A KÖZLEKEDÉSI MÓDSZERTANI KÖZPONT ITS 1 PROJEKTEK VÉGREHAJTÁSI MÓDSZERTANA

Projekt neve: Rövid név:

ROP pályázati források felhasználásának és az ITS projektek támogatása KMKITS

A KÖZLEKEDÉSI MÓDSZERTANI KÖZPONT ITS1 PROJEKTEK VÉGREHAJTÁSI MÓDSZERTANA

Dokumentum Rövid név: VMTAN Verzió: 1.5 Készült: 2012.06.08. Dokumentum Jóváhagyva státusz: Megjegyzés: Készítette Összeállította: Nagy Attila Közreműködtek: Bíró Orsolya Véleményezték: Korner János Kiss István Varga István

1

ITS – Intelligent Transport Services : Intelligens Közlekedési Rendszerek

Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Stratégiai Projekt Igazgatóság Közlekedési Módszertani Központja 1119 Budapest, Thán Károly u. 3‐5.

Oldal 1



Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ............................................................................................................................ 3 2. Áttekintés, módszertan tárgyköre ...................................................................................... 4 3. ITS projekt előkészítése ...................................................................................................... 5 3.1. ITS fejlesztési terv és stratégia elkészítése ...................................................................... 6 3.2. ITS fejlesztés pályázati forrásból történő igénylése ........................................................ 7 3.3. Közbeszerzési műszaki dokumentáció elkészítése .......................................................... 9 3.4. Közbeszerzési ajánlattételi felhívás előkészítése .......................................................... 12 3.4.1. Választott eljárás formája .......................................................................................... 12 3.4.2. Kiértékeléssel kapcsolatos szempontok .................................................................... 12 3.5. Eljárás és kivitelezés ütemezése ................................................................................... 13 3.6. Eljárás lefolytatása során alkalmazható megoldások ................................................... 13 3.6.1. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás .............................................. 14 3.6.2. Nyílt közbeszerzési eljárás ......................................................................................... 15 3.6.3. Esetleges vitarendezés, és közbeszerzési döntőbizottság előtti eljárás ................... 16 4. ITS projekt kivitelezése ..................................................................................................... 18 4.1. Szerződés megkötése .................................................................................................... 18 4.2. Kivitelezés végrehajtása ................................................................................................ 19 5. Üzemeltetési szerződés .................................................................................................... 19


Oldal 2



1. Bevezetés A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) megbízása alapján a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (KTI) Stratégiai Projekt Igazgatóságának Közlekedési Módszertani Központja (KMK) látja el a közösségi közlekedésben alkalmazandó, intelligens közlekedési rendszerek (ITS) alkalmazásának szakmai támogatását. Kiemelt feladatként jelentkezik a a Regionális Operatív Program (ROP) keretében 2009‐2010. évben meghirdetett közlekedésfejlesztési projektek támogatása és a projektek egységes ITS elv szerinti kivitelezésének biztosítása. További feladat a létrejövő tudás alkalmazásának biztosítása, a 2011‐2012‐es ROP és KÖZOP programok ITS területet érintő projektjeiben. Jelen dokumentum az ITS fejlesztési projektek során a közbeszerzési eljárás, valamint a kivitelezés fázisában felmerülő kérdések megválaszolásában segít. Módszertani megoldást adva a közbeszerzés kialakításához és a kivitelezés, valamint rendszerépítés elvégzéséhez. Az anyag nem a közbeszerzési (jogi) kategóriákat szem előtt tartva fogalmaz meg módszertani megoldásokat, hanem a közbeszerzési törvény és alkalmazásának változásai miatt is inkább ‐ a szükséges közbeszerzési kapcsolaton túl ‐ alapvetően a folyamatban alkalmazandó műszaki (technikai) elemekkel kapcsolatos segítséget nyújtja.


Oldal 3



2. Áttekintés, módszertan tárgyköre A módszertan tárgykörének meghatározásához és a közösségi közlekedési szolgáltatók által alkalmazott, intelligens közlekedési rendszerek megvalósításakor érdemes az Európai Unió ITS direktívájában meghatározott feladatok, illetve az elkészülő magyar nemzeti ITS stratégia elemeinek az alkalmazása. Az ITS direktíva2 és akcióterv alapján a közösségi közlekedési szolgáltatók számára releváns területei az alábbiak: ‐ multimodális közlekedési információk pontos, közúti és valós idejű forgalmi adatok kezelését biztosító rendszerek, ‐ ITS rendszerek elektronikus adatcseréjének biztosítása, ‐ naprakész utazási információk biztosítása, ‐ egységesített forgalmi információáramlás és forgalomirányító interfészek alkalmazása, Az EU ITS cselekvési terv alapján: ‐ Közlekedés hatékonyságának javítása: valós idejű forgalmi és utazási információs rendszerekkel, közlekedésirányítás támogatása, szabványos adatcsere ‐ Közúti biztonság javítása: navigációs rendszerek alkalmazása, az úton lévő járművel történő monitorozása, vezetési és munkaidőre vonatkozó elvek betartása. ITS direktíva és cselekvési terv közösségi közlekedési szolgáltatók tárgykörébe tartozó rendszerek meghatározása: ‐ Forgalomtervezési rendszerek Ide tartozónak tekinthetők a menetrend szerkesztő és tervező alrendszerek, a forda (feladat) tervezés, vezénylést megvalósító alrendszerek. ‐ Intelligens forgalomirányítási rendszerek Térinformatika alkalmazásán alapuló, valós idejű járműpozíciókkal és kommunikációval operáló rendszer. ‐ Intelligens utastájékoztató rendszerek Az intelligens forgalomirányítási rendszer, valós idejű adataival kiegészített dinamikus információkra alapozott rendszer. 2

http://eur‐lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32010L0040:EN:NOT


Oldal 4


‐

‐

‐


Teljesítmény feldolgozó rendszerek Az intelligens forgalomirányítási rendszer valósi idejű adatait alkalmazó jármű és járművezető (utazó személyzet) teljesítmény kimutató alrendszerek. Viteldíj beszedési rendszerek A szolgáltatás ellenértékének beszedését segítő és kiszolgáló alrendszer. Forgalmi rendszer statisztikai és információs rendszerek A tervezési és valós idejű adatokkal dolgozó, jelentés és statisztikakészítő alrendszerek.

A 2009‐2010 ROP és a 2011‐2012 ROP közlekedésfejlesztési pályázataiban, a fent megnevezett területek közül több is érintett. Az intelligens forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer, valamint az elektronikus jegyrendszer (mint a szolgáltatási színvonal emelését szolgáló fejlesztés) mindkét pályázati csomagban szerepel. A 2011‐ 2012 ROP kiírás tartalmazza még a forgalom tervezési rendszerek fejlesztésének támogatását is.

3. ITS projekt előkészítése Az ITS projektek sikeres és eredményes kivitelezésének alapfeltétele a megfelelő szakmai és pénzügyi tervezés elvégzése. Az eddigi tapasztalatok alapján a ROP támogatott ITS projektek számos esetben kényszer kivitelezést (a rendelkezésre álló finanszírozási keretekhez igazított, sok esetben nem az eredeti elképzelést teljes mértékben, kompromisszumok nélkül megvalósító megoldás szállítása) szenvednek, vagy pedig tetemes kiegészítő önerőt igénylenek a közösségi közlekedési szolgáltatóktól. Ennek elkerülése érdekében az ITS projektet a vállalati igényekhez igazodva, részletesen meg kell tervezni. Elmondható, hogy ez a folyamat több hetet igényel és általában külső szakértők igénybevételével lehet megfelelő színvonalon kivitelezni. Amennyiben belső (vállalati) erőforrás adja az ITS projekt tervezésének alapját, megfelelő erőforrás allokációt (munkaidőt) kell biztosítani a szakterületen közreműködő kollegáknak és (időszakra) dedikált projektvezetőt kell hozzárendelni, aki megfelelő mélységben át tudja tanulmányozni a specifikációkat, ITS követelményeket, esetleg a HITS keretrendszer használatát. Megjegyzendő, hogy külső szakértő igénybevétele esetén is szükséges a megfelelő belső erőforrás biztosítása. A külső szakértő nem képes önállóan elvégezni mindent az ITS projekt tervezésében. Az ITS szakértő a szakmai (HITS keretrendszer, ITS ajánlások, Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Stratégiai Projekt Igazgatóság Közlekedési Módszertani Központja 1119 Budapest, Thán Károly u. 3‐5.

Oldal 5



szabványok, ITS architektúrák és struktúrák, eszközök) ismereteken túl, csak a vállalati, szakterületi tudásból képes megfelelő rendszert tervezni. Ahhoz, hogy az ITS projekt sikeres legyen a tervezés során pontosan és tisztán kell meghatározni a célt, az elvárt funkcionalitást és a projekt nagyságrendjét, valamint az általa érintett területet.

3.1.

ITS fejlesztési terv és stratégia elkészítése

A sikeres ITS projekt végrehajtása, a célok és érintett területek, valamint funkciók meghatározása érdekében és a közösségi közlekedési szolgáltatók eltérő szolgáltatási területe miatt célszerű, a tervezés eszközeként a HITS alkalmazása (Hungarian Framework Architecture for Intelligent Transport System ‐ Magyar ITS Keretszerkezet, az európai keretszerkezet honosításából). A keretszerkezet az integrált ITS rendszerek leírására alkalmas eszközrendszer, amely a különböző megoldások tervezését hivatott támogatni, egy egységes szemlélet bevezetésével. Elérhetősége: http://www.frame‐ online.hu/ weboldalról lehetséges. Az ITS fejlesztési terv és stratégia elkészítése az alábbi szinteken szükséges (összekapcsolva a HITS keretszerkezettel)3: ¾ Vezetői szint – vállalati stratégiák meghatározása • Felhasználói követelmények listája ¾ Operatív szint – vállalti folyamatok tervezése • Funkciók listája • Felhasználók listája • Adattárak ¾ IT (informatikai) szint – IT tervezés • Adatfolyamok • Logikai szerkezet További segítséget jelent, a KTI‐KMK közösségi közlekedési szolgáltatók számára előzetesen leszűkített HITS keretszerkezete, amelyet a KTI‐KMK oldaláról le lehet tölteni. Az ITS fejlesztés tervezése során, a vállalati igények alapján kiválasztott fejlesztendő terület meghatározása után, a HITS keretrendszer alkalmazásával célszerű feltérképezni a kapcsolódó területeket, funkciókat és átgondolni a fejlesztési részleteket. A feladat végrehajtása nem igényel igazán speciális felkészültséget, természetesen az ITS tervezési, HITS használati gyakorlat gördülékenyebbé teszi a feladat végrehajtását. A tervezés végrehajtása során viszont nagy jelentőséggel bír a szakterületi (vállalati) szakemberek szakértelme, az egyes funkciók felvételének átgondolásánál. 3

A Bay‐Logi publikált prezentációit felhasználva


Oldal 6



Az ITS informatikai tervezése során a rendszertervezésben és az adatbázis tervezésben a közlekedési adatok leképzésére és kezelésére a Transmodel szabvány (MSZ‐EN12896) ad alkalmazható iránymutatást. Célszerű már az előzetes tervek elkészítésekor átgondolni, áttanulmányozni a Transmodel által érintett közlekedési adatterületeket: ¾ Forgalomtervezés (jármű feladatok, menetrend, járművezetői munkarendek, stb.) ¾ Járművezetők vezénylése ¾ Forgalomirányítás, üzemeltetés, ellenőrzés ¾ Utastájékoztatás ¾ Viteldíj beszedés ¾ Vezetői (menedzsment) információ

3.2.

ITS fejlesztés pályázati forrásból történő igénylése

Az „ideális” ITS rendszerfejlesztési sorrendtől eltérően a magyar finanszírozási helyzet (alacsony önerőből való finanszírozási képesség) sajátosságaként fontos projektindító ok az állami pályázati források megjelenése. Ennek ellenére célszerű a pályázati ITS célok elhelyezése egy tágabb vállalati ITS stratégia palettán. Természetesen a pályázati ITS fejlesztési célok teljesítésekor a magas pályázati pontszám elnyerése fontos, de nem szabad alárendelni a használhatóságot, illetve alkalmazhatóságot a támogatás elnyerésének. Általában a pályázati célterületek és pontszámok engednek bizonyos mozgásteret, a támogatható területek mérete, mélysége vagy akár típusa tekintetében. Ezért nagyon fontos a vállalati ITS fejlesztési stratégia és a pályázati célok, megfelelő arányú összhangba hozása. Ez már azzal előkészíthető, ha a vállalati stratégia figyelembe veszi és integrálja a 2010/40/EU irányelvet. A vállalat által meghatározott fejleszthető területeket tekintve a pályázati támogatással rendelkező célokat érdemes összevetni és két szempontrendszer szerint rangsorolni: ¾ A vállalati prioritás és kivitelezési sorrend szerinti ITS fejlesztések kezdeményezhetőek, megkezdhetőek‐e a támogatott célok alapján. ¾ A pályázatban meghirdetett támogatható ITS fejlesztési célok kivitelezése megteremthető‐e, illetve kiszolgálható‐e a rendelkezésre álló vállalati környezetből. Továbbá milyen kiegészítő elemek szükségesek a pályázati ITS célok teljesítéséhez és ezen kiegészítő elemek, milyen költségarányt képviselnek. (Példa: amennyiben intelligens forgalomirányítási rendszer kiépítése támogatott, de a vállalati forgalomtervezés megújítása, illetve a szükséges átalakítása a forgalomirányításhoz nem támogatott, akkor valamilyen integrációs kiegészítő rendszer beépítése lesz szükséges a pályázat sikeres zárásához) A pályázati célok és ITS fejlesztési területek összevetése során nem szabad elfelejteni a pályázati anyagokban szereplő speciális, műszaki előírások alkalmazását. Ezek plusz terheket róhatnak a megújítani kívánt rendszer költségvetésére. Ökölszabályként alkalmazható, hogy ha a kiegészítő rendszermodulok (a hiányzó vállalati környezet Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Stratégiai Projekt Igazgatóság Közlekedési Módszertani Központja 1119 Budapest, Thán Károly u. 3‐5.

Oldal 7



pótlására) és a pályázat műszaki előírásai által generált költségemelkedés együttesen meghaladja a teljes költségvetés 30%‐50% mértékét, akkor át kell gondolni, hogy a pályázati célok iránya megfelelő‐e az ITS projektfejlesztési célok teljesítésére. Ilyen esetben nem érdemes a pontszám maximalizálása érdekében felesleges terheket vállalni, mert az nagymértékű kiegészítő önerőt fog igényelni (illetve felvállalható akkor, ha a kiegészítő önerő rendelkezésre áll). Alacsonyabb várható pontszámmal és kevesebb vállalással is beadható lehet a pályázat, mert inkább a sikertelen pályázat írásának költségével érdemes tervezni, mint több tízmilliós, kiegészítő önerős terhet vállalni a nem teljesen megfelelő pályázati célforrások miatt. Fentiek összefoglalásaként elmondható, hogy a pályázati forrásokkal támogatott ITS fejlesztés költségelemzése, nagymértékben segíti a döntést a pályázati erőforrás igénybevételére. A pályázathoz szükséges költségelemzés és megvalósíthatósági tanulmány esetében szükséges kidolgozni a megvalósítandó ITS fejlesztés kereteit, modelljét és ez alapján a megoldásszállítóktól indikatív ajánlatokat kérni. Az indikatív ajánlat bekérésekor nem érdemes a megoldásszállítókra bízni a műszaki rendszer koncepcionális kidolgozását, bár tanácsot érdemes elfogadni a koncepcióhoz kapcsolódó költségnemek megnevezése tekintetében. Az indikatív ajánlat kérésre megfelelő időt kell hagyni és egynél több megoldásszállítótól kell kérni részletes és tételes ajánlatot. A pontosabb költségszámítást tovább javítja, ha az előzetesen kiküldött ITS fejlesztési koncepció alapján, és a közös konzultáció után kér részletes ajánlatot a pályázni kívánó cég. Ez adja a legjobb eredményű indikatív ajánlatot. Az indikatív ajánlatkérés esetében érdemes betartani az alábbi szabályokat: ¾ Az egyes eszközök esetében egységárak bekérése szükséges, hogy a pályázati tartalom változtatásához megfelelő adat álljon rendelkezésre. ¾ A vállalati rendszerekhez történő integrálás költségét nem szabad kifelejteni az ajánlatkérésből. Ehhez megfelelő összefoglalót, vagy konzultációs információt kell biztosítani a megoldásszállítók számára. ¾ A központi rendszerekhez a hardver és szoftver modulok szétválasztott árajánlatát célszerű bekérni (ekkor a megoldásszállítók is rákényszerülnek a megfelelő átgondolásra). ¾ Nem szabad elfelejteni a szükséges központi adatbázisok, rendszerkapcsolatok, regisztrációk árának beszámítását. ¾ Fontos elem lehet az egyes elemek minősítéséhez kapcsolódó költségek tervezése, amely némely esetben bizonyos mértékű műszaki becslést tartalmaz. (ebben az esetben is lehet az interneten kutatva, informatív számokat találni). ¾ Célszerű egy táblázatban bekérni az ajánlati árakat, amiben a megnevezett rendszerelemeken, eszközökön, modulokon túl egy egyéb sornak is szerepelnie kell, ahol a megoldásszállító más, saját megnevezésű költséget jeleníthet meg. Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Stratégiai Projekt Igazgatóság Közlekedési Módszertani Központja 1119 Budapest, Thán Károly u. 3‐5.

Oldal 8



¾ Az indikatív ajánlatkérőben érdemes sematikus rendszerábrát, elképzelést ismertetni (1‐2, maximum 5 oldal terjedelemben), az egyes főbb funkciók megnevezésével. Ez segíti a pontos válaszadást. Az indikatív ajánlattal kapcsolatosan műszakilag felkészült, a fejlesztés koncepcióját ismerő kapcsolattartót érdemes megnevezni email, és telefonos elérhetőséggel. A pályázati anyag, a költségvetés, és a végleges megoldás kidolgozása iteratív folyamat. A költségek, a megvalósítandó célok és funkciók, valamint az eszközök mennyiségének változtatásával kell megtalálni az optimális pályázati csomagot. Ezért erre a folyamatra megfelelő időt kell biztosítani! Az ITS pályázati projekt tervezése során a támogatási összeg, a pályázathoz szükséges kötelező önerő, valamint az esetlegesen szükséges kiegészítő önerő (a vállalati erőforrások) és az indikatív ajánlat(ok)ból származó beruházási költségek között kell megteremteni az egyensúlyt, a pályázati tartalom (beszerzendő eszközök, szolgáltatások) mennyiségének, tételeinek változtatásával.

3.3.

Közbeszerzési műszaki dokumentáció elkészítése

A közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó műszaki dokumentáció kialakításánál az alábbiak alkalmazása szükséges: ¾ A pályázati dokumentáció minimálisan kötelező tartalma a következő: Beruházás (beszerzés) célja, főbb fejlesztési területek meghatározása Általános követelmények • Jogszabályi kötelezettségek (jogszabályok, jogforrások). • Amennyiben pályázati forrásból történő finanszírozás is megvalósul, akkor a támogatási szerződés szerves részét képező speciális műszaki előírások átemelése szükséges. • Szakminisztériumi ajánlások, módszertani és követelmény előírásokból származó feltételek. Ajánlatkérő működési és informatikai környezetének ismertetése • Szolgáltatási terület, statisztikai számok (utasszám, szolgáltatási terület nettó hossza, gazdasági forgalmi adatok, járműszámok stb.) • Informatikai rendszerelemek (szerverek, mentési rendszerek, kommunikációs hálózat, alkalmazások stb.) • A fejlesztendő ITS rendszerhez közvetlenül kapcsolódó informatikai rendszerelemek ismertetése, a szükséges integrációs folyamatok ajánlatkérő oldali támogathatósága (amennyiben ez külön költséggel jár, akkor ezt versenysemleges ajánlattal érdemes megnevezni).


Oldal 9



Telepítési helyszínek pontos megjelölése (amennyiben a telepítési helyszíneken kiépítés történik, az engedély beszerzése az építési tevékenység mennyiségi (távolság stb.) adatainak megadásával). Részletes műszaki specifikáció kifejtése Funkcionális és technikai követelmények. Az ITS rendszerfejlesztésnél a szükséges – kiszolgálandó – működési funkciók – minél pontosabb – meghatározásán túl, a feltétlenül szükséges technikai paraméterek meghatározása is fontos. Nem érdemes határozott műszaki paramétereket megadni a valóban szükséges értékeken túl, a funkcionalitást teljesítő megoldásokra alkalmas nagyobb ajánlati kör jobb beszerzési árat biztosít. A túlspecifikált (műszaki paraméterekben szűkített) berendezés meghatározása csökkenti az árversenyt. Ilyet csak akkor érdemes alkalmazni, ha valamely kipróbált termékcsalád szolgálja legmegfelelőbben a fejlesztési célok elérését. Dokumentáltság, leadandó dokumentumok Gépkönyvek, műszaki leírások, minősítések, adatbázis leírások stb. Oktatási kötelezettségek Meghatározandó, hogy milyen csoportok, milyen témájú oktatást igényelnek és milyen minimális oktatási idővel. Fedélzeti eszközök beszerzése esetében járműállomány lista megadása Kijelzők, és hangosítás esetén csuklós, vagy szóló járművek megjelölése. Amennyiben már létező fedélzeti rendszerhez kell illeszkedni, akkor a fedélzeti rendszer típusa, paraméterei. (Ebben az esetben általában célszerű az illesztés protokollját is megadni, ami néha nehézségekbe ütközik, és emiatt a nyertes ajánlattevővel való felméretés plusz költségként tevődik rá az fejlesztéshez kapcsolódó integrációs költségekre). ¾ A pályázati dokumentáció minimálisan kötelező tartalmán túl a következő szempontokat célszerű figyelembe venni: A közbeszerzési eljárás műszaki dokumentációjában érdemes előírni a kivitelezés első lépéseként a rendszerterv elkészítését. Eszközösszesítő és részletes árajánlat A dokumentációhoz kapcsoltan, vagy annak részeként kellően részletes, beszerzési mennyiséggel megjelölt eszközösszesítő biztosításával és ez alapján részletes egységárral kitöltött ajánlat kérésével, a közbeszerzési eljárás értékelési fázisa támogatható. Az eszközösszesítő tartalmazhatja a berendezések, szoftverek, hardverek, oktatás, központi rendszerek, integráció, egyéb költségek kimutatásához szükséges bontást (lehetőség szerint igazodva a pályázati támogatás elnyeréséhez készült dokumentáció tartalmához).


Oldal 10



Célszerű műszaki követelményjegyzék táblázat kialakítása és csatolása a műszaki dokumentációhoz. Ez a műszaki követelményjegyzék a kereskedelmi ajánlathoz kitöltve csatolandó és figyelembeveendő. A műszaki követelményjegyzék a részletes műszaki dokumentáció általános, funkcionális és technikai követelményei alapján készülhet, és a kiértékelési eljáráshoz ad könnyen feldolgozható eredményt. Két fajtája használatos. Az egyikben a meghatározott követelményeknél csak azt lehet jelölni, hogy az ajánlattevő teljesíti azokat, és jelezni, hogy az ajánlatában leadott dokumentációban hol található a követelményt kielégítő megoldás leírása. Amennyiben valamely követelménynek az ajánlattevő nem tud megfelelni, akkor ez kizáró ok lehet, illetve tárgyalásos közbeszerzési eljárás esetén a tárgyalások alapját képezheti a végleges ajánlattétel előtt. A műszaki követelményjegyzék másik fajtájánál a követelmények egy része kötelező (nem teljesítésük kizárást okoz) vagy elvárt, esetleg választható. Az elvárt követelmények esetében, a nem teljesítés esetén megnevezendő a megoldás és az eltérés mértéke. A műszaki dokumentáció összeállításakor kiemelt fontosságú, hogy ha pályázati támogatással történő beszerzés valósul meg, akkor a pályázati dokumentációban szereplő megvalósíthatósági tanulmányban kidolgozott műszaki megoldással összhangban kerüljön meghatározásra a közbeszerzés tárgyát képező fejlesztés. Fontos összhangot teremteni a pályázati anyagban szereplő MEGNEVEZÉSEK, MENNYISÉGEK és MŰSZAKI MEGOLDÁSOK tekintetében (ebben az esetben a minőségbiztosításért és pályázati elszámolásért felelős szervezetek könnyen azonosíthatják a műszaki tartalmat). Amennyiben a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő úgy találja, hogy bővítenie kell (pl. működőképesség biztosítása miatt) a pályázati anyaghoz képest a fejlesztés műszaki tartamát, megteheti, de a bővítést önerős fejlesztésként célszerű megjelölni (finanszírozása kiegészítő önerőből történhet). Speciális eleme lehet a közbeszerzésnek, ha az ajánlatkérő opcionális beszerzésű (szállítási szerződés megkötésekor meghatározható vagy meghatározott időszakon belül lekérhető mennyiségű tétel szállítására) önerős tételeket jelöl meg. Ezek is csak kiegészítő önerő terhére biztosíthatóak (pályázati támogatású szerződött eszközök nem szerezhetőek be opciós tételként). Opciós tételeket olyan esetben kell alkalmazni, amikor a működőképességhez nem feltétlenül szükségesek (azonban a kialakítandó rendszer hatékonyságát növelik), de a pályázati anyagban nem szerepeltetett elemek beszerzését szükségesnek látja az ajánlatkérő. Fontos feltétel még a műszaki követelményrendszer elkészítésekor, hogy nem ismert, vagy megismerhető műszaki szabályozásokra történő hivatkozás támadható elemet jelent. Olyan kifejezések alkalmazása, mint a „mindenkori hatályos műszaki előírásoknak Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Stratégiai Projekt Igazgatóság Közlekedési Módszertani Központja 1119 Budapest, Thán Károly u. 3‐5.

Oldal 11



való megfelelés” vagy nem létező, nem elérhető műszaki szabályozás (pl. jövőben megjelenő, az ajánlati felhívás kiírásakor még nem létező) meghatározása miatt a közbeszerzés nem megfelelő ajánlati árazás, vagy hiányos, nem meghatározott feltételek miatt megtámadható és az eljárás érvényteleníthető.

3.4.

Közbeszerzési ajánlattételi felhívás előkészítése

Jelen végrehajtási módszertan alapvetően nem a közbeszerzési eljárás jogi támogatását segítő anyag, de pár kérdés tisztázásra szorul az ITS projektek műszaki vonatkozásainak tekintetében.

3.4.1.

Választott eljárás formája

Az ITS projekt kivitelezésének sikerességét nagymértékben befolyásolhatja a közbeszerzéshez alkalmazott eljárás fajtája. Bár az európai közbeszerzési (és így a magyar is) szabályozás alapvetően a nyílt eljárást preferálja, a négy alapvető eljárás fajtából (nyílt, meghívásos, tárgyalásos, versenypárbeszéd) a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás biztosítja a legpontosabb műszaki kivitelezési feltételrendszert, valamint általában a legkedvezőbb árat. A nyílt eljárás (amely 1 szakaszból áll) alkalmazható második, harmadik (változatlan műszaki tartalom esetén) kiírás esetén tárgyalásos eljárást követően. Ebben az esetben a műszaki kérdések egy 2 szakaszos tárgyalásos eljárás lefolytatása után eléggé tisztázottak ahhoz, hogy egy nyílt eljárás során kezelhetőek legyenek. Amennyiben a nyílt eljárásban, a tárgyalásos eljáráshoz képest nagymértékű műszaki tartalomváltozás lenne kezelendő (pl. a korábbi műszaki tartalmat több elválasztott részben, rész‐ajánlattétellel hirdetik meg) a kockázat mérséklése érdekében a hosszabb, tárgyalásos eljárás alkalmazása javasolt.

3.4.2.

Kiértékeléssel kapcsolatos szempontok

A kiértékelési kritériumok meghatározásakor természetesen az ajánlatkérő szándékának megfelelő súlyozással kell az ajánlati felhívást kiírni. A műszaki feltételek kiértékelési kritériumként való megnevezése az ITS projektek esetében erősen vitatható. A műszaki rendszer nagyfokú bonyolultságának feltételeit a műszaki dokumentációban kell megjeleníteni. A kiértékelési kritériumok közül az ár meghatározása adja a legtisztább versenyt. Azért, hogy a beszerzési/költség/vállalkozói díj/ és az üzemeltetési díj ne torzíthassa el a versenyt, az egyösszegű beszerzési költség és az üzemeltetési díj meghatározott időszakra (pl. a fenntartási kötelezettség 5 évére) vetített kumulált összege képezheti a kiértékelési pontszám alapját. Ebben az esetben az ajánlattevőknek nincs lehetőségük a két fajta díj közötti átcsoportosítással való manipulációra. Ez a megoldás biztosítja a legtisztább versenyt, de egy kockázatot rejt magában. A kiírt közbeszerzési eljárás Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Stratégiai Projekt Igazgatóság Közlekedési Módszertani Központja 1119 Budapest, Thán Károly u. 3‐5.

Oldal 12



forráshiány miatt eredménytelen lehet, ha a nyertes pályázó egyösszegű vállalkozási díja meghaladja az ajánlatkérő által elképzelt és rendelkezésre álló összeg mértékét. Ennek elkerülése érdekében célszerű az ajánlati felhívás becsült értékét megnevezni (mind az egyösszegűt, mind pedig az üzemeltetési díjra szólót).

3.5.

Eljárás és kivitelezés ütemezése

A közbeszerzési eljárás és az ITS projekt kivitelezésének esetében rendszeres és szinte minden esetben előforduló hiba az előzetes tervezésnél a rosszul, ‐ túl rövid időszakok meghatározásával elvégzett – időbeni ütemezés. A közbeszerzési eljárás során elvégzendő minőségbiztosítási feladatok miatt 6 hónapnál rövidebb eljárási idővel (kiírás megjelenése és a szállítói szerződéskötés közötti időtartam) nem érdemes számolni. Az eljárás érvényes szabályos lefolytatása mellett is érdemes biztonsági határidőként 3 hónap tartalékidő beiktatása a közbeszerzési eljárás megtámadása esetére. Ez a vitarendezés minimális határideje, ami többszörös megtámadás esetén éves nagyságrendűvé növekedhet, és a teljes kivitelezés ellehetetlenülését okozhatja. Ennek megfelelően a kivitelezés megkezdését és egyes részfázisainak befejezését, valamint a projekt lezárásának határidejét is ezekhez az eljárási határidőkhöz kell igazítani. A tapasztalatok szerint amennyiben az ajánlatkérő, 6 vagy 6+3 hónapos közbeszerzési eljárási határidőkkel kíván számolni, megfelelő tempóban kell végrehajtania az eljárás egyes elemeit. A kivitelezés számára 6 hónapnál rövidebb idő meghatározása akadályozza a felszerelés, a járművek beforgatásának, és az oktatásnak a megfelelő minőségű elvégzését, valamint a próbaüzem és műszaki átvétel kivitelezhetőségét. A teljes folyamat (közbeszerzési eljárás, kivitelezés, elszámolás) esetében tehát közel 1,5‐2 év határidővel érdemes számolni és tervezni. Amennyiben pályázati forrásból támogatott ITS rendszerfejlesztésről van szó, a támogatási szerződés megkötését követően érdemes azonnal megkezdeni a projekt közbeszerzési kiírásának előkészítését és az eljárás lefolytatását.

3.6.

Eljárás lefolytatása során alkalmazható megoldások

Az eljárás lefolytatásával kapcsolatos részleteket, az eljárás típusától függően tárgyaljuk, de bármelyik eljárás esetében általánosan alkalmazhatóak az alábbiak az eljárás sikere érdekében: ¾ Az ajánlattétel előtt (akár előzetes, akár végleges) megfelelő felmérési, bejárási időszak és kapcsolattartó biztosítása. Mindenképpen befolyásolja az eljárás sikerét az, hogy az ITS fejlesztéssel kapcsolatos, a közbeszerzési dokumentáció műszaki specifikációjában nem meghatározható feltételek tekintetében (pl. járműveken lévő beépítési helyek, földi rendszerek telepítési helyszínei stb.) az ajánlattevők bejárhassák a helyszínt, felmérhessék a beépítési környezetet. Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Stratégiai Projekt Igazgatóság Közlekedési Módszertani Központja 1119 Budapest, Thán Károly u. 3‐5.

Oldal 13



¾ Az ajánlattétel előtt műszaki konzultáció biztosítása. Nagymértékben csökkenti az eljárás későbbi műszaki szempontból történő támadhatóságát, ha a meghirdetett műszaki specifikáció alapján a műszaki dokumentációt megvásárló ajánlattevők számára az ajánlatkérő fél egy nap közös konzultációt biztosít, ahol a jelentkezők feltehetik kérdéseiket. Ezek egy részére azonnali válasz adható, vagy a tárgyalásos eljárás során a végleges ajánlati felhívásban pontosításra kerülhetnek, illetve a konzultációs jegyzőkönyv alapján meghatározásra kerülhetnek. A műszaki konzultáció során érdemes a szállítói szerződés (kereskedelmi és jogi) feltételeit és az üzemeltetési szerződés feltételeit is tisztázni.

3.6.1. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás A tárgyalásos eljárás esetén az első ajánlattételi felhívás műszaki dokumentációja alapján adott ajánlatok feldolgozása az alábbiak szerint hajtható végre: ¾ Alkalmassági feltételek kiértékelése, érvényes ajánlatok meghatározása ¾ Beérkező ajánlattevői tisztázó kérdések megválaszolása ¾ Műszaki dokumentáció kiértékelése Amennyiben készült kötelezően kitöltendő műszaki követelményjegyzék táblázat, akkor annak vizsgálata és összevetése. Értékelési lap elkészítése • Műszaki követelményjegyzék eltérések kigyűjtése (mint tisztázandó kérdések). • Műszaki dokumentáció átolvasása és az egyes működő részek kidolgozottságának ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos hiányosságok kigyűjtése. Amennyiben részletes árajánlat megkövetelése is része volt a kiírásnak, akkor az egységárak áttekintése esetén, a nagy számszaki eltérések vizsgálata (először a dokumentációban, hogy mi okozza, illetve ha az nem ad választ erre, akkor a tárgyalás során tisztázandó). ¾ Konzultáció során felmerült, várható módosítások összegyűjtése. ¾ Üzemeltetési szerződéstervezetekben megajánlott szolgáltatások alapján a megcélzott üzemeltetési csomag (feltételrendszer) ajánlatkérői összeállítása, az ezzel kapcsolatos kérdések kigyűjtése. ¾ A tárgyalási fázis előtt (akár közvetlenül) érdemes a felvetések alapján felmerült, döntéseket igénylő kérdéseket előre tisztázni, hogy a tárgyaláson már kész álláspont kerüljön kialakításra. A tárgyalás során az előkészített értékelő lapok, valamint felmerült egyéb kérdések, változási elképzelések alapján az ajánlattevőkkel kétoldalú (sorsolással, vagy a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Stratégiai Projekt Igazgatóság Közlekedési Módszertani Központja 1119 Budapest, Thán Károly u. 3‐5.

Oldal 14



tárgyalás előtt megegyezéssel kialakított sorrend alapján), jegyzőkönyvezett tárgyalási szakasz folytatható le. A tárgyalás során célszerű a műszaki, kereskedelmi (ár, szállítási mennyiségek, határidők), szállítási‐ és üzemeltetési szerződés feltételeit egyeztetni. Mind az ajánlatkérői, mind pedig az ajánlattevői oldal kérdéseinek és felvetéseinek végigtárgyalásával. Jól előkészített tárgyalási anyagok alapján, fegyelmezett moderációval, ajánlattevőnként 1‐1,5 óra tárgyalási idővel lehet számolni. Érdemes a jegyzőkönyvet azonnali vezetéssel biztosítani és a tárgyalás végén mindkét részről átolvasva, azonnal aláírni (ez kb. plusz fél óra időtartamot jelent). A tárgyalási szakasz hosszát ezek alapján lehet (érdemes) kalkulálni. A tárgyalási jegyzőkönyvekben érdemes tisztázni a partnerekkel, hogy hozzájárulnak‐e ahhoz, hogy minden fél (ajánlattevő) megismerhesse a jegyzőkönyvek tartamát. Tárgyalásos eljárás esetében az üzemeltetési követelmények előzetes meghatározása után, érdemes üzemeltetési szerződéstervezetet kérni az ajánlattevőktől. Ez alapján pedig kidolgozni a tárgyalási fázis utáni végleges ajánlattételi felhívásban megjelenítendő üzemeltetési szerződéstervezetet, amire már a végleges ajánlatot meg kell tenni. Ebben az esetben a műszaki dokumentáció üzemeltetési követelményeket meghatározó részét nem kell bővíteni, vagy hivatkozni kell az ajánlati felhívás részét képező üzemeltetési szerződéstervezetre, vagy az alapkövetelményeket harmonizálva (rendelkezésre állás, üzemeltetési feladatok) rendelkezni kell az üzemeltetési feltételekről és az ajánlati ár megadásakor figyelembe veendő részletes feltételek esetében, az üzemeltetési szerződés tervezetet kell meghatározni. A tárgyalási fázis lezárásaként szükséges a módosított műszaki specifikáció, követelményjegyzék előállítása. Ennek alapján történik meg a végleges, ‐ ajánlati kötöttséget jelentő – ajánlattétel. A végleges ajánlattétel hasonló kiértékelési fázison megy át (értékelő lap), mint a tárgyalás előtti ajánlati csomagok. A hiányzó információk hiánypótlás keretében bekérendők és újraértékelendők. A hiánypótlási szakasz után lehet a műszaki megfelelőséget minősíteni a bírálati fázisban.

3.6.2.

Nyílt közbeszerzési eljárás

A nyílt eljárás esetén az ajánlattételi felhívás műszaki dokumentációja alapján adott ajánlatok feldolgozása az alábbiak szerint hajtható végre: ¾ Beérkező ajánlattevői tisztázó kérdések megválaszolása Fontos fázis a beérkező tisztázó kérdések számára megfelelő időtartam biztosítása, valamint a tisztázó kérdések pontos megválaszolása. Esetlegesen közös konzultáció biztosítása keretében történő válaszadás, bejárás, felmérés biztosításával tovább növelhető az eljárás sikeressége. ¾ Műszaki dokumentáció kiértékelése Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Stratégiai Projekt Igazgatóság Közlekedési Módszertani Központja 1119 Budapest, Thán Károly u. 3‐5.

Oldal 15



Amennyiben készült kötelezően kitöltendő műszaki követelményjegyzék táblázat, akkor annak vizsgálata és összevetése. Értékelési lap elkészítése • Műszaki követelményjegyzék eltéréseinek kigyűjtése, mint tisztázandó kérdések. • Műszaki dokumentáció átolvasása és az egyes működő részek kidolgozottságának ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos hiányosságok kigyűjtése. Amennyiben részletes árajánlat is feltétele volt az ajánlati dokumentáció beadásának, akkor az egységárak áttekintésével, a nagy számszaki eltérések vizsgálata (először a dokumentációban, hogy mi okozza, illetve ha az nem ad választ erre, akkor a tárgyalás során tisztázandó). ¾ A kigyűjtött hiányosságok alapján a szükséges hiánypótlás bekérése (amennyiben nem kizáró hiányosságról van szó). ¾ A hiánypótlási szakasz után lehet a műszaki megfelelőséget minősíteni a bírálati fázisban..

3.6.3. Esetleges vitarendezés, döntőbizottság előtti eljárás

és

közbeszerzési

Az ITS beszerzésekkel kapcsolatos közbeszerzési eljárásoknál előfordulhat vitarendezés vagy döntőbizottság előtti jogvitarendezés. A vitás kérdések egy része műszaki jellegű témakörben jelentkezik. Az ITS rendszerek esetében a rendszerrel kapcsolatos kérdéskör általában elég összetett és sokrétű. Ez azt jelenti, hogy egy‐egy műszaki vagy funkcionális követelmény többféle megoldással és architektúrával is kielégíthető. A közbeszerzési kiíráshoz csatolt műszaki specifikáció a legjobb szándék mellett sem szabályozhat mindent, illetve megjegyzendő, hogy amennyiben nagyon pontosan szabályoz, akkor azt általában egy, vagy nagyon szűk termékskála tudja kielégíteni, ami ellentétes lehet a verseny tisztaságával, mint a közbeszerzési eljárás alapelvével. (Megjegyzendő, hogy jobb, ha a közbeszerzéshez tartozó műszaki specifikáció és követelményrendszer azokat a funkcionális és technikai paramétereket szabályozza, amelyek tényleg lényegesek és betartandóak, és nem szabályozza túl a szállítandó rendszert, valamely megismert rendszer tulajdonságai alapján. Ebben az esetben a tárgyalás és konzultációk, valamint a közbeszerzési eljárás során minden kérdés tisztázható, amely a szállítói oldalról felmerülhet, és a legjobb ár‐érték arányú, – a követelményeket kielégítő – megoldás kerülhet megvalósításra.) A vitarendezés során kiemelendő, hogy a közbeszerzési döntőbizottság műszaki kérdésekben a számára átadott és vele megismertetett információk alapján dönt. Saját műszaki szakértőket nem alkalmaz, és műszaki felkészültséggel sem rendelkezik az ITS területén. A közbeszerzési döntőbizottság ITS közbeszerzési Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Stratégiai Projekt Igazgatóság Közlekedési Módszertani Központja 1119 Budapest, Thán Károly u. 3‐5.

Oldal 16



pályázatok esetében hozott határozatai alapján a következő tanácsok fogalmazhatóak meg: ¾ A műszakilag vitatott paraméterek esetében gyártói adatlap, gyártói nyilatkozat és esetlegesen minősítő intézet által kibocsátott műbizonylat (ennek beszerzése néha teljességgel lehetetlen a rendelkezésre álló határidő és a költségigénye alapján!) az, amely a legjobban elfogadott a döntőbizottság által. ¾ A vitatott műszaki paraméter esetében a gyártói adatlap, nyilatkozat, műbizonylat esetében az igazolás a megnevezett rendszerelemre vonatkozzon, ne annak egy elemére, vagy alkatrészére, kivéve, ha a rendszerelem vitatott tulajdonságát bizonyíthatóan (és ezt bizonyítani is kell!) az az alkatrész, részelem határozza meg. ¾ Az aránytalan (irreálisan alacsony ár) árazás esetében amennyiben az beszerzett termékre vonatkozik, a gyártó pontos indoklása és nyilatkozata szükséges, amely bizonyítja azt, hogy a megnevezett ár nem a verseny valamilyen manipulálására szolgál (pl. kifutó széria, bevezetett széria reklámára, esetleg mások számára is meghirdetett projektár, általában nem elégséges indoklásnak számít a raktárkészleten évek óta tárolt termék valós értékének tizedéért történő árazása, miközben kiemelkedő műszaki paramétereket szavatolnak a hosszú ideje tárolt berendezésre). Szolgáltatások esetében a szolgáltatási ár minél részletesebb tételes bemutatása szükséges. Általában nem elfogadott az alvállalkozó által benyújtott nyilatkozat, amely az alacsony díjon vállalt szolgáltatást igazolja. A bér és közterhek, eszköz és helyiség, valamint közlekedés és kommunikációs költségek részletes elemzése, valamint a szolgáltatásra eső részének számítása bizonyíthatja a szolgáltatás megfelelő árazását. Nem szabad elfeledkezni a minimálisan megkövetelt profit kimutatásáról sem. Nagyon jó alapot szolgáltat az árazás igazolásához, ha azonos, vagy hasonló tevékenységet végez az ajánlattevő más társaságok számára, amelynek díját bemutatja. Itt az ismertetett referenciaszolgáltatás minél jobb megegyezősége szolgáltathat alapot az elfogadásra. ¾ A közbeszerzési döntőbizottság előtti tárgyaláson előre, jól felkészülten, a vitatott kérdésekben bizonyító erejű dokumentumok megfelelő ismeretével rendelkezve érdemes a sikeres képviseletet biztosítani. A tárgyaláson közbeszerzési, jogi és műszaki szakemberek részvétele szükséges a képviseletben, akik kellő ismeretekkel rendelkeznek a vitatott anyagok, eljárások, valamint az eljárás során hozott döntések hátterét illetően. Amennyiben szükséges, demonstrációs céllal termék‐ vagy műszaki bemutatót is lehet rendezni, de a tárgyalási idő véges, és mindkét félnek megfelelő időkeretben kell érveit ismertetni (ezt a döntőbizottság nem minden esetben kontrollálja és előbb a kérelmező ismerteti érveit). Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Stratégiai Projekt Igazgatóság Közlekedési Módszertani Központja 1119 Budapest, Thán Károly u. 3‐5.

Oldal 17



4. ITS projekt kivitelezése A nyertes ajánlattevővel megkezdhető az ITS projekt kivitelezése. A kivitelezés az eredményes eljárás után a szállítói szerződés megkötésével kezdődik.

4.1.

Szerződés megkötése

A szállítói (általában vállalkozási) szerződés megkötésének feltételeit szerződés tervezetként már a közbeszerzési dokumentáció (ajánlattételi felhívás) tartalmazza. Ezért már az ajánlatkérési szakaszban oda kell figyelni a megfelelő szerződéses feltételek kialakítására és meghatározására. A szállítói szerződés, az általános és szokásos feltételeken (szállítás tárgya, feltételek, határidők, csatolt műszaki specifikáció, felek jogai, kötelezettségei, kötbér, elállás és szerződésbontás esetleg módosítás feltételei) túl az ITS projektek esetében célszerűen tartalmazza: ¾ Rendszerterv elkészítésének és elfogadásának feltételeit, illetve hatását a projektre (nem megfelelő és készültségű rendszerterv miatti késedelem kötbérezése, az elfogadás feltételeinek meghatározása, a konkrét kifogások emelésének lehetősége). ¾ Kivitelezéskor felmerülő, vagy okozott károk rendezésének feltételeit a felelősségi körök tisztázását, a szakértői vizsgálatok rendezésének elvét, az automatikus kárfelelősség érvényesítésének feltételeit (pl. szerelés utáni jármű működésképtelenség, vagy rongálódás, esetleg leégés). ¾ Szerelési, bekötési dokumentáció, illetve annak hiányában történő kivitelezés felelősségi feltételeit. ¾ A próbaüzem (amennyiben ez meghatározásra került, és időben is belefér a projekt kivitelezésébe) és a próbaüzem sikerkritériumainak meghatározását. A sikerkritériumok esetében meghatározható a próbaüzem mérete (hány eszköz, milyen hosszan), illetve funkcionalitásai (teljes, vagy részleges), és hogy mennyi ideig történő folyamatos vagy szakaszos (esetleg összesen felszerelt eszköz darabszámára vetített arányban meghatározható) hibátlan üzemelés biztosítandó. ¾ Meg kell határozni a szerződés egyes fázisainak és a végteljesítés átvételének kritériumait és az átvételi eljárás végrehajtásának rendjét (jegyzőkönyv, kiállító személye, jelenlévők, elfogadásra jogosultak). ¾ Fontos feltétel a szerződésben szokásos kommunikáció rendjének meghatározásakor a vitás kérdések rendezéséhez kapcsolódó feltételek kidolgozása, továbbá, hogy milyen eljárás keretében kezelendő a szállítói akadályoztatás jelzése, elfogadása. Meghatározandó az együttműködést igénylő feladatok egyeztetésének menete is, azaz hogy ki és hogyan rögzíti írásban ezen egyeztetéseket és a projektre (kivitelezési tartalomra és határidőre) gyakorolt hatásait. Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Stratégiai Projekt Igazgatóság Közlekedési Módszertani Központja 1119 Budapest, Thán Károly u. 3‐5.

Oldal 18


4.2.


Kivitelezés végrehajtása

A kivitelezés végrehajtása a műszaki kiírás (specifikáció) és a szállítandó rendszer‐dokumentáció alapján történik. Amennyiben a kivitelezés során ellentmondás merülne fel a két dokumentáció között, akkor elsődlegesen a specifikációban kiírt funkcionalitás biztosítása a mértékadó (az NFÜ pályázati anyagban vállalt funkcionalitás biztosításának figyelembevételével, ugyanis ehhez a műszaki specifikációban meghatározottak állnak a legközelebb). A kivitelezés során a kiírást, szerződéskötést, és a teljes projekt ismeretével rendelkező műszaki átvételt végző személy(ek) álljanak rendelkezésre. Ez biztosításra kerülhet belső erőforrásból és külső erőforrásból is. A kivitelezés során a szereléseket jól szakaszoltan és befejezhetően érdemes ütemezni. Mind a járműfedélzeti, mind a földi eszközök telepítése esetén a félbehagyott, szakaszolt szereléseket kellő védelemmel kell ellátni. Itt sérülékeny, műszakilag „kiszolgáltatott” állapotú telepítési fázis állhat elő, amely kárt okozhat (pl. jármű kigyulladás, hibás működés). Nagyon fontos, hogy a kivitelezéshez megfelelő bekötési, telepítési, szerelési dokumentáció álljon rendelkezésre. Ezeket a megoldásszállító képes legyen bemutatni (és mutassa is be). A kivitelezés minden lépése dokumentált legyen, Kifejezetten azok a lépések, amelyek valamilyen eltérést (műszaki, vagy határidő) dolgoznak fel. Kiemelten fontos a próbaüzemmel kapcsolatos tapasztalatok rögzítése, valamint a valós rendszer átvételének ténye és körülményei.

5. Üzemeltetési szerződés Az üzemeltetés feltételeit a közbeszerzési eljárás részét képező üzemeltetési szerződéstervezet határozza meg. (Ezért már ott oda kell figyelni a megfelelő feltételek kialakítására és meghatározására!). A szerződés általános feltételeihez (szolgáltatás tárgya, feltételek, szerződési időtartam, határidők, felek jogai, kötelezettségei, kötbér, elállás és szerződésbontás esetleg módosítás feltételei) és az üzemben tartás konkrét kritériumainak meghatározásához kiegészítésként az alábbi fogalmak alkalmazása (és értelmezése) javasolható az ITS projektekkel kapcsolatban: ¾ Üzemkiesés maximális hossza: Meghatározható a tervezett karbantartás miatti leállás és a nem tervezett leállás maximális hossza. Az értéket rendszerelemenként vagy hiba fajtánként (lásd később) lehet (kell) meghatározni. ¾ Éves (időszaki) rendelkezésre állás: Általában százalékban mérik. Az éves (időszaki) teljes működő gépüzemidő és az időszak teljes állományi – üzembe helyezett eszközökre vetített – éves (időszaki) Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Stratégiai Projekt Igazgatóság Közlekedési Módszertani Központja 1119 Budapest, Thán Károly u. 3‐5.

Oldal 19



üzemidő hányadosa. Amennyiben éves rendelkezésre állás kerül meghatározásra, számítani kell arra, hogy pl. 98%‐os rendelkezésre állás 7 napon túli működésképtelenség esetén már nem teljesül. A túl magas rendelkezésre állási érték pedig nagyon magas költséggel jár (p. 99% feletti értékek kb. dupla árú rendszert jelentenek). Ezért a rendelkezésre állás esetén esetleg pl. háromhavi időszak is meghatározható (98%‐os rendelkezésre állás mellett maximális üzemkiesés kevesebb, mint 2 nap) vagy meghatározható az üzemkiesés maximális hossza (rendszerelemenként). ¾ Hibaelhárítás megkezdéséig eltelt idő: Fontos meghatározni, hogy mit tekintenek a felek a hibaelhárítás megkezdésének (pl. helyszínre megérkezés, hibajegy felvétele utáni első beavatkozás, távfelügyeleti beavatkozás stb.). A hibaelhárítás megkezdésének alacsony értéke csak a reagálási képességet mutatja (rendelkezésre állás), általában valamely más értéket érdemes kikötni hozzá (pl. maximális üzemkiesés ideje, hibaelhárítás befejezésének ideje). ¾ MTBF (Mean Time Between Failure) – meghibásodások között átlagosan eltelt idő: Mutatószám, amely megmutatja, hogy a berendezés, rendszer mennyi ideig képes üzemelni (nem tervezett) javítások nélkül, szakszerű használat, a meghatározott rendszeres karbantartás és az előírt környezeti feltételek mellett. Kiszámítási módja:

Figyelem: az MTBF érték nem ad tájékoztatást a termék élettartamára, ezért például egy 4 óra üzemidőre tervezett szerkezet MTBF értéke lehet 1000 óra, mivel a tervezett elhasználódás nem számít meghibásodásnak. Az MTBF érték megállapítása különböző módon lehetséges: labor teszt, működő rendszerek adatai alapján vagy előre meghatározott modellek szerint (pl.: Telcordia SR‐332 Issues 2 and 3, MIL‐HDBK‐217, RIAC 217 Plus, IEC TR 62380 (RDF 2000), NSWC handbook, GJB/z 299B and 299C). ¾ MTTR (Mean Time To Repair) – Átlagos hibaelhárítási idő: A bekövetkezett hiba elhárításáig (a meghibásodott eszköz kijavításnak befejezéséig) eltelt idő átlaga. ¾ Maximális hibaelhárítási idő: Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Stratégiai Projekt Igazgatóság Közlekedési Módszertani Központja 1119 Budapest, Thán Károly u. 3‐5.

Oldal 20



A bekövetkezett hiba elhárításáig (a meghibásodott eszköz kijavításának befejezéséig) eltelt idő maximuma. ¾ MTTF (Mean Time To Failure) – Az első meghibásodásig eltelt (átlag) idő: A rendszerelem első meghibásodásáig (nem tervezett javításáig) eltelt átlag idő. ¾ FIT (Failure In Time) – Nem várt meghibásodások száma egy milliárd üzemórára vetítve: Az üzemórára vetített érték több berendezés üzemóra összesítési statisztikájából mérhető vagy extrapolálható. ¾ Alkalmazható hibabesorolások: Kritikus hiba: a hiba miatt a rendszer nem használható, a hiba azonnal (amint lehet) javítandó. Magas hiba: A hiba javítása sürgős, részleges üzemképtelenséget okoz. Az üzemeltető beavatkozását igényli. Közepes hiba: A hiba áthidalható üzemzavart okoz. A felhasználó segítségével is kezelhető. Alacsony hiba, formai hiba: A hiba az üzemeltetés elvégzését nem akadályozza, a munka folytatható. A fenti fogalmak alkalmazása választható. Természetesen nem kell minden fogalmat alkalmazni, vannak közöttük egymást kiváltó fogalmak, amelyek együttes használata szükségtelen.


Oldal 21

A KÖZLEKEDÉSI MÓDSZERTANI KÖZPONT ITS 1 PROJEKTEK VÉGREHAJTÁSI MÓDSZERTANA

Recommend Documents