A kompressziós tûzõdrót rendszer

Az Országos Baleseti és Sürgõsségi Intézet, OMSZ Járó- és Fekvõbeteg Ellátó Egység közleménye

A kompressziós tûzõdrót–rendszer DR. SZOKOLY MIKLÓS, DR. LÁSZLÓ GYULA Érkezett: 2001. december 7.

ÖSSZEFOGLALÁS A szerzõk bemutatják a kompressziós tûzõdrót rendszerrel nyert tapasztalataikat, egyszerû, olcsó és új percutan mûtéti technikát, amely kis infekciós veszéllyel bír, különösen a kézközépcsontok, ujjperctörések, valamint a csontkiszakadásokkal járó esetek mûtéti ellátásában. Az új technika a sínezést szükségtelenné teszi, megakadályozza a drótvándorlást, korai mobilizálást biztosít a betegek számára. Kulcsszavak:

Töréskezelés, belsõ rögzítés; Belsõ rögzítõk; Tûzõdrót; Metacarpus sérülések; Ujjsérülés – Mûtéti kezelés; Nyílt sérülések – Mûtéti kezelés;

M. Szokoly, Gy. László: Ultimate ealing system for small-bone fractures. The authors show their new method and experience with compressive fixer wire technique. The new percutaneous operating system is developed to give safe and accurate solution for healing small bone fractures such as distal phalangeal fractures, phalangeal bone abruptions and metacarpal injuries. This cost effective pecutaneous process prevents wire migration and yields low infection risk, combined with the unnecessary of any splints and the possibility of early mobilisation. Key words:

Fracture fixation, internal; Fracture, open – Surgery; Bone wires; Metacarpus – Injuries; Finger injuries – Surgery;

BEVEZETÉS A kézközépcsont, ujjperctörések, különösen az ízületközeli, illetve ízületbe hatoló elmozdulásos törések esetében alapkövetelmény a pontos helyretétel és rögzítés, a késõbbi jó funkció érdekében (1, 7, 11, 12, 15). A ,,pásztorbot”, illetve a gig (tendofil) osteosynthesisek, majd a Kirschner dróttal végzett retenciós kísérletek, gyakorlatunk szerint nem minden alkalommal jártak megfelelõ eredménnyel (2, 3, 9, 10). A kezdeti lágyrész duzzanat utáni oedema, majd annak regressziója, szinte azonnal distrahálta a törést, hiszen a lágyrész komponensre nem bízható egy ossealis struktúra, nem beszélve az extensor ín és az oldalszalagok jelentõs, ellentétes irányú hatásairól, valamint a körömperc distalis harmadának vérellátási zavaraiból adódó késõbbi szövõdményekrõl (13, 14). Az osteosynthesis a súlyosabb csontsérülések esetén széles feltárást igényel, amely további szöveti károsodást okozhat. A törés konszolidációja után a fémek eltávolítása a csont széles feltárását teszi szükségessé. Ezen ismételt beavatkozás másodlagos hegképzõdéshez és funkcióvesztéshez vezethet. ANYAG ÉS MÓDSZER A kéz töréseiben a kompressziós tûzõdrótokkal végzett osteosynthesisek jól használhatók (4, 5). Az általunk kidolgozott eljárás ,,a kompressziós tûzõdrót–rendszer“ biztonságossá teszi a töréskezelést, csökkenti a korábbi rögzítõ eljárások hátrányait, szövõdményeit. A röntgen képerõsítõ alkalmazásával a drótokat az esetek többségében percutan lehet behelyezni. Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet . 2002. 45. 3.

227

Ezáltal az infekció veszély minimálisra csökkenthetõ. Az idõsült törések kezelési ideje kiterjeszthetõ ezzel a viszonylag egyszerû és olcsó csontegyesítõ módszerrel. Az olcsósága mellett jelentõs elõny, hogy nem csak adaptációs stabilitást ad és ezért nem igényel külsõ rögzítést, mint a hagyományos Kirschner dróttûzés, hanem azonnal funkcionális kezelést kezdhetünk. INDIKÁCIÓK ¨ a kézcsontok szakításos sérülései ¨ a kisebb csontszegmentumok szakításos törései ¨ különbözõ végtagsérüléseknél, külboka szakításos törései ¨ metacarpalis és phalangealis törések különbözõ formái ¨ radiustörések, az ulna processus styloideusának rögzítése ¨ ujj-replantációk ¨ intercarpalis stabilizáció ¨ ujjak és a hallux valgus korrekciós osteotomiája ¨ epifízis közeli osteosynthesisek ¨ gyermeksérültek ízületközeli törései ¨ minden olyan esetben, ahol a kompresszió fenntartása elengedhetetlen MÛTÉTI TECHNIKA A szakma szabályai szerinti elõkészítés után repozíció (fedett vagy nyílt technikával). A bevezetett Kirschner dróton elhelyezkedik egy ,,fémgallér” (a Kirschner drót vastagsága a jelenlegi konstrukcióban 0,8–1–1,2 mm) (1. ábra). A drótot a fúró segítségével visszahúzzuk úgy, hogy a gallér a corticalison megakadjon, illetve megtámaszkodjon. Egy fémhüvelyt húzunk fel a drót szabad végére és a corticalisig elõre toljuk (2. ábra). A kompressziós instrumentáriumot (szintén 0,8–1–1,2 mm-es átmérõvel rendelkezik) a drótnak a hüvely felõli végére helyezzük, így megakad a hüvelyen és a Kirschner drótot az oldalcsavar segítségével fixáljuk (3. a-b ábra). A kompressziót a kompresszor végében lévõ csavar segítségével végezzük. Így a “gallér” és a fémhüvely közötti csontrészek olyan erõvel komprimálódnak, amekkora erõt az operatõr a rendszerbe vitt. (Finom csontdarab esetén óvatos, körültekintõ manipuláció szükséges) (4. ábra). A fémhüvelyt és a benne futó Kirschner drótot keskeny fogóval a bõr felszíne felett megfogjuk és 45°-os szögben meghajlítjuk. Az elhajlítás a fémhüvely visszacsúszását megakadályozza és a folyamatos kompressziót a gyógyulásig fenntartja. A drót és a hüvely az elhajlítás feletti 1. ábra

228

2. ábra

Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet . 2002. 45. 3.

részen átvágásra kerül. A bõrápolás a legtöbb esetben a betegre bízható (5. ábra). Képerõsítõ alkalmazásával percutan végzett kompressziós tûzõdrót mûtéti képei (6 a-c ábra). 3a. ábra

3b. ábra

4. ábra

5. ábra

Képerõsítõ alkalmazásával percutan végzett kompressziós tûzõdrót mûtéti képei 6b. ábra

6a. ábra

6c. ábra Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet . 2002. 45. 3.

229

EREDMÉNYEK Az eljárást 1990. és 2000. között 1413 betegen alkalmaztuk. A kompressziós tûzõdrótrendszer segítségével ezernél több esetben értünk el kívánatos eredményt, legtöbbször teljes gyógyulást a friss, illetve a késõi csontos abruptiók esetében is (Táblázat). Táblázat: Eredmények Megnevezés

Jó

Közepes

Rossz

Összesen

Az ujj végperc feszítõín szakításos törései 526 (93%) Az ujjpercek törései 311(91%) Az ujjpercek bázis törései 138(88%) Az ujjpercek ízületbe hatoló törései 262(87í%) Külbokatörések 8(100%) Metatarsusok korrekciós osteosynthesise 18(95%) Ujj replantáció Az ulna proc. stiloideusanak refixációja 9(82%) Az ulna proc. coracoideusanak refixációja 6(55%) Összesen 1278 (91%)

31(6%) 22(6%) 11(7%) 15(5%) 0 0 1(100%) 2(18%) 5(45%) 87(6%)

3(1%) 11(3%) 8(5%) 25(8%) 0 1(5%)

560(100%) 344(100%) 157(100%) 302(100%) 8(100%) 19(100%) 1(100%) 11(100%) 11(100%) 1413(100%)

48(3%)

Megjegyzések: ¨ jónak ítéltük az eredményt, ha csontos gyógyulás következett be és a funkció is teljessé vált. ¨ közepes minõsítést adtunk, ha a csontos gyógyulás ugyan bekövetkezett, de a funkció több mint 10°-kal elmaradt (nem biztos, hogy a módszer hibája) ¨ rossz minõsítést kapott a redislocalt törés, a technikai hiba, a szeptikus szövõdmény (A drótok kilépési helyein lévõ felületes infekciók a fémeltávolítás után gyorsan meggyógyultak) MEGBESZÉLÉS A kompressziós tûzõdrót–rendszer elõnyei: · percutan mûtéti technika · kis infekcióveszély · sínezés szükségtelen · korai mobilizálás · nincs drótvándorlás · egyszerû, olcsó mûtét A rendszer a tûzõdrót minden elõnyét megtartja, és a hátrányát megszünteti. A törtdarabokat a céleszközzel komprimáljuk, így a ,,kompressziós erõt” a gyógyulásig fenntarthatjuk. A Kirschner-drót egyik végén a gallér, a másik végén a hajlított hüvely és drót biztosítja a csontdarabok rögzítését, ezért szétcsúszás nem jöhet létre. A korai mobilizációs lehetõséggel – a csontgyógyulással egyidejûleg - teljes ízületi mozgásterjedelmet érhetünk el. Az ismert szövõdmények elkerülhetõk (tûzõdrótok kicsúszása, vándorlása és a redislocatio). Hosszas elméleti megfontolások és technikai kísérletek után sikerült a kompressziós tûzõdrót-rendszert a gyakorlatban jó eredménnyel alkalmazni.

230

Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet . 2002. 45. 3.

IRODALOM 1. Barton N. J.: Fractures of the hand and wrist. Churchill Livingstone, Edinburg. 1988. 2. Buck–Gramcko D., Nigst H., Millesi H.: Handchirurugie. Thieme. Stuttgart, New York. 1981. 3. Cziffer E.(szerk.): Operatív töréskezelés. Budapest. Springer Hungarica, 1997. 4. Flynn I. E.: Hand surgery. 2. ed. Williams and Wilkins, Baltimore, 1988. 5. Freeland A. E., Benoist L. A., Melancon, K. P.: Parellel miniature screw fixation of spriral and log oblique hand phalangeal fractures. Orthopedics, 1994. 17: 199-200. 6. Green D. P.: Operative hand surgery. 3. ed. Churchill Livingstone, New York, 1993. 7. Heim U., Pfeiffer K. H.: Internal fixation of small fractures. 3. ed. Springer. Berlin. 1987. 8. Ip W. Y., Ng K. H., Chow S. P.: A prospective study of 924 digital fractures of the hand. Injury, 1996. 27: 279-285. 9. Kumar V. P., Satku K.: Surgical management of osteochondral fractures of the phalanges and metacarpals: a surgical technique. J. Hand Surg. 1996. 21-A: 1028-1031. 10. Lu W. W., Furumachi K., Ip W. Y, Chow S. P.: Fixation for comminuted phalangeal fractures. A biomechanical study of five methods. J. Hand Surg. 1996. 21-B: 76-87. 11. Pannike A.: Osteosynthese in der Handchirurgie. Springer. Berlin, New York. 1982. 12. Renner A. (Szerk.): Traumatológia. Budapest. Medicina. 2000. 13. Renner A., Sántha E.: Kézsérülések ellátása képekben. Budapest. Medicina. 1987. 14. Wilson I. N.: Fractures and joint injuries. Churchill Livingston. Edinburg. 1982. 15. Zimmermann I.: Újabb kezelési módszerek a kéz csöves csontjainak töréseiben. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1994.

A szerzõ köszönetet mond nyugdíjba vonult fõnökének dr. László Gyula fõorvos úrnak és dr. Doktorits Béla adjunktus úrnak., akikkel a technikát kidolgozták, és számtalan mûtétben bizonyították annak hatékonyságát. Dr. Szokoly Miklós Országos Baleseti és Sürgõsségi Intézet 1081 Budapest, Fiumei út 17.

Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet . 2002. 45. 3.

231