A Magyar Kultúra Napja

Ingyenes kétheti lap 12 000 példányban

XI. évfolyam 2. szám • 2013. január 31.

ÉRDI LAP A

P O L G Á R I

Ö S S Z E F O G Á S

L A P J A

A Magyar Kultúra Napja

A kitüntetettek (balról): Barna T. Attila (Bella István-díj), Puskás Katalin (Csuka Zoltán-díj), Kósa János (Érdi Mûvészeti Díj), dr. Badalai Ödönné és Ács Kata (polgármesteri elismerés és plakett) anuár 25-én, pénteken emlékezett meg a város a Magyar Kultúra Napjáról az Érdi Galériában. A zsúfolásig megtelt emeleti elõadóteremben a Szirmok Nõi Kar közremûködésével a Himnusz eléneklésével kezdõdött az ünnepség, majd Szentmártoni János, az Írószövetség elnöke mondott elõször köszöntõt. T. Mészáros András polgármester beszédében szólt Kölcsey Himnuszáról is, majd a kultúra szerepérõl a következõket mondta: A

J

kultúra is közösséget formál azáltal, hogy átszövi életünk legapróbb mozzanatait is. A kultúra nem pusztán mûvek, mûvészek sokasága, hanem mindaz, amit ezek az alkotások kiváltanak, ami egybefûz általa mindannyiunkat. A kultúra: lételem. A magyar kultúra pedig közös sorsközösségünk megannyi pillére, nemzeti emlékeink csarnoka. (Folytatás a 3. oldalon)

Kedves Olvasó! Ha otthonában, munkahelyén elektronikus formában szeretné újságunkat megkapni már a nyomdai megjelenést megelõzõ nap, jelezze az [email protected], és a következõ számtól elküldjük Önnek.

K vetkezı szÆmunk februÆr 14›Øn jelenik meg!

2


ÉRDI LAP

Ki érti ezt?

Hírek és közlemények

Ron Werber munkában lighogy felvette újból a munkát az MSZP-ben Ron Werber, máris látszanak mûködésének elsõ jelei. Tréningeket tartanak szocialista aktivistáknak szerte az országban, még Érden is volt egy míting. A hírek szerint „utcabizalmiakat” képeznek ki arra, hogy suttogó propagandával szítsák az elégedetlenséget, és nyilvánvaló hazugságot terjesztésével bizonytalanítsák el a polgárokat. Nem újdonság ez a módszer, és hogy eredetforrásához visszamenjünk, érdemes néhány idézetet felemlíteni. „Ha el akarod nyerni a tömegek tetszését, a legostobább és legprimitívebb dolgokat kell mondanod nekik.” „Nem az igazságot keressük, hanem a hatást.” „Minél nagyobb a hazugság, annál könnyebben elfogadják.” Ezek a szocialista (kommunista) propagandagépezet alapvetései a kezdetektõl fogva, és ezt erõsítette meg 2002-ben, majd most is Ron Werber. És hogy az idézetek kitõl valók? Talán nem meglepetés, szintén szocialistáktól, mégpedig a nemzeti oldalról. Az elsõt Adolf Hitler mondta, a másik kettõt propagandaminisztere, Joseph Goebbels.

A

Szép régi-új világ DK-módra yurcsányék külön is készülõdnek 2014-re. Téziseiket ismertette a Népszabadság, úgyhogy autentikus forrásból csemegézhetünk. Mit is akar a DK? Például új alkotmányt, amelyet a Fidesz kizárásával alkotnának meg, mert – szerintük – a Fidesz eljátszotta a lehetõségét arra, hogy részt vegyen a munkában. Az ország neve ismét Magyar Köztársaság lenne. Felülvizsgálnák a Vatikáni szerzõdést, csökkentenék az egyházak és az egyházi iskolák támogatását, megszüntetnék az egyházi személyek hivatalos részvételét az állami ünnepségeken, önkormányzati ceremóniákon, ideértve a felavatandó létesítmények megáldását és megszentelését is. Megszüntetnék a kötelezõ hit- és erkölcstan oktatását, az egészségügyet vállalkozási alapokra helyeznék stb.

G

Az MSZP Erdélyben okan emlékezhetnek még 2004 decemberére, illetve az azt megelõzõ mocskos kampányra, amelyben az MSZP politikusai egymást túllicitálva ijesztgették a határon túli magyarokkal a határon belülieket, mondván, hogy mekkora kár ér minket, ha netán megalkotná a magyar országgyûlés a kettõs állampolgárságról szóló törvényt. Csatlakozott hozzájuk természetesen koalíciós partnerük, az SZDSZ is, és együtt szidták az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai stb. magyarokat. Most azonban – valószínûleg Ron Werber útmutatása alapján – elérkezettnek látták az idõt arra, hogy nyissanak a határon túliak felé, fõleg azért, mert beléjük villant: ha továbbra is ütik-vágják õket, a határon túliak szavazata egytõl egyig a Fideszt fogja 2014-ben támogatni. Ne higgyük egy pillanatig se, hogy egyszerre megszerették az erdélyieket, székely góbénak fognak ezentúl öltözni, és a csíksomlyói búcsún fognak bûnbocsánatot kérni. Nem, a mostani látogatás és a fogak közül szûrten kihallatszott elnézéskérés a politikai játszma része, melyhez sajnálatosan találtak partnert az RMDSZ és Markó Béla részérõl – ez persze õket is helyre teszi. Hogy mennyire nem lehet komolyan venni a bocsánatkérést, azt az is bizonyítja, hogy egyrészt jó nyolc évet kellett várni rá, egészen a szavazati jog megadásáig, másrészt azzal kommentálták, hogy rossz kérdésre adtak rossz választ. Mi volt a kérdés? Idézzük fel: Akarja-e, hogy az Országgyûlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségûnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. §-a szerinti »Magyar igazolvánnyal« vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja? Vagyis csupán arról szólt, hogy alkosson-e egy új törvényt a kedvezményes honosításról az az országgyûlés, ahol kétharmados többségben volt az MSZP-SZDSZ koalíció. Vajon mitõl rettegtek és miért? Attól, hogy kiderül: milliók élnek határainkon kívül, akikrõl eddig a szocialista propaganda azt sulykolta, hogy nem is léteznek? Ma mitõl félnek? Miért robbant ki Miskolcon az erdélyi származásúakat listázó szocialista funkcionárius botránya? Miért kell félni attól a magyartól, aki mondjuk Nagyváradon vagy Kolozsváron született, és attól nem, aki Nyíregyházán vagy Zalaegerszegen?

S

Bajnai Gordon és az MSZP agy reményekkel vágott bele Bajnai Gordon az Együtt 2014-gyel kampányába. Azt szerette volna, hogy õ állhasson élére az ellenzéki összefogásnak, az MSZP-vel viszont úgy járt, mint a viccbeli székely a medvével: Kiabál a székely legény az apjának: – Édesapám, fogtam egy medvét! – Jól van, hozd ide! – Nem tudom, mert nem enged el! VITRIO L.

N

ÉRDI LAP A polgári összefogás lapja Alapította az Összefogás Egyesület Kiadja a BALATONI 19 MANAGER KFT. Felelõs kiadó a kft. ügyvezetõje Felelõs szerkesztõ: ORLAI SÁNDOR Szerkesztõség: 2030 Érd, Budai út 16-18. Telefon: 06-20/9205-496. E-mail: [email protected], Honlap: www.erdilap.hu ISSN 1589-9950 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ, Cím: 8200 - Veszprém, Házgyári út 12., Felelõs vezetõ: Horváth Gábor - ügyvezetõ igazgató Hirdetésfelvétel: 06-20/355-47-10, 06-20/543-81-68 e-mail: [email protected] ÉRDI LAP Ügyfélszolgálati Irodája a Budai út 16-18. szám alatt. Hirdetésfelvétel, apróhirdetések felvétele minden hétköznap: 8-tól 16 óráig. Telefon: 06-23/364-017, 06-20/355-47-10

Érdi Városi Polgárõr Egyesület 2030 Érd, Fûtõ u. 41. Macsotay Tibor elnök Fogadóórája minden pénteken 17-18 óra között. Ügyelet: 0-24 óráig 2030 Érd, Duna utca 84. Telefon: 06-23/374-459, 06-30/621-2580, 06-30-621-2596, 06-30-621-2579.

rbán Viktor, a Magyar Polgári Szövetség Elnöke 2013. január 12-ei hatállyal dr. Aradszki Andrást Pest megye 1. számú választókerület elnökévé nevezte ki. A választókerület magában foglalja Diósdot, Érdet, Pusztazámort, Sóskútot, Tárnokot és Törökbálintot.

O

*** Fidesz-Magyar Polgári Szövetség támogatóival, szavazóival együtt békét, nyugalmat, biztonságot és erõs Magyarországot akar. Ebben nincs helye a gyûlölködésnek! A családokkal, a nyugdíjasokkal, a bérbõl és fizetésbõl élõkkel, a hazai vállalkozásokkal együtt, közös erõfeszítéssel mászhatunk ki abból a gödörbõl, amelyet a baloldal ásott. Magyarország nem kér a gyûlöletkampányból, nem kér a gyûlöletkeltésbõl. Ez a gyûlöletkampány az MSZP kudarca, s világosan látszik, hogy a szocialisták semmit nem tanultak a 2010-es bukásuk okaiból. Magyarország nem kér a baloldal veszélyes gazdaságpolitikájából sem, nem kér a minimálbér csökkentésébõl. A baloldal mégis mocskolódással tapétázza ki az országot. Ez ma a Magyar Szocialista Párt: rombolás és uszítás. Az óriásplakátokon a gyûlöletkeltés helyett a bocsánatkérésnek lenne helye azért, hogy eladósították, kifosztották, megnyomorították az országot. Az MSZP azonban egyre csak süllyed Ron Werber gyûlölettel teli világába, egy olyan világba, ahol az utcákon, a plakátokon csak uszítás és hergelés van. Magyarország nem akar soha többé velük süllyedni, nem kér ebbõl. Érd, 2013. január FIDESZ-MPSZ ÉRDI SZERVEZETE

A

Orbán Viktor nyilatkozata a holokauszt nemzetközi emléknapján 68 ÉVVEL EZELÕTT ezen a napon szabadult fel az auschwitzi és a birkenaui koncentrációs tábor. A holokauszt nemzetközi emléknapján Magyarország kormánya fejet hajt az áldozatok elõtt. A fájdalmas évforduló minden jóérzésû magyar embert megemlékezésre késztet. Hazánkban él Közép-Európa legnagyobb létszámú zsidó közössége, amelynek virágzó kultúrája mindig is a magyar kultúra szerves része volt, és az napjainkban is. A zsidóság 1944-45-ös tragédiája így az egész magyar nemzet tragédiája. A magyar kormány erkölcsi és politikai kötelességének érzi, hogy következetesen nézzen szembe a XX. századi diktatúrákkal és az akkor elkövetett rémtettekkel. Bevezettük a holokauszt emléknapot minden magyar iskolában, megalapítottuk a Terror Háza Múzeumot, valamint most már lassan egy évtizede mûködik a Holokauszt Emlékközpont Budapesten. 2014 a magyar zsidóság megsemmisítésének 70. évfordulója, ezért a kormány létrehozta a Magyar Holokauszt 2014 Emlékbizottságot. Meggyõzõdésem, hogy Magyarország egy olyan ország, ahol soha többé nem fordulhat elõ, hogy embereket származásuk, vallásuk miatt hátrány, megaláztatás érjen. Megvédjük az ország minden polgárát, és ebben nem ismerünk kompromisszumot. Nem tûrjük és elítéljük bármely kisebbség megbélyegzését, az antiszemitizmus minden megnyilvánulási formáját. Budapesten, 2013. január 27-én ORBÁN VIKTOR, MAGYARORSZÁG MINISZTERELNÖKE

Közvilágítás hibabejelentés (0–24 h): 06-40/201-023

Kezdjetek el élni! égen a népdalok mondták el azt, amit az emberek helyi média híján nem tudtak máshogy közölni a világgal. Ma ezt egyrészt a internetes blogok, kommentek és fórumok vették át, másrészt megmaradt az örök vágy, hogy dalban, zenében is kifejezõdjön minden, és a dalok, slágerek továbbra is élnek, csak ma már szerzõkkel, vagyis névvel, címmel. Többször nyúltam már például a Quimby és Kiss Tibor szövegeihez, melyek magas mûvészi szinten, és mégis szinte a népdalok egyszerûségével fogalmaztak meg olyan gondolatokat, amelyek roppant fontosak a mai ember számára. Mostanában egyre gyakrabban hallom kedvenc rádiómban Pásztor Anna és Kiss Tibor dalát, melynek kezdõ szavai: Kezdjetek el élni..., és úgy folytatódik, hogy ... legyen mit mesélni majd az unokáknak, mikor körbeállnak. A második strófában ezt énekelik: Kezdjetek szeretni, hogy legyen min nevetni..., majd késõbb ... Kezdjetek nevetni, csak semmi melodráma / Senki bele nem halt még komédiába / Ripacsok, színészek, az élet a tiétek / Minek ölre menni, kezdjetek szeretni! Aki ma belehallgat egy beszélgetésbe, beleolvas újságokba, blogokba, fórumokba, azt gondolhatja, az élet csupa rosszból áll, az emberek utálják egymást és magukat is, gyûlölik szomszédjukat, munkatársaikat, fõnökeiket, vezetõiket. Az unokáknak ma nem mesélnek, hanem panaszkodnak, másokat szidnak. Lehet, hogy a kitágult és egyben összement világ az oka mindennek, hiszen nagyon könnyû összehasonlítani életünket a nálunk gazdagabb országok életével, és ez sokakban állandósult frusztrációt okoz. Összehasonlítják a magyar fizetéseket a svájci, osztrák, norvég stb. fizetésekkel, és elvágyódnak. Mára London százezres magyar város lett, de egyre többen dolgoznak Ausztriában, Németországban, szinte bármerre járunk a világban, találkozunk magyar pincérekkel, eladókkal, pultosokkal, recepciósokkal, de hentesekkel, hegesztõkkel, orvosokkal és ápolókkal stb. is. A távoli mindig szebb és vonzóbb, mint a hazai, könnyebb szeretni egészen addig, amíg saját bõrünkön nem érezzük ellentmondásait és hátrányait. Akkor sokan rájönnek arra, nem volt érdemes felcserélni az itthoni szegényebb, de megszokott létet a külföldi cselédsorssal. Néhány blogon olvashatunk arról, hogy például Ausztriában sem fenékig tejfel az élet, ott is frusztráltak az emberek, a létbizonytalanság mindenütt ott lebeg az emberek feje felett, és a fogyasztói társadalom túlzásba vitele megmérgezi az emberek mindennapjait. Az utálat, a gyûlölet mindenütt felszínre tör. Ha nincs kit konkrétan gyûlölni, akkor segítségünkre jön a média, a megmondó emberek, a hatalomra törõ pártpolitikusok, és megmondják, kit kell gyûlölni, kit kell szidni. Aki nyitott erre, aki nincs védve a gyûlölet ellen, az könnyen beleesik a csapdába, mert a negatívot valahogy könnyebb átvenni, mint a pozitívot. Könnyebb valamit tagadni, mint helyette jobbat kitalálni. Valami ellen könnyebb összetoborozni a tömeget, mint valami mellett. Pedig a rombolás, a tagadás csak újabb rombolást szül, és akkor mit mesélünk majd unokáinknak? Nem véletlen, hogy Pál apostol is azt mondja: a szeretet a legfontosabb, bár én hozzáteszem, az ószövetség szemet szemért, fogat fogért felfogását sem szabad elfelejtenünk, mert csak az oktalanok hagyják, hogy szabadon üssék-verjék õket. Utoljára gondolkozzunk el a dal befejezõ sorain, és talán fogadjuk is meg: Kezdjetek el élni, hogy ne kelljen félni / Az utolsó órában, mikor már mindent megbántam / Ezerszer megbántam, oly sokáig vártam / Hogy elmúlt az élet... / ...kezdjetek el élni! ORLAI SÁNDOR

R

Hirdessen az Érdi Lapban! Nyomtatott és elektronikus formában a weboldalunkon (www.erdilap.hu) megjelenik az Ön hirdetése. Az internetes példányszámmal megnövekedett újság biztosítja a városban, illetve a kistérségekben az Ön hirdetésének legminimálisabb összegét, mely szerint az Ön hirdetése egy olvasó elérésére még 50 fillérjébe sem kerül! Ingyenesen jelenik meg a hirdetés a weboldalunkon, illetve grátisz elkészítjük a hirdetésének anyagát (kreatívot)! Hirdetésfelvétel: Nagy Gábor: 06 20 355-4710. Ügyfélszolgálati irodánk: Érd, Budai út 16-18, Tel/Fax: 06 23 364-017. www.erdilap.hu [email protected] Már 10 éve az olvasókért és az Érdiekért…


3

ÉRDI LAP

A sajtótájékoztatón hallottuk L

vállalkozók érdekében, hiszen a válság és az egyéb rossz gazdasági körülmények miatt az eredeti emelést a vállalkozások már nem tudták volna elviselni. – Úgy érzem – folytatta a polgármester – hogy jó kompromisszumot kötöttünk, ezt bizonyítják az azóta hallott visszajelzések. A megbeszélések befejezte után egy petíciót nyújtottak át a polgármesternek bizonyos szervezetek, az érdi Szolidaritás, a DK és a meggyesek egyesülete, és ebben önmagukat az érdi lakosság képviselõinek kikiáltva borzasztónak minõsítették az adórendszert. – Nem értem – mondta T. Mészáros András –, hogy ez a három szervezet honnan veszi magának a bátorságot, hogy mindenki nevében akar megszólalni, mivel a vállalkozók már beszéltek saját nevükben. T. Mészáros András bejelentette azt is, hogy még ebben a hónapban elkezdõdnek a belügyminisztériumban a tárgyalások az adósságkonszolidáció részleteirõl. Az az érdekünk, hogy minél elõbb lezárjuk ezeket a tárgyalásokat, és az új költségvetést már a megállapodás megkötése tudatában tudjuk elfogadni. Semjén Zsolt ígérete, miszerint Érd a maximális, 70%-os

támogatást kapja, megvalósult, ezzel teljesen meg vagyunk elégedve. Ha nem kellene az idei terheket betervezni a költségvetésbe, az nagy segítséget jelentene. Orbán Viktor azt kéri a polgármesterektõl, alpolgármesterektõl, hogy az önkormányzatok konszolidációja és a szoros gazdálkodás idején ne vegyenek fel jutalmat, illetve, ha felvettek, fordítság jótékonysági célra, vagy városuk gyarapodására. A tudósító kérdésére T. Mészáros András elmondta, hogy 2006 óta sem õ, sem az alpolgármesterek nem vettek fel jutalmat. Két alkalommal a költségvetésbe is betervezett összeget más célra fordították, egyszer ebbõl hozták létre a fogorvosi ügyeletet, máskor pedig hátrányos helyzetû gyermekek üdültetésére fordították. Érd város vezetése párbeszédet hirdet a város feladatairól, jövõjérõl, amelyre várjuk a városért elkötelezett és felelõsséget érzõ érdi civil és politikai szervezetek jelentkezését. Jelentkezésüket várjuk a [email protected] email címre 2013. február 1-jéig.

Nincs még túl korán?

ORLAI SÁNDOR

A Magyar Kultúra Napja (Folytatás az 1. oldalról) Majd így folytatta a polgármester: A magyar kultúra minden ellenkezõ híresztelés ellenére az egyik legfontosabb sikerágazat. S minden ellenkezõ híresztelés ellenére, mindez anyagi vonatkozásban is igaz. Miért telnek meg a szállodák a tavaszi fesztivál idején külföldiekkel, miért a legelsõ találkozási pont két ország között a kultúra? Azért, mert az alkotás érték, azért, mert segítségével közelebb tudunk kerülni más kultúrákhoz. Ha végignézi valaki, hogy a jelenben jól mûködõ gazdasági kapcsolataink miként is kezdõdtek más országokkal, minden esetben valamilyen kulturális eseményt vagy egyezményt fog találni. Ilyen értelemben is nyugodtan mondhatjuk: kultúránk színvonala cselekvõképességünk foka is egyben. A Magyar Kultúra Napjának ünnepe erre is figyelmeztet bennünket. A beszédek után díjakat osztottak. Barna T. Attila Bella István-díjat kapott, Puskás Katalin Csuka Zoltándíjat, Kósa János Érdi Mûvészeti Díjat, dr. Badalai Ödönné és Ács Kata pedig polgármesteri elismerést és plakettet. A díjakat T. Mészáros András polgármester adta át a kitüntetetteknek. A kultúra ünnepea galéria kiállítótermeiben folytatódott, ahol az immár sok évre visszatekintõ Téli Tárlat címû kiállítást nyitotta meg Szakolczay Lajos mûvészettörténész. Itt az érdi és környékbeli mûvészek félszáznál is több alkotását tekinthetik meg az érdeklõdõk február 25-ig.

gyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ligetes, mocsaras rét. Gyönyörû tájéka Isten teremtett szép világának. Benne minden jó, amire csak szükség lehetett. A rétet átszelõ patakocskákban víz a halaknak, zsombékos mocsarak a vízi csibéknek, récéknek, békáknak és minden hasonló lényeknek. A bokrok és a fák menedéket és élelmet nyújtottak a madarak sokaságának. Hiénák hada tört rá egyszer erre a kis földi paradicsomra. Belerondítottak a patakokba, szétdobálták a földön lakó apróbb meg nagyobb lények otthonait, leverték a bokrokról a fészkeket a fiókákkal. Amikor vége lett a nagy dúlásnak, és a hiénák nagy sokára, eltakarodtak, a mocsaras rét lakói elhatározták, hogy össze kéne fogniuk, segíteni egymásnak, hogy újra lakhatóvá tegyék életterüket. Meg még azt is ki kellene találni, hogyan lehetne megelõzni az újabb rombolást. A békáknak azonban nem tetszett az ötlet. Nekik volt a legkevesebb bajuk a hiénákkal, mert míg amazok inkább megették a nyúlfiakat, a madárfiókákat, a békákra nem igen akartak fanyalodni. Sõt, miután a békák szívesen jelezték számukra vartyogással, hol vannak még jó zsákmánynak valók, még össze is barátkoztak, õk lettek a fõnökök. Így aztán kifejezetten sajnálták a hiénák eltakarodását, mert utánuk a gólyák is gyakrabban feltûntek. Keserves nagy brekegéssel, ágáltak az összefogás ellen. Egy ideig sikeresek is voltak ebbéli munkájukban, nem volt összefogás, nem volt, aki figyeljen a leselkedõ veszélyekre, kóbor macskákra, vad kutyákra. Aztán a lakók csak rájöttek, jobban járnak, ha mégis összefognak. A békákat meg nagyon megutálták. Nem volt, aki szóba elegyedjék velük, kikerülték, ha meglátták valamelyiket peckesen ülni a zsombékján. Telt múlt az idõ és a békáknak nagyon hiányzott már a hatalom. Nem voltak ugyan a közelben a hiénák, de odahallatszott távolból hátborzongató vihogásuk. Felbátorodtak és arra gondoltak, kezükbe kéne venni a mocsaras rét feletti uralmat. Igen ám, de a többség még mindig utálta õket. Egyszer aztán visszajött hozzájuk egy kacskalábú hiéna és tanácsokkal kezdte ellátni õket, hogy juthatnának ismét hatalomhoz. Azt mondta nekik, ne békaként próbálkozzanak, hanem madárként. Tetszett a varangyoknak az ötlet. Nekiálltak madártollat gyûjtögetni és szájukba fogva azokat, széltében hosszában kezdték híresztelni, hogy õk már nem is békák, sokkal inkább madarak. Lám már egyre több a tolluk is. Kijelöltek olyan zsombékokat, amelyekre rendre eljártak tollászkodni. . Bizony ilyen nagy dolgok kezdõdtek abban a világban. A békák napestig tollászkodtak és voltak a mocsaras réten lakók közül jó néhányan, akik mindezt el is hitték nekik. Hasonlóan, mint az emberi világban, amikor a magyarországi emeszpés politikusok Erdélyországban járva arról próbálták az ottaniakat meggyõzni, hogy már õk is képesek nemzetben, a magyar nemzet lelkével gondolkodni.

E

Több fontos témáról beszélt T. Mészáros András polgármester szokásos heti sajtótájékoztatóján. egelõször azt említette, hogy kora tavasszal megkezdõdhetnek a rákötések az új csatornahálózatra. 3500 ingatlan kapta meg az engedélyeket, és hamarosan postázzák is ezeket. Az a cél, hogy még az idén legalább 80%os legyen a rákötés. Folynak még az utólagos ellenõrzések, így pontosan nem határozható meg, mely utcák, területek kapják meg az engedélyt, mert elõfordulhat az is, hogy egy adott utca két oldalán eltérõek a körülmények, és csak az egyik oldal köthet rá, a másik csak késõbb. Mindenki személyre, ingatlanra szóló értesítést fog kapni, és ezekben minden további teendõt meg fognak találni. Novemberben a közgyûlés döntött a helyi építményadó új mértékérõl, és módosította az eddigi rendeletet. A lakosok adóját az elmúlt két év inflációjával, 10%-kal emelték meg, a vállalkozásokét azonban ennél nagyobb mértékben, és ezzel kapcsolatban sok tiltakozás érkezett. Ezért január 21-én sor került egy egyeztetésre a helyi IPOSZ szervezésében a Termál hotelben. T. Mészáros András elmondta, hogy egy rendeletmódosítási javaslatot vitt a vállalkozók elé. Ennek lényege az, hogy három kategóriát állapítottak meg. A pénzügyi, hitel- és biztosítási szolgáltatást nyújtóknál maradt az 1700 Ft/m2. A második kategória a bolti és kiskereskedelmi tevékenység, a harmadik a termelõ tevékenység. Az utóbbi kettõben sávos rendszert alakítottak ki. Megmaradt az az eddigi rendelet, hogy 2,5 milliós bevétel alatt adómentességet kapnak. Ezt a tervezetet a január 31-ei közgyûlés fogja megtárgyalni és remélhetõleg pozitívan dönteni. Az adómódosítás azt eredményezi, hogy az idén körülbelül 180-200 millió forinttal kisebb lesz a város adóbevétele Ennek ellenére meg kell tenni ezt az adómérséklést a helyi társadalmi béke és a

A békák tollászkodása

Végh Attila költõ, Aradszki András országgyûlési képviselõ, Szentmártoni János, az Írószövetség elnöke és T. Mészáros András polgármester a kultúra napi ünnepségen

Kéri Mihály, a galéria vezetõje és Szakolczay Lajos mûvészettörténész a Téli tárlat megnyitóján

ó lenne bízni benne, hogy még valamennyire békeév van elõttünk. Már ami a politikai ketrecharcot illeti. Kihúzni még tizenkét hónapot acsarkodás anélkül, hogy a hatalmon lévõknek ne arra kelljen fordítaniuk energiájuk egyre nagyobb részét, hogy „magyarázzák a mechanizmust”. S a hatalomra törõk meg ne amiatt mûködtessenek komoly agytrösztöket, hogy beleköthessenek a legártatlanabb kormányzati intézkedésbe is. Jó lenne, de tudom, erre még csak halvány reményünk sincs. Nincs mese a gané üzem beindult, a keverõemberek felgyûrték az ingujjat és a Ron nevû istállómesterrel nekiláttak. Dobálják és kenik az anyagot már most is irdatlan mennyiségben. Pénz, paripa, fegyver nem számít, van belõle doszt. Azzal nincs semmi bajom, ha valamely politikai társaság hatalomra akar kerülni. Emiatt kritizálja az uralkodó pártot, fejére olvassa a hibáit, vagy a bûneit és képes az ország irányításának újabb és jobb változatát bemutatni. Azzal viszont mi a bánatot lehet kezdeni, amikor pontosan azok a balliberális egykori helytartók, akik elcsalták a rendszerváltást, kiszolgáltatták az ország gazdaságát a legsötétebb szélhámosoknak, s maguk sem átallottak minél többet lenyúlni a nemzeti vagyonból, most megint a haza megmentõiként tetszelegnek? Az õ közremûködésükkel síboltak ki az elmúlt jó húsz évben nagyjából kétszázötven milliárd dollár értékû pénzvagyont olyan offshor cégekbe, olyan országokba, ahonnan soha nem tudjuk azt visszaszerezni. És nem csak alvilági figurák, kábítószer kereskedõk, vagy bankrablók tették ezt. Õk legfeljebb kifutófiúk lehetnének az olyan nagyágyúk mellett, mint éppen Simor András, aki hogy, hogy nem a Magyar Nemzeti Bank elnöke is, offshor lovagsága mellett. Ez alatt az idõ alatt a magyar nemzeti vagyon 95%-a került – döntõen külföldi – vállalkozók kezébe. Köztük a stratégiai ás közszolgáltatói ágazatok. Tessék megmondani, normális dolog az, hogy éppen Érden a hulladékszállítás spanyol kézben van? (A víz meg franciában.) Az elmúlt hónapokban mindannyian megéltük, milyen az, amikor a kukások vezetõi megharagszanak az érdiekre. Az már érzékelhetõ, a hazugságokat pirulás nélkül mondják, akik az ország vezetéséért veszkõdnek. Tessék mondani, mi változott az öszödi beszéd óta: „hazudtunk reggel, hazudtunk este, hazudtunk a nap minden órájában”? Akkor azt hazudták, hogy minden szép, minden jó. S ezzel a lendülettel 20 milliárd euró további eladósítást sóztak a nyakunkba. Most meg azt rakják ki útszéli hatalmas plakátokra, hogy a FIDESZ nem eltörli, hanem bevezeti a tandíjat. Emberek, nincs tandíj! Aki eléri a felvételi pontszámokat, állami (adófizetõi) pénzen tanulhat. Azt is állítják ugyanezeken a plakátokon, hogy példátlan gazdasági csõdben az ország. Mi van? Kapjatok már észbe! Épp most csengettünk ki az IMF-nek 600 milliárdot. 10%-kal olcsóbb a villany és a gáz ára. Az persze igaz, hogy ezt a multiknak a saját nyereségük terhére kell megadni és nem a magyar költségvetést terheli. Úgy látszik nekik semmiképpen sincs korán. Csak el ne feledjünk mi is felébredni. 2002-ben már egyszer elbambultunk és iszonyú árat fizetett érte az ország. KOPOR TIHAMÉR

J

4

ÉRDI LAP Pest megye következõ évtizedei – 3. (Folytatás az elõzõ számunkból)

Az agglomeráció „túlépítése” megakadályozásának köszönhetõen a térség mégis meg tudja tartani a természeti környezetének jelentõs és értékes részét, a fõváros környéki „greenbelt”-et. Az agglomeráció képe megváltozik; a települések rendezettek, a településközpontok agóraként, kellemes találkozóhelyként mûködnek. Az önkormányzatok szigorral és nagy hozzáértéssel irányítják a településeket. A járásközpont-települések elsõsorban közigazgatási központok, néhány esetben ez egybeesik az egyéb gazdasági, ellátásbeli központi szerepekkel is, sok esetben azonban nem. A területfelhasználás szigorú szabályokhoz kötött, a termõföld, a természeti értékek védelme érdekében a gazdaságfejlesztés, a lakóövezetek fejlesztése elsõdlegesen csak terület rehabilitációkkal lehetséges, zöldmezõs fejlesztésekre csak a megyei fejlesztési és rendezési tervekben kijelölt területeken van lehetõség. A megye minden térségében, hasonló színvonalon lesznek biztosítottak az életfeltételek, az életszínvonal kiegyenlített a megyén belül. A családi értékek elõtérbe helyezésének, a gazdasági helyzet javulásának és a családtámogatási rendszernek köszönhetõen a fiatalok gyermekvállalási kedve megnõ, ugyanakkor csökken a válások száma. A megye kulturális élete gazdag, színes, az itt élõ nemzetiségek ápolják hagyományaikat és anyaországi kapcsolataikat. A hátrányos helyzetû társadalmi csoportok, kiemelten a roma etnikum felzárkóztatása érdemben megindult, a roma gyerekek iskolába járnak, a szülõk munkalehetõséget kaptak, a munkának újra értéke és becsülete van. A telepek felszámolásra kerülnek, a szociális település-rehabilitációs programok keretében minden család egészséges lakókörnyezetbe kerül. Az idõsek és a szociálisan rászorulók családjuk, illetve a fejlett szociális ellátórendszer segítségével emberhez méltó módon élik életüket. A lakosság egészségi és mentális állapot terén felzárkózott a fejlett európai országokban jellemzõ értékekhez. A hangsúly az egészséges életmódra nevelésre helyezõdött, az egészség megtartására, a tömegsport soha nem látott méreteket fog ölteni. A közszolgáltatások, az egészségügyi ellátás területi alapon és hierarchikus rendben szervezõdnek, az ezekhez való hozzáférés mindenki számára lakóhelye közelében biztosított. A lakosság iskolázottabb, a megye minden térségében kiegyenlített színvonalú oktatás folyik a jól felszerelt intézményekben. Minden településen van bölcsõde, ezzel lehetõvé téve a fiatal édesanyák munkavállalását is. A fiatalok környezettudatos és szociálisan érzékeny magatartásformát sajátítanak el az óvodától kezdve, s az erkölcsi nevelés ugyanúgy része a tanrendnek, mint az általános mûveltség és a szakmai ismeretek megszerzése. A megye minden településén jó a közbiztonság, a polgárõrség és a rendõrség együttes erõfeszítéseinek és a közerkölcs javulásának köszönhetõen. Mindezeknek köszönhetõen toleránsabb, nyugodtabb, egymásra jobban odafigyelõ, fejlett morális érzékû és szakmailag is képzett emberek alkotják a megye társadalmát. A megyében a vasúti közlekedés bonyolítja a személyforgalom jelentõs részét. Az utakon csökken a zsúfoltság. Megépül a teljes körgyûrû, a haránt összekötõ utak, a Tápió-mentéhez is megfelelõ színvonalú gyorsforgalmi út vezet, a 4-es és 10-es úthoz hasonlóan. A megye forgalmát tehermentesíti, hogy az újabb európai transznacionális

utak már nem centrálisan vannak vezetve, azaz nem Budapesten és csak részben a megyén haladnak át. Az M8as transzverzális út kiépült és jelentõsen tehermentesíti a központi térségek forgalmát. Ennek, illetve az elõvárosi közlekedés összehangolt fejlesztésének köszönhetõen a fõvárost a megye bármely pontjáról 30 percen belül el lehet érni, akár közösségi, akár egyéni közlekedési módok igénybevételével. A településeken kerékpár tárolókkal, pihenõkkel, kerékpár kölcsönzõkkel is ellátott jól kiépített kerékpárút hálózatnak köszönhetõen a megye lakosságának jelentõs hányada használja a kerék-párt napi közlekedési eszközként. A közösségi közlekedés szervezése összehangolt, a jármûpark és a kiszolgáló létesítmények utas- és környezetbarát módon megújultak, az egyéni és a közösségi közlekedés öszszekapcsolódásához jól kiépített, õrzött P+R rendszer áll rendelkezésre az agglomeráció peremein. Megépül Vácnál a Duna híd és az M2-es autópálya. A Liszt Ferenc repülõtérre épülõ Ferihegyi gazdasági övezet az agglomeráció egyik legpezsgõbb, legnagyobb kapcsolatrendszerrel bíró vállalkozási övezete. Olyan csomópont, amelyen keresztül a térség a globális gazdaság egészével virágzó kapcsolatot tart fenn. A járásokon belüli tömegközlekedés is megoldódik, elsõsorban helyi buszjáratoknak köszönhetõen. A települések közötti összekötõ utak felújításra kerülnek, a hiányzó haránt irányú kapcsolatok megépültek. A vízgazdálkodás stratégiai területként történõ kezelésének köszönhetõen az ivóvízbázisok, illetve a közmûcégek kivétel nélkül hazai tulajdonban és megfelelõ szakmai kezelésben vannak. Mind a lakossági, mind a közületi fogyasztók környezettudatosan és takarékosan bánnak a vízkészletekkel. A megye teljes területén megoldott a felszíni vízelvezetés, a csapadékvíz tartalékolás közösségi- és családi szinten is támogatott tevékenység. Minden településen megvalósul a szelektív hulladékgyûjtés. A hulladéklerakás, kezelés és feldolgozás megoldódott, a lerakókba csak a feldolgozásra alkalmatlan anyagok kerülnek. A fémek, üveg, mûanyag hulladékok viszszaforgatása 90%-os. A megye valamennyi településén megoldódik a szennyvízelvezetés és a magas technológiai szintû szennyvízkezelés. A kapacitások kiépülésével párhuzamosan a lakások rákötései is megvalósulnak, a korábbi, környezetszennyezõ megoldások mindenhol fel lesznek számolva. A megye valamennyi lakó- és középülete energetikai auditnak lesz alávetve, melynek részeként korszerûsítési javaslatok is készültek. Az épületek 50%-ánál a munkák el lesznek végezve, igénybe véve az uniós forrásokat is. A megújuló energiák részaránya a megyében elérte a 20%-ot, kiemelt hangsúly lesz fektetve a napenergia, a termál energia hasznosítására a megye déli és keleti térségeiben. Az erdõkkel borított területeken a faelgázosító illetve a pellet tüzelésû rendszerek kialakítása élvezett támogatást. A szennyvíztisztító, valamint a hulladék lerakó telepek biogáz hasznosító rendszerei szintén hozzájárulnak a megye energiaellátásához. A gázzal el nem látott településeken tért hódítanak a hõszivattyús fûtésrendszerek. Az infokommunikációs hálózatok a megye teljes területén kiépültek és olcsón, mindenki számára hozzáférhetõek. A megye városai valódi térségi központként mûködnek mind gazdaságuk, mind az általuk nyújtott lakossági és közszolgáltatások tekintetében. SIMÓ KÁROLY


Éljen Mátyás, a mi reménységünk! Ötszázötvenöt évvel ezelõtt 1458 januárjában rendkívüli körülmények között választották meg a magyar történelem egyik legkiemelkedõbb uralkodóját, az akkor néhány nap híján 15 esztendõs ifjút, Hunyadi Mátyást. „Midõn híre futott Magyarországon, hogy László király váratlanul meghalt, Corvinus Mátyás pedig a cseh kormányzó Podjebrád György kezébe kerülve meg nem szabadult, a magyarok különbözõ érzések között hánykódtak. Nagy rémület szállta meg azokat, akik Corvinus László elveszítésére szövetkeztek; annál inkább örvendeztek a többiek, és egymás között nagy örömüknek adtak kifejezést, hogy kivetették nyakukból a német igát. […] De különösen a Corvinusok barátai ujjongtak örömükben, úgy gondolták, hogy itt az alkalom, hogy László galád kivégzését megtorolják, mielõtt még új királyt választanak.” – számol be „Magyar történet” címû mûvében Antonio Bonfini, a jeles humanista történetíró, V. László halála után az országban uralkodó hangulatról. Amikor a mindössze 17 éves uralkodó, 1457. november 23-án Prágában váratlanul elhunyt, a korabeli magyar királyság kül - és belpolitikai helyzete válságos volt. V. László 1457 tavaszán Cillei Ulrik meggyilkolása miatt támadást indított a Hunyadi fiúk és támogatóik ellen, mely során elfogatta Lászlót és Mátyást az egykori törökverõ két gyermekét. László kivégzése és Mátyás fogságba vetése után a Hunyadi párt vezetése a két Szilágyi testvér Erzsébet és Mihály kezébe került, így irányításuk és befolyásuk alá került Kelet -Magyarország, ahol királypárti nemesek ellen a harcot indítottak. De nem volt béke Szlavóniában sem, itt Cillei Ulrik halála után zsoldos kapitányai között megindult a versengés a fõúr politikai örökségéért. A Felvidék nagy részén cseh zsoldosok garázdálkodtak a királyhû Giskra vezetésével az itt található nemesi birtokok és városok kárára. A kedvezõtlen helyzetet súlyosbította, hogy a nándorfehérvári diadalt követõen tartani lehetett a sikertelen ostrom után csalódott oszmánok újabb támadásától. A bizonytalanság és állandó harcok természetesen kihatottak az ország lakosságának hangulatára is. A nemesség birtokai nem voltak biztonságban, és a kialakult helyzet megosztotta a politikában egyre markánsabban résztvevõ köznemességet. Nagy részük a Szilágyi testvéreket támogatta elsõsorban azért, mert Hunyadi familiárisai voltak, másodsorban pedig az elhunyt hadvezérnek még töretlen volt a népszerûsége. A nemesség körében természetesen voltak V. Lászlónak is hívei, akik nem szimpatizáltak a Hunyadi párt megerõsödésével és a politikai szerepének növekedésével. A kialakult polgárháborús helyzet veszélyeztette a kereskedelmet, mely fõleg a városi polgárságot érintette hátrányosan. De legtöbbet talán a parasztság szenvedett, mivel a rendezetlen viszonyok között gondot jelentett a földjük megmûvelése és ez komoly élelmezési nehézséget okozhatott, valamint nem volt hova menekülniük az átvonuló seregek folyamatos zaklatásai elõl. Ebben a kialakult válságos helyzetben fontos kérdés volt, hogy ki üljön V. László üresen maradt trónjára. Hunyadi János és Cillei Ulrik halála után Garai László és Újlaki Miklós volt az ország két legbefolyásosabb fõura, mindketten a Hunyadi párt ellenfelei voltak, de nem rendelkeztek akkora támogatással, hogy egyikük is trónra lépjen. A királyválasztóknak számolni kellett azokkal a külföldi jelöltekkel, akik V. Lászlóhoz fûzõdõ rokoni kapcsolataik réven jelentkeztek be az üresen maradt trónra. Elsõsorban az elhunyt ifjú király nõvérei és férjeik voltak az esélyesek az uralkodásra. Az idõsebb Anna egy szász herceg felesége volt, de õket a nagy távolság miatt nem tartották komoly jelöltnek. Nagyobb volt az esélye a fiatalabb nõvér Erzsébetnek és férjének a lengyel uralkodónak, IV. Kázmérnak. Házasságukból ekkor már két gyermek született, (akiket késõbb még kilenc követett) és Magyarországon nem lett volna idegen gondolat, hogy lengyel uralkodó kerüljön a trónra, hiszen Kázmér elõdje I. Ulászló már négy évig kormányozta az országot. A legnagyobb esélye azonban III. Frigyesnek volt a koronázásra, akinek megválasztása mellett az szólt, hogy Erzsébet, V. László édesanyja, neki zálogosította el a Szent Koronát valamint több nyugat-magyarországi várat és várost. Így amennyiben nem õt választják meg a trónra az új uralkodónak a koronáért és a nyugati országrész egy részének birtoklásáért szembe kell szállnia vele. Egyikük sem volt azonban olyan jelölt, aki eredményesen tudott volna harcolni vetélytársaival és a fegyverben levõ Hunyadi pártiakkal, továbbá vállalna egy esetleges török támadás visszaverésének vezetését és költségeit. Egy valaki maradt, aki minden kritériumnak megfelelt, az egykori törökverõ Prágában raboskodó fia Mátyás. Az ifjú, bátyja kivégzése után, a Hunyadi család politikai örököse volt és talán az egyetlen olyan személy, akinek szavára apjának katonái hajlandóságot mutattak volna az orszá-

got megvédeni, és az egykori kormányzó tekintélye miatt a köznemesek többségének a támogatását is bírta. Természetesen az Õ választását nem támogatták édesapja egykori ellenfelei Garai László és Újlaki Miklós valamint familiárisaik. Nyilvánvaló volt az is, hogy a Hunyadi párt nem támogat idegen jelöltet, így nehéz helyzet alakult ki. A két szembenálló fél között a döntõ lépést Garai László nádor tette meg, aki átlátta a kialakult helyzetet és felkereste a Mátyás érdekeit képviselõ Szilágyi testvéreket és velük 1458. január 12-én Szegeden megállapodást kötött. Ennek értelmében Szilágyi Erzsébet és Mihály megbocsátották Garainak és feleségének Alexandria hercegnõnek, Barius Miklós pécsi püspöknek, Lindvai Bánfi Pálnak a Hunyadi László megöletésében játszott szerepüket. Cserébe õk ígéretet tettek arra, hogy támogatják Mátyás királlyá választását és Prágából való kiszabadítását. A Szilágyiak esküvel vállalták, hogy a leendõ ifjú király feleségül veszi Garai lányát, bátyja egykori jegyesét, és a nádor megtarthatja méltóságát birtokaival egyetemben. A megállapodás eredményeképpen nõtt az esélye Hunyadi Mátyás trónra lépésének. „Összejött tehát Pest külvárosában, a Rákos mezején, miként szokás az országgyûlés. Elõször Szilágyi Mihály érkezett a királyválasztásra számos sereggel és jeles fõúri és nemesi renddel. Õsi szokás szerint ugyanis mind fegyveresen gyûltek össze ide a magyar fõpapok, nemesek hivatalviselõ rendek, a városok követei, hogy megválasszák az új királyt. […] az ellenpárti fõurak viszont Budán […] a budai várban gyülekeztek és szerfelett megrémültek Szilágyi Mihály hadierejétõl és szándékától. Lelkiismeretük is furdalta õket: László gróf megöletésének nemcsak részeseit, de okozóit is látták bennük.” – számol be az 1458 januárja jeles politikai eseményérõl Bonfini mûvében. A tárgyalások megkezdõdtek a budai várban a szemben álló felek között. A fõurak bíztak abban, hogy az erõdítmény és a Duna védelmet nyújt nekik a Szilágyi felfegyverzett híveivel szemben. De csalódniuk kellett: "a magasságbéli Mindenható ugyanezen a mélységes éjszakán olyan kemény és olyan szilárd jéggel borította be a mély Duna folyót, hogy a következõ nap hajnalán mindazok akik át akartak kelni a Dunán, hajó nélkül, a jég hátán mint valami sík mezõn mehettek, a víz semmiféle akadályt nem jelentett a számukra. "- írta Thuróczy János A magyarok krónikájában a megváltozott körülményekrõl. Szilágyi Mihály nem vett részt személyesen a tárgyalásokon, követek útján folyt az egyezkedés, amely elhúzódott, ezért nemesek és a lakosság körében az elégedetlenség egyre fokozódott. Bonfini krónikájában így láttatja az eseményeket "…Félelmüknek Szilágyi Mihály vetett véget. Kiáltványt bocsátott ki, melyben szabadnak nyilvánította az országgyûlést és gyakori követküldéssel a Budán levõ ket hite mellett mind gyûlésbe vonta.[…] Mikor azután a fõurak a mezõn egybegyültek szavazásra Szilágyi Mihály kinek csapatai az egész gyûlést körbevették középre lépett. „A beszéde után a fõrendek azt tanácsolták, hogy Szilágyit kéne királynak választani, de õ ezt visszautasította. Bonfini így folytatja "Sokan nyomban megváltoztatták véleményüket vagy a beszéd gyõzte meg õket vagy a félelem, mert felfegyverzett csapatok vették õket körül. […] …a nádor[Garai] mégis azt indítványozta, hogy döntsenek másnap az ügyben, ne határozzanak a leendõ királyról s a közjóról a fõurak egyetértése nélkül. Újlaki Miklós és Bánfi Pál is, hogy elkerüljék a nyakukat fenyegetõ fegyveresek dühét, és hogy palástolják irigységüket, azt mondták helyesen, jól beszélt Szilágyi Mihály, de még bizalmasabb megbeszélésekre van szükség. Másnapra halasztván a döntést, elmúlt a pártoskodás az egyenletlenség. A lázongás is elült ezalatt, s a fõpapok, mindkét féllel tárgyalva létrehozták a megegyezést.” A béke megteremtésében nagy szerepet játszott az Juan de Carvajal pápai követ, aki az ellenzéki egyházfõket meggyõzte, hogy támogassák Mátyás megválasztását, és január 23-án tartott miséjén került sor az országnagyok nyilvános kibékülésére. Ezt követõen a türelmetlen, feszült várakozásban, az ellenzéki fõurak, a Szilágyi csapatainak, a köznemesnek és a pesti polgárok rájuk nehezedõ nyomásának engedve, a budai várban végül hozzájárultak ahhoz, hogy az ifjú Hunyadi Mátyás legyen az új uralkodó. 1458. január 24-én a nemesek és Szilágyi Mihály csapatai ifjú Mátyást királlyá kiáltották ki a Duna jegén, de ez már csak egy megerõsítõ aktusa volt a korábbi döntésnek. A választás hatásáról, a bejelentést kiváltó hangulatról így olvashatunk Bonfini mûvében: "Midõn aztán nyilvánosan kihirdették, egész Magyarország örvendezésre, ünneplõre fordult. Falvakban és városokban, fiatalok és öregek nyíltan adták jelét örömüknek; királyaikat soha így még nem ünnepelték. Trombitával,dobbal síppal, tánccal és énekszóval vigadoztak napokon át kiáltozták örvendezve: Éljen Mátyás király! Éljen a haza atyjának fia! Éjen szabadítónk fia! Éljen Mátyás a mi reménységünk!" STENCINGER NORBERT


5

ÉRDI LAP

Az alpolgármester naplójából…

Irak, Irán, Kuvait – Horváth Pál fotókiállítása

Nézzük a tényeket! T

udjuk, tapasztaljuk, hogy a forint árfolyama ingadozik. Ez igaz, de nehéz erre a magyarázat, hiszen a pénzpiac mûködése bonyolult. Az elemzõk próbálnak sztorikat felépíteni. A mostani sztorik arról szólnak, hogy próbáljuk meg rákényszeríteni az árfolyamváltozásra gyakorolt hatással a kormányt egy Nemzetközi Valutaalap megállapodásra. A forint árfolyam változása mögött az is lehet, hogy bizonytalanok a résztvevõk, mi lesz majd a Nemzeti Bank vezetésében. Persze az elemzõk többsége tisztában van a magyar gazdaság helyzetével, tudják, hogy az adósság csökken, és a jegybank elnökének mandátuma márciusban lejár. Mondják, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlan. Tudjuk, a hitelminõsítõk ismét leminõsítették az országot. Ehhez annyit hozzátennék, hogy ha valaki megnézi, hogy az elmúlt tíz évben hogyan változott az ország hitelminõsítése, látja, hogy az elsõ Orbán-kormány ( 1998-2001 ) idején hazánk felment a jó adós kategóriába, majd ezt követõen évrõl évre fokozatosan leminõsítették az országot. 2008 óta - a válság hatására- még érzékenyebb idõszakot élünk. Amit az elmúlt idõszakban kiszámíthatatlannak éreznek a minõsítõk, az részben fakad az elmúlt idõszak gyors törvénykezési tevékenységébõl, részben abból, amit mi tehermegosztásnak nevezünk, vagyis, hogy a válság terhébõl vegye ki részét a lakosság, az állam, és a gazdasági szereplõk. Ezt fordítják át egyfajta kiszámíthatatlan gazdasági környezetnek. Azok a reformok, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedési pályára álljon, azok az elmúlt két évben végrehajtásra kerültek, és ebben az évben már nagy átalakításra nem kerül sor. Azt is tudnunk kell, hogy a hitelminõsítõk hatásai kétségesek. Az új EU szabályozás, ami kordában tartaná a jelenleg meghatározó három hitelminõsítõt, lehetõvé tenné, hogy más minõsítõ intézménytõl is kérni lehessen próbaminõsítést. A szabályozás tehát jó irányba megy. Azért azt látni kell, hogy ezek a minõsítõk 2008 elõtt is dolgoztak. Azt is látni kell, hogy a nagybefektetõknek megvannak a saját elemzõik. Végeztek olyan vizsgálatot, hogy a hitelminõsítõk leminõsítõ döntése milyen következményeket von maga után. Várható volt, hogy az állampapírok hozama emelkedik, és az esetek felében így is történt. A másik felében azonban éppen ellenkezõ volt a hatás. Ez azt jelzi, hogy a hitelminõsítés a piaci szereplõk számára nem egy megbízható jelzés, a piac kevésbé hallgat rájuk. Folyik a túlzott deficit eljárással való riogatás. Ám azt sem haszontalan tudni, hogy az elmúlt húsz év alatt soha nem volt 3% alatt az államháztartási hiány. A legjobb évben, 2000-ben 3,04 % volt. Tavaly az Európai Bizottság a kohéziós alapok felfüggesztésére tett javaslatot. Igaz, ez egy hosszú folyamat. Elõször figyelmeztetés, aztán ajánlások, aztán még szigorúbb rendszerek, egészen addig a legszigorúbb pontig, ameddig Magyarország eljutott tavaly tavasszal, a kohéziós alapok részleges felfüggesztéséig. Utána azonban - látván azokat a lépéseket, amelyeket tavaly megtettünk az államháztartási egyensúly megtartása érdekében- ettõl eltekintett. Azt azonban még mindig felróják, hogy gazdasági növekedés nincs, nem látják a kilátásait. Úgy vélem, ez nem reális megállapítás, a gazdasági növekedés idén meg fog indulni, ráadásul a túlzott deficit eljárásban a gazdasági növekedés nem elõírt. Idén a 3% alatti hiányt tudjuk tartani, így kikerülünk az eljárás alól. Ami a gazdasági növekedést illeti, a növekedés kulcskérdés, hiszen ez teszi hosszú távon fenntarthatóvá a gazdasági egyensúly fenn-

tartását. Minden lehetõ lépést meg kell tennünk, hogy gazdasági növekedés legyen ebben az esztendõben, de Európa egészében a növekedéssel nagy gondok vannak. Még Németország esetében is az utolsó negyed évben kissé zsugorodott a gazdaság. Mondják, a deficit tartása érdekében tett intézkedéseket „nem lehet lenyelni”. Igen ám, de ha nem nyeljük le, holnap nem lesz mit ennünk! Tartanunk kell a 3% alatti államháztartási hiányt, és ennek ára van, nem is kicsi! Kivérzett állapotba kerültek-kerülnek egyes ágazatok, társadalmi csoportok, de azt látni kell, hogy az államháztartási hiány 3% alatt tartásával olyan növekedés indulhat el, amely most már egészséges növekedés. Volt egyébként növekedés az elmúlt tíz évben is, de azt mind adósságból finanszíroztuk, és annak nyûgét issza az ország most. Mindaz az átalakítás, amit az elmúlt két és fél évben az ország végigvitt, annak az a következménye, hogy most már stabil az államháztartás, az elkövetkezõ növekedés egészséges alapokra épül. Ráadásul a deficit 3% alatt tartásának lehet még egy pozitív következménye, mégpedig az, hogy az adósság csökkenni fog. Ha pedig sikerül - reméljük a közeljövõben sikerül - 2,8 %-ot elérni, akkor az adósság csökkenésével bizonyosan számolhatunk. Azt állítjuk, hogy ebben az évben gazdasági növekedést fogunk elérni. Tudnunk kell, hogy a növekedést egy bázishoz - az elmúlt idõszakhoz, esetünkben 2012. évhez - viszonyítjuk. Tavaly az aszály miatt a mezõgazdaság termelése 24%-kal visszaesett. Idén, ha nincs aszály, az már a mezõgazdasági szektorban növekedést eredményez. Az autóipari fejlesztésekben most fut fel a termelés, az Audi, Mercedes, Opel nagyberuházások hozamai most fognak megjelenni a gazdaságban. Az uniós források kifizetésénél idén több', mint 1500 milliárd jut majd a vállalkozókhoz és az önkormányzatokhoz fejlesztésére. Ez is egy forrás a gazdaság erõsítéséhez. Várható a belsõ fogyasztás növekedése is, mivel nem csupán a nyugdíjak reálértékét tudtuk tartani, de a bérek reálértékének növekedése is várható ez évben. És akkor még nem számoltunk más nagyvállalatok-, kisés közepes vállalkozások várható felfutásával. Ezen felül vannak még rejtett bevételi források, amelyek a feketegazdaság és a korrupció csökkenésébõl adódhatnak. Ezen a téren még sok a tennivalónk. Mondják, az adóellenõrök ellehetetlenítik a vállalkozásokat, de azt tudnunk kell, hogy az adócsökkentés csak akkor éri a várt bevételnövelõ hatást, ha a behajtást szigorítjuk. Megjegyzem, ha a svájci bankszámlák adóztatását is sikerül elérni, ez újabb nem jelentéktelen - bevételt jelent majd az országnak, és várhatóan jelentõsen hozzájárul a gazdaság kifehérítéséhez és a korrupció letöréséhez. A korrupció csökkentésére vannak további elképzeléseink. Olyan pályázati rendszert kell mûködtetni, ami sokkal több automatizmussal rendelkezik. Ha a pályázó megfelel bizonyos kritériumoknak, akkor a pályázat automatikusnak tekinthetõ, tehát olyan rendszert kell felépíteni 2014-2020 között,

amely lehetõvé teszi, hogy sokkal egyszerûbben, gyorsabban, automatikusan vagy minimális pályáztatásokkal jusson el a forrás a pályázókhoz. Ez mind csökkenti a korrupciós veszélyt. Mire alapozzuk a reálbérek emelkedését? Egyrészt az infláció csökkenésének hatására, másrészt a kormány két alapvetõ lépésének hatására. Ötezer forinttal emelkedett a minimálbér, és az egykulcsos adórendszer véglegesítésre került. Mindemellett a kafetéria is segíti a belsõ fogyasztást. Mondják, az unós pénzek lehívása bizonytalan. Tudnunk kell, hogy minden ország esetében fennáll ez a bizonytalanság, mert a rendszer nehézkes és bürokratikus. Részletes elvárás van, és tudomásul kell venni, hogy ezt teljesíteni kell. Az EU arra törekszik, hogy a lehetséges minimumig egyszerûsítse az eljárásokat, de ez a jövõre vonatkozik majd. Erre a ciklusra 8 200 milliárd Ft - nem tévedés! lehívása volt elõirányozva, és ez év végéig le tudjuk kötni a még meglévõ forrásokat. Sok operatív programnál nagyon jól halad mind a lekötés, mind a kifizetések. Gazdaság fejlesztéséhez kapcsolódó operatív pályázatok esetében olyan jól haladunk, hogy szinte már nem lehet kiírni új pályázatot. Vannak olyan források - pl. a közlekedés fejlesztéséhez kapcsolódók -, amelyek nehezebben haladnak. A kifizetés múlhat azon, hogy milyen rendszerben történik a pályáztatás, de múlhat azon is, hogy rendben végigviszi-e a pályázó a projektet. Pozitív képet ad az a tény, hogy tavaly több' mint ezermilliárd forint jutott el a pályázókhoz. Ez a korábbi évekhez képest az eddigi legjobb arány. Ugyanakkor nem feledkeztünk meg a 2014-ben induló ciklusban majdan beérkezõ uniós pénzek szabályozásáról sem. Az eddigi 20%-kal szemben a jövõben a beérkezõ uniós pénzek 60%-át gazdaságfejlesztésre kell majd fordítani. Ezzel is biztosítani szándékozunk a gazdaság fejlõdését. Vállalkozók mondják, a bankadó miatt nehéz hitelhez jutni. Itt kettõs hatás érvényesül. Igaz, hogy a bankok hitelkibocsátását nehezíti az adó, ugyanakkor a kis- és közepes vállalkozások esetében az adózás vonatkozásában a kormány megtette a szükséges lépéseket a vállalkozások védelme érdekében. Ezen túl pedig - ahol lehetõsége van - az állam segít a finanszírozásban. Mondják, feleslegesek és hátrányosak a nagyvállalatokkal kötött kormány-megállapodások. Ez téves állítás. A stratégiai megállapodások célja a stabilitás, a kiszámíthatóság és a bizalom erõsítése mindkét fél érdekében. Éppen ezért csak olyan cégekkel jön létre ilyen megállapodás, amelyek sok embert foglalkoztatnak, nagyberuházásokat hajtottak végre, sokat fordítanak képzésre, kutatásra és/vagy fejlesztésre, mindemellett jelentõsen hozzájárulnak az exporthoz és/vagy a magyar gazdaság összeredményéhez. Elmondhatjuk tehát, hogy ezek a cégek kiemelten fontosak és kívánatosak a agyar gazdaság számára mindamellett, hogy más cégek érdemeit, fontosságát sem kívánjuk csökkenteni. Mondják, sürgõsen meg kell kötni az IMF-megállapodást. Csakhogy nem mindegy, milyen pozícióban vagyunk szerzõdéskötéskor. Úgy gondolom, nem kell sokat magyarázni, elég, ha idézem, ha sok a hús, a hentes köszön elõre, de ha kevés, akkor a vevõ. Az Euro-zónában a válság még nem oldódott meg, védõhálóra szükség lehet. Ugyanakkor látni kell, hogy a magyar gazdaság stabilizálására a kormány sok lépést tett, az államháztartási adósság részleteinek fizetését fedezni tudjuk a piacról, pozíciónk erõsödik. Ne feledjük, segíts magadon, Isten is megsegít! TÓTH TAMÁS

Balról: Horváth Pál, Kubassek János és T. Mészáros András Magyar Kultúra Napja alkalmából Békeszolgálat Délnyugat-Ázsiában címmel fotókiállítás nyílt a Földrajzi Múzeumban dr. Horváth Pál dandártábornok fotóiból, aki az ENSZ békefenntartói magyar kontingens egyik vezetõjeként tartózkodott a Közel-Keleten az Irak-Irán háború, valamint Irak kuvaiti megszállása idején. A kiállítást T. Mészáros András polgármester nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy a vizuális kultúra ugyanúgy hozzátartozik a kultúrához, mint a más mûfajok. Horváth Pál rövid történeti áttekintést is fûzött a képekhez, melyben a terület történetérõl, valamint a háborúról beszélt. Irak évszázadokon keresztül Mezopotámia néven volt ismert. A hajdani Babilónia és Asszíria földjérõl az Ezeregyéjszaka meséi szólnak, ahol a két nagy folyó, a Tigris és az Eufrátesz köze adott otthont a Föld elsõ civilizációjának. A hat nyári hónapban a hõmérséklet eléri az 52-55 Celsius-fokot. A fejlett csatornázott öntözéses kultúra következtében, felvirágzott a mezõgazdaság, megalakultak a városállamok, és a termékeny föld jó alapul szolgált az Ószövetség földi paradicsoma, az Édenkert hagyományának is. E terület egy része nagyjából a mai Irak állam. Mezopotámia jó ideig nélkülözte a pontosan körülhatárolható természetes határt: észak-nyugaton a síkságok benyúltak Szíriába, míg északon Törökország hegyei elérik a 4168 m magasságot. A határ délnyugaton az Arab-sivatagig húzódott, keleten pedig a régió beleékelõdött a hatalmas Perzsiába (Irán). Az emberi civilizáció bölcsõjében, éppen a bibliai paradicsom elsõ lakóinak, Ádámnak és Évának a legenda szerinti lakhelyénél, 1980 szeptemberében, újra háború kezdõdött. Az okok között megtalálhatók az idõszámításunk elõtti és utáni fegyveres összecsapások okai. A korábbi háborúknál is a hatalmi érdekek, a gazdasági megfontolások, majd az olaj játszották a fõ szerepet. Az iraki-iráni háborúnak, az elsõ öböl háborúnak, is az olaj volt a meghatározó tényezõje. A különbözõ békéltetési kísérletek eleinte kudarcba fulladtak. A közvetíteni próbálkozók, akik akár az Iszlám konferencia, akár az ENSZ zászlaja alatt léptek fel, mind áthatolhatatlan fallal találták szembe

A

magukat. A másik fontos kérdés, a Shatt al-Arab hajózási út feletti ellenõrzés volt. A Tigris és az Eufrátesz egyesülése, a Shatt al-Arab folyó, a Perzsa-öböltõl Bászráig mintegy 120190 km hosszan, tartályhajókkal is hajózható volt az iraki-iráni háború elõtt. Az iraki-iráni háború kitörésekor, Szaddám Husszein maga irányította a hadmûveleteket, holott ilyen képzettsége nem volt. Hamarosan kiderült, hogy az iráni légierõ gyorsan reagál a támadásra és az iraki légvédelem alkalmatlan a feladatára. A nyolc évig tartó háború, arányaiban is szörnyûséges volt, mert nemcsak hadseregeket mozgósított és küldött harcba egymás ellen, hanem egész népeket. Az áldozatok száma is nagyobb volt, mint az elmúlt negyven év összes arab-izraeli háborújáé. Az Irakot hatalmában tartó un. tikriti klánnal kapcsolatban késõbb olyan kérdések is felmerültek, amelyek ismét megkísértették Szaddámot, alighogy a háború véget ért. Szaddám Husszein az iraki hadsereget a világ egyik legerõsebb haderejévé fejlesztette fel, és nem törte meg az Iránnal folytatott háború sem. Sõt azt gondolta, hogy jelentõs katonai tapasztalatokra tett szert, ami lehetõvé teszi számára, hogy a Kuvaittal kapcsolatos területi követelésekrõl az aktív cselekvésre térjen át, de ez már egy másik történet. Az ENSZ katonai megfigyelõinek magyar kontingense, 1988. augusztus 16-án reggel érkezett Bagdadba és honvédtisztjeink augusztus 20-án, Greenwich-i idõ szerint 03.00-kor, elfoglalták felállítási helyüket, az ellenõrzési pontokon, az iraki-iráni tûzszüneti vonal közelében. A kontingensek váltása 12 havonta történt, egészen 1991 január közepéig, amikor az utolsó csoport az iraki-kuvaiti háború miatt feladatát felfüggesztette. A kiállítás megnyitása után két könyvbemutatóra került sor. Elõször Szilágyiné dr. Szemkeõ Judit mutatta be Bánkuti Zsuzsanna - Both Mária - Csorba F. László - Horányi Gábor: Amegõrzött idõ, Természet - Tudomány - Történet III. címû, a Nemzeti Tankönyvkiadónál könyvet, majd dr. Kubassek János múzeumigazgató mutatta be Dr. Margittai Gábor irodalomtörténész kötetét: Utazás a végeken. Trianoni menyecske. Mi a madzsar? A könyv a Scolar Kiadónál jelent meg.

Jelentkezési felhívás A MARIANUM Általános Iskola felvételt hirdet a 2013/2014 - es tanévben induló elsõ évfolyamára. Az egyik osztály általános tanterv szerint angol nyelvet, a másik osztály német nemzetiségi tanterv szerint , emelt óraszámban német nyelvet tanul. Jelentkezés idõpontja: 2013. február 18 - 19-én, 14:00 - 17:00 az iskolában. Kérjük, a felvételi beszélgetésen a gyermekkel együtt mindkét szülõ jelenjen meg. Az óvodai szakvéleményt és a születési anyakönyvi kivonatot is hozzák magukkal! SZALMA ISTVÁN IGAZGATÓ, WWW.MARIANUM.HU

6


ÉRDI LAP

Ha tragédia történik, ki lesz a felelõs?

Elkészült a szennyvíztisztító

Lezárták a Bíbic utcai gyalogos vasúti aluljárót

tárnoki, érdi, diósdi összegyûjtött kommunális szennyvíz nyomóvezetékeken keresztül az érdi szennyvíztisztító telepre érkezik. Az eddigi tisztító kapacitása a csatornahálózat kiépítésével kevésnek, mûködése pedig elavultnak számít, ezért a csatornarendszer kiépítése mellett a szennyvíz fogadására és feldolgozására szolgáló korszerû, európai színvonalon mûködõ rendszer bõvítése is indokolt. 2013. január 23-án a három érintett település polgármesterei, önkormányzati képviselõi, bizottsági tagjai bejáráson vettek részt a készülõ szennyvíztisztító telepen. Az esemény célja volt, hogy az érintett településvezetõk elsõ kézbõl informálódjanak a csatornázási projekt egyik legfontosabb objektumárnak helyzetérõl, a projekt egészérõl, annak érdekében is, hogy saját és a lakosság ezután felmerülõ kérdéseire megfelelõ tájékoztatást tudjanak adni. A rendezvényen elhangzott, hogy az épülõ szennyvíztisztító kapacitása napi 15-16 ezer köbméter szennyvíz befogadására és tisztítására képes, ami bõségesen lefedi Érd, Tárnok és Diósd teljes lakosságának napi szennyvízét, a várható lakosságszámnövekedés okozta követelményeknek is meg fog felelni. A telep jelenleg 4 000 köbméter szennyvizet tisztít, de ez a szám az újonnan épülõ csatornahálózat rákötésével értelemszerûen növekedni fog. A közeljövõben az érdi csatornának egy 3,5 km-es szakasza már olyan készültségi fokon lesz,

A

és mûszakilag is kivitelezhetõ, hogy a lakók rá tudnak kötni és ezzel egyidejûleg folytatódhat a tisztítótelep tavaly õsszel indult próbaüzeme. A valódi és teljes mûködésre azonban a teljes hálózat rákötése után számíthatunk, amire várhatóan 2013 õszén kerül majd sor. Elhangzott az is, hogy a szippantott szennyvíz befogadására alkalmassá váló telep a feldolgozást követõen tiszta, környezetbarát vizet engedhet vissza a Dunába, a feldolgozás során keletkezõ biogázzal pedig saját energiaellátását is biztosítani tudja. A tisztító bejárásán a telep mûszaki vezetõje, Palkovics József bemutatta a tisztító felépítését, a mechanikai majd a biológiai tisztítás lépéseit és azt, hogy a tisztítási folyamatban részt vevõ eleven iszap fölöslegét elvéve, besûrítve a fermentorokban felszabaduló biogáz hasznosításra kerül, villamos áram és forró víz elõállítására. A települések képviselõinek megmutatták azt is, melyik csöveken érkezik az adott település szennyvize a tisztítóba és arra is fény derült, hogy a beérkezéstõl számítva 6 óra alatt tudják megtisztítani úgy a szennyvizet, hogy olyan tiszta vizet kapjanak, amit már bele lehet engedni a Dunába, visszaadva a

természetes körforgásnak. Ahogy a csatornahálózat, úgy a telep építésében, korszerûsítésében is dolgoztak helyi vállalkozások, akik megfeleltek az igen magas uniós és mûszaki követelményrendszereknek. Az új szennyvíztisztító telep legnagyobb hatása, hogy nemcsak a környék lakosainak az életét könnyíti meg, hanem a tisztítási mechanizmusnak köszönhetõen védi a környezetet, nem engedi, hogy méreg jusson a talajba, és az eljárás által tisztul a Duna vize is. Egy-két év múlva sokkal egészségesebb gyümölcsöt és zöldséget szedhetünk a kertjeinkbõl, csökkenhetnek az allergiás megbetegedések és összességében javul az emberek komfortérzete. Természetesen a három érintett település lakossága elõl sem marad "rejtve" az épülõ szennyvíztisztító telep mûködése. Nem csak a tavaszi tereprendezés okán, hanem az elsõ melegebb, tavaszi hónapban a térség lakossága részére nyílt napot tervez a projektmenedzsment, ahol a mostanihoz hasonlóan bárki megismerkedhet közelebbrõl is a tisztító felépítésével, mûködésével. A következõ nyílt nap idõpontjáról a megszokott felületeken fognak értesítést kapni az érintett települések lakosai.

rden a Bíbic utcai gyalogos vasúti aluljárót a MÁV karbantartási, felújítási munkálatok miatt áprilisig lezárta. Azt azonban elfelejtették, hogy 1-2 hetes kiesés is óriási problémát jelent a környéken lakó idõs embereknek és gyermekes szülõknek, akik iskolába, óvodába menet napi szinten használják az aluljárót. A forgalmas Bagoly utcai, szintbeli vasúti átjáró felé kell kerülnünk, ahol még egy ZEBRA sincsen, pedig át kell mennünk a túloldalra, mert járda csak ott van. Sokunknak kisiskolás gyermeke már önállóan, szülõi kíséret nélkül közlekedik. Gyermekeinknek nagynagy kerülõvel, egyedül kell átverekedniük magukat a forgalmas Bagoly utcán zebra nélkül. A kitérõt megnehezíti az utcák rendkívül rossz állapota, a sok kátyú és a sártenger. Babakocsival gyakorlatilag megközelíthetetlen a Bagoly utcai vasúti átjáró, mert a

É

babakocsi elsüllyed, kitörik a kereke. Olyan sárosak leszünk, hogy szégyellünk felszállni a buszra, és elmenni a munkahelyünkre, óvodába, iskolába. A másik veszély, hogy önállóan közlekedõ nagyobb gyermekeink valószínûleg meg fognak próbálni felmászni a töltés oldalán, és átmenni a síneken a TILOSBAN, hogy ne kelljen kerülniük. Nem is merünk belegondolni, hogy mi történhet velük… Ha tragédia történik, KI LESZ A FELELÕS? Nem tudjuk kihez fordulhatnánk segítségért és mi lenne a jó megoldás. Érden azt a választ kaptuk, hogy a MÁV hatáskörébe tartozik a munka és forduljunk hozzájuk. Kérjük, hogy aki tud segítsen! Szükség esetén aláírásgyûjtésbe kezdünk és az országos médiához fordulunk. AZ ELKESEREDETT SZÜLÕK ÉS KÖRNYÉKBELI LAKOSOK

VOTIN JÓZSEF: Múló napok hordaléka – 13. Írni annyit tesz, mint válogatni és elhallgatni. A naplóban, ahogy a versben is, megengedheti magának az ember, hogy hosszú csendet tartson, hogy félbehagyjon egy szót. Jean Guitton 2013. január 20., vasárnap ELKALANDOZNAK A GONDOLATAIM, egy-egy rádió- vagy tévériportot hallgatva. Mint ma déltájban is. A tárnoki faluszépítõk elnökasszonyával beszélgettek, a tárnoki szlovákokról. Hogy mikor és honnan kerültek oda. Nincs is abban semmi rossz, ha egy nemzetiség önérzetes. Vagy legalább öntudatos. Emlékeznek még arra, hogy a tárnoki grófi birtokra „tót cselédeket telepítettek” a Felvidékrõl, mert szorgalmas és engedelmes emberek voltak, az elõttük ott lakott makacskodó szerbekkel ellentétben. Voltak azonban vitatható mondatok is a beszélgetésben. Ilyen például: az elmúlt századokban az „erõszakos magyarosítás miatt magyaroknak vallották magukat a tárnokiak, pedig szlovákok voltak”. A sztárolt cigány énekesnõ, Bangó Margit jutott eszembe, aki kijelentette, sõt, a nagy nyilvánosság elõtt kikérte magának, hogy „õ nem magyar, hanem roma”. Ma már nem gond a tárnokiaknak magyarországi szlováknak lenniük: tanulják és a gyermekeiket is taníttatják szlovákul beszélni. Igaz, ez nehézkesen megy. A gyerekek szívesebben és jobban beszélnek magyarul. De az öregek még ismerik és átörökítik a régi dalokat, felelevenítik a falusi népszokásokat. Kár, hogy a lokálpatriotizmust áthatják a közhelyek és a továbbélõ tévtanok. Mint Érden is. Elgondolkodtam viszont az erõszakos magyarosítás ügyén. Közelrõl is érint a dolog. Közvetlen, személyes példákat ismerek. Amelyeket ellenpéldáknak mondhatunk. Amikor az emberek a nevük magyarosításával is kifejezték hovatartozásukat. Édesanyám Katlanfaluban született, 1912ben. Az ottani kántortanító családjának hatodik gyermekeként. Katlanfalu az északkeleti Kárpátok gerincén még éppen innen fekvõ kis falu, ma Kotolnica (Ukrajnában). A nagyszüleimnek (is) el kellett menekülniük, amikor Magyarországnak az a része cseh meg szlovák terület lett. Évekig vetõdött a sokgyermekes család (is) ide-oda, kezdve a vasúti mellékvágányra állított szerelvényben, a Jászságban, majd különféle nyomortelepeken, ko-

lóniákban, a Mária Valéria telepen. Végül Zuglóba kerülhettek. Nem tudom pontosan, Hornyák nagyapám mikor magyarosította a nevét. Édesanyám már Haraszti néven iratkozott be az elemi iskolába. Nagyapa egyébként nyugodtan tudott beszélgetni '45-ben a Vörös Hadsereg lakásukba beszállásolt orosz tisztjeivel. Csak azt nem tudom, milyen nyelven. Szlovákul, vagy ruszinul? Hisz magyar ember volt, valamikori szlovák õsökkel, a valamikori Magyarország ruszinok lakta vidékén születve és élve. Ameddig lehetett. Magyarként. Feleségem családja évszázadok óta Érden él. Apai ágon rácok. Nagybátyja nevét olvashatom Ófaluban, a templomkertben a II. világháború áldozatai között: Paulovits Ferenc. Senki nem tudja, hol alussza örök álmát õ, apósom öccse, a Fránci. Azt viszont tudom, hogy feleségem 1952-ben még nem Pataki néven kezdte az általános iskolát. Abban az idõben az osztálykönyvben minden gyerek neve mellett volt egy jel: „m” (munkás), „p” (paraszt), és így tovább: értelmiségi, egyéb és „x”-es, vagyis osztályellenség. A tanárok és szakfelügyelõk számára, miheztartás végett, származás szerint megbélyegezve már a kicsi emberkéket. (Engem még 1976-ban sem vettek föl a mûegyetem szerkezetépítõ mérnöki levelezõ tagozatára, mert apám orvos volt és az évfolyamra nem jelentkezett elég m-p származású. Hiába volt jó a felvételi eredményem, „az évfolyam megfelelõ arányú hallgatói összetétele” érdekében felvett csak 2 értelmiségi származású helyet miniszteriális elvtársak gyermekeivel, fiával, lányával töltötték be. A lány apját hivatalból ismertem is. És közben fennhangon énekeltük minden állami ünnepségen, hogy „egyik ember annyi, mint a másik, … egyet ért, mert egyenlõ az ember…” Csak csöndben teszem hozzá, hogy akkoriban ugyanúgy nem volt dokumentum értékû írásos utasítás, mint manapság sincs a sukoróféle ügyekben.) Azon is elgondolkodhat bárki, hogy 1954-ben, a legvadabb Rákosi diktatúra idején ki kényszerített egy megbélyegzett, ma a pc (political correct) aktivisták úgy mondanák: listázott gyermekû iparos családot, hogy a család nevét magyarosítsa. (Fizetni is kellett érte: 50 forintot.) Az ostrom után Pest belvárosában laktunk, egy 7 emeletes házban. Két testvér is lakott ott, a harmadikon a Kunze, a hatodikon a Kõhegyi család. Kunze nagymama egyetlen szót sem tudott

magyarul, németül szidott, ha a folyosón rohangáltunk. A negyedik emeleten lakott a Löffler Évi, aki anyja hálóingébe öltözött, ha esküvõset játszottunk. Tizenöt év múlva véletlenül összefutottam vele valahol a Dunaparton, az Erzsébet-híd roncsként is gyönyörû pesti pilonjánál. Lángvörös haja mit sem változott, csak a családneve: Losonci lett. Tovább is van, mondjam még? Egyet azért mondok még. A házbizalmi, a mindenes Breznik bácsi volt. Húsz év múlva az ugyancsak villanyszerelõ fia, Nyírfás Pisti segített az elsõ magam építette garzonlakásom befejezésénél. Apja neve: Petrovics, anyja neve: Hrúz Mária… kényszerbõl lett Petõfi Sándor magyar? 2013. január 21., hétfõ MEGVÁLTOZOTT az Ófaluba közlekedõ autóbuszjárat menetrendje. Egy ideje nem járok arra, és meglepett, hogy a megszokott idõben nem érkezett a busz. Bosszankodtam. Azután, kicsit késõbb, jött. Megtudtam, a járat indulását a pályaudvarról a vasúti menetrendhez igazították. Sok évi ígérgetés után, végre. Milyen kár, hogy már kiöregedtem az ingázásból. Eszembe jutott, hányszor futottunk loholva a vonatról leszállva, hogy elérjük – és láttuk az elõzõ percben elindult autóbusz szép piros hátsó lámpáit. Lihegve, bosszankodva. Igaz, volt olyan gépkocsivezetõ, aki a munkarendet/menetrendet megszegve, késve indult a pályaudvarról, megvárva a vonatról érkezõ utasokat. Jó néhány évig így mûködött az „érdiek megvalósult évtizedes álma, az intermodális közlekedési csomópont”. Lehet, hogy végül minden rendben lesz, a városban és az országban is. Kár, hogy azt én már nem érem meg. 2013. január 22., kedd HARMINC ÉVVEL EZELÕTT úgy vállaltam állást Érden, hogy miután beléptem a munkahelyre (sportpálya gondnoknak), akkor derült ki, hogy az újsághirdetésben az állás betöltéséhez járó szolgálati lakást csak késõbb tudják átadni. Évekig nyûglõdtünk, de azt a lakást sosem kaptam meg, mert az akkori tanácselnök a focicsapat középhátvédje feleségének adta. Megtehette, korlátlan, törvényen kívüli hatalommal rendelkezett. Minden érintett tudta, hogy az akkortájt megszûnt

járás pártbizottságából került ide. De ez egy másik történet. Végül, huszonöt évvel ezelõtt azzal a feltétellel kaptam állást osztott munkaidõben, könyvtáros/népmûvelõként, hogy a meglévõ könyvtáros képesítésem mellett a munkakör ellátásához szükséges felsõfokú végzettséget is szerezzek. Így végeztem el a könyvtár-pedagógia szakot. Hospitáltam és órát is tartottam a VII-es iskolában. Jó volt. Hetente három délután a Parkvárosi Közösségi Házban voltam könyvtáros. A gyerekek rajokban jöttek napközi után a könyvtárba. Leckét írni, beszélgetni. Volt olyan nyár, amikor 17 féle klub, foglalkozás, szakkör mûködött ott, egymás mellett, békében. Az emlékmûvön, az udvar közepén az örök barátság szimbolikus fáklyája emlékeztetett az akkor (még) aktuális „népeink örök barátságára”. Tizenkét évvel késõbb csak az évszámot kellett levenni az amorf kõtömbrõl – és már ismét naprakész lett az emlékmû. 2013. január 25., péntek A MAGYAR KULTÚRA NAPJA volt kedden. A Himnusz születésnapja. Álltam egyszer Szatmárcsekén, a roggyant parasztház kinézetû „Kölcsey kúria” tiszta szobájában az asztal mellett, amelyen egykor a Himnusz született. Furcsa érzés volt. Idõtlen. Néhány percig megrohantak az emlékek, emlékeztem. Különös, mélyen bensõséges a kapcsolatom a Himnusszal. Húsz évvel azelõtt énekeltem egyszer a világtörténelmet csináló egyik névtelenként is. Október 23-án késõ délután a Rádió kapuja elõtti tömegbe beóvatoskodott egy teherautó. A Múzeumkert felõl jött. Már négy-öt méternyire volt tõlünk. A platóján, padokon ülve, szorosan egymás mellett, fegyveres katonák. Vezényszóra fölpattantak. A tömeg a Himnuszt kezdte énekelni. Vezényszó nélkül. A teherautó megállt. Mintha megdermedt volna. Vagy tisztelegne. Azután lassan kihátrált, arra, amerrõl jött. A tömeg tapsolt. Akkor még nem lõttek a tömegbe. Õk nem.


7

ÉRDI LAP

Tárlatvezetés „A Kárpát-medence tudományos feltárói” címû kiállításon – 4.

A Balaton kutatói: id. Lóczy Lajos (18491920) és Cholnoky Jenõ (1870-1950) A 19. századi geográfusok sorát a Balaton kutatást széleskörûen megszervezõ, abból oroszlánrészt vállaló Lóczy Lajos geológussal és tanítványával, a sokoldalú Cholnoky Jenõvel indítjuk. óczy Lajos a Magyar Földrajzi Társaság Hunfalvy János utáni második elnökeként indította meg a Balaton-kutatást, amelybe kutatók tucatjait vonta be. Szervezõ munkájának köszönhetõ, hogy a Balaton és környéke minden tudomány szempontjából vizsgálva a Föld egyik legrészletesebben feltárt területévé vált. Az itt látható kötethez hasonlóakból 32 darabos sorozat állt össze a kutatók szorgos munkájának eredményeként. Kiállítási részünk relikviái között csodálhatjuk meg azt a különleges, összecsukható bõr csónakot, amellyel a kutatók a Balatont járták. Az ötletes vízi jármûvet az alatta látható dobozba csomagolva, harmonikaszerûen összecsukva szállították egyik helyrõl a másikra. A kutatók a csónakot Semsey Andor nagy mecénásnak köszönhették, aki azt Angliából hozatta be számukra. A fényképek tanúsága szerint kis faházban a téli Balaton befagyott jegén is dolgoztak. Eötvös Loránd fizikus is Tihannyal szemben próbálta ki gravitációs mûszerét. Láthatunk kiállítva tíz millió éves Pannon tengeri kagylómaradványokat, amelyeket a népi képzelet a Balaton királya fiának szerelmét nem viszonzó és ezért a tóba veszejtett pásztorlány kecskéi körmeinek tart. A pásztorlányból lett e monda szerint a tihanyi visszhang, de a beépítés miatt ma már ez a jelenség nem tapasztalható úgy, mint régebben. A Magyar Földrajzi Társaság alapításának 50. évfordulóján 1922-ben már Lóczy halála után - alapította máig legrangosabb kitüntetését, a tárlóban látható Lóczy Lajos emlékérmet. A falon a Magyar birodalmat ábrázoló, 1922-ben kiadott, Lóczy Lajos szerkesztette, szép színezésû geológiai térkép függ, amelyet Teleki Pál miniszterelnök utasítására készítettek el. A Balaton kutatásában Cholnoky Jenõ is részt vett. Veszprémiként már gyermekkorában felébredt érdeklõdése a tó iránt. A fényképeken láthatjuk a híres ménkûfogós házat a veszprémi Kossuth utcán, ahol az elsõ villámhárító volt a városban. Jenõnek két híressé vált tehetséges testvére volt, Viktor, és László, akik jeles írók, újságírók lettek. Sorsuk azonban nem ívelt olyan magasra, mint Jenõé, mivel mindketten korán, betegség, lelki problémák miatt távoztak az élõk sorából. A kiállított képen Jenõt László és a fiatalon mérgezésben elhunyt Endre öccse társaságában láthatjuk. Jenõ szép kort élt meg, 80 évesen hunyt el - igaz elsõ felesége halála, majd a második világháborúban átélt sorscsapások nagyon megviselték alapvetõen életvidám mentalitását. Cholnoky Jenõt Lóczy bevonta a

L

Lóczy Lajos csónakja

A Cholnoky szoba Balaton kutatásába és több kisebb tanulmány Cholnoky tollából született meg, mint pl. a tó hidrografiáját, limnológiáját és színtüneményeit, bemutató írások. Mint a Balaton szerelmese minden szabadidejét a tónál, Balatonfüreden, Révfülöpön töltötte és mint az ecsetet is jól forgató autodidakta festõ megörökítette a csodálatos balatoni tájat. Rajzaival, festményeivel könyveit is szívesen illusztrálta. A mûemlékvédelem egyik apostolának is tekinthetjük mivel szót emelt a Balaton-felvidék elhanyagoltan pusztuló Árpád-kori templomromjaiért, amelyek a román építészeti stílus ritka szép emlékei és a török hódoltság elõtti sûrû faluhálózat megmaradt mementói. A Cholnoky család önzetlen adományaként birtokunkba került mintegy száz vízfestménye közül a háromhajós ecséri templomromot a mainál még épebb állapotában mutató bájos kis festménye függ a falon. (Tornya 1936-ban omlott le.) Cholnoky portréja itt látható dombormûvének, Domonkos Béla érdi szobrászmûvész alkotásának másolatát a balatonfüredi pantheonban is elhelyeztük. 1920 körül készült szecessziós stílusú könyvszekrényének, íróasztalának és foteljának szoba enteriõrje növeli kiállításunk értékét és látványos-

ságát. A szekrény tetején a példaképének tekintett német természettudós és utazó, Alexander Humboldt szobra áll. A szekrény egyik ajtajának üvegje mögött fiatalkori kínai utazásáról hozott sárkányos szövet függöny van. Nálunk látható hordozható festõállványa, festõ felszerelése és összecsukható széke is. Az asztalon lévõ tárgyai közül különösen szép és érdekes a griffmadaras tintatartója. (Az ókori mitológiában feltûnõ griff egy oroszlántestû, sas fejû és szárnyú lény volt és a magyar mondavilágban is szerepel. Kézai krónikája lakhelyét a szkíták földjére teszi. László Gyula kettõs honfoglalás elmélete szerint a griffesindás motívumokat alkalmazó késõ avarok is magyarok voltak.) Különbözõ naplói, írásai, grafikái híven mutatják Cholnoky precíz egyéniségét. Különösen szerette használni a különbözõ domborzati formákat érzékeltetõ tömbszelvényeket. Az asztalon láthatjuk az általa 1934-ben szerkesztett híres Földrajzi és statisztikai atlaszt. (Cholnoky Jenõ földrajz professzor tanítványai, Teleki Pál és Prinz Gyula hazai földdel kapcsolatos tudományos eredményeivel a következõ alkalommal foglalkozunk.) KOVÁCS SÁNDOR

Rajzpályázat

A

Szepes Gyula Mûvelõdési Központ rajzpályázatot hirdet az 1848-49-es szabadságharc évfordulójának tiszteletére 6-18 éves diákoknak, három korcsoportban. A pályamûvek bemutathatják a szabadságharc eseményeit, történelmi alakjait és azt, hogy mit jelent ma számunkra a szabadság. Az alkotások szabadon választott technikával készülhetnek, melyet A/4-es vagy A/3-as méretben paszpartuval ellátva kérünk leadni Lukács Orsolyának a mûvelõdési központban. Az alkotások hátoldalán tüntessék fel a pályázó nevét, életkorát, lakcímét, a kép címét és technikáját. Ha iskolán keresztül pályáznak az iskola nevét, az osztályt és a felkészítõ tanár nevét. A beadott munkákat szakmai zsûri értékeli, díjazza és az általuk javasolt alkotásokból a mûvelõdési központ kamaratermében rendezünk kiállítást. A kiállítás anyagával a mûvelõdési központ rendelkezik. Beküldési határidõ: 2013. március 11. A kiállítás megnyitója és a pályázat eredményhirdetése: 2013. március 14. csütörtök 15 óra a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban (Érd, Alsó utca 9.) Bõvebb információ az [email protected] email címen vagy a 23/365-490/102-es melléken kérhetõ.

Pilinkélõ örömök ilinkél a hó, amint állok Bíró András költõ, író háza elõtt. Nézem a csengõt, s látom Méhes György írót Vajdahunyadon abban az ötödik osztályban, melybe jártam. Mi, a tanulók az osztályfõnökünkkel hallgatjuk, és érzem, valami kellemes bizsergés fut a szívemen át. Csanádi János tanárom a Zerindi Olosz Lajos Irodalmi Kör elnöke sok írót, költõt meghívott. Bajor Andor, Kányádi Sándor, Sütõ András, Beke György, Cseke Péter, Tóth Mária és sorolhatnám még, de arra jól emlékszem, mindig minden alkalomkor nagy izgalommal hallgattam a költõket, írókat, aztán pedig tele álmokkal, tervekkel távoztam a találkozókról. Közben biztosan megnyomtam a csengõt, mert az utcaajtó kitárult. Anika, a kutyus elkísér a bejáratnál álló, mosolygós arcú ház asszonyáig, aki mellett ott áll Bíró András író. Kávézni készülnek éppen, örömmel ültetnek le, és máris egy olyan történetbe kerülünk, ahol Móricz Zsigmond éppen könyököl egy korláton, három merész kisdiák elé áll és beszélgetnek vele, az író nagy örömmel fogadja a kis érdeklõdõket. Az iskola Önképzõ Köre meghívta Veres Péter írót, majd Erdei Ferencet, és mindketten eleget tettek a kérésnek. Az író hangjából érzõdik az öröm, ahogyan emlékszik a történtekre. Erdély, Esztelnek, Böjte Csaba atya nagyszerû munkásságát említi és Basa Katalin unoka mûvészi érzékét, az érdi embereket és felesége kertjét, mely most a hó leple alatt pihen. Szárnyalok én is Bíró András író gondolatait, történeteit hallgatva. Nagyszerû elõadó, hallgatóságát magával ragadó. Megköszönöm, hogy fogadtak, és mint eddig mindig mikor költõkkel, írókkal találkozom, most is teli tervekkel, álmokkal távozom, bizakodón tekintve a jövõbe. Az érdi utcán ballagok, a hópelyhek egyre jobban szállingóznak, és ekkor jut eszembe, hogy 2013.január 22-én van a Magyar Kultúra Napja. Felmosolygok az égre, arcomat, szempilláimat pillanatok alatt hó borítja, de én csak azt érzem, hogy pilinkélõ örömök vesznek körbe. Másnap a Csuka Zoltán Városi Könyvtárban ülõk 17 órakor, a Tömörkény István: Fakadó szerelmek címû könyv bemutatóján, melynek anyagát Urbán László irodalomtörténész gyûjtötte, szerkesztette. Sípos Lajos egyetemi tanár beszélgetett Urbán Lászlóval és Szondi Györggyel, a Napkút Kiadó igazgatójával, aki megjelentette a könyvet a Szegedi Városi Önkormányzat támogatásával. 1866-ban Steingassner néven született Cegléden és 1895-tõl Tömörkény Istvánként vonul a magyar irodalmi életbe a könyv írója – tudjuk meg Urbán Lászlótól. Az irodalomtörténésztõl azt is megtudjuk, hogy a könyvben lévõ írásokat honnan is gyûjtötte össze. Pesti Napló, Esztergomi Közlöny, Nagyvárad, Budapesti Napló, Felsõmagyarország, Függetlenség, Tolnai Világlapja, Egyetértés, Az Érdekes Újság, Elõre és a Dongó címû lapokból. Nagyszerû olvasmány, igazi csemege ez a könyv – közölte a jelenlévõkkel Szondi György. Bencsik Ildikó könyvtáros Tömörkény István: Fakadó szerelmek címû mûvét olvasta fel a jelenlévõknek, hogy kis ízelítõt kapjanak a csemegébõl. Urbán László irodalomtörténész Tömörkény István munkásságát Kosztolányi Dezsõ írásából idézve méltatta: „Elmélkedéseiben és kacskaringós bölcselkedéseiben örök idõkre lekottázta a magyar vér ütemét, a keleti parasztész utánozhatatlan belsõ ritmusát”. Újabb kinccsel, értékkel gyarapodott könyvtáram. Pilinkélõ kisörömök kerülnek életünk útjába, melyek megbecsülendõk, mondaná a zerindi ezermester Kátai Lajos és Fazekas József a Zerindi Képtár létrehozója. Szabó Margit hangját hallom amint kiáltja a Fekete Körös partja mellõl: „Ebben a napban is volt öröm, mert az élet, ha akarjuk, mindig mindennap egy picit szép is tud lenni.” FEKETEGYARMATI SÁNDOR

P

8


Az ausztráliai magyar lünk Cipruson Larnaca városában a Limassolba induló járatos buszban. Larnaca-Limassol hetven kilométer, s mi az utazási iroda ajánlata helyett – zsebünkben egy útikönyvvel – a tömegközlekedést választottuk. Persze a döntést elõsegítette a két ajánlat közötti árkülönbség is. A pesti iroda húsz ciprusi fontot kért a kirándulásért fejenként, a helyi buszos pedig kettõt. Ültünk a buszban, az indulásig még volt jó negyedóránk. Kicsi volt a busz, tizennyolc-húsz személyes. Cipruson többségében ilyenek járnak, de a török tengerparton is. Szép õszi nap volt, október vége, de itt szinte nyár. A busz szépen „telegetett”, s a mögöttünk levõ ülésre egy csinos vékony, – talán közelebb a hetvenhez mint a hatvanhoz – hölgy foglalt helyet. De lehet, hogy hetvennél is idõsebb volt, ezt a hölgyeknél már ilyentájt sem lehet nagyon megállapítani. A férje jó húsban levõ, korban hozzáillõ, megállt a busz mellett az ajtóban, mellette egy hatalmas bõrönddel. Angolul beszélgettek egymással, sajnos sokat nem értettem belõle. Noémi és Melinda, a két lányunk idõnként jókat mosolyogtak a beszélgetés hallatán. Aztán jött a sofõr, intett és szólt, hogy fel kell szállni a buszra, mert indulunk. Emberem, a jó húsban levõ belekapaszkodott a bõröndjébe, s megpróbálta feltenni az autóbusz lépcsõjére. Láttam, hogy ez nem egyszerû dolog, s odaszóltam neki magyarul. – Várj öreg, majd segítek – s már léptem is a bõrönd felé. – Köszönöm szépen, – mondta kristálytiszta magyarsággal, s én „majdnem dobtam egy hátast” meglepetésemben a magyar szó hallatán. Felsegítettem a bõröndöt, s õ leült a mögöttem levõ ülésre a felesége mellé. Szegény asszony nekipréselõdött az autóbusz falának, férjének így is kevés volt a hely. – Honnan jönnek? – tettem fel a nem épületes kérdést. – Budapestrõl, – jött a válasz – Itt élnek Cipruson? – Nem, nem. Nagyon messze élünk még innen is, pedig ez már közelebb van a lakóhelyünkhöz, mintha Budapestrõl indultunk volna. Kérdõen néztem rá. – Perthbe megyünk, Ausztráliába, – folytatta. – Ott élek 1956 óta, ott ismertem meg a feleségemet is. Pesten voltunk néhány hétig rokonoknál, barátoknál, s visszaútban megálltunk pár napra Cipruson. Nem vagyunk már fiatalok, ki tudja, hogy haza tudok-e menni még ebben az életben. – Most is haza megy Perthbe. – Persze, persze, de ez nem ugyanaz a haza. Pertben élek már ötven éve, de igazából haza csak Pestre megyek. Így van ezzel szinte mindenki, aki kint él. Vagy bevallja, vagy nem, de a lelke mélyén mindenki csak Magyarországon van otthon. Ott a haza. Nem egyszerû ez, de ne is beszéljünk róla – mondta elgondolkozva. – Igen, a bácsikám is 56-os volt, de õk már hazatelepültek. Negyvenkét évet éltek Kanadában. A bácsikám mesélte, hogy 82-ben, amikor elõször hazajött, már tudta, hogy haza fog települni. „Ferihegyen kiszálltam a gépbõl, a géphez támasztott lépcsõ tetején beleszippantottam a levegõbe, s abban a percben eldõlt minden”, mondta egyszer nekem. – Õk is Ausztrália felé kacsingattak, – folytattam – de az ausztriai gyûjtõtáborban véletlenül eléjük került egy világtérkép kiterítve, s látták, hogy Ausztrália nagyon messze van. Pedig az ismerõs érdiek közül nagyon sokan oda mentek. Igazából Európában akartak maradni. – Látja, már akkor arra gondoltak, hogy hogyan fognak egyszer majd hazajutni. Már akkor fontos volt nekik a haza, pedig az emberek az elsõ idõk-

Ü

ben még nem nagyon gondolnak erre – mondta. – Fõleg úgy nem, hogy nagyon sokáig nem is gondolhattak rá, hisz amnesztiát is csak 1962-ben kaptak. – Így van, s akkor sem nagyon mertünk hazajönni, mert az AVH-s idõkben nem nagyon lehetett hinni az ígéreteknek. Mi az AVH-ás idõkben mentünk ki, elõlük menekültünk, a nyomor elõl, a kilátástalanság elõl menekültünk. – 1962-ben már nem volt AVH, igaz, lett helyette titkos rendõrség. – Nem mertünk hazajönni, nem lehetett azoknak hinni. Mindenféle hírek jöttek, biztosabb és biztonságosabb volt maradni és várni. Nekem nem volt semmi vaj a fülem mögött, én a jobb élet reményében mentem ki, mégis csak 70-ben jöttem haza elõször. De azóta rendszeresen hazajárok, hazajárunk a feleségemmel. Õ is szereti Magyarországot. Az autóbusz közben szépen haladt a tengerparti úton. Mellettünk a hatalmas, végeláthatatlan víz, s ez csak a Földközi tenger. Igazából annak is a közepe, hisz Ciprus, a „szerelem szigete” majd középen nõtt ki a tengerbõl Törökország és Egyiptom között. Bámultam a busz mellett elfutó pálmafákat. Mindketten csendben maradtunk, de a gondolataim nem hagytak békén. Ausztrália átszállásokkal, de anélkül is bõ egy napnyi repülõútra van. Ez az ember napokon belül visszarepül Perthbe, és ötven évnyi távollét után is Magyarországon érzi igazán otthon magát. Persze, hogy Magyarországon, hisz a fontos, meghatározó éveit itt élte: itt ebben a Kárpátok ölelte kis országban látta meg a napvilágot, itt töltötte gyerekéveit, itt tanulta meg a betûvetést, itt kötötte az elsõ barátságokat, és talán itt érte az elsõ szerelem is. A hangjára rezdültem. – Mit is mondott? Érdre valók? – Igen, oda. Nem mondja, hogy még egy Érd nevû településre is emlékszik az Óhazából? – Már hogyne emlékeznék? A világ legjobb ízû õszibarackját Érden ettem. Amíg otthon voltunk, kijártunk Érdre barackért. Termelik ott még azt a finom barackot? – Termelik, persze, de már nem olyan nagy mennyiségben, mint az ötvenes-hatvanas években. Szeme a távolba révedt, láttam hogy gondolataiba merül. Csendben maradtam, hagytam, hogy az emlékeiben kotorásszon. Két-három perc múlva szólalt meg. – De még mindig ugyanolyan finom, ugye? Válasz helyett bólintottam, s láttam az arcán, a szemeiben, hogy a mi érdi barackunkkal van elfoglalva. Aztán újra megszólalt: – És az a bûzölgõ disznóhizlalda meg van-e még ott Nagytéténynél? Tudja hányszor elvonatoztam én mellette? Tudtam, hogy utána jön Érd. – Nem, már nincs meg. Kilencvenkettõben elbontották, most raktárak, vagy ahogy ma nevezik logisztikai központ van a helyén. – Mindig jött a bûz… – Elmerengve, elgondolkozva lassan folytatta. – Nagy kár, hogy nincs, még egyszer szívesen beleszippantottam volna a hizlalda melletti levegõbe. Lassan Limassolba értünk. A busz megállt, a sofõr jelezte, hogy végállomás. Emberem feleségével taxit keresett, mi pedig útikönyvünkkel a kezünkben elindultunk várost nézni. A limassoli út s az ausztráliai magyar az elmúlt hét-nyolc évben többször eszembe jutott. Vajon él-e még? Vajon járt-e azóta itthon? Vagy talán hazatelepült? Ízlelte-e azóta Érden a „világ legjobb ízû” õszibarackját? Vajon megadatott-e neki, hogy elvonatozzon még egyszer a ma már nem létezõ, egykor bûzölgõ disznóhizlalda mellett? PATÓ LAJOS

ÉRDI LAP Don-kanyar 5. – Valahol Oroszországban A 2. magyar hadsereg feladata a német "B" hadseregcsoport Sztálingrád irányába kibontakozó nyári offenzívájának támogatása volt. A hadsereg személyi állományának behívása során igyekeztek az ország lakosságát egyenletesen terhelni. Nagy számban kerültek a hadseregbe a tartalékos állományból, s a harcoló alakulatok mellé került mintegy 25 ezer fõ munkaszolgálatos is. A hadsereg felszerelése nem volt rosszabb, mint a finn, román vagy az olasz csapatoké, de nem tette alkalmassá annak a feladatnak az ellátására, amit végül célul tûztek ki elé. prilisban megkezdõdött a csapatok frontra szállítása, amelyek harcolva szeptemberre elérték a Don folyó nagy kanyarulatát. A németek nyári hadmûveletei kezdetben sikeresek voltak, õszre azonban lelassult a támadás, sõt november 19-én a szovjet hadsereg ellentámadást indított. Sztálingrádnál bekerítették a 6. német hadsereget, s már csak idõ kérdése volt, hogy mikor éri támadás a Sztálingrádtól északra harcoló 8. olasz és a 2. magyar- és 2. német hadsereget. A Don-kanyarban védelemre berendezkedõ magyar hadsereg az év végére elvesztette személyi állományának mintegy 30 %-át, aminek pótlására újabb csapatok kerültek a frontra. Az elesettek között volt Horthy István kormányzó helyettes, repülõ fõhadnagy is. A mintegy 200 kilométeres frontszakaszon a 2. magyar hadsereg mélységi védelmet kiépíteni nem tudott, gyenge volt a páncélelhárítás és a légvédelem, a 30-40 fokos hideg és a hó pedig megnehezítette az utánpótlás eljuttatását az elsõ vonalakba. Jány Gusztáv vezérezredes, hadseregparancsnok jelezte a hiányosságokat a német hadvezetésnek, egyben kérte hadseregének korszerûbb fegyverekkel való ellátását, érdemi változás azonban akkor sem történt, amikor kétségbeesetten azzal fenyegetõzött, hogy hazaviszi hadseregét. 1943 elsõ napjaiban a szovjet csapatmozgások egyértelmûen jelezték, hogy a magyar hadsereg védelmi sávjában az ellenség nagy támadásra készül. Január 12-én a szovjet csapatok erõs tüzérségi elõkészítést követõen, nagyszámú harckocsi támogatásával megkezdték a magyar védelmi rendszer áttörését. Erre az idõre a 8. olasz hadsereg jórészt megsemmisült, a 2. német hadsereg pedig visszavonulóban volt, ezért a magyar hadsereg mindkét szárnya fedezetlenül maradt. Az elsõ néhány nap során a magyar csapatok keményen ellenálltak, súlyos veszteségeket okozva a támadóknak. Január 17-ére azonban a szovjet csapatok több részre vágták és gyakorlatilag bekerítették a magyar hadsereget, ezért Jány vezérezredes visszavonulási parancsot adott ki. A magyarok mellett német,olasz és román katonák igyekeztek biztonságba jutni,miközben a szovjet támadásokon kívül a hideggel, az élelmiszer- és lõszerhiány-

Á

Honvéd sírok Oroszországban nyal is meg kellett küzdeniük. A problémák ellenére a bekerített III. hadtest csapatai február 1-jéig küzdöttek a nagy túlerõ ellen. Március 1-jén már egyértelmûen látszott a veszteség mértéke. A harcoló alakulatokból mintegy 42 ezer katona a harcokban meghalt vagy megfagyott, 28 ezer fogságba esett, 29 ezer megsebesült, a munkaszolgálatosok arányaiban még nagyobb veszteségeket szenvedtek. A harcok során megsemmisült a nehézfegyverzet és a felszerelés nagy része. Február 2-án véget ért a sztálingrádi csata, s bár a nyár folyamán a németek Kurszknál igyekeztek csapást mérni a Vörös Hadseregre, ez azonban kudarcot vallott. Ebben az is közrejátszott, hogy angolszász csapatok szálltak partra Olaszországban, ami azzal a veszéllyel járt a németekre nézve, hogy az olaszok kilépnek a háborúból. Ekkor már jó ideje titokban Magyarország, Románia és Finnország is kereste a háborúból való kilépés lehetõségét. Kállay minden erõvel arra törekedett, hogy Magyarországot ne szovjet, hanem angolszász csapatok szállják meg. A titkosnak szánt megbeszélésekrõl a németek is tudtak, s annak ellenére, hogy egy a Balkánfélsziget, vagy Olaszország felõl Magyarországra irányuló angolszász offenzívának nem volt realitása, elkészítették Magyarország megszállásának tervét. 1943 õszén ellentétek mutatkoztak a Szovjetunió és az angolszász nagyhatalmak között. A szovjetek a háborúban hozott áldozataikra hivatkozva meleg tengeri kijáratokat követeltek szövetségeseiktõl. Mind gyakrabban jelentek meg olyan hírek, hogy a japán diplomácia igyekszik békét közvetíteni Németország és a Szovjetunió között. A különbéke nem jött létre, az angolszászok azonban a moszkvai külügyminiszteri értekezleten és a teheráni konferencián az Atlanti Charta elvei ellenére támogatták Sztálin hódító elképzeléseit. Meleg tengeri kijáratokhoz ugyan nem jutott a Szovjetunió, de megkapta Kelet-és KözépEurópa nagy részét, beleértve ebbe a németek ellen kezdettõl fogva harcoló Lengyelországot is. 1944. januárjában 17-én UlleinReviczky Antal, stockholmi magyar követ által a magyar kormányhoz eljuttatott információk szerint Magyarország szovjet befolyási övezet lesz,

társadalmi rendszerére és annak vezetõ rétegeire megsemmisítés -,a felvidéki magyarokra jogfosztottság és kitelepítés vár. A csehszlovák kormány egy átmeneti, magyarországi "rémuralmat" arra fog fölhasználni, hogy területi aspirációit megvalósíthassa, az egész folyamat végeredményeként pedig kommunista rendszer kerül hatalomra. Az információk alapja Sztálin és Edvard Benes csehszlovák politikus titkos megállapodása lehetett, amely évtizedekre meghatározta Közép-Európa sorsát, s a Benes-dekrétumok formájában ma is kísért. Mivel az Ullein-Reviczky által jelzett események be is következtek, a logika szerint a háború további eseményei – Magyarország német megszállása, a Horthy-rendszer bukása és az ország lerombolása – nyilván része volt ennek a folyamatnak, ellenkezõ esetben ugyanis a döntési helyzetben lévõk megakadályozták volna ezeket. Ezt a logikát követve szükség lehetett még sok ezer magyar katona halálára, mintegy 135 ezer civil- köztük majdnem 3000 érdi- Szovjetunióba deportálására. Nem volt viszont szükség Magyarország háborúból való kilépésére, mivel az sem Sztálinnak, sem Benesnek nem állt érdekében. Horthy Miklós kormányzó, Kállay Miklós miniszterelnök és Magyarország több más felelõsen gondolkodó politikusa igyekezett megmenteni az országot, szándékaikat azonban Németország és a Szovjetunió nyilvánvalóan ellenségesen, az angolszász nagyhatalmak pedig jó esetben közönnyel kísérték. Joggal merülhet föl a kérdés, hogy volt-e értelme sok tízezer férfi, köztük sok érdi apa, testvér, rokon vagy csak ismerõs halálának? Ezek a férfiak nem önszántukból mentek a Donhoz, hanem mert a parancs, egy ország hadseregének parancsa a haza védelmében oda szólította õket. A hazát akkor a Donnál kellett védeni, hogy az otthon maradottakat se nemzetiszocialista, se kommunista megszállás ne fenyegesse. Az, hogy végül mindkettõ bekövetkezett, nem rajtuk múlott. A Donnál harcolók hõsök voltak, egy háborúba sodort ország katonái, akik a legmostohább körülmények között is igyekeztek helyt állni. A Donnál elesettek hõsi halottak, akikre az utókornak mindenkor méltóan emlékeznie kell. PERGER ANTAL

Az Érdi Német Nemzetiségi Önkormányzat

Meghívó - Pozivnica Az Érdi Horvát Önkormányzat tisztelettel meghívja Önt és családját, barátait a 2013. február 9-én este 19 órakor kezdõdõ

batyus sváb bált

Hagyományõrzõ Rác Bálra.

rendez 2013. február 2-án, 19 h-i kezdettel a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban. Érdeklõdni a következõ telefonszámokon lehet: 23/360-314, 30/336-4004

Helyszín: Érd, Szepes Gyula Mûvelõdési Központ. Fellépõk: Zorica Tánccsoport (Ercsi ) Komsije Népdalkör (Tököl)/ Zenét szolgáltatja: Podravka Band (Felsõszentmárton)/ Belépõ: 1.000,- Ft. A bál jellege batyus bál, a helyszínen büfé üzemel. Sorsolásra tombolatárgyakat elfogadunk. A helyfoglalás érkezési sorrendben történik. Mindenkit szeretettel várunk! Jegyek elõvételben vásárolhatóak: Antunovits Antal: 20-363-8498 • Weszelovits Istvánné: 20-371-6566 Szabó Marianna: 30-905-8434 • Piszák Lászlóné: 23-368-414


ÉRDI LAP Brüsszelben, Bécsben, Fensdorfban, Kölnben és Salzburgban jártunk

A szurkoló hangja (A szurkolót sosem szakmai szempontok, hanem az érzelmei vezérlik) januári hidegben fehérbe burkolódzott a természet, az ember fázósan húzza össze magát, a kézilabda életben azonban nincs megállás. A férfiak a spanyolországi világbajnokságon szenzációs játékkal verték a lengyeleket, s így a legjobb nyolc közé jutottak. Itt a dánok vártak ránk, nagy küzdelemben kettõvel kikaptunk, emelt fõvel búcsúzva a világbajnokságtól. S itt meg kell állnunk egy szóra: mindenki tudta, ha sportszerûtlenül elveszítjük az Algéria elleni mérkõzést, akkor a könnyebbik ágon elkerüljük a dánokat, s a lengyelek legyõzése után az orosz, vagy a szlovén válogatott következhet. Aki kicsit jártas a kézilabdában, tudja, hogy a könnyebb ágról lényegesen nagyobb esélyünk lett volna a négy közé kerülésre. Persze jól van ez így, mert nem csak a fair play szelleme, hanem a becsület is azt kívánta, hogy legyünk tisztességesek. (Az elmúlt világesemények tapasztalata alapján azért zárójelben megjegyzem, nem vagyok benne biztos, hogy ezt minden ország válogatottja így tette volna.) Végül is a világbajnokságot az otthon játszó Spanyolország nyerte, Dánia és Horvátország elõtt. A lányoknál megkezdõdött a tavaszi szezon, amelynek alapszakaszi mérkõzései valójában az igazi tavasz beköszöntére be is fejezõdnek. Aztán áprilisban jöhet a rájátszás. A szakmai stáb, a játékosok az elsõ négybe kerülést tûzték ki célul, ezen belül is a bronzérem megszerzését. Ehhez nem kell más, csak egy jól felkészített, és jól játszó csapat. Az elsõ négy tavaszi forduló lezajlott. A papírforma szerint várt három gyõzelem ugyan elmaradt, kettõt, a Debrecen és a Kiskunhalas ellenit megnyerte az ÉTV ÉRDI VSE, Dunaújvárosban pedig már egy megnyert mérkõzést mentettek a lányok a végén döntetlenre. Gyõrben érvényesült a papírforma, vereség lett a vége, mint ahogy a Magyar Kupában történt gyõri vendégjátéknak is. A kupából kiestünk, a bajnokságban az elsõ négy fordulóban szereztünk öt pontot, amivel ismét a negyedikek vagyunk a bajnoki táblázaton. Jelenleg a felsõházi rájátszási pozíciót foglaljuk el, egy ponttal ellépve a szezon elején még csak véletlenül sem konkurensnek számító jelenleg ötödik helyezett Kiskunhalas elõl. A legjobb négybe kerülés ettõl a csapattól elvárható, sõt a bronzérem is. A kézilabda világ úgy tekint az Érdre, mint a „béke szigetére”, ahol nincs „balhé”, ahol a játékosoknak csak a játékkal kell foglakozniuk, köszönhetõen a kiegyensúlyozott szakmai és anyagi háttérnek. Egy csapat életében ezek a legfontosabb dolgok, hisz ezek jelentik a jó szereplés alapjait. Az érdi kézilabda mögött harminc-negyven jelentõs szponzor áll, akiknek reklámtáblái, molinói a Batthyány Csarnokban, de a csapat honlapján is megtekinthetõk. Ezt fontosnak tartom megemlíteni, hisz ebben a mai nehéz gazdasági helyzetben mindenféle szóbeszéd jár az emberek között, amely az érdi sportéletet, ezen belül a kézilabdát sem kímélik. Persze õk nem szurkolók, õk az ellenszurkolók, akik nem gondolnak bele a sport közösségépítõ, az ifjúság nevelésében betöltött fontos szerepébe. A csapat pedig – reméljük – menetel tovább, most már Tóth Timi nélkül. Láttuk õt a Kiskunhalas elleni mérkõzésen a lelátón civilben, s azt, hogy ott van, nem nagyon tudtuk hová tenni. Tóth Timi egy makacs térdsérülés után „akasztotta szögre” végleg a kézilabda szerelését, s ezzel az elmúlt tizenöt év egyik legnagyobb nemzetközi klasszisa mondott búcsút az aktív játéknak. Százötvenöt válogatottbeli szereplés, olimpiai ötödik helyezés, világbajnoki ezüst- és Európa bajnoki bronzérem, magyar és osztrák bajnoki címek, és a bajnokok ligája gólkirálynõje eredménylista áll a neve mellett. Élsportra már nem jó a lábam, de a játszótéren a gyerekeim után még szeretnék szaladni – nyilatkozta több helyen visszavonulásával kapcsolatban. Õszintén kívánjuk, hogy legyen így Timi. Köszönjük az elmúlt tizenöt évet, különösen az utolsó kettõt itt Érden, és reméljük megtalálod a helyed a csapat mellett. PATÓ LAJOS

9

A

fiatalok Lendületben Program keretében három ország hat különbözõ szervezetét képviselõ középiskolás, és egyetemista korú fiatalok vesz részt. Az emberjogi konferencia négy egymást követõ helyszíne, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és végül Belgium az Európa Parlament. 2013. januárjában az utolsó helyszínre, Brüsszelbe készült az Ága-Boga NÉE és a Flottilla Ifjúsági csapata. Billiárdozás, csocsózás, tekézés és teázgatás után elindultunk az emberjogi konferenciáink utolsó színhelyére; Brüsszelbe az Európai Unió másodlagos székhelyének városába. Már a busz utat is nagyon élveztük, hiszen nem egyedül utaztunk, hanem a szlovák csapattal, így az utunk még izgalmasabban telt. Ezeknek a hosszú buszozásoknak köszönhetõen néhányunk már kellemesen el tud beszélgetni szlovákul, illetve a csapat másik része magyarul. Hogy ne legyen olyan fárasztó a 21 órás üldögélés odafele megálltunk Bécsben, ahol különbözõ feladatok megoldása után el tudtunk jutni egykét nevezetes helyre, mint például: Schönbrunn, Stephansdom illetve a Ringstraße. Miután kifotózgattunk magunkat, kisebb megszakításokkal

A

eljutottunk szálláshelyünkre; Fensdorfba, ahol már nagyon vártak minket és végre találkozhattunk és bulizhattunk a lengyel csapattal is. Ez a kisfalucska hosszú túrázások helyszíne lett, hiszen egy gyönyörû erdõ mellett szálltunk meg. A második napon elutaztunk Brüsszelbe, ahol egy elõadást hallgattunk magyarul, illetve angolul az ott, Magyarországot képviselõ Láng Pétertõl az Európai Parlament mûködésérõl. Ezenkívül megtudhattuk, hogy hogyan folynak a tolmácsolások, illetve még, hogy miért 33Ft az SMS küldése az uniós tagállamokon belül, hogy ki mikor csatlakozott illetve fog vagy nem fog, és, hogy miért nem fog része lenni az Európai Uniónak. Ezután körbejártuk Brüsszelt, ahol mindenki kedvére kóstolhatott csokikat, gofrikat és annyi pisilõ kisfiút láttunk, mint még soha. Mielõtt visszamentünk volna a szállásunkra, megnéztük Brüsszel egyik legnagyobb nevezetességét az Atomiumot, amelyet eredetileg az 1958-as világkiállításra készítettek, amit kívülrõl kivilágítva is láthattunk illetve belülrõl beláthattuk szinte az egész várost. A negyedik nap állomása Köln volt, amelyrõl biztosan kijelenthetem,

hogy mindenkiben mély nyomott hagyott. Dóm meglátogatása elõtt találkoztunk PSY-jal, aki mostanra az egyik legismertebb énekes illetve rapper a világon. Majd a dómot néztük meg, ami vallásosak és nem vallásosak tetszését egyaránt elnyerte, a csodálatos templom, orgonazenével. A városnézés központja egy sétálóutca volt, ahol mindenki kedvére, azaz pénzéhez mérten vásárolhatott. Az édesszájúak kedvéért bementünk a helyi csoki múzeumba is, és megnézhettük, hogy hogyan készül ott a csokoládé és láthattunk sokféle különlegességet, mint például: csokisör, -laptop, focilabda és még sorolhatnám. Utolsó napunknak a nagyrészét, akárcsak az elsõét az utazás tette ki, de azért beugrottunk a Gmundeni tavakhoz és Salzburgba, hogy láthassuk Mozart szülõ-, és lakóházát a hohensalzburg-i vár mellett. Végül Érden elérkeztünk konferenciáink legszomorúbb részéhez, a búcsúzáshoz, amit legszívesebben mindenki kihagyott volna, de azóta is szinte mindennap beszélünk a szlovák és lengyel barátainkkal, akikkel reméljük, nemsokára újratalálkozhatunk, hasonló élményekkel gazdagodva. ISÉPY RÉKA

Negyvenezer a büntetés, ha nincs a kutyában mikrochip 2013. január elsejétõl büntethetõk a kutyatulajdonosok, ha kedvencükben nincsen chip. Az azonosító behelyezéséért az állatorvosok 3500 forintot kérhetnek. A chip nélkül rendelõbe vitt kutyákat az állatorvosok nem láthatják el a chip beültetéséig, illetve az orvosoknak az önkormányzat és az Állat Egészségügyi Hatóság felé jelenteniük kell a chipezetlen kutyák tulajdonosait.

Kisebb településeken vagy a szegényebb területeken a kötelezõ féregtelenítés, a veszettség oltás is rendszerint elmarad, pedig a védelem nélküli állatokon keresztül az emberek egészsége is veszélybe kerülhet. A chipes azonosítás egy elkeveredett állat esetében életmentõ, hiszen az azonosítás révén az állat tartója könnyebben vissza tudja kapni elveszett állatát. Sok esetben nem az örökbefogadó,

hanem a származási hely van a kutyachip kódszámához az adatbázisban társítva, így az adatok pontatlanok lehetnek. A bechipezett állatokhoz kapcsolódó adatokat a www.petvetdata.hu rendszer tartja nyilván. Fontos, hogy mindig aktuális adatok szerepeljenek az állat chip-azonosító számához társítva, hiszen így lehet a rendszer jól használható és sok kellemetlenség elkerülhetõ ezáltal.

Megjelentetés száma (ahányszor a hirdetést kéri): …………….. Töltse ki a kupont nyomtatott, olvasható betûkkel, majd vágja ki a szelvényt! A kivágott hirdetési kupont és a rózsaszínû utalvány ellenõrzõ szelvényét tegye borítékba és küldje el címünkre: Érdi Lap Ügyfélszolgálat, 2030 Érd, Budai út 16-18. Lapzártánk a megjelenést megelõzõ hét péntek 16.00 óra. A hirdetés ára 20 szóig 1400 Ft + áfa, majd szavanként 100 Ft + áfa. Keret, vastagon szedés: 300 Ft + áfa. A szerkesztõség a számlát postán juttatja el Önhöz. Ehhez kérjük, adja meg a nevet, címet, amire a számlát ki tudjuk állítani:

10


ÉRDI LAP Tóth Tímea felhagy a profi kézilabdával

KELL EGY JÓ CSAPAT! Az ÉTV-ÉRDI VSE NÕI KÉZILABDA SZAKOSZTÁLYA szeretettel várja utánpótlás csapataiba a kézilabda iránt érdeklõdõ lányokat.

Tóth Tímea készült arra, hogy ez lesz az utolsó év a sportpályafutásában, és úgy tervezte, a pályán harcolva, tudása legjavát nyújtva búcsúzik az élsporttól. A világbajnoki második helyezett, Bajnokok Ligája gólkirálynõ balátlövõ azonban nehéz döntést hozott az ÉTVÉrdi VSE vezetõségével közösen: januártól befejezi aktív pályafutását. A csapattól természetesen nem búcsúzik, továbbra is a lányokkal marad, igaz, ezentúl a háttérbõl, az évek alatt megszerzett tapasztalataival igyekszik segíteni õket a céljaik elérésében. – Jó látni, hogy tudsz mosolyogni, de gondolom nem volt könnyû elfogadni, hogy a tervezettnél fél évvel hamarabb fel kell hagyj az élsporttal? – Egy sportoló belül érzi, hogy már mikor nem az igazi. Tavaly augusztusban, másfél éven belül másodszor is meg kellett mûteni a térdem, porcleválás volt benne, mára teljesen elkopott a külsõ porcom. Egyre nehezebben regenerálódtam és bár mindent megtettem a gyors gyógyulás érdekében, ez sem ment úgy, mint régebben. Decemberben aztán leültünk Edinával, hogy megbeszéljük a folytatást és abban állapodtunk meg, hogy a következõ egy hónapban megnézzük, segítségére tudok-e még lenni a csapatnak vagy sem. Pár nap után azonban be kellett látnom, már nem tudom felvenni a versenyt a fiatalokkal és úgy éreztem, hogy a térdem sem jön rendbe teljesen. A múlt héten egyeztettünk a csapat vezetõségével és közösen hoztuk meg életem egyik legnehezebb döntését. Akkor még nagyon el voltam keseredve, de másnap már bizakodva tekintettem a jövõm elé. – Említetted, hogy mindent megtettél a gyógyulás érdekében. – A mûtét után egy héttel már a gyógytornásznál voltam a Sportkórházban, volt, hogy többen is foglalkoztak velem, annyira fel akartam épülni. Az orvosok azonban éreztették, hogy a térdem már nem lesz élsportra alkalmas állapotban, de mondani persze nem merték nekem. Amikor felépültem, elkezdtem edzeni a csapattal, ott voltam a kispadon, de Edina hama-

Jelentkezés és érdeklõdés: 2000-és fiatalabbak, szivacs-kézilabda KISGERGELY CSILLA, Tel.: 06 30 554-29-56 97-98-99-as korosztály OLÁHNÉ BALOGH TÜNDE, Tel.: 06 20 527-05-11 94-95-96-os korosztály HAVRIL KÁROLY, Tel.: 06 20 343-17-78

rabb meg merte fogalmazni, mint én, hogy az egészségem lenne veszélyben, ha erõltetnénk a játékot. – 22 év élsport után nagyon nehéz lehet elfogadni, hogy itt a vége. – Már a nyáron tudtam, hogy ez lesz az utolsó szezonom, persze én úgy szerettem volna visszavonulni, hogy aktív, hasznos tagja vagyok a csapatnak. Fontos, hogy egy sportoló felkészüljön erre a helyzetre, bár százszázalékosan ez nehezen sikerülhet. Igyekszem a jövõbe tekinteni és nagyon örülök, hogy az érdi csapat vezetõsége maximálisan mögöttem áll, támogat ebben a helyzetben. Arra is figyelnek, hogy ne csak a csapatnak, hanem nekem is jó legyen. – Vannak terveid a jövõre? – Még nagyon friss a döntés, így nem tudom, hosszabb távon mihez kezdek. Az biztos, hogy a sporttól, a kézilabdától nem szeretnék elszakadni. Szeretném magam tovább képezni, hiszen ez elengedhetetlen, ha késõbb például edzõként

dolgoznék. Ami biztos, most lesz idõm frissíteni a nyelvtudásomat, több idõt töltök majd az egyetemen is, hiszen sportszervezõ szakra járok és persze több idõm lesz a magánéletre. – Visszaemlékezve a pályafutásodra, mely szép pillanatokat idéznéd fel? – Azt, hogy tíz éven át a Fradi játékosa lehettem, nagy élménynek nevezném. Ugyancsak kiemelném az elmúlt éveket, amelyeket Érden töltöttem, hiszen egy nehéz, fájdalmas idõszak után igazoltam ide, és meggyõzõdésem, hogy életem legjobb döntése volt. Sosem felejtem el, amikor elõször találkoztam a csapattal: a fiatalok csillogó tekintettel, nagy örömmel fogadtak. Bár már nem kell napi szinten edzésre járnom, ott leszek a meccseken, hiszen a lányok tudják, hogy a jövõben is mindenben számíthatnak rám. Persze ez most úgy hangzik, mintha búcsúznék, pedig a csapat vezetõségének köszönhetõen tovább dolgozhatok a klubért, így a szurkolóktól is lesz alkalmam elköszönni.

ÉVINDÍTÓ AKCIÓK 30%

40%

50%

Trendi kötõfonalak érkeztek!

Nálunk olcsóbb! Érd, Riminyáki út 79. Nyitva tartás: H-P: 9-18 óráig, SZOMBAT: 9-12 óráig Tel.: 06-30/227-4494 Tájékozódjon FACEBOOK oldalunkon: Méteráru, rövidáru, lakástextil. web: www.fuggonybolterd.hu

Dr. Szegedi László állatorvos Rendelõ: Érd, Orchidea u. 6. Telefon: 375-879 Rendelési idõ: Hétfõ, kedd, szerda, péntek: de. 8–10, du. 15–18-ig, csütörtök: de. 8–10-ig www.drszegedi_mlap.hu [email protected] A BA R`T KOZ ZUNK nyug › d

jas klub tovÆbbra› is vÆr

ja az Ør dek lı dı ket, › min den h

nap utol s

KEDD ›

J N a Szepes Gyu la MßvelıdØsi K zpont ban 15

rÆ t l. Klub ve ze › tı: PØ

ter TamÆs nØ (Emı ke).

Szennyvíz szállí tás 24 órán belül A SZIPPANT HAT Kon zor ci um tag ja Miért fizetné ki az egész fuvart, ha nem kell! Fizessen m3-enként! Az autóinkon ezt is ellenõrizni tudja, korrekt szintjelzõ berendezésen

Tevékenységeink: Szennyvízszállítás, duguláselhárítás, csatornatisztítás nagynyomású WOMA gépkocsival, szennyvízaknák nagynyomással való átmosása, tisztítása. Veszélyeshulladék szállítása: autómosók, olajos iszap, konyhai zsírfogók.

Fü löp 2004 Csa tor na tisz tí tó Kft. Te le fon: (23) 377-062, 06-30 9-540-003


11

ÉRDI LAP HIRDETÉSFELVÉTEL:

Nagy Gábor: 06-20-355-4710, e-mail: [email protected] • Tel./Fax: 06-23-364-017 Érdi Lap Ügyfélszolgálat: 2030 Érd, Budai út 16-18. (Központi Kávéház épületében) SZOLGÁLTATÁS • Cserépkályha, kandalló, kemenceépítés, átrakás. Hujber László +36 30 394-4246. • VILLANYSZERELÕ Érdrõl érdieknek. Kisebb munkákat is vállalok. Pálfi Zoltán Tel:06-30 9476 036 • Nõnapi vigasság Mezõkövesd Zsóryfürdõn március 9.-én 19 órától. Belépõ 1.500,-Ft, amely a vacsorát tartalmazza. Szoba 2 fõnek 6.990,-/éj. 06-49/413227, www.zsoryfurdo.hu [email protected] • Duguláselhárítás non-stop, garanciával, bontás nélkül, díjtalan kiszállás. Vízvezeték szerelés, gyorsszerviz. Nyugdíjas és nagycsaládos kedvezmény! Tel: 06-20-317-3363. • Kárpitos munkát vállalok, rövid határidõre. Tel.:06 30 680-6594 • Költöztetés, teherfuvarozás, garanciával! Bútorszállítás, házhoz szállítás bel- és külföldön. Mizsei István 06 30 200-1426, www.mizseifuvar.hu. • SZIPPANTÁS megrendelhetõ, akár hétvégén is elõre egyeztetve. Rugalmas, pontos munkavégzés. TO-NO Bt. 22 éve a lakosság szolgálatában. Tel.: 23/ 363-166 vagy 20/ 922-0246. • 15 éves gyakorlattal rendelkezõ mérlegképes könyvelõ vállalja cégek és egyéni vállalkozások könyvelését. Könyvvizsgálói háttér, hatóság elõtti képviselet. Hívjon bizalommal. 06-20-220-4447. • Csókás vízvezeték szerelõ. Szerelések, javítások, dugulás elhárítás falbontás nélkül R-600-as géppel. 06-30-2411-343. • Mûanyag és fa nyílászárók karbantartása, javítása, átalakítása korszerûsítése utólagos hõ-, hang és por elleni szigeteléssel. Ingyenes felméréssel. Alternatív megoldás ablakcsere helyett. Bakos István, 06-306872302. • AHA bõrfiatalító kúra AKCIÓ a Kriszta Fodrászatban! 5 alkalom 5x5 500 helyett 5x4 760 forint + 50ml ránctalanító krém AJÁNDÉKBA! Bejelentkezés: SMS: 30 /408-8407, [email protected], Érd, Bajcsy u. 150. • Bevásárlást vállalok! Lehet az élelmiszer mûszaki cikk háztartási gép. Házhoz is szállítom. Kisebb szakipari munkákat is megcsinálok. Tel.:06 30 6806594

• Duguláselhárítás, víz, gáz, központifûtés-szerelés, WC-k, mosdók, tartályok, szifonok cseréje, ázások, csõtörések megszüntetése. Megbízhatóan garanciával. Tel: 06-20-491-5089. • Mobil varroda szolgáltatásai: alakítás, javítás, zipzárcsere, függönyvarrás háztól házig. Tel.: 06 70 665-9072. • Tüzelõ hasábban elérhetõ áron, bükk és tölgy 20 cm átmérõ alatti üzemi m3 = 13 900.-Ft, erdészeti m3 = 22 700.-Ft, Mázsa= 2 450.-Ft. Érd területére a szállítás ingyenes 2 m3-tõl.Tel.: 06 30 409-4334. • Redõny, reluxa, szúnyogháló rendszerek beszerelése, javítása garanciával. Egy darabért is kimegyünk! Hétvégén is! Tel: 06-30-245-1151, 06-23375-111. • SZENNYVÍZ - CSATORNA KIÉPÍTÉS ÉS RÁKÖTÉS!!! Tervezéssel, engedélyeztetéssel, garanciával! KEDVEZMÉNYES ÁTEMELÕ RENDSZEREK. csatornabekotes.blogspot.com. 06-23-632-493, 06-30-995- 6217. A hirdetés felmutatója 5000 Ft kedvezményt kap! • Bádogos, tetõfedõ munkák kivitelezését vállaljuk: új és régi szerkezet elkészítése, javítása, ázás megszüntetése, eresz, deszka festés, tetõtér beépítés, galéria készítés, beállók, elõtetõk készítése, tetõtér szigetelés, stb. Hívjon bizalommal, gyors, pontos kivitelezéssel állunk rendelkezésére. Tel.: 06 70 236-0081. ÁLLÁS • Hölgyeim Figyelem! Befektetés nélküli azonnal kezdhetõ mellékállást ajánlok. Tel.:06 30 587-5899. INGATLANT KÍNÁL, KERES • Érd központjában eladó 2007-ben épült 22 lakásos társasházban 2. emeleti klímás, 43 m2-es lakás tetõkertre nyíló bejárattal. Nappali-konyha (beépített konyhabútorral) étkezõ egyben, hálószoba, elõszoba, fürdõszoba beosztással. Irányár: 11,3 millió. Tel.: 0670/6165-592. • Érd parkvárosban eladó 45 m2-es hõszigetelt, alápincézett ház 400 nöl telekkel (2 ház építésére is alkalmas) jó helyen. Irányár: 14M, Érdeklõdni 06 30 914-4464.

KONYHABÚTOROK KÉSZÍTÉSE Telkész Bt. Ádám Ferenc BÚTORASZTALOS

06/30-9893 523 • www.edax.hu/adambutor

• Érd déli ipari területén az M6 autópálya, valamint a 6-os és 7-es fõút közvetlen közelében 5 648 m2-es, közmûvesített, ipari tevékenység végzésre kiválóan alkalmas telephely, 750 m2-es csarnok irodaépülettel, szociális helyiséggel, hídmérleggel 95 m Ftért eladó vagy bérelhetõ. Tel.: 06-29/540-275. • Érdi ingatlanok az interneten ingyenes hirdetéssel: www.erdi-ingatlanok.hu. KIADÓ INGATLAN - kínál, keres • Érden a Sulák ároknál egy fõnek szoba,konyha, fürdõszoba kiadó. Tel.: 06 20 403-2351. • 20 m 2 különálló szoba fürdõvel együtt munkahellyel rendelkezõ jozanéletû személynek kiadó. 25 000.- Ft + 2 havi kaució + rezsi Tel.: 06 23 382367, 06 20 344-7466, 06 20 806-1738. • Különbejáratú szoba, konyha, fürdõszoba. 1-2 személy részére, külön mérõkkel, bútorozva kiadó. Tel.: 06 30 316-2491. EGYÉB • Eladó egy 1 éves 160L -es hûtõgép, egy nagy képernyõs 2 éves Hyundai televízió, valamint egy melegszendvics sütõ.Tel.: 06 20 403-2351.

Sudoku

• Fajtiszta komondor kannal fajtiszta komondor szukát fedeztetésre vállalok 1 kiskutyáért. Tel.:06 23 382-367, 06 20 344-7466. RÉGISÉG • Készpénzért vásárolok régi könyveket, antik tárgyakat, öreg rádiót, képeslapot, jelvényt, kitüntetést, porcelánt, katonai emléktárgyakat. Huszár Károly 06 20 388-8983. • Vásárolok! Régi antik: festményt, bútort, porcelánt, ezüst tárgyakat, órákat. Hívjon bizalommal! Tel.:06 30 438-1516 • Örökölt, költözne? Hagyatékot, gyûjteményt (bélyeg, pénz, képeslap, jelvény, stb.) vásárol magángyûjtõ. Hétvégén is! Pál István Tel.: 06 20 947-3928. AUTÓ • Autófelvásárlás azonnali készpénzfizetéssel! Állapottól függetlenül 0-18 éves korig hitelkiegyenlítéssel is. Kérésre házhoz megyünk. NON-STOP Tel.: 06 30 682-1390. Kedves Olvasó! Ha otthonában, munkahelyén elektronikus formában szeretné újságunkat megkapni már a nyomdai megjelenést megelõzõ nap, jelezze az [email protected], és a következõ számtól elküldjük Önnek. Megfejtésként hat betût kérünk! Azt, amelyik az ábra színezett négyzetébe kerül. Beküldendõ levelezõlapon névvel és címmel az alábbi címre: Kurusa József, 2030 Érd Emma u. 5/a fsz. 1. Elõzõ számunk megfejtése a ''BOLDIZSÁR" A három leggyorsabb beküldõnk: 1. Nagy család, Érd 2. I. K. József, Érd 3. Egedy Pál, Budapest Gratulálunk nekik!

„Sudoku” játékunk szerkesztõje

12

ÉRDI LAP


Szavazzon Szabó Ádámra, hogy egy érdi fiú megvalósíthassa az álmait! Az érdi lakosú harmonikás, SZABÓ ÁDÁM bejutott az Eurovíziós dalfesztivál magyarországi válogatójának legjobb harminc produkciója közé. Az M1-EN, FEBRUÁR 9-ÉN ESTE a második elõdöntõben áll színpadra. Ahhoz, hogy esélye legyen ar ra, õ képviselhesse hazánkat az Eurovíziós Dalfesztiválon Malmõben májusban, szavazatokra van szüksége. Sokan már személyesen is meggyõzõdhettek róla, milyen tehetséges, kedves személyiség és milyen virtuóza hangszerének. Most nemcsak tapssal, hanem egy-egy sms-sel is kifejezhetik tetszésüket.

Szükség van a nézõkre Az Eurovízió Dalfesztivált május 18-án Malmõben rendezik 39 ország részvételével. A magyar indulót az m1en és a Duna Worldon sugárzott, A Dal címû több fordulós mûsorban választják ki február 2-ától. A három elõdöntõbõl a nézõk és a szakmai zsûri szavazata alapján hárman-hárman, összesen 18-an jutnak tovább a középdöntõkbe, onnan pedig nyolc produkció a március 2-ai végsõ fináléba kerül. Szabó Ádám február 9én lép színpadra a második elõdöntõben.

A Magyar Kultúra Napja

Recommend Documents