A KONZULI INFORMÁCIÓS RENDSZER FEJLİDÉSE 2007-ES SCHENGENI TAGGÁ VÁLÁSUNK ÓTA

VÉDELEMI INFOKOMMUNIKÁCIÓ

INKOVICS FERENC

A KONZULI INFORMÁCIÓS RENDSZER FEJLİDÉSE 2007-ES SCHENGENI TAGGÁ VÁLÁSUNK ÓTA

THE DEVELOPMENT OF THE CONSULAR INFORMATION SYSTEM SINCE OUR SCHENGEN MEMBERSHIP

A 2007-ben módosított Konzuli Információs Rendszer még mindig sokat segít a konzuli szolgálat feladatainak végrehajtásában. A cikk bemutatja az legfrissebb fejlesztéseket és a jövıbeli lehetıségeket.

The Consular Information System modified in 2007 still helps a lot in execution of tasks of consular service. This article introduces the latest developments and future possibilities.

Bevezetés Magyarország Külügyminisztériuma a Konzuli Fıosztályon és konzuli képviseletein (fıkonzulátusain és nagykövetségei konzuli osztályain) keresztül hajtja végre a rá bízott konzuli tevékenységgel kapcsolatos feladatait. E feladatok végrehajtását végrehajtásához nagymértékben hozzájárul a Konzuli Információs Rendszer (Consular Information System - CIS). A CIS jellegébıl adódóan egy olyan rendszer, amit folyamatosan fejleszteni szükséges. Ennek egyik oka a jogszabályok változásából adódó jogszabályi követés, de idırıl idıre adódnak olyan fejlesztési feladatok, melyeket a kormányzat törekvéseinek, döntéseinek való megfelelés miatt szükséges végrehajtani. A továbbiakban a CIS nem sokkal ezelıtt végrehatott fejlesztését az éppen most folyamatban levı fejlesztésekkel 187


együtt fogjuk tárgyalni, majd a jövıbeni fejlesztési lehetıségeket is sorra vesszük. A CIS a Külügyminisztérium informatikai rendszerének szerves része, annak kommunikációs vonalait használja, és emiatt annak fejlesztése is kihatással van a CIS-re. Ezért a következıkben több a Külügyminisztérium informatikai rendszerében végrehajtott fejlesztést is megismerünk.

A közelmúlt fejlesztései A CIS a 2007-es Schengeni országokhoz (a SISOne4All rendszerhez) való csatlakozásunk óta már több ízben módosult és bıvült új funkciókkal is. E módosulások egy részére a Külügyminisztérium egyéb informatikai rendszereinek változása miatt volt szükség. 2007-ben sikerült az összes schengeni vízumkiadásba bevont képviseleten és a központban is minden munkaállomásra egységesen a Microsoft Windows XP operációs rendszer telepíteni. A szerverek Microsoft Windows 2003 Server operációs rendszerrel lettek ellátva. A irodai programcsomag Microsoft Office 2003-ra lett lecserélve. Az CIS adatbázisai Microsoft SQL 2005 Serverek által kezelt adatbázisok lettek. Ezekkel a lépésekkel vált a Külügyminisztérium szoftverparkja majdnem homogénné, ami indokolt lépés volt, hiszen ez informatikai üzemeltetést nagyon megkönnyítette. A Külügyminisztérium munkaállomás és szerver parkja mőködtetésére azóta is Microsoft termékeket alkalmaz. Többünkben felmerülhet, hogy miért a Microsoft megoldást választották, azonban ennek megválaszolására érdemes nagyobb terjedelmet szentelni, ezért ezt egy késıbbi dokumentumban/publikációban ismerhetjük meg. Az elmúlt években természetesen az informatikai fejlıdés nem állt le, és várhatóan nem is fog hosszú-hosszú ideig. Mind a hardverek mind a szoftverek rengeteget fejlıdtek. A gyártók pedig termékeiket csak bizonyos idıkorlátok mellett árulják (vannak termékek amiket évekig, de vannak amiket csak hónapokig) és azok támogatását is csak korlátozott ideig biztosítják. Ezért a felhasználóknak elıbb vagy utóbb meg kell lépni a hardverek (jelen esetben számítástechnikai munkaállomások, szerverek, nyomtatók, aktív hálózati eszközök, stb.) cseréjét, ha a mőködtetés és mőködés biztonságát s rendelkezésre állását 188


fent szeretnék tartani. Sok esetben elıfordul, hogy az új hardvereket már nem támogatják a régebbi szoftverek, ezért azokat is szükséges lecserélni újakra. Az is elıfordul(hat), hogy a partnereink közül többen lecserélik a szoftvereiket másfajta szoftverekre esetleg újabbakra, mert azok funkcióit szeretnék kihasználni. Pl.: úgy döntenek, hogy bevezetik az Office 2010 alkalmazást a korábbi irodai programcsomag helyett. Ezekben pedig vannak olyan funkciók, amiket a korábbi változatok és/vagy más gyártók termékei pl. az Office 2003 alkalmazásai vagy az OpenOffice sem ismernek, és nem tudnak ugyanúgy kezelni. Sajnos sok esetben a megoldás az, hogy nekünk is fejlesztéseket kell végeznünk, hogy lépést tudunk velük tartani. Az elmúlt évek során a Külügyminisztérium igyekezett naprakész maradni az informatikai rendszereit tekintve. Ennek köszönhetıen ma már több képviseleten a szerverek operációs rendszerei Windows Server 2008 R2, a CIS adatbázisa pedig Microsoft SQL Server 2008 R2 által kezelt adatbázis. Jelentıs számú munkaállomáson fut már a Windows 7 operációs rendszer is. Sajnos a Külügyminisztériumban az elmúlt évek alatt kissé ismét inhomogént lett a szoftverpark. De az informatikai kollégák folyamatosan dolgoznak azon, hogy minél közelebb legyenek a homogén állapothoz. Persze ez érdekük is, hiszen minél kevésbé homogén egy rendszer, annál nehezebb üzemeltetni. E külsı tényezıknek köszönhetıen a CIS-t is több alkalommal módosítani kellett, hogy képes legyen az újabb szerver szoftverekkel kommunikálni mind a szerverekkel való kapcsolattartás, mind a kliens oldali mőködés tekintetében. 2007-ben a CIS 3. verziója került bevezetésre, melyet a tavaly év végén bevezetett CIS 4 váltott le. A CIS 4. verziója kifejlesztésének egyik fı indoka az egyszerősített visszahonosítási eljárás (un kettıs állampolgárság - Magyar + egyéb) biztosítása volt, de számos más funkció is megvalósításra került. A CIS 4. verziója bevezetéséhez köthetı módosítások fıbb elemei az alábbiak [1]: • Az Európai Unió Vízum Információs Rendszerével való kompatibilitás illetve interoperabilitás megteremtéséhez szükséges feltételek megteremtése: Az Európai Unió Vízum Információs Rendszere (Visa Information System - VIS) fogja tárolni 5 évre visszamenıleg a schengeni vízumigénylık személyes és 189


•

•

•

•

190

biometrikus adatait. Ehhez az adatbázishoz a szükséges, hogy a vízumhatóságok (így a Külügyminisztérium is) is hozzá tudjanak férni; Utazó konzul tevékenység támogatásához szükséges funkcionalitások fejlesztése: A konzuli szolgálat munkatársainak vannak feladataik a külképviselet irodáitól, épületeitıl távol is. E feladatok között több olyan van, amit szükséges informatikailag komolyabban támogatni, hogy az ügyintézés gördülékenyebb és/vagy gyorsabb legyen. Példa egy ilyen feladatra: a konzulnak a fogadó országgal szomszédos ország is a konzuli kerületéhez tartozik, ezért rendszeres idıközönként oda is ellátogat a konzul és tegyük fel, hogy van egy magyar állampolgár, akinek ellopták az útlevelét és haza szeretne térni, de útlevél nélkül ugye ez problémás. Ezért hazatérési igazolvány kiállítása szükséges, azonban annak kiállítása elıtt meg kell bizonyosodni többek között az állampolgár személyazonosságáról is. Hogy mik lehetnek még ilyen feladatok, arra a késıbbiekben részletesebben visszatérünk; On-line vízumkérdıív kitöltési funkció megvalósítása: A vízum igényléséhez az idegen állampolgároknak ki kell töltenie egy kérdıívet, e kérdıív kitöltéséhez nyújt online felületet ez a funkció, ennek segítségével ki tudja tölteni, kinyomtatni, majd a külképviseleten a vonalkódja segítségével gyorsan és egyszerően beazonosítható; Úgynevezett okos-kliens (helyi adatbázisszerver nélküli) modul kifejlesztése: Hasonlóan az utazó konzuli tevékenység támogatásához szükséges funkcionalitáshoz, ezzel a tudással rendelkezı megoldásra is szüksége van a konzuli szolgálatnak. Az hogy a 2 megoldás közül melyik lesz használva az adott helyeken azt a helyi sajátosságok (pl.: kommunikációs infrastruktúra lefedettsége és minısége, a helyszín fizikai biztonsága stb.) határozzák meg; Egyéb (Vízuminformációs Portál, SIRENE) interfész fejlesztés: A kormány célja, hogy javítsa a vízumkiadás infrastrukturális feltételeit, gyakorlatát és minıségét. Ezen interfész többek között a központi vízumhatóság és a külképviseletek közötti tapasztalatcserét szolgálja. Továbbá ahhoz, hogy a konzuli szolgálat eleget tudjon tenni feladatainak, a CIS-nek kommunikálnia kell a


• •

•

•

SIRENE rendszerrel. Ugyanis ha egy vízumigénylés „megbukik” az un SIS Check-en (vagyis megjelenik valamilyen figyelmeztetı jelzés az adott vízumigénylés kapcsán) akkor a SIRENE rendszerrel kell kommunikálni (a SIRENE rendszer szolgáltat kiegészítı információkat a figyelmeztetı jelzésekrıl). Az un. priorálást (ami lényegében tiltólistákon való ellenırzés) el kell végezni minden vízumigénylı esetében. És szükség van a VIS-ben, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) rendszereiben és a CIS-ben található elızmények visszakeresésére is. Amennyiben szükséges akkor konzultációt kell kérni nemzeti hatóság/ok/tól vagy esetleg másik tagállam/ok/tól; VIS-finomhangolás; Útlevél-kérelem folyamatok támogatás beépítése: Útlevél kérelmet belföldön bármelyik okmányirodában vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Központi Okmányirodájában vagy külföldön a konzuli tisztviselınél nyújtható be [2]. A külképviseletek 2011 elıtt nem voltak felszerelve biometrikus (ujjlenyomat, fénykép, aláírás, stb.) adatok levételére alkalmas eszközökkel. Ilyen eszközök pedig elengedhetetlenek az új biometrikus információkat tartalmazó útlevelek igénylésénél. Ezzel a funkcióval lehetıvé válik az ilyen eszközök alkalmazása és ezáltal az útlevél-kérelem folyamatok kezelése, még a kérelmek elbírálása is. Az útlevéligénylés az egy tipikus okmányirodai szolgáltatás. Az állampolgároknak jó hír, hogy egyre több okmányirodai szolgáltatás érhetı el a külképviseleteken; Diplomata és szolgálati útlevél nyilvántartás integrálása a KIRbe: Korábban egy külön célprogram volt kialakítva ere a célra. Most már a CIS része lett. Ezt az elızı pontban jelzett útlevélkérelem folyamatok támogatása is indokolja, így egy egységes rendszerben lesznek kezelve. Az 1. képen egy német biometrikus útlevelet figyelhetünk meg [3]; Konzuli jogkörök nyilvántartó rendszerének kialakítása a KIRben. Ez a funkció egy egységes rendszerbe szervezi a konzuli munkával kapcsolatos jogköröket. pl.: tartalmazza a megbízóleveleket, aláírás mintákat, nyilvántartást vezet arról, hogy ki, hol és milyen munkakört tölt be a konzuli szolgálatban, és milyen feladatok ellátására vannak jogosítványai; 191


• Állampolgársági ügyek intézéséhez szükséges támogatás beépítése; • Személyi adat- és lakcímnyilvántartás ellenırzés folyamatának fejlesztése a KIR-ben: A konzuli szolgálatnak feladatai ellátásához szükséges hogy a KEKKH Személyi adat- és lakcímnyilvántartási adatbázisával tudjon kommunikálni; • KR (Központi Rendszer) interfészek kialakítása: A hivatalhivatal típusú kapcsolatokhoz a szükséges felületek kialakítása, mindez a Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében történik.

1. kép: német biometrikus útlevél [3] A CIS 4 bevezetéséhez a hatósági eljárások elektronikus támogatásához szükség volt bizonyos hardverelemek beszerzésére is. Ezen eszközök nélkül a módosítások, új modulok nem tudnának teljes funkcionalitással mőködni. A fontosabb beszerzett eszközöket az alábbiakban részletezzük [4]: • Szerverek bıvítése, IT biztonság: 6 db, Microsoft környezetben két csoportban terheléses megosztásos üzemben mőködı alkalmazás szerver célokra szolgáló szerver, valamint opcionálisan 2 192


db, Microsoft környezetben mőködı általános célokra szolgáló szerver és/vagy 2 db, Microsoft környezetben mőködı adatbázis kiszolgáló célokra szolgáló szerver; • Ujjnyomat, fénykép és aláírás vételére egyaránt alkalmas, azokat egységesen kezelı integrált berendezés mobil/fix): ezeket az eszközöket már úgy választották ki, hogy a SIS II bevezetéséhez is megfelelı fizikai paraméterekkel rendelkezzenek, így amikor eljön a SIS II bevezetésének az ideje akkor ezt a költséges eszközt nem kell majd lecserélni. A 2. kép egy ilyen eszközt szemléltet.

2. kép: Speed Capture Station 1000 [8] A biometrikus eszközök beszerzésekor a Külügyminisztérium egy integrált biometrikus eszköz modell mellett döntött. Érthetı okok miatt, hiszen egy ilyen integrált eszköz helyét sokkal könnyebben ki lehet alakítani, könnyebb üzemeltetni és egy csatlakozási ponton lehet összekötni a CIS-el. Igaz az egyes részelemek meghibásodása pont emiatt okozhat a késıbbiekben fejtörést. Az egyszerősített kedvezményes honosítási és visszahonosítási eljárás gyakorlati feltételeinek biztosításához a CIS módosításán és a hardverek beszerzésén kívül szükség volt a személyi állomány 193


bıvítésére is (60-70 fı). Az általuk használt számítógépek is beszerzésre és beüzemelésre kerültek. Az elmúlt években a Külügyminisztérium informatikusai módosították a jelszókezelési politikájukat (Password Policy) is. Most már kötelezı 3 havonta jelszót változtatni. És jelszavaknak kellıen erısnek kell lenniük (Minimum 8 karakter hosszúak kell, hogy legyenek és az következı 4 típusú karakterbıl legalább 3 típusút tartalmazni kell a jelszónak: kisbető, nagybető, szám és speciális karakter). E módosításokat a felhasználók nem fogadták nagy megelégedéssel, sıt kifejezetten voltak olyanok, akik egyfajta személyes támadásnak vették azt, hogy a korábbi egyszerő jelszavaik helyett most bonyolultakat kell használni. De ez a jelszókezelés politika egy helyes döntés volt, és ık is belátták, hogy mert korunk elektronikus biztonsági követelményeinek ez így már megfelelı és a kellıen erıs jelszó hiánya nem ad felesleges támadási felületet. Az új jelszókezelési politikával együtt megszőntették az un csoportos és nem személyhez kötött bejelentkezési neveket (pl.: titkárság, konzulátus felhasználók, vendég, stb.) is a Külügyminisztérium hálózatában. Most már mindenki saját jelszóval lép be a számítógépekbe. Ezt a módosítást a CIS kliensek is kamatoztatják, mert emiatt már nem szükséges a CIS kliensnek azonosítást kérni a felhasználótól, ugyanakkor megnyitotta a kaput afelé, hogy pontosan nyomon követhetı legyen az, hogy ki mit csinált a rendszerben. Ez fontos lépés volt, mert alapvetı követelmény, hogy adott funkciókat, feladatokat csak adott képzettséggel és felhatalmazással végezhetnek a kollégák. Ez igaz a KüM informatikai rendszerére és a CIS rendszerre is. Sajnos a múltban nagyon gyakran fordult elı, hogy kollégák átadták egymásnak jelszavaikat, és ehhez a csoportos illetve nem személyhez kötött felhasználónevek még utat is nyitottak. Így nem volt követhetı, hogy ki mit csinált a hálózaton illetve a CIS rendszerben. Ennek próbáltak véget vetni az informatikusok, mert így most már sokkal könnyebben meghatározhatóak a jogosítványok munkakörhöz, feladatkörhöz kötötten és azok, akiknek nincsenek a rendszerhez megfelelı jogosítványai, azok nem tudják használni. Ez a lépés is csökkentette a szándékos és/vagy akaratlan károkozás lehetıségét, esélyét. 194


Az utolsó fejlesztések között van még 1 funkció, ami nem lett még beélesítve. Ez a vízumkérdıívek on-line kitöltése opció. Jelenleg még nem tudtak olyan felületet kialakítani, ami megfelelıen biztonságos lenne ehhez a funkcióhoz, de várhatóan 2011 nyarán már elérhetjük ezt a funkciót is. A CIS rendszer folyamatos üzembiztos mőködése miatt a CIS fejlesztı cégtıl magyar munkaidıben ügyeletet biztosít a Külügyminisztérium épületében.

A fejlesztési lehetıségek A CIS 4. elkészült és 2011 januárja óta már aktívan használják is a külképviseleteken és a Külügyminisztérium központjában egyaránt. A közelmúlt fejlesztései között megemlítettük az Európai Unió Vízum Információs Rendszerével (Visa Information System - VIS) való kompatibilitás kialakítását illetve interoperabilitás megteremtéséhez szükséges feltételek megteremtését. Ez a részfeladat teljesült, azonban mivel a VIS miatt még a közeljövıben módosulhatnak a csatlakozás paraméterei és egyéb opciói, ezért szükséges van/lesz a VIS irányú kapcsolat finomhangolására. A CIS kliens nem készült el Windows Vista operációs rendszerhez, de a Windows 7 operációs rendszerrel kompatibilis CIS klienst éppen most tesztelik a Külügyminisztérium kollégái. Ezzel kapcsolatban sajnos még vannak mőködési problémák. Ami annak tudható be, hogy a konzuli ügyintézéshez szükséges technikai eszközök, mint pl.: a biometrikus adatokat tartalmazó útlevelek RFID-jának olvasására képes útlevél olvasókhoz Külügyminisztérium nem rendelkezik megfelelı meghajtó (driver) programokkal Windows 7-hez. A szállító tud és képes ezeket a meghajtó programokat biztosítani, de csak pénzbeli ellenszolgáltatás fejében. Ahhoz, hogy ezt be tudják szerezni elıbb meg kell teremteni a pénzügyi fedezetet. A CIS 4. verziójának elkészítését a megrendelık részérıl egy kicsit el kellett tolni. Ez szerencsére nem okozott nagy fennakadást. Az elızı részben már említettük, hogy kifejlesztésre került 2 olyan megoldás, ami laptopon vagy egyéb hordozható eszközön futtatható: az un. utazó konzuli tevékenység támogatásához szükséges funkcionalitások és az un 195


okos kliens modul. Ebben a részben azért fontos megemlíteni ıket újra, mert bár kész vannak, de többek között az elcsúsztatott véghatáridı miatt még nincsenek beüzemelve, mint éles rendszer. Ezen eszközök lehetséges felhasználási területei pl.: • Egy EU tag külképviseletén, ennek elıfeltétele, hogy Magyarország és az érintett EU tagország megállapodott arról, hogy a magyar konzuli szolgálat kollégája vagy kollégái elláthatják konzuli feladataikat. Egy ilyen eszköz nagyon hasznos lett volna az azóta már bezárt külképviseleten Venezuela fıvárosában, Caracasban. • Kihelyezett konzuli ügyfélfogadás: ideiglenesen (pl.: nyáron illetve télen 1-2-3 hónapra) létesített konzuli tevékenységek magyar állampolgárok által nagyszámban látogatott helyeken. Ilyen hely pl.: Split, Horvátországban, ahol már több nyáron jelen volt konzuli szolgálatunk. Itt is a nagyszámú magyar turista indokolta e lépést. Ezt képletesen akár egy hotel szobában is ki lehet vitelezni. A 2 technikai megoldás között a lényeges különbség, hogy az utazó konzuli modult használva a munkafolyamat csak egy bizonyos pontig végezhetı el a külképviselettıl távol, mert nincs VPN kapcsolat kialakítására alkalmas képesség integrálva e megoldásba, azonban egy saját adatbázisba tárolja a bevitt információkat, és amikor újra rácsatlakozik a külképviseleti hálózatra, akkor szinkronizál a szerverekkel. A munkafolyamat csak ezután folytatható. Ugyanakkor az okos kliens képes a központi szerverekkel VPN kapcsolatot kialakítani és nincs ilyen korlátja, azonban nincs neki saját adatbázisa. Mindkét megoldásnak meg van az elınye és a hátránya is. Az utazó konzuli megoldás akkor is használható, ha nincs megfelelıen kiépített kommunikációs infrastruktúra, ugyanakkor csak egy bizonyos fázisig tudjuk a munkafolyamatokat elvégezni. Az okos klienssel végig lehet vinni a munkafolyamatokat, de a munkát nagymértékben befolyásolhatja kommunikációs csatornák minısége és rendelkezésre állása. A VPN kapcsolat kialakításánál azonban gondos tervezés szükséges, mert egy nem megfelelıen megtervezett rendszer biztonságot nem ad csak hamis biztonságérzetet [5]. Ezért is fontos a megfelelı hitelesítési módszer kiválasztása (pl.: intelligens kártyák és az EAP-TLS protokoll együttes használata) [6]. 196


Szoftverek távoli telepítésére már a Microsoft Windows 2003 Server környezetben is volt lehetıség, melyhez a csoportos házirendet (Group POlicy - GPO) hívhattuk segítségül [7]. A CIS újabb verzióinak külképviseleti telepítéséhez ma ilyen GPO alapú telepítést használnak a Külügyminisztérium informatikusai. Sajnos ez megoldással sokszor probléma van, ezért találni kell egy megbízható alternatív megoldást. Mivel a normál felhasználó nem rendelkezik telepítési jogosítványokkal a helyi számítógépes munkaállomásokon, ez eléggé behatárolja a lehetıségeket. A különbözı scriptek futtatása helyett egy telepítı service kialakítása megnyugtató alternatívának ígérkezik. Ez a service gondoskodna a CIS kliensek frissítésérıl. Kíváncsian várjuk melyik megoldás mellett fognak a Külügyminisztérium informatikusai dönteni. A Külügyminisztériumban a rendszergazdák között nem minden rendszergazdának van teljes jogosítványa az egész rendszerre. Például a CIS rendszergazdáinak nincs a munkaállomásokon telepítési jogosítványuk, de a CIS rendszeren belül teljes értékő rendszergazda jogosítványokkal bírnak. Nekik fontos hogy a jövıben a CIS kliens gépeket is távolról tudják felügyelni. Ezt a problémát a jövıben célszerő orvosolni. A külügyminisztérium szinte minden külképviseletén helyi szerverek szolgálják ki a külképviseletek számítógépes munkaállomásait. Ez elsı hallásra túlzásnak tőnik, de a végrehajtandó feladatok, a rendelkezésre álló kommunikációs infrastruktúra és a költségvetési megszorítások sajnos korlátokat állítottak és bizonyos helyeken állítanak még ma is . Azonban, ahogy a Föld különbözı államai egyre fejlettebb kommunikációs infrastruktúrákat építenek ki, ezek az infrastruktúrák egyre jobb lefedettségi, rendelkezésre állási, és sávszélességi mutatókkal rendelkeznek, és persze használatuk is egyre kedvezıbb költséget generál. Mőholdas kommunikációs hálózatok kiépítését az ENSZ is támogatta azért, hogy, a ritkán lakott illetve elégtelen fogyasztói körülmények miatt kis fogyasztói sőrőségő földrészek területek is be legyenek vonva a globális távközlésbe és médiaszolgáltatásokba [9]. Most már idıszerő volt olyan tervek kivitelezésén elgondolkodni illetve meglépni, ahol bizonyos külképviseletek ne saját szervereket, hanem más külképviseleten vagy a központban elhelyezett szervereket használnak. Ezt az ötletet szolgálja az, hogy vannak olyan képviseletek minden kontinensen, amik között 197


megfelelı árú, üzembiztonságú és sávszélességő kommunikációs kapcsolatot lehetne kialakítani, így szervereket lehet „megspórolni”. A régiók kialakítása már napirenden van, és hamarosan várható, hogy csökken a szerverek száma a külképviseleteken. A SIS II fejlesztésébe az Európai Unió tagállamai már euró százmilliókat fektetek bele, és többszöri határidı módosítás ellenére még mindig nincs kész. Sajnos utolsó tesztje szerint nagyon sok még a kijavítandó hiányossága. Mindemellett egyre több EU tagállam támadja a SIS II rendszert, ami minden jel szerint nem lesz kész 2013 elıtt [10]. Még 2003-ban az írisz alapú biometrikus azonosítást is szóba került, de egyelıre ez még nem valósult meg Európában. Azonban nem kizárt, hogy a jövıben újra napirendre kerül [11]. De addig is a SIS II bevezetéséhez majd újabb módosításokat kell a CIS-en is végezni, de addigra már a biometrikus adatok kezelésével kapcsolatban – köszönhetıen a biometrikus útlevél-igénylés külképviseleti megjelenésének - minden bizonnyal remek tapasztalatokkal leszünk gazdagabbak.

Összefoglalás Az elızıekben megismerhettük a CIS nem sokkal ezelıtt végrehatott fejlesztéseit, az aktuálisan még folyamatban levı fejlesztéseket, majd betekintést kaptunk a jövıbeni fejlesztési lehetıségek néhány lehetséges formájába. A konzuli szolgálatot felfoghatjuk egyfajta elıretolt helyırségnek is, aki elızetes szőréseket végez mindazokon, akik szeretnének magyarországi vízummal Magyarországra és ezzel együtt az Európai Unió területére lépni. Emiatt a konzuli szolgálat Magyarország és evvel együtt a schengeni országok biztonságának megırzésében kulcsfontosságú szerepet játszik. Ugyanakkor a külföldön bajba jutott magyar, de adott feltételek mellett akár más EU tagország állampolgárainak is segítséget nyújt, illetve adott szolgáltatásokat biztosít. A CIS mint a konzuli hálózat által használt információs rendszer nagyon fontos szerepet tölt be az elıbb említett tevékenységekben, feladatok végrehatásában. Azt is mondhatjuk, hogy a CIS a konzuli szolgálat egyik, ha nem a legfontosabb „nehézfegyvere”. Pontosan e kiemelt szerepe miatt szükséges, hogy a jövıben is megfelelıen legyen karbantartva, üzemeltetve és fejlesztve. 198


Felhasznált irodalom 1. Ajánlati/Részvételi Felhívás httphttp://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/D4C02918-C34C445B-ACBC85334D76EAAC/0/ajanlati_felhivas_kir.pdfwww.artefaktum. hu/infoforr.htm (letöltve: 2011.01.16) 2. Kérdések – válaszok - Hol kérelmezhetı a magánútlevél? http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes &kerdes_valasz_id=1580-- (letöltve: 2011.02.04) 3. Biometrikus útlevél Magyarországon is http://www.sg.hu/cikkek/46622/biometrikus_utlevel_magyar orszagon_is (letöltve: 2011.01.21) 4. Ajánlati/Részvételi Felhívás httphttp://ted.europa.eu/udl?uri=TED:NOTICE:3653262010:TEXT:HU:HTMLwww.artefaktum.hu/infoforr.htm (letöltve: 2011.01.16) 5. A VPN = biztonság illúziója? http://huwico.hu/node/533 (letöltve: 2011.02.04) 6. A VPN hálózatokkal kapcsolatos biztonsági kérdések http://technet.microsoft.com/huhu/library/cc775607(WS.10).aspx (letöltve: 2011.02.04) 7. Szoftver távoli telepítése csoportházirend segítségével Windows Server 2003 rendszerben http://support.microsoft.com/kb/816102/hu (letöltve: 2011.02.04) 8. Speed Capture Station 1000 http://www.speed-identity.com/files.aspx?f_id=40406 (letöltve: 2011.01.21) 9. A globalizálódó közlekedés és távközlés - II. rész http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2004ev/05/20070302212741953000000138.html (letöltve: 2011.02.04) 199


10. 2013-ra készülhet el a Második Schengeni Információs Rendszer http://www.sg.hu/cikkek/74853/2013_ra_keszulhet_el_a_mas odik_schengeni_informacios_rendszer%20-- (letöltve: 2011.01.21) 11. Íriszvizsgálat az európai útlevelekben? http://www.euvonal.hu/index.php?op=magazin&id=173 (letöltve: 2011.02.04)

200

A KONZULI INFORMÁCIÓS RENDSZER FEJLİDÉSE 2007-ES SCHENGENI TAGGÁ VÁLÁSUNK ÓTA

Recommend Documents