A kormány első 60 napja

Mit tett eddig a kormány?

A kormány első 60 napja (Készült 2010. július 26-án)

1


Bevezető A 2010. május 30-án alakult második Orbán-kormány intézkedéseit a kormányprogram (a Nemzeti Együttműködés Programja), a kormányváltással lezajlott átadás-átvétel után feltárt pénzügyi helyzet, a miniszterelnök által meghirdetett első gazdasági akcióterv, és Magyarország eddigi legnagyobb természeti katasztrófája, a májusi-júniusi árvíz diktálta. Alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – a legfontosabb intézkedéseket, döntéseket foglaljuk össze.

Kisebb, takarékos állam Már a kormány megalakulása előtt megszülettek azok a szimbolikus törvények, amelyek alapvetően változtatták meg az állam működését, és megteremtették a költségtakarékos és hatékony állam működési feltételeit.

o Már a következő önkormányzati választásokon csaknem fele annyi képviselő kerül a helyi képviselőtestületekbe, a megyei és fővárosi közgyűlésbe, mint korábban. o Egyszerűbb és jelentősen takarékosabb lett a választási rendszer. o Az Országgyűlés létszáma a következő kormányciklusban 386-ról 200-ra csökken.

2


I. A GAZDASÁG TALPRA ÁLLÍTÁSA Beruházás-ösztönzés

• A kormány egyik első lépéseként jogszabályi garanciát teremtett az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében, az erről szóló törvénymódosítást Matolcsy György és Fónagy János már május 18-án az Országgyűlés elé terjesztette. Ezzel létrejött a stratégiai nemzeti vagyon fogalma és az azzal való különösen szigorú és felelős vagyongazdálkodás feltételei. • 51-ről 33-ra csökkentette a kormány a beruházásokhoz engedélyek számát, a hazai beruházások ösztönzése érdekében.

szükséges

• Több „kisadót” szüntetett meg a kormány, és szüntet meg 2011-től is, köztük a vállalkozók kommunális adóját.

Hazai kis és középvállalkozások

• Fellélegezhetnek a hazai kis és középvállalatok, miután július 1-jétől 19%ról 10%-ra csökkent a nyereségadó. 2010. július 1-jétől 19-ről 10 százalékra csökkent a cégek társasági adója 500 millió forintos adóalapig. Idén, mivel az év második felétől lép életbe, ez 250 millió forintos adóalapra vonatkozik. • A kormány a hazai kis- és középvállalkozások támogatása érdekében kibővítette a Széchenyi Kártya Programot; az erről szóló kormányhatározat 2010. július 9-én jelent meg. Az intézkedésnek köszönhetően éves szinten mintegy 120 milliárd forint összegű forgóeszközhitel jut el a hazai kis és középvállalatokhoz.

o A kormány a beruházások ösztönzése és a vállalkozások bővítése érdekében megemelte a felvehető hitelkeretet. 2010. szeptember 1-jétől 3


50 millió forintos, legfeljebb 10 éves futamidejű Széchenyi Beruházási Hitel felvételére nyílik lehetőség. o A pályázati források nagyobb arányú kihasználása érdekében a kormány Széchenyi Önerő Hitel Programot indít 2011. január 1-jétől. A hitel maximum 50 millió forintos, legfeljebb 10 éves futamidejű. A kormány az új hitelcélok többségénél a 2010. december 31-éig megkötött hitelszerződések teljes összegéhez az adott ügylet futamidejének első három évére (1095 napra) 2 százalékpont kamattámogatást, valamint a garanciaintézmény kezességvállalási díjának 50 százalékáig terjedő támogatást biztosít. o A kormány 2010. augusztus 1-jétől a vállalkozások hitel-portfóliójának racionalizálása, piacaik megtartása és bővítése érdekében legfeljebb 25 millió forintos, legfeljebb 3 éves futamidejű Széchenyi Forgóeszköz Hitel Programot indít. •

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a hazai gazdaság fellendítése érdekében 2011. január 15-én startol az Új Széchenyi Terv. A terv célja: az egészségipar megerősítése (gyógyfürdők, gyógyturizmus fejlesztése, gyógyszeripar, orvosiműszer-gyártás, orvosi egyetemek fejlesztése); a zöldenergiához köthető fejlesztések támogatása (megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások); az energiahatékonyságot eredményező lakás-felújítási program elindítása (amely egyszerre teremt munkahelyeket és vezet hosszú távú energia megtakarításhoz); az építőipar, a lakásépítés ösztönzése.

•

A kormány az ország és a hazai vállalkozás érdekeit szem előtt tartva elrendelte a rendelkezésre álló Európai Uniós források felülvizsgálatát. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter vezetésével megkezdődött az uniós projektek felülvizsgálata. A hosszú távú cél, hogy Magyarország is az uniós arányok támogatási gyakorlatának megfelelően 70%-ban a hazai vállalkozások megerősödését segítse az uniós források elosztásában. A minisztérium ún. „forrástérképet” készített az egyes ágazatok támogatottságáról.

4


• Egyszerűsödtek és tovább egyszerűsödnek a közbeszerzési eljárások, szintén a hazai vállalkozók érdekében. o A kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása, valamint az adminisztráció egyszerűsítése a célja a Közbeszerzési törvény módosításának, amit a nemzeti fejlesztési miniszter terjesztett a parlament elé. o 2010. július 9-én hasonló céllal módosította a kormány A jelentős értékű közbeszerzések megindításának egyes kérdéseiről szóló kormányhatározatot. o Az új közbeszerzési törvény megalkotásáért és a jelenleg hatályban lévő módosításaiért felelős helyettes államtitkárt nevezett ki július 15-i hatállyal Jánosi Andrea személyében a miniszterelnök. • A kormány – hogy növelje a hazai kis és középvállalkozások szerepét a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokban - Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter személyében miniszteri biztost nevezett ki 2010. július 13-ai hatállyal. • Júliustól létrejött az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, vezetőjének Dencső Balázst nevezte ki a nemzetgazdasági miniszter. A főigazgatóság fogja ellátni az európai támogatások auditálását (második szintű ellenőrzését), az ellenőrzések erősítése, koncentráltabb végrehajtása céljából. • A hazai termékek és szolgáltatások külföldi népszerűsítése és értékesítése érdekében a kormány döntést hozott arról, hogy a világ több pontján jelenlévő magyar intézményi hálózatot koordináló Balassi Bálint Intézet feladatkörét kibővíti. Az intézmény küldetése közé tartozik majd nemcsak a magyar nyelv és kultúra népszerűsítése, hanem az ország gazdasági érdekeinek érvényesítése, Magyarország arculatának kiépítése is. A kormány 2010. július 12-én rendeletet alkotott arról, hogy az intézetet ennek értelmében a Közigazgatás és Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá vonja. Az új küldetésnek megfelelő szakmai koncepció kidolgozására felkérte Hatos Pál miniszteri biztost, aki hét minisztériummal közösen elkészíti az új intézmény koncepcióját.

5


• A kormány 2010. július 5-én megállapodást kötött a Nemzeti Összefogás Fuvarozói Fórummal arról, hogy a tíz legnagyobb hazai fuvarozót magába foglaló szervezet tagjai idén Magyarországon tankolnak, körülbelül 2 milliárd forint többletbevételhez juttatva így a költségvetést. Cserébe a kormány kész bevezetni 2011-től a kereskedelmi gázolajat, amely literenként 8 forint jövedéki adó visszatérítést jelent majd a fuvarozó cégeknek. A pluszbevételt a kormány az árvíz utáni újjáépítésre fordítja. • A kormány párbeszédet kezdeményezett a hazai infokommunikációs piac szereplőivel és őszre elkészíti az infokommunikációs stratégiát, amelynek középpontjában a hazai kis- és középvállalkozások megerősítése áll majd. Az őszre elkészülő stratégia alapvető célja Magyarország digitális felzárkóztatása a közpolitika, fejlesztéspolitika és szabályozás eszközeivel. A tervezett intézkedések kiemelt területei az állampolgár esélyegyenlőségének, életminőségének, jólétének növelése, a vállalkozások alkalmazkodóképességének, versenyképességének emelése, valamint az állam egyszerűbb, olcsóbb és hatékonyabb működése. A munkálatokat Nyitrai Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár irányítja. • 2010. július 16-án letették az alapkövét Magyarország legnagyobb biogáz erőművének Szarvason. Magyarország energiafüggősége miatt nemzetgazdasági érdek, hogy minél hatékonyabban használjuk fel a természet adta lehetőségeket. Hazánk jelentős, kiaknázatlan forrásokkal rendelkezik az alternatív energiaforrások terén. Szarvason 3,9 milliárd forintból épül meg a biogáz erőmű.

Mezőgazdaság, építőipar, turizmus

•

A kormány bevezette az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatást. 2010. július 12-én elfogadta az Országgyűlés az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatásról szóló törvényt, amely 2010. augusztus 1-jén lép hatályba. A mezőgazdaságban, az építőiparban és turizmusban az alkalmi foglalkoztatás rendszere jelentősen leegyszerűsödik, ezzel több mint félmillió munkavállalót és alkalmi munkaadót segít a kormány. Az alkalmi munkavállalói könyv megszűnik és helyette ún. blanketta-szerződés lesz, amely jelentősen egyszerűsíti az adminisztrációt, mert az Internetről is letölthető. Decembertől 6


elég lesz SMS-ben bejelenteni az adóhatóság felé az ilyen foglalkoztatást. A kormány ezzel az intézkedéssel 800 millió forintos megtakarítást érhet el. •

A kormány élelmiszerbiztonsági intézkedéseket vezetett be, hogy megvédje a magyar fogyasztókat az élelmiszerbiztonsági szempontból kétséges, silány élelmiszerektől, amelyek ráadásul nehéz helyzetbe hozzák a magyar gazdasági szereplőket. A Vidékfejlesztési Minisztérium erről szóló, Az élelmiszer-előállítással és - forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomon követhetőségről szóló rendelete július 20-án lépett hatályba.

•

A kormány biztosítja a kistermelők életképesességét, termékeik könnyebb értékesítését. A Vidékfejlesztési Minisztérium július 6-án életbe lépett rendeletével és a Közbeszerzési törvény augusztus 1-jén életbe lépő változásával jelentősen könnyíti a hazai kistermelők élelmiszer-termelési, feldolgozási és értékesítési feltételeit. A jogszabályok változásának célja, hogy az állati alaptermékek (tej, tojás, nyers hús, stb.) és a feldolgozott kistermelői termékek (sajt, lekvár, kolbász, stb.) minél szélesebb körben értékesíthetőek legyenek. A jogszabály megengedi, hogy pl. boltokba, vendéglátó egységekbe, és a helyi közétkeztetésbe is értékesíteni lehessen a kistermelők termékeit. A kormány ezzel együtt kibővíti a szociális élelmiszerprogramot és az iskolagyümölcs programot, valamint összekapcsolja azokat a helyi élelmiszertermelés, feldolgozás és értékesítés, a közvetlen beszállítás rendszereivel.

•

A magyar termőföld védelme érdekében a kormány törvénymódosítást terjesztett elő, amely szeptember 1-jétől lesz hatályos. A kormány a földtörvény módosításával megakadályozza a földspekulációt és a zsebszerződésekkel való visszaéléseket, támogatja a szakirányú végzettséggel rendelkező agrárvállalkozókat, a fiatal, gazdálkodni akaró és gyermekeket vállaló családok földhöz jutását. Első helyen a Magyar Államnak lesz joga élni az elővásárlási jogával. Az elővásárlási jog biztosításával létrejön a föld köztulajdona. Az állam tartós, örökölhető földbérleti jogot ad elsősorban a gazdálkodó családoknak, valamint a fiatal pároknak, ha vállalják, hogy letelepednek, gazdálkodnak, és 2-3 gyermeket felnevelnek.

7


•

A kormány szeptembertől létrehozza a Nemzeti Földalapkezelőt. Az erről szóló törvényjavaslatot szintén megalkotta és az Országgyűlés elé terjesztette a kormány. Ennek értelmében a Nemzeti Földalap kezeli majd az állam tulajdonában lévő mező- és erdőgazdasági földterületeket. A kormány ennek köszönhetően megteremti a közcélú földkészlet-gazdálkodás feltételeit, és földhöz juttatja a fiatal gazdákat.

•

A kormány szabaddá tette pálinkafőzést. Az Országgyűlés július 29-én elfogadta azt a kormány által előterjesztett törvényjavaslatot, amely szeptembertől visszaadja magyar vidék tradicionális jogát. A jövedéki törvény módosításáról szóló javaslat szerint adómentes és szabad a házi pálinkafőzés saját célra, 50 literig és 50 alkoholfokig. Arra is lehetőség lesz, hogy a gyümölcstermelő bérfőzdében készíttesse el a pálinkát.

•

A kormány a hazai vállalkozások pénzügyi stabilitása és az – építőiparban leggyakoribb – körbetartozások csökkentése érdekében elfogadtatta a közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetési szabályok módosításáról szóló törvényt, amely július 1-jén lépett hatályba. •

A kormány konzultációt kezdett az idegenforgalmi ágazat növekedése érdekében. A Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikai konferenciát szervezett 2010. július 16-án, ahol Matolcsy György miniszter, Horváth Endre turizmusért felelős helyettes államtitkár, valamint több szakmai szervezet, köztük a Magyar Turizmus Zrt. is részt vett. A miniszter bejelentette a hosszú távú kormányzati célokat, miszerint a minőségi fejlesztéseket támogatja az ágazatban.

8


Pénzügyi stabilitás

•

A kormány az ország pénzügyi stabilitása érdekében magán kezdte a takarékoskodást. Összesen 120 milliárd forint összegű kormányzati takarékossági intézkedéseket rögzít a 2010. június 18-án megjelent kormányhatározat. Ilyen intézkedések például: A kormány elrendelte a minisztériumok kiadásainak visszafogását. Ez mintegy 40,5 milliárd forint megtakarítást jelent. A kormány elrendelte a jutalmak zárolását. A kormány június 18-ától elrendelte kormányzati szervezeteknél dolgozók számára ütemezett jutalmak, jutalom jellegű juttatások azonnali zárolását. A kormány külső szerződési STOP–ot hirdetett. A kormányzati szervezeteknek felül kell vizsgálniuk a feladatkiszervezéseket és a korábban kötött külső megbízási, tanácsadói egyéb szellemi tevékenység alá tartozó szerződéseiket. A korábbi szerződéseket meghosszabbítani és új szerződések kötni nem lehet. A kormány azonnali beszerzési, eszközvásárlási tilalmat rendelt el (bútorstop, gépkocsi stop) a minisztériumoknál. A kormány 20 milliárd forintos megtakarítást rendelt el az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokban.

• A kormány a stratégiai fontosságú állami vállalatok hatékony működése érdekében jelentős átalakításokat kezdeményezett az MNV Zrt.-nél és az állami vállalatok körében. Megkezdődött a MÁV felülvizsgálata. 2010. július 8-án új vezetője lett a MÁV-nak. Szarvas Ferencet feladatai között szerepel, hogy konszolidálja az egyik legnagyobb állami vállalat óriási hiányát, új közösségi közlekedéspolitikai koncepciót dolgozzon ki, amivel lehetővé válik az utasok jobb kiszolgálása. Megvizsgálja továbbá a vasúttársaság működésének

9


ésszerűsítésének, hatékonyabbá tételének illetve a vasút és a vasutasok társadalmi megbecsültségének helyreállításának lehetőségeit is. A kormány elkötelezett a MALÉV rendbetételében. A vállalat működését Márton Attila légi közlekedésért felelős miniszteri biztos vizsgálja. A korábbi elhibázott kormányzati és üzletpolitika terheit nyögő vállalat életképessége stratégiai jelentőségű. • A kormány a hatékonyság érdekében összevonja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt és a Vám- és Pénzügyőrséget. Ennek előkészítésére 2010. július 12-én Vida Ildikót, az adóhivatal elnökét kormánybiztossá nevezte ki. •

A kormány az ország pénzügyi stabilitása érdekében fokozott tehervállalást kért a pénzintézetektől. A kormány a július 2-án az Országgyűlés elé terjesztette „az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvénycsomag keretében a „bankadóról” szóló törvényjavaslatot. A törvény 200 milliárd bankadó kivetéséről rendelkezik, melyet átmeneti időre, 3 évre kívánja ilyen fokozott mértékben kivetni a kormány. A bankok két részletben fizetik be a különadót, szeptemberben és decemberben.

•

A kormány az ország pénzügyi stabilitása érdekében fokozott tehervállalást kért a pártoktól. A kormány javaslatára már az idén 15%-kal csökkent a pártok állami támogatása. Az erről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés 2010. július 12-én fogadta el.

•

A kormány az ország pénzügyi stabilitása érdekében a többségi tulajdonú állami vállalatoknál bevezeti a bértömeg-gazdálkodást. A cél, hogy ebben 15%-os (48 milliárdos) megtakarítást érjen el. A kormány megszünteti a felesleges vezetői szinteket, radikálisan lecsökkenti az állami vállalatok igazgatóságainak számát 319-ről legalább 60-ra. A felügyelőbizottságok taglétszáma a gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályi előírások szerint, a törvényi minimumra, 640-ről 450-re csökken. Az intézkedés végrehajtása folyamatos. Több vállalatánál megszüntetették az igazgatóságokat, azok jogkörét mostantól mindenhol egyetlen felelős vezető - vezérigazgató, illetve ügyvezető - gyakorolja. A cégek felügyelő bizottságainak taglétszámát a törvényi minimumra csökkentették. 10


Pl. Diákhitel Központ Zrt., Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft., Nemzeti Lóverseny Kft., Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft., Regionális Fejlesztési Holding Zrt.,Beszállítói Befektető Zrt., Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., Corvinus Támogatásközvetítő Zrt., KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt., Pólus Programiroda, MV – Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.. ITD Hungary Zrt. Mezőhegyesi Állami Ménes Kft.; Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.; Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.; DALERD Dél-alföldi Erdészeti Zrt.;Északerdő Erdőgazdasági Zrt.;Gemenci Erdő- és Vadgazdasági Zrt.; GYULAJ Erdészeti és Vadászati Zrt; Ipoly Erdő Zrt.; Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt;KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.; EGERERDŐ Erdészeti Zrt.; Mecseki Erdészeti Zrt.; NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt.; NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.; Pilisi Parkerdő Zrt.; SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.; Szombathelyi Erdészeti Zrt.; TAEG Erdőgazdasági Zrt.; VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt.; Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt.;Zalaerdő Erdészeti Zrt; HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt.; HM Kaszó Erdőgazdaság Zrt.; HM VERGA Erdőgazdaság Zrt. •

A kormány az ország pénzügyi stabilitása és a jó erkölcsbe ütköző bérezési gyakorlat érdekében a közszférában bevezeti a 2 millió forintos fizetési plafont. Mindenki, aki közpénzből kapja a fizetését legfeljebb az átlagbér tízszeresére számíthat. Az erről szóló törvényjavaslatot július 2-án terjesztette a kormány az Országgyűlés elé.

•

A kormány az ország pénzügyi stabilitása érdekében 98%os különadót vet ki a közszférában a 2 millió forint feletti végkielégítés összegére. Az intézkedés szükséges a társadalmi igazságérzet érvényesítés érdekében is, mert elfogadhatatlan, hogy közpénzekből fizetett vezetők többmilliós végkielégítéseket vegyenek fel az ország súlyos pénzügyi helyzete közepette. Az erről szóló törvényjavaslatot július 2-án terjesztette a kormány az Országgyűlés elé.

•

A kormány az ország pénzügyi stabilitása érdekében költségvetési felügyelőket fog alkalmazni a közpénzek felelős felhasználása érdekében. Az ennek jogszabályi kereteit megteremtő törvényjavaslatot az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények között terjesztette július 2-án a kormány az Országgyűlés elé. A felügyelőknek joguk lesz a nagy összegű költségvetési szervezetek gazdálkodásának felülvizsgálatára, költségtakarékossági intézkedések elrendelésre. Minden, jelentős közpénzeket használó intézmény szigorú kontroll alatt lesz. 11


• A kormány elrendelte az infokommunikációs örökség felülvizsgálatát. Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár 2010. július 13-án bejelentette, hogy költségtakarékossági célból újratárgyalják az állam legnagyobb informatikai és távközlési beszállítóival a meglévő szerződéseket.

12


II. A REND ÉS KÖZBIZTONSÁG HELYREÁLLÍTÁSA A korábbi felelőtlen döntések elszámoltatása • A kormány elszámoltatási és korrupció elleni miniszteri biztost nevezett ki július 6-ai hatállyal Papcsák Ferenc személyében. A miniszteri biztos feladata, hogy koordinálja és felügyelje az elmúlt két kormányzati időszakkal kapcsolatban felmerült kétes gazdasági ügyek kivizsgálását. A miniszteri biztos az MNV Zrt-n keresztül arra kérte az állami tulajdonú cégeket, hogy vizsgálják át szerződéseiket július 15-éig nyolcvanöt, a korábbi kormányzati szereplőkhöz közel álló céggel kapcsolatban. • A kormányváltáskor lezajlott átadás-átvétel dokumentációjának, és a minisztériumok szerződéseik felülvizsgálata folyamatosan zajlik. A felülvizsgálatok során például - a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium július 16-án bejelentette, hogy eredménytelennek fogja minősíteni az előző kormány által indított Volánbusz tendert, amelyet több ponton aggályosnak találtak. A minisztérium új tendert ír ki, amelyen a magyar gyártóknak is lehetősége nyílik pályázni. - A kormány elrendelte a vidékfejlesztési tárcához tartozó Leader program azonnali felülvizsgálatát, amelyről tudott, hogy több mint 300 millió forinttal nem tudtak elszámolni, de az előző kormány idején ezzel összefüggésben senki nem tett feljelentést.

• A kormány elrendelte a korábbi roma programokra adott támogatások felhasználásának kivizsgálását, július 1-jei hatállyal Farkas Flórián személyében a roma támogatásokat felügyelő miniszteri biztost nevezett ki. Feladata, hogy az elmúlt nyolc évben zajló roma programokat kivizsgálja, és javaslatokat tegyen a kormánynak a romák társadalmi integrációját elősegítő intézkedésekre. 13


• A kormány elrendelte a hazai földekkel kapcsolatos visszaélés-gyanús ügyek kivizsgálását. 2010. július 14-étől Budai Gyula miniszterelnöki megbízottként vizsgálja az állami földek jogellenes elherdálásával kapcsolatos ügyeket. A tizenegy elszámoltatásra váró ügy közül jelenleg kettő: a bábolnai földügyletek és a sukorói földcsere vizsgálata van jelenleg folyamatban. A miniszterelnöki megbízott újabb bizonyítékokat adott át a Központi Nyomozó Ügyészségnek a sukorói ingatlanügyben. • A kormány a 2006 őszi események és rendőri túlkapások kivizsgálására miniszterelnöki megbízottat nevezett ki 2010. július 14-én Balsai István személyében. Feladata a 2006. október 23-i brutális rendőri fellépés felelőseinek, elrendelőinek és elkövetőinek felderítése, valamint a rendőrség tevékenységének vizsgálata az „öszödi beszéd” miatti utcai zavargások és az MTV-székház ostroma idején. • A Honvédelmi Minisztérium elrendelte a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem visszaélésinek kivizsgálását. Megkezdődött a vezetők felelősségre vonása és az eddigi hiányok áttekintése. Az előző rektort még júniusban menesztették, helyére miniszteri biztost neveztek ki. • A kormány kárpótolni fogja a 2006. augusztus 20-i állami ünnepek alatt történt tragédia károsultjait. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) 2010. június 30-án bejelentette, hogy várja azok jelentkezését, akik kártérítési igénnyel fordultak a bírósághoz a 2006. augusztus 20-ai tűzijátékkal összefüggésben, de a bíróság még nem hozott döntést ügyükben. A kormány augusztus 20-áig, a tragédia évfordulójáig szeretne megállapodni a károsultakkal. • Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter menesztette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezetőjét, Vági Mártont. A döntést azzal indokolta, hogy a szervezet az elmúlt hetekben olyan megállapodásokat kötött felsővezetőkkel, melyekben közös megegyezéssel döntöttek a munkaviszony megszüntetéséről, nagy összegű végkielégítések kifizetésére kötelezve ezzel a szervezetet. Az NFÜ több, korábban kötött szerződése ügyében jelenleg is vizsgálat zajlik.

14


• A kormány megkezdte a Nemzeti Közlekedési Hatóság azonnali felülvizsgálatát. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azonnali hatállyal megkezdte az NKH működésének, belső szabályozásának és döntéseinek teljes körű felülvizsgálatát Schváb Zoltán közlekedési helyettes államtitkár vezetésével. Június 1-jei hatállyal a Nemzeti Közlekedési Hatóság új elnöke Sárdi Erika.

A közbiztonság javítása • 2010. július végén lép életbe a „háromcsapás törvény”. A jogszabály jelentősen szigorítja az erőszakos bűncselekményt elkövetők büntetését. Ez alapján, aki háromszor követ el erőszakos, személy elleni bűncselekményt, arra a harmadik esetben - mérlegelés nélkül - a cselekményre kiróható legsúlyosabb büntetőjogi tételt, akár a büntetési tétel maximumának kétszeresét szabja ki a bíróság. Szigorúbban lehet büntetni a pedagógusok és rendőrök elleni bűncselekményeket, amelyek így minimum egy év szabadságvesztést vonnak maguk után. • A kormány közbiztonsági törvénycsomagot terjesztett az Országgyűlés elé, melyet a Ház július 29-én fogadott el. A törvénycsomag több, a közbiztonságot jelentősen javítani képes intézkedést tartalmaz. A tulajdon elleni szabálysértést ennek értelmében már húszezer forint alatt is elzárással büntethetik. A kiszabható elzárás ideje minimum egy, maximum hatvan nap lesz. A bűnmegelőzés érdekében a fiatalkorú bűnözők is a korábbiaknál szigorúbb büntetésre számíthatnának. • Az igazságszolgáltatás eljárásainak gyorsítása érdekében a kormány Alkotmánymódosítást terjesztette az Országgyűlés elé. A változás azt a célt szolgálja, hogy a bűnözők a lehető leggyorsabban elnyerjék büntetésüket. A jogszabály megengedné, hogy szabálysértési ügyekben bírósági titkárok is eljárhassanak. Ez érdemben csökkentené a bíróságok ítélkezési munkájának időtartamát, mert megengedhetetlen, hogy évekig, vagy annál is hosszabb ideig nem nyerik el a bűnözők a méltó büntetésüket. • 900 új gépkocsit kapott a rendőrség a nyomozási munka könnyítése érdekében. Pintér Sándor belügyminiszter 2010. július 9-én az összesen 900 db. járműből első ütemben 350-et adott át a rendőrségi bűnügyi ügyintézőknek.

15


• A kormány az árvíz sújtotta területeken, a védekezés napjaitól kezdve biztosítja a rendet és biztonságot. Pintér Sándor belügyminiszter intenzív rendőri jelenlétet és helyzetfelmérést rendelt el Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében. 2010. június 2-án a belügyminiszter az országos rendőrkapitány irányításával és személyes jelenlétével intenzív rendőri jelenlétet és helyzetfelmérést rendelt el Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében. A belügyminiszter és a közigazgatási miniszter 2010. július 30-án együttes rendeletben utasítja a rendőrséget az árvíz sújtotta Borsod közbiztonságának fenntartására. • A kormány bővítette és tovább bővíti a börtönférőhelyeket. 2010. július 6-án Pintér Sándor belügyminiszter újra megnyitotta a solti büntetés-végrehajtási intézet korábban bezárt két körletét, amely 328 elítéltet tud befogadni A börtönök zsúfoltságán enyhít a kormány az új épületek megnyitásával, majd a második lépésben a börtönök felkészülnek a tulajdon elleni szabálysértés miatt elzárásra ítéltek fogadására. A Belügyminisztérium a Gyorskocsi utcai börtönt is hamarosan felújítja és újranyitja. • Megkezdődött a rendőrség és a közbiztonsági szervek szakmai és erkölcsi állapotának helyreállítása. A miniszterelnök új országos rendőrfőkapitányt nevezett ki Hatala József személyében július 1-jei hatállyal, és Tóth Tamás személyében új rendőrfőkapitánya van Budapestnek is. Új vezető áll a Szervezett Bűnözés Elleni Központ, az Nemzeti Nyomozó Iroda, a Készenléti Rendőrség, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a VPOP élén is. • A belügyminiszter a Terrorelhárító Központ létrehozására miniszteri biztost nevezett ki Hajdú János személyében 2010. június 21-től. A miniszteri biztos feladata a központ létrehozásával kapcsolatos tervezési, döntés-előkészítési, egyeztetési feladatok irányítása, koordinálása és ellátása. Munkáját a belügyminiszter irányítja. • Új közbiztonsági stratégia és rendőri életpálya modell megalkotásának szándékát jelentette be Orbán Viktor kormányfő 2010. július 16-án a Belügyminisztérium Állománygyűlésén. • A menekültügy hatékonyabb kezelésével kapcsolatos Európai Uniós egyeztetésen Pintér Sándor belügyminiszter is részt vett, ahol bejelentette, hogy Magyarország támogatja azt a törekvést, hogy 2012-re egységes eljárási módszerekben, szabályokban állapodjanak meg a tagállamok. 16


III. AZ EGÉSZSÉGÜGY MEGMENTÉSE • A kormány itthon szeretné tartani a magyar orvosokat, ezért július 7-ei ülésén, a szakmai szervezetekkel történt egyeztetés után döntött arról, hogy módosítja a „rezidensrendeletet”. Az erről szóló kormányrendeletet 2010. július 22-én hirdették ki. A változtatás értelmében megszűnik a fiatal pályakezdő orvosok röghöz kötése, azaz ezentúl a szakorvos-jelölteknek nincs helyben maradási kötelezettsége. A családalapításba kezdő rezidensek megszakíthatják, és később folytathatják képzésüket. • A kormány a betegek jogainak egyértelmű érvényesítése és a bürokrácia csökkentése érdekében szeptember elsejétől megszünteti az Egészségbiztosítási Felügyeletet. A felügyelet a Gyurcsány-kormány által szorgalmazott több biztosítós egészségügyi modell kulcsszereplője lett volna, de a rendszer kudarcával feleslegessé vált. A felügyeleti szerepet ezentúl a társadalombiztosítás látja el.

• A kormány a kispatikák életképessége érdekében patikaalapítási stopot rendel el, mert hatszáz kispatika ment már eddig csődbe az elhibázott patikaliberalizáció miatt. A kormány 2010. július 2-án az Országgyűlés elé terjesztette az egyes egészségügyi és szociális törvények módosításáról szóló javaslatát. Ebben átmenetileg 2011. január 1-jéig szabályozza a patikaalapítás rendjét. 2010. augusztus 1-jétől már csak olyan településen lehet patikát alapítani, ahol eddig nem üzemelt közforgalmú gyógyszertár. • A kormány az egyházi kórházakkal partnerségen alapuló együttműködést kíván kialakítani annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a magyar egészségügyi ellátórendszer állapotának javításához szükséges személyi és anyagi feltételeket. E partnerség jegyében Réthelyi Miklós humánerőforrás miniszter megkezdte a párbeszédet az egyházakkal.

• Megkezdődött az egészségügyi akcióterv kidolgozása Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár felügyeletével. Az ütemterv szeptemberben kerül a kabinet elé. 17


• Vizsgálják a Kórházvédők kárpótlásának lehetőségét - ezt Szócska Miklós egészségügyi államtitkár jelentette be 2010. július 7-én. Közölte: áttekintik, miképpen lehetne kárpótolni azokat a volt dolgozókat, akik annak idején nem voltak hajlandóak a Hospinvest égisze alatt dolgozni az egri Markhot Ferenc Megyei Kórházban. • A kórházak zökkenőmentes működése érdekében a minisztérium hatályon kívül helyezte a minimumfeltételekről szóló korábbi rendeletet. Erre azért volt szükség, mert az intézmények nem tudtak felkészülni végrehajtására, és a jogszabály életbe lépése esetén ellátási problémák merülhettek volna fel. Megkezdődött az új minimumfeltételek felülvizsgálata a szakmai szereplők bevonásával.

•

A folyamatos betegellátás érdekében elhalasztotta a minisztérium a kötelező elektronikus gyógyszerjelentés előírását. E lépés nélkül veszélybe került volna a gyógyszerek kiadása és a folyamatos betegellátás, mert 2010. július 1-jétől a gyógyszertárak emelt és kiemelt jogcímen csak akkor számolhattak volna el támogatást, ha a vényen megfelelően töltik ki a BNOkódot és a felíró szakvizsgája megfelel a felírási kritériumoknak. A rendszert előzetesen nem tesztelték, az adatbázisok felkészültsége (jellemzően szakvizsga vonatkozásában) kérdéses. Valamennyi forgalmazónak lehetősége lesz elektronikus jelentés használatára, azonban ezt csak 2011. január 1-jétől teszik kötelezővé.

•

A kórházak pénzügyi helyzetének rendezése érdekében Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár megkezdte a szakmai egyeztetéseket az intézményekkel. Az egészségügyi intézmények adósságrendezésére az ország gazdasági lehetőségeinek függvényében, komoly feltételekkel kerülhet sor.

18


IV. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG • A magyar lakosság adóterheinek csökkentéséért a kormány elkötelezett az egykulcsos 16%-os családi adózás bevezetése iránt. Az új adózást 2011. január 1-jétől több lépcsőben vezeti be a kormány, az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatok és módosítások kidolgozását az érintett minisztériumok megkezdték. • Az otthonuk elvesztésének veszélyével fenyegetett állampolgárok védelmében a kormány egyik első döntésével meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot. A kormány törvényszintű garanciát szeretne adni arra, hogy senki ne kerüljön utcára azért, mert nem tudja fizetni a lakáshitele törlesztő részletét, ezért az Országgyűlés elé terjesztette A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítását, mely 2011. április 15-ig meghosszabbítja a kilakoltatási moratóriumot. • A kormány elkötelezett aziránt, hogy létrehozza a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot, amely a bajba jutott, a lakásuk elvesztésével fenyegetett lakáshiteleseknek nyújtana szolgáltatásokat. A társaság koncepciójának kidolgozása elkezdődött, várhatóan augusztus 31-éig a koncepció elkészül. • A nehéz pénzügyi helyzetben lévő lakosság pénzügyi terheinek csökkentése érdekében a kormány fenntartja a gázár és távhőkompenzációt, annak ellenére, hogy az eredetileg június 31-én megszűnt volna, és a támogatáshoz szükséges forrás hiányzott a költségvetésből. 2010. július 2-án jelent meg a gáz- és távhőár-támogatásról szóló kormányrendelet, a támogatáshoz szükséges 4,8 milliárd forintos forrást a kabinet biztosította. 962 ezer családot érint az intézkedés. • A kormány hatósági árat vezetett be a gáz és áram árának „befagyasztása” érdekében. A kormánytárgyalásokat kezdett a szolgáltatókkal az árszabályozás felülvizsgálatára. A földgázellátásról, valamint a villamos energiáról szóló törvény módosításával az egyetemes szolgáltatók lakossági és kisfogyasztói árait újra az illetékes miniszter határozza meg. A miniszter hatásköre az egyetemes szolgáltatók maximális árrésének meghatározására terjed ki, a törvény betartását a Magyar Energia Hivatal ellenőrzi. 19


• A kormány eltörölte az egyenes-ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás utáni illetékfizetési kötelezettségét. 2010. július elsejével megszűnt az öröklési- és ajándékozási illeték fizetési kötelezettség az egyenes ági rokonok közötti vagyonmozgás esetén. Az intézkedésnek köszönhetően évente közel 3 milliárd forint marad a magyar családoknál. • Létrejött az adórendszeren kívüli kereset. A kormány törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, amely adómentessé teszi a családoknál végzett házi munkáért, idősek segítéséért kapott jövedelmet. • Nem kell többé vállalkozói engedélyt kiváltani ahhoz, hogy valaki az ingatlanját bérbe adhassa. Az erről szóló törvényjavaslatot egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló előterjesztés tartalmazza. • A lakosság szociális biztonsága, további nagy kockázatú eladósodottságának megakadályozása érdekében a kormány kezdeményezte, hogy jelzálog bejegyzését csak forint alapú lakásvásárlási hitel esetén kerülhessen sor. Az erről szóló törvényjavaslat az egyes gazdasági és pénzügyi törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló előterjesztésben kapott helyet. • Azonnali, 66 millió forintos támogatást kapott több kiemelkedő fontosságú, működőképessége határához érkezett, fogyatékkal élőket képviselő szervezet: az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szervezete, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége. • A nyugdíjasok védelme érdekében a kormány hatályon kívül helyezte azt a kormányrendeletet, amely alapján a nyugdíjat három nappal később fizették volna ki. Az intézkedést még az előző kormány rendelte el, méghozzá úgy, hogy a változás teljesen felkészületlenül, minden előzetes tájékoztatás nélkül ért volna júliusban több mint három millió embert, köztük a nagyon nehéz helyzetben lévő kisnyugdíjasokat. • A kormány több település életképességének visszaállítása érdekében újranyitott korábban bezárt vasúti szárnyvonalakat. 2010. július 5-étől újraindult a közlekedés öt, korábban bezárt mellékvonalon (SzékesfehérvárKomárom; Zirc-Veszprém; Pápa-Csorna; Karcag-Tiszafüred; Lajosmizse20


Kecskemét között). Az intézkedésnek köszönhetően 210 km-en járnak újra a vonatok. • Szabad az út a közcélú adományozás előtt, annak köszönhetően, hogy a kormány adómentessé tette azt, ezzel segítve a bajba jutottakat, a történelmi egyházakat és a karitatív szervezeteket. Az adományozást sújtó korábbi büntető áfa miatt csaknem felére esett vissza az adományozási kedv az országban.

21


V. OKTATÁS, KULTÚRA, SPORT • Az őszi tanévtől már a rendszeres iskolalátogatáshoz kötött a családi pótlék kifizetése. Kormánypárti előterjesztésre az Országgyűlés elfogadta, és 2010. augusztus 30-ától lép hatályba az iskolalátogatáshoz kötött családi pótlék. Ha 50 igazolatlan óránál többet hiányzik egy gyermek az iskolából, akkor a családi pótlék kifizetését korlátozza a jegyző (természetbeni juttatásként kapja meg a szülő, illetve eseti gondnok kaphat fölötte rendelkezési jogot). A kormány célja, hogy kötelezze a szülőt a gyermek iskolába járatására, és ezzel megakadályozza, hogy iskolázatlan, örökös munkanélküliségre ítélt generációk nőjenek fel. • Nagyobb mozgásteret ad a kormány a pedagógusoknak annak megítélésében, hogy az évismétlés szolgálhatja-e a gyermek érdekét. Az erről szóló közoktatási törvény módosítása 2010. július 9-én jelent meg a Magyar Közlönyben. Az alsó tagozatban a szöveges értékelés mellett ismét lehetőség van az osztályozásra is. Ha az iskola úgy ítéli meg, lehetőség nyílik a diákok évismétlésére is. • Az ország gazdasági érdekeit szolgáló, magas színvonalú felsőoktatás érdekében a kormány megszünteti azt a gyakorlatot, hogy maguk az intézmények - saját pénzügyi működőképességüket az ország hosszú távú érdekei elé helyezve - dönthették el, milyen felvételi követelményeket szabnak. Egyetemi felvételi vizsgához kötelező lesz az emelt szintű érettségi. Kormányrendelet szabályozza ezentúl, hogy melyik szakra milyen tárgyból kötelező felvételizni. • A sportpiac megszervezése érdekében kormánypáti törvényjavaslat került az Országgyűlés elé. Orbán Viktor 2010. július 8-án személyesen kiállt Csányi Sándor, az MLSZ új vezetőjének törekvései mellett. A kormány támogatni kívánja a magyar sportot az üzleti alapok lerakásában, a sportpiac megszervezésében. • A sportszövetségektől és sportegyesületektől korábban elvett állami támogatások azonnali kifizetéséről rendelkezett június 30-án Czene Attila sportért felelős államtitkár. 22


• EU Duna Régió Stratégiáért felelős kormánybiztos elsősorban a kulturális kapcsolatok erősítését koordinálja. 2010. július 9-i hatállyal Barsiné Pataky Etelka látja el e feladatot.

23


VI. KÖZIGAZGATÁS • A kormány elkötelezett a közigazgatási reform végrehajtásában, az egyszerű, egyablakos, takarékos közigazgatás kialakításában. Ezért a Közigazgatási Minisztériumban megkezdődött a Közigazgatási eljárási törvény módosításának előkészítése. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter vezetésével megkezdődött az informális egyeztetés az illetékes szakmai szervezetekkel és szakszervezetekkel. • Már a kormány megalakulása előtt megszülettek azok a szimbolikus törvények, amelyek alapvetően változtatták meg az állam működését, és megteremtették a költségtakarékos és hatékony állam működési feltételeit.

o Már a következő önkormányzati választásokon csaknem fele annyi képviselő kerül a helyi képviselőtestületekbe, a megyei és fővárosi közgyűlésbe, mint korábban. o Egyszerűbb és jelentősen takarékosabb lett a választási rendszer. o Az Országgyűlés létszáma a következő kormányciklusban 386-ról 200- ra csökken.

• Szeptember 1-jétől a kormány visszaállítja az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, megkezdik munkájukat a megyei és fővárosi közigazgatási hivatalok. Az erről szóló kormányrendelet 2010. július 1-jén jelent meg. A közigazgatási hivatalok megyei szintre kerülnek, új hatásköröket, és erős jogosítványokat kapnak. • A kormány új felelősségi szabályokat állapított meg a kiemelt kormányzati szervezeteknél dolgozókra a „kormánytisztviselői törvény” megalkotásával. 2010. július 1-jétől más, szigorúbb feltételek vonatkoznak a minisztériumokban dolgozó korábbi köztisztviselőkre. A kormány ezzel együtt eltörölte azt a hamis és torz köztisztviselői „teljesítmény-értékelési rendszert”, amely ahelyett, hogy a valós teljesítményt mérte volna, a bürokráciát, az igazságtalanságokat, a valós teljesítmény elfedését táplálta. 24


• Társadalmi párbeszédet kezdeményez a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kisebbségi törvény újragondolásáért. Az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság Szászfalvi László államtitkár vezetésével társadalmi párbeszédet kezdeményezett a többség és kisebbség harmonikus együttélése során megvalósítható, a kisebbségek kultúrájának, anyanyelvének megőrzését és fejlesztését biztosító jogszabályi keretek továbbfejlesztéséért. A minisztérium augusztus 31-éig várja a civil és érdekképviseleti szervezetek véleményét, javaslatait. • 2010. július közepétől lehetőség van arra, hogy az ügyfelek e-mailben vagy SMS-ben, esetleg mindkettőben automatikus értesítést kapjanak, ha az általuk igényelt hivatalos okmány - személyazonosító igazolvány, útlevél illetve vezetői engedély - elkészült és átvehető az okmányirodában. Ha az okmány postai megküldését kérte, úgy a postázás időpontjáról kérhetnek értesítést.

VII. KÜLÜGY, HATÁRON TÚLI MAGYARSÁG, EU ELNÖKSÉG • Kettős állampolgárság lehetősége a határon túli magyaroknak. 2010. május 26-án az Országgyűlés elfogadta a kettős állampolgárságáról szóló törvényt. 2011-től egyedi kérelemre kedvezményes honosítási lehetőséggel élhetnek a határon túli magyarok. • Budapesten zajlott a Visegrádi 4-ek (V4) találkozója 2010. július 20-án, ahol Orbán Viktor miniszterelnök új fejezetet nyitott a szlovák-magyar kapcsolatokban. • Eljárást indított az Európai Bíróság előtt a Külügyminisztérium Sólyom László 2009. augusztus 21-ei szlovákiai látogatásával kapcsolatban. Szlovákia - azzal, hogy megtagadta Sólyom László köztársasági elnök 25


belépését a területére - megsértette nemcsak a diplomáciai elveket, de a személyek szabad mozgására vonatkozó uniós irányelvet is. • Átlátható és hasznos támogatást garantál a Szülőföld Alap újraszervezett szakmai kollégiuma, amely a határon túli magyarok éves szinten mintegy 2 milliárdos állami támogatása felett rendelkezik. • Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság felügyeli a határon túli támogatások áttekinthetőségét. 2010. július 13-án tartotta első ülését a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vezette Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság, amely évente jelentést ad a kormánynak a határon túli támogatások áttekinthetősége érdekében. • A Külügyminisztérium megkezdte Magyarország jövő évben esedékes, soros EU-elnökségéhez szükséges felkészülést. A minisztérium a felkészüléshez szükséges források rendelkezésre állásának megvizsgálása során megállapította, hogy az előző kormány felelőtlensége miatt 2 milliárd forint hiányzik az e célra tervezett költségvetésből. • Martoni János külügyminiszter a soros Európai Uniós elnökséggel kapcsolatban Párizsban, Brüsszelben és Berlinben folytatott tárgyalásokat. Tárgyalt az osztrák külügyminiszterrel és bemutatta a magyar kormány külpolitikáját, valamint Közép-Európai törekvéseit. A két ország költségtakarékossági okból közösen szervezne meg bizonyos külképviseleti együttműködést. A külügyminiszter az Amerikai Egyesült Államokban Hillary Clinton külügyminiszterrel tárgyalt. Amerikai kollégáját biztosította arról, hogy Magyarország továbbra is támogatja az afganisztáni missziót, de csak addig, amíg az feltétlenül szükséges. • Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter Brüsszelben bejelentette, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lesz a közlekedés, az energiaügy, a távközlés és a kohéziós politika felelőse a jövő év első felében esedékes EU magyar elnökség alatt. • 2010. július 10-én Croatia Summit tanácskozáson részt vett Martonyi János. Az Európai Unió és a balkáni országok magas rangú tisztségviselőinek részvételével megrendezett, Croatia Summit elnevezésű tanácskozás fő célja, hogy lendületet adjon a horvát EU-csatlakozási tárgyalásoknak. A 2011 első

26


félévében esedékes magyar EU-elnökség egyik fontos célja, hogy sikerüljön lezárni a horvát csatlakozási tárgyalásokat. • Az EU-elnökséggel járó kommunikációs felkészülés jegyében Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár Brüsszelben találkozott Olivier Alsteen-el, a belga Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs igazgatójával. A találkozó célja a belga elnökség kommunikációs stratégiájának megismerése, valamint a lakossági EU-elnökségi programok, kampányok áttekintése; a magyar elnökségi kommunikációs stratégia bemutatása és az elnökségi trió kommunikációs tapasztalatainak megtárgyalása. Eldőlt, hogy a magyar EU-elnökség kommunikációs hívószava a „lehetőség”. Az államtitkár bemutatta azt a tervet, amely vázolja, milyen lesz a magyar elnökség alatt a tanács központi épülete, a Justus Lipsius-ról elnevezett intézmény dekorációja. • Fellépés a heilingenkruzi szemétégető ellen. Az osztrák közigazgatási bíróságnál és az Alkotmánybíróságnál is megtámadja Magyarország a heilingenkreuzi (rábakeresztúri) hulladékégető jogerős építési engedélyét. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár kész akár az Európai Unióhoz vagy a hágai Nemzetközi Bírósághoz is fordulni. A kormány kész arra is, hogy blokkolja az erőműbe vezető vasútvonal magyarországi szakaszát. Így a szemét azon az úton nem jutna el az égetőbe.

27


VIII. DEMOKRATIKUS NORMÁK • A rendszerváltást követő több mint húsz év után, várhatóan 2012-ben végre sor kerülhet a Magyar Köztársaság új Alkotmányának megalkotására és elfogadására. 2010. július 6-án megjelent az Országgyűlés határozata a 45 fős Alkotmány-előkészítő eseti bizottság tagjairól, akik megkezdik a demokratikus Magyarország egyik legnagyobb szellemi vállalkozását. • A kormány Alkotmánymódosítást terjesztett az Országgyűlés elé a jó erkölcs fogalmának bevezetésére, annak érdekében, hogy az alaptörvényben érvényesítse a társadalom igazságérzetét sértő, közpénzekből folytatott bérezési gyakorlatot. • Az alkotmányosság biztosítása érdekében a kormány eseti bizottság felállítását kezdeményezte az alkotmánybírák megválasztására. Az Országgyűlés 2010. július 12-ei döntése értelmében az alkotmánybírák személyére ez a 15 főből álló testület tesz javaslatot. • A kormány döntött arról, hogy a legfőbb népképviseleti szerv - az Országgyűlés - által elfogadott és a legalapvetőbb nemzeti értékeket deklaráló a Nemzeti Együttműködésről szóló nyilatkozatot az állampolgárok, és legfőképpen az állam szolgálatában állók számára a közhivatalokban közzé teszi.

28


ÁRVÍZ: kormányzati intézkedések 2010 májusában és júniusában rendkívül súlyos árvíz és belvíz pusztított az országban. Számos településen hosszú időre van még szükség ahhoz, hogy az élet visszaálljon a megszokott kerékvágásba. Soha nem élt át ekkora természeti katasztrófát Magyarország, legalábbis amióta erre vonatkozó dokumentációk a rendelkezésünkre állnak. Az árvíz okozta károk összegzése még ma sem végleges, de az már biztos, hogy meghaladta a 200 milliárd forintot. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Kormányzati Koordinációs Bizottság vezetőjeként rendkívüli természeti csapást követően azonnal összehívta a testületet és veszélyhelyzetet hirdetett ki több megyében, annak érdekében, hogy a települési önkormányzatok könnyebben és teljes mértékben hozzájuthassanak a védekezéshez szükséges állami támogatásokhoz. A kormány hamarosan miniszteri biztost nevezett ki az árvízi védekezés koordinációjára Bakondi György személyében. Az összes illetékes hatóság, illetve szervezet részvételével a nap 24 órájában egy operatív irányító törzset működtetett, amely azonnal és szakszerűen képes volt a településeken felmerülő problémákra reagálni, megoldást kidolgozni. A települések vezetőinek és lakosaiknak hiteles tájékoztatása érdekében Nagy Anna kormányszóvivő és Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár rendszeresen járja személyesen az árvíz sújtotta településeket. Első és legfontosabb feladat: az elemi lakhatás feltételeinek megteremtése 3 milliárd 170 millió forint azonnali támogatást biztosít a kormány az árvíz miatt megsemmisült vagy helyreállíthatatlanul károsult magánlakóházban élők lakhatási feltételeinek megteremtésére – áll a 2010. július 9-én megjelent kormányhatározatban. A támogatás az önkormányzatokon keresztül jut el a károsultakhoz. Az árvízi védekezés költségeiről és a felmerült károk enyhítéséről szóló kormányhatározat meghatározza a károsultak, az önkormányzatok, valamint az állami szervek támogatásának rendszerét és feltételeit. 317 ilyen lakóház van az országban, a legtöbb (173 db.) Felsőzsolcán. Az összeg 50% át a kormány előlegként biztosítja. A támogatási keretösszeg felosztása a belügyminiszter hatásköre. A pénzügyi segítséget a helyi önkormányzatok igényelhetik a májusi és júniusi kihirdetett veszélyhelyzet időszakában 29


megsemmisült, vagy helyreállíthatatlanná vált magánházak tulajdonosai elemi lakhatási feltételeinek elősegítésére. A magánszemélyek támogatásának feltétele, hogy a károsult magánház lakás céljára létesített, életvitelszerűen lakott ingatlan legyen. A támogatás azonban vonatkozhat a nem lakás céljára szolgáló lakóingatlanokra is, ha az igazoltan életvitelszerűen lakott volt. A feltétel alól mentesülhet az a tulajdonos, aki az árvíz idején átmeneti ok (pl. tartós kórházi kezelés vagy utógondozás) miatt nem lakta életvitelszerűen a lakóházát. A határozat kimondja, hogy az ingatlannak rendelkeznie kell építési engedéllyel, vagy fennmaradási engedéllyel, továbbá, hogy egy tulajdonos számára csak egy ingatlannal kapcsolatban nyújtható támogatás. A tulajdonosnak nyilatkozatot kell tennie arról, hogy az ingatlanra volt-e biztosítása a kár keletkezésének időpontjában és vállalnia kell, hogy értesíti az önkormányzatot, ha megtörtént a biztosítási kártérítés folyósítása. A településekre eső támogatási összegről a helyi önkormányzat értesítést kap a Belügyminisztériumtól, majd a képviselőtestület rászorultság alapján dönt a magánszemélyek támogatásának összegéről és módjáról. A belügyminiszter rendeletmintával és szerződésmintával segíti az önkormányzatokat. A kormány felkéri a polgármestereket a károsultak teljes körű tájékoztatására - különösen az adományok felhasználásáról - a teljes átláthatóság biztosításával. A kormány javasolja, hogy az adományok elosztása során az önkormányzatok részesítsék előnyben a fedél nélkül maradtak otthonhoz juttatását. Az önkormányzat soron kívül köteles intézkedni arról, hogy a támogatás haladéktalanul eljusson a károsultakhoz. A támogatási összeg megállapítása után az önkormányzat köti a megállapodást a károsultakkal, akik szintén haladéktalanul kötelesek felhasználni az összeget lakásvásárláshoz vagy építéshez (pl. építőanyag, építési szolgáltatás vásárlásához). A támogatást az önkormányzat nem készpénzben fizeti, hanem közvetlenül finanszírozza az építőanyag-beszerzést, építési szolgáltatást vagy lakóingatlanvásárlást. A megállapodásban ki kell kötni a visszafizetési kötelezettséget. Tehát, ha a károsult a céltól eltérő módon használja fel a támogatást, akkor köteles azt visszafizetni. A még felhasználható építési anyagokat a károsult tárolhatja és az ingatlana újjáépítésére hasznosíthatja.

30


Az állami támogatás felhasználásának jogszerűségét a Magyar Államkincstár ellenőrzi, de más erre jogosult állami szervezetek (Belügyminisztérium, katasztrófavédelmi szervezetek) is ellenőrizhetik. Az újjáépítés folyamatát több módon segíti a kormány A belügyminisztérium építésvezetőt és műszaki ellenőrt küld a legjobban károsult területekre. Típustervek alkalmazására is lehetőség nyílik a megsemmisült lakóházak újjáépítése során a VÁTI által működtetett Dokumentációs Központ adattárából, illetve a Kós Károly Egyesülés ingyenes felajánlásából. Emellett kihelyezett építési hatóságok segítik a munkálatokat. Újjáépítés: helyi munkaerővel, helyi vállalkozásokkal A kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közreműködését is kéri a helyreállításokban, hogy elsősorban az érintett térségekben működő építőipari termelők, kereskedők, kivitelezők, vállalkozások közvetítésével segítsék a munkálatok gördülékeny végrehajtását. Ezzel egyúttal esélyt adnak számukra a gazdasági megerősödésre. Bontás, helyreállítás közmunkaprogramokkal Hasonlóan elszánt a kormány abban, hogy – például közmunkaprogramok keretében – a helyi, munkára fogható munkanélkülieket is bevonja a helyreállítási munkálatokba. A megsemmisült lakóingatlanok bontása a károsultakat terheli, de ehhez az önkormányzatok közmunkaprogram szervezésével segítséget nyújthatnak. A kormány felkérte a nemzeti erőforrás minisztert, hogy tegyen javaslatot az állami közmunkaprogram („Út a munkába”) módosítására oly módon, hogy abba munkáltatóként helyi vállalkozókat is be lehessen vonni. Emellett már a védekezés szakaszában, a Nemzetgazdasági Minisztérium rendkívüli gyorsasággal indított közmunkaprogramot, amelyre 260 millió forintot biztosított. A program keretében a területi vízügyi igazgatóságok 2500 fő közmunkást tudnak foglalkoztatni, akár a védekezést követő hónapokban is, a bontások, romeltakarítás elvégzésére. A bérük fedezéséhez szükséges összeget a kormány 100%-ban biztosítja. Állami szervezetek támogatása Az állami szervezetek (pl. Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Önkormányzati Tűzoltóságok, Rendőrség) árvízi védekezésre fordított költségei 31


meghaladják a 14 milliárd forintot. Annak érdekében, hogy a szervezetek működőképessége ne kerüljön veszélybe, ezt az összeget a kormány teljes mértékben visszapótolja számukra a költségvetésből. Az erről szóló kormányhatározat leszögezi, hogy ennek 60% -át előlegként megkapják a szervezetek. Önkormányzatok támogatása A veszélyhelyzet kihirdetésében érintetett települések önkormányzatai részére már közel 2,5 milliárd forintot utalt át a kormány az eddig megállapított 4,2 milliárd forintból. Ezen felül a kormány hozzájárul a többi megye és a főváros védekezési költségeihez is, a 885 millió forintos káruk 70%-át megtéríti. Közintézmények helyreállítása, mezőgazdasági károk felmérése A kormány a települések működőképessége érdekében külön programot indít a károsult közintézmények helyreállítására, július 14-i ülésén 5 milliárd forintot biztosított e célra. A vidékfejlesztési miniszter feladata továbbá a mezőgazdaságban és a vízi védművekben keletkezett károk pontos felmérése és ellenőrzése, valamint július 15-éig a károk enyhítésére vonatkozó kormány-előterjesztés benyújtása. Felülvizsgálják az árvízi védekezés során kiépített önkormányzati ideiglenes védművek átmeneti vagy tartós fenntartásának lehetőségét és módját is. Több forrás az agrárkárenyhítésre A jelentős agrárkárok enyhítése érdekében a kormány június 30-ról szeptember 30ra módosította az Agrár-kárenyhítési Alapba befizetés határidejét. Ez biztosítja azt, hogy a magyar gazdák több támogatást tudjanak igénybe venni. A vidékfejlesztési miniszter kezdeményezte a jövő évre esedékes 200 milliárd forintos uniós agártámogatás 80%-ának lehívását előlegként. Európai uniós források lehívása A kormány további forrásokat keres a helyreállításhoz, ezért támogatást igényelt az Európai Unió Szolidaritási Alapjától. Emellett a kormány fel kívánja gyorsítani a helyreállításra esetlegesen felhasználható európai uniós források felhasználását. Építési engedélyeztetés felülvizsgálata A kormány felülvizsgálja az építési engedélyezési eljárást, valamint felkéri a polgármestereket, hogy - a belügyminiszter kontrollja alatt - vizsgálják felül a településrendezési terveiket azért, hogy a jövőben ne lehessen veszélyeztetett területeken építkezni. A helyi önkormányzatok ehhez telekcsere biztosításával is segítséget nyújthatnak. 32


Az állami utakban, hidakban, és az önkormányzati utakban, hidakban keletkezett károk felmérése még nem zárult le véglegesen; a károk és a prioritások felmérése után ezek helyreállítási ütemének megállapítása és a szükséges források hozzárendelése újabb kormányzati döntéseket igényel. Az év végéig - a mostani árvíz tapasztalatai alapján – felülvizsgálják a Vásárhelyi Tervet is. Államilag szervezett árvízi védekezés Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár bejelentette, hogy az állam visszaveszi az árvízi megelőzés és védekezés feladatait az önkormányzatoktól, az árterületi építkezésre lehetőséget adó jogszabályi kiskapukat pedig bezárja. Eddig egy kormányrendelet tette lehetővé a helyhatóságoknak az építési engedélyek kiadását, a vonatkozó passzust azonban kiveszik a jogszabályból. Az államtitkár elmondta: a változtatásra azért van szükség, mert az önkormányzatoknak sem szaktudásuk, sem szakembereik, sem berendezéseik nem voltak az árvízi védekezéssel összefüggő feladatok ellátására. A kormány elszánt abban, hogy megakadályozza az építkezést az árterületen. A környezetvédelmi államtitkár vizsgálatot indított az ártéri építkezések ügyében. Illetékmentes újjáépítés A kormány az árvízi újjáépítések felgyorsítása és megkönnyítése érdekében törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé. Az indítvány értelmében az árvíz sújtotta területen az építési hatóságok egyszerűsített eljárással hozhatnának döntést. Ezek az eljárások illeték- és adómentesek lennének, sőt, azokon a településeken, amelyeken nagy károk keletkeztek, a tervek szerint kitelepített építési hatóságokat állítanának fel. A kormány segítséget nyújt a tervezési, építésvezetési és műszaki feladatok ellátáshoz is, valamint egyeztetéseket folytat a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkárával, hogy pontos adatok álljanak rendelkezésre arról, hogy az újjáépítésre mekkora összeg áll rendelkezésre a biztosítási költségtérítésekről. Koordinált adományelosztás Pintér Sándor belügyminiszter július 5-én együttműködési megállapodást kötött a Magyar Vöröskereszttel és a Magyar Ökomenikus Segélyszervezettel. A megállapodás értelmében a Belügyminisztérium az árvízi felmérésekkel kapcsolatban folyamatosan informálja a karitatív szervezeteket, hogy azok minél hatékonyabban tudják ellátni jótékonysági munkájukat. A szervezetek vállalták, hogy közreműködnek a kitelepítettek ellátásában, valamint, hogy a hozzájuk érkező 33


adományokat elsősorban a lakhatásra fordítják. A szervezetek e tevékenységüket a helyi önkormányzatokkal szorosan együttműködve, a rászorultság figyelembevételével látják el. Adómentes adományozás Extragyorsasággal született meg az a törvény, amely adómentessé tette a közcélú adományozást. A miniszterelnök és kormánypárti képviselők azért nyújtották be ezt a törvényt, hogy minél több adomány jusson el a károsultakhoz. Ezt megelőzően ugyanis ÁFA terhelte az adományozást, amely miatt sajnos 40%-kal csökkent az elmúlt időszakban az adományozási kedv. Ma már büntetlenül, így jóval nagyobb mértékben tudnak segíteni az adományozók a bajba jutottakon. Megállapodás a fuvarozókkal: 2 milliárddal több az árvízi védekezésre A kormány és a tíz legnagyobb magyar szállító cégből álló Nemzeti Összefogás Fuvarozói Fórum július 5-én megállapodott abban, hogy a fuvarozók az év hátralévő részében Magyarországon tankolják meg járműveiket. Ennek köszönhetően legalább 2 milliárd forinttal növekednek az állam adóbevételei. A pluszbevételt a kormány az árvíz utáni helyreállításra fordítja. Ha teljesül a fuvarozók vállalása és a kormány várakozása, 2011. január 1-jétől a kormány bevezeti a kereskedelmi gázolajat, amely azt jelenti, hogy a fuvarozók literenként 8 forintot visszaigényelhetnek a jövedéki adóból. Így a fuvarozóknak jobban megéri majd itthon tankolni, miközben az ország is jobban jár. Árvízkárosult gyermekek táboroztatása Az árvízkárosult gyermekek nyári táboroztatására a Nemzeti Erőforrás Minisztérium forrásokat és lehetőséget biztosított Zánkán. A kormány további 41 millió forintot biztosított arra, hogy magyar és lengyel árvízkárosult gyermekek nyaralhassanak a kormányüdülőben. Az árvízkárosultak megsegítésére a Vidékfejlesztési Minisztérium számlát nyitott a Magyar Államkincstárnál. Augusztus 20 - az összefogás jegyében Nagy Anna kormányszóvivő a kabinet június 30-ai ülését követően bejelentette, hogy nem marad el a hagyományos, augusztus 20-ai ünnepi tűzijáték a fővárosban, de azt jóval szerényebbre és takarékosabbra tervezik, mert az így megspórolt pénzt a kormány az árvíz utáni újraépítésre szeretné fordítani. Emellett az augusztus 20-ára tervezett programokat az árvíz utáni újjáépítéshez szükséges összefogás jegyében kívánja megszervezni a kormány. 34


Szabályozott katasztrófahelyzet-kezelés A jövőben kormányrendelet szabályozza a katasztrófahelyzet kezelését. Több szálon is vizsgálja a kormány a katasztrófahelyzet kialakulását, kezelését és az azt követő kárenyhítés lehetőségeit is. Egyik elemként elkészült az a jogszabálytervezet, amely rendezné a hatósági engedélyezési kérdéseket - jelentette be Bakondi György, az árvízi védekezést koordináló miniszteri biztos, aki július 1-jétől az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője.

Az államigazgatási hivatal segítik a borsodi önkormányzatokat

Pintér Sándor belügyminiszter és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter 2010. július 29-én együttes utasítást adott ki az állami szervek közös együttműködésére annak érdekében, hogy minél szervezettebben és hatékonyabban folytassák a helyreállítási munkával járó feladataikat. Együttesen utasítja az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatalt a két miniszter arra, hogy biztosítson minden szakmai segítséget a rendkívüli erőfeszítést igénylő feladatok ellátására a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzatoknak. Az önkormányzatok az államigazgatási hivatal folyamatos együttműködésére számíthatnak mind a helyszínen, mind a helyi képviselő-testület ülésein, ahol segítséget nyújt a kárenyhítéssel, a helyreállítással és az újjáépítéssel kapcsolatos helyi rendeletek megalkotásához, valamint a támogatások elosztására vonatkozó döntések előkészítéséhez. A miniszterek utasítása szerint a hivatal vezetőjének az adományok nyilvántartását és felhasználását is folyamatosan ellenőriznie kell, és közreműködnie kell a lakosság tájékoztatásában. Feladata lesz az is, hogy az építésügyi hatósági ügyeket soron kívül intézze, mindenekelőtt a megsemmisült, vagy helyreállíthatatlanul károsodott ingatlanok esetében, különös tekintettel Felsőzsolcára és térségére. Ezen feladatok ellátásában dr. Szaló Péter, a területrendezési és építésügyi ügyekért felelős helyettes államtitkár segítségnyújtását is elrendelte a belügyminiszter. Az államigazgatási hivatal munkáját az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság folyamatos információátadással fogja segíteni.

35


Az együttes utasítás elrendeli, hogy a rendőrség, kiemelt figyelmet fordítson a borsodi települések, különösen Felsőzsolca közbiztonságára. A két miniszter hetente közös jelentést kér be az államigazgatási hivataltól, az állami és önkormányzati feladatok ellátásáról, végrehajtásáról, a megtett intézkedésekről.

36

A kormány első 60 napja

Recommend Documents