A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó, kiejtés, hanglejtés értékelési szempontot a két feladat megoldása után együttesen értékeljük. Első feladat (szerepjáték)
Értékelési szempont A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Összesen
Pontszám 5 5 5 15
Második feladat (önálló témakifejtés)
Értékelési szempont Részletesség, önállóság és a mondanivaló összefüggő kifejtése Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Összesen Beszédtempó, kiejtés, hanglejtés (1-2. feladat) A szóbeli vizsgarész pontszáma
Pontszám 5 5 5 15 3 33
Amennyiben a vizsgázó felelete az első értékelési szempont alapján 0 pontos (A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása; Részletesség, önállóság és a mondanivaló összefüggő kifejtése), az adott feladat összpontszáma is 0 pont. Az első és a második feladathoz tartozó skálák értékelési szempontjai és szintjei az első értékelési szempont kivételével azonosak. A vizsgapontok A szóbeli vizsgán a két feladat során 33 pontot szerezhet a vizsgázó. A vizsgáztató tanár az értékelési lap megfelelő helyére beírja a feladatpontot, majd összesíti a felelet végén az egyes feladatokban elért pontszámokat. A vizsgapontok száma megegyezik a vizsga során szerzett feladatpontok összegével.
Első feladat (Szerepjáték) Az értékelési szempontok részletes kifejtése A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása Ezen az értékelési szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó elérte-e a feladatnak megfelelő kommunikációs cél(oka)t; a vizsgázó megfelelően válaszolt-e a vizsgáztató kiegészítő kérdéseire; a vizsgázó aktívan vett-e részt a beszélgetésben; a vizsgázó képes volt-e a kommunikációs stratégiák alkalmazására; a vizsgáztatónak kellett-e segítő kérdéseket feltennie. Szókincs, kifejezésmód Ezen az értékelési szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó szókincse megfelel-e a témának és a közlési szándéknak, a szituációnak és a szerepnek; képes-e a célnyelvi udvariasság és a megfelelő stílus alkalmazására. Nyelvtan Ezen az értékelési szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó a szintnek, a témának, a szituációnak és a szerepnek megfelelő nyelvtani eszközöket használja-e.
Értékelési skála (középszint 1. feladat) A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 5 pont A vizsgázó teljes mértékben eléri kommunikációs célját, minden információra rákérdez, ill. minden információt közöl partnerével.
4–3 pont A vizsgázó nagyrészt eléri kommunikációs célját, a lényeges információkra önállóan rákérdez, illetve minden ilyen információt közöl partnerével.
A kiegészítő kérdésekre is Csak kevés segítő kérdést megfelelően válaszol. igényel. A kiegészítő kérdésekre is A vizsgázó aktívan vesz nagyrészt megfelelően várészt a beszélgetésben, és laszol. megfelelően alkalmazza a kommunikációs stratégiá- A vizsgázó igyekszik aktíkat. van részt venni a beszélgetésben, és általában megfelelően alkalmazza a kommunikációs stratégiákat.
2–1 pont A vizsgázó csak segítő kérdések segítségével éri el kommunikációs célját. A kiegészítő kérdések többségére nem megfelelően válaszol.
0 pont A vizsgázó nem éri el kommunikációs célját, segítő kérdések segítségével sem képes a megfelelő információkat közölni, illetve ezekre rákérdezni.
A vizsgázó nehezen kez- A vizsgázó a kiegészítő deményez, többnyire a kérdésekre nem vagy nem feltett kérdésekre válaszol. megfelelően válaszol. Nem mindig megfelelően A vizsgázó nem kezdeméalkalmazza a kommuni- nyez és/vagy nem képes a kációs stratégiákat. beszélgetésben részt venni, kommunikációt megvalósítani.
Szókincs, kifejezésmód 5 pont 4–3 pont A vizsgázó a témának és a A vizsgázó nagyrészt a téközlési szándéknak meg- mának és a közlési szánfelelő szókincset használ. déknak megfelelő szókincset használ. Néhol nem megfelelő a Többször nem megfelelő a szóhasználata, ez azonban szóhasználata, ami néha csak kis mértékben nehe- nehezíti a mondanivaló zíti a mondanivaló megér- megértését. tését. A vizsgázó többször keresi A vizsgázó ritkán keresi a a szavakat és/vagy ismészavakat. tel. A vizsgázó általában megMegfelelően alkalmazza a felelően alkalmazza a célcélnyelvi udvariasság nyelvi udvariasság alapalapszabályait. szabályait.
2–1 pont 0 pont A vizsgázó egyszerű szó- A vizsgázó szókincse szekincset használ. gényes, a nem megfelelő szóhasználat akadályozza Sokszor nem megfelelő a a mondanivaló megértését. szóhasználata, ami esetenként jelentősen nehezíti a A vizsgázó megsérti a célmondanivaló megértését. nyelvi udvariasság alapszabályait. A vizsgázó sokszor keresi a szavakat, és sokat ismétel. Előfordul, hogy a vizsgázó megsérti a célnyelvi udvariasság alapszabályait.
Nyelvtan (mondattan, alaktan) 5 pont A vizsgázó többnyire helyesen használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat.
4–3 pont A vizsgázó több hibával használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat.
2–1 pont A vizsgázó csak a legegyszerűbb nyelvtani struktúrákat használja.
Hibái általában nem ne- Sok hibát ejt, hibái jelenKevés hibát ejt, hibái nem hezítik a mondanivaló tősen megnehezítik a nehezítik a mondanivaló megértését, /vagy csak mondanivaló megértését. megértését. kevés, a megértést nehezítő nyelvi hibát ejt.
0 pont A vizsgázó mondanivalója a nyelvtani hibák miatt nem érthető.
Második feladat (Önálló témakifejtés) Az értékelési szempontok részletes kifejtése Részletesség, önállóság és a mondanivaló összefüggő kifejtése Ezen az értékelési szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó elég részletesen fejtette-e ki a témát; a vizsgázó logikusan rendezte-e el a mondanivalóját; a vizsgázó összefüggően fejtette-e ki a mondanivalóját; a vizsgáztatónak kellett-e segítő kérdéseket feltennie. A többi értékelési szempont megegyezik a szerepjáték értékelési szempontjaival.
A két feladat után együttesen értékeljük Beszédtempó, kiejtés, hanglejtés Ezen az értékelési szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó beszéde érthető és követhető-e, azaz megfelelő-e a beszédtempója, kiejtése és hanglejtése.
Értékelési skála (középszint 2. feladat) Részletesség, önállóság és a mondanivaló összefüggő kifejtése 5 pont A vizsgázó mind a négy irányító szempont felhasználásával részletesen és megfelelően tárgyalja a témát.
4–3 pont A vizsgázó témakifejtése még megfelelően részletes, három irányító szempontot fejt ki önállóan.
Segítő kérdésekre válaTémakifejtése önálló, nincs szolva képes a negyedik szüksége segítő kérdésekre. irányító szempont kifejtésére is. Mondanivalóját logikusan és összefüggően adja elő. Törekszik arra, hogy mondanivalóját logikusan és összefüggően adja elő.
2–1 pont A vizsgázó túl röviden tárgyalja a témát (önállóan csak egy-két irányító szempontot fejt ki részletesen, a többit felületesen).
0 pont A vizsgázó nem képes önállóan kifejteni a témát, csak egy-két irányító szempontot tárgyal felületesen.
Segítő kérdésekre válaszol- Nem tud válaszolni a seva is csak részben képes a gítő kérdésekre sem. téma további kifejtésére. A vizsgázó nem logikuMondanivalójának elrende- san rendezi el mondanizése többnyire nem logikus, valóját. Összefüggéstetémakifejtése többnyire nem len, izolált mondatokat összefüggő. használ.
Szókincs, kifejezésmód 5 pont 4–3 pont A vizsgázó a témának és a A vizsgázó nagyrészt a téközlési szándéknak meg- mának és a közlési szánfelelő szókincset használ. déknak megfelelő szókincset használ. Néhol nem megfelelő a szóhasználata, ez azonban Többször nem megfelelő a csak kis mértékben nehe- szóhasználata, ami néha zíti a mondanivaló megnehezíti a mondanivaló értését. megértését. A vizsgázó ritkán keresi a A vizsgázó többször keresi szavakat. a szavakat és/vagy isméMegfelelően alkalmazza a tel. célnyelvi udvariasság A vizsgázó általában megfelelően alkalmazza a célalapszabályait. nyelvi udvariasság alapszabályait.
2–1 pont 0 pont A vizsgázó egyszerű szó- A vizsgázó szókincse szekincset használ. gényes, a nem megfelelő szóhasználat akadályozza Sokszor nem megfelelő a a mondanivaló megértését. szóhasználata, ami esetenként jelentősen nehezíti a A vizsgázó megsérti a mondanivaló megértését. célnyelvi udvariasság alapszabályait. A vizsgázó sokszor keresi a szavakat, és sokat ismétel. Előfordul, hogy a vizsgázó megsérti a célnyelvi udvariasság alapszabályait.
Nyelvtan (mondattan, alaktan) 5 pont 4–3 pont A vizsgázó többnyire he- A vizsgázó több hibával lyesen használja az egy- használja az egyszerű szerű nyelvtani struktúrá- nyelvtani struktúrákat. kat. Hibái általában nem neheKevés hibát ejt, hibái nem zítik a mondanivaló megnehezítik a mondanivaló értését, vagy csak kevés, a megértését. megértést nehezítő nyelvi hibát ejt.
2–1 pont 0 pont A vizsgázó csak a legegy- A vizsgázó mondanivalója szerűbb nyelvtani struktú- a nyelvtani hibák miatt rákat használja. nem érthető. Sok hibát ejt, hibái jelentősen megnehezítik a mondanivalója megértését.
Értékelési skála a két feladat utáni együttes értékeléshez Beszédtempó, kiejtés, hanglejtés 3 pont 2 pont 1 pont A vizsgázó beszédtempója A vizsgázó beszédtempója A vizsgázó lassan, akamegfelelő, esetleg helyen- elfogadható, bár többször dozva beszél. ként lassú. lelassul. Kiejtése és hanglejtése Kiejtése és hanglejtése Kiejtése és hanglejtése el- többnyire elfogadható. megfelelő, bár beszédén fogadható, bár beszédén érezhető az anyanyelvi az anyanyelvi hatás erő- Beszédén az anyanyelvi hatás. sebben érezhető. hatás igen erősen érezhető. Beszéde érthető és követ- Beszéde többnyire érthető Beszédtempója, kiejtése és hető. és követhető. hanglejtése helyenként nehezíti a mondanivaló megértését.
0 pont A vizsgázó nagyon lassan, szaggatottan beszél. Beszédtempója, valamint kiejtése és hanglejtése akadályozzák a mondanivaló megértését.
