SUGÁRZÁSOK
5.2
A közlekedés zaját csökkentő intézkedések költségalapú összehasonlítása Tárgyszavak: közlekedés; zajcsökkentés; zaj; költség; költségbecslés; ingatlan; ár.
A közlekedés negatív hatásaihoz (ilyenek a területfoglalás, tájképi beavatkozás, rázkódások és főként a zaj) nem rendelhetők piaci árak, ezért okozóikat közvetlenül nem terheli költség. Így minden, a külvilágot, környezetet érő hatás költségét a közösségnek kell viselnie. A közlekedési immisszió – okozott károk alapján történő – pénzbeli értékeléséhez a Karlsruhei Műszaki Egyetem Gazdaságkutató és Gazdaságpolitikai Intézetének munkatársai kidolgozták a 2004. évi isztambuli 10. Nemzetközi Közlekedéskutatási Konferencián bemutatott „City SUSTAIN” kárértékelő modellt.
A városi közlekedési zaj pénzügyi értékelésének lehetőségei A közúti közlekedés zaját – közvetlenül a járművek (motor, kipufogóegység, rezgés), – az útburkolat és a gumiabroncsok együttes hatása, valamint – a járművezetés módja idézik elő. A zaj értékelésének módszereit a szakirodalom felosztja szubjektív és objektív eljárásokra (1. ábra). A szubjektív értékelés az emberek – fizetőkészségén, vagyis azon a beszélgetések alkalmával megállapított pénzösszegen alapszik, amelyet a megkérdezettek hajlandók áldozni bizonyos állapot (pl. éjszakai nyugalom) szavatolásáért (willingness to pay), vagy
– azon a pénzbeli kompenzáción, amelyért hajlandók elfogadni éjszakai nyugalmuk megzavarását (willingness to accept).
szubjektív
közlekedési zajemisszióértékelés
fizetőkészségen alapuló eljárás
willingness to pay willingness to accept
kárköltségi megközelítés
objektív
elkerülő költség
hedonisztikus árképzés
piaci adateltérések elemzése
elvándorlás (viselkedés) elemzése
1. ábra Közlekedési zajemisszió gazdasági értékelő módszerének lépései Az objektív zajértékelésre több eljárás használatos: – A közlekedés esetében a kárköltség lényegében az egészségi ártalmakét foglalja magába, tehát orvosi kezelés adott és a termelékenységi veszteség becsült költségéből áll. – Az elkerülési költségek módszere a külső hatások, ill. a velük előidézett költség csökkentéséhez, ill. teljes elkerüléséhez ténylegesen szükséges költségeket határozza meg. Ez a módszer akkor alkalmazandó, ha az elkerülő költség kisebb a kárköltségnél. Az elkerülő költség lényegében előzőleg definiált, beruházással elérhető célok értékétől függ. Meghatározhatók pl. az elkerülő költséggel – a zajvédő fal, zajcsökkentő útburkolat vagy csendes motor költségeivel – tehát mindazon kiadásokkal, amelyek révén egy adott zajhatár alatt lehet maradni. Ebből az értékelésből azonban kimaradnak a külső hatások, csupán az elkerülésük költségére terjed ki. – A piaci adatok eltéréseinek elemzése egy-egy áru különböző környezeti állapotokkal összefüggő térségi, ill. helyi árkülönbségét veszi számításba. Pl. a lakások árát nemcsak azok nagysága, ko-
ra, stb. befolyásolja, hanem közlekedési helyzete és környezetének minősége is. Piaci áruk tehát mindezen összetevők függvényeként jellemezhető. Ezt a függvényt az érvényes bérleti és telekárak és a hozzájuk tartozó tényezők ismeretében lehet megbecsülni. Mindebből pedig közvetve mérhető a háztartások (családok) többletfizetési hajlandósága, pl. nyugodtabb környéken való lakhatásért. E hedonisztikus árképzés fő nehézsége az egyes befolyásoló adatok elkülönítése statisztikusan szignifikáns eredmények nyerése érdekében.
A közlekedési zaj értékelése A városi belső területek közlekedési zajának objektív értékeléséhez – az okozott egészségi ártalmakat és – az ingatlanok esetleges értékcsökkenését kell figyelembe venni. Az előbbiek minél valósághűebben megállapítandó költségénél a kárköltség becslése módszerét alkalmazták, az ingatlanérték-csökkenését pedig a hedonisztikus árképzés (piaci adatkülönbségek elemzése) felől közelítették. A városi közlekedési zaj ingatlanárakra gyakorolt hatását korábbi tanulmányaikban (1983, 1991, 2000) német és svájci kutatók egyaránt marginálisnak találták az érintett lakosok fizetési hajlandóságán mérve. Más szóval 1 dB zajcsökkenés csupán 0,88%-kal, ill. 0,9%-kal kisebb átlagos bérleti díjnak felel meg. Pontosabb – a helyi viszonyokat és ingatlanpiaci sajátságokat figyelembe vevő – elemzés az utcai zaj arányában nagyobb értékcsökkenéseket mutat ki (1. táblázat), ezekkel számol ez az összeállítás is. 1. táblázat Az ingatlanok zajszinttől függő értékcsökkenése dB, nappal ingatlanköltségek (egy főre jutó havi átlagos értékcsökkenés), EUR
<45
45-50
50-60
60-70
>70
–
2,13
8,53
17,06
25,60
Az 1991-es felmérés módszereit alkalmazva, aktualizált adatokkal, a szív- és érrendszeri betegségek németországi 2000. évi 22 Mrd EUR gazdasági összköltségéből kiindulva, a jelen munkában aktualizált módszerrel arra az eredményre jutottak, hogy ebből 3–12%-ot kell az utcai
zajnak mint okozónak tulajdonítani. Az isztambuli zajkonferencia egyik előadója meggyőzően mutatta be, hogy a két százalékhatár 8%-os középértéke éppen megfelel a betegségek 65 dB utcai zajszinttel keltett arányának. Az érintett mintegy 13 M németországi beteg 1 főre számított kezelési költsége évi kb. 130 euró.
Új eljárás az utcai közlekedési zaj pénzbeli értékelésére A zajcsökkentő intézkedések népgazdasági (monetáris) értékeléséhez kifejlesztett City-SUSTAIN módszer olyan adatbankra épül, amely nagyrészt földrajzi információs rendszerekből (GIS) nyerhető városi adatokból áll. Az adatbankban tárolt információk feldolgozhatók szabályos értékelő szintekké, és ebben a formában átadhatók a megfelelő szoftvernek az immissziós értékek kiszámítására. Ha az így nyert értékeket az adatbankba visszatáplálják, ezek ott az előre betáplált függvények felhasználásával összekapcsolhatók népességi adatokkal, majd a kiszámított egészségügyi és ingatlanköltségek alapján alávethetők népgazdasági értékelésnek. Az így számított – externális zajköltségekkel jellemzett – forgatókönyvek összehasonlítása módot ad a optimális zajmérséklő intézkedések kiválasztására.
A zajkibocsátás kiszámítása Nagy vizsgálati területen – nem lévén lehetőség zajmérésre minden releváns ponton – szoftveres számításokra kell támaszkodni. A kutatók Stuttgart közlekedéstervezési modelljének adatait használták fel a lakosság nappali zajterhelésének kiszámítására. Ez a modell tartalmazza az e számításokhoz szükséges és az adatbankban is rögzített, ún. élhosszakat és élkoordinátákat. Az élek itt a két szomszédos kereszteződés közötti útszakaszokat jelentik. További betáplálandó paraméterek – a digitális földrajzi domborzati modell, – a háztömbökre jutó lakószám és – az „élek” egyéb jellemzői (útburkolat, házmagasság, homlokzatok, tetők), amelyeket helyi szemlén kell megállapítani vagy GIS-ből kiemelni. Nagyobb körzetben ilyen részletes adatfelvételre sincs mód, de az adatbank lehetővé teszi az épületekhez élhosszúsági számok szerinti paraméterek hozzárendelését, amelyeket az egyes útszakaszokra előző bejárás alapján középértékként állapítottak meg.
A számos betáplált paraméterből kiszámított zajemissziókat az épület-zajtérkép mutatja be, amely minden 0,5 m-nél szélesebb homlokzatra és minden emeletre megadja az immissziós zajszinteket, a tömb számával és a szomszédos élhosszal együtt, ez utóbbi a lakótömb oldalát azonosítja. A lakosságot érintő utcai zaj pénzben kifejezett értékeléséhez épület-zajtérképen megadott egyedi zajszintekből a lakótömb minden oldalára ki kell számítani az átlagos zajimmissziós szintet, majd egybevetni az egyes tömboldalakra a homlokzati szélességek szerint elosztott lakossági adatokkal. A monetáris értékeléshez, a nappali (6 és 22 óra közötti) zajszinttel számolva, az ingatlan-értékcsökkenést (ld. az 1. táblázatot) és a megnőtt egészségi kockázatokat vették alapul. Elvégezhető az EU-direktíva szerinti, három napszakra finomított számítás is a megfelelő érintettség és osztott költségtételek felhasználásával. A jelen összeállítás azonban napi forgalomra átlagolt értékekkel számol. Az egészségügyi költséget a környezeti zaj irányvonalában definiált „leghangosabb homlokzatra” vonatkozólag végezték el (2. ábra). Ezzel analóg lehet az ingatlanköltség számítása is. aktuális nappali zajszintek
egészségi ártalmak költsége A: vegyes beépítésű terület, 335 lakos B: lakónegyed, 284 lakos C: lakónegyed, 216 lakos
a vizsgálati terület aktuális adatai alapján az értékelés időtartama 6–22 h
az épület-zajtérkép nappali zajszintjei, dB < 65 ≤ 65
isémiás (elégtelen vérellátású) szívbetegség fokozódásának küszöbértéke: a lakáson kívül 65 dB-es zajszint egész napon át
utca zajemisszió az utcán parkoló épület közlekedési lámpa lépték 1:2000 0 10 20
40
60
80
az 1. forgatókönyv szerinti épület-zajtérkép
2. ábra Zajtérkép az egészségi zajártalmak költségének kiszámításához
Zajcsökkentési forgatókönyvek A zajcsökkentő intézkedések alátámasztására célszerű több forgatókönyvet kidolgozni, Ilyenek pl. – időszakos vagy tartós útelzárások (teljes vagy csak a teherforgalomra korlátozódó), – sebességkorlátozások vagy más áramlási sebességet csökkentő intézkedések, – zajcsillapító aszfaltburkolat. A kárértékelő eljárás nem magát az intézkedést, hanem a zajmérséklő intézkedésnek a zajemissziós adatokra és további betáplálandó paraméterekre gyakorolt hatását képezi le a költségbecsléshez. A számított külső zajköltségeket a megfelelő intézkedések beruházási és üzemköltségével, költség/haszon elemzés keretében lehet szembeállítani.
Az ismertetett módszer alkalmazása Stuttgart városközpontjára A sűrű úthálózatú stuttgarti belváros közlekedési immisszióterhelését csökkentő forgatókönyveket – a 4. kivételével – a város közlekedését szabályozó modell felhasználásával készítették el (2. táblázat) és betáplálták a City-SUSTAIN-rendszer adatbankjába.
Költségszámítás Minthogy a lakók száma nem minden épületre ismert, a tömbre vonatkozó lakossági adatokat először el kell osztani annak oldalai közt, ezt követi az oldalhosszak azonosítása céljából, az útszakaszokhoz (élekhez) való rendelés. A számítás a tömboldal-hosszakkal arányos lakás(és lakos-) eloszlást feltételez. A következő lépés a mindenkori forgatókönyv szerinti közlekedési terhelések alapján kiválasztja egy-egy tömboldal épületei közt a maximális zajszintet (a leghangosabb nappali homlokzatot). A minden tömboldalra reprezentáló terhelési értékből (a maximális zajszintek átlagából) következtetni lehet az egy adott zajszinttel terhelt személyek számára. A zajszinttől függő költségeket kombinálva kiszámítható a mindenkori tömboldalonkénti megterhelt személyek számára vonatkoztatva az egyegy forgatókönyvre jutó összköltség. Ennek alapja a 65 dB fölött megnövekedett egészségi kockázat és az ingatlanok zajszintfüggő értékcsökkenése.
2. táblázat Számított zajcsökkentő forgatókönyvek Stuttgart belvárosára A forgatókönyv száma
Leírása
Megjegyzés
0
A jelenlegi helyzet
A referencia-forgatókönyv
1
Sebességkorlátozás 30 km/h-ra az A közlekedés nem térhet ki a vizsgált terüegész vizsgált területre, közlekedés- leten túlra. hálózati hatások figyelembevételével.
2
7,5 t-nál nehezebb teherautók nem Az átmenő forgalmat, amelynek kiinduló léphetnek be a vizsgált területre. vagy célpontja a vizsgált területen van, kisebb járművel kell lebonyolítani. Egy 7,5 t-nál nagyobb jármű helyett 3,6 kisebbre van szükség.
3
A terület közlekedési „ütőerének” Az elzárás a közlekedést szabályozó moelzárása a teljes teherforgalom elől. dellben is szerepel.
4
Aktív zajcsökkentés: zajcsillapító asz- Virtuális forgatókönyv, amely feltételezi, faltburkolás az egész vizsgálati terüle- hogy az aszfaltcsere kis sebességnél is ten (-3 dB). jelentős zajcsökkenést eredményez, minimális költséggel.
1 800 000 1 600 000 1 582 000 €
évi költség, €
1 400 000 1 200 000 1 000 000
1 296 000 € 1 055 000 € 1 068 000 €
800 000 600 000 400 000
635 000 €
200 000 0 0. forgatókönyv 1. forgatókönyv 2. forgatókönyv 3. forgatókönyv 4. forgatókönyv
3. ábra A Stuttgart belvárosára készült zajcsökkentő forgatókönyvek számított eredménye Az összehasonlításból (3. ábra) kiderül, hogy a legerőteljesebb zajcsillapítást és a külső költségek ezzel összefüggő számottevő csökkené-
sét a speciális aszfalttal való útburkolás 4. „virtuális” forgatókönyvével lehet megvalósítani. A közlekedés zajának további csökkentése középtávon nem várható. Az itt ismertetett eljárás, különös tekintettel az EU 2002/49/CC jelű környezeti zajt szabályozó direktívájára, kiválóan alkalmas az előírt zajcsökkentési tervek értékelésére. Az egyes zajcsökkentő forgatókönyvek költségalapú összehasonlítása az eddigieknél jobban megvilágítja a lakosság számára az e téren elért javításokat. Összeállította: Dr. Boros Tiborné Schmedding, D.; Schaffer, A.: Monetäre Bewertung von Lärmminderungsszenarien. = Zeitschrift für Lärmbekämpfung, 51. k. 5. sz. 2005. szept. p. 142–147. Schmedding, D.; Gringmuth, C.: Development and implementation of a decision support system for urban traffic noise reduction measures with monetary values. 10th World Conference for Transport Research (WCTR), Istambul 2004.
Egyéb irodalom Tulipánt G.: A zajterhelés változása a 2-es metróvonal felújított szakaszán. = Városi Közlekedés, 45. k. 5. sz. 2005. okt. p. 275–280. Boda Zs.: Zajtérkép és intézkedési terv. = Mérnök Újság, 11. k. 10. sz. 2004. p. 17– 19. Markovits-Somogyi R.; Sobor Á.: Légi közlekedési zajforrások mérése és elemzése. = Közlekedéstudományi Szemle, 15. k. 3. sz. 2004. p. 106–110.
