A KKV-k a versenyképesség és az innováció megalapozói Prof. Dr. Csath Magdolna Közgazdász, egyetemi tanár Tudomány Napi Konferencia Szent István Egyetem 2014. november 27.
Tartalomjegyzék 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Bevezetés Magyar cél A KKV-k előnyei és hazai környezete Miért fontosak a kisvállalkozások? Stratégia kérdések A KKV-k Magyarországon: kutatási eredmények Rejtett Bajnokok a XXI. Században Magyar helyzet A versenyképesség mérése: IMD És a jövőnk? Összefoglalás és következtetések És mi? Mire lenne szükség?
2
„A kisvállalkozások az innováció, a növekedés és a munkahelyteremtés legfontosabb forrásai” (OECD)
„Az európai gazdasági fellendülés motorja a KKV szektor lesz.” (E.B. Sajtótájékoztató 2013. május 2.)
3
1. Bevezetés 2013. november 18. Orbán Viktor a KKV-k szerepéről egyeztet az EBRD elnökével, Sir Suma Chakrabartival a parlamentben. Megállapítás: A KKV-k kiemelkedő szerepet játszanak a nemzetgazdaságok életében.
Napi Gazdaság 2014. január 20. „A kormány stratégiai partnernek tekinti a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, és rájuk kívánja építeni a foglalkoztatás bővítését és a gazdaság felpörgetését.” (Szatmáry Kristóf államtitkár) 4
2. Magyar cél Az a cél, hogy a KKV-k adják a gazdaság gerincét. A következő uniós költségvetési ciklusban a források nagyobb részét a KKV-khez kell eljuttatni. Szívünkhöz legközelebb a KKV-k állnak. A bombabiztos gazdasághoz 12-13 ezer exportképes, magyar kézben lévő KKV kellene.
Orbán Viktor 2014. szeptember 26. Interjú, Nyíregyházi TV 5
A 250 fő alatti cégek az európai gazdaság gerincét adják. 87 millió embert alkalmaznak. Az összes cég 99,8 %-át teszik ki, ezen belül 92% a mikrocég. (9 főig!) (Európai Bizottság. European Enterprise Promotion Awards. 2013.) Magyarország KKV: Összes cég 99,9%-a, ebből mikrocég 94,6% Foglalkoztatás: KKV-kban az összes foglalkoztatott 71,2 %-a, ebből mikrocégben 35,5 %
(Forrás: KSH) 6
3. A KKV-k előnyei és hazai környezete 1. ábra. A KKV-k előnyei Gazdasági növekedés Munkahelyteremtés
KKV-s innováció előnyei Társadalmi fejlődés, helyi közösségépítés, társadalmi felelősségvállalás, „lokalitás”, területi kiegyenlítés
Környezeti fenntarthatóság, „zöld termékek, zöld szolgáltatás” 7
4. Miért fontosak a kisvállalkozások? a mikro/családi vállalkozások eltartanak egy családot és
néhány további munkavállalót. Ezzel munkahelyeket teremtenek, helyben adóznak, és hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. a mikro/ családi vállalkozások rugalmasak, mozgékonyak. Utánamennek a munkának! a mikro/családi vállalkozások kreatívak, „ráéreznek” a piaci lehetőségekre. a szolgáltató mikro/családi vállalkozások javítják szolgáltatásaikkal a környezetükben élők életminőségét. a mikro/családi vállalkozások gyakran szociális problémákat is megoldanak. 8
5. Stratégia kérdések a) Mikor lépünk át az innovációval, tudással versenyző országok csoportjába? (Észtország, Csehország, Szlovénia már ott van!) b) Meddig támogatja a magyar állam a globális cégek költségminimalizáló, „kalapácsembereket” igénylő, nálunk alacsony hozzáadott értéket előállító gyártóbázisai betelepülését? (Apolló gumigyár 30 milliárd Ft) c) Milyen tényleges szerepet szánunk jövőnk alakításában általában az innovációnak, és ezen belül az innovatív KKV szektornak? d) Egyformán szeretünk-e minden KKV-t, vagy csak a „közepeseket” akarjuk támogatni? Milyen „sorsot” szánunk a mikroknak és a kicsiknek? 9
KKV-k körüli üzleti ökoszisztéma: - Magyarországon a KKV-k a GDP maximum 1%-ának megfelelő állami támogatást kapnak. (EU-s átlag 6%) - A KKV-kat sújtó állami bürokrácia tekintetében 2013ban a vizsgált 27 ország között az utolsók voltunk. - Sajátos ellentmondás: nagycégek nagy támogatás, kevés ellenőrzés, KKV gyenge támogatás, aránytalanul erős ellenőrzés - Vállalkozás fontossága, jellemzői, haszna, mint témakör az oktatásban: 27 ország közül 24.-kek vagyunk („vállalkozói kultúra”)
10
6. A KKV-k Magyarországon: kutatási eredmények A. Az innovációt befolyásoló és kísérő tényezők vizsgálata a hazai KKV-kban. (Kutatás 2010-12) Három tanulmány született Zárótanulmány Esettanulmány gyűjtemény (Távoktatásos tananyag) Vállalatoknak Kézikönyv (Módszertani ajánlás, „Best practice”) B. Felmérés az építőiparban/kétszer C. Felmérés Székesfehérváron D. Felmérés Biatorbágyon 11
Főbb megállapítások: Külső
Belső problémák
Bürokrácia Adó Egyenlőtlen piaci feltételek Támogatás hiány Piaci korlátok Társadalmi kohézió, bizalomhiány (lánctartozás)
Kényszervállalkozás (műszaki tudás, menedzsment tudás-hiány) Nem akar nőni Mindent saját maga csinál (együttműködés, bizalom, pénz) Nyelvtudás, piaci kapcsolatok hiánya Humán menedzsment ismeretek hiánya
Pénzhiány (kölcsön, kamatok, Rövidtávú gondolkodás mikro-finanszírozás, „angyalok”) 12
7. Rejtett Bajnokok a XXI. században Ismeretlen, de a világpiacon vezető cégek sikeres stratégiái. (Hidden Champions of the 21st Century: Success Strategies of Unknown World Market Leaders, Dr. Hermann Simon) Miért sikeresek a német KKV-k?
13
- A többségük családi vállalkozás. A tulajdonos a vezető, és
hosszú távú stratégiájuk van. - Többségük kiemelkedően innovatív. A válságidőszakban 20082010 között 54 %-uk új termékkel / szolgáltatással jelent meg a piacon „Innovation is not the BIG THING. It is the ONLY THING:” Konzervatív finanszírozás, alapvetően saját pénz és bankkölcsön - Még válság idején is beruháznak
14
- Kiváló szakemberekkel dolgoznak
- Kiválóan vezetett cégek - Kiváló vevőkapcsolatok - Jelentős állami támogatást élveznek a kutatás-fejlesztés,
a munkaerőképzés, a külpiacra jutás, a finanszírozás és a vállalkozás indítás területén egyaránt. A német statisztikai hivatal szerint a német GDP közel 50 %át a KKV szektor állítja elő, és a munkahelyek 70 %-át tartja fenn. (Federal Ministry of Economics and Technology).
15
8. Magyar helyzet Az OECD már 2008-ban figyelmeztette Magyarországot, hogy fordítson többet kutatásfejlesztésre, mert ha nem, akkor gazdaságitársadalmi versenyképessége tovább romlik majd, és le fog lassulni a gazdasági növekedés. Az anyag így fogalmazott: „a magyar innovációs teljesítmény messze alatta marad az innovációs potenciálnak” (Forrás: OECD Reviews of Innovation Policy: Hungary. OECD 2008) 16
1. táblázat. K+F kiadásaink egy főre vetítve Ország
K+F(euro) ráfordítás/fő
Az EU-s átlag %-a
Magyarország
120,6
23,6
EU-s átlag
510,5
Csehország
273,0
53,5
Észtország
282,8
55,4
Szlovénia
436,2
85,4
Ausztria
983,2
192,6 (magyar érték: 8 szorosa)
Dánia
1337,4
262,0 (magyar érték: 11 szerese)
Forrás: Research, Development & Innovation in Hungary NIH 2013 17
2. táblázat. K+F kiadásaink jelenleg és 2020-ban a GDP arányában Ország
K+F/GDP(%)
Távolság (%)
2012
2020
Magyarország
1,29
1,8
61%
EU átlag
2,1
3,0
60%
Észtország
2,18
Szlovénia
2,8
Csehország
1,88
18
Az egy lakosra jutó régiós K+F ráfordítás NyugatDunántúlon a harmadik legalacsonyabb! Az innovatív cégek átlagos bevétele Magyarországon is kétszerese a nem-innovatívokénak (Eurostat 2012, de 2010. évi adatok alapján)
Az exportálásra való képesség, a termelékenység-növelés és az innovativitás között szoros a kapcsolat minden cégkategóriában.
19
9. A versenyképesség mérése: IMD 3. táblázat. Versenyképességi sorrendek(IMD) Versenyképességi sorrend Ország
sorrend/év 2001 2002 2003 2004 2005
2006
2007 2008 2009 2010
2011 2012 2013 2014
Ausztria
14
13
14
13
17
13
11
14
16
14
18
21
23
22
Csehország
35
29
35
43
36
31
32
28
29
29
30
33
35
33
Lengyelország
47
45
55
57
57
58
52
44
44
32
34
34
33
36
Szlovénia
39
38
40
45
52
45
40
32
32
52
51
51
52
55
Szlovákia
37
37
46
40
40
39
34
30
33
49
48
47
47
45
Finnország
3
2
3
8
6
10
17
15
9
19
15
17
20
18
MAGYARORSZÁG
27
28
34
42
37
41
35
38
45
42
47
45
50
48
az összes vizsgált ország
49
49
59
60
60
61
55
55
57
58
59
59
60
60
Forrás: Institute for Management Development (IMD) 20
4. táblázat. Helyezéseink a 4 fő vizsgált területen
Gazdaság
Kormány munkájának hatékonysága Üzleti hatékonyság (cégek munkája) Infrastruktúra
2014 32
2013 44
53
52
56
55
37
38
Gazdaság - Diverzifikáltság (52) - A gazdaság „kitettsége”, válsággal szembeni ellenállóképessége (50) 21
Kormány munkája: - Társadalmi kohézió (55) - Verseny tisztasága (55) - Magas ÁFA (54) - Átláthatóság (54) Cégek munkája: - Társadalmi felelősség (57) - Egészség, környezet, biztonság (57) - Vezetők hitelessége (56) - Tehetségek vonzása és megtartása (55)
22
Infrastruktúra: - Nyelvtudás (55) - Életminőség (54) - Egészségügy helyzete (51) - Fenntartható fejlődés (50)
23
5. táblázat. Versenyképességi sorrend (WEF) World Economic Forum (WEF)
sorrend/év
Ország
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Ausztria
13
18
17
17
15
17
15
14
17
18
19
16
16
21
Csehország
35
40
39
40
29
29
33
33
31
36
38
39
46
37
Lengyelország
41
51
45
60
43
48
51
53
46
39
41
41
42
44
Szlovénia
32
28
31
33
30
33
39
42
37
45
57
56
62
70
Szlovákia
39
49
43
43
36
37
41
46
47
60
69
71
78
75
Finnország
1
2
1
1
2
2
6
6
6
7
4
3
3
4
MAGYARORSZÁG
26
29
33
39
35
41
47
62
58
52
48
60
63
60
az összes vizsgált ország
75
102 102 104 117 125 131 134 134 139 142 144 144 144
24
6. táblázat. Helyezések az innovációs és különlegességi mutatók alapján Ország
Innováció és különlegesség
Üzleti különlegesség
Innováció
Dánia
9
11
11
Ausztria
14
7
18
Észtország
34
48
30
Csehország
36
35
39
Lengyelország
63
63
72
Románia
78
90
66
Magyarország
67
92
50
Szlovénia
50
59
42
Szlovákia
73
65
78
Forrás: WEF 2013-14
25
Üzleti különlegesség:
Innováció:
•helyi beszállítók minősége és
•tudományos intézetek
mennyisége
minősége
•klaszterek
•tudósok, mérnökök
•értéklánc hossza
rendelkezésre állása,
•értékesítést ki „uralja”?
•szellemi tulajdon védelme
•delegálás
•egyetemek, cégek kapcsolatai
26
4. ábra. Innovációs teljesítmény 2014
27
10. És a jövőnk? (Partnerségi megállapodás 2014.08.15. 12-13. oldal) „A magyar innovációs rendszer egyik gyenge pontja, hogy a kis- és középvállalkozásoknak mindössze 13 %-ka végez önálló innovációs tevékenységet, miközben az uniós átlag 30 % körül mozog (IUS, 2011). Egyre jobban látható, hogy a KKV szektor alacsony innovációs aktivitása, valamint gyenge képessége arra, hogy bekapcsolódjon a technológia-intenzív globális termelési hálózatokba és innovációs értékláncokba, mára a gazdasági növekedés egyik legnagyobb akadályává vált. Magyarországon így a nagyvállalati KFI támogatások is indokoltak lehetnek, különösen, ha hozzájárulnak a KKV-k integrálásához az érték- és innovációs láncokba.” 28
11. Összefoglalás és következtetések a) Mikor lépünk át az innovációval, tudással versenyző országok csoportjába? • Adatok alapján a közeljövőben nem • K+F+I: 2020-ig marad a szakadék Veszély: • Olcsósággal versenyző, mérsékelten innovatív csoportban maradás (a többi elfut mellettünk) • Nincs életszínvonal és életminőség felzárkózás
29
b) Meddig támogatja a magyar állam a globális cégek költségminimalizáló, „kalapácsembereket” igénylő, nálunk alacsony hozzáadott értéket előállító gyártóbázisai betelepülését? Veszély: • Kevés pénz a KKV-knak, tovább romló lehetőségek • Függőség „nem high-tech” cégektől (strukturális lemaradás) • Innovációs forrásokat is megkapják: céges innováció, céges profit, marginális hatás a magyar gazdaságra
30
c) Milyen tényleges szerepet szánunk jövőnk alakításában általában az innovációnak, és ezen belül az innovatív KKV szektornak? • Nem elég a pénz (EU-s sem!), főleg a KKV-k esetén! • Üzleti ökoszisztéma (támogatási, szabályozási, adózási és ellenőrzési rendszer): túlszabályozott, túlellenőrzött és alultámogatott KKV szektortól továbbra sem várható innovativitás (felmérések). De ez nem indok arra, hogy a K+F+I támogatást a nagyok kapják! • A teljes innovációs lánc (K+F Piacra lépés) megkönnyítése, támogatása • Partnerség (nyitott innováció, konvergáló innováció támogatása) 31
d) Egyformán szeretünk-e minden KKV-t, vagy csak a „közepeseket” akarjuk támogatni? Milyen „sorsot” szánunk a mikroknak és a kicsiknek? • „Közepes cégek” kiemelve (12-13 ezer exportképes közepes cég): Miért csak ezek? • Export, importkiváltás, diverzifikáció • Mikro,kicsi: o Legtöbbet foglalkoztat o Legmozgékonyabb, legrugalmasabb, agilis o Innováció forrásai (felsőoktatással összekapcsolva) o Regionális és társadalmi egyenlőtlenségeket csökkent o Erősíti a középosztályt Őket miért nem szeretjük? • Szembe a nemzetközi trendekkel 32
12. És mi? Mire lenne szükség? - Ne csak a közepest szeressük, mikrok és kicsik is fontosak! - Nemcsak az exportáló cég fontos (hazai piac, importkiváltás, diverzifikáltság, életminőség) - Ezért: pályázatokhoz, közbeszerzéshez hozzáférés - Támogatás a mikro- és kiscégek innovációjához: kereshessenek új problémákat és megoldásokat ITTHON! - Barátságosabb üzleti környezet - Támogatás az együttműködéshez: maradjon itthon az innovációs és értéklánc egésze! • Ötlettől piaci sikerig! • Nagy hozzáadott érték is! 33
Ehhez tudatos, a hazai KKV-k, közöttük kiemelten a mikro- és kiscégek innovációját is támogató gazdaságpolitikára, megvalósításához pedig fejlesztés-orientált, kompetens, hatékony, etikus és a közérdeket szolgáló innovációs intézményrendszerre van szükség.
Ne olcsósággal versenyezzünk!
34
Köszönöm a figyelmet!
35
