A KRISZTINA ANTIKVÁRIUM JUBILEUMI, 40. ÁRVERÉSE

A KRISZTINA ANTIKVÁRIUM JUBILEUMI, 4 0. Á RV ERÉ SE A tételek megtekinthetők: 2016. november 21. és december 2. között, nyitvatartási időben az Antikváriumban. 1013 Budapest, Roham u. 7. Telefon: +36 1 212-8909 Az árverés anyaga több képpel megtekinthető: www.axioart.com Árverés: 2016. December 3. szombat, 10 óra. Helyszín: ECE City Center 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12. Árverésvezető: Horváth Gábor

Kri_40.indd 1

2016. 11. 01. 21:01:07

Tisztelt Hölgyem, Uram! Tisztelt Gyűjtő! Szíves figyelmébe ajánlom jubilemi, 40. könyv- fénykép- kézirat- és egyéb papírrégiség árverésünket. Remélem, talál az összegyűjtött tételek között érdeklődési körébe, gyűjteményébe illő darabokat. Várom tisztelettel és sikeres licitálást kívánok!



Földváry Antal

ÁRVERÉSI FELTÉTELEK A katalógusban ismertetett művek előzetesen megtekinthetők, és a bemutatott állapotban kerülnek árverésre. A vásárolni szándékozók (név és lakcím megadása után) licitkártyát kapnak. A kártya felmutatása jelzi a vásárlási szándékot. Az árverés kezdete előtt jelentjük be, hogy mely tételek védettek. A védett műveket Magyarországról kivinni nem lehet, tulajdonosukat (az árverező adatszolgáltatása alapján) nyilvántartásba veszi a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Az árverésvezető megnevezi a tételt, és a vételi szándékot jelzők között a hazai árveréseken megszokott licitlépésekkel (általában a szóban forgó összeg 10%-a) addig emeli a vételárat, amíg csak egy ajánlat marad. Ha valaki nagyobb mértékben kívánja emelni ajánlatát, ezt szóban megteheti. Az árverésvezető az elért legmagasabb összeget leüti és bemondja a Vevő licitkártyájának számát.

Licitlépcső: 20 000 Ft-ig 20 000- 50 000 Ft-ig 100 000 Ft-ig 50 000- 100 000- 200 000 Ft-ig 200 000- 500 000 Ft-ig 500 000- 1 000 000 Ft-ig 1 000 000- 2 000 000 Ft-ig 2 000 000- 5 000 000 Ft-ig 5 000 000 Ft felett

1 000 Ft 2 000 Ft 5 000 Ft 10 000 Ft 20 000 Ft 50 000 Ft 100 000 Ft 200 000 Ft 500 000 Ft

A vételár a leütési ár + 15% jutalékból tevődik össze. A Vevő az elnyert tételt a vételár - helyszínen, készpénzzel történő - kifizetése után azonnal (az árverés ideje alatt is) átveheti. Az árve-

rező 20% foglalót kérhet attól a vevőtől, aki nem a helyszínen fizet. A foglalót meghaladó vételárrészt az árverés utáni 14 napon belül kérjük kiegyenlíteni. Ha a határidőn belül a vevő ezt nem teszi meg, a vevő ajánlatát érvénytelennek tekinthetjük és a foglaló összegét megtarthatjuk. Ha egy védett tételre az Országos Széchényi Könyvtár igényt tart, akkor az elért áron elővásárlási jog illeti meg. Vita esetén az árverésvezető a tételt újra árverezheti. Az el nem kelt tételek, az árverés alatt újra árverésre kérhetők. Azon Vásárlóink, akik személyesen nem tudnak az árverésen részt venni, vételi megbízást adhatnak. Vételi megbízást a „leütési” árra, csak személyesen vagy írásban (e-mail, fax, levél) tehetnek, a megtekintés helyén és ideje alatt. Magánszemélytől foglalóként a megbízás összegének 20%-át kérhetjük. Sikertelen megbízás esetén ezt az összeget levonás nélkül visszaadjuk. A vételi megbízót cégünk képviseli. Azonos összegű ajánlat esetén a helyszínen licitálónak biztosítunk elsőbbséget. Telefonon történő licitálásra - a kérések nagy száma miatt - csak 20.000 Ft kikiáltási ártól induló tételek esetében tudunk lehetőséget biztosítani, és ez esetben is kérhetünk foglalót. A megbízással megvett tételeket a vételár kifizetése után a Krisztina Antikváriumban vehetik át, vagy (kérésre, a vevő terhére) postai utánvéttel küldjük el. Az át nem vett tételek állapotáért az árverés utáni 8. naptól felelősséget nem vállalunk! Az árverést követő 14. nap után a ki nem fizetett tételeket, korábbi tulajdonosának (ha kéri), jogunkban áll a vevő külön figyelmeztetése nélkül visszaadni! Új vevőknek csak személyi igazolvány bemutatása után adunk licitkártyát. Az érvényes licit leütésével létrejön a vevő és az árverező között az adásvétel. Ha a vevő nem fizeti ki az elnyert tételt, az árverező bírói úton jogosult követelését behajtani.

2

Kri_40.indd 2

2016. 11. 01. 21:01:08

TÁRGYMUTATÓ Ady Endre: 0,. 1., 2., 74., 144. Állattenyésztés, botanika, mezőgazdaság: 3-13., 236. Aprónyomtatvány: 15-18. Avantgard: 19-21. Balaton: 22. Becses dedikációk: 27-50. Bessenyei György munkáiból: 51-54. Bibliofilia, szép kötésű könyvek, ritka Kner kiadványok: 55-77. Borászat, szőlészet: 78-80. Budapest: 81-88. Dedikált, aláírt könyvek: 17., 21., 27-50., 56-57., 68., 87., 94., 119-121., 140., 171., 201. Egészségügy, orvoslás: 6-7., 9., 16., 49., 57., 89., 124., 189., 214., 236. Első kiadások: 1-2., 6., 14., 19-20., 23., 25-27., 29., 32., 34., 36-39., 42-45., 47., 49-54., 56., 58., 63-66., 68-71., 80., 92., 111., 123., 126-128., 133., 138-140., 143., 160., 169-171., 176-178., 189., 194., 199-202., 208., 215., 218-219., 222., 233-235. Erotika: 20., 31., 87. Ex libris: 93-94. Építészet: 161., 190. Fantasztikus irodalom: 131., 195. Fénykép, fényképészet: 18., 96-100., 130. Folyóirat, periodika: 13., 101-109., 142., 183., 198., 221., 225. Gasztronómia: 81., 110-113. Genealógia, heraldika: 92., 141., 149. Grafika, metszet: 82-84., 86., 88., 93-94., 114-122., 129., 173-174. Gvadányi József munkáiból: 60., 123-126. Hadtörténet: 35., 123., 129-130., 178., 205., 209., 237 Helytörténet: 22., 81-88., 97-98., 105., 107., 117., 172-175., 191. XX. századi irodalom: 19-21., 28., 34., 36., 38-39., 42-44., 47-48., 55-56., 68., 70-71., 134-135. Ifjúsági, játék, mese: 58., 132-136. Irodalomtörténet: 25., 27., 74. Jog: 137-138., 142., 189., 199., 226. Judaika: 141-142. Kézirat: 0., 6., 30., 130., 137., 144-155. Könyvészet: 65., 76., 152. Lovakról: 10. Metszetekkel illusztrált művek: 5-7., 10., 12., 15-16., 21-22., 26., 31., 45., 57., 80., 88., 92., 105-107., 112., 120., 123-124., 131-132., 136., 143., 146., 156., 161., 172., 178-179., 182-183., 190., 205., 214., 219221., 223-224., 235-237. Művelődés-, kultúrtörténet: 177., 179., 204., 237. Néprajz: 61., 128. Nyelvészet: 25., 162-169. Régi (XVI-XVII. századi) magyar, vagy magyar vonatkozású kiadványok: 15. (nem magyar vonatkozású), 82-84., 114-118., 145., 173-174., 177-188., 193. 205., 209. Sorozatok: 4., 69., 75-76., 85., 87., 108-109., 125., 139., 172., 194., 218-219. Természettudomány, ipar: 90., 100., 143., 214-217. Térkép, térképpel illusztrált könyv, atlasz, útleírás: 22., 80., 88., 91., 172., 183., 188., 201., 205-213., 220., 235. XVIII. századi és XIX. század első feléből való kiadványok: 3-5., 6-7., 8-11., 14., 22-26., 49., 51-54., 58., 60., 62., 64., 67., 78-79., 86., 88., 90-91., 95., 101-106., 108-109., 123-127., 129., 131., 133., 137-138., 143., 146., 157-159., 161-170., 189-192., 195-203., 208., 212-217., 222-223., 227-238. Történelem, politika: 35., 69., 75., 91-92., 123., 125., 139., 180., 183., 189., 193-194. Vadászat, természet: 261-266. . Vallás, vallásos irodalom, egyháztörténet: 15., 62., 67., 158., 175., 181., 184-185., 187., 203., 227-233. Vers: 1-2., 14., 23-26., 29., 32., 37., 41., 45-46., 49-53., 63-64., 66., 72-73., 77., 124., 126-127., 140., 153155., 160., 170-171., 176., 234-235., 238. Zene: 156. 3

Kri_40.indd 3

2016. 11. 01. 21:01:08

0.

Ady Endre autográf, ceruzával írt, aláírt képes levelezőlapja Párizsból öccsének, Ady

Lajosnak. Tartalma: „Édes Lajoskám, a N. P. J. után megérkezett a Pesti Napló pénze is. Levonással persze. Éppen jó. Most végleg szakítok e díszes társasággal. Mi van az új szabadkőmíves lappal? Itt, Dióssyéknál – mint írtam – nagy bajok vannak. Én is fenerosszul vagyok. Írj. Nagyon ölel Bandid.” A képeslap képes oldalán: „Szilágyit s igaz barát- ainkat ölelem.” A címzés: „Nagyságos Ady Lajos tanár urnak, Markó ut- cai áll. főgimnázium Budapest Hongrie”. A levél keltét nehéz meghatározni, mert a postai bélyeget és ezzel a bélyegzést eltávolították. Tartalmából – a szabadkőműves lapról való érdeklődésből – gondoljuk, hogy 1912-ben, hatodik vagy hetedik (egyben utolsó) párizsi útja során írhatta. (Adyt 1912. máj. 3-án vették fel a Martinovics páholyba, együtt Csáth Gézával.) Egy korábbi levele (kelt: Párizs, 1910. jan. 11.) alapján pedig 1910 is lehet a keletkezés ideje, mert ebben kéri öccsét, hogy „a Neues P. Journal pénzét küldesd táviratilag Mme Diósy címére rögtön”. (Lásd: Belia György: Ady Endre levelei 629.) Tételünk első sora pedig éppen ilyen pénz megérkezését nyugtázza. (Persze hasonló pénzvárás többször is előfordulhatott.) A lap mérete: 8,8×13,6 cm. Műanyag lev.lap tokban. Belia: Ø. 1

400.000,-



1. Ady Endre első kiadások. Gyűjtemény. Egységes, korabeli, bordázott és aranyozott gerincű félbőr-kötésekben. 1.: A halottak élén. [Versek.] Bp., 1918, Pallas. 202,[2]p. A Jeges Ernő által tervezett eredeti papírborító belekötve. 21,5 cm. 2.: Ki látott engem? Versek. Bp., 1914, Nyugat. (Nyugat ny.). 151p. A Lesznai Anna színes rajzával illusztrált, kiadói papírborító belekötve. 21,5 cm. 3.: A magunk szerelme. Versek. Bp., 1913, Nyugat. (Nyugat ny.). 120p. A krúdában maradt példányokban a kiadó később felülragasztotta a kolofont. Ezt ez esetben eltávolították. Az eredeti, Lesznai Anna által rajzolt, kiadói papírborító belekötve. 21,5 cm. 4.: A menekülő élet. Bp., 1912, Nyugat. (Nyugat ny.). 141,[1]p. A Gara Arnold tervezte kiadói papírborító belekötve. 21,9 cm. 5.: A minden titkok verseiből. Bp., (1910), Nyugat. (Légrády Testvérek ny.). 104,[4]p. Az eredeti, Falus Elek rajzolta papírborító belekötve. 21,5 cm. 4

Kri_40.indd 4

2016. 11. 01. 21:01:15

6.: Szeretném, ha szeretnének. Versek.

Bp., 1910, Nyugat. (Légrády Testvérek ny.).

127,[5]p. Első lapjain kisebb folttal. A Falus Elek által tervezett, kiadói papírborító belekötve. 21,9 cm. 7.: Az utolsó hajók. (Posztumusz kiadás. Sajtó alá rendezte és utószó: Földessy Gyula.) Bp., (1922), Athenaeum. 158,[2]p. A Kozma Lajos tervezte eredeti papírborító belekötve. 18,7 cm. Vitályos: 18,; 17.; 15.; 14.; 10.; 7.; 26. Szép példányok. (7 db) 140.000,-

2.

Ady Endre: Versek. Első kiadás.

és Kronovitz.

[8], 68p.

Debreczen, 1899, Hoffmann

A költő első megjelent kötete.

Korabeli

félbőr-kötésben, gerincén aranyozott címkével. Az eredeti borítófedél belekötve. 24,2 cm. Vitályos: 1. A legritkább Ady kötet.

120.000,-

ÁLLATTENYÉSZTÉS, BOTANIKA, MEZŐGAZDASÁG

3.

Andre Rudolf: Rövid foglalatú tanítás A’ Birkáknak gondviseléséről,

melly a’ számadó birkások, és juhászaiknak számokra öszve szedettetett – – ... Székes-Fehérvárott, 1824, Ráder Aloysius Könyváros költségén Nyomtatta Számmer Pál. 59,[7]p. André Rudolf (1793–1825) német gazdász és jószágigazgató. A juhok tartásáról több szakkönyv szerzője. Korabeli kartonkötésben. 19,5 cm. BLHO II.: 3103.; Frigyik: 534. Nagyon ritka, árverésen még nem szerepelt.

4.

40.000,-

Wigand Ottó: Az aranybánya vagy a’ tapasztalt Tanácsadó a’ Városi

és magányos falusi csendben élő Gazdák’, és Gazdasszonyok’ számára, melly azon megbizonyosodott közhasznu oktatásoknak, utmutatásoknak, és eszközöknek tellyes gyűjteményéből áll, mellyeknél fogva ... kiki ... házi, és mezei gazdaságát annak minden ágazataiban kivánt jó állapotban tarthatja. Németül öszve gyűjtötte – –, magyarázta Lencsés Antal, [a 3. füzettől] Zádor Elek. 1–12. füzet (hét kötetbe jelent meg. A 3. füzettől kettesével összevont számok készültek). Pest, 1829–1833, Wigand. (Nyomt.: 1–4. és 11-12. füzet Füskuti Landerer Lajos. A többi: M. Kir Egyetemi ny.). VIII, 105,[3]; 92,[4]; 139,[5]; 118,]2]; 116,[3]; 116,[3]; 140,[4]p.

F

A 3–4., a 7-8. és a 9–10. füzet második kiadás. A tartalomból: Az égett

5

Kri_40.indd 5

2016. 11. 01. 21:01:17

bornak eltartásáról; A mustnak édes állapotban való könnyű eltartása; Jónak talált szer a verebek ellen; A lovak betegségeiről; A törött fák vagy ágak gyógyítása módjáról; A méhekről; A tokaji nemes borról; Pálinka javítás; stb, stb, stb. Teljes, több nem jelent meg. Korabeli papírból készült, egységes kartonkötésben, a táblákon elöl címkékkel. 17 cm. (7 db) Kartontokban. Nagyon ritka. Teljes példánya az utóbbi évtizedekben mindössze egyszer volt aukción.

5.

160.000,-

Bartosságh József: Beobachtungen bei der Veredlung der Schafe, und über die Mestitzen

in Ungarn. Nachfolge der Bemerkungen über die Merinos-Racen in Ungarn. Pressburg, 1827, J. Landes. (Nyomt. Carl C. Snischek). 110p., 3t. (2 kihajtható, 1 kétoldalas: Trentsenszky József kőnyomatai.). A szerző (1782–1843) uradalmi jószágigazgató, mezőgazdasági szakíró. A kölesdi birtokokon 1820-ban kezdett és escurial, valamint negretti kosokkal kísérelte meg a birkaállomány nemesítését. 1825-ben gróf Larisch Friedecki nyájából személyesen válogatott tenyészkosokat. Az Apponyi család nagyapponyi, ősi birtokán is működött a birkatenyésztés terén. 1826-ban Pozsonyba költözött, ahol az akkor épült Apponyi-féle könyvtárat rendezte. 1828-ban nyugalomba vonult és részint Pozsonyban élt, részint atyjától öröklött kis birtokán, a Baranya megyei Villányon, ahol további napjait nagyrészt a gazdasági irodalomnak és bortermelésnek szentelte. Korabeli, aranyozott bőrkötésben. Sarkain kis kopással. Lapjain körben aranymetszéssel. 22 cm. BLHO II.: 3722. Szép példány. Nagyon ritka, hazai árverésen még nem szerepelt.

30.000,-

6

Kri_40.indd 6

2016. 11. 01. 21:01:21

6.

[Csapó József] Csapo Josef: Új füves és

virágos magyar Kert, mellyben mindenik Fünek és Virágnak Neve, Neme, Ábrázatja, Természete és Ezekhez képest külömbféle Hasznai, értelmessen meg-jegyeztettek Csapo Jósef által. Első kiadás. Pozsonyban, 1775, Landerer Mihály’ költségével és betüivel.

1t. (Andreas

Trtina a szerzőt ábrázoló rézmetszetű portréja), [4], 305,[24]p. A kötet utolsó, számozatlan lapján „A’ki a köszvénytől meg akar szabadulni” kezdetű, két oldalas beírással. + A könyvjelző zsinórhoz kötve: 34 oldalas kézzel írt füzetke, gyógynövény javaslatokkal, más bejegyzésekkel. (12 cm). A szerző Debrecen város főorvosa volt, ezen művében fő célja az orvosilag használható növények magyar nyelvű bemutatása volt: munkájában a kor orvostudománya által ismert és felhasznált gyógynövényeket mutatja be. Műve inkább orvosi, mint botanikai jellegű, emellett viszont a kötetben leírt több száz növényfaj neveit öt nyelven is közli. A mű másodszor 1792ben jelent meg. Poss: Dr. Magyary Kossa Gyula. Címlapján régi tulajdonosi bejegyzésekkel. Korabeli, gerincen restaurált bőrkötésben. 19,5 cm. BLHO I.: 682. Jó példány.

7.

100.000,-

Csapo Jó(z)sef: Uj füves és virágos magyar kert, mellyben mindenik

fünek és virágnak Neve, Neme, Ábrázatja, Természete és Ezekhez képest külömbféle Hasznai, értelmessen meg-jegyeztettek – – által. Második nyomtatás. Posonyban és Pesten, 1792, Füskuti Landerer Mihály költségével és betüivel. 1t. (címkép, Andreas Trtina Csapót ábrázoló rézmetszete), 305,[35]p. Korabeli, bordázott gerincű félbőr-kötésben. 19,6 cm. Szép példány. BLHO 60.000,-

I.: 1164.

8.

(Diószegi Sámuel - Fazekas Mihály): Magyar fűvész könyv. Melly a’ két ma-

gyar hazábann találtatható növevényeknek megesmerésére vezet, a’ Linné alkotmánya szerént. 1-2. rész (egybekötve). Első rész. Eggyhimesek - sokhimesek. Második rész. Kétfőbbhímesek – Lopvanöszök. XVI, 608p.

Debreczenbenn, 1807, Csáthy György.

Az első magyar nyelvű növényhatározó. Diószegi Sámuel (1761-1813)

debreceni református lelkész, botanikus. Leghíresebb művét, a többségében a hazai növényfajokat ismertető Magyar Füvészkönyvet sógorával, Fazekas Mihály költővel

F

(1765-1828) közösen írta. A mű Linné növénytani rendszerének tudományos ered7

Kri_40.indd 7

2016. 11. 01. 21:01:24

ményeit felhasználva, több mint 3000 magyarországi növény leírását tartalmazza. E munkával megteremtették a leíró növénytan, valamint az alaktan magyar szaknyelvét, tehát a magyar növény-morfológianyelv megalkotóinak is ők tekinthetők. Azon növénynevek közül, melyeket ők bejegyeztek, illetve melyek neveit a nyelvújítás keretében alkottak, mintegy 300 ma is használatos. Az alkotást a korabeli szakkritika is elismeréssel övezte. A Helytartótanács – Kitaibel Pál elemzése után – dicsérő oklevélben részesítette a Magyar füvészkönyvet. Korabeli, gerincén aranyozott félbőr-kötésben, festett lapszélekkel. Szúrágás néhány nyomával. 20,1 cm. Kartontokban. BLHO II.: 1849.; Győry: 56.p. Jó példány.

9.

60.000,-

(Diószegi Sámuel): Orvosi fűvész könyv, mint a magyar fűvész

könyv praktika része. A Fűvészek és Nemfűvészek számokra készűlt, és közhasznavehetővé tétetett. Debreczenbenn, 1813, Csáthy György. [4], XVI, 396p. A Magyar fűvész könyv – sokkal ritkább – folytatása. Poss.: Gliczke Sándor [egykori antikvárius]. Korabeli, valódi bordás, aranyozott bőrkötésben. 19,6 cm. BLHO II.: 2179.; Győry: 56.p. Nagyon szép példány.

90.000,-

10. Néma Mester az-az: olly’ házi könyvetske, mellyben némelly különös Köz-Jóknak fel-jegyzései egybe-szerkeztetve fel-találtatnak. Irattatott Szegeden S*** E** által. A’ Magyar Nemzetnek javára.

Második meg-bővittetett ki-adás.

Po’sonyban

és Pesten, 1803, Füskúti Landerer Mihály’ költségével és bötűivel. 1t. (rézmetszetű címkép), 138,[6]p. (A lapszám helyesen 136, mert a 14. oldaltól helyre nem álló lapszámhiba van.) A kötetben írások szólnak többek között borászatról, szőlőművelésről, lovakra való jó gondviselésről, haj nevelésről, sajtnak meg-örzéséröl a’ rothadástól, tojást meg-útáltatni a’ kutyával, a szunyogok és legyek elűzéséről, stb.

A rézmetszetű címkép alatt olvasható ajánló szöveg: „Ezen könyvnek

hasznos az el olvasása, de sokkal hasznosabb a’ meg-próbálása.” Első kiadása egy évvel korábban jelent meg. Korabeli félvászon-kötésben. 17 cm. BLHO I.: 1581. Ritka. 50.000,-

11. Az önn’ maga tapasztalásából tanító okos, gondos és értelmes Kertész. A’ vagy eggy csalhatatlan Kertész-Könyv, még az ollyanoknak is, a’ kik a’ Kertészségben járatlanok, és Veteményes, ’s Gyümöltsös Kertjeiket magok ültetik, mívelik, és abból hasznot látni akarnak. 8

Kri_40.indd 8

2016. 11. 01. 21:01:25

Ehez járúl eggy a’ szobában, kivált télen által szoros helyre szorított Virágos Kertecske. A’ legjelesebb Kertész-könyvek’ használása után kiadta I. B. M. Magyarra fordította Sz(abó) J(ózsef) O(rvos) D(oktor). Eggy Rézre metszett Képpel. Kassán, 1824, Vajda Pál költségével ny. Werfer Károly. 1t. (kihajtható), VIII, 310p. Szövegközti táblázatokkal. Fűzve, kiadói, feliratos, kopott papírborítóban. Lapjai több helyen foltosak. Fűzése egy helyen kettévált. Körülvágatlan. 20,5 cm. BLHO II.: 3134. Nagyon ritka! 36.000,-

12. Térey Pál: Angol-skóthoni napló 1858 és 1859. évekről. Pesten, 1859, Szerző. (Herz János ny.). [6], XIV, III, 368,[1]p., 8t. (acélmetszet), 2 mell. (kihajtható kőnyomat). Szövegközti, fametszetű képekkel. A szerző (1831-1883) a szabadságharc idején huszártisztként szolgált, a komáromi védőseregben. Őrnagyként Klapka György szárnysegédje volt. A kapituláció

után

Németország-

ban, Angliában, később Franciaországban

gazdászatot

tanult.

1850-ben tért haza. Hazai kinevezései mellett több, külföldi cég megbízottja is lett. Munkásságáért magas kitüntetéseket kapott. Korabeli, gerincén dúsan aranyozott félbőr-kötésben, márványmintás lapszélekkel. 23 cm. BLHO III.: 3709. Szép példány. 36.000,-

13. A’ természeti, gazdasági és mesterséges Esméretek’ tára, mellyet a’ két nemes testvér haza’ számára a’ legjelesebb külföldi folyóirásokból, és remekmunkákból, ’s a hazai természetvisgálók’, értelmes gazdák’, és mesterségkedvellők’ tudósításaiból ’s értekezéseiből szerzettek, és kiadtak Lánghy István hajdani gazda-tiszt és Lencsés Antal hajdan a’ gazd. tud. és mest. professora. Első félesztendei folyamat. (1–26. szám). Pest, 1829. jan. 3. – márc. 31., Fűskúti Landerer Lajos’ betűivel. 406,[2]p. A lapnak összesen 51 száma látott napvilágot (2

kötetben).

Hetente

kétszer

tenyésztésről;

A

nyavalya;

murokmézről,

A

jelent

cukorkészítésről;

A

káváról,

meg.

A

gyümölcs és

tartalomból: borról;

pálinkáról;

A

A

marha-

Különös sült

bab

juhés

borsó-csemege; A megtörődött és zavaros veres bornak helyre hozásáról, stb. Fűzve, kiadói papírborítóban. Körülvágatlan. 23,2 cm. Turányi: 285.; BLHO II.: CXI. Nagyon ritka! 60.000,9

Kri_40.indd 9

2016. 11. 01. 21:01:28

14. Ányos Pál munkáji. Első kiadás. Bétsben, 1798, Özvegy Alberti Ignátzné’ betűjivel. XX, [2], 260p.

/Magyar Minerva I. kötet./ Fajszi

Ányos Pál István (1756–1784) pálos szerzetes, tanár, a magyar szentimentalizmus költészetének alakja. A Magyar Minervát Péteri Takáts József adta ki, Festetich György támogatásával. Első kötetét Batsányi János szerkesztette. Ányos ajánló leveleit kibővítve, előszót és életrajzot is írt a kötethez. Egykori névbeírásokkal. Korabeli, gerincén aranyozott bőrkötésben, festett lapszélekkel. 20,3 cm. Kartontokban. Szüry: 124. Szép 40.000,-

példány.

14.

204. APRÓNYOMTATVÁNY

15. [Arany János] Nyugtatvány. Azon 4 forintról a. é. melyet N. Kőrös városa községe mint a KisfaludyTársaság pártolója ... 1863 évre lefizetett. Pest oct. 15. 1862.

Arany J(ános) igazgató autográf aláírásával.

Egy nyomtatott, kézírással kitöltött levél.

(Pest, 1860,

Landerer és Heckenast ny.) 12,5×19,7 cm.



20.000,-

16. Ein schön Christlich Gebett című, Mein Gott und Heyland Jesu Christ… szövegkezdetű röplap két példányának egy-egy töredéke. Ún. Einblattdruck vagy Flugblatt. Német nyelvű, vallásos témájú, kéthasábos, egyoldalas nyomatok. A nagyobbik töredék alján: „Gedruckt zu Heydelberg bey Jacob Müller/ 1583.” A nyomtatvány egymást részben kiegészítő két darabja. A kisebbik töredék úgy illeszthető a nagyobbikhoz, hogy annak egy részét duplumként lefedi. A nagyobb töredék bal hasábjának a függőleges fele hiányzik, de a lap aljáig a maradék fél-hasáb

A kisebbik töredék

A Heydelbergi töredék

10

Kri_40.indd 10

2016. 11. 01. 21:01:31

A nagyobbik töredék

Az összemontírozott töredék

hiánytalan. A kisebb töredék bal hasábjának a nagyobbikból hiányzó felső fele majdnem teljes. Hiánytalan példányt nem találtunk, az egyetlen fellelt töredéknél (Universitetsbibliothek Heidelberg) teljesebb, lásd a képeket és a heidelbergi töredék képét. Két fametszetű (4,5×6 cm) illusztrációval és középen is díszes fametszetű kerettel. Az egyik illusztráció: Krisztus a kereszten, a másik: Jézus az apostolok között. Mivel a nagyobb töredék egy másik nyomtatvány ívtöredékével van összekasírozva, vélhetően egy régi kötéstáblából áztatták ki. Szúrágásokkal, apróbb papírhiányokkal, szakadásokkal. A töredékek legnagyobb méretei: a kisebbik: 19×17 cm, a nagyobbik: 33,1×21,7 cm. A feltételezett teljes méret a jobboldali széles margó figyelembevételével valószínűleg cca. 45×32 cm. A korabeli nyomatok többségénél a lapok három szélén a margók ugyanolyan méretűek. Röplapoknál mind a négy margó egyforma méretű. Restaurálásra méltó ritkaság. Feltételezésünk szerint a nyomat legteljesebb, eddig ismeretlen töredéke(i). Kemény kartonra húzott, kétoldalas, víztiszta műanyag irattartóban. 160.000,-

17. Lónyay László idősb, nagylónyai és vásárosnaményi, ([1791]–1865) országgyűlési képviselő halotti nyomtatványa. Miskolc, 1865, Rácz Ádám. Fekete keretes, fent fametszettel díszített, postán futott, haránt alakú partecédula. A címzett: „Tekintetes Korányi Ló-

F

Frigyes tudor és tanár úrnak Pesten…”.

11

Kri_40.indd 11

2016. 11. 01. 21:01:34

nyay László Borsod megye szolgabírája volt hét évig, 1848– 49-ben és 1861-ben országgyűlési képviselő. Korányi Frigyes (1827–1913) orvos, belgyógyász, az MTA tagja, a modern magyar orvostudomány és közegészségügy egyik megteremtője. Négyszer hajtott, miskolci feladási és pesti érkeztető postai pecséttel, a miskolci bélyegzés alatt 2 Kreutzer-es, sárga, dombornyomásos bélyeg. Enyhén gyűrődött vékony papíron, néhány helyen jelentéktelen foltocskákkal. Méretei: 22,6×29, 1 cm, hajtva 9,5×14,6 cm. Műanyag lefűzőben. 36.000,-

18. Varjú Elemér (1873–1945) művelődéstörténész, muzeológus, könyvtáros, művészettörténész fényképes Szabad-jegye az 1896-iki ezredéves országos kiállításra, sk. aláírásával. Kinyitható bőrkötéses igazolvány, külső oldalán aranyozott felirat: „EZREDÉVES KIÁLLÍTÁS 1896”, és a koronás magyar címer. Hátul a kiállítás vaknyomásos pecsétjével. Poss.: Varjú Elemér hagyatékából. A sarkok enyhén kopottak. Becsukva 11,5×7,5 cm. Ismeretem szerint ilyen igazolvány még nem volt aukción. 18.000,-

AVANTGÁRD

19. [Kőhalmi Béla]: Hajmáskér. Irta Egy internált: GáElső kiadás.

bor Andor előszavával. Magyar Kiadó.

98,[2]p.

Bécs, (1920), Bécsi

Kónya Sándor (1891–1976) vi-

lághírű festő, építész, grafikus által tervezett, rajzos, kiadói 36.000,-

papírborítóban. 23,4 cm. Kartontokban.

20. Marinetti, F(ilippo) T(ommaso):

Mafarka il futurista.

Romanzo. (Erotikus regény). Első olasz kiadás. Milano, 1910, Edizioni futuriste di „Poesia”.

(Poligrafia Italiana).

329,[7]p.

Első kiadása franciául, egy évvel korábban látott napvilágot. A könyv olasz megjelenésekor szerzőjét – szeméremsértés miatt – bíróság elé állították. Cenzúrázott változata csak 1920-ban 18,2 cm.

jelenhetett

meg.

Fűzve,

kiadói

papírborítóban. 24.000,-

12

Kri_40.indd 12

2016. 11. 01. 21:01:36

20.

21.

21.

21.

21. Raith Tivadar: Alkonyi szimfónia. Párizs, 1914, Maxime Ferenczi. (Tevan Adolf ny., Békéscsaba). [28]p., 4t. (Ernst Kemper és Louis Ma-rion Wachlmeyer 2–2 fametszete, grafit aláírásaikkal). Számozott: [50]-ből a 002. géppel számozott példány a szerző aláírásával. Dedikált: „Detre Szilárd barátomnak sok-sok szeretettel Raith Tivadar. Budapesten, a legszomorúbb év őszén.” A szerző Rajthy (Raith) Tivadar (1893–1958) költő, író, üzemgazdasági szakíró. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Párizsban végezte. 1921-ben Magyar Írás címmel irodalmi és művészeti folyóiratot alapított és szerkesztett 1927-ig, amely a magyar irodalom és a haladó értelmiség egyik fóruma volt. Detre Szilárd; Dittmann (1891–1945?) festő, bábművész. 1925-ben Párizsban telepedett le, ahol az Arc-en-Ciel bábegyüttes egyik alapítója volt. Kubista árnyjátékok és groteszk marionett-előadások elkészítésében egyaránt közreműködött. Legsikeresebb műve 1933-ban Balázs Béla A fekete korsó c. árnyjátékának szcenírozása volt. Feleségével francia gyermekbábszínházat hozott létre, Cou-cou néven. A borítórajz Ráth Jenő munkája. Poss.: Pál Ferenc ex librisével. Kiadói, zsinórfűzésű, rajzos papírborítóban. 19,4 cm. 40.000,-

BALATON

22. (A Balaton színezett, rézmetszetes geológiai térképe 1813ból) – Beudant, Francois Sulpice: Carte géologique des bords de Lac Balaton.

Színezett rézmet-

szet. Az első önálló lap, amely a Balatont ábrázolja. A térkép Beudant

„Voyage

mineralogique

et geologique en Hongrie, pendant l’année

1813”

című

munkájá-

ban (Paris, 1822, Verdiére.) jelent meg. Képméret: 38×63,7 cm. Lapméret: 43,5×71 cm. Régebbi hajtások halvány nyomával. Jó állapotú lap, paszpartuban. Nagyon ritka!

65.000,13

Kri_40.indd 13

2016. 11. 01. 21:01:39

23. Baróti Szabó Dávid: A’ magyarság’ virági. Szedte – –.

Első

kiadás. Komárombann, 1803, Özv. Weinmüllerné betűivel. 493,[1]p. + 12 sztl. lev. (Mutató tábla és Toldalék a’ Kisded Szótárhoz). Az előzéklapon egy templom és a mellette lévő temető grafit rajzával. Rajta felirat: „Vérti [virti] temető Komárom megyében a Zsitva folyó mellett. Itt nyugszik Tettes [Tekintetes] gyerkényi Pyber Benedek [1758–1823] Komárom m. táblabírája és Baróti Szabó Dávid [1739–1819] magyar író.” Baróti élete utolsó két évtizedét Virten – barátjánál Pybernél – töltötte. Korabeli, bordázott gerincű félbőr-kötésben, festett lapszélekkel. 18,8 cm. Szüry: 365. Jó példány.

30.000,-



24. [Baróti] Baróthi Szabó Dávid, erdélyi: Vers-koszorú, mellyet az Új mértékre vett, s üdővel megegyengetett, és későbben készültt verseiből kötött --. I-III. szakasz. Második kiadás. Kassa, 1786, Landerer. 176; 168; 151,[5]p. Régi gyűjteményi bélyegzéssel. A mű először „Ujmértékre vett külömb verseknek három könyvei” címen jelent meg 1777-ben. 369.

Szüry:

Hozzákötve: [Baróti] Baróthi Szabó Dávid, erdélyi: Ki nyertes az

hang-mérséklésbenn? Az Erdélyiek’ nyelvek’ járása szerént írta, ’s a’ magyar vers-szerzőkkel közlötte – –. Kassán, 1787, Landerer Mihály. 100p. Kőszegi Rájnis József 1781-ben „A magyar Helikonra vezérlő kalauz” utószavában megtámadta Baróti Szabót, kicsúfolva nyelvi furcsaságait és prozódiai hibáit. Erre válaszul született ez a vitairat 1783-ban, amelyben a szerző Révai Miklóssal is vitába száll. Ez a kézirat elveszett a nyomdában, ezért csak 1787-ben jelenhetett meg a mű.

(Közp. 132./20.). Szüry: 361.

Ritka! A négy rész egybekötve. Korabeli, bordázott és aranyozott gerincű bőrkötésben, festett lapszélekkel. 19 cm.

25.

60.000,-



Batsányi János: A Magyar Tudósokhoz.

I. Faludi

Ferentz s több más Magyar Költők Munkájinak Kiadásáról. II. A Nemzeti Nyelvről s Poézisról, és a mái Nyelvrontók törekedésiről. Első kiadás. Pest, 1821, Trattner János Tamás. 75,[1]p. Lapjai helyenként foxingfoltosak. XIX. század végi, aranyozott gerincű félbőr-kötésben. 20 cm.



60.000,-

14

Kri_40.indd 14

2016. 11. 01. 21:01:42

26. Batsányi János’ versei. Első Kötet. [Unicus]. Első kiadás. Pestenn, 1827, Petrózai Trattner Mátyás betűjivel. 1t. (rézmetszetű díszcímlap), 129p. A szerző verseinek első gyűjteményes kiadása. Amikor Batsányi 1816-ban kiszabadult a börtönből, a távoli Linzet jelölték ki kényszerlakhelyéül. Ennek ellenére aktívan részt vett a nyelvújítás körüli vitákban. Barátai unszolására fogott hozzá versei megjelentetéséhez, de nem talált kiadót, így saját költségén kellett kinyomtatnia a kötetet. Ez magyarázhatja, hogy nagyon alacsony példányszámban, összesen 300 darabban látott napvilágot a munka. A kötet elejére – a nyelvújítási vita fontosságát hangsúlyozandó – A hazai nyelv és tudományosság című vers került. A mű nem talált lelkes fogadtatásra, nem kis részben a szerző és – az akkor már megkérdőjelezhetetlen tekintélyű – Kazinczy rossz viszonya miatt. Mindezek tükrében nem meglepő, hogy nagyon ritkán bukkan fel példánya. (Közp. 119./4.) Tulajdonosi bélyegzéssel, az előzéken névbeírással. Későbbi, bordázott gerincű bőrkötésben. 19 cm. Szüry: 420. Jó példány.

90.000,-

BECSES DEDIKÁCIÓK

27. Babits Mihály: Az európai irodalom története 1760-1925. (A borítón: XIX. és XX. század). [2. kötet.] Első kiadás.

(Bp.),

[1935], Nyugat. (Elek ny.). 352p. Szövegközti rajzokkal. Babits, Turóczi (-Trostler) Józsefnek szóló dedikációjával. A címzett (1888– 1962) később Kossuth-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. /Nyugat könyvek./ Kiadói, kopott aranyozású vászonkötésben. 19,2 cm. Stauder–Varga: 66.



40.000,-

28. Babits, Michael [Mihály]: Kentaurenschlacht. [Novellák.] (Ford. Klein, Stefan J.) Berlin, 1926, J. M. Spaeth. (Druck von Bibliographischen Institut in Leipzig). 257,[3]p. Babits, Ludvig Mikes-nek szóló német nyelvű dedikációjával. (Mikes Lajos »1872–1930« újságíró, szerkesztő, műfordító.) A német anyanyelvű fordító munkáiról Mohácsi Jenő írt, a Nyugat 1927-es évf. 21. számában. Kiadói, festett, szignált (Busoni, [Raffaello]) vászonkötésben. 19,5 cm. Stauder–Varga: 2249 és 2276. között. Jó példány. Ritka, hazai árverésen még nem szerepelt.

40.000,-

15

Kri_40.indd 15

2016. 11. 01. 21:01:44

29. Babits Mihály: Versek 1902–1927. Első kiadás. Bp., [1928], Athenaeum (ny.). 414,[10]p. Az első levélen Babits Mihály sajátkezű írása: „Kedves Anyámnak fiui szeretettel küldi Mihály”. Kiadói, festett, aranyozott vászonkötésben. 19,5 cm. Stauder–Varga: 48.

160.000,-

30. [Drescher (Szentkuty) Pál] Csöndes Pál: Koszorú Goethe és más német költők verseiből. (– – műfordításai.) Bp., 1923, Amicus. (M. Kir. Tudományegyetem ny.) 55,[1]p. Dedikált: „A legnagyobb magyar bibliofilnek Dr. Szalay József úr őméltóságának, nagy tisztelettel Csöndes Pál.”

Korabeli, gerin-

cén aranyozott félbőr-kötésben. 23,7 cm. Poss.: Pál Ferenc ex librisével.

A kötetbe helyezve:

Drescher Pál, a Városi Nyilvános Könyvtár levélpapírján, géppel írt, aláírt levele „Méltóságos Uram” [Szalay József] megszólítással. junius 14.

Kelt Bp., 1929.

Tartalma: kéziratokkal kap-

csolatos ügyintézés és kérésre dedikálta könyvét (példányunkat).

Szentkuty Pál,

Drescher (1889–1957) költő, műfordító, könyvtörténész. Csöndes Pál álnéven verseket írt, jelentős könyvtörténeti, könyvesztétikai és bibliográfiai munkássága. Szalay József (18701937) a szegedi rendőrkerület első főkapitánya, valóban az egyik legismertebb magyar könyvgyűjtő. Értékes gyűjteményét halála után elárverezték. (Lásd: Lengyel András: A bibliofil Szalay József.) A későbbi tulajdonos Pál Ferenc is neves könyvgyűjtő volt. Gyüjteménye egy részét a Borda Antikvárium ajánlójegyzékei örökítették meg.

30.000,-

31. Goethe, [Johann Wolfgang von]: A napló. Fordította Kosztolányi Dezső. Hermann Lipót négy kőrajzával. Bp., (1924), Genius (Globus Nyomda). 32 levél. Könyvgyűjtők részére 1000, géppel számozott és merített papiroson nyomott példányban készült bibliofil kiadás, melyből ez a 331. számú. Lapszámozáson belül Hermann Lipót négy eredeti, erotikus kőnyomatával illusztrálva. A címlap és kötésterv Vágó József munkája. A címlapon Kosztolányi Dezső – Budapesten, 1924 karácsonyán kelt – Antonio Widmarnak szóló dedikációjával. A dedikáció címzettje (1899–1980) a budapesti olasz követség egykori sajtóattaséja, a magyar Fiuméban született. 16

Kri_40.indd 16

2016. 11. 01. 21:01:46

1924 és 1945 között élt Budapesten, szövevényes

kor

fontos

e

résztvevője

és tanúja, az olasz és a magyar kultúra képviselője. Több magyar irodalmi művet fordított olaszra, illetve olaszt magyarra. Az ő fordításában jelent meg olaszul Kosztolányi, Néro,

a

véres költő c. regénye. Lefordította az Ember tragédiáját is, amiért a Magyar

Érdemrend

Tiszti

Keresztje

kitüntetést kapta. A címlap előtti levélen ex librisekkel. Kiadói kartonkötésben, aranyozott címkével. 25,5 cm.

32. Juhász Gyula: Nefelejcs.

Első kiadás.

Délmagyarország Hírlap-és Nyomdavállalat. Dedikált:

képe), 80p.

200.000,-

Szeged, (1921), 1t. (a költő ülő

„Niléknek / régi szeretettel / és hálá-

val / Szeged / 1921. / okt. 24. / Juhász Gyula”. Bélyegzett ex librissel. 20,5 cm.

Fűzve, kiadói papírborítóban. Körülvágatlan példány. 140.000,-



33. Kállai, Ernst [Ernő]: Ludwig Kozma mit einer Einleitung von – –. /Neue Werkkunst VII./ Leipzig und Wien, (1926), F. E. Hübsch. 17, [2]p., 68t. Az első levélen Kozma Lajos dedikációjával: „Fodor Sándor min. tanácsos őméltóságának mély tisztelettel ajánlom Kozma Lajos 1928. I/10.” Kiadói, Kozma Lajos aranyozott ornamenseivel díszített vászonkötésben. Gerincén alul és felül, továbbá sarkain kisebb sérülésekkel. 32 cm.



50.000,-

34. Karinthy Frigyes: Mennyei riport. Regény. Első kiadás. (Bp., 1937), Nova. (Fényes Á. ny.). 240p. Dedikált: „Márai Sándornak / 937 / Szeretettel / Karinthy”. Kiadói, festett, aranyozott vászonkötésben. 19 cm.



70.000,-

17

Kri_40.indd 17

2016. 11. 01. 21:01:49

35. Klapka György: Emlékeimből. Függelékül: Gróf Teleki László levelei. Bp., 1886, Franklin. 1t. (a szerző arcképe, Klösz Gy. fényképfelvétele), VIII, 626p. A szerző Reményi Antalnak szóló, Budapesten, 1885. decemberében kelt dedikációjával. Reményi Antal – 1862-ig Hoffmann – (1825–1912) ügyvéd, magyar szabadságharcos, utazó, publicista. A szabadságharc kitörésekor 1848. júliusában Pesten a Lázár György őrnagy parancsnoksága alatt szervezett 1. honvédzászlóaljhoz lépett be közhonvédnek, végigküzdötte a szabadságharcot és századosi rangig emelkedett. Komárom várának átadása után Klapka György tábornokkal együtt menekült külföldre. 1861-ben hazatért. 1872. januárjában kinevezték a budapesti angol királyi főkonzulátus tanácsosának és ettől fogva ügyvédi gyakorlatot is folytatott. 1882-ben testvére, Reményi Ede hegedűművész európai előadói körútra indult, tőle vette át a budapesti Petőfi-szobor felállításának ügyét, amelyet sikerre is vitt még 1882 őszén. Korabeli, bordázott és restaurált félbőr-kötésben, márványmintás lapszélekkel. 23,8 cm. 24.000,-

36. Kosztolányi Dezső: Bölcsőtől a koporsóig. Első kiadás. (Bp., 1933), Nyugat. (Viktória ny.). 189p. Kosztolányi Dezső – zöld tintával írt – Márai Sándornak szóló dedikációjával. Prov.: ÁKV XIII. árv. A kötéstábla verzóján bélyegzett ex librissel. Kiadói, aranyozott, enyhén kopottas vászonkötésben. 18,2 cm. VÉDETT! 200.000,-

37. Kosztolányi Dezső: Négy fal között. Költemények. Kürthy György rajzaival. Első kiadás. Bp., 1907, Pallas. 185p. A költő első megjelent verseskötete. Dedikált: „Márkus Lászlónak / Kosztolányi Dezső / 1907. Budapest.” Márkus László (1881–1948) drámaíró, kritikus, színházi és filmrendező, díszlet- és jelmeztervező, színházigazgató, főiskolai tanár, a Magyar Állami Operaház örökös tagja. Poss.: Szi-lágyi János György hagyatékából. Korabeli félvászon-kötésben. 22,2 cm.



150.000,-

18

Kri_40.indd 18

2016. 11. 01. 21:01:51

38. Krúdy Gyula: Pesti album. – – feljegyzései és elbeszélései. Első kiadás. Bp., 1919, Franklin. 150,[1]p. Krúdy dedikációjával. Kiadói, aranyozott vászonkötésben. 18,5 cm. Gedényi: 2513.

80.000,-

39. Márai Sándor: Műsoron kívül. [Karcolatok.] Első kiadás.

[Bp., 1931], Pantheon. (Biró ny.).

263,[1]p. Dedikált: „Julie néninek őszinte szeretettel 1931 karácsony Márai Sándor”.

A dediká-

ció címzettje, a szerző nagynénje, M. Hrabovszky Júlia írónő (1858–1946), akiről az „Egy polgár vallomásai” c. művében, illetve az 1945-57-es Naplójában is többször megemlékezik. Kiadói, aranyozott vászonkötésben. 18,2 cm. Mészáros: 14. 50.000,1

40. Marenzi Ferenc Károlyné, őrgróf: Séták. Gróf Batthyányi Gyula rajzai-val. [Elbeszélések.] Bp., 1930, 100-ból az

Franklin. 161,[2]p., 8t.

57., kézzel számozott példány a szerző aláírásával és Hóman Bálintnak szóló dedikációjával.

Kiadói, rajzos

vászonkötésben. 17,5 cm.

15.000,-

41. Mollináry Gizella: Ami történik. [Versek.] A címlapot Gebauer Ernő rajzolta.

Bp., 1937, Gebauer Béla. (Otthon-

nyomda). 127p. A szerző, 1937. III. 1-én Nógrádverőczén kelt, Márai Sándornak szóló dedikációjával. Kolofonja szerint a mű 100 számozott példányban készült; ez számozatlan. 19,9 cm.

Fűzve, kiadói, illusztrált, kopottas papírborítóban.

30.000,19

Kri_40.indd 19

2016. 11. 01. 21:01:54

42. Molnár Ferencz: Muzsika. Elbeszélések. Első kiadás. Bp.,

1908,

Franklin.

Molnár

249,[2]p.

Jenőnek szóló dedikációjával.

Ferenc

Rákosi

Korabeli, gerincén aranyozott

félvászon-kötésben, márványozott lapszélekkel. 19,6 cm. 30.000,-

43. Móra Ferenc: A festő halála. Regény. Első kiadás. Bp., [1921], Kultúra könyvkiadó és Ny. 273p. Az író első regénye. Témáját barátjának, Heller Ödön festőművésznek kiderítetlen meggyilkolása adta. Címét a második kiadástól a kevésbé komor „Négy apának egy leánya”-ra változtatta. Dedikációja a mű alapmottójára utal. Irodalmi jelentőségű! „Móra Ferencz köszönti a tavaszt, aki váratlanul ajtót nyitott rá 1926. március 20. [A lap verzóján folytatva] Mulattatni kell a szenvedéseinket, hogy föl ne faljanak bennünket. Ezt Seneca szavalja valahol. (De ne tessék utána nézni.) Szittyáúl meg úgy mondjuk, hogy ha az ember sóhajtani nem tudna, hát megfulladna. Külön-külön is nagyon alkalmas regény mottó, hát még együtt! Móra Ferencz”. /Magyar regényírók./ Bélyegzett ex librissel. Későbbi, gerincén aranyozott félvászon-kötésben. Az eredeti borítófedél belekötve. 18,4 cm.



40.000,-

44. Radnóti Miklós: Ikrek hava. [Napló a gyerekkorról.] Első kiadás. (Bp.), 1940, Almanach-kiadó (Urbányi István Könyvny.). 43,[1] p. Dedikált: „Bandinak / igaz barátsággal s’ szeretettel: / Miklós / 1941. február 28.” Fűzve, kiadói borítóban. 20 cm. Kartontokban. Nagy:11.

200.000,-

45. Radnóti Miklós: Orpheus nyomában. Műfordítások kétezer év költőiből. Első kiadás. (Bp., 1943), Pharos. (Hellas nyomda). 191p. A könyvet illusztráló fametszeteket Kaza György és Társa grafikai intézete készítette, a tipográfia és a borító Csillag Vera munkája. Dedikált példány: „Gál Zsuzsának / baráti szeretettel / Radnóti Miklós / 1943. szeptember 14.” Prov.: ÁKV XIV. árv. Címlapján bélyegzett ex librissel. Fűzve, kiadói papírborítóban. 18,7 cm. Nagy: 18. 160.000,20

Kri_40.indd 20

2016. 11. 01. 21:01:57

46. Shakespeare, William: Athéni Timon. Ford. Szabó Lőrinc. (Bp., 1936), Athenaeum. 97p. Szabó Lőrinc, 1936. jan. 8-án kelt, Németh Lászlónak szóló dedikációjával. Fűzve, kiadói borítóban. Körülvágatlan. 19,8 cm.

20.000,-



47. Szerb Antal: Budapesti kalauz Marslakók számára. Irta – –. Kolozsváry Sándor rajzaival. Első kiadás. Bp., 1935, Löbl Dávid és Fia. 30,[1]p. Dedikált: „Rédey Tivadaréknak, / Mars béli üdvözlettel, / 935. jun. 1. / Szerb Antal.” Rédey Tivadar (1885– 1953) könyvtáros, színház- és irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja. Felesége Rédey Mária néven publikált, Kassainé ifjasszony címmel Jászai Mari életrajzát is megírta. Bélyegzett ex librissel. Kiadói, aranyozott kartonkötésben. 22,3 cm.



80.000,-

48. Szerb Antal: Rózsakereszt. (A Pendragon-legenda). Negyedik ezer. Bp., [1944], Franklin. 280p. A szerző 1944. II. 8-án kelt dedikációjával. A dedikáció címzettje, Vass László (1905–1950) író, kritikus, újságíró, a Sarló-mozgalom egyik vezetője, Apáczai Csere János életművének kutatója, 1938-tól a Magyarország című lap munkatársa. Későbbi, egyszerű félvászon-kötésben. 18,8 cm.

40.000,-



49. Virág Benedek: Thalia. Első kiadás. Pesten, 1813, Trattner. 55,[1]p. Szüry: 5072. Hozzákötve: Virág Benedek: Euridice. Írta – – néhai királyi profeszszor. Pesten 1814, Trattner. 40p. A kötet Horatius-fordításokat, valamint saját költeményeket tartalmaz. Szüry: 5062. Mindkét kötet címlapján Virág Benedek (1752?–1830) tanár, költő, műfordító, történetíró, a magyar ódaköltészet első mestere, „Tek(intetes) Tud(ós) Bene Ferencz Úrnak” szóló dedikációjával. A dedikáció – valószínűleg – Bene Ferencz (1775– 1858)

magyar

orvosnak,

a

magyarországi himlőoltás bevezetőjének szól. Korabeli festett papírkötésben. 20 cm.

150.000,21

Kri_40.indd 21

2016. 11. 01. 21:01:59

50. Weöres Sándor: Elysium. Versek. Első kiadás. Bp., [1946], „Móricz Zsigmond” Könyvkiadó. 92,[4]p. Dedikált: „Rabinovszky Máriának kézcsókkal, nagy szeretettel Weöres Sándor. Budapest, 1946. júl. 4. (E könyv megjelenése napján)”. A borító Illés Árpád munkája. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. 20,3 cm. A kötetbe helyezve: egy levél (10×16,8 cm) rajta Weöres autográf írásával: „Négysoros / Mindent odahagytam - semmit el / nem hagytam: / örök magányomba mindent betakartam. / Nem szeretek többé - s nem léssz / szeretetlen: / pásztor-csillagodként gyúlok a szemedben.” (A vers nyomtatásban „Egyedül mindenkivel” címmel jelent meg. Ott a „többé” szó helyett „senkit” szó szerepel! ) Alul: „Rabinovszky Máriának, Zolnayéknál együtt töltött este emlékéül, Weöres Sándor. 1946. jún.” A lap verzóján az Elysium kötet, Weöres által írt, tartalomjegyzékének egynegyede látható. (2 db)



60.000,-

BESSENYEI GYÖRGY MUNKÁIBÓL

51. (Bessenyei György): Ágis tragédiája, öt játékban, versekben. Első kiadás. Bétsben, 1772, Kaliwoda Leopóld. 158p. A szerző első nyomtatásban megjelent - egyben egyik legértékesebb - drámai alkotása, amelyben antik köntösben fogalmaz meg három sarkalatos dolgot a sorok között: igazság, érzelem, dialógus. Becses kiadvány, melyet a magyar felvilágosodás kezdetének tekintenek. A megjelenés éve korszakhatár a régi és az új magyar irodalom között. Szerzője az ún. testőrírók legnevesebb képviselője, Mária Terézia pártfogoltja volt. Munkássága igen nagy hatással volt irodalmunk újjászületésére. Későbbi, bordázott gerincű félbőr-kötésben. 16,5 cm. Jó példány. Makkai-Horváth: 302., Szüry: 573.; Borda: 7318. Ritka.

120.000,-

22

Kri_40.indd 22

2016. 11. 01. 21:02:02

52. Bessenyei György: Buda tragédiája öt játékban. – – által. Első kiadás. Posonyban, 1773, Landerer Mihály’ költségével, és betüivel. 152p. A mű 1787-ben, még Bessenyei életében, másodszor is megjelent „Attila és Buda tragédiája” címmel. A szerző – a neves „testőríró” – minden munkája méltán a megbecsült ritkaságok közé tartozik. XIX. századi, gerincén aranyozott félvászon-kötésben, márványmintás lapszélekkel. 16,9 cm. Szüry: 575.; Borda: 5459.

90.000,-

53. (Bessenyei György): Az eszter-házi vigasságok. (Bécs), 1772. (Kaliwoda). 25,[1]p. Talán a legritkább irodalmi első kiadás. A helyszín Eszterháza: A hatalmas családi vagyon feletti rendelkezés joga 1762-ben szállt Eszterházy Miklósra, aki nagy lendülettel kezdett műkincsvásárlásba, építkezésbe, mecénási tevékenységbe. Pompakedvelésével kiérdemelte a „Fényes” melléknevet. 1764-ben kereste fel Versailles-t, ekkor fogalmazódott meg benne a terv, hogy birtokain „magyar Versaliát” fog építeni. Eszterháza így nőtt mocsaras területen lévő kis vadászkastélyból barokk palotaegyüttessé. Ennek egyik gyöngyszeme az 1768 őszén megnyílt Operaház volt, amely méltó helyet biztosított az addigra már kiformálódott hercegi színtársulat és operajátszás számára. Élén Joseph Haydn állt, aki megbecsült udvari zeneszerzőként az évek során európai hírnévre tett szert. Előadásaival a herceg Európa-szerte büszkélkedhetett, Mária Terézia 1773-as látogatása után szívesen emlegették híressé vált szavait: „Ha jó operát akarok látni, Eszterházára kell utaznom!” Miklós herceg halála után a zeneszerző továbbra is a család alkalmazásában maradt, de sokkal nagyobb szabadságot élvezett. Kétszer is hosszabb időt töltött Londonban, de a királyi ház marasztalása ellenére hazautazott, mert II. Miklós herceg ismét igényt tartott szolgálataira. 1795 után egészen 1809-es haláláig főleg Bécsben és Kismartonban élt és alkotott. Az „Eszterházi tündérvilág” az 1770/80-as években érte el csúcspontját. Eszterházy, mint magyar főúr mindezekkel azt is kívánta bizonyítani, hogy a politikai életben háttérbe szorított magyar főnemesség az udvari élet művészetében

F

egyenrangú az osztrákokkal. Az ott járó külföldi főrangú vendégek Európa-szerte ismertté tették

23

Kri_40.indd 23

2016. 11. 01. 21:02:03

a kastélyegyüttest, a fényes mulatságokat, és Haydn zenéjét. A kastély fénykorának legművészibb irodalmi ábrázolása Bessenyei Györgytől származik. A szerző: Bessenyei György az ún. testőrírók legnevesebb alakja, Ágis tragédiája című verses drámájának ugyanezen évben történt megjelenését szokták a magyar felvilágosodás kezdeteként emlegetni. Bessenyei 1765-ben került az uralkodó mellé rendelt magyar testőrgárdába. Ennek parancsnoka Eszterházy Miklós volt, aki egész asztaltársaságot gyűjtött maga köré, és bőkezűen támogatta az ifjakat. A mű: Az alkalmi vers a bécsi francia rendkívüli követ, Rohan herceg 1771-ben Eszterházán, „Fényes” Miklósnál tett látogatásáról és a tiszteletére rendezett reprezentatív ünnepségekről ad hírt. A néhány év múlva erkölcstelen, kicsapongó életmódja miatt a császárvárosból visszahívott herceg – a „királyné nyaklánca” néven ismert botrány későbbi főszereplője – a francia arisztokrácia jellegzetes alakja volt, a korabeli európai udvari élet számára modell értékűnek számító fényűző életet testesítette meg. Eszterházy ezt a stílust kívánta utánozni az ünnepséggel. A vendég a vers tanúsága szerint július 12-én délután indult el kíséretével Eszterházára, ahol gondosan összeállított programsorozattal szórakoztatták. Színjátékokat, balett előadásokat, szarvas- és kacsa vadászatokat, kerti mulatozást, sétákat, szabadtéri hangversenyeket, álarcosbálokat, tűzijátékokat, az egyszerű nép idilli boldogságát bemutató, bőséges paraszti lakomával ellátott népünnepélyt, gyermektársulatot szerveztek tiszteletére. Mindezekről érzékletes leírást ad Bessenyei. A műhöz kapcsolt Delfén című vers a páratlan szépségű Marguerite Delphin balerinának állít emléket, aki a klasszikus balett megteremtője, Jean-Georges Noverre tanítványa volt. Bécsben is nagy sikerrel lépett föl. A táncosnő előadásmódjának ábrázolását Bessenyei legsi24

Kri_40.indd 24

2016. 11. 01. 21:02:05

kerültebb leírásai között tartja számon az irodalomtörténet. Delphin az eszterházai előadásán megfázott, és pár nap alatt, mindössze tizennégy évesen meghalt. A szerző „Túdósítás”-ából (előszavából):„Delfén, egy tántzosné vólt, kinek tantza ’s teste járása, a’ természet első mesterségnek kellemetességet is, tsak nem felül-haladni láttatott. Nóver egy tsudállatos tehetségü tántz-mester, és Poéta, ki a’ régisegeket, Bétsnek elő-hordja. ... Ez a’ tántzosné, hirtelen forró-betegséget kap, ’s ifijúságának leg-nyájasabb idejében meg-hal; Mivel ő is sok nyájasságot okozott, az ESZTER-HÁZI Vigasságokhoz ragasztottam.” Az utolsó oldalon „Túdósítás, az Hunyadi László tragédiájáról.” címmel röviden kéri „hogy hagyják el Hunyadit a’dig; míg eltökéllett szándékom szerint, a’ második nyomtatásban, öt Játékba, egészen meg-nem jelenik”. A kiadás: Miként a mű megírására is Eszterházy Miklós biztathatta Bessenyeit, a kiadási költségeit is minden bizonnyal ő állta. A magyar testőrírók munkái legtöbbször Leopold Johann Kaliwoda sajtója alól kerültek ki. A XVIII. századi magyar nyelvű könyvkiadás legfontosabb bécsi műhelye 1734-től 1775-ig működött. Szép kiállítású könyveiről volt ismert, a császári, királyi, egyetemi nyomda címet is viselte. (Közp. 129./24.) Korabeli, festett papírborítóban. 16 cm. Szüry: 578. Nagyon ritka. Hazai árverésen mindössze egyszer szerepelt.

1.200.000,-

54. Bessenyei György: A’ filósófus. Első kiadás. [Besten(!), 1777.], ny.n. 140p. A szerző több vígjátékot is írt, de ez az egyetlen, mely nyomtatásban megjelent. Ez a mű bizonyult Bessenyei legmaradandóbb drámai alkotásának. Egyszerre kritikája a divathóbortként jelentkező francia műveltségnek és a becsületes, patrióta, ám tudatlan és műveletlen embereknek is. A komédiában az író a földhözragadt, parlagias gondolkodást és a tudálékosságot, álműveltséget egyaránt kinevetteti. A vígjáték legjobban sikerült személyében, Pontyiban, az egyszerű falusi nemes alakja elevenedik meg. Hiszékeny, becsületes, jószívű, buzgón gazdálkodik, szenvedélyesen pereskedik. Nagy a vagyona, de csekély a műveltsége. Előkelő modorú rokonai gyakran ugratják, máskor egyszerűségével éppen ő teszi a kényeskedőket nevetségessé. A darabot az 1790-es években többször is eljátszották a budai és pesti magyar színészek. Első előadásának (1792) színlapját a sárospataki református főiskola könyvtára őrizte meg. Bessenyei minden munkája ritka, de ez szinte fellelhetetlen. Az utóbbi évtizedekben csupán kétszer szerepelt árverésen. A kiadói borító nincs belekötve. Bordázott gerincű félbőr-kötésben, festett lapszélekkel. 16,5 cm. Makkai-Horváth: 301.; Szüry: 579. Rendkívül ritka!

200.000,25

Kri_40.indd 25

2016. 11. 01. 21:02:06

BIBLIOFILIA, SZÉP KÖTÉSŰ KÖNYVEK

55. Ábrahám Ernő, P[attantyús]: A csudaszarvas. [Rege.] Jaschik Álmos képeivel és könyvdíszeivel. (Bevezetés: Gróf Apponyi Albert.)

(Budapest),

[1926], (Pallas Nyomda). 240p., 36t. Könyvgyűjtők részére készült bibliofil kiadásváltozat. 180-ból ez 4., kézzel számozott példány. A táblák előtt védő hártyapapírral, a szöveg keretdíszes lapokra nyomva. /Árva királyfi trilógia I. kötet. Több nem jelent meg. A sorozatcímlap hiányzik./ Kiadói, díszesen aranyozott, vaknyomásos, barna maroquin kötésben, a Gottermayer Műintézetből. A lapszéleken felül aranymetszéssel. 29,1 cm.

32.000,-



56. Babits, Mihály: Laodameia. [Dráma.] Első kiadás. [Bp., 1921], Táltos. (Élet ny.). 85,[3]p. Az első 50 luxuspéldány egyike: „Az 1-50-ig számozott példányokat, amelyek hollandi van Gelder merített papíroson különböző kötésekben készültek, a költő ezen az oldalon írta alá, a rajzoló művész pedig a rajzokat egyenkint, sajátkezüleg színezte és írta alá.” Ez a 27. számú könyv. Az illusztrációkat Jaschik Álmos készítette. Kiadói, gerincénél restaurált félbőr-kötésben, a lapszéleken felül aranymetszéssel. A könyvtest többi része megvágatlan. 20,8 cm. Stauder–Varga: 24.

40.000,-



57. Diósszilágyi Sámuel: Orvosi intelmek. Fáy Lóránt rajzaival. (Második bővített kiadás.) Makó, 1940, Szerző. [Kner Izidor, Gyoma]. 46,[2]p. Szövegközti és egészoldalas fametszetekkel. 100-ból a 45. kézzel számozott példány, a címlap verzóján a szerző aláírásával. Dedikált: „Egyetlen lányomért fogadja egyetlen könyvemet, amit igaz tisztelettel és barátsággal küld Kner Erzsé-

Makó, 1941. szept. 15. Dr. Diósszilágyi Sámuel.” bet szignált, aranyozott bőrkötésében.

18,9 cm.

Haiman:1.526., bőrkötésű példányt nem ismer!



Lévay(né)– 30.000,-

58. (Fáy) Fay András eredeti Meséi és Aphorizmái. Első kiadás. Bétsben, 1820, Pichler Antal.

1t. (metszet, Prepeliczay Samu rajza a

szerzőről), metszett címlap, XVI, 128,[8]p.

A

kötetet Langer Mór a legritkább magyar könyvek közé sorolta. Az előzéken korabeli tulajdonosi névbeírással. Későbbi, bordázott és aranyozott gerincű félbőr-kötésben. Az eredeti feliratos papírborító belekötve. 18 cm. Szűry: 1306. Szép példány.



36.000,-

26

Kri_40.indd 26

2016. 11. 01. 21:02:09

59. Genthon István: Korb Erzsébet. Bp., 1928, Amicus. (Biró Miklós ny.). 15p., 20t. (11 levélen). Korb Erzsébet (1899–1925) festőművész. Művészete a korai Aba Novák- és Szőnyi-képek formanyelvével rokon. Korabeli, bordázott és aranyozott gerincű félbőr-kötésben. Az eredeti kartonborító belekötve. 24,7 cm. Szép példány. 20.000,-

60. (Gvadányi József, gróf): Pöstényi förödés a’ mellyet egy magyar lovas ezeredbül való százados az ottan történt mulatságos dolgokkal, élő magyar nyelven, versekbe foglalt, 1787. esztendőbe, Rák havának 12. napján. Tsöbörtsök, 1787, a Caspium Tenger partyán azon esztendőben. (Bp., 1921, Rózsavölgyi. - Korvin Testvérek ny.). 45, [2], II, [3]p. Kolofon: „A Magyar Helikon harmadik kötete Gróf Gvadányi József „Pöstényi fürödés”-e. Készült e könyv az első kiadásról 111 facsimile példányban japán merített papíron. Ez a -30.- számú példány”. (Kézzel számozva.) Kiadói, aranyozott bőrkötésben. 18 cm.

30.000,-



61. Györffy István: A cifraszűr. 88 színes, 80 egyszínű táblával és 200 szövegábrával. Bp., 1930, Kertész József könyvnyomdája, Karcag. 223,[1]p., 88t. (színes, beragasztott), 80t. (40 levélen). A szerző (1884–1939) a magyar néprajz klasszikusa. E műve évtizedes kutatómunkával készült, leírja benne a készítés technikáit és bemutatja a ruhadarab történeti és táji változatait, mindezt rendkívül gazdag illusztrációs anyaggal. /Magyar népi hímzések. I./ A sorozat tervezett további kötetei nem jelentek meg. Korabeli, bordázott és aranyozott gerincű félbőr-kötésben. Szép példány. 36.000,-

62. Istent dicsőitő magasztalások és esedezések az erdélyi unitaria eklézsiákban. 186p.

Kolozsvártt, 1837, Barra Gábor.

[12],

Hozzákötve: Szent Dávid királynak és prófétának némely

választott ’sóltári. A’ frantzia nóták és versek szerint magyar versekre fordíttattak Szentzi Mólnár Albert által. 69p. si bejegyzéssel.

Kiadói kolligátum.

Ajándékozá-

Korabeli, dúsan aranyozott

bőrkötésben, a lapszéleken aranymetszéssel.

A kötésen aranyo-

zott felirat: „Füzi Jozsef 1841”. 17,6 cm. Petrik: Ø.

20.000,27

Kri_40.indd 27

2016. 11. 01. 21:02:12

63. Karinthy Frigyes: Üzenet a palackban. [Versek]. Első kiadás. Bp., [1938], Cserépfalvi. (Pápai Ernő műintézete). 80,[3]p., 1t. A kolofon: „Ebből a könyvből 100 példány merített papíron készült. 1-30-ig – a szerző barátai részére számozott példányok – nem kerülnek könyvkereskedői forgalomba. Ezen eredeti kiadás száma 13 [géppel számozva] Dr. Ravasz László példánya.” Ravasz László (1882– 1975) református lelkész, dunamelléki református püspök. Az MTA tagja. A magyar protestantizmus egyik példaadó egyénisége volt. Dr. Ravasz László ex librisével. Korabeli, aranyozott vászonkötésben. 24,5 cm.

30.000,-

64. Kisfaludy Károly, kisfaludi: A’ tatárok Magyar Országban. Egy eredeti hazai költemény öt felvonásban. Írta Kisfaludi Kisfaludy Károly 1811 esztendőben. Első kiadás. Pest, 1819, Trattner János Tamás ny. [2], 78p. A költő első nyomtatásban megjelent műve. Kisfaludy Károly, atyja által kitagadva, portré- és tájképfestésből tengette életét Pesten, amikor Éder György Székesfehérváron játszó színtársulatának híre eljutott hozzá. Több, már elkészült színműve közül ezt küldte el nekik. Előadták – váratlanul nagy sikerrel. Pesten már ezzel a darabbal nyitottak és ettől kezdve lassan megszűntek az író anyagi nehézségei, ünnepelt szerzővé vált. Prov.: ÁKV. XI. árv. 360. Későbbi, bordázott gerincű félbőr-kötésben. Az eredeti papírborító belekötve. 19,4 cm. Kartontokban. Szüry: 2522. Szép példány.

65. Kner Izidor: Félévszázad mesgyéjén 1882-1932. Gyoma, 1931, Kner. 176,[4]p.

30.000,-

Első kiadás.

1t. (Székely Aladár fényképe a szerzőről),

Merített papírra nyomtatott, bibliofil példány. A kötést Kner

Albert tervezte.

Poss.: Szíj Rezső névbeírásával és bélyegzésével.

Kiadói, díszesen aranyozott gerincű, félbőr-kötésben. Körülvágatlan. 21,4 cm.

Lévay(né)–Haiman: 1.436.; Borda MM 4.: 514.

24.000,-

66. Kozma Lajos: Zsuzsa Bergengóciában. Álompanoráma. Huszonkét képben elbeszéli – –. Huszonkét betüre versbeszedte Karinthy Frigyes. Első kiadás. (Bp. – Gyoma), 1921, Sacelláry. (Kner – Korvin ny.). (52)p.+22 színes t. (felragasztott képek) Kozma Lajos keretrajzával díszített, kétszínnyomású címlappal. A 100, merített papírra nyomottból a 80., kézzel 28

Kri_40.indd 28

2016. 11. 01. 21:02:13

számozott példány.

/Magyar Klenodiumok. I./

A legszebb magyar mesekönyvek egyi-

ke, egyben a magyar szecessziós könyvművészet kiemelkedő darabja. A meseképeket Kozma Lajos 1917-1918-ban, a román harctéren, a gyimesi szoroson túli állásokban, Trotusu völgyében rajzolta kisleánya, Kozma Zsuzsika számára. A 22 kép eredeti rajzai az 1922. évben a Magyar Bibliofil Társaság nemzetközi mesekönyv- és illusztrációkiállításán első díjat nyertek. A kétsoros versikék megírására Karinthyt kérték fel. A mű összesen 500 példányban látott napvilágot, különböző papíron és kötésekben. Merített papírra nyomva és félbőr-kötésben – mint példányunk – mindössze 15 db készült! dázott gerincű félbőr-kötésben, a Gottermayer kötészetből.

Kiadói, bor-

Az első kötéstábla közepén

Kozma gyönyörű, aranynyomású szignetjével. A lapszéleken felül aranymetszéssel. 31,7 cm. Kiadói papír védőtokban. Lévay(né)–Haiman: 1.324. Szép példány. A kötetbe helyezve: A kötet reklámlapja. (Bp., 1921, Korvin ny.). [4]p. Ezen ismertetik a különböző sorszámú példányokra vonatkozó papír- és kötésváltozatok adatait és árait. (2 db) Nagyon ritka!

120.000,-

67. Közönséges isteni tiszteletre rendeltetett Énekes könyv, mely Szent Dávid ’soltárinn kívűl magábann foglal némelly kiválogatott és a’ helvetziai vallástételt követő négy szuperintendentzia által jóvá hagyódott énekeket egynéhány imádságokkal egygyütt. [A végén]: Egynéhány reggeli és estvéli és más alkalmatosságokra való imádságok.

Debreczenbenn, 1839, Tóth

Lajos ny. X, (11)-544, 48p. Korabeli, dúsan aranyozott bőrkötésben, a lapszéleken aranymetszéssel. 18 cm. Benda–Irinyi: Ø.

Nagyon szép példány.

40.000,29

Kri_40.indd 29

2016. 11. 01. 21:02:18

68. Krúdy Gyula: Szindbád ifjúsága és szomorúsága. 1-2. kötet. Első kiadás. 155,[5]p. zolta.

Bp., 1917, Táltos. (Világosság ny.).

162,[6];

A címlapot és a szövegképeket Kürthy György raj-

„Ebből a könyvből 200 számozott példány készült az író

kezevonásával.” Ez a 45., illetve a 156., kézzel számozott példány, mindkét kötetben Krúdy Gyula aláírásával. zos, egységes félbőr-kötésben.

15,6cm.

Kiadói, raj-

(2 db)

80.000,-

69. Magyarország történetének forrásai. Magyarország alapításától a XVIdik századig. I. kötet. Az Árpád-házi vezérek és királyok kora. 889-1300. I-IV. füzet. (Teljes, több nem jelent meg.)

I. füzet: Béla király névtelen jegyző-

jének könyve a magyarok tetteiről. Első kiadás. Pest, 1860, Ráth Mór. [4], 90p.

II. füzet: Rogerius mester váradi kanonok siralmas éneke. Magyaror-

szágnak IV-dik Béla király idejében a tatárok által történt romlásáról; Tamás spalatói esperest „Historia salonita”- jából, a tatárjárás története; Nagy-Magyarország dolgáról. Pest, 1861, Ráth Mór. X, 101,[1]p.

III. füzet: Kézai

Simon mester magyar krónikája. Pest, 1862, Ráth Mór. VIII, 100p. Első magyar nyelvű kiadás. IV. füzet: Emlékiratok a magyar kereszténység első századáról. Pest, 1865, Ráth Mór. VI, 117p.

Mind a négy kötetet Szabó Károly

fordította és a bécsi Jacob és Holzhausen nyomtatta. Valamennyi kötetbe belekötötték az eredeti papírborítót.

Korabeli, egységes, a Gottermayer kötészet-

ben készült, bordázott gerincű félbőr-kötésben, márványmintás lapszélekkel, aranyozott címkékkel. 22,6 cm. (4 db) Nagyon szép példány.

40.000,-

70. Márai Sándor: Csutora. (Kutya-regény.) Első kiadás. (Bp., 1932), Pantheon. 247p. A borítékot és a szövegrajzokat Székely-Kovács Olga tervezte. 100, merített papírosra készült, kézzel számozott, a szerző és az illusztrátor által aláírt példányból a 17. számú.

/Az új magyar regény./

Kiadói

bőrkötésben, a kötéstáblán Csutora aranyozott képével, felül aranymetszéssel.

18,9 cm.

30.000,-

30

Kri_40.indd 30

2016. 11. 01. 21:02:20

71. Móricz Zsigmond: Tündérkert. Szépasszonyok hosszú farsangja. Történelmi regény a XVII. Század elejéről. Báthory Gábor erdélyi fejedelemsége. Bethlen Gábor ifjúkora. Első kiadás. Bp., 1922, Athenaeum. [2], 445,[3]p. 100 bibliofil példányból az 55., kézzel számozott. Kiadói, bordázott és aranyozott gerincű, félbőr-kötésben, felül aranymetszéssel. 22 cm. Eredeti kartontokjában. Szép példány.

20.000,-

72. Petőfi Sándor: Czipruslombok Etelke sírjáról. (Sajtó alá rendezte és utószóval ellátta dr. Ferenczi Zoltán.) Bp., 1921, Magyar Bibliophil-Társaság. (M. kir. tud.egyetemi ny.). 90,[1]p. 400-ból a 125., kézzel számozott példány. Kereskedelmi forgalomba nem került, kizárólag a társaság tagjai kapták tagilletményül az 1920. és 1921. évekre. A példányok többsége papírkötéssel készült. A bőrkötésű változat nagyon ritka! Kiadói, aranyozott, bordázott gerincű, a Bibliophil Társaság emblémájával díszített bőrkötésben. 22,5 cm. Hibátlan példány.



30.000,-

73. Petőfi [Sándor] – Arany [János]: A két Bolond Istók. Petőfi [Sándor] és Arany [János] költeménye. (A bevezetőt Kéky Lajos írta.) Bp., 1922, Franklin-Társulat. 148,[2]p. Lapszámozáson belül Jaschik Álmos 3 szövegközti és 8 díszítő rajzával. Kolofon: „E könyvből 500 velin papirosra nyomtatott, számozott példány készült. … Művészi összeállítását és a díszítő rajzokat Jaschik Álmos festőművész tervezte. … 1–50. szám egész bőrkötésben, 51–150. szám pergament kötésben, 151–500. szám művészi karton kötésben.” Példányunk a 88. sz[ámú]. Díszesen aranyozott gerincű, kiadói félpergamen kötésben, felül aranyozott lapszélekkel. 16 cm. Eredeti, karton védőtokban. Hibátlan példány.



18.000,-

74. Révész Béla: Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről. Gyoma, 1922, Kner Izidor. 219,[4]p.,10t. (Székely Aladár híres felvételei). Lapszámozáson belül 18 facsimilével. Példányunk az 50 merített papírra nyomtatott, luxuspéldányból a IV. számú. Kozma Lajos díszeivel ékesített, díszesen aranyozott gerincű, kiadói félbőrkötésben. 20,9 cm. Lévay(né)–Haiman: 1.346/C.; Vitályos: 97.

40.000,-

31

Kri_40.indd 31

2016. 11. 01. 21:02:21

75. Ribáry Ferenc – Molnár Antal – Marczali Henrik: Világtörténelem a mívelt magyar közönség számára. Földabroszokkal, arcz és mívelődéstörténeti képekkel díszített kiadás. I-VIII. kötet. I-III. kötet: (Ribáry) Az ó-kor története. IV-V. kötet: (Molnár) A középkor története. VI-VIII. kötet: (Marczali) Az újkor története. Athenaeum ny., Rudnyánszky ny.).

Bp., 1879-1885, Méhner Vilmos. (Franklin ny.,

I. A keleti népek története.

1t. címkép, 692p., 12t.

(1 kétlapos); II. Görögország és Macedónia története. 674p., 13t. (2 kétlapos); III. A római birodalom története. [4], 704p., 17t. (1 kétlapos); IV. A népvándorlástól a keresztes háborúkig. 728p., 16t. (1 kétlapos); V. A tatárjárástól a reformatió kezdetéig. 708p., 14t. (1 kétlapos); VI. A reformatiótól a vesztfáliai békéig. 733p., 13t. (ebből 1 kihajtható hasonmás); VII. A harminczéves háborutól a nagy francia forradalomig. 753p., 12t. (1 kétlapos); VIII. A demokratikus mozgalmak és a franczia forradalom kora. 1774-1830. [6], 756,[4]p., 16t. (1 kétlapos). Mindegyik kötetben rendkívül gazdag egészoldalas és szövegközti képanyaggal. Kiadói, (Aufrecht és Goldschmied) egységes, díszesen aranyozott gerincű félbőr-kötésben 25,2 cm. (8 db) Szép példány. Megtekintés és átvétel az Antikváriumban!

40.000,-

76. Szabó Károly – Hellebrandt Árpád: Régi magyar könyvtár I–III/1–2. kötet. (4 kötetbe kötve.) I.: Az 1531-1711. megjelent magyar nyomtatványok könyvészeti kézikönyve. II.: Az 1473-tól 1711-ig megjelent nem magyar nyelvű hazai nyomtatványok könyvészeti kézikönyve. III/1-2.: Magyar szerzőktől külföldön 1480-tól 1711-ig megjelent nem magyar nyelvű nyom­ tat­ványok kézikönyve I. rész: 1-2547. sz. (1480-1670).; II. rész: 2548-4831. sz. (1671-1711). 32

Kri_40.indd 32

2016. 11. 01. 21:02:23

Bp., 1879-1898, MTA. (Franklin ny.). XIV,[2], 751; XI, 754,[1]; VIII, 800; [4[, 943p. Az egyik legalapvetőbb magyar bibliográfia teljes példánya. A harmadik kötetben egykori tulajdonosa bélyegzésével.

Egységes, bordázott és aranyo-

zott gerincű félbőr-kötésben. A harmadik kötet eredeti borítói belekötve. 25,2 cm.

Hozzátar-

tozik: Szabó Károly: Az 1473-tól 1711-ig megjelent nem-magyar nyelvű hazai nyomtatványok jegyzéke. Bp., 1883, Egyetemi Ny. [4], 118p. Bordázott és aranyozott gerincű félbőr-kötésben. Az eredeti papírborító belekötve. 23,8 cm. Az öt kötet egységes, festett kartontokokban. (5 db) Nagyon szép sorozat.



150.000,-

77. Tompa

Mihály:

Olajág.

Elmélkedé-

sek, fohászok és imák hölgyek számára olvasó- és imakönyvül. Hatodik kiadás. Bp., 1903, Franklin.

1t., 350p.

Az utolsó, üres

lapon 1911-ben kelt családi bejegyzéssel. Szecessziós, virágmintákkal díszített 900as finomságú, kézi domborítású ezüst lemez kötésben. A kötéstáblán felül 14K-os aranykeretben és alapon, ezüst szárnyaló madár, csőrében olajfa ággal. Alul arany foglalatban apró, szabálytalan csiszolású gyémántokból, akvamarinból és ametisztből kirakott „Sz E” monogrammal. A hátsó kötéstáblán vésett „Pista 1909” szignóval. A lapszéleken aranyozott, virágmintás poncolással. A záró csat hiányzik. A fém részeken korábbi és újabb vizsgálatok apró jeleivel. A kötés a Gottermayer kötészetben készült, nyilván egyedi megrendelésre. 15,5 cm. Számára készült bőrtokban. A tok sérült, javításra szorul. Míves iparművészeti ritkaság.



100.000,-

BORÁSZAT, SZŐLÉSZET

78. Chaptal [de Chanteloup], J[ean] A[ntoine Claude]: A’ boroknak termesztésekről, készitésekről, és eltartásokról való értekezés mellyet frantzia nyelven írt nem régiben Chaptál J.

F

A. frantzia belső minister, ’s az otthonni, és más tudós társaságoknak-is tagja, most pedig ma-

33

Kri_40.indd 33

2016. 11. 01. 21:02:27

gyarra forditott N. Fábián Jó’sef. Egy tóldalékkal a’ Nagy Somlyó Hegyéről és Boráról. (Egyetlen magyar kiadás.) Veszprémben, 1805, Számmer Mihály. [6], 211,[7]p. Az első magyar nyelvű borászati szakkönyv, amely a kémia fontosságát felismerve igyekezett korszerű alapokra helyezni és világszínvonalúvá tenni a hazai borászatot. A könyv függelékeként megjelent „Jegyzések. A’ Nagy Somlyó Hegyéről és Boráról...” Gombás János tanulmánya. A kötet végén Fábián József által írt magyarázó szótárral. Ritka, becses borászati munka! Korabeli, enyhén sérült kartonkötésben. 18,7 cm. BLHO I.: 1765.; Frigyik: 94., H.D.: 226. Jó példány!

80.000,-

79. (Schams Ferencz): Kritikai Vizsgálódások A’ Magyarországi Szőlőtermesztés Gáncsai És Fogyatkozásai Körül; Nem Különben Gondolatok, mikép emeltethetnék ezen, Magyarországra nézve olly fontos földmivelési ág a’ tökéletesség’ magasabb fokára, ’s mikép állíttathatnék vissza a’ magyar bor’ süllyedező hitele a’ külföldön; - figyelmet érdemlő előterjesztés minden földesuraságok’ és szőlőbirtokosok számára, kik jövedelmeik’ egyik részét a’ közszorgalom’ ez ágából nyerik, vagy pedig ezt kedvencz foglalatosságuknak választották. Pesten, 1834, Füskuti Landerer [Lajos]. 12p. A szerző (17801839) Csehországban született. Gyógyszerészeti tanulmányait a prágai egyetemen kezdte és 1803-ban Bécsben fejezte be. Nemsokára Magyarországra jött és Péterváradon telepedett le, ahol megvásárolt egy gyógyszertárat, amit azonban 1817-ben eladott. Ettől fogva gazdasággal és szőlészettel és azok irodalmával foglalkozott. Behatóan tanulmányozta Magyarország bortermelő vidékeit és elsőnek foglalkozott tudományosan a szőlészettel. Miután Pestre költözött, a budai Sashegy alján berendezte Magyarország első szőlőiskoláját (amelyet haláláig vezetett). A szőlőiskolát a Magyar Gazdasági Egyesület 1839-ben megvásárolta. Schams szerkesztette 1836 és 1839 között az első magyar szőlészeti és borászati folyóiratot Magyarország Bortermesztését ‘s Készítését Tárgyazó Folyóírás címen. A korabeli Pestet és Budát ismertető munkái a főváros történetének értékes forrásai. A szakirodalom ezt – a csak magyar nyelvű – kiadást nem írja le. A szintén 1834-ben megjelent német-magyar bilingvis kiadás eltérő lapszámú, szedése is más. Az ismert bibliográfiákban csak ez utóbbi szerepel. (BOEH III.: 2412.; Petrik III.: 294.p.). Fűzve, korabeli festett papírborítóban. 21,2 cm. Ritka!

80.000,-

80. Tokaj-hegyaljai album. – Tokaj-Hegyaljaer Album. – Album de la Tokay-Hegyalja. – Album of the Tokay-Hegyalja. Kiadja a Tokaj-hegyaljai Bormívelő Egyesület, és elnöke báró Vay Miklós. Szerkesztők: Szabó József és Török István. Pest, 1867, Emich Gusztáv. 1t. (kőnyomatú díszcímlap), [6], 185,[5]p., 21t. (egész oldalas, kőnyomatú látképek), 1 térkép (Tokaj-hegyalja földtani s szőlőmívelési térképe Szabó Józseftől. Színes, kihajtható kőnyomat. Mérték=1:57.600. Méret: 66×66 cm. Készült: Bécsben, a K K milit. geograf. Institut litográfiai műhelyében 1865-ben.) Első kiadás. A Keleti Gusztáv rajzai nyomán készült nagyméretű, 34

Kri_40.indd 34

2016. 11. 01. 21:02:28

forrásértékű kőnyomatú táblákon a következő látképekkel: 1. Tokaj. 2. Nagyszöllő. 3. Szarvasszöllő. 4. Tarczal. 5. Disznókő. 6. Mád. 7. Selbstherr telepe. 8. Tálya. 9. B. Vay Miklós golopi laka. 10. Gr. Andrássy György monoki laka. 11. Szántó. 12. B[odrog] Keresztúr. 13. Várhegy. 14. Erdő-Bénye. 15. Liszka. 16. Meszes. 17. Tolcsva. 18. Sáros-Patak. 19. A S[áros] Pataki vár. 20. Vároldal. 21. S[átor] A[lja] Újhely. Négynyelvű (magyar, angol, német, francia) címlappal és szöveggel. A kiadó Tokaj-hegyaljai Bormívelő Egyesület célja a borvidék megismertetése volt a közvéleménnyel itthon és külföldön egyaránt. Ezt szolgálta a négynyelvű szöveg is. Amint az előszó írja, ismerik külföldön a tokaji bor minőségét, de azt hiszik, olyan kevés terem belőle, hogy csak a királyok asztalára jut belőle. A kötet szerkesztői: Szabó József egyetemi tanár és Török István helyi földbirtokos. A könyv tíz fejezetből áll, köztük földrajzi, földtani és a lakosságról szóló is olvasható benne. Emellett a jövőbeni vásárlókat meg kívánja ismertetni a terület bortermő képességével, minőségével, a tárolási és szállítási lehetőségekkel is. Ismerteti a bortermelő helységeket, részletesen vázolja a szőlőművelés és a borkészítés lépéseit. Ezt követően statisztikákat ad a borforgalomról, áttekinti – mai szóval – a borkereskedelem infrastruktúráját, és elemzi a talaj és a borok kémiai összetételét. Amellett, hogy a kötet a borvidék legrészletesebb tudományos igényű leírását adja, Keleti Gusztáv gyönyörű kőnyomatai az egyik legszebb magyar díszalbummá is emelik. (Stud. 30./234.) Korabeli, ritka, Boldog Lajos pesti könyvkötő által készített, szépen restaurált, aranyozott, vászon díszkötésben, a lapok nagyobb részén körben aranymetszéssel. Haránt alakú. 27,7×36,5 cm. Gerszi: 154.p.; H.D.: 1614.; Nebehay–W.: 1169.

400.000,-

35

Kri_40.indd 35

2016. 11. 01. 21:02:32

BUDAPEST

81. Bevilaqua Borsody Béla – Mazsáry Béla: Pestbudai kávéházak. Kávé és kávésmesterség 15351935.

Művelődéstörténeti tanulmány. I-II. kötet.

Bp., 1935, Athenaeum. 168, 526p., 36t. (18 levélen); [5], 534-1467p., 52t. (26 levélen). A fényképeket Félegyházy László készítette. Bevilaqua hosszas, humoros, verses dedikációjával, tréfás aláírásával. A téma legalaposabban feldolgozott alapműve! Egységes, aranyozott, bordázott gerincű félbőr-kötésben. Az eredeti papírborítók bekötve. 24 cm. (2 db) H.D.: 120.

Nagyon szép példány.

40.000,-

82. Buda fametszetű látképe. Hartmann Schedel: Liber Chronicarum (Nürnberg, 1493) című munkájának német nyelvű kiadásából. Címe a kép baloldalán, majdnem középen a keret alatt: BVDA. A város első ismert és hitelesnek tartott ábrázolása. Kézzel színezett, két dúcról nyomott fametszet. Ősnyomtatvány. Megjelent a „Világkrónika” kiadásának, a 138-139. oldalán. Mai ismereteink szerint a fametszetet Michael Wolgemuth és Wilhelm Pleydenwurff nürnbergi művészek készítették egy korábbi, 1470 előtti rajz alapján. Képméret szöveggel együtt: 36,4×52,5 cm. Lapméret: 40×57 cm. A kép hátlapján Strassburg látképének fele és szövegközti fametszetek találhatók. A német nyelvű kiadás szintén 1493-ban, mintegy fél évvel a latin után készült el, természetesen ugyanazokról a dúcokról nyomva. Üvegezett keretben. (61×76 cm.) Rózsa II.: 118. 460.000,-

36

Kri_40.indd 36

2016. 11. 01. 21:02:35

83. Buda és Pest látképe. Északi nézet. J. Harrewijn rézkarca. Címe a kép fölött: Offen en Pest. A jobb felső sarokban lapszám: III. Deel. Pag 399. A képen számok, alul magyarázatok.

Megjelent: Leven en

Daaden van Johannes Sobietzki de III. ... (Amsterdam, 1685.) Színezett. Képméret (szöveggel): 15,8×28,2 cm.

Lapméret:

19,5×31,2 cm. Paszpartuban. Rózsa II.: 63.g. Nagyon ritka lap.

50.000,-

84. Buda ostroma nyugat és dél felől, valamint keleti nézetű látképe, egy lapon. A képcímek: Prospect von Mitternacht, oder von Keÿserlichen Qttaque. – Prospect vom Mittag oder von der ChurBeÿrischen Attaque. – Prospect vom Aufgang oder von Pest. Rézkarc és rézmetszet. Megjelent: Boethius, C.: Ruhm-Belorberter Triump... KriegsHelm... (Nürnberg, 1688.) Képméret: 30,8×38 cm. Lapméret: 33,7×40 cm. Paszpartuban. Rózsa II.: 35; 123; 170h.

Nagyon ritka látkép,

hazai árverésen még nem szerepelt.

120.000,-

85. Salamon Ferencz: Buda-Pest története. I–III. kötet. I.: Buda-Pest az Ó-korban. II.: (Budapest a középkorban). III.: Kútfői bírálatok. (Melléklet a Budapest története második részéhez.). Bp., 1878-1885, (I.) Kocsi Sándor ny. – (II–III.) Athenaeum ny. VIII, 366,[1]p.; 1t., [2], VIII, 615,[1]p.; 1 térkép (Homolka J.), [4], 381,[2]p. Poss.: ÁKV XVIII./358. Korabeli, egységes, aranyozott gerincű félbőr-kötésben. 24,5 cm. (3 db) Nagyon szép példány. 40.000,-

37

Kri_40.indd 37

2016. 11. 01. 21:02:37

86. Seitle, Ludvig – Hafner, Jos(ef): Scene der grossen Uiberschwemmung von Pesth und Ofen, vom 13t bis 16t März 1838. [Jelenet az 1838. március 13-tól 16-ig tartó nagy Pest-budai árvízről]. Linz, 1838. Kőnyomat.

Képméret: 24,5×37,7 cm.

Lap-

méret: 30,5×44,2 cm. Fantáziakép a jeges árvíz borzalmairól. A kép túlzása érthető: egy távoli világ lakóinak érdeklődését kellett felkelteni. A szerzők művük jövedelmét az árvízkárosultak javára ajánlották fel.

Paszpartuban.

Kaján: 84.

60.000,-

87. Siklóssy László: A régi Budapest erkölcse. I-III. kötet. I. A magyar középkor erkölcse. II. A prostitúció (15411848). III. A polgári erkölcs. Budapest, 1922-1923, Táltos. (Pápai Ernő ny. - Bethlen Gábor ny.).

207,[1]p.; 288p.;

213,[3]p. Az első és harmadik kötetben a szerző Dessewffy Arisztidnak szóló dedikációjával. A címzett Dessewffy Arisztid Dénes (1883–1928) politikus. Az első dedikáció 1921. XI. 7-én kelt, ami azért érdekes, mert a címlapon 1922 a megjelenés dátuma.

Egységes, bordázott gerincű

félbőr-kötésben. 22,8 cm. (3 db) Szép példány. 20.000,-

88. Vasquez, (Carlo Pinto) Pinos Károly gróf: Buda és Pest Szabad Királyi Városainak tájleirása.

(Wien, 1837), gróf Vasquez Károly. (Ny. nélkül).

2 kőnyomatú tábla

(díszes címlapok) + 4 nagyméretű, látképekkel keretelt kőnyomatú térképlap. (Franz Weiss bécsi művész tollal készült litográfiái.) + Az eredeti, feliratos, kék színű papírborító. Az első díszcímlap egy-egy gótikus ablakon kitekintve Pest látképét északról, és Buda látképét dél felől ábrázolja, körül díszes keretben főnemesi családok címereivel. A lapon alul Vasquez, névre szóló ajánlásával. A második, díszesebb címlap közepén a Duna, Esztergomtól Paksig terjedő szakaszának térképe. A szöveg fölött két angyal által tartott koronás címer. Lejjebb a szerző, a kiadvány főrangú támogatóinak szóló ajánlásával. Körben, díszes keretben vármegyéink címerei, valamint alul középen egy pesti részletet ábrázoló kép látható. Az első táblán Buda és Pest, valamint a város környékének (Káposztásmegyer és Csepel, a Disznófő és Rákospalota közti terület) térképét 22 pesti látkép határolja, közte színházak, kávéházak épületei és Pest 1638-as látképe. A második táblán Buda a Farkasréttől a Duna partjáig terjedő szakaszának térképét 22, főként budai épületeket ábrázoló kép övezi, közte az Óbudai Izraelita templom, a Budai Főtemplom, a Rudas és Császárfürdő, Visegrád és Buda (1490-ben) látképe. 38

Kri_40.indd 38

2016. 11. 01. 21:02:40

F 39

Kri_40.indd 39

2016. 11. 01. 21:02:43

40

Kri_40.indd 40

2016. 11. 01. 21:02:47

F 41

Kri_40.indd 41

2016. 11. 01. 21:02:51

A harmadik táblán a Terézváros és Lipótváros részletes térképét 16, pesti épületeket bemutató kép és két látkép veszi körül. Az utolsó, negyedik táblán a Ferencváros, Józsefváros és Terézváros igen részletes térképe körül 16, főként pesti látképpel. Az első térkép mérete 35,3×51,7-, a másodiké és harmadiké 35,7×52-, a negyediké 35,7×51,7 cm. A teljes képméret az első három térkép lapnál 54,6×69,8-, a negyediknél 54,2×69,4 cm. A lapméret egységesen 62×79,5 cm. A borító: 68×86 cm. „Egészen különleges helyzete van a magyar kartográfiában Carlo Pino Vasquez (1790–1861) gyönyörű díszalbumának... Vasquez nem magyar, spanyol származású, de Budapesten élt, s művét magyar nyelven adta ki. Ez az első, s mindeddig páratlan kartográfiai díszművünk.” (Fodor Ferenc: A magyar térképírás. 257.p.) A táblák szélein néhány kisebb, javított hasadással. Az igen ritka díszmű még ritkább, eredeti, színezetlen állapotú, teljes példánya. A legbecsesebb magyar vonatkozású kiadványok egyike. Később készült félvászon tékában. Az eredeti papírborítóval együtt 7 db. Megtekintés és átvétel az Antikváriumban!



4.000.000,-

42

Kri_40.indd 42

2016. 11. 01. 21:02:53

89. [Csáth Géza] Brenner József: Az elmebetegségek psychikus mechanismusa.

Bp., 1912, Eggenberger. (Franklin ny.).

123p. Csáth Géza, eredeti nevén Brenner József (1887– 1919) író, orvos, pszichiáter, pszichoanalitikus, zenekritikus, zeneszerző. Kosztolányi Dezső unokatestvére. Tételünk a szerző kevéssé ismert tudományos munkája. Egyéni látásmóddal tárgyalja az elmebetegségek kialakulását és annak „psychikus Az eredeti borító felhasználásával készült,

mechanizmusát”.

későbbi vászonkötésben. 22,8 cm. Ritka.

90. Csécseri

Ormos

1822, Tóth Ferentz ny.

Jó’sef: 7p.

Hermesz.

30.000,-

Debreczenben,

Az első magyar nyelvű értekezés

a léghajóról, melyben a szerző egy technikai újítást ír le: a légKorabeli, festett kartonkötésben.

hajót földi „sínekhez” köti.

30.000,-

20,1 cm. Benda–Irinyi: 372.p. Nagyon ritka.

91. [Demian, Johann Andreas]: Tableau géographique et politique des royaumes de Hongrie, d’Esclavonie, de Croatie, et de la Grande Principauté de Transilvanie; par M. Demian. ... Publié par MM. Roth et Raymond. 1809,

I-II. kötet.

L’Huillier.

Paris,

(L’Imp.

de

M V Jeunehomme). [4], XVI, e

e

360p., 1 térkép (38×48 cm kihajtható. Szántai: Mentelle 1.); [4], 492p. Bordázott gerincű, egységes félbőr-kötésben, festett lapszélekkel. 21 cm. (2 db) Makkai– Horváth: 628. Nagyon ritka. Ismeretem szerint hazai árverésen utoljára a háború előtt szerepelt. 80.000,-

43

Kri_40.indd 43

2016. 11. 01. 21:02:55

92. Dugonics

András:

A’

magyarok-

nak uradalmaik; mind a’ régi, mind a’ mostani

üdőkben.

Tizen-négy

rézre-mettzett

paisokkal. Első kiadás. Pesten és Pozsonyban, 1801, Landerer.

180p., 14t. (rézmet-

szetek). A könyvben a történelem folyamán a Magyar Királysághoz tartozó, illetve azzal valamilyen függő viszonyban álló tartományok, fejedelemségek (Erdély, Bulgária, Havasalföld, Lodoméria, stb.) leírása található. A rézmetszetű táblákon e fejedelemségek címerei, összesen 26 látható. Dugonics egyik legritkább munkája. Korabeli, bordázott és aranyozott gerincű félvászonkötésben. 19,2 cm.

Szűry: 1032,; Borda:

3205. Szép példány. Ritka.

120.000,-

EX LIBRIS

93. Ex libris és alkalmi kisgrafika gyűjtemény. 54 magyar grafikus 511 magyar témájú alkotása. A név utáni szám az általa készített grafikák száma. Tételesen, a grafikus művészek abc-sorrendjében: Aczél Viktor 2, Ágoston E. 4, Balázsfy Rezső 8, Bánszki Tamás, Betz 2, Biczó 2, Bordás Ferenc 4, Buday György 18, Gara Arnold 2, Gebhardt Béla 2, Gyarmathy N. 4, György Antal 7, György Béla 3, Gy.Szabó Béla 23, Haranghy Jenő 38, Havas László 5, Hirippi Gy. 3, K.Kovács Pál 2, Kerezsi József 6, Keveházy Lajos 2, Király Jenő 3, Kovács Jenő 4, K.Sebestyén József 3, Márton Imre 2, Menyhárt József 69, Mottl Roman Pál 4, Nagy Árpád 56, Nagy Árpád Dániel, Nagy Dezső 2, Nagy Imre 2, Nagy Sándor János, Nemes Irma 3, Németh Nándor 67, RadványiRomán Károly 28, Reschner Gyula 2, Rév István 3, Schorr Tibor 4, Schuller Bertalan 2, Sebestyén Endre 2, Selmeczi Skonda Károly 19, Sterbencz Károly 15, Szentesi Flórián 4, Szigethy N. 2, Szűcs Pál 6, Szűrszabó József 2, Tábor János 4, Tettey Emil 2, Tóbiás N. 2, Tompos Ernő 4, Toroczkay Oszvald 2, Tóth N. 2, Varga N. 2, Várkonyi Károly 17, Veér-Wenczel Márton 8. Legtöbbjük egyszínű fametszet (a legkülönbözőbb színekkel), de néhány klisé- vagy linómetszet technikával készült. A legkülönbözőbb méretekben, és papírokon, 44

Kri_40.indd 44

2016. 11. 01. 21:02:57

sok példány színes papíron. 30 nyomat két- vagy többszínű. 109 grafika elöl kézzel szignált, néhány kivételével a nyomaton szignált vagy monogramozott. Számos grafika hátoldalán a művész pecsétjével vagy aláírásával, dátummal. Cca. 90 %-a 1945 előtti. Félbehajtott A/3as kartonpapírokon, az első lapon kivágott ablakokban látszanak a grafikák, amelyeket felső szélükkel a hátsó lapra ragasztottak. 93 A/4 méretű lapon 511 ablakban láthatóak a metszetek. Ezeken kívül 5 ablak üres, azaz hiányzik, ami ott volt. A hátsó lapok verzóin alul, a művészek neve ceruzával. Bámulatos kivitelezés. Dr. Kertész Dénes gyűjteményéből. Dr. Kertész Dénes (1930–1993) állatorvos, a 20. század második felének egyik legjelentősebb magyarországi ex libris-gyűjtője. Keményfedeles, átfűzős, szalagos irattartóban. 31×22 cm.

150.000,-

94. Kozma Lajos exlibrisei. Bp., 1909, „A Ház”. (Világosság ny.).

[2]p, díszes

címlap, [1]p, 29 egy oldalon nyomott tábla, [1] lev., a rektóján kolofonnal és a Világosság Nyomda grafikus cégjelével. A címlap előtti levél rektóján Kozma sajátkezű számozásával és címzésével, grafikus monogramjával: „8. számú példány az 50 példány [közül] Székely Dezső tulajdona KL”. Merített kartonpapíron, a nyomatok cinkográfiák. Kiadói pergamenkötésben, az első kötéstáblán a művész rajza, alatta grafikus monogramja, köré írva az 1909. évszám. (Nem minden pergamenkötésű példányra nyomtatták ezt a rajzot.) A kötéstáblák belsején és az előzékeken összesen 48 Kozma-grafikával. Minden nyomaton a KL változatos variációjú monogramja. Ugyanilyen grafikákkal díszített, közepesen viseltes, két oldalon nyitott kiadói kartontokban, „Ex librisek Kozma Lajos” felirattal. Elöl az előzék és két levél elvált a gerinctől, de a kötés egyben tartja. A kartontokból kivett könyv pergamen kötéstáblái elhajlanak a könyvtesttől. Ritka bibliofil példány, a vékony pergamenkötések ismert tulajdonságával. Tudomásunk szerint – ezt a példányt is beleértve – összesen 4 különböző számozású luxuspéldány volt magyar aukciókon. 23 cm, a tok: 23,5 cm. 160.000,45

Kri_40.indd 45

2016. 11. 01. 21:02:59

95. Ezópus élete és fabulái Bellegarde pap úrnak szép erköltsű taníttásival ujonnan magyarra fordittattak és a mostani tökélletesebb Magyarság kedveskedéséhez alkalmaztatva fel jegyeztettek Németh Antal által.

Posonban

és Pesthenn, [177?], Patzko[ó] Ferenctz betűivel. 410p.

[6],

Az elöljáró beszédből: „Noha ezek a’ Fabulák már

egy néhány esztendők előtt egy érdemes haza fia által [Heltai Gáspár, Pesti Gábor] magyar nyelvre fordíttattak vólna, mindazonáltal azoknak egy igazabb, érdemesebb és a’ mostani magyarság szép gyönyörködtetéssel serkedező kedvességéhez alkalmatosabb által forditását szemlélni, sokaknak buzgó kívánsága volt.” A bevezetőt Ezópusz életének leírása követi 29 részben. Ezután jön 133 ezópusi fabula, a végén pedig elkülönítve Filadelfis 17 fabuláját olvashatjuk. A mesék után „Tanítás” címen következik a mondanivaló kifejtése. Példányunk pontos megjelenési idejét nem ismerjük. Bécsi kiadása 1777-ben jelent meg. Címlapja másolattal pótolt, első két lapján apró javítással. Későbbi, festett kartonkötésben. 17,8 cm.

20.000,-

FÉNYKÉP, FÉNYKÉPKELLÉK

96. Fotóalbum. Hely, év, készítő nélkül. 23 kétoldalas vastag berakó kartonlap, 92 vizitfotó ablakkal. Ebből 30 ovális alakú a többi gömbölyített sarkú, álló téglalap. Laponként 2 ablak az egyik oldalon, 2 a másik oldalon. 12 ablakban hiányzik a két oldalt elválasztó belső papír. A téglalap ablakok mérete 8,6×6,1 cm, az ovális kereteké 7,5×4,9 cm. Minden berakó kifogástalan állapotban, a becsúsztató nyílások hibátlanok. Magas kvalitással restaurált fatáblás félbőr-kötésben. Restaurált részek: a félbőr-gerinc, a táblák vászonra fűzése és a záró-kapocs. Ami különlegessé teszi az az első kötéstábla: többféle fából készült intarziásan díszített keret, a kötéstábla közepén fekvő ellipszisben intarziás jelenettel, amelyet egy nagyobb ellipszis keretez. A két ellipszis között homorú íves vályú. A két kötéstábla a széleken az intarziás kerettől lehajló. Az intarziás részek lakkozva. Népművészeti és iparművészeti remek. Az első kötéstábla bal alsó sarkából kis darab hiányzik. Haránt alakú, a belső lapok körben aranymetszéssel. Az albumot záró rézlap akkorára tervezett, hogy fotókkal együtt is zárható legyen. Egyedi darab. Vizitfotó gyűjtőknek különleges, gyönyörű tároló album. A fa kötéstáblák 16,2×22 cm, a lapok 15,8×20,2 cm. Vastagsága 6,2 cm. Kartondobozban.

26.000,-

46

Kri_40.indd 46

2016. 11. 01. 21:03:01

97. Fotóalbum. Margithíd kotrás 1947. 24

albumlapra,

fotósarkokkal

rögzített

60 db fénykép a Margit híd újjáépítéséről, a képek alatt feliratokkal. A képek többsége 6×8 cm. Az utolsó lapról a kész híd képe hiányzik.

Poss.:

[Dr.

Széchy

Károly

hagyatékából]. Az album zsinórfűzésű, vászonkötésű, haránt alakú, aranyozott felirattal.

23,5×33 cm.

28.000,-

98. Fotóalbum. Stieber Féle Építési és Ipari R.T. Kisari Tiszahíd építkezése 1947. V. 19 – IX. 21. 21 lapos album. Az első négy lapon az építés történetével. A további 17 lapon fotósarkokkal rögzített 49 db eltérő méretű fénykép a híd újjáépítéséről, a képek alatt feliratokkal. Egy kép, „Az új híd” feliratú, hiányzik. Poss.: Dr. Széchy Károly. Széchy Károly (1903–1972) Kossuth-díjas, magyar hídépítő mérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az alagútépítés nemzetközileg elismert szakembere. A kor nagy hídépítéseinek részese, így részt vett a Margit híd 1935-37. évi kiszélesítésében, a mai Petőfi híd tervezésében és építésében. 1939-43 között ő készítette el az Árpád híd terveit és felügyelte annak építését.

A második világhá-

borút követően a romba döntött hidak újjáépítésében is jelentős szerepet kapott. Budapesten a Kossuth híd felépítésében vett részt, de más magyarországi hidak újjáépítésénél is ott volt mint szervező és műszaki vezető.

Az album zsinór-

fűzésű, vászonkötésű, haránt alakú, aranyozott felirattal.

23,5×34,5 cm.

24.000,-

47

Kri_40.indd 47

2016. 11. 01. 21:03:04

99. Mikszáth

Kálmán

középkorú

fényképe: ülve, két gyermek társaságában.

Bp., [1885 körül], Ellinger

Ede műterme. A kép 10,1×14 cm. 10,5×16,4 cm-es elöl-hátul reklámfeliratos kartonra ragasztva. eddig ismert

Mikszáth

képei között nem ta-

láltam. Jó példány.

16.000,-

100. Moll – Placzek’s Photographisches Chronoskop. [Expozíciós időmérő]. Wien, [ca. 1894], A. MOLL & TH.J.Placzek. Vászonborítású, elöl kettős üveglappal fedett, behelyező nyílásokkal ellátott 8 mm vastag, haránt alakú doboz, alsó szélén beépített karton mérőskála. Felülről bedugható 13×9 cm-es vastag kartonlap, oldalról a mellékelt 3-ból egyszerre kettő bedugható 2,2×13 cm-es vastag kartonlap. A bedugható kartonlapok egyik oldalán mértani ábrák, számskálák. Kétszer hajtott, nyomtatott, kétoldalas, német nyelvű használati utasítással: „Gebrauchs-Anweisung … Gesetzlich geschützt in Oesterreich-Ungarn, Deutschland etc.” A doboz, a kartonlapok és a használati utasítás rájuk hajtható vászonborítású védő-kartonlapba helyezve, ami a védőtokba csúsztatható. Minden darab eredeti. Teljes, hiánytalan. A két üveglapon egy-egy repedés, a használatot nem gátolja. A ráhajtható védőborítón és a védőtokon kisebb ázásfoltokkal. A védőtokon aranyozott felirat: „Moll–Placzek’s Photogaphisches Chronoskop. (Expositionszeitmesser)”. A védőtok bal felső szélén, a gerincnél kis sérülés. Fotótechnikai ritkaság. 13×9,4 cm. 32.000,-

48

Kri_40.indd 48

2016. 11. 01. 21:03:06

FOLYÓIRATOK, PERIODIKÁK

101. Benkő Ferentz: Esztendönként ki-adott, parnassusi időtöltés. 1790. Első darab Görög régiségek Azoknak, a’ kik szeretik. N(agy) szebenben, 1793, Hochmeister Márton. [6], 67p. Az egyik legkorábbi magyar nyelvű, igen ritka periodika. Mindössze hét „darab” (szám) jelent meg. Szerzője az első magyar ásványtani mű írója, elsőként oktatott magyar nyelven természettudományos tárgyakat. A hazai néprajzi kutatások egyik előfutáraként és a magyar nyelvű földrajztudomány megalapítójaként is számontartják. Ő nyitotta meg 1796-ban Nagyenyeden az első hazai nyilvános természetrajzi múzeumot.

Félbőr-kötésben, festett lapszélekkel. 17,5 cm.

36.000,-

102. Benkő Ferentz: Esztendönként ki-adott, parnassusi időtöltés. 1791. Második darab. mekeknek. 55p.

Római régiségek. Ezt-is

a’ Gyer-

N(agy)szebenben, 1794, Hochmeister Márton.

Félbőr-kötésben, festett lapszélekkel.

17,5 cm.

[8],

36.000,-

103. Benkő Ferentz: Esztendönként ki-adott, parnassusi időtöltés. 1792. Harmadik darab. Napkeleti utazók. Az ithon ülőknek. 1794, Hochmeister Márton.

[8], 182p.

Kolo’sváratt, és Szebenben,

A változatos tartalmú periodikának 1800-ig ös�-

szesen hét darabja látott napvilágot. A szerző a magyar tudománytörténet sokoldalú, érdekes alakja. Nagyenyeden, Jénában és Göttingenben tanult. Hazaérkezése után nagyszebeni lelkész, majd 1790-től haláláig a természetrajz, a földrajz és a német nyelv tanára a nagyenyedi kollégiumban (Körösi Csoma Sándor is tanítványai közé tartozott). Ő kezdett elsőként magyar nyelven természettudományos tárgyakat oktatni, és 1796-ban megnyitotta az első hazai nyilvános természetrajzi múzeumot Nagyenyeden. Nevéhez fűződik az első magyar ásványtani mű. A hazai néprajzi kutatások egyik előfutáraként és a magyar nyelvű földrajztudomány megalapítójaként is emlegetik. A nyomdászhoz, Hochmeister Mártonhoz hasonlóan sokat tett az erdélyi irodalom és művelődés ügyéért is. Ezeket az ismeretterjesztő írásokat az előszó tanúsága szerint elsősorban a művelt hölgyközönségnek szánta. (Stud. 29./152.) Bordázott gerincű félbőr-kötésben, festett lapszélekkel. 17,5 cm. 36.000,49

Kri_40.indd 49

2016. 11. 01. 21:03:07

104. Erdélyi Házi-Segéd 1839dik évre. Első Év. Kolosvártt, [1839], A Királyi Liceum betüivel. 168p. + 6 levél (a naptárrészhez kötve, jegyzetelésre). A 22. oldal után lapszámhiba: 25. következik. Hiány nincs! A tartalomból: Közhasznú isméretek és Múlattató dolgok: Csillagászat, Az időjárás, Elbeszélések, Gazdasági dolgok, Tiszti névkönyv, stb. A periodikának négy évfolyama jelent meg. Korabeli, aranyozott vászonkötésben, a lapszéleken aranymetszéssel.

24 cm.

Nagyon ritka, árverésen még nem szerepelt. 30.000,-

105. Fillértár. Mindennemű közhasznu isméretek terjesztésére. Első és második évi folyamat. Kiadta és nyomtatta ifj. Schmid Antal, Balásfalvi Orosz József. (2 kötetbe kötve. Teljes, több nem jelent meg.) Pozsony, 1834-1836, Schmid Antal ny. [8], 408p., 95t. (6 kihajtható); [4], 412p., 99t. (4 kih.; 1t. a II. évf. 2. sz.-ból „A lizboni nagy földrengés” c. hiányzik). Rendkívül gazdag fametszetű és kőnyomatú képanyaggal: portrék, városképek, vasút, hajó, növény, állatmetszetek, stb. Első évfolyama 1700, második évfolyama 1300 példányban jelent meg. Mellékletei hamar külön életre keltek, vagyis kiszedték a lapokból, ezért kompletten nagyon ritka. Példányunk teljes gyűjtemény, több nem jelent meg, 1t. kivételével hiánytalan. Lapjain helyenként kisebb vízfolttal.

Az eredeti borító felhasználálásával készült, egységes, bordázott

gerincű félbőr-kötésben, kartontokban. 26,7; 27,6 cm. (2 db) Lakatos: 515.

160.000,-

105. 50

Kri_40.indd 50

2016. 11. 01. 21:03:10

106. Garasos Tár. Közhasznu esmereteket terjesztő lapok. Megjelenik minden szombaton. I. évf. 1–12. szám. [Teljes, több nem jelent meg.] Lipcse, 1834. jan. 4. – márc. 22., Wigand Ottó. (Breitkopf és Härtel. ny.). 96p. Folyamatos lapszámozással, összesen 55 szövegközti fametszetű képpel. A lap szerkesztője és szinte egyedüli írója Vajda Péter volt. Mellette még Kisfaludy Sándor, Kunoss Endre, Székács József, Kovács Pál írásait közölte. Terjesztésével Wigand pesti könyvlerakata foglalkozott. Mindössze 500 példányban jelent meg. A megmaradt számokat Heckenast Gusztáv füzetekbe kötve, új címlappal ellátva 1835-ben pesti üzletében árulta. (Ezek közül való példányunk is.) A lap tartalma vegyes volt. Történeti, földrajzi, természettudományi cikkek, szépirodalmi írások jelentek meg egymás mellett. Vajda Péter tudatos szerkesztői tevékenységének eredményeként azonban szinte valamennyi – önálló és fordításban átvett – cikkéből rendkívül felvilágosult, a kor politikai, társadalmi, gazdasági kérdéseire érzékenyen rezonáló szellemiség sugárzik. Elegendő számú előfizető hiányában azonban Wigand nem látta érdemesnek folytatni a lap kiadását, és az a 12. számmal megszűnt. Korabeli, kopottas félvászon-kötésben. 29 cm. Lakatos: 593. Rendkívül ritka! 120.000,-

105. 51

Kri_40.indd 51

2016. 11. 01. 21:03:14

107. Magyarország képekben. Honismertető album. Szerk. Nagy Miklós. I–II. rész. (Egybekötve). Pest, 1870, (1867–1868), Heckenast Gusztáv. [4], 392; [4], 384p. Lapszámozáson belüli egészoldalas és szövegközti fametszetű képekkel rendkívül gazdagon illusztrált. Nagyobbrészt helytörténeti kiadvány. Számos cikke őrzött meg becses, forrásértékű és ma már pótolhatatlan adatokat. Nagy Miklós (1840–1907) a Vasárnapi Újság szerkesztője is volt. E vállalkozásához megnyerte a kor legkiválóbb szerzőit. Arany János, Fényes Elek, Ipolyi Arnold, Jókai Mór, Kőváry László, Kriza János, Nagy Iván, Osváth Albert, Rómer Flóris, Szász Károly, Szilágyi Sándor, Thaly Kálmán és még mások írásai, valamint Jankó János, Keleti Gusztáv, Székely Bertalan és további művészek rajzai jelzik a folyóirat színvonalát. A kiadó, a lap megmaradt példányait egybekötötte és később nyomtatott címlappal és tartalomjegyzékkel egészítette ki. Későbbi, gerincén aranyozott vászonkötésben. 29 cm. Nagyon ritka. 120.000,-

108. Molnár János: Magyar könyv-ház. III szakasz. Posonyban, 1783, Landerer Mihály ny. 654,[4]p. Molnár János hatalmas, enciklopédikus sorozata 22 kötetben teljes, 1783-tól 1804-ig jelent meg. Minden darabot a szerkesztő írt. Nagyrészt külföldi, elsősorban útleírások és történelmi munkák ismertetését tartalmazzák. Lásd: Pogányné Rózsa Gabriella: Molnár János és Magyar könyv-háza. (Könyvtári figyelő. 2009. 1. sz.) A kötethez tartozó térkép nincs a kötetben. Korabeli, félbőr-kötésben. Körülvágatlan. 20,2 cm. 25.000,-

108.

109.

52

Kri_40.indd 52

2016. 11. 01. 21:03:16

109. Molnár János: Magyar könyv-ház. IV. szakasz. Posonyban, 1783, Landerer Mihály ny. 488p. Részletesen: Pogányné Rózsa Gabriella: Molnár János és Magyar könyv-háza. (Könyvtári figyelő. 2009. 1. sz.) 25.000,-

Korabeli, félbőr-kötésben. Körülvágatlan. 20,2 cm.

GASZTRONÓMIA

110. Festetits

Andorné,

Gyakorlati szakácskönyv. főzésmód ismertetése.

gróf

[Pejacsevich

Lenke

grófnő]:

Az egyszerű, egészséges és ma divatos

Bp., [1897], Athenaeum.

[4], 192,[16]p.

Szövegközti rajzokkal. Kiadói, illusztrált félvászon-kötésben. 20,2 cm. H. D.: 392.; Éliás–Szántó: 114. Jó példány.

20.000,-

111. Az inyesmesterség könyve. Szerkesztették: Glück Frigyes Stadler Károly. Első kiadás.

Bp., 1889, (Franklin ny.).

366,[10]p.

Tartalma: Az inyesmesterség szótára. - Inyesmesterségi lexikon. – Inyestani földrajz. - Inyestani rajzok. - Étekrendek. A szerkesztők a magyar és a nemzetközi gasztronómiai élet elismert alakjai.

Glück

Frigyes (1858–1931), a Pannónia szálló tulajdonosa. Az ő nevéhez fűződik az első pincériskola alapítása, és az ő költségén jelent meg magyarul Brillat Savarin híres munkája, Az ízlés fiziológiája. Nevéhez fűződik a János-hegyi kilátótorony létesítése, és nem utolsósorban az Inyesmesterség könyve, ami máig egyedülálló a szakirodalomban. Szerzőtársa, Stadler Károly (1845 v. 46–1909) a Párizsi Grand Hotelben tanulta a szakmát, majd éveken át Amerikában dolgozott, sőt harcolt a polgárháborúban is. Hazatérése után a Keleti-pályaudvar vendéglőse lett. A kötet első része az ínyesmesterség elméletével, a gasztronómiai kifejezések magyarításával, és ezek megmagyarázásával foglalkozik, a második részében pedig neves írók (Jókai Mór, Rákosi Viktor, Ágai Adolf, Kecskeméthy Aurél, B. Podmaniczky Frigyes, Pulszky Ferenc, Greguss Ágost, Erődi Béla) gasztronómiai tárgyú írásait olvashatjuk.

Alapkönyv a szakmabelieknek és a téma iránt érdeklődő

gyűjtőknek egyaránt. Korabeli, festett, bordázott gerincű disznóbőr-kötésben, aranyozott címkékkel és a lapszéleken fölül aranymetszéssel a Gottermayer kötészetből. 20,1 cm. Éliás-Szántó: 128.; H.D.: 460. Szép példány.

36.000,53

Kri_40.indd 53

2016. 11. 01. 21:03:18

112. Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv. 6 színnyomattal és 120-nál több finom fametszettel. Uj bővített (negyedik) kiadás. Szeged, 1902, Traub B. és Társa (ny.). [4], 413,[3]p., 6t. (színes kőnyomat). A szerző „profi szegedi főzőnő” volt, 1850-ben született Szegeden, és idős koráig ő látta el a vidék előkelőségeinek lakomáit. Képes szakácskönyvének első kiadása 1890-ben jelent meg. A negyedik kiadás ettől eltérő címlappal és évszám nélkül is megjelent, a mű második és harmadik kiadásából példányt nem ismerünk. Kiadói félvászon-kötésben, első kötéstábláján színes, kőnyomatú címképpel. 23 cm. H. D.: 863. Szép példány.

26.000,-

113. Németh Susánna: Nemzeti szakácsné. Biztos útmutató, mint kelljen nyolcz száz húsz féle ételt és italt a’ legujabb ízlés szerint, legegyszerűbben és igen kevés költséggel késziteni. Egy toldalékkal a’ Kolompirkonyha ’stb. ’stb. Továbbá egy mindennemű, ház-, konyha-, éléskamra- és pinczetartási útmutatásokat, jegyzeteket és tapasztalásokat magába foglaló Gazdasszonytárral bővitett Harmadik kiadás. Készítette – –. Pesten, 1841, Heckenast Gusztáv. [2], XV, 341p. Az előzéklapokon receptek egykori beírásával. Későbbi, bordázott gerincű, aranyozott bőrkötésben. Az eredeti papírborító belekötve. H. D.: 1243.; Éliás–Szántó: 330. Nagyon ritka.



17,5 cm. 60.000,-

GRAFIKA, METSZET

114.

115.

114. Érsekújvár látképe. Címe fent a vár fölött: „Owar oder Nevhevsel”. A kép bal alsó sarkában Bocskay István mellképe ovális keretben. Alul középen szign. GK. Georg Keller rézmetszete. Színezetlen. Megjelent: Meurer, Theodor: Relationis Historicae ... Frankfurt a.M. 1606. Képméret: 19,8×25,3 cm. Ritka lap.

Lapméret: 22,6×26,2 cm.

Paszpartuban.

Szalai: Érsekújvár 1606/1. 60.000,-

54

Kri_40.indd 54

2016. 11. 01. 21:03:21

115. Érsekújvár látképe. Címe fölül: „Abriss der Festung Neüheüsel wie solche wom Kay. May. Armada undern General Bocquoy belagert gewesen.” A kép jobb alsó sarkában Pozsony látképe külön keretben. Színezetlen rézmetszet. Megjelent: Bellus, Nicolaus: Österreichischer Lorberkrantz... (Frankfurt a.M., 1625.)

Képméret: 27,2×31,1 cm. Lapméret: 28,3×31,8 cm.

Paszpartuban. Szalai: Érsekújvár 1625/1.; Pozsony 1625/1. Ritka lap, magyarországi árveré80.000,-

sen még nem szerepelt.

116. Esztergom ostromképe. Címe jobbra fent: „Eigentliche Abbildung von der Belagerung Gran ...” Johann Azelt rézmetszete. Színezetlen. Megjelent: Boethius, C.: Ruhm-Belorberter Triump... Kriegs-Helm... 31×39,2 cm. Szalai:

(Nürnberg, 1686.)

Lapméret: 34,2×41,7 cm.

Esztergom

1686/9.

Ritka

Paszpartuban.

lap.

117.

Kri_40.indd 55

Képméret: 140.000,-

55

2016. 11. 01. 21:03:23

56

Kri_40.indd 56

2016. 11. 01. 21:03:27

57

Kri_40.indd 57

2016. 11. 01. 21:03:30

117. Hoefnagel, Georg magyar várakat, városokat ábrázoló metszetsorozata. Georg Braun (1541–1622) kölni kanonok és kiadótársa, a Németalföldről elmenekült Franz Hogenberg (1535–1590) festő és rézmetsző (halála után fia, Jakob) közös vállalkozásában jelent meg Kölnben, 1572-ben a világ városait képekben és rövid leírásokban bemutató hatkötetes mű első kötete Civitates Orbis Terrarum címmel. [Csak az első kötet ilyen című, de a szakirodalom a teljes művet ezen tartja számon.] A hat kötet összesen 363 lapon mintegy 500 vár, város látképét tartalmazza. A kiadó – elsősorban anyagi lehetőségei miatt – csak olyan látképeket közölt, amelyekről kész rajzokat kapott. A sok közreműködő közül a magyar vonatkozású lapok szempontjából legfontosabb, az Amszterdamból menekült festő és rajzoló, Georg (Joris) Hoefnagel (1542–1600). Ő volt a képek közreadója („communicavit”), ami azt jelenti, hogy pl. a különböző méretű rajzokat azonos méretűre alakítja, vagy a képeken megjelenő alakok a maga rajzai, stb. Braun és Hogenberg halála után Jan Jansson amszterdami kiadó vette meg a városképek rézlemezeit és újakkal kibővítve, 1657-től újra közreadta azokat, Urbium Totius Germaniae superioris címmel.

A 22 magyar vonatkozású lapon 25 város képe

látható (ebből kettő nem magyar). Az első kötetben Buda (Béccsel közös lapon), a negyedik kötetben (1588) Pozsony jelent meg. Az ötödik kötet (1597) Győr, Komárom, Esztergom és Érsekújvár-Visegrád (egy lapon), míg a hatodik kötet (1617) Buda(és Pest), Drégelypalánk, Eger, Kassa, Kismarton (az Alsó-ausztriai Mannersdorffal közös lapon), Kolozsvár, Nagysáros, Nagyvárad, Pápa, Szolnok, Tata és Törökszentmiklós látképeit tartalmazza. Végül az 1657ben megjelent bővített, Jansson féle kiadásban Hatvan, Nagyszombat, Nyitra és Tokaj látképeivel zárul a magyar városok sorozata. Tételünk Buda+Bécs, Győr, Kolozsvár, Nagyvárad, Hatvan, Nagyszombat és Nyitra kivételével a többi lapot tartalmazza. Buda, Komárom, Kismarton és Tokaj képe színezetlen, a többi korabeli színezésű. A Kismarton és Pozsony lapok verzóján francia nyelvű, a többin – Buda kivételével – latin nyelvű szöveggel. Eltérő méretűek. A kiadásokról alapos tanulmány olvasható, Szalai: IV.: 21–44.p. A sorozat lapjai a legkeresettebb, legszebb magyar várábrázolások közé tartoznak. (15 db)

4.000.000,-

58

Kri_40.indd 58

2016. 11. 01. 21:03:32

118. Kassa Látképe.

Címe fent (15 db) „Cassaw” az

első és utolsó betű kalligrafikált. szet.

Színezetlen rézmet-

Megjelent: Dilich, Wilheim: Ungarische Chronics.

(Kassel, 1600.) Kassa első ismert ábrázolása! Képméret: 19,3× 25 cm.

Lapméret: 22,5×25,9 cm.

Paszpartuban.

Nagyon ritka.

120.000,-

Szalai: Kassa 1600/1.

119. (Papp Elek, bilkei) (? – ?), tisztviselő 23 egész oldalas, kortársairól készült színes akvarell karikatúrája. (Budapest, 1932). A 24. levél alján kézírással: „Rajzolta bilkei Papp Elek Budapest 1932”. A 23-ból 17 rajzon az ábrázolt személy autográf aláírása. A 16. levélen fekete kartonra kasírozva, kivágott színes portré. A többi levél jó minőségű, vastag fehér karton. Bilkei-Papp Elekről mindössze a következőket találtuk: „A harmincévesek követelései. A 30 évesek generációja, amely hetek óta szervezkedik a fővárosban, vasárnap délelőtt lépett először a nyilvánosság elé a Kamara-mozgóban tartott vitaülésével. A mozi egyik erkélypáholyában megjelent az „50 évesek” fővédnöke, Albrecht királyi herceg is, akit a mintegy 300 főnyi közönség lelkes ünnepléssel fogadott…Bilkei-Papp Elek magántisztviselő az álláshalmozások és a protekció ellen tiltakozott, mert a mai magyar fiatalság élet-halálkérdése.” (a Huszadik Század, 1931. márciusi számában megjelent cikkből). Olvasható nevek: Ferenczy Zoltán, Varga Gyula, Ragályi …, Haraszthy Ferenc, Krizsán András, Szathmáry Béla, Guba Alajos, Gömöry Géza, Gyalokai Frigyes. A fekete papírra kasírozott akvarell portré talán az 1931. augusztusában lemondott gróf Bethlen István miniszterelnököt ábrázolja, jelképesen fekete papíron. Zsinórral átfűzött, 24 számozatlan levél kartonborítóban, amelynek gerince sérült. 1 levél kijár. Keményfedeles, A/4-es szalagos irattartóban. Nívós rajzok. 30,5×22 cm. Gyöngy: Ø. 60.000,-

120. Szabados Árpád (1944 – ) Munkácsy-díjas, Érdemes művész, festő, grafikus „Szabados 15 handpulled lithographs. Aunt Ani’s Stories I-XV. (soft ground etchings)” c. albuma. Bp., 1984, Hungarian National Gallery. (DNY nyomda). 2 lev., 15t. 100 példányból a 92. számú, angol nyelvű kiadvány. 15 lágy-alapú rézkarc, minden lap autográf aláírással, számozással és a cím szerint is számozva 1–15- ig. Kézzel merített, vízjeles papíron. Lapméret: 41×29,5 cm, nyomatméret: 29,5×19,5

cm.

Aranyozott

feliratú

vászon

albumban,

belül

4

ráhajtható

füllel.

F

42,8×32 cm. 50.000,59

Kri_40.indd 59

2016. 11. 01. 21:03:34

120.

120.

121. Szász Endre (1926–2003): Francois Villon balladái Faludy György átköltésében – – képeivel. Bp., 1996, Média Press. Kft. Címlap, [7]p. (Hat vers: A haláltánc-ballada (2 lapon); Négysoros vers; Ballada a Senki Fiáról; Rablóballada a Vörös Coquillard-ról; Chanson a párizsi szépasszonyokról; Ballada a múlt idők dámáiról címűek.) A címlap és mind a hat vers Faludy György autográf aláírásával. + 8 db 68,8×49 cm méretű, kézzel sorszámozott tábla. A 25 római számozásúból, az EA XXI/XXV jelű, színes szitanyomat sorozat, mindegyik Szász Endre sajátkezű aláírásával. Minden lap hártyapapírral védett.

Az

albumhoz

tartalomjegyzék, képjegyzék nem készült, így nem lehet pontosan tudni, hogy melyik vershez, melyik kép tartozik. Teljes.

Kiadói, aranyozott plüss mappában, réz sarok-

védőkkel. 69,5 cm. Szép példány.

150.000,-

60

Kri_40.indd 60

2016. 11. 01. 21:03:37

122. Vadász Endre (1901–1944) festőművész, grafikus [Sváb asszony] c. rézkarca. A nyomaton szignálva: „Vadász Endre 1929 Debrecen”. A rézkarcból mindössze 3 példány készült. (Lásd: Varga Nándor Lajos: Adattár a magyar művészi grafikához. Rézkarcolók 1900–1936. Budapest, 1937, Képzőművészeti Főiskola Grafikai szakosztálya, 339.p.). A nyomat mérete: 31,5×23 cm, a keret alá benyúló, hatalmas margójú kartonpapíron. Üvegezett fakeretben, a keret belső szélén aranyozott ornamentikájú díszléccel, amelyből jobb oldalon alul 2 mm és fent 2 cm hiányzik. A keret mérete: 56,5×45,5 cm. A egyik legritkább Vadász Endre rézkarc, közgyűjteményben nem találtunk példányt. 50.000,-

GVADÁNYI JÓZSEF MUNKÁIBÓL

123. [Gvadányi folyó

török

József]:

háborúra

A’

tzélzó

mostan

gondolatok,

mellyeket Gróf G. J. Magyar Lovas Generális írt 1789. esztendőben. Mostan pedig a’

vitézkedni

kívánó

Magyar

Ifjaknak

kedvekért, edjszersmind A’ Nemes Banderiumokból

a’

Márs

Mezejére

ki-szállani

Vágyódokért közre botsáttatott. Első kiadás. Pozsonban és Komáromban, 1790, Weber Simon Péter.

1t. (csatajelenet, rézmetszetű

címkép), XII, 308p. Beszedett könyvdíszekkel.

Gvadányi József gróf (1725–1801)

generális (vezérőrnagy) rangban vonult nyugállományba 1783-ban. 1743-tól a kor csaknem valamennyi európai háborújában aktívan részt vett. Tapasztalatait – német forrásokkal megtámogatva – önálló hadtudományi munkában foglalta össze az akkor folyó török elleni háború segítésére.

Korabeli, bordázott és aranyozott gerincű félbőr-kötésben,

festett lapszélekkel. 16,4 cm. Szüry: 1634. Szép példány. Nagyon ritka.

124. Gvadányi

Jószef[!],

gróf:

Falusi

nótáriusnak

elmelkedései,

100.000,-

betegsége,

halá-

la, és testamentoma, mellyeket két soros Versekkel ki-adott, és Új Esztendőbéli Ajándékba, Hazánk Dámáinak, és Gavalérainak nagy szívességgel nyújtja – – Magyar Lovas Generális ezen

F

bé-állott 1796. esztendőnek első napján. Második kiadás. Posonyban, 1822, Wéber Simon

61

Kri_40.indd 61

2016. 11. 01. 21:03:39

Péter és Fiának betűivel. [6], 223,[3]p. A címlapon Prixner rézmetszetű vignettájával. Először 1796-ban jelent meg. Az 1790-ben napvilágot látott „Egy falusi nótáriusnak budai utazása” folytatása. Bár a szakirodalom szerint elmarad annak színvonalától, érdekessé teszik a beleszőtt népi gyógymódok és babonák. Művelődéstörténeti szempontból figyelemreméltók a Martinovics-féle összeesküvés elítéltjein gúnyolódó sorok: „Nem rég ugyan hétnek gombjokat el-üték, Kik petsenyéjeket rosz tüz mellett süték...”. Az előzéken ajándékozási bejegyzéssel. XIX. századi, gerincén aranyozott félvászon-kötésben. 19,5 cm. Ritkább mint a munka első kiadása.

30.000,-

125. Gvadányi József, gróf: A’ világnak közönséges históriája. A’ mellyet Magyar Hazájához viseltető szeretettűl ösztönöztetvén, és néhány jeles, és hiteles Authorokból ki-szedegetvén ugyan ezen Hazájának élő nyelvén bátorkodik nékie, … bé-mutatni – – Magyar Lovas generális. 1–9. kötet. Teljes. [A címszöveg kötetenként kissé változik.] Pozsonban, 1896(!) [1796]-1811, Wéber. 1t., [14], 422p.; 1t., [10], 376p.; 1t., [2], 325,[3]p.; 1t., [10], 360p; 1t., [14], 339p.; 1t., [10], 460p.; 1t., [6], 360p.; 1t., [6], 296p.; [8], 368 (helyesen 268)p. A szerző arcképét Johann Mansfeld, a réz címképmetszeteket Gottfried Prixner (2-6. köt.) és Seipp Károly Keresztély (7-8. köt.) metszették. A francia Millet nyomán írt munkát – Gvadányi 1801-ben bekövetkezett halála után – Kis János folytatta a VII. és VIII. kötettel, majd F. Síkos István fejezte be az 1811-ben megjelent 9. kötettel. Korabeli, majdnem egységes, gerincén aranyozott félbőr-kötésben. A 3. és 5. kötet korabeli, de eltérő kötésben. 20–21 cm. (9 db) Ritka, nagyon becses munka! 160.000,-

62

Kri_40.indd 62

2016. 11. 01. 21:03:42

126. Gvadányi József – Fábián Julianna: Verses levelezés, a’ mellyet folytatott gróf Gvadányi József Magyar Lovas Generális Nemes Fábián Juliánnával, Nemes Bédi János Élete Párjával, mellybe több nyájas dolgok mellett, királyi Komárom Városába történt siralmos Föld-indúlás - is le-írattatott, és a’ Versekbe Gyönyörködők’ kedvekért ki-adattatott. Első kiadás. Pozsonyban, 1798, Wéber Simon Péter. [4], 140p. Fábián Julianna komáromi költőnő Gvadányi kérésére örökítette meg versben az 1763-as komáromi földrengést. Házában irodalmi összejöveteleket tartott (itt ismerkedett meg Csokonai Vajda Júliával). Korai bordázott gerincű félbőr-kötésben. 19 cm. Szüry: 1643., Borda: 6938. Jó példány. Rendkívül ritka.

100.000,-

127. Gyöngyössi János: – – nak magyar versei, mellyeket külömb-külömb-féle alkalmatosságokra készített. Mostan pedig Egybe-szedvén közönségessé tett, és a’ maga költségén kibotsátotta Szatsvai Sándor. Első kiadás. Bétsben, 1790, nyomatott a’ Magyar Kurir Betűivel. [20], 343p. Metszett könyvdíszekkel. Címlapján régi bejegyzéssel, az első kötéstáblán apró sérüléssel. Korabeli, bordázott és aranyozott gerincű félbőr-kötésben, festett lapszélekkel. 21 cm. Szüry: 1677. Szép példány. Ritka. 36.000,-

128. Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása. Előtanulmányok. Első kiadás. Három műmelléklettel, nyolcz táblával és negyvenhárom szövegábrával.

Bp., 1909, Hornyánszky Viktor.

XXIII, 408,[2]p., 8t., 3 műmelléklet.

Korabeli, bordázott és ara30.000,-

F

nyozott gerincű félbőr-kötésben. 26 cm. Szép példány.

63

Kri_40.indd 63

2016. 11. 01. 21:03:45

HADTÖRTÉNET

129. [1848–1849] I. Armee-Bulletin. A képen az 1848. december 16-án Sréter Lajos és Petrichevich-Horváth János császári ezredes csapatai között Vulkapordány mellett lezajlott ütközet egy jelenete látható. A császári-királyi hadsereg kőnyomatos hadijelentései (a képek alatt a hadiesemények leírásával) az osztrák főváros lakosságának

tájékoztatására

készültek.

A Johann Höfelich által kiadott lapok általában az osztrákok számára kedvező kimenetelű csatákról számoltak be, kissé részrehajló szöveggel. A képeken a magyarokat karikírozva ábrázolják. (Közp. 106./67.) Képméret (szöveg nélkül): 23,5×32,5 cm. Lapméret: 29,2×46,2 cm. Paszpartuban.

36.000,-

130. Rumy Lajos (Győr, 1895. – Bp., 1982.) ezredes hagyatékából. „Rumy Lajos…pécsi hadapródiskolát, majd a Ludovika Akadémiát végzett törzstiszt részt vett az első világháborúban, jelen volt a gorlicei áttörésnél, s azt követően 3 évig volt szibériai hadifogoly. A két világháború közötti időszakban 1925-ig mint századparancsnok, illetve hírszerző tiszt Esztergomban szolgált, majd 1932-ig az ausztriai magyar követségen tevékenykedett. Ezt követően az 1. vegyesdandár, majd 1939. január 15-től a VIII. hadtest parancsnokságán kapott beosztást. 1939. június 1-től a 9. határvadász, 1940. november 15-től a 26/ II. zászlóalj parancsnoka. Két korábban kinevezett törzstiszt betegsége miatt 1942. június 20-án ő lett a keleti hadszíntérre elvonuló 31. gyalogezred parancsnoka. A 2. magyar hadsereg egyik legkiválóbb ezredparancsnoka: a Don menti hídfőcsaták és Osztrogozsszk 1943. januári körvédelme során nyújtott példamutató parancsnoki teljesítményeiért a Magyar Érdemrend Középkeresztje Hadiszalagon a Kardokkal kitüntetésben részesült. A hadműveleti területről visszatérve a törzstiszti tanfolyam parancsnokságán teljesített szolgálatot, majd 1944. október 16-tól december 1-ig mint a 2. hegyi dandár parancsnoka újból a hadszíntéren tevékenykedett. 1945. január 1-től a 24. gyaloghadosztály parancsnoki teendőivel bízták meg, mely beosztását január 31-én foglalta el. 1945. április 8-án Rózsahegynél szovjet fogságba esett, ahol a partizánok ellen 1942 júliusában bevetett alakulata – állítólagos kegyetlenkedései miatt – 25 évi, munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélték. 1955. november 20-án térhetett 64

Kri_40.indd 64

2016. 11. 01. 21:03:47

haza, de a jászberényi börtönből csak 1956 nyarán szabadult. Ítéletét kérelmére a Szovjet Leg felsőbb Bíróság – bizonyíték hiányában – 1973-ban hatálytalanította. 1991-ben visszakaphatta rendfokozatát is.” (Szabó Péter: Don-kanyar. Corvina, 2001.) 1. Rehabilitáció: A Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának eredeti, lilapecsétes, sk. aláírt, 1973. január 17-én kelt igazolása a rehabilitációról, nemzeti színű zsinórral összefűzve az igazolás eredeti, hitelesített fordításával (1 A/5 és 1 A/4 lev.), - A magyar Igazságügyi Minisztérium katonai főosztályának eredeti, pecsétes, aláírt, Bp., 1973. március 20-án kelt Értesítése a rehabilitációról (1 lev., A/4). 2. Kinevezés és kitüntetés: Hadnaggyá történő kinevezése 1914. augusztus 9-i dátummal, díszes, angyalcímeres okiraton, miniszteri vakpecséttel és [báró Hazai Samu vezérezredes] Hazai honvédelmi miniszter pecsétes aláírásával (48×31,5 cm, 2× hajtva), – Értesítés a Katonai érdemkereszt szalagján viselendő bronz katonai érdemérem csatolásáról, 1915. augusztus 14-én. Angyalcímeres, 4 oldalas okirat, az első oldalon beírva, miniszteri vakpecséttel és Hazai honvédelmi miniszter pecsétes aláírásával (34×21 cm, 2× hajtva). 3. Személyfotók: Rumy Lajos kartonra kasírozott fényképe, /Hollósy-Kuthy László (1896-1979) vezérőrnagy, 1944-től altábornagy, Rumy egyik közvetlen felettese a doni harcoknál, /Lóskay Ferenc (1992-1971) később vezérőrnagy, a Donnál ezredes, Rumynak dedikált portréja 1928-ból, Rumy későbbi autográf megjegyzéseivel, /Okolcsányi-Artner Adolf százados portrés üdvözlő lapja címzett nélkül 1929-ből, Rumy megjegyzésével + egy későbbi őrnagyi fotója, /Pisky Zoltán (1893-1945) ezredes másnak dedikált mellképe 1940-ből, /Alexander Lohn főhadnagy Rumynak németül dedikált mellképe 1928-ból, Rumy megjegyzéseivel, /Johann Eilingsfeld hajóskapitány Rumynak írt postán futott képeslapja 1928-ból, „Az első Dunagőzhajózási-Társaság Helios személyszállító gőzősén…” pecsétjével, Eilingsfeld egy társaságban, Rumy megjegyzésével, /Azonosítatlan százados mellképes, postán futott képeslapja Rumynak 1918-ból, a képes oldalon olvashatatlan szöveggel és aláírással, Rumy megjegyzése szerint az 1. vh. után ezredparancsnoka volt. (A hátoldali ceruzás adatok tőlünk származnak.) 4. Nyolc db harctéri fotó: 1940-1944 közöttiek, mindegyik hátoldalán Rumy magyarázatával (különböző méretűek). 5. Levelezés: 1942-ben postázott: 1 díjjegyes magyar lev.lap, június, 43 zöld Tábori postai lev.lap, júl.-dec., 1 névjegyén néhány sor, dec., 4 Tábori postahivatal bélyegzős borítékos levél + 1 Ellenőrizve pecsétes borítékos levél + 1 Budapest bélyegzős magyar bélyeggel futott borítékos levél (feltehetően valakivel hazaküldte) + 2 boríték nélküli levél júl.-dec.; 1943-ban postázott: 21 zöld Tábori postai lev.lap, jan.-márc. + 2 Tábori pecsétes és 3 valakivel hazaküldött, nem postázott, borítékos levél, jan.-febr.; 1944-ben postázott: 33 Tábori postai lev.lap, + 1 boríték nélküli 65

Kri_40.indd 65

2016. 11. 01. 21:03:48

levél, aug.-nov., kapott: 22 rózsaszínű Tábori postai lev.lap, több magyar városból, a feleségétől és másoktól; 1946-ban postázott: (már a hadifogságból) 7 orosz nyelvű lev.lap, ebből 1 vöröskeresztes, máj., júl.-aug., okt.-dec.; 1947-ben postázott: 5 magyar kiadású, kétnyelvű lev.lap, a hátulján: „Erősítsd a magyar-szovjet barátságot”, + 6 orosz lev.lap, + 2 orosz vöröskeresztes lap, márc.-dec.; 1948-ban postázott: 3 magyar kiadású, trikolór keretes kétnyelvű lev.lap, elöl lent: „Éljen Rákosi Mátyás, a hadifoglyok hazasegítője” hátul lent: „Éljen békénk biztosítéka, a Szovjet-Unió és Magyarország örök szövetsége.”, + 1 kétnyelvű Magyar Vöröskeresztes, + 5 orosz vöröskeresztes (2 kihajtható), + 3 orosz (2 kihajtható), (az egyiken Rumy színes húsvéti vízfestménye), + 2 magyar kiadású kétnyelvű lev.lap, jan.-dec.; 1949-ben postázott: 6 orosz, az egyiken magyar címke: „Szavazz a Népfrontra”, + 7 orosz vöröskeresztes (1 kihajtható) lev.lap, jan.-nov.; 1950-ben postázott:: 1 magyar postán futott borítékos lev. (valakivel küldte) aug.; 1952-ben postázott: 4 orosz lev.lap, ápr., aug., szept., nov.; 1953-ban postázott: 2 orosz lev.lap., máj., okt.; 1955-ben postázott: 5 díjjegyes magyar lev.lap a Fürst Sándor utcából, dec. (kis ellentmondás: Szabó Péter szerint ekkor még a jászberényi börtönben volt); 1956-ban postázott: 2 magyar postán futott borítékos lev. (az egyikről letépték a bélyeget), jan. Továbbá: 2 boríték nélküli lev. Kállay Ferenc egykori katonatársától 1957-ből és 1972-ből. Egy Rumy Lajosnénak címzett borítékos, kézbesített lev. valamelyik ismerősétől. A küldött lev.lapok és levelek 1 kivételével mind a feleségének címzettek. Rumy többféle tintával, olykor ceruzával vagy színes ceruzával írt, különféle levélpapírokon. A hadszíntéri lev.lapok néhánya sérült, foltos, viseltes, többször hiányzik az indítási bélyegző és az ellenőri igazolás. Összesen 199 lev.lap és levél (nem számoltuk a levelek oldalszámát, amely jóval meghaladja a levelenként 2 beírt oldalt). 6. Egyéb: „Az ezeréves határok védelmében 1914-1918 a Katonai Mária Terézia rendjellel és a tiszti arany vitézségi éremmel kitüntetett jelenleg magyar honos tisztek kiváló haditettei”. Budapest, 1934, Madách nyomda. 32p. Az első lev. sérült. Nincs külön borító. A 22. oldalon Rumy Lajos százados kitüntetésének leírása. Az anyagot részletesen leírtuk, de feldolgozása meghaladja lehetőségeinket. Komoly feltáró munkát igényel. Keményfedeles, kapcsos gyűjtőmappában, műanyag tasakokban 23,5 cm, + egy A/4-es karton irattartóban. 240.000,66

Kri_40.indd 66

2016. 11. 01. 21:03:50

131. [Holberg, Ludvig]: Klimius Miklósnak Föld alatt való utja mellyben a’ Földnek ujj tudománya, és az ötödik birodalomnak historiája adattatik elöl. B. Abelinus könyves házában találtatott, és deákbol magyar nyelvre fordíttatott Györfi Jósef veszprémi prókátor által. Pozsony, 1783, Patzko Ferentz. 1t. (rézmetszetű címkép), [8], 433 (helyesen 435) p., 7t. (rézmetszetek). A 203. lapnál helyre nem álló téves lapszámozással.

Ludvig

Holberg (1684-1754) dán író Nicolai Klimii iter subterraneum című világhírű társadalmi szatírája 1741-ben jelent meg latinul. Azt beszéli el, hogy a főhős miféle kalandok után köt ki a Föld középpontjában levő nap körül keringő bolygón, ahol a két lábon járó fák élnek, stb. Holberg műve fantasztikus kalandregény az utópisztikus társadalomról, de emellett negatív utópia is egy elrémítő másik, sőt harmadik jövő lehetőségéről. Jelen kiadása a magyar nyelvű tudományos-fantasztikus irodalom egyik legkorábbi kötete.

XIX. századvégi, bordázott és aranyozott gerincű bőrkötésben.

20,1 cm. 140.000,-

Bezerédy-Csiszár: 288. Teljes, hiánytalan példánya rendkívül ritka.

IFJÚSÁGI IRODALOM

132. [Defoe, Daniel]: Robinson Crusoe élete és kalandjai. Angol után átdolgozva.

114 képpel.

Második kiadás. I–III. rész. (Egybekötve). Pest, 1864, Heckenast Gusztáv. (Landerer és Heckenast ny.). 1t., 110,[2]p. (39 képpel); 128,[2]p. (45 képpel); 110,[2]p. (30 képpel). Összesen 114 fametszetű szövegközti képpel.

Valószínűleg Pákh

Albert átdolgozása. Heckenast 1871-ben is kiadta ezt a könyvet, szintén „Második kiadás” felirattal. (Lásd. Laskai: 13./81. tétel). /Heckenast Gusztáv képes kiadásai./ A kötéstábla verzóján a kiadó „Gyémánt-kiadások” c. sorozatának 1865-ös nyomtatású reklámjával.

Kiadói, aranyozott és vaknyomásos vászonkötésben, a lapszéleken

aranymetszéssel. 15,3 cm. Drescher: Ø.; Petrtik: Ø. Szép példány.



24.000,-

133. [Campe, Joachim Heinrich] Kámpe, J. H.: Ifjabbik Robinzon, mely a’ gyermekeknek gyönyörködtetésekre, és hasznos mulatságokra németül – – által irattatott. Magyarra pedig Gyarmathi Sámuel által fordíttatott. A harmadik német kiadás szerint.

Kolozsvár, 1794, A

F

Reform. Koll. betüivel. [24],436 p. Ebben a fordításban első kiadás. Másodszor 1830-ban 67

Kri_40.indd 67

2016. 11. 01. 21:03:52

jelent meg Nagyenyeden.

A szerző (1746–1818)

német író, nyelvész, pedagógus. E munkája két részben 1779–1780-ban jelent meg. A fordító, Gyarmathi Sámuel (1751–1830) orvos nyelvész, a finn rokonság első tudományos kimutatója. Korabeli, gerincén aranyozott félbőr-kötésben, szúrágás nyomával, festett lapszélekkel. 17,7 cm. Drescher: 55. Jó példány. 36.000,-

134. Lesznai, Anna: A kis pillangó utazása Lesznán és a szomszédos Tündérországban. Bécs – Lipcse, [1913], Rosenbaum Testvérek. (Grafikai Ipari RT nyomása, Bécs). [20]p., 6t. (színes). Lapszámozáson belül két féloldalas színes rajzzal, valamint egy színes záródís�szel. A szerző gyönyörű rajzaival illusztrált, nagyméretű kötet a magyar szecessziós könyvművészet, egyben a magyar mesekönyv-irodalom egyik legszebb, páratlanul ritka darabja. Gerincén és sarkain kisebb javítással.

Színes, virágmotívumokkal díszített, kiadói félvá-

szon-kötésben. Színes, rajzos előzéklapokkal. 36,2 cm. Rendkívül ritka!



120.000,-

68

Kri_40.indd 68

2016. 11. 01. 21:03:56

134.

134.

135. Lesznai Anna: Mese a bútorokról és a kis fiúról. Ezt a mesét én a fiamnak ajándékozom. (Írta és a képeket rajzolta – –.) (Gyoma, 1918, Kner.) 43p. 8 egészoldalas, színes képpel. A címlap, az első és hátsó előzéklap, és a kolofon Lesznai Anna rajzai. Kiadói, Lesznai Anna által tervezett félvászon-kötésben. 13,5 cm. Lévay(né)–Haiman: 1.283.; Borda MM 4.: 625. 20.000,-

69

Kri_40.indd 69

2016. 11. 01. 21:04:01

136. Róbert Péter született anglusnak egy lakatlan szigetben tett második Útazása. Mellyben magokat sok tsudálatos állapotok elő-adák; utóllyára még- is szerentséssen London Városába érkezett. Fordította

Magyarra

Sz.

Szent-Iványi

László.

Pozsonyban és Pesten, 1802, Füskúti Landerer Mihály. 1t.(rézmetszet), [8], (11)–392p.

Szentiványi László

már 1797-ben lefordított egy német robinzonádot, majd annak folytatását (1802-ben) magyarra, nem az “elméjeket holmi mély tudományokban nyugtalanító érdemes férfi jak” számára, hanem az ifjabb nemzedék kedvéért. (Magyar Könyvszemle 2000/1. sz.).; Ant. Hung. 22./241. gyűjteményi bélyegzéssel.

Régi

Korabeli, kissé foltos vászonkötésben, gerincén címkével. 50.000,-

20,3 cm. JOG

137. (Kövy, [Sándor])

Alexander (1763–1829)

református főiskolai jogtanár kézirata: „Introductio in Jus Hungaricum” [Bevezetés a magyar jogba]. [feltehetően Sárospatak, év nélkül, de 1812 után, mert a kéziratban még szerepel 1812-i dátum], 46p, 169 sztl. lev. (általunk ceruzával beszámozva összesen 384p.). Latin nyelvű kéziratos könyv. Kövy Sándor 1793-ban Sárospatakon kapott tanári állást. Kiváló tanári képességgel bírt; egész lényében és modorában mindaz megvolt, ami tiszteletet és rokonszenvet ébresztett. Kötelességtudó, lelkiismeretes, fáradhatatlan és emellett kiváló előadó volt. Híre hamar elterjedt az országban. Tanári elfoglaltsága és magánórák adása mellett sokszor bonyolult peres ügyekben adott jogi tanácsokat, de maradt ideje jogi szakkönyvek írására is. Mint jogtudós, úttörő, irányadó munkásságot fejtett ki és saját iskolát alapított. Országos hírét, tekintélyét bizonyítja az is, hogy tag jává választották annak a bizottságnak, amely a Magyar Tudományos Akadémia alapszabályait készítette el. Szabolcs, Zemplén, Ung megyék és a keszthelyi Helikon táblabírójukká választották. Előadásait latin nyelven tartotta. A latin nyelvet előnyben részesítette még a magyar nyelv rovására is. Számos jogi és jogelméleti munkája jelent meg nyomtatásban és néhány műve kéziratban maradt fenn. Jelen kéziratát nem találtuk semmilyen forrásban, nyomtatásban nem jelent meg. 70

Kri_40.indd 70

2016. 11. 01. 21:04:03

A mű prolegomenái és conspectusai szerint három kötetre tervezte. A kéziratban az első kötet teljes, a második kötet csonkán fejeződik be (a 368. oldal custosa szerint a második kötet XXIV. fejezete következne, de helyette az utolsó nyolc levélen az első kötethez írt Supplementumot). A kézirat több kéztől származik. Feltételezésünk szerint részint saját kézírása, részint tanítványainak diktálta. Minden oldal alján custos, amely a 368. oldalig folyamatos szöveget bizonyít. Sok oldalon aláhúzások, margóra írt magyarázatok, számos helyen áthúzások, javítások, korrektúrák. Néhány oldalon tintafoltok. A könyv gerincén aranyozott címkén: AL. KOVY JUS HUNG. M. S. [manuscript] TOM: I. Nem tudjuk, elkészült-e II. kötet. Fűzött, jó minőségű, erős merített papíron, négy helyen javítva. Stabil, jól lapozható, körülvágatlan. Korabeli, kopottas, keménytáblás papírkötésben, erősen sérült gerinccel. Kartondobozban. 26 cm. 180.000,-

138. Ügyvédek’ ’s perlekedő felek kézi-könyve. Melly magában foglalja A’ magyar törvényben előforduló pereket; Világosan előadván ki? ki ellen? mi uton? minő biró előtt, ’s minő tárgyért perlekedhetik? mit kell bebizonyítania? ’s minő törvényeket lehet idéznie? Magyarítá Szekrényesy Endre. Első kiadás.

Pesten, 1835, Trattner–Károlyi. [2],173,[9]p.

Korabeli, selyem-

utánzatú papírkötésben. Gerincénél kisebb kopással. 19,2 cm.

24.000,-

139. Jósika Miklós: A magyarok őstörténelme. I-III. kötet. Első kiadás. Pest, 1861, Heckenast. (Landerer és Heckenast ny.). [4], 303; [4], 330; [4], 332p. Az előzékeken névbeírásokkal. Korabeli, egységes, aranyozott gerincű félbőr-kötésben, márványozott lapszélekkel. 19,3 cm. (3 db)

26.000,-



140. József Attila: Medvetánc. (Válogatott költemények 1922– 108,[4]p.

100-ból a

63., kézzel számozott példány, a költő aláírásával.

Az utolsó

1934.)

Első kiadás.

(Bp., 1934), Révai.

levélen kisebb javítással.

Kiadói félvászon-kötésben.

24,5 cm. 150.000,71

Kri_40.indd 71

2016. 11. 01. 21:04:06

JUDAIKA

141. Munkácsi Bernát: A nyitrai, nagyváradi és budapesti Munk-család, valamint a nyitrai, nagytapolcsáni, balassagyarmati, nagykanizsai, szentesi és budapesti Felsenburg-család genealógiája. Ősök és ivadékok. Összeáll: – –. Sajtó alá rendezte Munkácsi Ernő. Bp., 1939, Orsz. Magy. Zsidó Múzeum. (Gewürcz Ferdinánd ny.). 1t., XI, 230,[2]p., 7t. A szerző (1860–1937) nyelvész, finnugrista, turkológus, orientalista, néprajztudós. /Magyar zsidó családok genealógiája 1./ Modern vászonkötésben. Az eredeti, kissé sérült papírborító belekötve. 24 cm.



26.000,-

142. Tisza-Eszlár. (Napi értesitő.) A Tisza-eszlári bűnper végtárgyalása alkalmából. Gyorsirói felvétel nyomán kiadja a „Nyirvidék” szerkesztősége. A szerkesztésért felelős: Jóba Elek. 1-29. szám. Nyiregyháza, 1883, Piringer és Jóba könyvnyomda. [342]p. Számonként [4]p., Az 1-4. számhoz nincs melléklet, az 5-10. számhoz 1-1 melléklet, a 11-14. számhoz 2-2 melléklet, a 15. számtól számonként 3-3 melléklettel, illetve a 29. számnál csak 1 melléklettel, amely [2]p. A mellékletek mind [4]p. terjedelműek. Hozzákötve: Vád- és védbeszédek a Tisza-eszlári bünper végtárgyalása alkalmából. Gyorsirói jegyzetek nyomán kiadja: a „Nyirvidék” szerkesztősége. Nyiregyháza, 1883, Piringer és Jóba könyvnyomda. 68p. A lapok helyenként töredezettek, régi hajtás nyoma látható. Néhány helyen a szövegig megvágva. Teljes, több nem jelent meg. A lap számai egybekötve, modern félvászon-kötésben. 32,1 cm. Ritka dokumentumértékű gyűjtemény.

80.000,-

143. [Kempelen Farkas] (Wolfgang von Kempelen): Le Mecanisme de la Parole, suivi de la description d’une machine parlante. ... Par Mr. De Kempelen. Első kiadás. Vienna, 1791, B. Bauer – J.V. Degen. 1t. (Címkép. Másolattal pótolt.), XII, 464p., 26t. (rézmetszetek). Kempelen Farkas (1734–1804) feltaláló, építész, mérnök. 1770 táján – elsőként a világon – beszélőgépeket szerkesztett, melyek belsejébe egy fújtató juttatta a levegőt. Ott az emberi beszédképző szervek mintájára kialakított szabályozható rendszert hozott rezgésbe, ami emberi hanghoz hasonló hangot adott ki. A gépet Goethe is meghallgatta és megállapította, hogy néhány szót gyerekesen, de szépen ejt ki. 72

Kri_40.indd 72

2016. 11. 01. 21:04:07

Egyetlen megmaradt példány ma a müncheni Deutsches Museumban látható. Legismertebb alkotása a sakkozógép volt, de készített vízemelőt, írógépet és még mozgatható betegágyat is. Ő tervezte a budai Várszínházat. A könyv második kiadása ugyanebben az évben jelent meg németül. Későbbi, bordázott gerincű félbőrkötésben. Körül- és helyenként felvágatlan. 20,5 cm. Szép példány. Nagyon ritka! Magyarországon még nem, de külföldön is ritkán volt árverésen. 200.000,-

143. KÉZIRAT

144. Autogram gyűjtemény. Benne 24 levélen beragasztva: Tasnády Ilona (1890–1971) színésznő; Hanauer Árpád István (1919–1942) váci püspök; Vivi-Anne Hultén (1911–2003) svéd

műkorcsolyázó;

Gaál

Franciska,

(Silberspitz

Szidónia),

(1903–1973)

színésznő;

Szőke Szakáll (Gärtner Sándor) (1884–1955) kabarészerző és színész; Kodály Zoltán; Bolváry Géza (1897–1961) filmrendező, forgatókönyvíró, színész; Vitéz Halassy (Haltmayer) Olivér (1909–1946) vízilabdázó olimpiai- és Európa-bajnok, úszó Európa-bajnok; Bársony Rózsi (Sonnenschein Róza), (1909–1977) színésznő; Énekes István (1911–1940) olimpiai bajnok ökölvívó; Louis Blériot (1872– 1936) francia mérnök, konstruktőr, pilóta, a repülés egyik úttörője; Kóbor Tamás, (Bermann Adolf) (1867– 1942) író, publicista; Zalánkeméni Wlassics Gyula, báró (1852– 1937) jogász, közjogi író, miniszter, az MTA tagja; Széchényi Miklós

73

Kri_40.indd 73

2016. 11. 01. 21:04:10

(1868– 1923) győri-, később nagyváradi püspök; Ady Endre; Magyar-Mannheimer Gusztáv (1859– 1937) festő; Jászai Mari (1850– 1926) a Nemzeti Színház nagyasszonya, az egyik legnagyobb magyar tragika; Stein Aurél (Sir Marc Aurel Stein) (1862– 1943) kelet-kutató; Giacomo Puccini (1858– 1924) a világ egyik legnépszerűbb operaszerzője. További 24 levél üres. Belehelyezve: Svéd Sándor (1906–1979) Kossuth-díjas bariton operaénekes; Nagy László (1925–1978) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító és mások aláírásai. Bőrkötéses kis album, „Autogrammok” felirattal, aranyozott lapszélekkel. 9,6×13,1 cm.

50.000,-

145. Báthori Gábor (1589–1613) erdélyi fejedelem szabadalomlevele Paniti Nagy György részére. Kétszer hajtott, kézzel írt (szerintünk) levéltöredék. (14,2×31,3 cm). „Nos Gabriel Dei gratia Sacri Romani Impery et …Princeps partium Regni Hungari….Georgy Nagy Panit, et Nicolai Kömüves….”. 16 soros latin nyelvű kézirat, dátum, hely nélkül. A korabeli merített papíron öt kis lyuk, három enyhén a szöveget is érinti. A hátoldalon ceruzával: Bathori Gabor. Összehajtott papírlapba helyezve, rajta Varjú Elemér kézírásával: „Báthory Gábor… szabadalomlevele Paniti Nagy György részére.” Poss.: Varjú Elemér hagyatékából. Műanyag tasakban. 28.000,-

74

Kri_40.indd 74

2016. 11. 01. 21:04:13

146. [Emlékkönyv] Erinnerung an freundliche Gefährten auf dem Pfade des Lebens. Wien, év nélkül (1820?), Jos. Riedl bürgerl. Buchbinder. 79 sztl.lev. Tételesen: rézmetszetű címkép (Joseph Stöber, Franz Xaver Stöber apja), metszett címlap, 20 páratlan oldali metszet Franz (Xaver) Stöber-től, a szemben lévő páros oldalakon nyomtatott német nyelvű szöveg, 2 anonim metszet, 4 színezett akvarell motívum, 2 tusrajz, 2 ceruzarajz, 29 üdvözlő beírás (olykor lenyűgözően szép kézírással), 11 üres lev., 5 színes lev. A 29 beírásból 11 magyar vonatkozású: Sophie Markos, / Ignátz von Szászy – Szentbenedek – 2 oldalas tusrajz, /Stephan Graf Teleki – Pest – ceruzarajz, /Johann v. Tóth – Szolcsa – akvarell, /Josephine Medvetzky – Pressburg (ez az egyetlen sérült lev., alul 2 cm magasságban beszakadt a lap 3/4-éig, hiány nincs, egyben az utolsó dátumú bejegyzés 1846-ban), /Stephan v. Korentsy – Pest, /Nepom. v. Piáncsek – Pest, /Elise v. Tóth és …Vadász, /név nélkül – Pest – monogramozott litográfia, /olvashatatlan – Maroth, /v. Orosz – Maroth. A legkorábbi beírás 1821, a legkésőbbi a már említett 1846. Minden beírás német nyelvű, egy francia nyelvű kivételével. Stöber, Franz (Xaver) (1795-1858) neves osztrák rézmetsző, rézkarcoló, 1829-től acélmetsző. [A külföldi szakirodalom felváltva használja a Franz Xaver Stöber és a Franz Stöber nevet]. Egyik leghíresebb metszete a Peter Krafft festménye után készített „Zriny’s Ausfall aus Szigeth”, de több magyar vonatkozású metszete is ismert. Feltételezésünk szerint ez a 21 Stöber-metszet az Emlékkönyv részére készült egyetlen példányban, különböző metszési technikákkal. Franz Stöber fellelhető metszetjegyzékében nem találtuk egyiket sem. A remekbe szabott kötés Josef Riedl(1747–1824) munkája. Riedl könyvkötő és kiadó 1781?–1824 között működött Bécsben, többször dolgozott együtt Franz X. Stöberrel és apjával. Aranyozott motívumokkal díszített gerincű félbőr-kötésben, a kötéstáblák szélein és élein körben vékony aranyozott díszítésű bőrcsíkkal, amelyek az éleken is aranyozott mintákkal díszítettek. A kötéstáblák közepe recézett kartonpapír. Körben aranymetszéssel. A kötéstáblák sarkai kopottak. A cérnafűzés meglazult, egy ív majdnem kijár. Számára készült ugyanolyan díszítésű, szélén bőrcsíkkal erősített tokban, a tok hátsó zárólemeze hiányzik. Talán egyedi példány. Nem tudjuk ki volt a megrendelő. Haránt alakú: 11,1×17 cm. Kartondobozban. 90.000,-

75

Kri_40.indd 75

2016. 11. 01. 21:04:15

147. Hóman Bálint (1885–1951) kéziratos és a kézirat géppel is leírt „Kérdések – feleletek” c. munkájának egy része + Hóman Bálint főigazgató autográf, aláírt levele Varjú Elemér igazgatónak, Bp., 1926, okt. 4-én. Tartalma: A Magyar Nemzeti Múzeum épületében folyó tatarozás miatt a fegyvertár anyagát helyezzék biztonságba. A Kérdések – feleletek c. kézirat összesen 41 (34,5×21,5 cm méretű), kéthasábos levél, 74 beírt oldal Hóman sk. írásával. A kéziratos rész sorrendbe téve, részletezve: 2. 4-9., 16-21. kérdés. Többféle tintával, helyenként ceruzával, többfajta papíron. A gépiratos rész sorrendbe téve, részletezve: 2., 5-7.9., 17-21. kérdés. 28 beírt oldal. Kéthasábos gépirat, a bal hasábban a Kérdés, a másikban a Felelet. A kézirattal ellentétben az egymásba helyezett kihajtható levelek folyamatosan olvasandók. A szövegek az MNM elvi és gyakorlati működésével, hiányosságaival foglalkozik, nagyon szerteágazó témákban. Részletes kifejtésük meghaladja lehetőségeinket. Belső használatra szóló, nem publikált tanulmány. Hóman Bálint (1885–1951) politikus, történész, egyetemi tanár, az MTA rendes tag ja, majd 1933 és 1945 között igazgatója. Az OSZK igazgatója, az MNM főigazgatója, 1932-1938 illetve 1939-1942 között Magyarország vallás- és közoktatási minisztere. Poss.: Varjú Elemér hagyatékából. Korabeli, keménytáblás félvászon irattartóban, hátul hiányos, sérült, javított papír felzettel. 36×23,5 cm. 180.000,-

148. Karinthy

Frigyes

(1887–1938)

író,

költő,

műfordító,

fekete tintával írt autográf sorai „Szeretem az erős hegyes paprikát és a demokráciát

Karinthy Frigyes”

ceruzával írt további soraival. nyomával.

149. Leszármazási tábla.

A lap alsó felén

Egy A5 lev. hely, év nélkül, hajtás 34.000,-

Nemes Németh Szokolay Kálmán cs(ászári) és kir(ályi)

tűzérfőhadnagy, pergamenre, kézzel írt, rajzolt és festett, ötgenerációs leszármazási táblázata. Felül 17 db részben színezett családi címerrel. Alul Dabasi Halász Zsigmond, Bernátfalvi és 76

Kri_40.indd 76

2016. 11. 01. 21:04:16

földvári Dr. Földváry László, Kolósi és cseleji Kolosy István és Okolinai Okolicsányi Károly hitelesítő aláírásával és négy db függő, fatokos pecséttel, kettőben gyűrűs pecséttel. 49×72 cm + alul zsinórral átfűzött 3 cm aplica. Tekerve. A tetején rézlemezre írt, 50.000,-

Szokolay feliratú, ónozott fémtokban.

150. Mikszáth Kálmán (1847–1910) saját kézzel írt képes-levelezőlapja, aláírásával. A címzett Bartóky József (1865– 1928) író, később

a földművelésügyi minisztérium ál-

lamtitkára, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság tagja. Feladva 1905. aug. 15-én Mohorán.

Tartalma: Várja barátját, de már

csak 20 napig, mert elutazik Czirkveniczára(!). Műanyag lev.lap tokban.

40.000,77

Kri_40.indd 77

2016. 11. 01. 21:04:19

151. Radnóti Miklós (1909–1944) költő, műfordító, autográf levele Rabinovszky Máriusznak és családjának. A költő és felesége Gyarmati Fanni „Fifi” aláírásával. „Drága Olgi és Mári, Marcsi és János, / nem tudjuk, mit is írhatnánk ma, valami hitelest s’ vigasztalót, / mást, – mint azt, hogy hisszük, hogy mind a két nemzedék tud / még sokat s’ szépet dolgozni, s hogy lesz még harmadik nemzedék is. / És nagyon sok szeretettel, barátsággal veletek vagyunk, / Radnóti Miklós és Fifi. / 1944 április 11.” Egy A4 lev. egy oldalán írva, hajtva.

Hozzátartozik: A levél eredeti borítékja, Radnóti sajátkezű címzésével és a bo-

ríték verzóján „Küldi Radnóti Miklós, V. Pozsonyi út 1. II. 3.” felirattal. A levél címzettjei – Radnóti barátai – „Mári” Rabinovszky Máriusz (1895–1953)

művészettörténész, a művé-

szettörténeti tudományok kandidátusa és „Olgi”, Rabinovszky felesége Szentpál Olga (18951968), koreográfus és táncművészeti pedagógus, a Színművészeti Főiskola tanára.

160.000,-

152. [Varjú Elemér] (1873–1945) művelődéstörténész, muzeológus, könyvtáros, művészettörténész. „A papirosok vízjegyeiről v. bélyegeiről”c. két és fél oldalas autográf előszóval bevezetett 159 saját kézzel rajzolt és feliratozott (tussal, tintával, ceruzával) Magyarországon fellelt vízjegy ábrája, 1339-től 1808-ig, dátum szerint rendezve. Mindegyik rajz külön papírlapon, legnagyobbrészt feltüntetve a lelőhelyet és az eredeti papiroson található helység nevét. A vízjegyek valószínűleg legnagyobb részét levélküldeményekről másolta, és a feladó helység nevét jelölte. A gyűjteményhez tartozik még egy vízjegyes merített papírdarab, és két levélen további rajzolt vízjegyek magyarázatokkal, és az eredeti kettészakadt karton, amelyben tartotta a gyűjteményt. A rajzok cca. 80 %-át a rendelkezésünkre álló, e témával foglalkozó magyar szakirodalomban nem találtuk (Varga Ferenc, Varga Nándor Lajos, Pelbárt Jenő). Poss.: Varjú Elemér hagyatékából. Modern, keményfedeles, kapcsos irattartóban, lefűzhető műanyag tasakokban. 22,4 cm.

60.000,-

78

Kri_40.indd 78

2016. 11. 01. 21:04:20

153. Weöres Sándor (1913–1989) költő, író, műfordító, irodalomtudós, Az ismeretlen kedveshez c. verse autográf kézirata, aláírásával. A vers nyomtatásban megjelent a Tiszatáj 2003. júniusi száma 71. oldalán. U.o. közlik a forrás kézirat másolatát is. Példányunk címe és szövege eltér az ott közölttől. Az ott olvasható eredeti cím: Kézdy Elzának, a szövegben pedig – a második versszak harmadik sorában – hajnal előtt helyett: hajnalban szerepel. Kézdy Elza hivatalos polgári neve Kézdi Erzsébet. Budapesten született 1909. március 29-én, Szegeden halt meg 1991. december 12-én. A vers valószínűleg 1947-ben keletkezett, és Weöres valamint Elza egy székesfehérvári találkozásához fűződik. Később Weöres a szöveget úgy szerkesztette be az Egybegyűjtött Írások anyagába, hogy az eredete teljesen homályba vesszen. (Lásd: Nagy L. János és Vörös László részletes tanulmányát a Tiszatáj említett számában.) Egy A5 lev. egy oldalán írva.

50.000,-

153.

154.

154. Weöres rikajancsi

Sándor

szerenádja

(1913–1989) c.

költő,

versének

író,

autográf

műfordító, kézirata,

irodalomtudós, aláírásával.

A

papMegje-

lent az Egybegyűjtött Írások, a Teremtés dícsérete c. részében (E.Í. 1. kötet 149.p.). Egy A5 lev. egy oldalán írva.

90.000,79

Kri_40.indd 79

2016. 11. 01. 21:04:24

155. Weöres Sándor (1913–1989) költő, író, műfordító, irodalomtudós fekete tintával írt „Édeske, mérhetetlenül szeretlek...” kezdetű, nyolc soros befejezetlen levele. A levélkezdet valószínűleg 1946-ban – még házasságkötésük előtt – íródott, Károlyi Amyhoz. A lap másik oldalán: szintén W. S. autográf, ceruzával írt, „Kék szeméből virrad rám fénylő szerelme” kezdetű versvázlat, sok javítással. Nyomtatásban egyiket sem találtam. Egy A3 lap összehajtva, közepe üres. Hozzátartozik: Weöres Sándor négy és fél oldalnyi autográf írásai, 4 db A4-es papíron. Az írások már házassága alatt keletkeztek és nagyon személyesek: Weöres szenvedését, hullámzó kedélyét dokumentálja, mely akkori „szerény” életkörülményei következménye. Károlyi Amy édesanyjánál laktak egy kis szobában, ahol éjjel írt, nappal aludt. Felesége fordított időrendben dolgozott – keresett pénzt – egyedül, mert férjét éppen elküldték az Akadémiai Könyvtárból. Hozzátartozik: Weöres Sándor ceruzarajza. Ajándékkönyv borítója. Aláírás: „Bókusnak Rókus 1955. aug. 5.” E lap verzóján: W. S. ceruzás kézírásával: (Wall. Picolom.) kezdetű német nyelvű szöveg. A sorok között helyenként magyar fordítás. Egy A4-es, szélein töredezett lap. Hozzátartozik: Károlyi Amy (1909–2003) golyóstollal írt „Szeretlek mint egy madarat” kezdetű 9 soros versvázlata. A vers a halott W. S.-hez íródott. A lap verzóján, Károlyi Amy Pihenő c. géppel írt, 12 soros verse található. Ismeretem szerint nyomtatásban egyik sem jelent meg. A versben említett fehér kalap története: Könyvhét, Vörösmarty tér. Forró napsütés. Gyurkovics Tibor fején fehér vászonkalap. Károlyi Amy: Hol vette? Ilyen kellene Sándornak, hogy ne ég jen a feje! Gyurkovics elszalad és pár perc múlva hozza az új vászonkalapot. Műanyag lefűzőkben. (7 db)

100.000,-

80

Kri_40.indd 80

2016. 11. 01. 21:04:27

KOTTA

156. Farkas Miska (máshol Miksa) (1829– 1890), cigányprímás, zeneszerző, zenekar igazgató „Bertha csárdás zongorára” c. szerzeménye. Győr, é.n. cca. 1860-70. között, Hennicke Rezső. Nyomt[atta] G. Wegelein Bécsben. 1 lev. (címlap) és [1]p., 3-5p., [3]p. A 3-5p. rézmetszetű kotta. A címlapon ellipszis alakú litográfia, alatta felirat: „Grof Nákóné és ciganyai”. A címlap teljes szövege: „Bertha csárdás zongorára - szerzé és Méltóságos GRÓF NÁKÓ KÁLMÁNNÉ szül. Gyertyánfy Bertha [sic] ő nagyságának örök hódolata jeléül mély tisztelettel ajánlja FARKAS MISKA a győri első nemzeti zenekar igazgatója.” „Hennicke Rezső sajátja Győrőtt.” Baloldalon alul Hennicke Rezső könyvárus kékszínű üzleti bélyegzője. Hennicke 1860ban nyitotta meg üzletét Győrben. A győri származású Farkas Miska, Bihari János (1764-1827, cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész) unokája, a kor neves prímása, többek között Klapka György Felső-tiszai hadtestében működött zenekarvezetőként. Farkas Miksa győri cigányprímás volt az első, aki a forradalom és szabadságharc után zenekarával Amerikát is bejárta. Az amerikai körútjuk valóságos diadalmenet volt. Nákó Kálmánné Gyertyánffy Berta (1822-1882) gazdag pesti örmény kereskedőcsaládból származott, a bécsi és a pesti arisztokrata körök kedvelt alakja, korának egyik legműveltebb asszonya, elismert zongorista, tehetséges festő volt. Zeneszerzéssel is foglalkozott. Szalonját kitűnő festők, zeneszerzők, köztük Wagner és Liszt Ferenc is látogatták. Festészetet a bécsi Friedrich von Amerlingtől tanult (Gyertyánffy Bertáról 1855-ben festett képét a Szépművészeti Múzeum őrzi). 1906-ban mintegy kétszáz művéből kiállítást rendeztek az Iparművészeti Múzeumban. Erről a kiállításról könyv is meg jelent: „Gróf Nákó Kálmánné festményeinek kiállítása az Országos Iparművészeti Múzeumban” (Bp., 1906, Iparművészeti Múzeum, Franklin-Társulat ny.). 1842-ben ment férjhez a nagyszentmiklósi Nákó Kálmán grófhoz. 1860-ban egy jótékonysági estélyről, ahol többek között fellépett Jókai Mór, Orczy Tekla, Batthyány Ilona és Hecke-nast Gusztávné, ezt írta a korabeli Divatcsarnok c. lap: „... Ezt követte az est egyik legnagyobb izgalommal várt műsorszáma, a magyar csárdások királynéjának, gróf Nákó Kálmánné Gyertyánffy Bertának a zongorajátéka. ...” Nákónéről három fotót ismerünk és két litográfiát a korabeli újságokból. A litográfiák az egyik fotó után készültek. Ezen a kottán látható litográfiát sehol nem találtuk, feltehetően a bécsi G. Wegelein nyomdájában készült. A „Hennicke Rezső sajátja Győrött” alapján feltételezzük, hogy ő volt a megrendelő és egyedüli árusítója a kottának. Jó minőségű kartonpapíron, jó állapotban. (A felhasznált adatokat több tanulmányból gyűjtöttük ki.) Nagyon ritka magyar kultúrtörténeti dokumentum, semmilyen forrásban nem találtuk! Egyetlen kiadás. Nagyméretű műanyag lefűzőben. A kotta mérete 34×26 cm.

40.000,81

Kri_40.indd 81

2016. 11. 01. 21:04:28

157. (Kultsár István): Krónika. A’ mohátsi veszedelemtől a’ bétsi békülésíg Magyar országban, Erdélyben, Havasalföldön, és Moldovában történt dolgokról. (I. Magyar Történetek Gyüjteménye. II. Eredeti Történetírók.) Pesten, 1805, Trattner. 135,[1]p. Korabeli, aranyozott 30.000,-

és bordázott gerincű félbőr-kötésben. 20,8 cm.

158. Kunits [Kunics] Ferencz: Sedecziás. Keserves Játék: Mellyet Magyar Nyelven szerzett – –. Kassán, 1753, Akadémiai betűkkel. 88p. Bibliai témájú iskoladráma, – a megvakított, fiaitól meg fosztott Sedecziás története – Giovanni Granelli (1703-1770) olasz eredetije alapján Kunics Ferenc (1697-1763) jezsuita tanár fordításában. Az első magyar nyelvű iskoladráma.

Korabeli félpergamen-kötésben. Körülvágatlan.

Nagyon ritka könyv, árverésen még nem szerepelt.

18,6 cm. 100.000,-

159. [La Fontaine, Jean de]: Fáon és Hersze. Lafontainból. [Ford.]: B[ozóki]. I[stván]. Szép-Halom, 1803, ny.n., 39p. La Fontaine forrása Pausanias volt. Fűzve, korabeli szürke papírborítóban. 19,6 cm. György: 147. Nagyon ritka. 40.000,-

160. Madách Imre: Az ember tragédiája. Drámai költemény. Első kiadás. Pest, 1861 [1862], Emich Gusztáv (ny.). [2], 218p. A magyar drámairodalom egyik leg jelentősebb darabjának első kiadása. A szerző Szontágh Pál javaslatára küldte el a mű kéziratát Arany Jánosnak elbírálásra, aki az első szín elolvasása után félretette azt. Később Jámbor Pál közbenjárására mégis végigolvasta, és felajánlotta segítségét Madáchnak, aki örömmel fogadta ezt. A Kisfaludy Társaság 1861. október 31-i ülésén Arany maga mutatta be a művet, és részleteket olvasott fel a drámai költeményből (később a sajtó alá rendezést is magára vállalta). A kötet – a Társaság támogatásával – 1861-es évszámmal, de valójában 1862. január 16-án hagyta el a nyomdát. A példányszám ismeretlen. A „második, tetemesen javított” kiadás 1863-ban a Szász Károly által javasolt módosításokkal látott napvilágot. Ez a – Madách életében kiadott utolsó – változat szolgál alapjául, azóta is minden későbbi közlésnek. (Közp. 115./41.) Néhány levél enyhén foltos. Korabeli, vaknyomásos, aranyozott gerincű vászonkötésben, márványozott lapszélekkel. 17,9 cm. Kartontokban. Szüry: 2872.; Blaskó: 1. Jó példány.

120.000,-

82

Kri_40.indd 82

2016. 11. 01. 21:04:30

161. Molnár Jánosnak Jesus Társasága szerzetes papjának a régi jeles épületekről kilentz könyvei. Nagyszombat, 1760, Az Akademiai betökkel. XXVIII, [2], 650,[14]p., 11t. (kihajtható rézmetszetek). Molnár János (1728–1804) nagyszombati jezsuita tanár első munkája, egyben az első magyar nyelvű művészettörténeti mű is. Az ókori műalkotásokat, építészeti emlékeket ismerteti időmértékes verselésben. A mű nem csupán építészet-, jóval inkább művelődéstörténeti összefoglalás, amelyben a Biblia és ókori szerzők leírásainak felhasználásával mutatja be a régi, nevezetes építészeti alkotásokat: Noé bárkáját, Bábel tornyát, az egyiptomi piramisokat, a Circus Maximust vagy a Rhodoszi kolosszust. Ezenkívül a kor és az illető nép általános kultúrájáról is képet ad: ismerteti a nyelveket és szokásokat is. Molnár hatása, talán a magyar nyelvért folytatott küzdelmekben a legnagyobb. A Régi Jeles Épületekről című műve hatására kezdte meg Révai Miklós agitációs munkáját a magyar nyelvű tudomány művelése mellett. A 322-323. lapokon foltokkal. Korabeli, bordázott és aranyozott gerincű bőrkötésben. Gerince alul kicsit kopott. Márványmintás lapszélekkel. 23,5 cm. Jó példány.

100.000,-

NYELVÉSZET

162. (Báróczi Sándor): A védelmeztetett magyar nyelv. Vagyis a’ Deákság mennyire szükségesvoltárólvaló Kettős-Beszélgetés. Bétsben, 1790, Hummel Dávid.

83p.

A magyar nyelv védelmé-

ben született röpirat a magyar felvilágosodás egyik fontos darabja. 1789-ben, amikor II. József germanizáló törekvései a nyelv ügyét az érdeklődés középpontjába emelték, a „Hadi és más nevezetes történetek” című bécsi magyar újság szerkesztői, Görög és Kerekes pályázatot hirdettek a magyar és latin nyelv szükséges voltáról szóló értekezésre. Az egyik pályázó a latin nyelv uralmának helyreállítását sürgette. Erre a névtelen pályamunkára felelt Báróczi e párbeszédes formában megírt művével. Munkája többé nem jelent meg. Kazinczy Ferenc, amikor 1814-ben kiadta Báróczi összegyűjtött irodalmi műveit, az utolsó, 8. kötet végére apró betűkkel odanyomtatta: „A védelmeztetett magyar nyelv a cenzúra tilalma miatt elmaradt.” Széchenyi István 1835-ben, a Hunniá-ban a latin nyelv korabeli magyarhoni szerepén, nemzetünket sorvasztó ártalmasságán gondolkodva, így ismétli a cenzúra figyelmét felkeltő „nálunk nélkül végeznek rólunk”, merész Báróczi gondolatot: „Semmit rólunk nálunk nélkül.” Fűzve, kiadói papírborítóban. 20,1 cm. Szüry: 358.

65.000,-

163. Jutalom feleletek a’ magyar nyelvről, a’ Magyar Nemzeti Museum 1815. 1816. 1817. esztendei kérdéseire. Kiadta Horvát István. I-II. kötet. Pesten, 1821, Trattner János Tamás Marczibányi István 1815-ben kelt

végrendeletében ötvenezer forintot hagyott az Akadémia megalapítására azzal a kikötéssel,

F

ny. [8], 340,[6]p.; [2], 69,[3], IV, (5)–130, 59, 103,[2]p.

83

Kri_40.indd 83

2016. 11. 01. 21:04:31

hogy az Akadémia létrehozásáig az alapítvány kamataiból a Nemzeti Múzeum évenként egy-egy pályakérdést tűzzön ki a magyar nyelvtudomány és nyelvművelés témájából. A védnök József nádor, elnökei Teleki László, Podmaniczky József, Cziráky Antal, Mailáth György voltak, az ügyintézést Horváth István végezte. Az első pályázat kihirdetése 1815-ben lett volna esedékes. Mivel azonban az említett művek jutalmazására, az ünnepélyes díjkiosztásra először csak 1817. november 23-án került sor, ekkor hirdették ki – a bíráló bizottságnak a nádor által kinevezett elnöke, gróf Teleki László javaslatára – visszamenőleg egyszerre a három évre szóló pályakérdéseket. A pályázat a korszak két leg jelentősebb nyelvbölcseleti munkáját hívta életre: az egyik a nyertes munka, Teleki Józsefé, a másik pedig Verseghy műve. A Teleki pályamunka az 1816-os kiírásra született, amely így szólt: „Minő tudományos rendszabások szerént kellene és lehetne új szavakkal és szólásmódokkal a magyar nyelvet bővítení a különbféle tudományokra és mesterségekre nézve?” Teleki higgadt, alapos, a nyelvújítást támogató dolgozatát a nyelvújítási harc lezárásaként emlegetik. Méltatói szerint jelentősége abban rejlik, hogy nyelvtudományi alapokra fektetve, a külföldi idevágó szakirodalmat bekapcsolva és a hazai előzményeket értékesítve rendszeres, összefoglaló előadásban alkotta meg a nyelvújítás elméletét. Magas színvonalon megírt munkája világosan láttatja a szélsőségek között követendő utat, lényegét tekintve abban a felfogásban, amelyet értekezésében Kazinczy kifejezésre juttatott. Érdekes adalék, hogy az 1817-ben kiírt pályázat nyertes műve is Teleki nevéhez fűződik (Egy Tökélletes Magyar Szótár Elrendeltetése, Készítése módja). Az első kötet – Teleki műve mellett – Pálóczi Horváth Ádám pályamunkáját tartalmazza. A második kötetben a nyertes másik tanulmányán kívül Kolmár József, Georch Illés és Gáti István egy-egy felelete olvasható. (Közp. 119./56.) Korabeli, egységes, kopottas gerincű, félbőr-kötésben. 20,8 cm. (2 db) Szüry: 2321.

40.000,-

164. Kunoss Endre: Szófüzér, vagyis a’ tudomány, müvészség, társalkodás és költészet újonnan alkotott, fölélesztett vagy idomított szavainak jegyzéke.

Az eddigi szótárak helyesitéséül ’s pótléká-

ul, hasonértelmü magyar és német-latin kifejezésekkel megvilágosítva, gyüjté Kunoss Endre. Második javított ’s 750 szóval bővült kiadat. Kassán, 1835. Werfer Károly ny. XII, 91,[5]p. Ritka nyelvújítási munka, első kiadása egy évvel megelőzte a szerző másik, közismertebb, hasonló témájú művének (Gyalulat) kiadását. Fűzve, kiadói, feliratos papírborítóban. (A borító hátsó része pótolt.) 17,4 cm. Nagyon ritka. 20.000,-

84

Kri_40.indd 84

2016. 11. 01. 21:04:33

165. Pereszlényi, Paulus [Pál]: Grammatica lingvae ungaricae. [Második kiadás.] [Nagyszombat] Tyrnaviæ, 1702, J. A. Hörmann. [2], 166p. A szerző (1631–1689) Jézus-társasági áldozópap és tanár, nyelvészeti író. 1660-ban mint hitszónok Nagyszombatban a zsidó nyelvet és az ószövetségi Szentírást is magyarázta. E műve a második, teljes mondattant is tartalmazó magyar nyelvtanunk, amely azonban elsőként rögzíti nyelvünk számos részjelenségét, addig feltáratlan nyelvtani, stilisztikai sajátosságát. Először 1682-ben jelent meg, felhasználva Emmanuel Alvarez és Szenczi Molnár Albert tanulmányait, valamint a bibliafordító Káldy grammatikáját is. Munkájának célja a magyar nyelv tanítását elősegítő nyelvtankönyv megalkotása volt, szerkezetében az európai tankönyvek, kézikönyvek felépítését követte. Példáit főként Pázmány Péter és Káldy György írásaiból meríti. A kötet négy részből áll, a főnév, az ige, a névmás és mondattan kérdését dolgozza fel. A korábbi grammatikákhoz képest morfológiai elemzései jelentik a legnagyobb előrelépést. Pereszlényi műve hosszú időre a katolikus helyesírás irányadó könyve lett. (Alex. 2./125.) Poss.: Pál Ferenc ex librisével. Korabeli, restaurált, vaknyomással díszített bőrkötésben. 15,7 cm. RMK II.: 2128. Szép példány. Ritka. 60.000,-

166. Simai Kristóf: Vég tagokra szedetett Szó-Tár, melly a’ magyar nyelvben elő-fordúló szavakat deákul ki-fejezve, az A.B.C.nek szokott rendi szerént elő-adja. Szerzette – –. Első rész. + Tóldalék, a’ vég-tagokra szedett szó-tárnak első részéhez. Hozzákötve: Vég tagokra szedetett Szó-Tár, melly a’ magyar nyelvben elő-fordúló igéket deákul ki-fejezve, az A.B.C.-nek szokott rendi szerént elő-adja. – –. Második rész. + Tóldalék, a’ vég-tagokra szedett szó-tárnak második részéhez. Budán, 1809–1810, A’ magyar Királyi Universitas’ betűivel. 1 lev., 8p.

Teljes példány.

[4], 228, 24p.; 158p.,

A szerző (1742–1833) piaris-

ta szerzetes, író, szótáríró, nyelvész, az MTA levelező tag ja. Az 1790-es évek derekától foglalkozott szótárírással. Összegyűjtötte a 18. századi népies színezetű irodalmi nyelv szókincsét, valamint a rokon táj- és régi szavakat. Szakácskönyvet és víg játékokat is írt. Néhány korabeli lapszéli bejegyzéssel. Jó példány.

Korabeli, gerincénél restaurált félvászon-kötésben. 26,2 cm.

Nagyon ritka, ismeretem szerint árverésen még nem szerepelt.

80.000,-

167. [Somogyi Gedeon]: Mondolat. Sok bővitményekkel, és eggy kiegészített újjszótárral eggyütt. Angyalbőrbe kötve, eggy Tünet-forint. Első kiadás. Dicshalom [Veszprém], 1813, Nyomda nélkül. XIII,[1], 102,[4]p. A magyar nyelvújítási viták egyik leg fontosabb darabja, a nyelvújítás anti-szótára. Kazinczy és általában a neológusok, a nyelvújítás ellen írt gúnyirata, amelyet Somogyi Gedeon (nyelvész, levéltáros)

85

Kri_40.indd 85

F

szerkesztett és adott ki 1813-ban, Veszprémben. A hamis nyomdahelyként meg jelölt

2016. 11. 01. 21:04:35

Dicshalom, utalás Széphalomra, Kazinczy lakóhelyére. Kazinczy nem akart válaszolni; Kölcsey és Szemere válaszolt helyette: Felelet a Mondolatra címmel, Somogyiéhoz hasonló modorban. A vita hatására Somogyi a mai napig a maradiság, az ortológia megtestesítőjeként él a köztudatban, pedig művelt, irodalomkedvelő ember, a mérsékelt nyelvújítás híve volt. A mai olvasó meglepődhet azon, hogy a Mondolat által gúnyolt szavak között az alak, arány, diadal, esemény, érzelem, henger, kórház, kör, részvét, társadalom, ügyész, vigasz..., stb. szavak is szerepelnek. Példányunkból a gunyoros címképmetszet hiányzik. Korabeli, festett kartonkötésben, festett lapszélekkel. A kötéstábla verzóján korabeli tulajdonosi bejegyzésekkel. 15,1 cm. Szüry: 3307. 50.000,-

168. [Verseghy Ferenc]:  Magyar ortografía, avagy Írástudomány, mellyben a’ Magyar betűknek helyes kimondása, és írása taníttatik. Bevezetés gyanánt a’ Magyar Nyelvtudományra. A’ Nemzeti Oskolák számára. Második kiadás. Budánn, 1817, Magyar Királyi Universitás. [4], 42p. Első kiadása egy évvel korábban jelent meg. Korabeli festett kartonkötésben. 18,1 cm. Nagyon ritka, árverésen még egyik kiadása sem szerepelt.

44.000,-

169. Verseghy Ferenc: A’ tiszta magyarság, avvagy a’ csínos magyar beszédre és helyes írásra vezérlő értekezések. Követi ezeket a’ Cadentiák’ Lajstroma, mellynek hasznát a’ filologusok és a’ poéták eggyaránt vehetik. Első kiadás. Pest, 1805, Eggenberger. (Patzkó ny.) [8], 175,[2]p. Verseghy nyelvészeti munkái közül, melyek késői életművének leg javát jelentik, A’ tiszta magyarság a leg fontosabb írása. Mint nyelvtudósnak, komoly vitája volt a felvilágosodás másik nagy nyelvtudósával, Révai Miklóssal. Akkor Verseghy a közvélemény szemében alulmaradt. Mára ez meg fordult. Művében kifejti, hogy a nyelvet nem készen kapták az emberek isteni ajándékként, hanem maguk formálták azt legnagyobb közös kincsünkké, az emberi tudás nélkülözhetetlen hordozójává, gondolataink kifejezésének leg fontosabb eszközévé, minden emberi együttműködés alapjává. Verseghy életművében a leíró nyelvészet kezdeteit tarthatjuk számon. Régi gyűjteményi bélyegzéssel. Korabeli, kopottas kartonkötésben. Körülvágatlan. 20,5 cm. Szüry: 5023.

30.000,-

170. Petőfi Sándor: János vitéz. Második olcsóbb kiadás. (Budán), 1846, Vahot Imre. (M. Kir. Egyetem ny.). [4], IV, 5-113p. A legritkább magyar irodalmi első kiadások egyikének, még ritkább kiadásváltozata. Petőfi 1844 őszén kezdte el írni Kukorica Jancsi történetét, de csak Jancsi hazatértéig, Iluska sírjának meglátogatásáig készítette el. Barátai, elsősorban Vörösmarty Mihály biztatására folytatta a történetet és változtatta meg a címét végleges 86

Kri_40.indd 86

2016. 11. 01. 21:04:38

formájára. A nagyközönség előtt még szinte ismeretlen költő eleinte nem talált kiadót, nem láttak benne üzleti lehetőséget. Végül Vahot vállalta a kötet meg jelentetését és előszót is írt hozzá. A mű 1845. március 6-án jelent meg és rövid időn belül országos hírnevet szerzett írójának. A kiadó, a kinyomtatott 1000 példány megmaradt részét a következő évben új címlappal ellátva, mint második, olcsóbb kiadást hozta forgalomba. Így gyakorlatilag ezek is – a címlap kivételével – első kiadások. Későbbi, bordázott gerincű félbőr-kötésben. 17,1 cm. Kartontokban. Kiváló példány.

380.000,-

171. Pilinszky János: Harmadnapon. Versek. (Debrecen), 1959, Szépirodalmi. (Alföldi ny.). 1t. (címkép), 112,[3]p. A kötet nagyobb része első kiadás. Dedikált: „Molnár Jánosnak igaz szeretettel és kortársi emlékezéssel Pilinszky János”. A borító Pap Klára munkája. Kiadói félvászon-kötésben, eredeti védőborítóban. 19 cm.

26.000,-



POZSONY

172. Ortvay Tivadar: Pozsony város története. Kiadja a Pozsonyi Első Takarékpénztár. I–IV. kötet. [Hét kötetbe kötve. Teljes, több nem jelent meg.] Első kötet: A legrégibb időktől az Árpádházi királyok kihalásáig. A szöveg közé nyomott 37 rajzzal és egy oklevél-hasonmással, valamint a szöveghez mellékelt 7 táblával. Második kötet, első rész: A város középkori topográfiája, 1300–1526. A szöveg közé nyomott 54 rajzzal, valamint a szöveghez mellékelt 4 táblával. Második kötet, második rész: A város középkori jogszervezete, 1300–1526. A szöveg közé nyomott 29 rajzzal, valamint a szöveghez mellékelt 5 táblával. Második kötet, harmadik rész: A város középkori háztartása, 1300–1526. A szöveg közé nyomott 7 rajzzal, valamint a szöveghez mellékelt 4 táblával. Második kötet, negyedik rész: A városlakósság családi, anyagi, értelmi és valláserkölcsi élete, 1300–1526. Harmadik kötet: Mellékletek Pozsony 1300–1526. évi történetéhez. A szöveg közé nyomott 64 rajzzal és hasonmással, valamint a szöveghez mellékelt 14 táblával. Negyedik kötet, első rész: A város politikai szereplése a XVI. század első felében, a mohácsi vésztől I. Ferdinánd király haláláig, 1327–1564.

Pozsony, 1892–1912, Stampfel Károly –

(Stampfel, Eder és Társai Könyvnyomtató Intézete – Eder István könyvnyomdája).

XX,

384p., 4t. (ebből egy színes kőnyomat, 3 kétlapos), 3 térkép (ebből egy kétlapos), 1 feliratozott hártyapapír; XVI,

451,[1]p., 4t. (kétlapos); XVI, 528p., 5t. (kihajtható hasonmás),

F

1 feliratozott hártyapapír; 1t. (Pozsony látképe), XVI, 412, [4]p., 2t. (ebből 1 kihajtható, egy 87

Kri_40.indd 87

2016. 11. 01. 21:04:39

kétlapos), 1 térkép (kihajtható); XV,[1], 515,[1]p.; XV,[1], 456p., 13t. (kétlapos, ebből 7 hasonmás), 1 térkép (kétlapos); XV,[1], 446,[2]p.

A monumentális munka 1564-ig tárgyalja

a város történetét. A folytatás – a szerző 1916-ban bekövetkezett halála után – kéziratban maradt, nyomtatásban nem jelent meg.

Egységes, korabeli anyagból készült, vaknyomás-

sal díszített, bordázott gerincű félbőr-kötésben. 25 cm. (7 db) Szép példány.

80.000,-

173. Pozsony. Rézmetszet. Cím a látkép fölött középen: Pres burg. (a címet a torony elválasztja). A látkép fölött I. Lipót koronázását ábrázoló kép. A lap címe a kép fölött: „Deutliche Vorstellung ... Leopold Ignatus ... den 16. Juny im Jahr 1655 ... gekronet Worden.” Megjelent: Merian, Mattheus: Theatrum Europaeum. (Frankfurt a.M., 1655.) A teljes kép mérete: 24,8×26,4 cm. Lapméret: 34×37,5 cm. Paszpartuban. Szalai: Pozsony 1655/2.

173. 174. Pozsony. Rézmetszet.

60.000,-

174. Cím a látkép fölött középen: Presburg.

Részletkép emlékla-

pon. A látkép fölött koronázási jelenet. Megjelent Wagner Johann: Delineatio Provinciarum Pannoniae... (Augsburg, 1684.) J. Koppmayer rézmetszete. Az egész metszet 17×25,3 cm. Lapméret: 28×35 cm. A lap Martin Zimmermann 1655. évi röplapján megjelent metszet lemezéről 60.000,-

készült. Paszpartuban. Szalai: Pozsony 1684/4.

175. A pozsonyi ág. hitv. ev. egyházközség története. I-II. rész (kötet). I. rész: Schrödl József: Az egyházközség külső alakulása. II. rész: Schmidt K. J. – Markusovszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: Az egyházközség belső élete és intézményei. Pozsony, 1906, Ág. hitv. ev. egyházközség. (Wigand F. K. ny.).

1t. (kétlapos), XIII, [3], 510p.;

VI, [2], 482p. Egészoldalas és szövegközti képekkel, arcképekkel. Az eredeti papír borítófedelek belekötve. Bordázott gerincű, egységes félbőr-kötésben. 26,3 cm. (2 db) Ritka, az utóbbi évtizedekben mindössze egy példánya szerepelt árverésen. Szép példány.

24.000,-

88

Kri_40.indd 88

2016. 11. 01. 21:04:40

176. Radnóti Miklós: Járkálj csak, halálraitélt! Versek. Első kiadás. Bp., 1936, Nyugat. (Dr. Antos és Társa Könyvnyomda). 45,[3]p. Fűzve, kiadói papírborítóban. Körülvágatlan példány. 20,6 cm. Nagy: 8.

30.000,-

RÉGI MAGYAR, vagy MAGYAR VONATKOZÁSÚ KÖNYVEK

177. (Apáczai Csere) Apatzai Tsere János: Magyar encyclopædia. Az az, Minden Igaz Es Hasznos Böltseségnek szep rendbe foglalása es Magyar nyelven világra botsátása – – által. Ultrajecti [Utrecht], 1653 [1655], Ex Officina Joannis a Waesberge. [40], 487p. A magyar tudománytörténet egyik mérföldkövének számító, a kor teljes tudományosságát magyar nyelven összefoglaló munka első kiadása, Apáczai fő műve. Méltatói kiemelik a kor haladó szellemi irányzatait egységbe foglaló, korszerű gondolkodásmódját, hangsúlyosan természettudományos jellegét, valamint a magyar tudományos szókincs megalkotásában betöltött úttörő szerepét. A szerző 1648-ban Geleji Katona István ösztöndíjával több holland egyetemen tanult, majd Utrechtben teológiai doktori fokozatot szerzett. 1653 nyarának végén Csulai György református püspök korábbi hívására hazatért és Gyulafehérváron kezdett tanítani. Reformelképzelései miatt elbocsátották és II. Rákóczi Györgynél is kegyvesztett lett. Lórántffy Zsuzsanna és Bethlen János közbenjárására azonban 1656-ban a fejedelem kinevezte a kolozsvári iskola vezetőjévé. Az Enciklopédia alapötlete Bisterfeldtől származik, akinek Apáczai tanítványa volt Gyulafehérváron. Eszerint a Biblia magyarázatát csak a tudományok teljes körű ismerete teszi lehetővé. A mű mintájául Alsted 1630-ban napvilágot látott enciklopédiája szolgált, forrásai között pedig a kor legkiválóbb szerzőinek (Descartes, Petrus Ramus, Scribonius, Henricus Regius, Dudleius Fennerus és Amesius) munkáit találjuk. Eredetileg 12 fejezetből állt volna, de az utolsó - a retorikai - nem készült el. A szakirodalomban a mű előzményeként emlegetik a még Hollandiában írt, de 1654-ben Gyulafehérváron meg jelent Magyar Grammatikácskát, amelyben Apáczai kísérletet tett egy filozófiai ágazat magyar szaknyelvének megteremtésére. Az Enciklopédia első nyolc része még Utrechtben került nyomdába, az utolsó három fejezet azonban már Erdélyben született, és innen küldte ki azokat Apáczai. Ez az oka, hogy távollétében igen sok sajtóhiba és lapszámtévesztés került a kötetbe. A nyomtatvány három részből áll: az első maga az Enciklopédia szövege, ezt követi önálló címlappal, de folyamatos lap- és ívszámozással - az 1653 novemberében, a gyulafehérvári kollégiumban elmondott beszéd „Oratio de studio sapientiae” címmel, végül Apáczai négy latin nyelvű levele zárja a kötetet. (Közp. 98./2.) Címlapján egy régebbi tulajdonos átfirkált nevével. Korabeli, gerincén aranyozott bőrkötésben. 13,5 cm. RMNy 1.: 2617., RMK I.: 876., RMK III.: 1941. Szép példány.

1.000.000,-

178. Boethius, Christoph: Ruhm-Belorberter Triumph-leuchtender Kriegs-Helm… 1-2. kötet + Anhang; Oder Beschreibung…Halb-Insel Morea… 1-2. rész. (A két Anhang rész az első

F

kötet címlapja szerint a könyvvel együtt jelent meg). A négy rész egybekötve. Első kiadás.

89

Kri_40.indd 89

2016. 11. 01. 21:04:42

Nürnberg, 1686, J. Ch. Lochner. Első kötet: Ruhm-Belorberter Triumph-leuchtender KriegsHelm Dero Röm. Käiserl. auch zu Hungarn...Türckischen Tulband....Nebst…einem doppelten Anhange von der Halb-Insel Morea: ans Licht gesetzet von Christophoro Boethio. Wobey auch viel Kupfer/ führnehmer Herren Conterfeyte und Wappen/ zu schauen. Nürnberg In Verlegung Johann Christoff Lochners/ 1686. (Az impresszum megvágott. A lent említett hallei kiadás ugyanilyen címlapja szerint rekonstruálható). 1 lev., (kétszínű címlap), [4]p, 1t. (címképmetszet), 344p, [16]p. (regiszter), 14t. metszet (9 arckép, 5 kihajtható csatakép). 1t. csatakép (Verewitiza) a 2. kötetbe való. Második kötet: Des Ruhm-Belorberten und Triumph-leuchtenden Kriegs-Helms Dero Röm. Käiserl. Majestät… den Mahomatischen Tulband Andrer Theil. Darinn Die KriegsZüge…im Jahr 1685. und 1686. bis auf …Eroberung der Königlich-Ungarischen Haupt-Stadt Ofen…von Christophoro Boethio. Nürnberg/ In Verlegung Johannn Christoff Lochners/ Im Jahr Christi 1686. 1 lev.(címlap), 418 (helyesen 448)p., [16]p. (regiszter), 32t. metszet (18 arckép, 14 kihajtható csata- lát-, ill. városkép). 1t. ostromkép (kis Calamata) az Anhang 2. részébe való. Anhang 1. rész: Anhang; Oder Beschreibung…Halb-Insel Morea… 1 lev. (címlap), 3-48p. Anhang 2. rész: Beschreibung/ Der acht Provinzien…Halb-Insul Morea. Der andere Theil… 1 lev. (címlap), [3]–47p., [8]p. (regiszter), 6t. metszet (2 kihajtható városkép, 1 kihajtható ostromkép, 3 kis városkép). A kötetben a címképpel együtt összesen 53 rézmetszettel vagy rézmetszet+rézkarccal. Tiszta, szép nyomatok. Egy részüket nagy valószínűséggel Johann Anzelt (1654–1692) német rézmetsző készítette. A nem arcképet ábrázoló, változó méretű metszetek között 8 magyar városkép van. Esztergom (2×), Eszék, Eperjes, Karánsebes, Szeged (eze90

Kri_40.indd 90

2016. 11. 01. 21:04:45

ket Szalai a meg felelő helyeken ismerteti) és Buda (2×). Egy nagyméretű (32×40 cm) Budaostromkép (Rózsa II.: 154/b). A kisebb Buda metszet címszalagszövege már 1686-ban kétféle változatban jelent meg, az ábrázolás változtatása nélkül (Rózsa II.: 105/b). Rózsa szerint a kétféle felirat nem egy időben jelent meg, ám példányunkban más a felirat, mint a halleiben). A hallei Universitäts-und Landbibliothek Sachsen-Aanhalt ugyanekkora terjedelmű digitalizált példányával jelen mű lapról-lapra megegyezik, csupán a könyv végéről két, a tartalmat nem érintő levél hiányzik: 1 lev. Erinnerung és 1 lev. metszetjegyzék. (Másolatuk a könyvbe helyezve.) A metszetjegyzék szerint a metszetállomány teljes, hiánytalan. (Megjegyezzük, hogy a hallei példány 8 szöveges lapjának egyharmad része hiányzik). Több helyen lapszámtévesztés, kézírással kijavítva. A szöveges lapok kb. egyharmada enyhén foxingfoltos, néhány lapon halvány vízfoltok. A könyv az oszmán birodalom európai terjeszkedését 1395-től, a törökökkel vívott csatározásokat, európai jelenlétüket, és végül Buda 1686-os visszafoglalását írja le. Több kiadást megért, a kor egyik – török háborúkról szóló – alapvető művének számított. A mű 6 kötetben teljes, a további 4 kötet ennek a kiadásnak későbbi kiegészítése, kibővítése. (Apponyi: 2241. A két utolsó lapot nem ismeri, és metszetállománya hiányos.) Korabeli, később javított, kissé kopottas félbőr-gerincű pergamenkötésben, gerincén aranyozott címkével, egy levakart másik címke felett. Csatjai hiányoznak. Körben színezett lapszélekkel, jól lapozható stabil fűzéssel. Kivételesen ritka, (majdnem) teljes példánya az első két kötetnek. 20,4 cm.

550.000,-

179. Comeni(us), Joh(annes) Amos: Orbis Sensualium Pictus Trilinguis. Hoc est: Omnium fundamentalium in mundo rerum, & in vita actionum, Pictura & Nomenclatura. Latina, Germanica & Hungarica, cum Titulorum juxtà atq; vocabulorum indice.

Die sichtbare Welt in dreyen

sprachen. Das ist: Aller Vornehmsten Welt-Dinge, und Lebens-Verrichtungen, Vorbildung, und Lateinische, Deutsche, und Ungarische Benamung. Sampt einem Tittel- und Wörter-Register.

A’ Láthato Világ háromféle nyelven. az az: Minden derekassab ez világon

lévö dolgoknak és ez életben való cselekedeteknek le-ábrázolása és Deák, Német, és Magyar meg-nevezése, A’ fellyül való irásoknak és szóknak laystromával. [Lőcse] Leutschoviae, 1685, Typis Samuelis Brewer. [14], 304 [helyesen 315], [169]p. Első lőcsei kiadás. Ez a híres mű 4. magyar, 42. latin, és 31. német nyelvű kiadása. Minden háromnyelvű szövegoldal verzóján fél oldalas fametszetű illusztráció, amelyeket Bubenka Jónás készített. A mű a neveléstörténet egyik fontos fordulópontja. Lényegében a Janua anyagának képekkel illusztrált, a kisebb gyermekek igényeihez igazított változata. Egyúttal az egyik első, képekkel ellátott tankönyv, amelyik úttörő módon a szemléltetést és a reális meg figyelést helyezi előtérbe. Sokoldalú és enciklopédikus ismereteket kíván nyújtani diákjainak, nagy hangsúlyt fektetett a gyakorlati élet és a természettudományos ismeretek bemutatására. A világ dolgait tematikus rendben közli, a tárgyalt kérdéskör háromnyelvű megnevezése alatt látható annak fametszetes szemléltető áb91

Kri_40.indd 91

2016. 11. 01. 21:04:46

rázolása, ezt követik a képre és a témára vonatkozó szavak és mondatok. A logikus rendben felsorakoztatott témakörök és azok összefüggéseinek bemutatása a tudományos gondolkodás kialakulását is segítik. A kötetet a tematikus részben előforduló szavak jegyzéke zárja. Népszerűségét mutatja, hogy 24 nyelvre fordították le, maga Comenius is fontosnak tartotta az anyanyelvű oktatást. Jelentős szerepet játszott a magyar nyelvűség általánossá válásában is. A munkát a jeles pedagógus magyarországi tartózkodása alatt írta. A csak néhány levelet tartalmazó latin nyelvű próbanyomata 1653-ban jelent meg Patakon. Teljes kiadása végül 1658ban Nürnbergben látott napvilágot, az addigra elkészült német fordítással együtt. Első magyar nyelvű változatot is tartalmazó kiadása is ott jelent meg 1669-ben. Magyarországon először 1684-ben nyomtatták ki Szebenben, de képek nélkül. Példányunk az első hazai, a könyv lényegét alkotó illusztrációkkal ellátott kiadásából való. A fametszeteket a lőcsei Jonas Bubenka készítette, még 1679-ben. Feltehetően Brewer már ekkor tervezete az Orbis pictus kiadását, úgy tűnik azonban ez végül nem valósult meg. A kötet meg jelentetése számára nyilván üzleti sikerrel kecsegtetett, hiszen Lőcse környékén mind a három nyelvű szöveg érdeklődésre tarthatott számot. Kiadása az 1669. évi nürnbergit követi. A szakirodalom két változatát említi, azonban a variánsokat nem különíti el pontosan. Ugyanebben az évben látott napvilágot Lőcsén az első cseh nyelvvel is kiegészült négynyelvű kötet. A mű korszerűségét bizonyítja, hogy egészen a XIX. század végéig használták, az alapvető oktatásban két évszázadon át kifejtett hatása szinte felbecsülhetetlen. (Stud. 27./278.) Példányunkból a 10. oldalon a beragasztott, egykor körbeforgatható fametszet (az Ég) hiányzik. Korabeli, gerincén restaurált, vaknyomásos bőrkötésben. 16,9 cm. RMK I.: 1339.; RMK II.: 1568. Rendkívül ritka könyv, nagyon jó példány. 400.000,-

180. Dálnoki Benkő Márton: Lucius Annæus Florusnak, A’ Romai viselt dolgokról irott negy könyve. Mellyet Déák nyelvböl Magyar nyelvre fordított, – –. A’ Maros Vásárhelyi Scholának Mestere. Kolosváratt, 1702, Lengyel Andrásnénál, Helcz­dörffer Mihály által. [40], 344,[7]p. A szerző (17. század – 18. század) marosvásárhelyi iskolaigazgató, református lelkész. E munkájának kritikai kiadása: Római szerzők 17. századi magyar fordításai. Szerk. Kecskeméti Gábor. (Bp., 1993.) Korabeli, bordázott gerincű, félbőr-kötésben.

13,1 cm.

Kartontokban.

RMK I.: 1649.

Ritka.

120.000,-

181. Debreczeni K[alocsa] János: Isten ajandekaval valo kereskedes. Avagy Enekek Enekenek Magyarazattya, az Urtul adatott ajándéknak mértéke szerént. Melly nagyobb részént Az Isteni tudományban, méllyen forgott kegyes Férfiúnak, Doedatus Janosnak, a’ Szent Könyvre Olasz nyelven tött értelmes jedzésiböl vétettetett: és azon nyelvböl, közönséges haszonért Magyarra fordittatott, a’ szókra szabattatott: sok helyeken penig a’ Versekre tött Praxissal meg-bövittetett: Debreczeni K. Janos, Jesus Christusnak méltatlan Szolgaja 92

Kri_40.indd 92

2016. 11. 01. 21:04:47

és a’ Debreczeni Tractusban lévö Sz. Társaságnak Seniora által. Luc. 19. 13. Kereskedgyetek mig meg-jövök. Debreczenben, 1693, Nyomtattatott, Kassai Pal által. [48], 477 [helyesen 485],[3]p. (17–24.p. kétszer szerepel, más-más tartalommal.) Debreczeni munkájában Giovanni Diodato olasz nyelvű Énekek Éneke-kommentárját fordította le, és bővítette ki. Diodato az üldözések elől Genfbe menekült itáliai családból származott; 1607-ben meg jelent, kommentárokkal ellátott olasz bibliafordítása az egyik legnagyobb hatású kálvinista fordítás, melyet Debrecenben is használtak. Debreczeni Kalocsa János (1632–1710) Groningenben, Franekerben, Leidenben tanult. Franekeri tanulmányai idején Diodato bibliai szövegének lefordítása kedvéért sajátította el az olasz nyelvet az egyetem teológia professzorától. 1658-ban Londonban is meg fordult. Hazatérve Kecskeméten volt rektor, majd több helyen lelkészi hivatalt töltött be. 1691-től a debreceni egyházmegye esperese volt. Csak idősebb korábban tért vissza fordítói munkájához, amelyet 1690-ben fejezett be. Magyarításában egyszerűségre, nem annyira a szó szerinti, mint inkább az értelmi hűségre törekedett.

A címlapon és néhány levélen kisebb javításokkal. A hátsó

előzéklapon korabeli bejegyzésekkel. Korabeli bordázott és aranyozott gerincű bőrkötésben. 14,8 cm. RMK I.: 1435. Jó példány. Ritka.



160.000,-

182. [Derecskei] Deretskei Ambrus: Az szent Pal apostol levele, mellyet irt az Romabeli keresztyeneknek. Magyar prédikatiokra rendeltetet es az Szent Iras szerint meg magyaraztatot Deretskei Ambrus varadi lelki paztor altal. Debrecenben, 1603, Lipsiai [Rheda] Pal.

[6], 516,[7

(9 helyett!)] levél. Címlapján Debrecennek a Húsvéti Bárányt ábrázoló fametszetes címerével. Derecskei Ambrus 1576-ban iratkozott be Wittenbergben az egyetemre. 1582-től Nagyváradon volt lelkész. 1597 és 1603 között, egészen haláláig a bihari református egyházmegye esperese volt. Prédikációs gyűjteménye maga készítette kompiláció. Ez kitűnik az ajánlásból, amelyben munkájának keletkezéséről és célkitűzéséről ír. Ugyancsak az ajánlásból tűnik ki, hogy a kiadás anyagi gondját Cseh András viselte. A lapszéleken emlékeztető szavakkal, mondatokkal utal az egyes prédikációk tartalmára, gondolatmenetére; idézi a bibliai helyeket, olykor más forrásait is. A főrészben a szerző 96 prédikáció keretében részletesen magyarázza Szent Pál apostol rómaiakhoz írt levelének mind a 16 fejezetét. A prédikációk előtt néhány lapon keresztül Szent Pálról és e leveléről ad összefoglalást. A prédikációk számozása a fejezeteken belül újra kezdődik. Egy-egy fejezethez 4–10 prédikáció tartozik. A könyvet Rövid summája és célja az egész epistolának, Mutató tábla és a hibák jegyzéke zárja. A mutató utolsó levele és a hibajegyzék – két levél – hiányzik. Újabb, bordázott gerincű félbőr-kötésben, festett lapszélekkel. 19,6 cm. RMNy II: 895.; RMK I.: 382. Rendkívül ritka. Tudomásom szerint árverésen még nem szerepelt.

300.000,93

Kri_40.indd 93

2016. 11. 01. 21:04:49

183. Le Mercure Hollandois, Contenant les choses les plus remarquables de toute la Terre. arrivées en L’AN 1684. Et sur tout Les Victoire de l’Empereur gagnées sur le Turc en Hongrie. Amsterdam, 1686, Chez Henry & Theodore Boom. 1t. (rézmetszetű díszcímlap), [6], 689,[23]p., 1t. (rézmetszet). Az egyre „táguló” és eseménydús XVII. század végi világban megnőtt azoknak az olvasóknak a száma, akik a rövid híreknél részletesebben kívántak tájékozódni, és a történésekhez magyarázó kommentárokat is kívántak olvasni. Ez az igény hozta létre a folyóiratokat. Hollandiában ez volt az első ilyen jellegű kiadvány, először az 1673. év eseményeit foglalta össze, és 1684-ig jelent meg. Az évkönyv havonkénti beosztást alkalmaz, példányunk az 1684-es évet tárgyaló kötet. Miként alcíme is jelzi, jelentős hangsúlyt kapnak benne a magyarországi események, ezért Apponyi Sándor is megszerezte Hungarica-könyvtára számára. Példányából hiányzott az a rézmetszetes címlapkép, amelyet a bevezető magyaráz. E szerint az itt látható, Merkúrral szemben ülő nőalak a Velencei Köztársaságot jelképezi. Mindketten Magyarországnak a kartusban látható részlettérképét tanulmányozzák, amely az ez évben felszabadított Vác és Pest, valamint a sikertelenül ostromlott Buda térségét ábrázolja. Fejük felett egy keresztény vitéz épp egy törököt győz le. A kötet beszámol az 1684-ben zajlott törökellenes harcokról, többek között Vác már említett ostroma mellett, Visegrád felszabadításáról. Részletesen leírja Buda ostromát, az ehhez fűzött hosszabb lábjegyzetben pedig ismerteti a város történetét és jelentőségét. Ennek kapcsán idézi Lotaringiai Károlynak, a Budát ostromló csapatok fővezérének, július 25-én Buda alól a császárhoz írott levelét, amelyben a kezdeti sikerekről számol be. Nagy figyelmet szentel Thököly Imre tetteinek, említi Ungvár elfoglalását. A kötet közli I. Lipót császár magyar királyként írt, 1684. január 12-én, Linzben kelt rendeletét, amelyben Magyarország török alól való felszabadítására tesz ígéretet, valamint bűnbocsánatot ajánl a Thököly pártjáról az ő hűségére visszatérőknek. (Stud. 26./260.)

A díszcímlapon szereplő Magyarország-résztérképet Szántai nem ismeri.

Apponyi: 1276.; RMK III.: Ø. Korabeli pergamenkötésben, fröcskölt lapszélekkel. 13,6 cm. 40.000,-

Szép példány.

184. [Monoszlóy András]: De invocatione et veneratione sanctorvm. Az szenteknec hozanc valo segetsegekrül hasznos könyü az keresztyeneknec igaz hitben valo epületekért. Most iratatot Monosloi Andrastvl

Posoni

Præpostul.

Nagyszombatba,

1589, [typ. capituli]. [40], 543,[4]p. Katolikus vitairat. Monoszlóy András ajánlásában vázolta könyve megírásának okát és célját: az együgyűeknek az eretnekség ellen való oltalmokért írám meg ezt a könyvet…két okból…Először…mert látom, milyen 94

Kri_40.indd 94

2016. 11. 01. 21:04:51

közönséges dolog legyen az emberek között erről való vetélkedés, hogy akármely parasztember is csak ebben akad meg. Másodszor, mert látom azt is, mely kevesen írtak legyen erről, és akik írtak is, csak könnyen múltak el mellőle. Az ajánlásban olvasható az is, hogy a témáról Pozsonyban beszédsorozatot tartott, s a kötet ezek alapján készült el. Monoszlóy elsősorban John Wycliff, Pierre Valdo, Jan Hus, Luther és Kálvin (Calvin Jean) ellenében védte a szentek és a szentképek tiszteletét. Erre a műre válaszolt majdnem egy évtized múlva református részről Gyarmathi Miklós. Korabeli, kopott pergamenkötésben. 20 cm. RMNy I.: 633. Teljes példány!

185. Osiander,

Luca[s],

M.:

Enchiridion

controversiarum

900.000,-

quas

Augustanae Confessionis Theologi habent cum Calvinianis. Witebergae, 1607, J. Schmidt, C. Berger, Z. Schuber. [16], 271p. Hozzákötve: Osiander, Luca[s], M.: Enchiridion controversiarum Religionis: quae hodie inter Augustanae Confessionis Theologos & Pontificios habentur. Witebergae, 1608. J. Schmidt, C. Berger, Z. Schuber. [14], 346p.

Ifj. Lucas Osiander

(1571–1638) német evangélikus teológus, a tübingeni egyetem tanára, a könyv meg jelenésének idején leonbergi superintendens volt.

Az

Enchiridion I. fejezetének függelékében (45–62.p.) a helvét irányú teológiai tanok első magyarországi rendszerezőjének, Szegedi Kis Istvánnak (1505–1572) – akinek teológiai munkáit csak halála után, külföldön adták ki – az úrvacsoráról vallott nézeteit igyekszik cáfolni, feleletet adva a műveiből (Quaestiones de verbis coena Domini: Zürich, 1584. – RMK III.: 5452; Tabulae Analyticae...: Schaffhausen, 1592. – RMK III.: 827) bőségesen idézett tételekre. Korabeli, bélyegzővel és görgetővel díszített, kopottas, gerincén sérült, német reneszánsz bőrkötésben. 17,6 cm. Apponyi: Ø,; RMK III.: Ø. Ritka hungarikum!



60.000,-

186. Pataki István, S.: Ez Világnak Dolgainak Igazgatasanak Mestersege, Mellyet Szaz Jeles Regulak, Es azoknak minden ez életbéli alkalmatosságokra hathatós ki-terjesztése által a’ Deáki nyelvnek nagy ékességével adott-ki nem régen egy Austriai Németh Grof Ur: és azon formában Magyarrá forditotta – –, A’ Kolosvári Reformátum Collegiumnak edgyik Tanitó Mestere. Kolosvaratt, 1681, Nyomtattatott Veresegyhazi Mihaly által. [12], 310p. A 292. lap után téves számozás: a 295. következik. Az őrszó alapján hiány nincs. Ismeretem szerint az utóbbi évtizedekben hazai árverésen mindössze egyszer szerepelt. Korabeli, bordázott gerincű félbőrkötésben. 20 cm. RMK I. 1263. Jó példány. Rendkívül ritka! 120.000,-

187. Sárpataki N. Mihály: Noe barkaja, az az: Az Atya, Fiu és Szent Lélek egy örökké való Istennek

F

üdvösséges isméreti. ... Melynek éppitője – – az Colosvári Reformata Ecclesiában a’ Jesus Christusnak

95

Kri_40.indd 95

2016. 11. 01. 21:04:52

kissebbik szolgája. Kolosvaratt, 1681, Veres-egyházi Mihály. [24], 685,[9]p. A szerző (1638–1694) kolozsvári lelkész majd esperes. E munkáját Apafi Mihálynak ajánlotta.

Címlapján korabeli bejegyzéssel. Korabeli anyagok-

ból készült félpergamen-kötésben, festett lapszélekkel. 1264.; Makkai–Horváth: 2669.

20,1 cm.

RMK I.

Szép példány. Nagyon ritka. A háború

óta egyszer szerepelt – egy hiányos példánya – árverésen.



200.000,-

188. [Vanel, Claude(?)]: Histoire des Troubles de Hongrie. Depuis 1655. jusques à présent. Avec le Siege de Neuheusel, & une Relation exacte du Combat de Gran, &c. Enrichie de Figures. I-II. kötet. (Egybekötve.) Amsterdam, 1686, Pierre Mortier. [36], 364,[16]p., 1 térkép (kihajtható, Szántai: Sanson 8a.), 1t. (kih. Zrínyi, Nádasdy és Frangepán lefejezése és felül arcképük. [Gaspar Bouttats metszete.]); [18], 403p., 4t. (kih. Bécs ostroma, a selyemzsinór átadása a nagyvezirnek, Érsekújvár erődítései és látképe). A címlapokon metszett nyomdászjeggyel. 11 különböző kiadása jelzi a XVII. századi Európa nagy érdeklődését a magyarországi események iránt. Először 1685-ben, Párizsban jelent meg. Az 1686-os első amszterdami meg jelenés után a mű két éven belül további két kötettel bővült. Ekkor a korábban készült első két kötet változatlan példányait – megváltoztatott címlappal – adták az új kötetekhez. Tételünk is ezek közül való. A II. kötet végén lévő „XIII. könyv” másik írótól származik. Mivel a szerző meggondolta magát és folytatta művét, ezt a részt a későbbi kiadásokban – újraírva – a harmadik kötethez csatolták. A négy kötet végül az 1688-ig terjedő történéseket, XXIV könyvben, (fejezetben) tárgyalja. A III.–IV. kötethez mindössze egy kép készült (a III. kötetben, „Buda erődítései”). Értékes forrásmű, történetíróink gyakran idézik. Lásd: Hóman Bálint: A „Histoire des troubles de Hongrie” kiadásai. Korabeli pergamenkötésben. 13,7 cm. Hóman: 8.; RMK III.: 6904.; Apponyi: 1267. Nagyon ritka. Ismeretem szerint hazai árverésen még nem szerepelt.

180.000,-

96

Kri_40.indd 96

2016. 11. 01. 21:04:55

189. Richter, F(ranz): Tanácsadó mindazokra nézve, a’ kik az Aranyérben kissebb vagy nagyobb mértékben szenvednek. Itt előadatnak azon véd-rendszabások is, miként ovhatja magát kiki e’ közönségesen elterjedt nyavalyától, és különös tekintetbe vétetnek a’ vele rokon bajok is, úgymint a’ rosz emésztés, has’ belrészeinek dugulásai és hypochondria. Dr. Richter F. után németből fordítva Horvát József ... által. Első kiadás. Pesten, 1830, Hartleben K. Adolf. (Nyomtatta Trattner és Károlyi). VII, (7)-110,[2]p. A fordító (1794–1849) orvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tag ja (1830). A könyvecske értéke a megelőző szemlélet, azon „véd-rendszabások” leírása, amelyek e „közönségesen elterjedt nyavalyától” megóvhatják az olvasót. Lapjai kissé foxingfoltosak. A mű 1836-ban mégegyszer megjelent. Győry: 98.p. Hozzákötve: Ő Császári Királyi Felségének a’ költsönös tartozások eligazítása eránt szabad királyi Debreczen városa Magistrátusához küldött kegyelmes Királyi Rendelése. Debreczenbenn 1812, Csáthy György. 63p. A 22. oldaltól táblázatok. Benda–Irinyi: 365.p. Hozzákötve: [Szász Károly]: [Az] 1832-dik Esztendő. 68p. [Megjelent az Erdélyi Hiradó toldalékaként. Kolo’svártt, 1833.] „E munka szélesebb körű és mélyebbre hatoló politikai áttekintést adott a világpolitikai eseményekről, mint ennek a korszaknak akármelyik más, hasonló jellegű kísérlete.” (Lásd: Vita Zsigmond: Szász Károly ismeretlen politikai munkája. Könyv és Könyvtár IV. Bp. 1964. 245–253.p.) Egyedi kolligátum.

Feldstrick Kálmán nagyváradi könyvkötő félvászon-kötésében, márványmintás lapszé50.000,-

lekkel. 17,8 cm. Mind a három mű nagyon ritka, árverésen még egyik sem szerepelt.

188.

189.

189.

189.

190. [Rossini, Giovanni Pietro]: Il Mercurio errante delle grandezze di Roma, tanto antiche, che moderne. Di Pietro Rossini ... Riveduto da Gio. Pietro Rossini Figliuolo dell’ Autore. In questa quarta edizione megliorato, ed accresciuto, con l’aggiunta delle fabriche fatte in Roma, e fuori fin’al presente pontefice regnanta Benedetto. 4. kiadás. Roma, 1725, Pe’l Zanobj – Gaetano Capranica.

303p., 68t. (rézmetszetek, 20 kihajtható. Ebből négy, Giovan-

ni Battista Piranesi szignójával!). Nem sokkal későbbi pergamenkötésben. 14,5 cm. Jó példány.



120.000,97

Kri_40.indd 97

2016. 11. 01. 21:04:58

191. (Schönwisner István) Schoenvisner, Stephanus: Antiquitatum et historiae Sabariensis ab origine usque ad praesens tempus libri novem. Pestini, 1791, Trattner. [20], 384,[7]p., XXIt. (kihajtható). Szombathely monográfiája. A kötetet Tischler Antal, az egyik leg jobb XVIII. századi magyar rézmetsző két dekoratív metszete díszíti, melyek a város és a püspöki palota látképét ábrázolják. (Pataki: 233.p.) A táblákon a római korból maradt emlékek láthatók. 60.000,-

Korabeli félvászon-kötésben. 25,6 cm. Makkai-Horváth: 2716.

192. (Simai

Kristóf):

Mesterséges

ravaszság.

Vígságos

játék,

melly A’ mulatságokban gyönyörködőknek kedvekért szereztetett és kibotsáttatott. Pesten, 1775, Royer. 103p. Simai Kristóf (1742-1833) piarista szerzetes, író, szótáríró, nyelvész, az MTA levelező tag ja. Ez első, nyomtatásban meg jelent munkája. Több víg játék szerzője. Ő vezette a II. József parancsára létesített iparos rajziskolát. Találmányai is voltak; az egyik különösen arra való volt, hogy az ember testének minden fáradság nélkül illendő mozgást szerezzen, mely okból azoknak igen hasznos lehet, valakiknek sokat ülniük kelletik. (Szinnyei.)

Későbbi, bordázott

és aranyozott gerincű félbőr-kötésben. Körülvágatlan. 19,2 cm. Ritka. Szép példány.

20.000,-



193. [Strattmann, Theodore Henry – V. Károly lotaringiai herceg]: Testament Politique de Charles Duc de Lorraine et de Bar. Déposé entre les mains de l’Empereur Leopold à Presbourg le 29 Novembre 1687. en faveur du Roy d’Hongrie & les Successeurs arrivans à l’Empire. [Köln] Cologne, [1690 körül], Pierre Marteau. 133p. V. Károly Lipót lotaringiai herceg (1643–1690), 1675-től Lotaringia címzetes hercege, császári-királyi tábornagy, a törökellenes Szent Liga hadvezére, akinek vezetésével sikerült Budát visszafoglalni és kiűzni a törököket Magyarországról. Ez a mű V. Károly politikai végrendelete. Fűzve, korabeli, festett papírborítóban. 15 cm. Apponyi: Ø.



24.000.-

98

Kri_40.indd 98

2016. 11. 01. 21:05:01

194. Szalay László: Magyarország története. I–VI. kötet. Első kiadás.

Lipcse, 1852–1854, Geibel K. ; Pest, 1857–1859, Lauffer

és Stolp. (1–4. kötet Taubner ny. Lipcse; 5.kötet Manz ny. Bécs.; VI. kötet Wodianer F. ny. Pest.).

XIV,[2], 310p.; XVI+419,[1]p.;

XII, 594,[2]p.; X, 600 p.; VIII, 550,[1]p.; [4], 480p.

Az utolsó

kötet V. fejezete mondat közepén szakad meg, befejezetlen maradt.

Néhány helyen a gerincnyílásoknál kisebb kopással.

Korabeli, egységes, aranyozott gerincű félbőr-kötésben, márványmintás lapszélekkel.

A VI. kötet gerincaranyozása kissé

eltér a többiétől. 21,3 cm. (6 db) Szép példány.



38.000,-

195. [Szatsvay Sándor, esztelneki]: Az – izé – Purgátóriumba-való utazása. 2. kiadás. H.n., 1786, Ny.n. 62 (helyesen 64)p.

A szerző

(1752-1815) hírlapíró, szerkesztő. 1779-től társszerkesztője (Rát Mátyás mellett), 1784-86-ban szerkesztője az első magyar nyelvű újságnak a pozsonyi Magyar Hirmondónak. 1786-1793-ban Bécsben szerkesztette a Magyar Kurir című politikai lapot és irodalmi mellékletét, a Magyar Musát. Katolikusellenessége és szabadelvű irányultsága miatt I. Ferencz császár kormánya eltiltotta a M. Kurir szerkesztésétől. Bécsből távoznia kellett, Kolozsvárra költözött. Fűzve, korabeli papírborítóban. 16 cm. Ritka. Bezerédy-Csiszár: Ø.

40.000,-

SZÉCHENYI ISTVÁN és KORA

196. Fáy András: Terve a Pest-megyei köznép számára felállítandó Takarék-pénztárnak. Budán, 1839, A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. (III)-VIII, 82p., 1t. (kihajtható). Fáy András (1786–1864) író, politikus és nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja. Mikszáth Kálmán szerint „a nemzet mindenese”. Legnevezetesebb alkotása a Pesti Hazai Első Takarékpénztár. Ennek előkészítő terve e munka. A bankot egyesületi formában 1839. december 30-án alapították és 1840. január 11-én kezdte meg a működését, mint az első önálló magyar pénzintézet. A vállalkozást sokan kétkedéssel fogadták, a sikerben Széchenyi sem bízott, ám az intézet néhány év alatt felvirágzott és nagy, szilárd pénzintézetté vált. Régi gyűjteményi bélyegzéssel. Néhány lapja enyhén foltos. Az eredeti borító felhasználásával készült, későbbi kartonkötésben. 21,5 cm. Makkai–Horváth: 834.; Szüry: Ø.

Nagyon ritka, tudomásom szerint

árverésen utoljára a háború előtt szerepelt.

300.000,99

Kri_40.indd 99

2016. 11. 01. 21:05:03

197. (Gyepkönyv 1832.) 1832-ki jelentés a’ Magyarországi Állattenyésztő Társaság munkálódásairól. A’ választottság nevében kiadta gróf Andrássy György és Tasner Antal. (Pesten), [1832], (Petrózai Trattner J. M. és Károlyi István Könyvnyomtató-Intézetében). [2], 92,[2]p. Az első lóversenyt 1827-ben rendezték Pesten. Az első három évről szóló tudósítás Széchenyi nevéhez fűződik, de a későbbiek összeállítói is közvetlen környezetéből kerültek ki. Az 1825-ben alakult Pesti Lóversenyző Társaság Széchenyi javaslatára változtatta nevét 1830-ban Magyarországi Állattenyésztő Társaságra. Az első borítón és a címlapon „Gr. Széchenyi István hagyatéka” feliratú bélyegzővel, a címlapon emellett a „Storno-Levéltár” kitöltetlen bélyegzése is szerepel. Fűzve, feliratozott kiadói borítóban.

19,6 cm.

BLHO III.: 2626.

50.000,-

198. Pesti Hirlap. 1842. Első + Második félév. [II. évfolyam.] Szerkeszti Kossuth Lajos. Kiadja Landerer Lajos. 105–156. + 157–206. szám. [Megjelent: hetenként kétszer.] Pest, (1842. jan. 2. – jún. 30. és júl. 3. – dec. 22.), Nyomatott Landerer és Heckenast könyvnyomtató intézetében. [2], 464p.; [4], (465)–900p. A 25– 26., 415–416., 519–520. hirdetési oldalak és az utolsó két szám (901-916.p.) hiányzik. Kossuth 1841 január 2-tól, az indulástól lett a lap szerkesztője. Az állást Landerer Lajos pesti nyomdatulajdonos, a bécsi titkosrendőrség beépített embere ajánlotta fel neki. A kormánykörök úgy vélték, hogy a cenzúra és az anyagi érdekeltség majd megnyirbálja Kossuth ellenzékiségét, és amúgy sem tartották veszélyesnek a kis példányszámban meg jelenő (az első szám becslések szerint körülbelül 60 olvasó kezébe jutott el) lap hatását. Kossuth azonban megteremtette a modern magyar politikai újságírást. Sajtótörténeti fontosságú újítása volt az első oldalon található vezércikk, melyben sorra vette a gazdaság és a társadalom égető problémáit. A lap hasábjain részletesen és közérthetően fejthette ki nézeteit, melyek a Wesselényi által meg fogalmazott társadalmi érdekegyesítés ideáját vitték tovább. Bár a lapot cenzúrázták, a reformgondolatok így is eljutottak az ország minden zugába és magával ragadta a legkülönbözőbb rétegekhez tartozó olvasókat. Mire 1844 nyarán elhagyta a lapot – Landererrel [tudta nélkül a bécsi udvarral] folytatott anyagi természetű vitája miatt – már 5200 pld.-ban jelent meg és az ország legnépszerűbb orgánuma lett. Az újság e nagy hatása miatt írta meg Széchenyi, „Kelet népe” című Kossuth-ellenes művét (1841), amelyben azzal vádolta őt, hogy tragédiába, forradalomba viszi a nemzetet. Kossuth, „Felelet gróf Széchenyi Istvánnak” című könyvében a „legnagyobb magyar” érdemeinek kijáró tisztelettel, de hathatós érveléssel utasította vissza a vádakat. A polémiához a korabeli írók, közéleti személyiségek közül többen hozzászóltak, s közülük szinte valamennyien Kossuth mellett foglaltak állást. Újabb félvászon-kötésben. 43 cm. Lakatos: 3050.; Busa I/1.: 334. Jó példány. A lap e korai – még kisebb példányszámú – évfolyama nagyon rika.

100.000,-

100

Kri_40.indd 100

2016. 11. 01. 21:05:05

199. Szemere Bertalan: A büntetésről s különösebben a halálbüntetésről. Koszorúzott pályamunka. Első kiadás. Budán, 1841, Magyar Királyi Egyetem betűivel. [2], VI, 194,[2]p. A halálbüntetés hazai alakulását, megítélését illetően kiemelendő Szemere Bertalan, aki a már 1841-ben meg jelent, és Akadémiai-díjjal jutalmazott pályamunkájában írta, hogy a halálbüntetés „anakronizmus korunkban” s helyette az „örökfogságot” (az életfogytiglani szabadságvesztést) javasolta, amelynek végrehajtására szolgáló „javító házakban [...] a meg javulás lehető, a kiszökés pedig lehetetlen s hallatlan legyen”. Igen fontos előremutató megállapítása az is, hogy „a személyt s vagyont érdeklő bűnök között vonal húzassék, s ez utóbbiak halállal ne sújtassanak”. Az 1843. évi büntetőjogi javaslat ugyancsak a halálbüntetés aboliciója mellett foglalt állást. Bár ez a bátor és igen haladó kezdeményezés sikertelen maradt hazánkban, a XIX. század második felében számos európai állam követésre méltónak találta.” (Gulyás Attila: Halálbüntetés Magyarországon c. írásából.) /Törvénytudományi pályamunkák. Első kötet./ Korabeli, kopottas, festett kartonkötésben. Az eredeti borítófedél belekötve. 22,5 cm.

36.000,-

200. Széchenyi István, gróf: Hitel. Első kiadás. Pesten, 1830, Trattner és Károlyi. XX,[1], 22-270,[1]p. A szerző talán leghíresebb munkája. Megírásának előzménye, hogy Széchenyi 10 000 forint hitelt akart felvenni birtokai fejlesztésére, amelyet az osztrák bank fedezet hiányában elutasított. 1828-ban fogott programadó műve megírásához, mely a magyar gazdasági és politikai élet megreformálását hirdeti. 1830-ban tette közzé, hogy a benne foglalt új és átalakító eszméivel és reformterveivel lázba hozza, és a haladás útjára terelje a nemzetet. Államgazdasági irodalmunk e zseniális alkotása, amelyet „Honnunk szebblelkü asszonyinak” ajánlott, sorra veszi a magyar mezőgazdaság, kereskedelem égetően fontos kérdéseit, különös tekintettel, az akkor már archaikusnak számító ősiség (aviticitas) törvényére, és a jobbágyság intézményére. Meglepő biztossággal jelöli ki, hogy mit kell tenni és hol kell a munkának nekikezdeni. Kiadói, kopott kartonkötésben. Körülvágatlan. 22,7 cm. Szentkirályi: 116. 120.000,-

201. Széchenyi István, gróf: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Első kiadás. (Pozsony, 1848, Belnay ny.). [8],

9-134,[2]p.,

1

térkép

(színes,

kihajtható, „Átnézeti térkép a’ magyar közlekedési ügy rendezésérüli javaslathoz”.

Pozsony, „Mangold Károly

Könyomdájából” ). A mű Magyarország közlekedési irányelveit fekteti le. 2000 példányban jelent meg. A borító jobb alsó

sarkában

ajándékozó

sorok: 101

Kri_40.indd 101

2016. 11. 01. 21:05:06

„Melczer Istvánnak tisztelettel Gróf Széchenyi István.” A szerző 700 példányt ajándékozott el a műből, a dedikáció írása – Széchenyi tudtával – valószínűleg valamelyik munkatársától származik. Széchenyi, más irányú elfoglaltságai miatt csak a bevezetőt írta. A javaslatot – Széchenyi irányelvei alapján – Kovács Lajos készítette el Sasku Károly, Clark Ádám, Csányi Dániel, Tasner Antal és Burján János segítségével. A későbbi megvalósítás e javaslat alapján történt. Példányunk a ritkább, háromszínű térképváltozatot tartalmazza. (Szántai: Széchenyi 2.) Kellemesi Melczer István (1810-1896) az utolsó királyi személynök, főrendiházi tag. Előszeretettel foglalkozott az archeológiával és a heraldikával, több cikket írt az Archaeologiai Értesítőbe és a Századokba, adatokat szolgáltatott Siebmacher címer-könyvéhez is. eredeti papírborítóban.

26,4 cm.

Fűzve,

Szentkirályi:

140. Széles margójú, szép példány.

300.000,-

202. Széchenyi István, gróf: Világ vagy is felvilágosító töredékek némi hiba ’s előitélet eligazitására. Első kiadás. Pesten, 1831, Landerer. [10], XL, 41-539,[5]p. Széchenyi a Hitelt ért támadásokra reagálva írta e művét. XIX. század végi, bordázott gerincű félbőr-kötésben. Szentkirályi: 117. Szép példány.

60.000,-

203. Szent Barlaam remetének és Szent Josaphat indiai királynak élete. Esztergamban, 1830, Beimel Jósef Cs. Kir. Orsz. Prim. Könyvnyomtató ’s Árosnál. 260,[4]p. Egyetlen kiadás. Indiai legenda a VI. századból. Buddha történetének keleti keresztény átdolgozása. A görög változatot a hagyomány szerint Damaszkuszi Szent János írta, ennek XII. századi rövidített latin fordítását veszi át Jacobus de Voragine a Legenda Aurea-ban (Arany legenda). Hazánkban a Kazinczy-kódex kötetében lett elérhetővé, a XVI. században, az Arany legenda latin fordításából. Avennirnek, India pogány fejedelmének meg jósolták, hogy születendő fia kereszténységre fog térni. Hogy ezt megakadályozza, fiát, Jozafátot elzárva tartja palotájában. Fia azonban megismerkedik egy Barlám nevű remetével, aki megtéríti és megkereszteli. Amint uralomra kerül, Jozafát megtéríti egész népét, majd Barlámhoz csatlakozik a pusztában. A cselekmény egyszerű gondolatmenetét a régi és új vallás felett folytatott örökös viták teszik változatossá, ezek ugyanis logikai érvelés helyett apróbb történetek, példák kölcsönös elmondásából állnak, s az egész művet valósággal keretes elbeszéléssé alakítják. (Stud. 29./70.) Korabeli festett papírkötésben. 24 cm. Jó példány. Nagyon ritka könyv, mindössze egyszer fordult elő árverésen.

60.000,-

102

Kri_40.indd 102

2016. 11. 01. 21:05:09

204. Takáts József, Péteri: Erköltsi oktatások, mellyeket Tolnai gróf Festetits László’, kedves tanítvánnyának, szívére kötött – –. Bétsben, 1799, Özvegy Alberti Ignátzné’ beűjivel. 392p. / Magyar Minerva II. kötet./ A Magyar Minervát Péteri Takáts József adta ki, Festetich György támogatásával. A szerző (1767–1821) megyei főjegyző, író Győrben és a keszthelyi Georgikonban végezte tanulmányait. A későbbiekben Festetics György gróf László nevű fiának nevelője. Tanítványával végig járta Magyarországot és Erdélyt. A mű tulajdonképpen az egyik legkorábbi magyar nyelvű illemtankönyv. Korabeli névbeírásokkal. Korabeli, gerincén aranyozott bőrkö36.000,-

tésben, festett lapszélekkel. 20,3 cm. Kartontokban. Szüry: 4447.

TÉRKÉP, ATLASZ, ÚTLEÍRÁS

205. Cluver, Philipp: Introductio in omnem Geographiam veterem aeque ac novam olim Studio & opera Johannis Bunonis, … Tabulis Geographicis XLVI. Amplius aeri denuó incifis auctior nec non additamentis & annotationibus locupletata, locisq; in multis passim correctior curante Johanne Reiskio. Wolffenbüttela, 1694, Typis Gaspari Johannis Bismarci. 1t. (rézmetszetű címkép), [30], 608p., [111] p. (Index), 3t. (rézmetszet), 2 melléklet (kihajtható), 41 kihajtható rézm. térkép (43 helyett!). Philip Cluwer (1580-1622) német utazó, térképész, történész. Járt Magyarországon is és harcolt a törökök ellen. Leg fontosabb munkája, az Introductio... (Bevezetés a régi és az új egyetemes földrajzba) - az első tudományosan megírt politikai földrajz - első kiadása Leidenben 1624-ben jelent meg – akkor még térképek nélkül – és 100 éven át alapmű maradt. Ezen későbbi kiadás már tartalmában is kiegészült. Így Magyarország leírásánál I. Lipót császárról és a XVII. századi török háborúkról is beszámol, kitérve az egyes magyar városok ill. várak helyzetére is. A könyvben lévő kihajtható térképek között találhatunk világtérképet, az egyes földrészek térképeit, 29 lapon európai országokat (köztük Pannónia és Illíria), 5 ázsiai, 3 afrikai és egy amerikai térképet. A két hiányzó térképlap: Szentföld és Szíria térképe.

Korabeli, aranyozott

gerincű, valódi bordás, kopott egészbőr kötésben, aranyozott gerinccímkével. 21,8 cm.

400.000,103

Kri_40.indd 103

2016. 11. 01. 21:05:11

206. Fehér Géza: Kanitz Fülöp Félix „a Balkán Kolombusa” élete és munkássága 1829–1904. Bp., 1932, Franklin. 1t. (Kanitz Fülöp Félix portréja), 201,[5]p. Lapszámozáson belül 16 egészoldalas és 8 szövegközti képpel, 2 térképpel. /A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára./ Kiadói, festett, aranyozott vászonkötésben. 22,4 cm. Szép példány.

207. Kohl, J(ohann) G(eorg): Die Donau von ihrem Ursprunge bis Pesth.

16.000,-

Triest, 1854,

Oestr. Lloyd. 1t. (metszett címlap), VIII, 314p., 27t., 1 térkép. A rendkívül finom kidolgozású, acélmetszetű látképek, kettő kivételével Rudolf Alt festményei után készültek. Méretük, kép: 16,2×26 cm, lap: 22,5×31,2 cm. A magyar vonatkozású lapok Dévényt, Pozsonyt, Esztergomot, Visegrádot és Pest-Budát ábrázolják. A német szerző kétszer járt Magyarországon, első utazásáról 1842-ben jelentetett meg könyvet „Reise in Ungarn” címmel. Aranyozott gerincű, korabeli félbőr-kötésben. 32,5 cm. Nebehay–W.: 310.; BLHO III.: 3278.

300.000,-

207. 208. Korabinszky [János Mátyás], Joh[ann] Matth[ias]: Atlas Regni Hungariae Portatilis. Neue und vollständige Darstellung des Königreichs Ungarn auf LX. Tafeln im Taschenformat. Ein geographisches Noth- und Hülfsbüchlein fürs gemeine Leben von – –. Első kiadás. [Bécs, 1804, Schaumburg und Compagnie.] I-LX számozott rézmetszetű tábla (ebből 56 térkép. A lapok képmérete változó: 11,5–12x16,4–19 cm). A térképeket Berken János és Czetter Sámuel metszették. A lapokon Magyarország vármegyéinek térképei, az adott vármegyék címereinek ábrázolásával. Az atlasz első kiadásának meg jelenési éve a kartográfiai irodalomban megoszlik 1804 (pl. Fodor 157.p.), ill. 1805 (pl. Szántai: Korabinszky 6, 7) között. Újabb kiadása 1817-ben, Pozsonyban jelent meg. Korabinszky János (1740–1811) az első katonai felmérés főellenőre itt szereplő „zsebatlasza” az első magyar atlasz Hevenesi 1689-ben meg jelent Parvus Atlas Hungaricus-a óta. Az atlaszhoz Korabinszky egy lexikont is írt, amely azonban kéziratban maradt. Régi gyűjteményi bélyegzésekkel. Néhány lapja enyhén foxingfoltos. Korabeli félbőr-kötésben, gerincén címkével, kötéstábláján az eredeti borítékkal. 14,5×22,5 cm. Jó példány, kartográfiánk becses darabja.

100.000,-

104

Kri_40.indd 104

2016. 11. 01. 21:05:15

208.

208.

209. Magyarország és délkeleti szomszédainak hadszíntér-térképe. Címe a kartusban: Eigentliche Vorstellung des so berühmten König Reichs Ungarn neben Sibenbürgen, Moldau, Wallachen, Bosnien und andern Ländern mehr bis an Constantinopel. M=1:2.050.000. Színezetlen rézmetszet. Megjelent: Boethius, Christoph: Ruhm-Belorberter Triumph-leuchtender/ und Glantz-erhöheter Kriegs-Helm... (Nünberg, 1687.) c. könyvben. Képméret: 43,6×70 cm. Lapméret: 48×71,5 cm. Hajtások halvány nyomával. Paszpartuban. Szántai: Boethius 1. Szép példány. Nagyon ritka, aukción egyszer fordult elő. Megtekintés és átvétel az Antikváriumban!

180.000-

210. Scheda, Josef: [Az Osztrák Császárság térképe.] General-Karte des Oesterreichischen Kaiserstaates… Wien, 1856, K. K. Militärisch-Geographisches Institut. Josef Scheda (1815-

F

1888) monumentális rézmetszete 20 lapon. Mérték=1:576.000. 20 díszesen keretelt térkép-

105

Kri_40.indd 105

2016. 11. 01. 21:05:18

lap (49,5×56 cm), 120 (20×6) szelvényre vágva, vászonra kasírozva, hajtogatva + áttekintő lap (22,6×28 cm) vászonra

kasírozva,

hajtva.

A lapokon hátul az ábrázolt területet

mutató

címkével.

Becses és ritka térkép. Pontosságát jelzi, hogy az 1866-os osztrák-porosz háború idején az osztrák vezérkar hadműveleti térképként használta. Kiadói, gerincén aranyozott félbőr-tokban. 26 cm. Szép példány. Hozzátartozik: Scheda, Josef: Fortsetzung der General-Karte des österreichischen Kaisertaates. [Az előző térkép Európára terjedő kiegészítése.] [Wien, 1860(?), K. K. Militärisch-Geographisches Institut.] Mérték=1:576.000. 27 díszesen keretelt térképlap (49,2×56 cm), 162 (27×6) szelvényre vágva, vászonra kasírozva, hajtogatva + áttekintő lap (25,4×36 cm) vászonra kasírozva, hajtva. A lapokon hátul az ábrázolt területet mutató címkével. A 28. – üres lap – hiányzik. Kiadói, gerincén aranyozott félbőr-tokban. 26 cm. Szép példány. A két térkép kiterítve együtt mintegy 3×4 m. (2 db)

1 2 0 . 0 0 0 ,-

211. Senex, John: [A magyar királyság térképe.] A New Map Of The Kingdom Of Hungary And of the Countries, Provinces &c. Bordering thereupon; with their respective Bannats, Counties, Sanjiacships Mountains, Passes, Post Roads, Cities &c. ... M=1:680.000. Réznyomat. Megjelent: London, 1735, önálló lapként. Képméret: 65×99 cm. Paszpartuban, üvegezett keretben. Megtekintés és átvétel az Antikváriumban!

150.000,-

106

Kri_40.indd 106

2016. 11. 01. 21:05:22

212. [A Temesi Bánság térképe] Tabula Bannatus Temesiensis a geometris S. S. M. M. I. I. et R. A. confecta; quam in minorem formam reduxit, gradusque longitudinis, et latitudinis adjecit Franciscus Griselini anno R.S. Vindobonae, 1776. Augustinus Cipps sc. Színezetlen réznyomat. M=1:410.000. Megjelent: Griselini: Versuch einer Politischen und naturlichen Geschichte des Temeswarer Banats, Wien, 1780.

Képméret:

62×57 cm. Lapméret: 66×62,5 cm. A kartus mellett Temesvár látképével.

Kitűnő állapotban, szép, erős

levonat. Paszpartuban. Szántai: Griselini 1. Megtekintés és átvétel az Antikváriumban!

90.000,-

213. Wenzely, A.: [Erdély térképe] Generalkarte von Siebenbürgen Nach Geometrisch semessenen Karten, und andern zuverlaessigen Hilfsmitteln verjungt, und graduirt von Herrn – – Hofbuchhalterey Rathoffizier im Baudepartement. Herausgegeben von Herrn F. a. Schraembl. Wien, 1789. Színezett réznyomat. M=1:420.000. Megjelent: Schraembl: Allgeimener grosser Atlas ... (Wien, 1786-1800.) Képméret: 69×112 cm. Lapméret: 82×120,5 cm. Paszpartuban, üvegezett keretben. Szántai: Wenzely 1a. Megtekintés és átvétel az Antikváriumban!

80.000,-

107

Kri_40.indd 107

2016. 11. 01. 21:05:25

TERMÉSZETTUDOMÁNY

214. [Regiomontanus, Johannes]: Cisio, az-az: Az Astronomiai Tudománynak Rövid Értelemmel-Való Le-Írása. A’ tsillagoknak, és Plánétáknak, és Égbéli Jeleknek etc. Külömb külömb természeteknek folyásáról, az emberek’ jegy-féle Complexiójáról, természetiről, és a’ tulajdonságiról mindenik Hólnapban mitsoda rend-tartással éljen az ember mind ételben és italban, förödésben, tisztúlásban, és ér-vágásban. Az híres-neves Királyhegy János’ írásábol Magyar nyelvre fordíttatott és sok helyeken meg-bővíttetett. [Ford. ifj Heltai Gáspár.] dán,

Bu-

[1802 és 1833 között], Landerer Anna betűivel. [128]p. 55 szövegközti fametszettel.

(Borsa Gedeon: Könyvtörténeti írások. III.: 207–228.p alapján „L” kiadás.) A Cisio elnevezés (eredetileg versbe szedett öröknaptárat jelöl) a középkori ünnepnaptárak első két szavából – Cisio Janus – ered. A Cisio az újév (circumcisio Domini – az Úr körülmetélése), a Janus pedig a Januarius hónap rövidítéséből keletkezett. Az első nyomtatott naptárat a Mátyás udvarában is meg fordult jeles csillagász, Regiomontanus adta ki 1474-ben, Nürnbergben. Az első magyar nyelvű naptár Krakkóban jelent meg 1545 és 1550 között. A későbbi századok népkönyvszerű csízióinak ősei az 1592-es kolozsvári és az 1650-es lőcsei kiadás. Ez utóbbin szerepel Regiomontanus neve is. A következő, évszámmal is ellátott kiadás 1797-ből való. Közben is többször kiadták, csak évszám nélkül. A népkönyvvé válás tartalmi változást is hozott. A naptárrész mellett meg jelentek a jövendölések, álomfejtés, mezőgazdasági és házi orvoslási praktikák, valamint az egyszerű nép nyelvén meg fogalmazott tudományos fejezetek is. Pl. „Parasztembernek Regulái az időnek változásáról.” (10 oldal), „A’ lovak’ betegségekről-való orvosságok.” (20 oldal). stb. A XVIII-XIX. századi magyar csízió kiadás Landerer nevéhez köthető. Egy fennmaradt könyvjegyzék tanúsága szerint ilyen kiadvány már 1733 előtt kikerült a nyomdából, az utolsó ismert kiadás pedig 1833-as évszámot visel. Az első négy levélen szúrágás nyomával. Fűzve, kiadói papírborítóban. körülvágatlan. 19 cm. Jó példány.

70.000,-

108

Kri_40.indd 108

2016. 11. 01. 21:05:27

215. Marothi György: Arithmetica, vagy számvetésnek mestersége,

Mellyet irt, és közönséges Haszonra, föképen a’ Magyar

Országon elö-fordúlható Dolgokra, alkalmaztatni igyekezett – –. Első kiadás. Debretzenben, 1743, Margitai János. [2], 377,[5]p. Az első magyar nyelvű iskolai számtankönyv. Szerzője a debreceni kollégium tanára volt. 1763-ban és 1782-ben is kiadták. Címlapja és gerince restaurált. Korabeli bőrkötésben. 14 cm. Benda–Irinyi: 345.p.

26.000,-



216. Sajnovics [János], Joa. Nep.: Idea astronomiæ honoribus regiæ universitatis Budensis dicata.

Buda, 1778, Typis Catharinae Lan-

derer. [8], 86p. Sajnovics János (1733–1785), jezsuita pap, egyetemi tanár. Teológus hittudományi tanulmányai mellett foglalkozott a matematikával és csillagászattal. Két évig Bécsben az udvari csillagvizsgálóban dolgozott Hell Miksa mellett. 1766-ban a nagyszombati csillagvizsgálóba került, ahol Weisz Ferenc jezsuita szerzetes mellett dolgozott segédfelügyelőként. 1768-ban Hell Miksa társaként északra indult, hogy a Vénusz bolygó1769 június 4-i Nap előtt való átvonulását tanulmányozza a sarkkörhöz közeli Vardö szigetén, Norvégia északi csücskén. A vizsgálat célja a Nap és Föld távolságának pontos meghatározása volt, s azért kellett ehhez északra utazniuk, mert a jelenség éjfél közelében zajlott, amikor – nyár lévén – csak az északi sarkkörön túlról lehetett meg figyelni az éjféli Napot. A bő két évig tartó expedíció másik jelentős eredménye nyelvészeti jellegű volt, a finnugor nyelvrokonság felismerése, melyet Sajnovics ismert művében a Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapporum idem esse (Hafnia, 1770.) fejtett ki. Sajnovics csillagászati munkája a korabeli ismeretterjesztő irodalom kiemelkedő darabja. XIX. századi félbőr-kötésben. 18,5 cm. Szép példány. Nagyon ritka.

60.000,-

217. Tscharner [Bódog] Boldog: Tapasztalati természettudomány. (Physica). Ford. Bugát Pál. 1-2. kötet (egybekötve). Budán, 1836-1837, Egyetemi ny. [4], 188; [2], (189)-457, [3]p., 6 melléklet (kihajtható). Könyvtári duplum. Korabeli, gerincén aranyozott félbőr-kötésben, festett lapszélekkel. 21,6 cm. Szép példány. 30.000,-

109

Kri_40.indd 109

2016. 11. 01. 21:05:29

VADÁSZAT, TERMÉSZET

218. Brehm, Alfred: Az állatok világa. I–X. kötet. Első kiadás. (Teljes.) – – „Tierleben” című nagy művének magyarra átültetett kiadása Chernel István, Csiki Ernő, Kohaut Rezső és Rácz István közreműködésével szerkeszti Méhely Lajos. I–III. kötet.: Emlősök 1-3. köt. VIII, 704p., 17t. (9 színes); [6], 703p., 19t. (8 színes); XIV, 766,[1]p., 21t. (9 színes). IV-VI. köt.: Madarak 1-3. köt. XXI, 701,[1]p., 19t. (10 színes); XIII, [3], 678p., 18t. (9 színes); XV, 782,[1]p., 20t. (10 színes). VII. köt.: Csúszómászók és kétéltüek. XII, 844p., 16t. (9 színes). VIII. köt.: Halak. XVI,[2], 524p., 11t. (8 színes). IX. köt.: Rovarok, százlábuak, pókok. XXXII, 651,[1]p, 21t. (17 színes). X. köt.: Alsórendű gerinctelen állatok. XI, 837p., 18t. (10 színes). Bp., 1901–1907, Légrády. A tíz kötetben 1800 szövegközti képpel, 80 fekete-fehér és 99 színes (kromolitográfia) táblával. Kollacionált, hiánytalan. A címlappal ellentétben nem 100, hanem (a kötetekben lévő képjegyzékek alapján) 99 színes táblával készült. Kiadói, egységes, dúsan aranyozott, szecessziós mintázatú félbőr-kötésben. Példányunk gerincén a rendkívül ritka „oroszlánfej”, díszítéssel. 26,1 cm. (10 db) Szép állapotú sorozat. Megtekintés és átvétel az Antikváriumban! 150.000,-

110

Kri_40.indd 110

2016. 11. 01. 21:05:32

218.

219. Hayek, Gustav v.: Grosser Handatlas der Naturgeschichte aller drei Reiche. Herausgegeben unter Mitwirkung hervorragender Künstler und Fachgelehrter. Első kiadás. Wien, 1885, M. Perles. (Druck v. J. C. Fischer & Comp.) [2], 76p., 120t. (60 levélen), (77)-84p. A látványosan szép, színes kőnyomatú táblákból 72 az állatvilágot, 40 a növényvilágot, 8 pedig az ásványokat mutatja be. Több helyen az állatok ceruzás névbeírásával. Néhány táblán az illusztrációkat nem érintő kisebb javítással. Gustav von Hayek (1836–1911), cseh születésű osztrák természettudós, Rudolf trónörökös egykori tanítója. A mű 1882-ben készült el és 1884-ben lett kinyomtatva. A címlapon 1885-ös évszám szerepel. Kiadói(?), félbőr-kötésben, kisebb kopásokkal. 42,2 cm. Jó példány. 60.000,-

111

Kri_40.indd 111

2016. 11. 01. 21:05:41

220. Herman Ottó: Magyarország pók-faunája – Ungarns Spinnen-Fauna. I-III. kötet.

Bp., 1876-1879, K. M. Természettud. Társ. (Franklin ny.).

matok), 3 lev. (táblamagyarázatok); met bilingvis.

VI,[2], 100p., 3t.;

A szerző első meg jelent műve.

XIX, 119p., 3t. (kőnyo-

XIX, 394,[2]p., 4t.

Magyar–né-

Az eredeti borítók felhasználásával

készült, egységes, későbbi félvászon-kötésben. 30,4 cm. (3 db) Ritka. Jó példány. 80.000,-

221. Magyarhoni Természetbarát. Szerkesztik és kiadják Dr. Nagy József és Láng Adolf Ferencz. I. évi folyam. I-VI. füzet. (Egybekötve.) Nyitra, 1857, Nyomatott Szigler Testvéreknél Komáromban. [2], 153,[1]p., 12t. (kőnyomatok, 7 színes, 3 tónusos). Az állat- és növénytani, földrajzi, lótenyésztési és helytörténeti cikkeket illusztráló, gyönyörű kőnyomatokon többek között Trencsénteplic, Handlova és Szklenó-fürdő látképe, két ló, túzok, valamint siketfajd színes képe, és Szklenó környékének színes földtani térképe látható. A becses folyóirat csaknem teljes gyűjteménye. 1858-ban még három füzete jelent meg, de összesen csak 36 levélen, 1 táblával és 1 táblázattal. Értékét növeli, hogy mind a hat füzet végén, mind a két szerkesztő aláírása megtalálható. Régebbi gyűjteményi bélyegzésekkel. Nagyon ritka. Az utóbbi évtizedekben mindössze egy – szintén hat füzetes – példánya bukkant fel. Korabeli félbőr-kötésben. 35,2 cm.

240.000,-

112

Kri_40.indd 112

2016. 11. 01. 21:05:45

221.

222. Pák Dienes: Vadászattudomány. Szerzé – –. Első kiadás.

I-II. kötet [egybekötve]. Budán, 1829, Magyar

Királyi Tud. Egyetem.

XX, 218; 223,

[1]p. Nevezetes munka. Meg jelenésétől számítják a magyar nyelvű vadászirodalom születését. Archaikus nyelvezetével ma is élvezetes olvasmány. Tartalma kiterjed a vadászat egész területére, amiben a szerző kétségtelen jártasságán túl a kötet végén lelkiismeretesen felsorolt forrásmunkáknak is szerepe van. A magyar vadászati irodalom egyik legritkább alapműve. A szerző (1806–1864) gazdatisztként, majd gazdasági felügyelőként szolgált először Nagyszénáson, majd gróf Károlyi György nagykárolyi birtokán, a grófnak ajánlotta egyetlen meg jelent munkáját is. Korabeli, aranyozott és vaknyomással díszített marokenbőr-kötésben, márványmintás lapszélekkel. 21 cm. papírtokban. Vuray: 621., BLHO II.: 3496. Nagyon szép példány.

300.000,-

223. Raff, [Georg Christian] György Kristián: Természethistoria a’ gyermekeknek. Mellyet – – göttingai tanító után, Némelly hozzáadásokkal, és szükséges változtatásokkal, a’ maga költségén Magyarúl kiadott, és kinyomtattatott Fábián Jo’sef. Weszprémben, 1799, Számmer Mihály bet. [16], 669,[11]p., 14t. (Binder János Fülöp rézmetszetei). A gimnáziumok számára készült tankönyv első magyar nyelvű kiadása. Korabeli, gerincén aranyozott és feliratozott, javított félbőr-kötésben, festett

F

lapszélekkel. 21 cm. Frigyik: 36.; Drescher: 383. Jó példány. 50.000,113

Kri_40.indd 113

2016. 11. 01. 21:05:49

223. 224. Sárvári Eöry Andor: Az állatország képekben. A mulatni szerető ifjuság használatára írta – –. 122 fametszvénnyel. Pest, 1863, Heckenast Gusztáv. (Landerer és Heckenast ny.). VI, 247p. Egészoldalas és szövegközti fametszetű képekkel. A címlap előtti levél hiányzik. Kora24.000,-

beli, kopottas félvászon-kötésben. 21,7 cm. Drescher: Ø. Nagyon ritka!

225. A Természet. Állattani és vadászati folyóirat.

I. évf.

I-XXIV. szám. Szerk. Lendl Adolf és Lakatos Károly. Bp., 1897. IX. 1. – 1898. VIII. 15., (Markovits és Garai ny.).

1 lev. (Előfi-

zetési felhívás), számonként újrakezdődő lapszámozás: 16p.

Gazdag szövegközti képanyaggal.

ex librisével.

12-

Széchenyi Zsigmond

Rajta grafit bejegyzés: „Dupl. Sz Zsné”.

Ki-

adói aranyozott vászonkötésben, festett lapszélekkel.

30,7 cm.

Jó példány.

24.000,-

114

Kri_40.indd 114

2016. 11. 01. 21:05:54

226. Vajna Károly: Hazai régi büntetések. I-II. kötet.

Bp., 1906-1907, Lőrintz János

„Univers” nyomdájában. 1t. (címkép), 696p., 3t., 2 melléklet (kihajtható);

581p.

A ma-

gyar börtönügyi tudományosság mindmáig legértékesebb történeti adatgyűjteményét a budapesti királyi országos gyűjtőfogház igazgatója, Vajna Károly tette közzé. Kétkötetes hatalmas műve, a szabadságvesztés-büntetés korai formáinak állít emléket, de nem mellőzi a kutatómunkája során felhalmozott egyéb büntetési nemekre vonatkozó gazdag adathalmaz ismertetését sem. Részletesen bemutatja a legismertebb hazai fegyházakat, a megszégyenítő és megbecstelenítő büntetések felettéb gazdag eszköztárát (pálcza, korbács- és vesszőütések, deres, kaloda, nyakló, pellengér, stb), valamint ismerteti a halálos büntetések módozatait, illetve egy külön fejezetben számol be egy 1782-es szörnyű emberevési bűnperről. A szövegben néhány aláhúzással. Korabeli, egységes félbőr-kötésben, kissé kopottas állapotban. 24,1 cm. (2 db)

40.000,-

VALLÁS, VALLÁSOS IRODALOM, EGYHÁZTÖRTÉNET

227. Balásfi Tamás: Tsepregi Iskola, Mellyben A’ Lutheránus és Kálvinista Prédikátornak Tanuságokra, és Tévelygésekből való ki-térésekre, a’ Tsepregi szitok szaporító morgó Prédikátort, az igaz hit - ellen, és Pázmány Péterre való hazugságiért-is, az igazságnak jóra tanító ostorával Iskolázza – – bosnai püspök. Eger, 1775, A’ Püspöki Oskola betüivel. [22], 463p. A címlap után kötve: (Kertsó Cirják): Assertiones ex universa philosophia, quas ... sub auspiciis ... Martini Szeleczky ... debito honori ac veneration A. R. P. M. Hyacinthi Reiter ... ex praelectionibus R. P. Cyriaci Kertsó ... philosophiae auditor absoluti. [Agriae, 1777, Typ. Episc.]. [12]p. A mű Zvonarics Imre csepregi evangélikus pap ellen született. Először 1616-ban jelent meg Pozsonyban. Kiadói kolligátum. Korabeli bordázott gerincű bőrkötésben. 21,2 cm.

30.000,-

115

Kri_40.indd 115

2016. 11. 01. 21:05:56

228. [Beniczky] Benitzki Péter: Magyar Rhythmusok, avagy Versek, Mellyeket irt Nemzetes – –, Szenteltt-Vitéz. Elsö Része Szép Isteni Ditséreteket és Penitentzia-Tartásra indító Énekeket foglal magában.

Második, Közönséges

Magyar Példa-Beszédeket Szép Oktatással.

Debretzenben,

1756, Kállai Gergely. [4], 298,[16]p. A szerző (1603-1664) aranysarkantyús vitéz, a magyar barokk költészet egyik jelentős képviselője. E munkája - fő műve - vallásos versek és verses példabeszédek gyűjteménye. Először 1664-ben látott napvilágot, ám abból a kiadásból jelenleg nincs fellelhető példány. A XIX. század elejéig számos további kiadása jelent meg. Népszerűségét

elsősorban a második részt

alkotó mintegy 250 magyar példabeszédnek köszönhette. Korabeli pergamenkötésben, festett lapszélekkel. Kartontokban.

11,3 cm.

RMNy 4.: 3170.; Benda–Irinyi: 349.p.

Ez az egyetlen debreceni kiadása, nagyon ritka!

60.000,-

229. Bod Péter: Szent Judas Lebbeus Apostol Levelének rövid Tanításokban foglalt Magyarázatja. Mellyet Az egyszer igaz Hittel meg-ajjándékoztatott Híveknek a’ Hitben való meg-erősitésekre, a’ Hitért meg-kivántató tusakodásra való serkentetésekre és a’ sok nyomorúságok között való vigasztalásokra. Az Istennel pedig nem gondoló bűnben élő bűnösöknek rettentetésekre, meg-téríttetésekre ’s Istenhez való vezéreltetésekre el-mondott ’s mostan kőzönségessé tett – –. Szebenben, 1749, Sárdi Sámuel ny. [24], 253,[1]p.

A szerző egyik legritkábban előforduló műve.

Későbbi, bordázott gerincű félbőr-kötésben. 16,6 cm.

100.000,-

230. [Döme Károly]: Világ’ nagyjai! Veszedelem. Fordította német nyelvből eggy hazáját féltő Igaz Magyar. Nagy-Szombatban, 1792, Jelinek Wenczel. 127 [helyesen 155]p. A keresztény vallás védelmében, a felvilágosodás eszméi ellen szóló röpirat. Fűzve, festett papírkötésben. 19 cm. Ritka.

20.000,-

116

Kri_40.indd 116

2016. 11. 01. 21:05:58

231. Egy Evangelikus Nemes Magyar Hazafinak, És Plébánosnak A’ Szent Írásról, És Egyébb némelly Vallásbéli dolgokról, egymással való Barátságos Beszelgetesi. rész. (Egybekötve.) 182;

184p.

17,3 cm.

Hely nélkül, 1792, Nyomda nélkül. [2],

Korabeli

bordázott

gerincű

félbőr-kötésben.

Ritka, árverésen még nem szerepelt.

232. Elein

való

1–2.

100.000,-

meg-térésnek

gyümöltse. Az Ifiabbak’ számára. Kolosváronn, (1820), Nyomt. a’ Ref. Kol. bet. Török István által.

[16],

208p. Az utolsó számozatlan levélen alul néhány betűt is érintő kis hián�nyal. Korabeli, aranyozott félbőr-kötésben, a lapszéleken aranymetszéssel. Nagyon ritka, korai minikönyv. 5,8×4,3 cm. Jó példány.

150.000,-

233. Gyermekeknek kézi könyvetskéjek melly németböl magyarrá fordittatott, és magában foglalja 1. Az idvességnek rendit. 2. Az idvességnek kintseit. 3. Keresztyéni életnek 100. reguláit. 4. Külsö erköltsöknek 100. reguláit. 5. Imádsagos könyvetskét. [Sopron] Jénában, 1740, [Rennauer ny.]

Első kiadás.

[12], 192p. Gyermekek szá-

mára írt evangélikus katekizmus, Johann Jakob Rambach: Erbauliches Handbüchlein für Kinder című, 1735-ben meg jelent művének Sartori Szabó János által készített átdolgozása. Hamis jénai nyomtatási hellyel jelent meg, tipográfiai jellemzői alapján a soproni Rennauer-nyomdában készült. Az utolsó levelek kissé foltosak. Ecsedy összesen tíz példányát ismeri. (Stud. 26./123.)

XIX. századi, festett papírkötésben.

14,4 cm. Ecsedy: 54.; Drescher: 186. Nagyon ritka könyv.

40.000,117

Kri_40.indd 117

2016. 11. 01. 21:06:01

234. Vörösmarty Mihál(y): A’ bujdosók. Első kiadás. Székes-Fehérvárott, 1830, Számmer Pál’ betűivel. V, [2], 8-196p. Címlapján régi beírással. A költő harmadik, nyomtatásban meg jelent műve. Az eredetileg Kont címet viselő dráma egy trilógia második részeként született 1824 és 1828 között. Mivel Vörösmarty tartott a budai cenzúrától, a fehérvári Számmer családdal pedig jó kapcsolatban volt, e műhelyt bízta meg a nyomtatással. A helytartótanács három évvel később, utólagos cenzúrára tett kísérletet: a mű „átmeneti” minősítést kapott, tehát új kiadása nem jelenhetett meg, lefordítását és bemutatását is megtiltották. (Ez utóbbi olyan jól sikerült, hogy ősbemutatóját csak 2000-ben tartotta a Térszínház.) Egykorú feljegyzések szerint, mintegy 400 példánya láthatott napvilágot. (Stud. 32./537.) Az első borítófedél verzóján kéziratos bejegyzés: „A szerző úr becses ajándékából Pacsek Józsefé 1832. Pesten.” A címlapon kéziratos bejegyzés: „Bog János.” XIX. századi, díszesen aranyozott bőrkötésben. Az eredeti papírborító belekötve. 22,5 cm. Kartontokban. Frigyik: 638.; Szüry: 5100. Szép példány.

240.000,-

234. 235. Vörösmarty Mihál(y): Zalán futása. Hősköltemény. Első kiadás. Pesten, 1825, Petrózai Trattner Mátyás. 1t. (Lehnhardt rézmetszetű díszcímlapja), 245,[3]p. A honfoglalást megörökítő mű meg jelenésétől számítják a magyar romantika kezdetét. A címlapon lévő képet Kisfaludy Károly rajzolta és Lehnhardt Sámuel metszette rézbe. Bár a kötetre mindössze 80 előjegyzés érkezett (ebből is 40 a költő baráti köréből) mégis országos ismertséget hozott Vörösmartynak 25 éves korára. Mára a mű kezdő sora, „Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?” szállóigévé vált. Későbbi félpergamen-kötésben. 21,7 cm. Szüry: 5120. 140.000,-

118

Kri_40.indd 118

236.

2016. 11. 01. 21:06:06

236. Wahlenberg, [Göran] Georgius: Flora Carpatorum principalium exhibens plantas in montibus Carpaticis inter flumina Waagum et Dunajetz eorumque ramos Arvam et Popradum crescentes, cui praemittitur tractatus de altitudine, vegetatione, temperatura et meteoris horum montium in genere. Cum mappa physico-geographica, tabula altitudinem montium ostendente et 2 tabulis botanicis. Göttingae, 1814, Vandenhöck et Ruprecht. CXVIII, 408[1]p., 2 térkép (kihajtható, rézmetszet), 2t. (kihajtható, színezett rézm.). G. Wahlenberg (1780–1851) svéd orvos, botanikus, földrajztudós, geológus, az upsalai egyetem botanika tanára és a növénykert igazgatója. 1813-ban beutazta Magyarország északi részeit a Vág és a Dunajec, valamint az Árva és Poprád között. Ezen út kutatási eredményeit írta meg a fenti munkában. Ez a mű a Tátrával foglalkozó irodalom egyik leg fontosabb, klasszikus műve. Megírásához felhasználta elődei munkáját, de alapvetően saját – a terepen végzett – kutatásain, meg figyelésein alapul. A mellékelt Tátra térkép a tátrai térképészet egyik főműve, mivel egy szintvonalas térkép prototípusa. (Az első szintvonalas térkép csak 1857-ben jelent meg!). Érvénytelen gyűjteményi bélyegzéssel. Későbbi, bordázott gerincű félbőr-kötésben. Körülvágatlan. 21,7 cm. Jó példány.

300.000,-

237. Wáli István: Római Imperatorok Tüköre, melly Julius Tsászártól Fogva, az mostani példássan uralkodó II. Josef Tsászárig meg-mutattya 218 Imperatoroknak, ... A’ Tyranusokkal együtt, ... eredetét, Uralkodásának kezdetét, életét, erköltsét, hadi viselt dolgait, életének, uralkodásának többnyire esztendeit, feleségeit, magzatit, halálának, hol, ’s miképen hólt-meg, helyét, idejét, Symbolumit, vagy válogatott fontos mondásit, egyebeket-is. ... Posonyban és Kassán, 1778, Landerer Mihály. 1t. (Assner Lipót rézmetszete. Pataki: 70.p.), [6], 326,[18]p. Számos szövegközti rézmetszetű arcképpel. Későbbi, festett kartonkötésben. 18,8 cm. Szüry: 5131. 36.000,-

237.

238.

238. Zechenter Antal: A’ magyar Anakreon. Nellyet(!) egyenesen görög nyelvbül forditott le – –. Prágában, 1785, Beránek János [ny.]. 77,[3]p. Fűzve, korabeli festett papírborítóban. 16 cm. Kartontokban. Kiváló állapotban. Rendkívül ritka! Egy példányát a Ráday gyűjteményben őrzik. 140.000119

Kri_40.indd 119

2016. 11. 01. 21:06:08

Az idézett bibliográfiák jegyzéke Antikváriumok árverési katalógusai Ant. Hung.: Antiquarium Hungaricum Hont.: Honterus Antikvárium Közp.: Központi Antikvárium Laskai: Laskai Osvát Antikvárium Stud.: Studio Antikvárium ÁKV árv.: Állami Könyvterjesztő Vállalat ... árverése Apponyi: Alexander Apponyi: Hungarica Ungarn Betreffende... I-II. és III. (München 1903-1925; Bp., 2004.) Belia: Belia György: Ady Endre levelei I-III. (Bp., 1983.) Benda–Irinyi: A négyszázéves debreceni nyomda. (Bp., 1961.) Bezerédy-Csiszár: Cs. Bezerédy Ágnes - Csiszár Jolán: Tudományos-fantasztikus, utópisztikus művek bibliográfiája. (Miskolc, 1979.) BLHO.: Bibliographia Litterarum Hungariae Oeconomicarum Reralium I-VIII. (Bp., 1934-1968.) Borda: A Borda Antikvárium ajánló jegyzékei 1-23. (1983-2005) Borda MM.: Műgyűjtő Magyarok I-V. (Bp., 1998–2004.) Busa: V. Busa Margit: Magyar sajtóbibliográfia 1705–1849. és 1850–1867. (Bp., 1986–1996.) Drescher: Drescher Pál: Régi magyar gyermekkönyvek (Bp., 1934.) Ecsedy: V. Ecsedy Judit: Titkos nyomdahelyű régi magyar könyvek 1539–1800. (Bp., 1996.) Éliás-Szántó: Éliás Tibor – Szántó András: A magyar gasztronómia irodalma... I-II. (Szenendre, 1984–1985.) Frigyik: Frigyik Katalin: Typis Számmerianis... 1-2/1-2. (Székesfehérvár, 2003.) Fodor: Fodor Ferenc: A magyar térképírás I-III. (Bp., 1952-1954.) Gedényi: Gedényi Mihály: Krúdy Gyula /Bibliográfia/. (Bp., 1978.) Gerszi: Gerszi Teréz: A magyar kőrajzolás művészete a XIX. században. (Bp., 1960.) Gyöngy: Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat és szignó tára 1848–2007. (Bp., 2008.) György: György Lajos: A magyar regény előzményei. (Bp., 1941.) Győry: Győry Tibor: Magyarország orvosi bibliographiája 1772–1899. (Bp., 1900.) H. D.: Horváth Dezső: A magyar gasztronómiai és borászati irodalom bibliográfiája 1695-1950. (Bp., 2012.) Kaján: Kaján Imre (szerk.): „Jégszakadás és Duna kiáradása...” Pest-Buda 1838. (Bp., 1988.) Lakatos: Lakatos Éva: Magyar irodalmi folyóiratok A-Zs. (Bp., 1972-2000.) Lévay(né)–Haiman: Lévay Botondné – Haiman György: A Kner-nyomda kiadványainak tükrében 18821944. I-II. (Bp., 1982.) Makkai-Horváth: Makkai László – M. Horváth Magda: A magyar könyvgyűjtő kézikönyve. (Bp., 1939.) Mészáros: Márai Sándor bibliográfia. (Bp., 2003.) Nagy: Nagy Mariann: Radnóti Miklós bibiliográfia. (Bp., 1989.) Nebehay-Wagner: Nebehay, Ingo – Wagner, Robert: Bibliographie Altösterreichischer Ansichtenwerke aus fünf Jahrhunderten... I-VI. (Graz, 1981-1991.) Pataky: Pataky Dénes: A magyar rézmetszés története a XVI. századtól 1850-ig. (Bp., 1951.) Petrik: Magyarország bibliograhiája 1712–1920. és pótlásai. (Bp., 1888–1991.) RMK.: Szabó Károly: Régi magyar könyvtár. I-III. és pótlásai. (Bp., 1879–1896, 1996.) RMNy.: Régi magyarországi nyomtatványok 1-4. (Bp., 1971–2012.) Rózsa II.: Rózsa György: Budapest régi látképei 1493–1800. (2. bőv. kiadás. Bp., 1999) Stauder–Varga: Stauder Mária – Varga Katalin: Babits Mihály bibliográfia. (Bp., 1998.) Szalai: Szalai Béla: Magyar várak, városok, falvak metszeteken. 1515-1800. I-IV. (Bp., 2006–2013.) Szántai: Szántai Lajos: Atlas Hungaricus. Magyarország nyomtatott térképei. 1528-1850. I-II. (Bp., 1996.) Szenkirályi: Szentkirályi Elemér: Kalauz Széchenyi István megismeréséhez. (Bp., 1987.) Szüry: A Szüry-gyűjtemény katalógusa. (Bp., 1987.) Turányi: Turányi Kornél. Mezőgazdasági szakfolyóirataink bibliográfiája I. 1796–1899. (Bp.,1958.) Vitályos: Vitályos László – Orosz László: Ady bibliográfia. (Bp., 1980.) Vuray: Vuray György: Régi magyar vadászirodalom. (2. jav. bőv. kiadás. Bp., 2012.)

120

Kri_40.indd 120

2016. 11. 01. 21:06:08