a m e gszokott életm ód m e g sz a k a d á sa állandó nyugtalanságot, ideges
állapotot e r e d m é n y e z e tt, mely fizikai le r o m l á s t vont m aga után. A m intában előfordult azonban ennek a f o r dítottja is , a m ik o r a n y ugdíjazással az addig beteges e m b e r állapotában h irte le n ja v u lá s következett be, s n é hány hónap a la tt p a n a sz m e n te s lett.
31
IV .
Módszertani
m eg jeg yzések
MINTAVÉTEL A re p r e z e n ta t ív felvétel so r á n m e g k é rd e z e tt nyugdíjasokat az 1963. á p rilisá b a n v é g re h a jto tt v iz s g á lat alk a lm á v a l válaszoló nyugdíjasok közül választottuk ki. Az 1963-1964 te lén vég reh ajto tt felvétel m i n tá j á nak k iv á la s z tá s a szem pontjából az előző felvétel anyagát alapm intának tekintettük, am elynek m á r i s m e r t volt az ö s s z e té t e le a legfontosabb je lle g z e te s s é g e k s z e r in t és m o s t ezek figyelem be vételével tö r té n h e te tt a m á s o dik felvétel mintájának k iv á la s z t á s a . (Az 1963 á p r ilis i felvétel so r á n m e g k é rd e z e tt nyugdíjasokat az O rs z á g o s N yugdíjintézet által nyugellátásban r é s z e s í t e t t szem ély ek közül választo ttu k ki. E m intavé tel r é s z l e t e s l e í r á sa: A nyugdíjasok helyzete cim ü kiadványban 19-24 oldalon ta lá lh a tó .) A je len felvétel m intavé tele tehát kétlépcsősnek tekinthető. A m á sodik lé pésben az alapm intából csak azok közül a budapesti nyugdíjasok közül választottunk, akik s a j á t jogon kapják nyugdijukat, aza z maguk v o l tak a k e re s ő k .
További s z ű k íté s e volt a viz sg á la ti körnek, hogy csak olyan nyugdíjasokkal kívántunk fo g lal
kozni, akik 1959-ben vagy a z u tá n , a zaz az utolsó nyugdijrendelet érvénybelépte után m entek nyugdíjba. E z t a k o r l á to z á s t e ls ő s o rb a n a z é r t ta rto ttu k sz ü k s é g e sn e k , m e r t a v iz sg á la t e lső so rb a n a nyugdíjazás lefolyását és h a tá s á t kívánta f e lm é r n i é s ez olyanoknál, akik m á r több m int öt éve mentek nyugdíjba, nagyobb n e h é z s é gekbe ütközött volna. Az alapm intában ö s s z e s e n 573 sajátjogú, 1959-ben é s utána nyugdíjba ment budapesti nyugdíjas s z e r e p e l t. E zeket c so p o rto síto ttu k nem , k o r, az utolsó foglalkozás je lle g e és a nyugdijösszeg nagysága s z e r in t , kettős bontást a lk a lm a z v a . ( F é r f i , nő; férfiaknál; 1898-1902-ben vagy 1897-ben és korábban s z ü le te tt, nőknél: 1903-1907-ben vagy 1902-ben é s korábban szü letett;
fizikai vagy sz e lle m i dolgozó; nyugdijának ö ssz e g e
- 999 F t vagy 1 000 F t és azon felül.) Ö s s z e s e n 16 a lc so p o rto t kaptunk és a m intavé tel az egyes a l c s o p o r to k ból tö r té n t m echanikus k i v á la s z t á s s a l . A k iv á la sz tá sn á l r é t e g e z é s t is alkalmaztunk; a sz e lle m i jelle gű fo g la l k o z ásúakat k é t s z e r e s a rá n n y a l sz e r e p e lte ttü k a mintában a fizikai je lle gű foglalkozásunkhoz viszonyítva: az előbbiek közül az ala p m in ta anyagának 40, az utóbbiak közül 20 s z á z a lé k a s z e r e p e lt a felvétel m intájában. T ekintve, hogy az alapm inta kb. 1 sz á z a lé k o s r e p r e z e n tá c ió ja volt a nyugdíjasoknak, igy a je le n felvétel m i n tá ja a fizikai jellegű foglalkozásúaknál 2, a s z e lle m i foglalkozásúaknál 4 e z r e l é k e s re p r e z e n tá c ió n a k te k in t hető. Ö s s z e s e n 144 nyugdíjast választottunk ki.
A MEGKÉRDEZÉS MÓDJA
A kívánt in fo rm á c ió begyűjtése interjúk s e g ítsé g é v e l tö r té n t. Az in te rjú k a t a S z o c iá lis s ta tis z tik a i osztály két é s a N épességtudom ányi K utatócsoport egy m u n k a tá rs a hajtotta v é g re . Az interjúk egy e lő re m e g s z e r k e s z t e t t 65 k é r d é s t ta r t a l m a z ó kérdőiv alapján tö r té n te k . A k é r d é s e k fele ré s z b e n nyitottak, fele r é s z b e n
33
z á r ta k voltak. Az in te rjú k általában 40 pe rc és egy ó ra közötti időt vettek igénybe. Az interjúk helye e gy-két kivételtől eltekintve a nyugdijas la k á sa volt, ahol a k é rd e z ő levélben tö rténő előzetes bejelentkezés után k e r e s t e fel a nyugdíjast. A k é r d e z é s és m egfigyelés e g y sé g e s íté se érd e k é b e n több e se tb e n az interjúnál a k é r dezőn kívül valam elyik m á s ik felvevő is m e g je le n t, mint megfigyelő. Az in te rjú k 1963. novem b erétő l 1964. fe b r u á r közepéig folytak.
A NEM VÁLASZOLÁS Az e re d e tile g k iv á la sz to tt 144 szem ély közül tiz s z e m é lly e l nem lehetett az in te rjú t v é g re h a jta n i (e lh a lá lo z á s, betegség, elk ö ltö z és, stb. miatt). Közülük m in d ö ssz e egy nyugdijas t é r t ki az in terjú elől le v é l ben k é rv e , hogy tekintsünk el m e g k é rd e z é s é tő l. A v is s z a u ta s ítá s n a k ez az alacsony a rá n y a valószínűleg e l s ő so r b a n abból adódik, hogy az alapm intában olyanok s z e r e p e lt e k c sak , akik m á r e g y s z e r hajlandók voltak v á la szo ln i egy k é rd ő ív re é s igy m á r nem volt s z á m u k r a idegen a v iz sg á la t. a/ A nem v á la sz o ló k a t va iz sg á la t s o r á n h e ly e tte síte ttü k , helyükbe megfelelő csoportjukból m á s t v á lasztottunk.
AZ EREDMÉNYEK FELDOLGOZÁSA Az in te rjú so r á n a kérd e z ő pontosan feljegyezte a kapott v á la sz o k a t, majd munkahelyén e je gyzetek alapján kitöltötte a kérd ő iv et. A v iz sg á la t befejeztével tö r té n t a v álaszo k kódolása, majd pedig a kódszám ok s t a ti s z ti k a i lapokra k e rü lte k , melyek feldolgozása
- a kis m in tá r a való te kinte tte l - kézi utón tö r té n t . Az
ö s s z e s í t é s e k e lő sz ö r négy fő c s o p o r tr a nézve külön-külön történtek: volt fizikai foglalkozású f é r fi, volt fizikai foglalkozású nő,
volt s z e l le m i foglalkozású f é r fi,
volt s z e lle m i foglalkozású nő. A négy c so p o r t adatainak
ö s s z e s ít é s é n é l azután figyelem be vettük, hogy a m in tav é teln él a s z e lle m i foglalkozásúak dupla súllyal s z e r e peltek és e z é r t az ö s s z e s í t é s n é l a fizikai foglalkozásúak ad atait minden eseteben k é t s z e r e s érték b en vettük, E f e l s z o r z á s következm énye, hogy a tá b lázato s anyagban az ö s s z e s e s e t s z á m 229, annak e l le n é r e , hogy csak 144 felvételt hajtottunk v é g re .
A MINTA MEGOSZLÁSA NÉHÁNY JELLEGZETESSÉG SZERINT A 144 m e g k é r d e z e tt nyugdijas néhány fontosabb s a j á to s s á g s z e r in t a következőképpen oszlott meg:
a / N em válaszolók = akikkel az in terjú különféle okokból n e m volt végrehajtható.
34
K or s z e r i n t i m egoszlásuk:
35
