MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AGRÁR - ÉS MUNKA JOGI TANSZÉK
A külföldiek termőföld tulajdon szerzése Magyarországon
Foreigner agricultural land property acquisition in Hungary
Szakdolgozat
Készítette: Bakó Annamária J-501 tankör Konzulens: Dr. Olajos István Egyetemi docens
Miskolc 2014
Tartalomjegyzék Bevezető gondolatok .................................................................................................................... 4 I. Történeti áttekintés ................................................................................................................... 5 I.1. Az ókori államok földhasználata ......................................................................................... 5 I.1.1 Az ókori Hellász ............................................................................................................. 5 I.1.2 Az ókori Róma ............................................................................................................... 5 I.2. A középkori földviszonyok ................................................................................................... 7 I.3. Agrárfejlődés a kapitalizmus idején .................................................................................... 8 I.3.1 Anglia............................................................................................................................. 8 I.3.2 Franciaország................................................................................................................. 9 I.3.3 Közép-Kelet Európa ....................................................................................................... 9 I.4. Magyar földhasználat és földtulajdon............................................................................... 10 I.5. 1987.-évi I törvény ............................................................................................................ 13 I.5.1. Állami tulajdon ........................................................................................................... 14 I.5.2. Szövetkezeti tulajdon ................................................................................................. 14 I.5.3. Magánszemélyek tulajdona ....................................................................................... 14 I.5.4 A földek megváltása .................................................................................................... 15 I.5.5. A külföldiek tulajdonszerzése..................................................................................... 15 I.5.6. Földhasználat ............................................................................................................. 16 I.5.7. A földhasznosításról és a földvédelemről .................................................................. 16 II. Az 1994.évi LV. törvény jellegzetességei................................................................................. 19 II.1. A termőföldtörvény megalkotásának kérdései ................................................................ 19 II.2. Belföldi személyek............................................................................................................ 20 II.3. A külföldiek tulajdonszerzése........................................................................................... 22 II.3.1. A szerződés érvénytelenségére irányadó szabályok ................................................. 23 II.4. A birtokmaximum kérdései .............................................................................................. 23 II.5. Zsebszerződések............................................................................................................... 25 III. A földforgalmi törvény jellemzői ............................................................................................ 29 III.1. Az átmeneti időszak ........................................................................................................ 29 III.2. Az új földtörvény elfogadásának folyamata .................................................................... 30 III.3. 2013.évi CXXII törvény és az 1994.évi LV. törvény összehasonlítása.............................. 35 III.3.1. A két törvény hatálya ............................................................................................... 36 III.3.2. Fogalom meghatározások ........................................................................................ 37 2
III.4. Ki szerezheti meg a föld tulajdonjogát? .......................................................................... 40 III.4.1. Földszerzési és birtokmaximum ............................................................................... 42 III.5. A termőföld tulajdonszerzés közigazgatási engedélyezési eljárása ................................ 43 III.6. A haszonbérlet közigazgatási engedélyezési eljárása ..................................................... 46 III.7. Korlátozások hatásági ellenőrzése és a kényszerhasznosítás ......................................... 49 III.8. Üzemszabályozás ............................................................................................................ 50 IV. Európai Uniós kitekintés ........................................................................................................ 53 IV.1. A földszerzés sajátosságai az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után...................... 53 IV.2. Joggyakorlatok az Európai Unió Bíróságának tükrében.................................................. 54 Összegzés .................................................................................................................................... 57 Irodalomjegyzék: ......................................................................................................................... 60 Jogszabályjegyzék: ...................................................................................................................... 62
3
Bevezető gondolatok Napjainkban és ha visszatekintünk a történelmi múltunkra Magyarország lételeme mindig is a föld volt. A Kárpát-medencében a mezőgazdaságilag hasznosítható termőföld magas aránya miatt mindig is lehetőség volt számunkra, hogy a mezőgazdaság virágozzon, melynek éltető eleme a termőföld volt. Úgy vélem, nekünk, magyaroknak nem mindegy az, hogy kinek a kezébe kerül a mi nemzeti kincsünk a föld. Ezért is választottam dolgozatom tárgyának ezt a területet, hiszen számomra sok kérdést vet fel ez a témakör. Ha megfigyeljük az utóbbi évek történései, az Európai Unióhoz való csatlakozás már arra késztetett minket, hogy egy új termőföldtörvény kerüljön kidolgozásra. De vajon ez a új törvény mennyire hat ki a termőföldre, és annak elidegenítésre? Mint már említettem bennem több kérdés is megfogalmazódik, egyrészt az, hogy a nyugat-európai modell miért nem volt alkalmazható Magyarországon? Miért kellett megalkotni az 1994.évi LV. törvényt a termőföldtörvényt, és miért nem tudott az Alkotmány Bíróság sem egyhangú döntésre jutni ebben a kérdésben? Miért ellenezték sokan a 2013.évi CXXII. a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény létrejöttét és vajon tagállami állampolgár lehet-e magyar termőföld tulajdonosa? Ezekre a kérdésekre próbálok választ adni dolgozatomban, magam és az olvasó számára is, bemutatva egészen az ókori államoktól, hiszen a földtulajdon és a földhasználat kérdése már itt is megmutatkozott.
4
I. Történeti áttekintés I.1. Az ókori államok földhasználata I.1.1 Az ókori Hellász A görög földrajzi adottságoknak köszönhetően polisz rendszer működött a görög nyelvterületen, aminek tagja csak teljes jogú polgár lehetett, aki a földet az állam alapítójától kapta. Az állam a magántulajdon sérthetetlenségét is elismerte, és az öröklésére is lehetőséget biztosított. Majd bevezették a „lokrisi földbirtoktörvény” mely elismerte az állam végrendelkezési jogát a saját földjei tekintetében. Ennek tekintetében a leánygyermek csak akkor örökölhetett, ha nem volt fiúgyermek, így nagy mértékben korlátozták az örökhagyó végrendelkezési jogát. Ez főként Spártára volt jellemző. Továbbá Spártában lényeges volt a „lükurgoszi alkotmány”, mely értelmében minden felnőtt spártai férfi azonos területű földet és a megműveléshez szükséges helótát1 kapott az államtól. Ennek értelmében mivel a férfiak fő tevékenysége a katonáskodás volt, így a nők foglalkoztak a földműveléssel. Majd a poliszok bomlása után a termőföld haszonbérlet szerepe lett az elsődleges, és a haszonbérlet díját is csak pénzben lehetett megállapítani, mely 30 drachmára korlátozta a föld bérleti díját.2 I.1.2 Az ókori Róma Rómában a földek az állam tulajdonában álltak, és csak a törvény rendelkezései alapján lehetett tulajdont szerezniük a polgároknak. Az agre privatus az eredeti családoknak juttatott két iugerum föld volt. Ez volt a feltétele, hogy az agre publikus-ból földet béreljenek. Majd a köztársaság korában változások következtek be. A legfontosabb mérföldkő a polgárok közösségén alapuló magántulajdonú földek voltak. Ez úgy működött, hogy az állam biztosította, hogy a földek magántulajdonban legyenek, de cserében azt várta el, hogy szükség esetén a polgárok katonáskodjanak. Tehát a katonáskodás alapja a föld, a földbérlet megléte. Mindez Marius hadseregreformjával változott úgy, hogy 20 év katonáskodás után a katona veteránföldet kapott, és ezzel a polgársága helyreállt. 1
A helóták az ókori Spárta jobbágysorú, politikai jogokkal nem rendelkező rétege volt a poliszokban. Általában földműveléssel foglalkoztak. 2 PRUGBERGER Tamás: Az egyetemes és a magyar agrár-tulajdonjogi és használati viszonyok alakulásának vázlata In. Fodor László (szerk ) Agrárjog I. Bíbor Kiadó 1999. 27-28. o. (továbbiakban: PRUGBERGER 1)
5
Lényeges megemlíteni az ún. „assignatio-t”. Ez a coloniák keletkezésénél létrejövő tulajdoni forma volt, amely a meghódított földek bizonyos részét adta magántulajdonba az új közösség tagjainak. Ezek szerint a földeket három típusba sorolhatjuk. Az első a felmért és kiosztott földek. Itt a 100 db 200x20 láb területű földrészekre osztották fel a kijelölt határrészeket. Így a 200 iugerum földet centurianak, míg a 25 centuriából álló részt saltusnak nevezték. Miután kimérték a földeket kisorsolták a földigénylők között. A második a felmért, de nem tagolt földek voltak, főként a provinciák területén fordultak elő a veteránok letelepedésekor. A harmadik a természetes és/vagy mesterséges határokkal rendelkező földek voltak, ezek azonban nem kerültek felosztásra. A negyedik a földek questorok útján eladásra került magántulajdon, mely az állami bevételeket képezte.3 Akik
nem
rendelkeztek
magántulajdonnal
szerezhettek
bizonyos
birtokosi
jogosultságokat, úgy hogy az állam felé bért fizettek illetve a használat jogát általában a meghódított területekből kapták meg. Tehát a polgár nem szerzett tulajdont és az állam számított tulajdonosnak. A Licinius-Sextinus féle reformok után Róma állam gyors ütemben kezdett terjeszkedni, és fejlődni. Ennek következtében nagy terültek kerültek az állam fennhatósága alá és a rabszolgaerő áramlása segítségével egyre jobban fejlődésnek indult a földhasználat, melyben nagy szerepe volt a latifundiumok nagy számú megjelenésének. Miután Róma meghódította az itáliai városokat a földeket ugyan az eredeti tulajdonosaik használatában hagyta, de a tulajdonjogot elvette tőlük és bérleti szerződéseket kötött a polgárokkal. Ez volt a foglaló, ami az állami tulajdont növelte. Az elvétel is két módon történt aszerint, hogy Pergamon vagy Bruttium város volt-e. Pergamon esetén Rómára hagyta az országát az utolsó hellenisztikus uralkodó. Így a
3
OLAJOS István- PRUGBERGER Tamás: A földbirtok és földtulajdon szerepe az ókorban és a középkorban. Publicationis Universitatis Miskolcienis Sectin Iuridica et Politica, Tomus XVI. Szerk: Prugeberger TamásFodor László- Szabadfalvi József, Miskolci Egyetemi Kiadó 1999, 168-169o. (továbbiakban: OLAJOSPRUGBERGER)
6
földek 1/3át kisajátította az állam, míg a 2/3 részét az alattvalók használatára bízta. Bruttium, egy város volt és annak lakói kitartottak Hannibál mellett, ezért lakosait az állam szolgáinak nyilvánították még a földje az agre publicusba került. 4 A Római köztársaság utolsó századaiban már csak kétfajta földről beszélhetünk, az egyik a fundus Italicus, amely megkapta az adómentességi kiváltságot, illetve a fundus provincialesról, melyért a használója földadót fizetett. A földek után fizetett adó és annak mértéke eltérő volt. A fundi provinciales esetén három forma volt meghatározó: Első kategóriában az állam örökhaszonbérletbe adja az igénylőnek a földet, de vectigal 5 fizetése ellenében, mely függött a föld minőségétől és a beszedési formáktól is. Rómában a földet a provincia tulajdonában hagyták, azonban annak megtartásáért adót kellett fizetni, illetve különböző szolgáltatásokat vetett ki az állam. Második kategóriába a katonai táborok, gyakorlóterek, valamint a lóállomány legeltetésére szolgáló területeket sorolhatjuk. Ezek a provinciák területén fordultak elő. Végül a római közrendűeknek és a hozzá tartózó mentességet élvező telepeseknek juttatott földek sorolhatók a harmadik kategóriába.
I.2. A középkori földviszonyok A rabszolgamunkát a colonatus-rendszer váltotta fel, mely a colonus kezébe került, bizonyos szolgáltatások ellenében. Ez a rendszer még a római jogi colonia intézményének mintája volt, mely a Rómát elhagyó közrendű szabadokból alakult ki. Ezt a réteget nem lehetett alávetni a latifundium meghatározott részére, illetve a természetbeli szolgáltatás 1/10-ed részét kellett beszolgáltatniuk. A libertinusok azaz a felszabadított rabszolgák összeolvastak az előző réteggel. Amennyiben nem tartották be a kötelezettségeiket vissza lehetett őket rabszolgának minősíteni. A gyerekeik azonban szabadok voltak, nem rabszolgák. Ehhez a két réteghez tartozott még szabad harcos katona, aki elveszítette a katonáskodási kötelezettségét. Mindez a feudális társadalmi adományozáson is nyugszik, hiszen a földtulajdoni és földhasználati rendszer lépcsőzetesen lett lebontva, melynek legalsó fokán a köznemesek helyezkedtek el. Az adományozó rendszer lényege az volt, hogy az
4 5
Lásd: OLAJOS - PRUGBERGER op.cit. 172-173.o Az államjavakból, az állami pénztárba folyó jövedelem, mondhatni adó.
7
adományozó tulajdonában maradtak a földek, de ellenszolgáltatást kellett nyújtani cserébe. A földek az uralkodó tulajdonában voltak, aki adományozhatott a világi nemeseknek és az egyháznak. Az egyház a bevételét a jobbágyok által fizetett tizedből szerezte. Ha birtokadomány folytán kapott a nemes földet, az adománylevél – donatio tartalmazta az adománybirtok területén élő lakosság szolgáltatási kötelezettségeit. Az urbárium a hospes közösség és a letelepítő földesúr közötti megállapodása volt.6 Más volt a helyzet azonban Nyugat-Európában és más Kelet-Európában. Nyugaton a földtulajdon főtulajdonra és altulajdonra osztódott, de a földhasználat egységes volt. Jellemző volt még, hogy a jobbágytelek használója viselte az állam minden terhét. Később a jobbágytelkek is elaprózódtak és így az adó is csökkent. Keleten azonban az uralkodónak kellett fizetni az adókat városonként, faluközösség esetén pedig a faluközösség vezetője tartozott felelősséggel. A birtokok beneficium jellegűek voltak, csak az adományozott haláláig vagy a birtok visszavonásáig lehetett birtokolni. Hamarosan kialakult a „occupatio” intézménye is, tehát a nyomáskényszer és a közösségi szántók elosztásának rendszere, melynek lényege, hogy háttérbe szorította az újraelosztás rendszerét. Először kétnyomású vetésforgórendszer alakult ki, melynek jellemzője, hogy a megművelt föld felét gabonával bevetették, a másik felét pihentetni hagyták, évenkénti váltással. Utána a háromnyomásos vetésforgórendszer került bevezetésre, melybe a gazdák három részre osztották földjeiket, és évenkénti forgással az egyikbe őszi, a másikba tavaszi vetésű növényeket tettek, a harmadikat pedig pihenni hagyták.7
I.3. Agrárfejlődés a kapitalizmus idején I.3.1 Anglia Angliában a Rózsák háborúja után kialakult egy szabad és egy kötött bérlői réteg, a városiasodás, illetőleg az arisztokrácia szerepe csökkeni kezdett. A 100 éves háború után a nemesség adómentessége megszűnt, és a pajzspénz bevezetésével megválthatták hadkötelezettségüket. Az ipari forradalom és az új találmányok kialakulása után az új vezető réteg két részét különböztethetjük meg, a dzsentriket, akik a vállalkozó nemesek voltak, illetve a yeoman-eket akik szabad bérlőkből vállalkozóvá váltak. A második
6
OLAJOS István: A földtulajdon és földhasználat történeti fejlődése az ókortól a huszadik századig In. Csák Csilla (szerk.) Agrárjog I. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2004. 28. o. (továbbiakban:OLAJOS 1) 7 PRUGBERGER 1. op.cit. 31-32. o.
8
ipari forradalom szakaszában megindult az agrárforradalom, ahol nagy szerepet játszott az vetésforgó, a mezőgazdasági gépek illetve az istállózó állattartás. Saját gyarmatbirodalma lett Angliának, ahonnan az egyre növekvő népesség élelmezését látták el. Angliában állami beavatkozás nélkül a mezőgazdaság lett a mérvadó, akár családi, akár vállalkozók által műveltetett bérmunkásokról legyen is szó. 8 I.3.2 Franciaország Franciaországban a nagy francia forradalom hozta meg a változásokat. Az abszolút hatalom már nem a király kezében összpontosult melyet a municipiális forradalom is segített előidézni. A nemesség nagy része elmenekült így a kormány a földeket a paraszti rétegek tulajdonába adta. Majd megjelent a Code Civil, ami kimondta a tulajdon sérthetetlenségét, szentségét és abszolút voltát. A törvény a föld öröklésével kapcsolatban nem alkotott speciális szabályokat, ezért a 19. századra elég sok probléma alakult ki a földek elaprózódása miatt, hiszen nem tudtak gazdálkodni a földjeiken és inkább földeket béreltek vagy haszonbérletbe vettek néhány évre. Ennek hatására megjelent a minimális felmondási idő, majd a Mezőgazdasági Orientációs törvény a Code Rural is. Az átlagos birtokot 30 ha körül határozták meg és csak addig kapott támogatást a tulajdonos még ő maga vagy a család nagy része művelte a területet. I.3.3 Közép-Kelet Európa Az Elbától keletre elterülő területeken 3 ország, a Porosz királyság, a Lengyel királyság ás a Habsburg birodalom osztozott a 17. század közepéig, mikor a pravoszláv lengyel területeken megjelent és megerősödött az Orosz birodalom. A nagybirtokos nemesség lesz a legfontosabb politikai és gazdasági tényező. A főnemesség osztozik a királyi jövedelmek nagy részén. A nagy földrajzi felfedezések és a mezőgazdasági árak növekedése miatt a nemesség növelte az allódiumok területté és ezzel a jobbágyság terheit. A jobbágyok ezért felkelést szítottak, melynek következtében a parasztfelkelés bukása után még jobban növelték a terheiket és megszűnt a szabad költözködési joguk is. A napóleoni háborúk után hagyományos piacaikról kezdtek kiszorulni a közép-kelet európai nemesek. Az új gazdasági változásokhoz csak a birtokaikat korlátozó feudális előjogok megszületésével lehetett alkalmazkodni. Végül rájöttek, hogy gazdasági és a politikai reformok nélkül nem tud fejlődni a gazdaság. A nemesek előjogaikért és úrbéres földjeikért kaptak ellentételezéseket, valamint az allódiumok polgári
8
OLAJOS 1. op.cit. 30. o
9
tulajdonnak maradtak meg. A hitbizomány viszont megmarad, de nem aprózódott el. Azonban a parasztság növekedése miatt nem volt képes a paraszti birtok eltartani az ott élőket. Így a parasztság lesüllyedéséhez és a társadalom elszigetelődéséhez vezetett ez a probléma.
I.4. Magyar földhasználat és földtulajdon A honfoglalás előtti időkben a közös szántóterületeket és legelőterületeket meghatározott időre osztották ki bizonyos nagycsaládoknak. Ez az ún.: „vad talajváltás” csak a letelepedés előtti időkre volt jellemző. A letelepedés során újra sorsolták a legelőket és a termőföldterületeket, később pedig királyi adományozások révén kialakult egy előkelő réteg a földesúri birtokosokból, mely eredménye lett egy jobbágyréteg kialakulásának is. A középkori Magyarországon hasonló volt a helyzet, mint Nyugat-Európában. Majd a 16. századtól a porosz modell volt meghatározó, a jobbágyságot évi egy állami adó megfizetésére kötelezték és heti egy nap robotot írtak elő nekik az 1514-es törvény alapján. Itt kell megemlítenünk Mária Terézia által bevezetett 1767. évi Úrbéri Pátenset, mely egységesítette az úrbéri jogi viszonyokat. Az Urbárium meghatározta a jobbágyoknak a jobbágytelek felépítését, mértékét és a jobbágyszolgáltatásokat, tehát a jobbágy személyi kötöttségei szűntek meg. A földesúr csak akkor vonhatta el a jobbágytelket, ha a jobbágy nem tett eleget a Pátensben leírt művelési és szolgáltatási kötelezettségének. A jobbágytelek két részre oszlott egy intra és extravillanumra. II. József biztosított a szabad költözködés és pályaválasztás jogát a Pátensben. 9 A feudalizmus felbomlásával és a polgári átalakulással a jobbágyfelszabadítás alapvető feltétele fogalmazódott meg. Mindez a feudális földtulajdoni-földhasználati rendszer teljes illetve részleges megszűnését jelentette. Meg kell említenünk az örökváltság intézményét is. Az engedőleges örökváltság az antik hűbéri jobbágytelek megváltását jelentette, melyről a földesuraikkal szabadon megegyezhettek, és erre szerződést is kötöttek. Ezután a kötelező örökváltság intézményét kell megemlítenünk, mely a földtulajdonos oldalán szerződéskötési kötelezettséget teremtett, hiszen ha a jobbágy ajánlatot tesz a föld megváltására az nem utasítható vissza. Ha a jobbágy a földesurát kifizeti, akkor mentesül is a jobbágy szolgálat alól. Amennyiben nem tud fizetni a jobbágy, a földhasználatért kell majd fizetnie. Az 1853.évi úrbéri pátens a 9
PRUGBERGER 1. op.cit. 43-44o.
10
jobbágyfelszabadítás által előírt fizetési kötelezettségek végrehajtásáért volt felelős. Azonban 1851 és 1867 között a jobbágy nem fizetett, hiszen nem volt, aki behajtotta volna a követelést. Majd a 80-as években a magyar nemesi vármegye helyreállása után visszamenőleg hajtották be a pénzeket. A 20. század elején felmerült a földreform gondolata. De miért is volt szükség földreformra?
A
jobbágyok
által
megszerzett
földbirtokok
a
földörökléssel
szétaprózódtak, és életképtelenné váltak gazdasági szempontból. A földek 75%-a a nemesség kezében volt, míg a maradék 25% a jobbágyságnál. Az OPTK öröklésre vonatkozó szabályai értelmében a nemesi birtokokat a hitbizomány védi. A 20.század elején a földek 70%-a az ország 1%-át képviselő birtokosok kezében, 18-20%-a a lakosság 75-80%-át megtestesítő paraszti réteg kezében volt. Az utóbbi réteghez tartozik mindenki, akinek nincs polgári foglalkozása. Mivel 4-5 katasztrális hold nem képes egy családot eltartani, a kisbirtokosok kénytelenek voltak földmunkásnak állni, hogy fenntarthassák a családjaikat. Azonban sokszor eladósodtak, így meg kellett válni a földjeiktől és cselédeknek álltak. A nemesi birtokok azonban megmaradtak. A szegényparaszti rétegek körében szociális feszültségek alakultak ki, amire megoldást kellett találni. Az első próbálkozás a földreform kialakítására, a Károlyi-féle földreform az 1919.évi 18-as néptörvény volt, mely a 100kh-nál nagyobb birtokokat szerette volna felosztani. A másik a Nagyatádi Szabó István féle földreform volt 1924-ből, melynek célja, hogy a háború áldozatának családjait, főhivatású mezőgazdák művelésre alkalmas birtokát, olyan mezőgazdasági munkásokat akiknek nincs földjük, továbbá a tiszteket, hivatalnokokat és a közszolgálatból elbocsájtott alkalmazottakat mezőgazdasági földhöz jutassa. A Darányi Kálmán féle földreform 1936-ból a nem művelt földeket elvette volna a tulajdonosoktól és az állam tulajdonába adta volna, aki haszonbérbe adta volna a nincstelen családoknak művelésre. Továbbá a kisbirtokok megtartását szorgalmazta, mert egy családi munkaerőn alapuló birtokrendszert akart létrehozni. Ezek azonban nem kerültek bevezetésre. Az első földreform az 1945.évi lett, melyet az 1945.évi IV. törvénycikk emelt jogerőre. A földreform kialakulásában szerepet játszott az 1917.évi földről szóló orosz dekrétum. Ez a kollektív földhasználaton alapuló orosz földhasználati viszonyoknál megfelelő volt, azonban a saját tulajdonra alapuló közép-kelet európai földhasználatnál a 11
földosztók politikai tőkevesztésével járt volna. Ezért más megoldást kellett keresni. Az 1945-ös földreform célja az volt, hogy átalakítsa a legitim földviszonyokat, úgy, hogy megszüntesse a nagybirtokrendszert, kiszélesítse a paraszti magántulajdont és kialakítsa a kisbirtoki struktúrát. Létrejött az állami földalap. Ennek értelmében a földbirtok tulajdonjoga, minden gazdasági eszközzel és felszereléssel együtt az államra szállt. Továbbá a megváltás ahol meg kellett különböztetni a teljes és a részleges megváltást. A 100 katasztrális holdat meghaladó „úri birtokok” már megváltásra kerültek. Továbbá 200 kh-ban lett megállapítva a paraszti birtok nagysága. Kisajátították a 10kh feletti erdőket, 20kh feletti szőlőket és gyümölcsösöket. A megváltás minden mezőgazdasági és nem mezőgazdasági ingóra és ingatlanra is kiterjedt. Az elkobzás játszott még nagy szerepet ebben az időszakban. Főként a háborús bűnösöktől, a hazaárulóktól, az állam ellenes szervezetek vezetőitől és a „Volksbund” tagnak nyilvánítottaktól vették el a földjeiket. A föld juttatása is sajátos módon zajlott. Az igényjogosultaknak tehermentes tulajdonba adták a telekkönyvileg bejegyzett földeket. Egy család 15 kh földterületet kaphatott maximum. Akik azonban nem jutottak földekhez, azokat csoportosan juttatták földhöz. Azonban ha valaki nem művelte a földjét két éven belül, azt bevonták és újra elosztották. Továbbá szabályzásra került az is, hogy mennyi területű földterületet kaphatott az adott igénylő. A földreform megteremtette, hogy a paraszti magántulajdon egy egyéni gazdasági forma legyen, mely a mezőgazdaságban elég domináns tényezővé vált. Azonban bizonyos korlátozó intézkedések is bevezetésre került a paraszti gazdaság ellen. Ilyen volt, mikor bevezetette az állam az előhaszonbérleti jogot, ami kiterjedt a nem tulajdonosa által bérelt terültekre is. Továbbá adásvételi engedélyhez kötötte a mezőgazdasági ingatlanokat. A kulákbirtokokat is korlátozta az állam és kényszerítette a parasztokat, hogy az államnak „ajánlják” fel földjeiket. Végül kialakították a termelőszövetkezeti gazdálkodást és a nagyüzemi táblák földrendezését.10 Ezen intézkedések megalkotásával a termelőszövetkezetek nagy számban terjedtek el és a földtulajdonosokat a szövetkezetbe való belépésre kényszerítették. Három csoportja alakult ki a termelőszövetkezeteknek. Az első csoportban növénytermesztéssel foglalkoztak, amit saját földjeiken végeztek a tulajdonosok munkások bevonásával, de egyénileg zajlott a betakarítás. A második csoport, amikor a munkáltatokat szintén közösen végeztek, de már a föld egy része is közös lett. Az utolsó csoportban közös volt
10
CSÁK Csilla: A földtulajdoni-és használati viszonyok változása a nagybirtokrendszer megszűnésétől a rendszerváltás időszakáig In. Csák Csilla (szerk.) Agrárjog Novotni KIadó, Miskolc, 2010. 57-62. o.
12
minden, hiszen közösen végezték a munkálatokat és a föld is közös volt. A terménybeszolgáltatást központilag határozták meg, mindig annyi terményt kellett beszolgáltatni, hogy a munkásosztály megélhetését tudják biztosítani. Majd az 1959.évi 7tvr-el bevezetésre került a termelőszövetkezetek szabályozása és a földbeviteli kötelezettségek is megerősítésre kerültek. A földtulajdont és a földhasználatot a közös háztartásban élő személyekhez kötötték és nem egy személyhez. Két évvel később a nagyüzemi táblákat is kialakították, valamint elvált egymástól a földhasználat és a földtulajdon. Az 1967. évi IV. törvény a földhasználati és a földtulajdoni viszonyokat próbált rendezni. A törvény célja, hogy a föld használója és tulajdonosa ugyanaz a személy legyen, amit a következőképpen próbált elérni. A szövetkezet részére kötelező megvételt írt elő a termelőszövetkezetek által használt földekre, öt évi részletfizetés ellenében. Köteles volt megváltani a termelőszövetkezet a földeket azoktól, akiknek tagsági jogviszonya megszűnt, illetve ha a tag meghalt és az örökös nem kívánt a tsz-be belépni. Lehetőség nyílt a tsz tagok által közösen művelt földek felajánlására, ami szintén lehetőséget biztosított a földek átvételére. Végül a tsz megvehette az államtól az állami tartalékterületeket is. Az 1976.évi 34 tvr a földjogot szovjet mindtára akarta átalakítani. Mindenekelőtt az állam primátusa volt az elsődleges, és a földek csak kivételes esetben kerülhettek magán és szövetkezeti tulajdonban.
I.5. 1987.-évi I törvény A rendszerváltás előtti években az 1987.évi I törvény11 volt meghatározó kicsiny hazánk számára, mely magáról a földről tartalmazott rendelkezéseket. Ez a törvény helyezte hatályon kívül a tartós földhasználat szabályozását. A törvény hatálya minden földre, épületre és egyéb építményre kiterjed, amely az ország terültén fekszik. Külön kiemelésre kerül a föld nemzeti kincseinek védelme, valamint a tanyaépülethez tartozó termőföld is. A tulajdonos az állam, a szövetkezet illetve jogi személy és magánszemély lehet. A tulajdonos lesz jogosult az ingatlan használatára, a hasznai szedésére, továbbá a terheket is maga viseli, illetve a károk megtérítése is az ő feladata. Birtokba adhatja az ingatlanát, és annak hasznait más által történő beszedésre átengedheti. De mindenekelőtt köteles rendeltetésszerűen használnia a földjét. A törvény kitér az állami, szövetkezeti és magántulajdonok szabályozására. 11
1987.évi I. törvény a földről CompLex Jogtár, 2013.július 13.
13
I.5.1. Állami tulajdon Az állami tulajdonban lévő földek tulajdonosa értelem szerűen az állam, ebből kifolyólag ő is fogja kezelésbe adni az ingatlant illetve visszavonni ezt a jogot. Ezen túlmenően az állam a szövetkezetnek használatba adhat földet. Az állami földek tulajdonosa mindig az lesz, aki jogosult az ingatlant kezelő állami szerv alapítására, és ezt a jogkört a helyi tanács végrehajtó bizottsága gyakorolja. A törvény megállapítja az állami tulajdonban lévő ingatlan kezelőjét is. Ez az állami szerv vagy a társadalmi szervezet lehet. A kezelő jogát az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. Az ingatlan tulajdonjogát a kezelő átruházhatja a szövetkezetekre, gazdasági társulásokra és társadalmi szervezetekre. Viszont az ingatlan tulajdonjogát nem ruházhatja át jogi személyekre és magánszemélyekre, de a törvény ezen szabályozása alól enged kivételeket. I.5.2. Szövetkezeti tulajdon A szövetkezeti tulajdon esetén az államra, a szövetkezetekre, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásokra és társadalmi szervezetekre ruházhatja át a tulajdonjogot. Ugyanúgy, mint az állami tulajdonú ingatlanok esetén itt sem lehet jogi személyre és magánszemélyre átruházni a tulajdonjogot. Továbbá a törvény ugyan azon kivételeket engedni meg ezen rendelkezése alól mint az állami tulajdon esetén. Lehetőséget biztosít a törvény bérbe, haszonbérletre és használatba adásra is. I.5.3. Magánszemélyek tulajdona Magánszemélyek esetén a lakás, üdülő, lakótelek és az üdülőtelek tulajdonjogáról beszélhetünk. A termőföld tulajdonjogát úgy szerezhetik csak meg, ha hatezer négyzetméternél nem több tulajdonukban álló földjük van. Mindez valamennyi tulajdonszerzésre kiterjed, kivéve az öröklésre, elbirtoklásra és a ráépítésre. Amennyiben a magánszemély több tulajdonnal is rendelkezik köteles azt elidegeníteni. Mezőgazdasági szövetkezetbe bevitt föld esetén közös tulajdonba fog kerülni a föld használata, de a tulajdonos továbbra is az marad, aki a földet bevitte. A földet sem elidegeníteni, sem pedig megterhelni nem lehet. Amennyiben a tulajdonosnak művelésre alkalmas földje van, azt elcserélheti a mezőgazdasági szövetkezet művelésre alkalmatlan földjével, de ahhoz engedélyre van szüksége.
14
I.5.4 A földek megváltása A földek megváltása a következő képen történt ezekben az időkben, melyet a törvény szintén szabályoz. A közös használatban lévő földeket a szövetkezet akkor szerzi meg megváltással, ha annak tulajdonosa kilépett a szövetkezetből vagy kizárták, továbbá meghalt és az örököse kívülálló illetve maga a tulajdonosa kívülálló, de a földet szövetkezeti használatba adták. Azonban nem minden esetben van lehetőség megváltásra. Ha a szövetkezet tagjának, annak házastársának, élettársának vagy özvegyének a tulajdonában van a föld nincs lehetőség megváltásra, továbbá akkor ha idős személy tulajdonában van a föld és szövetkezeti használatba került a családtag beviteli kötelezettségei alapján, illetve akkor ha haszonélvezeti joggal terhelték meg vagy még fennáll. Abban az esetbe, ha a tulajdonos örökösét felveszik három hónapon belül a szövetkezetbe, akkor a tulajdonába kell adni a megváltott földet. A felajánlásra is lehetőséget biztosít a törvény kifejezetten a magánszemélyeknek, akik ingyenesen vagy térítés ellenében ajánlhatják fel vagy az államnak vagy a szövetkezeteknek az ingatlanjaikat. Ha az államnak kerül felajánlásra, akkor az állami szerv fog dönteni annak elfogadásáról. Ha a közös használatban van a föld a szövetkezettel, akkor csak a szövetkezetnek lehet felajánlani. A törvény itt is felsorolja, azokat az eseteket melyek esetén nem lehet elfogadni a felajánlást. Viszont akkor ha az államnak ingyenesen ajánlják fel a termőföldet azt köteles elfogadni. I.5.5. A külföldiek tulajdonszerzése A külföldiek tulajdonszerzése még másképp alakult, mint a jelenleg hatályos törvényünkben. Akkor szerezhetett csak külföldi jogi személy, illetve magánszemély tulajdonjogot ha a pénzügyminisztérium előzetesen jóváhagyta, de a megszerzésre is csere, ajándék vagy adásvétel útján volt lehetőség. Továbbá az engedélyt is csak az érdekelt minisztériumok egyetértésével lehetett megadni.
Az a magánszemély aki
jogellenesen külföldön tartózkodott annak a tulajdonjoga belföldi magánszemélyre szállt, illetve a tulajdonos halála esetén a törvényes öröklés szabályai léptek életbe. A tulajdonjog belföldi személyre való átszállása kérelem alapján történt melyet a közjegyzőnek kellett bejelenteni, aki lefolytatta az eljárást. Viszont ha nem indult eljárás a tulajdonos is kérhette az eljárás lefolytatást a jogellenes külföldi tartózkodástól számított egy éves határidő alatt.
15
I.5.6. Földhasználat Földhasználat tekintetében a törvény szövetkezeti közös használtról is rendelkezik. Közös használatba tartozik az a föld, ami eleve a mezőgazdasági szövetkezet közös használatában van, földbeviteli kötelezettség miatt kerül közös használatba, vagy ingyenes, határidő nélküli földről van szó. Nagyrészt a szövetkezetre vonatkozó rendelkezések irányadóak a közös használatnál is. Abban az esetben, ha az adott szövetkezet megszűnik, egy másik szövetkezetbe fognak átkerülni a földek, viszont ha az átvevő az állam, akkor az állam tulajdonában marad. Használatba adhat földet az állam vagy a szövetkezet a főállású dolgozójának, de mértéke nem haladhatja meg a hatezer négyzetmétert. Ezt illetményföldnek nevezték. Aki viszont mezőgazdasági szövetkezet tagja volt szintén ingyenes földet kapott háztáji gazdálkodás céljára. Földek cseréjére is volt lehetőség, a mezőgazdasági nagyüzem kezelésében, illetve tulajdonában, hiszen földcserével alakították ki a művelésre alkalmas földterületet. Az eltérő földeknél a különbözetet meg kellett téríteni. Amennyiben a földcsere eredménytelen volt földrendezéssel kellett
kialakítani a művelésre alkalmas
földterületeket. A földrendezés csak a külterületekre terjedt ki. Amikor földrendezésre került sor úgy kellett kialakítani a földeket, hogy ne kerüljön hátrányos helyzetbe a nagyüzem. A magánszemélyeknek kellett kicserélniük a nagyüzemi táblán lévő földeket. Az elcserélt földek értékkülönbözetét itt is meg kellett fizetni. I.5.7. A földhasznosításról és a földvédelemről Földhasznosítás esetén köteles volt a föld használója a termőföldet hasznosítani, termékenységét fenntartani és gondoskodni a termékenység növeléséről. Ha mégis engedélyezték a művelési ágtól való eltérést, akkor csak azt a mezőgazdasági művelést folytathatta, amelyre engedélyt kapott. Abban az esetben, ha síkvidéki erdő felújítást vagy erdő művelési ág vonatkozásában más hasznosítást akartak alkalmazni külön engedélyre volt szükség a hatóságtól. Szinén külön engedély volt szükséges a gyümölcsös és szőlő telepítéséhez és kivágásához. Ahhoz, hogy a termőföldjét megvédje valaki szükség volt arra, hogy talajvédő művelést folytasson, megfelelő talajfedettséget biztosítson a káros hatások ellen, valamint tápanyag gazdálkodást is kellett folytatnia. Fontos volt, hogy a talajt megvédje a környezet káros hatásaitól, mindig a jó termőképességet biztosítsa a földjének. Külön engedélyekre van szükség, ha megváltoztatni szeretnék a termőföld rendeltetését. Szintén csak speciális esetben lehet megvalósítani a beruházást, hiszen csak gyengébb minőségű földeket lehet erre a célra 16
igénybe venni, és csak abban a különleges esetben vehető igénybe, ha az átlagosnál jobb minőségű a termőföld. Továbbá mindig a legkisebb területre kell korlátozni. Amennyiben a termőföldben károsodás következik be, akkor egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni. A törvény itt is felsorolja mely esetekben nem kell járulékot fizetni, illetve hogy mikor kell csak fél járulékot fizetni. Bizonyos esetekben a földhivatal földvédelmi bírságot is szabhat ki. Ez általában akkor fordul elő, ha a tulajdonosa nem hasznosítja a termőföldet vagy mulaszt, nem tartja be a környezetvédelmi előírásokat, károsítja a földet, engedély nélkül változtatja meg a művelési ágat. A bírságot évi egy alkalommal lehet kiszabni, ami ismételhető, valamint a bírság alól felmentést és kedvezményt nem lehet kiszabni. Ha földekkel kapcsolatban merültek fel ügyek, akkor első fokon az ingatlan fekvése szerinti illetékes földhivatal, másodfokon a megyei földhivatal volt jogosult eljárni, továbbá az ügyintézési határidő hatvan nap volt. Összességében
megállapítható,
hogy
Európát
az
állampolgárral
egybekötött
földhasználat, illetve a katonáskodás egysége jellemezte, melyet a polisz rendszer alakított ki. Rómában vált ketté a földtulajdoni és a földhasználati réteg. A középkorban a földhasználat alapját a colonus rendszer képezte, tehát a földtulajdonos szolgálati kötelezettséggel tartozik. Ez a rendszer a feudumon alapuló földhasználat alapja. Keleten a földközösségi használat jellemző, a település adózik, összegyűjtik az adót, és a földeken a munkákat közösen végzik. Kelet Európában és a Balkánon nem alakult ki tulajdoni szemlélet, közösségekhez való kötődést jelent a föld. Ezek a pravoszláv (ortodox) vallást követő országok. Ezért Magyarországon az volt a cél, hogy a földhasználó a saját földjén gazdálkodjon. A Collon típusú szövetkezet nem vált meghatározóvá. Működőképességét tekintve az jellemezte, hogy kialakultak a szövetkezetek, a háztáji birtokra nézve termelési integráció mutatkozott. Tehát nem kellett a termék értékesítésével foglalkozni a parasztságnak, mert a termelőszövetkezet átvette tőle, és ki is fizette neki a vételárat. A rendszerváltás után a szövetkezetei rendszer megszűnt és a szövetkezet vezető rétege a saját kezébe privatizálta a földeket. A szövetkezetek Korlátolt Felelősségű Társasággá (továbbiakban KFT) és Részvénytársasággá (továbbiakban: Rt) alakultak át,
17
főszabályként az üzletrészek után csak egy szavazati jog illette meg a vezetőket, azonban KFT esetén ahány üzletrész volt annyi szavazati jog illette meg őket. Egy ilyen rendszerre kellett felépíteni a törvényeinket, azaz az 1994.évi LV. törvény a Termőföldről szóló törvényt és a 2003.évi CXXII. törvény a Mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényt.
18
II. Az 1994.évi LV. törvény jellegzetességei II.1. A termőföldtörvény megalkotásának kérdései A rendszerváltás után mindenki számára egyértelművé vált, hogy egy új földtörvényt kell alkotni, azonban felmerült egy-két vitás kérdés is. Az egyik ilyen volt, hogy földtulajdon megszerzése korlátozva legyen-e, vagy korlátlan maradjon, illetve további kérdés volt a földhaszonbérleti szerződés időtartalmának megállapítása is. Ezek azért voltak lényeges kérdések, mert az ország jövőjében nagy szerepet játszhattak. Ugyan is az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmünket már beadtuk és ha a tulajdonszerzés illetve a haszonbérletbe vétel korlátozva lett volna, akkor az sértette volna az Európai Unió alapokmányát. Mindezek alapján, tehát ha a külföldiek jogát korlátozzák a belföldi termőföldtulajdon szerzésekkel és haszonbérletbe vétellel szemben, akkor az sérti az alapokmányban rögzített szabadságjogokat és az a
diszkrimináció tilalmával is
ellentétes lesz. Más szemszögből nézve azonban sokan ellenezték azt, hogy a magyar termőföldek idegen, külföldi kézbe kerüljenek. Ebből a szempontból az Európai Unión belül is találunk olyan államokat, akik nem hagyják teljes mértékben földhöz jutni a külföldi állampolgárokat. Végeredményképpen a magántulajdonon alapuló piaci viszonyok lettek meghatározók, melynek eredménye folytán az Országgyűlés megalkotta a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényt (a továbbiakban: Tft.). A törvény hatálya az ország területén található összes termőföldre kiterjed. A Tft. teljes körűségének köszönhetően meghatározta a termőföld fogalmát, mely fogalom a 3 §. a) pontja alapján „az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván.”12 A törvény ezen túlmenően további fogalmakat is meghatároz. A termőföld tulajdonának megszerzését a törvény bármilyen jogcímen megengedni, azonban mégis csak kivételt szab bizonyos esetekre. Kivétel alatt az értendő, hogy ezeken a jogcímeken is elismeri a tulajdonszerzést, azonban az ilyen jogcímeken történő tulajdonszerzés nem tartozik a termőföldről szóló törvény hatálya alá, így annak szerzési korlátai sem
12
1994. évi LV. törvény a termőföldről 3.§(a) pont CompLex jogtár in. 2013.08.21.
19
vonatkoznak rá. Kivételek között nevesíti a törvényes öröklést, a ráépítést, az elbirtoklást, a kisajátítást illetve a kárpótlási célú árverésen szerzett tulajdonszerzést.13 Csere útján történő tulajdonszerzésre is van lehetőség, abban az esetben ha a felek vállalják, hogy a termőföld tulajdonjogát kölcsönösen átruházzák illetve ha a csere által megszerzett földrész azonos településen fekszik a cserével megszerzett földdel, továbbá ha a cserélni kívánt föld azonos közigazgatási területen fekszik az egyik tulajdonos által bejelentett lakóhellyel. Ajándékozni is lehet a termőföld tulajdonjogát, de a törvény ezen esetben is meghatározza azt a kört, amelyben lehetőség van rá, ez a közeli hozzátartozó, a közalapítvány, az egyház, az önkormányzat, valamint az állam. 14 Itt kell meg megemlítenünk, hogy a 2001. évi 452 számú Bírósági határozat értelmében a törvény hatályba lépése előtt megszerzett földekre a termőföldre vonatkozó tulajdonszerzési korlátok nem vonatkoznak. A cserére és az ajándékozásra vonatkozó rendelkezéseket a 2008.évi XXXVI. törvény, a termőföldről szóló 1994.évi LV. törvény módosítása vezette be. Ennek oka az volt, hogy egyre többször kerültek kijátszásra az elővásárlásra vonatkozó szabályok, mely úgy tudott megvalósulni, hogy a Tft.-ben az elővásárlás csak adás-vétel esetén volt alkalmazható, de csere és ajándékozás esetén ez a jogintézmény nem jöhet szóba. Ebből kifolyólag a termőföld 1/1 tulajdonjogát illetve tulajdoni hányadát csere vagy ajándékozás jogcímén szerezhetik meg, az elővásárlásra jogosult személyek azonban nem élhetnek az elővásárlási jogukkal, hiszen az csak adásvétel, vételi ajánlat esetén gyakorolható.
II.2. Belföldi személyek A belföldi magánszemélyek tulajdonszerzési korlátját jelentette a maximális 300 hektáros területi vagy 6000 aranykoronás értékbeli határ. Erről az adott személynek nyilatkoznia is kell, hogy ezt a határt nem lépte-e túl. A tulajdonjog megszerzésének korlátját jelenti még, hogy belföldi jogi személy akkor nem szerezhet tulajdont, ha a saját vagy közeli hozzátartozójával együtt a föld nagysága meghaladja a termőföld 1/4ét vagy az 1000 hektárt, továbbá figyelembe kell venni a művelés alól kivett
13 14
Tft. 4§ (1) bekezdés Tft. 4§ (3)bekezdés
20
földterületet is. De nem kell figyelembe venni a tanya15 területén lévő termőföldet, ha az önálló ingatlanként van kialakítva és maximum 6000 négyzetméter a területe. Ez azt jelenti, hogy a 300 hektár vagy a 6000 aranykorona értékhatár meghaladható, ha a Tft. hatályba lépése előtt meglévő termőföldjét a kisajátítás folytán kapott kártalanítási összegből vásárolta meg vagy a közös tulajdonának a megszűnésével a tulajdonába került termőföldről van szó.16 Majd a törvény a korlátokról is szól, oly módon, hogy cserére biztosít lehetőséget azoknak a magánszemélyeknek, akiknek már a törvény hatályba lépése előtt is a tulajdonukban volt a föld, maximum annak területnagyságáig illetve aranykorona értékéig cserélhetik el. Belföldi magánszemélyek esetén akkor haladható meg az előírt 300 hektáros vagy 6000 aranykorona értékben meghatározott termőföld tulajdonának megszerzése, ha a törvény hatályba lépése előtt az adott magánszemélynek a termőföldjét kisajátították és a kártalanítás összegéből vette a földet, valamint ha úgy került a személy tulajdonába a föld, hogy a közös termőföldtulajdon megszűnt. A belföldi jogi személyek és jogi személyiség nélküli más szervezetek főszabály szerint nem szerezhetnek termőföld tulajdonjogot. Kivételt jelentek ez alól a Magyar Állam, a közalapítvány és az önkormányzat minden korlátozás nélkül. Az egyháznak is biztosít lehetőséget jogi személy végintézkedése, tartási-és életjáradéki szerződés és ajándékozás alapján. Jelzálog-hitelintézet is szerezhet termőföldet, de itt egy időbeli korlátot és további korlátozásokat szab az 1997.évi XXX. törvény a jelzáloghitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény. Valamint aki 1994. július 27-ét megelőzően szerezte meg a termőföld tulajdonjogát szervezeti változással, társasági formaváltással, szétválással és egyesüléssel az is szerezhet még tulajdonjogot. Azért hoz egy külön bekezdést a törvény a szervezeti átalakulásokra vonatkozóan, mert a törvény hatályba lépése előtt a jogi személyek is szerezhettek földtulajdont, és ezen jogi személyek főként a szövetkezetek voltak. Később a szövetkezetek azonban gazdasági társaságokká alakultak át és a jogutód nem lett átvezetve az ingatlan-nyilvántartásba,
15
A település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó-és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6000 négyzetméter területű föld együttese (Tft. 3§ (b)pont) 16 Tft. 5.§ (6)bek.
21
mert a törvény ezt már tiltotta. Ezért próbálja a jelenleg hatályban lévő törvényünk ezt a csorbát módosítani.17
II.3. A külföldiek tulajdonszerzése A külföldi magánszemélyek illetve jogi személyek főszabály szerint nem szerezhetik meg a termőföld tulajdonjogát. Azonban aki önálló vállalkozó és mezőgazdasági termelőként akar letelepedni Magyarországon illetve három éve lakik folyamatosan, jogszerűen az országban és folytat mezőgazdasági tevékenységet arra a belföldi magánszemélyekre vonatkozó szabályok lesznek a meghatározóak, de csak abban az esetben, ha a letelepedni kívánó az EU tagállamának vagy az EGT társult államának polgára. Külföldi személyek önálló ingatlant csak 6000 négyzetméter tanyaként szerezhetnek meg, de azt is úgy, hogy a termőföldnek nem minősülő ingatlanra vonatkozó szabályokat veszi alapul. Azt a tanyát mely önálló ingatlanként van fenntartva bármikor megszerezheti a külföldi személy. Annak a személynek, aki tagállami állampolgár hatósági igazolásokkal kell igazolnia a tulajdonszerzési feltételeket, és azt magánokirattal vagy teljes bizonyító erejű közokiratba foglalt nyilatkozattal vállalnia is kell. A hatósági igazolásnak tartalmaznia kell, hogy három éve jogszerűen tartózkodik az országban az adott személy, amit az idegenrendészeti hatóság igazol, benyújtotta a tartózkodás iránti kérelmét vagy a tartózkodását bizonyító engedélyét a letelepedési engedéllyel nem rendelkező, de tagállami állampolgárságú személy, továbbá a tulajdonszerzést megelőző három évben saját nevében és felelősségére végezte a mezőgazdasági tevékenységet az országban az adott személy, amit a mezőgazdasági igazgatási szerv igazol. A mezőgazdasági igazgatási szervnek amik jelenleg a Kormányhivatalok Földművelésügyi Igazgatóságai - kell végeznie egy környezettanulmányt is. Ez után fogják nyilatkoztatni a tagállami állampolgárt. A kormány általános hatáskörű területi szerve, azaz a Kormányhivatal főigazgatója fogja megadni az engedélyt hosszas mérlegelések után, de csak akkor, ha a nem sért önkormányzati vagy egyéb érdekét a tulajdonszerzés. Bizonyos esetekben kötelező megadni az engedélyt ilyen, ha egy külföldi személy önálló vállalkozóként telepedik le az országban és szükséges az ingatlan szerzése a gazdasági tevékenység folytatásához. Védett természeti terület tulajdonjogát külföldi állampolgár nem szerezheti meg.
17
2007.évi CXXIV. törvény vezette be. 2007. XII. 30-tól hatályos
22
II.3.1. A szerződés érvénytelenségére irányadó szabályok Az olyan szerződés, amely a tulajdonszerzési korlátba ütközik semmis. Ha azonban mégis korlátozásba ütközne vagy ha a termőföld vagy a védett természeti terület meghaladná az előírt mértéket, akkor az ingatlanügyi hatóság járna el az okirat érvénytelenségére vonatkozó szabályok alapján. Semmisség esetén az ügyész is pert indíthat. Mikor a szerző fél tulajdonjogát bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba a félnek nyilatkoznia kell, hogy nem ütközik korlátok közé a tulajdonszerzés, mely valóságtartalma ellenőrizhető.
II.4. A birtokmaximum kérdései Az 1994.évi LV. törvény kihirdetése előtt a köztársasági elnök a törvénytervezetet az Alkotmánybíróságnak paragrafusokat,
hogy
küldte
megvitatásra.
alkotmány
Meg
ellenesek-e
kellett
vagy
sem.
vizsgálnia Többek
bizonyos között
a
birtokmaximumok is megvitatásra kerültek, tehát hogyan és milyen módon korlátozható a tulajdon. Abból kell kiindulni, hogy a termőföld mértékének és értékének korlátozása csak abban az esetben lenne alkotmányellenes, ha valamilyen alapjogot sértene. A termőföldet nevezhetjük egy véges jószágnak, aminek feltételként mondható, hogy jó állaga legyen, megfelelő kiterjedtsége és értéke. A termőföld megfelelő ára és a termőföld piaca még nem alakult ki, így a piac létrehozása és az ahhoz szükséges birtokszerkezet létrehozása nem alkotmányellenes. A határozatban megállapításra került, hogy olyan kis mértékben korlátozza a birtokmaximum a tulajdonos rendelkezési jogát, hogy az alkotmányos célhoz viszonyítva nem aránytalan. Nem terjed ki a tulajdonszerzésre a tulajdonhoz való alapjog, tehát a tulajdonszerzés joga nem minősül alapjognak és így nem is ütközik az alkotmányba18. Megállapításra került az is, hogy nem tesz különbséget a Tft. a földszerzésre jogosult magánszemélyek között. Továbbá a piacgazdaságot és a szabad verseny tartalmi összetevőihez való vállalkozáshoz való alapjogot sem korlátozza aránytalanul a maximálás. Ebből kifolyólag senki sincs akadályoztatva az elől, hogy mezőgazdasági vállalkozó legyen. Magának a birtokmaximum kialakulásának az volt az oka, hogy egy „egészséges birtokszerkezet”19
18 19
1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 35/1994(VI.24.) AB határozat
23
kerüljön kialakításra, valamint amíg ki nem alakul a termőföld reális ára addig megakadályozzák a földbirtok koncentrációját. A földbirtok politika meghatározása a Kormány és az Országgyűlés feladata. Az Alkotmánybíróság csak akkor avatkozik be, ha kizárnák a piacgazdaság létét a földbirtok politikából vagy ha ésszerű indok nélkül korlátozna egyéb jogot. Az alkotmánybíróság az ésszerű indok fennállásához köti az átmeneti birtokmaximalizálást, tehát csak addig alkotmányos, míg fennállnak az ésszerű indokai. A
külföldiek
és
a
belföldiek
megkülönböztetése
az
alkotmány
alapján
alkotmányellenese. Így jogosan merült fel az a kérdés is, hogy külföldi magánszemélyek és jogi személyek jogosan lettek-e kizárva a termőföld és a védett természeti terület tulajdonának megszerzése alól. A földtörvény azzal indokolja ezt a problémát, hogy a külföldi és a magyar földára között különbség lényeges és így a külföldiek egyre gyakrabban vásárolnak földeket Magyarországon. Ezt az indoklást az alkotmánybíróság is elfogadta, hiszen ésszerű indoknak vélte. Ugyan így a belföldi jogi személyek és jogi személyiség nélküli más szervezeteket is kizár a tulajdonszerzésből. Azonban a törvény mentesít bizonyos szervezeteket a főszabály alól, amit pozitív diszkriminációnak
nevezhetünk.
Ezt
azonban
alkotmányosan
elfogadhatónak
tekinthetjük. Dr. Sólyom László20 alkotmánybírónak van egy párhuzamos indoklása a határozathoz, melyben kifejti, hogy egyetért azzal, hogy nem alkotmányellenes a birtokmaximumok szabályozása, a külföldiek és a jogi személyek kizárása sem a termőföld tulajdonszerzésből. Arra világít rá, hogy mindig az adott helyzetet kell vizsgálni és az alapján tudjuk eldönteni, hogy alkotmányellene vagy sem az adott jogalkotói döntés. Ennek bizonyítására az Emberi Jogok Európai Egyezményét említi, mely csak a megszerzett tulajdonra biztosít védelmet. Míg a német alkotmány szerint mező-és erdőgazdálkodási ingatlant csak mező-és erdőgazdaságnak lehet eladni, addig az amerikai Legfelsőbb Bírósági gyakorlat szerint a meglévő vagyoni értékek kerülnek alkotmányjogi védelem alá. Választ kapunk arra a kérdésre is, hogy a nem alapjogok miként kaphatnak mégis alkotmányjogi védelmet. Mindezt a földtörvényre nézve azt takarja,hogy akinek már van földtulajdona, csak annak a személynek lehet tulajdonjogi sérelme, aki tulajdont kíván szerezni rá még nem vonatkozik a tulajdonjogi védelem. A 20
35/1994(VI.24.) AB határozat
24
Ftv. korlátozza ugyan a szerződési szabadságot, de aki földtulajdonos egy normális alapjogi védelmet kell kapnia, azonban aki még nem tulajdonos egy általános alapjogi védelemben fog részesülni. A birtokmaximumok esetén a szerzőképesség és a szerződési szabadság ésszerűségéből kell kiindulnunk. Arra a kérdésre, hogy a birtokmaximum alkalmatlan-e a törvényhozó céljának az elérésére, arra az országgyűlés fog választ adni. Dr. Kilényi Géza alkotmánybíró megfogalmazott egy különvéleményt, melyben a belföldi jogi személyek tulajdonszerzését vizsgálva megállapítja, hogy önkényes és alkotmányellenes a jogi személyek kizárása a tulajdonszerzésből. Szerinte a diszkrimináció tilalma a jogi személyekre is egyaránt kiterjed, és hivatkozik az Alkotmánybíróság azon megállapítására is, hogy megengedhetetlen a megkülönböztetés alanyi és tárgyi tekintetben a személyek között. Véleménye szerint az, hogy a törvény nem engedi a föld tulajdonának megszerzését a jogi személyeknek csak azt eredményezni, hogy mind a belföldi, mind a külföldi jogi személyek a szerzési tilalmat megkerüljék. Példákon keresztül támasztja alá a meggyőződését, mely eredménye szintén az lesz, hogy ésszerű ok nélkül, önkényesen lettek megfosztva a jogi személyek a termőföldtulajdon szabad szerzésétől. Ezen különvéleményhez Dr. Szabó András alkotmánybíró is csatlakozott. Dr. Sólyom László alkotmánybíró különvéleménye, mellyel én is egyetértek az, hogy azért lettek kizárva a külföldi jogi személyek a tulajdonszerzésből és a birtokmaximum is azért lett megállapítva, hogy ne lehessen kijátszani a törvényt. A Tft. által megengedett kivételeknek nincs ésszerű indoka, hiszen a szerzésre jogosult személyek is felhasználhatják szerzési képességüket más földszerzési képességüktől megfosztott személyek tulajdonszerzésére.
II.5. Zsebszerződések Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk előtt a külföldiek nem szerezhettek termőföldtulajdont. A csatlakozás után azonban lehetőség nyílt a tulajdonszerzésre a tagállami állampolgároknak abban az esetben, ha betartotta a belföldi jogi személyekre vonatkozó szabályokat, önálló vállalkozó volt, továbbá mezőgazdasági termelőként akar Magyarországon letelepedni, és három éve jogszerűen lakik az országban és folytat 25
mezőgazdasági tevékenységet. Ennek ellenére mégis vannak olyan személyek, akik nem tudják megszerezni jogszerűen a termőföldet és a jogszabály megkerülésével szerzik meg. Ezt nevezzük zsebszerződésnek, de általános definíciója azonban nincs. A probléma sokkal inkább azokkal van, akik már sajátjukként használják a termőföldet, de nincs a nevükre írva. Ezek a személyek a földforgalmi törvény szabályainak alkalmazásával megszerezhetik a földet. A zsebszerződések megkötése semmis, és a polgári törvénykönyv értelmében az eredeti állapotot kell helyreállítani. Azonban a 2012.évi C. törvény, azaz büntető törvénykönyv már önálló bűncselekményként szabályozza a zsebszerződéseket, termőföld jogellenes megszerzése címen. Ezek szerint:
„Aki a) termőföld tulajdonjogának megszerzése, b) termőföldre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása céljából az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával semmis szerződést köt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”21 A törvény bünteti azt az ügyvédet, jogtanácsost vagy közjegyzőt is, aki részt vett a szerződés megkötésében, de korlátlanul enyhítik a büntetés, ha önként bejelentik vagy a hatóság tudomására adják a bűncselekményt. Már 2001-ben is voltak kormányzati törekvések a zsebszerződések feltárására, de akkor még
kudarcba
fulladtak.
Azonban
a
hatalmon
lévő
kormány
ismét
egy
törvényjavaslattal állt elő melynek eredménye a 2013.évi törvénytervezet lett a zsebszerződések feltárásáról és megakadályozásáról. A törvény értelmében semmis minden olyan szerződés, ami a jogszabályok kijátszására irányul, és nem csak visszamenőleges hatállyal, hanem már a keletkezésekor is semmisnek minősült. Korlátozásra kerülnek a bírói fórumok igénybe vehető körei is, mert csak a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara választott bírósága vehető igénybe. A javaslat az ügyész hatáskörébe teszi a zsebszerződések felderítését. Felvilágosítást kérhet azon személyektől, akik információval rendelkeznek, azonban bizonyos esetekben mégis megtagadható az információadás. Adathordozón kell az ügyész rendelkezésére bocsájtani az információkat, melyekről tükörmásolatot készíthet 21
2012.évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről 349. § (1) bekezdés in. 2013.09.03.
26
az ügyész. Zár alá vételre is lehetősége van, de ilyen esetben alkalmas tárolóban vagy külön helyiségben kell elhelyezni a zár alá vett dolgot és le kell zárnia és pecsételnie a tárolót. Az ügyész bármely helyszínre engedély nélkül bemehet, ott tartózkodhat illetve át is kutathatja azt akkor, ha a bizonyítási eszköz ott fellelhető és mással nem pótolható. Bírságot is szabhat ki az ügyész, ha az adott személy nem tett eleget a felhívásnak, vagy akadályozta a cselekményében, illetve megtévesztő vagy valótlan választ adott. A bírság legkisebb összege ötezer forint, legnagyobb összege ötszázezer forint, míg jogi személyek vagy jogi személyisége nem rendelkező gazdasági társaságok esetén ötmillió forint. Az ügyész számára biztosítva van az adatigénylés az állami adatbázisokból. Hatáskörébe tartozik a per indítás is semmisség esetén, melyben indítványozhatja a termőföld tulajdonjogának a Magyar Állam javára történő ítélését. A nyomozás alapvető célja az előzetes bizonyíték beszerzése, azonban a bizonyítási teher a felperesi ügyészt fogja terhelni, de az alperesnek is lehetősége van a bizonyításra. A per alkalmával viszonkeresetre és szünetelésre nincs lehetőség. A perben az első fokú bíróság soron kívüli ügyintézést rendel el, a keresetlevelet azonnal, de legkésőbb a bírósághoz érkezéstől számítva nyolc napon belül kell megvizsgálnia. Ha hiány van hiánypótlásra küldi vissza. Ha mindent rendben talál a keresetlevél beérkezésétől számított hatvan napon belül köteles az első tárgyalás napját kitűzni. Ezt követően a tárgyalást megtartja akkor is, ha a bármelyik fél nem jelent meg a tárgyaláson. Folytatólagos tárgyalást két hónapon belülre kell kitűzni az elhalasztott tárgyalás napjától számítva. A bíróság elrendelhet szakértői bizonyítást is, ebben az esetben a szakvélemény előkészítésére harminc nap áll rendelkezésre, hatvan nap csak bonyolult ügyek esetén. Ez a határidő egyszer hosszabbítható az eredetileg meghatározott napok számával. A határozat meghozatalától számítva nyolc napon belül írásba kell foglalni és ezt követően három napon belül kézbesíteni kell a határozatot. Amint befejeződik a másodfokú eljárás, onnantól számítva tizenöt napon belül kell megküldeni az iratokat az elsőfokú bíróságnak, a beérkezéstől számított nyolc napon belül közli a felekkel az iratokat. Perújításnak azonban helye nincs.22 A bírósági ítélet végrehajtásáról az ingatlanügyi hatóság és az erdészeti hatóság nyolc napon belül intézkedik. Ilyenkor a bírásági ítéletnek megfelelően az ingatlan-
22
KOZMA Ágota: Zsebszerződések; Glossa Iuridica 2012 III. évfolyam 1. szám 72-77.o
27
nyilvántartásba, a földhasználati nyilvántartásba, és az erdőgazdálkodói nyilvántartásba kerül átvezetésre. A szocializmus időszaka utána a kapitalizmus idején külföldi tőkéseket hívtak be az országba a kormány vezetői ipai és szolgáltató szektorába, valamint hazai vállalatokat és telephelyeket ajánlottak fel nekik. A rendszerváltás után azonban Magyarország elzárkózott az efféle politikától. Melynek eredménye lett a Tft. is, ami korlátozza a magyar állampolgárok számára a megszerezhető föld nagyságát, a külföldieket és gazdasági társaságokat kizárja a termőföldszerzés alól, illetve a tagállami állampolgárok között korlátozásokat vezetett be. Ennek következtében a külföldiek számára az átmeneti megoldást a zsebszerződések jelentették. A zsebszerződéseknek vannak bizonyos formái, melyek a következőek:
A dátum nélküli adás-vételi szerződések, ez mondhatni a klasszikus verzió
A megírt, de be nem nyújtott szerződések újraírása
Elővásárlási joggal kötött szerződések
Vételi jog, mely a korlátozás feloldása után gyakorolható (opciós jog)
erdő-és legelőbirtokosság alapítása
színlelt kölcsönszerződés, jelzáloggal
Végrendelet
Tartási szerződés
öröklési szerződés
Bérleti, haszonbérleti szerződés, elbirtoklás
ajándékozás
csereszerződés
Stróman (ha külföldi és magyar állampolgár szerzési korlátba ütközik, akkor helyett a stróman vásárolja meg a termőföldet)
egyebek23
23
ROSZÍK Péter: A zsebszerződések és felszámolásuk lehetőségei, konferencia anyag Budapest, 2013.08.17.
28
III. A földforgalmi törvény jellemzői III.1. Az átmeneti időszak Azon országok akik, 2004-ben csatlakoztak az Európai Unióhoz indítványozták azt a kérést,
hogy
továbbra
is
fenntarthassák
a
korlátozásaikat
a
külföldiek
termőföldszerzésével szemben. Ezt a hatékony agrárpolitika fenntartása és a más országok eltérő földáraiból illetve bevételeiből adódó értékkülönbözetek miatt tartották lényegesnek. A 2003-as Csatlakozó Okmány lehetőséget biztosított a 10 csatlakozó államnak, hogy fenntartsa a hatályban lévő jogszabályait, így eltérést engedett az EK Szerződésben foglalt Tőkemozgás szabadságától is. Így az lett a végeredmény, hogy hét év átmeneti időszakot biztosítottak 7 országnak, köztük Magyarországnak is, hogy ezen idő alatt külföldiek ne vásárolhassanak termőföldet az országban. Mindezen korlátozásokat minden ország a saját jogszabálya szerint tartja be, azonban korlátozni nem lehet a termőföld haszonbérletbe vételét külföldiek körében. Ha az átmeneti időszak lejárt, kérhető még a korlátozás időszakának meghosszabbítása három évvel a Bizottságtól. 24 Mint már említésre kerül Magyarország is megkapta a hét év átmeneti időt arra, hogy továbbra is fenntartsa a hatályos jogszabályát. Azonban a tagállami állampolgároknak védelmet biztosítanak valamilyen szinten. Ez két elemként jelenik meg. Ez egyik, hogy nem lehet kedvezőtlenebb bánásmódban részesíteni őket, mint a csatlakozási szerződés aláírásakor részesültek, másrészt pedig nem szabhatnak rájuk szigorúbb korlátozásokat sem mint a harmadik országok állampolgáraival szemben. Ha az átmeneti időszakban engedélyhez lenne mégis kötve a mezőgazdasági földterület megszerzése, azt olyan engedélyezési eljárás keretében kellene megvalósítani, mely állandó, nyilvános, átlátható és objektív. Itt szintén megjelenik az a szempont, hogy nem lehet különbséget tenni Magyarországon lakó és nem lakó állampolgárok között. 25 Abban az esetben, ha a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara fenyeget, vagy alakult ki Magyarországon a Bizottság meghosszabbítja három évvel az átmeneti időszakot. Ezt sikerült is elérnie az országnak, hiszen a földárak még mindig 24
SZILÁGYI János Ede: Az új tagállamok csatlakozási szerződései és a termőföldek tulajdonjogára vonatkozó nemzeti szabályozások, különösen a magyar jogi szabályozás in. Agrár-és Környezetjog 2010. 9 szám 48.o (továbbiakban: Szilágyi 1) 25 lásd: SZILÁGYI 1 op.cit. 49.o.
29
elmaradottak az Unió többi tagállamaihoz képest, a birtokrendezés még mindig nem fejeződött be és az a közösségi agrártámogatás, amit az ország kapott még csak most kezd kibontakozni. Az előírásoknak és a Csatlakozási Okmánynak megfelelően 2008-ban a Bizottság felülvizsgálatára került sor, ahol megállapították, hogy az ország javuló tendenciát mutat a társadalmi-gazdasági viszonylatban. A felülvizsgálat lényege, hogy a Bizottság egy jelentést tesz a Tanácsnak, aki megállapíthatja, hogy amennyiben szükséges lerövidíti vagy lezárja az átmeneti időt. Magyarország esetében egyik intézkedésre sem került sor. Az Európai Bíróság joggyakorlata szerint bizonyos követelmények fogalmazódnak meg a nemzeti földszabályozással szemben. Elsőként a diszkrimináció tilalma jelenik meg, hiszen az állampolgárok között nem lehet különbséget tenni. Másrészt a korlátozó intézkedések tekintetében csak jogszerű közérthető célt lehet létrehozni. Azonban a korlátozó intézkedéseknek is meg kell felelniük az előírásoknak, és ez akkor megfelelő, ha nem lehet őket helyettesíteni a tőke szabad áramlását korlátozó intézkedésekkel. Mindezek a követelmények a tőke szabad áramlását helyezik előtérbe a személyek szabad mozgásával szemben.
III.2. Az új földtörvény elfogadásának folyamata A derogáció lejártával a magyar termőföld tulajdonszerzés szabályai már nem tilthatták a külföldiek tulajdonszerzését. Így 2012-ben az országgyűlés elkezdte a Tft. helyébe lépő új törvény megalkotását. 2012. július 12-én benyújtásra került a T/7979-es törvényjavaslat a Mező-és erdőgazdasági földek forgalmazásáról. Másnap már az illetékes bizottságot, azaz a Mezőgazdasági bizottságot már ki is jelölték, de az ügy csak szeptemberben került újra előtérbe a Fenntartható fejlődés bizottságának kijelölésével. 2012. október 16-án az általános vita vette kezdetét ahol egy határidőt biztosítottak a képviselőknek a módosító indítványok előterjesztésére melynek dátuma 2012.november 9 volt. A Fenntartható fejlődés bizottsága 11 igen, 4 nem és 1 tartózkodó szavazat mellett bocsájtotta az általános vitára a törvényjavaslatot. Két héttel később a jelenlévő képviselők egyhangú szavazatával a Házszabálytól való eltérést jelen ügyben engedélyezték. Az eltérés a módosító javaslat benyújtási határidejére terjedt ki. Mindezt követően az általános vita folytatása és lezárása következett, de továbbra is felhívták a
30
képviselők figyelmét arra, hogy a módosító indítványok benyújtására még mindig van lehetőség. Ebből kifolyólag szép számban érkeztek módosító javaslatok. A Fidesz részéről Dr. Ángyán József és Bencsik János nyújtották be a legtöbb javaslatot. Egyértelművé szeretnék tenni a helyben lakó és a helybeli illetőségű fogalmát, vagyis helyben lakó mindenki, csak azon a településen lehet ahol él, viszont helybeli illetőségű tekintetében, például egy cég esetében csak azon a településen lehet ahol a székhelye, központja található. Szerettek volna létrehozni egy úgynevezett „Demográfia földprogramot” mely keretében bevezetésre kerültek volna olyan új fogalmak, mint a demográfiai földprogramban résztvevő fiatal földműves pár, és az ökológiai gazdálkodó. Az elővásárlásra jogosultak sorrendjében mindez úgy nézett volna ki, hogy a helyben lakó volt haszonbérlő földműves és a helyben lakó pályakezdő fiatal földműves után következett volna a fiatal földműves pár és csak ezek hiányában következett volna a településeken helyben lakó, végül a 20km-en belüli településeken helyben lakó földművesek. Családi gazdálkodók tekintetében a gazdálkodás alatt álló föld és az újonnan megszerzett föld együttesen az háromszáz hektár nagyságú vagy hatezer aranykorona értéket nem haladhatja meg, továbbá természeti kultúrák, szántóföldi és vegyes gazdálkodás esetén öt hektárig terjedhet a terület nagysága. Itt mint láthatjuk megemelték a területszerzés mértékét. Azonban birtokmaximumot közeli hozzátartozó esetén úgy korlátoznák, hogy ha a termőföld az ezerkétszáz hektár meghaladja, akkor már ne szerezhessen földet. Figyelembe kell venni a valamennyi termőföldre vonatkozó tulajdonjogot és a haszonélvezeti jogot is. Szabályozni szeretnék még azt a kitételt, hogy a földműves nem engedheti át a föld használatát másnak, arra, hogy átengedheti, de csak olyan mértékben, hogy az ebből származó bevétele nem haladja meg a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétel egynegyedét. Így nem zárnák ki annak lehetőségét, hogy a földműves külső munkaerőt vagy szolgáltatást vehessen igénybe földje megműveléséhez. A földműves haszonbérletet csak olyan mértékben szerezhetne, hogy a használatában lévő föld nagysága, mind a tulajdonában, mind a haszonbérletében lévő földet beleszámítva, ha a 300 hektárt meghaladná, akkor mezőgazdasági középfokú szakképesítés és legalább 5 éves üzemi gyakorlat kellene hozzá. Amennyiben a 100 31
hektárt meghaladná ez a terület akkor a középfokú mezőgazdasági szakképesítés és az 5 éves üzemi gyakorlat mellett az is kell, hogy főfoglalkozású földművesről legyen szó. Meg kell még említenünk, hogy a 300 hektárnál nagyobb haszonbérletek megtiltását is erősen szorgalmazták a módosító javaslatot benyújtók. Valamint az alhaszonbérletnek és az alhaszonkölcsönnek is tilalmazottnak kell lenni, hogy ne forduljon elő a hatósági engedélyezés kijátszása. Az MSZP részéről kiemelkedő módosító javaslat benyújtók voltak Gőgös Zoltán, Harangozó Gábor, Gúr Nándor és Varga Zoltán. Haszonbérlet megszerzése esetében az önfoglalkoztatók és az őstermelők tekintetében az 50 hektáros korlát feloldását szorgalmaznák, hiszen vannak olyan eseték mikor egy gazdálkodót őstermelőnek kell tekinteni. Javaslatként merül fel náluk az is, hogy a jogi személyek számára is lehetővé tegyék azt, hogy a tulajdonukban lévő földet birtokszerzés céljából elcserélhessék. Valamint főszabály szerint a szövetkezetek nem szerezhetnek földet. De a szövetkezet tagjának érdeke, hogy a szövetkezet földdel rendelkezzen, így lehetővé kell tenni, hogy a szövetkezet tagja a szövetkezet haszonbérletében lévő földet megvásárolhassa. A Jobbik a módosító javaslatokban többször is hangsúlyozta a külföldiek tulajdonszerzésének teljes tilalmát. Továbbá bevezetné a másodlagos és a harmadlagos helyben lakó fogalmát, mindezt azzal indokolva, hogy a közigazgatási határon kívüli földszerzők csak a helyiek után szerezhetnek földeket. Helyüket az elővásárlásra jogosultak körében is biztosítja közvetlenül a helyben lakó után. A hely földbizottság fogalomi meghatározására is javaslatot tesznek, illetőleg többször hangsúlyozásra kerül az is, hogy helyi földbizottság a mezőgazdasági igazgatási szervvel együtt döntsön az elővásárlással és haszonbérlettel kapcsolatos kérdésekben. Új bekezdések bevezetésére is van javaslat többek között arra, hogy az Fftv. hatályba lépése után egy 5 éves átmeneti időt biztosítsanak a mezőgazdasági üzemeknek a törvény alkalmazására. Továbbá ha a föld tulajdonjogát jelzálog hitelintézet szerzi meg a Magyar Államnak köteles megvételre felajánlani a hitelbiztosíték értének megfelelő összegben. Mindezen javaslatok benyújtói közül Varga Gábor, Dr. Kiss Sándor és Szilágyi György neve említhető meg. 32
A KDNP, az LMP és a függetlenek részéről is érkeztek be módosító javaslatok, leginkább a védet természeti terület hangsúlyozására, a földművesek védelmére, és az elővásárlásra jogosultak sorrendjének a meghatározására tettek javaslatokat. A részletes vitára csak 2013. május 27-én került sor, ahol a törvényjavaslatot 230 igen, 81 nem és 1 tartózkodás mellett bocsájtották vitára a jelenlévő képviselők. A következő napon már el is kezdődött a részletes vita, a módosító indítványokat is csak ezen a napon lehetett benyújtani 20 óráig. A részletes vitával kapcsolatosan több mint 200 módosító javaslat érkezett be az országgyűlési képviselők részéről. A mezőgazdasági Bizottság által benyújtott módosító javaslatokat fogadta csak el a Fenntartható fejlődés bizottsága, illetve az előterjesztő képviselő is egyetértettek a módosításokkal. Mindezekkel le is zárult a részletes vita. 2013.május 29-én kiegészítő ajánlások érkeztek az országgyűlés felé. Az 54 módosító javaslat közül csak egy volt az, amivel egyetértett a Mezőgazdasági bizottság. Egy héttel később a határozathozatal módosítókról döntött az országgyűlés, melynek eredménye az lett, hogy elvetették a módosításokat. 2013. június 21 volt az a nap, mikor megkezdődött a zárószavazás. A zárószavazás lezárása előtt több módosító javaslat is érkezett, melyből kiemelnék szintén párat. Főként a Jobbik részétől érkeztek javasatok, melyet Magyar Zoltán és Varga Gábor nyújtottak be. Az egyik módosító javaslatban a külföldi természetes személyekről szóló fogalmat kívánták megváltoztatni, Európai Uniós egyezményre hivatkozással. A másik módosító javaslat a törvény hatályában akart változtatást a Nemzeti Földalapról és a Nemzeti Vagyonról szóló törvényekre hivatkozva. Továbbra is a külföldiek tulajdonszerzésének teljes tilalmát szorgalmazzák, hogy az állami és önkormányzati földek ne legyenek elidegeníthetők. Illetve kizárnák a földszerzésből azokat, akik zsebszerződések útján szerezték a földjeiket. A következő diagram a benyújtott módosító intézkedések százalékos arányát mutatja be pártonként.
33
Módosító javaslatok benyújtása pártok szerint 1% 3% 8%
6%
Fidesz 39%
MSZP Jobbik Függetlenek
32%
LMP
11%
KDNP Mezőgazdasági Bizottság
1. ábra Módosító javaslatok benyújtása pártok szerint (www.parlament.hu adatai alapján saját szerkesztés) Ezt követően a Vidékfejlesztési Minisztérium egy önálló indítvány terjesztett elő, melyet 253 igen, 17 nem és 1 tartózkodó szavazattal fogadtak el. 2013. június 24-én az országgyűlés elnökének aláírása után a köztársasági elnöknek megküldték az országgyűlés által elfogadott törvényjavaslatot, aki négy nap múlva aláírta. A Magyar Közlönyben 2013. Június 30-án került kihirdetésre a 2013.évi CXXII A mező-és erdőgazdasági földek forgalmazásáról szóló törvényünk a Földforgalmi törvény. (továbbiakban: Fftv.) Az úgynevezett „Földügyi törvénycsomag” egyik része volt csak a földforgalmi törvény megszületése, hiszen a törvénycsomag részét fogja még képezni az üzemszabályozási és a termelésszervezési törvény is, melyek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata szükséges, hiszen sarkalatos törvényekről van szó. Ezen törvények speciális rendelkezéseket fognak majd tartalmazni a földek tulajdoni és használati viszonyairól és így teljes körűen szabályozottá vállnak majd a mezőgazdasági jogviszonyok.
34
III.3. 2013.évi CXXII törvény és az 1994.évi LV. törvény összehasonlítása A földforgalmi törvény hatályba lépés folyamatos, hiszen 2013. december 15-én lépett hatályba az Fftv. illetve 2014. január 1-jével a birtokmaximumra vonatkozó szabályozások. Azonban vannak a törvénynek olyan rendelkezési, amik csak 2014. március 1-jével, vagy 2014. május 1-jével fognak majd hatályba lépni. 2014.január 1-vel lépett hatályba a birtokmaximumra vonatkozó kérdések, valamint a föld használatára, hasznosítására vonatkozó fejezetek illetve a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása, jóváhagyáshoz nem kötött szerződések, a hatósági ellenőrzés és a kényszerhasznosításról szóló fejezetek. 2014.március 1-jén lép hatályba az elővásárlása jogosultak sorrendjéről és az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló 18-22 –ig terjedő paragrafusok, valamint a helyi földbizottságról szóló fejezet. 2014.május 1-jén lépnek hatályba a földtulajdon megszerzésére vonatkozó általános szabályok, a földszerzési maximum szabályozása, az adás-vételi szerződés hatósági jóváhagyása, illetve azok a szerződések melyek nem hatósági jóváhagyáshoz kötöttek. Tehát a csatlakozási szerződés szerinti moratórium megszűnésével lépnek hatályba ezen fejezetek. Főszabály szerint az illetékes földhivatalhoz a hatályba lépés előtt benyújtott kérelemmel megindított bejegyzési eljárásokat a Tft. szerint kell befejezni. Azonban mint minden főszabály alól itt is vannak kivételek, melyek a következők. Az Fftv. hatályba lépése előtt megkötött haszonbérleti, felesbérleti, részesművelési és szívességi földek módosítására a Fftv. lesz irányadó akkor, ha a földhasználati jog időtartamának a meghosszabbítására vagy a haszonbérlet mértékének csökkenésére irányul a módosítás. Azok a haszonkölcsön-szerződések melyek határozott vagy határozatlan időtartamra kötettek és az Fftv. hatályba lépésekor már fennálltak 2014. december 31-ével szűnnek meg. 2014.február 28-ig közölt elővásárlási jog vételi ajánlatára és adás-vetéli szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtására az ajánlat közlésének időpontjában fennálló hatályos rendelkezés az irányadó.
35
A 2013.december 14-ig közölt előhaszonbérleti jog gyakorlására tett haszonbérleti ajánlatra és a haszonbérleti szerződés ingatlanügyi hatósághoz vagy erdészeti hatósághoz benyújtott beadványára a haszonbérleti ajánlat közlésének időpontjában hatályos rendelkezés az irányadó. Az Fftv.-t nem kell alkalmazni, ha 2014.április 30-ig az elbirtoklás bekövetkezésének megállapítására a bírósághoz keresetet nyújtottak be. De ha a föld tulajdonjogáról végintézkedéssel rendelkeztek és az örökhagyó 2014.április 30 után hunyt el vagy végrehajtás illetve felszámolási eljárásra során az árveréssel történő értékesítésre szintén csak 2014.április 30 után került sor az Fftv. szabályai alkalmazandóak.
III.3.1. A két törvény hatálya A két törvény között az első különbség már abban megmutatkozik, hogy milyen célból jött létre a törvény. A Tft. célkitűzése még a rendszerváltás utáni időszakokból adódóan az volt, hogy a magántulajdonon alapuló piaci viszonyok meghatározóak legyenek, ne aprózódjanak el a birtokok, versenyképes legyen a mezőgazdasági termelés és ami fontos még, hogy a termőföldnek megadják a fogalmát, annak a minőségét megvédjék. Ezzel szemben az Fftv. már olyan jellegű célokat tűzött ki maga elé, mint a falvak jövedelemtermelő képességének megerősítése, elterjedjenek a közepes méretű agrárüzemek, a termelés természetei feltételei és a kultúrtájak védve legyenek, meghatározásra kerüljön a mező-és erdőgazdasági föld fogalma, stb. A törvény hatályában is eltérések jelentkeznek. A Tft-ben megfogalmazásra kerül, hogy valamennyi termőföldre kiterjed a törvény, amely az ország területén van. Mindemellett felsorolásra kerül, hogy milyen részeket szabályoz a törvény és kikre irányadó még a rendelkezés. Az Fftv. szintén azzal indít, hogy felsorolja a szabályozása tárgyköreit. Azonban külön törvényeknek is enged lehetőséget a földtörvény szabályaitól való eltérésre. Csak a 2. § mondja ki, hogy „E törvény hatálya kiterjed az ország területén fekvő valamennyi földre.”26 Nyilván itt már nem termőföld kerül említésre, mint a Tft.ben. A védett természeti terület, illetve az erdő, az erdő védelméről és gazdaságáról szóló külön törvények mellett e törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell adott esetben.
26
2013.évi CXXII. törvény a mező-és erdőgazdasági földek forgalmazásáról 2. § (1) bek. ( továbbiakban: FFtv.)
36
Tanya esetén, a földre vonatkozó rendelkezések irányadóak, valamint pályakezdő gazdálkodó esetén a földművesre vonatkozó rendelkezések lesznek irányadóak.
III.3.2. Fogalom meghatározások A Tft-ben szereplő fogalommeghatározások tekintetében is változások következtek be. Több fogalom átkerült a Tft-ből, azonban bevezetésre kerültek újabb fogalmak is az Fftv-ben. Ezek közül csak párat szeretnék kiemelni. Elsőként azt, hogy az Fftv. nem tartalmazza a termőföld fogalmát. Ennek oka az, hogy nem csupán a termőföldek szabályozásáról van szó, hanem a mezőgazdasági és erdőgazdasági földekről, tehát tágabb kört foglal magába a törvény. A Tft-ben a mezőgazdasági termelő meghatározását mondhatni felváltott az Fftv-ben a földműves fogalma. A mezőgazdasági termelőnek az egyéni vállalkozó, az őstermelő és a családi gazdálkodó számított és mindezt egy külön jogszabály a gazdaságátadási támogatás
szabályozta. Az
Fftv-ben a földműves
fogalma bővebben kerül
meghatározásra és bizonyos követelményeket is támaszt alá. A fogalmát a következőképpen határozza meg: „Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mezővagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi;”27
27
Fftv. 5.§ 7. pontja
37
Ez a fogalom annyit takar, hogy a belföldi természetes személyek mellett, már tagállami állampolgár is lehet földműves, de ehhez egy meghatározott végzettség szükséges. Azonban ha ez a végzettség nem áll rendelkezésre még mindig lehetősége van arra, hogy földműves legyen, akkor ha 3 éve mezőgazdasági vagy erdőgazdasági kiegészítő tevékenységet, vagy ilyen tevékenységet folytat. Ebből kell, hogy legyen árbevétele is vagy ha nincs akkor azért nincs, mert még nem tudott a beruházás hasznosulni. Itt felmerül az a kérdés, hogy mikor nem hasznosul a beruházás. Erre a kérdésre az ültetvény telepítése egy jó példa. Egy gyümölcsös tekintetében telepítésnek minősül az ültetvényen végzett minden munka, a termőre fordulásig, és az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket pedig telepítési költségeknek nevezzük. A termőre fordulást az ültetvény létrehozatalától kell számítani, mely a 4-ik év, illetve kedvezőtlen adottságok esetén az 5-ik év, tehát az addig elvégzett munkálat telepítésnek minősül.28 Mindezeket a szempontokat igazolnia kell. A törvény „b” pontjában szintén megfogalmazódik az a kitétel, hogy aki 3 éve Magyarországon egy termelőszervezet tagja és mező-és erdőgazdasági tevékenységet végez, illetve 25%-ban tulajdonosa egy mezőgazdasági termelőszervezetnek mely Magyarországon van bejegyezve, továbbá itt mező-és erdőgazdasági tevékenységet vagy kiegészítő tevékenységet végez személyes közreműködéssel az is földműves lehet. Ezt is minden esetben igazolnia kell. Ez a 25%-os kitétel számomra azt jelenti, hogy a kisebb számú termelőszervezetek vannak előnyben, hiszen a személyes közreműködés jól gyakorolható a felek között. Ezen személyes közreműködés gazdasági társaságoknál merül fel, a cég működésében végzett olyan tevékenység, melyért díjazás külön jogviszony keretében nem jár. Tehát ez a személyes közreműködés személyegyesítő társaságoknál jelenik meg. Példaként említsünk egy Kkt-t vagy Bt.-t, akinek tagja egy természetes személy és egy jogi személy. A jogi személy egy fuvarozási vállalt, mely fuvarozóként végez munkát a termelőszervezetnél. Ez egy kiadást jelentene a termelőszervezetnek, de mivel a fuvarozó is tagja a gazdasági társaságnak feltételezhetjük a személyes közreműködést, vagyis az ingyenességet. Tehát ez kedvezőbb a termelőszervezet számára. Azonban ez már mellékszolgáltatásnak is minősül ugyanis a tag személyes közreműködés keretében nyújtja a mellékszolgáltatás, melyet a társasági szerződésben fel kell tüntetni. 28
OLAJOS István: A termőföldek használata az erdő és mezőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013 .évi CXXII. törvény alapján konferencia anyag Budapest, 2013. 07.11.
38
Megjelenik még egy számomra érdekes és új fogalom a pályakezdő gazdálkodó. Itt szintén a belföldi természetes személy és a tagállami állampolgár lehet rá jogosult, aki betöltötte a 16. életévét, továbbá az minősül még pályakezdő gazdálkodónak, aki Magyarországon
bejelentett
lakóhellyel
rendelkezik
és
ott
is
tartózkodik
élethivatásszerűen, nem szerezte meg a föld tulajdonjogát egyik államban sem, rendelkezik meghatározott szakirányú végzettséggel és pályakezdő termelőként került nyilvántartásba a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatás szervénél. Említésre szorul még a mezőgazdasági termelőszervezet fogalma. Egy összetett fogalomról beszélhetünk, ugyan is a Mezőgazdasági igazgatási szervnél nyilvántartásba vett tagállami székhelyű jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekről beszélhetünk. A törvény 3 konjunktív feltételt határoz meg és mind a 3 megléte szükséges ahhoz, hogy gazdálkodó szervezet megfeleljen a fogalomnak. 1. Alaptevékenysége mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat. 2. Az éves értékelést nézve a nettó árbevételnek több mint a fele a tevékenységből származik. 3. Legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, vagy a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja és meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel vagy mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.29 Mint láthattuk a mezőgazdasági igazgatási szervnek továbbra is nagy szerepe van mind az üzemi gyakorlat mind a szakirányú végzettség igazolása terén. Továbbá a személyes közreműködés és a mellékszolgáltatás ezen a területen is megjelenik. A fogalom második felében az újonnan alapított és Magyarországon nyilvántartásba vett
mezőgazdasági
termelőszervezetet
is
a
mezőgazdasági
termelőszervezet
kategóriájába sorolhatjuk. Itt 4 feltételnek kell, hogy megfeleljen a szervezet. Két feltétel megegyezik az előbb említett konjunktív feltételek csoportjába tartozó 1. és 3. feltétellel. Azonban a másik két feltétel pedig az, hogy a szervezetnek rendelkeznie kell 29
Fftv. 5.§ 13.pont
39
földhasználati joggal valamely tagállam egy, az Európai Gazdasági Térség társult államában,
valamint
a
szervezet
nem
kiválással,
különválással,
szervezeti
formaváltással vagy egyéb jogutódlással jött létre. Tehát a földhasználati jog egy önálló elemként jelenik meg. Ezek a feltételek rávilágítanak az újonnan alakulás kérdésére, tehát egy teljesen új szervezetnek kell lennie és nem lehet a jogelőd tevékenységét beleszámítani.
III.4. Ki szerezheti meg a föld tulajdonjogát? A Tft-ben külön volt szabályozva a belföldi magánszemélyek, a belföldi jogi személyek és a külföldiek tulajdonszerzése. Az Fftv. nem tartalmaz ilyen felosztást, hiszen az általános szabályok meghatározása mellett azt mondja még ki, hogy ki jogosult a tulajdonszerzésre. Meghatározza, hogy természetes személy, jogi személy, és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szerezheti meg a föld tulajdonjogát meghatározott mértékben és módon, bármilyen jogcímen. Azonban törvényes örökléssel, kisajátítással, kárpótlási célú árveréssel nem lehet tulajdont szerezni, de nem vonatkoznak rájuk a tiltó és korlátozó rendelkezések.
A Tft. az elbirtoklást és a
ráépítést is ide sorolta. Azonban a Fftv.33. paragrafusában az elbirtoklás került szabályozásra. Elbirtoklás esetén figyelmen kívül kell hagyni az elővásárlási joggal összefüggő szabályokat, illetve a helyi földbizottság megkeresését és állásfoglalását. A szerző félnek a mezőgazdasági igazgatási szervet kell megkeresni jóváhagyás céljából, aki azt vizsgálja, hogy az elbirtoklás feltételei fennállnak-e, a tulajdonszerzési korlátok megkerülésére, megsértésére van-e lehetőség, illetve az elbirtoklás feltételei a valóságnak megfelelően állnak-e fenn. Az elbirtoklás bekövetkeztének megállapítása iránt a felek a bírósághoz fordulnak, a kereset benyújtása előtt a szerző fél megkeresi a mezőgazdasági igazgatási szervet, aki megvizsgálja a szerző szerzőképességét és hatósági bizonyítványt állít ki. Tulajdonjog átruházása esetén mindenekelőtt a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása szükséges. Ezt más engedélyek sem pótolhatják. Az Fftv. 9. paragrafusa kimondja, hogy ki nem szerezheti meg a föld tulajdonjogát. Ez a külföldi természetes személy, az államon kívüli más állam, illetve annak valamely tartománya, helyhatósága, 40
ezek bármely szerve, valamint az e törvényben meghatározott esetek kivételével jogi személy.30 Itt jelenik meg az is, hogy különválás, szétválás, egyesülés vagy formaváltás esetén sincs már lehetőség a tulajdonszerzése, holott korábban ez a lehetőség biztosítva volt. Az általános tulajdonszerzést kiegészítve, belföldi természetes személy és tagállami állampolgár is jogosult megszerezni a tulajdonjogot. Azonban az a belföldi természetes személy, aki nem minősül földművesnek, csak akkor szerezhet tulajdonjogot, ha az 1 hektárt nem haladja meg a birtokában lévő és a megszerezni kívánt föld területnagysága. Ugyan ezekkel a szabályokkal az állam is szerezhet tulajdonjogot. Amennyiben a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozójáról van szó, akkor nem kell alkalmazni ezt a szabályt. Továbbra is fennáll a Tft-ben foglalt rendelkezés, hogy az egyház, bizonyos esetekben, valamint a jelzálog-hitelintézet illetve a települési önkormányzat is megszerezheti a föld tulajdonjogát. Annak, hogy valaki tulajdont szerezhessen vannak bizonyos feltételei. Feltétele, hogy a szerző fél teljes bizonyító erejű magánokiratba, közokiratba vagy a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésbe foglalja a nyilatkozatát. Ebben vállalnia kell, hogy maga használja a földet, másnak nem engedi át és eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének. Végezetül azt is vállalnia kell, hogy más célra nem hasznosítja a földet a tulajdonszerzéstől számított 5 évig. Amennyiben harmadik személy használatában van a föld akkor is vállalnia kell, hogy a földhasználati jog időtartalmát nem hosszabbítja meg, és ha megszűnik a használati jog, akkor ő az előbbi feltételek szerint jár el. A törvény azt is meghatározza, hogy mik azok a más célok, amikre a föld hasznosítható, ilyen például az öntözéshez szükséges létesítmény, vagy a lakóépület létesítése is. Nyilatkozat tételi kötelezettsége van még a félnek arról, hogy nincs semmilyen díjfizetési kötelezettsége vagy egyéb tartozása a korábbi földhasználatból adódóan, illetve nem kötött olyan jogügyletet a szerződő fél a szerzést követő 5 éven belül, amely a szerzési korlátokat megkerülte volna. Abban az esetben, ha pályakezdő gazdálkodóról van szó, akkor arra vállal kötelezettséget, hogy a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül letelepedik a föld helye szerinti településen vagy 1 éven belül üzemközpontot létesít szintén a tulajdonszerzéstől számítva. Valamint mezőgazdasági vagy erdőgazdasági tevékenységet, kiegészítő tevékenységet folytat. 30
Fftv. 9.§ (1) bek.
41
III.4.1. Földszerzési és birtokmaximum Az Fftv. egy földszerzési maximumot állapít meg, ahogy a Tft. a belföldi magánszemélyek esetében tette. A Tft. szerint a belföldi magánszemélyek legfeljebb 300 hektár nagyságú és 6000 aranykorona értékű földet szerezhettek. A belföldi jogi személyek és a külföldiek eleve ki voltak zárva a tulajdonszerzésből. Az Fftv-ben különböző kategóriák vannak, hogy ki és milyen mértékben szerezheti meg a földet. A földműves, a belföldi természetes személy és a tagállami állampolgár 300 hektár földet szerezhet. Egy birtokmaximum is megjelenik azzal, hogy a földműves és a mezőgazdasági termelőszövetkezet 1200 hektár mértékű földet birtokolhat. Szántóföldi és kertészeti növények vetőmagjának előállítója és az állattartó telep vezetője 1800 hektár nagyságú földet szerezhet. Rájuk nézve egy kedvezményes birtokmaximum állapítható meg. A földszerzése maximum csak akkor léphető túl, ha még 2014.május 1-jén meglévő földet kisajátítják és ennek a kártalanítási összegéből vásárolták a földet, ha megszűnt a közös tulajdon, amely a földön fennállt és megfelelő mértékű a tulajdonostárs tulajdoni hányadával, valamint a házastársi vagyonközösség szűnik meg és volt házastárs tulajdonába kerül a föld. Az Fftv. is szabályozza az elővásárlásra és a föld használatára, hasznosítására vonatkozó rendelkezéseket, sokkal részletesebben és több új szabályozással, mint a Tft.ben eddig szerepelt. Dolgozatomban azonban nem kívánok ezzel részletesen foglalkozni. Sokkal inkább említést tennénk egy új jogintézményről, mely most fogalmazódott meg a törvényben, ez az intézmény a Helyi Földbizottság. A Helyi Földbizottságok úgy alakulnak meg, hogy egy helyi gazdálkodó közösséget alkotnak a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és más természetes illetve jogi személyek egy adott települési önkormányzat közigazgatási területén, és ezen közösségek választják meg a helyi földbizottságot. A helyi földbizottság minimum 3, maximum 9 tagból áll, ezt mindig az adott településhez tartozó földek mértéke 42
határozza meg. A tagokról a mezőgazdasági igazgatási szerv vezet nyilvántartást. Feladatuk, hogy az adott településen a birtokviszonyok átláthatóak legyenek, megelőzzék a spekulatív földszerzéseket, az üzemszerű művelés alatt álló földek élet-és versenyképesek legyenek, illetve kialakítsa és megőrizze az egységes birtoktagot képező földbirtokokat. A Helyi Földbizottságnak nagy szerepe van még az adás-vételi szerződések jóváhagyásánál is, melyet dolgozatomban részletesebben a termőföld tulajdonszerzés közigazgatási engedélyezési eljárása részben tárgyalok.
III.5. A termőföld tulajdonszerzés közigazgatási engedélyezési eljárása Első lépésként a szerződés előkészítéséről beszélhetünk. Amikor a föld eladására kerülne sor a tulajdonos által elfogadott vételi nyilatkozatot egy szerződésbe kell foglalni, mely az adás-vételi szerződés lesz. Majd a felek aláírásától számított 8 napon belül a tulajdonosnak a nem az Fftv. szerinti jogosultakat értesíteni kell az eladási szándékáról. Az értesítést a föld fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzője fogja közölni az elővásárlásra jogosultakkal hirdetmény útján. A települési önkormányzat
polgármesteri
hivatala
vagy
a
közös
önkormányzati
hivatal
hirdetőtáblájára kell kifüggeszteni az adás-vételi szerződést, azzal a kritériummal, hogy az eladó és a vevő nevén, lakcímén, értesítési címén, állampolgárságán kívül felismerhetetlenné kell tenni valamennyi természetes személyazonosító adatot. A közlés kezdőnapja a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés napját követő nap. A közlés kezdőnapjától egy 60 napos jogvesztő határidő indul arra, hogy az elővásárlásra
jogosultak
az
adás-vételi
szerződésre
elfogadó
vagy
lemondó
jognyilatkozatot tegyenek. A jognyilatkozatot, vagy a jegyzőnek személyesen kell bemutatni vagy a földalapkezelő szervezet képviseletében eljáró személynek, aki majd a jegyzőnek fogja átadni. Amennyiben az elővásárlásra jogosult személyesen adják át a jognyilatkozatát a jegyző ellenőrzi annak személyazonosságát, illetve azt, hogy jognyilatkozaton szereplő aláírást sajátkezű aláírásának ismeri el. Ha megállapítja a jegyző, hogy az aláírás az átadó elővásárlásra jogosulttól származik, az igazolja és átveszi, de ha nem tőle származik, akkor megtagadja az átvételt és rögzíti a megtagadás tényét és okát a jognyilatkozaton. Ha a 60 napos határidő eltelik a jegyző a határidő leteltét követően 8 napon belül a beérkezett és átvett nyilatkozatokról készít egy iratjegyzéket és azt, az adás-vételi szerződés eredeti példányával megküldi az eladónak 43
vagy a mezőgazdasági igazgatási szervnek jóváhagyás céljából. Akkor küldi meg az eladó részére a jegyző, ha nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása. Ilyen esetben az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe az elővásárlásra jogosult fog lépni, akkor mikor közlik az eladóval az elfogadó nyilatkozatot. Ha több elővásárlásra jogosult is van akkor a sorrendben előrébb lévő jogosult lép, ha viszont azonos ranghelyen álló elvásárlásra jogosultak vannak, akkor az eladó fog dönteni. A mezőgazdasági igazgatási szervhez akkor kerül az okirat, ha engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Először az érvényességet fogja a szerv megvizsgálni. Az okirat beérkezésétől számított 15 belül fog döntést hozni az adás-vételi szerződés jóváhagyásának megtagadásáról. Megtagadja az adás-vételi szerződés jóváhagyását, ha jogszabályok megsértése miatt nem jött létre a szerződés vagy semmis, nem tartalmazza a vevő tulajdonszerzési jogosultságának feltételeit, illetve nem felel meg az elfogadó jognyilatkozat az alakszerűségi feltételeknek, nem az elővásárlásra jogosulttól származik, nem lehet az elővásárlás jogalapját megállapítani, vagy az elővásárlásra jogosultak jognyilatkozata hiányzik. Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg az adás-vételis szerződés jóváhagyását egy rangsort készít az elővásárlásra jogosultakról, amit a helyi földbizottságnak haladéktalanul megküld. De ha megállapításra került, hogy a hirdetményi úton közölt adás-vétel határidőn túl érezik be, hogy határidőn belül, de hiányosan vagy valótlan tartalommal akkor az elővásárlásra jogosultak rangsoráról szóló jegyzéket nem készíti el. Ezután kerül sor a helyi földbizottság eljárására. Ilyen esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresi a helyi földbizottságok az adás-vételi szerződés jóváhagyása érdekében. A helyi földbizottságnak a beérkezéstől számított 15 napja van arra, hogy jóváhagyja vagy megtagadja a szerződést. A döntés meghozatalához az alábbi szempontokat kell értékelnie: alkalmas-e a tulajdonszerzési korlátok megkerülésére a szerződés, megállapítható-e, hogy már a felek az Fftv. hatályba lépése előtt megállapodtak a tulajdonjog átruházásról. Továbbá az elővásárlásra jogosultak vagy az adás-vételi szerződés szerinti vevő alkalmas-e a kötelezettségvállalások teljesítésére, van-e olyan helyzetben, hogy visszaélésszerűen gyakorolhatja az elővásárlás jogát, gazdasági szükséglet nélkül szerzi meg a földet, és az ellenérték a föld forgalmi értékével arányban áll-e. A földbizottság feladata az is, hogy az elővásárlásra jogosultakat is számba vegye. Lehetősége van arra, hogy több elővásárlásra jogosultat is támogasson. Abban az esetben, ha egyik elővásárlásra jogosultat sem támogatja köteles 44
állást foglalni az adás-vételi szerződés szerinti vevővel abban, hogy támogatja-e az adás-vételt vagy sem. Amennyiben nem foglal állást a helyi földbizottság, a mezőgazdasági igazgatási szerv egy alkalommal, azaz 15 napos határidővel újra felszólítja az állásfoglalás kiadására. Ha ekkor sem érkezik válasz, akkor úgy kell tekinteni, mintha az adás-vételi szerződés jóváhagyását megtagadta volna a helyi földbizottság. Annak, hogy a földbizottság nem ad választ, a továbbiakban semmilyen jogkövetkezménye nincs. Ha helyi földbizottság az adás-vételi szerződés jóváhagyásának megtagadásához szükséges állásfoglalást ad ki, ellene felszólalni nem lehet, panasznak továbbá egyéb jogorvoslati eljárást helye nincs. Amennyiben a földbizottság tagjának akár saját, akár hozzátartozója ügyével kapcsolatos eljárás merülne fel, abban az esetben az érintett tag nem vehet részt az eljárásban. Végül a mezőgazdasági igazgatási szerv döntése következik. Megtagadja az adás-vételi szerződés jóváhagyását, ha a helyi földbizottság nem támogatja sem az elővásárlásra jogosultak sem pedig az adás-vételi szerződés vevőével szemben a szerződés jóváhagyását, illetve ha a helyi földbizottság nem foglal állást. Meg kell tagadni az adás-vételi
szerződés
a
mezőgazdasági
igazgatási
szervnek,
ha
már
eleve
megtagadásnak lett volna helye vagy ha megállapításra került, hogy a helyi földbizottság döntésével szemben ellenkező következtetésre jutott, az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírságot szabott ki illetve földhasználati díjtartozása van vagy az elővásárlásra jogosultaknak vagy az adás-vételi szerződés szerinti vevőnek. Ha mezőgazdasági igazgatási szerv döntése alapján megállapítható, hogy több azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult van akkor az eladó feladat lesz, hogy választási jogot gyakoroljon arra, hogy ki lép az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe. Erre a mezőgazdasági igazgatási szerv 15 napos határidőt biztosít a döntésre, melyben az eladónak teljes bizonyító erejű magánokirattal kell a nyilatkozatát indokolnia. Ha a 15 napos határidő eredménytelen, akkor egy 15 napos póthatáridővel hosszabbodik az idő, de ha ez is eredménytelen, akkor a mezőgazdasági igazgatási szerv a póthatáridő lejártát követő 5 napon belül dönt arról, hogy a vevő helyébe melyik elővásárlásra jogosult lép. Jóváhagyás esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv önálló határozatot fog hozni, és az adás-vételi szerződést záradékkal látja el. A záradéknak vannak bizonyos tartalmi elemei, tehát annak a ténynek a megállapítása, hogy az elővásárlásra jogosult lép az 45
adás-vételi szerződésben szereplő vevő helyébe, az elővásárlásra jogosultnak igazolni kell az állampolgárságát és a személyazonosító adatait, a jóváhagyó határozat száma, a mezőgazdasági igazgatási szerv részéről kell a jogosult aláírása, végül a záradékolás dátuma, illetve a mezőgazdasági igazgatási szerv bélyegzője. A határozatot közölni kell az eladóval, az adás-vételi szerződés szerinti vevővel, az elővásárlásra jogosultakkal is akik jognyilatkozatot tettek valamint a helyi földbizottsággal. Bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető még jogorvoslat gyanánt. 31
III.6. A haszonbérlet közigazgatási engedélyezési eljárása Ha a föld haszonbérbe adására kerülne sor a haszonbérbe adó az elfogadott haszonbérleti ajánlatát szerződésbe fogja foglalni és a felek aláírásától számított 8 napon belül közölni fogja a nem Fftv. szerinti jogosultakkal. Az előhaszonbérletre jogosultakkal a föld fekvése szerinti illetékes település önkormányzatának jegyzője fogja közölni a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton. A jegyző a települési önkormányzat
polgármesteri
hivatala
vagy
a
közös
önkormányzati
hivatal
hirdetőtáblájára függeszti ki a haszonbérleti szerződést, úgy, hogy a haszonbérbe adó és a haszonbérlő nevén, lakcímén, értesítési címén és állampolgárságán kívül minden más természetes személyazonosító adat felismerhetetlen legyen. A közlés kezdőnapja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés utáni nap, tehát az előhaszonbérletre jogosultaknak a közlés kezdő napjától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül tehetnek elfogadó vagy lemondó jognyilatkozatot. Az elfogadó nyilatkozat kelléke, hogy teljes bizonyító erejű magánokiratba legyen foglalva a jognyilatkozat, meg legyen jelölve az előhaszonbéleti jogosultság jogalapja, a törvényben meghatározott sorrenden belül melyik ranghelyen helyezkedik el az előhaszonbérleti jog illetve a jogosultságot bizonyító okiratot is csatolni kell. Továbbá az elfogadó nyilatkozatot magára nézve kötelezően kell elismernie és teljes körűen elfogadnia. Amennyiben megsértik a jognyilatkozat kellékeit akkor úgy kell tekinteni mintha nem élt volna előhaszonbérleti jogával az előhaszonbérletre jogosult. A jegyző a 15 napos határidő elteltével 8 napon belül egy iratjegyzéket fog készíteni, melyet a haszonbérleti szerződés eredeti példányával megküld a haszonbérbeadó részére, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv részére. A haszonbérbe adónak akkor küldi meg a jegyző, ha mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól a haszonbérleti szerződés.
31
Fftv. 21§-30 §
46
A mezőgazdasági igazgatási szerv részére a jognyilatkozat jóváhagyása céljából kerül a haszonbérleti szerződés. Először az érvényességi és hatályosulási feltételeket vizsgálja a szerv majd ellenőrzést végez. Az okirat beérkezésétől számított 15 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv dönt a haszonbérleti szerződés megtagadásáról, ha megsértették a jogszabályokat és ezért nem jött létre a szerződés, vagy ha semmis a szerződés, illetve ha nem tartalmazza a saját használatára, valamint a művelési kötelezettség betartására előírt jognyilatkozatot. Az elfogadó nyilatkozat nem felel meg az alakszerűségi előírásoknak, ha nem az előhaszonbérletre jogosulttól származik, az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem lehet megállapítani az előhaszonbérlet jogalapját vagy azt, hogy melyik törvényen alapul vagy, hogy a törvény alapján melyik ranghelyen helyezkedik el. Szintén az okirat beérkezésétől számított 15 napon belül fog dönteni a mezőgazdasági igazgatási szerv a jóváhagyás megtagadásáról ha az eljárási szabályokat sért, ha határidőn túl érkezett a jegyzőhöz, vagy ha határidőn belül, de hiányos érkezett be a jegyzőhöz az elfogadó jognyilatkozat. Ha erdőnek minősülő föld haszonbérletéről van szó, akkor a mezőgazdasági igazgatási szerv egy iratjegyzéket fog készíteni a rendelkezésére álló okiratokból és haladéktalanul az erdészeti hatóságot fogja megkeresni szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. Amennyiben eljárás megtagadási okok állnak fent, akkor iratjegyzék nélkül küldi meg az erdészeti hatóságnak az okiratot a mezőgazdasági igazgatási szerv. A mezőgazdasági igazgatási szerv a vizsgálatát az előhaszonbérletre jogosultakkal és a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel folytatja. A jegyzékben szereplő jogosultanként vizsgálja azt, hogy hozzájárulnak-e a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának. Addig kell ezt folytatni, míg valamelyik jogosult támogatja a szerződés jóváhagyását, vagy egyik előhaszonbérletre jogosult sem támogatja, de a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő igen, vagy senki sem hagyja jóvá a szerződés. A szerződés akaratnyilatkozata szerinti megtagadási okokról is beszélhetünk. Ilyen eset ha már eleve a szerződés megtagadásának lett volna helye, a jogszabályi korlátok megkerülésére alkalmas a szerződés, a felek akarata tulajdonszerzésre irányult és így a tulajdonszerzési korlátok kijátszására lenne alkalmas. Továbbá a jóváhagyott haszonbérlő nem alkalmas a kötelezettségvállalásai teljesítésére, visszaélésszerűen gyakorolná az előhaszonbérleti jogát, vagy 5 éven belül az ingatlanügyi hatóság 47
földvédelmi bírságot szabott ki a birtokában álló földre. Illetve jogerősen megállapított földhasználati díjtartozása van az előhaszonbérletre jogosultnak vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlőnek, végül erdőnek minősülő föld esetén nincs erdészeti szakhatósági állásfoglalás. Az Fftv. lehetőséget biztosít a mezőgazdasági igazgatási szervnek mérlegelésre a megtagadást illetően akkor, ha az aránytalan haszonbérleti díj alkalmas arra, hogy távol tartsa a törvény szerinti jogosultakat az előhaszonbérleti jog gyakorlásától, valamint ha az előhaszonbérletre jogosultak vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő a birtokában álló föld 25%-án 5 éven belül földhasznosítási kötelezettségének eleget tett termelés folytatása nélkül. A haszonbérlők kiválasztása úgy történik, hogy ha több azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosultnak is jóváhagyó döntést hoz a mezőgazdasági igazgatási szerv, akkor a haszonbérbe adó fogja eldönteni, hogy ki lépjen a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe. A jegyző által megküldött okirat beérkezési napjától számítva 30 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv felhívja a haszonbérbe adót, hogy 15 napos határidővel válasszon az elővásárlásra jogosultak közül. Teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni a haszonbérbe adónak a döntését. Amennyiben 15 napon belül nem nyilatkozik a haszonbérbe adó a határidő meghosszabbítását kérheti, mely egy újabb 15 napot biztosít számára. Ha ebben a póthatáridőben sem nyilatkozik 5 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv fogja kijelölni a haszonbérlőt. Végül a mezőgazdasági igazgatási szerv a jegyző által megküldött okirat beérkezésétől számított 60 napon belül egy önálló határozatot fog készíteni. A haszonbérleti szerződést pedig záradékkal látja el. A záradéknak tartalmaznia kell azt, hogy más fog a szerződésben szereplő haszonbérlő helyébe lépni, az előhaszonbérletre jogosult állampolgárságát és személyazonosító adatait, a jóváhagyó határozat számát, a jogosult aláírást, a záradékolás dátumát és a mezőgazdasági igazgatási szerv bélyegzőjét. Ha a haszonbérleti szerződést megtagadták, akkor lényeges, hogy annak megtagadása a jegyző által megküldött okirat beérkezésétől számított 60 napon belül kell, hogy megtörténjen. A mezőgazdasági igazgatási szerv a döntését köteles közölni a
48
haszonbérbeadóval, a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel és azokkal, akik elfogadó nyilatkozatot tettek.32
III.7. Korlátozások hatásági ellenőrzése és a kényszerhasznosítás Általánosságban megállapítható, hogy az olyan szerződés mely a föld tulajdonjogának és a földhasználati jogosultság megszerzésére irányul, de szerzési korlátozásba vagy tilalomba ütközik az semmis szerződés. A semmisség az egész szerződés érvénytelenségét fogja jelenteni. Semmiség megállapítása iránt az ügyész indíthat pert. A hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerződések esetén, ha az jogszabályi korlátozásba vagy tilalomba ütközik az ingatlanügyi hatóság vagy az erdészeti hatóság fogja megállapítani a nyilvánvaló érvénytelenséget. A Mezőgazdasági igazgatás szerv lesz az, aki ellenőrzést végez. Ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy aki másnak átengedte vagy nem hasznosítja a földjét és nincs üzemközpontja, eltér a meghatározott célú földhasználattól, megszűnik a földműves és a mezőgazdasági termelőszervezeti minősége, székhelye és folyamatos magyarországi tartózkodási helye megszűnt, jóváhagyásra nem nyújtja be a szerződést a jegyzőhöz azt írásban felszólítják a jogszerű állapot helyreállítására. Amennyiben nem tesz eleget a felszólításnak a meghatározott személy, mulasztási bírságot szab ki rá a mezőgazdasági igazgatási szerv. A bírság összege a föld szerzéskori aranykorona-értékének húszezerszeres szorzata. A bírság ismételten is kiszabható, de a fizetés alól mentesülni vagy fizetési kedvezményt kérni nem lehet. Ha a bírság ellenére 6 hónap eltelte után is fennáll a jogszerűtlen állapot, akkor a föld kényszerhasznosításba adásáról rendelkezik a mezőgazdasági igazgatási szerv. A kényszerhasznosítás időtartama 1, de maximum 2 gazdasági év lehet, ezt a kényszerhasznosítás elrendelésétől szóló határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani. Erdőnek nem minősülő föld kényszerhasznosítása esetén rendelkezni kell, hogy ki végzi el a kényszerhasznosítást, az időtartamáról, a módjáról és a felmerült költségek rendezéséről. Azt a személyt, akit kényszerhasznosítás elvégzésére jelölnek ki köteles a földet az adott művelési ág szerint hasznosítani és ésszerűen gazdálkodni. Valamint törekednie kell arra, hogy a lehető legkisebb környezeti károsodással, költségtakarékosan és hatékonyon végezze a munkáját. Továbbá a mezőgazdasági 32
Fftv. 49§-55§
49
igazgatási szerv számára minden év október 31-ig a bevételeiről és kiadásairól elszámolást kell készítenie.33
III.8. Üzemszabályozás A „Földügy törvénycsomag” részét képezi az üzemszabályozási törvény megalkotása is. Az agrárgazdaság több szempontot is figyelembe véve politikai értékválasztáson nyugszik, de fel tudjuk osztani két részre is, az egyik a természeti-technika, míg a másik a társadalmi-gazdaság. Mindezt az agrárjog foglalja a tárgykörébe. A magyar mezőgazdaságnak az üzemszabályozás tekintetében vannak főbb sajátosságai. Elsőként különbséget kell tennünk a hazai és a nyugat-európai földtulajdoni, földhasználati és üzemi szabályok között. A nyugat-európai államokban a kialakult földtulajdoni és üzemi struktúrákat alkalmazzák, míg hazánkban új törvények megalkotásával próbálják mindezt szabályozni, tekintettel a csatlakozási szerződésben vállalt feltételekre. Másrészt a magyar mezőgazdasági vállalati rendszere a legösszetettebb és a legsokszínűbb, hiszen a mezőgazdasági input és output eszközök forgalmazását végzik. A mezőgazdálkodáshoz szükséges alapanyagokat, és a kész termékeket is tipikusan a mezőgazdasági termelésen kívül álló vállalkozások forgalmazzák. Ez nem működik Nyugat-Európában. A mezőgazdasági termelés szereplőit tudjuk csoportosítani is. Ha az agrárvállalkozások jogi formáját nézzük, beszélhetünk meghatározott piaci szerepet betöltő, profitorientált kereskedelmi társaságokról, illetve egyéb jogi személyekről, és jogi személyiséggel nem rendelkező
társaságokról,
Mezőgazdasági
továbbá
vállalatgazdasági
természetes
szempontból
személyek
vannak
a
vállalkozásairól. főfoglalkozást
és
mellékfoglalkozást biztosító családi gazdaságok, szövetkezetek, gazdasági társaságok. Adójogi téren beszélhetünk őstermelőkről, egyéni vállalkozókról és a társasági adózás alá tartozó vállalkozásokról. Gazdaságszociológia értelemben családi és társas gazdaságokról, valamint gazdaságstatisztikailag egyéni és társas gazdaságokról. 34 Sok esetben egyes kategóriák között átmenet is van.
33
Fftv. 60§-67§ ALVINCZ József: A „Földügyi törvénycsomag” jogszabályainak agrárgazdasági háttere, különös tekintettel az üzemszabályozásra, Polgári szemle 2013.október-9.évfolyam, 3-6.szám 34
50
Az elhatárolás további szempontja, hogy nyugat-európában nem volt olyan nagymértékű szétválás a földtulajdon és földhasználat között, mint hazánkban. A földbérleti rendszer is nyugat-európában a korábbi gazdálkodó családok mezőgazdasági tevékenységük feladásával keletkezett, míg nálunk azok a földtulajdonosok adták bérbe a földeket, akik korábban nem folytattak mezőgazdasági tevékenységet, tehát nagyobb gazdaságok számára tudták haszonbérletbe adni földjeiket. Azonban 2010-ben egy új földbirtok-politikát alakítottak ki, mely csökkentette az üzemi birtokmértéket, a részarány-földtulajdonosi közösségek megoszlása egyszerűsödött és az állami földek bérbeadásakor a közép-és kisbirtokokat helyezte előtérbe. A földárak viszonylatában is különbséget kell tennünk, hiszen a hazai földárak nagyon elmaradottak a nyugat-európai árakhoz képest. A tőke szabad áramlásának elvét kiterjesztették a termőföldforgalomra. Ennek azonban az a következménye, hogy mivel ilyen nagyfokúak az árkülönbözetek, eltérő lesz a nemzeti versenyhelyzet a gazdag centrumországok, és a félperiféria, illetve periféria országai között. Dilemmát jelent az egyéni és családi gazdaságainak öröklése is. Nyugat-európában, ha megszűnik a családi életközösség a közérdekű korlátot a vagyonmegosztásban az agrárüzem fenntartása jelenti. Hazánkban a bíróság dönt ezen kérdésekben, ami a polgári jog szerinti öröklés alapelvén nyugszik. Az üzemszabályozásról szóló törvényjavaslat meghatározza, hogy az üzem egy termeléstechnikai egység és egy termelési cél elérése miatt csoportosított és működtetett termelési tényezők együttese. Azonban felmerül a kérdés, hogy miért is van szükség az üzemszabályozásra? Hazai szemszögből nézve egyrészt birtokpolitikai szempontból, hiszen a földtulajdon és földhasználat nem kívánatos elsajátításának megakadályozásában nagy szerepet játszik. Mindemellett meghatározza a különböző birtokkategóriákat. Másrészt agrárgazdasági szempontból is jelentős az üzemszabályozás. Ebben a körben az adózási rendszert tudjuk megemlíteni, mely három adózási csoportra bontható, az őstermelők, az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozók. Az agrártámogatások is ide tartoznak, ahol az uniós támogatások közül a nem normatív jellegű beruházási célt szolgáló támogatások a meghatározóak. Végül a hitelezésnek, ezen belül is a jelzálogon alapuló hitelezésnek van
nagy
jelentősége.
Harmadrészt
személyi
szempontból
szükséges
az
üzemszabályozás. Itt azonban még kérdéses, hogy az üzemszabályozás a tulajdonlási 51
kérdéseket érintetlenül hagyja-e vagy a szabályozási határkörébe helyezze. Célszerűbb ha a határkörébe kerül, hiszen akkor van igazán értelme az üzemszabályozásnak, ha egy személy az üzem elvét érvényre juttatja. Végezetül egyéb szempontok is felmerülnek ilyen az öröklési kérdés és az elidegenítés kérdése, itt is az üzem elvének az érvényre juttatása a cél. Az üzemszabályozás kérdéskörére pontos válaszokat még nem tudunk adni, hiszen még a törvénytervezet most körvonalazódik. Azonban ez a törvény két irányba is elmozdulhat. Ez egyik a tisztán dologi alapú szabályozás, illetve a másik egy vállalti, gazdálkodási formákat szabályozó változat.
52
IV. Európai Uniós kitekintés IV.1. A földszerzés sajátosságai az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után Attól, hogy egy tagállam az Európai Unióhoz csatlakozik hiába számos módon szabályozva vannak az Unióban a termőföld megszerzésére vonatkozó szabályok, a tagállamok főként a saját szabályaikat alkalmazzák. Viszont azt mindig figyelembe kell venni, hogy egy tagállami tulajdoni viszonyának kialakítása ne sértse az Unió alapelveit. Elsőként az jogforrások szempontjából kell megfigyelnünk a termőföld szabályozására vonatkozó szempontokat. Az elsődleges jogforrások terén megállapíthatjuk, hogy nem alakult ki konkrét uniós jogalkotás a közvetlen termőföld tulajdonlási kérdésében, ez a tagállamok hatáskörére van bízva. Így az Európai Unió működéséről szóló szerződésekből (továbbiakban: EUMSz) kell kiindulnunk. Azonban itt is figyelemmel kell arra lenni, hogy nem sértheti az EUMSz a tagállamokban fennálló tulajdoni rendet. A szerződés legfőbb pontjai, melyek a földbirtok-politikát érintik, a diszkrimináció általános tilalma, a letelepedés szabadsága és a tőke szabad mozgása. A diszkrimináció tilalmánál érdemes kiemelnünk azt, hogy általános tilalomról van szó. Ugyan is vannak olyan esetek mikor speciális diszkrimináció tilalomról beszélhetünk. Erre jól rámutat az 1987-es Görögországi ügy. A Görög Köztársaság nem engedte meg, hogy külföldi állampolgárok a Görögország határában lévő ingatlanokat megszerezzék. Erre az Európai Bíróság azt mondta, hogy a görög szabályok speciális szabályokat sértenek, tehát a speciális diszkrimináció szabályai vonatkoznak rá. Az a szabály, hogy külföldiek nem szerezhetnek ingatlan-tulajdont, de a görög állampolgárok igen, ami a letelepedési szabadságba ütközik. A letelepedés szabadságát a nemzeti alapon történő diszkrimináció sérti. A személyek szabad mozgása és a tőke szabad mozgása körében a tőke szabad mozgása az, ami kiemelendő a tagállami birtokpolitikában, hiszen a tagállami jogalkotókkal szemben több követelményt támaszt alá. A tőke szabad mozgása a nemzeti elbánás követelménye mellett magába foglalja azt, hogy akkor egyeztethető össze az uniós joggal, ha a közérdekre irányul és nem helyettesíthető más a tőke szabad mozgását 53
kevésbé korlátozó intézkedésekkel.35 Ezáltal különböző követelményeket tudunk támasztani a termőföld-szabályozással szemben, ilyen, hogy ne legyen diszkrimináció az Unió állampolgárai között, csak akkor lehet korlátozó intézkedéseket kiszabni a tulajdonszerzésre, ha az a közérdekre hivatkozással van kialakítva, valamint csak akkor felel meg az Uniós előírásoknak a korlátozó intézkedés, ha nem helyettesíthető a tőke szabad mozgását kevésbé korlátozó intézkedésekkel. A másodlagos jogforrások tekintetében beszélhetünk arról, ami a mezőgazdaságon túlmutat, illetve a Közös Agrárpolitika (továbbiakban: KAP) szabályairól. Első esetben megállapíthatjuk, hogy azt az irányelvet, melyet már hatályon kívül helyeztek az Európai Bíróság még irányadónak tekintheti. Másik esetben a KAP két pillért állapít meg, a piacszabályozást és a strukturális politikát. De vannak gyenge pontjai is a rendszernek. Az egyik, hogy sokszor indokolatlanok a támogatások, a másik pedig a környezetszennyezés. Először a piacszabályozásnak volt nagy szerepe, de a gyenge pontok arra világítottak rá, hogy a strukturális pillérre nagyobb figyelmet kell fordítani.
IV.2. Joggyakorlatok az Európai Unió Bíróságának tükrében Mikor a Bíróság egy korábbi joggyakorlatot alkalmaz egy adott ügyre figyelemmel kell lennie arra, hogy minden tagállamban másak a jogszabályok és a kitűzött célok. De arra is figyelemmel kell lenni, hogy a szabályok ne ütközzenek Uniós jogban. Tehát összességében kell figyelembe venni az uniós előírásokat. Másrészt felmerült az a kérdés, hogy miután Magyarország a Csatlakozási Okmányban foglaltak alapján megkapta a hét éves moratóriumi időszakot, ezen időszak alatt megváltoztathatja-e szükség esetén a jogszabályait. A kérdésre Ausztria ügye adott választ. Ausztria 1995-ban csatlakozott az Unióhoz, és 1996-ban meg kellett változtatnia az ingatlanvásárlásra vonatkozó szabályait. Az Európai Unió Bírósága azt mondta, hogy lehetőség van új jogszabályok meghozatalára, amennyiben a korábbi szabályozással lényegileg megfelel.
35
SZILÁGYI János Ede: Az Európai Unió termőföld-szabályozása az Európai Bíróság joggyakorlatának tükrében in. Csák Csilla (szerk.) Az európai földszabályozás aktuális kihívásai Novotni Kiadó, Miskolc 2010. 271.o (továbbiakban: SZILÁGYI 2)
54
A személyek szabad mozgásának és a tőke szabad mozgásának közérdekű cél kell szolgálniuk, azért, hogy ne ütközzenek az uniós jog előírásaiba. De az, hogy mi minősül közérdekű célnak azt az Európai Unió Bírósága határozza meg, ilyen (1) a vidéki népesség megtartása, (2) a termőföldek tulajdonlásának olyan méltányos megosztása, amely hozzájárul az életképes farmok illetve a zöld területek és a vidéki területek megfelelő igazgatásának fejlődéséhez, (3) stb. 36 De nem elég csupán a közérdekű cél, ahhoz, hogy korlátozásokat vezessen be egy tagállam. Kell, hogy az adott intézkedés arányos legyen és a helyettesíthetőség követelményének megfeleljen. Mindezt több fél esetben tudjuk megvizsgálni. A termőföldek tulajdonjogának átruházása esetén sérelmesnek mondható az eset mikor a közigazgatási hatóság számára a vevőnek kell bizonyítékot szolgáltatni arról, hogy a megszerezni kívánt ingatlant a jövőben mire fogja használni. Ugyanis diszkriminációra adhat okot a külföldi állampolgárok tulajdonszerzésével szemben, hiszen szigorúbban ellenőrzik őket, mint egy adott ország saját állampolgárát. Az Európai Unió Bírósága ezt úgy oldja meg, hogy előzetes közigazgatási eljáráshoz köti a tulajdon-átruházást, így megfelel a helyettesíthetőség követelményének ez az eljárás. A helybenlakás követelményének is vannak olyan esetei mikor nem felel meg az arányosságnak illetve a helyettesíthetőségnek, vagy nem alkalmas a közérdekű cél megvalósítására. Erre példaként említhető a 2007-es dán jogeset. Dánia a termőföld tulajdonának megszerzését helybenlakás követelményéhez kötötte. Elsőként azt vizsgálta a Bíróság, hogy megvalósulnak-e a közérdekű célok. Voltak olyan esetek mikor igen, de voltak olyan esetek mikor nem. Majd az arányosság és a helyettesíthetőség bizonyos problémákat talált a Bíróság. Az egyik probléma az volt, hogy a dán szabályok értelmében a helybenlakás feltétele, az hogy az adott állampolgárnak a lakóhelyét 8 évig fenn kell tartania. Ez a lakhely szabad megválasztás jogának tartós felfüggesztését jelenti, és túlmegy a szükséges mértékeken is. A másik probléma az volt, hogy a dán mezőgazdasági miniszter a helybenlakás követelménye alól mentességet adhat. Ez a jogbiztonság elvével ütközik, hiszen így a magánszemélyeknek nincs arra lehetőségük, hogy megismerjék a tőke szabad áramlásából eredő jogaikat és kötelezettségeiket.
36
Lásd: SZILÁGYI 2 op.cit. 276.o
55
Fontos még megemlítenünk az előzetes nyilatkozattételi rendszert. Szintén egy jogeset kapcsán lehet ezt szemléltetni. A felperes szülei és az alperes két megállapodást kötöttek 1975-ben. Egy 99 évre szóló bérleti szerződést írtak alá, mely nem tartalmazta a felmondás lehetőségét és a jogutódokra száll majd át a szerződésből eredő minden jog és kötelezettség, illetve a bérbeadó arra vállalt kötelezettséget, hogy amennyiben a jogszabályok lehetővé teszik a bérlő megveszi az ingatlant és a bérbe adónak el kell adnia neki. Felperes 2000-ben egy keresetet indított az osztrák bíróság előtt, hogy a megkötött szerződés színlelt ügylet volt így semmisnek minősül. Az osztrák bíróság azt mondta ki, hogy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás értemében az ingatlanszerzőnek a hatóságoknál két éven belül kell nyilatkozatot tennie a beépített ingatlan megszerzése iránt. A megállapodás előtt még az ingatlanszerzőnek egy előzetes jóváhagyást kellett szereznie az illetékes ingatlanforgalmi hatóságtól. Ha nem teszi meg a nyilatkozatot határidőn belül semmis lesz a szerződés visszamenőleges hatálya. Így az 1975-ös nyilatkozatot semmisnek kell tekinteni, és ki kell üríteni az ingatlant. Az alperes a tőke szabad mozgásának megsértésére hivatkozott és rendkívüli jogorvoslatot kezdeményezett. Az Európai Unió bírósága elé került az ügy, aki azt mondta, hogy az előzetes nyilatkozattétel arányos eszköze lehetett a közérdekű cél megvalósítására. Ez az előzetes döntéshozatal nem a nyilatkozati eljárásra terjedt ki, hanem az előírt nyilatkozat késedelmes meglétére és ennek következménye lesz a semmisség, így szankcionálnák. Jelen esetben azonban ez a szankció nem áll arányban a közérdekű céllal, és ellentétes a tőke szabad mozgásával. Az ügyben szereplő szankciót anyagi jogi sérelem esetén lehet alkalmazni az összes körülmény vizsgálata után, melyet az illetékes hatóság állapít meg. De ez aránytalan, hiszen automatikus jogkövetkezményeket is fűz hozzá és megtiltja a hatóság érdemi vizsgálatát azzal kapcsolatban, hogy összhangban van-e az ingatlanszerzési szándék a közérdekű céllal. Így pénzbírsággal is lehetne szankcionálni a késedelmet.
56
Összegzés Dolgozatom zárásaként megválaszolok a bevezetőben feltett kérdésekre. Mint láthattuk nem beszélhetünk egy egyszerű kérdéskörről, ha a föld kérdésköréről beszélünk, hiszen sok ember sorsa múlhat a meghozott törvényeken, mert továbbra is az ország jelentős része a mezőgazdaságból tartja fent magát. 1. A nyugat-európai modell miért nem volt alkalmazható Magyarországon? Arra a kérdésre, hogy miért nem volt alkalmazható Magyarországon a nyugat-európai modell azt a választ kaphatjuk, hogy az elsődleges cél itt is az volt, hogy a földhasználó saját kezébe kerüljön a föld. Azonban a kommunista rendszer idején a magántulajdont korlátozták, bevezették a kollektivizálás rendszerét, mely a földek termelőszövetkezetbe való összegyűjtését jelentette. És így az ipari lakosság egyre növekvő rétegét kívánták megerősíteni. 2. Miért kellett megalkotni az 1994.évi LV. törvényt a termőföldtörvényt, és miért nem tudott az Alkotmány Bíróság sem egyhangú döntésre jutni ebben a kérdésben? Az 1994.évi LV. törvény elfogadása azért jelentett problémát, mert a törvény ellenzői közül sokan alkotmányellenesnek minősítették a törvény egyes paragrafusait. Többek között megkérdőjelezték a belföldi magánszemélyek és jogi személyek körében azt, hogy miért tesznek különbséget az egyes jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek között. A kezdeményezők szerint a külföldiek kizárása a tulajdonszerzésből is alkotmányba ütközik. Továbbá a tulajdonszerzés ellenőrzését is sérelmesnek vélték. Azt, hogy külföldi állampolgár nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát Magyarországon az Alkotmány Bíróság nem vélte alkotmányellenesnek, hiszen a külföldi és a magyar földárak között nagy a különbség. Ebből kifolyólag a külföldi földárakat és a tőkeerőt figyelembe véve a külföldiekkel szemben a szigorúbb fellépés ésszerűen indokoltnak minősül. Az, hogy kizárják a belföldi jogi személyeket, és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket a tulajdonszerzésből a szerzési tilalmak kijátszásának megelőzésére szolgál. De a tilalom hatálya alól mégis kiveszik az Magyar Államot, az önkormányzatokat, az erdőbirtokossági-és legelőbirtokossági társulatokat valamint a közalapítványt ami nem ütközik a diszkrimináció tilalmába. Hiszen mindegyik jogalany valamilyen közfeladatot, vagy olyan tevékenységet 57
gyakorol melyet a közösség érdekeinek, igényeinek a kielégítésére köteles fordítani. Így ezekre a jogalanyokra alkotmányosan elfogadott pozitív diszkriminációt alkalmaznak. 3. Miért ellenezték sokan a 2013.évi CXXII. törvény a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény létrejöttét és vajon tagállami állampolgár lehete magyar termőföld tulajdonosa? Az Fftv. megalkotását sokan azért ellenezték, mert teret engedtek ezzel a tagállami állampolgárok termőföldtulajdon szerzésének is. Azonban valóban megszerzi-e a tulajdont a tagállami állampolgár? Ha megfigyeljük a termőföld tulajdonszerzésének közigazgatási engedélyezési eljárást, azt tapasztalhatjuk, hogy elég sok feltételnek meg kell felelni egy személynek, ha földet akar szerezni. A jegyző közreműködésével indul meg az egész folyamat, mely a mezőgazdasági igazgatási szerv munkájával folytatódik. A mezőgazdasági igazgatási szerv fő feladata az, hogy a tartalmi megtagadási okokat, illetve az eljárási megtagadási okokat megvizsgálja. Ha ezzel elkészült még az elővásárlásra jogosultak is sorra kerülnek, hogy esetleg él-e valaki az elővásárlási jogával. Amennyiben mindez megtörtént következik a Helyi földbizottság eljárása, aki szintén a megtagadási okok vizsgálatát veszi figyelembe. Mindezt követően a Mezőgazdasági Igazgatási Szerv fogja a Helyi Fölbizottság döntését mérlegelni és végül a döntést meghozni. Ez a folyamat azonban nem ilyen egyszerű, mint ahogy röviden és nagyon vázlatosan ismertettem. Az eljárás bármelyik pontjában felmerülhet, hogy az adott földtulajdont megszerezni kívánó személy „kiesik” a folyamatból. Az eljárás hosszadalmas, több mint egy fél évet átölelő folyamat, de még mindig nincs arra garancia,
hogy
a
közigazgatási
engedélyezési
eljárás
végével
ténylegesen
megszerezhető lesz a föld tulajdonjoga. Az, hogy a gyakorlatban mindez, hogyan fog működni még a jövő titka. Dolgozatomban igyekeztem a történelem során felmerült számomra fontosabb szempontokat ismertetni, különös figyelmet fordítva a magyar szabályozásokra. Majd a jelen hatályban lévő Tft. kialakulásának problémáit igyekeztem feltárni az Alkotmánybíróság szemszögéből. A továbbiakban a Tft. rövid ismertetése utána a zsebszerződések kérdéskörét is fontosnak tartottam. Hazánkban 1994 óta problémát jelent ez a kérdés, hiszen kizárták a földszerzésből a külföldiek, illetve a belföldi jogi személyek is.
58
Dolgozatomban a fő hangsúlyt a földforgalmi törvényre helyezem. Úgy gondolom, jelenleg ez a legaktuálisabb téma, ami a termőföld tulajdonosokat/használókat érinti és befolyásolja is. Maga az Fftv. elfogadása is eléggé megosztotta a véleményeket, hiszen rengeteg módosító javaslat érkezett be, melyeket dolgozatomban részletezek is. Fontos még, hogy a fogalmak terén megjelenik a földműves és a mezőgazdasági termelőszervezet fogalma, mely szintén új szabályozást jelent a földtulajdonosok számára. Az, hogy mindez pozitívan vagy negatívan hat, azt mindenki maga tudja meghatározni. Nagyon lényeges, hogy ki szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, hiszen az Fftv. úgy fogalmazza meg, hogy külföldi természetes személy nem szerezheti meg, azonban tagállami állampolgár igen. Majd a számomra is elég érdekes a termőföld tulajdonszerzés közigazgatási engedélyezési eljárását, és a haszonbérleti közigazgatási engedélyezési eljárását ismertetem részletesen. Szükségesnek láttam annak megemlítését is, hogy egy üzemszabályozási törvény fog létrejönni, hiszen az úgynevezett „Földügyi törvénycsomag” részét képezi. A törvénycsomagnak három része lesz, az új földforgalmi törvény, az üzemszabályozási törvény, illetve a termelésszervezési törvény. Így lesz teljes a mezőgazdasági földeket érintő társadalmi viszonyok szabályozása. Végezetül az utolsó részben említést kellett tennem az Európai Unió jogforrásairól, illetve joggyakorlatairól, hiszen hazánk is az Unió tagja. Úgy gondolom a Tft. fél éven belüli hatályon kívül helyezése, illetve az új földforgalmi törvény bevezetése és a gyakorlatban történő alkalmazása még számos problémát fog felvetni. Ennek megoldása a jogalkotó és a bíróságok feladata lesz, ám hatásai a szavazókat sújtják.
59
Irodalomjegyzék: PRUGBERGER Tamás: Az egyetemes és a magyar agrár-tulajdonjogi és használati viszonyok alakulásának vázlata In. Fodor László (szerk.) Agrárjog I. Bíbor Kiadó 1999. 27-28, 43-44. o. OLAJOS István- PRUGBERGER Tamás: A földbirtok és földtulajdon szerepe az ókorban és a középkorban. Publicationis Universitatis Miskolcienis Sectin Iuridica et Politica, Tomus XVI. Szerk: Prugeberger Tamás- Fodor László- Szabadfalvi József, Miskolci Egyetemi Kiadó 1999. 168-169, 172-173. o. OLAJOS István: A földtulajdon és földhasználat történeti fejlődése az ókortól a huszadik századig In. Csák Csilla (szerk.) Agrárjog I. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2004. 2830. o. CSÁK Csilla: A földtulajdoni-és használati viszonyok változása a nagybirtokrendszer megszűnésétől a rendszerváltás időszakáig In. Csák Csilla (szerk.) Agrárjog Novotni Kiadó, Miskolc, 2010. 57-62. o. KOZMA Ágota: Zsebszerződések; Glossa Iuridica 2012 III. évfolyam 1. szám 72-77. o. SZILÁGYI János Ede: Az új tagállamok csatlakozási szerződései és a termőföldek tulajdonjogára vonatkozó nemzeti szabályozások, különösen a magyar jogi szabályozás in. Agrár-és Környezetjog 2010. 9. szám 48-58. o. ROSZÍK Péter: A zsebszerződések és felszámolásuk lehetőségei, A nemzeti megmaradás-föld –agrár - és vidékprogramjáról konferencia anyag, Budapest, 2013.08.17. OLAJOS István: A termőföldek használata az erdő és mezőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013.évi CXXII. törvény alapján, „Az új magyar földforgalmi szabályozás az uniós jogban” Kúria, konferencia anyag Budapest, 2013. 07.11. ALVINCZ József: A „Földügyi törvénycsomag” jogszabályainak agrárgazdasági háttere, különös tekintettel az üzemszabályozásra, Polgári szemle 2013.október-9. évfolyam, 3-6.szám
60
SZILÁGYI János Ede: Az új szabályozás a közérdek érvényre jutásának szemszögéből, Az új szabályozás a közérdek érvényre juttatása szemszögéből előadás anyag, Miskolc, 2013.október 14. SZILÁGYI János Ede: Az Európai Unió termőföld-szabályozása az Európai Bíróság joggyakorlatának tükrében in. Csák Csilla (szerk.) Az európai földszabályozás aktuális kihívásai Novotni Kiadó, Miskolc 2010. 269-281. o. Dr. CSÁK Csilla, Dr. HORNYÁK Zsófia: Az új földforgalmi törvényről Őstermelő 2013 augusztus-szeptember 4.szám 7-10. o. KURUCZ Mihály: Gondolatok a termőföldjog szabályozás kereteiről és feltételeiről Geodézia és kartográfia 2008 9. szám 13-22. o. KOZMA Ágota: A külföldiek termőföldszerzésének korlátai és azok következményei Glossa Iuridica 2012 II. évfolyam 1. szám 98-103. o. PRUGBERGER Tamás: Dilemmák a földtörvény módosítása körül Magyar jog 1995 (42.évfolyam) 4. szám 232-234 PRUGBERGER Tamás – Dr. OLAJOS István: Termőföldbirtoklás, hasznosítás és forgalmazás a családi gazdaság elősegítésének új jogi szabályozása tükrében Magyar jog 2002 (49 évf.) 5. szám 286-294 KECSKÉS László- SZÉCSÉNYI László: A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 6. §-a a nemzetközti és az EK-jog fényében, Magyar jog 1997 12.szám 721-728. o. PRUGBERGER Tamás: Reflexiók „A termőföldről szóló 1994:LV. tv. 6§-a a nemzetközi jog és az EU-jog fényében” c. fórumcikkhez, Magyar jog 1998 (45.évfolyam) 5. szám 276-287. o. PRUGBERGER Tamás- OLAJOS István: Termőföldbirtoklás, hasznosítás és forgalmazás a családi gazdaság elősegítésének új jogi szabályozása tükrében, Magyar jog 2002 (49. évfolyam) 5. szám 286-294. o. KURUCZ Mihály: A magyar termőföldforgalom szabályozásának mai rendszeréről és megújulásának alapjairól in. Agrár-és környezetjog 2007. 3. szám 17-47. o.
61
Jogszabályjegyzék: 1987.évi I. törvény a földről 1994. évi LV. törvény a termőföldről 2007.évi CXXIV. törvény a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról 2008.évi XXXVI. törvény, a termőföldről szóló 1994.évi LV. törvény módosítása 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 35/1994(VI.24.) AB határozat 2012.évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről 2013.évi CXXII. törvény a mező-és erdőgazdasági földek forgalmazásáról T/11187 a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi
rendelkezések
kijátszására
irányuló
jogügyletek
feltárásáról
és
megakadályozásáról 1767. évi Úrbéri Pátens 1953. évi Úrbéri Pátens 1919.évi 18. néptörvény 1924. évi VII. törvénycikk 1945. évi IV. törvénycikk 1959. évi 7. törvényerejű rendelet a mezőgazdasági termelőszövetkezetről és a termelőszövetkezeti csoportról 1967. évi IV. törvény a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről 1976. évi 34 törvényerejű rendelet a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény módosításáról
62
