A kutatóhelyeken létrejött szellemi termékek hasznosítása USA Az új technológiák kereskedelmi értékesítése nagyban hozzájárult az Egyesült Államok gazdasági fejlődéséhez, növekedéséhez. Az intézményesített technológia transzfer tevékenység a politikai reformok nyomán az elmúlt két évtizedben jelentősen megerősödött. A szellemi termékek hasznosítása tárgyában a kormányzati és egyetemi kutató helyek jelentik az eredmények forrását. Szövetségi és egyetemi technológia transzfer 2004. évi adatok szerint az amerikai ipar a 312,1 milliárdos teljes K+F mintegy 70 %-át produkálva a kutatás és fejlesztés legnagyobb beruházója. A szövetségi kormány 104 milliárd dollárt fordított kutatásra és fejlesztésre. Az elmúlt években az amerikai K+F területén a fejlesztés játszotta a vezető szerepet, ennek motorja jórészt az üzleti szektor volt. Az alapkutatás terepét az egyetemek jelentik. 2004-ben az USA 58,4 milliárd dollárt fordított alapkutatásra, 66,4 milliárdot az alkalmazott kutatásra, és 187,3 milliárd dollárt fejlesztésre. A szövetségi alkalmazott K+F (a szövetségi alapkutatás és a védelmi jellegű kutatás és fejlesztés nélkül) a legfontosabb a technológia transzfer szempontjából. Szakmailag az egészségügyi minisztérium témái és az élettudományok dominálnak, messze megelőzve más területeket. Az egyetemek 13700 találmány eredményeként 7200 szabadalmi kérvényt nyújtottak be, ami 3400 szabadalmat eredményezett 2003-ban. (Az USA Szabadalmi és Védjegy Irodájának listája szerint 2005-ben is, immár a 12. egymást követő évben a Kaliforniai Egyetem vezeti a legtöbb találmányi szabadalmat produkáló egyetemek csoportját 390 bejelentéssel. Az MIT 136 szabadalommal a második.) A kiemelkedő amerikai eredmények eléréséhez fontos a szövetségi törvényhozás technológia transzfert segítő tevékenysége is. Itt a magánipar és a szövetségi partnerek K+F együttműködési megállapodásának lehetőségét említhetjük példaként, esetleg azt az előírást, ami alapján minden szövetségi laboratóriumnak létre kell hoznia a saját technológia transzfer irodáját. Az ipar és az egyetem kapcsolatában a közvetlen ipari szponzorálás a leggyakoribb. Az ipar részesedése a teljes egyetemi K+F-ből mintegy 6-8 %. A legtöbb ipari támogatást az MIT és a Duke University kapta. Az egyetemek 2003-ban 866 millió dollárhoz jutottak a találmányok licenszének értékesítése nyomán royalty és más kifizetések formájában. Ez a teljes egyetemi kutatásnak mintegy 2-3 %-át jelentette. A bevétel nagy részét néhány licensz hozza. Kevesebb mint egy százalék éri el csupán az évi egymillió dolláros bevételt. A legtöbb egyetemi licensz iroda csak a kiadások fedezéséhez szükséges bevételhez jut. Egyetemi intézménynél keletkezett licensz alapján 1980-tól 2002-ig mintegy 3800 új céget hoztak létre. Ezek több mint fele működő vállalkozás volt 2002-ben. Újabban az egyetemek egyre több induló vállalkozásban szereznek törzsrészvényeket (a cégek mintegy 70 %-ában.) A regionális klaszterek fontos szerepet játszanak a kutatás értékesítésében. A csúcstechnológiai klaszterek az amerikai munkaerő 2,5 százalékát foglalkoztatják. Az NIH K+F támogatási
keretéből a kilenc legjelentősebb biotechnológiai központ ( Boston, New York, San Francisco stb.) közel 5 milliárd dollárral részesedik. Növekvő számú üzleti inkubátor segíti az induló vállalkozásokat. (2001-ben 950 inkubátor 35 ezer induló céggel állt kapcsolatban. Ez mintegy 80 ezer embernek jelentett munkát, és több mint 7 milliárd dollár bevételt generált. A biotechnológiai, orvostudományi inkubátorok a legeredményesebbek a támogatás megszerzésében, a szabadalmaztatásban és a licensz tevékenységben, de a szakterület sajátosságából adódóan náluk lassabban képződik a jövedelem, és lassabban nő a foglalkoztatottak száma is. Szellemi termék hasznosítása az egyetemeken Lényegében a Bayh-Dole Szabadalmi és Védjegy Törvény eredményeként az egyetemi intézmények egy erős technológia-licensz infrastruktúrája jött létre az Egyesült Államokban. /A Stevenson-Wydler Technológiai Innovációs Törvény és a Bayh-Dole Szabadalmi és Védjegy Törvényt lehetővé teszi a szövetségi kutatóhelyeken elért eredmények transzferjét, az állam által fenntartott és működtetett szövetségi K+F hasznosítását a kutató közösség, az ipar, valamint a szövetségi és helyi kormányzatok együttműködése révén./ Ma az USA-ban több mint 200 technológia transzfer iroda működik. A legsikeresebbek: MIT, Stanford University, Columbia University, University of California System. A szabadalmi és licensz irodákat a kutatási támogatásokkal és az ipari kapcsolatokkal foglalkozó egységekkel erősítették meg. A tevékenységet alapvető irányelvek mentén szervezik (szabadalmazás, licensz, törzsrészvény birtoklás, copyright, iparral való kapcsolatok és iparral való szerződéskötés). A szabályozással a kutatók jogait, az alapvető egyetemi értékeket védik, s egyben óvják az egyetemet az érdekütközésektől. A találmány kötelező átruházása az egyetemek egyik fontos előírása. A Kaliforniai Egyetemen pl. egy szabadalmi megállapodást kell aláírni, amiben a kutató vállalja, hogy minden potenciálisan szabadalmaztatható találmányt fölfed, s azzal kapcsolatban minden jogot az egyetemre ruház. Az állami egyetemeknek a közösséggel szemben kötelezettségeik vannak, kötelességük a kutatási eredményeket a köz javára fordítani. Az ipar bekapcsolását támogatják azon felismerés nyomán, hogy a kapcsolatokból az egyetemi kutatásnak haszna származik. A magánegyetemek az államiaknál határozottabbak az eredmények hasznosításában. A feltaláló anyagi kárpótlása kérdésében, vagy az induló vállalkozás törzstőke tulajdonlásában is sokkal rugalmasabbak. A kutatók számára a technológia transzferben való részvételt főleg a licensz díjakból való részesedés, és a jól fizetett konzultánsi lehetőség teszi vonzóvá. A Stanford Egyetemen a feltaláló a royalty egyharmadát, a Kaliforniai Egyetemen 35 %-át kapja a licensz bevételnek. Fontos kérdés a találmány bejelentése. A legjobb tanszékek, kutatócsoportok szeretnek a legkevésbé a kereskedelmi hasznosítással foglalkozni. Talán magyarázat erre, hogy a legtöbb találmány további K+F munkát igényel, mégpedig az alkalmazás irányában, ami már az eredeti kutatói céloktól távolabb áll. A technológia transzfer irodák rendszerének legnagyobb nehézsége a megfelelően képzett munkatársak biztosítása. A kutatási eredmények hasznosítása egyre összetettebb feladat, a
tudományos alapok megértésén kívül marketing és jogi ismeretek, valamint tárgyalási tapasztalatok is szükségeltetnek. Az amerikai technológia transzfer sikerét biztosító tényezők 1. A technológia transzfer finanszírozása A technológia fejlesztés korai fázisában a magán befektetők (business angels) jelentik a finanszírozás legfontosabb forrását. Az Egyesült Államokban az ilyen tőkeberuházásra már kétszáz fölötti számban állnak rendelkezésre befektetői csoportok. Adókedvezmények életbeléptetése nagyban hozzájárult ennek a támogatási formának a népszerűsítéséhez. A kockázati tőke cégek lényeges szerepet játszottak a csúcstechnológiai vállalkozások létrejöttében. A kisvállalatokkal kapcsolatos több évtizedes politika, a nyugdíjalapokra és a részvényvásárlásra vonatkozó szövetségi szabályozás könnyebbé tette a jelenlegi piac kialakulását. Az utóbbi években a beruházások mindinkább a kevésbé kockázatos végső fázisokra összpontosítanak. A banki előírások és a csőddel kapcsolatos szabályozás támogatja az egyéni beruházót. A vállalkozó nem kockáztatja házát és javait, ha az üzlet kudarcba fullad. Az ilyenfajta szabályozás élteti azt a nézetet, hogy az üzleti kudarc elfogadható velejárója a vállalkozásnak. 2. IPR politika Az amerikai szellemi tulajdon védelmének a U.S. Szabadalmi Törvény az alapja. 1950 óta a változtatások és a bírósági döntések sorozata jelentősen megerősítette a szabadalmi védelmet. A szövetségi kormány legfőbb eszköze a technológia transzfer elősegítése érdekében a szellemi tulajdonjogok átadása a szövetségi forrásokból finanszírozott kutatást és fejlesztést végző intézet (szövetségi intézet, magán cég) számára. Az intézmények szabadon dönthetnek a hasznosítás kérdésében, de a haszonból a feltalálónak is juttatni kell. (A Bayh-Dole törvényt egyértelműen sikeresnek tartják.) 3. Vállalkozás és oktatás A vállalkozás elterjedt az Egyesült Államokban. A felnőttek 6 %-a foglalkozik új cég indításával. A vállalkozás oktatása segített a megfelelő ismeretek terjesztésében. Több mint 1500 egyetem és főiskola kínál valamilyen jellegű képzést ezen a területen. A Babson College-nak van a legnagyobb és legelismertebb ilyen jellegű programja. 4. Kisvállalkozások segítése Az elmúlt évtizedekben az 1953-ban létrehozott Small Business Administration biztosította a kisvállalkozások számára a pénzügyi, technikai és vezetési segítséget. Az SBA legfontosabb szolgáltatásai: üzleti kölcsön, kölcsön garancia, katasztrófa kölcsön, valamint kockázati tőke. A Small Business Investment Company program hosszú távú kölcsönt és vezetési segítséget kínál a kisvállalatoknak, különösen a növekedési szakaszban. A Small Business Innovation Research program a szövetségi K+F pénzek megszerzését segíti. A Small Business Technology Transfer program azokat a cégeket támogatja, amelyek non-profit kutatóintézetekkel együttműködve indítanak kutatási projektet. Ezen két program keretében a K+F-re szánt szövetségi pénzek néhány százaléka áll rendelkezésre. Az SBIR program a 80-as évektől kezdve gyors fejlődésnek indult. 5. Más kormányzati kezdeményezések és programok Az Országos Kutatási Tanács (NSF) felügyeli az ipar és az egyetemek közös kutató központjait (Industry-University Cooperative Research Centers) és a mérnöki kutatási központokat (Engineering Research Centers). Jelenleg mintegy 50 IUCRS és 20 ERC van
az USA-ban. Az NSF ezekkel a programokkal az új kutatási területek együttműködésben történő művelését támogatja. Az iparvállalatoktól érkezik a támogatás nagyobb része. Alapvetően a központok fokozatos önállósodása a cél, amit egy tíz éves perióduson belül szeretnének elérni. Az Advanced Technology Programot a Kereskedelmi Minisztérium hozta létre. Ez egy PPP jellegű program, ami a nagy kockázatú kutatást támogatja azokon a területeken, ahol a technológiai fejlesztés eredményeként jelentős kereskedelmi haszonra lehet számítani. (Nem biztos, hogy a program túléli a Bush adminisztrációt. A program bírálói szerint túl nagy költésvetési pénzek segítik az alapvetően vállalati fejlesztéseket.) A BioShield projekt jó példája a K+F megrendeléseken keresztül történő innovációnak. A kormány hat milliárd dollárt fordít egy tíz éves perióduson belül a biológiai és vegyi terrortámadás elleni gyógyszerek, oltóanyagok kifejlesztésére. Ebben a konstrukcióban a kormány garantálja a piacot az innovatív technológiák számára A technológia transzfer gondjai A problémák között szerepel a kereskedelmi hasznosítás kedvezőtlen hatása az egyetemeken (mint például a növekvő titkolódzás, érdekek ütközése a kutatási eszközökhöz való hozzáférés kérdésében), a technológiai fejlesztés kezdeti szakaszának finanszírozása, új szellemi tulajdon védelmi törekvések, a technológia transzfer gyakorlatának javítása a jelenlegi jogi keretek között. A kutatóhelyeken létrejött szellemi termékek hasznosítására vonatkozó további adatok A State Science Technology Institute elkészített egy összefoglaló táblázatot az USA államai és régiói alapján, többek között az alábbi témákban: teljes kutatási ráfordítás, licenszek száma, licenszekhez viszonyított kutatási támogatás, teljes licensz bevétel, a bevételt eredményező licenszek száma, találmányok, szabadalmi bejelentések, elnyert USA szabadalmak, valamint 2004-ben engedélyezett technológiák száma. Az összefoglaló táblázat megtalálható: http://www.ssti.org/Digest/Tables/112105t.htm A U.S. Licencing Survey Summary 198 intézmény technológiatranszfer tevékenységét foglalja össze, a felmérés talán legfontosabb tényei: Az amerikai intézmények kutatás támogatása a 2003-as költségvetési évben 7,1%-kal növekedett, a munkatársak száma 4,9%-kal nőtt (ez jelenleg 4,3 főállású licensz alkalmazottat jelent irodánként). A találmányok közzététele az amerikai intézetek esetében 16871-re emelkedett (8,8%-os növekedés 2003-hoz képest), ugyanakkor a szabadalmak száma 6,4%-kal 3680-ra csökkent. Az amerikai intézetek közel 4800 új licenszt vagy opciót szereztek (6,1% növekedés 2003hoz képest), és ezek több mint kétharmada újonnan létesített, vagy már létező kisvállalathoz kötődik. Észak-Amerikában 2004-ben 462 új vállalat kezdte meg tevékenységét az egyetemi felfedezésekre alapozva. Ezek 74,5%-a az eredeti államban/régióban próbálkozik. A felmérésbe bekapcsolódók 1998 óta 3114 új termékkel jelentek meg a piacon. A tanulmányra vonatkozó bővebb információval az AUTM honlapja szolgálhat: www.autm.net NIH számok A legnagyobb szövetségi kutatás-finanszírozó intézmény, a Szövetségi Egészségügyi Intézetek
(NIH) technológia transzfer programja a legsikeresebb, eredményének 85 %-át a külső kutatóhelyek - egyetemek és kórházak - produkálják. Általánosan elfogadott, hogy a szövetségi támogatás (elsősorban az NIH-en keresztül) döntő jelentőségű volt az amerikai biotechnológiai ipar sikereiben. A 2005. évi költségvetési évben royalty formájában elért eredmények alapján közreadták az Országos Egészségügyi Intézetek (NIH) kereskedelmileg legsikeresebb 20 találmányának listáját. Az NIH kutatóinak iparral való kapcsolatát egy kiadós etikai vizsgálat nyomán újrafogalmazták. Ennek összefoglalója az alábbi címen található: Summary of NIH-Specific Amendments to Conflict of Interest Ethics Regulations http://www.nih.gov.about/ethics/summary_amendments_08252005.htm Az egészségügyi kutatásra vonatkozó teljes rendszabály a kormány közlönyében található: Federal Register Vol. 70, No. 168, August 31, 2005. Dr. Takács István TéT-attasé Washington
