1. UNGARESCA Szeretettel köszöntöm Önöket együttesünk, az Ungaresca Consort nevében. Tolna megyében mőködı amatır régizene együttes vagyunk, több évszázados szórakoztató zenét, tánczenét játszunk, úgy is mondhatnánk, hogy a régi korok könnyőzenéjébıl válogatva állítjuk össze mősorainkat, bár néha játszunk áhítatosabb zenét is, akár templomi szolgálat formájában is, mint ahogy az a két hét múlva esedékes kórházkápolnai adventi esten is történni fog. Hadd magyarázzam meg, hogy mit jelent a nevünk. A consort kis létszámú hangszeregyüttest, de akár hangszeren játszó emberek alkalmi társulását is jelenti, többnyire egyféle hangszercsaládból. Ha többféle hangszercsalád szerepel benne, akkor vegyes consortnak nevezik, ránk is ez a fogalom illik leginkább. Az ungaresca magyar vagy magyaros jellegő hangszeres táncdarabok európaszerte elterjedt megnevezése volt a 16.-17. században, nagyjából akkor, amikor Magyarország nagy részét a török uralta. Akkori népszerőségüket mutatja, hogy több külföldi tánczene-győjteményben is lejegyeztek ungarescákat. Amit most játszottunk, az is egy ungaresca volt, amely egy észak-itáliai muzsikus, Giorgio Mainerio 1578-ban Velencében kinyomtatott elsı tánckönyvébıl került elı. Most pedig hadd olvassak fel egy idézetet: 'Megyénk számos helyén találjuk nyomát a rómaiak elıtti idıkben itt lakott kelta népnek. Ismerjük a történelem és régészetbıl e hatalmas népnek fejlett kultúráját, vándorlásait, kereskedelmi összeköttetéseit a távoli nyugottal, a déli Etruriával, Itáliával s a keleti Maczedoniával és Görögországgal. A kelta telepek sokaságán nem csodálkozhatunk, mert hisz körülbelül egy fél évezreden át lakták vidékünket. Tudjuk róluk, hogy társadalmilag annyira fejlıdtek, hogy már városaik is voltak. Ezek emlékét megırizték a nyomukba jött rómaiak, kik az általuk alapított városoknak mindig római nevet adtak s csak a fontosabb régi városoknak hagyták meg azok idegen hangzású kelta nevét, ez történt éppen székhelyünkkel, az egykori "Alisca" nevő kelta várossal.' Wosinsky Mórtól idéztem e sorokat, aki a koncertünk helyszínéül szolgáló terem névadója, a szekszárdi múzeum alapítója, és néhány évig Szekszárd plébánosa is volt. A hajdan itt élt kelta népre emlékezve most egy ısi kelta dallamot adunk elı. Megszólal benne egy líra is, amely a kelták mellett több más ókori kultúrának is jellegzetes hangszere volt. 2. KELTA DALLAM
A Krisztus utáni 4. századból valók a nyugati kereszténység legrégebbi ismert dallamai. Ezek az úgynevezett ambróziánus himnuszok, amelyek Milánói Szent Ambrus püspöktıl és követıitıl származnak. Most Szent Ambrus himnuszai közül énekelünk egyet, amely advent és karácsony ünnepköréhez tartozik, így lassan már idıszerő. Elıbb azonban felolvasnám a latinul elhangzó három strófa legrégebbi ismert magyar fordítását a több mint 500 éves Döbrentei kódexbıl:
Jöjj nemzeteknek Váltója! Mutassad Szíznek ő szültét; Minden örökség csudálja: Ilyen szülés illet Istent. Immár új jászol fénlik. Éj ihle egy új világot, Kit egy éj sem neszen közbe, Szünetlen hüttel világozjék! Dicsıség, Uram, tenéked: Ki immár Szíztıl szilettél, Atyával és Szentlélekkel Mindöröknek örökig. Amen. 3. VENI REDEMPTOR GENTIUM Magyar hangszeres táncdallamokról a legrégebbi dallamlejegyzések a 16. századból valók, de az itteni háborús körülmények miatt ezek mind különféle külföldi muzsikusok feljegyzéseiben maradtak fenn. Most egy lengyelországi győjteménybıl, Jan Lublin orgonatabulatúrás könyvébıl játszunk két táncdallamot, mégpedig egy körtáncot és egy hajdútáncot. 4. CHOREA+HAYDUCZKY Habsburg Mária, második Lajos magyar király felesége 21 éves volt 1526-ban, amikor Mohácsnál a férje által vezetett magyar seregek vereséget szenvedtek a török túlerıtıl. A mohácsi vész után nem sokkal a fiatal özvegy királyné elhagyta Magyarországot, és nem is tért vissza többé. Egy ismeretlen német költıtıl származik a következı dal, amelyet az özvegy királyné énekelhetett volna. A dal most magyar nyelven hangzik el Kistétényi Melinda fordításában. Ha hallanak benne német akcentust, az nem véletlen, mert a dalt eléneklı Katharina német anyanyelvő, akárcsak Mária királyné. 5. VON DER KÖNIGIN VON HUNGERN
A bajor származású lantos, Wolf Heckel 1562-ben Strassburg-ban kiadott lantkönyvében is található egy magyar tánc. Most ez következik, és rögtön utána két német táncot is eljátszunk ugyanebbıl a győjteménybıl. Megfigyelhetı a darabok végén a ¾-es ugrós tánc, amely a kor szokásai szerint a lépıs tánccal azonos dallamra épül. 6. HECKEL A 16. századi magyar irodalom jelentıs alakja volt Sztárai Mihály, aki szintén részt vett a mohácsi ütközetben. Késıbb a reformáció tanait kezdte terjeszteni elıbb Sárospatakon, majd Szlavóniában, Baranyában és Tolna Megyében is. Több mint száz református gyülekezet megalapítása főzıdik a nevéhez. 1553tól Tolnán volt lelkész, miközben szuperintendensi hivatalt vezetett, ami a mai püspökséghez hasonló beosztást jelentett. Számos egyházi éneket is szerzett, több a jelenleg használatos református énekeskönyvben is benne van, és mind a mai napig éneklik a gyülekezetekben. Egy ilyen ének következik most, melynek szövegét Sztárai Mihály a 34. zsoltár alapján költötte, dallamát pedig a kor szokása szerint átvette egy pár évvel régebbi énekbıl, Görcsönyi Ambrus: Mátyás király históriájából. 7. MINDENKORON ÁLDOM AZ ÉN URAMAT Pierre Phalése flamand muzsikus volt, Löwen-ben, a mai Belgium területén élt, és ott volt neki saját nyomdája és zenemőkiadója. Ott nyomtatta ki 1571-ben a Liber Primus Leviorum Carminum címő zenei kiadványt, amibıl most egy méltóságteljes páros táncot, egy Pavane-t fogunk eljátszani, a kor szokásainak megfelelıen egy ugrós tánccal, egy Galliard-dal megtoldva. 8. PAVANE LESQUERCARDE + GAGLIARDE LESQUERCARDE Következıkben egy „idevalósi” ember költeményét fogjuk eldalolni. Tolnai Fabricius Bálint a 16. század közepe táján született Tolnán, ott kezdte tanulmányait, amit Kolozsváron folytatott, majd a wittenbergi egyetemet is elvégezte. Ezután, 1575-ben a tolnai oskola rektora lett, majd 3 év múltán ı lett Decs református lelkipásztora. Decsi mőködése alatt írta a vendégségben való viselkedésrıl szóló nevelı célzatú költeményét összesen 120 strófában. Ebbıl mi most csupán 114-et ... hagyunk ki, a maradék hatot elénekeljük. Ez a költemény is egy akkor még meglévı ismert dallamra íródott, mint az akkor keletkezett versek többsége, azonban ma már nem sikerült ezt a dallamot fellelnünk, ezért egy másik alkalmas dallamra húztuk rá, mely dolog azonban csöppet sem ellenkezik a kor elfogadott gyakorlatával. Következik tehát: 9. Tolnai Fabricius Bálint: Az erkölcsök históriája a lakodalomban
Balassi Bálint, a magyar nyelvő reneszánsz irodalom legnagyobb költıje. Rövid de tartalmas, mondhatni zaklatott életében ritkaság volt a nyugodt pillanat. 1583 tavaszán mégis adódott ilyen, ennek a néhány ritka pillanatnak a remeklése a „Borivóknak való” vers. 10. BORIVÓKNAK VALÓ 1. János György szász választófejedelem hét éves gyermek volt 1592-ben, amikor zenetanítója nyitott számára egy füzetet, amelybe hatvonalas francia tabulatúrában írott hangszeres táncdarabokat, dalokat jegyeztek fel nyolc éven keresztül. A hangszer, amihez ezek a notációk tartoztak, egy ciszter volt, egy laposhátú kerektestő fémhúros pengetıhangszer, ami formájában még hasonlított is arra a mandolinra, amivel most helyettesíteni fogjuk. A darab, amit eljátszunk ebbıl a győjteménybıl, a „Heiducken Dantz“ címet viseli, vagyis egy magyar hajdútánc, amit a szóbanforgó drezdai tabulatúrás könyv ırzött meg a számunkra. Ugyanebbıl a családból származik egy másik győjtemény. Az elıbb említett János György édesanyja, Brandenburgi Zsófia fejedelemasszony számára állította össze August Nörmiger, drezdai fejedelmi udvari orgonista 1598-ban. Ez a füzet német orgonatabulatúrában íródott, és szintén tartalmaz magyar táncokat is. Ebbıl három rövid táncdarabot játszunk. 11. TÄNZE AUS SACHSEN - 1,2 Most átlépünk a 17. századba. Egy angol lantkíséretes dal következik 1613-ból. Megkérem János barátomat, hogy mielıtt elénekelné, mondjon pár mondatot arról, hogy mirıl szól a dal. 12. Never weather beaten sail
Most pedig visszakanyarodunk Magyarországra. A török hódoltság idején Sopron szabad királyi városként mőködhetett, és így a korábban megindult kulturális fejlıdés útjáról nem kényszerült letérni. A nyugati városokkal, például Béccsel fenntartott kapcsolatainak köszönhetıen pedig európai szintő zeneéletet hozott létre. Ebbe a környezetbe született bele 1677-ben Stark János Jakab, aki gyermekkorában virginálozni tanult, és az e célból számára leírt kottafüzet fennmaradt a családi hagyatékban. Ez a győjtemény sok népszerő virgináldarab mellett négy olyan magyar táncot is tartalmaz, melyek más forrásokból nem kerültek elı. Most tehát a Stark féle soproni virginálkönyv magyar táncait játsszuk el. 13. MAGYAR TÁNCOK STARK JÁNOS JAKAB SOPRONI VIRGINÁLKÖNYVÉBİL Egy magyar népdal következik, melynek több változatát is összegyőjtötték Erdélyben. Már Vikár Béla is lejegyezte, tehát elég régen bekerült a népzenekutatás látóterébe. Azóta azt is kiderítették róla, hogy egy középkori francia dallam rejtızik benne. 13+1. HEJ PÁVA A 17. század talán legszebben megkomponált magyar táncai a felvidéken összegyőjtött lıcsei virginálkönyvben találhatók. A győjtemény keletkezésérıl semmit nem lehet tudni, a lıcsei egyházmegyei könyvtárban akadtak rá, de senki nem tudja, hogy honnan került oda és ki írta össze. Mősorunk végezetéül ebbıl a győjteménybıl játszunk egy táncot. 13+2. CHOREA C-F-C
