A korhatár-jelölések és a kiskorúakra ártalmas tartalmak szabályozásának lakossági megítélése
Budapest, 2012. szeptember
Tartalomjegyzék Bevezetés ......................................................................................................................... 3 A kutatás háttere, célja ............................................................................................... 3 A kutatás módszere, mintája ...................................................................................... 3 Vezetői összefoglaló ........................................................................................................ 8 A kiskorúak védelméről ................................................................................................ 12 Fontos társadalmi kérdések .................................................................................... 12 A média kiskorúakra gyakorolt hatásának megítélése .......................................... 13 A kiskorúakra ártalmas televíziós tartalmak szabályozása ....................................... 17 A televízió hatása és a felelősség ............................................................................ 17 Korhatár-kategóriák és a szabályozás .................................................................... 18 Szülői szabályozás .................................................................................................... 28 A kiskorúakra ártalmas internetes tartalmak szabályozása ...................................... 32 Az internet hatása a kiskorúakra ............................................................................. 32 Szülői szabályozás .................................................................................................... 32 Tudatos médiafogyasztás, tájékoztatás, médiaismeret ............................................. 34 Médiafogyasztás ........................................................................................................... 37 Felnőtt lakosság televíziózási szokásai ................................................................... 37 A felnőtt lakosság internetezési szokásai ............................................................... 39 A felnőtt lakosság médiafogyasztási szokásai ........................................................ 40 A gyerekek televíziózási szokásai ............................................................................ 43 A gyerekek internetezési szokásai ........................................................................... 44 A gyerekek egyéb médiafogyasztása ....................................................................... 45 Melléklet ........................................................................................................................ 46 A minta....................................................................................................................... 46 A súly .......................................................................................................................... 48 Kereszttáblák ............................................................................................................ 50 Gyermekekre vonatkozó kereszttáblák ............................................................... 50 Lakosságra vonatkozó kereszttáblák .................................................................. 54
2
Bevezetés A kutatás háttere, célja A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából a Tárki Zrt. 2012 júniusában kutatást folytatott a korhatár-jelölések és a kiskorúakra ártalmas tartalmak szabályozása lakossági megítélésének feltérképezése céljából. A kutatás főbb témakörei a következők voltak: •
médiafogyasztási szokások (televízió nézés, internetezés mind a felnőtt népesség, mind gyermekeik körében),
•
médiaszabályozási kérdések ismerete, megítélése,
•
vélekedések a média kiskorúakra gyakorolt hatásáról,
•
tudatos médiafogyasztással, tájékoztatással, médiaismerettel kapcsolatos vélemények feltérképezése.
A tanulmány összegző részében bemutatjuk a 2006-ban a GfK Hungária által az ORTT részére hasonló témában végzett reprezentatív lakossági felmérés jelenlegi kutatással összehasonlítható adatait is.
A kutatás módszere, mintája A TÁRKI Zrt. havi rendszerességű „Omnibusz” kutatásai 1000 fős, a felnőtt (a 18 éves és idősebb, állandó lakcímmel rendelkező, nem intézményes háztartásban élő) magyarországi lakosságot reprezentáló, valószínűségi mintán, személyes kérdezéssel készülnek. Alkalmazott mintavételi eljárásunk valószínűségi minta, tehát minden felnőtt magyar lakosnak azonos az esélye a mintába való bekerülésre. Így a minta segítségével begyűjtött adatokból levont következtetések – a statisztikai mintahiba mértékén belül – általánosíthatóak a teljes populációra. A minta elkészítéséhez többlépcsős, arányosan rétegzett, valószínűségi mintavételi eljárást alkalmaztunk. A rétegzés első lépcsőjében minden megyéből kiválasztottuk azokat a településeket, amelyek a mintába kerültek. Ennek során 3
általános szabályként azt az elvet alkalmaztuk, hogy Budapest és a megyeszékhelyek szerepeljenek a mintában. Ezt követően meghatároztuk, hogy az egyes megyékből és ezen belül az egyes településtípusokból (megyeszékhely, város, község) hány személynek kellett szerepelnie a mintában. A konkrét elemszámok kialakításakor azt az elvet követtük, hogy minden megye minden településtípusából akkora arányban kerültek a mintába kérdezettek, amekkora az alapsokaság (felnőtt lakossági minta esetén a 18 éven felüli lakosok) aránya a teljes népességen belül, megyére és megyén belüli településtípus lakosságarányra lebontva. A júniusi Omnibusz adatfelvétele 80 településen és Budapesten (annak minden kerületében) zajlott, ahol összesen 222 kiindulási pont volt. A rétegenként lekérdezendő személyek számának meghatározását követően a minta konkrét kialakításához véletlen sétás módszert alkalmaztunk. A módszer lényege, hogy a kérdező nem neveket, címeket kap, csupán egy kiindulópontot, egy bejárandó útvonalat, és az útvonalon a mintába bekerülő lakások kiválasztásának algoritmusát határozzuk meg számára a mintába bekerült településen. Az így kiválasztott lakásokban Leslie Kish kulcs alkalmazásával választották ki a kérdezőbiztosok a háztartásból a mintába bekerülő személyt. A mintába került személyeket kérdezőbiztosaink személyesen keresték meg. A mintába bekerült címeket legalább kétszer fel kell keresniük, az első megkeresésnek hétköznap 16 óra után kellett történnie. A júniusi Omnibusz adatfelvételében összesen 99 kérdezőbiztos dolgozott. Annak érdekében, hogy a mintába került nem, korcsoport, iskolai végzettség és településtípus szerint kialakított csoportok aránya megegyezzen a felnőtt magyar népesség ugyanilyen szempont szerint kialakított csoportjainak arányával, a mintát súlyoztuk, így a súlyozott minta nem, életkor, településtípus és iskolai végzettség szerinti megoszlása jól illeszkedik a felnőtt népesség megfelelő adataihoz. A súlyozatlan és súlyozott minta összehasonlítását az ismert demográfiai eloszlásokkal a Melléklet tartalmazza. A következő táblázat amellett, hogy bemutatja a minta társadalmi-demográfiai megoszlását, tartalmazza a lakosság médiafogyasztási szokásaira vonatkozó háttérváltozókat is. Itt csupán számszerűen közöljük ezeket – a tanulmány 4
médiafogyasztásról szóló fejezetében (7. fejezet) részletesen bemutatjuk a változók számításának módszerét. A válaszadók társadalmi demográfiai és médiafogyasztás szerinti összetétele (N=1009)
Budapest
N
%
180
18
Megyeszékhely
161
16
Város
333
33
Község
335
33
Férfi
470
47
Nő
539
53
18-39
400
40
40-59
343
34
60-
266
26
Alapfokú
579
57
Középfokú
294
29
Felsőfokú
137
14
Nincs
908
90
Van
101
10
Nincs
818
81
Van
191
19
Nincs
773
77
Van
236
23
Nincs
748
74
Van
261
26
Alkalmi
372
37
Közepes
535
53
Intenzív
102
10
Az internetezés
Nem internetezik
475
47
intenzitása
Alkalmi
357
35
Lakóhely településtípusa
Neme
Korcsoport
Iskolai végzettsége
0–5 éves gyereke van-e
0-11 éves gyereke van-e
0-15 éves gyereke van-e
0-18 éves gyereke van-e
A tévénézés intenzitása
5
Médiafogyasztás intenzitása
Közepes
150
15
Intenzív
28
3
Alkalmi
303
30
Közepes
579
57
Intenzív
127
13
1009
100
Összesen
A kutatás során felkeresett 1009 megkérdezett 26%-ának van olyan 18 év alatti gyermeke, akivel egy háztartásban él. Legtöbbjüknek (54%) egy kiskorú gyermeke van, 30%-nak kettő, 11%-nak három, 4%-nak négy, öt illetve hat 18 év alatti gyermeke pedig összesen 1%-nak. A háztartásokban összesen 439 kiskorú gyermek él – demográfiai (és a felnőtt lakossághoz hasonlóan a médiafogyasztási szokásaik szerinti) megoszlásukat az alábbi táblázat tartalmazza: A válaszadók 18 évesnél fiatalabb gyermekeinek társadalmi demográfiai és médiafogyasztás szerinti összetétele (N=439)
Neme
Korcsoport
Jár-e iskolába
A tévénézés intenzitása
N
%
Fiú
222
51
Lány
217
49
0-5 éves
130
30
6-11 éves
140
32
12-15 éves
99
23
16-18 éves
69
16
Igen
275
63
Nem
164
37
Nem néz tévét
46
10
Alkalmi
180
41
Közepes
180
41
Intenzív
19
4
Válaszhiány
14
3
6
Nem internetezik
141
32
Alkalmi
186
42
Közepes
52
12
Intenzív
14
3
Válaszhiány
46
11
Médiafogyasztás
Nem tévézik,
36
8
intenzitása
nem internetezik Alkalmi
146
33
Közepes
183
42
Intenzív
25
6
Válaszhiány
49
11
439
100
Az internetezés intenzitása
Összesen
A tanulmányban a megoszlásokat az összes megkérdezett arányában adjuk meg, tehát mindenhol feltüntetjük a „nem tudom”-mal felelők, illetve az egyéb okból keletkező válaszhiányok gyakoriságát is. Egyes kérdéseket azonban a megkérdezettek csak bizonyos körében kellett feltenni. Ezt a körülményt az adott esetekben jelezzük. Ilyenkor a százalékok a megkérdezettek szóban forgó körére vonatkoznak. A százalékos értékek kerekítettek, ezért összegük a megoszlások tekintetében +- 1%-kal eltérhet a 100%-tól. Amennyiben a válaszok százalékos említési gyakoriságáról beszélünk, a kérdezettek több választ is adhattak, ezért ezek összege meghaladhatja a 100%-ot.
7
Vezetői összefoglaló •
A gyermekek és az ifjúság védelmét biztosító szabályozások közül az alkoholtartalmú italok és a dohánytermékek kiskorúak részére történő árusításának tilalma kapta a legmagasabb osztályzatokat a fontossági skálán. A korábbi kutatásban is szereplő szabályozások fontossági sorrendje megegyezik a jelenlegi felmérés során kapottal.
•
Az egyes médiumok kiskorúakra gyakorolt hatása megítélésének vizsgálata során a válaszadók úgy értékelték, hogy az internet és a televízió a leginkább veszélyes médium abban a tekintetben, hogy ezekkel kapcsolatban van kitéve a kiskorú gyermek leginkább a nem megfelelő vagy ártalmas tartalmakkal való találkozásnak. A gyermekes szülők leginkább a médiumokban megjelenő erőszak miatt, legkevésbé a kirekesztő tartalmak miatt aggódnak. 2006-ban a válaszadók szintén a televíziót tartották a legnagyobb veszélyforrásnak, a szülők legnagyobb része a médiatartalmak közül pedig (a mostani kutatáshoz hasonlóan) az erőszakot nevezte meg legveszélyesebbnek.
•
A felnőtt lakosságnak csupán az egytizede gondolja úgy, hogy a televíziónak inkább pozitív hatása van a gyermekekre és az ifjúságra. A legtöbben (60%) úgy vélekednek, hogy egyformán van pozitív és negatív hatása is, míg majdnem minden harmadik megkérdezett szerint inkább negatív hatása van. Valamelyes elmozdulás figyelhető meg e kérdés kapcsán a korábbi kutatáshoz képest: 2006ban magasabb volt azok aránya, akik szerint negatív hatása van a televíziónak (42%) és kevesebben, akik szerint pozitív a hatása (4%).
•
Azzal kapcsolatban, hogy kit terhel a felelősség azért, hogy a gyermekek ne nézzék a számukra nem megfelelő programokat a televízióban, a lakosság elsősorban a szülőket teszi felelőssé, a televíziós társaságok, műsorkészítők és az állami szabályozó szervek felelőssége másodlagos. A korábbi kutatásban a kérdésfeltevés máshogy történt, az eredmények csupán tendenciájukban összevethetők. Akkor a többség úgy voksolt, hogy a szülőknek és a műsorkészítőknek együttes felelőssége van, ám azok közül, akik valamelyik fél 8
kizárólagos felelősségére helyezték a hangsúlyt, háromszor annyian voltak, akik a szülőket nevezték meg. •
A legtöbb felnőtt (76%) úgy gondolja, hogy a kiskorú nézőnek szüksége van segítségre vagy útmutatásra ahhoz, hogy értelmezni tudja a televízióban látottakat. A mért adat azonos a 2006-os kutatás vonatkozó eredményével.
•
A Médiatörvény értelmében a műsorok korhatár-besorolást kapnak. A három felső korhatár ismertsége igen magas a társadalomban, csupán a viszonylag újabb, 6 éves korhatár spontán ismertsége alacsony (31%). A felső korhatárok ismertsége a korábbi kutatásban is magas volt, elmozdulás a 18 éves korhatár esetében figyelhető meg – ismertsége majd’ 10%-ot nőtt az elmúlt hat évben.
•
A válaszadók majdnem fele szerint a tévétársaságok általában megfelelően alkalmazzák a korhatár-jelöléseket műsoraiknál. Az úgynevezett felülklasszifikációval a megkérdezettek egyharmada még egyáltalán nem találkozott, többségük pedig nem tartja azt problémának, amikor egy műsorszámon magasabb korhatárt jelölnek meg, mint ami a tartalma alapján egyébként indokolt lenne.
•
Azt, hogy egy konkrét műsor korhatár-kategória besorolását a műsort közzétevő televíziós társaság határozza meg, a válaszadók 26%-a tudta. Az arány majdnem 10 százalékkal magasabb, mint a 2006-os felméréskor, akkor ugyanis csak 17% tudta helyesen megválaszolni a kérdést. A többség az NMHH-nak tulajdonítja a feladatot vagy nem tudta a választ. Arról, hogy a Magyarországra sugárzó, de külföldön bejegyzett médiaszolgáltatókra nem a magyar médiaszabályozás rendelkezései érvényesek, mindössze a kérdezettek 6%-a hallott.
•
A viszonylag újdonságnak számító „gyermekbarát” műsorok jelölését a válaszadók 87%-a nem ismerte, ám 63%-nyian hasznosnak értékelték a kezdeményezést.
•
A gyermekműsorok legfontosabb funkciója a válaszadók kétharmada szerint a tanítás és fejlesztés mellett a gyerekek szórakoztatása. A műsorok ellenpólusát a valóságshow-k képviselik: kérdésünkre, hogy milyen műsorokat tartanak a felnőttek leginkább károsnak a gyerekekre, ezt a műsortípust nevezték meg első helyen a legtöbben. A válaszadók legnagyobb mértékben a durva, trágár 9
nyelvhasználatot vélik problémásnak a valóságshow-kban, de nagyon sokan említették a meztelenséget, szexuális tartalmakat, az erőszakos viselkedést és az alkoholfogyasztást is. •
A felnőtt lakosság fele szerint a kiskorúak védelme érdekében életbe léptetett szabályozások megfelelőek. Túl megengedőnek valamivel több, mint a válaszadók harmada gondolja (36%) és csupán 4%-nyian nyilatkoztak úgy, hogy a szabályozás túl szigorú. A 2006-os kutatásban hasonló eredmények születtek: a szabályozást akkor is a szülők fele találta megfelelőnek, de valamivel többen voltak azok, akik túl megengedőnek találták (40%).
•
Annak a törvényi szabályozásnak a bevezetését, melynek értelmében a 18 éven felülieknek szóló, televízión keresztül lekérhető tartalmak hozzáférését a kiskorúak számára hatékony műszaki megoldással korlátozni kell, a megkérdezettek háromnegyede hasznosnak gondolja.
•
A felnőtt lakosság kétharmada szerint az internetnek a kiskorúakra gyakorolt hatása egyaránt pozitív és negatív. A megkérdezettek négyötöde szerint a kiskorúaknak szükségük van az internetezéssel kapcsolatban segítségre abban, hogy ki tudják védeni a számukra ártalmas tartalmakkal való találkozást. Annál is inkább, mivel a kiskorú gyermekek 70%-a internetezik felnőtt jelenléte nélkül (főképpen a 6 éven felüliek, napi 1-2 órán keresztül).
•
A válaszadók négyötöde hasznosnak tartja, hogy a 18 éven felülieknek szóló, interneten keresztül lekérhető tartalmak hozzáférését a kiskorúak számára a médiaszolgáltatók hatékony műszaki megoldással korlátozzák. A felnőtt lakosság egyharmada már hallott is olyan internetes szűrőprogramról, amely megvédi a kiskorúakat a nem kívánatos tartalmaktól, ám nagyon kevesen használnak ilyet. Az NMHH által üzemeltetett Internet Hotline szolgáltatásról is csupán a lakosság 3%-a hallott.
•
A tudatos médiafogyasztással kapcsolatos lehetőségek közül a válaszadók legfontosabbnak a kiskorban történő tévé- és internethasználat szülői korlátozását tartották, melyet nem sokkal lemaradva követ a televíziós és internetes tartalmak tudatosan megválasztott fogyasztása. A szülői felelősséget erősíti, hogy ugyancsak fontosnak tartják a válaszadók, hogy a gyermekekkel
10
elbeszélgessenek a látott médiatartalmakról. További fontos szempontnak bizonyult, hogy a szülők is kapjanak több segítséget és tájékoztatást a kiskorú gyermekek védelme érdekében. Az ezzel kapcsolatos lehetőségek közül a legmagasabb értéket a gyermekeknek ajánlott filmek külön feltüntetésének igénye kapta, illetve az, hogy az információk és jelölések a korhatár-besorolások mellett arról is tájékoztassanak, hogy milyen típusú káros tartalom található egy adott műsorban. Több információt igényelnének arról is, hogy a szülők maguk hogyan ismerhetik fel a káros tartalmakat, valamint a korhatár-besorolás jelentőségéről, illetve alkalmazásáról is szélesebb körű tájékoztatásra lenne szükség. •
Szinte minden háztartásban található televízió készülék, és a felnőtt lakosság nézi is a tévét. A tévénézés intenzitása valamelyest változott az elmúlt hat évben: az intenzív tévénézők aránya a 2006-os felméréshez képest nem változott (10-10%), viszont nőtt az alkalmi televíziónézők aránya 15 százalékkal, ugyanakkor csökkent a közepes kategóriába tartozó tévénézők aránya. A csatornák között még mindig (a korábbi kutatáshoz hasonlóan) az RTL Klub, a TV2 és az m1 a legnépszerűbb.
•
A felnőtt lakosság több mint fele szokott internetezni. Legtöbben alkalmi internetezők, ők napi két óránál kevesebbet interneteznek. Az internetezők leggyakrabban információt keresnek a weben, második leggyakoribb tevékenység a böngészés-olvasgatás, harmadik pedig az e-mailezés.
•
A szülők elmondása szerint a gyerekek egytizede nem néz tévét sem hétközben, sem hétvégén. A hétközbeni napi tévézés átlaga a gyerekek körében 2 óra, a hétvégi 3 óra. A teljes csatornakínálatból a Minimaxot és az RTL Klubot nézik legszívesebben. Az összes gyerek kétharmada internetezik hétközben vagy hétvégén: a hétköznapi internetezéssel töltött idő napi átlaga 1,3 óra, a hétvégi 1,9 óra.
11
A kiskorúak védelméről Fontos társadalmi kérdések A lakosság körében kérdezésünk idején a társadalmat érintő kérdések közül a legnagyobb jelentőségűnek a munkanélküliség bizonyult. Ahogyan az ábra is jól szemlélteti, toronymagasan vezet, első említésként a válaszadók 63%-a emelte ki. Összességében a második legfontosabb kérdés az egészségügyi ellátás fejlesztése (22%) volt, ettől nem sokkal maradt el a bűnözés visszaszorítása (21%). A gyermekek és az ifjúság védelmét összesen a megkérdezettek 13%-a említette. Ezzel a felsorolt nyolc kérdés közül a hatodik helyen szerepelt. A 2006-os felméréskor szintén a munkanélküliség csökkentését nevezték meg a legtöbben, viszont akkor csak 23 százalékponttal vezette a listát, míg a gyerekek és az ifjúság védelme akkor a második legnagyobb jelentőségű társadalmi kérdés volt (21%). Az összes említést figyelembe véve a munkanélküliség csökkentésének kérdése leginkább a fiatal korosztályt foglalkoztatja (83%), valamint az alapfokú végzettséggel rendelkezőket (78%). A kiskorúak védelme a társadalmi szegmensek megoszlásában inkább a nők (15%), a 18-39 éves korosztály (17%) és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára (18%) bír nagyobb jelentőséggel. (Melléklet: 6. táblázat)
12
1. ábra
A társadalmat érintő, legnagyobb jelentőséggel bíró kérdések (százalékos emítési gyakoriság, N=1009) Munkanélküliség csökkentése
63
13
Nyugdíjak biztosítása
9
14
Egészségügyi ellátás fejlesztése
8
22
Bűnözés visszaszorítása
6
Korrupció visszaszorítása
4 13
Gyermekek és ifjúság védelme
4 9
Oktatás fejlesztése
3 5
Környezetünk védelme
2 3
TÁRKI Zrt.
21
0
Legnagyobb jelentőségű Második nagy jelentőségű
20
40
60
80
A gyermekek és az ifjúság védelmét a különböző ártalmakkal szemben különféle szabályozások biztosítják. Ezeknek a szabályozásoknak a fontosságáról kérdeztük a lakosságot – felsoroltuk nekik a főbb korlátozásokat, és arra kértük, osztályozzák azokat egy ötfokú skála segítségével. Az „osztályzatokból” képzett legmagasabb átlagértéket az alkoholtartalmú italok kiskorúak részére történő árusításának tilalma érte el (4,82), majd a dohánytermékek árusításának tilalma következett (4,79). Harmadikként szerepel a szexuális áruk kiskorúak részére történő eladásának és kölcsönzésének tilalma (4,75). A kiskorúakra ártalmas televíziós tartalmakra vonatkozó korlátozások fontossága 4,49-es átlagponttal szerepel a listában. A kiskorú gyermekekkel rendelkező válaszadók véleménye nem mutat eltérést ebben a kérdésben (Melléklet: 7-8. táblázat).
A média kiskorúakra gyakorolt hatásának megítélése Az egyes médiumok kiskorúakra gyakorolt hatása megítélésének vizsgálata során elsőként arra kértük a válaszadókat, hogy ismét egy ötfokú skála segítségével 13
értékeljék a tényezőket aszerint, mennyire érzik úgy, hogy a kérdéses médiummal kapcsolatban a kiskorú gyermekek ki vannak téve a nem megfelelő vagy ártalmas tartalmakkal való találkozásnak. Értékelésük szerint az internet és a televízió a leginkább veszélyes médium, hasonlóan magas átlagértékeket számítottunk ezekkel kapcsolatban (4,47, illetve 4,40). Az internettel összefüggésben ötös osztályzatot 63%-nyian, a televízióval kapcsolatban 56%-nyian adtak, vagyis a válaszadók több mint fele úgy véli, hogy a televízióval, illetve az internettel kapcsolatban a gyerekek teljes mértékben ki vannak téve annak, hogy ártalmas tartalmakkal találkozzanak. Szintén magas, négyes fölötti átlagértéket mértünk a videó- és komputerjáték (4,21) esetében, míg a videó- és DVD-knél, illetve a mozinál már kevésbé érzik a veszélyt a kérdezettek (3,83-as, illetve 3,35-ös átlagérték), legkevésbé pedig a zenei CD-ket, kazettákat (3,00) és a rádiót (2,74) vélik ártalmasnak a felnőttek. A kiskorú gyerekekkel rendelkező válaszadók hasonlóan vélekednek ebben a kérdésben is. (Melléklet: 9. táblázat)
14
2. ábra
Az alábbi médiumokkal kapcsolatban mennyire érzi úgy, hogy a kiskorú gyermekek ki vannak téve annak, hogy számukra nem megfelelő vagy ártalmas tartalmakkal találkozhatnak (átlagértékek 1-5-ig, N=1009) 4,47
Internet
4,40
Televízió
4,21
Videojáték, komputerjáték 3,83
Video, DVD 3,35
Mozi 3,00
Zenei CD, kazetta 2,74
Rádió
TÁRKI Zrt.
1,00
2,00
3,00
4,00
5,00
15
A gyermekes szülők (N=261) körében afelől is érdeklődtünk, milyen tartalmak azok, amelyek a médián keresztül ártalmas hatást gyakorolhatnak a gyermekekre. Aggodalmukat a felsorolt tartalmakkal kapcsolatban ismét egy ötfokú skála segítségével fejezhették ki. Az alábbi ábrán látható, hogy szinte minden kérdéses elem miatt igen nagymértékben aggódnak; leginkább a médiumokban megjelenő erőszak miatt (4,67-es átlagérték), legkevésbé a kirekesztő tartalmak miatt (4,22es átlagérték). 3. ábra
A következőkben felsoroltak jelenléte a médiában mennyire tölti el aggodalommal, a gyermekével kapcsolatban? (átlagértékek 1-5-ig a gyermekkel rendelkezők körében , N=261) 4,67 Erőszak 4,58 Droghasználat. 4,52 Durva, trágár nyelvhasználat 4,51 Félelemkeltő elemek 4,49 Szexualitás 4,22 Kirekesztő tartalmak
TÁRKI Zrt.
1
2
3
4
5
16
A kiskorúakra ártalmas televíziós tartalmak szabályozása A televízió hatása és a felelősség A felnőtt lakosságnak csupán egytizede gondolja úgy, hogy a televíziónak inkább pozitív hatása van a gyermekekre és az ifjúságra. A legtöbben (60%) úgy vélekednek, hogy egyformán van pozitív és negatív hatása is, míg majdnem minden harmadik megkérdezett szerint inkább negatív hatása van. Ez az arány hasonló a kiskorú gyermeket nevelőknél (7% szerint van inkább pozitív hatása a televíziónak, a legtöbben az is-is kategóriát választották (66%), az inkább negatív hatást pedig 28% jelölte meg). A kutatás feltevése az volt, hogy a társadalomban erősen megoszlanak a vélemények annak kapcsán, kit terhel a felelősség, hogy a gyermekek ne nézzék a számukra nem megfelelő programokat a televízióban. A kérdezettek ismét 1-től 5-ig osztályozhattak, hogy szerintük kiket mennyire terhel a felelősség ezzel kapcsolatban. Mind az osztályzatokból képzett átlagértékekből (4,66), mind a 4-es és 5-ös értékek összevont mutatójából jól látszik (91%), hogy a lakosság egyértelműen a szülőket teszi felelőssé a kérdésben, a televíziós társaságok, műsorkészítők és az állami szabályozó szervek csak jóval lemaradva követeznek.
17
4. ábra
Kit terhel a felelősség, hogy a gyermekek ne nézzék a számukra nem megfelelő programokat a televízióban? (N=1009) 100
5
4,66 91
80
4,5
4,04
3,81
72
60
62
40
4 3,5 3 2,5 2
20
1,5 0
1 Szülőket
TÁRKI Zrt.
Televíziós társaságokat és műsorkészítőket 4-es és 5-ös osztályzok %-a
Állami szabályozó szerveket átlagérték 1-5-ig skálán
Korhatár-kategóriák és a szabályozás A legtöbb felnőtt (76%) úgy gondolja, hogy a kiskorú nézőnek szüksége van segítségre vagy útmutatásra ahhoz, hogy értelmezni tudja a televízióban látottakat. Az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan nő azok aránya, akik szerint szükség van segítségre, és ugyancsak nagyobb egyetértés figyelhető meg az alkalmi internetezők és a városokban élők körében. (Melléklet: 11. táblázat) Azon válaszadók, akik szerint a kiskorú nézőknek szükségük van értelmezési segítségre (N=764), úgy vélik, átlagosan 14 éves korig van erre szükségük, a legtöbben ezt a kort nevezték meg (23%). További 20% a 16 éves kort találja megfelelőnek, 15% szerint pedig egészen 18 éves korukig szükség lehet valamilyen útmutatásra. A televízióra vonatkozó szabályozás értelmében a műsorok korhatárbesorolást kapnak. Ezeknek a korhatároknak az ismertsége magas a társadalomban: a 18-as korhatárt 89% nevezte meg helyesen, a 16-ost 78%, a 1218
est 80%. A viszonylag újabb, 6 éves korhatár-kategóriát azonban csak a válaszadók 31%-a tudta spontán megnevezni. A kiskorú gyermeket nevelő válaszadók körében az átlagosnál szignifikánsan nagyobb a 12-es és a 6-os korhatár ismertsége – a 6 éves korhatárt azon válaszadók nevezték meg legnagyobb arányban, akiknek 6 évesnél fiatalabb gyermekük (is) van (45%). Ugyancsak jellemző, hogy a válaszadók életkorának növekedésével csökken az egyes korhatárokat ismerők aránya, míg az iskolázottság növekedésével párhuzamosan nő. A vidéki, nem megyei jogú városokban élők a legtöbb korhatár említése tekintetében tájékozottabbak a más településen élőknél, egyedül a 12-es korhatár esetében figyelhető meg magasabb érték a megyeszékhelyen élők körében. (Melléklet: 14. táblázat) 5. ábra Az egyes korhatárokat spontán megnevezők aránya (N=1009) 89 90 89 88 86
18 éves korhatár
78 81 81 80 79
16 és korhatár
80 12 éves korhatár 82 Összesen
31
Van 18 év alatti gyermeke Van 16 év alatti gyermeke Van 12 év alatti gyermeke Van 6 év alatti gyermeke
41 43 44 45
6 éves korhatár
TÁRKI Zrt.
0
20
85 87 87
40
60
80
100
19
Mint láttuk, a 6 éves korhatár spontán ismertsége csupán 31%-os, ám a hasznosság megítélése tekintetében a megkérdezettek több mint fele egyetértett azzal, hogy ez az új besorolás inkább hasznos. Az életkor növekedésével nő azok aránya, akik ezt hasznosnak tartják, míg az iskolai végzettség tekintetében a középfokú iskolázottságúak esetében figyelhető meg szignifikáns különbség: ők tartják leginkább feleslegesnek az új szabályozást (43%). Hozzájuk hasonlóan vélekedik az intenzív és közepes internetezők tábora (70, ill. 54% szerint felesleges), míg az alkalmi internetezők nagyobb arányban válaszolták, hogy hasznos a 6 éves besorolás (56%) (Melléklet: 15. táblázat). 6. ábra
Bevezették a 6 éves korhatárt is a műsorok korhatár besorolásánál. Ön szerint ez inkább hasznos vagy inkább felesleges? (százalékos megoszlás, N=1009) Összesen
53
37
9
Válaszadó korcsoportja szerint: 18-39 éves
49
40-59 éves
54
60 évesnél idősebb
58 0%
TÁRKI Zrt.
43
9 37
9 30
20% 40% Inkább hasznos
12
60% 80% 100% Inkább felesleges Nem tudja
20
A lakosság kétharmada szerint az alkalmazott korhatár-kategóriák éppen megfelelőek, vagyis az egyes fejlődési szakaszokat hűen tükrözik. Összesen 18%-uk még megengedőbb lenne (16% nyilatkozott úgy, hogy kevesebb kategória is elegendő, 2% szerint pedig nem is lenne szükség ezekre), 4%-nyian azonban még több kategóriát javasolnának. A legtöbben közülük a 10 éves, valamint a 14 éves korhatár-kategóriát proponálták. 7. ábra
Ön mit gondol a korhatár-kategóriák meghatározása kapcsán, azok megfelelően fedik le az egyes életkorhoz kötődő fejlődési szakaszokat? (százalékos megoszlás, N=1009) Kevesebb korhatárkategória is elég lenne 16% Épp megfelelő mértékűek a kategóriák 67%
Egyáltalán nem lenne szükség korhatárkategóriákra 2% Nem tudja 11%
TÁRKI Zrt.
Több korhatárkategória kellene 4%
A kutatás kitért arra is, vajon a felnőtt lakosság mennyire van tisztában azzal, hogy egy konkrét műsor korhatár-besorolását ki végzi el. A helyes választ, miszerint ezt a műsort közzétevő televíziós társaság határozza meg, a válaszadók 26%-a tudta. Ez majdnem 10 százalékponttal magasabb a 2006-os felméréskor mértnél, akkor ugyanis csak 17% volt képes helyesen megválaszolni a kérdést. A felnőtt
21
lakosság nagy része (45%) az NMHH-t nevezte meg spontán, míg 26% nem tudott válaszolni, 3% pedig egyéb választ adott. A társadalmi csoportok tekintetében elmondható, hogy e téren tájékozottabbak a budapestiek, valamint az intenzív tévénézők (33-33%). Érdekes módon a férfiak, a közép- és felsőfokú végzettségűek, valamint a legfiatalabb korosztályba tartozók az átlagosnál nagyobb arányban vélik úgy, hogy a korhatárbesorolás az NMHH hatáskörébe tartozik (Melléklet: 19. táblázat). 8. ábra
Tudomása szerint ki határozza meg egy konkrét műsor korhatár besorolását? (százalékos megoszlások, N=1009) Összesen
26
46
3 26
Televízió nézés intenzitása szerint: Intenzív
33
Közepes
28
Alkalmi
21 0%
TÁRKI Zrt.
39
28
44
2 27
50 20%
4 25 40%
A műsort közzézevő televízió
60% Az NMHH
80% Egyéb
100% Nem tudja
A válaszadók 45%-ának tapasztalata szerint a tévétársaságok általában, 17% szerint mindig megfelelően alkalmazzák a korhatár-jelöléseket műsoraiknál, 23%nyian úgy tapasztalták, hogy ritkán áll összhangban a jelölés a tartalommal, és mindössze 3% volt azon válaszadók aránya, akik szerint ez soha nem valósul meg. A kiskorú gyermekkel rendelkező válaszadók nagyobb arányban válaszolták, hogy a televíziós társaságok gyakran alkalmazzák megfelelően a korhatár-jelöléseket (51%). Ugyancsak jellemző, hogy a közepes tévénézési intenzitású válaszadók szignifikánsan nagyobb arányban említették, hogy szerintük szinte mindig megfelelő a korhatár-megjelölés (Melléklet: 23. táblázat). 22
Az úgynevezett felülklasszifikációval a megkérdezettek egyharmada még nem találkozott, többségük (51%) nem tartja ezt problémának. Mindössze 10%-nyian tartják zavarónak, amikor egy műsorszámon magasabb korhatárt jelölnek, mint ami a tartalma alapján egyébként indokolt lenne. Ezt a gyakorlatot a megyeszékhelyen élők (18%), a 40-59 évesek (13%), a felsőfokú végzettségűek (17%) és az alkalmi tévénézők tartják leginkább zavarónak (Melléklet: 24. táblázat). A felnőtt lakosság 42%-a a valóságshow-kat nevezte meg először, amikor arról kérdeztük, hogy véleménye szerint melyik besorolás-köteles műsortípus tartalma nem felel meg a korhatár-kategóriák jelölésének. Másodikként e téren a filmeket említették a legtöbben. A pontos korhatár-kategóriák ismerete mellett azt is megvizsgáltuk, hogy a lakosság tisztában van-e azzal, a 16 és 18 éveseknek ajánlott műsorokat este hány óra után sugározhatják a tévétársaságok. A kutatás során megkeresett válaszadók 24%-a nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy a 16 éven felülieknek ajánlott műsorokat a televíziós társaságok este hány óra után sugározhatják. Aki megpróbálkozott a válasszal, azoknak a 78%-a nem találta el helyesen az este 9 órát, tehát csak 22% tudta pontosan megmondani. Azt viszont, hogy 18-as karikával ellátott műsorok csak este 10 után vetíthetők, a válaszadók többsége tudta (57%) 24% este 11 órát tippelt, míg 20% nem tudott válaszolni a feltett kérdésre. Viszonylag újdonságnak számít a „gyermekbarát” műsorok jelölése. Hogy ezt miképpen jelölik, azt a válaszadók 87%-a nem tudta megmondani, 12%-uk pedig rossz választ adott. A helyes választ (a zöld gyermekfejet) pontosan senki nem találta el – mindössze 2%-nyian tudtak megközelítőleg helyes választ adni: vagy az arcra, vagy a zöld színre emlékeztek. A válaszok között mindenféle állatfaj felbukkant, így a kutya és a maci is – az ezeket említők valószínűleg az NMHH által rendezett tavalyi szavazásra emlékeztek, ahol ezek a figurák is szerepeltek az opciók között.
23
A lakosság 63%-a a „gyermekbarát” műsorok jelölését inkább hasznosnak értékeli, 21% nem tudott válaszolni, 17% szerint pedig felesleges. Érdekes módon azon válaszadók, akiknek van 6 évesnél fiatalabb gyermekük, az átlagosnál szignifikánsan nagyobb arányban vélik úgy, hogy a „gyermekbarát” jelölés felesleges (26%). Az életkor növekedésével azonban csökken azok aránya, akik az új jelölést feleslegesnek tartják (Melléklet: 17. táblázat). 9. ábra
Inkább hasznos vagy inkább felesleges az ún. "gyermekbarát" műsorok jelölése? (százalékos megoszlások, N=1009) Összesen
63
17
21
Gyermekek szerint: Van 6 év alatti gyermeke
61
Nincs 6 év alatti gyermeke
63
26 16
13 21
Válaszadó korcsoportja szerint: 18-39 éves
62
20
40-59 éves
63
17
60 évesnél idősebb
64 0%
TÁRKI Zrt.
11 20%
Inkább hasznos
40%
60%
Inkább felesleges
18 21 24 80%
100%
Nem tudja
A kutatás során vizsgáltuk azt is, hogy a lakosság szerint mi a gyermekműsorok legfontosabb funkciója. A válaszadók 65%-a szerint egyaránt fontos a tanítás és fejlesztés mellett a gyerekek szórakoztatása is, míg 19%-nyian előtérbe helyezték a tanítás-fejlesztést, 14%-nyian pedig a szórakoztatást. A mintába került és kiskorú gyermekeket nevelő szülők ugyanígy gondolják, a megoszlások nagyon hasonlóak. Az átlagostól való eltérés csak a válaszadók iskolai végzettsége szerint figyelhető meg: az alapfokú végzettségűek inkább a 24
szórakoztatás fontosságát emelték ki (17%), míg a felsőfokú végzettségűek szerint emellett a tanítás-fejlesztés funkció is fontos (73%) (Melléklet: 18. táblázat). A gyerekek számára készült animációs műsorok, ismeretterjesztő-oktató filmek és magazinok kínálatát az általános tematikájú csatornákon a legnagyobb arányban átlagosnak értékelték, tehát az ötfokú skálán hármas osztályzatot adtak a legtöbben (38%); az osztályzatokból képzett átlagérték 3,05 lett (Melléklet: 12. táblázat). A kutatás tapasztalata alapján a gyermekbarát műsorok ellenpólusaként jelentek meg a valóságshow-k: kérdésünkre, hogy milyen műsorokat tartanak a felnőttek leginkább károsnak a gyerekekre, ezt nevezték meg első helyen a legtöbben – majdnem minden második megkérdezett (47%). Az elsőként említett műsorok között a hírműsorok szerepeltek még nagyobb arányban (13%). Második említésként a valóságshow-k után a bulvármagazinokat nevezték meg legtöbben (15%). A válaszadók legnagyobb mértékben a durva, trágár nyelvhasználatot vélik problémásnak a valóságshow-kban, ezt az összes megkérdezett 78%-a vallotta. Nagyon sokan, 74%-nyian említették továbbá a meztelenséget és szexuális tartalmakat, utalásokat, valamint az erőszakos viselkedést (70%), az alkoholfogyasztást (68%). Legkevésbé a show-kban megjelenő dohányzást tartják károsnak a kérdezettek: „csupán” 50%-nyian választották ezt. Az alábbi ábrán látható három kiemelt szempont tekintetében megfigyelhető, hogy az alkalmi tévénézők szemében nagyobb problémát jelentenek, mint azoknál, akik gyakrabban néznek tévét. A meztelenség és a szexuális utalások említési gyakorisága nő az életkor növekedésével, és csökken a végzettség növekedésével, míg az erőszakos viselkedés inkább a fiatalok és a magasabb végzettségűek számára jelent problémát (Melléklet: 26. táblázat).
25
10. ábra
Véleménye szerint a valóságshow-kban megjelenő tartalmak közül mi a legproblémásabb a kiskorúak szempontjából? (tévénézés intenzitása szerint, százalékos említési gyakoriság, N=1009) 78
Durva, trágár nyelvhasználat
78 75 70
Erőszakos viselkedés
68 67 50
Dohányzás
45 48 0
TÁRKI Zrt.
82
20 Összesen
40 Intenzív
54
75
Meztelenség, szexuális tartalmak: 74% Alkoholfogyasztás: 68%
60
80 Közepes
100 Alkalmi
A megkérdezettek többsége helyteleníti a valóságshow-k világát: nagymértékben egyetértettek azokkal az állításokkal, amelyekben ezekkel a műsorokkal szembeni helytelenítő állásfoglalás szerepelt, és nem értettek egyet azzal, amelyek szerint a valóságshow-k követendő mintát adnak, illetve értéket közvetítenek a fiataloknak. A műsorok korhatár-besorolásával kapcsolatban azonban megoszlottak a vélemények: a válaszadók 51%-a adott 1-es vagy 2-es osztályzatot (inkább nem vagy egyáltalán nem ért egyet), míg 49%-nyian ennél magasabbat (közülük 19%-nyian 4-es vagy 5-ös osztályzatot).
26
11. ábra
Mennyire ért egyet a valóságshow-kkal kapcsolatban a következő kijeletésekkel (átlagértékek 1-5-ig skálán, N=1009) Nem tartom helyénvalónak, ha a gyerekek napi szinten ehhez hasonló…
4,41
Nem veszem szívesen, ha olyan időpontban sugározzák a műsort,…
4,33
A műsorszolgáltató általában a megfelelő korhatár-kategóriába sorolja a…
2,43
A műsorról elmondható, hogy megfelelő követendő mintát ad a fiataloknak
1,69
A műsorokról elmondható, hogy értékeket közvetítenek
1,69
TÁRKI Zrt.
1
2
3
4
5
A felnőtt lakosság fele (49%) szerint a kiskorúak védelme érdekében meglévő szabályozások megfelelőek. Túl megengedőnek valamivel több, mint a válaszadók harmada gondolja (36%) és csupán 4%-nyian nyilatkoztak úgy, hogy túl szigorú a szabályozás. A szülők (különösképp azok, akiknek van 16 évesnél fiatalabb gyermekük) az átlagosnál nagyobb mértékben elégedettek a szabályozás szigorúságával: 56%-uk tartja megfelelőnek azt. Az életkor növekedésével csökken azok aránya, akik megfelelőnek tartják a szabályozást és nő azoké, akik szerint túl megengedő (Melléklet: 22. táblázat).
27
12. ábra
Mi a véleménye a kiskorúak védelmét szolgáló szabályozás szigorúságáról a televíziós műsorok esetében? (százalékos megoszlás, N=1009) Összesen
4 36
49
11
Gyermekek kora szerint: Van 18 év alatti gyermeke
4 28
56
11
Van 16 év alatti gyermeke
4 27
58
11
Van 12 év alatti gyermeke
4 29
Van 6 év alatti gyermeke
6 0%
TÁRKI Zrt.
Túl szigorú
56
24
12
55 20%
40%
Túl megengedő
15 60%
80%
Megfelelő
100%
Nem tudja
Arról, hogy a Magyarországra sugárzó, de külföldön bejegyzett médiaszolgáltatókra nem a magyar médiaszabályozás rendelkezései érvényesek, mindössze a kérdezettek 6%-a hallott – a felsőfokú végzettségűek (12%), illetve az intenzív internetezők (15%) a legtájékozottabbak (Melléklet: 29. táblázat). Azok, akik kísérletet tettek arra, hogy konkrét médiaszolgáltatót említsenek példaként, szinte kivétel nélkül téves választ adtak (pl. DigiTV, RTL Klub).
Szülői szabályozás Általánosságban elmondható, hogy a válaszadók gyermekei többnyire fiatalon ülnek először a televízió készülék elé, 3 éves koruk körül. A 18 év alattiak több mint fele (57%) nézheti gyakran vagy mindig felnőtt jelenléte nélkül (is) a tévét, 10% egyáltalán nem nézheti egyedül a televíziót, 34%-uknak csak ritkán engedik meg ezt. 28
A 6 évesnél kisebb gyermekek egyharmada csak szülői felügyelettel néz tévét, ám ez a kategória az életkor növekedésével elég gyorsan olvad: a 6-15 éves gyerekeknek már csupán 3-5%-ára jellemző a közös „médiafogyasztás”, a 16-18 évesekre pedig egyáltalán nem illik ez a sajátosság. 13. ábra
Milyen gyakran fordul elő, hogy a gyermek felnőtt jelenléte nélkül nézi a tévét? (százalékos megoszlás a tévét néző gyermekek körében, N=379) Összesen
10
34
40
16
Gyermekek életkora szerint: 16-18 éves
23
42
12-15 éves 3 26 6-11 éves
5
0-5 éves
48
TÁRKI Zrt.
24
37
47
33 0%
35
10
45 20%
40%
Nem néz felnőtt nélkül tévét
19 60% Néha
80% Gyakran
3 100% Szinte mindig
Azon gyerekek közül, akik felnőtt felügyelete nélkül néznek tévét, 10%-nak nem szabják meg a szülei, hogy este hány óráig ülhet a képernyő előtt. A többiek közül legtöbben (37%) este 8 óráig nézhetik a műsorokat, 31%-nyian este 9 óráig. Az átlagos határ az este 9 óra. Korcsoportok tekintetében elmondható, hogy este 9 után legnagyobb arányban a 16-18 éves korosztálynak engedélyezett a felnőtt nélküli tévézés, ez pedig összhangban van a 16 éven felülieknek ajánlott műsorok sugárzásának időpontjával. A kiskorú gyermekekkel rendelkező szülők (N=261) tizede nyilatkozott úgy, hogy gyakran néznek a gyermekeik olyan tévéműsorokat, amelyeknek a korhatárkategóriája magasabb, mint az ő életkoruk. A válaszadók felénél (51%) ez csak 29
néha fordul elő, míg 35%-ának gyereke(i) soha nem néz(nek) ilyen műsort. Legszigorúbbak a Budapesten élő, a 18-39 éves, a felsőfokú végzettségű és a 6 évesnél fiatalabb gyermekkel rendelkező szülők – ezen személyek 51-53%-a mondta, hogy gyermeke soha nem szokott olyan műsort nézni, aminek a korhatára magasabb, mint az életkora (Melléklet: 20. táblázat). 14. ábra
Milyen gyakran fordul elő, hogy gyermeke olyan műsorokat néz, amelyeknek az ajánlott korhatára magasabb, mint a gyermeke életkora? (százalékos megoszlás a gyermekkel rendelkezők körében, N=261) Összesen
4
35
51
10
Gyermekek szerint: Van 6 év alatti gyermeke Nincs 6 év alatti gyermeke
4
51
5 40
4
24
58
13
Válaszadó korcsoportja szerint: 18-39 éves
11
40-59 éves
8
60 évesnél idősebb
TÁRKI Zrt.
51
49
Gyakran
6
25
61
0%
3
40
47
20%
40% Néha
60% Soha
80%
100%
Nem tudja
A szülők ötfokú skálán osztályozhatták, mennyire fontosak számukra bizonyos szempontok annak eldöntésében, hogy egy műsorszám megtekintését engedélyezik-e a gyerekeiknek. A műsorok kezdési időpontja kapcsán kaptuk a legmagasabb átlagértéket (4,28), második helyre a műsoroknál jelzett korhatárkategória került (4,10), harmadikként pedig az adott műsor műfaja végzett (4,03).
30
15. ábra
Mennyire fontosak a következő szempontok annak eldöntésében, hogy egy műsorszám megtekintését engedélyezi-e a gyermeke számára? (átlagértékek 1-5-ig skálán a gyermnekkel rendelkezők körében, N=261) 4,28
A műsorszám kezdési időpontja
4,10
A jelzett korhatár
4,03
A műsorszám műfaja
3,83
Korábban látta az alkotást
3,78
A műsorszám előzetese
3,61
A műsorszám első néhány jelenete
3,45
Műsorújságból nyert információk
3,38
Barátok, ismerősök véleménye
3,16
Szereplők, alkotók korábbi filmjei
TÁRKI Zrt.
1,00
2,00
3,00
4,00
5,00
A törvényi szabályozás értelmében a 18 éven felülieknek szóló lekérhető tartalmak hozzáférését a médiaszolgáltatóknak a kiskorúak számára hatékony műszaki megoldással (pl. pinkód, kulcs) korlátozni kell. Ennek a rendelkezésnek a televízión keresztül lekérhető tartalmak esetében történő bevezetését a megkérdezettek 75%-a inkább hasznosnak gondolja és csupán 18%-a tartja feleslegesnek. A városokban élők tartják leginkább hasznosnak (81%) és a megyeszékhelyen élők (27%), a középfokú végzettségűek (22%) és az alkalmi médiafogyasztók (21%) a leginkább feleslegesnek (Melléklet: 32. táblázat). Ma már lehetőség van arra, hogy különböző technikai megoldásokkal tudják a szülők kontrollálni, hogy gyermekük milyen műsorszámokat vagy csatornákat nézzen a tévében. A felnőtt lakosság 17%-a rendelkezik olyan televízió készülékkel vagy set-top-boksz-szal, amelyen van szülői zár. A kiskorú gyerekeket nevelő válaszadók között 32% az aránya azoknak, akiknek a televíziójuk rendelkezik szülői 31
zárral. Ugyancsak nagyobb az ilyen készülékek aránya a fiatalok és a magasabb végzettségűek körében (Melléklet: 28. táblázat). Azon gyermekes válaszadók közül, akik rendelkeznek szülői zárral (N=82), egyötödnyien használják arra, hogy valamilyen csatornákat letiltsanak. A számukra felsorolt csatornák közül csak néhányat választottak, inkább azt tartották fontosnak kiemelni, hogy a szexuális tartalmú tévécsatornákat zárolhassák valamilyen technikai megoldással.
A kiskorúakra ártalmas internetes tartalmak szabályozása Az internet hatása a kiskorúakra A felnőtt lakosság kétharmada szerint az internetnek a kiskorúakra gyakorolt hatása egyszerre pozitív és negatív. Teljes mértékben pozitívnak vagy inkább pozitívnak minden tizedik válaszadó gondolja, míg inkább negatívnak vagy teljes mértékben negatívnak egyötödnyien tartják. A válaszadók életkorának növekedésével nő azok aránya, akik szerint az internet inkább negatív hatással van a gyermekekre, míg az iskolázottság tekintetében fordított összefüggés figyelhető meg. Leginkább pozitívnak az intenzív tévénézők tartják az internet befolyását (17%), míg az intenzív internetezők körében kiemelkedően magas azok aránya, akik szerint mindkét hatás egyaránt érvényesül (92%) (Melléklet: 33. táblázat). A megkérdezettek nagy része szerint (82%) a kiskorúaknak szükségük van az internetezéssel kapcsolatban segítségre abban, hogy ki tudják védeni a számukra ártalmas tartalmakkal való találkozást. Leginkább a városokban élők (85%) és a felsőfokú végzettségűek (89%) gondolják így, legkevésbé a budapestiek (21%) és a legfiatalabb korosztályba tartozók (17%) (Melléklet: 34. táblázat).
Szülői szabályozás A televíziózási szokások vizsgálatához hasonlóan a kutatás az internetezéssel kapcsolatban is kitért arra, hogy a kiskorú gyermekeket mennyire hagyják egyedül, 32
felnőtt jelenléte nélkül internetezni. Az internetező kiskorú gyerekek 30%-a nem netezik felnőtt jelenléte nélkül, 23%-uk néha, 20%-uk gyakran és 27%-uk szinte mindig felnőtt nélkül kapcsolódik a webre. A szörfölő gyerekek között korosztályi bontásban ismét egyértelműen látszik, hogy a 6 év alatti gyerekek mellett nagyobb arányban mindig jelen van felnőtt (79%), míg a 16-18 évesek inkább egyedül böngésznek a világhálón (62%). A szülők kiskorú gyermekeiknek átlagosan napi 1-2 órán keresztül engedélyezik, hogy egyedül internetezzenek. 16. ábra
Milyen gyakran fordul elő, hogy a gyermek felnőtt jelenléte nélkül internetezik? (százalékos megoszlás az internetező gyermekek körében, N=286) Összesen
30
23
20
27
Gyermekek életkora szerint: 16-18 éves 12-15 éves 6-11 éves 0-5 éves
11
8 26
19
62 19
28
27
40 79
0% 20% 40% Nem internetezik felnőtt jelenléte nélkül
28 19
13 16
5
60% 80% 100% Néha Gyakran Szinte mindig
TÁRKI Zrt.
Ahogyan a televízió esetében, az interneten is le lehet tiltani a kiskorúak számára nem kívánatos tartalmakat. Ezzel kapcsolatosan szintén él törvényi szabályozás, miszerint a 18 éven felülieknek szóló lekérhető tartalmak hozzáférését a kiskorúak számára a médiaszolgáltatóknak hatékony műszaki megoldással (pl. valamilyen szűrőprogram hozzáférhetővé tételével) korlátozni kell. A válaszadók túlnyomó többsége (81%) gondolja ezt hasznosnak és csupán 13%-nyian feleslegesnek. A kérdés kapcsán nem figyelhető meg különbség a tekintetben, hogy a válaszadónak van-e gyermeke vagy nincs (Melléklet: 35. táblázat).
33
A felnőtt lakosság 34%-a már hallott olyan internetes szűrőprogramról, amely megvédi a kiskorúakat a nem kívánatos tartalmaktól. Azok a szülők, akiknek kiskorú gyermekük van, nagyobb arányban jelezték ezt (41%), közülük is kiemelkedően magas arányban azok, akiknek 6 évesnél fiatalabb gyermeke (is) van (48%). A szűrőprogramok ismertsége nő az iskolázottsággal és csökken az életkorral, továbbá megfigyelhető, hogy magasabb Budapesten és a városokban, legmagasabb pedig az intenzív internetezők körében (76%) (Melléklet: 36. táblázat). A szűrőprogramokat ismerők (N=341) mindössze 10%-a használja ezt a lehetőséget, a teljes lakosságra vetítve az arány elenyésző (3%). Az NMHH által üzemeltetett Internet Hotline szolgáltatásról is nagyon kevesen, csupán a lakosság 3%-a hallott, az arány a szűrőprogramokat használók körében 10%. Az Internet Hotline szolgáltatást ismerők többsége nem tudja pontosan, hogy az valójában mire szolgál, de körülbelül harmaduk egyfajta „forró drótként” emlegette.
Tudatos médiafogyasztás, tájékoztatás, médiaismeret A tanulmány korábbi fejezeteiben láthattuk, miként vélekedik a felnőtt lakosság a kiskorúak védelme érdekében létező korhatár-kategóriákról, a különböző technikai szabályozásokról. Kiderült, hogy a felnőttek nagymértékben aggódnak a televízión és interneten keresztül a gyerekeket érő káros hatások miatt, ugyanakkor a gyerekek sok időt töltenek el a képernyő előtt vagy az internet világában. A többség a televízióval (76%) és az internettel kapcsolatban (82%) is úgy gondolja, hogy a kiskorúaknak szükségük van segítségre vagy útmutatásra, hogy hogyan kezeljék a látottakat, hallottakat. Mindezekkel kapcsolatban a kutatás során egy összefoglaló kérdés segítségével vizsgáltuk, hogy a felnőtt lakosság milyen, a kiskorúak védelmét szolgáló segítségeket tart fontosnak. Lehetőségeket soroltunk fel nekik ezzel kapcsolatban, amelyek fontosságát ismét egy ötfokú skála segítségével értékelhették.
34
A kérdéses kategóriák közül legfontosabbnak a kiskorban történő tévé- és internethasználat szülői korlátozása bizonyult (4,44-es átlagérték), melyet nem sokkal lemaradva követ a televíziós és internetes tartalmak tudatosan megválasztott fogyasztása (4,36). Ezek az értékek összhangban állnak azzal, hogy a lakosság nagy része úgy gondolja, elsősorban a szülőket terheli a felelősség azért, hogy a gyermekek ne nézzenek számukra nem megfelelő programokat a televízióban. A szülői felelősséget erősíti, hogy ugyancsak fontosnak tartják a válaszadók, hogy a gyermekekkel elbeszélgessenek a látott médiatartalmakról (4,30). A válaszadók továbbá fontosnak tartják, hogy a szülők is kapjanak több segítséget és tájékoztatást a kiskorú gyermekek védelme érdekében. Az ezzel kapcsolatos lehetőségek közül a legmagasabb értéket a gyermekeknek ajánlott filmek külön feltüntetésének igénye kapta (4,23), illetve az, hogy az információk és jelölések a korhatár-besorolások mellett arról is tájékoztassanak, hogy milyen típusú káros tartalom található egy adott műsorban (4,19). Több információt igényelnének arról, hogy a szülők maguk hogyan ismerhetik fel a káros tartalmakat (4,10), valamint a korhatár-besorolás jelentőségéről, illetve alkalmazásáról (4,01) is szélesebb körű tájékoztatásra lenne szükség. A gyerekek médiaismeretének bővítése, a médiatudatosságra nevelő programok és információs anyagok biztosítása ugyancsak értékes szempont (4,17).
35
17. ábra
Ön mennyire tartja fontosnak a következőket? (átlagértékek 1-5-ig , N=1009) Kiskorban a TV- és internethasználat szülői korlátozása
4,44
A televíziós és internetes tartalmak tudatosan megválasztott fogyasztása
4,36
A gyerekekkel a látott médiatartalmakról való beszélgetés
4,30
Gyermekeknek ajánlott filmek külön feltüntetése, segítve a szülők döntését
4,23
Információk, jelölések, melyek a korhatárbesorolás mellett arról is tájékoztatnak, hogy…
4,19
A kiskorúak médiaismereteinek bővítése, médiatudatosságra nevelő programok,…
4,17
Több információ arról, hogy a szülők hogyan ismerhetik fel maguk a káros tartalmakat
4,10
Több tájékoztatás a korhatár-besorolás jelentőségéről, alkalmazásáról szülőknek
TÁRKI Zrt.
4,01 1,00
2,00
3,00
4,00
5,00
36
Médiafogyasztás Felnőtt lakosság televíziózási szokásai A televíziózás és az internethasználat a magyar lakosság mindennapi életének szerves részét képezi. Szinte minden háztartásban található televízió (99%) és a felnőtt lakosság nézi is a készüléket (97%), legtöbbjük a hét minden napján (73%). A válaszadók egyharmada (31%) napi két órát tölt egy átlagos hétköznap tévénézéssel, egyötödük ennél kevesebbet, egynegyedük (24%) napi átlagban 3 órát, további 24%-uk pedig ennél is többet. A hétköznapi tévézés átlaga 2,82 óra. Hétvégén már több időt töltenek tévé előtt a válaszadók, egynegyednyien egy hétvégi nap átlagosan 3 órát, 23%-nyian két órát, 12%-nyian pedig ennél kevesebbet. Három óránál többet a megkérdezettek 40%-a nézi a tévét. A megkérdezettek hétvégi napi átlagos tévénézésre fordított ideje 3,45 óra. Az adatok azt mutatják, hogy a tévénézés intenzitása változott az elmúlt hat évben. A tévénézés intenzitását (ahogyan a 2006-os kutatás is) a hétköznapi és a hétvégi tévénézéssel töltött idő súlyozott átlagaként számoltuk ki. A hétköznapi átlagos tévénézési idő és a hétvégi átlagos tévénézési idő felszorzott összegét osztottuk el egy hétre. Az így kapott napi átlagot a következő három kategóriába soroltuk: alkalmi: 0-2 óra, közepes: 2-5 óra, intenzív: több mint 5 óra. Az intenzív tévénézők aránya a 2006-os felméréshez képest nem változott (10-10%), viszont nőtt az alkalmi televíziónézők aránya 15 százalékkal, ugyanakkor csökkent az átlagos kategóriába tartozó tévénézők aránya.
37
18. ábra
80
A tévénézés intenzitása a felnőtt lakosság körében 2006-ban és 2012-ben (százalékos megoszlás) 68
60
53
2006 (N=1000) 2012 (N=1009)
37
40 22 20
10
10
0
TÁRKI Zrt.
Alkalmi
Átlagos
Intenzív
A csatornák között a legnépszerűbb az RTL Klub (39%), a TV2 (18%) és az m1 (9%). Legtöbben a hírműsorok kedvéért ülnek tévé elé (33%), valamint a kedvenc sorozataikért (19%), de a sportműsorokat is sokan kedvelik (13%) – bár hozzá kell tenni, hogy az adatfelvétel a labdarúgó Európa-bajnokság idején történt. Majd a népszerűségi sorban a filmek (9%) és az ismeretterjesztő műsorok következnek (7%).
38
19. ábra
Melyik a három kedvenc műsortípusa? (százalékos említési gyakoriság, N=1009) hírműsorok
33
sorozatok
19
sportműsorok
13
játékfilmek
9
tudományosismeretterjesztő műsorok
7
kvízműsorok, vetélkedők
4
dokumentumfilmek
3
7
16 8
7
9
11
12
11
Első helyen említette
11
9
Második helyen említette
politikai háttérműsorok
TÁRKI Zrt.
9
14
2 4 0
7
8
Harmadik helyen említette
3 10
20
30
40
50
60
A felnőtt lakosság internetezési szokásai A felnőtt lakosság több mint fele, 53%-a szokott internetezni. Az internetezők majd’ kétharmada (63%) naponta vagy naponta többször internetezik, valamivel több mint egynegyedük (28%) hetente többször, 5%-uk csak hetente egyszer, 4%-nyian pedig ennél is ritkábban. Az internetező felnőtt lakosság 30%-a egy átlagos hétköznapon összesen egy órát tölt internetezéssel, egyötöde (21%) kevesebb, mint egy órát, egynegyede pedig összesen két órát. Két óránál többet az internetezők 24%-a tölt el a világhálón. A hétköznapi internetezés napi átlaga 1,91 óra, míg a hétvégi napi böngészés átlaga 2,14 óra – ahogy a tévénézésre, úgy a webre is több időt fordít a lakosság egy hétvégi napon. Az összehasonlíthatóság kedvéért az internetezés intenzitását ugyanazzal a módszerrel számoltuk, mint a televíziózás esetében. A legtöbben az alkalmi kategóriába kerültek, ők két óránál kevesebbet töltenek el a weben (67%). Akik az 39
átlagos intenzitású kategóriába kerültek, napi kettő és öt óra közötti időt töltenek el, ők 28%-nyian vannak, az intenzív felhasználók pedig 5%-nyian (napi 5 óránál többet interneteznek). Az internetezés intenzitása a tévénézéssel nem összehasonlítható, hiszen a világhálót többen a munkájuk során is használják, míg a tévénézés inkább szabadidős tevékenységnek minősül, továbbá míg a televízió szinte minden háztartásban megtalálható, addig az internet-hozzáférés korlátozott. 20. ábra
Az internetezés intenzitása a felnőtt lakosság körében (százalékos megoszlás az internetezők körében, N=534)
Átlagos (2-5 óra) 28% Alkalmi (0-2 óra) 67%
TÁRKI Zrt.
Intenzív (5 óránál több) 5%
Az internetezők (N=534) leggyakrabban információt keresnek az interneten, második leggyakoribb tevékenység a böngészés-olvasgatás, harmadik az emailezés, a közösségi oldalak látogatása pedig éppen lecsúszott a dobogós helyről.
A felnőtt lakosság médiafogyasztási szokásai A tévénézési és internetezési szokásokat együttesen megvizsgálva egy médiafogyasztási indexet határoztunk meg, ami megmutatja, hogy a felnőtt lakosság összességében milyen intenzitású médiafogyasztó a televíziózást és az internetezést tekintve. 40
Az intenzitás mértékét a két médium fogyasztási maximumainak segítségével határoztuk meg. A felnőtt lakosság nagy része (57%) közepes médiafogyasztó, tehát tévénézéssel vagy internetezéssel maximum öt órát töltenek el átlagosan egy nap. Valamivel kevesebb, mint egyharmaduk (30%) maximum napi két órát szentel e tevékenységnek, mindössze a lakosság 13%-a számít intenzív médiafogyasztónak. Az intenzív médiafogyasztás a 60 éves vagy annál idősebb korosztály esetében, valamint az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők körében nagyobb arányú (20, ill. 14%). Alkalmi médiafogyasztónak inkább a 40-59 éves korosztály mondható (35%), valamint a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők (39%).
41
A felnőtt lakosság médiafogyasztási intenzitása, N=1009 Alkalmi
Közepes
Intenzív
Budapest
33
58
9
Megyeszékhely
29
56
15
Város
26
61
13
Község
33
54
13
A kérdezett
Férfi
29
58
13
neme
Nő
31
57
13
18-39 éves
30
59
11
40-59 éves
35
56
9
24
56
19
Alapfokú
28
58
14
Középfokú
30
59
11
Felsőfokú
39
51
10
Van
35
54
11
Nincs
30
58
13
Van
38
53
9
Nincs
28
58
13
Van
38
52
10
Nincs
28
59
13
Van
37
53
10
Nincs
28
59
13
30
57
13
Település típusa
Korcsoport
60 éves vagy idősebb
Iskolai végzettség
0- 5 éves gyereke van 0-11 éves gyereke van 0-15 éves gyereke van 0-17 éves gyereke van Összesen
42
A gyerekek televíziózási szokásai A szülők elmondása szerint a gyerekek 10%-a nem néz tévét sem hétközben, sem hétvégén. A tévét néző gyerekek egynegyede (27%) egy átlagos hétköznapon két órát nézi a televíziót, további egynegyedük (26%) egy órát, 14%-uk pedig ennél kevesebbet. Három órát egyötödük nézi hétközben a tévét, ennél is többet 13%-uk. A hétközbeni napi tévézés átlaga a gyerekek körében 1,95 óra. Hétvégenként a gyerekek is többet ülnek a televízió előtt, 23%-uk egy hétvégi napon három órát, 37%-nyian pedig akár három óránál is többet. A hétvégi napi átlagos tévénézési idő 3,01 óra. A szülők állítása szerint a 18 év alatti gyermekek többsége (55%) naponta átlagosan 0-2 órát nézi a tévét, 41%-uk napi 2-5 órát, 4%-uk pedig napi 5 óránál is többet. Két óránál kevesebbet a hat éven aluliak tévéznek nagyobb arányban (83%), 2-5 órát a 12-15 évesek (53%) és inkább az idősebb gyerekekre jellemző, hogy 5 óránál többet töltenek a tévé előtt (9%). 21. ábra
Tévénézési intenzitás a kiskorúak körében (százalékos megoszlás, N=439) Átlagos (2-5 óra) 41%
Alkalmi (0-2 óra) 42%
TÁRKI Zrt.
Intenzív (5 óránál több) 4% Válaszhiány 3% Nem néz tévét 10%
43
A teljes csatornakínálatból a szülők elmondása szerint a Minimaxot (36%) és az RTL Klubot (34%) nézik legszívesebben a gyerekek. A Disney Chanelt a gyerekek egynegyede (26%), a Cartoon Network-öt és a TV2-t pedig egyötöde nézi (20%, ill. 19%).
A gyerekek internetezési szokásai Az összes gyerek kétharmada internetezik hétközben vagy hétvégén, ami a gyerekek körében nagyobb arány, mint a felnőttek esetében (felnőttek: 53%). Azokban a háztartásokban, ahol a kérdezettnek van kiskorú gyermeke, a gyerekek egynegyedének van valamilyen saját használatú, internet kapcsolattal rendelkező eszköze. Az internetező gyerekek nagy része egy hétköznapi napon összesen kevesebb, mint egy órát netezik (36%), egy órát 27%-uk, két órát 26%-uk, míg ennél többet 11%-uk. A hétköznapi internetezéssel töltött idő napi átlaga 1,26 óra. Egy hétvégi napon átlagosan 1,87 órát interneteznek a gyerekek, szintén többet, mint hétközben. Az összes gyerek 42%-a az alkalmi internetezők közé tartozik, 12%-uk a közepes kategóriába, 3%-a pedig az intenzívbe sorolható. 22. ábra
Internetezési intenzitás a kiskorúak körében (százalékos megoszlás, N=439) Alkalmi (0-2 óra) 42%
Nem intenetezik 32%
Átlagos (2-5 óra) 12% Intenzív (5 óránál több) 3% Válaszhiány 11%
TÁRKI Zrt.
44
A gyerekek egyéb médiafogyasztása A gyerekek többsége (54%), szülei elmondása szerint, soha nem szokott olyan könyvet olvasni, ami nem tartozik szorosan a tananyaghoz – mindössze 12%-uk vesz kezébe heti rendszerességgel szabadon választott olvasmányt. 23. ábra
Milyen gyakran szokott gyermeke olyan könyvet olvasni, ami nem tartozik szorosan a tananyaghoz? (százalékos megoszlás, N=439) Hetente
többször 6% Hetente egyszer 6%
Soha 54%
TÁRKI Zrt.
Nem tudja 4%
Ritkábban, mint hetente 30%
A gyermekek 13%-a tanul vagy tanult valaha mozgóképkultúrát és médiaismeretet az iskolában. Körükben legjellemzőbb a heti egy óraszám (49%); az érdemi választ adók (38 fő) által megadott óraszámokból képzett átlagérték 1,34.
45
Melléklet A minta Az adatbázisban 4 dimenziós (nem- korcsoport- iskolai végzettség- településtípus) egyéni súlyváltozót (SULYNKIT) adtunk meg. A súlyozatlan és súlyozott minta összehasonlítása ismert demográfiai eloszlásokkal Az összehasonlítás statisztikai illeszkedésének tesztelésére a standardizált reziduális (SR) értékét használtuk
fel.
Nem szerinti illeszkedés: A KSH számításai alapján elvárt
Nem Férfi Nő Chi2:
Mintabeli
SR érték
Esetszám
Százalék
Esetszám
százalék
471
46,6
446
44,2
539
53,4 DF: 1
563
55,8
2,33
Súlyozott mintában Esetszám
százalék
-1,14
470
46,6
1,02
539
53,4
Korcsoport szerinti illeszkedés: A KSH számításai alapján elvárt
Kor
Mintabeli
SR érték
Esetszám
Százalék
Esetszám
százalék
18-39
401
39,7
351
34,8
40-59
343
34
387
60 év felett
267
26,4
271
Chi2:
11,83
Súlyozott mintában Esetszám
százalék
-2,50
400
39,7
38,4
2,35
343
34,0
26,9
0,27
266
26,4
DF: 2
Iskolai végzettség szerinti illeszkedés: Iskolai végzettség
A KSH számításai alapján elvárt
Mintabeli
SR érték
Esetszám
Százalék
Esetszám
százalék
Alapfok
579
57,3
496
49,2
Középfok
294
29,1
318
Felsőfok
137
13,6
195
Chi2:
37,99
Súlyozott mintában Esetszám
százalék
-3,44
579
57,3
31,5
1,41
294
29,1
19,3
4,92
137
13,6
DF: 2
46
Településtípus szerinti illeszkedés: Településtípus
A KSH számításai alapján elvárt
Mintabeli
SR érték
Esetszám
Százalék
Esetszám
százalék
Budapest
181
17,9
173
17,1
Város
495
49
506
Község
335
33,2
330
Chi2:
0,67
Súlyozott mintában Esetszám
százalék
-0,58
180
17,9
50,1
0,50
494
49,0
32,7
-0,29
335
33,2
DF: 2
47
A súly Fiatal: 18-39 éves
Középkorú: 40-59 éves
Idős: 60 éves vagy idősebb
Alapfokú: szakmunkás vagy alacsonyabb végzettség Érettségi: szakközépiskolai vagy gimnáziumi végzettség Felsőfokú: főiskola vagy egyetem végzettség A KSH 2001-es Népszámlálásának 2005-ös Mikrocenzus által továbbvezetett adatai alapján elvárt adatok Neme
Korcsoport
Fiatal
Férfi
Középkorú
Idős
Fiatal
ő
n
Középkorú
Idős
Iskola
Budapest
Total%
Város
Total%
Község
Total%
Össz.
alapfokú
98 017
1,20%
433 233
5,32%
373 677
4,59%
11,12%
érettségi
124 723
1,53%
286 581
3,52%
131 311
1,61%
6,67%
felsőfokú
62 349
0,77%
100 373
1,23%
28 797
0,35%
2,35%
alapfokú
82 015
1,01%
375 736
4,62%
355 675
4,37%
10,00%
érettségi
62 469
0,77%
164 704
2,02%
80 778
0,99%
3,78%
felsőfokú
63 496
0,78%
105 512
1,30%
32 181
0,40%
2,47%
alapfokú
64 300
0,79%
253 220
3,11%
247 268
3,04%
6,94%
érettségi
36122
0,44%
75 606
0,93%
28 062
0,34%
1,72%
felsőfokú
51 940
0,64%
58 354
0,72%
14 688
0,18%
1,54%
645 431
7,93%
1 853 319
22,78%
1 292 437
15,88%
46,59%
alapfokú
64 276
0,79%
304 944
3,75%
269 645
3,31%
7,85%
érettségi
143 507
1,76%
357 630
4,39%
181 457
2,23%
8,39%
felsőfokú
77 870
0,96%
140 454
1,73%
50 003
0,61%
3,30%
alapfokú
73 402
0,90%
336 641
4,14%
302 867
3,72%
8,76%
érettségi
112 035
1,38%
269 724
3,31%
114 568
1,41%
6,10%
felsőfokú
73 713
0,91%
118 642
1,46%
38 841
0,48%
2,84%
alapfokú
150 687
1,85%
466 071
5,73%
414 203
5,09%
12,67%
érettségi
70 119
0,86%
101 921
1,25%
27 108
0,33%
2,45%
felsőfokú
41 545
0,51%
35 886
0,44%
8 274
0,10%
1,05%
807 154
9,92%
2 131 913
26,20%
1 406 966
17,29%
53,41%
1 452 585
3 985 232
2 699 403
100,00%
A KSH 2001-es Népszámlálásának 2005-ös Mikrocenzus által továbbvezetett adatai alapján számított adatok (18+ éves lakosság)
48
N = 8 137 220
N
%
Férfi
3 791 187
46,59
Nő
4 346 033
53,41
Fiatal (18-39 év)
3 228 847
39,68
Középkorú )40-59 év)
2 762 999
33,96
Idős (60 – x éves)
2 145 374
26,36
Alapfokú
4 665 877
57,34
Középfokú
2 368 425
29,11
Felsőfokú
1 102 918
13,55
Budapest
1 452 585
17,85
város
3 985 232
48,98
község
2 699 403
33,17
Neme:
Korcsoport:
Iskolai végzettség:
Település típus:
49
Kereszttáblák Gyermekekre vonatkozó kereszttáblák 1. táblázat Van-e a gyerek szobájában tévékészülék? (százalékos megoszlás, N=439)
Gyermek neme
Gyermek korcsoportja
Jár-e iskolába
A tévénézés intenzitása
Az internetezés intenzitása
Médiafogyasztás intenzitása
Van
Nincs
Fiú
23
77
Lány
18
82
0-5
9
91
6-11
22
78
12-15
26
74
16-18
32
68
Igen
28
72
Nem
8
92
Nem néz tévét
0
100
Alkalmi
20
80
Közepes
25
75
Intenzív
40
60
NV/NT
20
80
Nem internetezik
8
92
Alkalmi
25
75
Közepes
42
58
Intenzív
19
81
NV/NT
20
80
Nem tévézik
0
100
Alkalmi
18
82
Közepes
25
75
Intenzív
34
66
NV/NT
20
80
21
79
és nem internetezik
Összesen
50
2. táblázat Milyen gyakran fordul elő, hogy felnőtt jelenléte nélkül nézi a tévét? (százalékos megoszlás a tévénéző gyerekek körében, N=379) Nem néz felnőtt nélkül tévét Gyermek neme
Gyermek - korcsoport
Jár-e iskolába
A tévénézés intenzitása
Az internetezés intenzitása
Szinte mindig
Gyakran
Néha
Fiú
10
17
42
31
Lány
9
15
39
37
0-5
33
3
19
45
6-11
5
10
47
37
12-15
3
24
48
26
16-18
0
35
42
23
Igen
2
21
48
30
Nem
28
5
23
44
Nem néz tévét
0
0
0
0
Alkalmi
17
9
39
35
Közepes
3
18
43
36
Intenzív
0
57
29
14
NV/NT
11
31
45
13
Nem internetezik
19
6
31
44
Alkalmi
8
11
46
36
Közepes
0
39
40
21
Intenzív
0
20
48
32
NV/NT
12
37
36
15
0
0
0
0
Nem tévézik és nem internetezik Médiafogyasztás
Alkalmi
19
6
36
39
intenzitása
Közepes
3
17
44
35
Intenzív
0
36
41
23
NV/NT
14
37
35
15
10
16
40
34
Összesen
51
3. táblázat Milyen gyakran szokott olyan könyvet olvasni, ami nem tartozik szorosan a tananyaghoz? (százalékos megoszlás, N=439) Soha
Hetente
Hetente
Ritkábban,
többször
egyszer
mint hetente
Nem tudja
Fiú
59
5
5
29
1
Lány
52
8
7
32
1
0-5
96
2
0
1
1
Gyermek -
6-11
46
8
8
36
2
korcsoport
12-15
32
7
12
49
0
16-18
37
11
6
47
0
Igen
33
9
10
47
1
Nem
95
2
0
2
1
Nem néz tévét
96
0
0
4
0
Alkalmi
58
12
9
19
1
Közepes
40
2
6
51
1
Intenzív
67
11
0
22
0
NV/NT
89
6
0
5
0
Nem internetezik
81
2
1
16
1
Alkalmi
39
10
10
40
1
Közepes
36
6
13
45
0
Intenzív
53
19
0
28
0
NV/NT
72
3
4
22
0
100
0
0
0
0
Gyermek neme
Jár-e iskolába
A tévénézés intenzitása
Az internetezés intenzitása
Nem tévézik és nem internetezik Médiafogyasztás
Alkalmi
61
13
7
18
2
intenzitása
Közepes
39
2
8
49
1
Intenzív
55
16
0
29
0
NV/NT
71
5
3
21
0
56
7
6
31
1
Összesen
52
4. táblázat
Tanul-e vagy tanult-e valaha mozgóképkultúrát és médiaismeretet az iskolában? (százalékos megoszlás, N=439) Gyermek neme Gyermek - korcsoport
Jár-e iskolába A tévénézés intenzitása
Az internetezés intenzitása
Médiafogyasztás intenzitása
Összesen
Igen
Nem
Fiú
13
87
Lány
13
87
0-5
0
100
6-11
4
96
12-15
24
76
16-18
38
62
Igen
21
79
Nem
0
100
Nem néz tévét
0
100
Alkalmi
15
85
Közepes
10
90
Intenzív
57
43
NV/NT
7
93
Nem internetezik
7
93
Alkalmi
11
89
Közepes
37
63
Intenzív
12
88
NV/NT
10
90
Nem tévézik és nem internetezik
0
100
Alkalmi
9
91
Közepes
16
84
Intenzív
31
69
NV/NT
12
88
13
87
53
5. táblázat Milyen gyakran fordul elő, hogy gyermeke felnőtt jelenléte nélkül internetezik? (százalékos megoszlás az internetező gyerekek körében, N=286)
Gyermek neme Gyermek - korcsoport
Jár-e iskolába A tévénézés intenzitása
Az internetezés intenzitása
Médiafogyasztás intenzitása
Összesen
Nem internetezik felnőtt jelenléte nélkül
Szinte mindig
Gyakran
Néha
Fiú
33
31
22
15
Lány
28
23
18
31
0-5
79
0
5
16
6-11
28
13
19
40
12-15
26
28
27
19
16-18
11
62
19
8
Igen
22
33
22
23
Nem
67
2
8
23
Nem néz tévét
40
55
5
0
Alkalmi
24
26
21
28
Közepes
32
25
21
22
Intenzív
45
39
8
9
NV/NT
85
15
0
0
Nem internetezik
0
0
0
0
Alkalmi
34
18
19
28
Közepes
3
57
20
20
Intenzív
26
50
16
8
NV/NT
52
17
22
9
Nem tévézik és nem internetezik
0
0
0
0
Alkalmi
31
20
18
31
Közepes
25
30
22
24
Intenzív
24
53
11
11
NV/NT
53
18
20
8
30
27
20
23
Lakosságra vonatkozó kereszttáblák 6. táblázat A következő fontos, társadalmat érintő kérdések közül melyik az, amely az Ön számára a legnagyobb jelentőséggel bír? Elsőkén említett legfontosabb kérdések (százalékos említési gyakoriság, N=1009)
54
Munkanélk üliség csökkenése Település típusa
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség 0- 5 éves gyereke van 0-11 éves gyereke van 0-15 éves gyereke van 0-18 éves gyereke van Tévénézés intenzitása Internetezés intenzitása Médiafogyasztás intenzitása Összesen
Bűnözés visszaszorítása
Gyermekek és ifjúság védelme
Egészségügyi ellátás fejlesz-tése
Nyugdíjak biztosí-tása
Oktatás fejlesz-tése
Budapest
49
9
5
10
11
5
Megyeszékhely
64
7
6
7
7
2
Város
67
5
3
6
8
3
Község
67
6
2
9
10
3
Férfi
65
8
3
7
7
3
Nő
61
5
4
9
11
3
18-39
69
7
6
4
1
6
40-59
65
7
3
9
7
2
60-
52
6
2
11
24
0
Alapfokú
66
6
3
7
13
1
Középfokú
61
9
4
8
4
4
Felsőfokú
56
5
9
8
6
8
Van
68
6
11
4
0
1
Nincs
63
7
3
8
10
3
Van
68
7
8
6
1
2
Nincs
62
6
3
8
11
3
Van
69
6
9
6
1
2
Nincs
62
7
2
8
12
3
Van
70
5
8
6
1
2
Nincs
61
7
2
8
12
3
Alkalmi
62
7
4
8
7
3
Közepes
65
6
3
7
9
4
Intenzív
59
7
4
8
18
0
Alkalmi
63
6
6
8
5
3
Közepes
61
8
6
7
2
10
Intenzív
60
12
8
3
0
7
Alkalmi
62
6
4
8
9
2
Közepes
65
7
3
8
8
4
Intenzív
58
8
5
7
15
2
63
6
4
8
9
3
7. táblázat A gyermekek és az ifjúság védelmét a különböző ártalmakkal szemben különféle szabályozások biztosítják. Véleménye szerint ezek közül milyen mértékben fontosak a következők? (átlagértékek, N=1009) Alkoholtartalmú italok
Moziban bemutatott
Dohánytermékek
Kiskorúakra ártalmas
55
kiskorúak részére történő eladásának tilalma
filmek ajánlott korhatárának feltüntetése
kiskorúak részére történő eladásának tilalma
televíziós tartalmakra vonatkozó korlátozások
Budapest
4,67
4,16
4,63
4,32
Megyeszékhely
4,88
4,23
4,82
4,39
Város
4,88
4,52
4,84
4,66
Község
4,82
4,24
4,80
4,47
A kérdezett neme
Férfi
4,81
4,22
4,79
4,45
Nő
4,83
4,40
4,78
4,53
Korcsoport
18-39
4,76
4,28
4,76
4,49
40-59
4,87
4,30
4,79
4,47
60-
4,86
4,40
4,81
4,53
Alapfokú
4,86
4,38
4,81
4,53
Középfokú
4,77
4,23
4,74
4,40
Település típusa
Iskolai végzettség
Felsőfokú
4,78
4,25
4,79
4,53
Van
4,78
4,11
4,79
4,46
Nincs
4,83
4,34
4,79
4,49
Van
4,82
4,33
4,78
4,52
Nincs
4,82
4,32
4,79
4,48
0-15 éves gyereke van
Van
4,83
4,29
4,80
4,49
Nincs
4,82
4,33
4,78
4,49
0-17 éves gyereke van
Van
4,83
4,28
4,80
4,48
Nincs
4,82
4,33
4,78
4,49
0- 5 éves gyereke van 0-11 éves gyereke van
A tévénézés intenzitása Az internetezés intenzitása Médiafogyasztás intenzitása Összesen
Alkalmi
4,82
4,21
4,76
4,47
Közepes
4,82
4,38
4,80
4,51
Intenzív
4,86
4,40
4,80
4,48
Alkalmi
4,82
4,30
4,78
4,51
Közepes
4,77
4,32
4,77
4,45
Intenzív
4,69
3,81
4,75
4,26
Alkalmi
4,83
4,19
4,74
4,45
Közepes
4,82
4,39
4,81
4,53
Intenzív
4,83
4,27
4,80
4,44
4,82
4,32
4,79
4,49
56
8. táblázat A gyermekek és az ifjúság védelmét a különböző ártalmakkal szemben különféle szabályozások biztosítják. Véleménye szerint ezek közül milyen mértékben fontosak a következők? (átlagértékek, N=1009)
Település típusa
Ajánlott korhatár feltüntetése a videó-kazettákon és DVD-ken
Szexuális áruk kiskorúak részére történő eladásának és kölcsönzésének tilalma
Ajánlott korhatár feltüntetése a számítógépes- és videojátékokon
Kiskorúak szerencsejátéko kban történő részvételének tilalma.
Budapest
4,20
4,61
4,37
4,49
Megyeszékhely
4,36
4,74
4,47
4,71
Város
4,55
4,84
4,66
4,83
Község
4,29
4,73
4,46
4,67
Férfi
4,33
4,75
4,48
4,67
A kérdezett neme
Nő
4,41
4,75
4,54
4,72
Korcsoport
18-39
4,37
4,73
4,44
4,61
40-59
4,37
4,76
4,54
4,76
60-
4,37
4,76
4,59
4,75
Alapfokú
4,41
4,79
4,53
4,71
Középfokú
4,27
4,65
4,45
4,63
Felsőfokú
4,41
4,81
4,55
4,78
Van
4,28
4,77
4,36
4,69
Nincs
4,38
4,75
4,53
4,70
Iskolai végzettség 0- 5 éves gyereke van 0-11 éves gyereke van 0-15 éves gyereke van 0-17 éves gyereke van A tévénézés intenzitása Az internetezés intenzitása Médiafogyasztás intenzitása Összesen
Van
4,44
4,78
4,48
4,74
Nincs
4,35
4,74
4,52
4,69
Van
4,39
4,77
4,46
4,71
Nincs
4,36
4,74
4,53
4,70
Van
4,38
4,78
4,46
4,70
Nincs
4,37
4,74
4,53
4,70
Alkalmi
4,31
4,77
4,50
4,76
Közepes
4,42
4,71
4,53
4,68
Intenzív
4,32
4,85
4,42
4,57
Alkalmi
4,40
4,76
4,51
4,66
Közepes
4,37
4,73
4,50
4,67
Intenzív
4,02
4,59
4,32
4,64
Alkalmi
4,30
4,77
4,50
4,73
Közepes
4,43
4,73
4,54
4,71
Intenzív
4,27
4,80
4,39
4,59
4,37
4,75
4,51
4,70
57
9. táblázat A következőkben felsorolt médiumokkal kapcsolatban, mennyire érzi úgy, hogy a kiskorú gyermekek ki vannak téve annak, hogy számukra nem megfelelő vagy ártalmas tartalmakkal találkozhatnak? (átlagértékek, N=1009)
Település típusa
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
TV
Rádió
Internet
Mozi
Video, DVD
Zenei CD, kazetta
Videojáték, komputerjáték
Budapest
4,18
2,59
4,30
3,29
3,68
2,87
4,02
Megyeszékhely
4,48
2,76
4,52
3,20
3,80
3,09
4,28
Város
4,45
2,68
4,58
3,39
3,87
3,06
4,34
Község
4,44
2,87
4,42
3,40
3,88
2,97
4,13
Férfi
4,38
2,78
4,48
3,38
3,84
3,00
4,16
Nő
4,43
2,71
4,47
3,32
3,82
3,01
4,25
18-39
4,32
2,74
4,41
3,24
3,75
3,00
4,17
40-59
4,42
2,75
4,52
3,34
3,82
3,00
4,21
60-
4,52
2,74
4,51
3,52
3,97
3,01
4,26
Alapfokú
4,39
2,77
4,41
3,33
3,82
3,02
4,17
Középfokú
4,38
2,66
4,51
3,32
3,81
2,95
4,24
Felsőfokú
4,51
2,81
4,62
3,47
3,89
3,08
4,28
0- 5 éves gyereke van
Van
4,28
2,64
4,34
3,18
3,49
2,85
4,14
Nincs
4,42
2,75
4,49
3,36
3,86
3,02
4,21
0-11 éves gyereke van
Van
4,32
2,66
4,44
3,25
3,70
3,02
4,21
Nincs
4,42
2,76
4,48
3,37
3,86
3,00
4,21
0-15 éves gyereke van
Van
4,27
2,64
4,37
3,19
3,66
2,97
4,16
Nincs
4,45
2,77
4,50
3,39
3,88
3,02
4,22
0-17 éves gyereke van
Van
4,28
2,63
4,39
3,19
3,65
2,96
4,14
Nincs
4,45
2,78
4,50
3,40
3,89
3,02
4,23
A tévénézés intenzitása
Alkalmi
4,40
2,61
4,52
3,29
3,83
2,98
4,22
Közepes
4,41
2,85
4,46
3,40
3,83
3,03
4,21
Intenzív
4,39
2,65
4,35
3,28
3,80
2,96
4,14
Alkalmi
4,39
2,72
4,55
3,33
3,83
3,04
4,25
Közepes
4,30
2,70
4,48
3,37
3,84
2,99
4,28
Intenzív
4,30
2,60
4,38
2,89
3,44
2,89
3,64
Alkalmi
4,41
2,65
4,54
3,28
3,84
3,00
4,23
Közepes
4,41
2,81
4,46
3,41
3,84
3,02
4,23
Intenzív
4,36
2,65
4,36
3,21
3,74
2,93
4,06
4,40
2,74
4,47
3,35
3,83
3,00
4,21
Az internetezés intenzitása Médiafogyasztás intenzitása Összesen
58
10. táblázat A következőkben felsoroltak jelenléte a médiában mennyire tölti el aggodalommal, a gyermekével kapcsolatban? (átlagértékek a gyermekkel rendelkezők körében, N=261) Erőszak
Szexualitás
Félelemkeltő elemek
Durva, trágár nyelvhasználat
Droghasználat
Kirekesztő tartalmak
Budapest
4,63
4,26
4,40
4,28
4,60
4,20
Megyeszékhely
4,77
4,54
4,62
4,61
4,57
4,25
Város
4,67
4,55
4,62
4,67
4,62
4,28
Község
4,65
4,52
4,40
4,44
4,51
4,14
Férfi
4,66
4,52
4,53
4,56
4,58
4,23
Nő
4,68
4,46
4,49
4,49
4,58
4,21
18-39
4,67
4,51
4,58
4,62
4,60
4,27
40-59
4,67
4,43
4,39
4,32
4,53
4,12
60-
5,00
5,00
4,02
5,00
5,00
4,51
Alapfokú
4,65
4,43
4,40
4,44
4,58
4,19
Középfokú
4,62
4,50
4,58
4,61
4,50
4,16
Felsőfokú
4,84
4,66
4,75
4,63
4,71
4,46
0- 5 éves gyereke van
Van
4,57
4,47
4,53
4,50
4,54
4,29
Nincs
4,73
4,50
4,49
4,53
4,60
4,18
0-11 éves gyereke van
Van
4,66
4,52
4,51
4,53
4,54
4,27
Nincs
4,70
4,38
4,49
4,48
4,68
4,06
0-15 éves gyereke van
Van
4,68
4,50
4,50
4,52
4,58
4,22
Nincs
4,54
4,32
4,55
4,46
4,55
4,19
0-17 éves gyereke van
Van
4,67
4,49
4,51
4,52
4,58
4,22
Nincs
.
.
.
.
.
.
A tévénézés intenzitása
Alkalmi
4,69
4,57
4,53
4,50
4,59
4,30
Közepes
4,67
4,44
4,50
4,55
4,59
4,19
Intenzív
4,57
4,35
4,43
4,42
4,43
4,01
Alkalmi
4,69
4,51
4,49
4,54
4,54
4,16
Közepes
4,62
4,55
4,75
4,60
4,81
4,33
Intenzív
3,82
3,91
3,82
4,06
4,39
4,06
Alkalmi
4,69
4,56
4,51
4,47
4,57
4,28
Közepes
4,70
4,48
4,54
4,57
4,62
4,20
Intenzív
4,46
4,22
4,34
4,39
4,39
4,06
4,67
4,49
4,51
4,52
4,58
4,22
Település típusa
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
Az internetezés intenzitása
Médiafogyasztás intenzitása
Összesen
59
11. táblázat Mit gondol arról, szükségük van-e a kiskorú nézőknek valamilyen segítségre vagy útmutatásra ahhoz, miként bánjanak a televízióval, hogyan értelmezzék a látottakat? (százalékos megoszlás, N=1009) Település típusa
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
0- 5 éves gyereke van 0-11 éves gyereke van 0-15 éves gyereke van 0-18 éves gyereke van A tévénézés intenzitása
Az internetezés intenzitása
Médiafogyasztás intenzitása
Összesen
Igen
Nem
Budapest
72
28
Megyeszékhely
73
27
Város
86
14
Község
75
25
Férfi
77
23
Nő
79
21
18-39
76
24
40-59
79
21
60-
78
22
Alapfokú
75
25
Középfokú
79
21
Felsőfokú
86
14
Van
78
22
Nincs
78
22
Van
79
21
Nincs
77
23
Van
79
21
Nincs
77
23
Van
78
22
Nincs
77
23
Alkalmi
78
22
Közepes
78
22
Intenzív
71
29
Alkalmi
83
17
Közepes
74
26
Intenzív
75
25
Alkalmi
78
22
Közepes
79
21
Intenzív
72
28
78
22
60
12. táblázat Mit gondol, mennyire széles a kifejezetten a gyermekek számára készült animációs műsorok, ismeretterjesztő-oktató filmek, magazinok kínálata az általános tematikájú csatornák műsorán? (átlagértékek, N=1009) Település típusa
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
0- 5 éves gyereke van 0-11 éves gyereke van 0-15 éves gyereke van 0-17 éves gyereke van A tévénézés intenzitása
Az internetezés intenzitása
Médiafogyasztás intenzitása
Összesen
Budapest
3,11
Megyeszékhely
3,11
Város
3,02
Község
3,03
Férfi
3,10
Nő
3,02
18-39
3,05
40-59
3,14
60-
2,94
Alapfokú
3,03
Középfokú
3,08
Felsőfokú
3,09
Van
3,12
Nincs
3,05
Van
3,12
Nincs
3,04
Van
3,13
Nincs
3,03
Van
3,10
Nincs
3,04
Alkalmi
3,01
Közepes
3,06
Intenzív
3,22
Alkalmi
3,13
Közepes
3,05
Intenzív
2,68
Alkalmi
3,00
Közepes
3,07
Intenzív
3,11 3,05
61
13. táblázat A társadalomban erősen megoszlanak a vélemények annak kapcsán, kiket terhel felelősség, hogy a gyermekek ne nézzék a számukra nem megfelelő programokat a televízióban. Mit gondol Ön, kiket, mennyire terhel a felelősség? (átlagértékek, N=1009) A szülőket
Település típusa
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
A televíziós társaságokat és műsorkészítőket
Az állami szabályozó szerveket
Budapest
4,45
3,94
3,54
Megyeszékhely
4,74
3,94
3,75
Város
4,76
4,19
3,98
Község
4,62
4,00
3,81
Férfi
4,70
4,08
3,84
Nő
4,62
4,01
3,78
18-39
4,62
4,05
3,86
40-59
4,66
4,04
3,76
60-
4,69
4,02
3,79
Alapfokú
4,64
4,10
3,89
Középfokú
4,66
3,91
3,68
Felsőfokú
4,71
4,05
3,76
Van
4,64
3,97
3,78
Nincs
4,66
4,05
3,81
0-11 éves gyereke van
Van
4,59
3,98
3,80
Nincs
4,67
4,05
3,81
0-15 éves gyereke van
Van
4,57
4,02
3,80
Nincs
4,68
4,05
3,81
Van
4,55
4,02
3,79
Nincs
4,69
4,05
3,81
Alkalmi
4,66
4,00
3,73
Közepes
4,67
4,02
3,85
Intenzív
4,54
4,28
3,90
Alkalmi
4,66
3,94
3,67
Közepes
4,67
4,10
3,92
Intenzív
4,48
3,86
3,62
Alkalmi
4,67
3,97
3,71
Közepes
4,68
4,05
3,86
Intenzív
4,53
4,19
3,84
4,66
4,04
3,81
0- 5 éves gyereke van
0-17 éves gyereke van A tévénézés intenzitása
Az internetezés intenzitása Médiafogyasztás intenzitása Összesen
62
14. táblázat Korhatár besorolások megnevezése (igen válaszok százaléka, N=1009) Megnevezte a 6 éves korhatár besorolást Település típusa
Megnevezte a 12 éves korhatár besorolást
Megnevezte a 16 éves korhatár besorolást
Megnevezte a 18 éves korhatár besorolást
Budapest
29
67
79
86
Megyeszékhely
33
87
79
89
Város
37
84
82
95
Község
25
79
74
85
Férfi
30
81
78
88
Nő
32
79
78
90
18-39
36
86
82
91
40-59
30
79
80
90
60-
24
72
70
84
Alapfokú
25
76
75
87
Középfokú
39
83
83
91
Felsőfokú
41
87
84
92
0- 5 éves gyereke van
Van
45
82
79
86
Nincs
29
79
78
89
0-11 éves gyereke van
Van
44
87
80
88
Nincs
28
78
78
89
Van
43
87
81
89
Nincs
27
78
78
89
0-18 éves gyereke van
Van
41
85
81
90
Nincs
27
78
77
89
A tévénézés intenzitása
Alkalmi
31
82
81
86
Közepes
32
79
77
90
Intenzív
27
77
76
91
Alkalmi
40
83
81
90
Közepes
35
93
84
97
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
0-15 éves gyereke van
Az internetezés intenzitása
Médiafogyasztás intenzitása Összesen
Intenzív
39
84
90
82
Alkalmi
29
80
79
85
Közepes
32
80
78
91
Intenzív
29
79
78
88
31
80
78
89
63
15. táblázat Bevezették a 6 éves korhatárt is a műsorok korhatár besorolásánál. Ön szerint ez inkább hasznos vagy inkább felesleges? (százalékos megoszlás, N=1009)
Település típusa
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
0- 5 éves gyereke van 0-11 éves gyereke van 0-15 éves gyereke van 0-18 éves gyereke van A tévénézés intenzitása
Az internetezés intenzitása
Médiafogyasztás intenzitása
Összesen
Inkább hasznos
Inkább felesleges
Nem tudja
Budapest
48
42
9
Megyeszékhely
47
47
6
Város
57
36
7
Község
54
32
14
Férfi
52
39
9
Nő
54
36
10
18-39
49
43
9
40-59
54
37
9
60-
58
30
12
Alapfokú
55
34
11
Középfokú
50
43
8
Felsőfokú
54
40
6
Van
56
33
11
Nincs
53
38
9
Van
51
41
8
Nincs
54
37
10
Van
52
40
8
Nincs
54
37
10
Van
51
40
8
Nincs
54
36
10
Alkalmi
54
38
8
Közepes
53
38
10
Intenzív
51
35
14
Alkalmi
56
36
8
Közepes
42
54
4
Intenzív
27
70
3
Alkalmi
58
33
9
Közepes
52
39
9
Intenzív
47
41
12
53
37
9
64
16. táblázat Ön mit gondol a korhatár-kategóriák meghatározása kapcsán, azok megfelelően fedik le az egyes életkorhoz kötődő fejlődési szakaszokat? (százalékos megoszlás, N=1009) Több korhatárkategória kellene
Épp megfelelő mértékűek a kategóriák
Kevesebb korhatárkategória is elég lenne
Egyáltalán nem lenne szükség korhatárkategóriákra
Nem tudja
Budapest
3
58
20
2
17
Megyeszékhely
4
62
20
5
8
Város
5
73
14
3
5
Község
3
67
14
1
14
Férfi
4
65
17
3
11
Nő
4
68
16
2
10
18-39
4
66
18
2
9
40-59
3
67
17
4
9
60-
5
66
13
1
15
Alapfokú
5
68
14
2
11
Középfokú
2
66
18
3
9
Felsőfokú
4
62
21
2
11
0- 5 éves gyereke van
Van
3
68
19
1
9
Nincs
4
66
16
3
11
0-11 éves gyereke van
Van
4
69
17
2
8
Nincs
4
66
16
3
11
0-15 éves gyereke van
Van
4
69
17
2
7
Nincs
4
66
16
2
12
0-18 éves gyereke van
Van
5
69
17
2
7
Nincs
4
66
16
3
12
A tévénézés intenzitása
Alkalmi
4
62
16
4
14
Közepes
4
69
15
2
10
Intenzív
2
69
22
2
4
Település típusa
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
Az internetezés intenzitása Médiafogyasztás intenzitása Összesen
Alkalmi
4
66
16
3
11
Közepes
2
68
19
3
8
Intenzív
0
51
39
2
8
Alkalmi
5
63
14
3
15
Közepes
4
69
15
2
10
Intenzív
2
65
26
2
5
4
67
16
2
11
65
17. táblázat Bevezették az ún. „gyermekbarát” műsorok jelölését. Ön szerint ez inkább hasznos vagy inkább felesleges? (százalékos megoszlás, N=1009)
Település típusa
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
0- 5 éves gyereke van 0-11 éves gyereke van 0-15 éves gyereke van 0-18 éves gyereke van A tévénézés intenzitása
Az internetezés intenzitása
Médiafogyasztás intenzitása
Összesen
Inkább hasznos
Inkább felesleges
Nem tudja
Budapest
57
17
26
Megyeszékhely
66
20
14
Város
68
19
14
Község
60
12
28
Férfi
62
18
20
Nő
63
16
21
18-39
62
20
18
40-59
63
17
21
60-
64
11
24
Alapfokú
63
15
22
Középfokú
60
20
20
Felsőfokú
70
15
16
Van
61
26
13
Nincs
63
16
21
Van
64
20
15
Nincs
63
16
22
Van
65
19
16
Nincs
62
16
22
Van
64
20
17
Nincs
63
15
22
Alkalmi
62
18
20
Közepes
64
15
21
Intenzív
65
16
19
Alkalmi
66
16
18
Közepes
66
18
16
Intenzív
50
20
31
Alkalmi
62
17
22
Közepes
64
16
20
Intenzív
61
18
22
63
17
21
66
18. táblázat Véleménye szerint mi a gyermekműsorok legfontosabb funkciója? (százalékos megoszlás, N=1009) Tanításfejlesztés
Szórakoztatás
Mindkettő egyaránt fontos
Egyéb
Nem tudja
Budapest
23
18
59
0
1
Megyeszékhely
17
15
66
1
0
Város
18
10
70
0
2
Község
20
16
62
0
1
A kérdezett neme
Férfi
19
16
63
0
1
Nő
19
13
67
0
1
Korcsoport
18-39
18
14
66
0
2
40-59
20
13
65
1
1
60-
20
17
63
0
1
Alapfokú
19
17
62
0
1
Középfokú
21
12
66
0
0
Település típusa
Iskolai végzettség
Felsőfokú
16
9
73
1
1
0- 5 éves gyereke van
Van
21
12
64
0
3
Nincs
19
15
65
0
1
0-11 éves gyereke van
Van
17
15
66
1
2
Nincs
20
14
65
0
1
0-15 éves gyereke van
Van
17
15
66
1
1
Nincs
20
14
65
0
1
0-18 éves gyereke van
Van
17
15
66
1
1
Nincs
20
14
64
0
1
A tévénézés intenzitása Az internetezés intenzitása Médiafogyasztás intenzitása Összesen
Alkalmi
22
14
64
0
1
Közepes
18
15
65
0
2
Intenzív
17
14
69
0
0
Alkalmi
19
12
68
0
1
Közepes
17
10
68
2
3
Intenzív
17
10
73
0
0
Alkalmi
23
14
62
0
1
Közepes
18
14
65
1
2
Intenzív
18
13
69
0
0
19
14
65
0
1
67
19. táblázat Az Ön tudomása szerint ki határozza meg egy konkrét műsor korhatár-besorolását? (százalékos megoszlás, N=1009) A műsort közzétevő televízió
Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság (NMHH)
Egyéb
Nem tudja
Budapest
33
37
7
22
Megyeszékhely
22
57
3
19
Város
27
50
1
23
Község
23
41
2
35
A kérdezett neme
Férfi
24
49
4
23
Nő
27
42
2
29
Korcsoport
18-39
24
52
3
22
40-59
27
47
3
23
60-
27
35
2
36
Település típusa
Iskolai végzettség
Alapfokú
27
38
2
34
Középfokú
26
55
4
15
Felsőfokú
22
58
3
17
Van
24
46
3
27
Nincs
26
46
3
26
0-11 éves gyereke van
Van
23
50
3
25
Nincs
27
45
3
26
0-15 éves gyereke van
Van
25
49
2
24
Nincs
26
45
3
26
0- 5 éves gyereke van
0-18 éves gyereke van A tévénézés intenzitása
Az internetezés intenzitása Médiafogyasztás intenzitása Összesen
Van
25
48
3
24
Nincs
26
45
2
27
Alkalmi
21
50
4
25
Közepes
28
44
2
27
Intenzív
33
39
0
28
Alkalmi
24
52
4
20
Közepes
27
58
2
14
Intenzív
5
66
0
28
Alkalmi
21
47
5
27
Közepes
28
45
2
25
Intenzív
28
44
0
28
26
46
3
26
68
20. táblázat Milyen gyakran fordul elő, hogy gyermeke olyan műsorokat néz, amelyeknek az ajánlott korhatára magasabb, mint a gyermeke életkora? (százalékos megoszlás a gyermekkel rendelkezők körében, N=261) Település típusa
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
0- 5 éves gyereke van 0-11 éves gyereke van 0-15 éves gyereke van 0-18 éves gyereke van A tévénézés intenzitása
Az internetezés intenzitása
Médiafogyasztás intenzitása
Összesen
Gyakran
Néha
Soha
Nem tudja
Budapest
7
35
53
5
Megyeszékhely
14
63
19
3
Város
12
46
40
3
Község
9
61
25
5
Férfi
8
52
35
5
Nő
12
51
34
4
18-39
11
47
40
3
40-59
8
61
25
6
60-
49
0
51
0
Alapfokú
12
59
25
5
Középfokú
10
41
44
5
Felsőfokú
6
42
53
0
Van
5
40
51
4
Nincs
13
58
24
4
Van
9
51
37
3
Nincs
15
51
28
6
Van
9
51
35
4
Nincs
19
47
27
7
Van
10
51
35
4
Nincs
0
0
0
0
Alkalmi
8
40
48
4
Közepes
9
57
29
5
Intenzív
24
66
10
0
Alkalmi
9
46
40
5
Közepes
21
60
19
0
Intenzív
0
85
15
0
Alkalmi
9
39
48
4
Közepes
10
56
30
5
Intenzív
19
69
12
0
10
51
35
4
69
21. táblázat Mennyire fontosak a következő szempontok annak eldöntésében, hogy egy műsorszám megtekintését engedélyezi-e a gyermeke számára? (átlagértékek a gyermekkel rendelkezők körében, N=261)
Település típusa
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
A műsorszám kezdési időpontja
A jelzett korhatár
A műsorszám előzetese
A műsorszám műfaja
Korábban látta az alkotást
Budapest
3,93
4,14
3,44
4,11
3,40
Megyeszékhely
4,46
3,84
3,51
4,08
3,49
Város
4,40
4,23
4,06
4,13
4,19
Község
4,28
4,04
3,79
3,86
3,83
Férfi
4,18
4,07
3,65
3,98
3,73
Nő
4,36
4,12
3,87
4,06
3,90
18-39
4,32
4,22
3,92
4,03
3,97
40-59
4,21
3,88
3,52
4,02
3,58
60-
5,00
4,02
4,51
4,51
4,02
Alapfokú
4,24
3,98
3,70
3,86
3,71
Középfokú
4,40
4,21
3,88
4,18
4,16
Felsőfokú
4,24
4,31
3,91
4,37
3,64
0- 5 éves gyereke van
Van
4,40
4,09
3,89
4,06
3,91
Nincs
4,22
4,10
3,72
4,01
3,78
0-11 éves gyereke van
Van
4,34
4,15
3,85
4,13
3,99
Nincs
4,13
3,97
3,60
3,77
3,42
0-15 éves gyereke van
Van
4,30
4,12
3,78
4,07
3,86
Nincs
4,12
3,85
3,77
3,65
3,50
A tévénézés intenzitása
Alkalmi
4,44
4,13
3,93
4,19
4,01
Közepes
4,20
4,07
3,73
4,03
3,83
Intenzív
4,12
4,11
3,43
3,36
3,04
Alkalmi
4,31
4,16
3,82
4,12
3,93
Közepes
4,14
4,20
3,21
3,96
3,31
Intenzív
3,81
2,97
2,81
3,45
3,68
Alkalmi
4,45
4,09
3,92
4,18
4,01
Közepes
4,21
4,14
3,77
4,06
3,83
Intenzív
4,10
3,88
3,37
3,39
3,20
4,28
4,10
3,78
4,03
3,83
Az internetezés intenzitása Médiafogyasztás intenzitása Összesen
70
22. táblázat Mi az Ön véleménye a kiskorúak védelmét szolgáló szabályozás szigorúságáról a televíziós műsorok esetében? (százalékos megoszlás, N=1009) Túl szigorú
Túl megengedő
Megfelelő
Nem tudja
Budapest
4
35
48
13
Megyeszékhely
6
28
52
14
Város
5
36
51
8
Község
4
39
45
12
A kérdezett neme
Férfi
5
33
50
12
Nő
4
38
47
10
Korcsoport
18-39
6
29
55
10
40-59
4
36
48
12
60-
2
45
40
13
Alapfokú
4
35
50
10
Középfokú
5
36
49
9
Település típusa
Iskolai végzettség
Felsőfokú
3
37
42
19
Van
6
24
55
15
Nincs
4
37
48
11
Van
4
29
56
12
Nincs
5
37
47
11
0-15 éves gyereke van
Van
4
27
58
11
Nincs
5
38
46
11
0-18 éves gyereke van
Van
4
28
56
11
Nincs
5
38
46
11
Alkalmi
4
35
47
14
Közepes
4
35
51
10
Intenzív
6
43
42
8
Alkalmi
6
35
47
11
Közepes
6
30
55
9
Intenzív
4
15
46
35
Alkalmi
4
36
48
12
Közepes
5
35
50
10
Intenzív
6
37
43
14
4
36
49
11
0- 5 éves gyereke van 0-11 éves gyereke van
A tévénézés intenzitása
Az internetezés intenzitása Médiafogyasztás intenzitása Összesen
71
23. táblázat Az Ön tapasztalata szerint a televíziós társaságok milyen gyakran alkalmazzák megfelelően a korhatármegjelölést a TV-műsoroknál, azaz összhangban állnak a jelölések a tartalommal? (százalékos megoszlás, N=1009) Szinte mindig megfelelően
Gyakran
Ritkán
Szinte soha
Nem tudja
Budapest
10
51
27
2
10
Megyeszékhely
22
48
21
2
7
Város
20
42
26
2
10
Község
15
44
20
4
17
Férfi
15
48
22
3
11
Nő
18
43
24
2
13
18-39
16
55
20
2
8
40-59
18
40
27
2
13
60-
16
38
24
4
17
Alapfokú
17
46
20
2
14
Középfokú
18
44
27
3
8
Felsőfokú
13
43
30
4
11
0- 5 éves gyereke van
Van
17
54
13
1
14
Nincs
17
44
24
3
12
0-11 éves gyereke van
Van
16
49
21
1
13
Nincs
17
44
24
3
12
0-15 éves gyereke van
Van
15
50
22
1
11
Nincs
17
44
24
3
12
0-18 éves gyereke van
Van
16
51
22
1
10
Nincs
17
43
24
3
13
A tévénézés intenzitása
Alkalmi
13
46
24
3
15
Közepes
20
44
23
2
11
Intenzív
16
50
24
3
7
Alkalmi
15
49
25
2
9
Közepes
19
44
29
2
6
Intenzív
8
54
23
0
15
Alkalmi
13
46
22
3
16
Közepes
19
44
24
2
11
Intenzív
15
50
24
3
9
17
45
23
3
12
Település típusa
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
Az internetezés intenzitása Médiafogyasztás intenzitása Összesen
72
24. táblázat Mit gondol arról, amikor egy műsorszámon magasabb korhatárt jelölnek, mint ami a tartalma alapján indokolt lenne? (százalékos megoszlás, N=1009)
Település típusa
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
Nem találkozott még ilyennel
Nem tartja lényegesnek vagy problémásnak
Zavarónak tartja
Egyéb válasz
Nem tudja
Budapest
24
56
11
2
7
Megyeszékhely
33
42
18
2
5
Város
35
45
11
0
9
Község
25
58
5
2
10
Férfi
30
52
9
2
8
Nő
29
50
11
1
9
18-39
29
54
9
1
6
40-59
27
52
13
2
7
60-
33
45
8
1
14
Alapfokú
31
51
7
1
10
Középfokú
27
52
13
2
6
Felsőfokú
27
48
17
2
7
0- 5 éves gyereke van
Van
24
58
7
1
9
Nincs
30
50
11
1
8
0-11 éves gyereke van
Van
25
55
10
0
9
Nincs
30
50
10
2
8
0-15 éves gyereke van
Van
27
52
12
2
8
Nincs
30
50
10
1
9
0-18 éves gyereke van
Van
26
53
12
2
7
Nincs
31
50
10
1
9
A tévénézés intenzitása
Alkalmi
26
52
14
2
6
Közepes
31
50
8
1
10
Intenzív
33
51
10
1
5
Alkalmi
27
51
15
1
6
Közepes
34
49
11
2
5
Intenzív
31
57
2
0
11
Alkalmi
25
52
15
2
7
Közepes
31
50
8
1
10
Intenzív
34
51
8
1
6
29
51
10
1
8
Az internetezés intenzitása Médiafogyasztás intenzitása Összesen
73
25. táblázat Mennyire ért egyet a valóságshow-kkal kapcsolatban a következő kijelentésekkel? (átlagértékek, N=1009)
A műsorokról elmondható, hogy értékeket közvetítenek
Település típusa
A műsorszolgáltató általában a megfelelő korhatárkategóriába sorolja a valóságshow adásait
Nem veszem szívesen, ha olyan időpontban sugározzák a műsort, amikor sok gyermek ülhet a tévékészülékek előtt
A műsorról elmondható, hogy megfelelő követendő mintát ad a fiataloknak
Nem tartom helyénvalónak, ha a gyerekek napi szinten ehhez hasonló műsorokat néznek
Budapest
1,74
2,43
4,16
1,89
4,27
Megyeszékhely
1,79
2,73
4,29
1,66
4,23
Város
1,62
2,31
4,50
1,57
4,52
Község
1,67
2,39
4,27
1,71
4,46
A kérdezett neme
Férfi
1,63
2,41
4,28
1,66
4,40
Nő
1,73
2,44
4,37
1,71
4,42
Korcsoport
18-39
1,69
2,43
4,22
1,71
4,32
40-59
1,73
2,48
4,41
1,72
4,42
60-
1,62
2,36
4,40
1,61
4,53
Alapfokú
1,77
2,46
4,31
1,72
4,38
Középfokú
1,59
2,40
4,28
1,73
4,41
Iskolai végzettség
Felsőfokú
1,51
2,35
4,54
1,45
4,53
0- 5 éves gyereke van
Van
1,83
2,52
4,30
1,96
4,45
Nincs
1,67
2,42
4,34
1,66
4,41
0-11 éves gyereke van
Van
1,72
2,36
4,39
1,72
4,53
Nincs
1,68
2,44
4,32
1,68
4,38
0-15 éves gyereke van
Van
1,71
2,39
4,37
1,72
4,47
Nincs
1,68
2,44
4,32
1,68
4,39
0-17 éves gyereke van
Van
1,74
2,44
4,35
1,73
4,44
Nincs
1,67
2,42
4,32
1,67
4,40
A tévénézés intenzitása Az internetezés intenzitása Médiafogyasztás intenzitása Összesen
Alkalmi
1,61
2,34
4,40
1,67
4,36
Közepes
1,77
2,50
4,29
1,72
4,44
Intenzív
1,48
2,34
4,26
1,56
4,45
Alkalmi
1,60
2,42
4,32
1,70
4,40
Közepes
1,55
2,33
4,41
1,52
4,51
Intenzív
1,31
2,55
4,41
1,21
4,40
Alkalmi
1,66
2,32
4,37
1,72
4,33
Közepes
1,75
2,49
4,32
1,72
4,44
Intenzív
1,44
2,41
4,28
1,48
4,44
1,69
2,43
4,33
1,69
4,41
74
26. táblázat Az Ön véleménye szerint a valóságshow-kban megjelenő tartalmak közül általában mi a legproblémásabb a kiskorúak szempontjából következők közül? (százalékos említési gyakoriság, N=1009) Alkoholfogyasztás Település típusa
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
Meztelenség és szexuális tartalmak, utalások
Dohányzás
Budapest
61
68
44
Megyeszékhely
59
67
46
Város
69
74
54
Község
76
80
51
Férfi
70
74
49
Nő
67
74
50
18-39
68
74
53
40-59
68
72
48
60-
70
76
48
Alapfokú
70
76
48
Középfokú
69
72
52
Felsőfokú
62
69
52
Van
65
76
50
Nincs
69
74
50
0-11 éves gyereke van
Van
69
77
49
Nincs
68
73
50
0-15 éves gyereke van
Van
70
77
51
Nincs
68
73
50
Van
70
78
52
Nincs
68
73
49
Alkalmi
71
74
54
Közepes
66
73
48
Intenzív
69
77
45
Alkalmi
70
78
53
Közepes
70
73
56
Intenzív
51
84
43
Alkalmi
73
73
53
Közepes
67
74
49
Intenzív
65
78
45
68
74
50
0- 5 éves gyereke van
0-18 éves gyereke van A tévénézés intenzitása
Az internetezés intenzitása Médiafogyasztás intenzitása Összesen
75
27. táblázat Az Ön véleménye szerint a valóságshow-kban megjelenő tartalmak közül általában mi a legproblémásabb a kiskorúak szempontjából következők közül? (százalékos említési gyakoriság, N=1009)
Település típusa
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
0- 5 éves gyereke van 0-11 éves gyereke van 0-15 éves gyereke van 0-18 éves gyereke van A tévénézés intenzitása
Az internetezés intenzitása
Médiafogyasztás intenzitása
Összesen
Erőszakos viselkedés
Durva, trágár nyelvhasználat
Budapest
70
73
Megyeszékhely
74
86
Város
68
76
Község
69
79
Férfi
72
78
Nő
68
78
18-39
73
80
40-59
70
77
60-
65
77
Alapfokú
67
77
Középfokú
74
82
Felsőfokú
74
77
Van
70
79
Nincs
70
78
Van
73
79
Nincs
69
78
Van
73
80
Nincs
69
78
Van
73
80
Nincs
69
77
Alkalmi
75
82
Közepes
67
75
Intenzív
68
78
Alkalmi
75
83
Közepes
77
79
Intenzív
64
93
Alkalmi
74
81
Közepes
68
76
Intenzív
68
81
70
78
76
28. táblázat Tudomása szerint rendelkezik-e a televíziókészüléke / set-top-boxa szülői zárral? (százalékos megoszlás, N=1009) Igen Település típusa
Nem
Nem tudja
Budapest
17
80
3
Megyeszékhely
16
76
7
Város
20
75
5
Község
13
81
6
Férfi
16
79
5
Nő
17
77
6
18-39
23
72
6
40-59
19
76
5
60-
4
90
6
Alapfokú
12
82
6
Középfokú
20
75
4
Felsőfokú
26
68
6
0- 5 éves gyereke van
Van
36
63
1
Nincs
14
80
6
0-11 éves gyereke van
Van
33
64
3
Nincs
13
81
6
Van
33
65
3
Nincs
12
82
6
0-18 éves gyereke van
Van
32
66
3
Nincs
11
82
6
A tévénézés intenzitása
Alkalmi
16
76
7
Közepes
17
79
4
Intenzív
12
81
6
Alkalmi
21
73
6
Közepes
29
65
6
Intenzív
28
72
0
Alkalmi
15
78
7
Közepes
18
78
5
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
0-15 éves gyereke van
Az internetezés intenzitása
Médiafogyasztás intenzitása
Intenzív Összesen
15
80
5
17
78
5
77
29. táblázat Magyarországra sugárzó, de külföldön bejegyzett médiaszolgáltatókra nem a magyar médiaszabályozás rendelkezései érvényesek. Ön hallott már erről? (százalékos megoszlás, N=1009) Település típusa
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
0- 5 éves gyereke van
Igen
Nem
Budapest
5
95
Megyeszékhely
7
93
Város
8
92
Község
5
95
Férfi
6
94
Nő
6
94
18-39
6
94
40-59
8
92
60-
4
96
Alapfokú
4
96
Középfokú
8
92
Felsőfokú
12
88
Van
4
96
Nincs
6
94
0-11 éves gyereke van
Van
6
94
Nincs
6
94
0-15 éves gyereke van
Van
8
92
Nincs
6
94
Van
8
92
Nincs
6
94
Alkalmi
7
93
Közepes
6
94
Intenzív
4
96
Alkalmi
7
93
Közepes
11
89
Intenzív
15
85
Alkalmi
6
94
Közepes
6
94
Intenzív
6
94
6
94
0-18 éves gyereke van A tévénézés intenzitása
Az internetezés intenzitása
Médiafogyasztás intenzitása
Összesen
78
30. táblázat Ön mennyire tartja fontosnak a következőket? (átlagértékek, N=1009)
Település típusa
Budapest
Információk, jelölések, melyek a korhatár-besorolás mellett arról is tájékoztatnak, hogy az adott műsorban milyen típusú káros tartalom található
Több tájékoztatás a korhatárbesorolás jelentőségéről, alkalmazásáról szülőknek
Gyermekeknek ajánlott filmek külön feltüntetése, segítve a szülők döntését
Több információ arról, hogy a szülők hogyan ismerhetik fel maguk a káros tartalmakat
4,04
3,93
4,14
3,99
Megyeszékhely
4,03
3,85
4,12
4,02
Város
4,32
4,22
4,36
4,27
Község
4,23
3,93
4,20
4,02
Férfi
4,20
3,98
4,19
4,03
Nő
4,18
4,04
4,26
4,16
18-39
4,19
3,98
4,16
4,04
40-59
4,18
3,98
4,27
4,13
60-
4,22
4,10
4,29
4,15
Alapfokú
4,20
4,03
4,26
4,11
Középfokú
4,14
3,95
4,15
4,02
Felsőfokú
4,27
4,10
4,29
4,22
0- 5 éves gyereke van
Van
4,10
3,90
4,13
4,05
Nincs
4,20
4,03
4,24
4,10
0-11 éves gyereke van
Van
4,14
3,93
4,17
4,07
Nincs
4,20
4,03
4,24
4,10
0-15 éves gyereke van
Van
4,10
3,90
4,12
4,04
Nincs
4,22
4,05
4,26
4,12
0-17 éves gyereke van
Van
4,10
3,89
4,10
4,02
Nincs
4,22
4,06
4,27
4,12
A tévénézés intenzitása
Alkalmi
4,19
4,02
4,24
4,10
Közepes
4,21
4,02
4,22
4,11
Intenzív
4,12
3,94
4,25
4,01
Alkalmi
4,24
4,02
4,25
4,13
Közepes
4,23
4,02
4,18
4,00
Intenzív
3,88
3,17
3,81
3,46
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
Az internetezés intenzitása Médiafogyasztás intenzitása Összesen
Alkalmi
4,18
4,05
4,26
4,12
Közepes
4,22
4,04
4,23
4,13
Intenzív
4,08
3,78
4,16
3,90
4,19
4,01
4,23
4,10
79
31. táblázat Ön mennyire tartja fontosnak a következőket? (átlagértékek, N=1009) A kiskorúak médiaismereteinek bővítése, médiatudatosságra nevelő programok, információs anyagok biztosítása
A televíziós és internetes tartalmak tudatosan megválasztott fogyasztása
A gyerekekkel a látott médiatartalmakról való beszélgetés
Kiskorban a TV- és internethasználat szülői korlátozása
Budapest
4,06
4,31
4,25
4,34
Megyeszékhely
4,12
4,31
4,30
4,37
Város
4,31
4,50
4,49
4,62
Község
4,10
4,27
4,15
4,36
A kérdezett neme
Férfi
4,18
4,37
4,24
4,42
Nő
4,15
4,35
4,36
4,46
Korcsoport
18-39
4,21
4,38
4,27
4,41
40-59
4,10
4,31
4,30
4,42
60-
4,19
4,39
4,37
4,52
Alapfokú
4,18
4,35
4,29
4,42
Középfokú
4,10
4,32
4,27
4,47
Felsőfokú
4,27
4,48
4,46
4,50
Település típusa
Iskolai végzettség
0- 5 éves gyereke van 0-11 éves gyereke van 0-15 éves gyereke van 0-17 éves gyereke van A tévénézés intenzitása Az internetezés intenzitása Médiafogyasztás intenzitása Összesen
Van
3,97
4,27
4,20
4,35
Nincs
4,19
4,37
4,32
4,45
Van
4,06
4,36
4,30
4,42
Nincs
4,19
4,36
4,31
4,45
Van
4,04
4,32
4,26
4,37
Nincs
4,21
4,37
4,32
4,46
Van
4,06
4,30
4,25
4,35
Nincs
4,20
4,38
4,32
4,47
Alkalmi
4,15
4,46
4,37
4,47
Közepes
4,20
4,31
4,27
4,44
Intenzív
4,03
4,27
4,21
4,36
Alkalmi
4,16
4,44
4,38
4,49
Közepes
4,24
4,43
4,30
4,46
Intenzív
4,15
4,21
4,17
4,45
Alkalmi
4,12
4,46
4,39
4,45
Közepes
4,22
4,33
4,28
4,45
Intenzív
4,06
4,26
4,21
4,38
4,17
4,36
4,30
4,44
80
32. táblázat A törvényi szabályozás értelmében a 18 éven felülieknek szóló lekérhető tartalmak hozzáférését a kiskorúak számára hatékony műszaki megoldással (pl. pinkód, kulcs, vagy valami mással) korlátozni kell. Mit gondol a fenti rendelkezés bevezetéséről a televízión keresztül lekérhető tartalmak esetében? (százalékos megoszlás, N=1009) Település típusa
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
0- 5 éves gyereke van 0-11 éves gyereke van 0-15 éves gyereke van 0-18 éves gyereke van A tévénézés intenzitása
Az internetezés intenzitása
Médiafogyasztás intenzitása
Összesen
Inkább hasznos
Inkább felesleges
Nem tudja
Budapest
73
19
8
Megyeszékhely
69
27
4
Város
81
16
4
Község
74
14
12
Férfi
78
17
5
Nő
73
18
9
18-39
77
17
6
40-59
76
19
5
60-
71
17
12
Alapfokú
75
16
10
Középfokú
75
22
3
Felsőfokú
79
15
5
Van
76
15
8
Nincs
75
18
7
Van
76
18
6
Nincs
75
17
7
Van
76
18
5
Nincs
75
17
8
Van
75
20
5
Nincs
76
17
8
Alkalmi
74
20
6
Közepes
76
17
6
Intenzív
75
9
15
Alkalmi
78
18
3
Közepes
78
16
5
Intenzív
83
17
0
Alkalmi
71
21
7
Közepes
77
17
6
Intenzív
77
11
12
75
18
7
81
33. táblázat Ha a kiskorúak és az internet viszonyára gondol, hogyan értékelné általánosságban az internet gyermekekre és ifjúságra gyakorolt hatását? (százalékos megoszlás, N=1009) Egyértelműen pozitív hatása van
Inkább pozitív hatása van
Pozitív és negatív hatása is egyformán van
Inkább negatív hatása van
Egyértelműen negatív hatása van
Budapest
2
10
70
15
4
Megyeszékhely
1
9
75
11
4
Város
2
10
66
18
4
Község
2
9
68
18
3
Férfi
2
8
70
15
5
Nő
1
11
68
17
3
18-39
2
8
73
13
4
40-59
1
12
69
16
3
60-
3
9
62
22
4
Alapfokú
2
9
66
19
4
Középfokú
1
10
73
14
3
Felsőfokú
2
11
73
10
5
0- 5 éves gyereke van
Van
0
8
68
20
4
Nincs
2
10
69
16
4
0-11 éves gyereke van
Van
0
8
73
15
3
Nincs
2
10
68
16
4
0-15 éves gyereke van
Van
0
8
73
15
3
Nincs
2
10
68
16
4
0-18 éves gyereke van
Van
0
9
73
15
3
Nincs
2
10
68
16
4
Település típusa
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
A tévénézés intenzitása Az internetezés intenzitása Médiafogyasztás intenzitása Összesen
Alkalmi
1
10
68
16
4
Közepes
2
8
71
16
3
Intenzív
2
15
61
16
6
Alkalmi
2
9
73
14
2
Közepes
2
10
71
11
6
Intenzív
0
0
92
0
8
Alkalmi
2
12
66
18
3
Közepes
2
8
71
16
4
Intenzív
2
12
67
13
6
2
10
69
16
4
82
34. táblázat Mit gondol arról, szükségük van-e a kiskorú internethasználóknak valamilyen segítségre vagy útmutatásra ahhoz, miként bánjanak az internettel, hogyan védjék ki a számukra nem megfelelő vagy ártalmas tartalmakkal való találkozást? (százalékos megoszlás, N=1009) Település típusa
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
0- 5 éves gyereke van 0-11 éves gyereke van 0-15 éves gyereke van 0-18 éves gyereke van A tévénézés intenzitása
Az internetezés intenzitása
Médiafogyasztás intenzitása
Összesen
Igen
Nem
Nem tudja
Budapest
73
21
5
Megyeszékhely
81
15
3
Város
85
12
3
Község
83
11
6
Férfi
82
14
4
Nő
82
14
5
18-39
81
17
2
40-59
81
13
6
60-
83
10
6
Alapfokú
81
13
6
Középfokú
81
17
2
Felsőfokú
89
10
2
Van
81
18
1
Nincs
82
13
5
Van
81
16
3
Nincs
82
13
5
Van
80
17
3
Nincs
82
13
5
Van
80
17
4
Nincs
83
13
5
Alkalmi
83
13
5
Közepes
82
14
4
Intenzív
79
15
5
Alkalmi
84
13
3
Közepes
84
14
2
Intenzív
88
12
0
Alkalmi
82
12
5
Közepes
82
14
4
Intenzív
81
15
4
82
14
4
83
35. táblázat A törvényi szabályozás értelmében a 18 éven felülieknek szóló lekérhető tartalmak hozzáférését a kiskorúak számára hatékony műszaki megoldással (pl. valamilyen szűrőprogrammal vagy mással) korlátozni kell. Ön mit gondol ennek bevezetéséről? (százalékos megoszlás, N=1009) Település típusa
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
0- 5 éves gyereke van 0-11 éves gyereke van 0-15 éves gyereke van 0-18 éves gyereke van A tévénézés intenzitása
Az internetezés intenzitása
Médiafogyasztás intenzitása
Összesen
Inkább hasznos
Inkább felesleges
Nem tudja
Budapest
81
13
6
Megyeszékhely
77
18
5
Város
84
13
3
Község
80
12
9
Férfi
80
15
5
Nő
82
12
7
18-39
82
12
6
40-59
80
16
4
60-
81
13
6
Alapfokú
82
11
7
Középfokú
78
17
5
Felsőfokú
82
15
3
Van
81
9
10
Nincs
81
14
5
Van
83
9
8
Nincs
80
14
5
Van
82
11
7
Nincs
80
14
5
Van
81
12
7
Nincs
81
14
5
Alkalmi
78
15
7
Közepes
83
11
5
Intenzív
78
18
4
Alkalmi
81
14
5
Közepes
86
11
3
Intenzív
76
19
5
Alkalmi
78
15
7
Közepes
83
12
5
Intenzív
77
18
4
81
13
6
84
36. táblázat Hallott-e az internetes szűrőprogramokról, amelyek a gyermekeket megvédhetik a nem kívánatos tartalmaktól? (százalékos megoszlás, N=1009) Igen Település típusa
Nem
Budapest
44
56
Megyeszékhely
33
67
Város
38
62
Község
24
76
Férfi
35
65
Nő
33
67
18-39
46
54
40-59
34
66
60-
16
84
Alapfokú
22
78
Középfokú
44
56
Felsőfokú
60
40
0- 5 éves gyereke van
Van
48
52
Nincs
32
68
0-11 éves gyereke van
Van
43
57
Nincs
32
68
Van
42
58
Nincs
31
69
0-18 éves gyereke van
Van
41
59
Nincs
31
69
A tévénézés intenzitása
Alkalmi
35
65
Közepes
34
66
Intenzív
27
73
Alkalmi
46
54
Közepes
49
51
Intenzív
76
24
Alkalmi
30
70
Közepes
35
65
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
0-15 éves gyereke van
Az internetezés intenzitása
Médiafogyasztás intenzitása
Intenzív Összesen
37
63
34
66
85
37. táblázat Használ-e az internetes tartalmakra vonatkozóan valamilyen szűrőprogramot? (százalékos megoszlás a szűrőprogramot ismerők körében, N=341) Település típusa
A kérdezett neme Korcsoport
Iskolai végzettség
0- 5 éves gyereke van 0-11 éves gyereke van 0-15 éves gyereke van 0-18 éves gyereke van A tévénézés intenzitása
Az internetezés intenzitása
Médiafogyasztás intenzitása
Összesen
Igen
Nem
Budapest
15
85
Megyeszékhely
11
89
Város
7
93
Község
4
96
Férfi
8
92
Nő
10
90
18-39
9
91
40-59
10
90
60-
5
95
Alapfokú
7
93
Középfokú
9
91
Felsőfokú
11
89
Van
14
86
Nincs
8
92
Van
11
89
Nincs
8
92
Van
10
90
Nincs
9
91
Van
10
90
Nincs
8
92
Alkalmi
9
91
Közepes
10
90
Intenzív
4
96
Alkalmi
8
92
Közepes
15
85
Intenzív
5
95
Alkalmi
7
93
Közepes
11
89
Intenzív
4
96
9
91
86
38. táblázat Hallott-e Ön az NMHH által üzemeltetett Internet Hotline szolgáltatásról? (százalékos megoszlás, N=1009) Igen Település típusa
Nem
Budapest
3
97
Megyeszé
5
95
Város
4
96
Község
2
98
A kérdezett neme
Férfi
3
97
Nő
4
96
Korcsoport
18-39
5
95
40-59
3
97
60-
1
99
Alapfokú
2
98
Középfokú
5
95
khely
Iskolai végzettség
0- 5 éves gyereke van 0-11 éves gyereke van 0-15 éves gyereke van 0-18 éves gyereke van A tévénézés intenzitása
Az internetezés intenzitása Médiafogyasztás intenzitása Összesen
Felsőfokú
7
93
Van
5
95
Nincs
3
97
Van
5
95
Nincs
3
97
Van
4
96
Nincs
3
97
Van
3
97
Nincs
3
97
Alkalmi
2
98
Közepes
5
95
Intenzív
1
99
Alkalmi
4
96
Közepes
9
91
Intenzív
7
93
Alkalmi
2
98
Közepes
5
95
Intenzív
2
98
3
97
87
