Tiszasziget A Szegedtıl mintegy 15 km-re fekvı, közúti határátkelıvel rendelkezı település számottevı és folyamatos népességnövekedést mutat (2003 és 2008 között is több mint száz fıvel nıtt a népesség). Területe mély fekvéső, itt található Magyarország legmélyebb pontja (75,8 m tszf.) is, ami országos védettségő. A falu gazdaságában a mezıgazdaság a meghatározó. A kedvezı talajadottságok miatt a termelési szerkezetben a szántóföldi gazdálkodás dominál, azonban az egykori nagytáblás szerkezetet sok helyen felváltották a magángazdaságok kisebb táblái. A szövetkezet jelentısebb állattartó telepet üzemeltet. A környezetvédelmi szempontból kiemelkedı változás, hogy a korábbi kistérségi környezetvédelmi program elkészülte óta elkészült a szennyvízhálózat, így most már infrastrukturális mutatói kimondottan kedvezınek minısíthetık. A környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók
Terület (ha):
2008 2689
Lakó népesség (fı):
1767
Külterületi lakosság (fı):
93*
Regisztrált munkanélküliek száma (fı):
123***
Vándorlási különbözet (1990-2001) (fı):
582
Lakások száma (db):
616**
Közüzemi vízhálózat hossza (km):
18,2
Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma és aránya (db, %): Közüzemi szennyvízcsatorna hossza (km):
614 – 99,7 19,8
Közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások száma és aránya (db, %):
602 – 97,7
Vezetékes gázzal főtött lakások száma és aránya (db, %):
535 – 86,9
Rendszeres szemétgyőjtésbe bevont lakások száma és aránya (db, %):
614 – 99,7
Összes belterületi közút hossza (km):
12,3
Összes belterületi burkolt közút hossza (km): 2
Összes belterületi zöldterület nagysága (m ): Játszóterek száma (db):
8,6 6414 1
Személygépkocsi állomány (db):
490
Teherszállító gépjármővek (db):
63
Kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db):
268
* 2001
**2009
***2010
91
A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások • Légszennyezés. A településen érdemi légszennyezı nincs. Mint az egész Dél-Alföldön, itt is az allergén pollenek jelentenek gondot, de a leginkább veszélyes parlagfő irtását az elmúlt évben térségi program segítségével támogatták • Hulladék. A kommunális hulladék szállítását 1999 óta a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. végzi heti egy alkalommal, az ártalmatlanítás az ISPA program keretében megvalósuló fejlesztéssel Szegeden megoldott. A kukás hulladékgyőjtéshez sárgazsákos szelektív győjtés is kapcsolódik. A településen győjtısziget (Szabadság tér) és hulladékudvar (a határ felé vezetı út mellett) is létesült, így biztosított a valamennyi lakossági hulladék megfelelı elhelyezése. A település a szerves hulladékok hasznosítása érdekében komposztáló ládák juttatásával, kihelyezésével segíti a lakosságot és a közintézményeket. Az illegális lerakókat felszámolták, s veszélyes hulladék nem keletkezik. • Folyékony kommunális hulladék. A szennyvízhálózat kiépítése gyakorlatilag teljes körően megvalósult. • Ivóvízellátás. Újszentiván és Tiszasziget községeket közös vízmő látja el ivóvízzel, amelynek két kútja a településen található. A kutak vize a 164-297 m közötti homokrétegekbıl jut a felszínre (3-6. számú vízadó szintek). Maximális kezdeti vízhozamuk 1080-1500 l/p, fajlagos vízadó képességük 130-140 l/p/m. A víz minısége ivóvízellátásra – a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szerint – csak kezelés után válik megfelelıvé, a határértéknél nagyobb arzén, ammónium és vastartalma miatt. Jelenleg a regionális ivóvízjavító program keretében, a szegedi rendszerhez való csatlakozásban látszódik a megoldást. • Csapadékvíz-elvezetés. Komoly problémát jelent, hogy a mély fekvés miatt a település területe belvízveszélyes. A felesleges vizek elvezetése korábban csak részben volt megoldott. Egy sikeres DAOP pályázattal sikerült az elvezetı csatornákat megfelelı minıségben kialakítani (I. és II. ütem). • Zöldterület-gazdálkodás, települési környezet tisztasága. A települési zöldterület állapota megnyugtató, a lakosság nagyobb része gondozza a telkek elıtti területeket. Egyik legújabb fejlesztés a temetı környezetének méltó és színvonalas kialakítása. • Természetvédelem. A Tisza közelében egy üdülıterület található. A szegedi szennyvíztisztító mőködése nyomán a település menti folyószakasz vízminısége javult, ma már rekreációs célokra is alkalmas. Legismertebb nevezetessége az ország legmélyebb pontján kialakított védett terület. • Talajok. A település környékén kötött réti talajok és a fiatal nyers öntéstalajok dominálnak. A jellemzı területhasználat a szántó, elsısorban gabona, kukoricatermesztés jellemzı. A terület mély fekvése miatt nagy a belvízi kockázat. A településtıl D-re mőködı hígtrágyás sertéstelep engedélyezetten (de nem problémamentesen) mőködik. A hígtrágya tárolása jelentıs környezeti problémát vet fel. A telepen hasznosított termálkút csatornán elvezetett használt vize régóta elszivárog abból, s a közelben tapasztalható terméscsökkenést az érintett gazdák ennek (szikesítı) hatásának tartják. • Energiagazdálkodás. A lakások nagyobb része be van kötve a vezetékes gázhálózatra. • Helyi közlekedés. A szennyvízcsatornázást követıen az utcahálózat is szilárd burkolatot kapott. Szeged irányába az autóbuszos kapcsolat jó. A buszmegállók korszerősítése pályázati forrásból megoldódott. Szıregtıl az országhatárig kerékpárút létesül. A település
92
határában levı határátkelı fejlesztése várható (Röszke kisegítıjének tekinthetı), bár ennek mértéke a hármas-határon esetlegesen tervezett átkelı sorsától is függ. • Zaj. Jelentısebb zajszennyezés nincs. • Feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés. A komolyabb ipari tevékenység, illetve a tranzitforgalom hiánya miatt kockázata csekély.
93
Újszentiván Szeged (Szıreg) belterületétıl alig 1 km-re fekvı község dinamikus népességnövekedést mutat, hiszen a régióközpont jellegzetes szuburbán településének tekinthetı. Jól mutatják ezt az épülı új házak, a település növekedése. Gazdaságában a mezıgazdaság dominál. A magángazdálkodás elterjedését jól mutatják a kisebb táblaméretek. A környezetvédelmi szempontból fontos infrastrukturális mutatói kimondottan kedvezıek az után, hogy megvalósult a településen a teljes szennyvíz-csatornázottság. A település önálló környezetvédelmi programot 2005-ben készített. A környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók
Terület (ha):
2008 1549
Lakó népesség (fı):
1657
Külterületi lakosság (fı):
0*
Regisztrált munkanélküliek száma (fı):
86***
Vándorlási különbözet (1990-2001) (fı):
356
Lakások száma (db):
549**
Közüzemi vízhálózat hossza (km):
14,5
Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma és aránya (db, %): Közüzemi szennyvízcsatorna hossza (km):
542 – 98,7 17,5
Közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások száma és aránya (db, %):
542 – 98,7
Vezetékes gázzal főtött lakások száma és aránya (db, %):
537 – 97,8
Rendszeres szemétgyőjtésbe bevont lakások száma és aránya (db, %):
495 – 90,2
Összes belterületi közút hossza (km):
11,5
Összes belterületi burkolt közút hossza (km): 2
Összes belterületi zöldterület nagysága (m ): Játszóterek száma (db):
7,2 3754 2
Személygépkocsi állomány (db):
421
Teherszállító gépjármővek (db):
112
Kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db):
377
* 2001
**2009
***2010
94
A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások • Légszennyezés. Gazdasági tevékenységbıl származó légszennyezés minimális. Az utak nagyobb része burkolt, ami a porszennyezés miatt kedvezı. A parlagfő irtását korábban térségi program segítségével támogatták, aminek folytatása indokolt lenne. • Hulladék. Az egykori hulladéklerakót bezárták és rekultiválták. A település részese a térségi ISPA-projektnek, így a hulladékgazdálkodás hosszú távon megoldott. A hulladékgyőjtést a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. végzi heti egy alkalommal. A szilárd győjtıedényekben (kuka) történı győjtést kiegészíti a sárgazsákos szelektív győjtés is. A további kommunális hulladékok elhelyezésére hulladékgyőjtı szigetet (Kossuth u. 19.) és hulladékudvart (Újvilág u. vége) is kialakítottak. A település mérete, illetve a külterületi lakosság hiánya miatt, a belterületen kívüli győjtés nem indokolt, s az illegális hulladéklerakás sem jelent gondot. • Folyékony kommunális hulladék. 2006 végére megvalósult a szennyvízcsatornázás teljes kiépítése (szennyvizes ISPA program részeként), és a szegedi rendszerbe valósul meg a szennyvíz tisztítása. • Ivóvízellátás. A községet Tiszaszigettel közös vízmő látja el ivóvízzel, amelynek két kútja a szomszédos településen található. A víz minısége ivóvízellátásra jelenleg csak kezelés után válik megfelelıvé, a határértéknél nagyobb arzén, ammónium és vastartalma miatt. A végsı megoldás a jelenleg átdolgozás alatt álló regionális vízellátó rendszer jelenti majd. A lakosság fúrt kutakkal fıként a locsolási igényeket elégíti ki. • Csapadékvíz-elvezetés. A terület mély fekvése miatt gyakoriak a belvízgondok. Belterületen a csapadékvizet jelenleg rossz állapotú nyíltárkos rendszerrel vezetik el (ami inkább szikkasztásra mint elvezetésre alkalmas) az Újszentiváni-, és Ószentivánifıcsatornába. Bıvítették a Felszabadulás útján a csapadékelvezetı árkot. • Zöldterület-gazdálkodás, települési környezet tisztasága. A települési zöldterületet többnyire közmunkásokkal tartják karban. • Természetvédelem. A település szinte teljes egészében beépített illetve mezıgazdasági mővelés alatt áll, s a megye egyetlen települése, ahol védendı természeti értéket jelenleg nem találunk. • Talajok. A területre a nehéz agyag fizikai féleségő, kötött talajok ill. öntés talajok a jellemzıek. A településhez közelebb dísznövény kertészet, távolabb szántóföldi mővelés a jellemzı. Talajvédelmi szempontból jelentıs degradáló tevékenység nem jellemzı. A belvíz elleni védekezés szempontjából a szántókon fontos lenne az idınkénti mélyforgatás. • Energiagazdálkodás. A lakások nagyobb része rá van kötve a vezetékes gázhálózatra. Több közintézmény főtési korszerősítése megtörtént. • Helyi közlekedés. Szeged irányába a megfelelı sőrőségő autóbuszjárat biztosított. Egy sikeres pályázat nyomán a buszmegállók korszerősítése megtörtént. A biztonságos közlekedés érdekében járdaépítések történtek. Megvalósításra vár a Szıreg és Tiszasziget (országhatár) közötti kerékpárút. • Zaj, légszennyezés. Jelentısebb zajszennyezés nincs. • Feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés a komolyabb ipari tevékenység, illetve a számottevı tranzitforgalom hiánya miatt kockázata csekély.
95
Zsombó A Szegedtıl 20 km-re, a Szeged−Kiskunmajsa út mentén, teljes területével a homokhátságon fekvı település a kistérség legjelentısebb arányú település- és népességnövekedését mutatja, s a távolság ellenére Szeged egyik szuburbanizációs területének tekinthetı. Jelenleg is tipikus tanyás község, ami a hagyományosan mezıgazdasági tevékenységhez kötıdik (kiemelkedı a fólia alatti zöldséghajtatás és virágtermesztés, a zöldség-, gyümölcs- és szılıtermesztés). Környezetvédelmi szempontból megemlíthetı a – szennyvízhálózat hiánya ellenére – jó infrastruktúra, s a nagy természeti értéket jelentı zsombói ısláp. A település 2004-ben önálló (részleges) környezetvédelmi programot készíttetett. A környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók
Terület (ha):
2008 2690
Lakó népesség (fı):
3475
Külterületi lakosság (fı):
1195*
Regisztrált munkanélküliek száma (fı):
156***
Vándorlási különbözet (1990-2001) (fı):
970
Lakások száma (db):
1352**
Közüzemi vízhálózat hossza (km):
36,6
Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma és aránya (db, %): Közüzemi szennyvízcsatorna hossza (km):
1169 – 86,5 0
Közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások száma és aránya (db, %):
0–0
Vezetékes gázzal főtött lakások száma és aránya (db, %):
1008 – 74,6
Rendszeres szemétgyőjtésbe bevont lakások száma és aránya (db, %):
1202 – 88,9
Összes belterületi közút hossza (km):
16,2
Összes belterületi burkolt közút hossza (km): 2
Összes belterületi zöldterület nagysága (m ): Játszóterek száma (db):
12,4 5912 2
Személygépkocsi állomány (db):
1174
Teherszállító gépjármővek (db):
303
Kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db):
377
* 2001
**2009
***2010
96
A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások • Légszennyezés. Gazdasági tevékenységhez kapcsolódó jelentısebb légszennyezés a településen nincs. A defláció miatt a szálló por jelenti a legnagyobb problémát. Védıerdısávok kialakítását tervezik (a rendezési tervben is szerepel majd), azonban ezt várhatóan lakossági érdekellentétek kísérik majd. Az allergén gyomok közül jelentıs parlagfő irtását korábban térségi program segítségével támogatták. • Hulladék. A hulladékot győjtését a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. vette át, ezzel párhuzamosan a hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma több mint öt és félszeresére (!) nıtt az elmúlt fél évtized során. A hulladékot a szegedi lerakóban helyezik el. Az elmúlt évek során bevezették a sárgazsákos szelektív győjtést, kialakítottak egy hulladékszigetet (Móra F. u. 10-14.) és egy hulladékudvar (Bordányi út mellett), így az egyik fontos környezeti probléma a korábbi kistérségi környezetvédelmi program elkészítése óta megoldódott. A bezárt régi hulladéklerakó rekultivációja pályázati forrásból belátható idın belül megoldódik. • Folyékony kommunális hulladék. Jelenleg az 1995. elıtt épült ingatlanoknál a szennyvizet szikkasztják, a késıbb épültek esetében zárt ülepítıben győjtik, s egy helyi vállalkozó a szegedi tisztítóba szállítja. A jelenlegi tervek szerint 4 teleülés (Zsombó, Bordány, Forráskút és Üllés) összefogva oldja meg a szennyvízkezelést. A települések sikeresen pályáztak, így remélhetı, hogy 2011-tıl kezdıdıen megvalósulhat a szennyvízcsatornázás kiépítése a településeken a szennyvíztisztító megépítése. • Ivóvízellátás. A korábbi kistérségi környezetvédelmi program óta (öt év alatt) jelentıs elırelépés történt a vízellátásban: a hálózat hossza másfélszeresére nıtt, és több mint 200 új lakást kapcsoltak be a vezetékes vízellátásba. Zsombó község három vízmőkútja a 171-373 m közötti vízadó rétegeket veszi igénybe (5-11. számú vízadó szintek). A 200-300 m között szőrızött kutakból 800-1500 l/p, a 300-400 m között megnyitottakból 1000-1700 l/p maximális vízhozam kapható, 200-300 l/p/m fajlagos vízhozam mellett. A víz minısége ivóvízellátásra – a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szerint – csak kezelés után válik megfelelıvé, a határértéknél nagyobb ammónium és vastartalom miatt. A jelenlegi ivóvízjavító program elképzelései szerint Zsombó egészséges vízellátását Bordánnyal, Forráskúttal és Ülléssel közösen tervezik megoldani (a szennyvizes együttmőködéshez hasonlóan). Öntözési céllal engedélyezett vízkitermelések is vannak. • Csapadékvíz-elvezetés. A visszatérı belvizek a település régi problémája. A kedvezıtlen helyzet megoldására 2009-ben a település sikeres pályázatot nyújtott be. Így közel 80 millió Ft-os költséggel I. ütemként megvalósult egy mintegy 2,8 km hosszú csatorna (nagyobb részben nyitott és burkolt), majd a második ütem építése (a 2010-es tavaszi-nyári belvizek miatt kisebb csúszással) folytatódott. További folytatása mindenképpen indokolt. • Zöldterület-gazdálkodás, települési környezet tisztasága. A község belterülete az utóbbi évtizedekben jelentıs növekedésen ment át, de a fejlesztés során gondot fordítottak a zöldterületekre, így például 7 hektáros fenyıerdıt is kialakítottak. A parlagfő ellen rendszeresen kaszálással védekeznek. • Természetvédelem. A község mozaikos felszíne természetvédelmi szempontból érték. A település oldaláról nagy gond, hogy sok a gazdálkodási korlát (természetvédelem, örökségvédelem), amit az önkormányzatnak kellene (?) „kezelni” a gazdálkodók felé, de ehhez nem rendelkeznek megfelelı tájékozottsággal és háttértámogatással. • Talajok. A település környékére a futóhomok és humuszos homoktalajok a jellemzıek, de a községtıl D-re foltokban szikes talajokat (szolonyeces réti talaj) is találunk. A homok 97
területek igen defláció érzékenyek, mely ellen melioratív öntözés ajánlott a kora tavaszi idıszakban. A településtıl ÉNY-ra található alacsonyabb semlyékes területeket legelıként hasznosítják. A homoktalajokon sok a tanya, melyek elsısorban fóliás, üvegházas gazdálkodást folytatnak, intenzív virág- és zöldségkertészkedés jellemzı. Sok a gyümölcstelepítés. Talaj- és talajvízvédelmi kockázatot a település hulladék lerakója jelent, mely gyep ill. nádas földhasználatú területen került kijelölésre. • Energiagazdálkodás. A belterületen a lakások nagyobb része be van kötve a vezetékes gázhálózatra, de a külterületen jelentıs fejlesztések történtek (pl. új gázátadó), így a kb. 180 km hosszúságú vezetékrendszer 100-150 tanya kivételével az egész települést ellátja. Az elektromos hálózat a külterületen is kiépített (csupán 1 tanya nem villamosított), viszont a külterületi vezetékrendszer cserére/felújításra szorul. Egy KEOP pályázattal a közintézmények energetikai korszerősítését 2007-ben elvégezték. • Helyi közlekedés. A közlekedés feltételeinek javítása érdekében a külterületen is jelentıs fejlesztéseket végeztek (az utóbbi két évben 5 km burkolt út). A buszközlekedést úgy alakították ki, hogy egyes járatok a külterület egy részét is érintik (pl. a Szatymaz felé kialakított kapcsolat, s ehhez hasonlót szeretnének Bordány irányába is). A korábban átadásra került a Bordány irányába kialakított kerékpárút egy szakasza, 2010-ben pedig egy sikeres DAOP pályázat nyomán a belterületi kerékpárút 3 km-es szakaszának elkészülése is megvalósul. Egy nagyobb, országos rendszer részeként Kiskunmajsa, illetve Szeged irányába is szeretnék a kerékpárutat fejleszteni, ennek érdekében a Bács-Kiskun megyei településekkel már egyeztetések folytak. • Zaj. Jelentısebb zajszennyezés nincs. • Feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés. A település jellege miatt számottevı kockázattal nem kell számolni.
98
