A klímaváltozás hatásai és a közegészségügyi szektorban használt alkalmazkodási módszerek Veszprémben, illetve Budapest XIII. kerületében Beszámoló Dr. Páldy Anna, PhD
1
Bevezetés „A klímaváltozás a 21. század legnagyobb globális egészségügyi kihívása.” Ez az alapgondolata annak a jelentésnek, amely a The Lancet című orvosi hetilap és a University College London (UCL) Globális-‐ Egészségügyi Intézetének (Institute for Global Health) az egy éves, közös munkája nyomán adtak ki 2009-‐ben. A megállapításban szereplő tényt mind a kutatási eredmények, mind a megfigyelések egyre nagyobb valószínűséggel támasztják alá. A globális átlaghőmérséklet 0,76 °C-‐kal nőtt a tizenkilencedik század közepe óta. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPPC) 2007-‐ben kiadott, Negyedik Értékelő Jelentése szerint az 1995 és 2006 közötti tizenkét évből tizenegy az 1850 óta mért legmelegebb 12 év közé tartozik a felszíni megfigyelések alapján. Igencsak valószínű, hogy a huszadik század közepe óta tapasztalt globális átlaghőmérséklet-‐emelkedés nagymértékben antropogén eredetű, vagyis a légköri üvegházhatású gázok feldúsulásának a következménye –amint ezt a modellszámítások eredményei meggyőzően támasztják alá. A klímaváltozás lehetséges alakulását különféle társadalmi-‐gazdasági fejlődési pályákat figyelembe vevő éghajlatváltozási forgatókönyvek segítségével próbálják megbecsülni (1. ábra). Két szélsőséges esetet vesznek figyelembe: a) a jelenlegi energiafogyasztó társadalom folyamatos gazdasági növekedését („minden marad a régiben”); b) áttérést a környezetbarát, fenntartható fejlődési pályára.
2
Gazdaság-szempontú
Globális integráció
Régió-szempontú
3
Környezet-szempontú
Forrás: Az IPPC Negyedik Értékelő Jelentése (4th Assessment Report), 2007 1. ábra: A különböző társadalmi-‐gazdasági fejlődési pályák és a várható globális felmelegedés GazdaságiRegionálisKörnyezeti Globális –A1 forgatókönyv Világ: piacorientált A2 forgatókönyv B1 forgatókönyv B2 forgatókönyv Földi átlagos melegedés a felszínen (°C) A2 A1B B12000. évi állandó koncentrációk 20. század 1900 2000 2100 Terményhozam-‐előrejelzés Csökkenés Növekedés 0,74 °C emelkedés az elmúlt 100 évben Emissziós forgatókönyvek Lehetséges maximális eltérés a modellek között a hőmérséklet-‐emelkedés értékében (kb. 2 °C) Növekedésalapú, globalizált világ (*3) Növekedésalapú, lokalizált világ Növekedésalapú, globalizált világ (*2) Környezetbarát, lokalizált világ Növekedésalapú, globalizált világ (*1) Környezetbarát, globalizált világ *1 nem-‐szénalapú energiaforrások *2 kiegyensúlyozott energiaforrás felhasználás *3 szénalapú energiaforrások
4
Mindkét szcenáriópár– az A1 és a B1, illetve az A2 és a B2 is – a globalizációs folyamatok felgyorsulása, illetve a régiókénti fejlődés mentén prognosztizálják a jövőt. A modellek szerint a földi átlag-‐hőmérséklet a 21. század végéig előre láthatóan 1,4–5,8 °C-‐kal növekedne. Még a legkedvezőbb emissziós szcenárió megvalósulása esetén (a legalacsonyabb szén-‐dioxid-‐kibocsátás mellett) is 2˚C körüli hőmérséklet-‐emelkedéssel kell számolni, sőt a legrosszabb esetben a növekedés meghaladhatja az 5˚C-‐ot is. Az EU „Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz” című Zöld Könyve szerint Európa legsérülékenyebb területe Dél-‐Európa és a Földközi-‐tenger teljes medencéje, ahol a jelentős hőmérséklet-‐emelkedés, valamint a csökkenő csapadékmennyiség együttes hatása olyan területeken jelentkezik, amelyek már most is vízhiánnyal küzdenek. Magyarország e régió határán van. A fentiek figyelembevétele új, interdiszciplináris és a többi ágazati politikával összehangolt – a nemzetközi ügynökségek, az akadémikusok, valamint a nem-‐kormányzati szervezetek (NGO-‐k) együttműködésével kidolgozott, illetve gyakorlatba ültetett közegészségügyi politikát igényel mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. Nagy szükség van arra, hogy a klímaváltozás hatásainak megelőzése és enyhítése beépüljön az összes ágazati politikába –amint ezt az Európai Unió Horizont 2020 elnevezésű keretprogramja is hirdeti. Ennek a szempontnak kell tükröződnie a tudományos kutatási pályázati felhívásokban, az alapítványok tevékenységében, a tudományos publikációkban és végül, de nem utolsósorban az oktatási kerettantervekben az óvodától a középiskoláig. E folyamatok nyomon követéséhez, valamint az alkalmazott módszerek hatásainak és hatékonyságának az értékeléséhez megfelelő mutatók kidolgozására van szükség. A klímaváltozási mitigáció nemzetközi szinten elsőrendű prioritás; a nemzeti szintű alkalmazkodás ellenben kormányzati szintű támogatást igényel. Ez a két szint természetesen nem választható el egymástól. A különféle intézkedések megtervezésekor figyelembe kell venni a társadalmi-‐gazdasági helyzetet, és a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítésére alkalmas politikai intézkedéseket kell kilátásba helyezni. Ez mind része az alkalmazkodási stratégiák gyakorlatba ültetésének. Nagyon fontos a helyi önkormányzatok, valamint a helyi közösségek támogatása annak érdekében, hogy felfogják az éghajlatváltozás globális és lokális kockázatait, illetve ennek köszönhetően képesek legyenek a környezeti hatások csökkentésére alkalmas helyi intézkedések megtételére. A közegészségügyi szakértők szerepe is fontos ebben a folyamatban; az ő feladatuk a tudatosság növelése, a helyi vezetők, az NGO-‐k és a jövő nemzedékek képviselőinek a felkészítése. A fenntartható fejlődés elvét országos és helyi szinten egyaránt el kell fogadni. Magyarországon számos eredményt született már ezen a téren: lezajlott az éghajlatváltozás várható egészségi hatásainak a felmérése (például a hőhullámok hatásainak a nyomon követése; az állati hordozók [vektorok], az élelmiszer és a víz útján terjedő betegségeknek; valamint az allergén növények elterjedésének, illetve a virágzási szezonok változásának a vizsgálata stb.) Az utóbbi években tapasztalható időjárási változékonyság ráirányította a figyelmet a hőhullámokkal, a hideg időszakokkal, valamint az árvizekkel kapcsolatos megelőzési tevékenységek és intézkedések fontosságára.
5
Mivel a mi régiónkban a klímaváltozás legfontosabb, legnagyobb jelentőségű egészségi következményei a hőhullámok által kiváltott hatások voltak, ezért az alábbiakban ezeket a hatásokat ismertetjük. A klímaváltozás hatása az egészségre Az éghajlatváltozással összefüggésbe lévő egészségi hatásokat illetően négy fő csoportot lehet megkülönböztetni. Az első csoportba olyan direkt, azonnali hatások tartoznak, amelyeket közvetlenül időjárási okokra vezethetünk vissza. Ezek közül a legfontosabbak a hőhullámok és a szélsőséges időjárási események. Indirekt, közvetett hatásoknak számítanak a vektorok és az élelmiszerek hordozta, valamint a levegőben terjedő allergének által kiváltott megbetegedések. Az utóbbi esetekben részben az éghajlatra érzékeny környezeti rendszerek változása idézi elő a különféle betegségek hordozóinak megváltozott térbeli és időbeli eloszlását. Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a klímaváltozás befolyásolja az emberi egészséget, hiszen jelenleg is világszerte hozzájárul a globális betegségteherhez és az idő előtti halálozáshoz. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Negyedik Értékelő Jelentése szerint az éghajlatváltozás emberek millióinak befolyásolja majd az egészségét, különösen azokét, akik rossz alkalmazkodási képességgel rendelkeznek. A legsúlyosabb globális problémák a következők: • az alultápláltság és az abból következő rendellenességek fokozódása, a gyermekek növekedésének és fejlődésének a zavarait is beleértve; • növekvő halálozási, megbetegedési és sérülési arány a hőhullámok, az árvizek, a viharok, a tűzesetek és az aszályok következtében; • a maláriával kapcsolatos vegyes hatások: egyes övezetekben a betegség földrajzi elterjedése beszűkül, míg máshol kiterjed, illetve meghosszabbodik a betegség terjedésének az időszaka; • a hasmenéses megbetegedések fokozódó nehézségei; • néhány fertőző betegség hordozóinak (vektorainak) megváltozott térbeli eloszlása; • a szív és érrendszeri, valamint a légzőszervi megbetegedések fokozódó gyakorisága az éghajlatváltozással összefüggő magasabb talajszinti ózonkoncentrációk miatt; • az allergiát okozó pollen fajták időszakonként változó eloszlása; és • a hőhullámok okozta elhalálozások fokozott kockázata. Az Európai Bizottság (EB) a 2007-‐ben megjelent Zöld Könyvben elismeri, továbbá a 2009-‐ben kiadott Fehér Könyvben megerősíti, hogy az éghajlatváltozás káros hatásai gyorsan és veszélyes méretekben erősödnek. Európára vonatkozóan az EB a klímaváltozás okozta magas hőmérsékletek által előidézett, vagyis a hőséghullámokkal kapcsolatos többlethalálozást és megbetegedéseket tekinti a legnagyobb kockázatnak. Hasonlóan jelentős kockázatként tartja számon a vektorok, az ivóvíz és az élelmiszerek által közvetített megbetegedések elterjedésében bekövetkezett változásokat, valamint – az eltérő légköri 6
viszonyok miatt – a levegőben keringő allergének elterjedésében előálló módosulásokat, továbbá az ultraibolya sugárzásból származó kockázatokat, amelyek azért lépnek fel, mert az éghajlatváltozás késlelteti az ózonréteg újjáalakulását a sztratoszférában.
7
A test hőháztartása és a hőség okozta betegségek
Forrás: Heat-‐health Action Plan’s guidance (Matthies et al, 2008) 2. ábra: Az emberi szervezet hőszabályozását befolyásoló tényezők és a hőséggel összefüggő megbetegedések kockázata
Az emberi szervezet hőszabályozását befolyásoló tényezők és a hőséggel összefüggő megbetegedések kockázata A viselkedést érintő tényezők: • Fizikális vagy kognitív károsodások • Pszichiátriai betegségek • Gyermekek Fokozott hőtermelés: • Testmozgás • Szabadtéri fizikai aktivitás • Gyógyszerszedés Keringést befolyásoló befolyásoló tényezők: • Szív-‐ és érrendszeri betegségek • Gyógyszerszedés 8
Vérplazma-‐csökkentő tényezők • Hasmenés • Már létező vesebetegségek és anyagcserezavarok • ● Gyógyszerszedés Izzadást befolyásoló tényezők • Kiszáradás • Idős kor • Cukorbetegség, szisztémás sclerosis (scleroderma) • Cisztás fibrózis • ● Gyógyszerszedés Viselkedéskontroll Bőr hőmérséklet: 32–37 °C Belső testhőmérséklet 36,3–37,1 °C Tbőr-‐ Tkörny Sugárzás Vezetés Áralmás Párolgás (Izzadás) Külső hőmérséklet Az emberi szervezet (36,1 és 37,8 °C közötti) normális hőmérsékletét a hipotalamusz tartja fenn, amely folyamatosan szabályozza a hőtermelést és a hőleadást. A környezettel szembeni hőveszteség forrásai: (1) az infravörös sugarak formáját öltő elektromágneses hullámok; (2) a bőrön keresztüláramló víz vagy levegő révén megvalósuló konvektív hőátadás; (3) a bőrrel közvetlenül érintkező hidegebb tárgyak által elvezetett hő és (4) az izzadság elpárologtatása. A hősugárzásnak, a hőáramlásnak, valamint a hő elvezetésének egyaránt feltétele a bőr és a környezet közötti hőmérsékletkülönbség, a párologtatást pedig a vízgőzök nyomásában jelentkező különbség teszi lehetővé. A túlzott hőség komoly megterhelést jelent a szervezet, különösen a szív-‐ és érrendszer számára. Amikor a környezet melege túlterheli a test hőleadó mechanizmusát, a belső testhőmérséklet megemelkedik. A bőr, valamint a mélyebben található szövetek és szervek hőreceptorai már 1°C-‐os hőmérséklet-‐emelkedést is azonnal észlelnek. A hőreceptorok továbbítják az információt a hipotalamusz által irányított hőszabályozó központnak, amely a fokozott hőleadás 9
érdekében két erőteljes választ vált ki. Egyfelől a bőr vérkeringése, másfelől pedig a szív teljesítménye fokozódik a további fontos szervek működésének a rovására. Amikor a külső hőmérséklet magasabb, mint a bőr hőmérséklete, az egyetlen rendelkezésre álló hőleadási mechanizmus a párologtatás (izzadás). Következésképpen bármilyen párologtatást gátló tényező mint a környezet páratartalma, a légáramlás hiánya (a szélcsend; a túl szűk,testhezálló öltözék) vagy az antikolinergikus hatású (az acetilkolin lebomlását akadályozó) gyógyszerek a testhőmérséklet emelkedését okozzák, ami az érzékeny egyéneknél életveszélyes hőgutához vagy a már meglévő krónikus bántalmak súlyosbodásához vezethet. Az enyhébb és mérsékeltebb túlmelegedések melegkiütéseket, ödémát, ájulást, görcsöket és kimerülést okozhatnak. A klímaváltozás hatása a napi halálozásra Európa legfőbb gondját ebben a tekintetben az évi átlaghőmérséklet emelkedésével és a szélsőségesen magas hőmérsékletekkel kapcsolatos elhalálozások, illetve megbetegedések jelentik, jóllehet e fejleményeket a népesség növekedéséből, valamint elöregedéséből adódó társadalmi-‐ gazdasági változások is befolyásolják (EU Adaptation Strategy, 2013). A becslések szerint az Európai Unió tagállamaiban minden 1°C-‐os hőmérséklet-‐emelkedés a halálozási ráta 1 és 4% közötti növekedését eredményezi, ami azt jelenti, hogy a szélsőségesen magas hőmérsékletek miatt bekövetkező halálozások száma 2030-‐ig évente akár 30 000-‐rel is megnövekedhet; ez a szám 2080-‐as években pedig 50 000 és 110 000 közötti értékre is emelkedhet. A Klímacsapda Projekt az elhalálozások éves növekedését 2035 tájékára (a figyelembe vett forgatókönyv függvényében) 1,25–1,45%-‐ra becsülte. A tanulmányozott országokban a légzési zavarokkal kapcsolatos kórházi beutalások várható száma – az előző mondatban szereplő növekmény részeként –2035-‐ben0,08–0,76%-‐os többlethalálozást jelent. A környezeti hatásoknak tulajdonítható halálokesetek számos övezetben hangsúlyosan megjelennek. Az időseket, akiknél a testhőmérséklet ellenőrzésének és szabályozásának a képessége lecsökkent, érinti a legnagyobb mértékben a szív és -‐ érrendszeri, a vese-‐ és légzőszervi bántalmak, valamint az anyagcserezavarok, illetve szélsőséges esetekben a hőguta miatt bekövetkező halálnak a kockázata (Matthies et al., 2008). Míg az elhalálozások teljes száma szorosan összefügg a népesség számával, a halálozási ráták változása sokkal magasabb lehet az olyan régiókban, ahol az éghajlati körülmények erőteljesebb felmelegedést eredményeznek. A legtöbb ilyen jellegű elhalálozás Közép-‐és Dél-‐Európában várható (D’Ippoliti et al., 2010, 1. táblázat). A klímaváltozás várható egészségi hatásainak vizsgálatára egyre nagyobb szükség van a megfelelő környezetpolitikai intézkedések kialakításának az érdekében. A 2011-‐ben kiadott legfrissebb, 14 eredeti közlemény adatai alapján készült szakirodalmi elemzés hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás jelentős mértékben meg fogja növelni a szélsőségesen magas hőmérséklet terhére róható többlethalálozást. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy az éghajlatváltozás terhére róható hatások becsléséhez ismerni kell az adott területre vonatkozóan visszamenőlegesen a hőmérséklet-‐halálozás összefüggését, a klíma jellegét, a lakosság számbeli és korcsoportos összetételének változását, valamint az adaptációs képességet. Továbbá a társadalmi-‐gazdasági 10
fejlődés, az adaptációs stratégiák, a földhasználat és a légszennyezettség mélyreható elemzése, valamint a halálozások rövid és hosszú távú változási jellemzőinek az ismerete is szükséges ebből a célból (Huang C et al., 2011). A klímaváltozás hatása a napi sürgősségi mentőhívásokra Viszonylag kevés adat jelent meg a hőhullám és a mentőhívások közötti kapcsolatról. Néhány tanulmány az egészségügyi ellátást biztosító intézmények adatait elemzi, főként a sürgősségi kórházakba történő beutalások számát, ami összefüggésben állhat a mentőszolgálatokhoz érkezett hívások számával. A nem fatális megbetegedéseket regisztráló statisztikák igen ritkák. Egy vizsgálat szerint, amelyet az Egyesült Államokban végeztek, a hőhullámok hatására egyértelműen megnövekedett a napi sürgősségi kórházi betegfelvételek száma. Ez az arány az 1995-‐ös chicagói hőhullám idején 11%-‐kal nőtt a teljes lakosság körében, a 65 évnél idősebbeknél pedig 35%-‐kal (Semenza et al., 1996). A betegfelvételek 59%-‐a a hőmérséklettel kapcsolatos kórképek miatt következett be (kiszáradás, hőkimerülés és hőguta) olyan egyéneknél, akik valamilyen krónikus betegségben szenvedtek. A kórházi betegfelvételek számának csekély mértékű növekedéséről számoltak be az 1976-‐os birminghami hőhullám idején is (Ellis et al. 1976). Az ugyancsak 1995. évi londoni hőhullám idején viszont nem jegyeztek fel növekedést (Kovats et al., 2004). 2003-‐ban Londonban a sürgősségi kórházba kerülések száma 16%-‐kal nőtt a 75 év felettiek korcsoportjában (Johnson et al., 2005). Hasonló összefüggésről számoltak be Spanyolországban is (Cajoto et al., 2005): a beutalások 40%-‐át lehetett a hőmérséklet-‐növekedéssel magyarázni, habár hőgutát nem diagnosztizáltak. Franciaországban, ahol a legerőteljesebb volt a hőhullám, a kórházak zsúfolásig megteltek, és számos esetben állapítottak meg hőgutát is (Vanhems et al., 2003; Gremy et al., 2004). A napi kinti hőmérséklet és a kórházi betegfelvételek száma közötti összefüggést vizsgáló idősoros elemzések meglepő eredményekhez vezettek. A londoni adatok elemzése csupán bizonyos megbetegedések esetében tudta igazolni a hőmérséklet-‐növekedéssel kapcsolatos kockázatokat: a krónikus vese-‐ és légzőszervi elégtelenségek miatti beutalások a 75 év felettiek korcsoportjában voltak gyakoribbak (Kovats et al., 2004). Az európai országok adatainak a vizsgálata nem támasztotta alá azt a feltételezést, miszerint a szív-‐ és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos kórházba kerülések számának a megnövekedése összefüggene a hőmérséklettel (Kovats et al., 2004; Panagiotakos, 2004), bár az Egyesült Államokban végzett vizsgálatok találtak ilyen összefüggést (Schwartz et al., 2004). Ennek részben az a feltételezés lehet a magyarázata, hogy a kórházba kerülések az egészségügyi rendszerek sajátosságai miatt nem mutatják megbízhatóan a betegségek gyakoriságát; a sürgősségi felvételek küszöbértékei például időben és országonként változhatnak.
11
Bármely okból bekövetkezett (természetes) elhalálozások arányszámai
Légzőszervi Szív-‐ és érrendszeri Agyi érrendszer megbetegedések megbetegedések megbetegedései okozta elhalálozások okozta elhalálozások okozta elhalálozások arányszámai arányszámai arányszámai
város
(90%-‐os (90%-‐os (90%-‐os %-‐os %-‐os %-‐os %-‐os (90%-‐os növeked konfidenci növeked konfidenci növeked konfidenci növeked konfidenci a-‐ a-‐ a-‐ és és és és a-‐ intervallu intervallu intervallu intervallu m) m) m) m)
Athén
21.6
(18.5 -‐ 24.8)
34.5
(24.6 -‐ 45.2)
28.4
(24.0 -‐ 33.0)
33.0
(25.9 -‐ 40.4)
Barcelo na
15.6
(11.0 -‐ 20.4)
41.3
(26.4 -‐ 57.9)
21.4
(14.0 -‐ 29.4)
25.1
(12.4 -‐ 39.3)
Budape st
21.1
(17.3 -‐ 24.9)
20.6
(2.6 -‐ 41.7)
24.1
(19.3 -‐ 29.1)
24.6
(15.6 -‐ 34.4)
London
10.4
(8.6 -‐ 12.2)
18.0
(13.4 -‐ 22.8)
9.3
(6.6 -‐ 12.1)
10.6
(5.2 -‐ 16.3)
Milánó
33.6
(28.5 -‐ 39.0)
92.5
(72.3 -‐ 115.1)
39.2
(31.2 -‐ 47.6)
49.8
(35.6 -‐ 65.6)
12
Bármely okból bekövetkezett (természetes) elhalálozások arányszámai
Légzőszervi Szív-‐ és érrendszeri Agyi érrendszer megbetegedések megbetegedések megbetegedései okozta elhalálozások okozta elhalálozások okozta elhalálozások arányszámai arányszámai arányszámai
város
(90%-‐os (90%-‐os (90%-‐os %-‐os (90%-‐os %-‐os %-‐os %-‐os konfidenci konfidenci konfidenci növeked konfidenci növeked növeked növeked a-‐ a-‐ a-‐ és és és és a-‐ intervallu intervallu intervallu intervallu m) m) m) m)
Münche n
7.6
(3.8 -‐ 11.5)
3.9
(-‐0.8 -‐ 30.8)
8.2
(2.8 -‐ 13.9)
14.7
(2.4 -‐ 28.6)
Párizs
11.4
(10.0 -‐ 12.9)
27.7
(19.4 -‐ 36.6)
12.3
(8.5 -‐ 16.2)
19.7
(12.1 -‐ 27.8)
Róma
26.8
(23.4 -‐ 30.4)
66.9
(51.9 -‐ 83.3)
37.8
(32.5 -‐ 43.3)
48.0
(38.0 -‐ 58.8)
Valencia
8.5
(1.2 -‐ 16.3)
32.4
(9.1 -‐ 60.7)
20.1
(7.9 -‐ 33.6)
1.4
(-‐17.4 -‐ 24.4)
1. táblázat: A hőhullámoknak tulajdonítható, város-‐specifikus többlethalálozások (%-‐os növekedés és 90%-‐os konfidencia-‐intervallum) a 65 év feletti lakosság halálokai szerint Forrás: D’Ippoliti D. et al. (2010): The impact of heat waves on mortality in 9 European cities: results from the EuroHEAT project. Environ Health. 9: 37. Az egészségügyi hálózat hőségriadó rendszere fontos szerepet játszhat a hőmérséklet-‐növekedés veszélyes hatásainak a megelőzésében (Tan et al., 2004; Pascal et al., 2006; Ebi et al., 2004). Az első 13
„hőségriadó-‐tervet” Lisszabonban dolgozták ki 1981-‐ben, ahol a szóban forgó év júniusában egy 43°C-‐oscsúcshőmérsékletű hőhullám következtében 1906 személy vesztette életét (többlethalálozás). 1995-‐ben hasonló hőségriadó-‐terv lépett életbe Philadelphiában (az USA-‐ban), amikor a hőhullámok gyakoribbá váltak (Smoyer et al 2001, Koppe et al, 2004). A magyarországi hőségriadó rendszert a PHEWE („Az időjárás egészségügyi hatásainak vizsgálata és a káros hatások megelőzése Európában”–„Prevention of acute health effects of weather conditions in Europe”, PHEWE 2003-‐2005) program keretében dolgozták ki. Budapest volt az egyike annak az öt városnak, ahol a Birminghami Egyetem Meteorológiai Tanszéke ilyen rendszert alakított ki (Páldy et al., 2006). A hőségriadó rendszert a napi halálozási arányszámokra és a budapesti meteorológiai adatokra alapozták. Mivel a hőhullám fogalmát sem a Meteorológiai Világszervezet, sem az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem határozta meg, a magyar kutatócsoport olyan három fokozatú hőségriadó rendszert dolgozott ki, amely az 1970 és 2000 közötti budapesti adatok idősoros elemzése során meghatározott küszöbértékeken alapul. •
•
•
Elsőfokú hőségriadó (belső használatra): az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet 1 napig meghaladja a 25oC-‐ot, ami a halálozás kb. 15%-‐os növekedését valószínűsíti. Másodfokú hőségriadó: az Országos Meteorológiai Szolgálat által előre jelzett napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a 25 oC-‐ot, (kb. 15%-‐os növekedés várható a napi halálozásban). Alternatív feltétel: legalább egy napra eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a 27 oC-‐ot , ami kb. 30%-‐os napi halálozás növekedésnek felel meg. Harmadfokú hőségriadó: az Országos Meteorológiai Szolgálat által előre jelzett napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a 27 oC-‐ot, ami napi kb. 30%-‐os napi halálozás növekedésnek felel meg.
A klímaváltozással kapcsolatos kutatások a 2000-‐es évek elején kezdődtek Magyarországon. Megtörtént az éghajlatváltozás várható egészségi hatásainak a felmérése; a hőség/hőhullámok hatásainak – valós idejű egészségi adatok alapján történő – állandó jellegű nyomon követése pedig azóta is folyik. Továbbá az állati hordozók (vektorok) által terjesztett betegségekkel kapcsolatban is végeztek vizsgálatokat. Az allergén növények elterjedésének és a virágzási szezonok változásának a vizsgálata is fontos közegészségügyi feladat. A szokatlanul nagy mennyiségű csapadék, valamint az egyre gyakrabban előforduló árvizek ráirányították a figyelmet a sérülékeny ivóvízbázisok fokozott védelmére, illetve az árvizekkel kapcsolatos komplex megelőzési és elhárítási tervek kidolgozásának a fontosságára. A 2007 és 2011 között eltelt időszak ráirányította a figyelmet az időjárás és a hőmérséklet fokozott változékonyságára. Még a mérsékelt szárazföldi éghajlatú országokban is, mint amilyen Magyarország, fel kell készülni a jövőben várható szélsőségesen hideg időszakaszokra. A
14
felsorolt kutatások eredményei, valamint a nemzetközi tapasztalatok is megerősítik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás szükségességét. A magyarországi vizsgálatok legfontosabb eredményeinek összefoglalása A Nemzeti Környezet-‐Egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) keretében megállapították, hogy a Kárpát-‐ medencét érintő legsúlyosabb egészségi kockázat a hőmérséklet és a szélsőséges meteorológiai események hatása (Páldy et al., 2004). A részletes elemzések (Páldy et al, 2005) azt is kimutatták, hogy a napi halálozást jelentősen befolyásolja a meteorológiai paraméterektől függő hőmérséklet. Az 1970 és 2000 közötti 31 éves időszak budapesti hőmérsékleti és napi halálozási adatok idősor analízise azt mutatja, hogy a 18°C feletti napi átlaghőmérséklet 5°C-‐os növekedése következtében 10,6%-‐kal emelkedik a mortalitási arányszám (95%-‐os konfidencia-‐intervallum: 9,7–14,0). Amint az a 3. ábrán látható, 18°C az ideális hőmérséklet, ebben az esetben a legalacsonyabb a napi halálozási arány. Az összes lehetséges okból bekövetkezett halálozás enyhe emelkedése figyelhető meg a 25– 26°C-‐os küszöbértékig, majd e fölött egy még erősebb növekedés figyelhető meg. Hasonló kapcsolat írható le a szív-‐ és érrendszeri betegségek miatti halálozás növekedésében is.
3. ábra: A napi átlaghőmérséklet és a napi összhalálozás kapcsolata nyáron, Budapest 1970−2000 A vizsgálat megállapította, hogy a relatív páratartalom növekedése csupán a téli időszakban növeli meg a légzőszervi halálozás kockázatát. A légnyomás emelkedése viszont kedvezőbb, a magasnyomású légtömegek esetén szignifikánsan csökken a halálozás kockázata Budapesten. A hőmérséklet-‐változásnak a hatása a városi lakosságra jól ismert. A kisebb települések vonatkozásában ellenben kevesebb adatot publikáltak. Egy további idősoros elemzés a hőmérsékletnek a napi halálozásra kifejtett hatását veti össze a fővárosban mért adatok, illetve egy szomszédos megye adatai és egy másik, dél-‐magyarországi város (Szeged), valamint a hozzátartozó megye (Csongrád-‐megye) adatai alapján. A napi többlethalálozás 12–16%-‐kal nőtt azokon a napokon, amelyeken az átlaghőmérséklet 25oC feletti volt, ez évente 200 esetet jelentett. E vizsgálat a 15
budapesti vizsgálat eredményeihez hasonló megállapításokhoz vezetett, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy a hőmérséklettel kapcsolatos többlethalálozások adatai az egész országra vonatkozóan is igen nagy valószínűséggel érvényesek (Bobvos and Páldy, 2009). A nyári hőmérsékleti extrémitások szempontjából a 2007. év volt a valaha jegyzett legkiemelkedőbb; három hőhullám is sújtotta Magyarországot. Az első és a harmadik hőhullám alatt a többlethalálozás nem érte el az 5%-‐ot. Július 16-‐a és 24-‐e között, öt napig mértek az országban 30oC feletti átlaghőmérsékletet. Következtetni lehetett a magas hőmérsékletnek a napi halálozási esetszámra gyakorolt hatására; a meleggel összefüggő többlethalálozás a kórházakban magasabb volt, mint máshol. A második, tíz napos hőhullám idején a többlethalálozások aránya alacsonyabb volt, mint a 2003-‐as franciaországi hőhullám alatt, de az öt legmelegebb napon a többlethalálozás százalékos aránya 57% volt. A Közép-‐Magyarországi Régió esetében felállított összefüggések alapján a többlethalálozás 600-‐800 személyt érinthetett (Páldy–Bobvos, 2008). Az 1970 és 2000 között mért adatok idősoros elemzése alapján 30oC fölötti napi átlaghőmérséklet esetén alacsonyabb többlethalálozási rátát prognosztizáltak, ellenben ez alatt a hőmérséklet alatt magasabb halálozási arányszám volt várható, mint amit 2007-‐ben mértek. Mivel a 2007. év és az azt megelőző évek többlethalálozási arányszámainak összehasonlítása érdekében a kutatók néhány alapfeltételezésből indultak ki, az eredményeket óvatosan kell kezelni. Az eredményeknek az egész országra történő extrapolációja hasonló bizonytalanságokkal jár. Az összefüggések minősítéséhez pedig a validált halálozási adatok további értékelésére van szükség. Megállapították, hogy a hőségriadó idején mostanáig alkalmazott módszerek mérsékelni tudják a 25– 29 oC-‐os átlaghőmérsékletű hőhullámok hatását; a szélsőségesen meleg napokon viszont a többlethalálozások aránya jelentősen nőtt. A 2007-‐es hőhullámok hatását kistérségi napi halálozási adatok segítségével újravizsgálták (NUTS4, Nomenclature of Territorial Unit for Statistics). A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a napi átlagos mortalitási ráta (344 eset országos szinten) a hőhullámok idején jelentősen megnövekedett. Július 20-‐án 63%-‐os maximális növekedést mértek (547 esetet). A hőhullámok alatt az országban 1158 többlethalálozás eset történt, ami az egész népességet illetően 36%-‐os növekedést jelentett (a férfiak esetében 33,2%, a nők esetében pedig 36,4% volt). A fiatalabb korosztálynál (0-‐64 év) 20,2%, míg az idősebbek esetében (65+ év) 41% növekedést mutattak ki. Kevés adat áll rendelkezésre a társadalmi-‐gazdasági tényezők és az emberek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességének az összefüggéséről. Egy további vizsgálat azt kutatta, hogy a hőségnek az halálozásra kifejtett térbeli hatását befolyásolja-‐e a szegénység, a népsűrűség, valamint az idősebbek aránya. A kockázatelemzést az 50 évesek és az 50 év feletti korosztály tekintetében végezték el, a társadalmi-‐gazdasági helyzetre és a népsűrűségre vonatkozó adatok figyelembevételével. A hőhullámok hatása a többlethalálozásra (a másik két változót rendre
16
kontrollálva) erősebb és szignifikánsabb volt az ország szegényebb területein (77%-‐os növekedés), mint a legmagasabb életszínvonalú területeken (14%-‐os növekedés) (Páldy et al., 2011). Az elmúlt években az időjárás változékonyságának a fokozódását tapasztaltuk. Ezért a hőhullámoknak a többlethalálozásra kifejtett hatását 2011 és 2012 között is vizsgálták Magyarország tekintetében, Budapesten és a hét régióban, mint a napi elhalálozások különbségét a 25oC-‐nál magasabb hőmérsékletű napokon (másodfokú hőségriadó), valamint a 27oC-‐nál magasabb hőmérsékletű napokon (harmadfokú hőségriadó) az átlagos napi halálozásnak a 25oC-‐nál alacsonyabb hőmérsékletű napokon – a 2011. és a 2012. év nyári – június1-‐jétől augusztus 31-‐ig tartó időszakában – mért adataival összehasonlítva. Meghatározták a teljes többlethalálozást, illetve a korosztályonkénti, valamint a nők és a férfiak esetében külön-‐külön mérhető többlethalálozást a másod és harmadfokú hőségriadók időszakában. A 2011. év során két alkalommal, 2012-‐ben pedig négy alkalommal került sor hőségriasztásra. 2011-‐ ben a többlethalálozás országos szinten 5,4%-‐os volt a másodfokú hőségriadó idején, a harmadfokú hőségriadó alatt pedig 17,4%-‐os. A legmagasabb többlethalálozást (22%-‐ot) az Észak-‐Magyarországi Régióban mérték a másodfokú hőségriadó idején, a Közép-‐Magyarországi Régióban pedig a harmadfokú hőségriadó alatt 23%-‐ot. Összesen 593 többlethalálozási esetet jegyeztek fel a 2011-‐es hőségriadók idején. 2012-‐ben a fővárosban 33%-‐kal több haláleset történt a (13 napig tartó) harmadfokú hőségriadó idején, országos szinten a többlet 27% volt. A négy hőségriadó 26 napja alatt összesen 1666-‐tal több haláleset történt. A nők körében bekövezett halálozási arány mindkét évben valamennyivel magasabb volt, mint a férfiak körében, a különbség a harmadfokú hőségriadó idején volt a legnagyobb. Ami a különböző korcsoportokat illeti: a 0 és 64 év, valamint a 65 és 74 év közöttiek halálozási aránya között alig volt eltérés. A legidősebbek korcsoportjában csaknem kétszer annyian haltak meg a hőségriadók idején, mint a fiatalabb korosztályokban. A hőségriadók ellenére a hőhullámok alatt az elmúlt tíz évben mindig jegyeztek fel többlethalálozást: számuk 2012-‐ben volt a legmagasabb (1666 eset). E tények arra utalnak, hogy a jövőben hatékonyabb módszereket kell kidolgozni a hőség okozta többlethalálozások megelőzésének az érdekében (Páldy and Bobvos, 2012). A hőmérséklet és a sürgősségi mentőhívások kapcsolata Magyarországon A budapesti mentőszolgálat napi adatai alapján elemezték a sürgősségi mentőhívások és a napi átlaghőmérséklet összefüggéseit az 1998 és 2004 közötti évek nyári féléveiben (április–
szeptember). Három korcsoportban – 0–14 év, 15–64 év, illetve 65 év felett – vizsgálták az összes hívást, valamint a szív-‐ és érrendszeri betegségek, a hőguta, valamint az általános rosszullétek miatti hívásokat (Páldy et al., 2007). A vizsgált időszakban 474 500 hívást regisztráltak, ami naponta 217 esetet jelent. A hívások oka az esetek megközelítőleg 30%-‐nál nem volt pontosítva, viszont a hívások 18,5%-‐ban szív-‐és érrendszeri okok, 3,7%-‐ban légzőszervi problémák, 9,4%-‐ban pedig általános rosszullét miatt történt. A görbe 17
meredekségét minden kiváltó okra és korcsoportra vonatkozóan meghatározták, a viszonylagos kockázatot pedig az adott nap hőmérsékletének (lag0), illetve az előző három nap átlaghőmérsékletének (lag1-‐3) az összefüggésében is kiszámolták. A napi átlaghőmérséklet 10oC-‐os emelkedése szignifikánsan növelte a szív-‐és érrendszeri megbetegedések miatti hívások számát a középkorúak korcsoportjában (6%-‐kal), a teljes lakosság körében pedig 2%-‐kal. A legnagyobb hatást a rosszullétek miatti hívásoknál lehetett kimutatni, minden korcsoportban 30%-‐os kockázatnövekedés tapasztalható. A mentőhívások esetszámai a napi átlaghőmérséklettel közel lineáris kapcsolatot mutatnak. (4. ábra). Rosszul meghatározott tünetek miatti hívások növekedése (%) ill defined symptoms (%) 50 40 30 20 10 0
2
1
0
3 SL
SL
SL
SL
5L S6 0 5L S6 1 5L S6 2 5L 3
S6
5L S1 0 5L S1 1 5L S1 2 5L 3
S1
L3
L2
S0
L1
S0
S0
S0
L0
-10
4. ábra: A sürgősségi mentőhívások számának növekedése a nyári időszakban Budapesten a napi átlaghőmérséklet 10oC-‐os emelkedésének hatására (1998-‐2004) Az 1998 és 2004 közötti időszakra vonatkozó budapesti vizsgálat során megállapítottuk, hogy a hőmérséklet 10oC-‐os növekedése 10,6%-‐kal emeli a mentőhívások számát. A 2007-‐es adatok országos elemzése 8,9%-‐os növekedést mutatott (Páldy et al., 2008). Mindkét összefüggés szignifikáns, bár a konfidencia-‐intervallumok átfedik egymást. Megállapíthatjuk tehát, hogy a két vizsgálat eredményei nem különböznek, így az összefüggés országos szinten is modellezhető. A klímaváltozás várható hatása a napi többlethalálozásra és a sürgősségi mentőhívásokra 2021 és 2050, valamint 2071 és 2100 között Az A1B emissziós forgatókönyvet használó RegCM (Regional Climate Model) regionális klímamodell alapján becsülték a klímaváltozás terhére írható napi többlethalálozás és sürgősségi
mentőhívások számának az alakulását. A RegCM modell alapján az éves középhőmérséklet a referencia időszak 10,0oC-‐os értékéhez képest 2021 és 2050 között 1,09oC-‐kal emelkedik, míg 2071 és 2100 között a növekedés mértéke 3,08oC értéket érhet el. Az EU által rögzített 2°C-‐os 18
átlaghőmérséklet emelkedés valamikor 2050 és 2070 közé prognosztizálható. A RegCM modell által előre jelzett országos havi átlaghőmérsékletek alapján megállapítható, hogy a 2021-‐2050 közötti időszakban az évi átlagosnál nagyobb felmelegedés az első félévekben (január és június között) jelentkezik. Ehhez az időszakhoz képest 2071 és 2100 között a hőmérséklet emelkedése inkább az évek második felében (július-‐december) lesz az átlagosnál magasabb. A meteorológiai paraméterek közül nyáron elsősorban a hőmérséklet hatása befolyásolja legnagyobb mértékben a napi halálozást. A napi halálozás jellegzetes mintázatot mutat az év folyamán. Mértéke nyáron az éves átlaghoz képest 10%-‐kal alacsonyabb, míg télen hasonló értékkel magasabb, 2007-‐ben naponta 344 esetet jegyeztek fel. A hőmérséklet emelkedése miatt várható halálozási többlet meghatározásához egy linearizált összefüggést használtak, amely 4,9%-‐os halálozás növekedést mutat 1°C-‐os hőmérséklet emelkedés esetén. A halálozás aránya a kórházban, illetve az otthon történt halálesetek között háromszoros, azonban a hőmérséklettel arányos százalékos növekedés hasonló mértékű. Az éghajlatváltozásnak tulajdonítható többlethalálozás becslése során megállapították, hogy a referencia időszakhoz képest a küszöbérték feletti átlaghőmérsékletű napok aránya (hőségriadó küszöbértékét jelentő) 25oC-‐nál magasabb átlaghőmérsékletű napok hányada 2021-‐2050 között 45,5%-‐kal nőhet, míg 2070-‐2100 között ez a növekedés 373,1%-‐ra is rúghat. A referencia-‐időszakban e napok száma 167 volt. Az 25°C feletti átlaghőmérsékletű napoknak tulajdonítható többlethalálozás a napok számának és intenzitásának növekedésével emelkedik. A RegCM modell alapján a referencia időszakban éves szinten átlagosan 121 esetszám 2021-‐2050 között mintegy 121%-‐kal 267 esetszámra emelkedik, 2071-‐2100 között a növekedés 778%-‐os szintet ér el, ami évi 1060 esetszámot feltételez. Az éghajlatváltozás sürgősségi mentőhívásokra gyakorolt hatásának a vizsgálata során a növekedés küszöb hőmérsékletét (a nyár eleji időszakra vonatkoztatva) 12oC napi átlaghőmérsékletnél állapították meg a RegCM klímamodell referencia-‐időszakának napi görbéje alapján (a modellezésnél ezt az időszakot vették figyelembe). A 12oC feletti átlaghőmérsékletű napok Celsius-‐fokonként 1,06%-‐ kal növelik a sürgősségi mentőhívások számát. A 12oC feletti átlaghőmérsékletű napok aránya a referencia időszakhoz viszonyítva 2021 és 2050 között várhatóan 11%-‐kal nő, 2071 és 2100 között pedig 24%-‐kal. Az ilyen napok száma a referencia időszakban, harminc év alatt, 4546 volt. A modell alapján a referencia időszakban éves szinten a 12°C feletti hőmérsékletű napok alatt (nyári időszak) átlagos 295 ezer mentőhívás 2021 és 2050 között mintegy 6,4%-‐kal (19 ezer többlethívás) 314 ezer esetszámra emelkedik, 2071 és 2100 között a növekedés 9,2%-‐os (27 ezer többlethívás) szintet ér el, ami évi 322 ezer sürgősségi mentőhívást feltételez. (Páldy és Bobvos, 2011). A korábbi magyarországi tanulmányok összegzése A többlethalálozások és a hőmérséklet összefüggésének hazai vizsgálata az 1970 és 2000 közötti 31 éves időszak budapesti hőmérsékleti és napi halálozási adatok idősor analízisén alapszik. A vizsgálatban megállapították, hogy a relatív páratartalom és a légnyomás nem módosította szignifikáns mértékben a halálozás és a hőmérséklet közötti összefüggést. Az éghajlatváltozás 19
hatásvizsgálatát, abból a feltételezésből kiindulva, hogy hőmérséklet hatása hasonlóképpen fog változni 2021 és 2050, illetve 2071 és 2100 között, mint az elmúlt negyven évben, az egész országra kiterjesztették. A két korábbi vizsgálatból azt a következtetést lehetett levonni, hogy a többlethalálozás 20%-‐a valószínűleg a felnőtt korú, dolgozó lakosságot fogja érinteni. A többlethalálozás döntő hányada várhatóan a 65 éven felüliek körében fog jelentkezni. Az aktív és inaktív dolgozó korú népességen belüli többlethalálozási rátát nem sikerült felmérni, jóllehet ez az arányszám az alkalmazkodást illetően fontos lenne. A szóban forgó adatok magánélet-‐ védelmi okokból nem érhetők el. Ennek ellenére azoknak a betegségeknek az azonosítása, amelyek a hőmérsékletnövekedés esetében magas kockázattal járnak, segíthet a kérdés megválaszolásában. A leginkább veszélyeztetett csoportok a szív-‐ és érrendszeri, valamint a légzőszervi megbetegedésekben, az anyagcserezavarokban (elhízásban, diabéteszben), továbbá a mentális zavarokban, illetőleg az önellátás és a mobilitás csökkenésében szenvedők. Magyarországon 2000-‐ ben a 60 éven felüliek aránya elérte a 20,4%-‐ot (vagyis a 2 milliót), 61%-‐uk pedig nő volt. A 60 éven felülieknek több mint 50%-‐a 70 évnél is idősebb, 12%-‐uk pedig fogyatékkal élő (mozgáskorlátozott, látás-‐ és/vagy halláskorlátozott) volt. Az idősek 27%-‐a egyedül élt, 35%-‐a egy másik idős személlyel, és csupán 44 000 fő tartózkodott szociális gondozóintézetben vagy kórházban. A magyar felnőtt népesség 60%-‐a, illetve a 15 és 20 év közöttiek 20%-‐a túlsúlyos (KSH2001). Megemlítendő, hogy egyre több adat utal a cukorbetegek és az anyagcserezavarban szenvedők csökkent hő-‐ tűrőképességére (Curtis et al.,2011; Colleen et al., 2009). Ezeknél a betegeknél az alacsony iskolázottsági szint, a szegénység, az elszigeteltség és a városi zöldterületek hiánya is növeli az halálozás kockázatát. A 20 és 69 év közötti cukorbetegek száma 2006-‐ban 507 000 volt Magyarországon. A betegség gyakoriságának jelentős növekedése várható: 2025-‐ben Magyarországon minden tizedik személyt fogja érinti (Diabetes Atlas, 2006). A hőguta kockázata Magyarországon a dolgozók 27%-‐át érinti; a csoporton belül a közlekedésben foglalkoztatottak, illetve a postai és távközlési alkalmazottak száma 32 227 (Molnár, 2002). A bizonytalanság további tényezője a magyarországi népesség számának és korfájának a várható változása. A vizsgálat során feltételezték, hogy ezek a paraméterek nem változnak, habár ez a hipotézis jelentősen befolyásolja az eredményt. A magyarországi népesség korfája már most is az elöregedés jeleit mutatja. A gyermekek hányada folyamatosan csökken: az 1968. évi 22,3%-‐os arány 2008-‐ra 14,7%-‐ra zuhant, ezzel egy időben 65 évesnél idősebbek aránya 2008-‐ra 15,7%-‐ra emelkedett az 1986-‐os 12,3%-‐ról. A 65 évesnél idősebbek hányada 2005-‐ben lépte túl először a gyermekekét, és most már jelentősen magasabb. A születések számának csökkenő arányát figyelembe véve azt feltételezhetjük, hogy ez a kedvezőtlen tendencia tovább folytatódik, vagyis az idősek aránya tovább nő (Páldy et al,. 2011). A sérülékenységet tovább növeli a népességben észlelt alaphalálozási arányszám. Magyarország a nem fertőző betegségek következtében „előkelő” helyet foglal el az európai országok halálozási rangsorában. A halálesetek több mint 90%-‐a a halálokok öt legjellemzőbb csoportjára vezethető vissza (szív-‐ és érrendszeri megbetegedések, rosszindulatú daganatok, emésztőrendszeri és légzőszervi bántalmak, valamint külső okok). Noha az öt fő okra visszavezethető halálozás nem nőtt 20
az utóbbi évtizedben, 2009-‐ben a szív-‐ és érrendszeri betegségek halálozási arányszáma a férfiak esetében 3,5-‐szer; a nők esetében pedig 3-‐szor magasabb volt, mint a korábbi, EU-‐15-‐ök országainak az átlaga (Páldy et al., 2011). Nagyon nehéz előre jelezni a halálozási arányszámnak a 21. század közepére, illetve a végére eső változását, továbbá azt vizsgálni, miként fogják befolyásolni a alaphalálozási arányok módosulásai az éghajlatváltozásnak tulajdonítható többlethalálozást. A magas hőmérséklettel összefüggő halálozást jelentősen mérsékelheti az egészségügyi ellátó rendszer növekvő hőellenálló-‐képessége. A legegyszerűbb megoldás a légkondicionálás, habár ez növeli a szén-‐dioxid-‐kibocsátást, kivéve azt az esetet, ha megújuló energiát használnak erre a célra. Egy 2010-‐es magyarországi felmérés szerint a kórházi ágyaknak csak mintegy 10%-‐a van elhelyezve légkondicionált kórteremben, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy a 2007. évi júliusi hőhullám idején a halálozás aránya a kórházban, illetve az otthon történt halálesetek között kb. háromszoros volt, azonban a hőmérséklettel arányos százalékos növekedés hasonló mértékű volt. A légkondicionálás kedvező hatását igazolták Franciaországban is, a 2003. évi hőhullám alatt több mint 14 000 fős többlethalálozással szemben 2006-‐ban csupán 1 388 eset történt, ami 6%-‐os többlethalálozásnak felelt meg (Laaidi et al., 2006). A jövőben tehát felül kell vizsgálni a kórházak működtetésének minimum feltételeit és szabályozni kell az épületek megfelelő szigetelésének, hűtésének előírásait. A sikeres adaptáció további intézményi feltétele az egészségügyi szolgáltatások elérhetősége. Ismert tény, hogy a magas hőmérséklet hatásaival is összefüggő szív-‐ és érrendszeri betegségek mint a szívinfarktus és a stroke eredményesen akkor kezelhető, ha a beteg egy órán belül eljut a megfelelő ellátás helyszínére (Bracken et al., 1997). A halálozási adatok mellett a sürgősségi mentőhívások adatai is használhatók a hőhullámok hatásainak a vizsgálatában. A 2003-‐as nagy hőhullám után bevezetett francia sürgősségi adatgyűjtő rendszer kimutatta, hogy a meleg okozta tünetek gyakorisága (a hőguta [hipertermia], a dehidratáció, illetve a nátrium-‐veszteség) a 2006-‐os hőhullám idején alatt nagymértékben megnövekedett (Laaidi et al., 2006). Egy tanulmány, amely a 2003-‐as párizsi eseményeket elemezte, arról számolt be, hogy a sürgősségi osztályokat látogató betegek hipertermiával és tájékozódási zavarokkal küszködtek (Oberlin et al., 2008). Mastrangelo (2005) felhívta a figyelmet arra, hogy a meleggel kapcsolatos szív-‐ és érrendszeri problémák az egyedül, elszigetelten élő idősek körében rendkívül súlyosak lehetnek, és magas halálozási rátához vezethetnek. Következésképpen nagyon fontos e súlyosan veszélyeztetett csoportnak a figyelemmel tartása a hőhullámok idején. Ugyanakkor még a könnyűnek látszó eseteket is sürgősségi ellátásban kell részesíteni, ami hozzájárulhat a mentőhívások számának a növekedéséhez. Érzékenység, alkalmazkodási képesség és sebezhetőség A népesség sérülékenysége és alkalmazkodási képessége vizsgálatának magában kell foglalnia a fent említett környezeti veszélyek, valamint az egészségi állapotot befolyásoló további tényezők tanulmányozását annak érdekében, hogy az alkalmazkodási képesség lehetőségei vizsgálhatók
21
legyenek. Ebből a célból ismernünk kell a népesség „alapszintű egészségi állapotát”, valamint az egészséget befolyásoló tényezőket és az alkalmazkodási képességet. Fogalmak, meghatározások és összefüggések Kulcsfogalmak Az alkalmazkodás (adaptation) a pozitív és negatív időjárás-‐változások eredményeképpen fellépő környezeti állapotváltozásokhoz (stimuli), illetve következményekhez (impacts) való igazodást jelenti. A szén-‐dioxid-‐mennyiség csökkentése globális és nemzeti intézkedésekkel érhető el; a népességet veszélyeztető károk mérsékléséhez pedig regionális és helyi szintű lépések foganatosítására van szükség. Az alkalmazkodás alapfogalmait és alapvető összefüggéseit az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2001. évi Harmadik Értékelő Jelentésében álló II. Munkacsoport Hatások, alkalmazkodás és sebezhetőség című fejezete foglalta össze, részletesen kitérve az alkalmazkodással összefüggő − érzékenység (sensitivity), rugalmasság (resilience), ellenálló képesség (resistance), sérülékenység (vulnerability), spontán vagy autonóm alkalmazkodás, valamint tervezett alkalmazkodás, alkalmazkodási kapacitás − további fogalmakra is. Fontos fogalmak Az alkalmazkodást (adaptation) a természeti és emberi-‐társadalmi rendszerek által megélt, illetve a jövőben várható, klímaváltozásból adódó időjárási jelenségek és állapotváltozások (stimuli) hatásaihoz és következményeihez (impacts) való igazodásként kell értelmezni. Az éghajlatváltozás következményei humán egészségügyi szempontból lehetnek pozitívak (pl. a téli átlaghőmérséklet-‐emelkedés estén kevesebb hideggel kapcsolatos halálozás) és lehetnek negatívak (pl. a szélsőséges időjárási jelenségek, illetve a többlethalálozás gyakoribb előfordulása). Valamely rendszer érzékenysége (sensitivity) valójában az adott rendszer külső hatásokra való fogékonyságát jelenti. A rendszer rugalmassága (resilience) a veszteségek pótlásának és az önreprodukálás adottságának az együttese. Másfelől pedig az ellenálló képesség (resistance) azt mutatja, milyen
hatékonyan képes a rendszer szembeszegülni vagy megelőzni valamely klímaesemény hatását. A sérülékenység (vulnerability) a rendszerek károsodásának a mértékét mutatja, ami attól függ, hogy mennyire érzékeny a tolerancia-‐határain túli, időjárási események hatásaira. Az alkalmazkodási képesség (adaptive capacity) valamely közösség, régió stb. összetett képességét jelenti; gyakorlati tevékenységeinek és eszközeinek az együttesét, amelynek segítségével a közösség a klímaváltozásból származó terheléssel képes megbirkózni. Más megfogalmazásban, az alkalmazkodási képesség befolyásolja a rendszer sérülékenységét és érzékenységét. Az alkalmazkodási képességnek nyolc területét különböztethetjük meg: a rendelkezésre álló technológiai lehetőségek; az anyagi források; a kritikus intézmények (critical institutions) és döntéshozó hivatalok szerkezete; a humántőke; a szocális tőke (a tulajdonviszonyokat is beleértve); a rendszer hozzáférése a kockázat terjedési folyamatokhoz; az információkezelés és az 22
információknak a döntéshozók által alátámasztott hitelessége; a lakosság expozíció-‐ és
kockázatérzékelése. Az IPCC Értékelő Jelentésére alapozva Yohe és Tol (2002) egy matematikai modellt ajánlott a sérülékenység meghatározására. Ezek szerint a sérülékenység – ami az éghajlatváltozás által okozott veszteséggel, pl. halálozással fejezhető ki – az expozíciótól és az érzékenységtől függ, azaz következetesen az alkalmazkodási képességtől. Ebben a regressziós modellben a sérülékenységet elsősorban az egy főre jutó jövedelem befolyásolja. Alberini és munkatársai (2005) továbbfejlesztették a modellt 140 ország 1990 és 2003 közötti adatainak felhasználásával, és megállapították, hogy az alkalmazkodóképesség legfontosabb meghatározó tényezői: az egy főre jutó jövedelem; az egyenlőtlenségek; az általános egészségügyi ellátottság, valamint az információhoz való hozzáférés (5. ábra). Tanulmányukban hangsúlyozták, hogy az éghajlatváltozással összefüggő katasztrófák okozta halálozások száma fordítottan arányos az alkalmazkodási képességgel.
Adaptív kapacitásindex 5. ábra: 18 európai és közép-‐ázsiai ország adaptív kapacitási indexe. A nagyobb index magasabb alkalmazkodási képességet jelez. (Forrás: Alberini et al., 2005) A tervezett alkalmazkodásban mint összetett folyamatban előforduló emberi kockázatok Az alkalmazkodási folyamatot veszélyeztető, emberi-‐társadalmi eredetű rizikók, másodlagos kockázatok jelentkeznek az elsődleges, természeti eredetű kihívás mellett. Ha ugyanis az elsődleges kihívással és az arra történő reagálással kapcsolatban valamit félreértünk, helytelenül döntünk vagy cselekszünk, ez mind emberi oldalról keletkező rizikónak tekinthető. Az olyan folyamatokban pedig, amelyek lényege a már kialakult és megszokott tevékenységek megváltoztatása, még több és jelentősebb emberi kockázat, illetve probléma merül fel. Ez felléphet a kockázat azonosítása és
23
érzékelése során. A kockázatkezelést az egyéni és csoportérdekekből által motivált döntések meghozatala vagy éppenséggel halogatása is kedvezőtlenül befolyásolhatják. Az alkalmazkodási képesség másik fontos tényezője a problémával való megbirkózás képessége. Ez a képesség annál jobb, minél tárgyszerűbb ismeretekkel rendelkezünk a felmerült problémákról, helyzetekről, ezeket megfelelően tudjuk értelmezni korábbi ismereteink alapján. Egyéni és közösségi szinten kell rendelkezni megfelelő problémamegoldó képességgel, és végül nagyon fontos az érzelmi ráhangolódás, a cselekvés támogatása. A klímaváltozás egészségi hatásainak a megelőzésében, vagyis az alkalmazkodási folyamatban, igen fontos tehát a megbirkózási képesség mind egyéni, mind kisebb-‐ nagyobb közösségi szinten. A modellnek számba kell vennie a sikeres alkalmazkodás mint problémamegoldás leglényegesebb külső és belső feltételeit. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásnak természetszerűleg különböző a tárgya, a beavatkozás cselekvéstípusa (pl. kutatás, jogi szabályozás, beruházás, oktatás, tömegtájékoztatás stb.), valamint a beavatkozást végző szereplők (alkalmazkodó) magatartásának hatékonysága szerint. Az alkalmazkodás elősegítése közösségi szinten A klímaváltozás egészségi hatásaihoz való alkalmazkodás és az ezekre adott válaszok hatással lesznek az egyénekre, a közösségekre és a társadalomra egyaránt. A jelenlegi és a várható változásokra való megfelelő felkészülés és válaszadás a beavatkozások folyamatos értékelését kívánja meg, nem elég a kockázatok és beavatkozások csupán egyszeri értékelése. A klímaváltozással szembeni rugalmasság és a közösségi szintű alkalmazkodás elősegítésére Ebi és munkatársai (2006) egy több lépésből álló körfolyamatot ajánlanak (6. ábra), amely elősegíti az érintettek proaktív problémamegoldását, és erősíti a társadalmi tőkét helyi és országos szinten egyaránt. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy – a sérülékenység csökkentésére irányuló -‐ helyi akciók, kezdeményezések mellett szükség van központi, felülről irányított intézkedésekre is, amelyeket a közegészségügyi szervezetek valósítanak meg. Helyzetelemzés Lehetőségek felmérése Érintettek bevonása Intervenció és prioritások kiválasztása Forrásmobilizálás Intervenció végrehajtása Intervenció értékelése Közösségi segítségnyújtás Közösségalapú alkalmazkodás 6. ábra: A közösségalapú alkalmazkodás körfolyamata (Forrás: Ebi et al., 2006)
24
A közegészségügyi szintű alkalmazkodás alatt azokat a tervezési, értékelési és monitorozási stratégiákat, eljárásokat és intézkedéseket kell érteni, amelyeket az éghajlatváltozásból adódó hatások csökkentése céljából alkalmaznak prevenciós céllal. Ez a fogalom megfelel a közegészségügyben használt prevenció fogalmának. Olyan megelőző intézkedések is ide sorolhatók, amelyekkel a valós vagy megélt kockázatokat lehet csökkenteni. A helyi közösségek azon képessége, hogy csökkentsék az éghajlatváltozással kapcsolatos egészségkárosító hatásokat, jelentősen függ a társadalmi tőkétől, az infrastruktúrától, a kormányzati elkötelezettségtől és a szervezetek válaszadó képességétől. Az alkalmazkodó képesség ennek megfelelően függ az érintett személyek spontán válaszadó képességétől, továbbá a kormányzati és intézményi tervezett beavatkozástól is. Az egészségi kockázatok típusa és mértéke döntő tényező az intervenciós stratégia kialakítása szempontjából. Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és a döntéshozatal folyamatában alapvetően fontos a jövőbeni kockázat előrejelzése – ennek megbízhatósága nagymértékben meghatározza a tervezett alkalmazkodás specificitását. Minél megbízhatóbb a várható egészségi kockázat előrejelzése, annál célzotabb intézkedések tervezhetők. A második tényező a kockázattudatosság, ami megalapozza az új és kiegészítő intézkedések meghozatalának szükségességét Abban az esetben, amikor a kérdéses egészségi következmény már jelen van egy adott populációban, adott területen, és amelyet már hatékonyan kontrollálnak, a meglévő álló tapasztalatok alapján könnyen lehet kiegészítő intézkedéseket hozni. Ellenkező esetben az újonnan felmerülő egészségi kockázatok leküzdésére szolgáló intézkedések megtétele jelentős terhet képvisel, és általában mások tapasztalataiból merítve lehet kialakítani. Kedvezőtlenek az alkalmazkodási intézkedések kihatásai, amikor a szóban forgó egészségi kockázatok régóta fennállnak az adott területen, de mind ez ideig nem kontrollálták hatásosan. A harmadik fontos tényező a válaszintézkedés időben történő megvalósítása. A közegészségügyi beavatkozásokat általában elsődleges, másodlagos, harmadlagos prevencióként határozzuk meg. A klímaváltozással kapcsolatban „nulladik szintű” prevenciónak minősül az üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentése. Az elsődleges prevenció célja: az igényeknek megfelelően újratervezni a városokat a városi hősziget csökkentése érdekében. A másodlagos prevenció alatt olyan felügyeleti rendszerek felállítását értjük, amelyek révén a korai jelek és/vagy következmények hamar felismerhetők (pl. hőhullámok, vektorok által terjesztett betegségek stb.). A harmadlagos prevenció során a hosszú távú vagy már bekövetkezett hatások felszámolását, kezelését és mérséklését értjük. A szakirodalmi adatok arról tanúskodnak, hogy a felülről jövő közegészségügyi beavatkozások kevésbé sikeresek, mint egyéni vagy kisközösségi szinten saját indíttatásból végrehajtott cselekvések, akciók. Fontos szem előtt tartani, hogy ezek az alulról indított beavatkozások is csak a teljes, társadalmi, ökológiai, kulturális és politikai környezet megismerése mellett lehetnek sikeresek. A közösségi szintű szervezés képes az embereket egy irányba mozdítani a közös előnyök elérése érdekében, valamint növelni részvételüket a döntéshozatalban. A közösségi szintű problémamegoldás ugyanis épít a társadalmi tőke kapcsolatrendszerére, ami elősegíti a helyes tervezési, döntéshozatali folyamatot, és ezzel a kitűzött célok megvalósítását. Az alkalmazkodás folyamata során, természetesen más közösségek tapasztalatai is hatékonyan használhatók, hiszen ez is a társadalmi tőke egyik felhasználási módja. 25
A klímaváltozás hatásai és a közegészségügyi szektorban használt alkalmazkodási módszerek Veszprémben, illetve Budapest XIII. kerületében és Veszprémben – előkészítő tanulmány Az érzékenység, a sérülékenység és az alkalmazkodás összefüggése Az érzékenység, a sérülékenység és az alkalmazkodás összefüggését a 7. ábra mutatja. Ahhoz, hogy az éghajlatváltozás káros hatásainak megelőzése érdekében hatékony tervet lehessen kidolgozni, az érzékenység, valamint a sérülékenység meghatározó tényezőinek és jellemzőinek alapos tanulmányozására van szükség. Sérülékenység • évi többlethalálozás • sürgősségi mentőhívások • balesetek stb. Adaptáció-‐adaptív kapacitás • társadalmi-‐gazdasági helyzet • ismeret • hajlandóság Intézkedések riasztás jogszabályok egészségügyi ellátó rendszer tömegtájékoztatás Expozíció: légszennyezettség, hőhullámok stb. Érzékenység: életkor, kondíció, túlsúly, más betegségek stb. Környezeti hatás Népesség
26
Forrás: Páldy–Bobvos. In Sebezhetőség és adaptáció. Szerk. Bulla M. és Tamás P., 2011. 7. ábra: Az érzékenység, a sérülékenység és az adaptáció kapcsolatrendszere A veszélyeztetett népesség megoszlása Budapest XIII. kerületében és Veszprémben
27
Forrás: http://budapest.hu/Lapok/Elkészült-‐a-‐Budapest-‐Egészségterv-‐című-‐tanulmány.aspx 8. ábra: Az öregedési index megoszlása Budapest kerületeiben, 2010 Az öregedési index az elöregedés folyamatának fontos indikátora: az időskorú népességnek (a 65 év felettiek) a gyermekkorú népességhez (14 éven aluliak) viszonyított arányát fejezi ki. A legutóbbi években ez az arány nagyon magas volt: 2010-‐ben 120 időskorú ember jutott 100 (14 év alatti) gyerekre a megyeszékhelyeken, sőt Budapesten ez az arány 150:100 volt. A XIII. kerületre a budapesti átlagnál magasabb öregedési index volt jellemző, hiszen a 100 gyerekre jutó idősek száma 157 és 200 fő között változott.
28
9. ábra: A 0 és 100 év közötti férfiak és nők halálozásának eltérései a fővárosi átlagtól Budapest kerületeiben, 2006−2010 A XIII. kerületben a férfi lakosság esetében 9,4%-‐ot, a nők esetében 5,4%-‐ot meghaladó halálozási többlet mutatható ki a fővárosi átlaghoz viszonyítva. A születéskor várható élettartam férfiak esetében 72,8 év; a nőknél pedig 79,2 év. A vonatkozó nemzeti és nemzetközi módszertan alapján Juhász és munkatársai (2010) a települések társadalmi helyzetét tükröző, néhány jól megválogatott tényező kombinációjára épülő Társadalmi-‐ Gazdasági Státusz Indexet dolgoztak ki. Ez az index hét településszintű, a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) adatbázisából kiválasztott indikátort használ (bázis: 2001-‐es népszámlálás – munkanélküliségi ráta, alacsony iskolázottsági szint, jövedelmi állapot, személyautók száma, nagycsaládok aránya, a nem teljes családok aránya, népsűrűség). A Társadalmi-‐Gazdasági Státusz Index által jelzett depriváció szempontjából a pesti oldal számos kerülete deprivált területként jellemezhető, míg a budai oldal tehetősebb.
29
Deprivációs index térképe Budapest
DI I. csoport
Kvintilisekbe osztott kerületi csoportok Magyarország viszonylatában
II. csoport III. csoport IV. csoport
V. csoport
Kvintilisekbe osztott kerületi csoportok Budapest viszonylatában
Juhasz A., Nagy C., Paldy A., Beale L.: Development of a Deprivation Index and its relation to premature mortality due to diseases of the circulatory system in Hungary, 1998–2004., Social Science & Medicine, 70:1342–1349, 2010
Forrás: Juhász A., Nagy C., Páldy A., Beale L.: Development of a Deprivation Index and its relation to premature mortality due to diseases of the circulatory system in Hungary (A deprivációs index alakulása és a keringési betegségek okozta idő előtti halálozás kapcsolata Magyarországon), 1998-‐ 2004., Social Science & Medicine, 70:1342-‐1349, 2010. 10. ábra: A társadalmi-‐gazdasági egyenlőtlenségek területi eloszlása a deprivációs index alapján Budapesten A térképen jól látszik, hogy a XIII. kerület a harmadik csoportba tartozik Budapesten. Ha a jelenlegi népszámlálási adatokat összevetjük a budapesti XIII. kerületi és a veszprémi adatokkal, megállapíthatjuk, hogy az érzékenységet befolyásoló számos paraméter a XIII. kerületben legrosszabb (az egyszemélyes háztartás aránya, a komforthiányos lakások aránya). Az iskolázottságot illetően Veszprém lakossága magasabb arányban rendelkezik általános és középiskolai végzettséggel, mint felsőfokúval. A 2011. évi népszámlálási adatok Az egy fős háztartások aránya Az egy szülős háztartások aránya A vezetékes víz nélküli lakások aránya
Budapest
30
XII. kerület
Veszprém
41.4%
48.9%
33.5%
13.3%
11.9%
12.7%
0.2%
0.0%
0.3%
A vízöblítéses WC nélküli lakások aránya A központi fűtés nélküli lakások aránya A komfort nélküli lakások aránya Budapesten A munkanélküliek aránya A népesség aránya a legmagasabb iskolázottsági szint szerinti csoportosításban Az analfabéta népesség aránya
1.6% 70.8%
2.1% 69.6%
1.1% 81.6%
1.2%
1.6%
0.7%
5.2%
5.6%
4.5%
0.8%
0.7%
0.9%
A legalább alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya A középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya
92.3%
94.0%
91.6%
63.7%
68.2%
56.3%
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya
28.9%
33.7%
22.8%
Az alábbi térképek (11–15. ábrák) a fentebbi index kidolgozásakor választott paraméterek megoszlását mutatják Budapesten. A XIII. kerület a legtöbb paramétert illetően a negyedik kategóriába esik, ami magas fokú érzékenységre utal.
31
11. ábra: Egy fős háztartások aránya Budapesten, 2011 Forrás: KSH (Népszámlálás 2011)
32
12. ábra: Egy szülős háztartások aránya Budapesten, 2011 Forrás: KSH (Népszámlálás 2011)
33
13. ábra: Komfort nélküli lakások aránya Budapesten, 2011 Forrás: KSH (Népszámlálás 2011)
34
14. ábra: Munkanélküliek aránya Budapesten, 2011 Forrás: KSH (Népszámlálás 2011)
35
15. ábra: Az analfabéta hét éves és idősebb népesség aránya Budapesten, 2011 Forrás: KSH (Népszámlálás 2011) A lakosság egészségi állapota A lakosság egészségi állapotát a legjellemzőbb okokból, valamint az összes lehetséges okból bekövetkezett elhalálozás alapján lehet jellemezni. A következő térképek településenkénti a halálozás területi eloszlását mutatják be, korosztályonként és nemenként. A férfiak halálozási mutatói Budapesten rosszabbak voltak, mint az országos átlag; a nők esetében pedig a budapesti halálozási arányszám (akárcsak a XIII. kerületben) valamivel magasabb volt, mint az országos átlag. Veszprémben a halálozási ráta az országos átlag körül alakult. A nők körében észlelt többlethalálozás oka a rák miatt bekövetkezett halálozás volt Budapesten. 16. ábra: Általános halálozás (BNO-‐10 A00-‐Y98) Magyarországon, 2004-‐2008
36
Forrás: Páldy et al., 2011
37
0
50
100
150
200
250
300
350
400
Ischaemic heart disease Cerebrovascular diseases Cancer of bronchi and lungs Cancer of colon and rectum Cancer of prostate Chronic liver diseases Chronic ostruc~ve pulmonary diseases Veszprém
Self-‐inflicted injuries and suicide
Region
Hungary
Ischaemiás szívbetegség Agy-‐érrendszeri betegségek Tüdőrák és hörgődaganat Vastagbél-‐ és végbélrák Prosztatarák Krónikus májbetegségek Légzőszervi betegségek (KALB, bronchitis) Öncsonkítások és öngyilkosság Veszprém Régió Magyarország 17. ábra: A férfiak 10 000 főre eső standardizált halálozási hányadosai Veszprémben, 2007 0
50
100
150
200
250
Ischaemic heart disease Cerebrovascular diseases Cancer of bronchi and lungs Cancer of colon and rectum Cancer of breasts Cancer of cervix Chronic liver diseases Chronic obstruc~ve pulmonary diseases Veszprém
Slf-‐inflicted injuries and suicide
Region
Hungary
38
Ischaemiás szívbetegség Agy-‐érrendszeri betegségek Tüdőrák és hörgődaganat Vastagbél-‐ és végbélrák Emlőrák Méhnyakrák Krónikus májbetegségek Légzőszervi betegségek (KALB, bronchitis) Öncsonkítások és öngyilkosság Veszprém Régió Magyarország 17. ábra: A nők 10 000 főre eső standardizált halálozási hányadosai Veszprémben, 2007 Morbiditás A következő betegségek a hőhullámok hatásának tekintetében igen magas kockázatot jelentenek. A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek a gyermekek, az idősek, valamint az alábbi krónikus betegségben szenvedők: Diabetes mellitus and othermetabolic disorders, Organic mental diseases, dementia, Alzheimer disease Mental and behavioural disorders, drug user, alcoholics Schizophrenia and similar diseases, Extrapyramidal and other diseases of movement (Parkinson’s disease, etc), Cardiovascular diseases, hypertension, arrhythmia Chronic obstructive pulmonary diseases, Renal dysfunction, renal calculus. Cukorbetegség (diabetes mellitus) és egyébanyagcsere betegségek Organikus mentális betegségek, dementia, Alzheimer-‐kór Mentális és viselkedési zavarok, psychoaktív gyógyszereket szedők, alkoholisták Skizofrénia és hasonló kórképek Extrapyramidális és egyéb mozgási zavarok (Parkinson-‐kór stb.) Szív-‐ és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás ritmuszavarok Légzőszervi betegségek (KALB, bronchitis) Vesebetegségek, veseelégtelenség, vesekövesség A következő térkép a leggyakoribb betegségek területi eloszlását mutatja be – 100 000 lakosonként – a családorvosok 2009. évi beszámolói alapján. A fentebb felsorolt betegségek mindegyike igen elterjedt Magyarországon, Veszprém megyében – a diabéteszt leszámítva – jobb a helyzet. A járóbeteg-‐rendelésre vonatkozó adatbázist figyelembe véve (www.gyemszi.hu) megállapítható, hogy a hőhullámoknak és az erős napsugárzásnak tulajdonítható tünetek, valamint betegségek nyáron érik el csúcspontjukat (az erről szóló listát lásd lejjebb). Ezek az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a hőhullámok idején az egészségügyi ellátó rendszerre igen nagy teher hárul. 39
19. ábra: A diabétesz megyék szerinti bontásban (BNO-‐10: E10-‐E14, 100 000 fős népességre vonatkoztatva a családorvosok beszámolói alapján), 2009
20. ábra: A hipertóniás megbetegedések megyék szerinti bontásban (BNO-‐10:I10-‐I15, 100 000 fős népességre vonatkoztatva a családorvosok beszámolói alapján), 2009
40
21. ábra: Az ischaemiás szívbetegség megyék szerinti bontásban (BNO-‐10: I20-‐I25, 100 000 fős népességre vonatkoztatva a családorvosok beszámolói alapján), 2009
22. ábra: Az agy-‐érrendszeri betegségek megyék szerinti bontásban (BNO-‐10:I60-‐I69, 100 000 fős népességre vonatkoztatva a családorvosok beszámolói alapján), 2009 A nyári csúcsot mutató betegségek listája (a járóbeteg-‐rendelés adatbázisa alapján, 2006−2009) A02 -‐ Salmonella-‐fertőzés E86 – Dehidratáció H10 – Kötőhártya-‐gyulladás N23 – Vesekő T67 –A hőség és a fény hatásai 41
Kiemelt betegségek területi eloszlása Budapesten, 2009 23. ábra: A diabetes mellitus kockázata kerületenként a családorvosok beszámolói alapján, 2009 férfiak nők Standardizált Prevalencia Hányados alsó kvartilis medián felső kvartilis Empirikus Bayes becsléssel korrigált Amint látható, a diabetes mellitus gyakorisága magasabb, mint a XIII. kerületben élő női lakosság esetében számított medián érték. Az Alzheimer-‐kór és a magas vérnyomás (hipertónia) gyakorisága a diabéteszéhez hasonló mindkét nem esetében.
42
24. ábra: Az Alzheimer-‐kór kockázata kerületenként a családorvosok beszámolói alapján, 2009
43
25. ábra: A magas vérnyomás (hipertónia) kockázata kerületenként a családorvosok beszámolói alapján, 2009 A hőhullámok hatása Budapest XIII. kerületében és Veszprémben Tanulmányoztuk a hőmérséklet és a napi halálozás összefüggését a XIII. kerületben és Veszprémben 2002 és 2010 között, illetve 2005 és 2010 között, olyan napokon, amikor a napi hőmérséklet 25oC-‐nál magasabb volt. VIZSGÁLATI ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK A napi átlaghőmérséklettel kapcsolatos meteorológiai adatokat az egyesült államokbeli Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (National Oceanic and Athmospheric Administration, NOAA) Nemzeti Éghajlati Adatközpontjának (National Climatic Data Center, NCDC) ingyenes adatbázisából gyűjtöttük. Továbbá Budapestre vonatkozóan a Pestlőrinci Meteorológiai Állomás hőmérsékleti adatait, Veszprém esetében pedig a Sármelléki Meteorológiai Állomás adatait használtuk. A napi halálozási adatokat a Központi Statisztikai Hivatal szolgáltatta. A hőmérsékleti és halálozási adatokat leíró statisztikai módszerekkel elemeztük. A többlethalálozás olyan napokon függött össze a napi átlaghalálozással, amikor az átlaghőmérséklet alacsonyabb volt a hőségriasztás hőmérsékleti küszöbértékénél (a 25oC-‐os napi átlaghőmérsékletnél). A napi többlethalálozás a hőhullámos napokon bekövetkező napi halálozások arányszámának és a 25oC-‐nál hidegebb átlaghőmérsékletű napokon bekövetkező átlagos halálozási arányszámnak a különbsége. Az utóbbi az adott év nyári időszakára vonatkozó alaphalálozási arányszám. Az összes többlethalálozást Budapest XIII. kerületének és Veszprémnek az esetében a június 1-‐je és augusztus 30-‐a közötti nyári időszakokra vonatkozóan számítottuk ki. Eredmények 2003-‐2012 meteorológiai jellemző adatai, Budapest
44
o ° C
mean temp. ( C) max. temp. ° C
2003
2004 2005 2006 20 07 2008 2009 2010 2011 2012
23,6
20,8
20,5
2,.5
23,3
21,8
21,7
21,9
21,6
22,1
39
34
35
37
41
36
35
36
38
40
days with temp < 25 ° C
44
82
78
51
46
76
76
69
79
62
days with temp > 25 ° C
35
8
9
30
29
11
14
17
6
20
days with temp > 27 ° C
13
2
5
11
12
5
2
6
6
10
days with temp > 30 ° C
0
0
0
0
5
0
0
0
1
0
number of heat waves
2
1
1
5
3
5
3
4
2
4
days of heat waves
11
4
5
30
19
11
11
22
14
26
Nyári átlaghőmérséklet (oC) Nyári maximális hőmérséklet (oC) 25oC alatti napok száma 25oC feletti napok száma 27oC feletti napok száma 30oC feletti napok száma Hőhullámok száma Hőhullámos napok száma A hőmérséklet és a halálozás kapcsolata Budapesten, 2007
45
y = 4,9x - 113
40
20
y = 3,9x - 89,5 10
0
10
20
napi halálozás %
30
y = 5,4x - 123 30
-10
0
24 25 26 27 28 29 30 31 5
10
15
20
25
30
°C
26. ábra: A napi átlaghőmérséklet és halálozás összefüggése Budapesten, 2007 A hőmérséklet és halálozás összefüggését egy U-‐alakú görbe írja le: a napi átlaghőmérséklet 1oC-‐os emelkedése a napi halálozás 4,9%-‐os növekedésével jár együtt. Az összefüggés a 2007. évi budapesti adatokon alapszik. 2007-‐ben, minden idők legmelegebb hőhulláma érte Magyarországot 10 napon keresztül. Az ország teljes területén halálozási többlet volt tapasztalható. A 27. ábra a budapesti kerületi adatokat mutatja. Százalékarányos többlethalálozás kerületenként Budapesten, 2007. július 16-‐24.
46
Többlethalálozás kerületenként (%)
Halálozás % 150
Teljes Kardiov.
Alaphalálozás %
0,73 to 0 ,9 (5) 0,71 to 0 ,73 (2) 0,64 to 0 ,71 (6) 0,56 to 0 ,64 (5) 0,46 to 0 ,56 (5)
27. ábra: Százalékos többlethalálozás kerületenként Budapesten 2007. július 16-‐24. A meleg hatása 2006-‐ban és 2007-‐ben jól érzékelhető volt a Közép-‐Dunántúli Régióban, ahová Veszprém is tartozik.
47
28. ábra: A hőmérséklet és a napi halálozás alakulása a Közép-‐Dunántúli Régióban, 2006-‐2007
Többlethalálozás % 35 30 25 20
>25oC 2006
15
>25oC 2007
10
>27oC 2006
5
>27oC 2007
0 2006
2007
2006
>25oC
2007 >27oC
29. ábra: Százalékarányos többlethalálozás a másod-‐ és a harmadfokú hőségriasztás alatt a Közép-‐ Dunántúli Régióban (2006-‐007) Külön elemeztük a hőhullámok hatását a XIII. kerületben és Veszprém városában. Meg kell említenünk, hogy a napi alaphalálozási arányszámarányok ezekben az esetekben – különösen Veszprémben – alacsonyabbak, ezért az eredmények egy lehetséges, átfogóbb vizsgálat következtetéseihez képest kevésbé egybehangzóak. A napi átlaghalálozás a XIII. kerületben 2002 és 2010 között a június 1-‐jétől augusztus 30-‐ig tartó időszakban napi átlaghalálozás 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 4,38 4,15 4,04 3,83 3,8 4,07 3,51 3,75 48
Jól látható, hogy a napi halálozás a vizsgált időszakban 3,51 és 4,38% között alakult. A napi átlaghőmérséklet és a halálozás összefüggése a 30. ábrán látható. 35
Mean Daily Temp Total Mortality
30 25 20 15 10 5 0 2002.05.16
2003.05.16
2004.05.16
2005.05.16
2006.05.16
2007.05.16
2008.05.16
2009.05.16
2010.05.16
30. ábra: A napi átlaghőmérséklet és a halálozás alakulása a XIII. kerületben, a nyári időszakokban (2002–2010) A hőhullámok miatti többlethalálozás esetszám a másod-‐ és a harmadfokú hőségriasztás alatt a XIII. kerületben, 2002 és 2010 között a 31. és 32. ábrán láthatók. 4 Excess death cases>25oC
3
excess death cases>27oC
2 1 0 -‐1
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
-‐2 -‐3 -‐4 -‐5
Többlethalálozási esetszám (>25oC) Többlethalálozási esetszám (>27oC) 31. ábra: A hőhullámok miatti többlethalálozás esetszám a másod-‐ és a harmadfokú hőségriasztás alatt a XIII. kerületben 49
100.00 Excess M in % (>25oC)
80.00
Excess M in % (>27oC)
60.00 40.00 20.00 0.00 -‐20.00
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
-‐40.00 -‐60.00 -‐80.00 -‐100.00
Többlethalálozás %-‐ban (>25oC) Többlethalálozás %-‐ban (>27oC) 32. ábra: A másod-‐ és a harmadfokú hőségriasztással összefüggő százalékarányos többlethalálozás a XIII. kerületben a hőhullámok alatt A többlethalálozás nem volt mindig megfigyelhető a 13. kerületben a hőhullámok idején. A legnagyobb többletet 2002-‐ben jegyezték, amikor a halálozás 40%-‐kal, illetve 72%-‐kal magasabb volt, mint a hűvösebb napokon. 2007-‐ben kisebb többletet mértek. Érdemes megemlíteni, hogy 2008-‐ban a másodfokú riadó idején 60%-‐os többletet tapasztaltak. A többlethalálozás a 2007-‐es hőhullám idején, amint az a 33. és 34. ábrán látható, hasonló volt Budapesten és a XIII. kerületben. A hőhullámok hatása 2002-‐ben magasabb volt kerületi szinten.
50
200
Többlethalálozás Többlethalálozás -‐ -‐ Eesetszám setszám
100
0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 -‐100 25 °C
27 °C
33. ábra: A hőhullámok idején megfigyelt többlethalálozás Budapesten, 2000-‐2010
Többlethalálozás Többlethalálozás -‐-‐ sszázalék zázalék 40 30 20 10 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 25 °C 27 °C
34. ábra: Százalékarányos többlethalálozás a hőhullámok alatt Budapesten, 2000-‐2010 Veszprémre vonatkozóan korlátozottabb adatállomány állt rendelkezésre: a 2005 és 2010 közötti időszakra vonatkozóan. A hőhullámos időszakok és a halálesetek számát az alábbi táblázat foglalja össze 2005-‐2010 meteorológiai jellemző adatai, Veszprém 2005 2006 2007 2008 2009 2010 mean temp oC 19,2 20,6 21,5 20,5 20,4 20,9 51
days with mean temp <25oC 87 80 78 87 86 80 o days with mean temp >25 C 3 10 12 3 4 10 days with mean Temp>27oC 1 0 6 0 0 3 No of HW 1 1 1 1 1 1 days of HW 3 9 8 3 3 8 Nyári átlaghőmérséklet (oC) 25oC alattiátlaghőmérsékletű napok 25oC feletti átlaghőmérsékletű napok 27oC feletti átlaghőmérsékletű napok Hőhullámok száma Hőhullámos napok száma A napi halálozás Veszprémben általában nagyon alacsony: egy-‐két eset. A hűvös napokon a napi átlaghalálozás 0,39 és 0,71 között alakult. A 2005-‐ös, 2006-‐os, 2008-‐as és 2010-‐es hőhullámok idején, amelyeket legalább három egymást követő, 25oC-‐nál magasabb átlaghőmérsékletű napként határoztak meg, a többlethalálozás magasabb volt. Ezzel szemben, ha megfigyeljük a hőmérséklet és anapi halálozás összefüggését mutató éves vonatkoztatott grafikonokat, olyan időszakokat is azonosíthatunk, amikor volt többlethalálozás. 2005-‐ben július 16-‐a és 18-‐a között, amikor az átlaghőmérséklet 23,5 fok volt, a halálesetek száma hét volt, ami szokatlanul magas halálozást jelent Veszprém tekintetében. A „valóságos hőhullám” 11 nappal később nem okozott többlethalálozást. 2006-‐ban hasonló csúcsértéket találtunk júniusban a hőhullám első napján. Hőmérséklet Halálesetek száma 2006.06.17 23,12 5,00 2006.06.18 23,51 0,00 2006.06.19 24,07 0,00 2006.06.20 24,51 0,00 2006.06.21 24,90 1,00 2006.06.22 24,29 0,00 2007-‐ben, amikor a tíz napig tartó hőhullám hatása országos szinten nagyon magas volt, nem volt többlethalálozás Veszprémben. 2008-‐ban, abban az időszakban, amikor országosan a másodfokú riadó volt érvényben, volt többlethalálozás Veszprémben, noha a napi átlaghőmérséklet alacsonyabb volt. Hőmérséklet Halálesetek száma 52
2008.08.01 2008.08.02 2008.08.03 2008.08.04
24,3 23,7 23,6 24,3
2 2 0 1
2010-‐ben, a két hőhullám idején, volt észlelt többlethalálozás. Következésképpen a hőhullámok rövid távú halálozási elmozdulást okoztak, míg a meleggel összefüggő többlethalálozást a kora nyári hőhullámok idején figyelték meg. A megfigyelt többlethalálozás olyan időszakokban következett be, amikor az átlaghőmérséklet magasabb volt 25 oC-‐nál Budapesten és az ország déli területein, illetve országos hőségriasztás volt érvényben.
53
Dátum
Átlaghőmérséklet
Halálesetszám
Átlaghalálozás <25oC >25oC
2005.07.28 2005.07.29 2005.07.30
27,3 26,2 26,7
0 0 3
0,58
0,75
2006.06.26 2006.06.27 2006.07.20 2006.07.21 2006.07.22 2006.07.23 2006.07.24 2006.07.26 2006.07.27 2006.07.28
26,3 26,2 26,3 25,1 26,2 25,2 25,2 25,5 25,3 25,2
1 0 2 0 1 0 0 1 0 2
0,5
0,64
2007.06.21 2007.06.25 2007.07.15 2007.07.16 2007.07.17 2007.07.18 2007.07.19 2007.07.20 2007.07.21 2007.07.22 2007.07.28 2007.08.16
28,0 26,2 25,7 26,8 28,0 28,3 29,3 28,8 27,9 26,3 25,0 25,3
0 0 0 1 1 1 0 0 0 1 1 0
0,71
0,53
2008.06.23 2008.07.12 2008.08.15
25,8 25,1 25,1
1 1 0
0,48
1
2009.07.15 2009.07.23 2009.07.24 2009.08.02
25,4 26,5 25,1 25,8
0 0 1 1
0,39
0,4
2010.06.11 2010.06.12 2010.07.12 2010.07.14 2010.07.15 2010.07.16 2010.07.17 2010.07.21 2010.07.22 2010.07.23
26,6 26,5 25,5 26,3 27,5 27,3 27,8 25,1 26,1 26,1
0 0 2 0 0 1 1 0 1 2
0,41
0,82
54
35. ábra: Napi átlaghőmérséklet és halálesetszám alakulása Veszprémben, 2005-‐2010 30 25 20 daily deaths
15
mean temp 10 5 0 2005.06.01
2005.07.01
2005.08.01
2005 Napi halálesetszám Átlaghőmérséklet 30 25 20 daily deaths
15
mean temp 10 5 0 2005.06.01
2005.07.01
2005.08.01
55
2006 Napi halálesetszám Átlaghőmérséklet
30.00 25.00 20.00 mean temp
15.00
daily deaths 10.00 5.00
0.00 2006.06.01
2006.07.01
2006.08.01
2007 Napi halálesetszám Átlaghőmérséklet 35.0 30.0 25.0
20.0
mean temp
15.0
daily deaths
10.0 5.0
0.0 2007.06.01
2007.07.01
2007.08.01
2008 56
Napi halálesetszám Átlaghőmérséklet
30.0 25.0 20.0 mean temp
15.0
daily deaths 10.0 5.0
0.0 2008.06.01
2008.07.01
2008.08.01
2009 Napi halálesetszám Átlaghőmérséklet 30.0 25.0 20.0 mean temp
15.0
daily deaths 10.0 5.0
0.0 2009.06.01
2009.07.01
2009.08.01
57
2010 Sorozatok1 Sorozatok2
30.0 25.0 20.0 Sorozatok1
15.0
Sorozatok2 10.0 5.0
0.0 2010.06.01
2010.07.01
2010.08.01
A hőmérséklet és a sürgősségi mentőhívások kapcsolata A vizsgált területekre vonatkozóan nem tudtunk adatot gyűjteni, helyettük egy Veszprémhez hasonló méretű város (Vác) adatait mutatjuk be. A napi átlaghőmérséklet és a napi sürgősségi mentőhívások összefüggésének vizsgálatát Budapestre vonatkozóan leíró módszertanra (Páldy and Bobvos, 2011) támaszkodva, hasonló vizsgálatra került sor a 35 158 főt számláló Vácott, ahol 2007-‐ben és 2010-‐ben a napi átlaghőmérséklet nagy mértékben befolyásolta a napi sürgősségi mentőhívások számát. A mentőhívások száma a magasabb átlaghőmérsékletű napokon jelentősen nőtt az átlaghoz viszonyítva – 2007-‐ben 12,9 esettel; 2010-‐ ben pedig 14,7 esettel naponta. A legtöbb mentőhívást mindkét évben – 2007-‐ben 32 esetet, 2010-‐ ben pedig 39 esetet – a harmadfokú hőségriasztás idején regisztrálták. 2007-‐ben 62%-‐kal, illetve139%-‐kal több hívást jegyeztek fel a másodfokú és a harmadfokú hőségriasztás idején, mint a hűvösebb napokon. A napi átlaghőmérséklet 24oC-‐os küszöbértéke felett a mentőhívások száma 1oC-‐ os hőmérsékletemelkedés esetén 20%-‐kal nőtt. Az éghajlatváltozási forgatókönyvnek megfelelően az éghajlatváltozás a meleg napokon 84%-‐kal fogja megnövelni a mentőhívások számát (Páldy and Bobvos, 2011: WHO BCA report).
58
Az alkalmazkodási képesség vizsgálata a XIII. kerületben és Veszprémben Az előkészítő tanulmány célja Azt szerettük volna megvizsgálni, hogy miként lehet az alkalmazkodási képességgel kapcsolatos szükségleteket a várostervezésbe integrálni. A továbbiakban a Veszprémre és Budapest XIII. kerületére vonatkozó esettanulmányok segítségével az ott bevezetett alkalmazkodás-‐támogató legjobb gyakorlatokat szeretnénk megosztani, ugyanis ezek használhatóak lehetnek más önkormányzatok vonatkozásában is. A mi konkrét feladatunk annak a tanulmányozása volt, hogy a két közigazgatási egység kórházi és szociális gondozó intézményei milyen alkalmazkodási képességekkel rendelkeznek a hőhullámok következményeinek a vonatkozásában. A vizsgálatot a különböző intézmények számára kidolgozott kérdőívek segítségével végeztük. A kérdések az épületek fajtájára, a szigetelés szintjére, a légkondicionálás meglétére, a hőhullámmal kapcsolatos helyi tervekre stb. vonatkoztak. A kérdőívek a Függelékben találhatók. A két településen készült egészségügyi hatásvizsgálatok adataira és a kérdőíves felmérésre támaszkodva • megállapítottuk, melyek a speciális közegészségügyi és alkalmazkodási problémák az EU-‐politikáknak, Magyarország belső jogának, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) útmutatójának a kontextusában; • javaslatokat tettünk arra vonatkozóan, hogy miként lehet módosítani és javítani a megelőzésre irányuló terveket és módszereket. A kórházi kérdőívek elemzésének eredményei: A XIII. kerületben három kórház van, kettő a felnőtt lakosság és egy a gyermekek számára. A 32-‐es kódszámú kórházban magas a légkondicionálás szintje: az ágyak 64,6%-‐a légkondicionált kórteremben található. Azok az ágyak, amelyeken súlyosan veszélyeztetett betegek fekszenek, az esetek csaknem 100%-‐ában légkondicionált kórteremben vannak elhelyezve. A 34-‐es kódszámú kórházban, ezzel szemben, csupán az ágyak 1,4%-‐a található légkondicionált kórteremben. Az egyik kórház arról számolt be, hogy a műtőhelyiségekben található légkondicionáló rendszer nem felel meg a műszaki követelményeknek, ezért nem használják. A 32-‐es kódszámú kórházban a légkondicionáló rendszer működik, a 34-‐es kódszámú kórházban nincs műtőhelyiség, Veszprémben pedig nincs légkondicionálás a műtőben. Továbbá a krónikus betegek, akik az ágyak 16%-‐át – ami igen magas arány – foglalják el, nem részesülnek légkondicionálásban. A 33-‐as kódszámú kórháznak vannak ágyai légkondicionált kórteremben, 38%-‐ban pedig rendelkeznek légkondicionálással a táblázatban nem jelölt, egyéb ellátásokhoz kapcsolódóan is. Meg kell jegyeznünk, hogy a traumatológia ágyai nem tartoznak ebbe a csoportba. A személyzet szobáiban is különböző arányban található légkondicionálás: két kórházban van légkondicionálás, a 34-‐es kódszámú kórházban a szobák körülbelül 10%-‐a rendelkezik vele. 59
Veszprémben ezekben a helyiségekben sincs légkondicionálás. Ebben a városban a jövőben változtatni kell a leírt helyzeten; hiszen csupán az intenzív osztály ágyai vannak légkondicionálással ellátva (ami 1,6%-‐ot jelent). 2. táblázat: A légkondicionált kórtermekben található kórházi ágyak aránya a XIII. kerületben és Veszprémben Total # of beds Code number AC % of beds ágy
Intensive
Traumatology
# of # of beds # of beds AC beds
Burns
Toxicology
# of # of beds # of beds AC beds AC
spec. care
# of beds
# of beds AC
chronic
# of # of # of beds # of beds beds AC beds AC
32
609
393
64,5
34
34
128
128
15
15
0
0
24
16
0
0
33
121
46
38,0
6
6
20
0
0
0
0
0
0
0
0
0
34 Veszpr
676 1093
9 18
1,3 1,6
9 18
9 18
0 49
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
0 9
0 0
111 396
0 0
Kódszám Az ágyak teljes száma A légkondicionált ágyak száma % Intenzív osztály Traumatológia Égési és Plasztikai Sebészeti Osztály Toxikológia Speciális Osztály Krónikus Betegek Osztálya A kórházaknak a hőhatásokkal szembeni védekezéshez további eszközökre lesz szükségük. Szükség lesz a külső árnyékolás biztosítására. Az épületeknek körülbelül a fele hőszigetelt; az építőanyag a XIII. kerületben javarészt tégla, Veszprémben viszont ezt „egyéb anyagként” határozták meg. Tripla üvegablak csupán néhány épületen van a XIII. kerület második kórházában. A kórtermeket ezen kívül belső függönyökkel és elektromos ventilátorokkal is hűvösen lehet tartani. Az utóbbi lehetőség a XIII. kerület második kórházában és Veszprémben áll rendelkezésre. A négy kórházból kettőben léteznek hőhullámokkal kapcsolatos tervek. A XIII. kerület egyik kórháza a hőhullámokra vonatkozó részletes tervekkel rendelkezik, a második kórházban csupán általános útmutatót dolgoztak ki. Két kórházban nem számoltak be hőségtervek létezéséről, habár említést tettek olyan lényeges elemekről, amelyek egy nagyobb terv részét képezik. A XIII. kerület két kórháza arról számolt be, hogy a hőhullámok
60
idején a személyzet a megváltozott követelményekhez igazítja munkáját. Az egyik kórház továbbá azt is megjegyezte, hogy a hőhullámos időszakokban speciális kórházi étrendet szolgálnak fel. 3. táblázat: A legfőbb alkalmazkodási eszközök/módszerek aránya a kórházakban kódszám
hőmérő
32
igen nem
33
nem 34
hőmérő a külső kórteremben árnyékolás nem igen nem
nem
nem
néhány épületben néhány épületben
tripla hőhullám-‐ ablaküveg terv nem nem nem igen néhány épületben
igen
speciális étrend nem nem igen
Veszprém igen nem nem nem nem 4. táblázat: A felmérés kérdéseire adott válaszok gyakorisága a szociális gondozó intézményekben I. Intézmények száma A gondozottak átlagos száma A gondozottak átlagéletkora az épületek anyaga tégla beton egyéb A külső fal vastagsága 20 cm 21-‐30 cm 30 cm-‐nél nagyobb A szobák belmagassága 2,6 m 2,7-‐3 m 3 m-‐nél nagyobb A szobák ablakfelületének és falfelületének az aránya Hőszigetelt-‐e az épület? Tripla üvegablak Van-‐e külső árnyékolás/külső sötétítő a szobák ablakán? Vannak-‐e belső sötétítők, függönyök? Van-‐e légkondicionálás az alvásra/a nappali tevékenységekre használt szobákban a közösségi helyiségekben 61
a személyzet szobáiban Van-‐e hőmérő az intézményben? Van-‐e hőmérő az háló-‐/dolgozószobákban? Van-‐e hőmérő a közösségi helyiségekben? Van-‐e hőmérő a fürdőszobákban? A 4. táblázat a szociális ellátó intézmények fő jellemzőit tartalmazza. Meg kell említenünk, hogy a szociális intézmények többnyire nappali ellátást biztosítanak; ezzel magyarázható a gondozottak magas átlagos száma, főként a XIII. kerületben, ahol az átlagéletkor is magasabb. A XIII. kerületben található egy otthon a fogyatókkal élők számára; valamint egy másik intézmény, ahol foglalkoztatják is őket; van három gondozó központ, egy nappali „melegedő” menedékhely a hajléktalan emberek számára és 10 „idősek klubja”. Veszprémben 4 olyan intézmény létezik, ahol a gondozottak egész nap tartózkodhatnak (élhetnek). Ezek részben átmeneti intézmények (válságba került családok, hajléktalanok, illetve fogyatékkel élők számára), de van egy állandó idősek otthona is. Léteznek nappali központok is, ún. „klubok” az idősek számára (szám szerint 4), működik egy nappali gondozó intézmény hajléktalanok számára, valamint egy többépületes intézmény is, ahol a fogyatékkal élőket foglalkoztatják. A XIII. kerületben az épületek anyaga 81%-‐ban tégla, míg Veszprémben a tégla és a beton aránya hasonló (40%). Az épületek fala (főleg a téglaépületeké) a XIII. kerületben vastagabb: több mint 80%-‐ ban 30 cm-‐nél vastagabbak a falak; a szobák belmagassága pedig szintén nagyobb. Az ablakfelületek és a falfelületek aránya viszont Veszprémben kedvezőbb. A hőszigetelt épületek aránya a XIII. kerületben 50% felett van, Veszprémben viszont csak 20%. Tripla ablaküvegről csupán a XIII. kerület egyik intézményében tesznek említést. Légkondicionálás a XIII. kerületben az esetek 31%-‐ában létezik, Veszprémben pedig öt szobában van légkondicionáló berendezés az idősek otthonában. A XIII. kerületben csak a közösségi helyiségben található, míg Veszprémben a dolgozószobákban is akad néhány. A XIII. kerületben a lakó-‐, illetve dolgozószobák többnyire nem déli vagy délkeleti fekvésűek –egy intézmény kivételével, ahol a gondozottak déli fekvésű szobákban tölti az idejüket. Veszprémben az egyik átmeneti szállón a látogatók 25%-‐a padlástérben van elhelyezve. A szobák 50%-‐a délre néz; ez jellemzi a lakóotthont is. Temporary homes in Veszprém No of sleeping person/ code room room No 22/a 24 34
resident
24 105 4.4 27 72 2.7 8 30 3.8 total 59 207 3.5 mean 19.7 69.0 3.6 Residential homes for elderly 25 56 59 1.05
person /room
1st floor No resident 10 9
31 36
19 9.5 0
person/ room
2nd floor No resident
3.1 4
person No of rooms facing person/ /room South, South East room
attic No
resident
No
49 36 30 115 38.3
6.1 2.0 3.8 3.4 4.0
6
25
4.2
67 33.5
8 18 8 3.5 34 3.6 11.3
6 6
25 25
4.2 4.2
0
56
59
1.05
0
Átmeneti szállások Veszprémben Kódszám 62
resident
4 18 5 27 9.0
15 40 15 70 23.3
24
28
3.8 2.2 3.0 2.6 3.0 1.2
A hálószobák száma Fő/szoba Első emelet Fő/szoba Második emelet Fő/szoba Padlástér Fő/szoba Délre/délkeletre néző szobák száma Fő/szoba Szám lakó Szám lakó Szám lakó Szám lakó Szám lakó Idősek otthona Megállapítható, hogy az épületek hőhatásnak való kitettsége jelentős, ezért a jövőben növelni kell az épületek hőséggel szembeni rugalmasságát. 5. táblázat: A felmérés kérdéseire adott válaszok gyakorisága a szociális gondozó intézményekben II. XIII. kerület Veszprém Hőhullám-‐terv A lakószobák hűtése Nyári ágynemű Nyári ruha biztosítása A házon kívül töltött idő ellenőrzése Gyakoribb zuhanyzás Gyakoribb ágyneműcsere Gyakoribb folyadék-‐utánpótlás Gyakoribb testhőmérséklet-‐mérés Betegek gyakoribb orvosi vizsgálata A gyógyszert szedő betegek gyakoribb ellenőrzése A gyógyszer hűtőgépben való tárolása Speciális étrend összeállítása Munkavédelmi intézkedések: több folyadék A hőhullámok elleni védekezést illetően a XIII. kerület önkormányzatának van terve; Veszprémben viszont nem létezik terv egyik intézményben sem, habár a hőségtervek bizonyos elemeit itt is alkalmazzák. Veszprémben nem tettek említést megelőző lépésekről; a XIII. kerületben az orvosi vizsgálatok és a testhőmérséklet-‐mérés gyakoriságának növekedését említik az esetek 12, illetve 6%-‐ ában. A gyakoribb folyadékellátást mindegyik intézményben említették, ugyanis a munkavédelmi 63
intézkedéseknek ez a legfontosabb eleme. A XIII. kerületben speciális étrendet állítanak össze, sőt Veszprémben is az intézmények 63%-‐a említette ugyanezt a tényt. A hőhullám-‐terveknek elsősorban a lakó-‐ ill. dolgozószobák hűtésére kell összpontosítaniuk, amit a sötétítő függönyök biztosítanak. A külső hőmérséklet és a gondozottak testhőmérsékletének az ellenőrzése a következő lépés. A hőhullámok idején az ellátottak egészségi állapotának a gondozását jobban meg kell szervezni. Az orvosi vizsgálatok gyakoriságának növelése mindkét helyen ajánlatos különös tekintettel a gondozottak speciális gyógyszerfogyasztására.
64
6. táblázat: A felmérés kérdéseire adott válaszok (%-‐ban kifejezett) relatív gyakorisága a gyermekgondozó intézményekben I. Az intézmények száma A gyermekek átlagos száma Az épületek anyaga Tégla Gázszilikát Beton A külső fal vastagsága 20 cm 21–30 cm 30 cm-‐nél nagyobb A szobák belmagassága 2,6 m 2,7–3 m 3 m-‐nél magasabb A szobák ablakfelületének és falfelületének az aránya Hőszigetelt-‐e az épület? Tripla üvegablak Van-‐e külső árnyékolás/külső sötétítő a szobák ablakán? Vannak-‐e belső sötétítők, függönyök? Vannak-‐e árnyékot adó fák? A szobák ablakfelületének és falfelületének az aránya Vannak-‐e belső sötétítők? Vannak-‐e hőmérők? Vannak-‐e ventilátorok? A gyermekgondozó intézmények száma a XIII. kerületben 30, Veszprémben 20. Az épületek anyaga túlnyomó részben tégla és beton a XIII. kerületben, Veszprémben az épületek 60%-‐ában a falak anyaga gázszilikát. A falak vastagsága 21 és 30 cm között van, de az intézmények 13%-‐ánál 20 cm-‐nél vastagabb. Veszprémben a vékonyabb falak aránya 50%. A szobák belmagassága az esetek 73%-‐ban 2,7 méternél nagyobb a XIII. kerületben, Veszprémben viszont az esetek 35%-‐ban alacsonyabbak a szobák. A szobák ablakfelületének és falfelületének 75%-‐nál nagyobb aránya Veszprémben 30%-‐ban fordul elő, a XIII. kerületben pedig 37%-‐ban. Az épületeknek több mint fele hőszigetelt a XIII. kerületben, míg Veszprémben csak az 5%-‐uk. A külső árnyékolással rendelkező épületek aránya a XIII. kerületben 40%, Veszprémben 60%. Légkondicionálás 6,6%-‐os arányban fordul elő a XIII. kerületben, Veszprémben ilyen berendezések nincsenek az intézményekben. A tripla üvegablakok mindkét vizsgált esetben hiányoznak. Az épületek mögött elég magas arányban állnak árnyékot adó fák (80-‐ 80%). Belső sötétítők, függönyök szinte mindegyik épületben előfordulnak, akárcsak a hőmérők. Ventilátor az épületek felében található.
65
7. táblázat: A felmérés kérdéseire adott válaszok %-‐os gyakorisága a gyermekellátó intézményekben II. XIII. kerület Veszprém Hőhullám-‐terv A gyermekszobák hűtése Szabadtéri tevékenységek a hőségriasztás/UV-‐riadó idején Speciális figyelmeztetések riadók idején Átfogó tanácsadás riadók idején A szabadtéri tevékenységek száma A szabadtéri napvédelem/árnyékolás Természetes anyagú ruha biztosítása/ajánlása Szabadtéri vízcsapok, zuhanyzók vagy „párakapuk” biztosítása Medence Gyakoribb folyadék-‐utánpótlás Csak csapvíz Speciális étrend összeállítása A XIII. kerületben az intézmények 80%-‐a számolt be hőhullám-‐terv létezéséről, Veszprémben az intézmények fele rendelkezik ilyen tervvel. A hőhullám-‐terv fő eleme a gyermekek szobáinak hűtése szinte az összes intézményben. A beszámolók tanúsága szerint a szabadtéri tevékenységek nagyarányú korlátozását tervezik; egyes intézmények megemlítették, hogy csak de. 9 és 11 óra között engedik ki a gyermekeket a szabadba. A gondozók hő-‐ és UV-‐riadók esetén figyelmeztetik a gyermekeket. A válaszadók 40 illetve 90%-‐a említette, hogy átfogó tanácsadásban részesítik a gyermekeket (ne maradjanak a napon, vegyék fel a sapkájukat, ne szaladgáljanak túl sokat). A nappali gondozó központok szinte mindegyike arra kéri a szülőket, hogy a gyerekeket természetes anyagokból készült, könnyű ruházatban vigyék az intézménybe. A nappali gondozó központok többségében biztosított a külső nap elleni védelem/árnyékolás. A vízcsapok, a zuhanyzók és „párakapuk” a XIII. kerületben az esetek 80%-‐ában, Veszprémben pedig 50%-‐ában biztosítottak. Az utóbbi településen a nappali gondozók felében még mindig a gyerekek rendelkezésére állnak olyan kisebb fürdő-‐ vagy úszómedencék, amelyeket a közegészségügyi szolgálat a fertőzésveszély miatt nem támogatott. Csaknem mindegyik intézmény említette a megnövekedett víz-‐utánpótlás lehetőségét. A XIII. kerület egyik intézményében mindegyik gyereknél van állandóan (saját jellel ellátott) vizes palack– sőt a gyerekeket rendszeresen figyelmeztetik, hogy igyanak az árnyékban tartott flakonjukból. Ugyanitt jobbára csak vezetékes vizet tudnak felajánlani ivóvízként, de Veszprémben az ásványvizet és a gyümölcslét is említették. A speciális étrend összeállítása a XIII. kerületi intézmények 43%-‐ában, Veszprémben pedig 67%-‐ban jellemző. A felmérés eredményeinek foglalataképpen azt a következtetést fogalmazhatjuk meg, hogy a rövid távú alkalmazkodás módszerei az intézmények többségénél biztosítottak. A hőhullámok idejére kialakított megoldásokról van szó; éspedig:a szervezet vízegyensúlyának a biztosítása, a gyermekek szabadtéri tevékenységeinek az ellenőrzése az óvodákban, viselkedési tanácsok, hűsítő berendezések: árnyékolók, vízcsapok, párakapuk stb. Az eszközök egy része az idősek és fogyatékkal élők intézményeiben is megtalálható. A felnőtt gondozottak egészségi állapota viszont tevékenyebb ellenőrzést igényel, a legveszélyeztetettebb 66
gondozottak ugyanis inkább a hajléktalan emberek, akiknek speciális egészségi problémáik vannak (krónikus betegségek, alkoholizmus, mentális nehézségek stb.); a fogyatékkal élők, akik az intézményekben dolgoznak; valamint az olyan idős emberek, akik a számukra fenntartott klubokban találkoznak. A gondozóknak ismerniük kell a hőhullámok egészségügyi hatásait; a hőguta és más, a magas hőmérsékletekkel járó bántalmak tüneteit, valamint ezek kezelési lehetőségeit. Kívánatos dolog ezekben az intézményekben a tüneteknek, a gyógyszereknek és a testhőmérsékletnek – mint az aktuális egészségi állapot tényleges mutatójának –az ellenőrzése. A folyadékbevitel növelése céljából ajánlatos az évadhoz igazodó étrend összeállítása is. A kórházaknak ugyancsak szüksége van jól kidolgozott hőségtervekre (amire mi csupán egy esetben találtunk példát). A hőhullámok okozta tünetek csökkentése a beteggondozásban viszonylag egyszerű módszerekkel is elérhető. A szóban forgó intézmények közép és hosszú távú alkalmazkodási képessége már bonyolultabb dolog. Az épületek részben téglából, részben betonból épültek. Az épületeknek körülbelül a fele hőszigetelt, a hidegen tartás eszközei a legtöbb esetben hiányoznak: nincsenek tripla üvegű ablakok, pedig azok rendkívül fontosak lennének a szóban forgó intézményekben, ahol az ablakfelület/falfelület arány nagyobb, mint 50% és az ablakok délre, illetve délkeletre néznek. Szabadtéri árnyékolók (tetővásznak) többnyire csak az óvodákban léteznek, és csak egy kórház jelentette meglétüket. A szociális gondozókból ezek teljességgel hiányoznak. Az épületek körül ültetett fákról ugyancsak az óvodákból érkezett jelentés. Ventilátorokról is csak néhány esetben számoltak be; az ilyen felszerelések – a hátrányaikat figyelembe véve –csupán átmeneti megoldást jelenthetnek a meleg ellen. A légkondicionálás is csak korlátozottan áll rendelkezésre a szociális és a gyermekgondozó intézményekben. Két kórházban van légkondicionáló, habár az olyan kórtermekből, ahol krónikus betegeket ápolnak, jobbára hiányoznak. Javaslataink A kutatási eredmények alapján a következő módszereket ajánljuk a különböző intézmények számára: Kórházak: • Készítsenek hőségtervet (vagy korszerűsítsék a régit). Ellenőrizzék, és dokumentálják a módszerek bevezetését. • Szereljenek fel több kórteremben légkondicionáló berendezést. Vegyék figyelembe az Európai Unió (EU) Horizont 2020 elnevezésű kerettervének a stratégiai irányelveit; részesítsék előnyben a megújuló energiaforrásokat kiaknázó energiabarát megoldásokat. Az EU Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap biztosította lehetőségek segítségükre lehetnek ebben. • Telepítsenek/szereljenek fel a meleg ellen védő további eszközöket (külsőárnyékolókat, belső függönyöket, fákat, falszigetelő növényeket, tripla üvegű ablakokat stb.). Szociális intézmények: • Készítsenek hőségtervet (vagy korszerűsítsék a régit). Ellenőrizzék, és dokumentálják a módszerek bevezetését. 67
• • • •
Megfontolandó az épületek hőszigetelése, az árnyékolók biztosítása, valamint a légkondicionálás. Tanácsos több figyelmet fordítani az idős emberek aktuális egészségi állapotára (orvosi ellátás, a hővel kapcsolatos tünetek és problémák tevékeny megelőzése). Speciális étrend összeállítása ajánlatos a hőhullámok idejére. Célirányos tanácsok megfogalmazása a napirendet, a viselkedést, a ruházatot, a folyadékbevitelt, valamint a szabadban töltött tevékenységeket stb. illetően.
Gyermekgondozó intézmények • Növeljék az épületek meleggel szembeni rugalmasságát. • Biztosítsák a megfelelő szellőztetést, a hőszigetelést, a hűtést és a légkondicionálást. • Korszerűsítsék a hőhullám-‐terveket. • Készítsenek külön terveket a gyermekek napirendjének átalakítására. • Készítsenek külön terveket a szabadtéri hőhatások elleni védekezésre. • Hőhullámok idejére állítsanak össze speciális étrendet. A tervek kidolgozása, valamint a rövid és hosszú távú hőhullám-‐tervek korszerűsítése érdekében a WHO vonatkozó javaslatai az alábbi helyen érhetők el: Public health advice on preventing health effects of heat. http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0007/147265/Heat_information_sheet.pdf Ebben a dokumentumban – amely a legfontosabb esetekben tudományos hivatkozásokat is közöl -‐ a célközönségeknek megfelelő csoportosításban olvashatók az alább ismertetett javaslatok.
68
Egészségügyi hatóságok, egészségügyi szakemberek és gondozók számára: a hő előidézte bántalmak kockázati tényezői és az elhalálozás A nyilvánosság tájékoztatása mellett, célirányos információkkal kell ellátni a hőhullámok által egészségükben leginkább veszélyeztetett népességcsoportokat: az idős és a nagyon idős embereket, a krónikus betegségekben szenvedőket és a gondozóikat. A tájékoztatás tartalma: • gyakorlati tanácsok (pl.: miként hűtsék és hidratálják magukat a kellő mértékben); • elsősegély-‐nyújtási tanácsadás; • fontos, konkrét részletek a szociális és az orvosi szolgáltatások számára, beleértve a mentőszolgálatot is. Kockázati tényezők Folyamat Felhasznált források Demográfiai csoportok Idősek és nagyon idősek Nők, idősek és nagyon idősek Egyedül élők, idősek és nagyon idősek Gyermekek Egészségi állapot Akut betegségek Krónikus betegségek Gyógyszerhasználat Ágyhoz kötött betegek Kórházban fekvő betegek
A hőszabályozás, a veseműködés és az egészségi állapot változása, csökkent folyadékbevitel és csökkent fizikai képességek. A hőszabályozás esetében észlelt eltérések, valamint az előző cellában felsoroltak. A társadalmi elszigeteltség és velejárói. A hőszabályozás éretlensége, a kisebb testtömeg és vérmennyiség, a magas függőségi szint, hasmenés esetén fennáll a dehidratáció veszélye. Hőhullámok esetén: akut veseelégtelenség, agy-‐ érrendszeri megbetegedések, szívinfarktus, tüdőgyulladás és fertőző betegségek csökkentik a hőszabályozási reakcióképességet. Csökkent hőszabályozási képesség, az akut esetek magas kockázata, a tünetek súlyosbodása, az önellátás, a megfelelő védekezés és a segítségkérés képességének a csökkenése. A szív-‐ és érrendszeri, illetve a légzőszervi panaszok és kezelésük bír kiemelt fontossággal (lásd az egészségi állapotokról és a gyógyszerek káros hatásairól szóló információs anyagok). A hőhatásra és a vízbevitel eredményeképpen fellépő fiziológiai reakciókkal kapcsolatos kölcsönhatások. Fennálló krónikus betegségek. Gyenge egészségi állapot, csökkent mozgásképesség, magas fokú ráutaltság Gyenge egészségi állapot; a légkondicionálás hiánya.
69
Flynn, McGreevy & Mulkerrin, 2005 Kenny et al., 2010 Kovats & Hajat, 2008 Schifano et al., 2009 Falk, 1998 Tourneux et al., 2009 Tsuzuki-‐ Hayakawa & Tochihara, 1995 Fouillet et al., 2006 Semenza et al., 1999 Stafoggia et al., 2008 Bouchama et al., 2007 Kovats & Hajat, 2008 Kenny et al., 2010 Schifano et al., 2009 Bouchama et al., 2007 Hajat, O’Connor & Kosatsky, 2010 Bouchama et al., 2007 Stafoggia et al., 2008
Intézményben (pl. otthonában) élők
öregek
A gondoskodásra való ráutaltság magas szintje és a Stafoggia et al., 2006 gyenge egészségi állapot; potenciálisan túl meleg Kovats & Hajat, 2008 szobák és egyéb tartózkodási helyek.
Felvilágosítás az idősek otthona és más gondozóintézetek vezetőinek a számára • Ellenőrizzék rendszeresen a belső hőmérsékletet. Biztosítsanak legalább egy hűvös szobát (lehetőleg egy légkondicionált helyiséget, ahol 25°C-‐nál alacsonyabb a hőmérséklet). A lakókat minden nap költöztessék több órára ebbe a helyiségbe. • Kérjék meg a családorvosokat, hogy vizsgálják felül a veszélyeztetett lakók (például a krónikus betegek) klinikai kezelését. • Ellenőrizzék rendszeresen a gondozottak folyadékbevitelét. Kínáljanak fel nekik alkohol-‐ és cukormentes italokat. • Rendszeresen ellenőrizzék a testhőmérsékletüket, a pulzusszámukat, a vérnyomásukat, valamint hidratáltsági állapotukat. • Figyeljenek a magas hőmérséklettel kapcsolatos betegségek legelső tüneteire, és amennyiben szükséges, kezdeményezzék a megfelelő kezelést. • Tájékoztassák, és képezzék a személyzetet;ha szükséges, növeljék a személyzet létszámát.
70
A nyilvánosság és a gondozóintézetek vezetői számára: a belső hőmérséklet csökkentése meleg időjárás esetén RÖVID TÁVÚ MEGOLDÁSOK A MÁR LÉTEZŐ ÉPÜLETEKKEL KAPCSOLATBAN Hőmérők használata a belső hőmérséklet mérésére Éjszakai szellőztetés, mint passzív hűtés Minden ablak és bejárat bezárása a nap legmelegebb időszakában Az ablakok árnyékolása Belső hőterhelés mérséklése A villamos energia megtakarítása Nedves lepedők kifüggesztése a szoba levegőjének hűtésére Technikai megoldások A külső árnyékolás növelése Elektromos ventilátorok használata Mozgatható párologtató hűtőberendezések használata Párátlanítók használata Helyi légkondicionálók használata
Ellenőrizzék a szobahőmérsékletet 8 és 10 óra között, 13 órakor és éjszaka 22 óra után. A szoba hőmérséklete ne lépje túl a 32°C-‐ot nap közben, és a 24°C-‐ ot éjszaka. Éjszaka és korán reggel nyissák ki az összes ablakot, hogy az éjszakai levegőt hűtésére használhassák. Tartsák kinn a meleget, tartsák benn a hideg levegőt. Függesszenek fel sötétítőket, drapériákat, napellenzőket, zsalukat a reggeli vagy délutáni napfényt beeresztő ablakokra. Kapcsoljanak ki minden mesterséges világítást és minél több elektromos eszközt – a hűtőgép kivételével. Ha az otthonban van légkondicionálás, takarékoskodjon a hűtésre nem szükséges elektromos energiával, hogy az energia továbbra is hozzáférhető legyen, és csökkenjen annak a valószínűsége, hogy az egész közösség áramellátás nélkül marad. Megjegyzés: egyúttal a levegő nedvessége is nő. Az ablakok külső árnyékolása csökkenti a napenergia kihasználását; az ablakok belső elsötétítése az ajánlatos a szobán belüli napenergia-‐terhelés elkerülésének acéljából. Az elektromos ventilátorok némi enyhülést tudnak biztosítani, amíg a hőmérséklet 35°C alatt van. 35°C feletti hőmérséklet esetén azonban nem védnek kellő mértékben a hővel kapcsolatos betegségek ellen. A ventilátorok ráadásul túlzott dehidrációt is okozhatnak. Ajánlatos a ventilátort a személyektől bizonyos távolságra elhelyezni, nem közvetlenül a testre irányítani, és közben rendszeresen folyadékot fogyasztani. Ez különösen ágyhoz kötött betegeknél fontos. A párologtató berendezések hűtő hatása a hőmérséklet emelkedésével nő, de a levegő relatív páratartalmának növekedésével csökken. A páratartalom csökkentésének hatása hasznos lehet a magas páratartalmú, de nem túl magas hőmérsékletű övezetekben. A légkondicionálók enyhítik a meleg hatását. Ha légkondicionálót vásárolnak vagy szerelnek fel, a lehető legmagasabb energia-‐hatékonyságú berendezést érdemes beszerezni. Fontos a megfelelő tisztítás és karbantartás a káros egészségi hatások elkerülése végett. Ne feledjék, hogy nyáron áramkimaradásokkal is lehet számolni.
71
Meg kell említenünk, hogy a légkondicionálók használata társadalmi szempontból méltánytalan, hiszen növelik az antropogén hőtermelést, és így növelhetik a hővel kapcsolatos veszélyeknek való kitettséget a sérülékeny emberek körében anélkül, hogy azok a légkondicionálás jótékony hatásaihoz hozzáférhetnének. Az áramkimaradások megakadályozhatják a légkondicionálók fokozott használatát a hőhullámok idején; a villamos erőművek felmondhatják a szolgálatot, ha nem áll rendelkezésre hűtővíz. A légkondicionálás növeli az elektromos hálózatok terhelését. A belső hőmérséklet fenntartható módon való csökkentéséhez számos közép-‐ és hosszú távú módszer áll rendelkezésre, például növelni lehet az épületek felszínének a fény-‐/hő-‐visszaverő képességét (albedóját) (lásd az épített környezet esetében használt módszerekről szóló információs anyagot).
72
1. sz. Függelék A kórházak számára szerkesztett kérdőív a hőségtervek által biztosított felkészültségi szint felmérése céljából Az intézmény neve ………………………………………………………. címe::……………………………………………azonosító kódja:…………….. Az intézmény fenntartója: az állam (1) az egyház (2) egyéb (3)
Az intézmény neve
.
ebből
Leírás
Az ágyak száma
A légkondicionált kórtermek ágyainak száma
Teljes ágyszám
Intenzív osztály
Traumatológia
Égési és Plasztikai Sebészeti Osztály
Toxikológia
Megfigyelt betegségek (sebészet, koszorúér-‐ betegségek, stroke)
Krónikus betegek
1. Az épület építőanyaga: tégla (1) beton (2) előregyártott elemek(3) (4) 2. Hőszigetelt-‐e az épület? 1=igen 2=nem 3. Vannak-‐e hőmérők az intézményben? 1=igen 2=nem 4. Vannak-‐e hőmérők a kórtermekben? 1=igen 2=nem 5. Vannak-‐e hőmérők a közös helyiségekben (vendégszoba, étkező) 1=igen 2=nem 6. Vannak-‐e külső árnyékolók/napellenzők a kórtermek ablakain? 1=igen 2=nem 73
más
7. Dupla üvegezésűek-‐e az ablakok? 1=igen 2=nem 8. Vannak-‐e belső függönyök a kórtermek ablakain? 1=igen 2=nem 9. Vannak-‐e ventilátorok az intézményben? 1=igen 2=nem 10. Van-‐e légkondicionáló a műtőhelyiségekben? 1=igen 2=nem 11. Van-‐e légkondicionáló a személyzeti szobákban? 1=igen 2=nem 12. Ha igen, hány szobában:……………. összes szoba száma: …………… 13. Hány hűtőgép áll a betegek rendelkezésére a kórtermekben? …. Szám…………. Teljesítmény: …………… …………liter /kórterem/ ágyszám 14. Van-‐e hőségterve az intézményeknek? 1=igen 2=nem Ha igen, mit tartalmaz? 15. A kórtermek speciális hűtése 16. A betegek gyakoribb mosdatása, zuhanyoztatása a hőhullámok idején 17. Az ágynemű gyakoribb cseréje 18. A testhőmérséklet gyakoribb mérése 19. Gyakoribb folyadékbevitel (tea többszöri felkínálása) 20. Több infúziós oldat tartalékban 21. Gyakoribb betegvizit 22. A speciális kockázattal járó gyógyszereket szedő betegek gyakoribb ellenőrzése. 23. A gyógyszerek hűtőben tartása 24. Különleges étrend összeállítása 25. A hullaház hűtési kapacitásának növelése 26. Az egészségügyi gondozó személyzet létszámának növelése a hőhullámok idejére. 27. Elegendő létszámú műszaki személyzet biztosítása 28. A hőhatásoknak kitett személyzet munkavédelmének a biztosítása
74
1=igen 2=nem 1=igen 2=nem 1=igen 2=nem 1=igen 2=nem 1=igen 2=nem 1=igen 2=nem 1=igen 2=nem 1=igen 2=nem 1=igen 2=nem 1=igen 2=nem 1=igen 2=nem 1=igen 2=nem 1=igen 2=nem 1=igen 2=nem
2. sz. Függelék A hőségtervvel kapcsolatos kérdőív a szociális gondozó intézmények számára Az intézmény neve:…………………………………………..azonosító kódja: Az intézmény fenntartója: az önkormányzat (1) az egyház (2) az állam (3) egyéb (4) 1. A gondozottak száma: …………………………………………… 2. A gondozottak átlagéletkora: ………………………………………… 3. Az épület építőanyaga: tégla (1) beton (2) előregyártott elemek (3) fa (4) kő (5) egyéb (6) 4. Az épület külső falának vastagsága: ……………………………………………. 5. Az intézmény szobáinak belmagassága: …………………………………….. 6. A hálószobák ablakfelületének és falfelületének aránya: 1=25% 2=50% 3=75% 4=100% 7. Hőszigetelt-‐e az épület? 1=igen 2=nem 8. Vannak-‐e külső árnyékolók/napellenzők a szobák ablakain? 1=igen 2=nem 9. Van-‐e bármilyen dupla üveg az ablakokon? 1=igen 2=nem 10.Vannak-‐e belső függönyök a hálószobák ablakain? 1=igen 2=nem 11.Az összes hálószoba száma: …………………../ …………………… fő 10. Első emeleti hálószobák száma: …………………./……………….. fő 11. Második emeleti hálószobák száma: …………………./……………….. fő 12. Tetőtéri szobák száma: …………………./……………….. fő 13. A délre és délkeletre néző hálószobák száma: …………………./……………….. fő 14. Vannak-‐e hőmérők az intézményben? 1=igen 2=nem 15. Vannak-‐e hőmérők a hálószobákban? 1=igen 2=nem 16. Vannak-‐e hőmérők a közös helyiségekben (vendégszoba, étkező) 1=igen 2=nem 17. Vannak-‐e hőmérők a fürdőszobákban? 1=igen 2=nem 18. Vannak-‐e ventilátorok az intézményben? 1=igen 2=nem 19. Van-‐e légkondicionálás az intézményben? 1=igen 2=nem 20. Hány hálószobában van légkondicionáló berendezés? …………………….. 21. Hány közös helyiségben van légkondicionáló berendezés? ………………… 22. Hány személyzeti szobában van légkondicionáló berendezés? 23. Hány hűtőgép áll a betegek rendelkezésére? …………………………………….. 24. Van-‐e hőségterve az intézményeknek? 1=igen 2=nem Ha igen, mit tartalmaz? 25. A kórtermek speciális hűtése 1=igen 2=nem 26. Nyári ágynemű biztosítása 1=igen 2=nem 27. Könnyű természetes anyagokból készült nyári ruhanemű biztosítása 1=igen 2=nem 28. A betegek gyakoribb mosdatása, zuhanyoztatása a hőhullámok idején 1=igen 2=nem 29. Az ágynemű gyakoribb cseréje 1=igen 2=nem 30. A szabadban töltött idő ellenőrzése 1=igen 2=nem 31. A testhőmérséklet gyakoribb mérése 1=igen 2=nem 32. Gyakoribb folyadékbevitel (víz/tea többszöri felkínálása) 1=igen 2=nem 33. Gyakoribb betegvizit 1=igen 2=nem 34. A speciális kockázattal járó gyógyszereket szedő betegek gyakoribb ellenőrzése 1=igen 2=nem 75
35. A gyógyszerek hűtőben tartása 1=igen 2=nem 36. Különleges étrend összeállítása 1=igen 2=nem 37. A hőhatásoknak kitett személyzet munkavédelmi a biztosítása 1=igen 2=nem Függelék: Azoknak a gyógyszereknek a listája, amelyeknek a szedése hőhullámok esetén a káros mellékhatások fellépésének fokozott kockázatával járhat: diuretikumok; hashajtók; nyugtatók; altatók; fájdalomcsillapítók; köhögéscsillapítók; vérnyomáscsökkentők; epilepszia, Parkinson-‐kór, asztma, pajzsmirigy és mellékvese-‐-‐bántalmak elleni gyógyszerek, hányinger-‐csökkentők, koleszterinszint-‐ és zsírcsökkentők
76
3. sz. Függelék A hőségtervvel kapcsolatos kérdőív a nappali gondozók és az óvodák számára Az intézmény neve:…………………………………… azonosító kódja: Az intézmény fenntartója: az önkormányzat (1) az egyház (2) az állam (3) egyéb (4) 1. Az intézmény által ellátott gyermekek száma: …………………………………………… 2. Az épület építőanyaga: tégla (1 )beton (2) előregyártott elemek (3) egyéb (4) 3. Az épület külső falának vastagsága: ……………………………………………. 4. Az intézmény szobáinak belmagassága: …………………………………….. 5. A hálószobák ablakfelületének és falfelületének aránya: 1=25% 2=50% 3=75% 4=100% 6. Hőszigetelt-‐e az épület? 1=igen 2=nem 7. Vannak-‐e külső árnyékolók/napellenzők a szobák ablakain? 1=igen 2=nem 8. Van-‐e bármilyen dupla üveg az ablakokon? 1=igen 2=nem 9. Vannak-‐e árnyékot adó fák az épület körül? 1=igen 2=nem 10. Vannak-‐e belső függönyök a szobák ablakain? 1=igen 2=nem 11. A szobák mekkora hányadában vannak hőmérők az intézményben? 1=100% 2=50% 3=0% 12. Vannak-‐e ventilátorok az intézményben? 1=igen 2=nem 13. Van-‐e légkondicionálás az intézményben? 1=igen 2=nem 14. A hőség-‐ és UV-‐riadók idején megengedik-‐e a gyerekeknek a szabadban való tevékenységeket? 1=igen 2=nem 15. Ha igen, figyelmeztetik-‐e a gondozók a gyerekeket a hő-‐ és UV-‐sugárzás káros hatásainak a veszélyeire? 1=igen 2=nem 16. Ha igen, hogyan figyelmeztetik őket? 1= ne menjenek a napra 2= viseljenek sapkát 3= ne szaladgáljanak sokat 17. Mi fedezi a növekvő folyadékigényt? 1= csapvíz 2= ásványvíz 3= tea 4= más ital/folyadék 18. Van-‐e hőségriadó/UV-‐riadó terve az intézménynek? 1=igen 2=nem Ha igen, mit tartalmaz? 19. A szobák speciális hűtése 1=igen 2=nem 20. Vászonból készült ruhanemű biztosítása/előírása 1=igen 2=nem 21. Sapka/kalap biztosítása/előírása a kinti tevékenységekhez 1=igen 2=nem 22. A naptól védett, árnyékos helyek biztosítása 1=igen 2=nem 23. A szabadban végzett tevékenységek ellenőrzése, korlátozása 1=igen 2=nem 24. Szabadtéri vízcsapok, zuhanyzók vagy „párakapuk” biztosítása 1=igen 2=nem 25. A folyadékbevitel növelése 1=igen 2=nem 26. Különleges étrend összeállítása 1=igen 2=nem
77
Szakirodalom Anna Alberini, Aline Chiabai, and Lucija Muehlenbachs (2005): Using Expert Judgment to Assess Adaptive Capacity to Climate Change: Evidence from a Conjoint Choice Survey NOTA DI LAVORO 106.2005, http://ssrn.com/abstract=812972 Baccini M, Biggeri A, Accetta G, Kosatsky T, Katsouyanni K, Analitis A, Anderson, HR, Bisanti L, D'Ippoliti D, Danova J, Forsberg B, Medina S, Paldy A, Rabczenko D,Schindler C, Michelozzi P (2008): Heat effects on mortality in 15 European cities.Epidemiology , 19:711-‐719. Bartholy Judit -‐ Pongrácz Rita – Torma Csaba (2010): A Kárpát-‐medencében 2021-‐1050-‐re várható regionális éghajlatváltozás RegCM-‐szimulációk alapján. Klíma21-‐ Füzetek 60, 3-‐14. Bobvos J, Paldy A, Vamos A, et al. (2006): The effect of short term changes of daily temperature and extreme events on ambulance calls due to accidents in Budapest, Hungary, 1998-‐2004 EPIDEMIOLOGY volume 17 number 6 S427-‐S427 Bobvos, Janos; Paldy, Anna : Impact of Heat on the Urban and Rural Population in Hungary Epidemiology: November 2009 -‐ Volume 20 -‐ Issue 6 -‐ p S127. doi: 10.1097/01.ede.0000362438.27958.f3 Bracken J. (1997): Reducing door-‐to-‐needle time: treatment delay versus presentation delay. Clin Cardiol.1997 Nov;20(11 Suppl 3):III21-‐5 Budapest Egészségterv, 2012 http://budapest.hu/Lapok/Elkészült-‐a-‐Budapest-‐Egészségterv-‐című-‐ tanulmány.aspx Cajoto VI, Peromingo JA, Vicdeo GV, Leira JS, Frojan S (2005): Healt impact of 2003 heat-‐wave at Hospital de Riviera (A Coruna) [Impacto de la ola de calor de 2003 en el Hospital de Riveira (A Coruna)]. Anales de Medicina Interna 22:15-‐20 Carvalho, A., Monteiro, A., Solman, S., Miranda, A.I., Borrego, C. (2010) – Climate-‐driven changes in air quality over Europe by the end of the 21st century, with special refernce to Portugal. Environemntal Science & Policy 13, 445-‐458. doi:10/1016/j.envsci.2010.05.001 CEHAPIS: Climate, Environment and Health Action Plan and Information System, WHO/EURO Project 2008-‐2010 co-‐funded by EC DG Sanco COMMISSION OF THE EUROPEAN COMMUNITIES Brussels, 29.6.2007, COM(2007) 354 final. GREEN PAPER FROM THE COMMISSION TO THE COUNCIL, THE EUROPEAN PARLIAMENT,THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS. Adapting to climate change in Europe – options for EU action {SEC(2007) 849} Confalonieri C -‐ Bettina Menne et al.: Human Health (Chapter 8.) In: M.L. Parry, O.F. Canziani, J.P. Palutikof, P.J. van der Linden and C.E. Hanson (Eds.): Climate Change 2007: Impacts, Adaptation and Vulnerability, Contribution of Working Group II to the Fourth Assessment Report of the
78
Intergovernmental Panel on Climate Change, Cambridge University Press, Cambridge, UK, 976 pp http://www.ipcc.ch/pdf/assessment-‐report/ar4/wg2/ar4-‐wg2-‐chapter8.pdf In IPCC_4. report_wg2 -‐ adaptation_and_vulnerability COMMISSION OF THE EUROPEAN COMMUNITIES Brussels, 1.4.2009 COM(2009) 147 final. WHITE PAPER Adapting to climate change: Towards a European framework for action Colleen E. Reid, Marie S. O’Neill, Carina J. Gronlund, Shannon J. Brines, Daniel G. Brown, Ana V. Diez-‐ Roux, and Joel Schwartz(2009): Mapping Community Determinants of Heat Vulnerability .Environ Health Perspect 117:1730–1736 (2009). doi:10.1289/ehp.0900683 Curtiss B. Cook, M.D.,Kay E. Wellik, M.L.S.,and Margaret Fowke, M.A. (2011) Geoenvironmental Diabetology. Journal of Diabetes Science and Technology) Volume 5, Issue 4, July 2011 Diabétesz Atlasz, Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF), 2006 D'Ippoliti D, P. Michelozzi, C. Marino, F. de'Donato, B. Menne, K. Katsouyanni, U. Kirchmayer, A. Analitis, M. Medina-‐Ramón, A. Paldy, R. Atkinson, S. Kovats, L. Bisanti, A. Schneider, A. Lefranc, C.n Iñiguez, and C. A Perucci(2010):The impact of heat waves on mortality in 9 European cities: results from the EuroHEAT project. Environ Health. 2010; 9: 37. Published online 2010 July 16. doi: 10.1186/1476-‐069X-‐9-‐37 Ebi KL, T.J. Teisberg, L.S. Kalkstein: Heat watch warning systems save lives, American Meteorological Society, 2004, p.: 1067-‐1073. Ellis FP, Prince HP, Lovatt G, Whittington RM (1980): Mortality and morbidity in Birmingham during the 1976 heatwave. Q J Med 49:1-‐8 Gouveia N, Hajat S, Armstrong B: Socioeconomic differentials in the temperaturemortality relationship in Săo Paulo, Brazil. Int J Epidemiol 2003, 32:390-‐397. Gremy I, Lefranc A, Pepin P (2004): Consequences sanitaire de la canicule d’aout 2003 en Ile-‐de-‐ France [Impact of the August 2003 heat wave: sanitary consequences in Ile-‐de-‐France]. Rev Epidemiol Sante Publique 52:93-‐98 Gryparis A, Forsberg B, Katsouyanni K, Analitis A, Touloumi G, Schwartz J, et al. Acute effects of ozone on mortality from the "air pollution and health: a European approach" project. Am J Respir Crit Care Med 2004;170(10):1080-‐7 Hajat S, Armstrong BG, Gouveia N, Wilkinson P: Mortality displacement of heat related deaths – A comparison of Delhi, Săo Paulo, and London. Epidemiology 2005,16:613-‐620 Hajat, S., Armstrong, B., Baccini, M. et al.: Impact of high temperatures on mortality: is there an added heat wave effect? Epidemiology, 2006, 7, 632-‐8. Hajat S, Kosatky T: Heat-‐related mortality: a review and exploration ofheterogeneity. J Epidemiol Community Health 2010, 64:753-‐760. 79
Huang C, Adrian Gerard Barnett, Xiaoming Wang, Pavla Vaneckova, Gerard FitzGerald, and Shilu Tong (2011) Projecting Future Heat-‐Related Mortality under Climate Change Scenarios: A Systematic Review . Environ Health Perspect 119:1681–1690. http://dx.doi.org/10.1289/ehp.1103456 Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC, 2000 (2001): Impacts, Adaptation and Vulnerability. The Contribution of Working Group II to the Third Scientific Assessment of the Intergovernmental Panel on Climate Change, Cambridge: Cambridge University Press. Johnson H., Kovats R.S et al (2005): The impact of the 2003 heat wave on daily mortality in England and Wales and the use of rapid weekly mortality estimates, Eurosurveillance 1(7): 168-‐171 Josseran L et al (2006): Syndromic surveillance, the first French experience. Advances in Disease Surveillance;1:37 Juhasz A, Nagy Cs., Paldy A, Beale L. (2010): Development of a Deprivation Index and its relation to premature mortality due to diseases of the circulatory system in Hungary, 1998-‐2004. SOCIAL SCIENCE & MEDICINE Volume: 70 Issue: 9 Pages: 1342-‐1349,2010 Khaled N. Ait, N. Pearce, H. R. Anderson, P. Ellwood,S. Montefort, J. Shah (2009): Global map of the prevalence of symptoms of rhinoconjunctivitis in children: The International Study of Asthma and Allergies in Childhood (ISAAC) Phase Three. Allergy 2009: 64: 123–148 Kenny GP, Yardley J, Brown C, Sigal RJ, Jay O: Heat stress in older individuals and patients with common chronic diseases. Can Med Assoc J 2010, 182:1053-‐1060. Koppe C., S. Kovats., G. Jendritzky., B. Menne.: Heat-‐waves: risks and responses, Health and Global Environmental Change, series No.2., WHO, 2004 Kovats RS, Hajat S, Wilkinson P (2004): Contrasting patterns of mortality and hospital admissions during heatwaves in London, UK. Occup Enironm Med 61:893-‐898 Kovats, S., Ebi, K.: Heatwaves and public health in Europe, Eur. J. of Public Health, 2006, 16, 592-‐599. Klein Tank, A.M.G. and Coauthors, 2002.: Daily dataset of 20th-‐century surface air temperature and precipitation series for the European Climate Assessment. Int. J. of Climatol., 22, 1441-‐1453. http://eca.knmi.nl/documents/ECAD_datapolicy_v5.pdfLast accessed: 16 January 2012. Központi Statisztikai Hivatal http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd003a.html KSH, Népszámlálási adatok 2001 Laaidi K et al (2006): Evaluation of the National Heat Health Watch Warning System inFrance. Epidemiology 17(6):S425 80
Margulis S, Narain U (2009). The costs to developing countries of adapting to climate change. New methods and estimates. Washington DC, World Bank Mastrangelo G, Shakoor Hajat , Emanuela Faddaa, Alessandra Buja , Ugo Fedeli , Paolo Spolaore(2005): Contrasting patterns of hospital admissions and mortality during heat waves: Are deaths from circulatory disease a real excess or an artifact? Health Stat Q. (25):6-‐11. Matthies F, Graham Bickler, N. Cardeñosa Marín (2008) Heat-‐health Action Plans: Guidance, WHO, Copenhagen Michelozzi P, Accetta G, De Sario M, D'Ippoliti D, Marino C, Baccini M, Biggeri A, Anderson HR, Katsouyanni K, Ballester F, Bisanti L, Cadum E, Forsberg B, Forastiere F, Goodman PG, Hojs A, Kirchmayer U, Medina S, Paldy A, Schindler C, Sunyer J, Perucci CA; PHEWE Collaborative Group: High temperature and hospitalizations for cardiovascular and respiratory causes in 12 European cities. Am J Respir Crit Care Med 2009, 179:383-‐389. Molnár Jenő (2002) A munkavédelem helyzete Magyarországon -‐ Felmérés, értékelés, összehasonlítás, kivonatos közlés, BUDAPEST, 2002. Mott, J.A.,.Mannino D.M., .Alverson C.J., Kiyu A., Hashim, J., Lee T., Falter K. and Redd, S.C. 2005: Cardiorespiratory hospitalizations associated with smoke exposure during the 1997 Southeast Asian forest fires. Int. J.Hyg. Envir. Health, 208: 75-‐85. Oberlin M, Tubery M, Cances-‐Lauwers V, Ecoiffier M, Lauque D.(2010) Heat-‐related illnesses during the 2003 heat wave in an emergency service. Emerg Med J.Apr;27(4):297-‐9. Overview of the health-‐related indicators of global climate change proposed for the implementation in ENHIS under the CEHAPIS project -‐ indicators by DPSEEA element (Annex 4.) In: Tools for the monitoring of Parma Conference commitments, WHO Report of a meeting Bonn, Germany, 25-‐26 November 2010., p 27. (http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0019/134380/e94788.pdf) Páldy A., Erdei E., Bobvos J. és mtsai: A klímaváltozás egészségi hatásai, AGRO 21 Füzetek., 2003, 32, 62-‐77. Páldy A, Bobvos J, Vámos A, és mtsai: The effect of temperature and heat waves on daily mortality in Budapest, Hungary, 1970-‐2000 In: Kirch, W., Menne, B., Bertollini, R.: Extreme weather events and public health responses, WHO, Springer-‐Verlag Berlin Heidelberg 2005 pp 99-‐108. Páldy A.(2006): A hőségriasztás hazai tapasztalatai , Budapesti Népegészségügy 2006. 2 99-‐105 Páldy A., János Bobvos, Adrienn Vámos, László Gorove, Márta Buranszki-‐Sallai (2007): Effect of Elevated Temperature on Daily Emergency Ambulance Calls: A Time Series Analysis in Budapest, Hungary 1998-‐2004. Central European Journal of Occupational and Environmental Medicine 13 (2) 159-‐169. Páldy A, Bobvos J, Apatini D., és mtsaI (2008): A 2007. év néhány, az időjárás változékonysága szempontjából jelentősebb esemény környezetegészségügyi értékelése. Éghajlati és 81
agrometeorológiai tanulmányok 10. (Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Budapest 2008, 63-‐77. Páldy A, Bobvos J. (2008): A 2007. évi magyarországi hőhullámok egészségi hatásainak elemzése – előzmények és tapasztalatok. Klíma21 Füzetek 2008, 52, 3-‐15. Paldy, Anna; Bobvos, Janos (2009): Impact of the Unusual Heatwave of 2007 on Mortality in Hungary. Epidemiology, 20: 6 -‐ pp S126-‐S127doi: 10.1097/01.ede.0000362437.27958.17 Páldy A., Nagy Cs., Juhász A., Apatini D., Trájer A., Málnási T.: Környezet és egészség In: Együtt a környezetért. Szerk. Kováts-‐Németh Mária. Palatia Nyomda és Kiadó Kft., 2011. 42-‐65. Paldy A, A Juhasz, J Bobvos, CS Nagy : Modelling of the association of health impacts of exposure to 2007-‐heatwave and the effect modifiers at small area level in Hungary. ISEE 23rd Annual Conference, Barcelona 13-‐16 Sept. 2011. Páldy Anna, Bobvos János, Kiss Ernő: A Klímaváltozás Kihívásai -‐ a Pármai Deklaráció megvalósításának követése és monitorozása. Tanulmány (Climate and health risks and possibilities of adaptation in the city of Vác) WHO/ BCA 10-‐11 priority 4_2, 2011. Páldy A. és Bobvos J.: A klímaváltozás egészségi hatásai. Sebezhetőség – alkalmazkodóképesség. In: Sebezhetőség és adaptáció. A reziliencia esélyei. Szerk. Tamás P. és Bulla M, MTA Szociológiai Intézet, Budapest, 2011/a. 97-‐114. Paldy A. et Bobvos J. (2011): Predicted Impact of Climate Change on Daily Excess Mortality and Emergency Ambulance calls between 2021-‐2050 and 2071-‐2100. Central European Journal of Occupational and Environmental Medicine Vol.17:1-‐445-‐68 Paldy A et J.Bobvos (2012) : Impact of heat waves on excess mortality in 2011 and 2012 in Hungary . Central European Journal of Occupational and Environmental Medicine Vol.18:1 , 15-‐26. Panagiotakos DB, Chrysohoy C, Pitsavos C (2004): Climatological variations in daily hospital admissions for acute coronary syndromes. International Journal of Cardiology 94:229-‐233 Parry, M.L., O.F. Canziani, J.P. Palutikof et al.: Technical Summary. Climate Change 2007: Impacts, Adaptation and Vulnerability. Contribution of Working Group II to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change, M.L. Parry, O.F. Canziani, J.P. Palutikof, P.J. van der Linden and C.E. Hanson, Eds., Cambridge University Press, Cambridge, UK, 2007. 23-‐78. Pascal M, K. Laaidi, M. Ledrans et al: Francd’s heat health watch warning system, International Journal of Biometeorology (2006) 50: 144-‐153. Pirard, P., Vandentorren, S., Pascal, M., et al.: Summary of the mortaltiy impact assessment of the 2003 heat wave in France, Euro Surveill. 2005, 10,153-‐6. Public health advice on preventing health effects of heathttp://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0007/147265/Heat_information_sheet.pdf 82
Robine, J.M., Cheung, S.L., Le Roy, S., et al.: Death toll exceeded 70,000 in Europe during the summer of 2003. C R Biol. 2008, 331, 171-‐8. Schwartz J, Samet J, Patz JA (2004): The effects of temperature and humidity on hospital admissions for heart disease. Epidemiology 15:755-‐761 Semenza JC, Rubin CH, Falter KH, Selanikio JD, Flanders WD, Howe HL, Wilhelm JL (1996): Heat-‐ related deaths during the July 1995 heat wave in Chicago. N Engl Journal Med 335:84-‐90 Semenza JC, George B Ploubidis and Linda A George et al. (2011) Climate change and climate variability: personal motivation for adaptation and mitigation Environmental Health, 10:46 http://www.ehjournal.net/content/10/1/46 Smoyer-‐Tomic K, D. Rainham et al: Beating the heat: development and evaluation of a Canadian hot weather health response plan, Environmental Health Perspectives, vol 109, No 12, December 2001., p.: 1241-‐1247 Torma Cs.-‐ Bartholy J.-‐ Pongrácz Z. – Barcza Z. – Coppola E. – Giorgi F. (2008): Adaptation and validation of the RegCM climate model for the Carpathian Basin. Időjárás, 112, 233-‐247. pp. Yohe, Gary and Richard S.J. Tol (2002): Indicators for Social and Economic Coping Capacity-‐Moving towards a Working Definition of Adaptive Capacity. Global Environmental Change, 12, 25-‐40 Vanhems P, Gambotti L, Fabry J (2003): Excess rate of in-‐hospital death in Lyons, France, during the August 2003 heat-‐wave. New England Journal of Medicine 348:2077-‐2078 WHO (2010a). Protecting health in an environment challenged by climate change: European Regional Framework for Action. WHO Regional Office for Europe, Copenhagen, Denmark. Available at: http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0005/95882/Parma_EH_Conf_edoc06rev1.pdf
83
