Könyvelői Klub
KÖNYVELŐI KLUB - 2013. május 16. - BUDAPEST Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló
2013. MÁJUS 31-ÉIG ESEDÉKES BEVALLÁS – VÁLTOZÁSOK 2012.ÉVHEZ KÉPEST; GYAKORLATI PROBLÉMÁK, KÜLÖNÖS ESETEK, ADÓKÍMÉLŐ TANÁCSOK
Ahhoz, hogy a bevallásokat megfelelően el lehessen készíteni, a számviteli változásokon túl más tényezőket is figyelembe kell venni. A zárás fontosabb pontjai A könyvelőnek feladata a cég leltározásában való részvétel, tehát először is be kell kérni azt, hogy a cég mikor végzi ezt a leltározást. A tényleges év végi leltározásnál arra kell odafigyelni, hogy kinek kötelező minden évben mindig a leltár. A számviteli törvény azt mondja ki, hogy aki nem vezeti a könyveit mennyiségben és értékben, annak kötelező a mérleget fizikai leltárral alátámasztani. Ahol nem kötelező fizikai leltárt készíteni, a számviteli törvény 3 évenkénti kötelezettséget ír elő. Meg kell nézni, hogy az egyeztetések során milyen eltérések keletkeznek az analitika és a főkönyv között, amelyeket helyre kell tenni. Ha elemi kár következik be év közben, esetleg valamilyen bűncselekmény merül fel a készletekkel kapcsolatban, akkor is kötelező fizikai leltárt készíteni, és annak jegyzőkönyvi határozatait figyelembe venni. A folyószámla egyeztetéseknél a kapcsolt vállalkozások esetében is lényeges, hogy el kell ismerni a tartozásokat is. Tehát ebben az esetben is ugyanúgy ki kell küldeni a leveleket a tartozások elismertetése érdekében, hiszen csak az elismert követelések szerepelhetnek a beszámolóban.
1
Könyvelői Klub
Ha egy cég már nem létezik, de a könyvekben szerepel követelésként, akkor ki kell vezetni a könyvekből, nem szerepelhet tovább benne. A befektetésekre is komoly figyelmet kell fordítani. Meg kell arról bizonyosodni, hogy a saját befektetés mennyit ér. Az adott cég könyvei, a mérleg fogja megmutatni, hogy pontosan milyen értékről van szó. Ha a saját tőke a jegyzett tőke alatt van, és ahhoz tett részesedést, akkor az érték jóval alacsonyabbnak ígérkezik, így ha nem kísérik folyamatosan figyelemmel, hogy a befektetés mennyit ér, akár meglepetésként is érheti a céget, hogy lecsökkent az érték. Írásban kell megkérni az illetékes céget, hogy a december 31-ei állapotról, a befektetés alakulásáról pontos információt szolgáltasson. Az adófolyószámlát le lehet tölteni az ügyfélkapuról, így folyamatosan lehet annak alakulásáról értesülni, tehát év közben is jól lehet korrigálni. A folyószámla eltérést mutathat például akkor, ha átvezetési kérelmet nyújtottak be, és az átvezetési kérelmet elfelejtették lekönyvelni. Ez könnyen javítható hiba. Egy másik eltérési eset lehet, amikor adótartozása van a cégnek, és az adóhivatal leemeli a bankszámláról az összeget. Ilyenkor a hivatal egy összegben leemeli az összeget, majd az adószámlán szétosztja azokra a tételekre, amelyekkel a vállalkozás tartozott. Amikor leemeli a bankszámláról, még nem lehet tudni, hogy melyik adónemhez kapcsolódik, így a legegyszerűbb, hogy egy technikai számlára teszik az összeget, és amikor az adóhivatal megjelölte, hogy hol írja jóvá, akkor ennek megfelelően történik a könyvelés. Ha ez decemberben történik, akkor meg kell nézni, hogy a mérlegkészítésig megtörtént-e ez a felosztás az adóhivatal részéről, így a folyószámla egyezni fog a könyveléssel, ha nem, akkor az eltérés egy követelésszámlán fog megjelenni, mivel nem lehet még tudni, hogy milyen adónemre fogja tenni a hivatal. Ha magánszemély ad kölcsönt egy társaságnak, nem köteles kamatot felszámítani. Természetesen megteheti, csak nem kötelező. Viszont cég a cégnek csak kamattal adhat kölcsön. A cégnek akkor is kell a kamat után adózni, ha neki nem számítják fel, tehát két cég között kamat nélküli ügyletnél is felmerül a kamat, ami után az adót meg kell fizetni. A cégek között meglévő kölcsönök elengedhetők abban az esetben, ha kölcsön nélkül sem veszteséges a cég. Nem kell adóalapot módosítani, ha nem kapcsolt vállalkozásról van szó. Írásos szerződésben kell a kölcsönöket rögzíteni minden esetben.
2
Könyvelői Klub
Ha a társasági adóbevallásban tagi kölcsön szerepel, az egy vagyonosodási vizsgálatot generál. Ez most egy előírás az adóhivatalnál, tehát megnézik, hogyan alakulnak ténylegesen a tagi kölcsönök. Ha például két éve 20 millió forint osztalékot kapott valaki a cégből, mert jól ment az üzlet, viszont idén már nem annyira, és így 2 millió forintot a cég rendelkezésére bocsát – eddig bankban tartotta ezt az összeget, nem költötte el –, akkor a forrás megvan, így a vagyonosodási vizsgálatnál a legegyszerűbb ezt bemutatni. A vagyonosodási vizsgálatnál napra levetítve nézik meg, hogy van-e forrása annak, amit elköltenek a gazdasági folyamatok során. A forrás igazolása nagyon fontos, és a legegyszerűbb, ha a cég ezt saját magának megteszi, tehát napra lebontva elkezdi feldolgozni a rendelkezésre álló adatokat. Az elhatárolásoknál fontos, hogy azt az évet kell érintenie, amelyre ténylegesen felmerül. Ha például januárban számlázzák ki a novemberi számlákat, az még decemberhez tartozik, függetlenül attól, hogy a folyamatos teljesítés alapján áfa szempontjából januári, számviteli szempontból az előző időszakhoz kapcsolódik. Abban az esetben, ha támogatás érkezik a társasághoz, költségre, eszközre stb., és megkapja 2012-ben előlegként, de ez az előleg nem teljesül, tehát a teljes projekt nem teljesül, akkor nem elhatárolni kell, hanem kötelezettségként kell ott tartani, amíg az előleg ténylegesen a támogatás elszámolásává nem válik. Ha csak meg van igényelve a támogatás, és érkezik egy határozat, hogy ezt a társaság meg fogja kapni, de fizikailag a pénz még nem érkezett meg, akkor ezt 2012-re nem kell könyvelni. Ha a társaság megkapta a támogatást, és le is könyvelte rendkívüli bevételként, akkor el lehet határolni, ha a felhasználásához olyan kapcsolódás tartozik, hogy például megvásárolja az eszközt, és az eszköz értékcsökkenése alapján fogja feloldani ezt az elhatárolást. Ki kell számolni az értékcsökkenést, s annak csak a támogatásra jutó részével lehet feloldani a támogatást. Így ha van önerő és támogatás is, és a kettőből vásárolta meg a társaság a tárgyi eszközt, akkor ennek elszámolja az értékcsökkenését, és csak a támogatásra jutó részével lehet feloldani az elhatárolást, hiszen a támogatás lett elhatárolva. Ha költségre kapta a támogatást a társaság, akkor a támogatásoknál – amikor felmerül ténylegesen a költség – lehet vele szemben feloldani az elhatárolást.
3
Könyvelői Klub
Amennyiben nem használja fel a társaság a támogatást, vagy nem megfelelően használták fel a támogatást, akkor egy összegben kell ezt visszafizetni, és ezzel egy időben kell a fel nem oldott részt is megszüntetni. Lekötött tartalékot lehet képezni alapítás-átszervezésre, pótbefizetésre, oktatásfejlesztésre, fejlesztési tartalékra, visszavásárolt saját részvényre is. A lekötött tartalék nyilvántartása és folyamatos karbantartása azért is lényeges, mivel ha több jogcímen is szerepel lekötött tartalék, akkor könnyen összemosódhat, és a lejárati időket nem lehet pontosan figyelemmel kísérni, tehát azt sem lehet tudni, hogy melyiket mikor kell kivezetni. Amikor a beszámoló elkészült, érdemes leülni az ügyféllel, és egyesével végigvenni, hogy a mérlegben, eredménykimutatásban milyen tételek és miért kerültek be. Például lényeges lehet a tárgyi eszközök miatt, hogy egyáltalán ezek fizikailag a társaság tulajdonában vannak-e még. A kifizetések, bevételek tényleg úgy történtek, illetve váltók kiállítása, teljességi nyilatkozat aláírása stb. Ha a cégnek vannak peres ügyei, akkor a jogásztól kell kérni egy dokumentumot, hogy ezek az ügyek hogyan állnak, tehát kell-e valamit a könyvekben módosítani, esetleg még valamit lekönyvelni. Az önellenőrzés befejezésével helyesbítő elszámolásokat kell tenni. Amikor feltárásra kerül a hiba, önellenőrzési naplót kell készíteni. Például, ha három évvel ezelőtt egy költség rosszul lett elszámolva, és ezt most helyére kell tenni, akkor érdemes leírni, hogy április másodikán feltárásra került a hiba, harmadikán ez történt, negyedikén ez történt, és így tovább, hiszen lehet látni egy esetleges ellenőrzéskor is, hogy napok óta hogyan folyik ennek a hibának a helyesbítése. A záráshoz szükséges dokumentumok Lízing ügyletek, egyéb hitelek, opciós ügyletek, beruházási hitelek esetében a vállalkozás szerződéseit lényeges átnézni, hogy miként alakulnak ezek a folyamatok. A szerződések és a bekért információk alapján ezeket le kell egyeztetni. Az ügyvezetőt érintően a teljességi nyilatkozat az egyik leglényegesebb dokumentum. Ha vannak olyan ügyletek, amelyek nem teljesen egyértelműek a könyvelésben, akkor a legegyszerűbb nyilatkoztatni erről az ügyfelet, így könnyen lehet tisztázni a folyamatot. A pénzmosás elleni nyilvántartás lényeges törvényi szempontból is. Minden egyes ügyfélről kell ilyen nyilvántartást vezetni, a legegyszerűbb egy formanyomtatványt készíteni ehhez, amelyen a következő információk szerepelnek: szükséges adatok, a cég adatai, székhely, 4
Könyvelői Klub
illetve annak változása, tulajdonosi szerkezet, a könyvelő mióta könyvel a cégnek. Eredménydöntés és osztalékdöntés előkészítésekor a cég vezetőjével érdemes megbeszélni, hogy szeretné-e osztalékként kivenni, vagy továbbviszi eredménytartalékban, és a vállalkozás érdekében a későbbiekben felhasználja. Ha a saját tőke a jegyzett tőke alá fordul 20%-kal, vagy két éven keresztül tartósan, akkor a cégbíróság fel fogja szólítani az ügyfelet, hogy töltse fel a saját tőkét, alakuljon át egy másik gazdasági szervezetté stb. Ilyenkor a saját tőkét gyakran pótbefizetéssel rendezik. Pótbefizetést csak akkor lehet rendező tőkeként figyelembe venni, ha a társasági szerződésbe ez bele van fogalmazva. Ha a mérlegkészítés napjáig beadják a cégbíróságra a társasági szerződés módosítását, akkor, ha a saját tőke a jegyzett tőke alá esik, és a kiegészítő mellékletben szerepel, hogy a saját tőke rendezése elindul, és a mérlegkészítés napjáig a pótbefizetés befizetésre került, akkor a bíróság nem fogja felszólítani. Ezt visszamenőlegesen nem lehet lekönyvelni, de mivel a mérlegkészítés napjáig elkészült, így a kiegészítő mellékletbe beírva a bíróság erről tájékozódni fog. Az értékelési tartalékot mindig értékhelyesbítéssel szemben kell könyvelni. Ha a tárgyi eszközök között van értékhelyesbítés, akkor onnantól kezdve minden évben értékhelyesbítést kell év végén tenni, tehát decemberben vagy a mérlegkészítés napjáig értékeltetni kell. Azoknál a cégeknél, ahol a könyvvizsgálat nem kötelező, de van értékhelyesbítés, ott az értékhelyesbítésnek ezt az értékelését könyvvizsgáltatni kell. Nonprofit szervezeteknek 2012-ben kötelező beszámolót készíteni akár egyszeres, akár kettős könyvvitelt vezet. A nyomtatványt a civil.info.hu weblapon lehet elérni. Csak java-n keresztül lehet letölteni, majd ki kell tölteni, kinyomtatni, és postán kell feladni, mert még nem lehet interneten keresztül megoldani ezt a bevallást. A közhasznú jelentés formanyomtatványa is megtalálható ezen a weboldalon. SZJA-bevallás Ha olyan jövedelme van valakinek, ami törvényileg nem kötelezett bevallás, mellette más jövedelme nincs, akkor azt nem kell bevallani. Ilyen például az öregségi nyugdíj, az ösztöndíj. 2012-es szabályok alapján, ha valaki az interneten keresztül értékesít, és ebből jövedelme származik, akkor, ha nem éri el a bevétele a 600.000 forintot, nem kell bevallani. A legegyszerűbb azt bizonyítani, hogy 600.000 forintot nem érte el a bevétel. Erről nyilvántartást kell vezetni, például egy Excel táblázatban.
5
Könyvelői Klub
Az ingóságokból származó bevételeknél a törvény azt mondja ki, hogy az adójának, tehát a bevétel 16%-ának a mértéke nem haladhatja meg a 32.000 forintot. Ha meghaladja, akkor már adóköteles, tehát a bevallásban szerepeltetni kell. Ingatlan értékesítésénél, ha nem származik belőle jövedelem, nem kell bevallani. A földhivatalnál ez bejegyzésre kerül, így bármikor le lehet ellenőrizni az ingatlan értékesítését. Vannak olyan jövedelmek, amelyekből a kifizető levonja az adót, tehát nem kell befizetni. Ilyen például a pénzbeli nyeremény, de csak akkor, ha tényleg levonják belőle az adót, és így kerül kifizetésre. Nemzetközi szerződések alapján léteznek olyan ügyletek, amely jövedelmet Magyarországon nem kell bevallani, de a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt minden esetben meg kell vizsgálni, hogy tényleg ide tartozik-e az adott ügylet, tehát mit takar, milyen a jövedelem, amit az illető szerzett. Egyszerű foglalkoztatás keretében lehet egyéneknek jövedelemhez jutni, és ebben az esetben, ha a 840.000 forintot nem éri el az összeg, akkor nem kell bevallást készítenie. Ha a mezőgazdasági őstermelésből származó bevétel nem éri el a 600.000 forintot, akkor szintén nem kell bevallást készíteni, ha nincs máshonnan származó jövedelme. Rendelkezni kell arról, ha az adózó részletfizetést kíván igénybe venni, amelyet 150.000 forintot meg nem haladó adófizetési kötelezettségnél lehet igényelni, maximum hat hónapig. Ha valamelyik részletet nem fizeti, akkor egyösszegűvé válik a teljes hátralévő adó megfizetése. Összevont adóalapba tartozó jövedelmekhez tartozik minden, ami olyan bevételből származik, ami jövedelemadó-fizetési kötelezettséget von maga után, és nem tartozik a tőkejövedelmek közé, tehát ezeket összevontan kezeljük. Bekerült a bérbeadásból származó bevétel is, mivel azt magánszemély is végezheti. Nem összevonandó jövedelemhez tartozik például a munkaviszonyból származó bérjövedelem, kiküldetés, külszolgálat, közfoglalkoztatási jogviszony, üzemanyagmegtakarítás, munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítések. A külföldi kiküldetésnél a jogszabály azt mondja, hogy az adóköteles jövedelem 30 %-a adómentes, amely nem lehet több 15 eurónál.
6
Könyvelői Klub
Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár esetében a kötelező várakozási idő leteltét követően, ha nem nyugdíjszolgáltatásként kerül kifizetésre, akkor bevallásra kell kerülnie, és adókötelezettséggel terhelt. A kötelező várakozási idő leteltének évében, vagy az azt követő évben felvett adóköteles összeget, vagy annak egy részéből származó jövedelmet csökkenteni kell 10-10%-kal, tehát teljes mértékben érvényesíteni kell az eltelt idő alapján a csökkentést. Ha letelt a kötelező várakozási idő, akkor erre az utána következő időszakban nem kerül sor. Például, ha az idén jár le a 10 év, és a biztosítás előtt két hónappal veszi fel az illető, akkor vissza kell fizetnie az eddig érvényesített kedvezményeket. Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárból szerzett jövedelem után 27%-os EHO fizetési kötelezettség is terheli a magánszemélyt. Az összevont adóalapot harmadik éve lehet családi adóalap kedvezménnyel csökkenteni. Egy gyermek után 62.500 forint, két gyermek után 2x62.500 forint, három gyermek után 206.250 forint a kedvezmény gyermekenként. A várandós anya is figyelembe veheti a kedvezményt, illetve a rokkantsági ellátásban részesülők is. Új szabály, hogy az élettársi viszonynál csak akkor lehet összevonni a gyermekek számát, ha bejelentett élettársi viszonyban élnek. Ha a magánszemély év elején nyilatkozott arról, hogy ezt a kedvezményt igénybe kívánja venni, de ha év közben úgy látja, hogy mégsem tudja kihasználni, akkor átadhatja év közben a házastársának. Összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezményekhez tartozik például a személyi kedvezmény. A személyi kedvezmény annak jár, akinek valamilyen betegsége van, és jogosult ez alapján a személyi kedvezményt igénybe venni, tehát a minimálbér 5%-át tudja érvényesíteni. Az orvostól megkapja az igazolást, s utána folyamatosan lehet a kedvezményt érvényesíteni. A lakáscélú hiteltörlesztésnél egy kifutó kedvezményt lehet igénybe venni, 2015. december 31-ig lehet érvényesíteni. A képzési költség, a felnőttképzésnél is kifutó kedvezmény 2015-ig, illetve a halasztott tandíjkedvezmény. Az őstermelői kedvezményt 100.000 forintig lehet érvényesíteni meghatározott költségei alapján, amelybe beletartozhat a könyvelőnek fizetett díj is.
7
Könyvelői Klub
Be kell számolni a jövedelembe a családi kedvezménnyel nem csökkentett összeget, tehát, ha a jövedelmet kell megállapítani, akkor nem csökkentjük a családi adóalap kedvezménnyel, tehát a jövedelemben az is szerepel. Adóelőleget kell számolni év közben, amit a dolgozótól le kell vonni. Akkor lehet érvényesíteni az adóelőleg megállapítását, ha nyilatkozatot írt alá a dolgozó. Ha rosszul nyilatkozott, és rosszul lett tőle levonva az adóelőleg, és a különbözet több, mint 10.000 forint, akkor 12%-os adót kell fizetnie a magánszemélynek. Ha jól nyilatkozott, de rosszul lett levonva az adóelőleg, akkor a cégnek kell megfizetnie a 12%-ot. Kivétel a családi adóalap kedvezmény érvényesítése, mert év végén is lehet nyilatkozni arról, hogy megosztja, vagy teljes mértékben a dolgozó használja fel. Így lehet adó és adóelőleg között különbözet, tehát nem kell megfizetni a 12%-os adót. Jelölni kell a főlapon a részletfizetési kérelmet az adófizetési kötelezettségre, az Összefogás az Államadósság Elleni Alapba teljesített befizetéssel összefüggő kedvezmény elszámolását is, mivel aki ide befizetett, annak van a saját nevével egy csekkje, és ez alapján vehető igénybe a kedvezmény. Nyilatkozni kell arról is, hogy a termőföldből történt-e átminősítés, értékesített-e úgy ingatlant az adózó, hogy ebből extra profitja származott, mivel ezt kell majd leadóznia. Idetartozik még a magánnyugdíj-pénztári tagság is, illetve rendelkezni kell az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt tag általi befizetésről, ennek a 20%-áról, amely nem lehet több 300.000 forintnál. Vagyonátruházásból származó jövedelemmel kapcsolatban, például ingatlan átruházásából származó jövedelemnél azt kell figyelembe venni, hogy lehetett értéknövelő beruházás, igazgatási költség, illeték, és a különbözet lesz az adóköteles, ha az értékhatár felett van. Az ingatlan akkor nem számít értékesítésnek, ha a termékföld törvény alapján birtokösszevonás vagy államosítás történik. A termőföldből átminősített ingatlan átruházása 2012-ben változott. Ennek értelmében meghatározták azt, hogy a megvásárolt földek értékét a különböző hozzátartozó költségekkel meg lehet növelni, illetve a 0,3%-kal, és a tulajdonosnál lévő napok számával, és mindezek alapján kiszámolnak egy szokásos hasznot, amely a normál 16%-os kulccsal adózik. Ami e felett megjelenik, azt háromszor 16%-os adóval kell leadózni. A külföldről származó különadózó jövedelmekkel kapcsolatban az adóbevallásba bekerült egy új sor, így azt a jövedelmet kell beírni, amely Magyarországon is adóköteles, illetve azt is külön be kell írni, hogy mennyi a külföldi jövedelme, és azután mennyi adót fizetett. 8
Könyvelői Klub
Az választhat EKHO-t, akinek van egy főállása, valamilyen megbízása. A művészek és sportolók is választhatják, de ezt is összevonandó jövedelemként kell kezelni. A tőkejövedelmeknél a kamatjövedelem, értékpapír-kölcsönzés, csereügyletek, osztalék, árfolyamnyereség, tőkepiaci ügyletek, tartós befektetések és a vállalkozásból kivont jövedelmek külön kerülnek meghatározásra, és külön kell ezekkel az egyes lapokon foglalkozni. A kamatjövedelemnél csak akkor kell a bevallást megtenni, ha nem vonják le az adót. Ha levonják és megfizetik utána, akkor ezért külön nem kell bevallást készíteni. Ha nem vonják le, akkor a magánszemélynek kell erről bevallást készíteni, neki kell ezt bevallani. Értékpapírcsere, -visszaváltás, -átruházás esetén a magánszemélyt terheli a bevallás készítése. Nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy kollektív befektetési értékpapírnál akár visszaváltás, akár beváltás esete áll fenn, mindig azt kell megnézni, hogy az ügyletnél van-e árfolyam-különbözet, nyereség van-e rajta. A kettős adóztatás elkerülésére irányuló dokumentációs anyagokat érdemes átnézni ebben az esetben is. Ha Magyarországon nem vonták le a kamatjövedelemből az adót, a magánszemélynek a kötelezettsége bevallani. Ha levonta az adót és nincs más jövedelme, akkor nem kell bevallani, ha van más jövedelme, akkor ezt is külön fel kell tüntetni. Hasonló az eljárás az ellenőrzött tőkepiaci ügylet és az árfolyamnyereség felmerülésekor, hiszen ugyanezek a feltételek állnak fenn. Tőkepiaci ügyleteknél meg kell határozni, hogy egyes ügyletek veszteségesek, mások nyereségesek, tehát az ügyleteket nem külön-külön kell figyelembe venni, hanem egyenlegében, amelyet három éven keresztül kell figyelembe venni. Osztalékból származó jövedelemnél azt kell megnézni, hogy az osztalékot abban az évben kell érvényesíteni, amikor az osztalék megjelenik a beszámolóban. Ha osztalékelőleg kifizetésére kerül sor, az adóbevallásban csak tájékoztató adatként kell megjelennie, hiszen még nem osztalék. Amíg nem válik osztalékká, addig tájékoztató jellegű adat. Amikor osztalékká vált, akkor kell osztalékként megjeleníteni, és csökkenteni kell az osztalékelőleg alapján levont adóval, s ez kerül majd bevallásra. Ha az osztalékelőlegből nem lesz, vagy csak részben lesz osztalék, akkor azt a levont adót, amely nem vált osztalékká, vissza kell fizetni. 9
Könyvelői Klub
Vannak olyan tőkepiaci ügyletek, amelyek külföldi ügyletekhez kapcsolódnak, ilyenkor a PSZÁF-nak információt kell szolgáltatni, hogy a felügyeletet tudja teljesíteni hozzá. Tehát abban az esetben lehet elszámolni Magyarországon, ha a tőkepiaci ügylet tisztaságát garantálják, tehát a PSZÁF is meggyőződött róla. Igazolásra van szükség, amely alapján lehet érvényesíteni ezeket az ügyleteket, és beállítani az adott bevallásba. Összességében kell vizsgálni az ügyleteket, hogy egy éven belül milyen egyenleget hoznak, nem külön-külön. Adókiegyenlítés az adóbevallásban megfizetett adónként érvényesíthető, tehát visszaigénylést is eredményezhet. Két helyen kell megjelölni az ügylet meglétét, és a bevalláshoz kapcsolódó jogosultságát: a 6. lap első lapján és a C lapon is fel kell tüntetni. Külföldi pénznemben megszerzett osztalék esetében az adót külföldi pénznemben kell megállapítani és levonni, a megmaradt tényleges jövedelmet a megszerzés időpontjában érvényes árfolyam szerint kell átszámítani, s ennek alapján kell az adót megfizetni az adóhivatal felé. Társasági adó Az első lapon a társaság besorolását meg kell jelölni. Ha itt rosszul választ a kitöltő, akkor nem biztos, hogy a program minden szükséges lapot felkínál a bevalláshoz. A besoroláshoz a 2005-től érvényes besorolási táblát kell figyelembe venni – amelyben a mikrogazdálkodó a 10 fő alatti létszámmal rendelkező vállalkozás –, illetve a 2 millió euró alatti értékesítés nettó bevételét és a mérlegfőösszeget kell figyelembe venni, továbbá azt, hogy az állam, az önkormányzat hány százalékban tulajdonos a cégben, mert a 25%-ot nem haladhatja meg ez a részesedés. Kisvállalkozásoknál 50 fő alatti létszám a jellemző, az éves nettó árbevételnél és a mérlegfőösszegnél a 10 millió eurót nem haladhatja meg, illetve az állami részesedés a 25%-ot. A középvállalkozásnál 250 fő alatt kell a létszámnak lennie, az értékesítés nettó árbevételének és a mérlegfőösszegnek 43 millió euró alatt kell lennie. Itt is fennáll az állami részesedés. Az euró árfolyamnál a december 31-ei árfolyamot kell figyelembe venni – 291,29 az MNB árfolyama december 28-án –, tehát ezt kell érvényesíteni. Ha újonnan alakuló cégről van szó, nem lehet ténylegesen megállapítani, hogy mikro-, kisvagy középvállalkozás. Ilyenkor a várható értéket kell meghatározni.
10
Könyvelői Klub
Ha a vállalkozás az adott értékeket túllépi vagy alatta marad, azt kell megnézni, hogy két egymást követő évben fennállnak-e ezek a feltételek. Az egyéni cég is bekerült a társasági adó kötelezettség alá. A társasági adó mértéke nem változott, tehát 500 millió forintig maradt a 10%, és a felette lévő 19%. Minden gazdálkodónak kötelezettsége a nyereségminimum kiszámítása függetlenül attól, hogy van fizetendő adója, vagy veszteséges, és nincs fizetendő adója. Kivételt képeznek azok a szervezetek, amelyek nem kötelesek a nyereségminimum kiszámítására, például civil szervezetek, alapítványok, egyesületek, lakásszövetkezetek. A felsőoktatási intézmény is idekerült, tehát nem kötelező a nyereségminimumot kiszámítania. Előtársasági időszakról akkor beszélünk, ha az alapító okirat és a bejegyzés között működik a cég, de az nem minősül működésnek, hogy befizeti a jegyzett tőkét és kifizeti az ügyvédet, hanem, ha például dolgozókat vesz fel. Ha nincs működés, nem kell nyereségminimumot számítani. Nem kötelező nyereségminimum alapján fizetni, erről külön lehet nyilatkozni. A nyilatkozat alapján ellenőrzésre kerül sor, amelyet a feldolgozás után megindít a hivatal. A nyereségminimum alapjának számításánál az összbevétel mindaz, ami a 9-esben van könyvelve, azt kell bevételként először figyelembe venni, majd ebből az eladott áruk beszerzési értékét és a továbbszámlázott szolgáltatást kell levonni. A korrigált eredmény után ennek a két százaléka lesz a nyereségjövedelem alapja, ezután kell kiszámolni a 10 vagy 19% adót. A 9-es alapján kiszámított bevételt csökkenteni és növelni is lehet. Ha kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere vagy eszközátruházás történik, az ehhez kapcsolódó elszámolások miatt a bevételt csökkenteni lehet. Ha a feltételek nem valósultak meg, vagy már nem minősül kedvezményezettnek, akkor növelésre kerülhet sor. A közvetített szolgáltatást a nyereségminimum esetében csak akkor lehet figyelembe venni, ha a partneri kapcsolódásban az a fél végezte el a szolgáltatást, akivel az adott cég szerződéses kapcsolatban áll. Veszteségelhatárolás esetében 2012-től változott a szabály: az adóalap 50%-áig lehet csökkentéssel élni, a veszteség levonása előtti adóalap 50%-áig lehet ezt érvényesíteni. Lehetőség van a veszteségelhatárolás elszámolására mezőgazdasági, őstermelői ágazatban, viszont itt visszamenőleg két évre is lehet érvényesíteni, ilyenkor önrevíziózni kell, de az 11
Könyvelői Klub
adózás előtti eredmény 30%-át lehet figyelembe venni. Ha nem él ezzel a lehetőséggel, a továbbiakban már nem használhatja ezt ki. Ha átalakulás kapcsán keletkezik elhatárolt veszteség, a jogutód akkor elszámolhatja a jogelődnél meglévő veszteséget, ha egy tevékenységet továbbvisz, ha egy tag a jogutódhoz kerül, és ebből jövedelmük is származik. A támogatásoknál először is meg kell határozni, hogy visszafizetési kötelezettséggel vagy kötelezettség nélkül kapja a társaság a támogatást. Ha ráfordításként számolják el, és ez elismert ráfordításként vehető figyelembe, akkor nem kell növelni a társasági adóalapot, de ehhez különféle igazolásokra van szükség. Három olyan kiemelt terület van, amelyeknél két oldalról lehet a kedvező feltételeket érvényesíteni, tehát hogy ráfordításként elszámolható és csökken az adózás előtti eredmény, és az adó is csökkenthető az adózás értékével. Ezek a következő területek: a filmművészet, előadó-művészeti szervezetek, látvány-csapatsportok. Ha filmről van szó, a támogatáshoz a pályázónak a kulturális alaphoz be kell nyújtania egy pályázatot. Erről kap egy igazolást, amelyhez a szponzorokat összegyűjti, ők befizetik december 31-ig az adott összeget, és a szervezet köteles elszámolni a kulturális alapnak. Az előadó-művészeti szervezetek esetében az igazolást a saját költségvetésének benyújtása alapján kapja meg a művészeti intézettől, majd összegyűjti a szponzorokat, végül elszámol. Látvány-csapatsportok esetében az amatőr és profi egyesületek is megigényelhetik a támogatást. Nekik a Nemzeti Sport Intézethez kell benyújtaniuk a saját költségvetésüket, és az alapján kapják meg, hogy hány forintról kapnak igazolást. Ehhez kell összegyűjteniük a szponzorokat. Ha utánpótlás-nevelése is van az intézménynek, akkor 90%-ban költheti ennek a megkapott támogatásnak az összegét utánpótlás-nevelésre. Mindhárom területnél – amennyiben az igazolás a szponzor kezében van – ráfordításként, a vállalkozás érdekében elszámolható költségként veheti figyelembe. Az adójának a 70%-áig érvényesítheti a kedvezményt. Ahhoz, hogy az adóhivatalhoz be tudja jelenteni, azt is közölni kell, hogy kinek, mennyit, milyen célból adta, továbbá nem lehet köztartozása sem az érintett vállalkozásnak, sem az intézménynek. Ha december 31-ig nem került átutalásra a pénz, akkor nem lehet érvényesíteni az összeget.
12
Könyvelői Klub
De minimis támogatásnak minősül, tehát arra is oda kell figyelni, hogy a 200 ezer eurót ne lépje túl három éven keresztül. Ha valaki többet fizet, mint az adójának a 70%-a, akkor még három éven keresztül érvényesítheti a kedvezményt. Adóalapot módosító tételek 2012-ben Az adóalap csökkentésénél a szellemi termék, illetve vagyon értékű jogok közül azok minősülnek jogdíj bevételére jogosító immateriális javaknak, amelyeknél a hasznosítás a társasági adótörvény szerint jogdíjbevételre alkalmazható. Ha ez elidegenítésre vagy apportba kerül, és ezért három éven belül ugyancsak jogdíj bevételére jogosító immateriális javat vesz, akkor adóalap csökkentőként figyelembe lehet venni. Tehát lekötött tartalékba kerül, mivel kötelezettségről van szó, és ez alapján lehet csökkenteni az adóalapot. Saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztés tevékenységi körrel kapcsolatban, ha a saját dolgozóval, saját eszközzel kerül a kutatás-fejlesztés elvégzésre, akkor csökkenthető az adóalap, és a felmerült költségek alapján lehet csökkenteni. Ha bedolgozók, tehát mások végzik a kutatás egy részét, akkor már az adóalap csökkentésére nem jogosult. Alultőkésítés esetében a kötelezettségek átlagosan meghaladják az átlagos saját tőke háromszorosát, ilyenkor a kötelezettségekre jutó kamat arányos része megnöveli az adóalapot. 2012-ben változott a szabály, és ennek értelmében a kamattal azonosan kell kezelni, a mérlegben kimutatott és a kölcsönökkel, hitelekkel, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettségekkel kapcsolatban az adózó által kapcsolt vállalkozások között szerződésben meghatározott szokásos piaci árral kapcsolatban kell megvizsgálni. Az adóévi napi átlagos állományával csökkenthető a kötelezettségek értéke. Ha például december 5-én van egy teljesített áruszállítás miatt a mérlegben egymillió forint követelés, a napi átlagos állományt úgy kell kiszámolni, hogy meg kell nézni az össznapok számát az egész évben, tehát az egymilliót el kell osztani a 365 nappal, és az évből hátralévő napok számával meg kell szorozni. Ebben az esetben lehet a kötelezettségek napi átlagos állományát csökkenteni, így 71. 038 forintra jön ki. A szoftverfejlesztők bérköltségének adókedvezménye kifutó kedvezményként vehető igénybe, az adó 70%-áig lehet csökkenteni az adót. A már megkezdett adócsökkentő tételeket lehet figyelembe venni és kifutóként érvényesíteni. A szoftverfejlesztők bérköltségének a 10%-át, valamint ennek arányában meghatározott 25%-ot lehetett igénybe 13
Könyvelői Klub
venni, és ezt lehet a 2012-es bevallásban érvényesíteni, az adó 70%-áig. Az adókedvezmény igénybevétele független attól, hogy az adózó milyen kutatást folytat és ezzel kapcsolatban milyen költségei merültek fel, a lényeges a meghatározott szoftverfejlesztési tevékenység.
Átalakuláshoz kapcsolódóan az adózás előtti eredmény módosításával kapcsolatban akkor merül fel, ha nem kedvezményezett az átalakulás. Kedvezményezett átalakulásnál nem kell korrekciós tételeket készíteni. Ha átértékelési különbözet van, az átértékelési különbözettel, ami a többletet jelenti, meg kell növelni az adóalapot. Adózás előtti eredményt csökkenti a kapott jogdíj alapján az adóévi adózás eredménynek a javára elszámolt bevétel ötven százaléka. Csökkenti továbbá a kapott osztalék és a részesedés alapján meghatározott összeg, főként akkor, amikor az egyszeres könyvvitelből áttér kettős könyvvitelre, és az eredménytartalékkal szemben kell számolni, s az elszámolt bevétel figyelembevételével adóalapot csökkentőként kerül meghatározásra. Fejlesztési tartaléknál az adózás előtti eredmény 50%-áig, maximum 500 millió forintig képezhető. A nyilvántartások nagy szerepet játszanak a fejlesztési tartaléknál, amely a feloldások és képzések miatt is lényeges. Az adótörvény nem engedi az értékcsökkenés elszámolását azokra az eszközökre, amelyeket a fejlesztési tartalék javára vásárolt a cég. A társasági adó ilyenkor adóalapot növelő tényező lesz a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés, és adóalapot csökkentő az adótörvény szerinti értékcsökkenés. Ha nem lesz adótörvény szerinti értékcsökkenés, akkor nincs mit csökkenteni, tehát csak növeli az adóalapot. De ezt ki is lehet egyenlíteni, tehát a számviteli törvény azt mondja, hogy maradványértéket is lehet képezni a tárgyi eszközre, de az adótörvény nem ismeri a maradványértéket, ezért ott el lehet számolni a teljes összegre az értékcsökkenést. Ha egy megvásárolt tárgyi eszköznél annyi maradványértéket képez, amennyi a fejlesztési tartalék, akkor arra az összegre nincs növelő-csökkenő tétel, mivel az egyik az egyik helyen, a másik a másik helyen engedi az elszámolást. Az adózás előtti eredményt csökkenti a műemlék épületek, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületek felújítását, értéknövelő beruházását jelentő költségek összege. A költséget rá kell aktiválni az ingatlanra, és abban az évben lehet adóalapot csökkentő tételként figyelembe venni.
14
Könyvelői Klub
Növeli az adózás előtti eredményt az adóévben követelésre elszámolt értékvesztés összege. Kivétel a hitelintézetek. A pénzügyi szolgáltatásoknál a befektetésekből származó követelésre ez nem vonatkozik. Adózás előtti eredményt növel a behajthatatlan követelésnek nem minősülő és az adóévben elengedett követelések összege, kivéve, ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, illetve az adózó olyan külföldi személlyel, vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben engedi el a követelését, amely nincs vele kapcsolt vállalkozásban. A forintról devizára, devizáról forintra való áttéréskor, ha az eredménytartaléknak egyszer a csökkentésére, egyszer a növelésére elszámolt átszámítási különbözet az áttérést követő adóévben merül fel. Beruházási kedvezmény az adózás előtti eredményt csökkenti, ha az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősül az adózó, és korábban használatba nem vett ingatlan vagy eszköz kerül használatba, tehát újként kell figyelembe venni. Adózás előtti eredmény csökkentésének lehetősége nem kötelezettség. Adóalapot csökkentő tétel az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított jelentősnek nem minősülő adóévi bevételként, aktivált saját teljesítményként növeléseként, illetve ráfordítások csökkentéseként elszámolt összeg. A kis- és középvállalkozások hitelei után a kamatot figyelembe lehet venni, 40%-ot, maximum 6 millió forintot. A megfizetett kamat 40%-a vehető figyelembe kedvezményként. A de minimis támogatásoknál három évet kell figyelni, 200 ezer euró értékben, amelyet szintén a december 31-én érvényes 291,29 árfolyammal kell átszorozni. A fuvarozóknál 100 ezer euró a határ. A kettős könyvvitelt vezető evas adózóknak bevallást kell készíteniük, a társasági adó helyett 43-as bevallást kell május 31-ig leadni. Az adóelőlegnél nem azt kell beírni, hogy mennyit fizetett, hanem mennyit kellett volna fizetnie, majd a folyószámlán összejön a pontos érték. Május 31. a helyi iparűzési adó bevallásának időpontja is. Itt kell bejelölni azt, hogy a következő évben milyen bevallást választ. Ez azért fontos, mert sokan áttértek kata-ra, kivara, eva-ra, így lényeges, hogy a következő évi bevallást hogyan kell majd leadni. 15
Könyvelői Klub
Ha több telephelye van a vállalkozásnak, vagy van székhelye és telephelye, a székhely alapján ugyanúgy meg kell fizetni az adót. A külföldi telephely bevétele is beleszámít, a külföldi telephelyre eső adót is ki kell számolni, de arra nem kell megfizetni. Meg kell jelölni a következő előleg összegét. Szeptember 15-re kell az első összeget bejelölni. 2012 alapján kell fizetni a 2013-at, 2013-ban március 15-én befizetésre került egy összeg, amelyet le kell vonni, és a különbözet kerül szeptember 15-re. Meg kell állapítani az összeget 2013-ra és annak az 50%-át kell írni a 2014. március 15-hez. Akik élelmiszerlánc-felügyeleti díjat fizetnek, azoknak a bevallási határidő május 31-e. A tavalyihoz képest a bevallásnál van eltérés. Ha van meghatalmazása, akkor nem kell újra bejelenteni, ha marad a régi, de ha új van, akkor először ki kell törölni a régit, csak úgy lehet az újat bejelenteni. Július 31-ig kell befizetni a felügyeleti díj 50%-át, a másik felét január 31-ig.
KÉRDÉSEK 1. Ha van a vállalkozásnak tagi kölcsöne, és az elengedésre kerül, akkor mi a teendő? - Rendkívüli bevétel lesz, 18% ajándékozási illetéket kell a cégnek fizetnie.
2. Ha egy cég befektetett egy másik cégbe, ahol osztalékfizetés történt májusig minden évben, ez elhatárolásra, elszámolásra került minden évben. Idén viszont a határozat már megérkezett az osztalék kifizetéséről, de fizikailag az osztalék nem fog május 31-ig megérkezni. Be lehet állítani 2012-re? - Nem lehet beállítani 2012-re az osztalékot, hiába, hogy az osztalék kifizetéséről már a határozat is megérkezett. Ha a mérlegkészítésig nem érkezik meg az osztalék, akkor nem lehet beállítani 2012-re.
3. Ha valakinek 2012-ben semmilyen típusú bevétele, jövedelme nem volt, akkor nullás bevallást le kell adnia? - Beadhatja, ha ragaszkodik hozzá, a nullás bevallást, de mivel nem volt jövedelme, így külön bevallási kötelezettség nem terheli. 16
Könyvelői Klub
4. Ha valakinek például Szlovákiában volt főállása egész évben, és Magyarországon csak mellékállásban dolgozott, akkor milyen adatokat kell szerepeltetni az adóbevallásban? - Tájékoztató adatként kell a külföldi jövedelmet szerepeltetni, a magyar jövedelmet természetesen Magyarországon kell leadóznia, ha nem kiküldetésben volt külföldön.
17
