Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége III. Biztosításszakmai Konferencia és Kiállítás Siófok, 2006. szeptember 19.
A színlelt szerződések a biztosítás-közvetítői szektorban
dr. Kovács Zsolt, partner ügyvéd dr. Pálfi Endre ügyvéd Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda
Áttekintés I.
Jogi háttér • • • •
II.
Szerződéstípusok (megbízási/vállalkozási/munkaszerződés) A színlelt szerződés „jelenség” A munkaügyi ellenőrzés Az alkusz és közreműködője
Az elhatárolás kritériumai • Elsődleges és másodlagos minősítő jegyek
III.
Az „ideális” közreműködői szerződés
I. JOGI HÁTTÉR • Szerződéstípusok A vállalkozás A Ptk. szabályozza Tárgya: Alanyai:
munkával elérhető eredmény létrehozása (eredménykötelem) megrendelő és vállalkozó (mindkét oldalon több személy is állhat); a vállalkozó saját nevében jár el Alakiság: írásban, szóban vagy ráutaló magatartással Alvállalkozó: igénybe vehető Díjazás: teljesítéskor esedékes Költségek: a vállalkozó viseli Megszűnés: a megrendelő bármikor azonnali hatállyal elállhat
I. JOGI HÁTTÉR • Szerződéstípusok (folytatás) A megbízás A Ptk. szabályozza Tárgya: Alanyai:
a rábízott ügy ellátása (gondossági kötelem) megbízó és megbízott; a megbízott saját nevében jár el (kivéve, ha a megbízás jognyilatkozat tételére is kiterjed) Alakiság: írásban, szóban vagy ráutaló magatartással (bizonyos esetben csak írásban) Alvállalkozó: főszabály szerint nem vehető igénybe Díjazás: ingyenes vagy visszterhes Költségek: a megbízót terhelik Megszűnés: a megbízó bármikor azonnali hatállyal elállhat
I. JOGI HÁTTÉR •
A színlelt szerződés
•
színlelés (simulatio) leplezés: a felek összejátszanak, és látszatra más szerződést kötnek, mint amit valójában akarnak („akarnak, de takarnak”) oka: az ügylet, amelyre a tényleges akarat irányul, tilalomba ütközik vagy adójogi szempontból kedvezőtlenebb a színlelés (leplezés) mindig tudatos és kétoldalú
•
•
•
Ptk. 207. § (4) bekezdés szerint: „A színlelt szerződés semmis, ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.” •
Semmisség jogkövetkezményei: - bárki határidő nélkül hivatkozhat rá - megtámadásra (külön peres eljárásra) nincs szükség - a bíróság kérelem nélkül, hivatalból vizsgálja.
I. JOGI HÁTTÉR ●
A színlelt szerződés
A szerződéses szabadság általános jogelve (típusválasztás szabadsága): A Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: „Ptk.”) 200. § (1) bekezdése szerint „A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.” A típusválasztás korlátozása munkavégzésre irányuló jogviszony esetén: A Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: „Mt.”) 75/A.§ kimondja, hogy „(1) A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására. (2) A szerződés típusát elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményére így különösen a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásaira, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozataira, a tényleges munkavégzés jellegére, a 102-104. §-okban meghatározott jogokra és kötelezettségekre - tekintettel kell megítélni, illetve megállapítani.”
I. JOGI HÁTTÉR A színlelt szerződés
●
(folytatás) 700/2005. (MüK. - ) FMM-PM együttes irányelve a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról • • • • •
Ha a tevékenység annak jellege folytán mind munkaviszonyban, mind megbízási viszonyban ellátható, abból nem következik, hogy a jogviszony csak munkaviszony lehet (BH 2001.444). „Az a körülmény, hogy a volt munkavállaló korábban munkaviszony keretében végezte az adott munkát, nem alapozza meg e jogviszonynak a megállapodástól eltérő minősítését.” (BH 2003.213). a „jó szerződés” önmagában kevés – a foglalkoztatás tényleges feltételeinek és a szerződés/releváns iratok összevetése „kényszervállalkozás” (szerződéskötést megelőzően és a munkavégzés során tett nyilatkozatok jelentősége) elsődleges és másodlagos minősítő jegyek
I. JOGI HÁTTÉR A színlelt szerződés
●
(folytatás) ●
Elsődleges és másodlagos minősítő jegyek (700/2005. (MüK.-)FMM-PM együttes irányelv alapján)
• Elsődleges minősítő jegyek: önmagukban meghatározóak lehetnek a munkaviszony minősítése szempontjából, és általában más minősítő szempontok fennállása nélkül is alátámasztják a munkaviszony létét. ¾ feladat-meghatározás jellege; ¾ személyes munkavégzési kötelezettség; ¾ a munkaadó foglakoztatási kötelezettsége és a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége; ¾ alá-fölérendeltségi viszony.
I. JOGI HÁTTÉR ●
A színlelt szerződés (folytatás) • Másodlagos minősítő jegyek: egyedülállóan nem feltétlenül meghatározóak, hanem csak más minősítő jegyekkel együttesen eredményezhetik a jogviszony munkaviszonnyá történő minősítését. ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
irányítási, utasítási és ellenőrzési jog; munkavégzés időtartama, kizárólagosság, munkaidő-beosztás; munkavégzés helye; díjazás; munkaeszközök, erőforrás felhasználása; munkavégzés feltételeinek biztosítása; írásbeliség.
I. JOGI HÁTTÉR A színlelt szerződés
●
(folytatás) A munkaügyi ellenőrzés • • • • •
Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség végzi a munkaügyi felügyelő jogosult a szerződést minősíteni a konkrét jogviszony tényleges tartalmi elemeinek átfogó vizsgálata (egyedi értékelés) szankciók (munkaügyi bírság, rendbírság, stb.) 7001/2006. (MüK 6.) FMM irányelv
I. JOGI HÁTTÉR ●
A színlelt szerződés (folytatás) Az alkusz és közreműködői
KÖZREMŰKÖDŐ ALKUSZ
ALKUSZ
PSZÁF állásfoglalás Azonos tevékenységi feltételek
Társasági formakényszer Tevékenység kizárólagossága Működési feltételek
KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYATATÓ KÖZREMŰKÖDŐ 1.
KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYATATÓ KÖZREMŰKÖDŐ 2.
Főtevékenységhez kapcsolódó értékesítés
Főtevékenységtől független értékesítés
TELJESÍTÉSI SEGÉD
ÖNÁLLÓ ALKUSZI MEGBÍZOTT
TECHNIKAI SZEMÉLYZET
II. AZ ELHATÁROLÁS KRITÉRIUMAI ELSŐDLEGES MINŐSÍTŐ JEGYEK Minősítő jegy
1. FeladatFeladat-meghatározás jellege
2. Személyes munkavégzési kötelezettség
Átminősítés melletti érvek (Pro)
a közreműködő által ellátandó munka folyamatosan, ismétlődően jelentkezik;
a közreműködő csak személyesen láthatja el a feladatát;
Átminősítés elleni érvek (Kontra)
a közreműködő eseti, konkrét feladat ellátására vállal kötelezettséget (pl. keretszerződést köt az alkusszal, amelyben kötelezettséget vállal az egyedi megrendelésekben megjelölt feladatok ellátására); A szerződés nem rendelkezik a teljesítési segéd igénybe vételéről;
II. AZ ELHATÁROLÁS KRITÉRIUMAI (folytatás) ELSŐDLEGES MINŐSÍTŐ JEGYEK
3. Foglalkoztatási és rendelkezésre állási kötelezettség
4. AláAlá-fölérendeltségi viszony
Átminősítés elleni érvek (Kontra)
Átminősítés melletti érvek (Pro)
Minősítő jegy
az alkusz köteles a közreműködőt munkával ellátni; a közreműködő köteles az előírt helyen és előírt munkaidőben megjelenni és az alkusz rendelkezésére állni; szabadságról, távollétről vezetett nyilvántartás, igazolatlan távollét szankcionálása; a közreműködő az alkusz cég beosztottjaként jár el (beosztás megjelölése, névjegy, cégtábla, logó, logó, levélpapír, stb.); a közreműködő utasításiutasítási-ellenőrzési jogot gyakorol az alkusz cég bizonyos alkalmazottai felett; a közreműködő köteles betartani az alkusz belső szabályzataiban, SZMSZSZMSZében, ében, körleveleiben foglaltakat;
az alkusznak nincs foglalkoztatási kötelezettsége; a megbízottnak nincs rendelkezésre állási kötelezettsége, a megjelenés szükségességéről önállóan dönt – a szerződés szerinti feladat ellátása a meghatározó kötelezettség; a közreműködő önálló vállalkozásként jár el; a közreműködő független az alkusz munkaszervezetétől; az alkusz belső szabályzatai nem irányadók a közreműködőre;
II. AZ ELHATÁROLÁS KRITÉRIUMAI (folytatás) MÁSODLAGOS MINŐSÍTŐ JEGYEK Minősítő jegy
1. Irányítási, utasítási, ellenőrzési jog 2. Munkaidő beosztásának meghatározása
Átminősítés melletti érvek (Pro)
3. Munkavégzés helye
a munkavégzés minden fázisára kiterjedő utasítási és ellenőrzési jog; kötött munkaidő; túlmunka szabályozása; kizárólagossági kikötés – a közreműködő munkaereje egy irányban van lekötve (függő biztosításbiztosítás-közvetítő specialitása);
az alkusz székhelyé, telephelyén történik a munkavégzés, bérleti szerződés nélkül; a közreműködő az alkusz cég által kijelölt helyiséget bérli;
Átminősítés elleni érvek (Kontra)
az alkusz utasítási és ellenőrzési joga csak az ügy ellátására vonatkozik, az ellátás módjának részleteire nem; a közreműködő a feladat ellátásához szükséges időt maga határozza meg és osztja be; a közreműködő más megbízóval is jogviszonyban áll (függő biztosításibiztosításiközvetítői tevékenység esetén annak jogszabályi keretei között); a közreműködő az alkusz székhelyének/telephelyének bizonyos részét bérleti szerződés alapján használja; a közreműködő az alkusz cég székhelyén/telephelyén kívül végzi feladatát;
II. AZ ELHATÁROLÁS KRITÉRIUMAI (folytatás) MÁSODLAGOS MINŐSÍTŐ JEGYEK
4. Díjazás
5. A munkaadó munkaeszközeinek, erőforrásainak felhasználása
6. Írásbeli nyilatkozatok
Átminősítés elleni érvek (Kontra)
Átminősítés melletti érvek (Pro)
Minősítő jegy
rendszeres (pl. havi) díjfizetés, függetlenül attól, hogy a díjazás fix vagy teljesítményteljesítmény-arányos; a közreműködő az alkusz cég számítógépét, telefonját használja, elszámolási kötelezettség nélkül; a közreműködő az alkusz cég adminisztratív személyzetét veszi igénybe; munkaviszonyra utaló kifejezések használata (munkaszerződés, munkáltató, munkavállaló, munkaidő, szabadság, távollét, munkabér);
a díjfizetés rendszertelen, a feladat elvégzése után esedékes; a számlakibocsátás előfeltétele a teljesítésigazolás; a közreműködő a rábízott ügyet saját tulajdonú munkaeszközökkel (PC, telefon, irodai eszközök, gépjármű), irodai alkalmazottakkal látja el; a közreműködő az alkusz cég tárgyi eszközeit használja, de megtéríti az alkusz cégnek a felmerült költségeket; vállalkozási/megbízási szerződésre utaló kifejezések használata; a megállapodás kifejezetten rögzíti, hogy a felek akarata nem munkaszerződés létesítésére irányult, továbbá a felek a különböző szerződéstípusok előnyeinek és hátrányainak ismeretében határozták meg a szerződés tartalmát;
II. AZ ELHATÁROLÁS KRITÉRIUMAI (folytatás)
MÁSODLAGOS MINŐSÍTŐ JEGYEK
7. Felelősség
Átminősítés elleni érvek (Kontra)
Átminősítés melletti érvek (Pro)
Minősítő jegy
a közreműködő a tevékenységével okozott károkért korlátozottan (pl. egy havi megbízási díj erejéig) felel;
határozatlan idejű jogviszony;
8. Szerződés időtartama
9. Jogvita fóruma
a közreműködő a tevékenységével okozott károkért korlátlan és teljes kárfelelősséggel tartozik; az alkusz cég szerződésszegés esetén kötbért követelhet; határozott időtartamú, legfeljebb 1 évre kötött szerződés; Választottbíróság kikötése a szerződésben.
III. AZ „IDEÁLIS” KÖZREMŰKÖDŐI SZERZŐDÉS A szerződésnek rendelkeznie kell az alábbiakról:
¾ A közreműködő feladatának olyan meghatározása, amely alapján a teljesítés utólag számon kérhető. ¾ A tevékenység TEÁOR-számának megjelölése. ¾ A közreműködő nem áll párhuzamos munkaviszonyban is az alkusszal. ¾ A közreműködő által foglalkoztatott személy nem lehet az alkusz cég dolgozója. ¾ A közreműködő a feladat ellátásához szükséges időt szabadon határozza meg és osztja be, nincs kötött munkaidő. ¾ A közreműködő önálló vállalkozásként jár el (névjegykártyán, cégtáblán: Gipsz Jakab Bt. együttműködésében XY biztosítási Alkusz Kft.-vel). ¾ A díjazás a teljesítménytől függő (részletesen szabályozva legyen, milyen teljesítményért milyen díjazás jár).
III. AZ „IDEÁLIS” KÖZREMŰKÖDŐI SZERZŐDÉS (folytatás) ¾ A díjfizetés rendszertelen időszakonként, az egyedi megbízások alapján, a teljesítésigazolás kibocsátását követően történik. ¾ A teljesítés igazolásának részletes szabályai, számla kibocsátásának előfeltételei (pl. egyedi megrendelések, visszaigazolások, munkanapló, átadás-átvételi jegyzőkönyv). ¾ A közreműködő saját eszközökkel (irodahelyiség, számítógép, gépkocsi) látja el a feladatát. (Ha mégis az alkusz eszközeit használja, feltétlenül költségtérítést kell fizettetni!) ¾ A szerződés határozott időtartamú, legfeljebb 1 évre szól. ¾ Szerződésszegés esetén a közreműködő teljes és korlátlan kárfelelősséggel tartozik, és köteles kötbért fizetni. ¾ A jogvita rendezésére a felek választottbíróság illetékességét kötik ki.
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!
