A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENYEK VERSENYSZABÁLYZATA
2007/2008 NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNİTTKÉPZÉSI INTÉZET
Összeállította: Cserkutiné Illyés Ágnes
Szerkesztı: Plósz Antal
Szakmai vezetı: Modláné Görgényi Ildikó
A versenyszabályzat lektorai: Nádráné Tóth Borbála Körtvélyessy Erika Mosóczi Miklósné Dr. Závodny László Jóváhagyta Hardy András megbízott fıosztályvezetı Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ISBN 978-963-264-006-8
Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet Felelıs kiadó: Nagy László fıigazgató
2
TARTALOMJEGYZÉK
I. Bevezetés II. A tanulmányi versenyek célja III. A verseny meghirdetése, formája és a jelentkezés módja IV. A verseny fordulói és részei V. A versenyfelelıs VI. A versenyt rendezı iskola VII. A versenybizottság VIII. A versenyzık teljesítményének értékelése IX. A verseny jegyzıkönyve X. A verseny anyagai, iratai XI. Záró rendelkezések Melléklet
5 5 5 6 11 12 13 14 15 16 16 18
A versenyszabályzat a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet honlapján (www.nive.hu - a Tanulmányi versenyek \ Versenyszabályzatok menüpont alatt), és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (www.kvvm.hu) honlapján megtekinthetı.
3
ELİSZÓ A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásával a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet feladata közé tartozik a szakmai tanulmányi versenyek megrendezése. A környezetvédelmi szakképzés az egyik legdinamikusabban fejlıdı területe az oktatásnak. A környezetvédelmi és vízügyi tanulmányi versenyek célja a szakképzésben résztvevı tehetséges tanulók kiemelkedı eredményének bemutatása. A versenyeredmények a versenyzıket felkészítı környezetvédelmet tanító szaktanárok munkájának, és a szakképzésben részt vevı iskolák oktató-nevelı munkájának versenyszintő összehasonlítására szolgálnak, amely a kimagasló tanulói teljesítmények esetében az erkölcsi elismerésen túl, feltétlenül ösztönzı hatású az adott iskola tevékenységére is. A környezetvédelmi és vízügyi szakmai tanulmányi versenyek elemzésével évente képet kaphatunk a magyar szakképzés eredményes tevékenységének egy jelentıs részérıl, és a verseny adta eszközök által hozzájárulhatunk a magyar szakképzés színvonalának fejlesztéséhez, irányt adhatunk az európai elvárásokhoz. Az elmúlt évi szakmai tanulmányi versenyeket a korábbi évekhez viszonyítva jelentıs módosításokkal, új szemléletmód bevezetésével valósítottuk meg. Legfıbb célunk a tanulók gyakorlatban alkalmazott tudásának mérése volt. Elsısorban a lexikális tudástól az alkalmazó tudás irányába való elmozdulás jól illeszthetı a nemzetközi tapasztalatokhoz, különösen az európai elvárásokhoz, egyben a moduláris képzés bevezetésének szükségességéhez is. Az idei tanévben - felhasználva az elızı évi versenyek eredményeit, tapasztalatait – a szakmai tanulmányi versenyeket a gyakorlatiasság jegyében tervezzük megvalósítani. Alapvetı célunk annak bemutatása, hogy az iskolai rendszerő képzésben a szakképzı - és szakközépiskolákban, a különbözı szintő képzésben részt vevı tanulók, mint pályakezdı szakemberek, a képzési éveik során szerzett ismereteiket milyen mértékben, hogyan tudják önállóan hasznosítani, megvalósítani egy-egy konkrét feladat megoldása során. A versenyzık alapvetıen az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei szerint mérettetnek meg. Továbbra is megırizzük az adott szakképesítésre vonatkozó elmélet és a gyakorlat arányát, az elmélet témaköreit. A környezetvédelmi és vízügyi szakmai tanulmányi versenyben résztvevık legnagyobb jutalma a vizsgatantárgyak, vizsgarészek alóli mentesülés lehetısége. Szeretnénk, ha minél több versenyzınek igazolhatnánk idén is, hogy teljesítménye elérte azt a szintet, mely alapján a vizsga alóli részleges, vagy teljes mentesülését érvényesítheti iskolájában. A környezetvédelmi és vízügyi szakmai tanulmányi versenyek szervezése során nyitottságra törekszünk úgy az érintettek, mint az érdeklıdık vonatkozásában. A versenyszabályzatot, a nevezéseket, az eredményeket, bele értve a részeredményeket is, a honlapunkon (www.nive.hu) közzé tesszük. Felelısséggel törekszünk arra is, hogy a tanulók tényleges tudása kerüljön megmérettetésre, éppen ezért kérjük mindazokat, akik bármilyen hatással lehetnek a versenyre - a vizsgákra vonatkozó jogszabályok szerint - felelısséggel járjanak el. Szeretnénk, ha a versenyzık nagyszerő élményekkel, hasznos tapasztalatokkal gazdagodva gondolnának vissza a szakmai tanulmányi verseny lezárását követıen erre az eseményre. Eredményes felkészülésben és sikerekben legyen része valamennyi versenyzınek! Kovács Kálmán államtitkár
Nagy László fıigazgató
4
I. Bevezetés (1)
A Versenyszabályzat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó szakképesítések tanulmányi versenyének szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos elıírásokat tartalmazza.
(2)
A szakmai tanulmányi versenyeket a versenyszabályzat szerint, a versenyfelhívás, a munkavédelemrıl szóló, többször módosított 1993. évi XCIII. törvény, valamint a végrehajtásról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl szóló 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet 38. § (4.) bekezdése szerint, a 26/2001. (VII. 27.)OM rendelet elıírásaival összhangban kell lebonyolítani.
II.
A tanulmányi versenyek célja
A tanulmányi versenyek célja (1) A magyar szakképzés színvonalának emelése és bemutatása. (2) A tanulók felkészítése, szakmai vizsgájuk elısegítése. (3) A szakképzésben résztvevı tehetséges tanulók számára lehetıség biztosítása a megmérettetéshez, a kiemelkedı eredmények eléréséhez. (4) A szaktanárok tehetséggondozó munkájának felszínre hozása. (5) A szakképzı iskolák oktató-nevelı munkájának versenyszintő értékelése, a kiemelkedı oktató-nevelı tevékenység elismerésének biztosítása.
III. (1)
A verseny meghirdetése, formája és a jelentkezés módja
A tanulmányi versenyek meghirdetése −
(2)
A tanulmányi versenyek meghirdetése az Oktatási Közlönyben, a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet honlapján (www.nive.hu) és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján (www.kvvm.hu) jelenik meg, amely tartalmazza a versenyek pontos helyét és idıpontját − A meghirdetı minisztérium a verseny meghirdetésében kijelöli: = a versenyek formáit, szakképesítéseit, versenycsoportjait = a versenyek helyét, idıpontjait = a nevezési díjakat = az elérhetı kedvezményeket A tanulmányi versenyeket az NSZFI Tanácsadási osztálya készíti elı és irányítja azok lebonyolítását.
(3)
A környezetvédelmi és vízügyi Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (továbbiakban OSZTV) egy komplex verseny, amely az adott szakképesítés több szakmai elméleti tantárgyára, szakmai gyakorlatára épül.
(4)
A versenyben való részvétel feltételei és a jelentkezés módja − A tanulmányi versenyeken a magyarországi, nappali rendszerő képzést folytató szakképzı iskolák végzıs tanulói vehetnek részt. − A versenyre a tanulókat – az iskolai válogató eredmények alapján - az iskola nevezi. Nevezések csak az iskoláktól fogadhatók el! A nevezéseket az NSZFI honlapján keresztül kell eljuttatni, az ott leírt útmutató betartásával a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézetbe. A nevezési határidıt a meghirdetés tartalmazza. Határidın túli nevezésre nincs lehetıség!
5
Az iskola a nevezéssel egyidejőleg kötelezettséget vállal a nevezett tanulók után a nevezési díj befizetésére. A nevezési díj összegét a nevezés visszaigazolását követıen, az elıdöntı írásbeli tételeinek átvétele elıtt kell befizetni. A díjfizetést valamennyi, az elıdöntıbe nevezett tanuló után, a meghirdetés szerinti döntıt rendezı iskola számlaszámára postai befizetéssel vagy átutalással kell teljesíteni. A döntıt rendezı iskolák számlaszámát az NSZFI a honlapján közzé teszi. A döntıt rendezı iskola a befizetett összegrıl kiállított számlát a nevezési díj beérkezését követı két héten belül megküldi a nevezı iskoláknak. Az iskolai nevezést egyben az elıdöntı-feladatok megrendelésének kell tekinteni. A versenyekre nevezett tanulóknak a meghirdetett idıpontban kell a versenyek helyszínén megjelenni. A versenyzık személyazonosságát a személyi igazolvány bemutatásával kell igazolni. Amelyik versenyzı ezt nem tudja bemutatni, a versenyben nem vehet részt. (5)
A versenyzıknek a verseny alatt, annak minden szakaszában tilos minden olyan eszköz használata, amely alkalmas meg nem engedett külsı segítség igénybevételére, vagy alkalmas az egyes versenyzık közötti meg nem engedett kommunikációra, mások megzavarására. A versenyzık mobiltelefonjukat egyetlen versenyrészre sem vihetik magukkal, azt a verseny megkezdése elıtt kikapcsolt állapotban le kell adniuk a szervezıknek.
IV. (1)
A verseny fordulói és részei
A verseny fordulói: − − −
iskolai válogató verseny elıdöntı verseny döntı verseny.
(2)
A verseny írásbeli, gyakorlati és szóbeli versenyrészek teljesítésébıl áll.
(3)
A verseny témáit és tananyagát a szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelıen kell meghatározni.
(4)
Az iskolai válogató versenyek helyi, az elıdöntık és a döntık központi szervezésőek. Az elıdöntık az Országos Képzési Jegyzék (továbbiakban OKJ) szerinti szakképesítések esetén az írásbeli vizsgarésznek, a döntık a gyakorlati és a szóbeli vizsgarésznek felelnek meg. Az iskolai válogató verseny javasolt szerkezete, idıtartama, pontszáma Az iskolai válogató verseny írásbeli verseny, melyet az érintett iskolák szerveznek. A feladatsor elméleti, rajzos, számításos feladatokból áll. Tartalmi szerkezet a szakmai elméleti tantárgyak témaköreinek %-os arányában: 13. évfolyam: A szakmai elmélet témakörei (50 %.) - a környezetvédelmi szakképzés tekintetében: Környezetvédelmi (alap) ismeretek Méréstechnikai ismeretek Környezettechnikai ismeretek a vízügyi szakképzés tekintetében: Vízgazdálkodás
6
14. évfolyam: A szakmai elmélet témakörei (30 %.) a környezetvédelmi képzés tekintetében: Méréstechnikai ismeretek Környezettechnikai ismeretek a vízügyi képzés tekintetében: Vízgazdálkodás Vízépítés Az iskolai válogató feladatsorában jussanak érvényre a szakmaspecifikus ismeretek is. (20%) Idıtartama: 180 perc. (5)
Az elıdöntı versenyek megrendezése és szervezése A központilag kiadott írásbeli versenydolgozatok megírása a versenyben résztvevık iskolájában történik. A verseny tisztaságát, zavartalanságát - az NSZFI irányításával - az iskolák biztosítják. Az elıdöntı feladatsorának tartalmi szerkezete megegyezik az iskolai válogató versenynél közöltekkel, azonban a 13. és 14. tanév anyagrészeinek aránya a feladatsorban 5050%, - itt nem kell még külön szakmaspecifikus feladatoknak lenni. Idıtartama: 240 perc Elérhetı pontszám: A feladatlapon feltüntetett pontok összesített értéke a döntıbe jutás rangsorolásakor 0,6os szorzóval kerül beszámításra (a maximálisan szerezhetı 100 pont 60 pontként) a)
A versenyfeladatok átadása Az elıdöntık lebonyolítására a versenyzık iskolájában kerül sor. Az elıdöntı versenyrész központi írásbeli feladatlapok megoldásából áll. A központi feladatlapokat, továbbá a feladatok megoldásához szükséges segédanyagokat (a továbbiakban a feladatlap és a segédanyag együtt: feladatlap) és a javítási, értékelési útmutatókat a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet Vizsgadokumentációs irodája készítteti el. A Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet Vizsgadokumentációs irodájának vezetıje megszervezi a feladatlapok sokszorosítását, csomagolását. A feladatlapokat az intézmény megbízottja a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet Vizsgadokumentációs irodájában veheti át. Egy megbízott – a szükséges meghatalmazások birtokában – több intézmény feladatlapjait is átveheti. A feladatlapok átvételének idıpontját, helyét a jelentkezések lezárása után a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet a honlapján teszi közzé.
b)
Az átvett versenyfeladatok szállításáról, megırzésérıl, az elıdöntı versenyek versenyszabályzatban elıírt feltételeinek és lebonyolításának biztosításáról (titoktartás), az iskolák igazgatói kötelesek gondoskodni.
c)
Az elıdöntı lebonyolítása – Az elıdöntı központilag összeállított írásbeli feladatait a nevezett versenyzık saját iskolájukban dolgozzák ki a versenyfelhívásban megjelölt idıpontban. A versenyfeladatokat tartalmazó borítékok egységesen csak a borítékon feltüntetett idıpontban bonthatók fel! – Az írásbeli dolgozat megkezdése elıtt a felügyelı tanár megállapítja a versenyzık személyazonosságát (adatlap kitöltés) és tájékoztatást ad a verseny
7
d)
e)
szabályairól, az alkalmazható segédeszközökrıl. Tájékoztatja a versenyzıket a kijavított és értékelt dolgozatok megtekinthetıségérıl. – Az elıdöntı verseny ideje alatt a teremben és a folyosón felügyeletet kell biztosítani. Felügyelettel - a szakképesítéssel, illetıleg a tantárggyal megegyezı szakos tanár (szakértı) nem bízható meg. – Az ültetési rendet a felügyelı a verseny megkezdése elıtt jegyzıkönyvezi. Az ültetési rendet úgy kell kialakítani, hogy a versenyzık egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. A jegyzıkönyvet a felügyelıknek alá kell írniuk. – A felügyelı feladata annak magakadályozása, hogy a versenyzık meg nem engedett segédeszközöket használjanak, társaiktól vagy más személytıl segítséget vegyenek igénybe, egymást zavarják. – Ha a versenyzınek a verseny ideje alatt el kell hagynia a termet, a felügyelıtıl engedélyt kér, a dolgozatát leadja, a felügyelı a távozás és a visszaérkezés idejét a dolgozatra és az ülésrendre rávezeti. Egyidejőleg csak egy versenyzı hagyhatja el a termet. Az elıdöntı értékelése, az írásbeli dolgozatok javítása, megtekintése – Az írásbeli verseny dolgozatait a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket piros színő tintával megjelöli, és minden oldalt kézjegyével lát el. – A versenykérdésekre kidolgozott megoldásokat az útmutató alapján kell javítani és értékelni. – Ha a szaktanár a versenydolgozatok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a versenyzı meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a versenydolgozatra, és értesíti az igazgatót, aki a következık szerint köteles eljárni: Az igazgató az írásbeli verseny befejezését követıen haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzıkönyvbe foglalja. A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell a versenyzı és a felügyelı tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan eseményt, amely lehetıvé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzıkönyvet a felügyelı tanár, az iskola igazgatója és a versenyzı írja alá. A versenyzı külön véleményét a jegyzıkönyvre rávezetheti. – A versenyzık számára a kijavított dolgozatok megtekintésének lehetıségét az iskolák biztosítják. Az esetleges versenyzıi észrevételt az igazgató és egy szaktanár elbírálja. A megtekintésrıl és az észrevételek elbírálásáról jegyzıkönyvet vesznek fel. – A szaktanár a versenydolgozatok javításakor a megoldáshoz piros színnel írja rá az általa javasolt végleges pontszámot, a javítás idıpontját, majd azt az aláírásával látja el és az igazgató által meghatározott idıben a borítékokkal együtt, átadja az igazgatónak. Egy versenyzı borítékjának tartalmaznia kell az adott versenyzı valamennyi, a versenyhez tartozó dokumentumát (feladatlapok, rajzok stb.). Az elıdöntı dolgozatok visszajuttatása – A felsorolt iratokat szakképesítésenként abba az eredeti borítékba kell visszahelyezni és lezárni, amely a kitöltendı feladatlapokat tartalmazta. A borítékra rá kell írni: = OSZTV/KvVM = A felhívásban szereplı verseny megnevezését, OKJ számát. 8
–
f)
Az igazgató az írásbeli verseny iratait szakképesítés szerint visszajuttatja a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet Tanácsadási osztályára az alábbiak figyelembe vételével: = a versenyzık által elkészített összes kijavított versenydolgozatot = az írásbeli versenyen felvett jegyzıkönyveket, = összesítı ívet, mely valamennyi, az írásbeli fordulón részt vett versenyzı nevét és az írásbelin elért százalékos teljesítményét tartalmazza, = összesítést a küldemény tartalmáról. – A becsomagolt iratokat az intézmény megbízottja a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet Tanácsadási osztályának adja át. Egy megbízott – a szükséges meghatalmazások birtokában – több intézmény iratait is átadhatja. Az átadás pontos idıpontját, helyszínét 2008. január utolsó hetében a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet a honlapján teszi közzé. – A beérkezett iratokat a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet Tanácsadási osztálya adja át a szakképesítés szerinti versenybizottságnak. – A versenybizottság felbontja a borítékokat, majd jegyzékben, intézményenkénti bontásban rögzíti a beérkezett iratok számát. – A beérkezett versenydolgozatokat a versenybizottság értékelıi felülvizsgálják, a hibákat, tévedéseket zöld színő tintával javítják, majd rávezetik a versenydolgozatra az általuk megállapított pontszámot, a javítás idıpontját és aláírásukkal látják el. – A versenyfelelıs kitölti az elıdöntıverseny elızetes összesítı táblázatát a versenyzık javasolt sorrendjét. – Az elıdöntın elért elızetes eredményeket tartalmazó táblázatok a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet honlapján közzétett idıponttól tekinthetık meg. – Ha egy versenycsoportban egy versenyzınek a honlapon közölt pontszáma és az iskolai pontszáma között eltérés van, akkor a versenyzı a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet honlapján közzétett helyszínen és idıpontban dolgozatát megtekintheti. A megtekintés során csak azokkal a feladatokkal kapcsolatban tehet észrevételt, amelyeknél az iskolai és a versenybizottsági javítás között eltérés van. – Az észrevételeket a versenybizottság bírálja el: versenyzıi megtekintést követıen a versenybizottság mérlegeli a versenyzık írásban megtett észrevételeit, megállapítja a végleges helyezési sorrendet, és rögzíti a döntıbe behívható versenyzık listáját. A felülvizsgálat utáni megtekintésen tett észrevételt és a versenybizottság ezzel kapcsolatos döntését a versenyfelelıs jegyzıkönyvezi. A versenyfelelıs kitölti a versenyre vonatkozó végleges összesítı táblázatot a versenyzık pontszámaival és rögzíti a versenyzık sorrendjét. A döntıbe jutott versenyzık értesítése Az elıdöntın elért végleges eredményeket tartalmazó táblázatok, a döntıbe behívható tanulók neve, sorrendje a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet honlapján közzétett idıponttól tekinthetık meg.
9
(6)
A döntı versenyek megrendezése és szervezése a) A döntı idıpontja és helyszíne: A verseny döntıjére a Felhívásban meghatározott helyszínen kerül sor. A döntı megkezdése elıtt a versenyzık az anonimitás biztosítása érdekében kódszámot húznak, és az azonosítási jegyzéken a nevük és iskolájuk neve és címe mellett tüntetik fel a kódszámukat. A jegyzéket, a kitöltést követıen egy borítékba kell helyezni, amelyet azonnal le kell zárni. b) A döntı gyakorlati és szóbeli versenyrészbıl áll. c) A döntı gyakorlati része A gyakorlati versenyen a versenyzıknek olyan több témakörbıl álló gyakorlati feladatsort kell megoldaniuk, amely alapján megállapítható, hogy a versenyzık a szakmai és vizsgakövetelményben elvárható gyakorlati tudással, készségekkel és képességekkel rendelkeznek. A versenyzık – a verseny helyszínén rendelkezésre álló feltételektıl függıen – egy idıben is dolgozhatnak. A munka elvégzésére öszszesen 180 perc munkaidıt kell biztosítani. d) A versenybizottság tagjai a versenyzık munkáját folyamatosan figyelemmel kísérik, ellenırzik és értékelik a versenyzık munkavégzését, figyelembe véve annak szakszerőségét, és az önállóan végzett munkafolyamatokat, valamint az ahhoz kapcsolódó szóbeli válaszokat. e) A döntı szóbeli része A verseny szóbeli részére a gyakorlati versenynapot követıen kerül sor. A szóbeli versenyrész során a versenyzık tételt húznak. A tételeket a melléklet tartalmazza. A versenyzıknek legalább 15 perc felkészülési idıt kell biztosítani. A tételek önálló szóbeli feleletére minden szakképesítésnél összesen 10 perc áll majd a rendelkezésükre. A versenyzıknek segítı vagy irányító kérdést nem szabad feltenni. f) A verseny befejezését követıen összesíteni kell a versenyzık eredményét.
(7)
A gyakorlati verseny szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok a) A gyakorlati verseny helyét, a munkahelyet, a döntıt rendezı intézmény igazgatója – az NSZFI-vel kötött elızetes megállapodás alapján – jelöli ki. A gyakorlati versenyt csak olyan munkahelyen lehet megszervezni, amelyet a versenyt rendezı iskola munkavédelmi felelıse által készített jegyzıkönyv munkavédelmi szempontból balesetmentesnek és biztonságosnak minısített. b) A gyakorlati versenyt akkor szabad megkezdeni, ha a versenybizottság elnöke és tagjai is meggyızıdtek a gyakorlati versenyfeladat elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi – beleértve a munkavédelmi, tőzvédelmi, egészségvédelmi – feltételek meglétérıl. A versenyt a versenybizottság elnöke indíthatja meg a versenybizottság tagjai, a rendezı intézmény igazgatója vagy megbízottja, a gyakorlati oktatásért felelıs vezetıje vagy megbízottja, a munkavédelmi felelıs és a felügyelı tanárok (gyakorlati oktatók) jelenlétében. c) A gyakorlati versenyt nem szabad megkezdeni, ha a versenyfeladat az ellenırzést végzık (versenybizottság, munkavédelmi felelıs stb.) megállapítása szerint csak baleseti kockázat árán lenne teljesíthetı. Nem iskolai (pl. termelıüzemi) környezetben végrehajtott gyakorlati verseny esetén a területet felügyelı illetékes munkavédelmi elıadó (vagy az általa írásban megbízott személy) jelenléte is szükséges.
10
d)
e)
A gyakorlati versenyek megkezdése elıtt kell tájékoztatni a versenyzıket a gyakorlati verseny rendjérıl, a munkaterületre és munkavégzésre vonatkozó kötelezı munkabiztonsági, munkavédelmi, tőzvédelmi és egészségvédelmi elıírásokról. A tájékoztatásról jegyzıkönyvet kell felvenni, amelyet a versenyzıkkel is alá kell íratni, majd a verseny értékelı jegyzıkönyvéhez kell csatolni. A tájékoztatásról és a jegyzıkönyv felvételérıl a gyakorlati munkahely vezetıjének kell gondoskodnia. A gyakorlati verseny teljes ideje alatt el kell látni a versenyzık felügyeletét. A felügyelet megszervezése és a folyamatos ellenırzés a gyakorlati munkahely vezetıjének a feladata.
V.
A versenyfelelıs
(1)
A versenyekkel kapcsolatos elıkészítı, szervezı és jegyzıi tevékenységet a versenyfelelıs végzi. A versenyfelelıst - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium javaslata alapján - az NSZFI illetékes fıigazgató-helyettese bízza meg.
(2)
A versenyfelelıs feladatai a) Gondoskodik a központi versenyek feladatkészítıinek, lektorainak kijelölésérıl, felkérésérıl. Javaslatot dolgoz ki a tételek tartalmi keretére és a teljesítmény mérésére. Biztosítja a tételek titkosítását. A döntı megkezdése elıtt a tételeket és a javítási-értékelési útmutatót jóváhagyatja a területi gazdasági kamara képviselıjének egyetértésével, a versenybizottság elnökével. Felel a tételek további titkos kezeléséért, a tételeket nyomdakész állapotban átadja sokszorosításra a koordinálásért felelıs vezetı szaktanácsadónak. b) Együttmőködik a versenyt szervezı iskola (iskolák) vezetıivel a verseny(ek) elıkészítésében, feltételeinek biztosításában, ellenırzi és ellenırizteti a gyakorlati feladat balesetmentes megvalósíthatóságát az adott gyakorlati munkahely kijelölt munkavédelmi felelısével. A gyakorlati feladat balesetmentes végrehajtásának akadálya esetén köteles a feladatot annak szerzıjével módosíttatni. c) Gondoskodik a verseny dokumentációinak elıkészítésérıl, a versenyzık döntıre való behívásáról, a versenyzık tájékoztatásáról, a verseny programjának összeállításáról, a versenyt szponzorálók regisztrálásáról. d) Megszervezi az elıdöntıt követıen az iskolák által megküldött versenydolgozatok javítását és az írásbeli feladatok – jogszabály szerinti – megtekintését, a megtekintésrıl jegyzıkönyvet készít, és azt hitelesítteti a versenybizottság elnökével, valamint gondoskodik a megtekintés következtében megváltozott eredmények Internetre való feltételérıl. e) Elkészítteti a különféle kedvezményekre jogosító igazolásokat az egyeztetett és átadott iratminta és kitöltési útmutatónak megfelelıen. f) Elıkészíti az eredményhirdetést (nyomtatott eredménylisták, igazolások, oklevelek, emléklapok, jutalmak stb.). A számítógéppel készített eredménylistát véglegesítés elıtt köteles manuálisan is ellenırizni. Különös gondot fordít az eredményhirdetés szövegi megfogalmazására. g) A versenyt rendezı intézménnyel egyezteti a versenyek koordinálásáért felelıs vezetı tanácsadó által elkészített költségvetési tervezetet, aláíratja az intézmény igazgatójával, a verseny lebonyolítása után ellenjegyzi az oktatási intézmény gazdasági vezetıje által összeállított, és az igazgató által hitelesített költségelszámolást.
11
h) i) j) k)
l) m)
n)
Gondoskodik a versenyértékelı anyagok számítógépes összeszerkesztésérıl. Segíti a versenybizottság munkáját, gondoskodik a versenyfeladatok értékelésérıl és annak rendjérıl, valamint az értékelt versenyfeladatok archiválásáról. Részt vesz a döntı versenyen, gondoskodik a jegyzıkönyvek elkészítésérıl, számítógépes archiválásáról. Gondoskodik a jegyzıkönyv, illetve a tanulóknak kiadott igazolások összesített listájának, illetve másolatainak az NSZFI irattárában való elhelyezésérıl. Ennek érdekében az eredményhirdetést követıen, legkésıbb egy héten belül, a rendezett anyagot köteles leadni nyomtatott formában és elektronikus adathordozón is a versenykoordinátornak. Feladatainak elvégzése során felelıs a verseny tisztaságáért és titkosságáért. A versenybizottsági elnök vagy tag váratlan akadályoztatása esetén, telefonon, illetve faxon kér döntést az NSZFI illetékes fıigazgató-helyettesétıl, illetve a Tanácsadási osztály vezetıjétıl. Amennyiben a verseny során rendkívüli esemény fordul elı, a Tanácsadási osztály vezetıjét értesíti telefonon, illetve faxon, aki mérlegeli a helyzetet és megteszi a további intézkedést.
VI. (1)
(2)
(3)
A versenyt rendezı iskola
A verseny döntıjét az NSZFI elızetes egyeztetése, majd a versenyrendezésre vonatkozó szándéknyilatkozat alapján az Oktatási Közlönyben megjelenı felhívásban közzétett intézmény rendezi meg. A rendezı intézmény és az NSZFI megbízási szerzıdést köt a verseny megrendezésére. A megbízási szerzıdés melléklete a „költségterv”, amely a versenyek lebonyolítására biztosított központi költségkeret jóváhagyását követıen kerül egyeztetésre és elfogadásra a szerzıdı felek között. A rendezı intézmény vezetıje: − a versenyfelelıssel/koordinátorral való egyeztetés alapján írásban bízza meg a versenyben közremőködıket az adott feladatra, − elıkészítteti: a döntı verseny helyszínét és a versenyhez szükséges eszközöket, a nyitó- és záróünnepség helyét, − biztosítja a verseny nyugodt, biztonságos körülményeit, a versenybizottság mőködésének zavartalan feltételeit, − hitelesíti a verseny költségvetés tervezetét, − gondoskodik arról, hogy az iskola által készített meghívókon értelemszerően az alábbiak szerepeljenek: A 2007/2008. tanévi Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet szervezésében, a Környezetvédelmi és vízügyi szakterületen a Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola rendezi a: − 52 5470 04 Környezetvédelmi (szak) technikus − 52 5842 01 Környezet-és vízgazdálkodási technikus − 52 5470 02 Környezetvédelmi méréstechnikus szakképesítésekben. A verseny támogatói, lehetıség szerint.
12
VII. A versenybizottság (1)
A versenybizottság összetétele: − elnök − négy versenybizottsági tag. A versenyeket a szakképzésrıl szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, és a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl szóló 20/2007.(V. 21) SZMM rendelet 38. § (4.) bekezdése szerint, a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet elıírásaival összhangban, a jelen szabályzatban részletezett módon kell szervezni és lebonyolítani. A szakterület komplexitására való tekintettel a versenybizottság létszámát a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium öt fıre emeli. A versenybizottság munkáját szakértık segítik.
(2)
A versenybizottság elnökét és tagjait a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium javaslata alapján az NSZFI fıigazgatója bízza meg.
(3)
A versenybizottság kamarai képviselıjét - a döntı helye szerint,- a szakképesítésért felelıs gazdasági kamara elnöke bízza meg az NSZFI fıigazgatójának felkérésére. A versenybizottság elnöke és tagjai akadályoztatásuk esetén írásban, a megbízólevelük visszaküldésével együtt legkésıbb a verseny idıpontja elıtt egy héttel értesítik az NSZFI fıigazgatóját, aki új személyt kér fel a feladat ellátására.
(4)
Az elnök váratlan akadályoztatása esetén értesíteni kell az NSZFI Tanácsadási osztályát, a továbbiakban annak intézkedése szerint kell eljárni.
(5)
A versenybizottság elnöke felelıs a versenyek tisztaságáért, a versenybizottság munkájának megszervezéséért, az értékelés irányításáért.
(6)
Az elnök feladatai a) Irányítja a versenybizottság munkáját, a verseny megkezdése elıtt három héttel jóváhagyja a gyakorlati tételeket; a versenyek egyes részeinek megkezdése elıtt elıkészítı megbeszélést tart, ahol meghatározza a versenybizottság tagjainak feladatát, a versenyfelelıs tájékoztatása alapján ellenırzi a verseny elıkészítését. b) A verseny megkezdése elıtt közvetlenül is ellenırzi a szükséges szakmai feltételek, az egészség- és munkavédelmi szempontból biztonságos versenykörülmények meglétét. c) Az elnököt rövid idıre az általa kijelölt versenybizottsági tag helyettesítheti. d) Ellenırzi a versenyzık személyazonosságát, részvételük jogosságát. e) Gondoskodik a titkosítást biztosító nevezési számok kihúzásáról, azok megfelelı elzárásáról. f) Tájékoztatja a versenyzıket a verseny lebonyolításának módjáról, a versenyfeladatok megoldásával kapcsolatos formai tudnivalókról. g) Áttekinti az írásbeli feladatok javítását, indokolt esetben javaslatot tesz a versenybizottságnak azok megváltoztatására. h) Ügyel arra, hogy a gyakorlati verseny megkezdése elıtt a versenyzık részesüljenek munkavédelmi oktatásban, és azt aláírásukkal igazolják. i) A szóbeli versenyrészen a versenybizottság tagjaival együtt értékeli a feleleteket; amelyen a versenyzık a megadott idıtartamban a versenymunkájukkal szorosan összefüggı kérdésekre önállóan válaszolnak. j) A verseny befejezésekor értékelı megbeszélést tart, ahol értékeli a verseny elıkészítésével, szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtását,
13
k) l)
valamint a versenyzık eredményeit és a verseny szakmai színvonalát (rövid idıre az általa kijelölt versenybizottsági tag helyettesítheti), közremőködik a versenyzıknek adandó jutalmak elosztásában, az okmányok elıkészítésében, a díjak kiosztásában. Jóváhagyja, és aláírásával hitelesíti a verseny jegyzıkönyvét. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl szóló, 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 38. § (6) bekezdése szerint, a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. § (6) bekezdése alapján a vizsga alóli mentesülésrıl kiállított igazolást aláírásával hitelesíti. Az igazolás tartalmazza a teljes – vagy részleges szakmai vizsga alóli mentesülést - jeles eredménnyel.
(7)
A versenybizottság tagjai az elnök által kijelölt részfeladatokat látnak el.
(8)
A versenybizottság munkáját szakértık segítik, akik az írásbeli, a gyakorlati, illetve a szóbeli feladatok értékelését végzik. A szakértık számát a versenyen résztvevı tanulók létszámával arányosan kell meghatározni.
(9)
A verseny eredményét az elnök vagy az általa megbízott bizottsági tag hirdeti ki.
VIII. A versenyzık teljesítményének értékelése (1)
A versenyfeladatok minta megoldásait olyan részletes pontozással kell elkészíteni, amelynek segítségével a feladatok megoldásának értékelése pontérték megállapításával egyértelmően elvégezhetı.
(2)
Az elıdöntı írásbeli feladatsora 100 pontra készül, amelyet 0,6 szorzófaktorral kell beszorozni az írásbeli 60 pontos arányának eléréséhez.
(3)
Az elıdöntın a versenybizottság a versenyzıket a versenyfeladatokra adott összpontszám szerint rangsorolja és – az eredmények színvonalát is figyelembe véve megállapítja a döntıbe behívható versenyzık számát.
(4)
A verseny egyes részein elérhetı maximális pontszámok: – írásbeli verseny 60 pont – gyakorlati verseny 120 pont – szóbeli verseny 60 pont Összesen: 240 pont A versenyzık teljesítményének végsı értékelését az elıdöntın és döntın elért eredménye alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: − A versenyzık elméleti teljesítményét az elıdöntı és a döntı szóbeli részére adott pontszámok összevonásával kell meghatározni. − Az összesített eredményt a versenyzık elméleti és gyakorlati versenyrészeire adott pontszámok összevonásával kell meghatározni.
(5)
A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárás rendjérıl szóló, 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet alapján mentesül az adott vizsgarészbıl, illetıleg tantárgyból a szakmai vizsga letétele alól az a döntıbe jutott versenyzı, aki az adott versenyrész, tantárgy 60 % - át teljesítette.
(6)
A versenybizottság az elért eredmények (pontszámok) alapján állapítja meg a helyezések sorrendjét, és javaslatot tesz a vizsga alól mentesült versenyzık érdemjegyeire, ill. osztályzataira az alábbiak szerint:
14
– – – – –
akik bekerültek a döntıbe, és az elıdöntın értek el 60 % -os teljesítményt, mentesülnek az írásbeli vizsga letétele alól, akik a szóbeli versenyrészen értek el 60 % -os teljesítményt, mentesülnek a szóbeli vizsga letétele alól, akik az elıdöntın is és a szóbeli versenyrészen is elérték a 60 % -os teljesítményt, mentesülnek a szakelméleti vizsga letétele alól, akik a gyakorlati versenyrészen értek el 60 % -os teljesítményt, mentesülnek a gyakorlati vizsga letétele alól, akik valamennyi versenyrészen elérték a 60 % -os teljesítményt, mentesülnek a teljes szakmai vizsga letétele alól.
(7)
A versenybizottság dönt az egyéb jutalmak szétosztásáról.
(8)
Azonos pontszám esetén a versenybizottság az elméleti versenyrészek eredményei alapján dönti el a helyezéseket.
(9)
A döntı versenyek eredményeinek kihirdetésére ünnepélyes keretek között kerül sor.
(10) Valamennyi, a döntın résztvevı tanuló "Emléklap"-ot kap. (11) A verseny I–II–III. helyezett tanulója az elismerı "Oklevél" mellett jutalomban is részesül.
IX.
A verseny jegyzıkönyve
(1)
A központi szervezéső elıdöntı és döntı versenyekrıl részletes jegyzıkönyvet kell készíteni.
(2)
A jegyzıkönyv tartalmazza a) a verseny megnevezését, b) a verseny helyét és idıpontját, c) a versenybizottság tagjainak nevét, d) a versenyen résztvevı tanulók számát, a versenyre behívott tanulók adatait (az esetleges távolmaradók nevének és iskolájának megnevezésével), e) az elnök (illetve a versenybizottsági tagok) értékelését a verseny feltételeirıl, az elıírások betartásáról, f) a versenyzık általános tudásszintjének, teljesítményének értékelését, tantárgyakra, illetve feladatokra lebontva, g) a pontozóívet, h) A versenyzık teljesítménye alapján a teljes, illetve a részleges vizsga alóli felmentésekre kiadott javaslatok jegyzékét, i) az összes pontszám alapján számított: – átlag teljesítés pontszámát és %-os arányát, – a maximális teljesítés pontszámát és %-os arányát, – a minimális teljesítés pontszámát és %-os arányát.
(3)
A jegyzıkönyvhöz mellékelni kell a)
gyakorlati verseny megkezdése elıtti munka – és tőzvédelmi tájékoztatásról készült, és a versenyzıkkel is aláíratott jegyzıkönyvet,
b)
a megtekintést követıen a versenyzık írásbeli versenydolgozatával kapcsolatos észrevételeit, és az arra hozott versenybizottsági döntést,
15
c)
a döntı azonosítási jegyzékét.
X.
A verseny anyagai, iratai
(1)
Az elıdöntıt követıen az NSZFI Tanácsadási osztályára személyesen behozott dolgozatokat átadás – átvételi lap aláírásával a versenyfelelıs / versenykoordinátor átveszi, és biztonságos helyre zárják. A versenyfelelıs a versenydolgozatokat javítás céljára a szervezetten meghatározott idıpontban és helyre elviszi, majd javítás után rögtön viszszahozza az NSZFI Tanácsadási osztályára, és biztonságos helyre zárják. A versenyfelelıs a dolgozatok biztonságos elviteléért és visszahozásáért átadás – átvételi lap aláírásával vállal felelısséget.
(2)
A javítás megkezdéséig a versenydolgozatokat tartalmazó nagy borítékot nem lehet felbontani. A Tanácsadási osztályról javítás céljára elvitt versenydolgozatokat tartalmazó nagy boríték csak a versenybizottság / értékelı bizottság jelenlétében bontható fel. A felbontást követıen ellenırizni kell a versenydolgozatok számát.
(3)
A javítást követıen a versenydolgozatok versenyzıi megtekintése – pontszámeltérés esetén - csak a versenyfelelısök jelenlétében, szervezetten, az NSZFI Tanácsadási osztályán, a honlapon közzétett idıpontban történhet. A versenyzık észrevételeit – kérésükre jegyzıkönyvezni kell.
(4)
A versenyfelelıs a verseny anyagait (feladatlapok, dolgozatok, értékelı lapok stb.), iratait a Tanácsadási osztályán helyezi el. Gondoskodik arról, hogy a megtekintésrıl készített jegyzıkönyvet - az esetlegesen szükséges korrekció miatt - a versenybizottság az elıdöntı végleges eredményeinek rögzítése elıtt idıben megkapja.
(5)
A versenyfelelıs a döntı verseny befejezése után a verseny anyagait (feladatlapok, dolgozatok, értékelı lapok stb.), iratait az NSZFI irattárában helyezi el. Az irattárból az anyagokat kivenni és felbontani csak a versenybizottság jelenlétében vagy megbízásából lehet, és azt jegyzıkönyvben kell rögzíteni.
(6)
A verseny jegyzıkönyvét, és a tanulóknak kiadott igazolások összesített listájának egy példányát az NSZFI irattárában kell elhelyezni. A verseny jegyzıkönyvét három évig a versennyel kapcsolatos többi anyagot, iratot egy évig meg kell ırizni. Utána selejtezhetık.
(7)
Az okiratnak minısített igazolások csak átvételi elismervény ellenében adhatók át a versenyzıknek.
XI.
Záró rendelkezések
(1)
Az iskolák, illetve a nevezett versenyzık tudomásul veszik, hogy a nevezéssel alávetik magukat a versenykiírásnak, illetve a versenyszabályzatnak, és ennek értelmében az ellen kifogást nem emelhetnek, utólagos reklamáció nem fogadható el. Az NSZFI csak a jelen szabályzatában ismertetett módon megküldött nevezéseket fogadja el.
(2)
A központi elıdöntıre benevezett tanulók számának megfelelıen a versenyköltségek részbeni fedezésére a küldı iskola nevezési díjat fizet. A nevezési díj összegét a verseny meghirdetése tartalmazza. A nevezési díj megfizetése nem hárítható át a benevezett tanulóra! A nevezési díjakat a tanulók ellátására, jutalmazására, kulturális programokra, illetve a versenyanyagokkal kapcsolatos költségekre lehet felhasználni!
(3)
A döntı versenyeken résztvevı tanulók és kísérıtanárok utazási költségeit az OSZTV szervezési költségei között kell elszámolni. 16
(4)
A versenyszabályzatban nem szabályozott esetekben a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 38. § elıírásai érvényesek.
(5)
A teljes, vagy részleges szakmai vizsga alóli mentesülést a versenybizottság által kiadott IGAZOLÁS alapján a versenyzı az iskolájában érvényesítheti.
(6)
Az elıdöntı eredményét, amely tartalmazza a versenydolgozatokra adott pontértéket, az elıdöntı idıpontjához képest két héten belül ki kell hirdetni.
(7)
A versenyek megindításakor és a versenyek folyamán elıadódó rendkívüli helyzetben az NSZFI illetékes fıigazgató-helyettesének, akadályoztatása esetén a Tanácsadási osztály vezetıjének van intézkedési joga, aki írásban (telefaxon) is megküldi intézkedését a versenyfelelısnek. Ebben az esetben az intézkedéssel érintett verseny felelıse jegyzıkönyvet készít, amelyet a versenyt rendezı oktatási intézmény igazgatója hitelesít.
17
Melléklet Az 52 5470 04 és az 52 5470 02 OKJ-szakképesítéseknél az alábbi 25 tételbıl egy tételt húz ki a versenyzı: 1.)
Globális környezetvédelmi problémák, gazdasági és társadalmi okai − környezetvédelem fogalma, célja, − globális problémák, − fenntartható fejlıdés elve, − világmodellek célja, lényege (Római Klub jelentése, Meadows-modell, környezetvédelmi világkonferenciák).
2.)
Az ökológia alapfogalmai − ökológia fogalma, biotikus és abiotikus környezeti tényezık, − populáció fogalma, populációnövekedési stratégiák („r”- és „K”-stratégiák), − társulások fogalma, populációk kölcsönhatásai a társulásokban, − táplálkozási szintek, tápláléklánc.
3.)
Legfontosabb biogeokémiai körfolyamatok − víz körforgása (természeti és társadalmi), − szén körforgása, − nitrogén körforgása, − a természetes körfolyamatokat befolyásoló antropogén hatások.
4.)
Természetvédelmi alapismeretek − természetvédelem fogalma, célja, feladatai, − a védelem tárgyát képezı értékek csoportosítása, − természeti értékek és területek általános védelme (tájvédelem, vadon élı élıvilág, élıhelyek, földtani értékek általános védelme), − biodiverzitás fogalma, megırzésének szükségessége.
5.)
A természeti értékek és területek védelmének lehetıségei − védett értékek osztályozása, a védettség fokozatai, − törvény erejével védett természeti értékek és területek, − védetté nyilvánított területek (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park), − az élıvilág védettsége (növényvilág- és állatvilág-védelem, Vörös Könyv), − nemzetközi védettségek.
6.)
A levegı, mint környezeti elem − a légkör szerkezete, természetes összetétele, − leggyakoribb légszennyezı anyagok keletkezési forrásai, − a szennyezés folyamata (emisszió, transzmisszió, immisszió), − az öntisztulás folyamatai, − hazánk légszennyezettségi állapota.
7.)
Leggyakoribb légszennyezı anyagok és azok hatásai a környezetre − légszennyezı anyagok keletkezése és hatásuk a környezetre (por, SO2, NOx, CO, szerves légszennyezık), 18
− − −
a légszennyezettség egészségügyi határértékei (légszennyezı anyagok veszélyességi fokozatai, tőréshatár, tájékoztatási küszöbérték, riasztási küszöbérték, tervezési irányértékek), a zónák típusai, a légszennyezettség ökológiai határértékei (ökológiailag sérülékeny területek).
8.)
Emissziós források − légszennyezı források típusai, − helyhez kötött légszennyezı pontforrás kibocsátási határértékeinek fajtái (technológiai, egyedi, össztömegő), − védelmi övezetek, − általános technológiai kibocsátási határértékek (légszennyezı anyagok osztályai, tömegáram), − soroljon fel néhány technológiát, amelyekre eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértékek vonatkoznak.
9.)
Légszennyezı anyagok leválasztó berendezései − porelválasztó berendezések mőködési elve, vázlata (porkamra, ciklon, elektrosztatikus leválasztó, porszőrı), − gázleválasztó berendezések mőködési elve, vázlata (adszorpciós, abszorpciós, oxidációs eljárások).
10.) A természetes vizek legfontosabb tulajdonságai, szennyezı anyagai − a természetes vizek fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tulajdonságai, − a leggyakoribb szennyezı anyagok keletkezési forrásai és azok hatásai (nitrogénformák, foszforformák, szerves vegyületek, oldott fémek), − a vízminısítés rendszere (fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai), − a fıbb vízhasználók jellemzı minıségi követelményei (ivóvíz, ipari víz, öntözıvíz), 11.) A lakosság vízfelhasználása és az ivóvíz elıállítása − az ivóvíz fıbb minıségi követelményei, − felszín alatti vizek kezelése (gáztalanítás, vas- és mangántalanítás, arzénmentesítés, fertıtlenítés), − felszíni vizek kezelése (ülepítés, szőrés, derítés, levegıztetés, fertıtlenítés, iszapvíz-kezelés), − hazánk vízkészletének állapota. 12.) A környezeti elemek mintavétele − levegı mintavétele (emissziós és immissziós mintavétel), − víz mintavétele (ivóvíz, felszíni víz és szennyvíz esetén), a minta tartósítása, − talaj mintavétele, a minta elıkészítése, talajkivonatok készítése, − települési hulladék mintavétele, a minta elıkészítése, hulladékkivonatok készítése, − veszélyes hulladék mintavétele. 13.) A környezeti elemek vizsgálati módszerei − tömeg szerinti elemzési eljárások, − térfogatos elemzési eljárások alapfogalmai (mérıoldat, oldatkoncentráció, indikátorok),
19
−
térfogatos eljárások típusai, alkalmazásuk a környezetvédelmi analitikában (savbázis titrálások, redox titrálások, komplexometria, argentometria).
14.) A talaj, mint környezeti elem − talaj fogalma, − kialakulása, csoportosítása, − a mezıgazdaság hatása a talaj szerkezetére és összetételére (talajmővelés, kemikáliák), − az ipari tevékenység hatása a talaj szerkezetére és összetételére. 15.) Természeti erık okozta talajkárosodás fajtái − az erózió fogalma, kiváltó és befolyásoló tényezıi, − az erózió megjelenési formái, erózió elleni védekezés, − a defláció fogalma, kiváltó és befolyásoló tényezıi, − a defláció megjelenési formái, defláció elleni védekezés, − egyéb talajkárosító hatások (felsorolás). 16.) A talajok szennyezıdése és tisztítása − a talaj fizikai, kémiai és biológiai jellemzıi, − fıbb talajszennyezı anyagok, − a szennyezett talajok tisztítási lehetıségei (in situ, ex situ eljárások). 17.) Zaj- és rezgés elleni védekezés − alapfogalmak: zaj, hangnyomás, hangteljesítmény, hangintenzitás, hangnyomászszint, hang-teljesítményszint, − leggyakoribb zajforrások, − zaj és rezgés hatása az élı szervezetre, az épített környezetre, − a zaj és rezgés csökkentésének lehetıségei. 18.) Sugárzások, sugárvédelem − a sugárzás fıbb fajtái (alfa, béta, gamma- és neutronsugárzás) − a sugárzás élettani hatásai (szomatikus, genetikai), − sugárvédelem alapfogalmai (sugárterhelés, elnyelt dózis, egyenérték dózis, sugárártalom, sugársérülés), − a sugárvédelem alapelvei és módszerei, − radioaktív hulladékok kezelési lehetıségei. 19.) Hulladékgazdálkodás − hulladék fogalma, csoportosítása (keletkezési hely, halmazállapot és környezeti hatás alapján), − települési szilárd hulladék fıbb fizikai, kémiai és biológiai jellemzıi, − a hulladék káros környezeti hatásai (talaj, levegı, víz, esztétikai problémák), − hulladékok keletkezésének megelızése, mennyiségének csökkentési lehetıségei. 20.) Települési hulladékkezelés − települési hulladék fogalma, győjtése, szállítása, − települési szilárd hulladék kezelése, − települési szilárd hulladék hasznosítása, − települési szilárd hulladék ártalmatlanítása rendezett lerakással,
20
−
települési folyékony és iszapszerő hulladék kezelése.
21.) Veszélyes hulladékok kezelése − veszélyes hulladék fogalma, veszélyességi jellemzık, veszélyességi osztályok, − minısítés, osztályba sorolás, − adatszolgáltatás rendje, − anyagmérleg, veszélyes hulladékok nyilvántartása, − égetéssel történı ártalmatlanítás, − veszélyes hulladékok rendezett lerakása. 22.) Településüzemeltetés − település fogalma, települések típusai, − urbanizáció fogalma (városodás, városiasodás, − települési infrastruktúra fogalma, szektorai, − az épített környezet védelme. 23.) Települési környezetvédelem − az önkormányzatok környezetvédelmi feladatai (komplex felsorolás), − környezetvédelemmel kapcsolatos alapellátási feladatok, − települési környezetvédelmi program, − lakossági feladatok a környezetvédelemben. 24.) Települési szennyvíztisztítás − települési szennyvíz fogalma, minıségi jellemzıi, − a települési szennyvizek természetes tisztítási eljárásai (felsorolás), − települési szennyvizek mesterséges tisztításának mechanikai, biológiai és kémiai eljárásai, valamint berendezései, − ipari szennyvíztisztítás fıbb eljárásai (felsorolás), − szennyvíziszap-kezelés és-elhelyezés lehetıségei. 25.) A környezetszennyezés egészségügyi hatásai: − leggyakoribb légszennyezı anyagok hatása az emberi szervezetre, − leggyakoribb vízszennyezı anyagok hatása az emberi szervezetre, − az urbanizáció egészségügyi hatásai, a megelızı tevékenység legfontosabb lehetıségei, − az ÁNTSZ legfontosabb feladatai. Az 52 5842 01 OKJ-képesítés szóbeli tételei az alábbi 18 „KÖRNYEZETVÉDELEM” és 11 „VÍZGAZDÁLKODÁS” kérdésbıl állnak, melyekbıl a versenyzık külön-külön egyegy tételt kihúznak. KÖRNYEZETVÉDELEM 1.)
Globális környezetvédelmi problémák, gazdasági és társadalmi okai: fenntartható fejlıdés elve.
2.)
Legfontosabb biogeokémiai körfolyamatok: a természetes körfolyamatokat befolyásoló antropogén hatások.
3.)
Természetvédelmi alapismeretek: biodiverzitás fogalma, megırzésének szükségessége. 21
4.)
A természeti értékek és területek védelmének lehetıségei: védetté nyilvánított területek (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park).
5.)
A levegı, mint környezeti elem: a szennyezés folyamata (emisszió, transzmisszió, immisszió).
6.)
Leggyakoribb légszennyezı anyagok és azok hatásai a környezetre: légszennyezı anyagok keletkezése és hatásuk a környezetre (por, SO2, NOx, CO, szerves légszennyezık).
7.)
Emissziós források: helyhez kötött légszennyezı pontforrás kibocsátási határértékeinek fajtái (technológiai, egyedi, össztömegő).
8.)
Légszennyezı anyagok leválasztó berendezései: gázleválasztó berendezések mőködési elve, vázlata (adszorpciós, abszorpciós, oxidációs eljárások).
9.)
A természetes vizek legfontosabb tulajdonságai, szennyezı anyagai: a vízminısítés rendszere (fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai).
10.) A környezeti elemek vizsgálati módszerei: térfogatos eljárások típusai, alkalmazásuk a környezetvédelmi analitikában (sav-bázis titrálások, redox titrálások, komplexometria, argentometria). 11.) A talaj, mint környezeti elem: a mezıgazdaság hatása a talaj szerkezetére és összetételére (talajmővelés, kemikáliák), 12.) Természeti erık okozta talajkárosodás fajtái: az erózió fogalma, kiváltó és befolyásoló tényezıi, az erózió megjelenési formái, erózió elleni védekezés. 13.) A talajok szennyezıdése és tisztítása: a szennyezett talajok tisztítási lehetıségei (in situ, ex situ eljárások). 14.) Zaj-és rezgés elleni védekezés: alapfogalmak: zaj, hangnyomás, hangteljesítmény, hangintenzitás, hangnyomásszint, hang-teljesítményszint. 15.) Hulladékgazdálkodás: hulladékok keletkezésének megelızése, mennyiségének csökkentési lehetıségei. 16.) Veszélyes hulladékok kezelése: égetéssel történı ártalmatlanítás. 17.) Települési környezetvédelem: környezetvédelemmel kapcsolatos alapellátási feladatok. 18.) Települési szennyvíztisztítás: települési szennyvizek mesterséges tisztításának mechanikai, biológiai és kémiai eljárásai, valamint berendezései.
22
VÍZGAZDÁLKODÁS 1.)
Az összegyülekezés folyamata, a racionális vízhozam számítási rendszere. Árvízi jelenségek (töltéstestben, altalajban, mőtárgyaknál; mentett oldalon); árvízvédekezési módszerek, eszközök.
2.)
A települési csatornázás feladatai, rendszere, anyagai, kialakítása, mőtárgyai, gépészeti berendezései; a csatornahálózat mértékadó hidraulikai terhelésének meghatározása. A dombvidéki területeken megjelenı felszíni erózió jellemzıi, a kármegelızés és kárcsökkentés módjai.
3.)
Az ivóvíz és az ipari víz fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tulajdonságai. A belterületi vízrendezés feladatai, elemei, mőtárgyai, mőködése, fenntartása.
4.)
A természetes állapotú folyó jellemzıi; a folyószabályozás céljai és fajtái. A települési szennyvíz, az ipari szennyvíz és a szennyvíziszapok fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tulajdonságai.
5.)
Természetes szennyvíztisztítási eljárások, alkalmazásuk lehetıségei a környezetszenynyezés megakadályozásában; a csatornázatlan településrészek szennyvízkezelı mőtárgyai. A csızsilip alatti és az árvízvédelmi töltésen keresztüli szivárgás jelensége, a szivárgás csökkentésének, kiküszöbölésének módjai.
6.)
A szállított víz mennyiségének mérése zárt csıvezetékben. Városi és községi vízmővek tároló mőtárgyai, berendezései és azok üzeme.
7.)
Vízbázisok védelme, rétegvizek gázossága, a gázmentesítés megoldásai; a felszín alatti vizek vízkezelési technológiái. A vízlépcsık létesítési célja, szerkezeti kialakításuk; vízerı-hasznosítási ismeretek.
8.)
A felszíni lefolyás hidrológiai elemzése. Az árvízvédelem szervezete, feladatai, készültségi fokozatok.
9.)
Felszíni és felszín alatti vizek jellemzése. A síkvidéki vízrendezés alapelvei, módszerei; a belvízhozam számítási módszerei; csatornahálózat és mőtárgyai.
10.) A felszín alatti vizek minıségét befolyásoló hidrogeológiai körülmények, környezetszennyezési hatások. Árvízvédelmi létesítmények építése, ellenırzése, fenntartása. 11.) Az ivóvíz beszerzés módjai; a kút vízadó-képesség vizsgálata. A szennyvíztisztítás célja, alapfogalmai, jellemzı szennyvíztisztítási technológiák, technológiai elemek és mőtárgyaik.
23
