a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintıen erre önkormányzati rendelet feljogosítja

Esztergom Város Önkormányzatának 28/2007.(IV.26.) ör. rendelete EsztergomPilisszentlélek helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl

a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintıen erre önkormányzati rendelet feljogosítja. 2. §

Esztergom Város Önkormányzatának Képviselıtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelme érdekében Esztergom-Pilisszentlélek helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl a következı rendeletet alkotja. I. A RENDELET HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA

(1) A rendelet 1. számú mellékletét a beépítésre szánt terület övezeti jeleit és határvonalait ábrázoló M=1:2000 méretarányú Szabályozási Tervlap, a 2. számú mellékletét a beépítésre nem szánt területek lehatárolását és övezeteit ábrázoló M=1:10 000 méretarányú összefoglaló Szabályozási Tervlap képezi. (2) A 3. számú melléklet az építési övezetekhez tartozó táblázatokat, a 4. számú függelék a jelen rendelethez tartozó út mintakeresztszelvényeket tartalmazza. (3) A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények közül a 4. számú melléklet az önkormányzat elıvásárlási jogával érintett telkek lehatárolását, illetıleg jegyzékét tartalmazza.

1. § (1)A rendelet területi hatálya kiterjed Esztergom-Pilisszentlélek teljes területére (belterületére és külterületére) (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bıvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerősíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka ) és ezekre hatósági engedélyt adni csak az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet ( a továbbiakban: OTÉK) és jelen rendelet együttes alkalmazásával szabad. (3) A rendelet minden természetes és jogi személyre kötelezı elıírásokat tartalmaz, amelyek alól az elsıfokú építési hatóság – a jegyzı – csak azon a területen és csak abban

A szabályozási terv kötelezı, nem kötelezı és tájékoztató elemei 3. § (1) A Szabályozási Terven szereplı kötelezı érvényő jelölések tartalmi elıírásait be kell tartani. A kötelezı erejő elemek módosítása a tervek, illetve jelen rendelet módosításához kötöttek. (2) A Szabályozási Terven kötelezınek kell tekinteni: a) az övezeti besorolást és az övezeti jellemzıket, illetve az övezetek határát; b) a szabályozási vonalakat; c) az elı-, oldal- és hátsókertekre adott minimális értékeket; d) a tervezési területet határoló utak és a belsı feltáró utak szabályozási vonalait; e) a közmőlétesítmények (vezetékek) elhelyezését biztosító területeket.

1

(3) A Szabályozási Terv egyéb elemei irányadónak tekintendık. Ajánlott szabályozási elemként kell kezelni a tömbökön belüli – telekalakítást jelzı – vonalakat. (4) A tervezett szabályozási vonallal érintett telkeken, ha az ingatlantulajdonos ingatlanának tervezett közterületi részét ellenérték nélkül Esztergom Város Önkormányzatának tulajdonába adja, és felajánlását az önkormányzat elfogadja, akkor az építési telkek beépítettségét, valamint az építési telek megosztásánál a figyelembe vehetı legkisebb telekméretet az 5. számú melléklet , valamint az OTÉK szerint kell figyelembe venni. (5) Az irányadó elemek további tervmőveletek, a fıépítész javaslata, valamint a Városi Tervtanács véleményezése alapján pontosíthatóak, vagy megváltoztathatók. Az építési munka végzése és más jogszabályban nem említett, engedélyhez kötött építési munkák köre 4. § (1) Csak építési engedély alapján végezhetı az egyéb jogszabályban meghatározottakon túlmenıen: a) bármely meglévı építmény felületképzésének átalakítása, felújítása, átszínezése; b) kerítés közterület felıl látható felületének, anyagának és szerkezetének megváltoztatása, beleértve annak átszínezését is; c) bármely építmény homlokzatára szerelt vezeték, homlokzatán, záró födémén, tetızetén antenna, antennatartó szerkezet vagy egyéb berendezés létesítése; d) kerti vízmedence létesítése; e) 20,0x40,0 cm méretet bármely irányban meghaladó cégtábla, cégér, címtábla létesítése. (2) Elvi engedélyt kell kérni az alábbi esetekben:

a) három teleknél többet érintı telekalakítás esetén, b) az 5000 m2 –t meghaladó különleges terület (kemping, panzió, szabadidıközpont főrészkert, idegenforgalmi) beépítésére a konkrét program ismeretében. (3) Az építési tervdokumentációhoz kertépítészeti tervet is csatolni kell: a) a 20%-ot meghaladó lejtéső területeken; b) az 1,5 m-es magasságot meghaladó tereprendezés esetén. c)különleges területeken (Ksz; Kid, Kkr, Kf;) (4) A (3) bekezdés szerinti kertépítészeti tervnek tartalmaznia kell: a) az átépítéssel, építéssel érintett terület egészét bemutató terven, legalább M=1:500as léptékben a burkolatok, szegélyek, felhajtók és akadálymentesítésre szolgáló lejtık, burkolati jelek jelölését a területet határoló épületek határvonalainak feltüntetetésével együtt; b) a burkolatfajtákat és anyagokat, a burkolatmintázatok javasolt módját; c) a parkolóhelyek kialakítását; d) a növényzet fajtáját, kiültetési módját és helyét; e) közterület esetén a köztárgyak típus- vagy egyedi terveit, valamint azok helyét és méreteit; f) szükség esetén az elbíráláshoz szükséges egyéb részleteket M=1:200 vagy M=1:100as méretarányban. Ütemezett megvalósítás esetén a tervben az ütemhatárokat is fel kell tüntetni. (5) A vonatkozó rendelkezések szerinti Városi Tervtanács vagy a fıépítész elızetes véleményét ki kell kérni a külön önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben, valamint a) Ó-falu területén bármilyen új épület, építmény elhelyezéséhez; b) Ó-falu területén bármilyen meglévı épület alapterületi bıvítéséhez, tetıformájának megváltoztatásához, tetıablak létesítéséhez, térdfal-magasítással járó átépítéséhez;

2

c) közterületen bármely típusberendezés létesítéséhez; d) helyi egyedi védelem alatt álló vagy területi védelem alatt álló épületet érintı bármilyen engedélyköteles építési munka esetén. e) a különleges területeken. II. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Beépítés 6. § (1) Telkeket beépíteni az építési övezetekre vonatkozó szabályozási elıírásoknak megfelelıen lehet. (2) A telek nagyságától függetlenül – lakóépület az Ófalu esetében 150 m2-nél, az újfalu esetében 200 m2-nél nagyobb nem lehet.

Területfelhasználás 5. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv szerint: beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre tagozódik. (2) A beépítésre szánt terület felhasználási egységek övezeti jeleit és határvonalait 1. számú melléklet, a beépítésre nem szánt területek lehatárolását és övezeteit 2. számú melléklet ábrázolja. (3) A beépítésre szánt terület a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv szerint: a) falusias lakóterületre; b) falusias-ófalui lakóterületre c) vegyes területre; d) különleges területre tagozódik. (4) A beépítésre nem szánt terület a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv szerint: a) korlátozott funkciójú általános mezıgazdasági területre; b) kertes mezıgazdasági területre; c) védett és védı erdıterületre; d) közpark területre; e) vízgazdálkodási területre; f) közmő és közlekedési területre tagozódik.

(3) Azokon a már beépített telkeken, ahol a kialakult beépítettség a megengedett értéknél nagyobb, ott további beépítést engedélyezni nem szabad. (4) Telken belül épületet elhelyezni, a Szabályzatban meghatározott, illetve a Szabályozási Terven megadott és irányadó építési hely jelleggel kezelendı figyelembevételével lehet. (5) E rendeletben meghatározott építménymagasságot kötelezı jelleggel meg kell tartani. Az épület alacsonyabb lehet. (6) A település teljes területén az építési engedélyezési tervdokumentációkhoz látványtervet kell csatolni a szomszédos épületek feltüntetésével, illetve a szabályozási terven megadott látványpontokból. (7) A létesítmények gépjármő parkolását saját telken belül kell megoldani. (8) A be nem épített és közlekedési célra nem használt beépítésre szánt területeken zöldterületet kell létesíteni és ezek fenntartásáról, ápolásáról a telektulajdonos köteles gondoskodni. (9) A beépítésre szánt ingatlanok telekhatárait épített kerítéssel lehet lehatárolni. A kerítések mellett növénykerítés létesítendı. Tömör kerítés nem létesíthetı.

3

(10) A beépítésre nem szánt ingatlanok telekhatárait nem lehet épített kerítéssel lehatárolni. Csak növénykerítés létesítendı. (11) Az újfalui lakóterület esetében az épületek elhelyezésénél 5 m elıkert, 3 m oldalkert és 6 m hátsókert biztosítandó. Sarok telek esetén az 5 m elıkertet két utcai oldalon kell biztosítani. Lejtıs terep estén az épületet a telek alsó harmadában kell elhelyezni. Az ófalui lakóterület esetében az elıkert méretének meghatározásánál, az építészeti illeszkedés szabályát kell alkalmazni. (12) Az épületek szélessége, tömege: a) az Ófaluban, lakóterületen max. 7m széles lehet, utcavonalra merıleges, max. 45%-os hajlásszögő nyeregetetıvel fedetten b) egyéb lakóterületen max. 8m széles lehet, utcavonalra merıleges, max. 45%-os hajlásszögő nyeregetetıvel fedetten. Ha az épület 8m-nél szélesebb utcavonallal max. 45%-os párhuzamos gerincő, hajlásszögő tetıidom alakítandó ki. c) középület esetén max. 12m széles épülettömeg alakítható ki, max. 45%-os hajlásszögő tagolt tetıvel fedetten. Az oromfal szélessége legfeljebb 8 m lehet, d) állattartó épület legelı területen (Mko) 5m széles lehet, rétegvonallal párhuzamos, max. 45%-os hajlásszögő nyeregetetıvel fedetten. Terület-elıkészítés, durva tereprendezés, talajmechanika, csúszásvizsgálat

deponálni és kezelni, majd a tervezett zöldterületekre 20-40 cm vastagságban vissza kell teríteni. (4) A telkek és a közlekedési utak minimális durva-terepszintjét a terület lejtési viszonyaihoz kell igazítani. (5) A 10%-nál meredekebb lejtéső területek beépítését megelızıen talajmechanikai szakvéleményt kell készíttetni a csúszásveszély feltárására. III. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELİÍRÁSAI Lakóterületek építési övezetei 8. § (1) A lakóterület sajátos építési használata szerint falusias-újfalui és falusias-ófalui lakóterület ( Lf, Lfó,). (2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását az 1.számú melléklet tartalmazza. (3) A falusias és az ófalusi lakóterület jellemzıen laza beépítéső, összefüggı nagy kertes, legfeljebb kettı önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 14. és 32. §-a szerinti épületek és építmények helyezhetık el.

7. § (1) Durva tereprendezési terv nélkül alakíthatók ki a Szabályozási Terv azon területei, ahol a csapadékvíz-elvezetés a természetes lejtés miatt biztosított.

(4) A falusias lakóterületen (Lf, Lfó) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a 3. számú mellékletben megállapított beépítési jellemzıkkel lehet. Vegyes területek építési övezetei

(2) Csak durva tereprendezés után alakíthatók ki azok a területek vagy telkek, ahol a felszíni víz elvezetését a terep átformálásával kell kialakítani. (3) A durva tereprendezési munkák elıtt - a talajvédelmi hatóság engedélyének megszerzése után - a termıtalajt leszedni,

9. § (1) A vegyes terület sajátos építési használata szerint településközponti terület (Vt).

4

(2) A vegyes területek építési övezetekre való tagolását az 1.számú melléklet tartalmazza. (3) A településközponti vegyes terület elsısorban a helyi települési szintő közösségi létesítmények elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 16. és 32. §-a szerinti épületek és építmények helyezhetık el.

(6) A különleges főrészkert területen (Kfk) a fafeldolgozás létesítményei helyezhetık el.A főrészkertbe települt vállalkozók telephelyei között min 8 m-es gyepes, fásított sáv kell hogy húzódjon. (7) A különleges területeken telket alakítani, illetve azt beépíteni a 3. számú mellékletben megállapított beépítési jellemzıkkel lehet.

(4) A településközpont vegyes területen (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a 3. számú mellékletben megállapított beépítési jellemzıkkel lehet.

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELİÍRÁSAI

Különleges területek építési övezetei

Zöldterületek övezetei

10. §

11. §

(1) A különleges terület sajátos építési használata szerint lehet: a) városüzemeltetési (szennyvíztisztító) terület (Ksz); b) idegenforgalmi létesítmény (kemping, panzió, stb) terület (Kid). c) kulturális idegenforgalmi létesítmény (szabadidıközpont, stb) terület (Kkr). d) főrészkert terület (Kf).

(1) Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, amely nagyságától, elhelyezkedésétıl és kiépítettségétıl függıen lehet közpark (Kp) , régészeti park (R-Kp), sport park (Sp-Kp), gyümölcsös közpark (Gy-Kp) illetve közlekedési területekhez kapcsolódó szélesebb köztér.

(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza. (3) A különleges városüzemeltetési terület szennyvíztisztító elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 24. §-a szerinti építmények helyezhetık el. (4) A különleges idegenforgalmi intézményi (Kid) tületen idegenforgalmi szálláshely ellátó elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 24. §-a szerinti építmények helyezhetık el. (5) A különleges kulturális szabadidıközpont területen (Kkr) kulturális rendezvények számára lehet területet kialakítani, építményt elhelyezni.

IV.

(2)A közpark területen az OTÉK 27. § (4) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetık el, illetve az OTÉK 27. § (2), (3), (5) bekezdés elıírásait kell alkalmazni. (3) A közpark területének legalább 60 %-át fás növényzettel, illetve a gyümölcsös közpark esetén legalább 40 %-ban gyümölcsfával fedetten kell kialakítani, illetve fenntartani. (4) Közpark létesítése, rekonstrukciója, azokban építmények elhelyezése csak kertépítészeti terv vagy kertészeti szakvélemény alapján történhet. (5) Közpark területén és egyéb közterületen fák kivágása, csonkolása csak akkor engedhetı meg, ha a) a fa egészségi állapota; b) a balesetelhárítás; c) a közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik.

5

(2) A kertes mezıgazdasági területek övezeten belül, a telekhatáron épített kerítés nem létesíthetı.

Erdıterületek övezetei 12. § (1) Erdıterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdı mővelési ágban nyilvántartott, továbbá a településszerkezeti terv alapján erdı területfelhasználásra tervezett és a földhivatali nyilvántartás szerint nem erdı mővelési ágban nyilvántartott, de a természetben erdı jellegő faállománnyal borított, az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló 1996. évi LIV. törvény hatálya alá tartozó terület. (2) Pilisszentlélek területén erdıterületek elsıdlegesen rendeltetésőek (Ev).

található védelmi

(3) Védelmi rendeltetéső erdıterületen (Ev) épületet elhelyezni nem lehet. Mezıgazdasági területek övezetei 13. § (1) Mezıgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következı területfelhasználási egységekbe tartozik: a) kertes mezıgazdasági terület (Mke) b) kertes mezıgazdasági terület, gyümölcsös, szılı (Mkgy); c) korlátozott funkciójú általános mezıgazdasági terület, (legelıterület) (Mko). Kertes mezıgazdasági területek övezetei

Korlátozott funkciójú mezıgazdasági területek övezetei 15. § (1) Korlátozott funkciójú mezıgazdasági területen (Mko) a felszíni vizek védelme, valamint a természet- és tájképvédelem érdekében csak az állatok tartásához szükséges karámok, szérőskert alakítható ki. Nagylétszámú állattartó telep nem létesíthetı. (2).Az állattartó épületek, építmények a következı feltételekkel helyezhetık el: a) beépíthetı telek területe: minimum 5 ha (50 000 m2); b) beépítési mód: szabadon álló; c) beépítettség: maximum 0,5 %; d) építménymagasság: maximum 2,2 m,a völgy felöli oldalon mérve nem lehet több 2,5 m-nél; e) közmővesítettség: részleges. (3) Az épületek felmenı falai helyi anyagokból (kı, vályog), héjalása természetes anyagokból (nád, fazsindely, deszka stb.) épüljön. A vízgazdálkodási területek övezetei 16. § (1)A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggı területek (V) a vízfolyások, tavak, tározók vízmedre, vízbeszerzési területek és védı területeik (OTÉK 30. §).

14. § (1) Kertes mezıgazdasági területen: a) a legalább 1500 m2 területnagyságú szılı, gyümölcsös funkciójú területen (Mkgy) egy terepszint alatti építmény (pince) helyezhetı el. b) a kert területek (Mke) nem építhetık be.

(2) A Szentlélek-patak külterületi szakaszán a mindkét oldali lábvonaltól 10-10 m védısávot kell biztosítani. (3) Vízgazdálkodási területen a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás épületnek

6

nem minısülı építményei alakíthatók ki a vízügyi jogszabályok figyelembevételével. (4) A csatornázás, a szennyvíztisztító és horgásztavak létesítése vízjogi engedély köteles. V.

(4) A közhasználat céljára átadott területekkel határos épületeket a homlokzati kialakítás, valamint az épületek közötti távolság meghatározása tekintetében úgy kell megvalósítani - a tőzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével –, mintha azok közterülettel lennének határosak.

KÖZTERÜLETEK ELİÍRÁSAI Közterületek szabályozására és kialakítására vonatkozó rendelkezések

Rendelkezések a közterületeken elhelyezhetı pavilonokra, vendéglátó teraszokra vonatkozóan

17. §

19. §

(1) A Szabályozási Tervben meghatározott szabályozási vonal mentén a közterületet a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembevétele mellett, geodéziai felméréssel pontosítva kell kiszabályozni.

(1) A területen új közterületi pavilon nem létesíthetı.

(2) A meglévı légvezetékek földkábelre történı kiváltását el kell végezni a közterület átépítésekor. Közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó elıírások 18. § (1) A gyalogos forgalom számára megnyitott, vagy közhasználat céljára átadott területrészként kialakított területrıl az önkormányzat és a tulajdonos külön szerzıdést köt. A közhasználat céljára átadott területeket az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.

(2) Vendéglátó terasz közterületi járdán csak akkor létesíthetı, ha a visszamaradó járdaszélességen a biztonságos gyalogos közlekedés biztosítható. (3) Vegyes használatú utcában vendéglátó terasz csak akkor létesíthetı, ha a közterület adott szakaszon való szélessége meghaladja: a) egyirányú utca esetén a 8,0 m-t; b) kétirányú utca esetén a 12 m-t. (4) Vendéglátóteraszok üvegezett, zárt módon nem alakíthatók ki, de az épület színezésével összhangban lévı reklámmentes vászonárnyékolókkal, ernyıkkel lefedhetık. Rendelkezések a közterületi hirdetıberendezésekre, hirdetésekre, reklámokra vonatkozóan 20. §

(2) A közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén, az övezetben meghatározott szintterületi mutató mértéke az egyes övezetekben külön meghatározottak szerint növelhetı. (3) Közhasználat céljára átadott (gyalogosforgalmi) területeken a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(1) Reklámhordozókat közterületen, illetıleg telken elhelyezni csak az egész területre e célból a városi tervtanács által is elfogadott reklámhordozókon szabad. (2) A köztárgyakon reklámcélú felület csak

rendszeresített

7

a) a tömegközlekedési eszközök megállóépítményeinek oldalán, a közterület tulajdonosa hozzájárulásával; b) a település-térképes információs táblák hátoldalán helyezhetı el. (3) Nem helyezhetı el reklámcélú felület a padokon, játszóterek berendezésein, a tömegközlekedés egyéb tájékoztató tábláin, a közmő-mőtárgyak felszín feletti berendezésein, továbbá támfalakon, lépcsıkön és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, melynek rendeltetéséhez az hozzá nem tartozik. (4) A közterületek felett átfeszítve csak a kulturális célú rendezvények hirdetését szolgáló reklámhordozók, feliratok, valamint az idıszakos ünnepi események hirdetményei helyezhetık el a hirdetett esemény idıtartamára, illetve az azt megelızı 15 napos idıtartamra. Rendelkezések a közterületek és az azokon elhelyezhetı köztárgyak és egyéb, építménynek nem minısülı tárgyak kialakítására

a) zöldségesbolt; b) virágüzlet elıtt megengedett. (5) Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás, illetıleg az üzleti nyitva tartás befejeztével a közterületrıl el kell távolítani. Egyéb termékek bemutatása és árusítása a közterületen, illetıleg az azzal szomszédos 10 m-es teleksávban nem engedhetı meg. Önálló bankjegy automata, árusító automata – a parkoló- és jegyárusító automaták kivételével - közterületen nem helyezhetı el. (6) Új közterület kiépítésénél, biztosítani kell a köztárgyak és utcabútorok egységes megjelenését, forma- és színvilágát tekintve. A közvilágítás, a korlát, a parkolást akadályozó köztárgyak és berendezések kialakítása és stílusa illeszkedjék a közterületek kialakításához és a mellettük lévı épületek jellegéhez. Mobil- és vásári árusítóhelyekre, valamint egyéb közterületen folytatott tevékenységre vonatkozó rendelkezések

21. § 22. § (1) Tömegközlekedési fedett építmények szemétgyőjtıt a szerkezetével anyaghasználatával elhelyezni.

megállóhoz létesített környezetében, a fedett építmény összeszerelten, összhangban kell

(2) A közvilágítási oszlopok a köztereken, közparkokban azonos kivitelőek legyenek, és illeszkedjenek a környezet építészeti arculatához. (3) A járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsor, kıbaba stb. köztereken, közparkokban egységes kivitelő legyen. (4) Az üzlethelyiségek elıtti árusításhoz hozzátartozó közterületi kitelepülés csak a külön jogszabályban meghatározottak betartása mellett:

(1) Vásári árusítóhelyeket a területen kihelyezni, csak az e célból külön meghatározott idıszakokban szabad a közterület tulajdonosának engedélyével. (2) A vásári árusítóhelyek egyenként legfeljebb 3 m2 alapterületőek lehetnek, melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén, egységes terv alapján szabad elhelyezni. (3) Mobil árusítóhelyek a terület gyalogosfelületein elhelyezhetık, melyeket minden nap az árusítás befejeztével az adott területrıl el kell távolítani. VI.

8

INFRASTRUKTÚRÁT ÉRINTİ SZABÁLYOK A külsı közmő beépítés feltételei 23. § (1) A beépítésre szánt területek és létesítményei teljes közmővesítéssel látandók el. (2) Amennyiben jelen rendelet hatálybalépése elıtt létesített épület szennyvizének elvezetését zárt szennyvíztárolóval oldották meg, a közcsatorna megépülését követı hat hónapon belül kötelesek arra rákötni. (3) A föld alatti és a föld feletti közmővezeték és építmény csak összehangolt, egységes közmő, közlekedési és kertészeti tervek szerint engedélyezhetı, melyeknek elı kell segíteni az igényes környezet kialakítását. (4) Az ingatlanok közmőellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közterületen történı vezetés megoldásának a hiányában idegen magántelken átvezetı bekötıvezetékek számára szolgalmi jogot kell biztosítani.

bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. A védıtávolságon belül mindennemő tevékenység csak az illetékes üzemeltetı hozzájárulása esetén engedélyezhetı. (3) A tervezett új telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel s mérési helyekkel kell csatlakozni. Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó bekötıvezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot az illetékes Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védıtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni. (4) A meglevı közmővek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közmővet el kell bontani, indokolt esetben, ha a földben marad, eltömedékelését szakszerően meg kell oldani. (5) A közmővezeték átépítéskor és új vezeték létesítésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közmővek elrendezésénél mindig a távlati összes közmő elhelyezési lehetıségét kell figyelembe venni. (6) A föld felett megjelenı közmőberendezések elhelyezésekor biztosítani kell az esztétikus környezet kialakítását az érdekelt terület szépítése érdekében.

A közmővek általános elıírásai Ágazatonkénti közmő elıírások 24. § Vízellátás (1) A közmővek elhelyezésénél az OTÉK elıírásait, valamint a megfelelı ágazati szabványokat és elıírásokat be kell tartani. A vezetékek védıtávolságát biztosítani kell az üzemviteli, a karbantartási célú hozzáférhetıség és a közmővezetékek védelme érdekében. (2) A közüzemi közmőhálózatokat és a közmőlétesítményeket közterületen, vagy a telkén belül kell közmőüzemeltetı elhelyezni. Ettıl eltérı esetben szolgalmi jog

25. § (1) Az erdıben vezetett vízvezetékek megközelítését és a vízvezetékekhez a hozzáférést, a védıtávolságukon belül, stabilizált burkolattal ellátott földúton biztosítani kell, helyileg a középsı nyomászóna nyomáscsökkentıje, a vízmőkút és a gépház, valamint a domboldali víztároló medencék közötti szakaszon.

9

(2) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülı vezetékekrıl az oltóvíz kivételét földfeletti tőzcsapokkal kell biztosítani. A tőzcsapokat a védendı épülettıl mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni. (3) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehetı vízmennyiséget, az építményeknek a tőzi vízellátását a meglevı vezeték keresztmetszetének bıvítésével, tőzi víztároló építésével illetve kisebb tőzszakaszok tervezésével kell megoldani. (4) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, gazdasági vagy idegenforgalmi célú új épület elhelyezése, illetve meglevı épület felsorolt célra történı funkcióváltása csak akkor engedélyezhetı, ha az egészséges ivóvízellátás biztosítható.

végén fennmaradó víztelenített iszapot szennyvíztisztító telepre kell szállítani. (5) A tisztítómő 150 m-es védıtávolságán belül a jelenleg érvényes elıírások szerint élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem állítható elı, élelmiszer és gyógyszer nem csomagolható, forgalmazható, raktározható. Ezen kívül bármilyen gazdasági tevékenység engedélyezhetı. (6) A csatornarendszer mélypontra telepített szennyvízátemelıjét a Kossuth Lajos utca nyugati oldalán, a beépítéssel ellentétes oldalon, a közpark övezetben, a régészeti parkkal szemben, növények takarásában, az utolsó lakóépülettıl legalább 20 m távolságra, a legkevésbé zavaró megoldást választva kell elhelyezni. Felszíni vízelvezetés

Szennyvízelvezetés

27. §

26. §

(1) A település közigazgatási területén átvezetı Szentlélek patak partéleitıl mért 6-6 m és az önkormányzati kezelésben lévı árkoknak a partéleitıl mért 3-3 m széles karbantartási sávot kell biztosítani. A már elépített helyeken a Szentlélek patak karbantartására az egyik oldalon legalább 4 m és a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon 3 m, a másik oldalon legalább 1m szélességő sávot fenn kell tartani. A karbantartási sávok nem építhetık be, legfeljebb olyan tevékenység végezhetı rajtuk, amely a vízgazdálkodási szakfeladatok elvégzését nem akadályozza.

(1) A nyílt árkokba, idıszakos, vagy állandó vízfolyásba történt szennyvíz bekötéseket, valamint a felhagyott kutakba történı szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni a környezet védelme érdekében. (2) A szennyvizek szikkasztása a felszín alatti vizek vízminıségének védelme érdekében nem engedhetı meg. (3) A szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig a település beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területein a szennyvizek fogadására és összegyőjtésére vízzáró szennyvíz győjtı-tároló berendezéseket kell építeni. A szippantott szennyvizeket szennyvíztisztító telepre kell szállítani. (4) A Szentlélek patak jobb partján, a Kossuth Lajos utca folytatásában, a hajdani tómedrektıl északra, a kijelölt KSZ övezetben tervezett szennyvíztisztító telep helyét biztosítani kell. A tisztítási folyamat

(2) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad egyéb célra hasznosítani. (3) A csapadékvíz hálózattal szállított csapadékvíz élıvízbe történı bevezetése elıtt hordalékfogó mőtárgy elhelyezése kötelezı.

10

(4) A beépítésre szánt területeken az építésnek a feltétele az érintett terület tereprendezésének és a felszíni vízelvezetésének a megvalósítása összehangolt tervezés alapján.

(5) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad.

(5) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendı parkoló felületekrıl az összegyőlı csapadékvíz csak olajfogó mőtárgyon keresztül vezethetı a befogadó csatornába.

29. §

(6) A Szentlélek-patakon, a beépített területtıl északra, a régészeti kutatásokban fel lelt hajdani tavak nyomán, a közpark és a régészeti közpark övezetekben a terület megkutatása szükséges. A tavak helyének és környezetük hasznosításának érdekében részletes hidrológiai vizsgálatok alapján vízjogi engedélyezési tervben kell meghatározni, hogy a jelenlegi vízjárási viszonyok mellett a Szentlélek-patakon hol és milyen paraméterő tavakat lehet építeni. Villamosenergia-ellátás 28. § (1) Az új beépítésre szánt területeken területgazdálkodási és településképi szempontból a villamos kisfeszültségő és közvilágítási vezetékeket földkábelben kell vezetni.

Elektronikus hírközlés, kábeltelevízió

(1) Az új beépítésre szánt területeken területgazdálkodási és településképi szempontból a hírközlési és a kábel TV vezetékeket földkábelben kell vezetni. (2) A már beépített területeken az átépítéssel járó hálózat felújítások során, az oszlopokon történı vezetés helyett a hírközlési vezetéket föld alatti vezetéssel, földkábelben kell vezetni. (3) A beépítésre nem szánt területeken a hírközlési vezetéket a kisfeszültségő és a közvilágítási hálózattal közös oszlopsoron kell vezetni. (4) Közcélú és egyéb 6,0 m-t meghaladó hírközlési építmény (antennatorony) csak építési engedéllyel helyezhetı el. Az engedély kiadásának feltétele, hogy a létesítmény helyének kiválasztásához az önkormányzattal és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatására kerüljön. Földgázellátás

(2) A már beépített területeken az átépítéssel járó hálózat felújítások során, az oszlopokon történı vezetés helyett a vezetékeket földkábelben kell vezetni. (3) A beépítésre nem szánt területeken a kisfeszültségő és a közvilágítási hálózatot a hírközlési és kábel TV vezetékeket földkábelen kell vezetni. (4) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, a meglevı közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhetı.

30. § (1) A középnyomású hálózatról ellátott tervezett fejlesztési területeken a földgáz nyomását csökkentı szabályozó berendezéseknek a telepítését a környezetbe illeszkedve kell megoldani. A tervezett egyedi szabályozókat – lehetıség szerint – föld alatti elhelyezéssel kell építeni. Ettıl eltérıen telepített berendezések a telkek udvarán növényzet takarásában helyezhetık el, illetve az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetık.

11

(2) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

biztosítandók. A tározó medencéhez, a főrészkerthez és a szennyvíztisztító telephez min. 7m szabályozási szélességen belül 3m széles burkolt út biztosítandó.

Közlekedés 31. § (1) A jelen elıírásban meghatározott közlekedési területek tervben biztosított építési területén kizárólag olyan létesítmények helyezhetık el, amelyek a közlekedési létesítmények megvalósítását nem gátolják. (2) A belterületi utak szabályozási szélességgel meghatározott területei mentén épületet, építményt elhelyezni csak a szabályozási elıírások megtartásával lehet. (3) A közlekedési területek közterületein csak 2 m2-nél kisebb tájékoztató táblák helyezhetık el, melyekre építési engedély kötelezı. Óriásplakátok sem közterületeken, sem az azokhoz kapcsolódó építési telkeken nem helyezhetık el. (4) A község úthálózata az alábbi útkategóriákba tartozik -Győjtıút: Hunyadi János utca (11124.j. országos közút) -Kiszolgáló út: a Kolostorhoz vezetı út és az összes egyéb utca és köz. (5) A területen a meglévı telekhatár vonalak megtartásával az alábbi szabályozási szélességet kell biztosítani. a) Hunyadi János utca min. 12 m b) Kossuth Lajos utca min. 12 m c) Petıfi Sándor utca min. 10 m d) Ifjúság utca min. 4 m e) Hegyalja út min. 9 m f) Kolostorhoz vezetı út min. 16 m g) Kálmán-forrás köz min. 4 m h) Hunyadi és Ifjúság utak közti átjáró min. 4 m (6) Egyéb, név nélküli utcákban a szabályozási tervlapon bejelölt szélességek

(7) A szabályozási vonalak közötti közterületen csak közlekedést, csapadékvíz elvezetést szolgáló építmények, vagy közmővek helyezhetık el, illetve zöldfelületek alakíthatók ki. (8) Minden új építéső létesítményhez az OTÉK szerint számított parkolóhelyet az építési telken belül kell biztosítani. Funkcióváltás esetén az eredeti és az új funkció közötti parkolóhely különbség biztosítandó. Parkolóhely megváltása az Esztergom város parkolás szabályozási rendeletében foglaltak szerint lehetséges. (9) Külterületi mellékutak tengelyétıl 50men belül beépítésre szánt terület csak akkor létesíthetı, ha az ingatlanok kiszolgálása a külterületi közúttal párhuzamos kiszolgáló útról biztosítható, amely a közúthoz -hálózati szempontból szükséges- egyéb közutakkal alkotott csomópontokban kapcsolódik, illetve az ingatlancsatlakozás miatt létesítendı csomópont kielégíti a csomóponttávolságokra éa a –kialakításra vonatkozó feltételeket. (10) A belterületi közutak legnagyobb hosszesése a tervezési sebesség függvényében 12-15%, a külterületi közutaké 9-11% közötti lehet.

VII. KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOK Zöldterületek 32. § (1) Az építési telken belüli zöldfelület kialakításához irányadó növényfedettségi

12

mutató: 110 db lombos fa, 25 db cserje zöldterületi hektáronként. (2) Minden 4 db gépkocsi parkolóhelyhez 1 db környezettőrı lombos fa telepítendı.

szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben foglaltaknak. f) A felszíni vizekbe általánosan védett vízminıség-védelmi területi kategóriának megfelelı minıségő csapadékvíz és szennyvíz vezethetı.

Környezetvédelem 33. § (1) Levegıtisztaság-védelem: a) A területre levegıszennyezı vagy bőzkeltı létesítmény nem telepíthetı. A telkekre telepítendı berendezések és tevékenységek légszennyezıanyag kibocsátásainak külön-külön meg kell felelnie a szabványnak. b) Az épületeket korszerő csökkentett kibocsátású főtési légszennyezıanyag berendezésekkel kell ellátni, melyekre minden esetben tervezési határértéket kell kérni az illetékes környezetvédelmi hatóságtól. c) Nyílttéri égetést, festékszórást alkalmazó vagy porkeltést okozó technológia telepítése nem engedhetı meg. d) A telkeken nyílt felülető anyag- vagy maradékanyag depóniák nem létesíthetık. (2)Vízvédelem: a) Pilisszentlélek területe a felszín alatti víz állapota szempontjából a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik. b) A telkeken víztakarékos és vízújrahasználatot alkalmazó tevékenységek betelepítésére kell törekedni. c) A területen elválasztó rendszerő szennyvíz- és csapadékvíz elvezetı rendszer kiépítése szükséges. d) A területen csapadékvizet elvezetni csak az OTÉK 47. § (8)-(10) bekezdéseiben foglaltak alapján lehet. e) A telkeken biztosítani kell a kibocsátott szennyvíz ellenırzési pontjait. A közcsatornába bocsátott szennyvíz feleljen meg a vízminıségi kárelhárítási feladatokról szóló 132/1997.(VII.24.) Kormányrendelet 5. § (1)-(3) bekezdéseiben vízszennyezı anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrıl és alkalmazásuk egyes

(3) Föld- és talajvédelem a) A Különleges (Kf) terület kialakítása, a mővelhetı területek mezıgazdaságilag mővelési ágból való kivonása a vonatkozó jogszabályok szerint történhet . b) A Különleges (Kf) terület mőködésébıl szennyezı anyag nem kerülhet a mővelt területekre. Szennyezett csapadékvíz rávezetése és hulladék elhelyezése tilos. c) A termıtalaj védelme érdekében minden építési tevékenység megkezdése elıtt az illetékes hatóság szakvéleményt kell kérni. (4) Veszélyes anyag- és hulladékgazdálkodás: a) A telkeken tárolt, felhasznált veszélyes anyagok kezelését, a telepen lévı vagy felhasználandó, illetve az alkalmazott technológia során keletkezı egészségre vagy környezetre veszélyes anyagokat, azok kezelésének módját, a győjtésének, vonatkozó jogszabályok szerint kell végezni. b) A keletkezett kommunális hulladékot a vonatkozó jogszabályok szerint kell kezelni. (5) Zaj- és rezgésvédelem: a) Zaj elleni védelmi zónák - érzékeny zóna (közpark, iskola, óvoda területe) a megengedett egyenértékő A hangnyomás szint, LAeqdB: nappal: 06-22 óra között 45 dB, éjjel: 22-06 óra között 35 dB, átlagos érzékenységi zónák (Lf, Lfo, Kid jelő területek) a megengedett egyenértékő A hangnyomás szint LAeqdB: nappal: 06-22 óra között 50 dB, éjjel: 22-06 óra között 40 dB. b) Az egyes telkeken folytatott tevékenységekhez kapcsolódó, zajhatással és/vagy rezgéssel járó speciális technológiai berendezések telepítése csak az egészségügyi és környezetvédelmi szakhatóságok állásfoglalása vagy engedélye alapján lehetséges.

13

(6) Védelem a környezeti károk ellen: a) Telkeken elhelyezett építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági elıírásokban megállapított környezetterhelési határértékeket meghaladó mértékő, káros hatást. b) Telkek tulajdon- vagy funkcióváltásakor levegı-, víz- és zajkibocsátási határérték megállapítására a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 87-89. §-okban foglaltakat kell figyelembe venni. Ha a megvalósulás, használat- vagy funkcióváltás során az elıírt határérték-túllépés bekövetkezik, a környezetszennyezı tevékenység a szennyezés nagyságának függvényében bírságolható, korlátozható vagy megszüntethetı.

VIII. TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM Régészeti örökség szabályozása 34. § (1) A 3. számú függelék a kiemelten védett régészeti lelıhelyek és az általános védelem alatt álló régészeti lelıhelyek területeit tartalmazza. (2) A védettség által érintett területekre további elıírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák. Építészeti értékvédelem 35. § (1) A területen lévı területi, egyedi, országos és helyi védettségeket a SZT és a 1, 2. számú függelékek tartalmazzák. (2) A 1. számú függelék az országos védelem alatt álló épületek és területek jegyzékét, valamint az országos védelemre

javasolt épületek és területek illetve az országos védelem megszőntetésére javasolt épületek jegyzékét tartalmazza. A védelemre javasolt épületek a védetté nyilvánítási eljárás lefolytatásáig nem bonthatók le, átépítésük, bıvítésük csak értékvédelmi, mőszaki tervdokumentációt is tartalmazó engedélyezési terv alapján lehetséges. (3) A 2. számú függelék a helyi rendeletben védett épületek és területek jegyzékét, továbbá a helyi védelemre javasolt épületek jegyzékét tartalmazza. A védelemre javasolt épületek nem bonthatók le, átépítésük, bıvítésük csak értékvédelmi, mőszaki tervdokumentációt is tartalmazó engedélyezési terv alapján lehetséges. (4) Helyi védelem alatt álló vagy arra javasolt épületet érintı bármilyen homlokzati felújítást, átalakítást az eredeti kialakítással összhangban, az értékek megtartását biztosítva kell végezni. Az építmény- illetve a párkánymagasság akkor sem növelhetı, ha azt az építési övezeti elıírások lehetıvé teszik. A tetıtér az eredeti kubatúrán belül beépíthetı. A homlokzat felújítása esetén a nyílászárók helye, mérete, osztásrendje nem változtatható meg. Új nyílászáró a közterület felıli homlokzaton nem nyitható. Ablak üzletajtóvá alakítása elvi engedély-köteles és csak akkor engedélyezhetı, ha az épület homlokzati rendjébe illeszthetı módon alakítható ki. (5) Épületrészre vonatkozó helyi védelem esetén a védelem tárgyát képezı homlokzati elem szakszerő fenntartása szükséges, épületbontás esetén elvi építési engedélyben kell tisztázni az érték megtartásának módját. (6) Épület bontás elıtti dokumentálási kötelezettsége esetén a bontási engedélyhez legalább 2 db, legalább 10x15 cm mérető, az épület utcai homlokzatát/homlokzatait bemutató aktuális (ha rendelkezésre áll, úgy archív is) fényképet kell mellékelni. Belsı építészeti érték esetén valamennyi legalább 1-1 fényképet kell részértékrıl mellékelni.

14

(7) Az országos, valamint helyi egyedi illetve területi védelmek rendeleti módosulása esetén a változásokat jelen rendelet függelékeiben át kell vezetni. (8) A védettség által érintett területekre és épületekre vonatkozó további elıírásokat a törvények és rendeletek tartalmazzák....

érinti a fıhomlokzatot. Ez vonatkozik a tetızeten kialakítható új nyílászárókra is. (5) Az épületek színezése az eredeti színvilágot megjelenítı vagy azzal harmonizáló legyen. Ez vonatkozik a nyílászárók, ácsszerkezetek, díszítések színezésére is. Zöldfelületi értékvédelem

(9) Helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezhet, dokumentáció benyújtásával. (10) Országos vagy helyi védelem alá esı építmény telkén lévı idıs díszfák szintén védettnek minısülnek, mint a kertek jellegzetes, településképileg karakteres elemei. A helyi egyedi védelem alá tartozó épületekre vonatkozó különleges rendelkezések 36. § (1) Egyedi védelem alatt álló épületet érintı bármilyen átalakítás, felújítás az eredeti kialakítással legyen építészetileg összhangban. (2) Az eredeti épületnek megfelelı építménymagasság vagy homlokzatmagasság akkor sem növelhetı, ha egyébként azt az övezeti elıírások lehetıvé teszik. (3) Meglévı épület tetıtere, padlása az eredeti kubatúrán belül beépíthetı és bıvíthetı, de az épület emeletszinttel történı magasítása, tetıtér térdfallal vagy térdfalmagasítással járó beépítése nem megengedett. (4) Meglévı homlokzat átalakításakor a nyílászárók elhelyezése, azok ritmusa, egymáshoz való távolsága és osztásuk nem változtatható meg. Új nyílászáró nyitása csak olyan homlokzaton létesíthetı, mely nem

37. § (1) A közterületi zöldfelületek (közparkok, fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya lehetıség szerint maximálisan védendı. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, visszavágás, fa csonkolása, esetleg kivágása csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhetı még közvetlen balesetvagy életveszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén. (2) Közparkokat, közkerteket, utcai fasorokat, továbbá közintézmények kertjeit, érintı beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertépítészeti terv (kisebb jelentıségő esetekben kertészeti szakvélemény) alapján végezhetık. (3) A városban a közterületeken, közterületi zöldfelületeken, továbbá értékvédelem alatt álló épületek telkein, mőemléki környezethez tartozó telkeken lévı fás növényzet, fa károsodásával, pusztulásával járó tevékenység esetén növény értékbecslésen alapuló fapótlási díj állapítható meg – külön önkormányzati rendelet alapján - az ilyen tevékenységet végzı terhére akkor is, ha a tevékenységet egyébként engedéllyel végzi. (4) Újonnan nyitott utcákban legalább egyoldali utcafásítást kell telepíteni.

15

(5) Természeti, mőemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minısülı telek esetében az építési engedélyezési terv kötelezı részét képezi az érintett telekre készített olyan kertépítészeti és tereprendezési terv is, amely feltünteti a meglévı növényállományt, az esetlegesen kivágásra javasolt fákat és cserjéket (faj-, kor- és értékmeghatározással), továbbá a tervezett állapotot, tereprendezés esetén pedig az összes érintett telekkel és a közterülettel kapcsolatban a vízelvezetési megoldási javaslatot. IX. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA Az épületek épületszerkezetére, tetıhéjalására, színezésére, vonatkozó rendelkezések 38. § (1) Az épületek tetıhéjalásánál a területen: a) égetett cserép; b) természetes pala; c) fazsindely natúr színben; d) fémlemezfedés natúr színben, illetıleg festetten szürke és zöld színekben, kizárólag a szükséges tetıhajlatoknál, illetve az eredetileg fémlemezfedéső védett épületek esetén e) tetısíkban fekvı ablak a tetıhéjalás részeként alkalmazható. (2) Az épületek homlokzatfelületi színezésénél nem alkalmazhatók a kék, lila, rózsaszín, zöld, piros, szürke színek rikító árnyalatai. A területen épületet feketére vagy rikító színőre színezni nem lehet. (3) Egyedi védelem alatt álló épület esetén annak felújításánál az eredeti vagy az eredeti jelleget mutató homlokzatszínek alkalmazandók. (4) A területen: a) mőemlék épületen;

b) kijelölt mőemléki környezetben; c) helyi védelem alatt álló épületen; d)településképi szempontból kiemelt területen (Ófalu); az épületek közterület felıl látható homlokzatait részleges színezéssel ellátni nem lehet, kivéve az életveszély-elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erıs rongálódása, a nyílászárók, portálok cseréje miatt szükséges átmeneti jellegő javításokat. (5 )Egyedi védett épület szomszédságában vagy védett területen a szomszédos utcai homlokzat-magasságok közötti eltérés max. 60 cm lehet. Ez az építészeti illeszkedés alapja. Az épületek homlokzati kialakítására vonatkozó rendelkezések 39. § (1) Védelem alatt álló épület homlokzati nyílászáróinak cseréje esetén, az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemzı belsı osztását meg kell tartani. Ha az épület minden nyílászárója cserére kerül, az új nyílászárók jellemzıi kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát. Homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedı felújítás kivételével – csak az épületen meglévı nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatók. (2) Épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy a közúti jármő és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja. (3) Külsı redınytok az utcai homlokzatokon nem engedélyezhetı. Az épületeken elhelyezhetı reklámokra, hirdetésekre vonatkozó általános rendelkezések 40. § (1) Hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést nem szabad elhelyezni - a

16

(3) bekezdésben meghatározottak kivételével - az épületek homlokzatain, beleértve az oromfalakat, tőzfalakat és tetızetet is, valamint az ingatlanok kerítésein, támfalain. (2) A tetık héjalása nem tartalmazhat festéssel vagy eltérı színő héjaló-anyagból kirakott feliratot, reklámot, egyéb vizuálisan megjelenı motívumot. (3) A kulturális és oktatási intézmények épületein az arra állandósított és engedélyezett hirdetı berendezéseken a kulturális rendezvényt, mősort hirdetı plakátok, valamint a választásokkal kapcsolatos hirdetmények elhelyezhetık. (4) Reklámcélú falfestmények nem létesíthetık az építmények homlokzatain, tetızetén. (5) A1-es (594 x 841 mm), illetve ezt meghaladó ívmérető plakát vagy A1-es méretnél kisebb elemekbıl létrehozott plakát, óriásplakát a területen nem helyezhetı el az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken sem. (6) Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhetı el. A választások plakátjai és falragaszai – az erre vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével csak az épülethomlokzatok és közterületi építmények üvegfelületein alkalmazhatók. (7) Üzleti árnyékoló ernyıszerkezet - annak ponyvafelületét is beleértve - nem tartalmazhat reklámot, hirdetést az üzlet profilját jelzı logó kivételével.

illeszkedjenek a homlokzatok meglévı vagy tervezett vízszintes és függıleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek és hirdetıtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem megengedett. (2) Az épületeken elhelyezhetı cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek, festésének rikító színő kialakítása, illetve összképében zavaró hatása nem engedhetı meg. (3) Homlokzatra szerelt cégtábla, táblaszerően kialakított cégér felülete nem haladhatja meg a 0,5 m2-t. Egyedi védelem alatt álló épület homlokzatán táblaszerően kialakított cégtábla – a közintézmények elhelyezendı címvagy kötelezıen cégtáblája kivételével - nem helyezhetı el. (4) Homlokzatra szerelt világító cégtábla nem létesíthetı. Fényreklámként csak önálló világító betős cégfelirat, céglogó vagy rejtett világítással ellátott, önálló betőkbıl kirakott cégfelirat helyezhetı el. (5) Az önálló világító betőkkel megvalósuló cégérek kialakításánál a kábeleket a falon belül kell vezetni, a betőket külön összefogó tartószerkezet a homlokzati síkon kívül nem helyezhetı el.

41. §

(6) Kirakatportállal rendelkezı homlokzati falsíkon a kirakatportálok szerkezetén kívül csak önálló betőkbıl álló, szerelt vagy festett cégfelirat helyezhetı el. Ha az épület építészeti kialakítása lehetıvé teszi, megengedhetı a falra festett cégér kialakítása is, melynek színét az építési engedély színezési tervében kell meghatározni.

(1) Cégéreket, cégtáblákat, cégfeliratokat és céglogókat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok

(7) A falsíkra merıleges kialakítású cégér alsó síkja a járdaszinttıl legalább 3,0 m-re legyen.

A homlokzaton elhelyezhetı cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, céglogók egyéb elıírásai

17

(8) A megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak a berendezésen belül és rejtetten alakíthatók ki, a homlokzat falán kívül kábelcsatornában sem vezethetık. Utólagos elhelyezésnél a felszerelés és homlokzatjavítás után a homlokzat színével azonos festést el kell végezni. A homlokzatokon elhelyezhetı egyéb technikai- és tájékoztató berendezések 42. § (1) Az épületek bármely közterület felıl látható homlokzatán – beleértve a tetızetet is parabolaantennát, légkondicionáló berendezést, napkollektort, valamint egyéb technikai berendezést – kivétel közvilágítási lámpa - elhelyezni nem szabad. (2) Légkondicionáló berendezés a homlokzaton csak épületszerkezeti elemmel takartan létesíthetı, kondenzvíz a homlokzaton kívülre nem vezethetı. A kerítésekre vonatkozó rendelkezések 43. § (1) A területen a közterület felé tömör kerítés és szögesdrót kerítés nem alkalmazható. (2) Támfal létesítése esetén, annak mellvédjeként kialakított magassági meghosszabbításra szolgáló kerítés legfeljebb 1,1 m-rel lehet magasabb a támfal felsı terepcsatlakozásának szintjénél. A támfalakra vonatkozó rendelkezések

rendezni. Teraszos kialakításnál a támfalak közötti minimális távolság oldalirányban legalább 1,2 m legyen. (2) Telek oldalhatáránál és hátsó határánál a szükség szerint kialakítandó támfalak az (1) bekezdésben foglaltakkal azonos méretben létesíthetık, kivéve a közterülettel csatlakozó, nagyobb szintkülönbségő telekhatárnál, ahol a támfal a közterület és a telek szintkülönbségének megfelelı magasságú vagy – biztonsági mellvéd kialakítása érdekében – annál legfeljebb 0,9 m-rel lehet magasabb. (3) Támfal anyaga csak természetes kı vagy tégla lehet, burkolatlan beton támfal csak növénnyel fedetten létesíthetı. A 20 m2-nél nagyobb összfelülető támfal kialakítása vagy átépítése esetén - annak legalább felét – kerti építészeti eszközökkel, növényzettel takarni kell. (4) Támfalak létesítése esetén a vízelvezetést megfelelı eszközökkel biztosítani kell (támfal tetején folyóka stb.), melyet a felszíni víz elvezetésére alkalmas árokba vagy ciszternába be kell kötni. Építmények terepre illesztése, a terep megváltoztatására és a tereprendezésre vonatkozó rendelkezések 45. § (1) Az építési telek terepfelszínének megváltoztatása nem haladhatja meg a beépíthetıség mértéke+20% értékét, beleértve kertépítéssel és az építéssel érintett területrészeket is.

44. § (1) Amennyiben a terep eredeti lejtése szükségessé teszi támfal kialakítását, a rendezett terep és az épület kapcsolatát biztosító tereplépcsık, támfalak magassága sehol sem haladhatja meg a csatlakozó rendezett terephez képest a 2,0 m-t. A telken belül a magassági eltéréseket szükség esetén teraszos terep- és támfal kialakítással szabad

(2) A végleges tereprendezés során a telek természetes terepszintje az eredeti szintmagassághoz képest felfelé legfeljebb 1,0 m-rel, lefelé legfeljebb 1,5 m-rel változtatható meg, kivéve az elıkert közterület felıli 10 m-es sávjában a biztonságos bejutást szolgáló szükséges tereprendezés esetét.

18

(3) A tereprendezés során kialakult rézsőket megkötésükre alkalmas növényzettel kell betelepíteni az erózió megakadályozása céljából. (4) Gyalogosforgalomra alkalmas járófelület melletti 1,50 m-nél mélyebb terület kialakítása esetén a járófelület mellett 1,00m magas korlátot kell elhelyezni.

(6) A beépítésre szánt területen haszonállat tartására szolgáló építmény nem létesíthetı. Meglévı haszonállat tartására szolgáló épület bontása esetén új nem létesíthetı. A kerti víz- és fürdımedencére vonatkozó elıírások 47. §

X. EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁK ELHELYEZÉSÉRE ÉS EGYES MEGHATÁROZOTT FUNKCIÓJÚ ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A kiszolgáló épületekre vonatkozó elıírások 46. § (1) Ahol azt az övezeti elıírások lehetıvé teszik, megengedett a fı rendeltetéső épületek mellett, azokat kiszolgáló vagy funkciójú önálló épület kiegészítı (továbbiakban: kiszolgáló épület) elhelyezése. (2) A kiszolgáló épület beépített alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítési mérték 25 %-át. (3) Meglévı épületben a jármőtárolásra szolgáló helyiség nem alakítható át más rendeltetési egységgé, ha a parkolás ez esetben telken belül nem biztosítható. (4) A kiszolgáló épület tetıhéjalása a fı rendeltetést szolgáló épületével azonos legyen. Ahol a kiszolgáló épület telekhatáron lévı támfal mellett létesül, ott a zárófödémén tetıterasz, tetıkert is kialakítható. (5) Támfalgarázs csak akkor alakítható ki, ha a telek lejtése legalább 20 %-os vagy a közterületi útpályához képest a telek homlokvonalánál a szintkülönbség 1,5 m-nél nagyobb.

(1) Kerti vízmedence csak olyan telken létesíthetı, ahol a medence szennyvizeinek közcsatornába való elvezetése biztosítható. (2) Épületen belüli fürdı- vagy úszómedence csak a medence szennyvizeinek befogadását biztosító közcsatornába való elvezetés mellett létesíthetı, a szakhatóságok állásfoglalásának figyelembevételével. A terepszint alatti beépítésre és a terepszint alatti építményekre, pinceszintekre vonatkozó rendelkezések 48. § (1) A telek megengedett terepszint alatti beépítési mértéke a terepszint alatti beépítés bruttó területének és a telek területének hányadosa. A telek terepszint alatti beépítési mértékébe beszámítandó: a) az épület alatti pinceszint; b) az épületen túlnyúló pinceszint; c) az épülettıl független szerkezettel megépített terepszint alatti építmény szerkezeti falakkal együtt értelmezett összes bruttó területe. (2) Az épülettel egybefüggıen kialakított szerkezető, illetve a pinceszinten kialakított, épületkontúron túl kinyúló mélygarázs vagy pince feletti zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy annak a talajtakaró vastagságával együtt számított felsı síkja ne haladja meg az eredeti terepszinthez képest az 1,0 m-t. (3) Az építmény-magasság az épületet körülvevı eredeti terepszinttıl számítandó.

19

(4) Lejtıs terepen, ha a terepszint alatti építmény terepcsatlakozástól mért magassága meghaladja az 1,0 m-t, akkor az 1,0 m-nél magasabb építményrész beszámít a beépítés mértékébe. Az ily módon, részben terepszint alatti építménynek tekinthetı építmény terepcsatakozástól mért legmagasabb pontja nem lehet nagyobb 1,5 m-nél, kivéve, ha a lejtı irányú oldalon annak bejárati homlokzata van, melyhez a tereplépcsı, rámpa közvetlenül csatlakozik. Elıírások a kereskedelmi létesítményekre 49. § Kereskedelmi rendeltetéső épület elıtt az elıkertben és az oldalkertben szabadtéri raktározás, tárolás, árubemutatás és az ilyen célt szolgáló tetıépítmény létesítése nem megengedett.

XI.

jelen rendelet 4. számú mellékletében meghatározott településrendezési célok megvalósítása érdekében. (2) Az Önkormányzat az elıvásárlási joga megállapításának hatáskörét a Városfejlesztési Bizottságra ruházza át, amely az elıvásárlási jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint egyéni határozattal állapítja meg. (3) A határozat jogerıre emelkedését követıen az Önkormányzat kérelmezi az elıvásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzését, illetve az okok megváltozása, megszőnése esetén intézkedik annak törlésérıl. (4) Az elıvásárlási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa köteles eladási szándéka esetén az Önkormányzathoz intézett nyilatkozatában a szerzıdésben foglalt Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti lényeges tartalmi elemeket közölni.

INTÉZKEDÉSI ELİÍRÁSOK 50. § (1) Ezen rendelet az 563/2004. (XII. 9.) esztergomi öh. határozattal jóváhagyott Településszerkezeti Terv alapján készült.

(5) Amennyiben az Önkormányzat nyilatkozattételre jogosult képviselıje az elıvásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkeresésétıl számított 60 napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthetı. A bejegyzett elıvásárlási jogot az elidegenítés nem érinti.

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

Átmeneti és záró rendelkezések

51. §

(1) Ez a rendelet 2007. május 1. napján lép hatályba.

(1) Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény ( a továbbiakban: Étv.) 8.§ (1) és (2) bekezdésében foglalt elvek érvényesítése, valamint jelen rendeletben meghatározott településrendezési célok megvalósítása érdekében az Étv. 25.§ (1) bekezdése értelmében Esztergom Város Önkormányzatát elıvásárlási jog illeti meg a

52. §

(2) Rendelkezéseit a folyamatban lévı, de határozattal még el nem bírált engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell. (3) A rendelet 2. számú függeléke szerinti védelemre javasolt épületek nem bonthatók le, átépítésük, bıvítésük csak értékvédelmi

20

tervdokumentációt is tartalmazó engedélyezési terv alapján lehetséges. (4) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejőleg az Esztergom város egyes területeit érintı változtatási tilalomról szóló, 10/2003. (II.20.) esztergomi ör. rendelet melléklete a következı rendelkezéssel egészül ki: „Esztergom Város Önkormányzatának 28/20007.(IV.26.) ör. rendelete Esztergom-Pilisszentlélek helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl szóló rendelet hatálya alá tartozó terület.” Esztergom, 2007. április 19.

Meggyes Tamás polgármester

Dr. Marosi György jegyzı

A rendeletet 2007. április 26. napján kihirdettem:

Dr. Marosi György jegyzı

21

28/2007.(IV.26.) esztergomi ör. rendelet az Esztergom-Pilisszentlélek helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl

1. és 2. számú melléklet 1. Rajz Szabályozási terv, Belterület szabályozási terve M=1:2 000 (1. számú melléklet) 2. Rajz Szabályozási terv, Közigazgatási területek szabályozási terve M=1:10 000 (2. számú melléklet)

SZABÁLYOZÁSI TERVLAPOK A térképek megjelenítéséhez ide kell kattintani: Pilisszentlélel-szabályozási terv_melléklet\A rendelet 1. számú melléklete.pdf Pilisszentlélel-szabályozási terv_melléklet\A rendelet 2.számú melléklete.pdf

28/2007.(IV.26.) esztergomi ör. rendelet az Esztergom-Pilisszentlélek helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl 3. számú melléklet TÁBLÁZATOK Építési övezet jele

Lf2Lf1-O/30/4,5/600 Sz/20/4,5,5/80 0 Beépítési mód Szabadon álló Oldalhatáron álló Beépítettség (%) max. 20 max. 30 max. 4,5 Építménymagasság (m) max. 4,5 Legnagyobb homlokzatmagasság Max. 5,0 Max. 5,0 min. 800 min. 600 Kialakítható telekterület (m²) Kialakítható telekszélesség (m) min. 18 min. 16 Beépíthetı telekterület (m2) min. 700 min. 500 min. 14 Beépíthetı telek szélessége (m) min. 16 Zöldfelület (%) min. 50 min. 50 Teljes * Teljes * Közmővesítettség *A teljes közmő kiépítéséig részleges közmővesítettség is elfogadható. Építési övezet jele

LfóVtO/30/3,8/420 Sz/20/4,5/2000 Szabadon álló Beépítési mód Oldalhatáron álló max. 30 max. 20 Beépítettség (%) max. 3,8 max. 4,5 Építménymagasság (m) Legnagyobb homlokzatmagasság Max. 4,2 Max. 5,5 min. 2000 Kialakítható telekterület (m²) min. 420 Beépíthetı telekterület (m²) min. 360 Kialakítható telekszélesség (m) min. 14 min. 18 Beépíthetı telek szélessége (m) min. 12 min. 16 Zöldfelület (%) min. 50 min. 50 Teljes * Közmővesítettség Teljes * *A teljes közmő kiépítéséig részleges közmővesítettség is elfogadható.

Építési övezet jele Beépítési mód Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Legnagyobb homlokzatmagasság Kialakítható telekterület (m²) Beépíthetı telekterület (m²) Kialakítható telekszélesség (m) Beépíthetı telek szélessége (m) Zöldfelület (%) Közmővesítettség

Ksz-Sz /10/4,5/1000 Városüzemeltetési terület Szabadon álló max. 10 max. 4,5 Max. 5,0

Kf-Sz/5/4,5/1000 Főrészkert területe Szabadon álló max. 5 max. 4,5 Max. 5,5

min. 1000 min: 1000 min. 30 min. 20 min. 40 Teljes

min. 1000 min. 1000 min. 20 min. 18 min. 40 Teljes *

1

*A teljes közmő kiépítéséig részleges közmővesítettség is elfogadható Építési övezet jele Beépítési mód Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Legnagyobb homlokzatmagasság Kialakítható telekterület (m²) Beépíthetı telekterület (m²) Kialakítható telekszélesség (m) Beépíthetı telek szélessége (m) Zöldfelület (%) Közmővesítettség

Kid1-Sz /10/4,0/6000 Idegenforgalmi lét. terület Szabadon álló max. 10 max. 4,0 Max. 5,0

Kid2-Sz/30/4,5/2000 Idegenforgalmi lét. terület Szabadon álló max. 30 max. 4,5 Max. 5,5

min. 6000 min. 5000 min. 40 min. 20 min. 40 Teljes

min. 2000 min. 2000 min. 40 min. 20 min. 40 Teljes *

*A teljes közmő kiépítéséig részleges közmővesítettség is elfogadható

Építési övezet jele Beépítési mód Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Legnagyobb homlokzatmagasság Kialakítható telekterület (m²) Beépíthetı telekterület (m²) Kialakítható telekszélesség (m) Beépíthetı telek szélessége (m) Zöldfelület (%) Közmővesítettség

Kid3-Sz /5/4,5/25000 Idegenforgalmi lét. terület Szabadon álló max. 5 max. 4,5 Max. 5,5

Kkr-Sz/5/5,5/6000 Kulturális lét. terület Szabadon álló max. 5 max. 5,5 Max. 6,5

min. 25000 min. 10000 min. 100 min. 40 min. 40 Teljes

min. 6000 min. 4000 min. 40 min. 20 min. 40 Teljes *

*A teljes közmő kiépítéséig részleges közmővesítettség is elfogadható”

2

28/2007.(IV.26.) esztergomi ör. rendelet az Esztergom-Pilisszentlélek helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl 4. számú melléklet

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI CÉLOK, MELYEK ALAPJÁN ÖNKORMÁNYZATÁT ELİVÁSÁRLÁSI JOG ILLETI MEG − − − − −

lakóépületek helyi védelme középületek helyi védelme közparkok kialakítása véderdı kialakítása korlátozott mezıgazdasági területek megóvása

ESZTERGOM

VÁROS

28/2007.(IV.26.) esztergomi ör. rendelet az Esztergom-Pilisszentlélek helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl

5. számú melléklet

Az építési telkek beépítettsége az alábbi képlet szerint számítható: A telek megengedett beépítettsége= %

Tc Tk

Ahol %=az építési övezetre érvényes, szabályozási tervlapon szereplı beépítési százalék Tc =eredeti, telekmegosztás elıtti telekméret m²-ben Tk=kialakult, telekmegosztás utáni telekméret m²-ben

Az építési telek megosztásánál a figyelembe vehetı legkisebb telekméret az alábbi képlet szerint számítható: Tk A telekmegosztásánál figyelembe vehetı legkisebb telekméret= tm Tc Ahol tm=a szabályozási tervlapon az építési övezet szerinti legkisebb telekterület m²-ben Tc =eredeti, telekmegosztás elıtti telekméret m²-ben Tk=kialakult, telekmegosztás utáni telekméret m²-ben”

28/2007.(IV.26.) esztergomi ör. rendelet az Esztergom-Pilisszentlélek helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl

1. számú függelék ESZTERGOM PILISSZENTLÉLEK, HUTE ORSZÁGOS VÉDELEMBEN RÉSZESÜLİ OBJEKTUMAI

Mőemlék Törzsszám: 2520 A pálos kolostor romjai, Falun kívül (hrsz.: 061) Mőemléki környezete: Hrsz.: 046/238., /239., /244., /245., /246., /247., /255., /272., /273., /274., /275 049/1., /2., /3., /4., /5., /6., /7., /8., /9., /10., /11., /12 067/1 Mőemléki jelentıségő épület (1994)

Faluház, a régi hutai lakóházak alaptípusa Hunyadi J. utca 42. (hrsz.:92) Mőemléki környezete: Hrsz.: 89., 90., 91., 93., 243., 244., 242

28/2007.(IV.26.) esztergomi ör. rendelet az Esztergom-Pilisszentlélek helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl

2. számú függelék

ESZTERGOM PILISSZENTLÉLEK, HUTE HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEI

Lakóházak – HV-L1 Hunyadi utca s 72 (hrsz.: 57) – Hv-L2 Hunyadi utca 70 (hrsz.: 57) – Hv-L3 Hunyadi utca 62 (hrsz.: 62) – Hv-L4 Hunyadi utca 58 (hrsz.: 64) a mellette lévı melléképületekkel – Hv-L5 Hunyadi utca 52 (hrsz.: 85/2) és melléképülete – Hv-L6 Kálmán-forrás köz (hrsz.: 72) – Hv-L7 Hunyadi utca 40 (hrsz.: 93) – Hv-L8 Hunyadi utca 30 (hrsz.: 99) – Hv-L9 Hunyadi utca 7 (hrsz.: 223) – Hv-L10 Ifjúság út 12-13 (hrsz.: 7. és 8)

Középületek: – Hv-Ov Óvoda (Állami kisdedóvó) – (hrsz.: 4) – Hv-Te Templom – (hrsz.: 2)

ESZTERGOM PILISSZENTLÉLEK, HUTE HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK EGYEDI ÉRTÉKEINEK LEÍRÁSA Lakóházak A falu egyes házai mindmáig különösen jól megırizték eredeti állapotukat. Ezek védelme a település örökségvédelmének szempontjából igen fontos, mert eltőnésükkel helyrehozhatatlan sebek keletkeznek a falu testén. Ezeknek az épületeknek az állapota sok esetben már elég rossz. Nemcsak megóvásukról, de rövid távú felhasználásukról is mihamarabb dönteni kell. Ennek eszközei természetesen a tulajdoni viszonyoktól is függenek. HV-L1 Hunyadi utca és 72 – (hrsz.: 57) Háromsejtes, tornác nélküli, csonkakontyos tetejő épület. Szinte eredeti állapotában áll, utcai homlokzatán történtek kisebb változások (a két homlokzati ablakot egy háromosztatúra cserélték). Jelenleg használaton kívül van, vakolata hiányzik. Az épület erısen veszélyeztetett. A védelemre javasolás indoklása: - épületszerkezetei ırzik a vidék hagyományos építéstechnikáit - tetıformája és az épület arányai a falu jórészt elpusztult vagy már átalakított házainak alaptípusa - az épület állapota erısen romlik, az eredeti utcakép fontos, megtartandó eleme

A Hunyadi utca 72 (balra) és a Hunyadi utca 70 (jobbra) alatti régi házak

Hv-L2 Hunyadi utca és 70 – (hrsz.: 57) Háromsejtes, tornác nélküli, oromfalas épület, eredeti homlokzati nyílászáróit egy nagyobbra cserélték. Állapota kielégítı, lakott. A védelemre javasolás indoklása: - homlokzati díszítése a falu jellegzetes régi homlokzatdíszítési formavilágát ırzi - épületszerkezetei ırzik a vidék hagyományos építéstechnikáit - fent említett szomszédjával az eredeti utcakép fontos, megtartandó eleme Hv-L3 Hunyadi utca 62 – (hrsz.: 62) Mind szerkezeteiben, mind tömegében az egyik legépebben megmaradt épület a faluban. A kicsi kétsejtes, tornác nélküli, oromfalas ház kisebb de könnyen javítható szerkezeti hibái kivételével (évek óta lakatlan) jó állapotban van. Eredeti homlokzati díszítése hiányzik. A védelemre javasolás indoklása: - homlokzati nyílászárói eredeti állapotukban és helyükön megmaradtak 1

- épületszerkezetei építése óta nem változtak, ırzik a vidék hagyományos építéstechnikáit - telkével, és annak beépítési arányaival jól megırizte a település egykori telekosztási és utcakarakterét

Hv-L4 Hunyadi utca 58 – (hrsz.: 64) a mellette lévı melléképületekkel Az épület a telekkel és melléképületeivel együtt talán a faluháznál is nagyobb értéket képvisel. A háromsejtes, tornácos, csonkakontyos lakóépület állaga jó, egészen a múlt évig rendben tartották. Homlokzati díszítései eredetiek, melléképületei szintén eredetiek, állapotuk jó. Sajnos jelenlegi tulajdonosa nem törıdik vele kellıképpen, a ház mielıbbi védelme akár megvásárlás útján is elengedhetetlen. A védelemre javasolás indoklása: - homlokzati nyílászárói eredeti állapotukban és helyükön megmaradtak - tetıformája, homlokzati díszítése és tornáca eredeti állapotában fennmaradt - melléképületei és egész beépítési rendszere megırizte a helyi, ófalun belüli gazdasági egységet - a település egyetlen „teljes épségben” megmaradt, eredeti állapotát ırzı épülete

Hv-L5 Hunyadi utca 52 és melléképülete – (hrsz.: 85/2)

2

A Klastrom sörözı tıszomszédságában álló épület, hasonlóan a Hunyadi utca 62. alattihoz eredeti állapotát ırzi. Szintén kétsejtes, tornác nélküli, oromfalas épület, homlokzatán két ablakkal. Állaga jó. A védelemre javasolás indoklása: - homlokzati nyílászárói eredeti állapotukban és helyükön megmaradtak - oromfalának díszítése a falu oromfal-homlokzatdíszeinek szép épségben megmaradt eleme - hozzátapadó melléképületével (szintén megırizte eredeti kialakítását) jól megırizte az elaprózódott telkek beépítési karakterét

Hv-L6 Kálmán-forrás köz – (hrsz.: 72) A kétsejtes, tornác nélküli, csonkakontyos kis épület homlokzati ablakait egy nagyra cserélték, bár ennek osztása és kialakítása önmagában is értékes. Állaga közepes, vakolata hiányos, ereszcsatornája nincsen. Szép homlokzati vakolatarchitektúráját nagyrészt megırizte. Láthatóan nem gondozzák megfelelıen, veszélyeztetett. A védelemre javasolás indoklása: - épületszerkezetei még ırzik a vidék hagyományos építéstechnikáit - sajátos homlokzati architektúrája jól mutatja a díszítések sokszínőségét - az épület állapota erısen romlik, az eredeti utcakép fontos, megtartandó eleme

A Kálmán-forrás közi ház (balra) és a Hunyadi utca 40. (jobbra)

Hv-L7 Hunyadi utca 40 – (hrsz.: 93) A háromsejtes, tornácos, csonkakontyos lakóépület állaga jó. Homlokzati díszítései részben eredetiek. Utcai frontján a két ablakot egy nagyra cserélték. A védelemre javasolás indoklása: - fıleg az utcaképben betöltött szerepe indokolja - tetıformája és az épület arányai a falu jórészt elpusztult vagy már átalakított házainak alaptípusa - az épület állapota erısen romlik, az eredeti utcakép fontos, megtartandó eleme

Hv-L8 Hunyadi utca 30 – (hrsz.: 99) Kétsejtes, tornác nélküli, oromfalas épület, homlokzatán két ablakkal. Nemrégen került új tulajdonosához, teteje és ereszcsatornája javításra került. Falai erısen áznak. Eredeti homlokzati kialakítása mellett eredeti színezését is megtartotta. A védelemre javasolás indoklása: - épületszerkezetei ırzik a vidék hagyományos építéstechnikáit - homlokzati nyílászárói eredeti állapotukban és helyükön megmaradtak 3

- tetıformája és az épület arányai a falu jórészt elpusztult vagy már átalakított „kisházainak” alaptípusát - az épület állapota erısen romlik, az eredeti utcakép fontos, megtartandó eleme

Hv-L9 Hunyadi utca 7 – (hrsz.: 223) Kétsejtes, eredetileg tornácos, oromfalas lakóház, utcai homlokzatán egy nagy ablakkal. Ablaka hasonlít a Kálmán forrás közben lévı házéhoz. Homlokzati díszítése eredeti, tornácát részben beépítették. Az épület állaga elhanyagolt, erısen veszélyeztetett. A védelemre javasolás indoklása: - épületszerkezetei még jól ırzik a vidék hagyományos építéstechnikáit - homlokzati architektúrája jól mutatja a szegényebb házak helyi építészetét (ez jól látszik a homlokzati nyílászárón) - az épület állapota erısen romlik, a felbomlott utcaképben már csak ez az épület tanúskodik a múltról Hv-L10 Ifjúság út 12-13 – (hrsz.: 7 és 8) A falusi tanító háza. A terepviszonyokhoz igazodó kéttraktusos, tornácos, kontyolt tetıs épület. Homlokzatán egy nagy háromosztásos ablak van, vakolatdíszei a tetıig eredetiek. Valószínőleg eredeti állapotában oromfalas lehetett. A védelemre javasolás indoklása: - leginkább tornáca, és karaktere miatt érdemes a védelemre - szerkezetei máig eredeti állapotukat ırzik

4

Középületek: Hv-Ov Óvoda (Állami kisdedóvó) – (hrsz.: 4) A falu legkarakteresebb középülete, a XX. sz. elejének formavilágát tükrözi. Ma is óvodaként mőködik az épület, eredeti funkcióját megtartva. Állapota jó, eredeti tömegét és díszítését szépen megtartotta. Mindenképpen védendı épület, akár országos listára is felterjeszthetı. A védelemre javasolás indoklása: - eredeti állapotában fennmaradt század eleji formavilága és díszítése

Hv-Te Templom – (hrsz.: 2) Jellegzetes fa tornyával és tömegével már elsı ránézésre különleges, jól láthatóan nem egy építési periódus terméke. Az 1938-as bıvítés egyszerő, modern épületszárnyai kissé jellegtelenné tették tömegét. Belsı falképei Kákonyi Asztrik gyönyörő munkái. Az épület berendezése szoros kapcsolatban van a festményekkel. Az épületet országosan is védetté kellene nyilváníttatni, így az óvodával, a faluházzal és a romokkal együtt a falunak négy listás mőemléke lehetne. Természetesen a helyi védelem alá helyezése az óvodával együtt elengedhetetlen.

5

28/2007.(IV.26.) esztergomi ör. rendelet az Esztergom-Pilisszentlélek helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl 3. számú függelék RÉGÉSZETI LELİHELYEK LISTÁJA

A Magyarország Régészeti Topográfiája (5. kötet: Komárom megye – Esztergom és a dorogi járás. Bp. 1979.) szerint

1. Árpád-kori királyi vadászkastély és középkori pálos rendi kolostor maradványai Hrsz.:048/2., 046/245., 046/246., 046/247., 048/2 049/1., 049/2., 049/3., 049/9., 049/10., 049/11., 049/12., 062., 067/1 2. Középkori halastó-gát a patakvölgyben: 025/38., 055/6

Hrsz.:

025/34., 025/35., 025/36., 025/37.,

3. Réten túl – pontosabban meghatározhatatlan ıskori lelıhely: Hrsz.: 122/5., 123., 124., 125 011/63., 011/64., 011/65., 011/66., 011/67., 011/68., 011/69., 011/70., 011/71., 011/72 015/1., /015/2 055/5., 055/6., 055/26., 055/73., 055/74., 055/75., 055/76 4. Alsó dőlı – középkori település (falu) helye, melyen pontosabban meghatározhatatlan ıskori leletek is kerültek elı: Hrsz.: 025/33., 025/34., 025/35 5. Legénybarlang – Újkıkori, rézkori, bronzkori, kelta, római, népvándorlás-és Árpád -kori, ill. középkori lelıhely: Hrsz.: 080/4 6. Leánybarlang – rézkori, bronzkori, római kori, Árpád- és középkori lelıhely: Hrsz.: 080/4 7. Bivak barlang – ıskıkori lelıhely: Hrsz.: 080/4 8. Pilisnyergi víznyelı – római kori lelıhely: Hrsz.: 080/4

A régészeti lelıhelyek térségében történı fejlesztések (pl. halastó létesítés) a megelızı feltárások esetében a 2001. évi LXIV. törvény 21-23 §. És a 18/2001. (X.18) NKÖM rendelet, illetve a földmunkák során elıkerülı régészeti leletek védelmében a 2001. évi LXIV. törvény 24 §. alapján kell eljárni.

6

28/2007.(IV.26.) esztergomi ör. rendelet az Esztergom-Pilisszentlélek helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl 4. számú függelék

Helyszínrajz (HSZ.1. rajz) Út-mintakeresztszelvények (KSZ.1.-KSZ.5.

7