A KÖRNYEZETI MINŐSÉG CSÖKKENÉSÉNEK HATÁSA A SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOKRA
I./A beépítés, az építkezés, a lakófunkciótól eltérő tevékenységek rontják a környezeti állapotot. II./A környezeti állapot romlása megsérti az ott élő embereknek az egészséghez, az egészséges környezethez, a magánlakáshoz való személyiségi jogait. III./A személyiségi jogsérelem nem vagyoni kárral jár együtt. IV./Az államigazgatási jogkörben engedélyezett, vagy bejelentéshez kötött tevékenységek okozta környezeti minőség csökkenése következtében a személyiségi jogok megsértésének és a károkozásnak a megelőzése, kiküszöbölése olyan alapkövetelmény, amely minden jogágra, különösen a közigazgatási jogra irányadó és elsődleges, az egészséges ÉLET jogán, melyet az Alkotmány és a Polgári törvénykönyv kinyilvánít. V./Az I. pontban szereplő tevékenységek a környezet igénybevételével és terhelésével járó környezethasználatot jelentenek, mely másoknak kárt okoz, ezért az környezetveszélyeztető tevékenység, amelyért a kártérítési felelősség felróhatóságra tekintet nélkül, objektív alapon áll fenn. I. A környezeti állapot függ a környezeti elemek állapotától; a föld, a víz, a levegő, az élővilág, az épített környezet és összetevőinek – pl. a városkép - hátrányos változása csökkenti a környezeti minőséget. 1./A beépítés, különösen a mélygarázsos épületek két-három szint mélységben vízzáró betonfallal körbevéve sebeket ejt a Földön, megbontja a talajszerkezetet és a talajvíz természetes áramlását, szélsőségeket teremt, vagy felduzzasztja a talajvizet, vagy szárazságot okoz. A környező épületekben károk, statikai problémák, falrepedések keletkeznek, a pincéket elönti a víz. A magasabb házak, különösen térfalat képezve, sokszor légcsatornába helyezve megváltoztatják a levegőáramlási viszonyokat, megakadályozzák a város kiszellőzését a közlekedési eredetű légszennyezettségtől. Zajvisszaverődést okoznak, ezáltal emelik a zajterhelést. Megváltoztatják a város mikroklímáját, rontják a városképet, kisajátítják a közkincsnek tekintendő panorámát, szép látványt, természeti és városképi értékeket, eltakarják a napfényt, csökkentve a benapozottságot, intimitásvesztést okoznak a már ott élő emberek életében. Forgalomnövekedést gerjesztenek, mely a légszennyezettség és a zajterhelés növelését idézi elő. 2./ Az építkezés a 100 dB zajkibocsátású munkagépekkel, teherautókkal, szállításokkal jelentősen emeli a környezet légszennyezését, zajterhelését. Az építkezés minden fázisa rontja a környezeti állapotot, legyen az földmunka, (a föld kitermelésével, elszállításával ) a falazás, a betonozás, vakolás, tetőszerkezet létesítése, burkolás, csiszolás, parketta lakkozás, faanyag lekezelése. Minden munka zajkibocsátással, légszennyezéssel - sokszor vegyi anyagok levegőbe juttatásával, porszennyezéssel - jár. 3./ A telepengedély rendjére vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó tevékenységek, pld.
2 gépjármű javítás, gépjármű-karosszéria gyártása, a műanyag lap,lemez, csomagolóanyag gyártása, gumiabroncs gyártása, újrafutózása, műtrágya gyártása, szőrmecikk gyártása stb. maga is légszennyezést okoz és rendkívül zavaró zajterhelést, továbbá a környezetet bűzzel árasztja el, ezen felül azonban a tevékenységhez kapcsolódó munkák is növelik a gépkocsiforgalmat, a szállítás, a lakókörnyezetbe nem illő, attól idegen és zavaró egyéb hatások, mint pld. a telepet látogató emberek hangoskodása, a szállított anyagok dobálása, hangos autórádiózás, mobil telefonálás, riasztó bekapcsolása napszaktól függetlenül stresszt jelent az ott lakó emberek számára. 4./A működési engedélyköteles, vagy csak bejelentés köteles tevékenység, mint pld. kereskedelmi szaküzletek, vagy vendéglátóipari egység működése ugyanilyen hatású, a tevékenység jellegétől függően tovább fokozva a környezeti állapotot rontó hatást: a vendéglátóipari egységből távozó ittas vendégek hangoskodása, a motorok és gépjárművek hangos beindítása, a szemetelés, az esetleg sértő, garázda viselkedés még a közbiztonságot is veszélyeztető hatások. 5./A lakófunkció rendeltetésétől eltérő célú ingatlan felhasználás pld. üzemanyagtöltő állomás, ami a gépjármű forgalomnövekedés miatt jelentős környezetterhelés, gazdasági épület, barkácsműhely, amit gyakran asztalos műhelynek használnak, de ha barkácsolásra is, ez esetben is a fúrás, csiszolás, kalapálás, gépi fűrészelés zajos, lakókörnyezetbe nem illő környezeti minőséget csökkentő tevékenység. II.,III. A környezeti minőség csökkentésének minden módja sérti a személyiségi jogokat. Az egészséghez való jog magában foglalja a teljes lelki és testi egészséget. Az új Alkotmány szerint Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Az egészséges környezethez tartozik a tiszta levegő és a csend. A magánlakáshoz való jog egyrészt azt jelenti, hogy mindenki az általa szabadon kialakított életrend szerint zavartalanul élhet otthonában, másrészt azt, hogy joga van otthon pihenni, kikapcsolódni, feltöltődni. A I/1-5.pontban megjelölt tevékenységek következtében megnövekszik a légszennyezés és a zajterhelés. A meglévő zaj emelkedik ( pld. közlekedési eredetű zaj ) vagy új zajok keletkeznek ( kalapálás, csiszolás, fúrás, motorzúgás, vendégek hangoskodása stb.) . Ezek a zajok rendkívüli módon idegesítik a környéken élő embereket, állandó feszültséget keletkeztetnek, sokszor éjjel felébresztik őket álmukból, nem tudják kipihenni magukat, mely a munkájuk rovására is mehet. Sokszor a tehetetlenség és értéktelenség érzetét keltik az emberekben, depressziót, súlyos lelki sérelmet okoznak. Az idegesség, állandó feszültség komoly fizikai tünetekben megnyilvánuló betegséget is okozhat, keringési zavarokat, szívinfarktust, cukorbetegséget, magas vérnyomást, daganatos betegségeket stb. Egy söröző szomszédságában élő család tagjai nyugtatókat szednek rendszeresen, van, aki szívinfarktust kapott míg más személy agyérgörcsöt a zaj miatt. A zajterhelés halláskárosodást is okoz. Az emberek elveszítik az otthonuk nyugalmát, sokszor kénytelenek átrendezni lakóhelyiségeiket, hogy kevesebb zaj érje őket, nem akkor nyitnak ablakot, amikor akarnak, hanem amikor kisebb a zaj és a légszennyezés. Megszokott életrendjük teljes mértékben felborul, amely szintén feszültséget, elégedetlenséget, lelki sérelmet okoz.
3 Az ember életkörülményeire, életminőségére a környezetnek meghatározó szerepe van. Ha romlik a környezete, romlik az életminősége, mely csökkenti a személyiség értékét. A zajterhelés, a légszennyezés emelkedése határértékre tekintet nélkül is személyiségi jogi sérelmet okoz, a környezeti állapot romlása okán, szubjektív érzékelés alapján. Dr. Köles Tibor A nem vagyoni kárról szóló munkájában ( A Bírói gyakorlat zsebkönyve a HVGORAC Lap-és Könyvkiadó gondozásában megjelenve ) leírja, hogy önmagában a személyhez fűződő jogok bármilyen súlyú megsértése megteremti a jogalapját a nem vagyoni kárért való felelősségnek, a sérelem foka a kártérítés összegszerűsége körében értékelhető ( 34. old. ). A nem vagyoni kár az emberi személyiség értékminőségének csökkenésével bekövetkezett kár, amely akkor állapítható meg, ha a személyiség helyzete kedvezőtlenül változik meg a korábbi állapothoz képest ( 28. old. ) . A környezeti minőség csökkenése következtében nem vitásan kedvezőtlenül változik meg a személyiség helyzete a korábbihoz képest. A környezeti minőség csökkenése vagy a környezeti állapot romlása fenti tevékenységek kapcsán nyilvánvalóan a személyiségi jogok megsértése, életminőség csökkenés és pótolhatatlan veszteség is, azaz nem vagyoni kár. Jelzem, hogy az új Ptk. tervezet bevezeti a sérelemdíjat, aminél a hátrányt bizonyítani sem kell. IV. Ptk.1. § (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat -ha eltérően nem rendelkeznek -e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. 2. § (1) A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit. (2) A törvény biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően. 75. § (1) A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. 76.§ A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. 82. § A törvény védi a magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségekhez fűződő jogot. 84. § (1) Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. 349. § (1) Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani,
4 ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. 355. § (1) A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. A Ptk.1.§, 2.§, 75.§(1),76.,82., 84.§(1)a.e. ügyféli jogot biztosít a Ket.15.§(1) figyelembe vételével a hatósági engedélyezési eljárásokban. Az ügyféli jog széles körű elismerése a kár megelőzését szolgálja. Fentiek alapján nemcsak az engedélyes, vagy a tevékenységet végző, de az államigazgatási szerv is köteles figyelembe venni az érintett területen élő emberek, mint ügyfelek személyiségi jogait és azt, hogy az engedély ne sértse azokat meg és ne okozzon kárt. Amennyiben ezt nem teszi, egyetemlegesen felel az okozott kárért a Ptk.344.§(1) és 349.§ alapján. V. A károkozók felelőssége felróhatóságra tekintet nélkül objektív, vis maior (váratlan természeti esemény) bekövetkeztekor mentheti ki magát a felelősség alól, a Kvt.103.§ alapján, mert a környezet igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenységgel vagy mulasztással másnak okozott kár környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kárnak minősül és arra a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályait (Ptk. 345-346. §) kell alkalmazni. Ptk. 345. § (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. A nevezett tevékenységekből eredő zajkibocsátás, légszennyezés energia, ill. anyag közvetlen kibocsátása a környezetbe, tehát a Kvt. 4.§ 6. pontjában foglaltaknak megfelelően környezetterhelés, a mélygarázsos építkezés, a környék arculatát megváltoztató, sokszor magasabb házas beépítés a Kvt. 4.§.4. alapján a környezetben változás előidézése, azaz a környezet igénybe vétele, mely az ott élő embereknek nem vagyoni kárt okoz, így a magatartás környezetveszélyeztető magatartás. Megítélésem szerint az államigazgatási szervek azon hatósági engedélyezési gyakorlata, amellyel az emberek egészséges környezethez, egészséghez, magánlakáshoz való jogát megsértik, nem jogágazati jogellenesség, hanem jogellenesen figyelmen kívül hagyják a rájuk is vonatkozó környezetvédelmi és személyiségi jogi követelményeket és törvényeket. A környezetvédelmi és polgári jogi követelmények átitatják a közigazgatási és más jogágakat is, a bennük foglalt előírásoknak a jog valamennyi területén érvényesülniük kell, mert az az egészséges élet alapja és elsőbbséggel rendelkezik bármilyen más pl. tulajdonosi jogból eredő beépítéssel, vagy telepengedéllyel, ill. egyéb működési engedéllyel szemben.
5 Ma különös jelentősége van a személyiségi jogok védelmének, a kár megelőzésének, az emberek önmagukért való kiállásának, mert, 2009. óta szűkült az ügyféli jog, egyszerűsödött a beruházásokkal kapcsolatos engedélyezési eljárás, a környezetterhelő, veszélyeztető ipari és egyéb tevékenységek folytatása. A környezetvédő társadalmi szervezetek ügyféli minőségét, kereshetőségi jogát a közigazgatási hatóságok és bíróságok sok esetben törvényellenesen korlátozzák. Folyamatban van a Polgári Törvénykönyv módosítása. Remélhetőleg az egészséges élet, egészséges környezet és egy önmagát becsülő nemzet személyiségi jogi védelme prioritásának tiszteletben tartásával. Az új Alkotmány Szabadság és Felelősség elnevezésű részének VI.cikk.(1), XX.cikk (1),(2), XXI.cikk (1) bekezdése fent leírt személyhez fűződő jogokat alapjogként deklarálja. dr. Sulyok Ágnes ügyvéd környezeti szakjogász
[email protected] +36 30/ 612 9605
