A kommunikáció jelei „Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni.” (Illyés Gyula)
Értelmezd a szöveg és a rajz alapján az alábbi idézet utolsó két mondatát!
A róka elhallgatott, és sokáig nézte a kis herceget. – Légy szíves, szelídíts meg! – mondta. – Kész örömest – mondta a kis herceg –, de nem nagyon érek rá. Barátokat kell találnom, és annyi mindent meg kell ismernem! – Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít – mondta a róka. – Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik. Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem. – Jó, jó, de hogyan? – kérdezte a kis herceg. – Sok-sok türelem kell hozzá – felelte a róka. – Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak félreér tések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz… (Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg – részlet)
8
Sorold fel és jellemezd a szövegrészletben meg jelenő kommunikációs tényezőket!
A kis herceg és a róka a nyelv segítségével kommunikálnak egymással: mondatokat alkotnak, így a mondatokból párbeszéd, szöveg jön létre. Beszédüket azonban másfajta jelek is kísérik, szavak nélkül is megértik egymást. A róka hosszan néz a kis hercegre, majd csak a szeme sarkából akarja figyelni őt. A róka számára jelentősége van annak, milyen távolságra ül le tőle a kis herceg. A kommunikáció tehát történhet nyelvi és nem nyelvi jelekkel. A nyelvi jelek (a szóelemek, a szavak és a jelekből felépített mondatok) segítségével tudjuk gondolatainkat írásban és beszédben kifejezni. A kézmozdulatok, az arckifejezés változásai, a testmozgás, az öltözködés a kommunikáció során kiegészítik és módosítják a nyelvi jelek jelentését. Írás közben nemcsak a szavak, mondatok lejegyzésére szoktunk figyelni, hanem a szöveg külalakjára, a margóra, a szóközre és a bekezdésekre is. Ezeket nem nyelvi jeleknek nevezzük.
A kommunikáció során használhatunk nyelvi jeleket és nem nyelvi jeleket. A nem nyelvi jelek a beszédben: • Tájékoztatnak partnerünkről. • Irányítják a kommunikációt. • Kiegészítik, megerősítik vagy módosítják a nyelvi jelek jelentését.
1. Miért fontosak a nyelvi és a nem nyelvi jelek a kommunikációban? 2. Figyeld meg, milyen nyelvi és nem nyelvi jeleket használnak társaid, tanáraid és a szüleid beszéd közben!
9
nyelvi jelek
nem nyelvi jelek
Nem nyelvi jelek a beszédben „Titkos írás az arc, de annak, aki kulcsát bírja, nyitott könyv.” (Jókai Mór)
Mesélj a képen látható gyermekekről az arckifejezésük alapján!
A kommunikációban a nem nyelvi jelek hatása legalább olyan fontos, mint a nyelvi jeleké. Ezekből a jelekből tudhatjuk meg azt, hogy partnerünk éppen dühös, bánatos vagy örül valaminek. Amikor valakihez beszélni kezdünk, akkor felé fordulunk; amíg beszélünk, addig ránézünk, közelebb állunk hozzá. A nem nyelvi jelek segítik a kapcsolat megkezdését, fenntartását és lezárását, irányítják a kommunikációt. Amikor helyeslünk valamit, azt fejünk biccentésével is megerősítjük, ugyanakkor fejcsóválással módosíthatjuk, megkérdőjelezhetjük helyeslő mondatunk értelmét. hangjelek
A hang jelek Nem mindegy, hogyan mondjuk azt, amit mondunk. A hangunkkal sok mindent kifejezhetünk. Legtöbbször már a hangról meg lehet állapítani, hogy a beszélő nő vagy férfi, fiatal vagy öreg. Hangunk azt is elárulja, ha mérgesek vagyunk, ha félünk vagy izgulunk. Amikor elégedettek és boldogok vagyunk, akkor „csengő”, vidám hangon szólalunk meg, amikor 10
bánatosak vagyunk, „szürkévé” válik a hangunk. A hangadásnak önmagában is lehet üzenete, így a sírás, az ásítás, a nevetés, a fütty, a hangos lélegzés vagy a szándékos köhögés is jelent valamit. Mondanivalónk értelmét megerősíthetik vagy módosíthatják a hangos beszéd zenei eszközei: a hangerő, a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó, a beszéd ritmusa és a beszéd közben tartott szünetek.
A tekintet
tekintet
Válaszolj a bevezető olvasmány alapján: Mire gondol a róka, amikor azt mondja, hogy csak a szeme sarkából fog ja nézni a kis herceget?
A szem a lélek tükre – tanít bennünket a szólás. Amikor szólni kívánunk valakihez, vagy kapcsolatot akarunk vele létesíteni, először ránézünk. Ha kerülni akarjuk valakivel a kommunikációt, arra törekszünk, hogy tekintetünk ne találkozzék. Ezért sütik le a szemüket a diákok, ha el akarják kerülni a felelést. A szemnek beszélgetés közben is fontos jelzőszerepe van. Ha figyelsz partneredre, ezzel is mutatod, hogy érdekel, amit mond. Ha többször el-elkalandozik a tekinteted, akkor valószínűleg szeretnéd befejezni a beszélgetést. A kommunikáció során a kapcsolattartás egyik fő kifejezője a tekintetünk, az, ahogyan a másik ember szemébe nézünk. A különböző kultúrákban a tekintetváltásnak más és más szokása alakult ki. Nálunk és a körülöttünk levő országokban illetlenségnek hat, és meglehetősen zzavaró, ha nem nézünk beszédpartnerünk szemébe. Az arab országokban a nők nem nézhetnek beszélgetés közben férfi partnerük szemébe. A japánok beszélgetéskor inkább a nyakat és nem a szemet nézik.
Szemünk hangulatunkat, érzelmi állapotunkat is tükrözi. Elárulja, ha szomorúak vagy boldogok vagyunk, ha valamilyen huncutságon törjük a fejünket. A kommunikációs folyamatban a tekintet változását arcjáték is kíséri.
11
Az arcjáték ●
Olyan arcot vág, mint a háromnapos esős idő. Illik-e a szóláshasonlat a képhez? Indokold a véleményed!
arcjáték
Érzéseinket, gondolatainkat nemcsak a szemünkből, hanem az arcunkról is le lehet olvasni. Az arcizmok mozgásának, az arcjátéknak (idegen szóval a mimikának) is kifejező, közlő szerepe van. Az arcjátékkal általában nem tudatosan élünk beszélgetés közben. Az arc jelei, a mosoly, a száj elhúzása, az ajakbiggyesztés, a szemöldök felhúzása szavak nélkül is kifejeznek valamit. De kísérői lehetnek más nyelvi jeleknek is. Az arcjáték különféle jeleit a különböző országokban Nézz utána, nem egyformán értelmezik. Például a nyelv kinyújtása honnan ered a mi a kultúránkban csúfolódást jelent, míg a tibetieknél ez a pókerarc kifejezés! aaz üdvözlés jele. Vannak emberek, akik arcjátékukat tudattosan visszafogják, fegyelmezik.
A taglejtés Keresd meg az Idegen szavak szótárában a gesztus szó jelentését!
taglejtés
Végtagjaink mozgásával és fejünk mozdulataival is kísérhetjük a beszédet. A fej, a kéz, a kar és a láb mozgásait összefoglalóan taglejtéseknek, idegen szóval gesztusoknak nevezzük. A fejmozdulatok jól elkülöníthető, értelmezhető jelek. A fej oldalirányú mozgása bizonytalanságot, az oldalra enyhén hátrahajtott fej figyelmet, érdeklődést fejez ki. A lehorgasztott fej szomorúságot, bűntudatot sugall. Majdnem az egész világon azonos fejmozdulat jelzi az egyetértést, az igenlést. A kéz és a kar mozdulatai is különféle jelentéseket hordoznak. Az ujjak beszédes, finom mozgásai érzelmeinket, hangulatunkat tükrözik. 12
Figyeld meg a bábuk mozdulatait! Írj a füzetedbe a képsorozathoz egy történetet!
Az ujjakról mesélnek Jókai Mór sorai: „Az alfabétnek csak harminchat betűje van, de az emberi kezeknek és ujjaknak száznegyvennégy. El mondják a tíz számot: a kéz, az ujj kér, megtagad, elutasít, sz hívogat, parancsol, tilt, fenyeget, hallgatásra int, esküszik, ígér, kigúnyol, hízeleg, biztat, tapsol, áld, átkoz, szerel met vall, szégyent takar, haragot szorít, gyűlöl, eped: a kezek, az ujjak minden gondolatot el tudnak mondani, ami az emberi szívben megszületik anélkül, hogy az ajak kimondaná azokat.” (Jókai Mór: Aki a szívét a homlokán hordja)
A kéz mozgásai közé soroljuk a köszönés, az üdvözlés gesztusait is. A kéz mozgásai közül sok szorosan kötődik a korhoz vagy egy-egy nép kultúrájához: ilyenek a keresztvetés, a meghajlás keresztbe tett kézzel, a tisztelgés. A köszönés, üdvözlés kísérő gesztusa a kézfogás. Ez a szokás középkori eredetű, akkor a kinyújtott kéz a fegyvertelenség kifejezője, bizonyítéka volt. Gyakori, h hogy az emberek kézfogáskor éppen csak gyengén odanyújtják kezüket, és az a partner kezéből afféle „döglött halként” csúszik ki. Ennek az ellenkezője is megtörténhet, a beszédpartner társa kezét jól összeszorítja, ujjait megro pogtatja. Egyik magatartás sem helyes. A jó kézfogás határozott, ám sem túl erős, sem túl gyenge. Ki kinek nyújtson kezet? Kézfogáskor először az idősebb nyújtja a kezét a fiatalabbnak, a nő a férfinak vagy a magasabb rangban levő a beosztottnak. Súlyos sértésnek számít, ha valaki nem fogadja a kéznyújtást.
Mondd el, mi a humor forrása a rajzon!
A kéz mozgása is kíséri a beszédet. A kézmozdulatok gya korisága, hevessége a különböző népek nél más és más. Megfigyelték, hogy az olaszok és a franciák igen sokat és hevesen gesztikulálnak. A németek, a svédek és a dánok már 13
lassabban és kevesebbet mozgatják beszéd közben a kezüket. A taglejtések gyorsasága és hevessége összefügg a beszéd tempójával is. A gyorsan beszélő ember jóval gyak rabban és gyorsabban gesztikulál, mint a lassú beszédű. A kéz mozdulatainak fontos szerepe van a kommunikáció irányításában. Kezünk segítségével jelezzük, ha szólni Gyűjts olyan kívánunk, ha foly tatni, megsza kítani vagy gyorsítani szándékos, m egakar juk a beszédet. tanult jeleket, amelyeket a A kéz gesztusai között sok szándékosan használt, megkéz vag y a kar mozgásá t ta nult jelet is megkülönböztetünk, ilyen a süketnémák jelval fejezünk ki! beszéde, az ujjábécé, a búvárok, a küzdősportok kézjelei. b A láb gesztusai a többi taglejtéshez hasonlóan ugyancsakk üzeneteket k hor h dozhatnak. Kifejezőereje lehet a keresztbe vetett lábnak, a bokakulcsolásnak. A láb mozgásait is meghatározzák a viselkedési szokások. Például illemszabályok írják elő, hogyan kell a nőknek ülő helyzetben a lábukat tartani.
A testtartás Indokold meg, hogy miért kell leülnie a kis hercegnek a róka mellé, ha meg akarja szelídíteni! Milyen testtar tásban nem tudnád elképzelni a róka és a kis herceg beszélgetését?
testtartás
Aki boldog és büszke, az kihúzza magát, aki szomorú, az általában meggörnyed, magába roskad. Nem mindegy, hogy állva vagy ülve és milyen testtartással beszélünk. A testtartás utal az érzelmi állapotunkra. A testtartás a beszéd, a kapcsolatfelvétel kezdetét is jelöli. Ha szólni akarunk, testünkkel partnerünk felé fordulunk. Beszélgetés közben is fontos a testtartásunk, a mozgásunk. Zavaró, ha valaki úgy áll, mint Fig yeld meg a cövek, de ugyanolyan rossz, ha állandóan izeg-mozog. a g yere
kek testtar tását! Talá lj ki róluk eg y tör ténetet!
14
A térköz Magyarázd meg, mit üzen a kis herceg azzal, hogy először tisz tes távolban ül le a róka mellé, majd egyre közelebb ül hozzá!
Jelentősége van annak, ha közel hajolunk valakihez, vagy ha távolról szólunk hozzá. A kommunikációban részt vevők közötti távolságot nevezzük térköznek. Ez különböző lehet, hiszen befolyásolja a kommunikáció célja, a felek közötti viszony és a beszédhelyzet. A beszélgetőpartnerek közötti szokásos távolság az egyes népeknél eltérő. Az arabok, az afrikai emberek például beszélgetéskor jóval közelebb állnak egymáshoz, mint az európaiak.
térköz
Az emblémák A nem nyelvi jelek közé szoktuk sorolni azt is, hogy milyen a külsőnk, a ruházatunk, a hajviseletünk. Ezek mind közölnek rólunk valamit, és szerepük van a kommunikáció folyamatában. A külső megjelenésünkre jellemző jeleket emblémák nak nevezzük. Az emblémák használatát a kor szokásai, a divat is meghatározzák. A ruha olykor elárulja viselője hovatartozását, esetleg a foglalkozását is. Régen az emberek öltözéke alapján meg lehetett mondani, milyen az illető családi állapota, milyen a társadalmi rangja, hogy falun vagy városban lakik-e. A különböző társadalmi rétegeknek meghatározott viseletük volt. A diákok nak is szigorú szabá lyok szerint kellett öltözködniük. Figyeld meg a képet! Igaz-e a közmondás? Nem a ruha teszi az embert.
15
emblémák
Az 1460-ban Lőcsén megtartott zsinat a következőképpen írta elő az egyházi iskolába járó diákok viseletét: „Elsősorban is elrendelték a hosszú diákruházatok vviseletét. Gyűrű, ékszer viselését eltiltották. Ne viseljen magyarországi deák aranyozott övet, sem pedig aranyos táskát, aranyos kengyelt, aranyos nyerget. De velencei módon rézzel se veressék ki öveiket, táskáikat, lovaik szerszámzatát. Kerüljék a divatos zöld meg vörös harisnya viseletét.”
A legtöbb iskolának ma is van egyenruhája, ezt sokszor kiegészítik hozzá illő sapkával, gallérral és jelvénnyel. Sokáig egységes, kék iskolaköpeny volt a diákok jellemző viselete. A hajnak is lehet jelölő szerepe. Ezt is a divat befolyásolja, van amikor a rövidebb, van amikor a hosszabb haj a divat. A külső jelek közé sorolhatjuk még például az ékszereket, a jelvényeket, az arc festését és a tetoválást. Viselőjük ezekkel is közölni akar magáról valamit. csend
A csend Ér telmezd a róka következő mondatát: A beszéd csak félreér tések forrása.
Figyeld meg, m ikor van nagy csen d az osztályban!
Annak is jelentősége van a kommunikációban, hogy az egyes beszélgetési szakaszokra mennyi időt fordítunk, mennyi ideig üdvözlünk valakit, mennyi időt szánunk a közlésre, a búcsúra. A csendes kommunikációval, az elhallgatásokkal, a szünetekkel is kifejezhetjük érzéseinket (pl. szorongásunkat, elbizonytalanodásunkat), vagy a témához és a partnerhez való viszonyunkat (pl. érdekel, amit mond).
Nem nyelvi jelek a beszédben: a hangjelek, a tekintet, az arcjáték, a taglejtés, a testtartás, a térköz, az emblémák és a csend.
1. Milyen nem nyelvi jelek kísérik beszédünket? 2. Mi a nem nyelvi jelek szerepe a kommunikációban?
16
A szöveg képe „A papírlapra húzott bármilyen vonal […] olyan, mint a vízbe dobott kavics. Felbolygatja a nyugalmat, mozgósítja a teret.” (Rudolf Arnhheim)
Milyen nem nyelvi jeleket használt az alábbi újságcikk szerzője a gondolatok kiemelésére és a figyelem felkeltésére?
POSTAL ÁDA Dr. Molnár Mihály véleménye szerint a fakó melléknév csak a ló színét jelölheti. Ezért nem ért egyet azzal a magyarázattal, hogy az eb ura fakó szólás ezt jelenti: eb ura eb. „Eb ura nem az eb, hanem a Fakó! És ez mindjárt más!” – fejezi be levelét. A fakó (eredetileg: ’olyan színű, mint a fa’) régen nemcsak lóra, hanem farkasra, kutyára is használatos jelző volt. A szólásnak régebbi nyelvünkben volt „Eb ura kurta” formája is, kurtának pedig régebben a kurta farkú kutyát hívták. Az eb ura fakó helyes értelmezése tehát: ’ebnek ura az eb’, és ehhez hozzátették ezt is: de én nem vagyok ám eb. Ebből alakult ki azután a szólás mai jelentése: ’kutyának parancsoljon a kutya, nekünk ugyan nem parancsol’. O. Nagy Gábor Mi fán terem című könyvében részletesebben ír e szólás történetéről, magyarázatáról. (Heltainé Nagy Erzsébet)
Nem szabad elfelejteni, hogy az írott szöveget is számtalan nem nyelvi jel egészíti ki. Amikor kezünkbe veszünk egy füzetet, amikor egy levelet elkezdünk olvasni, már az írás külalakja alapján véleményt formálunk a szövegalkotóról. Ha fogalmazást írsz, neked is figyelned kell írásod külalakjára. 17
Az írás tagolása és elrendezése Nem mindegy, hogy a leírt szöveg hogyan, hol és milyen formában jelenik meg a papíron. Ahhoz, hogy írásod elrendezése megfelelő legyen, a következőkre kell odafigyelned. A margó Mielőtt írni kezdesz, érdemes képzeletben a szöveget elrendezned. Nem tetszetős az az írás, amely az egész lapot betölti, vagy amelyik túl nagy margókat hagy. Általában 1,5–3 cm-es margót szoktunk hagyni. Ha füzetben dolgozol, ügyelj arra, hogy ne írj a margón kívül, mert a füzeted csúnya lesz! A bekezdés Fogalmazásórákon már megtanultad a tagolás szabályait. Idézd fel őket, és írásban is tagold bekezdésekre a szöveget! Ha a gondolatmenetedben új tartalmi egységhez érsz vagy szeretnél kiemelni valamit, nyiss új bekezdést! Figyelj arra is, hogy írásod ne legyen se túlzottan tagolt, se teljesen tagolatlan! A sorok A szövegben futó sorok iránya, formája és egymástól való távolsága mindmind árulkodnak a szöveg írójáról. Csúnyák a ferde, a lefelé vagy a felfelé igyekvő sorok. Próbálj te is egyenesen írni, és a sorok között megfelelő távolságot hagyni! A szótávolság A szavakat a szövegben szóközökkel különítjük el. Egy kézírásos szövegben akkor a legmegfelelőbb a szótávolság, ha két szó közé körülbelül kétszer befér az o vagy az a betű. A kötőjelek előtt és mögött, valamint a vessző, a pontosvessző, a kettőspont, a három pont és a mondatvégi írásjelek előtt nem szokás betűközt hagyni. A betűtípus és a szövegkiemelés Ha számítógéppel írunk, akkor számos betűtípus közül választhatunk. Írhatunk különféle betűfajtákkal, használhatunk dőlt, félkövér vagy ritkított betűket. Ilyenkor a kulcsszókat vagy a szabályokat a szövegtől eltérő betűtípussal jelöljük. A kiemelésnek más lehetőségei is vannak: a keretezés, az aláhúzás, a színezés. Kézírásos munkában kevesebb mód van kiemelésre, mint a számítógéppel szerkesztett szövegben. Nagyon fontos, hogy megtaláld, mi az, amit valóban érdemes a szövegben a kiemeléssel hangsúlyozni. 18
Mondd el a véleménye det a plakáton has znált betűform ákról!
A színek Ha különféle színek alkalmazására is lehetőséged van, bátran élj velük! A színeknek is fontos szerepük van a figyelem felkeltésében, a szöveg mondanivalójának kiemelésében. Szívesebben olvasnak az emberek egy ízléses, színes reklámszöveget, újságcikket, mint egy fekete-fehér munkát. Javítások a szövegben Az első benyomást az is meghatározza, hogy vannak-e a szövegben javítások, és ha igen, azok milyenek. Az iskolában használják a föléírást, az áthúzást, a ráírást, a radírozást és az átfestést. Próbálj otthon vázlat alapján fogalmazni, így elkerülheted munkádban a fölösleges javításokat. Egyéb nem nyelvi jelek A felsorolt nem nyelvi jeleken kívül még sok más dolognak is lehet hatása az olvasóra: a szöveg olvashatósága, a papír minősége, a toll fajtája. Az elektronikus szövegeket érzelemkifejező kis jelekkel (emotikonokkal) is kiegészíthetjük. Fontos, hogy a kommunikáció céljához megfelelő szövegformát válassz. 19
Ér tékeld az újságoldalon a képek és a szöveg elrend ezését és valamennyi n em nyelvi jel szerepét!
Hasonlítsd össze a beszédet és az írást abból a szempontból, hogy melyik gazdagabb nem nyelvi jelekben!
A NEM NYELVI JELEK A szóbeli kommunikációban Az írásbeli kommunikációban • a hangjelek • a margó • a tekintet • a bekezdés • az arcjáték • a sorok • a taglejtés • a szótávolság • a testtartás • a betűtípus, a szövegkiemelés • a térköz • a színek • az emblémák • a javítások • a csend • egyéb (pl. emotikonok)
1. Milyen nem nyelvi jeleket használsz, amikor beszélgetsz valakivel, és amikor levelet, smst, e-mailt írsz valakinek? 2. Készíts egy plakátot a természetvédelem fontosságáról! Ügyelj a szöveg képére!
20
A tanulás tanulása „Bármit tanulsz, magadnak tanulod.” (Petronius)
●
Tanulmányo zd a következő ta nkönyvrészlete ke t! Mondd el, m ilyen részekből áll egy-egy lecke!
●
●
●
A dz kétjegyű, a dzs háromjegyű mássalhangzó, ezért elválasztáskor nem szabad a betűjegyeket elszakítanunk egymástól (bo-dza, lopó-dzik, bri-dzsezik, mahara-dzsa). Ha két magánhangzó között kettő vagy több mássalhangzó található, akkor csak egy mássalhangzót viszünk át a következő sorba (lab-da, pén-zért, ost-rom, part-hoz, edz-het, lán-dzsa, ál-lomás). Ha a szavakat kettőzött többjegyű betűnél akarjuk elválasztani, akkor mind a szótag végén, mind a szótag elején ki kell írni a mássalhangzó mindkét jegyét (pety-tyes, edz-dzük, Kodály-lyal). A hagyományos írásmódú magyar családnevekben a régies betűk írásjegyeit nem szakíthatjuk el egymástól (Kazin-czy, Soós, Var-gha). JJegyezd meg, hogy bár nem sza bálytalan, de nem szokás úgy elválasztani a szavakkat, hogy a sor végére vagy a következő sor elejére csak egy betű kerüljön (u-gorj; e-gérre; ma-i)! e-g
Hogyan választjuk el az összetett szavakat? Az összetett szavak és az egyszerű szavak elválasztásában csak akkor van különbség, ha az összetételt a tagok határán akarjuk elválasztani. A szóösszetételeket az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is, ha a tagok határa nem esik egybe a szótaghatárral (ős-ember, Magyar-ország, szem-üveg). Ezt a szabályt alkalmazzuk a többszörösen összetett szavak elválasztásakor is (napszem-üveg). Az igekötős igéket az összetett szavakhoz hasonlóan az igekötő és az ige határán szabad elválasztani (fel-ismer, meg-előz, szét-árad).
A toldalékos és a toldalék nélküli egyszerű szavakat a szótagolás szabályai szerint választjuk el. Az összetett szavak elválasztásakor figyelembe vesszük a szóhatárokat.
1. Foglald össze az egyszerű szavak elválasztására vonatkozó szabályokat! 2. Hogyan kell elválasztani az összetett szavakat? 3. Melyik elválasztási szabály vonatkozik az igekötős igék elválaszálasztására?
58
0531-2_tordelt.indd 58
2011.01.24. 13:29:03
Olvasd el a két tankönyvrészletet! Keresd meg, az alábbi kifejezések közül melyek szerepelnek a megadott mintaoldalakon! főcím, alcím, feladat, ellenőrző kérdések, ábra, képaláírás, kulcsszó, piktogram, apró betűs szöveg, táblázat, kép, lecke-összefoglaló
21
A mássalhangzók is lehetnek hosszúak vagy rövidek. A hosszúságot beszédben hosszabb ejtéssel, írásban a betű kettőzésével jelöljük. A hosszú és a rövid magánhangzók megkülönböztetésének nemcsak a kiejtésben van szerepe, hanem a helyesírásban is: tol – toll, var – varr. Játsszatok Az összes képzési mozzanatot figyelembe véve párban a kkövetkező táblázat foglalja össze a mássalhangzók barkochbát tulajdonságait. tul a mássalha
ngzókkal! Használjátok közben mindketten a táblázatot!
MÁSSALHANGZÓK A képzés helye szerint Ajakhangok A jakhan
Szájpadláshangok
Gégehang
Zöngés Zöngétlen Zöngés Zöngétlen Zöngés Zöngétlen Zöngés Zöngétlen
A képzés képzés módja módja szerint
Dolgozzatok párban! Beszé ljétek meg, m it tudtok a köve tkező fogalmakról! margó, a szö veg tagolása, bekezdés , kiemelés a szövegb en, betűtípus, keret
Foghangok
Zárhangok Z
b
Orrhangok O
m
Réshangok R
v
p
d
t
n f
g
k
ny
z, zs, l
sz, s
j = ly
Zár-rés hangok
dz, dzs
c, cs
gy
Pergő hang
r
h ty
A más m salhangzók találkozásai Nemcsak a magánhangzók, hanem a mássalhangzók kapcsolódásában számos szabályszerűséget fedezhetünk fel. Az egymás mellé kerülő is sz mássalhangzók gyakran hatnak egymásra, emiatt a kiejtésük, ritkábban az írá ír suk is megváltozik. A hasonulás Figyeld meg a kiemelt szavak kiejtését és helyesírását!
hasonulás
Szomorú fűzfának Harminchárom ága, Arra reá szállott Harminchárom páva. Ki zzöldbe, ki kékbe, Ki fődig fehérbe, Csa Csak az én édesem Tisz ta feketébe. (Népdal)
41
0531-2_tordelt.indd 41
2011.01.24. 13:28:17
A tankönyvi szöveget számos nem nyelvi jel egészíti ki. A szöveg elrendezése és tagolása segíti a szövegrészek felismerését. Az új bekezdések többnyire új tartalmi egységeket jeleznek. Az eltérő betűméret általában azt mutatja, hogy mi a megtanulandó és mi a kiegészítő ismeret a tankönyvben. A főcímet és az alcímet is eltérő betűmérettel szokás jelölni. A félkövér betűtípussal a kulcsszókat emelik ki a szövegben. A kiemelésnek más eszközei is lehetnek, például az aláhúzás, a keret, a szín, a színes háttér. A szöveghez gyakran táblázatok, ábrák is tartoznak. Fontos a képaláírásokat is elolvasni, és megkeresni a kapcsolatot a kép és a szöveg között. A szövegben különféle képes jelek, azaz piktogramok is segítik a tájékozódást.
1. Mondd el, milyen nem nyelvi jelek segítik a tankönyvi szöveg megtanulását! 2. Hasonlítsd össze a magyar nyelvi tankönyvedet más tankönyvekvekkel megjelenésük szempontjából! Mi a különbség közöttük?
22
A szófajok „Olyanok a szavak, mint a hírnökök: mindazt a jót vagy rosszat elbeszélik, ami ott honol abban az országban, ahonnan jöttek.” (Tamási Áron)
Gyűjtsd össze a pókhálóábra segítségével a füzetedbe, h og y milyen szófa jokról tanultál eddig !
szófajok
A szavak is nyelvi jelek, a nyelvi rendszer fontos tagjai. Sokféle szempontból vizsgálhatjuk a szavakat. Elemezhetjük az alakjukat, meghatározhatjuk a szófajukat, és megfigyelhetjük, mi a szerepük a mondatban, illetve milyen mondatrésszel bővíthetők. A szavak szófaji csoportosításakor a magyar nyelvtanban négy szempontot szoktunk figyelembe venni: ● A szavak szótári jelentését. ● A szavak alaki sajátosságait: milyen toldalékok járulhatnak hozzájuk. ● A mondatban betöltött szerepüket: milyen mondatrészek lehetnek, illetve milyen mondatrészek kapcsolódhatnak hozzájuk. ● A szövegben betöltött szerepüket. A szófajok a nyelvhasználatban egyformán viselkedő, azonos szerepet betöltő, azonos célra szolgáló szavak osztályai. A szavakat a jelentésük, az alaki viselkedésük, a mondatbeli és a szövegbeli szerepük alapján soroljuk be a szófaji csoportokba. 23
szófaj
