A környezetvédelmi és biztonságtechnikai jogszabályok vegyipart érintı aktualitásai Vegyipari Környezetvédelmi és Kémiai Biztonsági Konferencia Eger 2009. október 14. Szentmiklóssy László REACH igazgató
1
Tartalomjegyzék
Környezetvédelem és vegyipar Gazdaságosság és versenyképesség Idıszerő feladatok a gazdasági terhek csökkentésére Környezetvédelmi - környezetbiztonsági jogalkotás
Biztonságtechnika SEVESO / Munkavédelem / Tőzvédelem Mőszaki biztonsági jogszabályok
REACH Vegyi anyagok és keverékek osztályozása, címkézése és csomagolása (CLP rendelet) Útmutatók a REACH rendelethez A REACH rendelet módosításai SVHC anyagok 2
Környezetvédelem és vegyipar Közös felelısség a fenntartható fejlıdés Fenntartható fejlıdés:
gazdaság - ésszerőség környezet - kíméletesség társadalom - jóllét
Fenntartható ipari tevékenység elıremutató és betartható szabályok Környezetvédelmi, biztonságtechnikai és egészségvédelmi szabályozás elemei:
Állami eszközök (jogi elıírások) •
környezetvédelmi - biztonságtechnikai - egészségvédelmi jogszabályok
•
engedélyeztetések
•
közgazdasági eszközök (adók, illetékek, támogatások)
•
szankciók (bírság, tevékenység korlátozása-, leállítása)
Társadalmi részvétel •
civil szervezetek
•
nyilvánosság
Alapvetı követelmény: gazdaságosság és versenyképesség megtartása
3
Gazdaságosság és versenyképesség megtartása
Az iparra nehezedı terhek racionalizálása •
A vállalkozások ne legyenek „kiszolgáltatva” a hatóságoknak (ügyfélbarát hatóság)
•
Igazgatási – szolgáltatási díjak racionalizálása
•
A „bírság érdekeltség” számőzése a hivatalokból
•
Hatósági eljárások ésszerősítése, hatékonyságuk növelése engedélyeztetés
•
Egységes ipari felügyeleti hatóság 4
Idıszerő feladatok a gazdasági terhek csökkentésére (1) Közösségi követelmények túllicitálásának megszüntetése
Megszüntetésre javasolt jogszabályi elemek - az EU szabályozás alapján: Kémiai biztonság: •
veszélyes anyagok és készítmények bejelentési kötelezettsége és díja
ETS irányelv (2008-2012): •
a tüzelıberendezések fogalmának tág értelmezése
•
az együttes végrehajtási projektbıl származó ERU-k 90 %-ával rendelkezik csak a beruházó cég (az EU-ban általánosan 100%-kal)
SEVESO irányelv: •
A drága mennyiségi kockázatbecslés egyszerősítése (a legtöbb EU-s tagállamban egyszerőbb, olcsóbb minıségi kockázatbecslés van)
•
Az alsó küszöbös létesítményekre drága kockázatelemzés (EU-ban csak biztonságpolitikai és védelmi terv készítése)
•
Üzem újraindításánál az eddigi bejelentés helyett engedély megkövetelése 5
Idıszerő feladatok a gazdasági terhek csökkentésére (2) A vállalkozások kiszolgáltatottsága
Hatósági szakmai színvonal:
•
Az iparban specializálódott szakemberekkel készítettnek különféle dokumentációkat
(környezetvédelmi
hatásvizsgálatok
és
IPPC
dokumentációk, építési-, kivitelezési tervdokumentációk, stb.) •
A hatóságoknál más irányokra specializálódott szakemberekre van bízva az engedélyezéshez kapcsolódó döntés elıkészítés.
•
Jogi szabályozással el kell érni, hogy a hatóságoknál a fenti dokumentációkat az azok készítésével azonos képzettségő szakemberek bírálják
el
(a
hatósági
szakmai
munka
képzési/alkalmazási
követelményrendszere igazodjék a szakértıi követelményrendszerhez). 6
Idıszerő feladatok a gazdasági terhek csökkentésére (3) A vállalkozások kiszolgáltatottsága
Igazgatási – szolgáltatási díjak
A díjak mértéke legyen arányos a ténylegesen ráfordított munkával.
Ha a hatóság határidın belül nem hoz döntést, az legyen úgy kezelendı, mint az ügyfél számára kedvezı döntés. A hatóság utalja vissza az eljárási díjat, ha határidın belül nem zárja le az eljárást (az új Közigazgatási Eljárási Törvény már tartalmazza)!
A vízjogi engedélyköteles létesítmények kisebb technológiai módosítása során az engedély díja ne az eredeti beruházás összegének arányában, hanem egy fix összegben (5.000 Ft) legyen meghatározva.
Az IPPC engedélyek éves felügyeleti díját – érdemi többletmunka híján – el kellene törölni. 7
Idıszerő feladatok az gazdasági terhek csökkentésére (4) A vállalkozások kiszolgáltatottsága
A „bírság érdekeltség” számőzése:
Jogi eszközökkel biztosítani kell, hogy a jelenlegi bírságolási gyakorlattal szemben a hatóságok tájékoztató, tanácsadó szerepe domináljon. A büntetı szankciót elızze meg egy, a feltárt hiányosságok megszüntetésére való felszólítás (elıtte szükség szerint, szakmai egyeztetés), majd írásbeli határozat és csak ezután következzen a büntetés.
Meg kell szüntetni, hogy a hatóság a bírságolásban érdekelt legyen (költségvetési tétel!).
Megszüntetendı az a gyakorlat, miszerint egyetlen tevékenységet egyidejőleg több hatóság is büntet (pl. veszélyes áruk szállítása esetén négy hatóság).
Jogszabályi garanciákat kell megfogalmazni annak érdekében, hogy a hatóságok gyakori átszervezése miatt ne érhesse hátrány a vállalkozásokat.
8
Idıszerő feladatok a gazdasági terhek csökkentésére (5) Javaslat - Egységes Ipari Felügyeleti Hatóság
Regionális szintő hatóság, mely magában foglalja:
munkavédelem, munkaegészségügy (Regionális munkavédelmi felügyeletek, OMMF)
foglalkozás-egészségügy (Regionális munkavédelmi felügyeletek és az ÁNTSZ regionális intézetei, OMMF)
kémiai biztonság, REACH (ÁNTSZ, OKBI, OMMF, VPOP és regionális szerveik)
sugárvédelem (ÁNTSZ)
katasztrófavédelem (Megyei katasztrófavédelmi szervezetek, OKF, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal súlyos baleset megelızési fıosztálya)
környezetvédelem (Regionális környezetvédelmi hivatalok, Országos Környezetvédelmi Fıfelügyelıség)
jövedéki ügyek (Regionális Vám és Pénzügyırség, VPOP)
mőszaki biztonság (Mérésügyi és mőszaki biztonsági regionális hatóságok, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal)
sajátos építmények (Építési Hatóság, Mérésügyi és mőszaki biztonsági regionális 9 hatóságok)
Idıszerő feladatok a gazdasági terhek csökkentésére (6) Javaslat - Egységes Ipari Felügyeleti Hatóság
Az új hatóság elınyei:
Valóban „egyablakos” ügyintézési rendszer
Az engedélyeztetési folyamat sokkal gyorsabb, szakszerőbb (minden információ és szakértı egy helyen, ezért a szakmai konzultációk hatékonyabban lefolytathatók)
A hatásköri bizonytalanságok, párhuzamosságok megszőnnek
Az ellenırzések során nem lesznek átfedések
Az egész rendszer sokkal olcsóbb és hatékonyabb
Országos szintő egységes jogértelmezés és gyakorlat alakítható ki
A hatóság szakemberei átfogóan megismerhetik az egyes létesítményeket, megalapozottabb döntések születhetnek
Szorosabb szakmai együttmőködés a cég és a hatóság között, ami az érintett területeken magasabb védelmi szintet eredményez 10
Környezetvédelmi - környezetbiztonsági jogalkotás
A hazai EU-konform jogalkotás dinamikája A jogalkotás dinamikája
konszolidálódás
1995
2004 – EU 2009 csatlakozás 11
Környezetvédelmi jogi elıírások (1) Üvegházhatású gázok csökkentése (2008-2012)
Magyarország a Kiotói Jegyzıkönyvben az 1985-87-es szinthez képest 6% ÜHG kibocsátás csökkentést vállalt 2012-ig. Magyarország 6% helyett 30 %-kal csökkentette ÜHG kibocsátásait. A fentiek alapján sem indokoltak az alábbi extra szigorítások az EU-hoz képest: •
az NKT2-ben a vegyipar, mint iparág bekerült az emisszió kereskedelmi rendszerbe. Ennek oka: a tüzelıberendezések definíciójának sajátos értelmezése (egyes, nem energetikai célú vegyipari berendezésekre, pl.: kemencékre)
•
az együttes végrehajtási projektbıl származó ERU-k 90 %-ával rendelkezik csak a cég (az EU-ban általános a 100%).
•
a CO2 kvóta elszámolásnál a magyarországi cégek csak 10%-nyi (olcsóbban vett!) ERU vagy CER egységet használhatnak fel, más EU országban akár 40%-ot is!
Kvótahiány, drágább „kvóta felhasználás” versenyhátrány
12
Környezetvédelmi jogi elıírások (2) Adatszolgáltatások
Megnövekedett adatszolgáltatás + adatfeltöltési és adatfeldolgozási problémák (szoftverproblémák) - évtizedes megoldatlan gondok
A KvVM informatikai rendszere nem tudja megfelelıen teljesíteni a megnövekedett és az igényesebb adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat: Példák: •
a KvVM CO2 kvóta nyilvántartási rendszere fél év után „most kezd helyreállni”, pl. a BorsodChem a 2008. évi teljes kvótáját még nem kapta meg
•
a régi és új formátumú elektronikus adatlapokat kezelı szoftverek nem kompatibilisek (az adatok nem vihetık át, újrafeltöltést igényelnek)
•
A jelenlegi adatbázisban az adatok különféle csoportosítását a legtöbb esetben csak új adatszolgáltatással tudják megoldani (nem megfelelı szoftver)
13
Környezetvédelmi jogi elıírások (3) Környezetvédelmi termékdíj
A termékdíj rendszer környezetvédelmi célú átalakítására széles körő bizottsági munka folyt 2009 elsı félévében. Cél: • források biztosítása a keletkezı hulladékok hasznosítására • adminisztrációs költségek csökkentése Eredmény: csak az adminisztrációs költségek csökkenése várható, az egyéb célok csak részben teljesülnének. A kiadás elıtt álló törvénnyel a bizottságban résztvevı társadalmi szervezetek (beleértve az érdekelt szakmai képviseleteket is) nem, vagy csak részben értenek egyet. A legjobb megoldásnak azt tartanánk, ha a termékdíj rendszer megszőnne (az EU-ban nincs termékdíj!) és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat a hulladékgazdálkodási törvényben szabályoznák.
14
SEVESO / Munkavédelem / Tőzvédelem
SEVESO: • Az elemzendı forgatókönyvekben használható valószínőségi értékek túl konzervatívak, emiatt a valósnál nagyobb veszélyességi övezetek kerülhetnek kijelölésre. A szakhatósági gyakorlat nem ösztönöz a biztonság továbbfejlesztésére. Munkavédelem: • A rosszul alkalmazott pszicho-szociális kockázatértékelés személyiségi jogok sértését eredményezheti. A kockázatértékeléshez megfogalmazott kérdıívekre adott válaszok a munkahely elvesztésétıl való félelem miatt torzulhatnak.
Tőzvédelem: • Az Országos Tőzvédelmi Szabályzat [9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet] részben nehezíti, részben segíti a munkánkat (pl. az éghetı folyadékok tárolására elıírásokat ad meg, de azokban még a régi szabványokat alkalmazza). • A Szabályzat alkalmazása a vegyiparban még mindig nehézségeket okoz (pl. a vegyipari sajátos építményekre egyedi állásfoglalásokat kell kérni) • Logikusabb összeállítású, mint az elıdje.
15
Mőszaki biztonsági jogszabályok
Mőszaki biztonság: • A „vegyipari sajátos építmények” építési engedélyeztetése kapcsán nem történt változás, még mindig joghézag van (építési engedély, létesítési engedély közötti átfedés). • A nyomástartó berendezésekkel, tárolótartályokkal kapcsolatos jogszabály módosítás tervezet elkészült. Szükség van a jogszabály mielıbbi megjelenésére, mert: • A 2004 elıtt nem felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezések visszamenıleges bejelentésére adott határidı az idén lejárt, a módosítás tervezet ezt a kötelezettséget (helyesen!) eltörölné. • Jelenleg a kis térfogatú- és nyomású berendezések is hatósági felügyelet alá tartoznak. A tervezett módosítás megemeli a térfogat- és nyomás határokat, így ezek (helyesen!) kikerülnének a felügyelet alól. • Reméljük a tárolótartályokra vonatkozó szabályzat elkészülése sem várat magára sokáig. • A hatósági munka során az elektronikus rendszerek használata az ügyintézést egyszerőbbé tenné. 16
Vegyi anyagok és keverékek osztályozása, címkézése és csomagolása (CLP rendelet)
• Megjelent az anyagok osztályozására, címkézésére és csomagolására vonatkozó GHS (CLP) rendelet (1272/2008/EK, 2008.12.16.). A rendeletet anyagokra 2010. december 1-jétıl, keverékekre pedig 2015. június 1-jétıl kell alkalmazni. Tennivalók: a biztonsági adatlapok CLP rendelet szerinti átdolgozása, a csomagolások címkéinek módosítása, valamint a szállító cégek, vevık idıben történı tájékoztatása.
• Megjelent a Bizottság 790/2009/EK rendelete (CLP rendelet 1. ATP-je, 2009.08.10.). Ez kb. 3500 anyag új címkézését és besorolását tartalmazza. 17
Útmutatók a REACH rendelethez
Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) útmutatói eddig csak angol nyelven voltak elérhetıek. Az
ECHA
további
követelményekre, elıforduló
a
21
nyelven
kémiai
anyagokra,
a
tette
biztonsági
elérhetıvé jelentésre,
regisztrációra
és
az az
információs árucikkekben
továbbfelhasználói
kötelezettségekre vonatkozó útmutatókat.
Ezek a dokumentumok lényeges információkat nyújtanak a gyártóknak és az importıröknek, valamint a továbbfelhasználóknak és az árucikkek gyártóinak arról, hogy miként feleljenek meg a REACH szabályozásnak.
18
A REACH rendelet módosításai
•
A Bizottság 987/2008/EK rendelete ( 2008. október 8.) a REACH rendelet IV. és V. mellékletének módosításáról (a regisztrálási kötelezettség alól mentes anyagok köre bıvült)
•
A Bizottság 134/2009/EK rendelete ( 2009. február 16.) a REACH rendelet XI. mellékletének módosításáról (az expozíciós vizsgálatokra vonatkozó szabályok változtak)
•
Megjelent a Bizottság 552/2009/EK rendelete (2009. június 22.) a REACH rendelet XVII. mellékletének módosításáról (egyes veszélyes anyagok, készítmények és árucikkek gyártásával,forgalomba hozatalával és felhasználásával kapcsolatos korlátozások kiegészültek, ill. bıvültek) Példa: 2010.december 27. után MDI (EC 247-714-0) nem hozható kiskereskedelmi forgalomba keverék összetevıjeként, ha az MDI koncentrációja 0,1 m/m%, vagy nagyobb, kivéve, ha a szállító a forgalomba hozatal elıtt a csomagolásban megfelelı védıkesztyőt biztosít, ill. megfelelı címkével és kiegészítı felirattal látja el a terméket. 19
Különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC)
2009.06.01. ECHA szigorú ellenırzést ajánl 7 SVHC anyag esetén. Az ECHA - a tagállamok véleményét elfogadva - publikálta 7 SVHC anyag nevét, amit a vállalatok csak speciális engedélyezés után használhatnak.
•
4,4`-MDA (karcinogén): keményítıszerként használva pl. epoxi gyantákban és ragasztókban.
•
bis(2-etilhexil)ftalát – DEHP (reprotoxikus)
•
dibutilftalát - DBP (reprotoxikus)
•
benzil-butil-ftalát - BBP (reprotoxikus)
•
musk xylene – kozmetikai szerként
•
rövidláncú klórozott paraffinok – fémmegmunkálásra, bır zsírozására
•
hexabromo-ciklododekán – égésgátlóként
PVC és egyéb polimer alkalmazásoknál használt lágyító
2009.09.01. Nyilvános konzultáció kezdıdött 15 potenciális SVHC anyagról (vélemény nyilvánítás határideje 2009.10.15.) 20
Köszönöm a figyelmet !
21
