A korlátozó intézkedések alkalmazásának lehetőségei
Pszichiátriai, szenvedélybetegek, idős demens betegek és értelmi fogyatékosok otthonaiban
Petőfi Sándor: Szabadság, szerelem Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem. Szabadságért feláldozom szerelmemet, szerelmemért feláldozom az életet.
Korlátozhatatlan emberi jogok • Élethez és emberi méltósághoz való jog, • Személyes szabadsághoz és biztonsághoz, • Ártatlanság vélelméhez, védelemhez, • Gondolat,- lelkiismeret és vallásszabadság joga, • Férfiak és nők egyenjogúsága, • Kisebbségek jogai, diszkrimináció tilalma, • Állampolgárságtól való megfosztás tilalma.
Korlátok - korlátozások • Korlátok: akadály, gátló körülmény • Intézményi feltételekből adódó korlátok (tömeges elhelyezés, autonómia hiánya, nem akadálymentes épület, az épület a településtől távol van) • Információs korlátok (tájékoztatás hiánya), szolgáltatás hiánya (étkezés, takarítás), jogérvényesülés korlátja (nem tudja a jogait az ellátott, ÉF nem működik) • Korlátozás: tudatos akadályozás • Kimenőmegvonás büntetésből, kapcsolattartások meggátlása • Az intézmények gyakran korlátoznak indokolatlanul, a szakmai megoldások helyett tiltások (Házirend)
Korlátozó intézkedések jogszabályi háttere • Magyarország Alaptörvénye, • 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, • 60/2004. (VII. 6.) ESZCSM rendelet a pszichiátriai betegek intézeti felvételének és az ellátásuk során alkalmazható korlátozó intézkedések szabályairól. • 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről. • SzMSz és Házirend (korl. eljárásrendje)
Az egészségügyi tv. a betegek jogairól -
Egészségügyi ellátáshoz való jog, Emberi méltósághoz való jog, Kapcsolattartás joga, Gyógyintézet elhagyásának joga, Tájékoztatáshoz való jog, Önrendelkezési jog, Ellátás visszautasításának joga, Egészségügyi dokumentáció megismerésének a joga, Titoktartás joga.
Biztosítani kell a betegek jogainak védelmét, jogaik gyakorlását. A személyes szabadsághoz és önrendelkezéshez való jog kizárólag az egészségi állapot által indokolt ideig, az egészségügyi törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható!
Pszichiátriai intézet (Eütv. 188., 189-195. §) • Minden olyan egészségügyi szolgáltatás vagy azt is nyújtó ellátóhely, amely pszichiátriai betegek felügyeletét, gondozását napi 24 órán át biztosítja. • Pszich-i intézetnek minősül: pszichiátriai járóbeteg és szakellátás, bentlakásos és rehabilitációs otthon, átmeneti intézmény. • Pszichiátriai beteg: BNO F, X60-84
Korlátozást alkalmazó szociális intézmények köre • Bentlakásos intézményekben az Eütv. szerinti betegek körében, veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartás tanúsítása mellett az Eütv. 192. §-át kell alkalmazni. • Korlátozás lehetséges: pszich.és szenv. beteg, idős demens beteg, ért. fogyatékos bentlakásos intézményeiben.
Az egészségügyi törvény a korlátozásról • Fizikai, kémiai, biológiai, pszichikai korlátozás, • Szükség esetén, a beteg saját vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható, • Nem lehet büntető jellegű, • Az elrendelés oka fennállásáig tarthat, • A kezelőorvos (ideiglenesen a szakápoló) rendelheti el, • Dokumentálni kell, • Végrehajtási rendelete a 60/2004-es ESZCSM rendelet, melynek hatálya a pszichiátriai betegek eü. és szoc. bentlakásos ellátására terjed ki.
A 60/2004-es rendelet szerinti korlátozás típusai – Pszichikai korlátozás – a veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető magatartás elhárítását célzó pszichés megnyugtatás. (felszólítás) – Fizikai korlátozás - szabad mozgás megtagadása, testi kényszerrel, fizikai és mechanikai eszközökkel (intézet elhagyásának megtagadása, rögzítés, lekötés). – Farmakoterápia – gyógyszer beleegyezés nélkül történő alkalmazása. – Elkülönítés – intézményen belül. – Komplex korlátozás – fizikai, kémiai korlátozások komplex alkalmazása.
Veszélyeztető magatartás • Amennyiben az ellátott pszichés állapotának zavara következtében saját vagy mások életére, egészségére, testi épségére jelentős veszélyt jelenthet, de a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt.
Közvetlen veszélyeztető magatartás • Amennyiben az ellátott pszichés állapotának akut zavara következtében saját vagy mások testi épségére, egészségére, életére közvetlen és súlyos veszélyt jelent. • Mindkettő agresszív, erőszakos, önmagára is veszélyes, esetleg szuicid állapot, mely azonnali beavatkozást igényel.
A szociális törvény a korlátozásról 1. • Pszichiátriai betegeket, szenvedélybetegeket, fogyatékosokat ellátó intézményekben, veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartás esetén lehet korlátozást alkalmazni. A demens betegek intézményében is, ha ez az intézménytípus szerepel a szolgáltatói nyilvántartásban. • Korlátozó intézkedés alkalmazására a pszichés megnyugtatás megkísérlését követően kerülhet sor. • Nem lehet büntető jellegű. • Kizárólag a veszély elhárításáig tarthat. • Intézmény orvosa (vagy műszakonként kijelölt ápoló) rendelheti el, ebben az esetben az orvost haladéktalanul értesítenie kell. • A korlátozó intézkedést, eljárást az orvosnak kell jóváhagynia. • Azonnal dokumentálni kell. • A dokumentáció az egészségügyi dokumentáció része.
A szociális törvény a korlátozásról 2. • Az orvos haladéktalanul tájékoztatja az intézményvezetőt a korlátozásról. • Az intézmény vezetőjének feladata a feltételek megteremtése, az ellátottak védelmének biztosítása. • Az intézményvezető 48 órán belül értesíti az ellátottjogi képviselőt, értesíti a törvényes képviselőt. • Törvényes képviselőt 48-72 órán belül értesíti, 3 napon belül az adatlapot át kell adni. • Az intézkedés ellen jogorvoslati lehetőség a fenntartónál. • A korlátozó intézkedések eljárásrendjét a Házirendben szabályozni kell. • Az intézményi jogviszony létesítése előtt a korlátozás szabályáról és eljárásrendjéről, a korlátozás SZMSZ-ben foglalt szabályairól tájékoztatni kell az ellátottat és törvényes képviselőjét.
Eljárásrend • Az eljárásrendet a házirendben kell kidolgozni, mely minden ellátott és dolgozó rendelkezésére kell, hogy álljon, jól látható módon az intézményben ki kell függeszteni. Az előgondozás során tájékoztatni kell az ellátást igénybevevőt a korlátozás szabályairól. • Az eljárásrend tartalmazza: – Az intézmény munkarendjét figyelembe véve a korlátozó intézkedések szabályait, – A korlátozó intézkedések maximális időtartamát, – A korlátozó intézkedések mellé rendelt megfigyelési szabályok, – A korlátozás feloldásának szabályai, – Panaszjog gyakorlásának részletes szabályai.
A korlátozás főbb alapelvei • Az emberi méltóság nem korlátozható, • A testi épséghez és az egészséghez fűződő jogok tiszteletben tartása, • A jogok csak annyiban korlátozhatóak, amennyiben azok gyakorlása veszélyezteti a korlátozás célját, • Nem alkalmazható büntetésként, • Nem történhet kínzás, kegyetlenség, megalázás, tilos a bántalmazás, a hálós ágy, ketrec alkalmazása. • 2005. jan. 1-ig a hálós ágyat, zárt szerkezetű, rácsos eszközöket meg kellett szüntetni. • A korlátozás a veszély elhárításához szükséges legrövidebb ideig alkalmazható, • Az adott veszélyhelyzethez viszonyítva a legkisebb mértékű, a legkevesebb hátrányt jelentő korlátozást alkalmazzuk, • A korlátozás alatt értesíthet más személyt, ebben a korlátozás elrendelője segíti.
Az orvos feladata • Az intézmény orvosa rendeli el a korlátozást. • Orvos hiányában a műszakonként kijelölt ápolónak az orvost haladéktalanul értesítenie kell, az ő jóváhagyása szükséges. • Az orvos haladéktalanul értesíti az intézmény vezetőjét. • Az orvos, az intézmény eljárásrendje szerint határozza meg a korlátozás ideje alatt az ellenőrzés módját, gyakoriságát, gondoskodik a folyamatos, fokozott ellenőrzésről. (4 óra, terhes személyek esetében 2 óra elteltével, 72 órát nem haladhatja meg elkülönítés, rögzítés, lekötözés, testi kényszer esetén, 168 óra részleg vagy intézmény elhagyása) • Ellenőrzéssel kapcsolatos döntését az ápolási dokumentációban rögzíti.
Az intézményvezető feladata • • • •
Az intézkedéshez szükséges feltételek biztosítása, Szükség esetén az ellátottak védelme, Az ellátottjogi képviselő tájékoztatása (48 órán belül), A törvényes képviselő tájékoztatása (48 – 72 órán belül), 3 napon belül át kell adni az adatlapot. • Tájékoztatási kötelezettség (ellátás igénybevételét megelőzően, írásos formában) – – – –
SZMSZ korl. int. szabályai, Ellátotti jogok korl. int. esetén, Ellátottjogi képviselő és érdekképviseleti fórum elérhetősége, Panaszjog gyakorlásának szabályai.
• Cselekvőképtelen ellátott esetében, az intézményi felvételkor tájékoztatja az igénybevevőt és törvényes képviselőjét az ellátottjogi képviselő megkeresésének szükségességéről, • Az ellátott, illetve törvényes képviselője az intézkedés ellen panasszal élhet a fenntartónál. A fenntartó szakértőként pszichiáter közreműködését kérheti.
A dokumentáció • A korlátozó intézkedések dokumentációja kötelező, • Adatlap – 1/2000-es rendelet 6. sz. melléklete, adatlap és betétlap, • A korlátozás dokumentumai az ápolási dokumentáció része, • A korlátozás ideje alatti ellenőrzéseket szintén dokumentálni kell.
Tájékoztatás • Korlátozó személy az intézkedés előtt köteles a pszichés megnyugtatást megkísérelni, • A korlátozó intézkedést tevő köteles az ellátottat a korlátozás formájáról, az eljárásról, intézkedés feloldásáról tájékoztatni. • Jogorvoslati lehetőségekről tájékoztatást kell nyújtani. • Az ellátottjogi képviselőt 48 órán belül, • Az ellátott törvényes képviselőjét 3 napon belül kell értesíteni. • A korlátozás feloldásáról való tájékoztatással egyidőben az adatlap másolatát át kell adni, meg kell küldeni az ellátottnak, illetve törvényes képviselőjének.
Szabad mozgáshoz való jog • Az intézmény a szabad mozgáshoz való jogot köteles biztosítani, • Eltávozást a beteg állapotától függően kell engedélyezni, • Az eltávozás engedélyezése vagy megtagadása nem alkalmazható fegyelmezési vagy jutalmazási eszközként, • Az eltávozás rendjét a házirendben kell szabályozni, ez a szabályozás azonban nem lehet ellentétes az alkotmányos jogokkal.
József Attila: Levegőt (részlet) Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadakelmék vagyunk! Szívünk, míg vágyat érlel, nem kartoték – adat. Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet, Jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!
Csernus Erzsébet középső csoportos óvodás, 1982. Ide se szabad menni, oda se szabad menni, sehova se szabad menni. Be vagyunk zárva, úgy látszik, rosszak voltunk!
