a kultúra szigete
A MU SZÍNHÁZ EGYESÜLET 2015. június 1. és 2016. április 30. között zajló szakmai programjának bemutatása
• Előszó •
Mi a MU? A Mu a Távol-Keleten az öt elem egyike, a fa. A Mu-hoz az évszakok közül a tavasz, az égtájak közül a kelet, a színek közül a zöld társítható. A tibetiek szerint a Mu köti össze az eget a földdel. A táltosok szerint a Szíriusz csillagképből érkezettek a kultúra terjesztésével bízták meg a Mu-földieket. Egyes értelmezések szerint a Mu anyaméhet is jelent. A Mu maja szent iratok szerint egy elsüllyedt földrész, az emberi kultúra bölcsője. A MU egy Budapesten működő színház, amely nevében a Magyar Underground rövidítését is használja.
3
• A MU Színház rövid története • Előzmények (az 1980-as évek) A Kőrösy József utca 17. szám alatt 1982 tavaszán nyílt meg a Lágymányosi Közösségi Ház (LKH). A korábban pártházként működő épületben aktív klubélet indult be. A lakossági kulturális igényeket ellátó funkción (tanfolyamok, nyugdíjas rendezvények, gyermekprogramok és nyári szaktáborok) kívül táncházakat, koncerteket, kiállításokat, happeningeket, irodalmi esteket szerveztek a ház üzemeltetői, fellépési- és próbalehetőséget biztosítottak a korszak több, meghatározó zenekara számára: nyitottan fogadták az újító, progresszív művészi törekvéseket. Így a rendszerváltás környékén a közösségi házban találtak otthonra az állandó próba- és játszóhellyel nem rendelkező, független színházi és táncszínházi társulatok is.
A rendszerváltástól az önállósulásig (1991–2000) Ezek a csoportok minőségi, az adott társadalmi-politikai helyzetre reflektáló, nemzetközi színvonalú műveket hoztak létre megfelelő támogatottság és színházi infrastruktúra nélkül. Erre az igényre reagált az LKH, mikor keretein belül 1991-ben létrejött az első hazai kortárs művészeti befogadó színház. Alapítója és művészeti vezetője Leszták Tibor volt, aki ebben az időben népművelőként dolgozott a közösségi házban. Leszták a 90-es évek elején kialakult állami, önkormányzati pályázati rendszer lehetőségeit kihasználva belekezdett egy markáns profilú műsorszerkesztésbe, illetve az ezt kiszolgáló alapvető színháztechnikai háttér kialakításába. A “MU Színház” nevet viselő program megvalósítására elnyert pályázati összegek felhasználásával az LKH üres nagyterméből egy emelt nézőtérrel rendelkező, professzionális hangosítási és világítási rendszerrel felszerelt színházi tér alakult ki. A Közösségi Ház műsorán pedig, a korábbi funkciók megtartásával párhuzamosan, egy kortárs táncszínházi, drámai és zenei produkciókat tartalmazó program jelent meg és töltött be egyre nagyobb szerepet. Így jött létre az akkoriban még szokatlan, Magyarországon teljesen újszerű színházi modell: a független, egyesületi formában működő, pályázati pénzekből fenntartott befogadó színház modellje, amely az ún. struktúrán kívüli alkotói kör számára biztosított megmutatkozási lehetőséget. E profil beindításával olyan szakmai munka vette kezdetét, amely érezhetően és mérhetően valós társadalmi igényeket elégített ki, gazdagította a hazai művészeti életet, színesítette a XI. kerület kulturális kínálatát és megújította a hazai színházi közeget. A pályázati rendszer változása, a színházban tevékenykedő művészek és együttesek önállósulási törekvései, valamint egyéb racionális megfontolások eredményeként 1994. február 19-én független és non-profit jelleggel megalakult a MU Társulat Kulturális Egyesület, későbbiekben MU Színház Egyesület. Alapító tagjai a színház munkatársai voltak, illetve a színházhoz közeli művészek közül kerültek ki. A színház művészeti vezetője Kovács Gerzson Péter táncos, koreográfus, egyebek mellett a legjelentősebb európai kortárs tánc hálózat, az Aerowaves magyarországi képviselője lett, akinek karakteres és lendületes vezetése alatt a MU Színház a nemzetközi táncszcéna ismert és elismert tényezőjévé vált. 4
MU Színház – a befogadó színház (2000–2009) 1999-ben a XI. kerület akkori vezetése úgy döntött, hogy az LKH épületegyüttesét piaci körülmények között hasznosítja és a helyet jogutód nélkül megszünteti. Ekkor a MU stábja, a színházhoz kötődő művészek, magánszemélyek és támogatók kidolgoztak egy, a MU Színház önálló működését tartalmazó tervet, melynek értelmében az egyesület a korábbi kulturális szolgáltató funkció megtartása mellett megpróbálkozik az épületegyüttes piaci viszonyok között történő működtetésével. Az önkormányzattal való sikeres megállapodást követően, 2000. január 1-től a MU Színház Egyesület önállóan működteti az épületet. Az 1200 négyzetméter alapterületű épületben jelenleg egy színházterem, egy stúdió, két próbaterem és egy kávézó működik. Ebben az időszakban is leginkább a hazai és nemzetközi kortárs tánc, színházi és zenei élet, valamint a képzőművészet és irodalom meghatározó alkotói, előadóművészei jelentek meg a MU színpadán. A számtalan befogadott előadás, kiállítás, koncert és fesztivál mellett a MU önálló szakmai programokat is létrehozott. 2005-ben a Trafó Kortárs Művészetek Házával közösen táncalkotói díjat alapított: a Lábán Rudolf-díjat szakírókból és kritikusokból álló kuratórium ítéli oda azóta is az adott évad legjobb koreográfusainak. A színház saját, negyedévente megjelenő kiadványa a Parallel - Kortárs Művészeti Magazin. A MU 2005-ben Pro Cultura Urbis díjat kapott, a kortárs tánc számára otthont teremtő, közönséget vonzó színház létrehozásáért, a táncszínházi produkciókat ösztönző és népszerűsítő tevékenységéért. Leszták Tibor (1955–2008), a színház alapítójának és művészeti vezetőjének munkáját 2006-ban állami kitüntetéssel, Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel ismerték el, majd 2009-ben a Magyar Táncművészek Szövetsége posztumusz életműdíjat ítélt oda számára.
MU Színház – a befogadó és közösségi színház (2009– ) Leszták Tibor 2008-ban elhunyt, de az általa alapított intézmény ma is sikeresen működik. Erős Balázs, a színház jelenlegi művészeti vezetője jelentősen átalakította a befogadási struktúrát, és a tevékenységet közösségi színházi funkcióval bővítette ki. 2009-től a színházi nevelési projektek kiszélesítésével előtérbe került a színház társadalmi és szakmai felelősségvállalása, azon belül is a közösségteremtés. Közösségi színházi projektek keretében már több civil közösséggel dolgozott együtt a MU, tantermi előadásokon és komplex színházi nevelési programokon keresztül pedig számos budapesti, valamint vidéki általános- és középiskolával működött együtt. Mára a színház célja a befogadás mellett saját előadások, színházi nevelési programok, társadalmi felzárkóztató és konvertáló programok létrehozása. A MU Színház missziója, hogy bebizonyítsa: a színház nem csupán a passzív szemlélődés, hanem az aktív részvétel, a cselekvés fóruma is lehet.
5
• Bevezető •
MU, a kultúra szigete projekt ismertetője
Az utóbbi évek történései egyértelművé tették, hogy mind a tradicionális színház fogalmát és szerepét, mind a szakma határait újra kell gondolni. A színház – nemzetközi szinten is – egyik legfontosabb alapkérdése lett: mit jelent a jövőben az a szó, hogy „színház”, mit jelent színházban alkotni, gondolkodni? A MU a befogadás mellett közösségi színházi funkcióval egészítette ki működését. Ennek egyik legfőbb okai azok a társadalmi jelenségek voltak, amelyek leginkább a közösségek létezését, a közösségi értékek felbomlását eredményezték. A 2008-as gazdasági összeomlás társadalmi válságot is hozott magával: társadalmi és közösségi szinten is egyre jellemzőbb az előítélet, a kirekesztés, a gyűlölet, az erőszak. Mindez a rombolás oda vezethet, hogy az egyén, bezárkózva saját világába, elfordul minden közösségi aktivitástól. Éppen ezért éreztük azt, hogy e folyamat ellen a magunk eszközeivel tennünk kell. A színházi kommunikáció akkor lehet értelmes és hasznos, ha az embereket cselekvésre ösztönzi, és ha olyan térben, környezetben történik meg, amelyben mindenki számára biztosított a megélés lehetősége. A megélt tér élményekre, a személyességre, az interakcióra épít. Ezen keresztül igyekszünk valódi találkozásokat generálni, amelyek révén az emberek egymással kommunikálnak, sőt egymástól tanulnak, miközben kreativitásukat használjak. E találkozások kitűnő terepe a közösségi színház minden egyes formája. Azt, hogy mit nevezünk közösségi színháznak, nehéz egyértelmű definícióval bemutatni. Gyakorlatilag nincs hazai szakirodalma, módszertani szempontból még nem készült el egy átfogó elemzése a műfajnak. Megnehezíti ezt a vállalást az, hogy a közösség a társadalomtudományok számára egy igen „problémás” fogalom, rengeteg irodalommal, tanulmánnyal, vitával, véleménnyel, ellenvéleménnyel. Éppen ezért e kiadvány keretében nem is vállalkoznánk ennek bemutatására, a közösségi színház fogalmának pontos meghatározására. Inkább szempontokat adunk meg, hogy egy közösségi színházi projektet mi alapján definiálunk: · részvételen alapuló színházi kommunikációra épít, · vagy egy adott közösség számára készül, vagy a kreativitásra építve a civilek és az alkotók közreműködésével a közös alkotás lehetőségét kínálja fel, · a megcélzott közösség tagjai elkerülhetetlenül interakcióba lépnek egymással, · passzív szemlélődés helyett inkább a tett, a cselekedet és a részvétel gesztusát kínálja a befogadó számára. 6
Az utóbbi években nemcsak befogadtunk, hanem mi magunk is generáltunk ilyen tevékenységeket. Három tantermi színházi előadásunk készült például 2010 és 2012 között, amelyeket leginkább újbudai, valamint vidéki iskolákban játszottunk. Témáink a következők voltak: a születés (Születés), az erőszak (Erőszak), és az előítéletek (Pirézek). Ezek az előadások a történetek elmesélése helyett konkrét tudásanyag átadásával, és sok kis jelenettel a program címéül is szolgáló témát ismertette meg a gyerekekkel, vagy az adott probléma okait, megjelenési módjait mutatta be, és megoldási javaslatokat kínált prevenciós jelleggel két tanóra keretében. Nemcsak fiataloknak kínálunk, kínáltunk speciális foglalkozásokat. 60+ programjaink a kerület civil, nyugdíjas közösségeinek készülnek. A Katona József Színházzal a 2012/13-as évadban közösen bemutatott Hátra arc! intergenerációs előadás szereplői 60 év feletti és 18 év alatti civilek voltak. Táncórák idősebbeknek címmel pedig heti rendszerességgel táncművész által tartott mozgásórát kínálunk a korosztálynak. A 2013/2014-es évadban előtérbe került működésünkben a társadalmi és szakmai felelősségvállalás, azon belül is a közösségteremtés, közösségfejlesztés, a kreativitás fejlesztése, a civil párbeszédek kezdeményezése: a Norvég Civil Támogatási Alap segítségével megvalósuló Roseto-projekt során a kirekesztés témájával foglalkoztunk. Célunk e programmal a XI. kerületi civil társadalom, közösségek fejlesztése, a lakosok kommunikációs képességeinek, ezáltal önszerveződő képességeinek javítása, hosszabb távon az egész kerület közösségi életének javítása: együttműködések erősítése, a tolerancia és a társadalmi elfogadás, valamint a demokratikus jogok gyakorlásának ösztönzése volt. A projekt során három kerületi civil közösséggel, szervezettel dolgozott együtt három drámapedagógus: egy diák közösséggel, egy nyugdíjas közösséggel, és egy álláskereső, kisgyermekes anyukákat tömörítő csoporttal. A program havi rendszerességgel meghirdetett foglalkozások keretében valósult meg; második felében pedig színházi forma keretében, közös fellépésre biztosított lehetőséget a csoportoknak a MU. A MU, a kultúra szigete projektünkben négy közösséggel foglalkoztunk a kultúra témája kapcsán, de nemcsak a kerületben, hanem három vidéki helyszínen is (Tiszalúc, Celldömölk, Inárcs). A célcsoportunk a nyugdíjasok voltak, pontosabban a 60-90 év közötti civilek (a tiszalúci csoportban helyi fiatalok is részt vettek a munkában – a szerk.). Fontosnak éreztük, hogy e célcsoport tagjait aktivizáljuk, társadalmi szerepvállalásukat erősítsük. A közösségek – egy kivételével – e projekt miatt jöttek létre, volt, ahol nehezebben, volt, ahol könnyebben. De mindegyik csoport a projekt előrehaladtával aktív, nyitott és erős közösséggé formálódott. Mind a négy helyszínen havi rendszerességgel tíz hónapon keresztül foglalkozásvezetők segítségével dolgoztunk. A foglalkozások kiindulópontja a kultúra témája volt: mit is nevezünk kultúrának, hogyan definiálnánk, mit jelent számunkra és mit okoz hiánya? Kiindulópontként egy történetet, egy mondát is felkínáltunk a csoportoknak, méghozzá a MU, a kultúra szigete mondáját. „1870-ben James Churchward angol ezredes egy templomban több táblácskára bukkant, amelyek egy rendkívül régi nyelv írásait tartalmazták. A főpap felfedte neki, hogy a szent táblákat a Hét, „Naacal”-nak nevezett Testvér írta, akik a Mu kontinensről jöttek, hogy elhozzák a tudományokat, a vallást és a szent írásokat. A táblácskák szerint az ember először a Mu földrészen jelent meg, amely egy nagy katasztrófa következményeként elsüllyedt a Csendes-óceánban. Különböző emberek lakták, ám a fehérek kezében volt a hatalom, akik egyetlen istent imádtak „Ra Nap” néven. Mu lakosai gyarmatosították Dél-Amerika nagy részét, és eljutottak Közép-Ázsiáig, valamint Kelet-Európáig. Mintegy 13 000 évvel ezelőtt, hatalmas vulkánkitörések következtében a Mu elmerült, olyan erejű tengerrengést idézve elő, amely hatással volt az egész bolygóra. Vagyis e feltevés szerint az emberi kultúra kialakulásának helyszíne, őse lehetett a Mu.” 7
• A PROJEKT ADATAI • STÁB • Projektvezető (1 fő) • Pénzügyi munkatárs (1 fő) • Foglalkozásvezető-előadás rendezője (4 fő) • Foglalkozási asszisztens-előadás asszisztense (4 fő) • Önkéntes (4 fő) • Grafikus (1 fő) • Szervező (1fő) ÖSSZESEN: 16 fő ESEMÉNYEK, INDIKÁTOROK • Közösségszervezői workshop 20-25 fő részvételével • 4x20 foglalkozás, összesen 160 órában • Foglalkozás résztvevői: szépkorúak, 8-19 fő csoportonként • Havi konzultáció a foglalkozásvezetők és a projektvezető között • Prezentációs találkozások a résztvevők és a foglalkozásvezetők között a négy helyszínen • Közösségi workshop a résztvevőknek 60-70 fő részvételével • 4 közösségi színházi előadás létrehozása a helyszíneken • A Részvétel Hete zárórendezvény, együttműködve a Káva Kulturális Műhellyel • Kiadvány
Közös beszélgetések mentén kezdődtek el a foglalkozások, amelyeket közösségi, szituációs játékok követtek nagy, illetve kis csoportokban. E játékokban felhasználtuk a TIE, a fórumszínház, a részvételen alapuló színházi formák módszereit. A foglalkozások menetét megszakítottuk egyéb programokkal: a projekt elején közösségszervezési workshopot tartottunk a projektben résztvevő civil szervezetek tagjainak, képviselőinek állandó szakmai partnerünk, a Káva Kulturális Műhely segítségével. A 10 hónapos időszakban beiktattunk nyilvános foglalkozást (Színházak Éjszakája), prezentációt (OPEN Nemzetközi Közösségi Színházi Fesztivál) egy-egy kiemelkedő színházi esemény kapcsán. Havi rendszerességgel konzultáltunk a foglalkozásvezetőkkel, valamint négy alkalommal a foglalkozásvezetők a helyszíneken beszélgettek az adott közösség tagjaival. Ennek lezárásaként márciusban minden résztvevő jelenlétével egy közösségi workshopot, találkozót tartottunk Inárcson. A foglalkozások mentén pedig, a projekt 11. hónapjában mindenhol elkészült egy-egy közösségi színházi előadás, amelyeket egy saját szervezésű rendezvény (A Részvétel Hete) keretében mutattunk be áprilisban a MU Színházban. Kiadványunk a MU, a kultúra szigete projekt bizonyos fázisait mutatja be. A négy település résztvevőivel készítettünk interjúkat, amelyek során a projekt legfontosabb szakaszaira, valamint következményeire fókuszáltunk. A foglalkozásvezetőkkel készített interjúkban leginkább szakmai kérdéseket, illetve a foglalkozások alapján készült közösségi színházi előadásokat érintettük. Ennek nyomán próbanaplókat is vezettünk, amelyekbe bepillantást engedünk e kiadványban. Ezenkívül fotókkal igyekszünk minél pontosabb képet adni a projektről. Meggyőződésünk, hogy a színház nagyszerű terep egy közösség, valamint az egyéni képességek fejlesztésére, a kreativitás aktivizálására. A közösségi terek innovatívak, az alulról jövő kezdeményezéseknek is lehetőséget adnak, miközben az alkotás, a kreativitás fontosságát helyezik előtérbe. A MU olyan szociális és közösségi térré is kíván válni, melyben az alkotások, programok révén a megélés és a cselekvés lehetősége is elérhetővé válik a civilek számára. Célunk, az innovációra és kreativitásra építve, hogy egy önálló és eleven kultúra létrehozásában és működtetésében tevőlegesen is részt vegyünk. Reméljük, projektünkkel sikerült ezt a célt teljesíteni! Erős Balázs projektvezető
CÉLOK • A 60 év feletti korosztály humán és kulturális értékeinek továbbvitele, ezáltal az egyéni kommunikációs valamint kapcsolatteremtő képességek fejlesztése • A résztvevő települések (Budapest/Újbuda, Inárcs, Celldömölk, Tiszalúc) közösségi életének fejlesztése, az ott élő lakosok emberi kapcsolatainak javítása • A generációs problémák enyhítése a kommunikációs képességek javításával • Új, jól hasznosítható közösségszervezési módszer átadása, a civil szervezetek és csoportos érdekképviseletek szakmai erősítése • Tudásátadás, tapasztalatcsere
8
9
• Budapest/Újbuda •
ELHELYEZKEDÉS Újbuda Budapest XI. kerülete, Magyarország északi részén található. KOORDINÁTÁK é. sz. 47° 28´ 30˝, k. h. 19° 02´ 24˝ TERÜLET 3 349 hektár LAKOSOK SZÁMA Lakónépesség: 152 620 fő, Magyarország népességének 1.55%-a. SZÉPKORÚ LAKOSOK SZÁMA Kb. 40 000 fő, amely Újbuda lakosságának 26,2 %-a. NÉPESSÉG ÉVES VÁLTOZÁSA [2011-2015] +1.61 %/év
10
11
Still Tamásné Ladányi Zsóka Terék Kati Kabai Erzsébet
Kovács Zoltánné Kiss Károly Velancsics Gabriella Gárdos Mari
Önmagunktól is meglepődünk
Csoportos interjú/Budapest 2016I02I26 Jenes Eszter Horváth Lászlóné Vaszilievits-S. Györgyné
Dr. Konkoly Thege Marianne Fullár Gyula Kaposvári Mari
Radvánszki Katalin Horváth László
MU SZÍNHÁZ Milyen élmény, gesztus, jelenet jut elsőként eszetekbe, ami a projekt kilenc hónapjához köthető? VELANCSICS GABRIELLA Elindult a projekt, és még nem lehetett tudni róla semmit, csak hogy a kultúráról fog szólni. Ez nagyon nagy anyagot takar, ezért kérdéses volt számomra, honnan fogjuk indítani a foglalkozást. Bandónak (Sereglei András, színész-drámatanár, a budapesti foglalkozások vezetője – a szerk.) azonban egy zseniális kezdőmondata volt. Azt kérdezte, hogy el kell-e pusztítani a kultúrát ahhoz, hogy új kultúrát teremtsünk? Ezzel beindította a fantáziánkat. Jöttek az igenek és a nemek, az ellentétek és a rábólintások, elkezdtünk gondolkodni. Mindenki megosztott a kultúráról egy-egy ötletet, gondolatot, aminek az eredményeképpen a kétórás foglalkozás végére kiderült, hogy nem lehet egy mondattal megfogalmazni, hogy mi a kultúra, hiszen minden az. A viselkedés, az étkezés, a művészetek… Nekem nagyon tetszett ez a beszélgetés, új gondolat volt számomra, hiszen otthon, a családi beszélgetésekben, főzéskor, takarításkor nem jut eszembe, hogy ezen gondolkozzam. Viszont a foglalkozás a kultúrára terelte a gondolatainkat, véleményt várt mindenkitől. KISS KÁROLY Szintén a kultúra kapcsán mondanunk kellett egy-két szót, amit végül Bandó felírt a táblára egy bizonyos rendszerben.
12
13
Ezeket a szavakat próbáltuk meg összekapcsolni, amiből egy olyan érdekes összefüggésrendszer rajzolódott ki a kultúráról, amire szerintem külön-külön egyikünk sem gondolt volna.
tehát nem lehet egy mondatban megfogalmazni, és az benne a jó, hogy ennyi minden belefér. Ettől lesz izgalmas és jó a játék.
DR. KONKOLY THEGE MARIANNE Én újonnan csatlakoztam hozzátok. (A csapat nagy része már közel négy éve dolgozik együtt különböző közösségi színházi projektekben. – a szerk.) A legnagyobb élmény számomra ez az úgynevezett brainstorming, amit itt művelünk. Kapunk egy feladatot, amit három-négy fős csoportokban kell megoldanunk. Létre kell hozni egy jelenetet, megteremteni egy szituációt, ami nagyon jó gyakorlat az együtt gondolkodásra, a csapatmunkára, egymás inspirálására.
MU SZÍNHÁZ A csoportotok annyiban különbözik a többi csoporttól, hogy ti már dolgoztatok együtt, többek között a Roseto-projekt kapcsán. Láttok valamiben különbséget a mostani és a Roseto-projekt között?
KOVÁCS ZOLTÁNNÉ ÁGI Mindig változó csoportokban csináljuk a feladatokat, ezáltal mindig mással kerülünk kapcsolatba. Itt nem lehet hibázni. Az ember elmondja, amit a legjobbnak lát, a másik reagál rá, mond valamit a harmadik, és ebből egy csoda áll össze. Egy kis ajándék számomra ez a hely.
KAPOSVÁRI MARI A Roseto-projekt három korosztálynak szólt: gyerekeknek, kisgyerekes anyukáknak és nekünk. Most azonban a saját korosztályunk vesz részt a projektben.
STILL TAMÁSNÉ ANNI Anélkül, hogy a költő kérdését bárki feltette volna, hogy „A játszótársam mondd, akarsz-e lenni?”, mégis játszótársai vagyunk egymásnak, és nagyon jó dolog játszani. TERÉK KATI Itt mindenkinek sikerült levetkőznie a gátlásait. Idegenként jöttünk ide, mindenki idegen volt a másik számára. Mára úgy tudunk jeleneteket csinálni, hogy közben őszintén kimutatjuk az érzéseinket, ami számomra nagyon döbbenetes.
VELANCSICS GABRIELLA Itt tényleg csak magunk vagyunk, a kultúra szigete projekt csak rólunk szól, így több játékosságot, fantáziát enged meg nekünk, ami miatt én jobban érzem magamat ebben a projektben. GÁRDOS MARI Mostanra jobban bízunk Bandóban. Felszabadultabban játszunk, mert tudjuk, hogy ebből majd valami jó lesz. MU SZÍNHÁZ Az újonnan csatlakozóknak mennyire volt nehéz beilleszkedni egy olyan csapatba, akik már több éve dolgoznak együtt?
HORVÁTH LÁSZLÓ Bandó azt kérdezi minden foglalkozás elején, hogy mi a legjobb dolog, ami azóta történt veled, amióta utoljára találkoztunk. Szerintem ez egy óriási ötlet, hiszen az ember arra kényszerül, hogy a jó élményeken gondolkozzon, és ne a rosszon rágódjon.
HORVÁTH LÁSZLÓ Nagyon kellemes fogadtatásban volt részünk, mosolygós, kellemes emberekkel ismerkedtünk meg. Sajnos akárhova megyek, az emberek nagy része általában savanyú.
LADÁNYI ZSÓKA Engem az ragadott meg, hogy a nonverbális kifejező képességünk is sokat fejlődött. Volt olyan feladatunk, amiben szavak, megszólalás nélkül bizonyos kapcsolatokat kellett megjelenítenünk.
MU SZÍNHÁZ Azok számára, akik már régóta részt vesznek a közös munkában, a játék mostanra természetessé vált. Nektek, mint újonnan csatlakozóknak, furcsa volt, hogy játszani kell?
JENES ESZTER Nekem az tetszik, hogy itt újra gyerekek lehetünk.
HORVÁTH JUDIT Igen, nagyon-nagyon furcsa volt, mert az utóbbi években nem volt körülöttem olyan társaság, akik hasonló dolgokat csináltak volna. Most egy olyan közegbe kerültünk bele, ahol teljesen más módon kellett megnyílni és kinyílni. Ez számomra az első néhány alkalommal nagyon nehéz volt, vagy inkább furcsa. Ami még nehézséget jelentett, hogy hogyan lehet eljátszani a kapott feladatokat? Itt nem azt várják tőlem, hogy profi színész módjára adjak elő, nem kell szégyellnem, hogy nem tudok annyira szépen beszélni. Nagyon jó, hogy ami belülről jön, azt itt ki lehet mondani.
KAPOSVÁRI MARI Játszani jó, ezért vagyunk itt együtt. Mindnyájunknak ajándék, hogy szabadon tudunk játszani egyegy gondolattal. Engem a kultúra kérdése a projekt kezdete óta foglalkoztat. Rajzoltunk emblémákat, próbálkoztunk a kultúra megfogalmazásával, mindegyik jó volt és egyik sem. Nekem valahogy egy viszonyrendszert jelent a kultúra: az embernek a természethez, a társadalom tagjaihoz és önmagához való viszonyát jelenti. Ezt a viszonyrendszert 14
GÁRDOS MARI Amikor először találkoztunk a Roseto-projekt kapcsán, még mindenki idegenkedett. Ehhez képest mostanra felszabadultan, élvezettel játszunk.
15
MU SZÍNHÁZ Volt-e valamilyen elvárás, vagy esetleg előítélet – ezt főleg azoktól kérdezem, akik a Rosetoban is részt vettek – a projekttel kapcsolatban?
FULLÁR GYULA Annyira motiválnak minket a feladatok, hogy még önmagunktól is meglepődünk. MU SZÍNHÁZ Van esetleg olyan tudás, vagy tapasztalat, amit a mindennapokban is tudtok használni?
TERÉK KATI Számomra érdekes jelenség volt, hogy amikor készültünk a Rosetora, nem tudtuk, hogy mi lesz belőle, össze-vissza volt minden, és aztán egyszer csak ráéreztünk, hogy Bandó tudja, mit akar. Most ugyanez az érzés van bennem. Mert beszéltünk arról, hogy legyen a téma a kultúra, most az utóbbi pár alkalommal arról, hogy legyen a téma a párkapcsolat, a házasság, vagy az együttélés. Megint azt érzem, hogy nem tudom, hogyan lesz ebből előadás, de miután kiderült legutóbb, hogy Bandó szenzációsan meg tudja csinálni, mindenki optimista, és bízik abban, hogy ebből is komplett előadás lesz. MU SZÍNHÁZ Amikor csatlakoztatok a projekthez, mi ösztönzött benneteket arra, hogy részt vegyetek benne? Az motivált, hogy együtt játsszatok és gondolkodjatok, vagy inkább az, hogy ebből egy előadás lesz, amiben megmutatkozhattok? KOVÁCS ZOLTÁNNÉ ÁGI Mivel én nagyon bízom Bandóban, a magam részéről azért járok ide, hogy jól érezzem magam, játsszak, együtt legyek a többiekkel. HORVÁTH JUDIT Én is azért jövök, hogy jó érezzem magamat. Innen mindig feltöltődve megyek el. VELANCSICS GABRIELLA Igazából ezt kétfelé kell választani. Mi nem azért vagyunk itt együtt, örülve annak, hogy játszhatunk, hogy a színpadra kerülhessünk és megtapsoljanak. Ez nekünk esküszöm, nyolcadrangú. Sőt, amikor tapsolnak, nem is hiszem el, hogy én ezt megérdemelném. Amikor Balázs (Erős Balázs, a MU Színház művészeti vezetője – a szerk.) elmondta, hogy miről fog szólni az új projekt, mindenki érdekesnek találta, de bennem közben volt egy kis szorongás amiatt, hogy én ehhez mit tudok hozzátenni? Aztán Bandó kérdésén keresztül elmúlt ez a szorongás, mert előjöttek belőlünk a gondolatok, mindenkinek vannak ötletei, és ezt élvezzük. GÁRDOS MARI Igazából nincs tétje az előadásnak, én úgy érzem legalábbis, hogy csak öröm van benne. MU SZÍNHÁZ A projekt eddigi kilenc hónapja alatt ért-e benneteket valamilyen új hatás, szereztetek-e új tudást, akár magatokkal kapcsolatban, akár a többiekről? KISS KÁROLY Bandó próbált egy kis színészmesterséget tanítani nekünk, próbáltunk úgy játszani, hogy nem magunkat adjuk. El kellett képzelnünk egy ismerős személyt, és az ő stílusában próbáltunk előadni egy jelenetet. 16
LADÁNYI ZSÓKA Valójában jobban megismertük saját magunkat, képesek vagyunk tologatni a határainkat. Eljöttünk ide, és kiderült, hogy sokkal többre, illetve más területen is használhatóak vagyunk, és képesek vagyunk az önmegvalósításra is. KOVÁCS ZOLTÁNNÉ ÁGI Önmagában öröm, hogy van olyan ember, vagy színház, mint a MU Színház, amely a szépkorúakkal foglalkozik. A gyakorlat inkább az, hogy hatvan fölött már leírnak bennünket. Helyette itt komoly feladatokat kapunk, és örömmel vállaljuk ezeket. GÁRDOS MARI Igényeljük a további találkozásokat is. A projekt miatt találkozunk havonta kétszer, de ebből kialakult egy aktívan működő közösség is, akiknek tagjai máskor is találkoznak. KISS KÁROLY A saját gyerekeink teljesen el vannak ájulva, hogy ennyire aktívak vagyunk, míg a kollégáik hasonló korú szülei otthon ülnek, és nem mennek sehova. VELANCSICS GABRIELLA A mi gyerekeink mintát látnak bennünk, azt mondta a lányom, ő sem akarja majd elhagyni magát idősebb korában. LADÁNYI ZSÓKA Bennünket frissít ez a program. Nem csak a mozgásunkat, hanem az agyunkat is, ami nagyon sok mindenre visszahat. Sok területen inspirál abban, hogy mit csináljunk, ösztönöz, hogy másként lássuk a dolgokat. MU SZÍNHÁZ A színházról alkotott képetek változott azáltal, hogy Bandó segítségével megismerkedtetek a közösségi színház technikáival? Változtat azon, hogy milyen színházat kerestek? LADÁNYI ZSÓKA Sokkal könnyebb nekem itt létezni, mert ebben a darabban saját magamat tudom majd adni. FULLÁR GYULA A hagyományos színházak előadásai egy-egy irodalmár látásmódját közvetítik. Van, amikor nagyon találóan, van, amikor nem. Amit mi csinálunk, az a mi szemszögünkből a világ. Ennél fogva jobban tükrözi az aktuális helyzetünket. 17
HORVÁTH JUDIT A kettő között viszont számomra egy óriási különbség van. Hogyha én elmegyek egy színházba, vagy megnézek egy darabot, amit megírt egy író, nekem nagyon érdekes és fontos az, hogy én halljam azt, amit ő gondol a világról, mert lehet, hogy rengeteg olyan dolgot gondol róla, ami az agyamban meg sem fordul. Számomra nagyon fontos „alapigazságokat” is hallani, amik bennem esetleg egyáltalán fel sem merültek. Ugyanakkor a részvételi színház azért fontos, mert itt én írom meg a darabot, másokkal együtt. Itt szabadabban lehet kinyílni és elmondani azt, amit gondolok. DR. KONKOLY THEGE MARIANNE Én úgy érzem, hogy nagyon magas intellektuális szinten van ez a kör, és nagyon felemelő az, hogy amiket csinálunk, gondolunk, mondunk, akár lehetne egy írónak is a gondolata. Itt mi mindnyájan elmondhatjuk a gondolatainkat, amik lehetnek ugyanannyira érdekesek, mint egy drámaíróé. A közös gondolkodásnak még egy nagyon fontos része az is, hogy mindig nagyon figyelünk a másikra. Tehát ilyenkor azért sikerülnek jól a jelenetek, mert amellett, hogy igyekszünk magunkat jól kifejezni, odafigyelünk arra, hogy a másik mit akar mondani, mit gondol, és ha a másik ötlete jó, akkor azt elfogadjuk. De ha azt érzem, hogy az a jobb, amit én mondok, akkor ezt is el merem mondani, és lehet, hogy a harmadik egy harmadik utat mond. Úgy, mint az életben, nincsen egyetlen igazságunk, itt is ez a sokszínűség jelenik meg, és én ezt élvezem ebben. KAPOSVÁRI MARI A fórumszínház nekem azért izgalmas, mert a közönség és mi együtt játszunk, és hogy milyen lesz az előadás, az ennek a közös játéknak a végeredménye. Tehát nem csak befogadó a közönség, hanem játszótárs, és ettől izgalmas. KOVÁCS ZOLTÁNNÉ ÁGI Nekem nem volt teljesen új ez a bevonó színház. Az egyik legérdekesebb színházi élményem Bácskai Juli pszichoszínháza volt, ahol képzett színészek egy felvázolt kerettörténet alapján improvizáltak, és a nézők szavazhattak az előadás kimeneteléről. Az, hogy én mondhattam meg, mi legyen a történet vége, fantasztikus élmény volt. Mikor ide kerültünk, elmentem egy Kávás előadásra (Káva Kulturális Műhely – a szerk.), akkor ott is megtörtént a csoda, elmondhattam, amit gondoltam. Csak akkor kellett megszólalnom, amikor kedvem volt hozzá, tehát nem volt kényszer a részvétel számomra. Ez annyira feldobott, hogy a végére nagyon boldognak éreztem magam, vagyis ez a fajta színház képes boldoggá tenni, részt venni benne maga a csoda. VELANCSICS GABRIELLA Nekem teljesen új a bevonó színház gondolata. Mindig hagyományos kőszínházakba jártunk. Amikor először láttunk bevonó színházi előadást, azzal kitágult a világ. Nem csak Shakespeare-t meg klasszikusokat kell nézni, a közösségi színház egy új szín, egy új befogadásmód, egy új látásmód. 18
Nagyon izgalmas számomra, hogy megkérdezik tőlem, egy gondolatról mi a véleményem, és az mód, ahogyan megkérdezik, dramaturgiailag beleilleszkedik az előadásba. Hányszor előfordul az életben, hogy egy bizonyos ponton mehetnénk jobbra, vagy balra, és dönteni kell, hogy merre menjünk, és ez a fajta színház megkérdezi tőlem, merre mennék. Ezért is volt nagy élmény a Káva és a MU 3050 gramm előadása (Káva Kulturális Műhely – MU: 3050 gramm – résztvevő színházi előadás felnőtteknek – a szerk.), ami megmutatja azt a helyzetet, hogy egy szülés előtt álló nő máshogy gondolkodhat, mint amit a társadalom elvár tőle. Az előadás kapcsán felidéződött bennem, hogy ez a helyzet számomra mekkora traumát jelentett. Fontos, hogy növekedjen, fejlődjön a közösségi színházi forma is, hiszen most a világban erre borzasztó nagy szükség van, talán jobban, mint valaha. MU SZÍNHÁZ A projekt kezdetén különböző feladatokon keresztül próbáltátok definiálni a kultúrát. Hogyan határoznátok meg ma, mi a kultúra? KAPOSVÁRI MARI Én két fogalmat használnék. Az egyik a létezés módja, a másik pedig az ember viszonya az őt körülvevő létezőhöz. GÁRDOS MARI Számomra a kultúra egy viszonyrendszer. KISS KÁROLY Emberek viszonya egymáshoz, zenében, képben, munkakapcsolatban, ami különböző módon jut kifejezésre. LADÁNYI ZSÓKA Az én szavaim szerint a kultúra az, amiben benne vagyunk, mert az élet minden területe, pillanata a kultúráról szól. Kezdve azzal, hogy mit eszek, mit viselek, kivel és hogyan beszélek. MU SZÍNHÁZ És tudunk rajta változtatni? LADÁNYI ZSÓKA Én próbálok folyamatosan olyan környezetbe, közegbe kerülni, ami nekem jó, de nem biztos, hogy befolyásolni tudom, ami körülöttem van. HORVÁTH LÁSZLÓ Azt a kört kell megválasztanom, ahol lenni szeretnék. Azt mondják, ha ül valahol négy jókedvű ember, és odaül egy rosszkedvű, akkor rövidesen öt rosszkedvű ember ül majd ott. Rajtad is múlik, hogy milyen környezetet választasz.
19
• Inárcs •
ELHELYEZKEDÉS Inárcs község, Dabasi járásban, Pest megyében, Magyarország északi részén található. KOORDINÁTÁK é. sz. 47° 15´ 25˝, k. h. 19° 20´ 06˝ TERÜLET 2 252 hektár LAKOSOK SZÁMA Lakónépesség: 4 662 fő, Magyarország népességének 0.04%-a. SZÉPKORÚ LAKOSOK SZÁMA 970 fő, amely Inárcs lakosságának 20,8 %-a. NÉPESSÉG ÉVES VÁLTOZÁSA [2011-2015] +0.01 %/év
20
21
Safranyik Jánosné Tóth Istvánné Szuróczki Mihályné
Garajszki Jánosné Topál Lászlóné
Kialakul valami, ami igazán életszagú
Csoportos interjú/Inárcs 2016I03I04 Horváth Gyuláné Dr. Botta Ádám
MU SZÍNHÁZ Mi volt az első benyomásotok a projekttel kapcsolatban, és mely részei váltak számotokra igazán fontossá a közös munka során? TÓTH ISTVÁNNÉ MARIKA Bennem minden emlék erősen él, az első foglalkozásé is. Nagyon jó, hogy együtt dolgozhatunk a fiatalokkal (A KB35 Inárcs társulatának tagjai,– a szerk.). Óriási élmény, hogy nyitottan közeledünk egymás felé, közösen játszunk, beszélgetünk.
Tukacs József Szabó Józsefné
SZURÓCZKI MIHÁLYNÉ JULIKA Az első perctől fogva családias hangulat alakult ki. Szépen bevittek bennünket a sűrűbe. TOPÁL LÁSZLÓNÉ ICA Minden foglalkozásra eljöttem, pedig én vagyok a legidősebb, hiszen már betöltöttem a nyolcvanat. Tetszett, hogy befogadtak bennünket a fiatalok, és a foglalkozások nagyon jó hangulatban teltek. Bevontak bennünket a szereplésbe, amitől én nagyon ódzkodok, teljesen más jellegű munkát végeztem annak idején. Ezért megállapodtunk, hogy úgy is a csapat tagja maradhatok, ha nem szerepelek, csak hozzászólok a jelenetekhez. Bár nem egyformák a véleményeink, itt mégsem ugrunk egymásnak, tudunk egymással beszélgetni. SZABÓ JÓZSEFNÉ JUTKA Igen, szabadon lehet bármiről beszélgetni, improvizálunk kötöttségek nélkül.
22
23
SAFRANYIK JÁNOSNÉ JOLI Itt mindenki elmondhatja a véleményét, közösen játszunk.
MU SZÍNHÁZ Milyen elvárásokkal érkeztél az első alkalomra, ami ehhez az elbizonytalanodáshoz vezetett?
HORVÁTH GYULÁNÉ JOLCSI Én később csatlakoztam a csapathoz, mert nagyon elfoglalt vagyok. Az első alkalomtól kezdve nagyon tetszik az a játékosság, ami itt van. Mindenki elmondhatja az érzéseit az adott témákkal kapcsolatban, és utána különböző játékokban veszünk részt ennek kapcsán.
DR.
GARAJSZKI JÁNOSNÉ TECA Már beszéltünk róla egy-két alkalommal, hogy mi lesz, hogyha vége lesz a programnak. TÓTH ISTVÁNNÉ MARIKA Az itt kialakult bensőséges kapcsolat akkora élmény, hogy várunk minden második hetet, hogy találkozzunk. Jó volt idejönni, jó volt együtt lenni. Reménykedünk, hogy lesz valamiféle folytatása ennek a projektnek, mert ha megszűnik, akkor űr támad bennünk. GARAJSZKI JÁNOSNÉ TECA Előcsalnak belőlünk a fiatalok olyan gondolatokat, amik el vannak raktározva valahol az agyunkban.
SZURÓCZKI MIHÁLYNÉ JULIKA Minden téma káosszal kezdődik, de végül kialakul belőle valami. DR. BOTTA ÁDÁM Emellett nekem volt egy rejtett vágyam, amikor ide jöttem, hogy egy-két kedves emberi kapcsolat-
hoz jussak, mivel begubózva élek évek óta, felszámoltam a régi társadalmi szerepemet, amit kiosztottak rám, mert elegem lett belőle. Akaratlagosan megszüntettem az emberi kapcsolataimat, de ennyire kapcsolatok nélkül élni még nyolcvan évesen sem helyes. MU SZÍNHÁZ A többieknek is voltak hasonló elvárásaik, vagy csak kíváncsiak voltatok az ismeretlenre?
TÓTH ISTVÁNNÉ MARIKA Éppen karácsonykor felidéződött pár rossz emlékünk a háborúval kapcsolatban az egyik foglalkozáson, nem volt túl szerencsés a témaidőzítés.
TOPÁL LÁSZLÓNÉ ICA Kíváncsi voltam, hogy hova fut ki ez az egész, és végső soron úgy gondoltam, valamit biztos át tudunk adni a fiataloknak. Hetven éve nem volt háború, ha másért nem, hát ezért hálásak lehetnek a fiatalok. Ne elégedetlenkedjenek mindennel, hanem örüljenek annak ami van, és igyekezzenek, hogy minél több legyen, akár anyagi, vagy más értékekből. Ők megúszták a háborút, ezért vigyázzanak, figyeljenek arra, hogy ne legyen többet. Hiszen ez mindenkin múlik, nem csak a politikusokon.
GARAJSZKI JÁNOSNÉ TECA De nem csak a háború, hanem az elválás témája is nehéz volt számunkra. Viktor (Szivák-Tóth Viktor, az inárcsi foglalkozások vezetője – a szerk.) érezte is, hogy ez most nem fog menni nekünk. Az ember nem szívesen emlékszik olyan dolgokra, amik szomorúságot okoznak.
GARAJSZKI JÁNOSNÉ TECA Én egy bátor csajnak tartom magam, be merek vállalni sok mindent, sokszor olyat is, amit lehet, hogy nem is kéne. Nagyon fontosnak tartom, hogy miközben érezzük ez csak játék, azért valami súlya mégis van.
MU SZÍNHÁZ Voltak még ehhez hasonló nehézségeitek a projekt során, akár praktikus dolgok, amik miatt elbizonytalanodtatok?
TÓTH ISTVÁNNÉ MARIKA Igen, nem is biztos, hogy játék, mivel az életünkből növi ki magát. Amit Ica hozott magával, abból nekem sok minden újdonság. Igaz, hogy az én szüleim is nyolcvan év körül vannak, de keveset meséltek nekem a régmúltról. Sok mindent most tudtam meg, az ő emlékein keresztül, hiszen akik idősebbek nálam, több mindent átéltek. Bizonyos dolgokat pedig én is, és természetesen ők is másképpen éltek meg.
MU SZÍNHÁZ Tehát a projekt pozitív hatása, hogy aktivizálja a gondolataitokat, és előhozza az elfeledett emlékeiteket. Eredményezhet ez fájó, vagy mindenesetre nehéz beszélgetéseket?
SZURÓCZKI MIHÁLYNÉ JULIKA Én sokszor hiányzom, mert az unokákra kell vigyáznom. DR.
BOTTA ÁDÁM Be kell vallanom, az első alkalommal némi bizonytalanság fogott el, hogy van-e valami keresnivalóm itt. De összeszedtem magam, és eljöttem két héttel később is. Ekkor egy közös jelenetet készítettünk, ami nagyon izgalmas volt számomra, és az a sok bizonytalanság és kétség, ami először kialakult bennem, eltűnt. Elég modern és izgalmas történetet érintettünk, nagyon kíváncsian jöttem el a következő alkalomra, hogy vajon mi lesz ennek a folytatása.
24
BOTTA ÁDÁM Eleinte úgy tűnt, hogy nem tudja a csoport, hogy mit is akar. A második alkalommal azonban kezdett összeállni.
MU SZÍNHÁZ Mennyire van lehetőségetek kulturális programokon részt venni Inárcson? Szoktatok színházba menni, kiállításokra járni? HORVÁTH GYULÁNÉ JOLCSI Van szervezett színházlátogatás, és itt a nagyteremben (Zrumeczky Dezső Művelődési Házban – a szerk.) is vannak programok. Elég mozgalmas élet van itt, kihasználjuk a lehetőségeket. 25
GARAJSZKI JÁNOSNÉ TECA Évente egyszer minimum elmegyünk színházba. TÓTH ISTVÁNNÉ MARIKA És természetesen van egy énekkarunk, ahol mi énekelünk. GARAJSZKI JÁNOSNÉ TECA És táncolunk! MU SZÍNHÁZ Vajon mi lehet annak az oka, hogy főleg a nyugdíjas klub tagjai vesznek részt a projektben, és a falu más szépkorúi nem csatlakoztak? GARAJSZKI JÁNOSNÉ TECA Voltak páran egy-egy foglalkozáson. Én abban reménykedtem, hogy jönnek majd máskor is, de sajnos nem. Talán félnek. SZURÓCZKI MIHÁLYNÉ JULIKA Szerintem elindulni nehéz, az első lépést megtenni. Talán azt gondolták, mint Ádám az első alkalommal. Nem volt rájuk túl jó benyomással az első találkozás, és nem adtak neki még egy esélyt.
GARAJSZKI JÁNOSNÉ TECA Igen, mesélünk, a lányomnak és az unokámnak is mindig mesélek, kérdezték, hogy lesz-e előadás, mert szeretnék megnézni. Csodálom a KB35-ös fiatalokat, hogy a koruk ellenére így meg tudnak nyílni. Régen én eléggé beforduló típus voltam, ha valaki rám nézett, rögtön mintha leöntöttek volna meleg vízzel, nem tudtam megszólalni, annyira zavarban voltam. TOPÁL LÁSZLÓNÉ ICA Az én fiam még a munkahelyén is dicsekszik azzal, hogy mennyi helyre megyek. Szerintem örülnek a fiatalok, ha az öregek megtalálják a maguk elfoglaltságát. MU SZÍNHÁZ A MU, a kultúra szigete projekt kiinduló témája a kultúra volt. Szerintetek mi a kultúra? GARAJSZKI JÁNOSNÉ TECA Nehéz szavakba önteni. Bizonyos fokú műveltség. SZURÓCZKI MIHÁLYNÉ JULIKA Tudásszint, olvasottság. TÓTH ISTVÁNNÉ MARIKA Közösségek összekovácsolása.
DR. BOTTA ÁDÁM Számomra negatív meglepetés volt a nemek aránya. Vajon az teljesen magától értetődő egy falusi közegben, hogy a férfiak nehezen kibillenthetőek egy ilyen részvételre?
HORVÁTH GYULÁNÉ JOLCSI Egy-egy népszokás, erkölcsi követelmény és a hagyományok is a kultúrához tartoznak.
GARAJSZKI JÁNOSNÉ TECA Nagyon sok az özvegy nő. Sok férfi itt hagy bennünket, sajnos.
TOPÁL LÁSZLÓNÉ ICA Aki többet tanul, többet tesz le az asztalra.
DR. BOTTA ÁDÁM Úgy látszik, a mi korosztályunkban is nagyobb a kezdeményező készség a női nem részéről.
HORVÁTH GYULÁNÉ JOLCSI Egy tanult ember nem feltétlenül kulturált, hiszen a kultúrát elsősorban otthonról hozzuk. Amit az iskolában tanulunk, azt csak hozzá lehet tenni. A tanultság nem egyenlő az intelligenciával.
MU SZÍNHÁZ A közösségi színház technikáit is megismertétek a projekt során, gondolok például arra, hogy egy jelenet bizonyos pontján kinyitjátok az előadást, és a néző is belebújhat egy szerepbe, reagálhat a látottakra. Számotokra milyen élmény egy ilyen típusú színházi formában részt venni?
dr. BOTTA ÁDÁM Nem tudom, hogy a magyar nyelv értelmező szótára milyen meghatározást ad a kultúrára. Valószínűleg attól függ, mikor adták ki a szótárat. Szerintem a kultúra a közösségek életben maradásának alapvető feltétele.
GARAJSZKI JÁNOSNÉ TECA Nagyon érdekes. Örülök, hogy nem kell szöveget betanulni, hanem a saját szavaimmal fejezhetem ki magam. DR. BOTTA ÁDÁM Jó dolog, hogy interaktív a munka, mindenki alakíthat rajta, ezáltal kialakul valami, ami igazán életszagú.
MU SZÍNHÁZ A környezeteteknek, gyerekeiteknek, unokáitoknak meséltek a foglalkozásokról? SAFRANYIK JÁNOSNÉ JOLI Én mindig beszámolok, nagyon tetszik nekik, hogy ide járok. Már csak azért is, mert az ember nem gubózik be otthon. 26
27
• Tiszalúc •
ELHELYEZKEDÉS Tiszalúc nagyközség, Szerencsi járásban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Magyarország északkeleti részén található. KOORDINÁTÁK é. sz. 48° 02´ 12˝, k. h. 21° 03´ 47˝ TERÜLET 4 488 hektár LAKOSOK SZÁMA Lakónépesség: 5 226 fő, Magyarország népességének 0.05%-a. SZÉPKORÚ LAKOSOK SZÁMA 847 fő, amely Tiszalúc lakosságának 16,2 %-a. NÉPESSÉG ÉVES VÁLTOZÁSA [2011-2015] -1.16 %/év
28
29
Wágner Józsefné Gergely Jánosné Domahidi Klára Gyurán Istvánné
Orosz Sándorné Balázs Istvánné Czikora János Szabó Józsefné
Szepesi Jánosné Bácsalmási Gréta Orosz Levente
Egy lépéssel közelebb
Csoportos interjú/Tiszalúc 2016I03I01
MU SZÍNHÁZ Kilenc hónapja tart Tiszalúcon a MU, a kultúra szigete projekt. Milyen emlékek, élmények jutnak eszetekbe először az elmúlt időszakkal kapcsolatban? GYURÁN ISTVÁNNÉ ERZSIKE Nagyon jó érzés, hogy a fiatalok ránk figyelnek, és mi őrájuk. (A tiszalúci foglalkozáson a Kaméleon Musical Színház és Gyerekszínpad, azaz a Garabonciás Művészeti Iskola gyermekszínpados tanulói is közreműködnek. – a szerk.)
Ozsváth Petra Ozsváth Eszter Ozsváth Bettina
Turóczi Eszter Turóczi Csaba
30
WÁGNER JÓZSEFNÉ ERZSIKE Nekem az egész programban az a meghatározó, hogy itt vannak a fiatalok, akiknek eddig csak az arcát ismertem: csak köszöntünk az utcán, és elmentünk egymás mellett. Itt kiderült számomra, hogy milyen pozitív emberek, kedvesek, ezért szívesen vagyunk itt velük. Lesem, figyelem a megszólalásaikat, hogyan fejezik ki magukat, mi érdekli őket. Az ő szójárásuk, szóhasználatuk már más, mint amit mi megszoktunk, ezért ez nagyon érdekes számomra. Tehát amellett, hogy ez a projekt teret ad az eszmecserére, abból a szempontból is kiemelkedően fontos számomra, hogy itt fiatalokkal találkozhatok. DUCSAI TIBORNÉ ERZSIKE (A tiszalúci foglalkozások vezetője – a szerk.) Ami a foglalkozásokon elhangzik, az mindig továbbgondolódik az elkövetkező napokban, hetekben. Egy alkalommal egy végzős lány továbbtanulásáról volt szó a foglalkozás kapcsán, ezután többen is kérdezték tőlem az idősebbek közül, hogy miért nem tanul tovább. A foglalkozáson is arra ösztönöztük,
31
hogy tanuljon tovább. A lány két hete bejelentette, hogy jelentkezett az óvónőképzőbe. Persze nem feltétlenül tulajdonítom ezt annak, hogy a foglalkozások alatt hatottunk rá, de mi is ott vagyunk ebben a döntésben egy picit. Ha már csak ennyi a hozadékunk, akkor már csináltunk valamit. BALÁZS ISTVÁNNÉ PIROSKA Én később csatlakoztam be a csapat munkájába. Leginkább az tetszik, hogy itt mindenről kötetlenül beszélgetünk. A fiatalokat valamennyire ismerem, hiszen nyugdíjas pedagógus vagyok, a szüleiket tanítottam is. Azért csatlakoztam, mert szerettem volna újra egy kicsit jobban a közösség részévé válni. Én az iskolával szemben lakom, de nem járok át, nincs kapcsolatom a kollégákkal, ha meg is látogatom őket, nincs idő beszélgetni. Itt viszont van erre lehetőség, nem kell a négy fal között ülnöm. OROSZ SÁNDORNÉ KATI Én is csak később csatlakoztam, legyintettem, hogy minek jöjjek ide. Az unokám kisiskolás kora óta részt vesz az Erzsike által szervezett színházi előadásokban, mindig kapott kisebb-nagyobb szerepeket. Egyszer azt mondta nekem: „Na, Mama, ha te nem jössz, akkor én sem megyek többet!” Most itt vagyok. Az unokám nagyon büszke volt rám, hogy meg merek itt szólalni. MU SZÍNHÁZ Mi volt annak az oka, hogy nem igazán akartál csatlakozni kezdetben? A többiek esetében is volt esetleg valami, ami miatt elbizonytalanodtatok a projekttel kapcsolatban, és ha igen, miért ültök itt kilenc hónappal később is? OROSZ SÁNDORNÉ KATI Én nagyon lábfájós vagyok, és azt mondtam, ha itt mozogni kell, akkor inkább nem jövök. GERGELY JÁNOSNÉ MANCIKA Én más beállítottságú vagyok, nem igazán szeretek szerepelni. MU SZÍNHÁZ És ezek a találkozások csak a szereplésről szólnak? GERGELY JÁNOSNÉ MANCIKA Nem mindig, és én azt szeretem jobban, amikor nem arról szólnak. Végül azért döntöttünk amellett, hogy vállaljuk a szereplést, mert egy pici részt mindannyian hajlandóak voltunk vállalni. CZIKORA JÁNOS Nem akartam nemet mondani arra, hogy részt vegyek ebben a programban. Annak idején a Művelődési Központ igazgatója voltam: régen ebben a faluban volt élet, de ez ’91-ben megszűnt. Én bátran kijelentem, hogy azóta ebben a faluban a világon semmi nincs, a kultúra szó fogalma alatt a világon semmi nem történik. Régebben voltak baráti körök és csoportok. Mikor idekerültem a feleségemmel, összejárt a falu értelmisége, de jött a rendszerváltás, és a politikai váltás során mindent felforgattak. Szóval nekem azóta fájó pont, hogy így elbántak a kultúrával. 32
Ha ma megnézzük a falut, azon kívül, amit Erzsike a fiatalokkal csinál, semmilyen kulturális tevékenység, rendezvény, megmozdulás nincsen. Nagyon tisztelem őt azért, amit ezért a faluért tett, és rengeteg fiatal lehet neki hálás. Mindig kell, hogy legyenek ilyen emberek, akik nem adják fel. Mióta nyugdíjas vagyok, kétszer annyit kell dolgoznom, nincs sok szabadidőm, mégis úgy éreztem, hogy ide el kell jönnöm. WÁGNER JÓZSEFNÉ ERZSIKE Eredetileg úgy volt, hogy én nem tudok részt venni a budapesti előadáson (A Részvétel Hete, a program zárórendezvénye 2016 áprilisában – a szerk.). Egyik vasárnap este mégis úgy döntöttem, hogy elmegyek. A kisebbik gyermekem, aki ötven éves, nálunk volt a családjával, és meséltem neki a csoportról. Meséltem, hogy megyünk Inárcsra is, és oda a férjemet is magammal tudnám vinni. A férjem nyolcvanhét éves, és bár nincs semmi különösebb baja, csak a koránál fogva nem igazán szeret egyedül otthon maradni, én sem hagyom egyedül szívesen, ezért a budapesti fellépésre nem vállalkoztam. A fiam viszont azt mondta, hogy ilyen nincs, ha már úgy próbáltunk, hogy én ebben részt veszek, akkor Budapestre is mennem kell, ők majd gondoskodnak a férjemről, hogy én végig tudjam csinálni a projektet. MU SZÍNHÁZ Van más is, aki mesél a családjának, vagy más tiszalúcinak a programról, vagy ez a ti titkotok? DUCSAI TIBORNÉ ERZSIKE Azok az emberek tudnak még róla, akik kaptak meghívást ide, de valamiért úgy döntöttek, hogy nem akarnak részt venni benne. Tud róla a falu vezetése, és a helyi újság is nyomdában van már, amiben megjelenik egy cikk a programról. MU SZÍNHÁZ Kaptatok valamilyen új tudást, vagy tapasztalatot a projekt kilenc hónapja során akár magatokkal, akár mással kapcsolatban? Változott a közöttetek lévő kapcsolat? BALÁZS ISTVÁNNÉ PIROSKA Számomra új tudást jelentenek azok a helyi balladák, amiket itt megtanultunk. Én nem itt születtem, ezért a tiszalúci balladákat nem ismertem. SZABÓ JÓZSEFNÉ GIZI Húsz évvel ezelőtt nem volt időnk arra, hogy beszélgessünk egymással. Van olyan, akit nem is ismertem a csoportból. Most van időnk beszélgetni, tehát akkor is jó volna ez a csoport, ha nem csinálnánk előadást, hanem csak teret adna a beszélgetéseknek. OZSVÁTH PETRA Betekintést nyertünk abba az időszakba, amikor ők voltak fiatalok, sokat meséltek például a háborúról. Volt egy előítéletem arról, hogy az idősek életuntak és szomorúak, de itt mindenki vidám, rengeteget nevetünk. 33
TURÓCZI CSABA Tanultunk az idősebbektől balladákat és tanítottunk nekik mai dalokat, tehát kölcsönösen tanítottuk egymást. Korábban mindenkinek csak köszöntem az utcán, de nem tudtam róluk semmit, és itt szembesültem azzal, hogy milyen hatalmas tudásuk van. Bármilyen vers, próza, dráma szóba kerül, mindegyikhez hozzá tudnak valamit szólni. Piroska néni tanított engem alsóban, nagyon szigorú volt, rengeteget követelt, féltünk tőle. Itt viszont megismertem a kedves oldalát, ahogy a többieknek is.
CZIKORA JÁNOS Rengeteg mindenre jók ezek az együttlétek, és ez ebben a szűk közösségben is tükröződik. Mindenkitől lehet valamit tanulni. MU SZÍNHÁZ A projekt tehát Tiszalúcon valóban a kultúra szigete. Számotokra mit jelent ez a szó, hogy kultúra?
MU SZÍNHÁZ A foglalkozáson kívüli találkozásaitokat befolyásolja valamilyen módon, hogy innen ismeritek egymást?
WÁGNER JÓZSEFNÉ ERZSIKE Lenyomat akár egy emberről, egy embercsoportról vagy korokról. A kulturált viselkedéshez nem biztos, hogy iskolázottság kell, lehet, hogy a lényéből fakadóan kulturált valaki.
OROSZ SÁNDORNÉ KATI Például Jánossal régebben annyi volt a beszélgetésünk, hogy köszöntünk egymásnak. Most, ha találkozunk a boltban, megbeszéljük, hogy van a másik. Most már van miről beszélgetnünk.
SZEPESI JÁNOSNÉ MARIKA A kultúra egyfajta érdeklődés a környezetünk iránt, folyamatos tanulás és az ehhez kapcsolódó tevékenységek egysége.
CZIKORA JÁNOS A faluban úgy élnek az emberek, hogy igazából senkit sem ismernek, de mindenkinek köszönnek. Ez a foglalkozás egy lépéssel közelebb hozott bennünket egymáshoz.
BALÁZS ISTVÁNNÉ PIROSKA Az emberiség történelmi fejlődése során létrehozott anyagi és szellemi alkotások összessége. Magába foglalja a tudást, a morált, a művészetet, a jogot, minden olyan emberi képességet, amit az emberek saját életük során elsajátítanak, és továbbadnak utódaiknak. Minden történelmi kornak, kontinensnek, társadalmi rétegnek más kultúrája van. Beleszületünk egy kultúrába, de megpróbáljuk előző korok kultúráját is elsajátítani.
MU SZÍNHÁZ Hamarosan vége lesz a projektnek. Szeretnétek továbbra is részt venni hasonló foglalkozásokon? Fontosak az efféle kezdeményezések? WÁGNER JÓZSEFNÉ ERZSIKE Nemrég elhatároztam, hogyha vége lesz ennek a projektnek, be fogok kéredzkedni a fiatalok foglalkozásaira, hogy felkeltsem az érdeklődésüket irodalmi művek iránt. Szeretném tartani a kapcsolatot a fiatalokkal. DUCSAI TIBORNÉ ERZSIKE Valaki említette, hogy majd az előadás után szólunk ennek-annak, tehát ha nem is mondtuk ki konkrétan, valamiféle folytatást tervezünk. Többeknek is van arra ötlete, hogy mi lehetne a következő témánk.
GERGELY JÓZSEFNÉ MANCIKA Minden kornak megvan a maga kultúrája, és ahogy fejlődik, tisztul az emberek gondolkodása, úgy változik a kultúrájuk is. CZIKORA JÁNOS Van egy saját történetem a kultúra kapcsán. Hetedik éve voltam a művelődési házban igazgató, amikor egyik alkalommal rászóltam egy fiatal emberre az erkélyről, hogy ne hangoskodjon, mert előadás van. Erre elkezdett káromkodni, odamentem hozzá, és megkérdeztem, mi a baja, mire ő elővette a bicskáját, és szúrt felém. Ijedtemben elkaptam a kezét, amitől pedig ő ijedt meg. Ezután fölhívtam az irodába, leültem vele beszélgetni, reggel négy órakor hagytuk abba. Azt a mondatát, hogy „Hát tudod, ha valaki valaha így beszélt volna velem, nem kerültem volna börtönbe.”, soha nem fogom elfelejteni.
CZIKORA JÁNOS Tiszalúc egy viszonylag nagy falu, rengeteg tehetség van ebben a faluban, kirepült innen már jó néhány művészpalánta, de most vesznek el a tehetségek. DUCSAI TIBORNÉ ERZSIKE Nem csak a tehetségek fontosak, hiszen ha egy gyerekkel foglalkozol, és nem csavarog, az már javára válik a falunak. Nem az a célunk, hogy minél több színészpalánta kerüljön innen ki, hanem hogy a hátrányos helyzetű gyerekek is tanuljanak meg jól beszélni, fejlődjön a szókincsük. OROSZ SÁNDORNÉ KATI A művelődési házban manapság kínai ruhavásár van. 34
35
• Celldömölk •
ELHELYEZKEDÉS Celldömölk város Vas megyében, Magyarország nyugati részén található. KOORDINÁTÁK é. sz. 47° 15´ 27˝, k. h. 19° 09´ 09˝ TERÜLET 5 239 hektár LAKOSOK SZÁMA Lakónépesség: 10 917 fő, Magyarország népességének 0.11%-a. SZÉPKORÚ LAKOSOK SZÁMA 3192 fő, amely Celldömölk lakosságának 29,23 %-a. NÉPESSÉG ÉVES VÁLTOZÁSA [2011-2015] -0.42 %/év
36
37
Ferenczi Istvánné Nagy Antalné Kosztolánczi Árpádné Nagy Józsefné
Második
gyerekkor
Horváth Béláné Rozmán Imréné Kuruczné Falusi Tünde Buzás Miklósné
Csoportos interjú/Celldömölk 2016I02I29 Molnár Gáborné Lakatos Imréné Dénes Lászlóné Zámbó Imréné
Szabó Lászlóné Hérincs Ferencné Kocsi Józsefné Kőhalmi Ferencné
MU SZÍNHÁZ Kérlek, meséljetek el egy jelenetet, egy emléket, egy eseményt, ami a projekt elmúlt kilenc hónapjából valamiért nagyon fontos volt számotokra! HÉRINCS FERENCNÉ KATI Egy olyan emlék jutott eszembe, ami nemrégen történt. Péter (B. Péter Pál, színész, drámapedagógus, a celldömölki foglalkozások vezetője – a szerk.) az előző foglalkozás elején azt kérte, hogy kezdjük az alkalmat egy olyan körrel, ahol mindenki elmondja, milyen jó dolog történt vele azóta, mióta utoljára találkoztunk. Mire körbeértünk, és mindenki elmondta a legjobb élményét, addigra nagyon jó légkör alakult ki, aminek köszönhetően jókedvűen kezdtük el a próbát. SZABÓ LÁSZLÓNÉ ERZSI Szeretek ide járni, mert igen jó ez a közösség.
Őri Elemérné Boldizsár Józsefné Dankovicsné Kovács Anita
BOLDIZSÁR JÓZSEFNÉ Az én legjobb élményem az volt, mikor Ági (Benkő Ágnes, mozgástanár, rendező – a szerk.) azt kérte, hogy egy versre kezdjünk el mozogni. Mindenki együtt mozgott, és utána frissek és koncentráltak voltunk. KURUCZNÉ FALUSI TÜNDE (A Népjóléti Szolgálat Idősek Klubjainak részlegvezetője – a szerk.): Egyszer egy szituációs játékban vettem részt Ágival és Péterrel. Ők egy házaspárt alakítottak, én pedig iskolaigazgató vagy tanár voltam. Nagyon jól játszottak, amitől annyira beleéltem magamat a jelenetbe, hogy csak szívből mondtam,
38
39
amit mondanom kellett. Tehetséges emberekkel vagyunk körülvéve, mindig építő jellegű kritikát kapunk. Azt tapasztalom, hogy jobban megnyílt ez a közösség az itt töltött kilenc hónap alatt. Én már régóta ismerek mindenkit, de most egy másik énjüket is felfedeztem. Nemrég volt farsang a klubban, ahol sokkal könnyebben adtak elő jeleneteket és játszottak játékokat, ami korábban nem volt jellemző. Azt gondolom, hogy előnyére válik ennek a korosztálynak, hogy idejövünk, és tartunk attól, hogy mi fog történni, amikor ennek vége lesz. NAGY JÓZSEFNÉ MARGIT Nagyon örülök, hogy ilyen jó közösség jött létre, és hogy foglalkoznak velünk, idősekkel, akiknek napközben azért elég sok problémájuk van a család körül. Amikor az ember beteszi a színházba a lábát, itt szabályszerűen felszabadul. ZÁMBÓ IMRÉNÉ ANI Számomra a legnagyobb örömet az jelenti, hogy ilyen rövid idő alatt kialakult ez a közösség, ahová mindenki örömmel jön, sőt várjuk a hétfőt minden második héten. A Népjóléti Klubban is jó a közösség, de itt jobb. A szituációs játékoktól először nagyon-nagyon idegenkedtünk, nem láttuk, hogy mit szeretnének kihozni belőle Péterék, de végül összeállt, most már mindenki kedvvel csinálja.
MU SZÍNHÁZ A hétköznapokban az itt megszerzett tudást, tapasztalatokat tudjátok hasznosítani? NAGY JÓZSEFNÉ MARGIT Visszatérve a Tünde által említett farsangi rendezvényre, korábban nem voltunk ennyire nyitottak, mint most. Beleéltük magunkat, és kamatoztattuk a tapasztalatokat, egész máshogy ment a szereplés, sokkal jobban. Ha nem is tudtuk a szöveget, tudtunk rögtönözni, érthetően pótoltuk, amit elfelejtettünk. HÉRINCS FERENCNÉ KATI Négy darabot adtunk elő idén farsangkor, ami eddig még soha nem fordult elő. Általában egy produkcióval készülünk, legtöbbször tánccal, amit nagyon sokszor elpróbálunk. Most alig gyakoroltunk, nagyon kevés felkészülési idő volt, hiszen hamar véget ért a farsangi időszak, mégis könnyedén ment, Tünde is megdicsért bennünket. Bátrabbak lettünk ebben a kilenc hónapban.
MU SZÍNHÁZ Mi az, amiről nem is tudtátok, hogy megvan bennetek? Pontosan milyen tapasztalatra, érzésre, tudásra gondoltatok, ami előjött a foglalkozások hatására?
ZÁMBÓ IMRÉNÉ ANI Ági és Peti feldobtak egy témát, amire nem lehetett felkészülni, azonnal rögtönözni kellett rá. Mivel itt próbálás nélkül képesek voltunk erre, hiszen rá voltunk kényszerülve, ez önbizalmat adott nekünk. Rávezetett bennünket, hogy a klubban sem kell pontosan megtanulni a szöveget, rögtönözhetünk ott is. Ezt egy évvel ezelőtt nem biztos, hogy meg mertünk volna próbálni, mert ragaszkodtunk a kötött szövegekhez.
DÉNES LÁSZLÓNÉ CILI Kiszakadunk a hétköznapokból, és olyan témákkal foglalkozunk, amikről talán azt gondoltuk, hogy nem is érdekel bennünket. Nyitottabbá váltunk, és több lett az önbizalmunk.
MU SZÍNHÁZ A családotoknak, ismerőseiteknek meséltek erről a helyről, beavatjátok őket abba, mi történik itt?
FERENCZI ISTVÁNNÉ HUGI Igen, és ezalatt a kilenc hónap alatt mindenki egy kicsit visszafiatalodott. Nem vagyunk olyan savanyúak, mint mikor első alkalommal jöttünk, hanem nyitottabbá váltunk mindenre. Nem izgulunk, nem szorongunk annyira. ZÁMBÓ IMRÉNÉ ANI Elfelejtjük az otthoni problémákat! MU SZÍNHÁZ Fontos, hogy idős korban is újat tanuljon az ember?
40
MOLNÁR GÁBORNÉ MARIKA Volt egy olyan szituációs játék, amikor a tiszta környezetért tüntettünk, és én is megszólaltam. Utána magamon is csodálkoztam, amiért meg mertem szólalni egy ekkora közösségben.
HÉRINCS FERENCNÉ KATI Én mesélek minden alkalommal, ha hallgatja a férjem, ha nem. Bár az ilyen típusú dolgokat nem szoktam elmondani neki, de annyira tetszik ez a program, hogy most mégis mindent elmesélek. NAGY JÓZSEFNÉ MARGIT Talán még azt is megélhetjük, hogy lesz Nyugdíjasok Színháza Celldömölkön. Az unokám nagyon szeretné megnézni, hogy mit csinálunk a foglalkozásokon, de sajnos sokáig van iskolában. Állandóan azt kéri, hogy meséljek erről a helyről, a programról, úgyhogy egyszer már kénytelen leszek elhozni ide.
MINDENKI Igen!
BUZÁS MIKLÓSNÉ IBOLYA Az anyukám most nálam lakik, 88. évében van, és mindig kérdezi, hogy mért jövök ide. Elmondtam neki, hogy megyünk majd Inárcsra és Budapestre is, és ma felolvastam neki a szövegemet, elmeséltem, hogy tanulunk énekeket is, előadásra készülünk.
HÉRINCS FERENCNÉ KATI Nagyon jól érezzük magunkat, hiszen idősen is szükség van ránk, ez nagyon jól esik mindenkinek.
HORVÁTH BÉLÁNÉ MÁRTA Én januárban csöppentem bele a csoportba, előtte nem nagyon jártam még a klubba sem, de 41
elcsábítottak a klubtársak. Azok az élmények, amiket január óta szereztem, nagyon kellemesek, nagyon jól érzem itt magam. Feltétlenül szükséges egy nyugdíjas háziasszonynak, hogy az otthoni légkörből egy ilyen környezetbe csöppenjen. Kitágul a világ előttünk, mert rámutat, hogy mire vagyunk még képesek a házimunka mellett. Igaz, a családomnak még nem mertem elárulni, hogy mit csinálunk itt. Azt tudják, hogy jövök a színházba, ahol beszélgetünk, de mást nem mertem elmondani, mert azt gondolják, hogy a mama „megbolondult”.
KURUCZNÉ FALUSI TÜNDE Én azt tapasztalom, hogy előnyünkre vált, hogy a klubból kimozdulhattunk a színházba, kiléptünk a komfortzónánkból. Bár ott is jó a közösség, mégis van pár negatív ember, visszahúzó erők, akik rossz szemmel nézik, amit csinálunk.
MU SZÍNHÁZ Azt sem árultad el nekik, hogy előadás lesz a foglalkozásokból?
KURUCZNÉ FALUSI TÜNDE Írigy és elkeseredett emberekről beszélek. Sajnálom őket, mert ők a másik örömének, sikerének nem tudnak örülni. Látszódik, hogy mi jól érezzük magunkat, és ez fáj nekik.
HORVÁTH BÉLÁNÉ MÁRTA Azt én is csak nemrég tudtam meg. Lehet, hogyha a legelején tudom, akkor nem is merek jönni. Különben az, aki nagyon javasolta, hogy jöjjek, már nem is jár. Megkérdeztem tőle, hogy miért nem, mire azt mondta, azért, mert nem szeret szerepelni. Mondtam neki, hogy olyan nagyon én sem, de remélem, hogy belejövök. Azt gondolom, hogy ettől a korosztálytól nem várnak hatalmas produkciót és itt mindig megdicsérnek bennünket. Így vagyunk mi is az unokákkal: ha valami nem sikerül jól, egy építőkocka, vagy valamilyen játék, megdicsérjük őket, amitől boldogok, ezért még bátrabban teszik a kis dolgaikat. MINDENKI Második gyerekkorban vagyunk. MU SZÍNHÁZ A többség júniusban kezdte a programot. Volt-e bennetek valamilyen elvárás, vagy előítélet? ZÁMBÓ IMRÉNÉ ANI Az elején nagyon nem láttuk, hogy hova akar Péter kilyukadni. Emlékszem, hogy az elején megpróbáltuk közösen csomagolópapírokon szemléltetni a kultúrát, de még nem láttuk, hogy mi lesz ennek a vége. Aztán szépen, fokozatosan behozott bennünket a sűrűbe. Egyszer például azt kaptuk feladatnak, hogy következő hétfőre a barbárságról gyűjtsünk dolgokat, mert az lesz a foglalkozás témája. Nem tudtuk elképzelni, hogy ebből a szóból mi fog kisülni, de gyönyörű alkalom lett belőle. Mindenki gyűjtött valamit, vagy utána olvasott, megnézte az interneten, és nagyon jó beszélgetés kerekedett a barbárságból. MU SZÍNHÁZ Volt-e valamilyen nehézség, akár praktikus dolog, ami miatt nehéz volt eljönni a foglalkozásokra? FERENCZI ISTVÁNNÉ HUGI A férjem mindig azt kérdezi, ha elindulok valahova, hogy: „Máma még hányszor mész el itthonról?” Nem azt mondja, hogy: „De jó, hogy elmész, mert nem savanyodsz be.” Persze azért nagyon érdekli, hogy mi történik velem a foglalkozásokon, ki mit mesélt, mit mondtak Péterék, min nevettünk nagyokat. Egy ilyen közösségben nagyon fontos a humor. 42
MU SZÍNHÁZ A klubban visszahúzó erők alatt pontosan mit értesz?
MU SZÍNHÁZ Van arra esély, hogy ez megváltozzon? KURUCZNÉ FALUSI TÜNDE Már próbálkoztunk mindennel, de én már nem tudok mit kezdeni a helyzettel. ZÁMBÓ IMRÉNÉ ANI Ebben a közösségben az a jó, hogy mindenki egyformán drukkol a másiknak. Itt nincs irigység, izgulunk egymásért. Jóindulattal és segítőkészen fordulunk egymáshoz. NAGY ANTALNÉ MARGIT Én mindig nagyon izgulok, nem igazán szoktam szerepelni. Itt alig vártam, hogy kapjak szerepet, három nappal később már tudtam is, és most már nem izgulok annyira. Várom nagyon a foglalkozásokat! DANKOVICSNÉ KOVÁCS ANITA (A II. sz. Idősek Klubjának vezetője – a szerk.) Én mindkét nyugdíjas klubban dolgoztam, és úgy látom, van a két társaság között egy természetes versengés. De itt semmi ilyesmit nem tapasztalok, itt egy közösségnek számítunk. Nem azért járunk ide, mert muszáj. MU SZÍNHÁZ Említettétek, hogy nézitek a Soltis Lajos Színház előadásait. Ez a projekt előtt is jellemző volt? Szoktatok járni színházba, kiállításokra, kulturális eseményekre? ZÁMBÓ IMRÉNÉ ANI Régebben is jártunk színházba, de mióta Péteréket közelebbről ismerjük, máshogy nézzük az előadásokat. Úgy nézünk a színészek közül azokra, akiket itt megismertünk, mintha a saját családunk tagjai, a gyerekeink lennének. Szabályosan izgulunk értük, mert személyesebbé vált a viszonyunk. Előtte is jártunk a színházba, de most rendszeresebben, például mindig megnézzük az új bemutatókat. HÉRICS FERENCNÉ KATI Bárhol találkozom a színészekkel, mindig felcsillan a szemem, mert rengeteg jót, örömöt kaptunk tőlük, ezért nagyon bánjuk, hogy hamarosan vége lesz a programnak. 43
DÉNES LÁSZLÓNÉ CILI Nagyon jó, hogy ők visszavezettek bennünket a kultúrába, ami sokunknak hosszú ideig kimaradt. Ez a kilenc hónap hozzájárult ahhoz, hogy legyen igényünk a kultúrára, arra ösztönöz bennünket, hogy jobban érdekeljen, ami körülöttünk van, ne csak a saját bezárt világunkban éljünk. NAGY JÓZSEFNÉ MARGIT Reméljük, hogy csinálják tovább ezt a programot, hogy részt tudjunk venni benne! Ez éltet bennünket, fiatalít. Én is egyedül vagyok otthon. Kihez szóljak, a négy falhoz? Jó idejönni, alkalmazkodni a többiekhez. Mindenki azt akarja, hogy dolgozzunk, hiszen ha nem akarnánk, nem járnánk ide. Ki kell követelni, hogy legyen folytatása a programnak!
• WORKSHOP •
INÁRCS / 2016I03I12 ‹fotóbeszámoló›
MU SZÍNHÁZ Hónapokkal ezelőtt a kultúra fogalmából kiindulva kezdtetek el dolgozni egy közösségi színházi előadáson. Hogyan definiálnátok ezek alapján a kultúrát? BOLDIZSÁR JÓZSEFNÉ ZSUZSA Mindenkinek mást jelent a kultúra. Én szeretek olvasni, színházba járni, túrázni, jógázni. Kompletten számomra ez a kultúra. BUZÁS MIKLÓSNÉ IBOLYA Az ember érdeklődési köre. ZÁMBÓ IMRÉNÉ ANI Rengeteg dolog felkerült a papírra: a zene, az építészet, a festészet, a színház, filmszínház, mindmind művészet, kultúra. A viselkedéskultúra, népviselet, hagyományok… és mindig egyre több került fel a papírra, bonyolódott, míg végül rá nem jöttünk, hogy a kultúra minden. Egy mondattal nem lehet összefoglalni, hiszen rengeteg dolog tartozik a kultúrába. Ami itt történik, az is kultúra. Hiányozni fog, ha vége lesz.
44
45
46
47
48
49
50
51
Ducsai Tiborné Szivák-Tóth Viktor
...ami közel hoz minket egymáshoz
B. Péter Pál Sereglei András
Interjú a foglalkozásvezetőkkel/Budapest 2016I04I22
MU SZÍNHÁZ Több, mint tizenegy hónappal ezelőtt kerestünk meg benneteket a most megvalósuló pályázat ötletével, melynek keretén belül hatvan év felettiekkel dolgoztatok együtt. Korábban foglalkoztatok már ezzel a korosztállyal, volt valamilyen tapasztalatotok velük kapcsolatban? DUCSAI TIBORNÉ, ERZSIKE (A tiszalúci csoport foglalkozásvezetője – a szerk.) Eddig nem. SZIVÁK-TÓTH VIKTOR (Az inárcsi csoport foglalkozásvezetője – a szerk.) Én is most dolgoztam az idősebb korosztállyal először. B. PÉTER PÁL (A celldömölki csoport foglalkozásvezetője – a szerk.) Nekem is ez volt az első alkalom. SEREGLEI ANDRÁS (A budapesti csoport foglalkozásvezetője – a szerk.) Nekem nem, a Rosetoprojekt kapcsán már dolgoztam szépkorúakkal, és szinte ugyanazzal a csoporttal dolgoztam a MU, a kultúra szigete projektben is. 52
53
MU SZÍNHÁZ Visszaemlékezve a projekt kezdetére, volt bennetek valami kétség a programmal, illetve a megcélzott korosztállyal kapcsolatban? ANDRÁS Nekem az volt a legnagyobb kérdés, hogy mennyire képesek mozdulni, akár fizikailag, akár szellemileg. A közgondolkodás szerint az idősebb embereket tisztelni kell és biztatni, valamint hagyni, hogy maguk között lehessenek. Ehhez a feltételezéshez képest volt kellemes csalódás, hogy mennyire nyitottak bizonyos új dolgokkal kapcsolatban. Nagyon sok idővel rendelkeznek, és van bennük egy vágy, hogy értelmesen töltsék el a szabadidejüket, ami rengeteg energiát ad nekik. Felszabadítja őket, amikor azt érzik, hogy figyelnek rájuk, mernek velük vitatkozni, valóban beszélgetnek velük, nem csak meghallgatják a történeteiket. Mostanra az derült ki számomra, hogy nem csak hogy mernek, hanem tudnak és akarnak is mozdulni. ERZSIKE Számomra az volt leginkább kérdéses, hogy össze tudok-e hozni annyi embert, akikkel már érdemes közösen dolgozni. Érdekes módon nálunk sokkal jobban be vannak zárkózva az emberek, mint a városban. Kicsit mindenki a kert vagy a házimunka rabságában él, vagy együtt lakik a nagycsaláddal, az unokákkal, ezért nem rendelkeznek rengeteg szabadidővel. Szerencsére sikerült létrehozni a csapatot, hiszen a vágy, hogy a szabadidejüket értelmesen töltsék el, bennük is megfogalmazódott. PÉTER Én nagyon tudok abban hinni, amit Weöres Sándor írt, hogy „az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tudásnak tevékennyé ébresztése.” Azt tudtam, hogy ennél a korosztálynál van mire alapozni, a kérdéses inkább az volt, hogy milyen pozícióból lehet velük kommunikálni és együttműködni. ERZSIKE Egy kicsit nekünk is kellett változni, megváltoztatni az eddigi csoportvezetői stílusunkon. VIKTOR Számomra nem volt kétséges, hogy jó lesz a projekt, bár azon egy picit izgultunk, hogy hány embert fogunk elérni, ami nehezebben is jött össze, de végül lett egy mag, és már az is látszik, hogyha folytatódik a dolog, akkor gyarapszik is a létszám. Biztos voltam abban is, hogy működni fognak a módszerek. A gyerek vagy felnőtt csoportokhoz képest sokkal könnyebb volt velük dolgozni, mivel nagyon nagy a figyelem a részükről és súlyosabb kérdésekkel is lehet foglalkozni velük, mivel ennyi idősen már túl vannak rengeteg kötelességen és köteléken. Olyan minőségi figyelem volt végig a színházi, vagy drámapedagógiai munka iránt, amit felnőtt csoportoknál is nagyon ritkán tapasztalok. MU SZÍNHÁZ Hogyan értétek el, hogy akik megtalálták a projektet, azok a csoport tagjai maradjanak, és egyáltalán hogyan találtátok meg és toboroztatok közösséget? 54
ANDRÁS Minden csoport megtartásánál az egyik legfontosabb feladat az, hogy nagyon figyeljek rájuk, képes legyek visszautalni egy próba közben elejtett mondatra, vagy egy élethelyzetről elmondott történetre. Szerintem minden ember valahol egy kis figyelemre és szeretetre vágyik, és ha ezt megkapja egy csoportban, akkor oda mindig visszajár. ERZSIKE Személyesen kerestem meg az embereket, szóltam a gyerekek színjátszó csoportjában, hogy kérdezzék meg a nagyszüleiket, szeretnének-e részt venni a projektben. A nagymamák mindig sokat segítenek a gyerekelőadások létrehozásában, ezért jutott eszembe, hogy őket kellene megkérdezni. Még a projekt szervezése előtt egy nyugdíjas igazgató hölgy célzott rá, hogy jó volna együtt létrehozni valamit. Amikor Balázs (Erős Balázs, a MU Színház művészeti vezetője – a szerk.) megkeresett, azonnal tudtam, hogy azt a hölgyet fogom először felkeresni. Az általam meghívott szépkorúak hozták magukkal a barátokat, ismerősöket, akik között volt olyan is, aki abbahagyta háromnégy foglalkozás után. Ennek az volt az oka, hogy bár megkedvelt bennünket, a szabadidejében inkább kirándulni, énekkarban énekelni szeret. El kellett fogadnunk, hogy van, akinek más az érdeklődési köre, mint nekünk. A projekt vége felé, ahogy terjedt a kezdeményezés híre, egyre többen jelezték, hogy csatlakoznának hozzánk, amennyiben később is folytatjuk a munkát. PÉTER Szeretek mindig rendszerekben gondolkodni, ezért felmerült bennem, hogy ezzel a projekttel milyen rendszerbe lehetne becsatlakozni. Megkerestem a Népjóléti Szolgálatot a kezdeményezéssel, ahol megkértem Kuruczné Falusi Tündét, az Idősek Klubjainak részlegvezetőjét, hogy segítsen a toborzásban. Tünde később nagyon fontos szereplője és segítője lett a munkánknak. Azt gondoltam, ők jó bázis lesznek, terjesztik egymás között a hírt, végül pedig remélhetően leszünk tízen-tizenketten, ami pont ideális létszám lett volna a kényelmes közös munkához. Elképzeléseimhez képest az első alkalommal körülbelül negyvenen jöttek. A kollégáimmal azonnal tudtuk, hogy ennyi emberrel nem lehet megvalósítani a projektet, hiszen nem tudunk annyira figyelni az egyes személyekre, mint amennyire szükséges lenne ilyenkor. Végül a meleg nyári napok hatására néhányan nem jöttek többet, de új tagokkal is bővültünk, mígnem egyre inkább kezdett megszilárdulni egy tizenöt-húsz fős kemény mag. Jelenleg tizenkilencen vannak a csoportban, csak hölgyek. A kultúra egy jó ürügy volt számunkra, hogy a beszélgetések hatására odafigyeljünk egymásra, megismerjük egymást. Hamar elfogadtak bennünket, a kialakult bizalomra és szeretetre lehetett alapozni a közös munkát. VIKTOR Azt éreztem, nagyon nehéz ajánlatot tenni a falu felé, nem tudtam, milyen műfajra hivatkozzak, hogyan definiáljam számukra ezt a kezdeményezést. Végül közösségi színházi foglalkozásként kezdtük el hirdetni a programot. Megkerestünk létező közösségeket, környékbelieket, nagymamákat, de igazából nem jártunk sikerrel egyik helyen sem. Szerveztünk közös éneklést, hogy a próbákkal közös élményeket teremtsünk. Végül ez a kezdeményezés sikeres lett, készítettünk egy kisebb produkciót is: ezzel sikerült megnyerni a közösségnek a résztvevőket. Kezdetben azt volt nehéz elérni, hogy se a résztvevők, se a szervezők ne érezzék azt, hogy szívességet tesznek a másiknak azzal, 55
hogy részt vesznek a projektben. Legtöbbször reflexből azzal a hozzáállással találkozom, hogy az emberek értetlenül állnak előtte, ha valaki létre szeretne hozni valamit, nem értik, hiszen ők inkább nem csinálnak semmit. Kezdetben többtanáros drámaórával dolgoztunk, fontos volt a közösség megtartása szempontjából, hogy színházi jeleneteket hozzunk létre. Csapatunk kilenc résztvevője közül hat fő már korábban is tagja volt egy másik klubnak, viszont saját sikerünknek érezzük, hogy rá tudtunk venni két férfit, hogy ők is csatlakozzanak hozzánk.
ERZSIKE Nálunk a játék szót kerülni kellett, nem játszottak, hanem feladatokat kaptak. Sokszor játszottam azt, mint a három kismalac mesében a farkas, hogy csak az egyik lábamat engedjék be, majd utána a másikat is, és végül így kerültem egyre közelebb hozzájuk, így tudtam teljes értékű munkát végezni velük. A játék szó számukra más értelemben vett játékot jelentett. A feladathelyzeteket szerették, de nem játéknak tekintették, hanem komoly feladatnak. Számomra csak az volt a fontos, hogy játszóként viselkedjenek, ami így is megvalósult.
PÉTER Úgy érzékeltem, a mélyebb témákról való beszélgetés nagyon hiányzott a csoport kommunikációs sémáiból. Ennél a korosztálynál az a megszokott, hogy megbeszélik, mi történt a rokonokkal, közös ismerősökkel, de filozófiai kérdések nem merülnek fel. Eleinte azt éreztem a csoportban, hogy azt gondolják magukról, ők nem képesek ilyesfajta párbeszédre.
VIKTOR Mi a kezdetektől többtanáros drámaórákkal dolgoztunk. Azzal operáltunk, hogy egyre kevesebb lett a miáltalunk előkészített színházi rész, és egyre több az, amit ők hoztak, végül pedig csak ők alkottak. Ezután mertünk csak könnyedebb, kisebb játékokat is behozni. Furcsa volt számukra, hogy csak azért csináljunk valamit, hogy nevessünk, és érezzük jól magunkat. Mintha valami hiányozna a kultúránkból. Látható haszon nélkül nehezen válnak legitimmé a tetteink. Talán csak a lakodalmas játékok furcsa szokásai elfogadottak a társadalomban a karneváli, ünnepi hangulat miatt.
VIKTOR Igen, megfigyelhető egyfajta tanult tehetetlenség a részükről. PÉTER Miközben az derült ki, hogy vannak érveik, véleményük, elképzeléseik, sőt ellenvéleményük is, csak eddig nem volt terepe, hogy ez megnyilatkozzon. Kezdetben, mikor még nem volt szó arról, hogy színházi előadást készítünk, azért jártak vissza a résztvevők, mert fontos lett számukra, hogy itt valóban kíváncsiak vagyunk a véleményükre, és nem csak olyan jellegű kérdések kapcsán, hogy mit főzzek, vagy, hogy milyen színű legyen a konyha. Itt elmondhatták, hogy mit gondolnak például a barbárságról. MU SZÍNHÁZ A beszélgetésre tehát fogékonyak voltak a résztvevők, de hogyan tudtátok rávenni őket, hogy játsszanak fizikai és szellemi értelemben egyaránt? PÉTER A korai foglalkozásokon asszociációs játékokat játszottunk, ami a bizalom megnyeréséhez elengedhetetlen volt: hogy el tudják hinni, nincs rossz megoldás, nem tudnak hibázni, nyugodtan elismételhetik, ami már elhangzott, hiszen fontos a véleményük. Aztán félve tartottunk drámaórát, de mivel jó szerepajánlatokat kaptak, ez a játék is jól sikerült. Szerencsésen jött ki, hogy egy nyári viharos napon húsz főből csak négyen jelentek meg a foglalkozáson, ami lehetőséget adott intimebb, fájdalmasabb beszélgetésekre. A résztvevők később beszámoltak erről a csoport többi tagjának, így mégiscsak átszivárgott a csoportba, ami a foglalkozáson történt, ezért a következő alkalommal mélyebbről indíthattunk. Szintén a szerencsén múlott, hogy amikor egy nagyobb együttműködést, bátorságot igénylő, kreatív zenés játékkal készültünk, körülbelül nyolcan voltunk összesen, ezért nagyon szépen meg tudott valósulni, amit terveztünk. A következő alkalommal már megvolt az igény a csoport azon tagjai részéről, akik nem voltak jelen, hogy máskor is csináljunk hasonló dolgokat. 56
ANDRÁS Én nem tartottam drámaórát, mivel számomra az volt a legfontosabb, hogy megértessem velük, hogy véleményem szerint mindenféle művészet demokratikus intézmény. A színház is olyan, mint az álom: mikor álmodunk, mindenki képes szürreálisat álmodni. Ezen keresztül elkezdték megérteni, hogy ők is készíthetnek jeleneteket, vagy játszhatnak színházat. Hagyományos színházmesterség órákat tartottam nekik, kezdve onnan, hogy csak idegen nyelven szólalhatnak meg, megcsináltam velük különböző színházi gyakorlatokat, végül táncbetétet is készítettek. Megértették, hogy a színészet nem feltétlenül egy magasan lebegő, nagy lelki folyamatokat mozgató valami, hanem születésétől fogva mindenki képes rá, gyerekkorban még szabadon csinálja mindenki, de később kikopik a hétköznapi életből. Mindenkinek van létjogosultsága játszani a színpadon, ha ő akarja. Voltak olyan próbák, amikor én ültem egy asztalnál, és ők hozták a szituációt. Bár az improvizációt, mint technikát annyira nem szeretem, de számukra nagyon felszabadítóan hatott, szerették csinálni. MU SZÍNHÁZ Milyen módszereket, milyen típusú játékokat alkalmaztatok pontosan? VIKTOR Nagyon gyakran improvizáltunk. Állóképezni jóval nehezebb volt, viszont belső monológokat nagyon szépen írnak és mondanak, nagyon líraiak. Levelet is írtunk, akár mondatonként, közösen összerakva is működött. Szerették a ”forró székes„ játékot, a fórumot, főleg vitaszínházas formában. A szerepváltás is gyakori volt, idősebbek játszottak fiatalokat, fiatalok időseket. ERZSIKE Szituációs játékok, szabályjátékok és a fantáziajátékok is voltak. Tiszalúcon a gyerekeknél és a felnőtteknél is nehezen mennek a fantáziajátékok, nem igazán tudnak elszabadulni a pillanatnyi helyzettől, vagy bátran kimondani azt, amit valóban gondolnak, és nem azon merengeni, hogy mit kéne gondolniuk. 57
PÉTER Leginkább szabályjátékokat játszottunk, meg közös, más helyzetekben akár épp csak bemelegítésnek számító, de itt teljes értékűként megélt játékokat. ANDRÁS Nálunk a foglalkozások vége felé azért volt több a színészmesterség, mert igényük volt rá, hogy az előadással foglalkozzunk. Ők kérték, hogy legyen például szövegkönyv. Megy a birkózás a szöveggel, de jól csinálják. Azért jó a közösségi színház, mert amire éppen szükség van, ahhoz nyúlhatunk. A közösségi színház a színházat egészen máshogy kezeli. A tiszalúci előadást nézve az jutott eszembe, hogy nagyon elégedett vagyok azzal, hogy Magyarországon láthatok egy ilyen előadást, ami összefogja ezeket az embereket, akik bár nem színészek, mégis színházat hoznak létre. PÉTER A társadalmi hatás felülírja az esztétikai hatást. VIKTOR Miközben a néző számára ugyanúgy működik, katarzist vált ki. Az inárcsi bemutató után a nézők úgy érezték, hogy kész alkotásokat láttak. MU SZÍNHÁZ A MU, a kultúra szigete projektben az előadások közös pontja a kultúra témája, valamint a nézők felé való nyitás volt. Hogyan alakult ki az előadás témája, formája és hol nyitottátok ki az előadást? ERZSIKE Az előadásunk témáját a tiszalúci költők és írók adták, mivel ahogy túljutottunk a kultúra témáját boncolgató beszélgetéseken és játékokon, úgy döntöttünk, hogy a tiszalúci kultúrát szeretnénk bemutatni. A költők és írók műveiből pedig az asszonyi sorsokat emeltük ki: az együgyűt, az önfeláldozót, egy tiszalúci ballada Rómeó és Júliát idéző történetét. A tiszalúci költőket nagyon szeretjük, Tóth Máté Miklósra mindannyian felnézünk, könyvei jelennek meg, Tiszalúc díszpolgára. A pedagógus kollégák által írt verseket is örömmel tettük be a darabba, egy-egy záró mondatnak, vagy összefoglalásnak. A múlt örömei és árnyai mellett a darabban megjelennek a mai társadalmi problémák is, melyeket általában a keresztrejtvény-fejtő hölgy summáz kérdéseivel. Az előadás formájának alapját a székek adják, ahonnan néha felállnak a résztvevők. A színház amúgy sem csak a színpadon való pózolást jelenti, olykor az őszinteség, a mondanivaló tölti meg a teret, ami nem zárja ki, hogy biztonságot nyújtó székek között játsszunk, ahonnan bátran fel lehet állni olykor-olykor. Több helyen is fontolgattuk a kinyitás lehetőségét, más témákkal kapcsolatban is, de végül a dal és a dédelgetett ballada megosztása mellett döntöttünk. VIKTOR Nálunk minden téma nagyon tágan a kultúrához kötődött. Végül hasonló témánál lyukadtunk ki, mint a budapesti csoport, hiszen a párkapcsolatok és a szerelmi tematika a mi előadásunkban is középpontban vannak. Az előadás formája a munkamódszereinkből adódott, végig a közösségi színház technikáit alkalmaztuk, a kezdetektől arra készültünk, hogy valahol kinyitjuk az előadást a nézők felé. A végleges nyitások megegyeznek a próbák nyitásaival. 58
PÉTER A kultúrával kapcsolatos beszélgetéseink során mindig feljegyeztem azokat a prioritásokat, amelyek a csoport többsége által előtérbe kerültek. Ezek az ötletek viszont nagyon távol álltak egymástól, eleinte nem tudtuk, hol tudnak összekapcsolódni a különböző gondolatok. Lazán kapcsolódó jeleneteket raktunk egymás mellé, ami végül az életnek köszönhetően mégis felfűzhető egy asszociációs sorra, ezáltal nem véletlenszerűek a jelenetek közötti kapcsolódási pontok. Egyszerre található meg benne vélemény és kritika a kultúráról és a kultúra kritikájáról egyaránt. A jelenetek ösztönszerűen hozták magukkal a kinyitás lehetőségét, a résztvevők is adtak ötleteket, bizonyos jeleneteknél pedig kifejezetten szükség lett volna külső behatásra, így kapóra is jött a közösségi forma. Született egy fórumszínházas jelenet, ami egyértelműen a kinyitásról szól, egy másik résznél pedig a közönség dönt egy jelenet kimeneteléről. ANDRÁS Nagyon sokáig küszködtem, hogy bármi megfoghatót találjak a kultúra témáján belül, ami mindenkit érdekel, végül rátaláltam az együttélés témájára. Még a házasság fogalmát is teljesen máshogy láttuk, ebből jöttem rá, hogy ez a téma sok embert érdekelhet, köztük engem is. Igyekeztem magas elvárásokat állítani a résztvevők elé, mivel a kezdetekkor ők külön megkértek erre. Ezért lett az előadás tere nagyon bonyolult járásokkal teli, ami a néző számára akár egyszerűnek is tűnhet, miközben a szereplőknek nagyon tudniuk kell, hogy mikor merre menjenek, mikor kell megszólalniuk, hol és miért kell táncolniuk. A szövegeket a csoport tagjai írták, amit Róbert Júlia dramaturg fűzött össze egy történetté úgy, hogy önvallomásokat és fikciókat kevert össze, amitől végül egy nézőket zavarba ejtő mix keletkezett. A kinyitás a próbafolyamat végén született meg. Előzőleg azt javasoltam, hogy hagyjuk egyben az előadást, később illesszük bele a kinyitást. Egyik próbán a házasság titkára rákérdező tánc végén Hanna (Sztripszky Hanna, a MU Színház munkatársa, az előadás szereplője – a szerk.) azt válaszolta, nem tudja, mi a titok. Ez a látszólag lezáró, tagadó mondat nagyon gazdag területet nyitott meg, mivel személyes tartalma van. Ennél a résznél tudtak a nézők is úgy belépni az előadásba, hogy ne csapjon át házassági tanácsadásba a kinyitásunk. MU SZÍNHÁZ A projekt tapasztalatai alapján szerintetek mi a kultúra? ANDRÁS A kultúra az, ami megvéd minket a saját embertelenségünktől. PÉTER A kultúra az, amit teszünk, és ahogy. VIKTOR Azt szeretném, hogy a kultúra az embereknek egymáshoz való kapcsolódása legyen, és örülnék, ha minél több mintánk és fórumunk lenne ennek eléréséhez. ERZSIKE A kultúra az, amit az emberek sokszínűségéből magunkévá tudunk tenni és magunkénak vallani, ami közel hoz minket egymáshoz.
59
A Részvétel Hete
• A RÉSZVÉTEL HETE PROGRAMJA •
04 I 21 16:00 ASSZONYOK, SORSOK – TISZALÚC (a tiszalúci csoport előadása) „A kultúra egyfajta érdeklődés a környezetünk iránt, folyamatos tanulás és az ehhez kapcsolódó tevékenységek egysége.” 18:00 EZÜSTLAKODALOM (a budapesti csoport előadása) „A kultúra az, ami megvéd minket a saját embertelenségünktől.”
2016. április 21-23. között A Részvétel Hete rendezvény keretében mutattuk be a projekt végére elkészült négy közösségi színházi előadást. A program a Káva Kulturális Műhely Szélmalmok és a MU Színház MU, a kultúra szigete című projektjének közös záró rendezvénye volt. A rendezvény célja az volt, hogy lehetőséget biztosítson a különböző közösségek − négy település szépkorú lakosai és három gyerekcsoport – közti tapasztalatcserére és a közel egy éven keresztül, párhuzamosan folytatott alkotómunka eredményének közösségi színházi előadások formájában történő megosztására.
04 I 22 14:00 A KÚT (a mindszenti csoport előadása) Történet egy kisvárosról, egy tanyáról, egy kútról, egy emberről, aki akart valamit, és persze rólunk, mindannyiunkról. 15:30 „MAGYARORSZÁGNAK TÁLENTUMA VAGYON.” (a celldömölki csoport előadása) „A kultúra az, amit teszünk és ahogy.” 17:00 HOL A VÉGE? (az inárcsi csoport előadása) „A kultúra tudás: amit kaptunk, amit tovább adhatunk, és amin változtathatunk.”
04 I 23 14:00 KÁSA – BOSZORKÁNYOK MÁRPEDIG LÉTEZNEK (a hódmezővásárhelyi csoport előadása) Történet a leghíresebb vásárhelyi boszorkányról, akit arrafelé agyonhallgat az emlékezet. 15:30 KÁRTYAVÁR (a székkutasi csoport előadása) Mindannyian várakat építünk. A várak néha összedőlnek. És mindig újraépítjük. És közösen építjük.
60
61
‹próbanaplók›
„A kultúra az, ami megvéd minket a saját embertelenségünktől.”
• Budapest •
„Az előadás kerettörténetét egy ezüstlakodalom adja, ahol összegyűlnek a házaspárt ünneplő barátok és rokonok, felszínre kerülnek régi sérelmek, az első szerelem története, a párkapcsolatok szövevényes világa. A szöveg néhol vicces és frappáns, máshol komoly és megrendítő. Az özvegy nő monológja után pár másodpercig néma csendben ülünk.” „Bandó arra kéri a résztvevőket, hogy készítsenek egy táncot, ami a találkozásokról szól, egyszerű elemekből áll, majd hagyja dolgozni a csoportot, csak akkor jön vissza, mikor elkészülnek. A találkozások tánca kézfogásokból, érintésekből áll össze, mindig újabb és újabb párok, háromszögek alakulnak, variálódnak a viszonyok. Ezután a találkozások táncának mintájára a magány táncát improvizálja a csapat, az érintés elfordulássá, vállrándítássá változik, rideg az összkép. Bandó a két táncot összedolgozva a szeretet iránt sóvárgó ember táncát hozza létre, aki olykor teljesen magányos, máskor sikerül kapcsolódnia. A színpad hátsó részében nyüzsgő hangyaboly elszórt, magányosan álló szoborcsoporttá válik. A kézfogás, egymás után nyúlás és érintés megmarad, de csak pár szobornak sikerül elmozdulnia, rátalálnia párjára.” „Átbeszéljük, hogyan nyissuk ki az előadást a nézők felé, karakterben maradjunk, vagy a civilként beszélgessünk majd a nézőkkel? A kinyitás helyét is kijelöljük, a második pohárköszöntő végén lesz majd, közvetlenül az előadás vége előtt, és arról kérdezzük majd a nézőket, mi egy jó, tartós házasság titka. A tőlük kapott válaszokkal zárjuk az előadást.” „A tegnapi próba sokakat nagyon kimerített, volt, aki aznap színházba ment, és előadás közben elaludt az első sorban. Ennek ellenére egyre jobban tudják a résztvevők a szöveget, ami lehetőséget ad a párbeszédek mögötti játék véglegesítésére. Kisebb csoportokban részpróbákat tartunk, a színpadon két, eddig „elhanyagolt” jelenetet próbálnak. Nézések, hangsúlyok, pezsgőspoharak találják meg helyüket. Az elejétől próbáljuk az előadást, a kezdő tánc még mindig akadozik, ezért többször is ismételjük, talán holnapra már menni fog mindenkinek. Hosszas tanakodás után közösen döntünk arról, melyik mondatnál durranjon el a pezsgősüveg, hogy az első pohárköszöntőre mindenki pohara teli legyen. Minden párbeszéd élővé vált, egyre több humoros reakció, színészi megnyilvánulás és pillanat születik.”
62
fotó az Ezüstlakodalom című előadásból
63
• Celldömölk •
„A kultúra az, amit teszünk, és ahogy.”
fotó a „Magyarországnak tálentuma vagyon” című előadásból
64
„Elkészültek a fehér zsebkendők Maxi nénihez, rajtuk a szöveggel. Sokkal nagyobb biztonságérzettel verekedjük át magunkat a szövegen. Még mindig nem instruálnék, szokni kell a reflektorfényt, meg az önálló megszólalást.” „Pitypang próba. Jó reakciók, kreatív improvizáció. Inkább visszafogni kell a szöveget, mert szétfolyunk. Színpadkép! Függöny is kelleni fog. MU-ban nincs…fény?” „Zsuzsa és Margit helyet cserél a Maxiban!” „Apácához mégis kell zene, csak lassabb…” „A növekvő izgalomról, lámpalázról diskurzus.” „Nagy az izgalom, de be tudjuk forgatni alkotóenergiába. Marikának van jó fórumos ötlete. Jó lenne, ha 4-5 ember legalább beforogna a jelenetbe, mielőtt a közönség színre lép.” „Premier: Zsúfolt ház, sokan állnak….az kb. 100-120 ember! Mint utólag kiderül, a hölgyek csak az első 1-2 sort látták, azt hitték, nincsenek is nagyon többen, de aztán a fórumnál feljött a nézőtér fény és meglepődtek rendesen :-) Amúgy már az első jelenet 10. másodpercétől üdvrivalgás volt, ahogy sorban bejöttek a résztvevők: eufórikus hangulatban kezdtünk. A tüntetés jól sikerült, s aztán jött a Maxi. Ettől kicsit féltünk, de a gyerekek is jól viselték az első sorokban, pedig nagyon hosszú és statikus. Viszont erős. Sírnak is itt-ott. Az alpolgármester asszony állítólag eközben jelezte, hogy akkor ő a végén szeretne beszélni. Szépen lemegy, kis szövegbakik, csodálatosan jól sikerülő kijövetelek a szorult helyzetekből. Utána pitypang. Imádják. Mindenki csillan egyet, belülről is tiszta öröm. Mikor ránk húzzák a függönyt, érezni, a közönség már ennyiért is hálás, meg is hajolhatnánk, de még csak a felénél járunk. Mo-nak tálentuma vagyon…őrület van, nagyon vevők a szójátékokra, meg az egész szürreális tehetségkutatóra. Ákos zseniális, ember ilyen jól nem mondta még a Halotti Beszédet. A Mondogálók is jól sikerülnek, tüneményesek a mikrojátékaik is a háttérben. Yolozsefet is szeretik. Zsűri is szuper, tényleg minden jól megy. A felszólításra olyan ovációt produkál a nézőtér, hogy kiakad a decibelmérő :-) Nyernek a Mondogáló Mendegélők, nagy az öröm! Függöny. Átállunk fórumra, szerintem elég érthetően le is fektetjük a szabályokat, belül nagyon jól is működik – van 4-5 rotációnk, de a nézőtérről nem lép be senki. Sebaj, lökjük tovább, jön a finálé! Szavak nincsenek. :-) Kinn is, benn is eufória, hatalmas siker! Tapsrend és egyebek, teljes diadal, mindenki kipirult, büszke, csillognak a szemek.” 65
• Inárcs •
„Azt szeretném, hogy a kultúra az embereknek egymáshoz való kapcsolódása legyen, és örülnék, ha minél több mintánk és fórumunk lenne ennek eléréséhez."
„A jelenetekben vegyesen játszunk: szépkorú résztvevők, KB35-ös játszók. Tisztázni: minél őszintébben szólni arról, amiről tapasztalatunk van: hitelesen mutassák be a jelenetek az élményeinket nevelés párkapcsolat családi szocializáció nemi élet minél személyesebb, annál jobb” „Ez lehetne az előadás váza: generációk: idősíkok – családtörténeti szál: egy generációnként visszatérő probléma – akár visszafelé haladva: a fiatal generáció keresi a megoldást egy problémára, amit a családtörténetben visszafelé haladva szeretne megoldani.” „Egyik csoport: párválasztás idősíkonként 30-as, 40-es évektől napjainkig. Sok beszélgetés, emlék: személyes élmények megosztása, nehézségek, fájdalmak és örömök, újrakezdések. Improvizáció, három jelenet. Másik csoport: rövid beszélgetés, majd improvizáció, fórumszínház, forrószék, újrajátszás. Ádám és Dorka kerül a középpontba, a többiek tanácsai alapján új helyzetek kipróbálása. A korai, 14 éves kori nemi élet lesz a fő téma. A jelenetek, helyzetek a sok szereplőstől a párosig haladnak: a téma felvetéséhez szükséges fiktív helyzet, a megfelelő bizalmi légkör kialakítása eredményezi ezt.” „Kössük össze a két szálat, a két családot. Két társadalmi/kulturális miliő: középparaszti/kulákká váló család és polgári család. A múltbéli középparaszti családban megszülető unoka Viktor. Aki a nagypapáról kapja a nevét, hogy megengeszteljék a gyerek születését ellenző nagyapát. Az unoka a nagyapját tekinti példaképének, apjával rossz a viszonya: hagyományőrzés. Antikommunista érzület a kulák-sors miatt.” „J. reagál a jelenetre: Szóval szerelmes vagy. Azért nem kell rögtön megszökni otthonról. Hátha meg lehet puhítani a szüleidet valahogy. (jelenet)” 66
fotó a Hol a vége? című előadásból
67
„A kultúra az, amit az emberek sokszínűségéből magunkévá tudunk tenni és magunkénak vallani, ami közel hoz minket egymáshoz.”
• Tiszalúc • „Ez volt az első színpadi próbánk. A csoport idős tagjain látszik, hogy megilletődtek a helyzettől, az új helyszíntől, kicsikét még bátortalanok, de igyekeznek minden bátorságukat összeszedve a tőlük telhető maximális teljesítményt nyújtani.” „Rögtön a darab elején változtattunk picit az első próbához képest, folyamatosan formálódik az előadás. Épül mozdulatról mozdulatra, percről percre, bizonyos jelenetek új értelmet nyernek így, hogy színpadon elhelyezve látjuk őket, nem csak olvassuk azt.” „Az előre megírt forgatókönyv mondatai kiegészülnek teljesen oda illő, mégis spontán ható megjegyzésekkel. Folyamatosan változik az előadásunk, épül egy kerek egésszé. Szinte minden kellékünk megvan már és azokat használjuk is. A forgatókönyv sok embernél már csak azért van ott, mert biztonságot ad neki, ha szorongathatja.” „Ma is változott a forgatókönyv szövege. Nem írtuk át – a próba közbeni spontán megszólalásokról döntöttünk úgy, hogy ha nem felejtjük el, akkor maradjon benne.” „A színpadrendezéskor, jelenetváltáskor is új elem jött be – ez a színpad varázsa, amitől először annyira, de annyira ódzkodtak.”
fotó az „Asszonyok, sorsok – Tiszalúc” című előadásból
68
69
• Köszönet • A "MU, a kultúra szigete" projektben aktívan és rendszeresen 52 szépkorú vett részt. Összesen 80 foglalkozást tartottunk a résztvevőknek, és folyamatosan 14 fő vett részt a munkában 11 hónapon keresztül. Mindezekért köszönet elsősorban a szépkorú résztvevőknek, akik közel egy éven át dolgoztak velünk. Köszönet a stáb tagjainak, akik már aktívan részt vettek a program előkészítésében, segítettek a pályázat megírásában. Külön köszönet a foglalkozásvezetőknek és asszisztenseiknek: B. Péter Pálnak, Ducsai Tibornénak, Ordasi Gábornak, Pillér Ádámnak, Sereglei Andrásnak, Somorjai Mártonnak, Szivák-Tóth Viktornak, Turóczi Istvánnénak. Köszönet az önkénteseknek is, akik tevékenyen és nagy lelkesedéssel vettek részt a munkában. Köszönet azoknak a stábtagoknak is, akik a háttérben vettek részt a projekt minél gördülékenyebb megvalósításában: köszönet Antal Lászlónak a pénzügyi és Babarczi-Di Pol Dalmának a grafikus munkájáért. Külön köszönet Benkő Ágnesnek, Róbert Júliának és Sztripszky Hannának, akik ugyan később csatlakoztak be a munkába, de jelenlétük, segítségük elengedhetetlen volt a projekt sikerességéhez. Ezen felül köszönöm Fazekas Anna Dorottyának, Fodor Évának, Gál Zsófiának, Presenszki Gábornak, Turóczi Csabának, valamint Ziembicki Dórának a munkáját! Köszönet a MU stábjának (Kormosói Róbertnek, Kovács Péternek, Laborczy Editnek, Payer Ferencnek, Sturm Andreának, Varga Andreának) akik támogatták, és kitartó munkájukkal segítették a projekt sikeres megvalósulását.. Ezen felül köszönet Di Pol Tamásnak is, aki a kiadvány elkészítésében segítette munkánkat. Ugyancsak jár a köszönet a Káva Kulturális Műhely munkatársainak, akik szakmai partnerként segítették munkánkat, és akikkel közösen hoztuk létre a projekt zárórendezvényét. Köszönet az együttműködő és támogató civil szervezeteknek, a KB35 Inárcsi Színjátszó Közhasznú Egyesületnek, a Soltis Lajos Színház Művelődési Egyesületnek, a Tiszalúci Diáksport Egyesületnek, valamint Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának is. Végül szeretném megköszönni a Norvég Civil Támogatási Alapnak a projekt támogatását és a bizalmat, amely elengedhetetlen volt a projekt megszületéséhez és lebonyolításához. Reményeim szerint a résztvevőknek maradandó élményeket, pozitív tapasztalatokat adott a projekt! Erős Balázs projektvezető 70
71
Felelős kiadó: MU Színház Egyesület
Szerkesztő: Erős Balázs
Az interjúkat készítette: Sztripszky Hanna, Erős Balázs
Munkatársak: Varga Andrea, Sturm Andrea, Laborczy Edit
Layout, tördelés: Babarczi - Di Pol Dalma
Fotó: Di Pol Tamás
Nyomda: Kontaktprint
Megjelenik: 500 példányban
2016 BUDAPEST
A MU, a kultúra szigete projekt és a kiadvány támogatója:
w w w.nor vegcivilalap.hu