A középkori magyar művelődés A magyar művelődéstörténet századai c. kurzus
KÉSZÍTETTE:
TOMA KORNÉLIA FŐISKOLAI DOCENS SÁROSPATAK, 2015
Az államszervezés irodalma
Szent István király első törvénykönyve
Szent István király második törvénykönyve
Szent István király intelmei Imre herceghez (királytükör)
A lakosság döntő többsége keresztény lett. Mellettük zsidó közösségek, mohamedán vallású, pogány szokású izmaeliták, besenyők, kunok is éltek hazánkban. A magyarországi keresztény térítés türelemmel folyt. Olykor vallási türelmetlenség mutatkozott egy-egy uralkodó intézkedésében (pl. Nagy Lajos kiűzi az országból az áttérni nem hajlandó zsidókat 1360 után, Marchiai Jakab huszitákat üldöző inkvizítor az 1430-as években).
A középkori magyar társadalom
Az államalapítás és Szent István törvényei először rögzítették a társadalom egyes rétegeinek kötelezettségeit. Pl.: a keresztény uralkodó hatalmának elfogadása, a kereszténység felvétele, gyakorlása, adófizetés az egyháznak.
Az Aranybulla 1222 -es becikkelyezése, a nemesi adómentesség elrendelése, a nemesi rétegek meghatározása, szerviensekkel való kibővítése, illetve az Aranybulla utáni években a nemesi vármegye kialakulása.
Az 1267 –es törvények, melyek meghatározták, hogy mely társadalmi csoportok számítanak jobbágynak és nemesnek, illetve milyen kötelezettségei vannak a jobbágyoknak, és milyen joghatóságok rendelkeznek felettük (földesúr, király)
A középkori magyar társadalom
Az 1351-es törvények Nagy Lajos idején rögzítették a nemesi föld eladhatatlanságát és a jobbágyokat terhelő legfőbb szolgáltatások egységességét a földesurak felé.
Az 1514 –es Tripartitum, azaz a Werbőczy István országbíró által megírt Hármaskönyv egészen a 19. századig mértékadóan írta le a parasztság és nemesség jogait, lehetőségeit, és a jobbágyság kötelezettségeit.
Falu, mezőváros, város
Falvak: az agrárgazdálkodással foglalkozók zöme falvakban lakott. 11. sz.-i törvények: a közrendűek lakóhelye, rögzített határokkal, vezetője a falunagy, később bíró. László és Kálmán törvényei tilalmazták a teljes elvándorlást. Bizonyos határok között kereshettek maguknak az emberek kimerült földjük helyett korábban parlagon fekvő területet. Növekedett a lélekszáma. Nagysága ingadozott. 12. sz.: átlagban 20-25 család lakott egy faluban. A korai századokban kül. jogállású népek éltek együtt. Általában azonos szolgáltatással tartozó népek laktak egy faluban. Víz mellé települtek (veremház, sátor, tárolóvermek, állatok tartására szolgáló építmények). Szórt birtokrendszer: több úr szolgái, jobbágyai éltek egy faluban/ egy-egy földesúr falvai is gyakran egymástól távol feküdtek. A 13. sz.-tól az egész falurendszer átalakult. A falu jobbágytelkekből állt. Minden telek belső (lakóház, gazd.-i épületek, udvar, konyhakert) és külső telekre (szántó, rét) tagolódott. Mindenki jogosult használni az osztatlan közös határt (legelő, erdő, vizek).
Falu, mezőváros, város
Az egymás mellett fekvő beltelkek épületei adták az utcát. A külső telek legtöbbször a beltelektől távol esett, a határban szétszórva, nem érintkeztek. A telek birtokosa a jobbágy volt, fiai örökölték a telket. A tulajdonosnak munka-, termék-, pénzjáradékkal tartoztak + adóztak a királynak, tizedet fizettek az egyháznak. Az alaprajz szerint a falu utcássoros vagy szabálytalan elrendezésű lehetett. A kp.-ban a templom, a piactér és/ vagy kúria állott. A kültelkeket két-, majd háromnyomásos (a 15. sz.-tól a Dunántúlon) rendszerben művelték. Szeres falutípus (pl. Őrség): szórt házcsoportok szabálytalan halmaza. A 14. sz.-i falvakban a paraszti foglalkozású népesség mellett kezdett megjelenni néhány iparos (kovács, ács, edénykészítő) is.
Hospeskiváltságok (12. sz.-tól német, neolatin ‚vendégek’)→ mezővárosi (oppidum: nincs fala), városi (civitas: fal veszi körül) kiváltságok
Falu, mezőváros, város
A szabad királyi város (teljes jog- és vagyonbiztonság) földesura a király volt, a mezővárosé egyházi vagy világi földesúr. A városok polgárainak több előjoguk volt. Mindkettő élénk kereskedelmet folytatott tágas piacterén.
Pásztortelepek: szórt fekvésűek. A kétlegelős vándorpásztorkodó nép lakóhelyei. A 13-14. sz.-ban a vlach pásztorok magashegyi nyári, síkvölgyi téli legelők közelében hozták létre telepeiket (pl. a Déli-Kárpátokban).
Praedium (többnyire világi földesurak kezén lévő kisebb településtípus): szolgák lakták. Lakosságát az ország széleinek betelepítése és a tatárjárás utáni munkaerőhiány elszívta. A praediumok zöme a 14. sz. végétől puszta vagy jobbágyok által lakott falu, kis része a földesúr tulajdonában maradt.
Vallási élet, házasság, család
Külföldre és hazánkban zarándokló magyarok
Hatalmaskodó oligarchák (Zách Felicián merénylete → Károly Róbert)
Az egyházi fegyelem meglazul ↔ eretnek flagellánsok önostorozó menetei
Mátyás és II. Ulászló uralkodása idején kb. 70 új kolostort alapítottak.
Az egyetemes egyházi törvényeket türelmes módon hazánkban is bevezették (pl. papi nőtlenség a felszentelt papokra vonatkozóan).
Társadalmilag egymáshoz hasonló jogállású, vagyonú felek egybekelése. Társadalmi mobilitást eredményezhetett a nem hasonló jogállású, vagyonú felek házasságkötése (pl. gazdag jobbágyfiú és szegényebb nemesi családok lányai)
Politikai megfontolásból házasodtak uralkodóink és gyermekeik (pl. II.András lánya, Erzsébet 4 évesen került jövendőbelije udvarába). A főurak ezt utánozták.
Vallási élet, házasság, család
A középkori család feje minden társadalmi osztálynál a férj, az apa. Családtagjaival szabadon rendelkezhetett. A család együtt bűnhődik a bűnös apával (pl. feleségei és gyermekei követik a rabszolgaságba az apát, Zách Felicián egész családját kiirtják).
A nemesi birtok fiágon öröklődik.
A 14. században bekövetkezik a nemzetségek felbomlása.
A halotti szertartás fénye az elhunyt társadalmi helyzetéhez igazodott.
Szerzetes- és lovagrendek
A kül. szerzetesrendek működése jell. volt a Mohács előtti Mo.-on.
A rendek tagjai a magasabb fokú lelki tökéletesség elérését tűzték ki célul (rendi szabályok + szüzesség, szegénység, engedelmesség).
Tevékenységeik: az egyházban végzett feladatok (szentmise, zsolozsma, elmélkedés), a nyugati termelési eljárások és a gyógyító növények termesztésének elterjesztése
Nursiai Benedek (6. sz.) készítette az 1. nyugati rendi szabályzatot → 996: a Szent Benedek-rend valószínűleg megtelepedett Pannonhalmán. A bencésekből kivált karthauziak Mo.-on a 13. sz.-ban Ercsiben és a Szepességben telepedtek meg, a 14. sz.-ban Felsőtárkányban alapítottak kolostort. Városlődi kolostorukban élt az Érdy-kódex névtelen karthauzi szerzője.
Szerzetes- és lovagrendek
A 11. sz.-ban a fo.-i Citeaux-ban alapított ciszterci rend (bencések kiágazása) Clairvaux-i Szt. Bernát és társai működésének köszönhetően rohamosan elterjedt Ny-on. Hazánkba a 12. sz.-ban jöttek, híres apátságuk: a mai Bélapátfalva.
A Szt. Ágoston szabályait továbbfejlesztő premontreiek voltak az elsők, akik a szerzetesi élet mellett lelkipásztori feladatokat is elláttak. Ez az előkelő kanonokrend még alapítója életében megtelepedett hazánkban. Ez is igazolja, hogy korán erős Nyi-i kapcsolataink voltak. Kolostoraik közül több hiteleshelyi tevékenységet folytatott. Az ágostonos kanonokok az alábbi közösségek tagjai lettek: stefaniták, johanniták, Szent Sír-kanonokrend, antonita rend, vilhelmiták (saújhelyi rendház).
Szerzetes- és lovagrendek
Pálos rend: Mo.-on alapították. A Pilis-hegyi Keresztúr lett a központjuk. Szt. Pál első remetéről nevezték magukat. 1352-ben Nagy Lajos alapította Márianosztrát. Megszerezték Szt. Pál földi maradványait.
A 13. sz.-ban alapított kolduló rend: ferencesek (minoriták). Női ága a klarisszák. Hittérítéssel (jászok, kunok) és a helyes életre buzdítással foglalkoztak. IV. Béla belépett a ferences harmadrendbe. Nagy Lajos nevelője a ferences Lackfi Dénes volt. Cseri barátok ↔ konventuális ferencesek. Részt vettek a törökellenes harcokban és a parasztfelkelésekben is.
Kolduló rend volt a domonkosoké is. Térítő-prédikáló rend volt. A népesebb városokban telepedtek meg. Hazánkban Magyarországi Pál alapította meg a szervezetet, s a kunok között térített. Margit, IV. Béla lánya is domonkos szerzetes lett. Minden alkalmas konventben studium generálét (iskola) szerveztek. Nagy hangsúlyt helyeztek a teológiai ismeretek magas szintű elsajátítására. Domonkos volt Julianus barát is, aki 1235-6-ban hírt hozott a Volga mellett maradt magyarokról.
Szerzetes- és lovagrendek
Johanniták:
Szt. János-lovagrend, ispotályos rend. Kezdetben a zarándokokat gondozták, majd a 12. sz.-ban lovagrenddé alakultak 3 osztállyal (lovagok, papok, szolgáló testvérek). Vörös köpenyükön fehér keresztet viseltek. A templomosokkal a tartárok ellen küzdöttek a muhi csatában. Uradalmaik főleg a Dunántúlon és Szlavóniában feküdtek.
Templomosok: nevüket a jeruzsálemi Salamon-templom helyén épült első rendházuk helyére vezették vissza. 3 osztályra tagolódtak: lovagok, papok, szolgálók). Betegápoló tevékenységüket feladva harcos renddé váltak. Fehér köpenyükön vörös keresztet viseltek. Óriási vagyonra tettek szert. Szembekerültek a fr. királlyal, feloszlatták őket.
Nem volt nemzetközi rend a Német Lovagrend. Hazánkba II. András telepített őket a kunok elleni védelem céljából. Később kiűzte őket az országból, mert vezetőjük a birtokaikat felajánlotta a pápának.
Szerzetes- és lovagrendek
Monostorok, kolostorok alapítása a középkori magyar királyságban, pl. I. István: Bakonybél, I. András: Tihanyi Apátság, I. Béla: Kolozsmonostor, I. Géza: Garamszentbenedek, Szent László: Szentjobb. 1241-2 folyamán kb. 40-et feldúltak, a 14. sz. végéig kb. 80 működött. A vezető szerep a pannonhalmi apátságé volt.
A mo.-i világi lovagrendek inkább politikai, mint vallási funkciót tölthettek be. Közép-Eu. legkorábbi világi lovagrendje a Károly Róbert által alapított Szent György-lovagrend (1326), amelynek fő funkciója a király őrzése és a lovagtársak (50 fő) segítése volt. Zsigmond király 1408-ban alapította a Sárkány-rendet (az ellenség megsemmisítése). A szövetség a napi politikában is szerepet játszott. 24 fős volt. Az alapítólevélben foglaltakat a király nem mindig tartotta be.
Irodalom
Korai magyar történeti lexikon. Szerk. KRISTÓ GYULA. Bp., 1994.
KÓSA LÁSZLÓ (szerk.) 2006. Magyar művelődéstörténet. Osiris Kiadó, Bp. 69-164. (harmadik kiadás)
Magyar Néprajz kötetei
