A közel nulla energiaigényű épületek energiaellátási lehetőségei

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei

2016. 01. 20


•

Készítette: Petrikó László - tanársegéd SZE Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék

2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei – jogszabályi háttér

• Jogszabályi háttér: • 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról • 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról • A 20/2014. (III. 7.) BM és a 39/2015 MvM (IX. 14.) rendelettel módosított 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei – jogszabályi háttér • Magyarország az Európai Uniós tagságából adódóan 2016. január 1-jétől hatályba lépteti a közel nulla energia igényű épületekre (a továbbiakban: KNE) vonatkozó követelményeket. Ezeknek a szabályoknak az épületek engedélyeztetése és kivitelezése esetén még nem minden esetben kell megfelelni; csak akkor, ha 2020. december 31-e után fog megtörténni az épület használatbavétele (hatóságok használatára szánt vagy tulajdonában lévő épületeknél 2018. december 31. után), és az építési engedély iránti kérelmet 2016. január 1-je után nyújtották be. • 2016. január elsejétől a BB és az annál jobb besorolású (pl.: AA) épületek elégítik ki a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményt. • • •

http://www.e-epites.hu/3702 Tájékoztató a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményekről (Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság) 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei – jogszabályi háttér • 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról: • (2)2 A rendelet hatálya nem terjed ki: … • f) műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.

2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei – jogszabályi háttér • 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról: 6. melléklet: A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje Sorszám

2. EP Összesített energetikai jellemző követelményértéke (kWh/m2a)

1. Rendeltetés

1.

Lakó- és szállás jellegű épületek tartalmazza a világítási energiaigényt)

(nem

2.

Iroda és legfeljebb 1000 m2 hasznos alapterületű helységet magukba foglaló kereskedelmi épületek (világítási energiaigényt is beleértve)1)

90

3.

Oktatási épületek és előadótermet, kiállítótermet jellemzően magukba foglaló épületek (világítási energiaigényt is beleértve)

85

100

2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei – jogszabályi háttér • 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról: 6. melléklet: A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje •

• •

1) Az épület 1. melléklet V. részében meghatározottak szerint hűtött helyiségeinek a hűtéssel ellátott hasznos alapterület hányadában további 10 kWh/m2a-vel való megnövelése megengedett. 2. Egyéb rendeltetésű épületek 2.1. Az 1. pontban meghatározottól eltérő rendeltetésű épületekre, épületrészekre az összesített energetikai jellemző követelményértékét a következők szerint az épület és épületgépészeti referencia rendszer alapján lehet meghatározni: 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei – jogszabályi háttér •

• •

• • • •

2.1.1. a fajlagos hőveszteség-tényező értéke a vizsgált épület, épületrész lehűlő felület (A) és fűtött terek levegő térfogat (V) arány függvényében a II. részben megadott követelményérték (az ott meghatározott előírásokat az összesített energetikai jellemző követelményértékének kifejezéséhez alkalmazni kell olyan mezőgazdasági ipari és műhely épületre, amelyben nincs huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség, továbbá a fajlagos hőtároló tömege szerint nehéznek minősülő épületeknél is); 2.1.2. az éghajlati adatok a 3. mellékletben megadottaknak felelnek meg; 2.1.3. a fogyasztói igényeket és az ebből származó adatokat – légcsereszám, belső hőterhelés, világítás, a használati melegvíz-ellátás nettó energiaigénye – az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia stb.) alapján a vonatkozó jogszabályok, szabványok, vagy ezek hiányában a tervezési programban meghatározottak szerint kell meghatározni; az épület szakaszos üzem korrekciós szorzójának értéke ? = 0,9. 2.2. Az ezen igények kielégítését fedező bruttó energiaigényt az alábbiakban leírt épületgépészeti rendszer adataival kell számítani: 2.2.1. a fűtési rendszer hőtermelőjének helye (fűtött téren belül vagy kívül) a tényleges állapottal megegyezően adottságként veendő figyelembe, 2.2.2. a feltételezett energiahordozó földgáz, 2.2.3. a feltételezett hőtermelő kondenzációs kazán, 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei – jogszabályi háttér • • • • • • • • • • • • •

2.2.4. a feltételezett szabályozás termosztatikus szelep 1 K arányossági sávval, 2.2.5. a fűtési rendszerben tároló nincs, 2.2.6. a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező (az elosztó vezeték fűtött téren belül vagy kívül való vezetése), 2.2.7. a vezetékek hőveszteségének számításakor az 55/45 °C hőfoklépcsőhöz tartozó vezeték veszteségét kell alapul venni, 2.2.8. a szivattyú fordulatszám szabályozású, a fűtővíz hőfoklépcsője 10 K, 2.2.9. a melegvíz-ellátás hőtermelője földgáztüzelésű kondenzációs kazán, 2.2.10. a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező, 2.2.11. 500 m2 hasznos alapterület felett cirkulációs rendszer van, 2.2.12. a tároló helye adottság (fűtött téren belül vagy kívül), 2.2.13. a tároló indirekt fűtésű, 2.2.14. a légcsatorna hőszigetelése 20 mm vastag, a nyomvonala a tényleges állapottal megegyezően adottságként veendő figyelembe. 2.3. A gépi hűtés energiaigényének számítását a 2. melléklet szerint kell elvégezni. 2.4. Az így meghatározott fajlagos éves bruttó energiaigény mínusz 10 kWh/m2a tekintendő követelményértéknek. 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei – jogszabályi háttér • 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról: 6. melléklet: A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje • IV. Felhasznált minimális megújuló energia részaránya • 1. Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított. A III. rész 2. pontjában meghatározott egyéb rendeltetésű épületeknél minimálisan alkalmazandó megújuló részaránynak nem kell meghaladnia a 25 kWh/m2-évet. A minimálisan alkalmazandó megújuló energiaigény mértéke a következő képlettel határozható meg: Esus min= 0,25 · EP méretezett, ahol

• Esus min: a minimálisan alkalmazandó megújuló energiaigény mértéke, • EP méretezett: a 2. melléklet XII. része szerint meghatározott az épület számított összesített energetikai jellemzője. 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei • Teendők a KNE követelmények biztosítása érdekében: • Az épület vagy épületrész összesített energetikai jellemzőjének csökkentése a 7/2006 (V. 24.) TNM rendeletben meghatározott követelményértékhez képest. • A szintén a 7/2006 (V. 24.) TNM rendeletben előírt 25% megújuló részarány biztosítása

• Épületgépészeti (az épületvillamosságot is beleértve) rendszerek, melyek megfelelő kialakításával a fentiek teljesíthetők: • • • •

SZELLŐZTETÉS KLIMATIZÁLÁS FŰTÉS EGYÉB (PL. VILLAMOS ENERGIA TERMELÉS, KERESKEDELMI HŰTÉS, SŰRÍTETT LEVEGŐ ELLÁTÁS STB.) 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - szellőztetés • SZELLŐZTETÉS: ablakszellőztetés vs. hővisszanyerővel ellátott mesterséges befúvó-elszívó szellőztetés • Utóbbival az épület vagy épületrész összesített energetikai jellemzője csökkenthető, a megújuló hányad nem biztosítható.

(Forrás: www.klima-pest.hu) 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - szellőztetés • SZELLŐZTETÉS: ablakszellőztetés vs. hővisszanyerővel ellátott mesterséges befúvó-elszívó szellőztetés • 1. példa: 120 m2-es családi ház, 3,0 m belmagassággal • Az energiahatékonysági rendelet értelmében az ablakszellőztetés kívánatos mértéke 0,5-szörös óránkénti légcsere, ami 3,00 m belmagasság esetén 180 m3/h térfogatáramot eredményez. Méretezési állapotban (-13°C külső hőmérséklet) ez 2,10 kW többlet hőigénnyel jár – a termikus burok transzmissziós hőveszteségén felül. Hővisszanyerős mesterséges szellőztetés esetén a megkövetelt térfogatáram 1,5×120=180 m3/h. Az előírt legalább 65%-os hatásfokú hővisszanyeréssel a friss levegő felfűtéséhez szükséges hőteljesítmény méretezési állapotban 0,74 kW, 90%-os hővisszanyerési hatásfok esetén pedig 0,21 kW. 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - szellőztetés • SZELLŐZTETÉS: ablakszellőztetés vs. hővisszanyerővel ellátott mesterséges befúvó-elszívó szellőztetés • 2. példa: 2000 m2-es irodaépület, 100 fő dolgozóval • Az energiahatékonysági rendelet értelmében az ablakszellőztetés kívánatos mértéke használati időben 2szeres óránkénti légcsere, ami 2,70 m belmagasság esetén 10.800 m3/h térfogatáramot eredményez. Méretezési állapotban (-13°C külső hőmérséklet) ez 126,0 kW többlet hőigénnyel jár – a termikus burok transzmissziós hőveszteségén felül. Hővisszanyerős mesterséges szellőztetés esetén a megkövetelt térfogatáram 25,2 m3/h/fő + 2,52 m3/h/m2, tehát 25,2×100+2000×2,52=7560 m3/h. Az előírt legalább 65%-os hatásfokú hővisszanyeréssel a friss levegő felfűtéséhez szükséges hőteljesítmény méretezési állapotban 30,87 kW, 80%-os hővisszanyerési hatásfok esetén 17,64 kW. 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - szellőztetés • SZELLŐZTETÉS: talajkollektorral megújuló módon csökkenthető a friss levegő téli felfűtéséhez és esetleges nyári lehűtéséhez szükséges teljesítmény

•LEWT direkt talaj-levegő hőcserélő •(Forrás: www.venti.hu) 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - szellőztetés • SZELLŐZTETÉS: talajkollektorral megújuló módon csökkenthető a friss levegő téli felfűtéséhez és esetleges nyári lehűtéséhez szükséges teljesítmény

•SEWT indirekt talaj-levegő hőcserélő •(Forrás: www.helios.hu) 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - hűtés • KLIMATIZÁLÁS: A kompresszoros hűtéssel biztosított nyári klimatizálás minden esetben növeli (rontja) az épület vagy épületrész összesített energetikai jellemzőjét, de • Irodaépületek esetében a hűtött alapterület arányában a követelményérték 10 kWh/m2a értékkel növelhető. • Hiánya szállás-, kereskedelmi-, kulturális- és bizonyos esetekben az oktatási épületek komfortfokozatát csökkenti, versenyképességüket ronthatja. 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - hűtés • KLIMATIZÁLÁS: kisebb épületek esetén jó, és az összesített energetikai jellemző értékét nem növelő megoldás a kútvizesés a passzív hűtés (a talajhő kompresszorüzem nélküli hasznosítása hűtésre)

• (Forrás: www.oktoklima.hu)

2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - hűtés • KLIMATIZÁLÁS: Adiabatikus hűtéssel nem növekszik az épület vagy épületrész összesített energetikai jellemzője

• Szellőztetés közvetett „adiabatikus” hűtéssel nyári üzemben • (Forrás: www.menerga.hu) 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • FŰTÉS: • A fűtési rendszer hőtermelőből, fűtési csőhálózatból és hőleadókból áll. A 25% megújuló hányad biztosítására – megfelelő hőtermelő alkalmazásával – a fűtési rendszer a legalkalmasabb, de • Meglévő épületek esetén a meglévő, megmaradó hőleadókhoz nem minden esetben illeszthető a korszerű, megújuló energiaforrást felhasználó hőtermelő.

2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőleadók: radiátorok • Korábbi építésű épületekben viszonylag magas fűtővíz hőfokra méretezték őket. Alacsony hőmérsékletű fűtővizet előállító hőtermelő nem biztos, hogy illeszthető hozzá.

• (Forrás: www.vogelundnoot.com) 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőleadók: padlófűtés • A nagy hőleadó felület miatt alacsony hőmérsékletű fűtővízzel (<45°C) működik, ezért az ilyet előállító hőtermelő illeszthető hozzá.

• (Forrás: www.rehau.com) 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőleadók: falfűtés • A nagy hőleadó felület miatt alacsony hőmérsékletű fűtővízzel (<35°C) működik, ezért az ilyet előállító hőtermelő illeszthető hozzá. • Nagy előnye, hogy kútvizes- vagy passzív hűtéshez is illeszthető

•

(Forrás: www.cozero.hu) 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőtermelők: cserépkályha • A sugárzó hő nagyon jó hőérzetet biztosít, de ha az égési reakció megszűnése előtt fojtjuk le a levegő útját, tökéletlen lesz az égés, CO keletkezik. • Égési levegő!!!

•

(Forrás: www.cserepkalyhas.net) 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőtermelők: kandalló, vízteres kandalló • A nyitott tűztér jelentősen lerontja a hatásfokot. Vízteres kivitelben hatékonyan rá tud segíteni az épület fűtési rendszerére. Égési levegő!!!

• (Forrás: www.tablazat.hu) 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőtermelők: vegyestüzelésű kazán • Akár egyedüli hőtermelőként is megállja a helyét. Kérdés, hogy a felhasználó elég környezettudatos, és nem éget el benne tüzifán kívül más éghető anyagot is?

• (Forrás: www.viz-gaz-futes.hu) 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőtermelők: pelletkazán • Jól automatizálható, viszonylag csekély az élőmunka igénye.

• (Forrás: www.webkazan.eu) 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőtermelők: faelgázosító kazán • Komolyabb az élőmunka igénye, mint a pelletkazán esetén, cserébe olcsóbb a tüzelőanyag. • Az égés mindig tökéletes és magas hatásfokú, viszont a megtermelt hőteljesítmény nem minden esetben egyezik a hőleadók által igényelttel, ezért mindig puffertartályt (~50 l/kW) kell alkalmazni.

• (Forrás: www.faelgazositokazan.org) 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőtermelők: levegő-levegő hőszivattyú • A hagyományos vagy inverteres split klímák, amennyiben hűtő-fűtő kivitelűek, fűtési üzemben levegőlevegő hőszivattyúkként üzemelnek.

• (Forrás: www.lg.com) 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőtermelők: a kompresszoros hőszivattyú működési elve

• (Forrás: gtsolar.hu)

2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőtermelők: a hőszivattyú fűtési és hűtési üzeme

2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőtermelők: levegő-víz hőszivattyú • A leadott teljesítmény érzékeny a külső hőmérséklet változására • Fagypont alatti hőmérsékleten deresedés


2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőtermelők: víz-víz hőszivattyú (kutas) • Egész fűtési szezonban egyenletesen magas teljesítménytényező (COP) • A lehűtött kútvizet vissza kell sajtolni (nyelőkutat is létesíteni kell)


2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőtermelők: víz-víz hőszivattyú (talajkollektoros) • Egész fűtési szezonban egyenletesen magas teljesítménytényező (COP) • Fagyálló keverék kering a csőhálózatban, épület alá nem kerülhet


2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőtermelők: víz-víz hőszivattyú (talajszondás) • Egész fűtési szezonban egyenletesen magas teljesítménytényező (COP) • Fagyálló keverék kering a csőhálózatban, épület alá nem kerülhet


2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőtermelők: hibrid hőszivattyú (levegő-víz hőszivattyú + kondenzációs kazán)

• (Forrás: www.daikin.hu)

2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőtermelők: hibrid hőszivattyú • Mindig az energetikai szempontból kedvezőbb berendezés üzemel

• (Forrás: www.daikin.hu)

2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőtermelők: gáztüzelésű abszorpciós hőszivattyú (levegő-víz) • A leadott teljesítmény – mint a kompresszoros levegő-víz hőszivattyú esetében – érzékeny a külső hőmérséklet változására

•

(Forrás: www.remeha.hu)

2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőtermelők: gáztüzelésű abszorpciós hőszivattyú (levegő-víz) • A külső hőmérséklettől függően a kondenzációs gázkazán hatásfokánál kb. 10-50%-kal magasabb „hatásfok” • Hűtési üzemben alacsony „hatásfok”

•

(Forrás: www.remeha.hu)

2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőtermelők: gázmotorral hajtott kompresszoros hőszivattyú • Magas- és alacsony hőfokú fűtővíz egyaránt rendelkezésre áll

2016. 01. 20

•

(Forrás: Épületgépészet 2000, Fűtéstechnika, Épületgépészet Kiadó Kft., 2000)

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőtermelők: biomassza fűtőmű (falufűtőmű)

•

Pornóapáti falufűtőmű (Forrás: www.bfh.hu)

2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőtermelők: biogáz tüzelőanyag szerves hulladék anaerob fermentációjából (oxigénhiányos erjesztés)

•

(Forrás: www.tankonyvtar.hu)

2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőtermelők: biogáz erőmű (kapcsolt hő- és villamos energia term.)

•

Pécs biogáz erőmű (Forrás: epulettar.hu)

2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei - fűtés • Hőtermelők: komposztkazán • Égés nélkül, a szerves hulladék bomlása során termelődő hőt lehet fűtésre hasznosítani. • Folyamatos törődést igényel, a megtermelt fűtővíz előremenő hőmérséklete alacsony (~40°C).

•(Forrás: kozossegek.atalakulo.hu; greenr.blog.hu)

2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei – egyéb megújuló energiaforrások • Napkollektor •

Használati melegvíz termelésre, uszodavíz fűtésre

•

Síkkollektor (Forrás: www.merkapt.siteset.hu)

2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei – egyéb megújuló energiaforrások • Napkollektor •

Használati melegvíz termelésre, uszodavíz fűtésre

•

Vákuumcsöves kollektor (Forrás: www.alternativenergia.hu)

2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei – egyéb megújuló energiaforrások • Napelem (napcella, fotovoltaik) • Egyenáramot termel, a váltakozó áramú fogyasztók ellátására ill. a közüzemi hálózathoz illesztés érdekében invertert kell alkalmazni

•

(Forrás: napelem.net)

2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei – egyéb megújuló energiaforrások • Napelem (napcella, fotovoltaik)

2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei – egyéb megújuló energiaforrások • Szélkerék (szélturbina)

• Vízszintes tengelyű szélkerék • (Forrás: www.biokontroll.hu)

Függőleges tengelyű szélkerék (Forrás: www.geothermia.hu) 2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei – egyéb megújuló energiaforrások • Vízikerék

• Szent Miklós Vízi- és Taposómalom (Forrás: www.mohacs.hu)

2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei – lakóépület (100 kWh/m2a) fűtővíz hőmérséklet

új építésnél alkalmazható?

felújításnál alkalmazható?

Ep értékét*

25% megújuló hányadhoz

Megjegyzés

délre tájolt ablakfelületek

IGEN

NEM

csökkenti

hozzájárul

naptér, tömegfal, Trombe-fal

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul

hővisszanyerős mesterséges szellőztetés

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

passzív hűtés

IGEN

IGEN

cserépkályha

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul

DE: ha az égés befejeződése előtt lefojtják, tökéletlen lesz az égés, szén-monoxid (CO) termelődik. ÉGÉSI LEVEGŐ!

építészeti, nem épületgépészeti eszköz NYÁRI ÁRNYÉKOLÁS NAGYON FONTOS!

nem járul hozzá nyitható ablakokat mesterséges szellőztetés esetén is biztosítani kell! nem járul hozzá

kandalló, vízteres kandalló

magas is lehet

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul

DE: nyitott tűztér esetén alacsony hatásfok. ÉGÉSI LEVEGŐ

vegyestüzelésű kazán

magas is lehet

IGEN

IGEN

csökkenti

hozzájárul

DE: ki garantálja, hogy műanyagot, traktorgumit nem égetnek el benne?

faelgázosító kazán

magas is lehet

IGEN

IGEN

csökkenti

hozzájárul

puffertartály (~50 l/kW) szükséges, nincs tökéletlen égés

pelletkazán

magas is lehet

IGEN

IGEN

csökkenti

hozzájárul

jól automatizálható, nincs tökéletlen égés

IGEN

IGEN

csökkenti

hozzájárul

hűtő-fűtő klíma, nyáron hűt, télen fűt

alacsony

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul

zaj- és kültéri elhelyezési problémák adódhatnak

magas is lehet

IGEN

IGEN

csökkenti

hozzájárul

a meglévő gáz csatlakozásról nem kell lemondani, mindenkor az energatikailag kedvezőbb üzem biztosított

alacsony

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul

magas szezonális teljesítmény-tényező

magas is lehet

IGEN

NEM

csökkenti

hozzájárul

a meglévő gáz csatlakozásról nem kell lemondani, DE komoly zajproblémák, csak nagyméretű társasházak esetén!

alacsony

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul

a meglévő gáz csatlakozásról nem kell lemondani, alacsony hőmérsékletű fűtés, zaj- és kültéri elhelyezési problémák adódhatnak

magas is lehet

IGEN

IGEN

csökkenti

hozzájárul

falu fűtőmű (pl. Pornóapáti), Mo.-n egyelőre elég ritka

napkollektor

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul

HMV-termelésre mindenképpen, fűtésrásegítésre korlátozottan ajánlott

napelem (napcella, fotovoltaik)

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul

szélkerék •

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul

levegő-levegő hőszivattyú levegő-víz hőszivattyú hibrid hőszivattyú (levegő-víz hőszivattyú + kondenzációs kazán) víz-víz hőszivattyú (kút, talajkollektor, talajszonda) gázmotorral hajtott kompresszoros vízvíz hőszivattyú gáztüzelésű abszorpciós hőszivattyú távhő biomassza fűtőműből

*A követelmény- vagy a referenciaértékhez képest

közüzemi hálózatra csatlakoztatva vagy sziget üzemben (utóbbi az akkumulátortelep miatt nem túl környezetbarát)

2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei – szállásépület (100 kWh/m2a) fűtővíz hőmérséklet



Ep értékét*



IGEN

NEM

csökkenti

hozzájárul


IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul


IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hűtés

IGEN

IGEN

növeli

cserépkályha

NEM

NEM


NEM

NEM


NEM

NEM

IGEN

IGEN


magas is lehet

pelletkazán

magas is lehet

Megjegyzés építészeti, nem épületgépészeti eszköz NYÁRI ÁRNYÉKOLÁS NAGYON FONTOS!

nem járul hozzá nyitható ablakokat mesterséges szellőztetés esetén is biztosítani kell! nem járul hozzá Kisebb épületekben passzív-, nagyobbakban aktív hűtés

csökkenti

hozzájárulhat

esetleg a közös használatú terekben, üzemeltetői felügyelettel

csökkenti

hozzájárul

kisebb szállásépületek esetén

IGEN

IGEN

csökkenti

hozzájárul


IGEN

IGEN

csökkenti

hozzájárul


alacsony

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul


magas is lehet

IGEN

IGEN

csökkenti

hozzájárul


alacsony

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul


magas is lehet

IGEN

NEM

csökkenti

hozzájárul

a meglévő gáz csatlakozásról nem kell lemondani, DE komoly zajproblémák, csak nagyméretű épületek esetén!

alacsony

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul


magas is lehet

IGEN

IGEN

csökkenti

hozzájárul


napkollektor

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul

HMV-termelésre, uszodavíz melegítésre mindenképpen, fűtésrásegítésre korlátozottan ajánlott


IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul

szélkerék

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul

levegő-levegő hőszivattyú levegő-víz hőszivattyú hibrid hőszivattyú (levegő-víz hőszivattyú + kondenzációs kazán) víz-víz hőszivattyú (kút, talajkollektor, talajszonda) gázmotorral hajtott kompresszoros vízvíz hőszivattyú gáztüzelésű abszorpciós hőszivattyú távhő biomassza fűtőműből

• * A követelmény- vagy a referenciaértékhez képest


2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei – irodaépület (90 kWh/m2a) fűtővíz hőmérséklet



Ep értékét*



IGEN

NEM

csökkenti

hozzájárul


IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul


IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

világítás

növeli

hűtés

IGEN

IGEN

cserépkályha

NEM

NEM


NEM

NEM

vegyestüzelésű kazán faelgázosító kazán

magas is lehet

pelletkazán

magas is lehet

hibrid hőszivattyú (levegő-víz hőszivattyú + kondenzációs kazán) víz-víz hőszivattyú (kút, talajkollektor, talajszonda) gázmotorral hajtott kompresszoros vízvíz hőszivattyú gáztüzelésű abszorpciós hőszivattyú távhő biomassza fűtőműből

NEM IGEN

építészeti, nem épületgépészeti eszköz NYÁRI ÁRNYÉKOLÁS NAGYON FONTOS!

nem járul hozzá jelenlét- vagy CO2-koncentráció érzékelő alapján változó mértékű nem járul hozzá

LED-fényforrások: hosszabb élettartam, kedvezőbb energiafogyasztás vs. magasabb ár

növeli, DE nem járul hozzá

DE a klimatizált területtel arányosan Ep követelményértéke 10 kWh/m2a értékkel növelhető

csökkenti

hozzájárul

kisebb (egyfelhasználós) irodaépület esetén

IGEN

IGEN

csökkenti

hozzájárul


IGEN

IGEN

csökkenti

hozzájárul


alacsony

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul


magas is lehet

IGEN

IGEN

csökkenti

hozzájárul


alacsony

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul


magas is lehet

IGEN

NEM

csökkenti

hozzájárul


alacsony

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul


magas is lehet

csökkenti

hozzájárul

levegő-levegő hőszivattyú levegő-víz hőszivattyú

NEM IGEN

Megjegyzés

IGEN

IGEN

napkollektor

NEM

NEM

napelem (napcella, fotovoltaik) •

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul

szélkerék

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul

* A követelmény- vagy a referenciaértékhez képest

falu fűtőmű (pl. Pornóapáti), Mo.-n egyelőre elég ritka a csekély HMV-fogyasztás miatt nem javasolt közüzemi hálózatra csatlakoztatva vagy sziget üzemben (utóbbi az akkumulátortelep miatt nem túl környezetbarát)

2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei – <1000 m2 kereskedelmi épület (90 kWh/m2a) fűtővíz hőmérséklet



délre tájolt ablakfelületek naptér, tömegfal, Trombe-fal

NEM NEM

NEM NEM


IGEN

KORLÁTOZOTTAN

világítás hűtés kereskedelmi hűtés cserépkályha kandalló, vízteres kandalló vegyestüzelésű kazán faelgázosító kazán pelletkazán levegő-levegő hőszivattyú levegő-víz hőszivattyú hibrid hőszivattyú (levegő-víz hőszivattyú + kondenzációs kazán) víz-víz hőszivattyú (kút, talajkollektor, talajszonda) gázmotorral hajtott kompresszoros vízvíz hőszivattyú gáztüzelésű abszorpciós hőszivattyú távhő biomassza fűtőműből napkollektor napelem (napcella, fotovoltaik) • szélkerék

IGEN

IGEN

alacsony

Ep értékét


Megjegyzés jellemzően egy üvegezett homlokzat, árnyékolás nehezen oldható meg, ezért nem célszerű délre tájolni

csökkenti

nem járul hozzá

a rendeltetés miatt a természetes szellőzés nem, vagy csak korlátozottan lenne megoldható

növeli

nem járul hozzá


növeli, DE nem járul hozzá ???

hozzájárulhat

nem hagyható el, DE a klimatizált területtel arányosan Ep követelményértéke 10 kWh/m2a értékkel növelhető a kereskedelmi hűtés kondenzációs hulladékhője fűtési szezonban fűtésre felhasználható

alacsony

NEM NEM NEM IGEN IGEN IGEN IGEN

NEM NEM NEM IGEN IGEN IGEN KORLÁTOZOTTAN

csökkenti csökkenti csökkenti csökkenti

hozzájárul hozzájárul hozzájárul hozzájárul

kisebb bolt esetén kisebb bolt esetén hűtő-fűtő klíma, nyáron hűt, télen fűt kisebb bolt esetén

magas is lehet

IGEN

IGEN

csökkenti

hozzájárul

kisebb bolt esetén

alacsony

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul


magas is lehet

IGEN

NEM

csökkenti

hozzájárul


alacsony magas is lehet

IGEN IGEN NEM IGEN IGEN

KORLÁTOZOTTAN IGEN NEM KORLÁTOZOTTAN KORLÁTOZOTTAN

csökkenti csökkenti

hozzájárul hozzájárul

kisebb bolt esetén falu fűtőmű (pl. Pornóapáti), Mo.-n egyelőre elég ritka a csekély HMV-fogyasztás miatt nem javasolt

csökkenti csökkenti

hozzájárul hozzájárul


magas is lehet magas is lehet


2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei – oktatási épület (85 kWh/m2a) fűtővíz hőmérséklet



Ep értékét



IGEN

NEM

csökkenti

hozzájárul


IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul


IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

világítás hűtés

IGEN

IGEN

cserépkályha

NEM

NEM


NEM

NEM


NEM

NEM


NEM

NEM

pelletkazán

NEM

NEM

levegő-levegő hőszivattyú


nem járul hozzá jelenlét- vagy CO2-koncentráció érzékelő alapján változó mértékű

növeli

nem járul hozzá


növeli, DE

nem járul hozzá

a nyári tanszünet okán el lehet tekinteni tőle, DE nem minden esetben és mindenhol

IGEN

IGEN

csökkenti

hozzájárul


IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul

kisebb oktatási épület esetén

hibrid hőszivattyú (levegő-víz hőszivattyú magas is lehet + kondenzációs kazán)

IGEN

IGEN

csökkenti

hozzájárul


víz-víz hőszivattyú (kút, talajkollektor, talajszonda)

alacsony

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul


magas is lehet

IGEN

NEM

csökkenti

hozzájárul


alacsony

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul


magas is lehet

IGEN

IGEN

csökkenti

hozzájárul

NEM

NEM

levegő-víz hőszivattyú

gázmotorral hajtott kompresszoros vízvíz hőszivattyú gáztüzelésű abszorpciós hőszivattyú távhő biomassza fűtőműből

alacsony

napkollektor napelem (napcella, fotovoltaik) •

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul

szélkerék

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul


falu fűtőmű (pl. Pornóapáti), Mo.-n egyelőre elég ritka a csekély HMV-fogyasztás miatt nem javasolt közüzemi hálózatra csatlakoztatva vagy sziget üzemben (utóbbi az akkumulátortelep miatt nem túl környezetbarát)

2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei – kulturális épület (85 kWh/m2a) fűtővíz hőmérséklet



Ep értékét



IGEN

NEM

csökkenti

hozzájárul


IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul


IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

világítás

növeli

hűtés

IGEN

IGEN

cserépkályha

NEM

NEM


NEM

NEM


NEM

NEM


NEM

NEM

pelletkazán

NEM

NEM

levegő-levegő hőszivattyú

növeli, DE


nem járul hozzá jelenlét- vagy CO2-koncentráció érzékelő alapján változó mértékű nem járul hozzá


nem járul hozzá hiánya az épület komfortfokozatát csökkenti, kisebbekben passzív h.

IGEN

IGEN

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul

kisebb vidéki kultúrházak esetén

hibrid hőszivattyú (levegő-víz hőszivattyú magas is lehet + kondenzációs kazán)

IGEN

IGEN

csökkenti

hozzájárul


víz-víz hőszivattyú (kút, talajkollektor, talajszonda)

alacsony

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul


magas is lehet

IGEN

NEM

csökkenti

hozzájárul


alacsony

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul


magas is lehet

IGEN

IGEN

csökkenti

hozzájárul


NEM

NEM

levegő-víz hőszivattyú

gázmotorral hajtott kompresszoros vízvíz hőszivattyú gáztüzelésű abszorpciós hőszivattyú távhő biomassza fűtőműből

alacsony

napkollektor


a csekély HMV-fogyasztás miatt nem javasolt


IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul

szélkerék

IGEN

KORLÁTOZOTTAN

csökkenti

hozzájárul

•



2016. 01. 20

A „közel nulla energiaigényű” épületek energiaellátási lehetőségei – egyéb épületek (referencia kritérium) • Bevásárlóközpontok: • Hidrobank rendszer: egy nagyobb levegő-víz vagy víz-víz hőszivattyú ill. egy nyitott rendszerű hűtőtorony a hőtermelő télen ill. nyáron, melyek a csőhálózatba (hidrobank hálózat) egész évben 25°C és 35°C közötti előremenő hőmérsékletű vizet táplálnak be. A hőleadók víz-levegő hőszivattyúk, melyek hőforrása a hidrobank hálózat.

• Ipari épületek: • Gyártócsarnokokat általában – a 20 W/m2 értéket meghaladó belső technológiai hőfejlődés miatt – nem szükséges tanúsítani. Ennek ellenére célszerű a technológiai hűtési- és a komfort fűtési rendszerek összekapcsolása, a sűrített levegőt termelő kompresszorok hulladékhőjének fűtésre, HMV-termelésre felhasználása. • Raktárcsarnok: nincs sem technológiai, sem hulladékhő. A 25% megújuló hányad legegyszerűbben tetőre telepített napelemekkel biztosítható. 2016. 01. 20


• KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

2016. 01. 20

A közel nulla energiaigényű épületek energiaellátási lehetőségei

Recommend Documents