"A közigazgatás jósága a tisztviselőkön fordul meg. Minden szervezeti és eljárási reform értéke attól függ, mennyit érnek a tisztviselők." (Magyary Zoltán: A magyar közigazgatás racionalizálása) Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Közszolgálati Etikai Kódexe Mi, Debrecen Megyei Jogú Város lakosságának szolgálatába szegődött köztisztviselők abból kiindulva, hogy a szakmailag felkészült, kulturált, pártatlan és feddhetetlen hivatalnoki kar szerves eleme és feltétele az önkormányzati működés egészének, a települési együttélés helyi igazgatásának és az európai normák szerint működő minőségi közszolgálatnak, a társadalom egészére, valamint a közigazgatásra vonatkozó általános jogi és erkölcsi normákon túl önkéntesen és közös elhatározásból a Polgármesteri Hivatal alkalmazottaiként vállaljuk, a helyi társadalom, az önkormányzati és hivatali vezetés által elvárt, erkölcsi normák érvényesítését. Ennek jeleként természetes önkorlátozással alávetjük magunkat az alábbi hivatali viselkedési szabályoknak: I. Fejezet A köztisztviselők magatartásának általános etikai szabályai 1./ A köztisztviselő köteles minden helyzetében e minőségéhez méltó, esküjében vállalt, feddhetetlen magatartás tanúsításával az önkormányzati működés és hivatalnoki kar iránti bizalmat fenntartani és erősíteni. Számítania kell arra, hogy tevékenységét állandó közfigyelem kíséri. A város közhivatalnokának minden tekintetben el kell kerülnie a társadalmi normákba ütköző helytelen magatartást, vagy annak látszatát. 2./ A város hivatalnokának pártatlanul, részrehajlás és előítéletek nélkül kell végeznie a hivatásával együttjáró feladatait. Nem szabad megengednie, hogy családi vagy más kapcsolatai, a politikai érdekek, továbbá a tömegelégedetlenség, vagy bírálattól való félelem eltántorítsa a törvények és más jogszabályok, valamint az önkormányzati döntések végrehajtásától, alkalmazásától. Súlyosan sérti a jogi és etikai normákat az a köztisztviselő, aki írásban, vagy szóban, vagy egyébként viselkedésével tanújelét adja elfogultságának vagy előítéletének, egyebek között faji, vallási, nemzetiségi, nemi alapon, vagy fogyatékosság, életkor, társadalmi, gazdasági helyzet, iskolázottság, foglalkozás, stb. miatt. 3./ Minden köztisztviselő tevékenységével szemben alapvető igény a törvényes, szakszerű, minőségi jogalkalmazás. Saját jogsértő eljárásáról történő tudomásszerzése esetén elvárható a hivatalnoktól e ténynek a felettesénél való haladéktalan bejelentése, a feltárásban történő aktív, korrekt magatartás tanúsítása. Megengedhetetlen a saját hibának munkatársakra való áthárítása. 4./ A köztisztviselő köteles legjobb tudása szerint felkészülni munkakörének ellátására. Annak figyelembevételével, hogy a szükséges felkészültség megszerzése munkaidőn túl is elvárható a hivatalnokoktól, folyamatosan törekednie kell szakmai, szervezési ismereteinek gyarapítására. 5./ Elvárható különösen a felsőfokú végzettségű, nagy gyakorlattal rendelkező köztisztviselőktől, hogy tudományos eredményeiket, szakmai tapasztalataikat kreatívan az Önkormányzat tevékenységének fejlesztésére, az európai normák szerint működő minőségi közigazgatás
kialakítására fordítsák. 6./ Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának közszolgálati dolgozóitól elvárható továbbá, hogy Debrecenhez való kötődésüket jó gazda módján, "nyitott szemmel" járva, az általuk tapasztalt visszásságokat az intézkedésre jogosultak részére feltárva, közérdekű javaslataikat a város fejlődése érdekében megtéve is kifejezik. 7./ A köztisztviselőt sajtónyilatkozataiban a polgárok nyilvános adatok megismeréséhez fűződő joga, az Önkormányzat és a Hivatal iránti elkötelezettsége, a munkatársak jó híréhez, közmegbecsüléséhez fűződő érdekei, általában a megfontoltság, mértékletesség, tisztesség vezesse. 8./ A köztisztviselőtől elvárható, hogy felettesének tudomására hozza mindazokat a tényeket, körülményeket, dokumentumokat, amelyek a hivatali szervezetet és az itt dolgozókat szóbeszédnek, rosszindulatú, alaptalan vádaskodásnak tehetik ki. Úgyszintén elvárható a köztisztviselőtől a jelentéstétel, ha munkatársai tevékenységében büntető, szabálysértési vagy fegyelmi eljárásra, továbbá kártérítésre okot adó körülményt tapasztal. Ennek során a köztisztviselőt a jószándék, a nagyobb baj megelőzése vezesse, s legyen tekintettel arra, hogy alaptalan fellépése becsületes munkatársa meghurcolásához vezet. 9./ A Hivatal dolgozója viselkedjen szerényen, hivatali öltözetében, ápoltságában ne legyen kihívó, megbotránkozást keltő, külső megjelenése igazodjon a társadalomban ilyen helyzetekben, munkakörökben általánosan elvárható szokásokhoz. 10./ A dohányzás a dohányzó köztisztviselő magánügye, nem tartozik sem ügyfeleire, tárgyalópartnereire, sem munkatársaira. A nemdohányzóknak - mint természetes adottsághoz - joguk van a füstmentes környezethez, ezért nagy tiszteletlenség azt elvárni, hogy a nemdohányzó külön is megtiltsa, szóvá tegye a környezetében való dohányzást. Különösen tilos a dohányzás az ügyfelek, tárgyalópartnerek jelenlétében, továbbá a Hivatal olyan helyiségében, amely dohányzásmentes felirattal van ellátva. A dohányfüstös helyiséget - a nemdohányzók fűtött, huzat- és zajmentes környezethez való jogát is figyelembe véve - gyakran szellőztetni kell. 11./ Az alkoholtól, kábító hatású anyagoktól befolyásolt hivatalnok nem tekinthető munkára képes állapotúnak, ezért a Hivatal helyiségeiben nem tartózkodhat, s nem végezhet hivatalos minőségében semmiféle eljárási cselekményt. Elvárható a köztisztviselőtől, hogy hivatalos minőségén kívül is viselkedjen méltósággal, tartózkodjon a megbotránkozást keltő alkoholos, vagy más anyagok által előidézett bódult állapottól, kivéve a gyógykezelés céljából orvosi rendelvényre fogyasztott gyógyszer hatását. 12./ Fertőző beteg köztisztviselő közösségi együttlétre alkalmatlan, ezért külön felszólítás nélkül is elvárható, hogy betegségének észlelésétől kezdve fertőző állapotának megszűnéséig tartózkodjon a munkavégzés minden olyan formájától, amelynek során másokat megfertőzhet (Pld. a Hivatal épületében, vagy más tárgyalási helyen, helyszínelés során, stb.). II. Fejezet A köztisztviselő és az ügyeit intéző állampolgár kapcsolata 1./ A kulturált, humánus ügyintézés, az emberközpontú hivatal, a polgárközeli közigazgatás megteremtésének alapvető feltétele, s mint ilyen minden hivatalnokkal szemben szükségszerű és természetes elvárás. Ebben a körben a köztisztviselőnek: gondoskodnia kell az ügyfelek személyiségi jogai és emberi méltósága megóvásáról;
megbízhatóságát az adott szó hitelével és pontosságával bizonyítva tartózkodnia kell a felelőtlen ígéretektől, indulatoktól, szélsőséges érzelmektől, rokonszerv és ellenszenv megnyilvánulásoktól; az elvtelen előnynyújtást száműznie kell közszolgálati eszköztárából; úgyszintén tartózkodnia kell a munkakörébe nem tartozó ügyekben való nyilatkozatoktól, továbbá a folyamatban lévő vagy előkészítés alatt álló ügyekben a nyilvános megnyilatkozásoktól, amelyekről ésszerűen feltételezhető, hogy e nyilatkozat, vagy az általa előidézett közfelháborodás révén veszélybe kerülhet az ügyintézés korrekt, tárgyilagos befejezése. 2./ Jogsértő, köztisztviselőhöz méltatlan és etikátlan viselkedés az ügyfélkapcsolatban a durva, goromba, lekezelő hangnem, a megszégyenítés és fölényeskedés, részrehajlás, szexuális ajánlattétel vagy egyéb zaklatás, ellenérdekű ügyfelek egymás elleni kijátszása, a feszültségkeltés, meg nem engedett adatok kiszolgáltatása, vagy adatok, információk hasonló módon történő visszatartása. 3. A köztisztviselőtől elvárható, hogy szolgálati helyén az adottságokhoz mért kulturált körülményeket biztosítva, a bizalmas információk előadására alkalmas módon, ülőhelyet adva fogadja ügyfeleit. A kulturált ügyintézés velejárója bármely verbális formában (személyesen, telefonon) a napszak szerinti köszönés, a bemutatkozás, az előzékenység, a figyelmesség, a tapintat, az értelmes, szabatos, zsargon kifejezések nélküli és az adatrögzítés kivételével más cselekvésektől (pld.: étkezés, rágógumi használat, dohányzás, iratrendezés, stb.) mentes beszéd, a szükséges felvilágosítás, útbaigazítás. Az ügyfelek által elvárt segítség legnagyobb ellensége a közöny, vagy nemtörődömség. A Hivatal dolgozója adjon korrekt információkat mind az ügyeit intéző, mind pedig az érdeklődő állampolgároknak, valamint munkatársaknak, legyen udvarias, készséges. Akkor is segítse ismereteivel az érdeklődőket, ha az adott ügy nem tartozik feladatkörébe. 4. A figyelmeztetéssel, szankciók és kényszer alkalmazásával - a jogszerűség és határozottság keretei között is - csak a szükségszerű mértékű sérelem okozható. E sérelem mértékének túllépése, kiszolgáltatottság és megalázottság előidézése jogellenes és súlyos etikai vétség. III. Fejezet A köztisztviselő külső szervezeti kapcsolatai 1. A köztisztviselőnek az önkormányzati képviselőkkel való viszonyában a kapcsolat alapját az képezze, hogy az azonos jogokkal és kötelességekkel bíró települési képviselők - politikai pártállásuktól függetlenül - a település egészéért vállalt felelősséggel a választók érdekeit képviselik. Települési és választókerületi ügyben a képviselők közmegbízatásához illő tisztelettel, megfelelő tájékoztatással és ügyviteli közreműködéssel kell segíteni a képviselői munkát. Az önkormányzati képviselők a választóiknak tartoznak felelősséggel, ezért a hivatali dolgozó a képviselők és az önkormányzati szervek munkáját, vagy a képviselők személyét bíráló megjegyzéseket, ehhez hasonló egyéb megnyilvánulásokat - a bármely választópolgárt megillető alkotmányos jogok magánemberi minőségében történő kulturált gyakorlásán túl - nem tehet. A képviselőkkel a nézetkülönbségek felmerülésekor a köztisztviselő kerülje a konfliktushelyzetet, s a történteket haladéktalanul jelentse munkahelyi vezetőjének. A képviselőhöz fűződő rokoni, baráti, stb. kapcsolat esetén - ha egyébként ez a kapcsolat nem teremt összeférhetetlen helyzetet - kulturáltan viselkedő hivatalnok a nyilvánosság előtt kerüli a bizalmaskodást, a visszatetsző bennfentesség látszatát. Etikátlan köztisztviselői magatartás az önkormányzat különböző politikai erői közötti "szóhordás", az egyes politikai megnyilvánulások jelzése egy másik politikai erőnek.
2. A köztisztviselőtől az előbbiekhez hasonló viselkedési szabályok várhatók el a helyi kisebbségi önkormányzatok képviselőivel, az országgyűlési képviselőkkel, továbbá a bizottságok nem képviselő tagjaival való kapcsolatában is. 3. A város közhivatalnoka a főhatóságokkal és társszervekkel való kapcsolatában olyan magatartást köteles tanúsítani, amely megfelel az ilyen helyzetekben a társadalomban általánosan elvárható normáknak, s az Önkormányzat, a Hivatal, illetve ezek vezetői reális elvárásainak. IV. Fejezet A köztisztviselő és munkatársai kapcsolata 1./ A köztisztviselőnek munkatársaival való kapcsolatában elvárható: a kölcsönös bizalom, egymás személyisége, méltósága iránti tisztelet, a jó modor, a tárgyilagos együttműködés és szolidaritás; a szaktudás, gyakorlati tapasztalat és szakmai információk megosztása; a hasonló munkakörű pályakezdők segítése; a más munkakörű vagy más szakmájú kollégák kompetencia határainak elfogadása; a munkatársak eltérő véleményének, munkamódszerének, segítő kritikájának tiszteletben tartása; betegség, haláleset bekövetkezésekor segítség felajánlása. 2./ A köztisztviselőnek munkatársa helyettesítésekor, s egyébként a megkezdett munkafolyamat átvételekor, tekintettel kell lennie a munkatárs értékeire, szakmai munkájára, a megkezdett munka színvonalas befejezéséhez fűződő érdekeire. A feladat átvételéig nyújtott teljesítés, a munkatárs eredménye, nem sajátítható ki. 3./ Munkatársaival való magánjellegű kapcsolatai a köztisztviselőt nem befolyásolhatják abban, hogy szakmai tevékenységét pártatlanul, a legjobb tudása és meggyőződése szerint végezze. 4./ A köztisztviselő kerülje a munkahelyi személyes konfliktusokat, mindenkor tanúsítson önmérsékletet és megértést. Ne használjon a normális társadalmi együttéléstől idegen, durva kifejezéseket. Nézeteltérés esetén végső soron közvetítő munkatárs, vagy vezető felkérésével is kísérelje meg a probléma feloldását. 5./ Nem etikus magatartás a saját szolgálatkészség deklarálása, avagy a munkatárs lejáratása célzatával a hivatali felsőbbséghez tett bizalmas feljelentés (formájától függetlenül), vagy ilyenre történő ajánlkozás. A hasonló célzatú névtelen jelentgetés, joggal váltja ki a munkatársak általános megvetését. 6./ Nem tekinthető etikus magatartásnak tekinthető, ezért veszélyezteti a hivatalnoki karba vetett bizalmat a munkatársak ügyfelek előtti bírálata, szakmai hozzáértésének kritizálása, bármilyen megnyilvánulásának, tulajdonságának elmarasztalása. 7./ Munkajogi követelmény, hogy a köztisztviselő lelkiismeretesen és pontosan, a törvényesség keretei között teljesítse felettese utasításait, instrukcióit. Elvárható etikai magatartás a felettes számára kellő tisztelet megadása, tárgyszerű tájékoztatása mindazon tényekről és körülményekről, amelyek közvetlen munkakörével kapcsolatosak. 8./ A vezető személyes példamutatását az az elv vezesse, hogy "amit szabad az elsőnek, azt szabad az utolsónak is."
A vezető beosztottjaival szemben a jómodor és kulturált magatartás keretei között, az adott helyzethez képest erélyesen, de mindenkor igazságosan lépjen fel, tisztelve emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat. A vezető nem utasíthatja és helyzeténél fogva más módon sem kényszerítheti munkatársait hivatali feladatokon kívüli szolgálatokra. A vezetőtől elvárható magatartás: reális társadalmi, munkahelyi értékrend érvényesítése a vezetettek körében; nyílt, őszinte kommunikáció, bizalom, a problémák megértő meghallgatása; a hízelgés, szolgalelkűség, tolakodó alázat, kritikátlan egyetértés visszautasítása; politikai megnyilatkozásoktól való tartózkodás a beosztottak körében; az alárendeltek egészséges önbizalmának, elméleti és gyakorlati ismereteinek fokozása, szakmai ambícióinak támogatása a legjobb teljesítményre való ösztönzés; a klikkesedés megállítása, a kollegális kapcsolatok, a kölcsönös szolidaritás támogatása; a beosztottak illetéktelen, oktalan támadásoktól, lejáratásoktól való megvédése; kulturált tárgyalási hangnem, hosszabb megbeszélés alatt a beosztott hellyel kínálása; szóbeli fegyelmezés során illetéktelen személyek jelenlétének kizárása. 9./ Etikátlan vezetői magatartás az alárendeltek díjazása forrásának más alárendeltek rovására történő biztosítása. Összemérhető helyzetben lévő vezetettek között önkényesen és ésszerűtlenül tett bármiféle különbségtétel alkotmányellenes, továbbá sérti a méltányosság és igazságosság etikai követelményét. 10./ Sérti a jogi és erkölcsi normákat, a társadalom jó ízlését a munkatársak - különösen pedig az alárendeltek - bármely formában megnyilvánuló szexuális zaklatása, a nemiséggel összefüggő mindenféle tolakodó viselkedés. 11./ A munkatársakról történő pletykák, szóbeszédek elindítása, továbbadása árt a munkahelyi légkörnek, bizalmatlanságot, haragot idéz elő, ezért e magatartás tanúsítója közösségellenesen nyilvánul meg. V. Fejezet A köztisztviselő társadalmi megbecsülésének biztosítékai, védelme 1./ A köztisztviselő minden cselekedete során ügyeljen közéleti, gazdasági és személyi függetlenségére, tisztaságára, hivatali minőségében senkinek ne legyen lekötelezettje. 2./ A köztisztviselő politikai magatartásában a törvényi kereteken belül maradva is, tartózkodnia kell a szélsőséges megnyilvánulástól. Politikai tevékenységét mindenkor behatárolja az a társadalmi elvárás, hogy ez pártatlan hivatali tevékenységét, szakmai munkáját ne befolyásolja. Elvárható az országgyűlési és önkormányzati képviselőjelölt hivatalnoktól, hogy jelölti minőségének megszűnéséig, szabadsága terhére tartózkodjon a hivatali tevékenységétől. Képviselőjelöltként nem igényelhet a Polgármesteri Hivataltól több segítséget annál, mint amit a Hivatal bármely képviselőjelöltnek nyújt. 3./ Az erkölcsös köztisztviselő egyik legfontosabb erénye a támadhatatlanság, amely erkölcsi tartást ad számára. Jogellenesen cselekszik és a hivatali dolgozók erkölcsi hitelét járatja le az a köztisztviselő, aki a
hivatali munka ellátásáért, vagy ennek mellőzéséért ajándékot vagy más előnyöket kér, vagy az előbbiek adására más módon (viselkedésével, ráutaló magatartásával) felhív, ajándékot vagy egyéb anyagi előnyt fogad el. Úgyszintén vét e szabályok ellen az is, aki befolyását felhasználva közvetítői, közbenjárói tevékenységéért ajándékot kér vagy fogad el. A köztisztviselő vagy hozzátartozója nem fogadhat el ajándékot, anyagi előnyöket a hivatallal szakmai kapcsolatban álló személyektől, szervektől. Nem vonatkozik e tilalom a társadalmilag elfogadott, a közmegítélés szerint is szerény megemlékezésekre (pld.: névnapi virág), továbbá kis értékű PR-, és reklámtárgyakra. 4./ Az erkölcsileg feddhetetlen köztisztviselőnek vissza kell utasítania minden olyan kérést, amelynek célja a hivatal eljárása során nyújtandó jogosulatlan előnyök és megkülönböztetés elérése. 5./ A köztisztviselő a jogszabály keretei között végzett gazdasági-üzleti tevékenységét a közmegítélés szerint erkölcsbe és jóízlésbe nem ütköző módon, mások megbotránkozásának előidézése nélkül fejtse ki, úgy, hogy az ne jelentsen olyan terhet számára, amely köztisztviselői tevékenységének minőségi szintű gyakorlását hátrányosan befolyásolná. 6./ Etikátlan és méltatlan a köztisztviselői megbízatáshoz, egyebek mellett az olyan tervezői- és szakértői tevékenység, amelyet a Polgármesteri Hivatalban hatósági engedélyezési eljárás során vagy az Önkormányzat és annak szervei ellen használnak fel. 7./ A köztisztviselő állampolgári kötelezettségeit példamutatóan teljesítse, adó- és köztartozásaival önhibájából ne legyen hátralékban. Etikátlan magatartás a várossal szemben adó- és más köztartozások, valamint a kiszabott eljárási bírságok határidőben történő megfizetésének elmulasztása. 8. Elvárható a hivatalnoktól, hogy haladéktalanul jelezze a Hivatal vezetőjének a Polgármesteri Hivatalban folyó, vagy a hivatalban indított szabálysértési, végrehajtási vagy mulasztási bírsággal kényszerített, jogorvoslati vagy méltányossági kérelemmel érintett ügyeit, továbbá a saját maga, vagy vele egy háztartásban lakó közvetlen hozzátartozója által benyújtott szociális kérelmeket. VI. Fejezet Az etikai normák érvényesítése 1./ Az etikai normák érvényesülésének legfőbb biztosítéka valamennyi érintett önfegyelme. 2./ A hivatali etikus légkörének tudatos formálása elvárható minden vezetői beosztásban, vagy szolgálati felettesi minőségben lévő köztisztviselőtől. Így különösen érvényesíteni kell az etikai normákat: a vezető minden cselekedetében személyes példamutatással; utasítások kiadása során; a munkatársakkal való érintkezésben, az ügyfélkapcsolatban, az elismerés és jutalmazások alkalmával; a vezető fegyelmező, rosszallást kifejező eljárása során; munkahelyi összejöveteleken, munkahelyi kirándulásokon, a Hivatal vendégházaiban, üdülőiben és gépjárműveken, stb. 3./ Az együttdolgozó munkatársaktól elvárható a közösségi összetartás, a kollegális szolidaritás a megtévedt, hibát vétő, az etikai normát sértő munkatárs figyelmeztetésében, segítésében. 4./ Amennyiben az etikai vétség más cselekményt nem valósít meg, úgy a vétkes köztisztviselőt
bármely vezetője kérdőre vonhatja, s az erkölcsös hivatali magatartásra utasíthatja. Eredménytelen vezetői etikai eljárás után, vagy súlyosabb esetben a Hivatal vezetője, helyettese és az adott belső szervezeti egység vezetője együttesen kísérlik meg az elvárt erkölcsi normák betartatására való felhívást, amely eljárás nem nyilvános. Az eljárás eredményét más, az üggyel össze nem függő (büntető, szabálysértési, fegyelmi, vám-, devizahatósági vagy kártérítési, stb.) eljáráshoz nem lehet kiadni. Az eljárásban feltárt információk alapján azonban a Hivatal vezetője ilyen eljárás kezdeményezésétől nem tekinthet el, ha erre alapos ok merül fel. Más munkatárs az eljárásban csak több személy, esetleg kollektíva együttes kérdőre vonása esetén, vagy köztisztviselők közötti konfliktus esetén vehet részt. Az eljárás során a hivatali rend helyreállításához fűződő érdekek mellett is a problémák segítő jellegű feltárására, a helytelen magatartás és a helyes út bemutatására, a figyelemfelhívásra, a szavak meggyőző erejére kell támaszkodni. Az eljárásban kifejezett erkölcsi rosszallás a dorgálás. Ennek alkalmazása nem lehet megalázó, nem járhat lelki sérelem okozásával. A dorgálással szemben jogorvoslatnak nincs helye. VII. Fejezet A kódex hatálybalépése, vegyes eljárási szabályok 1./ Ezen Etikai Kódexet az Etikai, Emberjogi és Kisebbségi Bizottság ajánlása alapján tájékoztató jelleggel a Közgyűlés elé kell terjeszteni. 2./ Az Etikai Kódex bevezetéséhez a köztisztviselők legalább 2/3-ának, egyes szabályai módosításához a köztisztviselők legalább 1/2-ének aláírása, továbbá a Hivatal vezetőjének jóváhagyása szükséges. A kódex elfogadása és módosítása előtt a Hivatalban működő munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményt nyilvánít. 3./ A hatálybalépés napja a jegyzői jóváhagyó aláírás napja. Hatálybalépés után a Kódex szövegét minden köztisztviselőnek írásban ki kell adni, az újonnan érkező köztisztviselőnek pedig a munkaköri leírásával egyidejűleg át kell adni. 4./ A Kódex szövegének karbantartását és kezelését a Hivatal humánpolitikai feladatait ellátó belső szervezeti egység vezetője látja el. 5./ Az Etikai Kódex a Polgármesteri Hivatal és az egyes belső szervezeti egységek ügyrendjének függelékét képezi. 6./ Értelmező szabályok: Ez Etikai Kódex alkalmazása során köztisztviselő: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában alkalmazott valamennyi közszolgálati munkavállaló; ügyfél: az államigazgatási eljárásról szóló törvényben meghatározottakon túl valamennyi érintett, akinek ügyében a Polgármesteri Hivatal eljár. Debrecen, 1999. június 28. Jóváhagyom: Hajdúné dr. Csabai Éva jegyző
