A kormány nem teketóriázhat tovább A hazai egészségügy helyzetéről tartott négyórás vitanapot hétfőn az Országgyűlés

Sajtószemle

2015. június 16.

weborvos.hu

A kormány nem teketóriázhat tovább A hazai egészségügy helyzetéről tartott négyórás vitanapot hétfőn az Országgyűlés. Az egészségügyért felelős államtitkár az ágazati fejlesztéseket méltatta, ugyanakkor jelezte, hogy továbbra is feszültségek vannak az egészségügyi kiadásokat és a humánerőforrást illetően. Zombor Gábor az egészségügy helyzetéről szóló parlamenti vitanapon az OECD 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó jelentésének megállapításait ismertette, utalva arra, hogy a vizsgált időszakban emelkedett az elégedettségi arány, azonban a közvélekedés ennél negatívabb képet mutat. Az államtitkár szavai szerint az állam GDP-arányosan 8 százalékot költ az ágazatra, ami elmarad az európai átlagtól, azonban régiós összevetésben megegyezik a szlovákkal és magasabb, mint a cseh és a lengyel mutató. Hozzátette, hogy a gyógyító-megelőző kassza az elmúlt tíz évben 694 milliárdról csaknem 1000 milliárdra nőtt. Zombor Gábor kiemelte, hogy az elmúlt időszakban komoly előrelépés volt az infrastruktúra fejlesztésében és a műszerbeszerzésben, ezek értéke megközelíti az 500 milliárd forintot. A rendszerváltás és 2008 között összesen alig 200 milliárd forintot fordítottak erre, és a 80-as évek óta nem épült új kórház - jegyezte meg. Az államtitkár problémaként jelölte meg, hogy a központi régió csak kis mértékben részesülhetett a fejlesztési forrásokból, emiatt nagy különbségek alakultak ki a vidéki, valamint a Pest megyei és budapesti intézmények ellátási körülményei között. Kiállt az új budapesti kórház felépítése és a Heim Pál Gyermekkórház teljes rekonstrukciója mellett. Zombor Gábor a következő időszak irányai között beszélt arról, hogy nővérszállók felújítására 15 milliárd forintot szánnak, s az egyetemi képzéshez szükséges laborokra is jelentős forrásokat fordítanak. Kitért arra is, hogy az OECD alacsonynak tartja a közkiadásokat, amit részben az ágazatban dolgozók alacsony bére, részben a kórházi ellátás alacsony finanszírozottsága magyaráz. Értékelése szerint a legnagyobb feszültségek a humánerőforrást illően vannak. ugyanakkor kiemelte, hogy az orvosok, szakdolgozók elvándorlása lelassult, megállt. Problémának nevezte azt is, hogy 1917 orvosi és 4088 szakdolgozói álláshely, továbbá 284 praxis és 345 védőnői körzet is betöltetlen. Zombor Gábor ismertette az átlagkereseteket is, utalva arra, hogy azok 2006 és 2010 között reálértéken 13 százalékkal csökkentek, s még nem jutottak vissza a teljes értékükre. Az államtitkár jelezte, hogy az ágazati béremelés további lépései a 2016-os költségvetési javaslatban is szerepelnek, ugyanakkor tudja, hogy további lépéseket is tenni kell. A kórházcentrikusság és a várólisták csökkentése érdekében komoly előrelépésnek nevezte, hogy 250 százalékkal nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya, szerinte ezek további növelésével fokozható a hatékonyság. (MTI Fotó: Kovács Tamás) Fidesz: közös munka kell a stabil működéshez Bene Ildikó, a Fidesz vezérszónoka méltatta a rezidensek és szakgyógyszerészek elvándorlásának megfékezését és üdvözölte, hogy plusz forrást kapnak a fiatal szakorvosok. Felidézte, hogy az egészségügy volt az első, amelyben a kormány programot indított a bérfejlesztésre, ami 95 ezer dolgozót érintett és a 2016-os büdzsé is fedezetet ad rá. A bérfejlesztés folytatását jogos elvárásnak nevezte. A kormánypárti politikus kiemelt feladatként beszélt az alapellátás fejlesztéséről, és méltatta az 500 milliárd forint értékben zajló beruházásokat, amelyek egyebek mellett a sürgősségi, onkológiai és gyermekellátásra koncentrálnak. Hozzátette, hogy a mentőszolgálat 300 új járművet szerzett be, 22

H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

–1–

új mentőállomás épült, 60-at pedig korszerűsítettek. Az Eurotransplanthoz csatlakozást mérföldkőnek nevezte. Bene Ildikó célként jelölte meg az egészségtudatos magatartás ösztönzését és a területi egyenlőségek csökkentését. Példaértékűnek tartja, hogy az ingyenes védőoltások és szűrővizsgálatok köre bővült, és fontos lépésként értékelte a népegészségügyi termékadót és az élelmiszerekben található transzzsírsavak minimálisra csökkentését. Azt mondta: még sokat kell dolgozni azon, hogy stabil állami egészségügyi rendszer működjön, a ciklusokon átívelő feladathoz együttműködést szorgalmazott. MSZP: a kormány nem kezeli nemzeti ügyként az egészségügyet Tukacs István, az MSZP vezérszónoka azt mondta, az egészségügy elérte teljesítőképessége végső határát. Szerinte nagy a baj, nem kezelik nemzeti ügyként az egészségügyet, a kormánynak nincs egészségpolitikája. Hiányolta az egyeztetést az ellenzékkel, egyben betegelvű egészségügyet sürgetett. Javaslataik között említette az azonnali 50 százalékos egyszeri béremelést az egészségügyi dolgozóknak, majd három éven belül 100 százalékos emelést. A szocialista párt másik vezérszónoka, Szakács László arról beszélt, hogy az orvosok külföldre mennek, a mentősöknek és az ápolóknak másod- és harmadállásokat kell vállalniuk. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg Romániában és Szlovákiában fejenként 2000 dollárt költenek egészségügyre, Magyarországon 1800 dollárt. Az egészségügyre kellene költeni, oda irányítani a forrásokat, nem cégeket vásárolni - mondta. KDNP: a kormány elkötelezett az egészségügyi helyzet javítása mellett Móring József Attila, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozta: a kormány elkötelezett az ország egészségügyi helyzetének javítása mellett, hogy folyamatosan javuljon a lakosság egészségügyi állapota. Szavai szerint az egészségpolitikában a népegészségügyi szemlélet került a középpontba. Az ágazatban elért eredmények között említette, hogy 2012 és 2014 között több mint 1500 gyógyszer ára csökkent átlagosan 35 százalékkal, bevezették az eszközfinanszírozási támogatást, ösztöndíjakat kapnak a rezidensek, 2010-2014 között 300 új mentőautót adtak át, mentőállomások épülnek, a várólisták pedig csökkennek. A kereszténydemokrata politikus kiemelte: a fejlesztési források legnagyobb hányada a fekvőbetegellátás megújítását, az onkológiai ellátás korszerűsítését segítette elő. Jobbik: könyörtelenül fel kell mérni a problémákat Lukács László, a Jobbik vezérszónoka felszólalását azzal kezdte, hogy bár korábban szinte minden kormány meghirdetett egy egészségügyi reformot, az mindig kifulladt, és a változások nem értek el a betegekig, orvosokig, hanem már az államigazgatás szintjén elbuktak. A Jobbik ebből tanulva úgy nyúlna az egészségügyhöz, hogy elsőként "könyörtelenül felméri" a problémákat - fogalmazott, hozzátéve, az ágazat egyik legsürgetőbb gondja a dolgozók bérrendezése. Hangsúlyozta, olyan életpályamodellre van szükség, amelyben felszámolják az egészségügyi munkavállalásban most tapasztalható "feudális viszonyokat". Emellett a hálapénzt, továbbá a szakmai megbecsülés ebből fakadó hiányát is meg kell szüntetni - folytatta Lukács László. Kitért arra is, hogy az európai uniós forrásokat nem megfelelően használták fel az egészségügyben, hiszen a támogatásokat "betonba öntötték", ahelyett, hogy fenntartható rendszert próbáltak volna meg kialakítani. LMP: a kormány nem teketóriázhat tovább Az LMP vezérszónoka, Ikotity István azon reményének adott hangot, hogy a vitanap segít abban, hogy a kormány figyelmét felhívják arra: nem teketóriázhat tovább, azonnal változtatni kell az egészségügy rendszerén.


–2–

Az ellenzéki képviselő szerint ehhez elsőként a kabinetnek is be kell látnia, hogy nem érvényesül az egészséghez fűződő alkotmányos alapjog, hiszen huszonöt év "mellényúlásai után" nem létezik mindenkinek ingyenesen elérhető ingyenes egészségügy, a gyógyulás esélyét így alapvetően a "pénztárca vastagsága" határozza meg. Ikotity István azt mondta, a Fidesz ellenzékben tett ígéretei ellenére 2010 után is folytatta az egészségügy "lezüllesztését". Az egészségügy legnagyobb problémája az, ami Magyarországé: a "dolgozói szegénység" fogalmazott, majd azt kérdezte a kormányoldaltól, hogy rendben valónak találják-e, hogy az ápolók nettó fizetése sokszor százezer forint alatt van, az orvosok átlagfizetése pedig bruttó 222 ezer forint és emellett "harcolni kell a túlórapénzek kifizetéséért". Fidesz: a foglalkoztatás növekedése javítja az egészségügy helyzetét is A képviselőként elsőként felszólaló Pósán László (Fidesz) hangsúlyozta, a foglalkoztatás helyzete az egészségügy szempontjából is rendkívül fontos, hiszen a költségvetésbe befolyó járulékok összege meghatározó a kórházaknak és klinikáknak. Szólt arról is, hogy a fekvőbeteg-ellátás után járó finanszírozási egységet a tizenkét éve változatlan 153 ezer forintról 180 ezer forintra kellene emelni ahhoz, hogy az egészségügyi intézmények felszámolhassák pénzügyi hiányukat. Molnár Ágnes (Fidesz) azt mondta, hogy az egészségügy működik, a betegellátás folyamatos, méghozzá az év 365 napján, a betegek pedig ingyen jutnak hozzá. Ha az MSZP-kormányok megtették volna a szükséges lépéseket, akkor 2010-ben már csak "finom korrekciót" kellett volna végrehajtani az egészségügyön - folytatta. 2010-ben viszont népegészségügyi, ellátórendszeri és humánerőforrásválság volt - jelentette ki. MSZP: stadionban senki nem gyógyult még meg Korózs Lajos (MSZP) azzal kezdte, hogy "stadionban még nem gyógyult meg senki". A politikus kijelentette, az nincs rendjén, hogy járóbetegként a laborvizsgálatokra heteket, hónapokat kell várni. Frakciótársa, Gúr Nándor arra kérte a kormányt, hogy az egészségügy területén is változtasson a jövő évi költségvetési előirányzat összegén, ellenkező esetben nem lehet majd csökkenteni a várólistákat. Az ellenzéki politikus kezdeményezte továbbá például a vastagbélrák megelőzésének nagyobb támogatását, amivel szerinte rengeteg embert lehetne megmenteni. Fidesz: reményteli változások történnek az egészségügyben Kovács József (Fidesz) arról beszélt, hogy a kabinet 2010-ben rendkívül elkeserítő körülmények között vette át az egészségügyet. A szocialisták kormányzása alatt ugyanis az egészségügy szenvedte el a legnagyobb forráskivonást, ami oda vezetett, hogy a kórházak összesen 125 milliárd forintnyi adósságot halmoztak fel, felük gyakorlatilag csődben volt - fejtette ki. Azóta viszont reményteli változások történtek, ugyanis 300 milliárd forintból újulnak meg a kórházak, a 2017 utáni fejlesztési források pedig ennek duplájára rúgnak - tette hozzá. Szólt arról, hogy az egészségügyben dolgozók bérfejlesztése is elindult, továbbá széles körű összefogás kezdődött a rákbetegségek megelőzésére és legyőzésére. Jobbik: a kormány ellenzékben még kiállt a vidékromboló politika ellen Bana Tibor (Jobbik) arról beszélt, hogy a jelenlegi kabinet ellenzékben kiállt a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok vidékromboló politikája ellen, de kormányra kerülve megváltozott a hozzáállásuk jelentette ki. A celldömölki és a körmendi kórházakban elengedhetetlen lenne a megszüntetett osztályok visszaállítása, a mentőautókat is korszerűsíteni kellene - jelentette ki. MSZP: az egészségügynek önálló minisztériumra lenne szüksége Szabó Sándor (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy Szegeden 35 házi gyermekorvosi körzet van és amikor ezek közül az egyiket leadta az addig ott dolgozó háziorvos, akkor nem találtak a praxisra újabbat. A politikus azt kérdezte, hogy a kormányzat hogyan kívánja megoldani az elvándorlás kérdését.


–3–

Gőgös Zoltán (MSZP) kijelentette, az egészségügyi területnek önálló minisztériumra lenne szüksége. Szavai szerint talán csak az MSZP-nek van erkölcsi alapja 50 százalékos bérfejlesztést követelni a területnek, mert 2002-ben ők azt egyszer már megtették. LMP: radikális forrásbevonásra van szükség Az LMP véleményét kifejtve Schmuck Erzsébet kiemelte, senkinek nem múlhat a gyógyulása azon, hogy mennyi pénze van, továbbá az egészségügyi helyzetének romlását csak radikális forrásbevonás kezelheti. Frakciótársa, Sallai R. Benedek a problémákat sorolva egyebek mellett a szakember- és az eszközhiányt, valamint az anyagi problémákat emelte ki. Kormány: folyamatosan több forrás áll rendelkezésre az egészségügyre Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár a vitában felszólalva azt mondta: nem igaz az ellenzék azon állítása, hogy az elmúlt öt évben folyamatos forráskivonás történt volna az egészségügyben, sőt a költségvetési zárszámadások ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Szólt továbbá arról is, hogy a kedvező gazdasági folyamatok fennmaradásával a 2016-os után a következő évek büdzséjében is további pluszforrások állhatnak majd rendelkezésre az egészségügy területén. Zárszó: társadalombiztosítási rendszerben kell javítani az egészségügy helyzetén Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár zárszavában egyértelművé tette, hogy a kormány társadalombiztosítási rendszerben kívánja megteremteni a lehető legjobb körülményeket az egészségügyben. Szólt továbbá arról is, hogy óriási problémát jelent az egészségügyben dolgozók migrációjának megállítása. Ebben nagy segítséget jelent a rezidenseknek plusz százezer forintos támogatását biztosító program, amit később felmenő rendszerben további orvosokra lehet kiterjeszteni. A kormány képviselője hangsúlyozta, az ápolók bérfejlesztése sem megkerülhető, ezért reményei szerint hamarosan egy ütemezett, bevállalható nagyságrendű és hosszú távú növekedést biztosító bértárgyalást kezdődhet meg. http://www.weborvos.hu/egeszsegpolitika/a_kormany_nem_teketoriazhat_tovabb/224057/ weborvos.hu

Új rezidens rendelet és szakorvosi bérkiegészítés A képzőhelynek ezentúl vállalnia kell a szakvizsgázott rezidens foglalkoztatását a képzésével megegyező időre. Nyilvánosságra került a július 1-től életbe lépő új rezidensi rendelet, amelynek értelmében az újonnan belépők foglalkoztatása központi rendszerben történik majd. A támogatott szakképzésbe belépő rezidensek munkáltatója az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) lesz, fizetését központi keretből kapja. A képzőhelynek ezentúl vállalnia kell a szakvizsgázott rezidens foglalkoztatását legalább annyi időre, mint amennyi ideig a jelölt a képzését ott töltötte, kivéve, ha ezt a rezidens nem vállalja, ha háziorvosi képzésben vesz részt, ill. ha kiemelt ösztöndíjban részesül már hívta fel a figyelmet a Magyar Rezidens Szövetség honlapja. A napvilágot látott tervek szerint július 1-től, akik most kerülnek ki az ösztöndíjrendszerből, havi, bruttó 151 ezer forint "extratámogatásra" számíthatnának, az ösztöndíjban vállalt röghöz kötés teljes idejére.


–4–

Ettől az időponttól ugyanakkor a többi szakorvos és ápoló is többletre számíthat, mert a tervek szerint a kormányzat ekkortól építi be az alapbérekbe a korábbi években nyújtott többletjövedelmeket. http://www.weborvos.hu/egeszsegpolitika/uj_rezidens_rendelet_es_szakorvosi/224056/ inforadio.hu

Kis csomagokat kap az államtitkár az újabb egészségügyi megmozduláson (hanganyaggal) Ismét utcára vonulnak az egészségügyi szakdolgozók - értesült az InfoRádió. Legutóbb a múlt hónapban emelték fel a szavukat az elégtelen munkakörülmények és az alacsony bérezés ellen. Most, július elsején a Semmelweis napon demonstrálnak Budapesten. "Egy olyan megmozdulást szervezünk, amelynek fő célja, hogy ismételten az egészségügyben dolgozókra irányítsuk a társadalom és a kormányzat figyelmét. Az idei évben több alkalommal szerveztünk hasonló megmozdulást annak érdekében, hogy az ágazati tárgyalások elkezdődjenek" hangsúlyozta a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Balogh Zoltán elmondta: "a legutóbbi, májusi megmozdulás, amelyen csaknem tízezer szakdolgozó vett részt, eredményeként elindultak a tárgyalások, azt is lehet látni, hogy a szaktárca vezetésének nagyon pozitív a szándéka az ágazatban dolgozók, elsősorban a szakdolgozók megbecsülésének javítása érdekében, de nem megnyugtató ennek mértéke. Elindultak az egyeztetések, hogy talán ágazati bértábla, kollektív szerződés jöjjön létre. Hallottuk, hogy vannak olyan ígérvények, amelyek akár már július 1-től bevezethetőek lennének, de erre bő két hét áll rendelkezésre és nem látjuk a megvalósulásaik jeleit. A következő megmozdulásunk célja, ismételten felhívni a figyelmet, hogy ezeket a megkezdett folyamatokat erősíteni kell." "A legfontosabb cél, a jövő évben bevezetni kívánt bértábla, életpályamodell és az ágazatban dolgozók élet- és munkakörülményeit javító intézkedésekről szóló döntés mielőbb megtörténjen, illetve ez olyan mértékű legyen, ami az ágazatban tudja tartani a munkavállalókat" - emelte ki a szakdolgozói kamara elnöke. Balogh Zoltán hozzátette: "ezen a héten hívjuk meg azokat a vendégeket, minisztériumi vezetőket, akiket szeretnénk, ha ott lennének, az egészségügyi államtitkárnak szeretnénk majd átadni egy speciális csomagot, de annak tartalmát csak aznap fedjük fel." http://inforadio.hu/hirek/belfold/hir-734539 Népszava online

Akinek panasza van jöhet, de… Nehezen viselik a betegek és a szakemberek is a sürgősségi osztályok zsúfoltságát. Orvosi szervezetek sora keresi a megoldásokat, a szaktárca a háziorvosi ügyeletek áttekintésével kezdi a rendszer újratervezését. Ijedten hívott bennünket a minap egy idős olvasónk, aki sógorát segítette a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház sürgősségi osztályán. A besárgult rokont Pest megye déli részéről vitték be a mentők, akiket a háziorvos hívott. Vérvétel, ultrahang, vizsgálatok sora kezdődött, de annyi volt a beteg, hogy szék sem jutott mindenkinek, nemhogy ágy került volna a rossz állapotú pácienseknek. Hosszú órák teltek el, mire az éjszaka közepén „szerzett” neki egy beteghordó ágyat – mesélte feldúltan. Másnap délig


–5–

támogatta, itatta a rokont, akit akkor vittek el egy fekvőbeteg osztályra és azóta is tart a kivizsgálása a kórházban. Balla Rozália, a sürgősségi osztály vezetője beletörődéssel a hangjában biztosított bennünket, hogy megérti a panaszost, csak azt kéri: lássuk be, az emberi teljesítőképességet meghaladva látnak el naponta 130 beteget, mert – mint mondja -, mindenki hozzájuk kerül, akit a háziorvoslásban, a szakrendelőkben vagy a mentőknél nem tudnak vagy nem mernek ellátni. Náluk ott van minden technika a diagnózis felállításához, de a szükséges szakemberek harmadával kell beérniük. A mindenki számára borzasztó helyzetet súlyosbítja, a zsúfoltságot növeli, hogy a mentősök késve tudják hazaszállítani a betegeket, ráadásul a sürgősségi osztályokra kerülnek azok is, akikkel a szociális ellátórendszer nem tud mit kezdeni – érvel a főorvos. Ezt erősíti meg Szabó János hevesi háziorvos, mentőorvos is, aki a Semmelweis Egyetem családorvosi tanszékén is dolgozik. Ő is megteszi, hogy szociális okok miatt küldi be a beteget a sürgősségi osztályra egy nem bonyolult tüdőgyulladással, mert hiába írja fel a megfelelő gyógyszert, ha nincs, aki beadja azt az idős embernek, nincs, aki befűtse a lakást és rendszeresen megitassa. Ha lenne a szociális ellátórendszernek olyan szelete, ahonnan ilyen esetben kérni lehetne szakképzett ápolót, akkor sok ezer beteg nem terhelné a sürgősségi osztályokat. Amíg ilyen nincs, addig a váratlan helyzeteket is itt kell megoldani – érvel a szakember. A zsúfoltságot növeli, hogy ide nem kell beutaló, akinek panasza van, az a sürgősségin jelentkezhet a nap 24 órájában. A gyakorló háziorvos emlékeztet rá, hogy sok vizsgálatot nem végezhetnek el, nem is kérhetnek és eszközeik sincsenek a pontos diagnózis felállításához, pedig ezzel lehetne csökkenteni a sürgősségi osztályok, sőt a mentők túlterheltségét is. Példaként említi, hogy ha a betegnek mellkasi fájdalma van, de az EKG nem jelez infarktust, akkor a véréből egy gyorsteszt kimutatja a szívizom károsodását. Akinél nem mutat eltérést, azt nem kellene beküldeni a sürgősségire, ezzel is felszabadulna idő, szakember, energia. Csakhogy ezt a diagnosztikai eszközt ma nem használják a háziorvosi rendszerben. Szabó János szerint szükség lenne rá, hogy egységes elvek szerint működjön a háziorvosi és a mentőtiszti, szakápolói ügyeleti rendszer, meg persze sokkal több munkatárs kellene. Abban a több mint 200 körzetben, ahol nincs családorvos, minden panasszal a sürgősségin kezdenek a páciensek, akik talán már attól jobban éreznék magukat, ha lenne néhány munkatárs, aki el tudná nekik magyarázni, hogy az imént említett infarktust kimutató gyorstesztet hat óra elteltével meg kell ismételni, s csak akkor mehetnek haza, ha az sem mutat eltérést. Most az orvos jó esetben elhadarja ezt, a beteg meg nem érti, miért kell neki még fél napot elviselnie a tömegben sokszor étlen-szomjan. A hazai sürgősségi betegellátásban érintett szakmai szervezetek próbálják megtalálni a hatékonyabb, gyorsabb és gazdaságosabb megoldásokat, amivel a betegek is elégedettebbek lennének. Az egészségügyi államtitkárság a Népszava érdeklődésére megerősítette, hogy a szakember-igények, a kompetencia határok és a feladatmegosztás kérdéseiről párbeszéd kezdődött a szakmák között és ez ősszel is folytatódik. Addig a tárca a háziorvosi ügyeleti ellátás átvilágítását és kiértékelését tervezi városi és vidéki területen egyaránt, ami hozzátehet egy lépést a tisztább sürgősségi rendszer létrehozásához. http://nepszava.hu/cikk/1060471-akinek-panasza-van-johet-de


–6–

Medicalonline.hu

Cserhátinak ismét hosszabbítottak A humán tárca vezetője újabb hat hónapra kinevezte miniszteri biztossá Cserháti Pétert, a minisztérium egykori helyettes államtitkárát – derül ki a Hivatalos Értesítő legfrissebb számából. December 5-ig az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatójának minisztériumi feladatai változatlanok: folytatja a krónikus és rehabilitáció ellátások átalakítását, valamint közreműködik a gyógyászati segédeszköz-ellátás új rendszerének kialakításában – derül ki a Hivatalos Értesítőből. http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/cserhatinak_ismet_hoszabbitottak hirek.prim.hu

Csökkenthetők a műhibák az új 3D orvosi szimulációs rendszerrel A magyar, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó Innofor-Invest Kft. egy olyan háromdimenziós szimulációs rendszert fejlesztett, amely segítségével jelentősen javítható az egészségügyi szolgáltatások minősége. A rendszer használatával lehetőség nyílik az orvostanhallgatók számára az egyes műtétekhez szükséges mozdulatok begyakorlására, valamint a gyakorlott orvosok számára pedig új műtéti módszerek kidolgozására. Az orvosképzést elősegítő eszköz segítségével 3 dimenziós szimulációs környezetben, robotikával kiegészítve egészségügyi beavatkozásokat (például sebészeti eljárások) lehet modellezni. Az eszköz két darab haptikus robotkarból, valamint egy 3D szemüvegből áll, ahol a robotkarok az eszköz irányítását, a szemüveg pedig a valósághű környezet megteremtését szolgálja. Az eszköz megvalósítását egy hosszantartó, a rugalmas és puha testek fizikáját vizsgáló kutatás, valamint egy képi adatokra kiterjedő egészségügyi adatgyűjtés előzte meg. A valós műtétek során rögzített videó anyagok a szimuláció alapjául szolgálnak, így a szimulált műtétet végző orvostanhallgató egyrészről begyakorolhatja a szükséges mozdulatokat, másrészről egy gyakorlott orvos eltérhet azoktól és új megoldásokat is feltárhat. „Az 3D szimulációs eszközünk azért jelentős segítség az egészségügy számára, mert a használatával nő az orvosok gyakorlati lehetősége, amivel egyrészről csökkenthető a műhibák és a sikertelen eljárások száma, másrészről rövidül a műtéti eljárások ideje is” – mondta el Gyimesi Áron, a fejlesztési projekt vezetője. További részletek ezen a weboldalon érhetőek el: http://innofor-invest.com/inno3d/ http://hirek.prim.hu/cikk/2015/06/15/csokkenthetok_a_muhibak_az_uj_3d_orvosi_szimulacios_rendsz errel


–7–

pecsiujsag.hu

Milliókon segíthet a PTE-n kifejlesztett új hatóanyag A PTE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika gyógyszert állíthat elő a kettes típusú cukorbetegség kezelésére. Az erről szóló kisfilm, melyet az Universitas Televízió készített, a linkre kattintva tekinthető meg. http://www.pecsiujsag.hu/pecs/hir/egyetem/milliokon-segithet-a-pte-n-kifejlesztett-ujhatoanyag?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+pecsiujsag+%28 P%C3%A9csi+%C3%9Ajs%C3%A1g%29 sonline.hu

Több, mint egymilliárd forintból újul meg a nagyatádi kórház Hamarosan korszerűbb körülmények között gyógyulhatnak a dél-somogyiak, és dolgozhatnak a kórház munkatársai: két európai uniós fejlesztés, építkezés is zajlik. A tavaly megkezdett pszichiátriai rehabilitációs fejlesztés, egy hónapon belül befejeződik. – Ennek köszönhetően az Ötvöskónyiban lévő pszichiátria rehabilitációs telephely költözik a nagyatádi központba – fogalmazta meg Vácity József főigazgató. – Mindez a kórház gazdálkodását is jelentősen segíti, az elavult épületgépészeti telephely helyett európai színvonalú beteg elhelyezési környezetet teremtünk. Egy másik nyertes projekt 1,1 milliárd forintos fejlesztési forrás. Az átépítés után a földszinten, a korábbi aula helyén lesz a sürgősségi betegfogadó, az épület déli részén – az udvari terasz helyén – a főbejárat. Az első emeletre kerül a gasztroenterológia, az új műtő, az új intenzív osztály, az átépített radiológia. – A projekt egyik fő törekvése, hogy a járó-, és fekvőbeteg utakat szétválasszuk, úgy alakítjuk ki a röntgent, ultrahangot, gasztroenterológiát is, hogy ugyanaz a betegellátó hely más-más utakon lesz megközelíthető – tette hozzá. – A műtőt is úgy építjük ki, hogy az egynapos sebészetre érkező betegek nem ugyanazon az útvonalon közelítik meg, mint az osztályon fekvők. Az építés javában zajlik, a gépműszer beszerzés le is zárult. A fejlesztések szervesen illeszkednek a megyei egészségügyi ellátó rendszer átalakításába. Vácity József hangsúlyozta: fontos elemei annak a szemléletnek, hogy magasabb színvonalú és költséghatékonyabb legyen a betegellátás. E törekvés részeként 2014-ben elkészült a „kiserőmű” kategóriájú napelemrendszer is, első ilyen beruházás Nagyatádon. http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/tobb-mint-egymilliard-forintbol-ujul-meg-a-nagyatadi-korhaz615928


–8–

Kisalfold.hu

740 millió adósságrendezésre – A tatabányai kórház már fizeti a számláit A tatabányai Szent Borbála-kórház elkezdte kifizetni a tartozásait: az intézmény 740 millió forintot kapott az állami konszolidáció részeként. Dr. Lőke János főigazgató a Kisalföldnek elmondta, hogy a március vége előtt lejárt számlákat teljesítik, de marad még kifizetnivaló, hiszen lényegesen több az adósságuk. A nehézségek ellenére tart az építkezés a központi telephelyen: nyár végére vagy ősz elejére elkészül a sürgősségi centrum és az új kórházi szárny. Az eszközök folyamatosan érkeznek és hamarosan munkába áll a várva várt MR-készülék is, a Siemens 1,5 t, ami kategóriájában jó színvonalat képvisel. A tatabányai kórház adóssága országosan a legmagasabb volt, 1,2 milliárd forint. Május 28-án érkezett meg az intézmény számlájára a régóta várt állami segítség. Dr. Lőke Jánostól, a Szent Borbála-kórház főigazgatójától megtudtuk, hogy 740 millió forintot kaptak, s ebből rendezik a március vége előtt lejárt beszállítói számlákat. „Ez az összeg az adósság egy részét fedezi csak, újratermeljük a hiányt, hiszen a finanszírozás semmit nem változott. Az egészségügybe nem egyszeri 60 milliárd forint kellene, hanem évi 600 milliárd!" – utal a főigazgató az állami konszolidációra, mellyel némi lélegzethez juthatnak az ország egészségügyi intézményei. „Nagyra értékelem a kormány erőfeszítéseit, de sajnos nem jövünk egyenesbe ezután sem" – mondja dr. Lőke János, akit a Kisalföld a kórház területén zajló építkezésekről is megkérdezett. „Nyár végére vagy ősz elejére elkészül az új kórházi szárny és a sürgősségi centrum. A műszerek folyamatosan érkeznek és köszönhetően a példaértékű összefogásnak, lesz MR-készülékünk is" – fogalmaz a főigazgató. A környékbeli cégek, önkormányzatok, szolgáltatók fogtak össze, hogy lehessen végre MR-készülék Tatabányán, a Szent Borbála-kórházban. Az intézmény első embere segítséget kért és kapott: több mint százmillió forintot. Így a térségben élő betegeknek nem kell a jövőben Székesfehérvárra vagy Budapestre utazni, az új kórházi pavilonban lesz MR-vizsgálat. Az európai uniós projekt forráshiányát oldotta meg a példaértékű összefogás. „Ha nem kapunk helyi támogatást, még tovább kellett volna csökkenteni a beruházást" – mondja a főigazgató. Muri Tibor, az eszközbeszerzéssel foglalkozó csoport vezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy általános felhasználásra alkalmas MR-készüléke lesz a kórháznak, amit 230 millió forintért vásárol az intézmény. Az MR a lágy részek vizsgálatában – agy, erek, emlő, gerincvelő, ín, izom – sokkal informatívabb képet ad, mint a CT, és nincs sugárterhelés, mivel mágneses térben diagnosztizálják a beteget. Régi, évtizedes álom válik valóra a tatabányai kórházban az MR megvásárlásával. http://www.kisalfold.hu/komarom/740_millio_adossagrendezesre_8211_a_tatabanyai_korhaz_mar_fiz eti_a_szamlait/2433942/?utm_source=rssfeed Stop.hu

Ötvenmillió forint adományban részesült a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Ötvenmillió forint adományban részesült a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermeksebészeti, Traumatológiai és Égési Osztálya. A Gyermekrák Alapítvány Közhasznú Szervezet adományaként az intézmény korszerű műtőasztalt kapott, amelyből Magyarországon ez az egy darab található. A műtőasztal tartozékai lehetővé teszik bármely testtájon, bármilyen korú és méretű gyermeknél a különböző műtétek biztonságos és korszerű


–9–

körülmények közötti elvégzését. Az asztal valamennyi helyzetének beállítása digitális vezérléssel, távirányítóval lehetséges - közölte az intézmény hétfőn az MTI-vel. Az osztály jelenleg is az ország egyik legnagyobb, legszélesebb szakmai repertoárral rendelkező gyermeksebészeti ellátást nyújtó egysége. A Velkey László Gyermekegészségügyi Központ Onkohematológiai Osztályával közösen a régió daganatos betegeinek ellátásán túl - az ország más területeiről is - kezelnek csontvelő transzplantációra szoruló betegeket, emellett az újszülött- és gyermeksebészet csaknem valamennyi specialitását művelik. A továbbiakban szükségtelenné válik a betegek műtétek előtti, sokszor hosszú időt igénybe vevő "fektetése, pozicionálása". http://www.stop.hu/belfold/otvenmillio-forint-adomanyban-reszesult-a-borsod-abauj-zemplen-megyeikorhaz/1332313/ delmagyar.hu

Betegszállítók helyett egy orvos vitte haza az idős nőt az SBO-ról Szeged, Algyő - Éjjel kettőkor egy segítőkész orvos vitte haza a 72 éves Gonda Józsefnét, aki valami miatt bent felejtődött a szegedi klinika sürgősségi betegellátó osztályán. Az algyői asszonyt már délután hazaengedték, várta a betegszállítókat éjfél utánig, hiába. Aznap észrevettem, hogy feljöttek a szárnyas hangyák a fürdőszobában – idézi fel a június 5-én történt esetét a 72 éves algyői Gonda Józsefné. – Gyorsan megkerestem azt a szert, amiről tudom, hogy jó lehet ellenük. Beszórtam. Ez olyan jól sikerült, hogy alig bírtam kijönni onnan, annyira fulladtam a szagától. Alig bírtam átkiabálni a szomszédba, hogy „Bandi, mögfulladok". Jöttek gyorsan: a gyerek, szegény, a kerítésen ugrott át... Segítettek. Ittam tejet. Mivel kórházba nem akartam menni, kihívták a háziorvosunkat, aki adott valamilyen gyógyszert, megittam. Addigra már jobban lettem, de a doktornő azt mondta, biztos, ami biztos, beküld a klinikára, az SBO-ra, mert ő nem tudja megállapítani, milyen mérgezés ért. Gonda Józsefnét bevitte a mentő. Megvizsgálták, nem találtak semmi komolyabb bajt. A papír szerint délután háromnegyed 5-re az SBO megrendelte a betegszállítást, hazafelé. Azt mondták neki, hogy mindjárt jön érte a betegszállító, és hazaviszi, várjanak a kísérőjével nyugodtan a váróban – Vártunk, vártunk, hát nem jöttek. Egy idő után óránként érdeklődtünk a pultnál, ahol megnyugtattak. Este 8-kor érdeklődtem utoljára. Aztán már csak vártunk. Gonda Józsefnéhez és kísérőjéhez hajnali egykor lépett oda a vezető nővér, csodálkozva, hogy miért vannak még ott. – Mondtam, azért, mert nem jött értünk senki. Nagyon csodálkozott, mert, ahogy mondta, a betegszállítók már régen hazamentek... Felajánlotta, ad nekünk egy ágyat, és lefekhetünk, aztán reggel hat után hazamegyünk. De hát nem voltak benn nálam a gyógyszereim, és én fürdés nélkül nem szoktam lefeküdni! Két órakor odajött hozzánk az az orvos, egy tünemény. Fiatal férfi, mondta a nevét is, de sajnos elfelejtettem. Felajánlotta, hogy elhozna ő minket Algyőre a kocsijával, mindjárt átöltözik... Így is lett. Hazahozott minket, nagyon köszönöm neki. Gonda néni hozzátette, előfordult már vele párszor, hogy vizsgálatra kellett mennie, és betegszállítók vitték, de eddig nem volt ilyen problémája. Ez az első kellemetlen élménye. Megfeledkeztek róla? Elkavarodott a papírja? Ki lehet az az orvos, aki úgy döntött, emberséggel segít helyrehozni egy rendszerhibát? Ezt nem sikerült kideríteni. A Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályának bejáratánál, az információs pultnál emlékeztek az esetre, megtudtuk az orvos nevét is. Ő azonban nem akarta, hogy megemlítsük, és nem is kívánt H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

– 10 –

nyilatkozni. Pető Zoltán egyetemi docens, az osztály vezetője pedig azt mondta, a klinikai központ nem kommentálja a történteket. Nem ő az egyedüli Nem Gonda Józsefné az egyetlen, aki sokat várt a betegszállítókra. Tavaly szeptemberben írtunk egy mozgásában korlátozott és folyamatos oxigénellátáshoz kötött betegről, aki délben végzett a deszki vizsgálatokkal, mehetett volna haza, de este 6-kor még nem vitték el. Az ő jelenléte is egy orvosnak tűnt fel, de végül taxival ment haza, mert csak 10 körül tudtak volna érte jönni. Ezek kirívó esetek, de általános tapasztalat, hogy sokat kell várni. A betegszállító cégek szerint is hajmeresztő ez a helyzet, amelynek szerintük az az oka, hogy a valós igényeket már rég nem követi a finanszírozásuk, ezért naponta több tucat fuvart teljesít egy-egy autójuk. Azt, hogy aznap melyik betegszállítóra testálták Gonda Józsefné hazavitelét, az irányítóközpontban tudják, ahol a befutó megrendeléseket osztják el a vállalkozások között. http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/betegszallitok_helyett_egy_orvos_vitte_haza_az_idos_not_az _sbo-rol/2434040/?utm_source=hirkereso&utm_medium=feed&utm_campaign=hirkereso egerhirek.hu

Hosszított nyitva tartás a Tüdőszűrő Állomáson Meghosszabbított nyitv atartással várja a lakosságot a Markhot Ferenc Kórház Tüdőszűrő állomása. Naponta reggel 7 órától este 7 óráig végzik el a megelőzés szempontjából nagyon fontos vizsgálatot. A tüdőszűrés segítségével felfedezhetők nemcsak a tüdő, de a szívvel kapcsolatos mellkasfali és mellhártya betegségek is. A legalább 10 éve már dohányzó lakosok szűrése különösen fontos, hiszen napjainkra a morbus hungaricus, azaz a magyar betegség, a tüdőrák lett. Ez a betegség a lakosságszámhoz viszonyítva Magyarországon fordul elő a legtöbb embernél a világon. A tüdőszűrés a 40 életévet betöltött lakosok részére évente egy alkalommal ingyenes. A vizsgálathoz sem beutaló sem időpont kérése nem szükséges. A tüdőgondozó szűrőállomása, mely Egerben a Klapka út 14. sz .alatt, az Érsekkert felőli bejáraton közelíthető meg, hosszabbított nyitva tartással várja a pácienseket minden nap 7-19 óráig. http://www.egerhirek.hu/hosszitott-nyitva-tartas-a-tudoszuro-allomason/


– 11 –

A kormány nem teketóriázhat tovább A hazai egészségügy helyzetéről tartott négyórás vitanapot hétfőn az Országgyűlés

Recommend Documents