A KoRszERűsıTEs LEHETŐSEGE A MAGYAR SZENBÁNYÁSZATBAN TAMÁSY ISTVÁN A kézirat beérkezett: 1976. január 15-én.
Bevezetés Az értekezés célja szénbányászatunk korszerűsítési lehetőségeinek bemutatása műmılzı oldalról, a reálisan elérhető fejlettségi szint meghatározása a népgazdasági szénigént eltkel összefüggésben. A téma tárgyalását a szénfelhasználás jelenlegi helyzetképének vázolása és a ter„ıeleı korszerűségi szintjének elemzése alapozza meg. Innen kiindulva fejti ki a cikk a mtıılvliıasználás jövőbeni lehetőségeire támaszkodva a meglevő bányák és az új bányaızzleptıési tervek tekintetében a műszaki fejlesztési célokat és megvalósításuk irányait. A cikk a magyar szénbányászatot egységes egészként kezeli rendszerszemléletű ıaıgvnlzissal, időben a jelenlegi helyzetből indul ki és mintegy 15 évet fog át. A szénfelhasználás jelenlegi helyzete és a termelés korsze sége Magyarország szénfelhasználó (széntüzelő) berendezéseinek jelentős része elavult az ıõgfıııı rekonstrukcióra szorulna. A szénfogyasztói igényt az energiapolitika és -gazdáibzızlıtı (kijelölés, ár, szabályozás, stb.) mellett befolyásolja a szénfelhasználó berendezései. ıvvlınikai állapota, korszerűsítési lehetősége, valamint az új berendezések beszerezlwıoıége és műszaki színvonala. A széntermelés és felhasználás legnagyobb értékét 1965-ben érte el. Az 1. ábra twıııııııııiu ezek csökkenését 1975. évre, továbbá a felhasználó szektorok szerinti aránymmluııılıisokat. Az energiapolitika, illetve -gazdálkodás a szénfogyasztást és ezzel a szénıeııııı-lesl olyan csökkenő kényszerpályára vitte és viszi, aminek módosítása hosszú, nemi , eı ttltlozatos munkát kíván, tendenciája a nyolcvanas évek elejéig nem is módosítható. Hifi Aıiılarrıényei. I. sorozat, Hdrıydssat. .'.' (IU/0), MS 100
165
ı|1|_lj_J|_l|1 ül w wW m WmN
mu mkÜ 3 v_l
\ I _o”H. _O9{.Ó'H 'OO“_9;::: %"m\ 3.“_§§
Il
H_
m W m k“__ mkk„_ HW M Cm _n Cű0_ 3*_“__'d
Wa Sk"__ __K umk' _â_ Ó_š.
Q ._ WHK@ E„__ kÜ O
Ctk C „O
I ,
ımwãW _É _ _5m0_ _ g_ W
'H W:::_
5'
____% 1
I
Ü
Í ı
áb
I nm
W
H0M H E “__ E Í R ____mŰ __”
__Ӄ m m k
E
Im 'KU M'W
A: egyes i`ő fogyasztási szektorok i`ellıııszııál:isát a következők szerint lehet jellemezni ıı magyar villamosenergia-ipar iıőerőműveinek korszerűségi helyzetét az 1. táblázat nagysággal és fajlagos hőfelhasználással érzékelteti. Az ellentmondásos helyzet fokozódik. Korszerű szénhidrogénbázisú erőművek epııllek és épülnek, amelyeknek megfelelő kihasználása nem biztosítható és nyersanyag.-llrıtzısıık is kérdéses. Ezzel szemben a szénbázisú erőművekre általában a korszerűtlenıeı |r~lIeınző és az optimálisnál nagyobb kihasználás. Továbbá: a meglevő szénerőművek a beépített gépegységek teljesítménynagysága szempontjából - Bánhida II. és a Gagarín kivételével - korszerűtlenek; ıı Magyar Villamos Művek Tröszt összes fajlagos nettó hőfogyasztásához viszonyaivıı a szénerőművek közül csak Bánhida II. tartozik a jobbak közé. Az inotai November 7., a dorogi és a mátraaljai erőművek kiugróan magas fajlagos hőfogyasztıisa a korszerűtlenséget jól jellemzi. Egyes erőművek kapacitása és fajlagos nettó hőfogyasztása I. táblázat
ˇ lãrőmíí megnevezése
Névleges összes kapacitás (MW)
Beépített egységteljesítmény (db'MW)
197s.I.1-iheıyzzı
` »
Fajlagos hőfogyagztás (kcalIkWh)
1974.
s) Széntüzelés t iagarin Pécs
t koszlány Ajka iiıinhida ll. Ntıvcmbcl' 7.
`l`ııta bánya I iorog
800,0 208,5 200,0 126,6 100,0 120,0 42,6 17,2
2'l00,3'200 2'50,3'30,1'18,5 4'50 3'30,1'14,1'12,4,1'10,2 1'l00
1'14,7,1'2,5
3021 3733 3271 3227 2735 4969 3486 4477
3180
6'20 2'16,2,1'6,1'4,2
ta) Szén- és szénhidrogén-ttizelés l`l.-aapalkonya
232,8
4'50,l'13,1,1°12,8,1'6,9
llntsütl
168,4
6'25,1'9,7,1'4,5,1`4,2
3234
Mátra
120,0
4'30
4248
el Szénhidrogén-tüzelés iıunıımenti l.
580,0
1'50,2'20,1'40,3'lS0
2454
Iluıuınıenti ll.
645,0
3'2l5
2393
MVMT összesen:
2975
N aztäăNë _É_“Wëä U_N3a§_NĂ_u=_NE_ _ã§_m~ óämn ä_ımW__pogãä w8wm oN:_mčHëW0wm>
ÉNÉŠN šwäe äãä Ég
2
2
im; “Á QSháág
_dmmw>E 2 S NN ©
®
M: gEü3
sw Na :H ®
® 2
“vg
Oda
I É WQ : g3 `m MWM: Éw
ÉQ `m *U É"
amÉ:MN
Q: QS*Nő
ON
Mwš
2
ga
UÚE:W_0Na_H
NH 3 Š Q W É
Nä%É5NE ;Éš _Emh~ˇ_N`_ë:=mëN§_Nm`u_gÉMăMššNs`
N
S H
G8
32*aa'nma'22 CNS EN; Axa W©2
M:>w : `;o bl_,LwE:mu_ _o'H
az
2 © N
Mtm
3 E »U N
mi_o
N
li
gûlw A =omoNmmc
NWWASÉV Clm
W
Í
aló
ÉINH gi: A513
Ew_Nm°m02
Az 320,* 1pl`1` `
êv ãwä
A hazai kokszoió kapacitás lokozıııosıııı elöregedett. A Fővárosi Gázműbcıı u koknzgyártás teljesen megszűnik i980-ra. A Dunai Vasmű l. sz. blokkja 1956-ban, tt ll. sz. 1960-ban lépett üzembe. Vegyük figyelembe, hogy egy kokszoló blokk elvilıırtaınát 20-25 évre tervezik. Kommunális ellátás: 1975-ben a lakások 53%-át még szilárd tüzelésű berendezésekkel fűtötték. Ugyanakkor 1967 óta kétaknás, hazai szenek tüzelésére alkalıııııs. jó hatásfokú és a környezetvédelmi követelményeknek eleget tevő kálylıát ıı lııızai ipar nem gyárt, és a kereskedelem importot sem biztosít. Jelenleg kizáıolııg egyaknás román és csehszlovák kályhákat árusit a kereskedelem. A lıtzeIőanyag-kereskedelem műszaki színvonala is elmaradott. Közlekedés: a hajózás után a vasút is a gőzvontatás teljes felszámolását tervezte vıvılctileg már 1975. évre. Ennek következtében a szükségből még üzemelő gőz.ıııoztionyok korszerűtlenek. Ipari kemencék és kazántelepek: a tégla-, cserép-, cementipar a szenet zömében lo-mencékben használja fel, ezek technikai szintje korszerűtlen. Az ipari kazánpııık egyes jellemzőit a 2. táblázatban foglaltuk össze, amelyből kitűnik, hogy zi kazánok 37%-a 25 évnél öregebb, azaz cserére szorulna; ıı nagyobb ipari fogyasztók átálltak szénhidrogénre, így a bázis kisebb (évi 3- l 20 em tlév felhasználás) telepekből tevődik össze: ıı kazánok 21%-a kézi tüzelésű; korszerűnek mondható típus (vándorrostély zónás ıılıtlűtéssel és szénpotüzelés) az életkor figyelembevétele nélkül 51%. Az i973. év végétől az alapvetően megváltozott energetikai helyzet hatására az .no-ııınırazıiálkodásban - többek között ahazai szénfogysztás . stabilizálására is - intézizoleu-kel l`oganatosítottak az erőművek szénfelhasználásáfıak fokozására és a szénhidrogztz-hıv vııló átállás fékezésére. Ugyanezt a tendenciát mutatják az energiahordozó árpoızıılıı változásai, amit a primér energiahordozók közelitő hőárarányai is érzékeltetnek H mtılıtrrıt). A primér energiahordozók közelító' %-os hőárarányai 3. táblázat Megnevezés Szén Fűtőolaj +tüzelőolaj
Fõızıgziz
r
1968
3;
1971
100 110
,
100 99
110 *
100
1975 i
100 153
132
l
1976
`
100 175
146
Mimlezek azonban csak átmeneti megoldásnak tekinthetők. Az alapvető, lényegi .alı.mtııok, az energetika természete szerint hosszabb távú és tőkeigényes megoldásokat so-tnııalı. mint pl. a korszerű atom- és szénbázisú erőművek telepítése, fokozottabb ifrzskklllill. till).
lel)
A korszerűsítés általános gondjai mellett (mint pl. tőkeszegénység, korszerűtlen struktúrák, rövid távú szabályozás, stb) a szénbányászatban speciális problémákkal is szembe kell nézni. Ilyenek többek között: - az 1967-ben elindított irányított visszafejlesztés, a velejáró restrikciókkal; - a széntermelési előirányzatoktól eltérő, hullámzó igénybevétel és ezen belül is a fokozódó szezonalítás; - a gazdasági környezet hátrányos alakulása, ami az árpolitika miatt látszólag veszteségessé vált szénbányászati gazdálkodásra hatott nehezítőleg (utólagos rendezések, stb.); - a fejlesztés, a korszerűsítés az ipari átlagnál jóval tőkeigényesebb és hosszabb távú. Az iparági átlagmutatók jelenleg is erős szóródást mutatnak. Ez a vállalati összehasonlításnál is így van, de különösen nagyok az eltérések, ha ezeket aknákra vonatkoztatjuk. Ezt szemlélteti a 4. táblázat. A szénbányászat néhány főbb műszaki mutatója 1974. évben 4. táblázat
Megnevezés
'
iparági Í átlag
--
vátızızıi
` min. 1200
4
max.
`
1770
z
min.
max.
l H
I
Egy bányárajutó termelés (tlnapldb)
Aknaszimü
1
430
130 l
463
211 l
645
Gépijövesztés aránya (%) Komplex frontok term.(%)
43,9 25,4
l
-
72,9 71,3
Fejtési teljesítmény (tlműlfő)
6,45
`
4,26
1
10,10
t
2,63
Földalatti teljesítmény (tlműlfő) Összüzemi teljesítmény (Visonta nélkül) (tlműlfől
2,32
1,55
Í, ,
3,91
l
1,19
4,68
1,52
1,09
0,84 z
3,74
`
2,65
z
2890
Ff0nıfejıésiáıı.ızım. .zıınzpıaın
921 -
.
947 96.2 93,8
A `
15,90
Felmerül a hazai és a külföldi szénbányászat összehasonlításának jogos igénye. Ennek módja, megoldása azonban még ma sem egyértelmű és megalapozott. Ehhez pontosan definiált azonos mutatókat kell összevetni, azonos értelmezéssel, ugyanazon időmetszékre vonatkoztatva. Az eltérő struktúrák, a fejlődés különböző fázisai azonban oly eltéréseket adhatnak, amelyek nem teszik egyértelművé az összehasonlitást,és igy a következtetések levonásánál igen óvatosnak kell lennünk, ezért csak az üzemi és munkahelyi koncentráció, a gépesítés és az összüzemi teljesítmény műszaki mutatóit ragadjuk ki három szocialista és két nyugat-európai tőkés állam szénbányászatára vonatkozóan (2. ábra). Az elemzés és a következtetések levonása több külön értekezés témája is lehetne. A következőkben csak néhány olyan tényezőt szeretnénk felsorolni, amelyek megítélésünk szerint speciálisak és kevéssé lesznek figyelembe véve.
l 70
+1 lap ıııélvııııh
1% I/7
Mnvsrı gıılo
l `
ılı -r
I on.
3*
1
e*
9 , 'FU
I l
Ily frontfejtésre
j
M wtllllsvõ
4,
leırnelél Ílflltlnıpl
2+ 4,
l
“l
(iéppel jovesısest din ırányı ('22 1
1 60+
4
Oıızuıeı-ıır ııtjeilınény máiymüvıléıs lırntlhre
o„ıırırı`õı
3
2
ˇ
I
`
\
l MNK
SZU
LNK
Cãzk
Nlšnt.
NSZK
HW@'zë.l.` MNK ldllıi 1974.. SZU. LNK. (`sSzK adatai i973.. NBIÍI. és NSZK adatai 1972. évek
2. ábra. A magyar mélyműveléses szénbányászat néhány főbb műszaki mu tatójának nemzetközi összehasonlítása
Meglévő bányáink elöregedtek. 1964-ben fejeztük be az utolsó nagyobb mélylııtııyrı építését (az utóbbi évek néhány új bányája is csak szükségüzem, pl. LencseIıvgy l, Csordakút). Figyelembe véve a hosszú megvalósítási időt, mintegy két évtıır-dig nem nyílt új bánya, ennek a következményeivel is számolni kell. A korszerűsítés alapkérdése az üzemi koncentráció, ami különösen a járulékos tr-vekcrıység gazdaságos műszaki fejlesztésénél döntő. Az üzemi koncentráció javtlrtsrı indirekt módon, a kis aknák bezárásával ment végbe. A korszerű nagyüzemek lrızılrıkitása, az új bányák megnyitása zömében a pénzügyi alapok hiánya miatt nem toı lent ıneg, ehhez járult a létszámáttelepítésből fakadó korlát is. A széntermelést kiszolgáló háttér korszerűtlenné vált, illetve kényszerből átcso|ıoıtosult egyéb tevékenységekre. Megoldatlan a megfelelő bányagépbeszerzés. rr lutııyugépgyártási háttér részbeni elvesztése, illetve a fokozódó importbaır a báııvıtgéppiuc megmerevedése miatt. A megfelelő aııyag, alkatrészellátás egyre nehe-
l7l
zebb,nem tartottlépést a korszerűsítés követelményeivel. (pl. TH-gyűrű beszerzés, kábelellátás és minőség, stb.). - A szénbányászati szakember-ellátottság helyzete, az elöregedés, az összetételromlás, a képzés más orientálása folytán egyre inkább a korszerűsítés gátjává válhat. - A szénbányászati irányítás ellentmondásos alakulása, a centralizálás után túlzott önállóság, a központosítás hiánya a műszaki fejlesztésben (pl. tipizálásban, stb), csak hosszú idő alatt kiküszöbölhető bajokat szült. A jövő szénbányászati céljainak megvalósítási útjai A megváltozott energetikai helyzettel összefüggésben a magyar szénbányászat az újraértékelés nehéz időszakában van. Erthető és jogos türelmetlenségünk ellenére a jövő formálását, megalapozását rendszerszemlélettel és reális alapon lehet és szabad csak végrehajtani. Ennek során gyelembe kell venni a szénbányászatra vonatkozóan is az élet bonyolult rendszer-kapcsolatait, a reális belső és külső korlátokat. l. A szénfelhasználás jövőbeni lehetőségei A bonyolult rendszerkapcsolatok következtében az egyes lehetséges szénfelhasználási változatok csak szénmérleg alapján alakíthatók ki, a szénmérleg viszont a legkülönbözőbb feltételrendszerek szerint kapcsolódik az energiamérleghez. Egyértelmű országos távlati energiamérleg nem alakult ki eddig. Nagyon sok szénmérleg-változat elemzése után azt állíthatjuk, hogy a magyar szénbányászat jövőjének alapkérdése a korszerű szénfelhasználás megteremtése. Magyarországon a széntermelést szinten tartani vagy növelni csak - új szénbázisú erőművek létesítésével, - a Dunai Vasmű III. sz. kokszoló blokkjának felépítésével, - az új ipari fogyasztók szénre telepítésével, - a meglevő ipari fogyasztói bázis kazántelepeinek szenes rekonstrukciójával, - esetleg új cementgyár, valamint a Győri Fűtőmű szénre telepítésével, - a lakosság részére a hazai szén eltüzelésére alkalmas korszerű kályhák és kis kazánok biztosításával lehet. Ez a felsorolás csak áttekintés. Sorsdöntő a szénbányászat jövőjére az új széıı~ bázisú erőművek telepítése és a kokszoló kapacitás bővítése. Szükséges azonban össze hangolt energiagazdálkodás és irányítás, mert a széntermelés mennyiségi és minőségi belső kényszerkapcsolatai miatt egyéb, főleg a minőségi szénfogyasztás irányított fokozása is kívánatos. A hazai szénfelhasználás távlati lehetőségeit fogyasztási szektoronként becsültttk Ebből a 3. ábrán bemutatjuk az 1975-ös évhez, mint bázishoz viszonyítva a maximális nak és a reálisnak ítélhető változatokat. l72
sun ıee 4' l
09-P!-1
-zá1
Ü-l.'l
'ÜŠ
6% / 4%
14.0
„T
szıuıeııı
íz.
fO||1.llZl'lrÍlÍı`
\\
| llllllll ` É _ É ` ' 'E11//ıı/.
74.0
_
`
1
_
..... .-
ı
i
F l
,ol
.
.
Vııut
"" "'ııııııı
E
I
1
l
l
`*
:ní
i
1
l _
4
l
4
.
`
l
1
j
.
4
l
1
`
l
l
H) 1,
Erőművek
l
. 1
l
1
.
ır l1
l
1;
.
1
.
Ma, Á
ırrrs
l
1
1
`
b
f
.l 1
j
, l-
.l
1
1
,l j
Real
lı
Max i
ı
1980.
.
Real. Í
N85
Max. ıı
J
Reál. k
1-3-
W79-
'}PB~ HIM eiéterjeıztesben szereplő szénterırıelési számok.
3. ábra. Szénfelhasználó szektorok becsült távlati szénfogyasztást' lehetőségei
\ ıozırımális változat tartalmát a következők szerint jellemezhetjük: vıöıııűvi szénfogyasztás: meglevő szénbázisú erőművek teljes rekonstrukciós progırıın szerint, a dunántúli gyűjtőerőmű gyors felfutással 2000 MW-tal 1985-ig (valósıiııííleg egy telephelyen), a bükki erőmű 1000-1200 MW-tal 1985 és 1990 közötti lwlrf-péssel; loıkszrıló kapacitás: a Dunai Vasmű III. sz. blokkja 1979 és 1981 között,miga IV. sz. blokk 1983 és 1985 között lép üzembe. Ezzel 1300 ezer tlév biztos kok-.ıı »lo kapacitás épül ki koncentráltan; loııııııııırıális fogyasztás: csökkenő igény trend szerint a korszerű kályha és kislorıriıı-ellıitás feltételezése mellett, számolva a fűtőművek egy részének szénre tele|r1tr*:„-ével (Pécs, Győr); tprnt krızárıtelepek és kemencék: a tartósan szénenmaradásra kijelölt fogyasztók oırıırrrléktaları megtartása mellett új ipari fogyasztókat is feltételez; n| 1 vıııeıılgytir vagy cukorgyár szérıbázison; rr tzıttılıziııytıi komplex :isv:inyv:rgyoıı-~lıas/.nositıis realizzílıisa, stb.
173
A lehetséges szerintünk nem túlzottan maximális ~ hazai szénfelhasználás alteı natívájával szemben érzékelni kell a fennálló jelentős korlátokat: a pénzügyi lehetőségek, a döntésekhez, kivitelhez szükséges időigény, az energia és villamos áram igénynöveke dés ütemének esetleges mérséklődése (érdemi energiatakarékosság) területén. Ugyan akkor látni kell az egyre szorítóbb gazdasági korlátokat is (szénhidrogén-import áremel kedése stb.), míg a szénbányászat oldalán a szénbányászati beruházások, főleg bányııgépimport árának, a széntermelés költségének tartós emelkedését, a bányatelepitéselr kívitelezésének erősen legyengült, korszerűtlen hátterét, a szénbányászati munkaerő fitt talitásának nehézségeit, ezért egy úgynevezett „reális” alternatívát is be kell mutatnunk erőművi szénigények: csak a meglevő erőművek lefutásával, illetve minimális re konstrukcióval és a Dunántúli Gyűjtőerőmű 2000 MW teljesítményének belépésévcl számol, a bükki energetikai kombínát teljes fogyasztását még nem veszi figyelembe. mivelaz - az építési idő kezdetétől függően - ebben az időszakban még felfutásban van; kokszoló kapacitás: a Dunai Vasműben a III. sz. blokk belépése 1983-84-re toló dik és a IV-es számú blokk mint fogyasztó nem lép be 1990 előtt; a kommunális szektor szilárd tüzelőanyag-igénye jobban csökken és fűtőerőmtl szénre nem települ az eddigi gyakorlat szerint; az ipari kazán- és kemencefogyasztók a tartós kijelölés szerint sem maradnak maradéktalanul szénen. A változatok indokait a következők szerint lehet részleteseb ben bemutatni:
a) Az erőműtˇ szénfelhasználás biztosítása A villamos energiaipar új szénbázisú erőmű telepítései a szénbányászat jövőjében sorsdöntőek, itt nemcsak a telepítésekre, hanem azok sorrendjére is gondolunk. Jelenleg döntések csak részben vannak, illetve módosulásai érlelődnek. Az eddigi hivatalos határozatokban a Bükki Energetikai Kombinát 1000-1200 MW-tal, az oroszlányi erőmtl építés és a Dunántúli Gyűjtőerőmű együttesen 2000 MW-tal szerepeltek. A szénbázis lehetősége természetesen meghatározó az erőmű telepítésében, de tt szénbányászat is maximálisan alkalmazkodni igyekszik, illetve kényszerül. Korszerűeıı és gazdaságosan a Dunántúli Gyűjtőerőmű egy telephelyen képzelhető el. A Komároııı megyei szénbányászat jövőjére sorsdöntő a Dunántúli Gyűjtőerőmű elsődlegessége, a to vábbiakban ezzel is számolunk (ún. létesítési sorrend cserés változat). Versenyképesség tekintetében a szénbázisú erőmű mellett szól a tüzelőanyag bit tosithatósága, amelyik kevesebb bizonytalanságot és kockázatot jelent, mint pl. az atomerőmű. Fajlagos hőfelhasználásban a Dunántúli Gyűjtőerőműnél 2700 kcallkWó, a Bükki Energetikai Kombinátnál 2800 kcallkWó vehető számításba a szénhidrogénbázisú eröműveknél 2300 kcal/kWó-val szemben. Külön nehézség a korszerű nagyságrend, ami 2000 MW körüli szintet kíván már meg. Hazai viszonyaink között - véleményünk
szeriııt I74
nem szabad a célbánya - célerőmű közvetlen megoldást alkalmazni. Minden
lt-W itt úgynevezett ,,gyt`ljtöerötııt`i" valostttıııdó meg több oldali szénbeszállttással „ott tolılı új. korszerű, nagy külföldi ertíıntl példája is nıutat. indokok viszonyaink között ırzénellátási biztonság; új bányák terınelésfelfutásának nehézségeit eliensulyoz lırıtju, a kieséseket, az elemi csapásokat áthidalhatja; ıı szénmérleg szükséges rugalmasságát biztosíthatja, a meglevő fogyasztói igényIıııllrlınzásokat, időjárási kihatásokat, import-export módosulásokat kompenzál lıatjtı; llgvtıııebből célból szükségesnek tartiuka gyűjtés elve mellett a ,,lefolozés elvé „ılı ıtwgvrtltísltását is, ami a minőségi szén szemnagyság szerinti leszedésének technikai tettetnıegét jelenti az erőműbe való beszállítási rendszerekbe iktatva.
l
no" ıztzıı)
2003
2111 -1:
1
4
ıso*
viz
ˇ
1
r os.o
>OO P020' OO P O O PO'
IIOITI
ım"
j import.
.
l
1
NL
viz
1
T
_ ____ H
'O'O'O'O OOQ
IÍCOI11
O O 0 O_
.
'©2021
34.0 szén (Bükki Erőmű!
1 „entirerugénık
sol-
ÓÖOÓÖÖQ ÖQQQQ
QL
.v v v v v
;o°«°Š°Z°2°Šê°k2f°e2fefefofıă
Í
szén irneglevö erőművek]
1\ , szén ÍUIÜÍ-fll
szén (Dunán-
ıtaı cyajrõeı
ë:2t 2-.."' i 2*:= := :=ä \.-_.: -:~2 :-=° ~""2 ~2 =
szén (Dunántúli Gyűjtőerőmű)
Ă _ ı` .A.L`AÖ4. 4Ö?Ő.0,§.Aq
m,:.$9;0t%;*:çM-i-' *-1": a*:9z\ 0.-,'4ı9M1:aÖ0A-:9,A°z§.0 O.0§ .Q
Mi-Q0Ó QO M QQ Q-g'§v§v. Í
1980
1 985
4. ábra. A Magyar Villamos Művek Tröszt távlati' energiahordozó igénye új széntüzelésű erőművek építését figyelembe véve
b) A hazai kohókoksz gyártási kapacttásjejlesz tése A mecseki medence jövőjére meghatározó, mert a liász bányászat a kokszolható szén célbányája lehet a jövőben. A kokszoló kapacitás Dunai Vasműbe való koncentrálása elfogadott elv, kérdéses azonban a kivitel üteme. A jelenlegi blokkok (főleg az I. sz.) állapota nem sok halasztási lehetőséget tűr, de nyomasztólag hat az átmeneti tőkés kohókokszimport kényszere is, ami a Dunai Vasmű III. sz. blokkjának 1979-81-es belépése esetén is 45 millió 8 és 1983--85-ös belépés esetén 230 millió 3 körüli többlet deviza kiadást jelent. ' c) Kommunális szektor A szilárd tüzelőanyag kiszorítása a lakások fűtésében (hatásfok, kulturáltság) indokolt. Az 5. táblázaton becsléseink összefoglalását mutatjuk be, mely szerint: - csökkenő trenddel, de megmarad a szilárd tüzelőigény (kis hősűrűség, elszórt családi házak, árarányok, jövedelem-viszonyok, stb. miatt); - szilárd tüzelőanyag-importunk erős visszaszorításával számolunk (lengyel szén. NDK brikett) a hazai minőség javításával és a fokozatosan kulturáltabb kereskedelemmel, főleg a szállítás megoldásával (TÜZÉP mintatelepi javaslatok). Szilárd tüzelésű berendezésekkel ellátott lakások számának és hőigényének távlati becslése '
Megnevezés Lakások száma (ezer db)
ebbõl szilárd tüzelésű (ezer db)
,
Lzızásoız hõszüksëgıeıe 1 (1012 ızzzn
j
ebből: összes szilárd tüzelő-
anyag (1012 ızzzn
7
1975
1980
1985
1990
3490
3750
3900
4000
1850.
rsoo
1300
1000
39,8
44,3
47,0
49,0
25,7
21,0
18,0
13,5
16,7
14,5
11,5
9,0
1
hazai szén és brikett
(1012 ızzzn
5. táblázat
1
d) Ipari kazán- és kemencepark távlati szénfogyasztása Energiagazdálkodási határozatok vannak egyes ipari fogyasztóknál a szénen marıt dásra 1990-ig. Ez az ipari bázis azonban kisebb fogyasztókból áll, miután a nagyobb l`o gyasztók tértek át szénhidrogénre elsősorban. Környezetvédelmi okok, a széntüzelñ berendezések beszerzésének, rekonstrukciójának, karbantartásának problémái vaiószt 176
ıııısııik. lıogy a kijelölt bılzls sem ıııııııııl ıııeg ıııuradéktalanul szénen. Említésre méltó az ııı erőfeszítés, amelyet u 'I`utıılıılııyııl Széııbrlııyáknál fejtenek ki i968 óta az ipari kaırııııelepck korszerűsítése érdekében. A tégla- és cserépiparban a termékstruktúra változása követeli meg a szé nhidrogénııııvlčsre történő átállást. A cementipar 1990 körül tervezi a széntüzelés befejezését. bár lıııllolıli példák vannak arra, hogy modern technológiát széntüzeléses technológiával is meg lehet valósitani.
Külön téma a Tatabányai Szénbányáknál kialakított komplex ásványvagyon-haszılııııııtsi eljárások - pernye és mészkő bázisú timföld- és cementgyártás - üzemszerű Allııılııııızása, ami a szén hagyományos energetikai felhasználásán túllépve a jövő perspekııvıılııl ınutathatja. 2. A jövő széntermelésének korszerűsítése Külön kell tárgyalni a meglevő bányákat és külön az új bányatelepítési lehetőségeket, ıııert erősen elválik a korszerűsítés lehetősége és hatékonysága e két területen. ..'. I. Meglevö bányák A további erőteljesebb koncentrálás, a kihasználás fokozása, az összehangolt kor„mlıılıés lehetősége és szüksége fennáll, azonban erősen szelektív és differenciált csak hııın-ıiisítés célszerű. lııtlokaii
szénvagyon, elöregedettségi adottságok, piaci korlátok, zı gazdasági hatékonyság különbözősége. A lı~||«-sztési koncepció megvalósítása és a termelési célok elérése érdekében 15 éves I-eııvnııııˇivelési tervet és ebből levezetett ötéves tervet kellett készíteni. rr) A magyar szénbányászat 15 éves bányaművelési terve A Magyar Szénbányászati Tröszt kidolgozta a 15 éves bányaművelési tervet, amelyılalı rellıı az egyes működő aknák, mint természetes egységek műszaki koncepciójának ru qrilõıtıı és kialakítása a 15 éves bányaművelési elemzések alapján. A lervkialakítás fő témái:
i
Az. egyes aknaüzemek szénvagyon-alapjainak tisztázása a biztosan és jól leművelIıeıö kitermelendő tömbök, az ésszerű szénvagyongazdálkodás, szénvagyon-veszte„ige k és a továbbiakban szükséges bányaföldtani kutatások meghatározása (6. tábl. ). Az. egyes aknaüzemek feltárási rendszerének tervezése, a lehetséges és szükséges lııtııyamczőkapcsolások élettartam növelési vizsgálata. A hosszútávú lefejtési tervek kialakítása a munkahelyi koncentráció fokozásál77
6 NQNEQH
nagy mãmÍ_ŠOŠÉ __EOŠu> EûO_䊚wä _mãë>__* mW__ _3 WNãGB mă _ p `ãã8 É :ˇ_ __: p __ã_EOHmy É ga2:8 ãã_:IgaElo É _IR I_lo Él' N ã “lal ãım 2m _ı :__ __: Divñãcwı
H _ã
odıpFI!iı_mlwıl ıli
g_ l H~:iv_W aN|_ 1_1Ikpı\g_[I
ăšp ___M_w§ ăãn _:m_ŠÉB ăšâ vãš É_ __Nmo 9ã_ _piSE pplw`Át uoãmvãë mˇãë “ága mˇãã ©ãa_ ©ãE_ \_` E58 :ág Egg :agg gas 1____mã2_ Š
NÍmmM3: gah áN _, FN
E il, ı` IF"` _"lı`1 _` Ă ` lIl`l`E
wı
`"_`F" '_LI` ill"i` _
Ég Én _
ããmom Q: V_N% ã> g
3ñšx _ g
QS _`_$__%ãm_^_ Swm
“Ég gãn “Ég gaz
QŠNMNÉ _ÉvME_`ˇã=_NgŠ3mˇUNs_ã_EN§~2ä_Ém_EŠÉ§_Nuu`E
__"l"ı"l` ;`"_`"!l`"
É5 Q? G6 Q: O__>× __×× =×
5 3 3Ex ág
3 áãő___×
qo Mw_=_×× _=>×
__W___N ___H_ 3“Ex 3_>×g
š3x
W Nä
IP`ll
ill`ı
3 _>NëNm
5 HOŠOE
áŠg
ág“Š Šo_ _ 1_
gá
Q
3:,
ig
_>×
M
"`H'
___
Hcaüäû p 3080:
78
U äoãő
58
ñãaãh
uãä mő
»Égő
_lHnwãl N1,JJhű W11 __mıl%N_`_lá A,*LIQ:
__!__pl| I|_l i!
1E_
IrH`\" I,RH "'`l.II\FHll|
1 kll
ga2 N___*NãmR Q: I
© qñö
H38_ Ég 32 % `_ o3:_§_
©*Ház *JS2qoâ
III mi.. I_> H_-1
3š__ 3%
_r: 3: Q: Hš
'Í i
3% g
58 Én
J___w ca: “Š g O_“ŠH:
MoñãQ: aa
3:Éo__;
QS_ã3_ gm
ÉME gsm;g
ma HH Q:N
___^=< má Ă_m
*ˇ3
wà Éä
G : 21N*H Év:
:Í*
l`-lHllF1"l l `ll
3 3 2% E § 3
3* _H_a_lI,Nilm1I
ëã
__:__äŠ; dá_>_ É_>_ I_ U_ã_ _h_ Eëã Ég
„nu Š:_
G 2 1Nm :W
ëãz
` 38 Q _gçëahaã :&hãta _šéaã “o_ã_aqg`§wä
ll`lIl
3 ~_ __”
“_ wwwMI
#6 Uã :ˇ sãam gm M3 Nőãg__m
há WBEH
É FJ
G6
` I_ ``I""
3 QS Haüäûuš
_ É3 ŠJ_
läılwl
3:_%_E` “ aäő Ha
H näao
Š
„Š
u aog °_“&W> UEŠNEO äw>go
umãš
H aüäő
W
val, a frontfejtések darabszámának erős csökkentésével, a bányaművelés preventív biztonságának kialakításával (pl. védőtelepes művelés,vízveszélyességi sorrend, stb.). - A bányaművelés technikai fejlesztésének megalapozására részletes tele pkataszterek készítése, az önjárósítás, a gépi jövesztés maximális fejlesztési lehetőségeinek meghatározása. - Az egyes aknaüzemek kapacitásának összehangolása (kiszállítási, munkahelyi és szükség szerint speciális kapacitások, mint vizemelési, szintfeltárási) és a lehatároló keresztmetszetek szükség szerinti feloldásának keresése. Hosszú elemzések és vizsgálatok után alakult ki meglévő bányáirıkra az úgynevezett „fejlesztéses” termelési változat, amihez a 15 éves távlati elképzeléseink, termelési tervkoncepcióink kötődnek és amit az úgynevezett „fejlesztés nélküli”, kifuttatásos termelési változattal szembeállitva mutatunk be a 7. táblázaton és az 5. ábrán. Meglevö' bányák fejlesztés nélküli és fejlesztéses termelési változatai 1990-ig
7. táblázat 1
L
1975
1980
l Meglevő bányák Visonta nélkül . Vısonta ' I U N
64,8 7,9
52,1 10,2
Meglevő banyak osszesen _ `
72,7
62,3 ? 44,5
Meglevő bányák Visonta nélkül
64,8
7,9
59,9 10,0
72,7
69,9
Megnevezés F .
,
ng ãısftes
. `
Ă,
_,
Fejlesztéssel M
Visfmta Meglevő bányák összesen
1985 | 1990 [1012 kzzı] ,
37,6 6,9
54,6 10,0 r
64,6
_
27,8 7,4
38,2 _
46,3 8,8 55,1
J
Ehhez a távlati koncepcióhoz, változathoz igazodva indítottuk az V. ötéves terv munkálatait. Ugyanezen az alapon végeztünk és végzünk távlati elemzéseket és készltettünk el többek között: - távlati szénmérleg vizsgálatainkat (Dunántúli Gyűjtőerőmű és Bükki Energetikai Kombinát létesítési sorrend csere lehetősége, a villamos energiaipar szénigényeinek és a széntermelés lehetőségeinek összehangolása), - a bányaföldtani kutatások távlati tervjavaslatait, - a bányamező-kapcsolási lehetőségek meghatározását, - a technológiai telepkatasztert, felhasználva a további gépesítési program irányvonalainak meghatározására, - a bányaművelés kapcsán jelentkező fő bányaveszélyek prognózisát a prevenció tervének megalapozására,
I 80
Pilu" ıı ıtı
m-`,___
__
_`
8
,I
,F
_
3320;/ 0
i
,_
vrsorrrıt
l
1}
40'?
_
.
_
\s`
.
l 1 új
.O
30? Š
l. el
o
vıso_~tTA
l _”
f -- --- - - -
`
fejlesztése: változat fejlesztés nélküli változat
toll
80
1985
1990
S. ábra. Meglevö' bányák fejlesztés nélküliés fejlesztéses termelési változatai 1990-ig
távlati koncepció szerint indítottuk a távlati létszámtervek készítésének kísé rletét az egyes bányamedencékben. [iz a munka a továbbiakban a Magyar Szénbányászati Trösztön belül minden tzwıtlılıl távlati tervezés alapját adja a szükséges korrekcióig, amit az V. ötéves terv félttle|t\hcıı végzünk el, majd utána minden ötéves terv vége előtt újabb 5 évvel hosszabbítluk meg távlati vizsgálatainkat. lfelvetődik a kérdés, hogy miért nem készítettünk komplett 15 éves távlati tervet? llármennyire is ez lenne elvileg kívánatos, nincsenek meg azok a feltételek, ami mellett ez elvégezhető lenne, mert: elfogadott népgazdasági 15 éves távlati terv és távlati energiamérleg nincs, ennek lolytán tisztázatlan a távlati szénigény; tı távlati fejlesztési lehetőségekre (iparági határozatok) döntések nincsenek, a szabályozás maximum 5 évre valószínűsíthető, a távlati ár- és költség-prognózisok bizonytalanok, ıı sávos tervezés a távlatban növekvő inteıvallumokímellett gyakorlatilag a komplex ıııılszaki-gazdasági tenıkészltést ellehetetleníti. llll
Hosszú idő után mégis jelerıtős fejlődésnek ítéljük azt, hogy a szénbányászat távlati tervezésében már rögzítettük az egyes aknák műszaki koncepcióit, jövőjét élettartama végéig (bányaföldtani kutatás, bányamező kapcsolás, feltárási rendszer,szénvagyonfelhagyás, stb.). A szénmedencék távlati tervezési alapadatait, a műszaki fejlesztési irányvonalakat ismerjük és rendelkezünk a különböző távlati vizsgálatokhoz szükséges kiindulási adatokkal.
b) Az V. ötéves tervidőszak korszerűsítési lehetőségei A fejlesztési lehetőségek (fejlesztési alap, beszerzés, kivitel) alapvetően befolyásolják a korszerűsítés alakulását, (8. táblázat) aminek vizsgálatát előzetes komplex tervek alapján végeztük. Az elemzésből itt négy változatot mutatunk be, amelyek kiindulásait a különböző kért, illetve kilátásba helyezett fejlesztési alapforrások (különbözõ mértékű fejlesztési alap állami támogatásból a visszamaradó amortizáción felül) jelentik. A fejlesztést' lehetőségek és a termelés, teljesıtmény és létszám össze iggéser' az V. ötéves tervídőszakban 8. táblázat l
Megnevezés
IV. ötéves Í terv 1975. Í
1
, p
(Mrd Ft)
7
Í
00
I
I
Í
Í
i
_ıı.váı1.__ıáÉf_Čıı"ı
-
M
z
2,75
4,74
4,64
Bányamező kapcs. 1 Egyéb korszerűsít. il
2,71 0,48 1,17 1,75 8,86 24,9 19,5 1,9
3,39 0,90 1,38 0,55 10,96
2,39
3,59 1,44
0,80 1,38 0,55 9,76
0,30 1,36 0,55 7,24
23,9 17,3 2,3 1,8
21,1 14,8 1,8 1,4
45,3 41,7
49,7 46,3
`
Egyéb ÖGIIIÍIŠZÍS
_
Á Š ` , fe `_ _
Fejl. alap kötelez. Összesen Összesen Visonta nélkül Összesen Visonta nélkül Összesen Visonta nélkül
~
Széntermelés (millió tonnalév) be Összüzemi telj. (tlműlfő) Szenuzemı letszam (ezer fő) 1
é”Íáf°“ _*1.vá1ı. ıtváıı.
Á
Gépbeszerzés
Fejlesztési alap
V. ötéves terv 1975. évi áron z folyó-
`_
»
_
, _ _
1,5 55,8 53,6
24,6 18,1 2,4 1,9 44,8 41,3
W_
1
I
'I'
4,82 2,26 0,80 1,33 o,ss 9,1§__ 23,4 16,8 2,2 1,7 46,3 42,8
Az egyes változatok tartalma: I. változat: A prognosztizált szénigények kielégítése fokozatosan korszerűsödő színvonalon történik, miközben felkészülhetünk a perspektivikus bányák intenzifıkálására és a mecseki fokozott kokszolható széntermelésre, ha (1975. évi áron) ll milliárd forint fejlesztési alap áll a meglevő bányák rendelkezésére 182
ll. változat: A fejlesztési alap l975. évl áron 9,7 mllllárd forint. Ezzel megvalósítható az l. válamit műszaki tartalma a mecseki kokszszén fejlesztési program nélkül. lll. változat: I-Zredeti tervben a központi elképzelés csak 7 milliárd forint fejlesztési alap lehetőıéget trıtııyzott elő, amely a fejlesztést nem teszi lehetővé, a jelenlegi fogyasztói igények bteldgltósét sem biztosítja. ll/b. változat: 9.7 milliárd forint a fejlesztési alap lehetősége, de folyó áron, így hivatalos átárazázt ııırlexek hiányában a gépbeszerzéseket évi 6%-os, a többi beruházási árakat évi 3,5%-os .-ııwlketlóssel dinamizáltuk, ami számításaink szerint 16,1%-os átlagos beruházási árnövebt-rtıtıt lclent a tervidőszakra. Ezzel a tervezett beruházások műszaki tartalma csökken, vagy ennek megtartása érdekében 1,5 milliárd forint fejlesztési alaptöbbletre van szükség. A fejlesztés és termelés, teljesítmény, létszám, gépbeszerzés, továbbá gépesítési zntıtatok összefüggéseit a vázolt négy alternatívában mutatjuk be a 9. táblázaton, hasontttva ir IV. ötéves terv adataihoz is. A szénbányászat gépbeszerzése a fejlesztési változatok szerint az V. ötéves tervben 9. táblázat M
evezés
`
“__
gfésöt-
V. ötéves terv
terv,
Vágathajtó jövesztőgép (db)
;lı.vá11. 7
28
l
1_.vá11._ ıı1.vá1ı.Fı_tb.vn1.
l
_
52
50
~
`
47
Öl'tjă.ı'Ó fejtésbizt. betônd. (db)
X
24
X
34
33
_
17
Jövesztőgép (+ gyalu) (db)
_
67
1
75
71
1
54
, 791 _ 78
782 76
ı-`0ıy6mzı6ssznı.b6f6na.(ab) “_ 724 ı«`uzgõst„páıyz(ı<m) v 22
1 692 ~ 34
.
7
47 31
`
65
727 _ 40
A tervezett műszaki mutatók elérhető értékeit a 10. táblázat foglalja össze. A szénbányászat néhány 1980. évi mutatója a fejlesztési változatok szerint 10. táblázat 1975
_
Változatok
g
l
M°3““°ˇ°“éS -
várható _ 1. _ _
:
Komplex fronti termelés
_
T
__. Í ___. .
ll.
ıılb. ı
~~~-
.-
„
mnyztvsı
`§
28
;44 .
42
tiépljövesztés aránya (%)
_
49
~70
65
l
60
j
60
79
~
67
`
73
(iéplfelrakás aránya (%)
-
70
,
80
_
24
40
183
Néhány nıeegyzést fűzünk a táblázatokban közölt adatok részletesebb értekelése érdekében: Fejlesztési alap: a gépbeszerzést és ezen belül a munkahelyi gépek pótlását és fejlesztését maximálisan előnyben részesítettük; a bányamező-kapcsolások és egyéb korszerűsítések a további intenzifikált termelés alapjait biztosíthatják; Mecseken a fokozott felkészülési program a Dunai Vasmű III. sz. blokkj ának 19791981. éví belépéséhez igazított. Ennek későbbre tolódása (kb. 1984) mintegy 400 millió forint fejlesztés csúsztatását jelentheti; Igények kielég7'tése: a prognosztizált igényeket csak az I. és II. alternatíva elégíti ki, a III. alternatíva esetén a hiányzó l0-l2- 1012 kcal pótlására lenne szükség; Műszaki fejlesz tés: a tervezett korszerű gépek ütemes és maradéktalan beszerzése nem várható; A teljesítmények viszonylag gyenge fejlő désénél figyelembe veendő a lé tszám-elöregedés, a bányamezők távolodása; a mecseki bányák mélyülése, a növekvő fő bányaveszélyek megelőzése, illetőleg azok ellensúlyozása. Létszám: a szénüzemi létszám mellett biztosítanunk kell az eocén bányatelepítés, Mecseken a fokozott felkészülés feltárási munkáinak földalatti létszámigényét is. Az V. ötéves terv időszakában - a jelen és közeljövő már ismert problémái miatt - az I. alternatíva a szénbányászat korszerűsítésének felső célkitűzését, lehetőségét jelenti. Műszaki fejlesztésbengyakorlatilag azOMFB-NIM által is jóváhagyott mély bányászati fejlesztési koncepció [3] szintjének és ütemének felel meg. Ez nem vafiáns, mert 3 szükséges feltételek maradéktalan teljesülése nem várható. Reálisan számítani lehet nagyobb beruházási áremelkedésre (különösen bányagép-importnál), a kivitelezés, elsősorban a gépbeszerzés problémáira. Ezért az eredeti célkitűzések csorbult feltételek melletti teljesítésének megoldását is keresnünk kell a tervezettnél nagyobb munkahelyi (front, vágathaj tás) és bányamező (szállítási útvonalak) koncentráció, továbbá a tervezettnél nagyobb gépkihasználás erőltetése, a belső földtani kutatás lényeges fokozása révén. c) A szénbányászat gépesítési programja Régóta és általános elvként valljuk, hogy a meglevő bányáirık műszaki fejlesztésének alapkérdése a megfelelő termelési koncentrációra alapozott fokozott gépesítés. 184
Az l97l
l97.l. évek keııysıı-ıtt ıııegtotpanása után az ismételt lellerıdiilésl és ıı
ntıgvoıı hiányzó összelıangoltltıt eélıımı a magyar szénbányászat gépesítési progıaıııjıı. amit i974. évben alakítottuıık ki és az. időközben létrehozott Magyar Szérıbáııyászatt lıoszt egyik fő célkitűzésévé tettünk (11. táblázat). Tartalmának fő irányvonalai vti/z latnnııı a következők: elsősorban az aránytalanul elmaradt vágathajtás gépesítésének fokozása; a frontfejtési komplex gépesítésben kiemelten a korszerűtlen jövesztőgépek cseréje. Az önjárósításban a pajzsbiztosítás kiszélesítése; a korszerű szénszállító rendszerek létrehozása; a zömében megoldatlan anyag- és személyszállítás fokozatos gépesítése, elsösorban a függősínpályás szállítás kiépítése; ide is sorolható az exogén bányatüzek elleni átfogó, 1973-ban indított tűzvédelmi program, melynek keretében többek között 1978-ig fokozatosan áttérünk a föld alatt az önkioltó biztonsági kábelekre és gumihevederekre. Az 1973. évi bázishoz viszonyítva számszerűen az V. ötéves terv végére elérendő zıtlkttílzéseket adtuk meg, miután csak erre az időszakra lehet a gépesítési programot tmıııplex műszaki-gazdasági tervekbe ágyazni. Súlyos félreértések forrása az az elemzés. tııntkor a műszaki-fejlesztési „terveket” a feltételektől elszakítva mutatják be, mert ezek neın tervek, csak elképzelések lehetnek. A további távlatra vonatkozóan a gépesítési program a már idézett OMFB-NIM slttıl lóvıihagyott és 1974. évben készült ,,A földalatti szénbányászat műszaki-fejlesztési in'-ır|ı'~.~ıei" című tanulmány fő irányelveit követi. A technológiai fejlesztés, ga gépesıtési jrıngıııııı jobb megalapozására - dr. Zambó János akadémikus opponensi véleménye ııeııııt |4] - a 15 éves bányaművelési tervekhez igazodó újabb telepkatasztert kéwttetlünk.
A gazdaságosabb termelés és üzemeltetés, valamint a biztonságosabb üzemvitel aı nlkııtrészellátás érdekében határoztuk el a jelentősebb bányagépek tipizálását, amelynek megvalósítása csak több szakaszban történhet meg. l .rrakasz
I. 2. __. 4. S. tı. 7. H.
Fejtésbiztosító szerkezetek, gépesitett biztosítások Fejtési jövesztőgépek Fejtési láncosvonszolók Hidraulikus előtolók, tápszivattyúk Hevederes Szállítóberendezések Vágathajtó jövesztőgépek Elővájási rakodógépek Bányabeli széntörők
l8S
IH`I_I! liIII I"Il`_ ` '\` `"}`
_ IE
l ıl|I_]
í ã__`_3U E _
_3E§___:
lšã :lIíEo_lág; mÍıd lpm
_g_ıÁ;%©W°_`%|__IAk__w>_IIi|N
ág_\ Ní @ O Aëã =__;EEE 288 ` h_`Az =
§š_ is _ ãío_ëpã`_e_oM§
§ QEEE Q: MFgas ÁNG_m`_2
QS Iûäőw ã o_l_găã>N_s_oä_ Ég __:šogãe_mã8>_N:Q_Ow_ëU
*Og ág__ ããšr32 műëãšãcl ă%
Q; EEE É: má ómã Š ëš“Š Qü _Ymm ãääwãN_cš_ëgšäDš%_% ëaëãkwem 5Az dmwâ 8:: ág Aëa 53 E3 m3__“ sg__ 5“ä> Éqä *Š 52 Á* :ga Q2
ŠÉN EEE5É: gš ci áë22 3ëã_ˇAR`g__ 8ãaãs_ñ_EŠ_8_ *_3: más ga QW gegőã
3g__*ššoãa:*ME
Ég mí dã_ã°_©ãE
I1 lI L!II I`
`.Ü
52: uãa_ãă_w_äã_5%Sa _§_Š_ Aš_ Š2ñgñ
_?_
Šo määa
6
*). 1000 V-os hcl'eııılc1čsck és készülékek l0. CH4 és C0 ellcııőrző ıııüszcrck
I l. Diszpécser-berendezések H. szakasz 12 l3 I4 IS ló I7 l8
Munkahelyi és mezőbeli szivattyúk Bányamozdonyok Bányabeli kutató fúróberendezések Fúrókocsik meddővágathajtáshoz Légcsőventillátorok Kézi szénfúrógépek Fejtő- és fúrókalapácsok
Az 1975. évben megszületett elhatározások kihatásának induló éve 1976., a teljes lwlcjczés 1980 és 1985 között lesz. IH. szakasz l9 Gépesített aknarakodók 20 ll 22 23 24 25
Függősírıpályás szállítóberendezések Rablóvitlák Vágatbunkerek Villamos berendezések, száraz transzformátorok, primér elosztók Bányabeli fejlámpák Menekülő (önmentõ) készülékek
H' szakasz .l(ı
'--J Y-ıı Í'-4 lv CÍ
.10 ll .ll
Kompresszorok és kompresszortelepek Skyp aknaszállító berendezések automatizálása Fővízmentesitő telepek szivattyúi és a telepek automatizálása Függő kötélpályák fel-, leadó és szögállomásainak gépesítése és automatizálása Távbeszélőközpontok és készülékek Közúti szállító és anyagmozgató berendezések Sűrített levegős és hidraulikus csatlakozó elemek
A határozatok előkészítése folyik és ez évben véglegesítjük, a bevezetés 1977. dvlwıı kezdődik, míg a teljes befejezés - a különböző gépélettartamok miatt az I'1H'\ N00-es években várható. A gépesítési program, a bányagép tipizálási terv alapján alakult ki a bányagép lıõıınııróı és javítás szakosítása, amely szerint a források:
IH)
~- az import zöme lengyel és szovjet viszonylatból származik (jövesztőgépek, kaparók, önjáró berendezések, stb.); - hazai bányagépgyártás: korszerűsített F gépek, gumihevederes szállítószala-
gok, stb.; - saját gyártás: pajzsok, stb.: - az anyag- és alkatrészellátás súlyos helyzetének javítására a szénbányászati anyag- és alkatrészellátást szabályoztuk és a fontos alkatrészek zömének beszerzését „egycsatomás” rendszerbe tereltük. Bővítjük a konszignációs raktári megoldást és a kőzponti raktárból való kiszolgálást; - a műhelyi profılírozás irıdítása; (szakosítás, sorozatgyártás céljával). A csak futólag érintett munkák, mint a távlati technológiai telepkataszter, a bányagéptipizálás, a bányagépbeszerzés szakosítása, a műhelyproflírozás, az alkatrészellátás szabályozása mind-mind a gépesítési program hosszabb távú alkotó elemei és ezzel a korszerűsítés szerves részei. Ide sorolható a szénbányászat számos technikai koncepciója is amelynek realizálását 1975-ben kezdtük el és 1980 körüli évekre a megvalósítással számolunk, ami nemcsak a közvetlenül korszerű szénbányászati irányítás, hanem a korszeűsítés újabb jelentős pillére lesz és messze perspektívában a részben automatizált irányításhoz és folyamatszabályozáshoz is elvezethet. 2.2. Ba'nyatelepı'te'sı' lehetőségek Az új bányatelepítésí lehetőségek jelenlegi helyzetének áttekintése előtt vissza kell nyúlnunk az előzményekre. A felszabaduláslután az erőltetett extenzív termelésemelés kapcsán az új bányák egész sorát telepítették megfelelő bányaföldtani kutatás nélkül. A kényszerből elmaradt geológiai kutatásokat később is csak részben sikerült pótolni a már működő aknák területén, illetve a kapcsolható részeken.
j 1 l X
/
_/.ff
Š
/E
Thor-.-
/
z
l
|
A
i ' r
l
l _- „A .Í_`_~_ a z -. ..«ñ_-de-_~
\ l
\ #Vçr
,A
i
I -ı..`
.z+_-A+
« +~„
l
j U .v ıı
'
í
1 ýiıq' 1-ılı
i 'wfýa
ı
l
+ 10K]
kg
ı l'Ü\.\
.
- W1
\ /^` ˇ
.
„.,4-
ııı.___-` _.L, ,
'H-
`
ı F'"`l
\
'
E l
ıf -Y “Ü
- W*
Í _ 1 H
l 1,-.
l
ëý "-
f
3j`*'“Ü
6. ábra. A mélyfúrásos bányaföldtani ku ratás alakulása a szénbányászatban l88
Az cııergiaslruktuıa kııı`s/vııisilesl |ııugı;ııııjaı kapcsán a szénbányászat vıss/:ılt~| I.-ıılıise miatt a bányaloltltaııi kıılııtılsıık ııgr:lsszerűen visszaestek. A széııkııtalıi l`tıı`:`ı.~zı
l„ı|ıııt~ltıí.~ı egy része átcsoportosult (Recsk. vízkutatás, kútfúrás, stb.), illetve legycııgtılı es vgvrc korszerűtlenebbé vált. Az akkor folyamatban levő Bükkábrány körııyókı kııı:ıi ı.ı„„lı Iıcfejezése is csak vontatottan történhetett. (6. ábra). Még nehezebben folyt a Nzıgy egvlıılzıı (már az 1920-as években ismert) területétől keletre felderített Máııy. /.sıiııılıt-lt hiıııvčki kutatás, amely a hátrăltató tényezők ellenére mégis eredménnyel járt. szıı ıı
1-amit ielkutatásával új, fokozott lehetőségeket biztosíthat. Csak 1974-ben és 1975 In-ıı wfılntllıet el a szérıkutatási kapacitás korszerűsítése és növelése. (Szovjet be ı'endt-rest-k ivıızlvlóse és 1976-77. évre 40 km szovjet fúrásí kapacitás importja). A jelzett ıııélylıiısıısı ıezvvk és a hozzá kapcsolódó bányaföldtani zárójelentések, illetve ismeretek időben vııló -llmıııılte és megszerzése a gyors eocén bányatelepítési program alapfeltételét jeleııtı. a) Ifocén szabad terület Közismert, hogy az oroszlányi területhez kapcsolódva, attól nyugatra Márkushcgy ı ıaıalıııııyaimedencétől keletre, Budapest felé Nagyegyháza és Mány; a dorogi metleıı»H-sıl északkeletre Lencsehegy II. négy új bányatelepítés lehetőségét jelenti. Ehhez két ızımíp zlunántúli meglevő eocén bánya bekapcsolható szabad területei adnak nagy reıwıııııııkcióra lehetőséget (Balinka, Dudar). A földtani kutatás Nagyegyházán már az 1920-as években elindult, majd ezen és a mtılıı területen több mint 10 éve folyik. A kutatások különböző fázisban vannak (a részlı-ız-ı ıııčlyfúrásos kutatás befejezése 1976. végén, illetve 1977. év közepén várható), a „ ııvugyoıılehetőség azonban egyértelműen tisztázott. A négy új bánya földtani készlete bııalıoıı 340 millió tonna, amiből 240 millió tonna leművelését tervezzük és ezenfelül »iq li) ıııillió tonna részletesen megkutatott bauxitvagyon is kitermelhető már a jelenizgi iıııtııttis szerint is, de mennyisége erősen növekedhet. A két bányarekonstrukció invalılıl 40 millió tonna leművelhető szénvagyon kapcsolását jelenti. Mindez együttesen mint MW teljesítményű új szenes hőerőmű biztos bázisa lehet. A hıínyaföldtani ismeretek bővülésével nagyon sokoldalú előkészítéssel alakultak ki af ı|| lııtııyatelepítési elképzelések. Már 1971 elején három új bánya telepítésének megLwlõıóıc született javaslat. Az energiagazdálkodás és irányítás az új bányaépítést merczz-ıı ullcııczte, az érintett Tatabánya, Oroszlány és Dorog szénbányavállalatai azonban szí„ız hıwctkezetességgel folytatták az előkészítést a Bányászati Tervező Intézet, Alumímnııııjmıl Tervező Intézet, Nehézipari Műszaki Egyetem, Bányászati Kutató intézet betnmııavııl. Az 1974. és 1975. évi döntések a szénbázisú hőerőművek telepítési lehetősépıııuk és különösen a Dunántúli Gyűjtőerőmű és Bükki Energetikai Komb-inát telepítési ınıwııılcıeréjének vizsgálata gyorsították fel az előkészítést. A szénbányászat részéről a bııwıkezñket szükséges itt kiemelni: A dorog - tatabánya -- oroszlányi területhez kapnıılmlrı új hányaépítés sürgősségének három fő indoka van;
l89
-- Az érintett területen Komárom megyében alapvető gond a szénbányászat lo lyamatosságának biztosítása, a még meglevő szénbányászati létszám, szakma fenntartása, miután a működő bányák kimerülése igen gyors ütemű. Ennek érzékeltetésére: a Komárom megyei bányászat 1975-ben 6 millió tonnát termelt 22 aknából és nagy kiegészítő tevékenységgel 25-,S ezer főt foglalkoztatott. A meglevő bányákból maximális szénvagyon-kapcsolással 1990-re csak 7 akna maradhat, melyeknek évi termelése maximum 1,7 millió tonna lehet és széntermeléssel legfeljebb 8-9 ezer fő foglalkoztatható. - A bauxitmérleg és különösen a területen található bauxit jó modulszáma miatt a már részletesen megkutatott 10 millió tonna bauxit kitermelését igényli 1985-ös termelésbe lépéssel és minimum 500 ezer tonnalév volumennel 1987-től. A közismert települési adottságok miatt a bauxit külön leművelése sem technikailag, sem gazdaságilag nem képzelhető el. - E területen a meglevő és maradó szénfogyasztók igényénél gyorsabb a bányakiesés és új bányák nélkül a maradó fogyasztókhoz is szénbeszállításra lenne szükség az 1980 és 1990-es évek között. Fentiek miatt az eocén új bányák építése sürgős és az építési késedelem súlyos következményekkel járhat (12. táblázat). Eocén bányatelep ttési lehetőségek összefoglalása 12. táblázat _ V,
z
,
i
Í 1
Megnevezés
Márkushegy Nagyegyhãza
l
Kapacitás ez rf"
Műveleti
szénvagyon
(ezer tl év) (ezer tonna) 9
1
42825* 52524
Mázzy
L
j
(vlnap)
1
1680 1680
3920 i 1400
130535
2
Lencsehegyll.
N
13195
3
osszesen:
“
239079
Š
560
600 600 200
l Beruházási időadatok” »if -
lberuh. kezd.
termelés be lepes
.
év
.1976 l977`
1981 1982
A;
1978` ,1979
7840 i 2800 ,F - 4
kapac l eleres ,
Összüzemi teljesítm. (tlműlfő)
1985 1988
8,0 7,5
1983 3 19891
8,0
1981
1984
4,5
-
_ 1
7,48
* beruházási javaslat szerint ** az időadatok a Bükkábrányi Energetikai Kombinát és a Dunántúli Gyűjtőerőmű cseréje esetén érvényesek
Az eocén bányatelepítési lehetőségeket azzal jellemezzük (13. táblázat), hogy a Komárom megyei három vállalat jelenlegi mutatóihoz hasonlítjuk. Az új bányák tervezett színvonala magas. Sokszor fel is merül a kérdés, hogy megalapozott-e és nem túl merészek-e ezek a tervek'? Szilárd véleményünk, hogy az ezredforduló körül is élő bányákat csak a jövő szemüvegén át szabad nézni. A tervezett szirıvonal teljesítése létkérdésnek is ítélhető; félmegoldás, kompromisszum szóba sem jöhet. 190
Az meım harıyatılıpıtdıl lehetőségek jellemzése (Hasoıılıtúıı ıı jeleıılegl Kuıııúmııı megyei eocén bányákhoz) 13. táblázat Z;
Mo nevezés
"
~
'"'--fe-If
J: ;f~-ff;-~
N l
, T melésl
`
(H111l1°0' 2
`Š
--~-
"r ~
. klšãıgélıüăciő
i
l j 1
Ű átlag?
i
f t
i
_
igaz; .
akníäbsfáma 1 ff?-riıapšs `
.
6,08
lt,
22
' ~
i
ı0:~0Í
ı-„ımtıõztzı
7,84 1
1
'
7'
Szénüzeml
ıeızzam
.. ..
(fő)
i _
__
__
ıı
43,0 1 1,570
1
nıı.ı„yıız
f
tes (%) Š (tlmulfo) F
ıu1ı„ve bányák
"
. lflsszüzemi
~
7
-
--.__
15890 i
4
128,9l 18,2
» 7000 +
686,8
95,0 ; 7,480
220,9
476,4
Š
4500
28Í3w""
Mi lehet a biztosíték arra, hogy a jelenlegi átlagnál a bemutatás szerinti jobb muıııınkat el lehet érni a jelenlegi művelésnél alapvetően nem sokkal jobb széntelepekben? Itt: mıltékok, illetve követelmények: - korszerű feltárás; a korszerű lejtös aknás főfeltárás, a bánya fő gerinceinek optimális kijelölése oly módon, hogy ne legyen meg a kompromisszum lehetősége; üzemi és munkahelyi koncentráció erőteljes fokozása; a korszerű bányagépek és technika fejlődése; - a bányavízvédelem korszerű megoldása (búvárszivattyúk, vízemelés, stb.); a tudományos kutatás, tapasztalatcsere. b) Bükki külfejtés A Bükk hegység déli előterében Mezőkövesd és Bükkábrány közelében háromnegyed milliárd torma 1650 kcallkg fűtőértékű pliocén korú földtani ligrıitvagyon van, ami lıııltetten 2000 MW-os erőmű bázisa lehetne, amelyhez 21 millió tonnalév termelésű hllllejtés lenne szükséges. Emellett vizsgálatok történtek az 1000-1250 MW-os erőmű ıı kttlfejtés terveire is, amelyik megoldás 10-11 millió tonnalév körüli teljesítményű lıııllejtést jelent. v) További bányatelepítési lehetőségek A két fő bányatelepítési irány mellett távlatban számolunk további területekkel is, ımelyek megkutatottsága azonban eltérő szintű: Mecsek: Hosszúhetény, ezen szabad terület szénvagyonának egy részét a nagy vami rekonstrukcióhoz kapcsoljuk; Máza-Dél: a bányatelepítés lehetőségének megítélése további felderítő kutatást igényel, amit 1976-ban elkezdünk. A Dunai Vasmű IV. számú blokkjának megva-
llll
lósítása esetén (ami 820 ezer tonnalév hazai kokszszén-koncentrátumot jelenthetne) inkább a kokszszén-kilıozatal növelés és a maradó működő bányák, elsösorban Zobák továbbfejlesztésének alternatíváit szükséges vizsgálni és előnyben részesíteni. - Észak-Magyarország: a sajómercsei szabad területeket folyamatosan a putnoki nagyrekonstrukcióhoz kapcsoljuk; - minden további lehetőség felderítő és előzetes földtani kutatásokat igényel (nyugat-dunántúli lignit Cserhát előtéri lignit, magyarpolányi krétakorú barnaszén, stb.). A magyar szénbányászat távlati fejlesztési lehetőségei
és azok korszerűségének bemutatása A magyar szénbányászat nyomasztó perspektívátlanságának feloldására beható elemzések indultak és ezek egyre intenzívebben folynak távlati lehetőségeink tisztázására, amelyek - érthetőleg - sokszor nem lehetnek teljesen mentesek az élni akarás velejáróitól. Az elvégzett és folyamatban levő vizsgálatok vázlatos áttekintéséből is igazolható, hogy - meglevő bányáirık differenciált fejlesztése csak „kis lépéseket” jelent a korszerűsítésben; - az új bányatelepítések jelenthetnek nagy előrelépést széniparunk korszerűsítésében. Ezek megvalósításának előfeltétele azonban a korszeñ szénfogyasztó bázis (erőművek. kokszoló blokkok) telepítése, ami nagy tőkebefektetést kíván. A népgazdaság energiamérlege a távlatban a szenes erőműveket nem nélkülözheti. a bányaháttér kivitele csak korszeñen, nagy koncentrációkban tervezhető. Jelentkező gazdasági ellenérv a nagy tőkeigényesség és a szénbányászat várható kényszerű költségnövekedése. Nem táplálunk illúziókat, a korszerű új bánya termelési költsége is magas lesz, azonban a fajlagos költségeket a koncentráció `erős növekedése elviselhetővé teszi. 0 A mélybányászat és külfejtés fejlesztési lehetőségeit külön-külön is összefoglaltuk és bemutatjuk az elérhető korszerűségi szintet a 14-15. táblázatban. Az egész magyar szénbányászatra vonatkozó műszakilag reálisnak ítélhető fejlesztési lehetőségeket is összefoglaltuk (16. táblázat). (7. ábra). Természetesen ezeket csak a vázolt feltételrendszer teljesülése esetén tartjuk megvalósíthatónak. Biztosításuk azonban számos nehézségbe ütközik. Többek között 20 éve nem építettünk korszerű, nagy szénbányát. A kiviteli háttér legyengülése, a döntések elhúzódása a kivitelhez nélkülözhetetlen időből vesz el visszaszerezhetetlen éveket és emellett is állandó kísérõnk a tőkeszegénység. Nem feledkezhetünk el arról, hogy a széntermelést lehetőségekhez szervesen kapcsolódik az eocén bányatelepités eg/ részénél (Nagyegyháza és valószínűleg Mány esetéI92
A rndlynıılvıldıvs .m47ıhárı_vd.rzat fejlesztési lvhıtıíııégvlnıflr összefoglalása* 14. táblázat ~~
-
'
~
1
Megnevezés Széntermelés (1012 kcal) meglevő bányák új bányák összesen:
l j ~
Üzemi koncentráció (tlnldb) j meglevő bányák új bányák ~ összesen: . _
1975
1980
1985
1990
64,8
59,9
54,6
46,3
20,0
32,5
74,6
78,8
64,8
59,9
1267
1397
1586
1667
4537
7000
1267
1397
1860
2284
1,565
1,615
1,755 5,370 2,070
7,465 2,515
69,6 90,0 74,4
72,2 95,0 78,9
1
Összüzemi teljesítmény (tlműlfő)
meglevő bányák új bányák összesen: tiépi jövesztés (%) meglevő bányák új bányák összesen :
f
1,565
1,615
49,0
54,4
49,0
54,4
1,850
t.
° ll-laesekl külfejtés termelését is itt vettük figyelembe
lent az lkertermékes bányászkodás, továbbá Mecseken a gázlecsapolás. Mindezek egyre aqyulılı értékűek lesznek. Ujabb távlatokat nyithat a szénbányászathoz csak közvetve hp. ıtıtúdó tatabányai komplex ásványvagyon-hasznosítás megvalósítása. Mlııdezek a fejlesztési lehetőségek azonban csak olyan lehetőségek, amelyeket a mıııeızct nyújt, még ha nem is oly bőséggel, mint ahogy azt pl. Sziléziában vagy Karagımtıttııuı ııyújtja. Ezekhez a természet adta lehetőségekhez kell az alkotó ember, a tudomány nıeje, eddigi és további eredményeinek jobb felhasználása (amiből itt külön is kiezıwlaıızlti u telepítési analitika, a karsztvizvédelem, a technológiai fejlesztés) és a kivitellm ıı iankadatlan munka. Nehéz évek után a szénbányászatnak a megtépázott sorait kell „zmluıııl és egységesiteni. Az elmúlt időszakban sok mindenen ment keresztül a szénbányászati iparág: a Qtnıı ı\ıı szédítő felíveléstől a nyomasztó perspektívátlanságig. Ennek feloldása után lııı nincsenek is illúzióink és nem is álmodozunk nagy reneszánszról - maradt és lesz snııvı oıñıık, hogy a népgazdaságnak szükséges korszerű új szénbányászat-realizálását ılımllıııık és elképzelésünk szerint sikerre vigyük. 193
ggsaesasaae
CJ ııı
_
r ı » _
1
~
3 gi,
U-I 9
C
:D
»
990
-~-- -j.;~~~ --7-
fă
.33
7
-
"'...' _ _' :: `
______ ______ __
l
Ű i
.
`
H7
i
. iie '
1i
Z:
Ű
7 Wil , i
l i
i
.I
,`
i
ı
,
z
l
i
l
l
Ö
J
~°“
Í
c`
ı-4
i .l
'T 1 >
i l
`
-Q
. l l
i
:D
l
i
`
1
V3 l` Ü`
J
ı_l
Í
ûk\\` Q
L
t
i
l
1
l
CJ ı\ 0*
\\\`\\
1
T
j
l l
44 l
l
1 L
`
'
`-l
l
~--l
7
.l
i
'r
`
li
0
`
.
j
1
1
5 fõ- z 8 8 ı_ı
.1
'O
._ı
ıııı
i
rl"'
` l
l
ssa s soros. s~~f=~7-'2 I-1
.-1 ltpııttlıJlfz~/tıwrk je/lesztési lehetősége L5. táblázat “
..._
_.
-p
--
-_ ı---.-;-
-
----ıı
Megnevezés
-
-->>
-7-
l
ˇ-
-
--
7
77
7
Í'
777
*Ü-Íýlrırý'
*_
*ii
l 975
1980
1985
7,9
10,0
10,0
8.8
5,4
16,2
_ . _ .__-_____ml._ _ „___ z
Széntermelés (lûn kcal) meglevő bányák új bányák összesen:
--7
47
l 990
1 4_
7,9
10,0
15,4
25,0
i
6,25
7,00
8,99
6.37 4,65
6,25
7,00
3,82 5,73
9,4
9,4
9,4
9,4
6,6 8,3
Meddőletakarítási arány
(malt) meglevő bányák új bányák összesen:
Á
Összüzemi teljesítmény (tlműjfő) meglevő bányák új bányák
összesen :
j
9,4
L4!
5,36
9,4 16,1 12,7
A hazai szénbányászat fejlesz tést' lehetőségeinek összefoglalása 16. táblázat Megnevezés
l
Széntermelés (1012 kcal) mélymuvelés külfejtés
I
1975
1980
1985
1990
64,8
59,9 10,0 69,9
74,6 15,4 90,0
78,8 25,0 103,8
7,9 7 2,7
összesen:
Üzemi koncentráció (tlnldb) I mélyművelés
külfejtés összesen:
126 7
1397
1860
2284
- 20 000 15 90
25 556 1889
25 296 2623
30 000 3743
2,070 8,300
2,515 12.700
2,730
3,800
Összüzemi teljesítmény (tlműlfő)
mélyművelés
1,565
1,615
külfejtés
9,400 1,910
9,400 2,095
összesen Gépi jövesztés (%) mélyművelés külfejtés összesen:
49,0 60,0
54,4
74,4
78,9
100.0
100,0
100,0
67,0
82,7
84.3
Mindezen feladatok megoldásában fokozottan számítunk a bányászat egészére és mindenekelőtt a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Nehézipari Műszaki Egyetem, a Bányászati Kutató Intézet tudományos és
szakértő kollektívájára, hogy a tervezőkkel és kivitelezőkkel és a gyakorlati üzemeltetőkkel egységben fordítsuk meg, és változtassuk meg a szénbányászat fejlesztésének, korszeűsítésének jellegét és ütemét.
IRODALOM
[ll [2]
ZAMBO J.:Bányászatl telepitések analítikája. Műszaki Könyvkiadó, Budapest (1961). TAMÁSY I.: A Magyar Szénbányászati Tröszt tevékenysége és célkitűzései. BKL-Bányá-
[3]
OMFB: A földalatti szénbányászat műszaki fejlesztési kérdései. Tanulnıány. Budapest, (1974).
[4]
ZAMBO J.: Opponensi vélemény „A földalatti szénbányászat műszaki fejlesztési kérdései" c. tanulmányhoz. Miskolc (1974). ZAMBO J .: Telepítési koncepció a nagyegyháza-mányi barnakőszén és bauxitelőforduláı feltárásához. Kutatási jelentés.(l97S). ZAMBO J.: Javaslat a nagyegyháza-mányi eocén területen kialakítandó termelési rendszerekre. Kutatási jelentés (1975). ZAMBO J.: Az új eocén barnakőszénbányák telepítési koncepcíóinak elemzése. Kutatási jelentés (1975).
szal: I. (1976).
[5] [6] [7]
A szerző címe: Dr. Tamásy István okl. bányamémök, a műszaki tudományok kandidátusa, vezérigazgató-helyettes Magyar Szénbányászati Tröszt, Tatabánya
196
A NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM
KÖZLEMENYEI
I. sorozat
BÁNYÁSZAT 22. KÖTET - 2-4. FUZET ZAMEO JÁNOS AKADEMIKUS õo. SZULETESNAPJÁRA RENDEZETT ,,EÁNYATELEPı'TEs Es GAzDAsÁGOssÁG” CÍMŰ TUDOMÁNYOS KONFERENCIA ELŐADÁSAI MısKOLc, 1976. ÁPRILIS 28-30.
MISKOLC, 1976
E FÜZETET SZERKESZTETTE: KOVÁCS FERENC SZERKESZTÖ BIZOTTSÁG:
ZAMBÓ JÁNOS felelős szerkesztő BOCSÁNCZY JÁNOS, CSÓKÁS JÁNOS, RICHTER RICHÁRD, SZILAS A. PÁL
A kladăsért felelős: Dr. Tajnafőí József rektothelyettes Technikai szerkesztő: Németh Zoltánné Megjelent az NME Közleményei Szerkesztőségének gondozásában Kézirat szedése: 1976. febr. 1.-1976. ápr. 13., nyomása: 1976. márc. 29.-1916:. úpı. 26. Példányszám: S00
Készült: IBM-72 composeı`szedéssel,ı'otaprint lemezről az MSZ 5601-S9 és MSZ 5602-SS szabványok szerint, 5,5 Bliv terjedelemben Engedély száma: KM 34799176. A sokszorosításért felelős: Tóth Ottó mb. üzemvezető Nyomdaszám: KSZ 76-640-NME
TARTALOMJEGYZÉK Takács Ernő: Zambó János akadémikus hatvan éves ~ - fe L ~- -Faller Gusztáv- Tóth Miklós: A műszaki fejlesztés hatékonyságának és a termelési eszközök koncentrálásának kapcsolata
-
~
-~
--
Kapolyi László: Rendszer- és függvényszemlélet az ásványvagyongazdálkodásban Martos Ferenc: Bãnyaművelés és vizveszély Z
~~
--
-
-- Z L
Szirtes Lajos: A védőtelepes művelés irılenzívebbkihasználásának lehetőségei a mecseki szénbányákban - e fe ~ Í
Tamásy István: A korszerűsítés lehetősége a magyar szénbányászatban - - - Buócz Zoltán-Janosítz János: A regressziós függvények meghatározásának és alkalmazásának néhány kérdése
~
~
~
-
~
Földesi János: A szükséges iniciálási pontok számának és helyének meghatározása ANDO-val töltött robbantólyukakban - ~ - - ~ -Kovács Ferenc: A gázkitörésveszély mértékét csökkentő művelési rendszer gazdaságosságának értékelése
e
-
e
-
-
-
-
Patvaros József: Uj típusú bányászati-technológiai rendszer alkalmazási lehetőségei hazai bauxit-előfordulásaink kiterınelésében I ~~ Richter Richárd: A földkéregbeıı kialakított üregek egyensúlyáról - - - - Somosvári Zsolt: Ercbányászati aknavédőpillérek méretezéséről - - - - Zam bá János: Bányatelepítés és gazdaságosság f - -
