A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai
2012. I. félév
Budapest
Készült
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán
Főosztályvezető: Busch Irén
Készítette: Székács Tamás
1089 Budapest, Kálvária tér 7. Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 75 Telefon: (1) 303-9300 Fax: (1) 210-4255
2
Tartalomjegyzék
1.
Bevezetés ............................................................................................................................ 4
2.
A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata
2012. I. félévben ........................................................................................................................ 5 2.1. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint .............................................................................................................................. 7 2.2. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint........................................................ 8 2.3. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint ........................................................................................................................ 9 3.
A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak
vizsgálata a 2012. I. félévben ................................................................................................. 11 3.1. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint...................................................... 13 3.2. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint .......................................................................................... 14 4.
Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek
vizsgálata a 2012. június 30-ai állapot alapján .................................................................... 16 4.1. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint ............................................................................................................................ 17 4.2. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint...................................................... 18 4.3. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint .......................................................................................... 20 5.
A kiadott és az érvényben lévő EU Kék Kártya vizsgálata ......................................... 22
6.
Jogszabályok melléklete ................................................................................................. 23
7.
Táblázatok melléklete ..................................................................................................... 31
3
1. Bevezetés A munkaügyi központok a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához kapcsolódóan a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigény és engedély iránti kérelem alapján (16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet) engedélyezési eljárást folytatnak. Emellett a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, foglalkoztatásra kerülő, bejelentett – de engedélyezésre nem kötelezett – külföldi munkavállalókról nyilvántartást (355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet) vezetnek. A munkavállalási engedélyek és a bejelentett munkavállalók számának adatai egy központi adatbázisban kerülnek tárolásra. Az adatok rögzítése, az adatbázisban való megjelenítése folyamatos, az így rendelkezésre álló statisztikai adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal negyedévenként feldolgozza és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján közli (www.munka.hu). Az EU Kék Kártya engedélyezési eljárását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal folytatja le, a 168/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet értelmében a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központjainak hatásköre az eljárás folyamatában csak szakhatósági állásfoglalás megtételére terjed ki. Tehát az illetékes munkaügyi központ nyilatkozik arról, hogy az adott EU Kék Kártya engedély kiadását a munkaerő-piaci helyzet figyelembevételével támogatja, vagy sem. A kiadott és érvényes EU Kék Kártyák adatai ettől függetlenül megjelennek, rendelkezésre állnak a nyilvántartásban. A statisztikai adatgyűjtéshez és feldolgozáshoz kapcsolódóan, a jogszabályi háttérnek, kötelezettségnek megfelelően, különböző fogalmak kidolgozására került sor a külföldi munkavállalók munkavállalási engedélyére, bejelentésére vonatkozóan, amelyek az alábbiakban kerülnek ismertetésre. A rendeletekben megjelölt egyes adatgyűjtési kötelezettségekhez tartozó főbb statisztikai megnevezések a következők: 1. harmadik országbeli állampolgár – a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező külföldi állampolgár, aki nem hontalan, 2. kiadott munkavállalási engedélyek száma1 – adott időintervallumban kiadott munkavállalási engedélyek száma, 3. érvényes munkavállalási engedélyek száma – adott időpontban érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezők száma, 4. mezőgazdasági szezonális engedélyek száma – az engedélyezési eljárás speciálisan a mezőgazdasági, szezonális engedélyezési eljárás alá vont külföldi állampolgárok munkavállalására vonatkozó (jogi értelemben) engedélyek, (statisztikai értelemben) kibocsátott engedélyek, ill. érvényes engedélyek száma, 1
A kiadott és a – harmadik pontban szereplő – érvényes munkavállalási engedélyek a nem mezőgazdasági, szezonális engedélyezési eljárás kategóriába tartozó, harmadik országbeli munkavállalók engedélyköteles munkavállalására vonatkozó (jogi értelemben) engedélyek, (statisztikai értelemben) kibocsátott engedélyek, ill. érvényes engedélyek száma (az egyszerűsített foglalkozás keretében foglalkoztatottakat is beleértve engedélyköteles munkavállalás esetén).
4
5. bejelentés (regisztráció) száma – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgárságú személyek Magyarországon történő foglalkoztatásának megkezdésére és befejezésére vonatkozóan közölt munkavállalók száma (az egyszerűsített foglalkozás keretében foglalkoztatottakat is beleértve bejelentési kötelezettség esetén), 6. érvényes bejelentések száma – adott időpontban érvényesen bejelentett (korábban már foglalkoztatás megkezdésére bejelentett, de a foglalkoztatás megszűnésére még be nem jelentett) munkavállalók együttes száma. 7. kiadott EU Kék Kártyák száma2 – adott időintervallumban kiadott EU Kék Kártyák száma 8. érvényes EU Kék Kártyák száma – adott időpontban érvényes EU Kék Kártyák száma A témával kapcsolatos a különböző engedélyezési eljárásokra és a bejelentési kötelezettségekre vonatkozó érvényes jogi szabályozást részletesen a „Melléklet” ismerteti. A fogalmak ismertetésének szükségességét az indokolja, hogy jól látható legyen az a két fő elemzési dimenzió, amelyek alapján adatainkat vizsgáljuk. Egyrészt tehát megfigyeljük az egy adott időszakra kiadott engedélyek (egyéni, illetve mezőgazdasági szezonális), EU Kék Kártyák illetve bejelentések számát, másrészt pedig az egy adott időpontban érvényes engedélyek (egyéni, illetve mezőgazdasági szezonális), illetve EU Kék Kártyák számát. Ezeket az adatokat állampolgárság, nemzetgazdasági ágak, foglalkozási főcsoportok és terület szerinti bontásban is megvizsgáljuk.
2. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata 2012. I. félévben Ha állampolgárság szerint kívánjuk elemezni a külföldiek foglalkoztatási viszonyait, akkor meg kell vizsgálnunk egyrészt azon országok állampolgárait, akiknek a foglalkoztatását megelőzően csak a foglalkoztatás tényét kell bejelenteni – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők –, továbbá azokét, akik esetében – harmadik országbeli állampolgárok – munkavállalási engedélyre van szükség. Meg kell jegyeznünk, hogy néhány esetben azonban ezeknek az állampolgároknak a foglalkoztatása is csupán bejelentési kötelezettséget von maga után. (355/2007. (XII.23) Korm. rendelet és 355/2009 (XII.30) Korm. rendelet és 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet) 2012. I. félévben a kiadott munkavállalási engedélyek (egyéni illetve mezőgazdasági szezonális) száma 5 690 db volt. Ezen belül 5 528 db egyéni engedély és 162 db mezőgazdasági szezonális engedély került kiadásra. 2011. I. félévhez képest a kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek együttes száma 3,1%-kal növekedett. Ezen belül az egyéni munkavállalási engedélyek számában emelkedés (6,4%-os), a mezőgazdasági szezonális engedélyek (50,0%-os) számában viszont csökkenés mutatkozott az előző év azonos időszakához viszonyítva.
2
Fontos megjegyezni, hogy az EU Kék Kártyát speciális helyzete miatt külön kezeljük az egyéni munkavállalási és a mezőgazdasági, szezonális engedélyek csoportjától.
5
Ha országok szerinti csoportosítás alapján vizsgáljuk adatainkat, azt mondhatjuk, hogy az Európai Unióhoz nem tartozó, európai országok állampolgárainak részére kiadott egyéni és mezőgazdasági engedélyek száma 4,4%-kal mérséklődött 2012. I. félévben az előző év azonos időszakához képest. Ehhez hasonlóan az Európai Unióhoz nem tartozó, de Magyarországgal szomszédságban lévő országok állampolgárai részére kiadott engedélyek száma is csökkenést mutatott, ennek mértéke 21,5%-os volt. Ezzel szemben az Európán kívüli országok állampolgárainak kiadott engedélyek száma 9,1%-kal emelkedett. A kiadott egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma országcsoportonként 2011. I. félév, 2012. I. félév (db) 3 353 3 500 3 000
2 336
2 443 2 151
2 500 db
3 073
1 688
2 000
2012. I. félév
1 500
2011. I. félév
1 000
500 Nem EU-s európai
Nem EU-s szomszédos Európán kívüli országok országok
A kiadott engedélyek száma a legmagasabb a kínai (1 647 db), az ukrán (1 207 db) és a szerb (395 db) állampolgárok esetében volt 2012. I. félévben. Mindez azt jelenti, hogy a 2012. I. félévben kiadott engedély 28,9%-a kínai, 21,2%-a ukrán, 6,9%-a pedig szerb állampolgárok részére került kiadásra. A kínaiak részére kiadott engedélyek száma 4,3%-kal emelkedett 2012. I. félévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, ezzel szemben az ukránok körében 22,5%-os, a szerbek esetében pedig 14,1%-os csökkenés volt tapasztalható.
db
A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma országonként 2012. I. félévben, db (100 db-ot meghaladó) 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0
1647 1 207
395
370
320
280
191
163
162
133
103
101
Összességében elmondhatjuk, hogy azon nem Európai Uniós, de európai államok állampolgárai körében3, amelyek jelentős súllyal rendelkeznek Magyarországon, csökkent vagy lényeges változás nem következett be a kiadott engedélyek számában. 2012. I. félévben 3
A változások vizsgálatánál Koszovót figyelmen kívül hagytuk, ugyanis 2011. I. félév végén vált lehetővé erre az állampolgárságra vonatkozóan az adatok rögzítése, emiatt a változások adatai nem értékelhetők. 2012. I. félévben összesen 320 koszovói állampolgár részére került engedély kiadásra.
6
az elmúlt év azonos időszakához képest. Ennek eklatáns példája Ukrajna, Szerbia, Törökország, vagy Oroszország. Ezzel párhuzamosan azonban növekedést mutatott a kiadott engedélyek száma azon ázsiai országok állampolgárainál, amelyek számosságukat tekintve a legmeghatározóbbak. Ebben a vonatkozásban említhetjük a vietnámi és a thaiföldi állampolgárokat, előbbiek esetében 60,9%-kal, utóbbiak esetében pedig 55,6%-kal emelkedett a kiadott engedélyek száma 2012. I. félévben 2011. I. félévhez viszonyítva. Kiemelhető még a mongol, az indiai és a kínai állampolgárok részére kiadott engedélyek számának növekedése is.
2.1. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint A legtöbb engedély kiadására 2012. I. félévben a Fővárosban került sor, amely az összes kiadott egyéni és mezőgazdasági szezonális engedély 61,6%-át jelenti, ezt követően Pest (8,3%) és Győr-Moson-Sopron megyét (5,9%) emelhetjük ki. A legkisebb arányszámokat Somogy és Heves megyében találjuk. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek fontosabb adatai (2011. I. félév, 2012. I. félév)
Megye Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen
Kiadott egyéni engedélyek száma, db 2012. I. félév 3 503 473 158 135 52 333 38 97 28 13 38 58 23 41 80 54 231 115 29 191 5 690
2011. I. félév 3 605 360 115 92 52 336 34 135 27 15 35 50 33 16 138 61 142 131 15 126 5 518
Kiadott egyéni engedélyek számának megoszlása, db 2012. I. félév 61,6 8,3 2,8 2,4 0,9 5,9 0,7 1,7 0,5 0,2 0,7 1,0 0,4 0,7 1,4 0,9 4,1 2,0 0,5 3,4 100,0
2011. I. félév 65,3 6,5 2,1 1,7 0,9 6,1 0,6 2,4 0,5 0,3 0,6 0,9 0,6 0,3 2,5 1,1 2,6 2,4 0,3 2,3 100,0
Index, % 2012. I. félév/ 2011. I. félév 97,2 131,4 137,4 146,7 100,0 99,1 111,8 71,9 103,7 86,7 108,6 116,0 69,7 256,3 58,0 88,5 162,7 87,8 193,3 151,6 103,1
2012. I. félévben a kiadott engedélyek száma a legtöbb megyében növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. Azokban a megyékben, amelyekben a kiadott engedélyek száma a legmagasabb volt a tárgyidőszakban, a Főváros kivételével – ahol 2,8%-os csökkenés következett be – az engedélyek számának növekedését, vagy stagnálását tapasztaltuk. Ennek értelmében, Pest megyében több mint harmadával nőtt a kiadott engedélyek száma, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 62,7%-os növekedés valósult 7
meg, Fejér megyében pedig 37,4%-os emelkedés tapasztalható. Győr-Moson-Sopron megyében ugyanakkor 0,9%-kal csökkent munkavállalási engedélyhez jutók száma.
2.2. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint 2012. I. félévben az összes kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély 26,4%-át a kereskedelem, 20,0%-át a feldolgozóipar, 15,4%-át a vendéglátás, 10,3%-át pedig az építőipar nemzetgazdasági ágakra vonatkozóan adták ki. Összességében ez azt jelenti, hogy a kiadott engedélyek 72,1%-a ebben a négy gazdasági ágban összpontosult a tárgyidőszakban. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma, megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint 2012. I. félévben Nemzetgazdasági ág (TEAOR’08)
Kiadott engedélyek száma, db
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Ismeretlen Összesen
Kiadott engedélyek számának megoszlása, %
157 64 1 138
2,8 1,1 20,0
0
0,0
40
0,7
584 1 504 126 875 180 30 84 314
10,3 26,4 2,2 15,4 3,2 0,5 1,5 5,5
60
1,1
6
0,1
34 33 20 277 164 5 690
0,6 0,6 0,4 4,9 2,9 100,0
A feldolgozóiparban az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása, a járműgyártás és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazatokban került kiadásra a legtöbb munkavállalási engedély.
8
A foglalkozási főcsoportokat vizsgálva láthatjuk, hogy a legtöbb kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások körében került kiadásra, 1 695 db, amely az összes kiadott engedély közel harmadát teszi ki. Második releváns főcsoportnak a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokat tekinthetjük, ezt követően pedig azokat a munkaköröket, amelyek egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő, továbbá felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások közé sorolhatók. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma, megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint 2012. I. félévben Foglalkozási főcsoport (FEOR’08)
Kiadott engedélyek száma, db
Fegyveres szervek foglalkozásai
Kiadott engedélyek számának megoszlása, %
0
0,0
Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók
216
3,8
Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások
702
12,3
789
13,9
97
1,7
1 132
19,9
99
1,7
Ipari és építőipari foglalkozások
546
9,6
Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők
395
6,9
Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások
1 695
29,8
19
0,3
5 690
100,0
Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások
Ismeretlen Összesen
2.3. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint A kiadott engedélyek legnagyobb része (38,2%-a) a 25-34 éves korcsoportba tartozó harmadik országbeli állampolgárok köréhez volt kapcsolható 2012. I. félévben, összesen 2 172 db engedélyt adtak ki e korcsoportba tartozó külföldi munkavállalók részére. A második és harmadik releváns korkategóriának a 35-44 éves és a 20-24 éves korcsoport nevezhető, míg a 19 év alattiak és az 55 év felettiek súlya a legkisebbnek tekinthető.
9
A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek korcsoportok szerint 2012. I. félévben (db) 19 éves és ezalatt
137
20-24 éves
865
25-34 éves
2172
35-44 éves
1479
45-54 éves
806
55 éves és afelett
231 0
500
1000
1500
2000
2500
db
Az iskolai végzettség kapcsán elmondható, hogy a legtöbb kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok részére (2 408 db) került kiadásra, amely az összes engedély 42,3%-át fedi le. Ezen túlmenően két további iskolai végzettség szerinti kategória releváns szerepe emelhető ki, egyrészt a szakiskolai, szakmunkásképzőé és a felsőfokú végzettségé. Indokolható ez azzal, hogy az összes kiadott egyéni és szezonális engedély 23,6%-a tartozik az előbbi, míg 16,4%-a az utóbbi kategóriába.
A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma iskolai végzettség szerint 2012. I. félévben (db)
584
936
2 408
8 általános vagy kevesebb Szakiskola, szakmunkásképző
41
Szakközépiskola
211
Gimnázium Technikum
166
Egyetem, főiskola
1 344
Egyéb és ismeretlen
10
Mind az életkor mind pedig az iskolai végzettség szerinti struktúrával kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy a tárgyidőszakban nem történt lényegi változás az előző év hasonló időszakának adataihoz képest.
foglalkoztatók által bejelentett külföldi létszámadatainak vizsgálata a 2012. I. félévben
3. A
állampolgárok
Az eddigiekben azt vizsgáltuk, hogy azon állampolgárok körében miként alakult a kiadott engedélyek száma, akiknek foglalkoztatása engedélyhez kötött. A külföldi munkavállalók másik nagy csoportját azok az állampolgárok alkotják, akiknek foglalkoztatása nem engedélyköteles, csak a foglalkoztatás tényét szükséges bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elsősorban a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok és bizonyos jogszabályi esetekben harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának feltétele. Mivel a bejelentések szerepe és súlya elsődlegesen az Európai Unió tagállamai esetében jelentkezik, ezért az állampolgárságok esetében csak e tagállamokat vizsgáljuk meg részletesen. 2012. I. félévben a munkaadók összesen 3 854 fő foglalkoztatásának megkezdését jelentették be, amely 2011. I. félévhez képest 39,6%-os csökkenést jelent. Az Európai Unió 27 tagállama közül mindössze három ország állampolgárai esetében haladta meg a bejelentettek száma a 100 főt. A bejelentett román állampolgárok (2 525 fő) száma volt a legnagyobb, amely az összes bejelentett 65,5%-át tette ki, ezt követően a szlovák állampolgárokat emelhetjük ki, esetükben az iménti arány 10,0%-ot tett ki 2012. I. félévben. Harmadikként pedig Németországot említhetjük, ahol a bejelentett személyek száma az összes bejelentetthez viszonyítva 4,2%-ot tett ki. A bejelentett szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgárok száma 2012. I. félévben, fő (100 főt meghaladó)
163
Németország
385
Szlovákia
2 525
Románia
0
500
1 000
1 500
2 000
2 500
3 000
fő
Az előző év azonos időszakához képest a román állampolgárok körében 26,8%-kal csökkent a bejelentések száma, a szlovákok esetében ez az arány 64,5%-ot tett ki, a németeknél 7,4%-ot.
11
A bejelentett szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezőkkel kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy 2011. I. félévhez képest lényegesen csökkent a bejelentettek száma, ez a legtöbb állampolgárság esetében tapasztalható volt. Azoknál az állampolgárságoknál, ahol mégis növekedés következett be, a bejelentett személyek száma rendkívül alacsony volt. A munkáltatók a legtöbb külföldi állampolgárt a Fővárosban jelentették be, a bejelentett összlétszám 32,1%-a tartozott ide területileg. Ezt követően Bács-Kiskun megyét emelhetjük ki, ahol az iménti arány 20,4%-ot tett ki, Csongrád megyében 7,8%-ot, Győr-Moson-Sopron megyében 7,5%-ot, Pest megyében pedig 7,4%-ot. Ha az előző év azonos időszakához képest minden megyében csökkent a bejelentett állampolgárok száma, ez alól Fejér (48,3%-kal), Győr-Moson-Sopron (17,9%-kal) és Csongrád (11,6%-kal) megye kivétel, ahol nőtt a bejelentettek száma. Kiemelendő, hogy azokban a megyékben, ahol a bejelentett személyek száma általánosságban magas, jelentős csökkenés következett be az előző év azonos időszakához képest. Eklatáns példa Komárom-Esztergom megye, ahol 92,0%-kal kevesebb külföldi állampolgárt jelentettek be 2012. I. félévben, mint egy évvel korábban. Pest megyében 55,1%-kal, Békés megyében 32,7%-kal, Vas megyében 27,1%-kal, Bács-Kiskun megyében 24,0%-kal csökkent a bejelentett személyek száma. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok fontosabb adatai megyei bontásban (2011. I. félév, 2012. I. félév)
Megye Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen
Bejelentett külföldi Bejelentett külföldi állampolgárok Index, % állampolgárok száma, fő számának megoszlása, % 2012. I. félév/ 2011. I. félév 2012. I. félév 2011. I. félév 2012. I. félév 2011. I. félév 1 236 2 033 32,1 31,9 60,8 285 635 7,4 10,0 44,9 129 87 3,3 1,4 148,3 70 872 1,8 13,7 8,0 74 81 1,9 1,3 91,4 290 246 7,5 3,9 117,9 213 292 5,5 4,6 72,9 32 124 0,8 1,9 25,8 6 18 0,2 0,3 33,3 20 24 0,5 0,4 83,3 9 13 0,2 0,2 69,2 31 67 0,8 1,1 46,3 23 30 0,6 0,5 76,7 11 30 0,3 0,5 36,7 66 86 1,7 1,3 76,7 18 42 0,5 0,7 42,9 33 64 0,9 1,0 51,6 787 1 035 20,4 16,2 76,0 222 330 5,8 5,2 67,3 299 268 7,8 4,2 111,6 3 854 6 377 100,0 100,0 60,4
12
3.1. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A bejelentett külföldi állampolgárok száma négy nemzetgazdasági ágban bizonyult kiemelkedően magasnak: a mezőgazdaság, a kereskedelem, a feldolgozóipar és az információ, kommunikáció területeken. Ebben a négy nemzetgazdasági ágban jelentették be az összes külföldi állampolgár 65,9%-át. A külföldi állampolgárok 34,3%-át a mezőgazdaság, 12,4%-át a kereskedelem, 10,2%-át a feldolgozóipar, 9,0%-át pedig az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágak területén jelentették be a foglalkoztatók. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma, megoszlása nemzetgazdasági áganként 2012. I. félévben
Nemzetgazdasági ág (TEAOR’08)
Bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Ismeretlen Összesen
Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, %
1 322
34,3
6 393
0,2 10,2
4
0,1
13
0,3
222 478 70 120 348 60 29
5,8 12,4 1,8 3,1 9,0 1,6 0,8
166
4,3
243
6,3
40
1,0
77
2,0
43
1,1
26 185 9 3 854
0,7 4,8 0,2 100,0
Ha foglalkozási főcsoportok szerint vizsgáljuk a bejelentéseket, jól látható, hogy jelen esetben is a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban jelentették be a 13
legtöbb külföldi állampolgárt (1 923 fő), az összes bejelentett külföldi 49,9%-a tartozik ebbe a főcsoportba. Ugyanez az arány a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásoknál 15,8%-ot, az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásoknál 8,0%-ot, a gépkezelők, összeszerelők, jarművezetőknél pedig 7,4%-ot tett ki 2012. I. félévben. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma, megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint 2012. I. félévben
Foglalkozási főcsoport (FEOR’08)
Bejelentett külföldi Bejelentett külföldi állampolgárok száma, állampolgárok számának fő megoszlása, %
Fegyveres szervek foglalkozásai
0
0,0
Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók
125
3,2
Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások
609
15,8
Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások
308
8,0
Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások
202
5,2
Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások
108 150
2,8 3,9
Ipari és építőipari foglalkozások
144
3,7
Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők
285
7,4
1 923
49,9
0 3 854
0,0 100,0
Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Ismeretlen Összesen
3.2. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint A munkavállalók részére kiadott engedélyeknél látottakhoz hasonlóan a bejelentett külföldi munkavállalóknál is a 25-34 éves korcsoport tekinthető dominánsnak, hiszen a 3 854 főből 1 265 fő (32,8%) ebbe a kategóriába tartozott 2012. I. félévben. További egyezőséget jelent, hogy a második és a harmadik jellegadó korcsoport szintén a 35-44 éves, illetve a 20-24 éves korkategória, az előbbi csoportba a bejelentettek 29,4%-a, utóbbi csoportba pedig 13,9%-a tartozott a tárgyidőszakban. Az előző év azonos időszakának adaival összehasonlítva kiemelhető, hogy 7,9%-kal növekedett a 35-44 éves korkategóriába tartozók száma, ezzel párhuzamosan viszont 5,5%-kal csökkent a 25-34 évesek és 3,2%-kal a 20-24 évesek korcsoportjába tartozók száma. Ezen változások ellenére kijelenthető, hogy a bejelentett személyek korcsoportok szerinti struktúrája nem változott meg gyökeresen.
14
A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma korcsoportok szerint 2012. I. félévben (fő) 207
19 éves és ezalatt
536
20-24 éves
1265
25-34 éves
1133
35-44 éves
525
45-54 éves
188
55 éves és afelett 0
200
400
600
800
1000
1200
1400
fő
Az iskolai végzettséggel kapcsolatban elsőként szintén a kiadott engedélyek jellemzőihez való hasonlóságot említhető, hiszen a bejelentett munkavállalók legnagyobb része, 49,8%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett 2012. I. félévben. Eltérést jelent viszont, hogy míg a munkavállalók részére kiadott engedélyeknél a második domináns kategóriát a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők alkották, jelen esetben az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők tekinthetők meghatározónak, az első félévben bejelentett külföldi munkavállalók 22,5%-a tartozott ebbe a csoportba. A szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek aránya 12,9%-os volt. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma iskolai végzettség szerint 2012. I. félévben (fő)
27 867 0
1921 249
8 általános vagy kevesebb
Szakiskola, szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium
292
Technikum
498
Egyetem, főiskola
Egyéb és ismeretlen
Ha összehasonlítjuk a 2012. I. félév és a 2011. I. félév iskolai végzettség szerinti adatainak megoszlását, összességében azt mondhatjuk, hogy az egyes iskolai végzettséghez tartozó arányszámok tekintetében nem található kiemelendő eltérés. 15
4. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata a 2012. június 30-ai állapot alapján 2012. június 30-án az érvényes munkavállalási (egyéni, illetve mezőgazdasági szezonális) engedélyek együttes száma 19 101 db volt. Ezen belül 19 002 db egyéni engedély, 99 db szezonális engedély volt érvényben. Az előző év azonos időpontjához képest az érvényes egyéni engedélyek száma 5,2%-kal növekedett, a mezőgazdasági, szezonális engedélyeké viszont 45,3%-kal csökkent. Ha országok szerinti csoportokat nézzük, azt tapasztaljuk, hogy egyedül az Európán kívüli országok esetében nőtt az érvényes munkavállalási engedélyek száma, 13,9%-kal. Ezzel szemben az Európai Unióhoz nem tartozó, de Európában található országok állampolgárai körében 6,2%-kal, a Magyarországgal szomszédos, de nem EU tagállamoknál pedig 13,8%-kal csökkent az érvényben lévő engedélyek száma a 2012. június 30-ai állapot szerint, az előző év azonos időpontjához viszonyítva. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma 2012. június 30-án (db) 11 220 12 000 10 000
9 850 7 866
8 383
db
8 000
7 257 6 259 2012. június 30.
6 000
2011. június 30. 4 000 2 000 Nem EU-s európai
Nem EU-s szomszédos országok
Európán kívüli országok
Az érvényes engedélyek száma a legmagasabb a kínai (5 786 db), az ukrán (4 301 db), a szerb (1 728 db) és a vietnámi (1 043 db) állampolgárok körében volt 2012. június 30-án. Az érvényes mezőgazdasági, szezonális engedélyek mindegyike ukrán állampolgárhoz kapcsolható. Az Európai Uniós tagsággal nem rendelkező, de Európához sorolandó4 országok közül a legtöbb állam polgárai esetében az érvényes engedélyek száma csökkent a tárgyidőpontban az előző év azonos időpontjához viszonyítva. Itt elsősorban azon országok állampolgárairól van szó, amelyek körében a legmagasabb az érvényben lévő engedélyek száma. Tehát – a csökkenés mértékének sorrendjében – az ukránok (15,7%-os), a törökök (10,1%-os), a szerbek (9,3%-os) és a horvátok (9,1%-os) érvényes engedélyeinek száma csökkenést mutatott az imént említett időszakban.
4
Jelen esetben sem célszerű Koszovó adatait a változások vizsgálatánál figyelembe venni a már korábban említett informatikai, adminisztratív változások miatt. 2012. június 30-án 492 koszovói állampolgár rendelkezett érvényes engedéllyel. Az ukrán és a szerb állampolgárokat követően a koszovóiak rendelkeztek a legtöbb érvényes munkavállalási engedéllyel a vizsgált időpontban.
16
Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma 2012. június 30-án, db (400 db-ot meghaladó) 6 000
5 786
5 000
4 301
db
4 000
3 000
1 728
2 000
1 043 1 000
817
653
607
492
428
405
-
Kína
Ukrajna
Szerbia
Vietnám
Thaiföld
Mongólia
India
Koszovó
Japán
USA
Ezzel párhuzamosan az Európán kívüli országoknál az iráni (41,7%-os), a vietnámi (26,7%-os), a kínai (24,7%-os), az indiai (20,4%-os) és a thaiföldi (6,1%-os) állampolgárok körében kiemelhető mértékű növekedés zajlott le 2012. június 30-a és 2011. június 30-a között.
4.1. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint A legtöbb érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély 2012. június 30-án a Fővárosban és Pest megyében volt található. A Fővárosban 12 958 db engedély volt érvényben, Pest megyében pedig 1 498 db, előbbi az összes engedély 67,8%-át, utóbbi pedig 7,8%-át tette ki. A többi megyében ez az érték a 4,0%-ot sem éri el. 2011. június 30-ai állapothoz viszonyítva a legtöbb megyében növekedett az érvényes engedélyek száma. A legnagyobb növekedés Nógrád (66,1%-kal), Veszprém (31,3%-al), Jász-Nagykun-Szolnok (20,9%-kal), Csongrád (20,4%-kal) és Bács-Kiskun (20,1%-kal) megyében következett be. Az érvényes engedélyek számának csökkenése Heves, KomáromEsztergom, Baranya és Zala volt a legnagyobb.
17
Az érvényben lévő egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek legfontosabb adatai területi bontásban (2011. június 30, 2012. június 30) Érvényes engedélyek száma, db Megye 2012. június 30. Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen
12 958 1 498 431 370 193 700 177 247 96 70 135 219 114 98 215 214 345 395 84 542 19 101
2011. június 30. 12 311 1 419 435 441 147 695 176 276 114 77 132 188 181 59 213 177 354 329 75 450 18 249
Érvényes engedélyek számának megoszlása, % 2012. június 30. 67,8 7,8 2,3 1,9 1,0 3,7 0,9 1,3 0,5 0,4 0,7 1,1 0,6 0,5 1,1 1,1 1,8 2,1 0,4 2,8 100,0
2011. június 30. 67,5 7,8 2,4 2,4 0,8 3,8 1,0 1,5 0,6 0,4 0,7 1,0 1,0 0,3 1,2 1,0 1,9 1,8 0,4 2,5 100,0
Index, % 2012. június 30./ 2011. június 30. 105,3 105,6 99,1 83,9 131,3 100,7 100,6 89,5 84,2 90,9 102,3 116,5 63,0 166,1 100,9 120,9 97,5 120,1 112,0 120,4 104,7
4.2. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A legtöbb, 2012. június 30-án érvényben lévő engedély négy nemzetgazdasági ágban csoportosult: a kereskedelem, a feldolgozóipar, a vendéglátás és az építőipar területén. Ezek közül a kereskedelem rendelkezik a legnagyobb súllyal, az összes érvényes engedély 24,5%-a ebben az ágban volt található a tárgyidőpontban, a feldolgozóiparban ez az arány 19,5%-ot tett ki, a vendéglátásban 17,3%-ot, az építőiparban 11,7%-ot.
18
Az érvényben lévő egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma, megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint 2012. június 30-án
Nemzetgazdasági ág (TEAOR’08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Ismeretlen Összesen
Érvényes engedélyek száma, db 335 131 3721
Érvényes engedélyek számának megoszlása, % 1,8 0,7 19,5
0
0,0
47
0,2
2229 4674 731 3299 402 99 344 1030
11,7 24,5 3,8 17,3 2,1 0,5 1,8 5,4
180
0,9
13
0,1
187 171 82 961 465 19101
1,0 0,9 0,4 5,0 2,4 100,0
A feldolgozóiparban az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatban volt érvényben a legtöbb engedély, összesen 1 468 db, második releváns területként a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (530 db), majd a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (349 db) és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (297 db) emelhető ki. A foglalkozási főcsoportok tekintetében azt látjuk, hogy a legtöbb engedély a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások körében volt érvényben (5 705 db), majd a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások körében (4 852 db). Az előbbi főcsoportba az összes engedély közel harmada (29,9%), utóbbiba pedig 25,4%-a tartozik. Ezen túlmenően négy olyan főcsoport nevezhető meg, amely nem elhanyagolható relevanciával rendelkezik: az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő, a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő és az ipari és építőipari foglalkozások, valamint a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők foglalkozásai.
19
Az érvényben lévő egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma, megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint 2012. június 30-án
Érvényes engedélyek száma, db
Érvényes engedélyek számának megoszlása, %
0
0,0
Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók
819
4,3
Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások
1 991
10,4
Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások
2 210
11,6
Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások
357 4 852 115
1,9 25,4 0,6
Ipari és építőipari foglalkozások
1 884
9,9
Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők
1 089
5,7
Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások
5 705
29,9
79
0,4
19 101
100,0
Foglalkozási főcsoport (FEOR’08)
Fegyveres szervek foglalkozásai
Ismeretlen Összesen
4.3. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint Az érvényes engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár legnagyobb része, 7 376 fő a 25-34 éves korcsoportba tartozott a vizsgált időpontban, amely az összes engedéllyel rendelkező 38,6%-át tette ki. Ezt követően emelhetjük ki a 35-44 éves korkategóriát, ahová a külföldi állampolgárok több negyede sorolható, továbbá a 20-24 éveseket, akik 16,2%-át tették ki az összlétszámnak.
20
Az érvényes egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma korcsoportok szerint 2012. június 30-án (db) 455
19 éves és ezalatt
3 098
20-24 éves
7 376
25-34 éves
4 904
35-44 éves
2 583
45-54 éves
685
55 éves és afelett 0
1 000
2 000
3 000
4 000
5 000
6 000
7 000
8 000
db
Az iskolai végzettség esetében azt látjuk, hogy az érvényben lévő engedélyek jelentős része (43,7%) legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező külföldi állampolgárhoz kapcsolható, közel negyedük (24,5%) pedig szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett a magyar nómenklatúra szerint. Az érvényes engedéllyel rendelkező állampolgárok harmadik pregnáns csoportját azok alkotják, akik valamilyen felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, arányuk 16,3%-ot tett ki a 2012. június 30-ai állapot szerint. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma iskolai végzettség szerint 2012. június 30-án (db)
1 378 3 115 8 356
112
8 általános vagy kevesebb Szakiskola, szakmunkásképző
609
Szakközépiskola
857
Gimnázium Technikum
4 674
Egyetem, főiskola Egyéb és ismeretlen
21
Az érvényben lévő engedélyekkel kapcsolatban szintén elmondhatjuk, hogy mind a kor szerinti mind pedig az iskolai végzettség szerinti struktúrában nem következett be lényeges változás a 2012. június 30-ai állapot szerint az előző év azonos időpontjához képest.
5. A kiadott és az érvényben lévő EU Kék Kártya vizsgálata 2012. I. félévben nem került sor EU Kék Kártya kiadására. 2012. június 30-án egy darab érvényben lévő EU Kék Kártya szerepelt a nyilvántartásban, amely területileg Hajdú-Bihar megyéhez köthető. Az engedély nemzetgazdasági ág szerint az oktatáshoz, foglalkozási főcsoport szerint nézve pedig a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokhoz tartozik.
22
6. Jogszabályok melléklete A külföldi állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatásával kapcsolatos, érvényes engedélyezési eljárásokról és bejelentési kötelezettségéről (A) Jogszabályok A külföldi állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatásával kapcsolatban a főbb jogszabályok a következők: -
-
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. (Flt.) 355/2007. (XII.23.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról, 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről (2010.V. 28.) 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról
A fenti jogszabályok a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezését is szabályozzák. Az EU Kék Kártya kiadásának főbb szabályait -
a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központjának az EU Kék Kártya kiadásával kapcsolatos szakhatósági állásfoglalása kialakításának szabályairól, valamint az egyes migrációs tárgyú és egyéb kormányrendeletek módosításáról szóló 168/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet tartalmazza
További fontosabb jogszabályok, amelyek kapcsolódnak a külföldi állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához: -
-
2011. évi CV. törvény az egyes munkaügyi tárgyú és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról 27/2011. (VIII. 24.) BM rendelet az egyes migrációs tárgyú miniszteri rendeleteknek az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi CV. törvény végrehajtásához szükséges módosításáról 3/1996. (IV. 5.) MüM rendelet a rendbírságról 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról 23
(B) Alapfogalmak EGT államnak kell tekinteni az Európai Unió tagállamát, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek: a) a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személynek (a továbbiakban együtt: EGTállampolgár), b) az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja (a továbbiakban: EGT-állampolgár családtagja), c) a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja (a továbbiakban: a magyar állampolgár családtagja) d) az EGT-állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személy, aki a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik, – abban az országban, ahonnan érkeznek – az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele legalább egy évig egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik, és a hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi Harmadik országbeli állampolgár a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendeletben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, azaz a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek kivételével, a nem magyar állampolgár és a hontalan. A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata azt jelenti, hogy az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző 15-60 nappal a munkaadónak be kell jelentenie a munkaerőigényét és a munkaügyi központ kirendeltségeinek ezen idő alatt meg kell kísérelnie hazai (ill. EU-s) munkaerővel kielégíteni az igényt. Az engedély akkor adható ki, ha ez nem sikerül. (C) külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó főszabályok Harmadik országbeli állampolgárhoz kapcsolódó főszabály: 24
-
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7.§-nak (1) bekezdése értelmében „harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) a Magyarország területén a 2. § (2) bekezdésében, valamint a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a munkavállalási engedély, vagy a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedély (a továbbiakban: EU Kék Kártya) alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.”
-
a 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet szerint, ha a foglalkoztatás engedélyköteles, munkaszerződés csak az engedély beszerzését követően köthető
-
az engedélyezési eljárás alól való mentességi esetek – 355/2009. (XII.30.) Kormányrendelet szerint
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre vonatkozó főszabályok: -
a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6.§-nak (1) bekezdése alapján „A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását.”
-
a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén történő engedélymentes foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2. § szerinti esetekben (1-25 pontok, a 7-8. pontok kivételével) a foglalkoztató köteles bejelenteni a foglalkoztatást
-
az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2. § (2) alapján a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismertek, illetve a bevándorolt és letelepedett személyek (őket a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik) bejelentése
-
a 2010. évi LXXV. törvényben fogalmazottak alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott külföldi állampolgárt bizonyos esetekben be kell jelenteni
(D) külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó jogszabályok a statisztika tükrében A külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályozási rendszer alapja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt) 2. és 7. §-a. Az Flt. szerint egyrészről a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. (Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól eltérően külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.) Másrészről a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén egyes kivételekkel az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedély alapján létesíthet 25
foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. 2011. augusztus 1-jét követően a harmadik országbeli állampolgárok nem csak az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedélyeken keresztül, hanem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiállított EU Kék Kártya birtokában is munkát vállalhatnak. Engedélymentesek, bejelentésre nem kötelezettek A 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet 1. §. (2) bekezdése értelmében, ill. a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) alapján és a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdése értelmében a foglalkoztató nem köteles bejelenteni (engedélyeztetni): -
az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítése keretében kiküldetés, kirendelés útján magyarországi foglalkoztatónál magánjogi szerződés teljesítése érdekében történő munkavégzéshez,
-
az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkaerő kölcsönzési tevékenységet folytató vállalkozás, mint munkáltató által kölcsönzött munkavállaló magyarországi foglalkoztatónál munkaerőkölcsönzés keretében történő munkavégzéséhez,
Bejelentés (bejelentési kötelezettség) Bejelentési kötelezettség áll fent a Magyarországon munkát vállalni szándékozó állampolgárok esetében a 355/2007. (XII. 23.), a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2. §. (125 pontok, a 7-8. pontok kivételével), az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2. § (2) alapján és a 2010. évi LXXV. törvényben fogalmazottak alapján. „A bejelentés tartalmazza a foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR számát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt. A munkaügyi központ igazolja a beérkezés dátumának jelölése mellett a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének.” (355/2007. Korm. rendelet, 6.§ (2, (3) és (5) bekezdés)
Statisztikai rendszerünkben, a továbbiakban „Bejelentés” megnevezés alá gyűjtjük a fentiekben meghatározott adatközléseket. A bejelentés napja legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének a napja. Hasonlóan be kell jelenteni a foglalkoztatás befejezését is, legkésőbb a foglalkoztatás befejezése után első napon. Bejelentés statisztikai kategóriába sorolt jogszabályi esetek: -
a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek Magyarországon történő foglalkoztatását a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet 6. § értelmében a munkáltató a foglalkoztatni kívánt személy foglalkoztatásának megkezdését, ill. a foglalkozás megszűnését az illetékes munkaügyi központnak köteles bejelenteni. A bejelentési kötelezettség
26
teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 56/A. § (1) szerint az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget rendbírságot kell fizetnie.
-
a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2. § szerint a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatás, A harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2. § szerint megfogalmazott esetekben nincs szükség engedélyre, csupán bejelentési kötelezettség terheli a foglalkoztatót annak a harmadik országbeli állampolgárnak a foglalkoztatása esetében, akinek engedélymentes a foglalkoztatása, így: -
-
-
-
-
-
-
-
-
1. nemzetközi szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén; 2. a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság - nemzetközi szerződés által meghatározott - fiók és képviselet vezetőjeként történő munkavégzéséhez; 3. külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam által delegált tagjának a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez, valamint az államok közt fennálló viszonosság alapján, a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviselete személyzete közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez; 4. a Magyarország területén nemzetközi szerződés alapján működő nemzetközi kormányközi szervezet illetőleg Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert, Magyarország területén működő szervezet (a továbbiakban: nemzetközi szervezet) személyzetének a nemzetközi szervezetnél történő, valamint ezek közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez; 5. a nemzetközi szervezetet vagy nemzetközi szervezetnek nem minősülő közös szervet létrehozó szerződésben részes államok által delegált személyeknek (a továbbiakban: delegáltak) nemzetközi szervezetnél vagy közös szervnél történő munkavégzéséhez, valamint a részes államok között fennálló viszonosság alapján a delegáltak közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez; 6. harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő - alkalmanként harminc napos időtartamon belül a tizenöt munkanapot meg nem haladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez; mint munkáltató által kölcsönzött munkavállaló magyarországi foglalkoztatónál munkaerő- kölcsönzés keretében történő munkavégzéséhez; 9. külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelő bizottsági tagjaként történő munkavégzéshez; 10. a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján - a pályázat, illetőleg az ösztöndíj keretében történő - munkavégzéshez; 11. külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeli állampolgárnak nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához; 12. Magyarország területén működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló személynek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez; 13. alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenységhez, amelyre az oktatásért felelős miniszter igazolása szerint - az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretén belül kerül sor; 14. Magyarország területén nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében munkát végző, az egyházi szolgálatot élethivatásszerűen folytató tevékenységéhez; 15. Magyarország területén menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint menedékeskénti elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzéséhez; 16. naptári évenként tíz munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységéhez; 17. kutató olyan tevékenységéhez, amely - a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint - a Magyarország és más állam között létrejött megállapodás hatálya alá tartozik; 18. a Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, és Grundtvig program keretében szakmai gyakorlaton résztvevő harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához; 19. magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarország területén együtt élt; 20. 21. a kutató olyan magyarországi kutatási tevékenységéhez, amelyet külön jogszabály rendelkezései szerint, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodás alapján végez; 22. a hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez, illetve az edző sporttevékenységre való felkészítő tevékenységéhez; 23. az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló 1951. június 19-én Londonban kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO-SOFA Megállapodás) részes államainak a NATO-SOFA Megállapodás I. Cikk a) és b) pontjában meghatározott és a Magyarország területén szolgálati célból tartózkodó fegyveres ereje és polgári állománya tagjai közeli hozzátartozóinak munkavégzéséhez a szolgálati célú tartózkodás idejére a részes államok közt fennálló viszonosság alapján; 24. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Harmtv.) meghatározott családegyesítő személy családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező és legalább egy éve jogszerűen a Magyarország területén tartózkodó családtagjának, feltéve, hogy a családegyesítő engedély nélkül foglalkoztatható; 25. menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagjának, vagy menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú esetén szülőjének, ennek hiányában gyámjának, feltéve, hogy a családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
27
-
az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2. § (2) alapján a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2. § (2) alapján: a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.
-
a 2010. évi LXXV. törvény alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott külföldi állampolgárt, a törvényi szabályozás szerint, Magyararország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző bevándorolt vagy letelepedett jogállású személyek egyszerűsített foglalkoztatásáról egyrészről a 2010. évi LXXV. törvény rendelkezik, másrészről az így foglalkoztatottakra kiterjed a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés bejelentésre vonatkozó szabályozása is. Tehát az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott bevándorolt vagy letelepedett jogállású személyek engedélymentes egyszerűsített foglalkoztatását az illetékes munkaügyi központnak be kell jelenteni.
Engedélyek (engedélyezési eljárások) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatás engedélyezéséről a 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet (a továbbiakban: SZMM rendelet) ill. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 5. § rendelkezik. Az SZMM rendelet hatálya kiterjed a magyar jog hatálya alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő, valamint a Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző, Magyarországon engedéllyel foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárra, továbbá az őt foglalkoztatóra. A harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban meghatározott kivétellel – a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által kiállított engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. Általános engedélyek statisztikai kategóriába sorolt jogszabályi esetek: -
a 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet 4-7. § és 10. § alapján az egyéni engedélyek. 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet alapján az engedélyezési eljárást alapesetben a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata mellett kell lefolytatni. 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet 10. § (1) alapján bizonyos esetekben a jogszabály lehetővé teszi az engedélyezési eljárás lefolytatását a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül (automatikus vagy könnyített engedély), így: nemzetközi szerződésben meghatározott kereteken belül, kulcsszemélyzetként történő munkavégzéséhez, naptári évenként a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság által a megelőző év december 31-ei munkajogi állományi létszám öt százalékát meg nem haladó létszámú munkavégzéséhez, külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviseletének személyzete közeli hozzátartozója magyarországi foglalkoztatásához, az államok között fennálló viszonosság hiányában, felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, meghívott, nemzetközileg elismert a naptári évenként tíz munkanapot meghaladó oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez, legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó munkavégzéséhez, menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy vele legalább egy éve Magyarországon együtt élő házastársának munkavégzéséhez, menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt Magyarországon legalább egy évig együtt élt,
28
harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő - alkalmanként harminc napos időtartamon belül a tizenöt munkanapot meghaladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez, az olyan harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatásához a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az idegenrendészeti jogszabályok szerint hozzájárult, annak a befogadottnak, a befogadó állomáson kívüli munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal humanitárius szempontból támogatja, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során kerül sor, és annak időtartama naptári évenként nem haladja meg a három hónapot, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására – bizonyos kivételek mellett - az engedély érvényességi időtartamának lejártát követően ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanabban a munkakörben kerül sor, és a foglalkoztató az engedély iránti kérelmét a törvényben foglaltak szerint nyújtja be, harmadik országbeli állampolgár mezőgazdaságban történő olyan munkavégzéséhez, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, és annak időtartama naptári évenként nem haladja meg a hatvan napot. stb.
-
a 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet 11-12. § alapján családegyesítő családtagjának munkavégzése. A családi együttélés céljára kiadott érvényes tartózkodási engedély, rendelkező családtag magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére
-
a 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet 13-14. § alapján csoportos keretengedély, A csoportos keretengedély a foglalkoztató által harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében, ha több harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása szükséges.
-
a 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet 15-16. § alapján, keretengedélyen alapuló egyéni engedély
-
az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott külföldi állampolgár Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 5. § értelmében a harmadik országbeli állampolgár – a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével – kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható e törvény szerint létesített munkaviszony alapján. A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről a 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet rendelkezik. Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár kérelmére haladéktalanul megkeresi a) az egészségbiztosítási szervet a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ-szám), valamint b) az állami adóhatóságot az adóazonosító jel kiadása érdekében. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott külföldi állampolgárokról tehát a 16/2010. (V.13.) SZMM. rendeletben meghatározottakon kívül, külön adatokat nem kell szolgáltatni a bejelentőnek a munkaügyi központok részére. Az így foglalkoztatott külföldi állampolgárokra vonatkozóan ezért nem rendelkezünk szükségszerűen, minden esetben kötelezően rögzített, az egyszerűsített foglalkoztatásra utaló elhatárolt adattal.
Mezőgazdasági, szezonális engedélyek statisztikai kategóriába sorolt jogszabály: Ide tartoznak a 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet 8-9. § alapján mezőgazdasági, szezonális engedélyek. A mezőgazdasági, szezonális engedélyek foglalkoztatás 12 hónapon belül legfeljebb 150 napra engedélyezhető. A 12 hónapos időtartamot a munkavállaló szezonális foglalkoztatására kiadott első engedélyben megjelölt legkorábbi munkavégzés kezdő napjától kell számítani. Az engedélyeztetési eljárást a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata alapján kell elvégezni, foglalkoztatás időtartama több részletben is meghatározható, nem kell megfelelnie a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételnek, munkaerő kölcsönzés is lehetséges.
EU Kék Kártya A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7.§-nak értelmében a harmadik országbeli állampolgárok az általános engedélyek és a mezőgazdasági szezonális engedélyeken túlmenően magas szintű képzettséget igénylő 29
munkavállalás esetén EU Kék Kártyával is létesíthetnek foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. „EU Kék Kártya: olyan engedély, amely magas szintű képzettséggel rendelkező birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő, a 20/C. §-ban foglalt feltételek szerinti munkavállalásra jogosítja” (2007. évi II. törvény 2.§ r))
30
7. Táblázatok melléklete
31
1. A külföldi munkavállalók részére kiadott egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek, valamint EU KÉK kártyák adatai országonként 2012. I. félévben Kiadott egyéni engedélyek Ország/országcsoport neve száma (db) 2012. I. félév
Horvátország Norvégia Oroszország Svájc Szerbia Törökország Ukrajna Koszovó* egyéb Nem EU-s európai Nem EU-s szomszédos országok Amerikai Egyesült Államok Brazilia Dél Korea India Japán Kína Mexikó Mongólia Thaiföld Vietnám egyéb Európán kívüli országok Ismeretlen Mindösszesen
86 101 395 94 1 047 320 131 2 174 1 528 133 24 103 191 162 1 647 16 163 280 370 264 3 353 1 5 528
Index, % 2012. I. félév/ 2011. I. félév
64,7 .. 103,1 .. 85,9 101,1 84,8 n.a. 135,1 102,6 83,6 90,5 150,0 102,0 104,9 92,0 104,3 72,7 128,3 155,6 160,9 84,3 109,1 50,0 106,4
Kiadott mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek száma (db) 2012. I. félév
Index, % 2012. I. félév/ 2011. I. félév
Egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek (együtt) száma összesen (db) 2012. I. félév
86 101
160
49,4
2 162 160
.. 50,0 49,4
162
50,0
395 94 1 207 320 133 2 336 1 688 133 24 103 191 162 1 647 16 163 280 370 264 3 353 1 5 690
* A koszovói engedélyek számának változása – 2011. I. félév és 2012. I. félév között – nem értékelhető.
Index, % 2012. I. félév/ 2011. I. félév
64,7 .. 103,1 .. 85,9 101,1 77,5 n.a 137,1 95,6 78,5 90,5 150,0 102,0 104,9 92,0 104,3 72,7 128,3 155,6 160,9 84,3 109,1 50,0 103,1
Kiadott EU Kék Kártyák
száma (db) 2012. I. félév
Index, % 2012. I. félév/ 2011. I. félév
Kiadott engedélyek számának megoszlása az aktuális időszakban, %
Egyéni
Mezőgazdasági, szezonális
Ö sszesen
1,6
1,5
1,8
1,8
7,1 1,7 18,9 5,8 2,4 39,3 27,6 2,4 0,4 1,9 3,5 2,9 29,8 0,3 2,9 5,1 6,7 4,8 60,7 0,0 100,0
6,9 1,7 21,2 5,6 2,3 41,1 29,7 2,3 0,4 1,8 3,4 2,8 28,9 0,3 2,9 4,9 6,5 4,6 58,9 0,0 100,0
98,8 1,2 100,0 98,8
100,0
EU Kék Kártya
2. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi munkavállalók adatai 2012. I. félévben
Ország/országcsoport neve
Ausztria Belgium Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Luxemburg Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország EU-15 Ciprus Csehország Észtország Lengyelország Lettország Litvánia Málta Szlovákia Szlovénia Bulgária Románia EU 27 EU szomszédos országok Horvátország Norvégia Oroszország Svájc Szerbia Törökország Ukrajna egyéb Nem EU-s európai Nem EU-s szomszédos országok Amerikai Egyesült Államok Brazilia Dél Korea India Japán Kína Mexikó Mongólia Thaiföld Vietnám egyéb Európán kívüli országok Ismeretlen Mindösszesen
Bejelentett külföldi állampolgárok száma (db) 2012. I. félév
31 19 1 95 2 31 13 48 15 163 53 13 19 7 510 1 21 0 50 4 3 385 10 16 2 525 3 525 2 951 7 2 26 6 24 17 50 9 141 81 25 8 2 5 13 25 2 9 2 17 80 188 3 854
Index, % 2012. I. félév/ 2011. I. félév
58,5 271,4 25,0 18,1 22,2 18,2 260,0 165,5 53,6 .. 92,6 58,2 65,0 28,8 38,9 42,5 .. 95,5 0,0 41,3 400,0 37,5 .. 35,5 111,1 43,2 73,2 59,4 64,2 7,9 50,0 162,5 150,0 55,8 121,4 64,9 100,0 55,1 38,8 108,7 72,7 50,0 166,7 130,0 227,3 20,0 112,5 100,0 106,3 92,0 101,6 .. 60,4
3. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek, valamint EU Kék Kártyák adatai régiónként 2012. I. félévben
Kiadott egyéni engedélyek Régió száma (db) 2012. I. félév
KözépMagyarország KözépDunántúl NyugatDunántúl DélDunántúl ÉszakMagyarország
Index, % 2012. I. félév/ 2011. I. félév
3976
100,4
345
133,2
378
121,5
79
Kiadott mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek
Egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek
Index, % 2012. I. félév/ 2011. I. félév
száma (db) 2012. I. félév
..
száma összesen (db) 2012. I. félév
Index, % 2012. I. félév/ 2011. I. félév
Kiadott EU Kék Kártyák száma (db) 2012. I. félév
Index, % 2012. I. félév/ 2011. I. félév
Kiadott engedélyek megoszlása, %
Egyéni engedély
Mezőgazdasági, szezonális
Összesen
3976
100,3
71,9
69,9
345
133,2
6,2
6,1
468
92,7
6,8
102,6
79
102,6
1,4
1,4
122
123,2
122
123,2
2,2
2,1
Észak-Alföld
295
135,3
70
56,9
365
107,0
5,3
6,4
Dél-Alföld
333
123,3
2
100
335
123,2
6,0
5,9
Összesen
5528
106,4
162
50
5690
103,1
100,0
90
46,4
55,6
100,0
8,2
100,0
4. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek és a foglalkoztatók által bejelentett állampolgárok száma megyék szerint, (db és fő) 2012. I. félévben Kiadott egyéni engedélyek száma, db Budapest
Kiadott mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma, db
A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő
3 503
1 236
Pest
473
285
Fejér
158
129
Komárom-Esztergom
135
70
52
74
Veszprém Győr-Moson-Sopron
243
90
290
Vas
38
213
Zala
97
32
Baranya
28
6
Somogy
13
20
Tolna Borsod-AbaújZemplén Heves
38
9
58
31
23
23
Nógrád
41
11
Hajdú-Bihar
80
66
Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-SzatmárBereg Bács-Kiskun
54
18
Békés Csongrád Összesen
161
70
33
113
2
787
29
222
191
299
5 528
162
35
3 854
5. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma, megoszlása nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint 2012. I. félévben
Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEAOR’08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
Kiadott engedélyek száma, db
Kiadott engedélyek számának megoszlása, %
157
2,8
64 1 138
1,1 20,0
552 84
9,7 1,5
40
0,7
7 15 5
0,1 0,3 0,1
127
2,2
Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása
33
0,6
Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
84
1,5
9 52 100
0,2 0,9 1,8
Egyéb feldolgozóipar;ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása
30
0,5
Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
0
0,0
40
0,7
584 1 504 126 875 180 30 84 314
10,3 26,4 2,2 15,4 3,2 0,5 1,5 5,5
60
1,1
6
0,1
34 33 20 277 164 5 690
0,6 0,6 0,4 4,9 2,9 100,0
Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása
Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás
Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Ismeretlen Összesen
6. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma, megoszlása nemzetgazdasági áganként, ágazatonként 2012. I. félévben Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEAOR’08)
Bejelentett külföldi állampolgárok száma, db
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, %
1 322
34,3
6 393
0,2 10,2
Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása
83
2,2
Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
20
0,5
34
0,9
6 9 10
0,2 0,2 0,3
35
0,9
41
1,1
45
1,2
Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás
15 27 45
0,4 0,7 1,2
23
0,6
4
0,1
13
0,3
222 478 70 120 348 60 29
5,8 12,4 1,8 3,1 9,0 1,6 0,8
166
4,3
243
6,3
40
1,0
77 43 26 185 9 3 854
2,0 1,1 0,7 4,8 0,2 100,0
Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Ebből:
Egyéb feldolgozóipar;ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Ismeretlen Összesen
37
7. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma, megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint 2012. I. félévben Kiadott engedélyek számának megoszlása, %
Kiadott engedélyek száma, db
Foglalkozási főcsoport (FEOR’08) Fegyveres szervek foglalkozásai
0
0,0
Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók
216
3,8
Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások
702
12,3
Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások
789
13,9
97
1,7
1 132
19,9
99
1,7
Ipari és építőipari foglalkozások
546
9,6
Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők
395
6,9
Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások
1 695
29,8
19
0,3
5 690
100,0
Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások
Ismeretlen Összesen
38
8. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma, megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint 2012. I. félévben Bejelentett külföldi állampolgárok száma, db
Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, %
0
0,0
Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók
125
3,2
Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások
609
15,8
Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások
308
8,0
Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások
202
5,2
Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások
108 150
2,8 3,9
Ipari és építőipari foglalkozások
144
3,7
Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők
285
7,4
Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások
1 923
49,9
0
0,0
3 854
100,0
Foglalkozási főcsoport (FEOR’08) Fegyveres szervek foglalkozásai
Ismeretlen Összesen
39
9. A külföldi munkavállalók körében érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek, valamint EU Kék Kártyák adatai országonként 2012. június 30-án Érvényes egyéni engedélyek
Érvényes mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedélyek
Egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek (együtt)
Érvényes EU Kék Kártyák
Érvényes engedélyek számának megoszlása az aktuális időpontban, %
Ország/országcsoport név száma (db) 2012. június 30-án
Horvátország Norvégia Oroszország Svájc Szerbia Törökország Ukrajna Koszovó* egyéb Nem EU-s európai Nem EU-s szomszédos országok Amerikai Egyesült Államok Brazilia Dél-Korea India Irán Japán Kína Mexikó Mongólia Thaiföld Vietnám egyéb Európán kívüli országok Ismeretlen Mindösszesen
230 296 1 728 375 4 202 492 444 7 767 6 160 405 70 379 607 119 428 5 786 64 653 817 1 043 849 11 220 5 19 002
száma száma Index, % Index, % összesen (db) összesen (db) 2012. június 30./ 2012. június 30./ 2012. 2012. 2011. június 30. 2011. június 30. június 30-án június 30-án
90,9 .. 102,8 .. 90,7 89,9 85,4 n.a. 106,5 94,7 87,1 101,8 94,6 80,6 120,4 141,7 91,1 124,7 90,1 89,6 106,0 126,7 104,2 113,9 31,3 105,2
230 296
99
54,7
99 99
54,7 54,7
99
54,7
1 728 375 4 301 492 444 7 866 6 259 405 70 379 607 119 428 5 786 64 653 817 1 043 849 11 220 5 19 101
* A koszovói engedélyek számának változása – 2011. június 30 és 2012. június 30 között – nem értékelhető.
Index, % száma (db) 2012. június 30./ 2012. 2011. június 30. június 30-án
90,9 .. 102,8 .. 90,7 89,9 84,3 n.a. 106,5 93,8 86,2 101,8 94,6 80,6 120,4 141,7 91,1 124,7 90,1 89,6 106,0 126,7 104,2 113,9 31,3 104,7
Index, % 2012. június 30./ 2011. június 30.
1
..
1
..
Egyéni
Mezőgazdasági, szezonális
Ö sszesen
1,2
1,2
1,6
1,5
9,1 2,0 22,1 2,6 2,3 40,9 32,4 2,1 0,4 2,0 3,2 0,6 2,3 30,4 0,3 3,4 4,3 5,5 4,5 59,0 0,0 100,0
9,0 2,0 22,5 2,6 2,3 41,2 32,8 2,1 0,4 2,0 3,2 0,6 2,2 30,3 0,3 3,4 4,3 5,5 4,4 58,7 0,0 100,0
100,0
100,0 100,0
100,0
EU Kék Kártya
100,0
100,0
10. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek, valamint EU Kék Kártyák adatai régiónként 2012. június 30-án Érvényes mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek
Érvényes egyéni engedélyek Régió száma (db) 2012. június 30-án
KözépMagyarország
Index, % 2012. június 30./ 2011. június 30.
14 456
105,3
994
97,2
1 047
106,0
Dél-Dunántúl
301
ÉszakMagyarország Észak-Alföld
száma összesen (db) 2012. június 30-án
Egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek
Index, % 2012. június 30./ 2011. június 30.
Index, % 2012. június 30./ 2011. június 30.
száma (db) 2012. június 30-án
Érvényes engedélyek megoszlása, %
Index, % 2012. június 30./ 2011. június 30.
Egyéni Mezőgazdasági, engedély szezonális Összesen
14 456
105,3
76,1
75,7
994
97,2
5,2
5,2
1 124
98,0
5,5
93,2
301
93,2
1,6
1,6
431
100,7
431
100,7
2,3
2,3
752
103,2
146,7
774
104,0
Dél-Alföld
1 021
120,1
..
1 021
119,6
Összesen
19 002
105,2
54,7
19 101
104,7
Közép-Dunántúl NyugatDunántúl
..
száma összesen (db) 2012. június 30-án
Érvényes EU Kék Kártyák
77
22
99
48,4
41
1
..
4,0
77,8
22,2
5,4 1
..
100,0
5,9
4,1 5,3
100,0
100,0
11. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma területi bontásban (db) 2012. június 30-án
Megye
Érvényben lévő egyéni engedélyek száma, db
Budapest
12 958
Pest
1 498
Fejér
431
Komárom-Esztergom
370
Veszprém
193
Győr-Moson-Sopron
623
Vas
177
Zala
247
Baranya
96
Somogy
70
Tolna
135
Borsod-Abaúj-Zemplén
219
Heves
114
Nógrád
98
Hajdú-Bihar
204
Jász-Nagykun-Szolnok
214
Szabolcs-Szatmár-Bereg
334
Bács-Kiskun
395
Békés
84
Csongrád Összesen
542 19 002
Érvényben lévő mezőgazdasági szezonális engedélyek száma, db
77
11 11
99
12. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma, megoszlása nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint 2012. június 30-án Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEAOR’08)
Érvényben lévő engedélyek száma, db
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
Érvényben lévő engedélyek számának megoszlása, % 335
1,8
Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar
131 3 721
0,7 19,5
Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása
1 468
7,7
Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása
530
2,8
Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység
155
0,8
26 57 10
0,1 0,3 0,1
Gumi-, műanyag és nemfém gyártása ásványi termék gyártása
349
1,8
Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
111 297
0,6 1,6
Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás
43 279 269
0,2 1,5 1,4
Egyéb feldolgozóipar;ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása
127
0,7
0
0,0
47
0,2
2 229 4 674 731 3 299 402 99 344 1 030
11,7 24,5 3,8 17,3 2,1 0,5 1,8 5,4
180
0,9
13
0,1
187 171 82 961 465 19 101
1,0 0,9 0,4 5,0 2,4 100,0
Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás
Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Ismeretlen Összesen
43
13. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma, megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint 2012. június 30-án Egyéni engedélyek száma, db
Egyéni engedélyek számának megoszlása, %
0
0,0
Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók
819
4,3
Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások
1 991
10,4
Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások
2 210
11,6
Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások
357
1,9
Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások
4 852 115
25,4 0,6
Ipari és építőipari foglalkozások
1 884
9,9
Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők
1 089
5,7
Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások
5 705
29,9
79
0,4
19 101
100,0
Foglalkozási főcsoport (FEOR’08) Fegyveres szervek foglalkozásai
Ismeretlen Összesen
44
