I. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2014. július 24. napján hatályba lépő rendelkezései értelmében a pedagógiai szakszolgálati intézmények vonatkozásában mereven el kell határolni a 2014. július 1. előtti és utáni időszakra vonatkozó szabályok alkalmazását. A Kjt. értelmében: 56. § A közalkalmazottat a) az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap, b) az ,,E'', ,,F'', ,,G'', ,,H'', ,,I'', ,,J'' fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg.
57. § (1) A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg. (2) A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg. (3) A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg. 58. § (1) A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – egyszerre többféle jogcímen is megilleti. (2) A fizetési fokozathoz kapcsolódó [57. § (1) bekezdés] és a munkakör [57. § (3) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.
(3) A munkakör és a beosztás [57. § (2) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár. Mivel a pedagógus előmeneteli rendszer bevezetésétől – 203. szeptember 1. napjától – a Kjt. több szabálya már nem alkalmazható a pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra – a Kjt. szerinti fizetési osztállyal és fokozattal nem rendelkezik a pedagógus –, így a Kjt. fenti szabályait az Nkt. az alábbiak szerint adaptálja 64. § (2a) A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a középfokú végzettségű pedagógusnak évi 20, a felsőfokú végzettségű pedagógusnak évi 21 munkanap alapszabadság jár, (megjegyzés: Kjt. 56.§ a)-b) pontjának adaptálása) b) a fizetési fokozat alapján járó pótszabadság nem illeti meg az oktató, nevelő munkát végzőknek járó pótszabadságra jogosult pedagógust, (megjegyzés: Kjt. 58.§ (2) bekezdésének adaptálása) c) a szabadságra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában fizetési fokozat alatt fizetési kategóriát kell érteni.) (megjegyzés: fogalmak „egyenértékűsítése”) 2014. január 1. és 2014. június 30. közt: Alkalmazható jogszabályok: Kjt. 56.§ b) pont, illetve Nkt. 64.§ (2a) bekezdés felvezető szöveg (21 nap) + Kjt. 57.§ (1) bekezdés, illetve Nkt. 64.§ (2a) bekezdés c) pont (1-15 nap) + Kjt. 57.§ (2) bekezdés (10 vagy 5 nap), azaz összesen 22-36 nap + vezetőnél 10 vagy 5 nap. Ez az éves számítás, a 2014. január 1. és 2014. június 30. közti időszakra mindegyik tételnek azaz a 21 nap alapszabadságnak, az 1-15 nap fizetési fokozat szerinti pótszabadságnak és a 10 vagy 5 nap vezetői pótszabadságnak külön-külön a részarányos része, azaz a fele alkalmazható. Azaz, a 2014. január 1. és 2014. június 30. közti időszakra figyelembe vehető szabadság:
-
10,5 nap alapszabadság,
-
0,5-7,5 nap fizetési fokozat szerinti pótszabadság (kivéve 1. fizetési fokozat),
-
5 vagy 2,5 nap vezetői pótszabadság.
E tételek összeadása után a kapott számot egész napra kell kerekíteni, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 121.§ (2) bekezdése alapján a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. 2014. július 1. és 2014. december 31. közt: Kjt. 56.§ b) pont, illetve Nkt. 64.§ (2a) bekezdés felvezető szöveg (21 nap) + Kjt. 57.§ (3) bekezdés (25 nap munka). Összesen 46 nap az egész évre, részarányosan a 2014. július 1. és 2014. december 31. közti időszakra mindegyik tételnek azaz a 21 nap alapszabadságnak és a 25 nap munkaköri pótszabadságnak elviekben a részarányos része, azaz elviekben a fele, tehát:
-
10,5 nap alapszabadság,
-
12,5 nap munkaköri pótszabadság,
DE Az Nkt. átmeneti szabályának alkalmazásával a munkaköri pótszabadság javára torzítva a 2014. július 1. és 2014. december 31. közti időszakra alkalmazható szabadságszabályok:
-
10,5 nap alapszabadság,
-
15 nap munkaköri pótszabadság,
(E tételek összeadása után a kapott számot egész napra kell kerekíteni, az 121.§ (2) bekezdése alapján a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.) Nem alkalmazható: Kjt. 57.§ (1) bekezdés (1-15 nap) fizetési fokozat szerinti pótszabadság és nem alkalmazható a Kjt. 57.§ (2) bekezdés (10 vagy 5 nap) vezetői pótszabadság sem az alábbi szabályok miatt: Kjt. 58. § (2) A fizetési fokozathoz kapcsolódó [57. § (1) bekezdés] és a munkakör [57. § (3) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.
(3) A munkakör és a beosztás [57. § (2) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár. Nkt. 64. § (2a) b) a fizetési fokozat alapján járó pótszabadság nem illeti meg az oktató, nevelő munkát végzőknek járó pótszabadságra jogosult pedagógust.
II.
A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a a következő 8. ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában:] „8. klinikai szakvizsga: a) a szakpszichológus képzésről szóló 10/1981. (VIII. 6.) MM-EüM együttes rendelet és a klinikai pszichológusok és a klinikai gyermekpszichológusok szakképzéséről és továbbképzéséről szóló 14/1981. (XI. 4.) EüM rendelet (a továbbiakban: MM és EÜM rendelet) alapján szerzett klinikai pszichológia, b) a klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológia és c) a felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia (a továbbiakban a)-c) együtt: klinikai és mentálhigiénés (felnőtt) szakpszichológus), d) az MM és EÜM rendelet alapján szerzett klinikai gyermekpszichológia, e) a klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológia és f) a gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia (a továbbiakban d)-f) pont alattiak együtt: klinikai gyermek szakpszichológus) szakvizsga.” 57. § A Rendelet 16. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg Rendelet 16. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában részt vevő köznevelési intézményeket tartalmazó jegyzék összeállításához a megyei szakértői bizottság részére) „b) a kormányhivatal a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság, autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar, valamint a nevelés, oktatás formájának (együttnevelés, gyógypedagógiai osztályban történő különnevelés) megjelölésével a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az egyéb nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó által fenntartott, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását, fejlesztő nevelés-oktatását ellátó, illetve szakszolgálati tevékenységet végző köznevelési intézmények jegyzékét és azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó adatokat, c) a tankerületi igazgató a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság, autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar, valamint a nevelés, oktatás formájának (együttnevelés, gyógypedagógiai osztályban történő különnevelés) megjelölésével a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását, fejlesztő nevelés-oktatását ellátó, a Központ, valamint az egyéb állami fenntartó fenntartásában lévő, az általa vezetett tankerületben működő köznevelési intézmények jegyzékét és azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó adatokat, valamint d) a hivatal a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság, autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar, valamint a nevelés, oktatás formájának (együttnevelés, gyógypedagógiai osztályban történő különnevelés) megjelölésével a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását, fejlesztő nevelés-oktatását ellátó, illetve szakszolgálati tevékenységet végző gyakorló köznevelési intézmények jegyzékét és azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó adatokat” (minden év január 31-ig megküldi.)
58. § A Rendelet 32. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az Intézményben a vezetői megbízás feltétele b) főigazgató-helyettesi, igazgatói, igazgató-helyettesi megbízás esetén] „bc) önálló továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó tagintézményben a ba) pontban foglaltaktól eltérően igazgatói, igazgató-helyettesi megbízás esetén a 6. melléklet 1. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményei a megyében, fővárosban az Intézmény egyes tevékenységeinek ellátásához című táblázat 6. sorának C oszlopában jelzett végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlat, valamint pszichológus megbízása esetén pedagógiai, óvoda- és iskola vagy tanácsadói szakvizsga, pedagógus esetében pedagógus-szakvizsga,” 59. § A Rendelet 34. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az Intézmény egész évben folyamatosan működik.” 60. § A Rendelet 34. § (7) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az Intézmény szervezeti és működési szabályzatában tagintézményi szintre lebontva kell meghatározni] „e) a pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatottaknak – a 6. mellékletben meghatározott képesítési előírásoknak megfelelően – a pedagógiai szakszolgálati intézmény egyes feladatainak ellátásába történő részvételének rendjét,” 61. § A Rendelet 44. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A pedagógiai szakszolgálati intézményben, intézményvezetői megbízás esetén, a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel egyenértékűnek minősül a) pszichológus megbízása esetén a klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola vagy tanácsadói szakvizsga, b) pedagógus megbízása esetén a pedagógus-szakvizsga.” 62. § A Rendelet 1. melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép.
63. § A Rendelet 1. 1. § 6. a) és 7. a) alpontjában a „főiskolai, alapképzési szintű” szövegrész helyébe a „főiskolai szintű, alapfokozatú” szöveg, 2. 21. § (1) bekezdésében és 42. § (1) bekezdés c) pontjában a „testi” szövegrész helyébe a „mozgásszervi” szöveg, 3. 31. § (5) bekezdés b) és c) pontjában, 31. § (6) bekezdésében a „szakalkalmazotti testület” szövegrész helyébe a „szakalkalmazotti értekezlet” szöveg, 4. 37. § (3) bekezdésében a „nevelőtestülete” szövegrésze helyébe a „szakalkalmazotti értekezlete” szöveg lép.
III.
I.
Egyes szakértői bizottsági és szakértői tevékenységekről:
A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) értelmében a szakértői bizottság alatt a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálatok (a továbbiakban: Intézmények) székhelyintézményeit, tankerületi, megyei és országos tagintézményeit kell érteni. „9. § A szakértői bizottsági tevékenységet az Intézmény székhelyintézménye és tagintézményei látják el a 10. §-ban meghatározott feladatellátási kötelezettség szerint. 10. § (1) Az Intézmény szakértői bizottságként eljáró tankerületi tagintézményének (a továbbiakban: tankerületi szakértői bizottság) feladatellátási kötelezettsége a 11. §-ban meghatározott feladatok vonatkozásában arra a járási, a fővárosban fővárosi kerületi tankerületre terjed ki, amelyben működik. (2) Az Intézmény szakértői bizottságként eljáró székhelyintézményének, valamint megyei, fővárosi tagintézményének (a továbbiakban: megyei szakértői bizottság) feladatellátási kötelezettsége a 12. §-ban meghatározott feladatok vonatkozásában a) a főváros, a megye teljes területére terjed ki, ha a szakértői bizottsági tevékenységet az Intézmény székhelyintézménye látja el, vagy b) a fővárosban, megyében több tankerületre terjed ki, ha a szakértői bizottsági tevékenységet feladatmegosztásban az Intézmény székhelyintézménye és megyei, fővárosi tagintézménye látja el. (3) Az Intézmény szakértői bizottságként eljáró országos tagintézménye (a továbbiakban: országos szakértői bizottság) a mozgásszervi fogyatékosság, az érzékszervi (a látási, a hallási) fogyatékosság, valamint a beszédfogyatékosság megállapítását vagy kizárását országos
feladatellátási
kötelezettséggel
végzi
azzal,
hogy
a
beszédfogyatékosság
megállapítása vagy kizárása a megyei szakértői bizottság feladatai körében is ellátható.” Fontos megjegyezni a kivételeket: -
az Intézmény szakértői bizottságként eljáró feladatellátási helyei a közigazgatási hatósági eljárásokban a hatóság megkeresésére nem szakértői bizottsági, hanem szakértői minőségben járnak el,
-
az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiaiszakmai Szolgáltató Intézménye (a továbbiakban: Gyakorló Szakszolgálat) a közigazgatási hatósági eljárásokban a hatóság megkeresésére nem szakértői bizottsági, hanem szakértői minőségben jár el,
-
a tankerületi tagintézmény nem a szakértői bizottsági tevékenység, hanem a nevelési tanácsadás keretében végez pszichés állapot feltárását célzó vizsgálatot és készít szakértői véleményt (mely nem azonos a szakértői bizottsági minőségben készített szakértői véleménnyel) a szülő, a jogszabályban meghatározott esetben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyermekvédelmi szakellátást, gyermekjóléti alapellátást végző intézmények kérésére.
A Rendelet kimondja, hogy az illetékes járási hivatal közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, vagy a sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben. Az eljárás megindítását a szülő kérheti, ha nem ért egyet a szakértői véleményben foglaltakkal, illetve a szakértői bizottság eljárásával. Az eljárás megindítását köteles kérni -
a nevelési-oktatási, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézmény, vagy a gyámhatóság, ha a szülő a szakértői vizsgálat szükségességével nem ért egyet, illetve a kérelmet nem írja alá,
-
a szakértői bizottság, ha a szülő a gyermekével a szakértői vizsgálaton ismételt felhívás ellenére nem jelenik meg vagy a szakértői vizsgálatban nem működik közre, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal vagy annak továbbításával nem ért egyet,
-
a szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő, ha a szakértői bizottság eljárásában megszegték a vizsgálat eljárási szabályait,
-
a kijelölt nevelési-oktatási intézmény vezetője, ha a gyermeket a szakértői vélemény alapján a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe nem íratják be.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 58. § (1) értelmében szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és
-
az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy
-
jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét.
A Rendelet 41. § (4)-(5) bekezdése értelmében a járási hivatal eljárásában szakértőként – a járási hivatal kirendelése alapján – az a szakértői bizottság jár el, amely az eljárásban érintett szakértői véleményt kiállította, de az eljárásban szakértőként nem vehet részt az a szakértő, aki a (4) bekezdésben meghatározott szakértői bizottság részéről az eljárásban érintett szakértői vélemény elkészítésben részt vett. A Rendelet 41. § (4) bekezdése azonban nem mondja ki kötelezően azt, hogy a járási hivatal köteles azt a szakértői bizottságot, amely az eljárásban érintett szakértői véleményt kiállította, új vizsgálatra felhívni, illetve azt sem zárja ki, hogy a járási hivatal a rendelkezésre álló dokumentáció alapján hozza meg határozatát. Így a jelzett szakértői bizottság igénybe vétele lehetőség és nem kötelezvény a járási hivatal számára. A járási hivatal határozata ellen benyújtott fellebbezést a kormányhivatal bírálja el. A kormányhivatal másodfokú eljárásába nem kötelező szakértőt bevonni, amennyiben azonban a kormányhivatal a másodfokú eljárásba szakértőt von be, úgy az (a Rendelet 41.§ (6) bekezdése alapján) kizárólag a Gyakorló Szakszolgálat lehet. A Rendelet 16.§ (1) bekezdése értelmében a szakértői bizottság a lefolytatott vizsgálatok alapján készíti el a szakértői véleményét. A szakértői bizottság alatt a Rendelet 10.§-ában meghatározott szakértői bizottságokat kell érteni. Az ezen szakértői bizottságok által készített szakértői véleményekre vonatkoznak a Rendelet 17.§ (1) bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények, miszerint a szakértői véleménynek tartalmaznia kell: „a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek, tanuló születési idejét, lakóhelyét és tartózkodási helyét, b) a szakértői vizsgálat rövid leírását,
ba) a beilleszkedési, a tanulási vagy a magatartási nehézségre, vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket, bb) a sajátos nevelési igényre, vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket, c) a korai fejlesztés és gondozás szükségességét, az ennek keretében nyújtott szolgáltatásokat, a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint annak megjelölését, hogy a feladatokat milyen ellátás keretében mely intézmény biztosítja, d) annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban, tagozaton vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben, e) annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással, illetve kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, f) ha a tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, a heti foglalkoztatás idejét és a felkészüléshez szükséges szakembereket, g) annak megállapítását, hogy a tanuló a tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, illetőleg a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti, h) a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő ha) óvodára, csoportra, hb) általános iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra (a továbbiakban: kijelölt iskola), hc) kollégiumra [a h) pont alattiak a továbbiakban együtt: kijelölt nevelési-oktatási intézmény] vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését, i) a hivatalból történő felülvizsgálat időpontját, j) a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, fejlesztési feladatokat, a fejlesztési feladatok ellátásának javasolt időkeretét, javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítésre, k) a szükséges szakemberre vonatkozó javaslatot, l) m) a szülő tájékoztatását a 18. §-ban foglalt jogairól és kötelezettségeiről.” Ezen formai és tartalmi követelmények a közigazgatási hatósági eljárás során a Gyakorló Szakszolgálat által készített szakértői véleményekre nem vonatkoznak, hiszen
-
a Gyakorló Szakszolgálat a közigazgatási hatósági eljárásban nem szakértői bizottságként, hanem a kormányhivatal megkeresésére szakértőként jár el,
-
a Gyakorló Szakszolgálat a közigazgatási hatósági eljárásban nem a Rendelet szerinti szakértői véleményt, hanem a Ket. szerinti szakértői véleményt készít.
A Ket. szerinti szakértői vélemény jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet, ellene önálló jogorvoslati lehetőség nincs, csak a kormányhivatal döntésével együtt támadható meg. Ebből kifolyólag a Ket. szerinti szakértői vélemény többek közt intézményt sem jelölhet ki a gyermek, tanuló számára. Természetesen a Ket. szerinti szakértői véleményben a Gyakorló Szakszolgálat élhet javaslattal a gyermeket, tanulót ellátó intézménnyel kapcsolatban, azonban erre nem kötelezhető, tekintve, hogy a Gyakorló Szakszolgálat nem rendelkezik minden tankerületre kiterjedő közvetlen helyismerettel illetve intézményi jegyzékkel.
II.
Az Nkt. 45.§ (2) bekezdésének alkalmazásáról:
„45. § (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.” Megítélésünk szerint e speciális esetben az 1. pontban vázoltakhoz hasonlóan az ügy gazdája a kormányhivatal, az eljárásnak minden esetben a kormányhivatal előtt kell megindulnia, s a szakértői bizottság itt sem szakértői bizottsági, hanem a kormányhivatal felkérésére, a Ket. szabályai szerinti szakértői minőségében jár el.
III.
A szakszolgálati feladatellátásról és az egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézményekről:
Az Nkt. és az Nkt. felhatalmazása alapján megalkotott Rendelet új alapokra helyezte a pedagógiai szakszolgálati feladatellátást. A Rendelet hatályba lépése előtt a feladatellátás szétszabdalt és szakmailag nehezen kontrollálható volt, különböző típusú fenntartók által
fenntartott, nem egységesített intézményi struktúrában került sor e tevékenységek végzésére, melyben az egyes megyék közt hatalmas ellátásbeli különbségek voltak (mind mennyiségi, mind minőségi mutatóik alapján). A Rendelet alapján minden megyében egy szakszolgálati intézmény (a továbbiakban: Megyei Intézmény) került létrehozásra, mely a Rendeletben foglalt esetleges kivétellel, valamennyi az adott megyében működő szakszolgálatot egyesítette, egységes vezetéssel, egységes eljárásrend alkalmazásával. Ezen kívül az Megyei Intézmény személyi állományába kerültek át a szakszolgálatokon kívül tevékenykedő, ámde szakszolgálati tevékenységet végző kollégák is. A hangsúlyos állami feladatellátáson túl, kisebb mértékben ugyan, de lehetőség van arra, hogy a Megyei Intézményekhez nem tartozó intézmények is elláthassanak pedagógiai szakszolgálati feladatokat. A Rendelet 3.§-a értelmében a pedagógiai szakszolgálati feladatokat -
a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KLIK) által fenntartott pedagógiai szakszolgálati intézmények (a fent jelzett Megyei Intézmények „saját jogon”),
-
az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott pedagógiai szakszolgálati, illetve egységes
gyógypedagógiai,
konduktív
pedagógiai
módszertani
intézmények
(ugyancsak „saját jogon”), -
továbbá az állami köznevelési közszolgálati feladatellátásban az oktatásért felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) kötött köznevelési szerződés alapján részt vevő, az egyházi jogi személy, a vallási tevékenységet végző szervezet, vagy más nem állami, nem önkormányzati köznevelési intézményfenntartó által
fenntartott
pedagógiai szakszolgálati, illetve egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmények látják el. Tekintve, hogy a hatályos jogszabályok alapján a pedagógiai szakszolgálati tevékenységet ellátni kívánó egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet, vagy más nem állami, nem önkormányzati köznevelési intézményfenntartó által fenntartott pedagógiai szakszolgálati, illetve egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézménynek (a továbbiakban: EGYMI) az oktatásért felelős miniszterrel kötött köznevelési szerződéssel kell rendelkeznie, tisztelettel megkérjük Önt, hogy hiánypótlás keretében köznevelési szerződés (vagy köznevelési szerződés megkötésére irányuló miniszteri szándéknyilatkozat) benyújtására hívja fel az Önhöz ilyen jellegű kérelemmel forduló fenntartókat.
Az EGYMI az Nkt. 20.§ (1) bekezdés e) pontjában és (9) bekezdésében meghatározott többcélú intézmény. Az Nkt. értelmében az EGYMI a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából hozható létre. Az EGYMI – céljaival összhangban – az országos és megyei szakértői bizottsági feladatokon kívül pedagógiai szakszolgálati feladatokat is elláthat, továbbá utazó gyógypedagógusi hálózatot működtethet. Elláthatja továbbá a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás feladatait, valamint az intézmény keretén belül óvodai, általános iskolai vagy középfokú iskolai feladatot ellátó intézményegységnek kell működnie. Az EGYMI-ben ellátott
feladatokra
külön-külön
szervezeti
és
szakmai
tekintetben
önálló
intézményegységeket kell létrehozni. Jelen szabályozás szerint tehát az EGYMI-n belül kötelezően kell működnie egy nevelésioktatási intézményegységnek, jelesül: -
óvodai, vagy
-
általános iskolai, vagy
-
középfokú iskolai feladatot ellátó intézményegységnek.
Ezen kívül az EGYMI-n belül működnie kell még legalább egy másik intézményegységnek, mely lehet: -
pedagógiai szakszolgálat (az országos és megyei szakértői bizottsági feladatokon kívül), vagy
-
családsegítő szolgálat, vagy
-
iskola-egészségügyi ellátás, vagy
-
utazó gyógypedagógusi hálózat.
Az EGYMI nevelési-oktatási intézményegységei (óvoda, általános iskola, középfokú iskola) vonatkozásában
szegregált
gyógypedagógiai,
konduktív
pedagógiai
nevelési-oktatási
intézmény, azaz a saját nevelési-oktatási intézményegységei kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat láthatnak el.
(Nkt. 15. § (1) A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmény, amely a szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe.) Amennyiben tehát az intézmény akár egyetlen osztály vagy csoport vonatkozásában integrált nevelés-oktatást folytat, úgy az EGYMI kategóriának nem felel meg (s ebben az esetben nem végezhet családsegítő, iskola-egészségügyi, vagy pedagógiai szakszolgálati tevékenységet, de utazó gyógypedagógusi tevékenységet igen, mivel az utazó gyógypedagógusi hálózat intézményegysége – a jelen hatályos jogszabályi előírások szerint – nemcsak EGYMI-hez rendelhető hozzá). Az EGYMI-k fő céljukat, azaz a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését főképp utazó gyógypedagógusi
hálózatuk
(illetve
kisebb
mértében
pedagógiai
szakszolgálati
tevékenységük, családsegítő szolgálatuk vagy iskola-egészségügyi ellátásuk) révén szolgálják. Fontos továbbá elhatárolni az EGYMI és a közös igazgatású köznevelési intézmény fogalmakat. 20. § (1) A többcélú intézmény lehet a) egységes óvoda-bölcsőde, b) egységes iskola vagy összetett iskola, c) közös igazgatású köznevelési intézmény, d) általános művelődési központ, e)
egységes
gyógypedagógiai,
konduktív
pedagógiai
módszertani
intézmény
továbbiakban: EGYMI), 20.§ (4) A közös igazgatású köznevelési intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú nevelési-oktatási intézmények, továbbá egységes iskola, összetett iskola feladatait láthatja el. (6) A közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenységet ellátó intézményegység is működhet. (7) Nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenység:
(a
a) a felsőoktatás, a köz- és felsőoktatási kutatás, a közművelődés, a kultúra, a művészet, a könyvtár, a muzeális intézményi feladat, a sport, b) minden olyan gyermekvédelmi, gyermekjóléti, szociális és egészségügyi ellátás, amely gyermekek, valamint tanköteles tanulók számára nyújtható. Az EGYMI tehát jelentősen különbözik a közös igazgatású köznevelési intézménytől (bár mindkettő önálló többcélú intézmény – típus). 1. A közös igazgatású köznevelési intézmény csak nevelési-oktatási intézmények (a pedagógiai szakszolgálati tevékenység nem nevelési-oktatási feladat), továbbá egységes iskola, összetett iskola feladatait, valamint a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési (például szociális) tevékenységet láthatja el. 2. Szakszolgálati feladatot csak önálló szakszolgálat vagy EGYMI láthat el (közös igazgatású köznevelési intézmény nem). 3. Ebből kifolyólag az EGYMI már nem lehet része a közös igazgatású köznevelési intézménynek. A szakszolgálati tevékenységekre vonatkozó jogszabályi változások egyes intézményeknél az intézmény átalakítását tették szükségessé. Az Nkt. 84.§ (7) bekezdése értelmében a fenntartó, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést a) a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával, b) a nevelési-oktatási intézmény átalakításával, amely történhet: ba) egyesítéssel, amely lehet beolvadás vagy összeolvadás, bb) szétválasztással, amely lehet különválás vagy kiválás, c) a nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével, d) a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével
kapcsolatban. Az Nkt. 84.§ (10) bekezdése azonban azt is kimondja, hogy többcélú intézmény esetén az e §ban foglaltakat csak az érintett intézményegység vonatkozásában kell alkalmazni.
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 157.§ (2) bekezdése értelmében új nevelési-oktatási intézmény indítása esetén, valamint az Nkt. 84. § (7) bekezdése szerinti esetekben a tervezett indítás vagy az átszervezés, fenntartóváltás évének május utolsó munkanapjáig nyújthatja be a fenntartó a kormányhivatalhoz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet. Tekintve azonban az Nkt. 84. § (10) bekezdésének szabályát, amennyiben az átszervezési döntés a nevelési-oktatási intézményegységet nem érinti, akkor a fenntartót a május végi határidő nem köti.
IV. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatban engedje meg, hogy az alábbiakról tájékoztassam. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban:
Nkt) 47. § (9) bekezdése kimondja, hogy a gyógypedagógiai
nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben, pedagógus munkakörben való alkalmazás feltétele a sajátos nevelési igény típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus,
konduktor(tanító)
vagy
konduktor(óvodapedagógus)
szakképzettség megléte, ha - a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, - az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, - az értelmi fogyatékossággal élő tanuló iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban történik.
Emellett azonban a fent felsoroltakon túl az általános szabályok szerinti végzettség és szakképzettség is elfogadható, -
ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, illetve nem a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja,
-
valamint az egyéb foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz.
Álláspontunk szerint a jelen hatályos jogszabályok alapján a sajátos nevelési igény típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanári, terapeuta szakképzettség: -
mozgásszervi fogyatékosság esetén a szomatopedagógia, szomatopedagógus szak, szakirány,
-
látási fogyatékosság esetén a tiflopedagógia szak, illetve a látássérültek pedagógiája szak, szakirány,
-
hallási fogyatékosság esetén a szurdopedagógia szak, illetve a hallássérültek pedagógiája szak, szakirány,
-
enyhe értelmi fogyatékosság esetén az oligofrénpedagógia szak, illetve a tanulásban akadályozottak pedagógiája szak, szakirány,
-
középsúlyos értelmi fogyatékosság esetén az oligofrénpedagógia szak, illetve az értelmileg akadályozottak pedagógiája szak, szakirány,
-
beszédfogyatékosság esetén a logopédia, logopédus szak, szakirány,
-
az egyéb pszichés fejlődési zavar esetén – valamennyi zavar tekintetében – a pszichopedagógia, pszichopedagógus szak, szakirány,
-
az egyéb pszichés fejlődési zavar esetén – kizárólag a diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia tekintetében – a pszichopedagógia, pszichopedagógus, a logopédia, logopédus, valamint a tanulásban akadályozottak pedagógiája szak, szakirány bármelyike,
-
autizmus spektrum zavar esetén az autizmus spektrum pedagógiája szakirány, valamint az autizmus
spektrum
zavarok
pedagógiája
szakirányú
továbbképzésben
szerzett
szakképzettség, -
több sajátos nevelési igény-típus együttes előfordulása, valamint a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók esetén a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógusi szakképzettséget az adott gyermek, tanuló, osztály, vagy csoport sajátosságainak figyelembevételével, egyedileg kell meghatározni.
A
fentiek
a
konduktor,
konduktor-óvodapedagógus,
konduktor-tanító,
konduktor
(óvodapedagógus), konduktor (tanító) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők alkalmazási feltételeit és kompetenciakörét nem érintik. Arról, hogy a mozgásszervi fogyatékos gyermek, tanuló ellátását szomatopedagógus vagy konduktor szakképzettségű személynek kell-e végeznie, a szakértői bizottság szakértői véleménye ad iránymutatást. Az általános szabályok szerint szükséges végzettségi és szakképzettségi szabályok az Nkt. 3. mellékletében találhatóak meg, amelyhez kiegészítésként jelezzük, hogy az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet értelmében a nem értelmi fogyatékos sajátos nevelési igényű tanulók sajátos nevelési igényének megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógusok kompetenciája a közismereti tantárgyak oktatása vonatkozásában csak az általános iskola 6. évfolyamáig terjed (értelmi fogyatékos sajátos nevelési igényű tanulók sajátos nevelési igényének megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógusok kompetenciája a nevelés, oktatás teljes időtartamát felöleli). Felhívom továbbá a figyelmet arra is, hogy tanítók esetében nem tévesztendő össze a „szakkollégium” és a „műveltségi terület” által adott jogosítvány, az adott
tantárgy oktatása szakkollégium esetén 5., műveltségi terület esetén 6. évfolyamig lehetséges (Nkt. 98.§ (4) bekezdés, illetve Nkt. 3. melléklet). Jelzem továbbá, hogy az Nkt. főszabálya értelmében (a 3. melléklet 25. sora értelmében) az idegennyelvtanár pedagógus-munkakör esetében az alkalmazás feltétele nyelvtanár, nemzetiségi nyelvtanár. Az Nkt. 47.§ (9) bekezdésének c) pontja ez alól kivételt tesz, miszerint: „az enyhe értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelv oktatását elláthatja gyógypedagógus végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá „komplex” típusú felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus is.”
V. Szakpszichológus A szakvizsgával záruló szakpszichológus képzések első alkalommal a szakpszichológus képzésről szóló 10/1981. (VIII. 6.) MM-EüM együttes rendeletben kerültek szabályozásra. E rendelet a klinikai pszichológus (klinikai gyermekpszichológus), a pedagógiai pszichológus, és a munkapszichológus szakpszichológus képzéseket hívja életre. A klinikai felnőtt és a klinikai gyermek szakpszichológus képzésekről A 10/1981. (VIII. 6.) MM-EüM rendeletnek a klinikai pszichológusok és a klinikai gyermekpszichológusok vonatkozásában külön végrehajtó rendelete volt, mely a klinikai pszichológusok és a klinikai gyermekpszichológusok szakképzéséről és továbbképzéséről szóló 14/1981. (XI. 4.) EüM rendelet, illetve ennek végrehajtó utasítása: 38/1981. (Eü. K. 23.) EüM utasítás a klinikai pszichológusok és a klinikai gyermekpszichológusok szakképzéséről és továbbképzéséről szóló 14/1981. (XI. 4.) EüM rendelet végrehajtásáról. 1999. január 1. napjával az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésről és továbbképzésről szóló 11/1998. (XII. 11.) EüM rendelet hatályon kívül helyezi a szakpszichológus képzésről szóló 10/1981. (VIII. 6.) MM-EüM együttes rendeletet, a klinikai pszichológusok és a klinikai gyermekpszichológusok szakképzésről és továbbképzéséről szóló 14/1981. (XI. 4.) EüM rendelet 3. §-át, 5. §-át, 6. §-ának (3) bekezdését, 9-11. §-át, valamint a klinikai pszichológusok és a klinikai gyermekpszichológusok szakképzéséről és továbbképzéséről szóló 14/1981. (XI. 4.) EüM rendelet végrehajtásáról szóló 38/1981. (Eü. K. 23.) EüM utasítást. 2002. február 23. napjával az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és klinikai szakpszichológusok folyamatos továbbképzéséről szóló 73/1999. (XII. 25.) EüM rendelet módosításáról szóló 4/2002. (II. 20.) EüM rendelet hatályon kívül helyezi a klinikai pszichológusok és a klinikai gyermekpszichológusok szakképzésről és továbbképzéséről szóló 14/1981. (XI. 4.) EüM rendelet teljes megmaradt részét. Ekkor már hatályban van - 2000. január. 1. napjától – a
-
klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológia, illetve
-
a klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológia szakképesítéseket
(is) szabályozó új rendelet, a szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus szakképesítés megszerzéséről szóló 66/1999. (XII. 25.) EüM rendelet. A 66/1999. (XII. 25.) EüM rendelet jeleníti meg a
-
pszichoterápia,
-
neuropszichológia,
-
igazságügyi klinikai pszichológia
-
klinikai írásszakértő pszichológia,
-
klinikai addiktológiai szakpszichológia
képzéseket is, amelyek azonban nem „első” szakpszichológus képzések, hanem kizárólag a
-
klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológus vagy
-
klinikai és mentálhigiéniai gyermek és ifjúsági szakpszichológus
szakképzettségre épülhetnek rá. A 66/1999. (XII. 25.) EüM rendeletet 2012. szeptember 15. napjával helyezi hatályon kívül a jelenlegi
hatályos
szabályozást
tartalmazó,
az
egészségügyi
felsőfokú
szakképesítés megszerzéséről szóló 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet. E rendelet értelmében szakpszichológus képzések:
-
felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia,
-
gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia,
-
neuropszichológiai szakpszichológia,
-
alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológia.
Ezen szakpszichológusi képzésre ráépített („második”) szakképesítések:
szakirányú
-
klinikai addiktológiai szakpszichológia és
-
pszichoterápia,
amelyek kizárólag
-
a felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia,
-
a gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia,
-
a neuropszichológiai szakpszichológia,
-
és az alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológia
szakképesítésekre (két képzési szakaszban, eltérő bemenettel, ld. vonatkozó rendelet) épülhetnek rá.
Kiegészítésképpen, egészségügyi jellegű, de nem szakvizsga értékű pszichológus képzés az alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológia 2012-es megjelenése előtt – és jelenleg is:
-
egészségpszichológia mesterképzési szak
-
pszichológiai mesterképzési szak klinikai és egészségpszichológia specializációval,
-
pszichológiai
mesterképzési
szak
fejlődés-
és
klinikai
gyermekpszichológia
specializációval. Ezek nem szakpszichológus, hanem „csak” mesterképzési szakok, mindhárom esetében pszichológia alapképzési szak (azaz viselkedéselemző), valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű pszichológus szak birtokában lehet rá jelentkezni az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet alapján. A pedagógiai, az óvoda- és iskola, a tanácsadó és a munkapszichológus képzésekről A szakpszichológus képzésről szóló 10/1981. (VIII. 6.) MM-EüM együttes rendelet hívja életre a pedagógiai pszichológus és a munkapszichológus szakpszichológus képzéseket (is). Külön végrehajtó jogszabály e szakpszichológus képzések esetében nem volt, azonban e rendelet szabályain túl a felsőoktatási intézményekben folyó szakosító továbbképzésről szóló 7/1987. (VI. 29.) MM rendelet alapján is lehetett munka- és pályatanácsadó pszichológusi szakképzettséget szerezni. E rendeletet hatályon kívül helyezte 1999. január 1. napjával az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésről és továbbképzésről szóló 11/1998. (XII. 11.) EüM rendelet, s helyébe lépett a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény felhatalmazása alapján megalkotott, szakpszichológusi szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 5/1998. (IX. 29.) OM rendelet. E rendelet értelmében a hatálybalépését megelőző továbbképzésben a szakpszichológus képzésről szóló 10/1981. (VIII. 6.) MM-EüM együttes rendelet alapján szerzett pedagógiai pszichológusi és munkapszichológusi szakképesítés, illetve a szakosító továbbképzésről szóló 7/1987. (VI. 29.) MM rendelet alapján szerzett munka- és pályatanácsadó pszichológusi szakképzettség - a fentiek sorrendjében - egyenértékű az e rendelet alapján a pedagógiai
pszichológia, a munka- és szervezetpszichológia, illetve a tanácsadás-pszichológia szakirányú továbbképzési szakon szerzett szakpszichológusi szakképzettséggel. E rendelet – mint látható a pedagógiai szakpszichológia (jelenlegi elnevezéssel: óvoda-és iskola szakpszichológia) és a munka- és szervezetpszichológia (jelenlegi elnevezésével: munka- és szervezet szakpszichológia) mellett életre hívja a tanácsadás-pszichológia (jelenlegi elnevezésével: tanácsadó szakpszichológus) szakirányú továbbképzési szakot. E rendeletet hatályon kívül helyezi 2006. október 3. napjával a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet. A továbbiakban jogszabályi
szabályozási
szinten
a
pedagógiai
szakpszichológia,
a
munka-
és
szervezetpszichológia és a tanácsadás-pszichológia szakirányú továbbképzési szakok nem jelennek meg, azonban 10/2006. a (IX. 25.) OKM rendelet rendelkezése értelmében Felsőoktatási Regisztrációs Központ (ma: Oktatási Hivatal) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerint indított szakirányú továbbképzési szakokat (tehát a pedagógiai szakpszichológia, a munka- és szervezetpszichológia és a tanácsadás-pszichológia szakokat is) külön kérelem nélkül nyilvántartásba vette. Kiegészítésképpen, általános vagy humán jellegű, de nem szakvizsga értékű pszichológus képzés (volt, illetve) jelenleg:
-
a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi III. törvény (és a felsőoktatási intézményekről szóló 1962. évi 22. törvényerejű rendelet), az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű pszichológus szak,
-
pszichológiai mesterképzési szak kognitív pszichológia specializációval,
-
pszichológiai
mesterképzési
szak
társadalom-
és
szervezetpszichológia
specializációval, -
pszichológiai mesterképzési szak munka- és szervezetpszichológia specializációval,
-
pszichológiai mesterképzési szak tanácsadás- és iskolapszichológia specializációval,
-
pszichológiai mesterképzési szak interperszonális és interkulturális pszichológia specializációval.
Ezek nem szakpszichológus, hanem „csak” mesterképzési szakok, mind az öt esetében pszichológia alapképzési szak (azaz viselkedéselemző), valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű pszichológus szak birtokában lehet rá jelentkezni az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet alapján. Összegezve, tematikusan csoportosítva a hatályos és már hatályban nem lévő jogszabályok alapján megszerezhető/megszerezhetett szakképzettségeket: (A dőlt betűvel jelzett képzések már nem indíthatóak.) 1. Jogszabály által meghatározott, vagy jogszabály rendelkezése alapján automatikusan nyilvántartásba vett szakpszichológus szakok: klinikai pszichológia, klinikai gyermekpszichológia, klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológia, klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológia, felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia, gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia neuropszichológiai szakpszichológia, alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológia, pedagógiai szakpszichológia (óvoda-és iskola szakpszichológia), munka- és szervezetpszichológia (munka- és szervezet szakpszichológia) munka- és pályatanácsadó pszichológia, tanácsadás-pszichológia (tanácsadó szakpszichológus). 2. Jogszabály által meghatározott, szakpszichológus szakképzettségre ráépülő „második” szakpszichológus szakképzettségek: pszichoterápia, neuropszichológia, igazságügyi klinikai pszichológia,
klinikai írásszakértő pszichológia, klinikai addiktológiai szakpszichológia.
3. Jogszabály által meghatározott pszichológus egyetemi szintű, mesterképzési szakok (nem szakvizsga): a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi III. törvény (és a felsőoktatási intézményekről szóló 1962. évi 22. törvényerejű rendelet), az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű pszichológus szak (beleértve az 1963-1985 közti trifurkációs, szakosító alapképzésben szerzett végzettséget és szakképzettséget is), egészségpszichológia mesterképzési szak, pszichológiai mesterképzési szak klinikai és egészségpszichológia specializációval, pszichológiai
mesterképzési
szak
fejlődés-
és
klinikai
gyermekpszichológia
specializációval, pszichológiai mesterképzési szak kognitív pszichológia specializációval, pszichológiai
mesterképzési
szak
társadalom-
és
szervezetpszichológia
specializációval, pszichológiai mesterképzési szak munka- és szervezetpszichológia specializációval, pszichológiai mesterképzési szak tanácsadás- és iskolapszichológia specializációval, pszichológiai mesterképzési szak interperszonális és interkulturális pszichológia specializációval. 4. Egyéb: A fent felsorolt, jogszabályban meghatározott pszichológus, illetve jogszabályban meghatározott, vagy jogszabály közvetlen rendelkezése alapján nyilvántartásba vett szakpszichológus képzésen túl, egyéni engedéllyel (OH-FRKP/390-13/2007.) a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folyik (2014-ig) általános neuropszichológus elnevezésű szakirányú továbbképzés. Mivel valamennyi szakpszichológus-képzés jogszabály által meghatározott, vagy jogszabály közvetlen rendelkezése alapján került nyilvántartásba vételre, az általános neuropszichológus
elnevezésű
szakirányú
továbbképzés
a
fenti
feltételeknek
nem
felel
meg,
így
szakpszichológus szakképzéssel nem egyenértékű. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Szakszolgálati Rendelet) 33. § (1) bekezdése szerint szakszolgálati intézményben a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást – ha a rendelet másképp nem rendelkezik – szakvizsgázott pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzik. Ugyanakkor a Szakszolgálati Rendelet 33. § (7) bekezdése értelmében az, aki nem rendelkezik szakvizsgával, – a 44. § (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – pedagógus munkakörben foglalkoztatható, feltéve, hogy a munkáltató előírja a szakvizsga öt éven belüli megszerzésének kötelezettségét. A szakvizsga öt éven belüli megszerzésének kötelezettsége módosul a pályakezdő gyógytestnevelők és logopédusok vonatkozásában, az ő esetükben a szakvizsgát a szakvizsgára történő jelentkezéshez meghatározott pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat megszerzését követő hat éven kell megszerezni. Mint látható a szakvizsga-kötelezettség a pedagógiai szakszolgálatok esetében általános szabály, a szakembernek vagy már a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor rendelkeznie kell vele, vagy a jogviszony létesítésétől számított öt éven belül (pályakezdő gyógytestnevelő és logopédus vonatkozásában a szakvizsgára történő jelentkezéshez meghatározott pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat megszerzését követő hat éven belül) meg kell szerezni. Szakvizsga alatt a Szakszolgálati Rendelet értelmében
-
pszichológus esetében a klinikai, pedagógiai, óvoda és iskola vagy tanácsadó szakvizsgát,
-
pedagógus esetében (itt a pedagógus a szakképzettséget és nem a munkakört takarja) pedagógus szakvizsgát (vagy pedagógus szakvizsgával a Szakszolgálati Rendelet által egyenértékűként elismert, a munkakör ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség mellett az egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett – jogszabályban meghatározott – szakképzettséget, a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozatot, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori címet, valamint a klinikai, a pedagógiai, az óvoda- és iskola, a tanácsadói szakpszichológusi,
a fogyatékosság típusának megfelelő szakorvosi vagy gyermek- és ifjúsági pszichiátria, csecsemő- és gyermekgyógyászat, vagy gyermekneurológia szakorvosi és a szociális szakvizsgát) kell érteni. Mivel az általános neuropszichológus nem szakpszichológus szakképzettség, így az általános neuropszichológusok alkalmazására a Szakszolgálati Rendelet értelmében, szakvizsgával nem rendelkező
(azaz
öt
éven
belüli
szakvizsga-megszerzési
kötelezettséggel
terhelt)
pszichológusként van lehetőség. A szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus szakképesítés megszerzéséről szóló 66/1999. (XII. 25.) EüM rendelet alapján szerzett neuropszichológus szakképzettséggel rendelkező szakembert szakvizsgázott munkakörben lehet alkalmazni, tekintve hogy ezen rendelet alapján a neuropszichológus szakképzettséget kizárólag a klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológus vagy klinikai és mentálhigiéniai gyermek és ifjúsági szakpszichológus szakképzettségre ráépítve lehetett megszerezni (s ezen két említett szakképzettség pedig a Szakszolgálati Rendelet szempontjából is releváns). Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről szóló 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet által életre hívott neuropszichológiai szakpszichológia szakképzettséggel rendelkező szakemberek szakszolgálatoknál történő alkalmazása lehet szakmai vita alapja, de tekintve, hogy a vonatkozó rendelet csak 2012. szeptember 15. napján lépett hatályba, s a neuropszichológiai szakpszichológia-képzés nyolc félévig tart, a kérdés leghamarabb a 2016/2017-es tanévben válik aktuálissá. Nincs kormányzati szándék az 1963-1985 közti trifurkációs, szakosító alapképzésben szerzett pszichológus végzettség és szakképzettség szakvizsgával egyenértékűként történő generális elismerésére sem, tekintve, hogy jelenleg is folynak a pszichológus szakvizsga-képzések mellett olyan szakosított, vagy specializált pszichológus mesterképzések, amelyek a jelzett trifurkációs képzés kimenetének felelnének meg. Szakvizsgával egyenértékűnek történő elismerésük a szakpszichológus képzéseket degradálná. Amennyiben azonban a szakember dokumentummal tudja bizonyítani azt, hogy a trifurkációs képzésben szerzett „klinikai szakpszichológus” egyetemi végzettséget és szakképzettséget az 1980-as években a szakvizsga bizottság az akkor már önállóan létező szakpszichológus értékű
klinikai pszichológia, illetve klinikai gyermekpszichológia szakképzettséggel egyenértékűnek ismerte el, úgy az – kizárólag – egyedi ügyben a munkáltató részéről is elismerhető (általános jellegét tekintve „gyermek” és „felnőtt” klinikai szakpszichológusként is). Nyomatékosan felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy ezen egyenértékűként történő elismerés nem terjedhet ki -
a szakvizsga bizottság által kiállított hiteles dokumentummal nem bizonyított, trifurkációs képzésben szerzett oklevelek elismerésére,
-
a
jelenlegi
szakosított
illetve
specializált
pszichológus
mesterképzések
szakpszichológus képzéssel történő elismerésére, -
továbbá
az
általános
neuropszichológus
szakképzettség
szakpszichológus
szakképzettséggel történő elismerésére. 5. Kiegészítésképpen: A teljesség kedvéért megemlítendő, hogy a fenti „rendszertantól” függetlenül – attól külön kezelendően – létezik még két pszichológus szakirányú továbbképzés. a. Egyedi engedéllyel (OH-FHF/98-2/2008.) a Semmelweis Egyetemen folyik még sportpszichológia elnevezésű, sport szakpszichológus szakképzettséget adó szakirányú továbbképzés (sporttudományi képzési terület), továbbá b. szintén egyedi engedéllyel (OH-FRKP/18041-1/2007.) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
folyik
egészségfejlesztő
szakpszichológus
szakképzettséget adó szakirányú továbbképzés (bölcsészettudományi képzési terület).
VI. Az átalakuló szakszolgálati tevékenységek, szakszolgálatok fejlesztését szolgálja a TÁMOP 3.4.2.B kiemelt projekt, a megvalósításra fordítható összeg: 2,3 milliárd forint. A projekt megvalósítója az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A projekt megvalósítási ideje: 2012. december 18.–2014. december 31.
A fenti célokat több projekt is támogatja. A TÁMOP 3.4.2. A-11/2 Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja című pályázat is, melynek keretösszege 250 millió Ft. A pályázat kiemelt célja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében, oktatásában részt vevő intézmények (speciális és többségi) szervezete és működése alkalmassá váljon az inkluzív nevelés megvalósítására, megújuljon az intézmények pedagógiai gyakorlata, megvalósuljon a gyermekek körében megnyilvánuló képességbeli és tanulási szükségleteihez való alkalmazkodás. A pályázatok elbírálása megtörtént. A pályázati program megvalósítása 2012. szeptemberétől kezdődött a 34 nyertes konzorciumban (a konzorciumi partnerség egy gyógypedagógiai intézmény és három befogadó intézmény – óvoda, általános iskola, középiskola –együttműködése). A projektben lehetőség nyílik a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátórendszerének minőségi javítását elősegítő infrastrukturális fejlesztésekre is. A projektek megvalósítása jelenleg is folyamatban van, a nyertes pályázók többsége a projektet 2014. szeptemberéig zárja. TÁMOP-3.1.6/11 számú „Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése és a szolgáltatást támogató eszközök beszerzése” című konstrukció: Elsődleges cél, hogy az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat nevelő-oktató közoktatási intézmények számára nyújtott szolgáltatásainak széleskörű kiterjesztésével járuljanak hozzá a befogadó közoktatási rendszer megteremtéséhez, segítsék a befogadó szemlélet elterjesztését, járuljanak hozzá a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodásához szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló készségek és kompetenciák fejlesztéséhez, ezzel a foglalkoztatási helyzet javításához. A megvalósítási időtartam 18-22
hónap lehetett. A nyertesekkel a szerződések megkötése 2012-ben megtörtént, a konzorciumok a projektet 2014. február-szeptember közti időszakban zárják. 2013. decemberéig szerződéskötés történt a
TÁMOP-3.1.6/11 számú „Az Egységes
Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése és a szolgáltatást
támogató
eszközök
beszerzése”
című
konstrukció
vonatkozásában
a
„tartaléklistás” intézményekkel, a megvalósítási időtartam 18, illetve 24 hónap. A TÁMOP-3.1.6/11 projekt 4 konstrukció keretében jelent meg, illetve keretemelésről szóló támogatói döntés született 2013. október 3. napján. Összesen 40 pályázó nyert támogatást. Főbb adatok:
keret keretemelés előtt keret keretemelés után
TÁMOP-3.1.611/1
TÁMOP-3.1.6- TÁMOP11/2 3.1.6-11/3
TÁMOP3.1.6-11/4
160 000 000
400 000 000
90 000 000
350 000 000
183 000 000
707 000 000
90 000 000
410 000 000
Megemlítendő továbbá a TÁMOP-3.1.1 kiemelt projekt, melynek átfogó célja a közoktatás fejlesztése, ennek szakmai, informatikai támogatása, minőségbiztosítása és nyomon követése. A projekt első szakasza 2008 és 2012 között zajlott, a jelenlegi második szakasz 2012 augusztusában indult és 2015. januárig tart majd. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tölti be a konzorciumvezető szerepét, partnereink az Oktatási Hivatal és az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Főkedvezményezett számára megítélt támogatási összeg: 3.396.794.887,- Ft Kedvezményezettek számára megítélt támogatási összegek: Oktatási Hivatal: 1.198.868.784,- Ft Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft: 2.264.326.394,- Ft A kiemelt projekt szakterületünket érintő legfontosabb eleme: A TÁMOP 3.1.1./I szakaszban kismintán bemért öt nyelvi képességet vizsgáló eszköz (Aktívszókincs-vizsgálat; Alsó tagozatos gyerekek szóolvasás megértésének vizsgálata; Alsó tagozatos gyermekek olvasástechnikájának és mondatmegértésének vizsgálata; Iskolába lépő gyermekek nyelvi tudatosságának vizsgálata; Alsó tagozatos gyermekek helyesírás-vizsgálata) nagymintán (700-
1200 fő) történő bemérése. A tevékenység keretében sor kerül a teszt felvevő szakemberek felkészítési programjának kidolgozására, a képzési anyagok előállítására a képzést végző szakemberek kiválasztására. Az előkészítést követően lezajlik a tesztfelvevő szakemberek kompetenciának a meghatározása, majd tesztfelvételt végzők kiválasztása és felkészítésük a tesztek használatára. A kismintán korrigált tesztek legyártását követően megvalósul a kiválasztott mintákon és meghatározott elemszámon a tesztfelvétel majd, adatfeldolgozás, korrekció, a végleges tesztformátum elkészítése és korrigált tesztek mesterpéldányának előállítása. A fenti intézkedések hatásaképpen a szegregált intézménytípusban oktatott, nevelt gyermekek, tanulók száma folyamatosan csökken, ezzel párhuzamosan nő az integrált oktatási, nevelési forma dominanciája. Jelenleg Magyarországon a köznevelés rendszerében ellátott gyermekek, tanulók több, mint 64%-a integrált nevelési-oktatási formában vesz részt. TÁMOP-3.1.5/12 "Pedagógusképzés támogatása": Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program Pedagógusképzés támogatása kiemelt projekt (TÁMOP3.1.5/12) célja a nemzeti köznevelési rendszerre épülő pedagógus-továbbképzési rendszer létrehozása, amely a pedagógus-életpályamodellhez kapcsolódó továbbképzési programokat, ezek követelményszintjeit, értékelési rendszerét tartalmazza. Ezzel párhuzamosan folyik a szakmai előmenetel nyilvántartását, az újonnan létrejött képzési programok lebonyolítását és nyomon követését, illetve a pedagógus-életpályamodell működését biztosító informatikai rendszer fejlesztése, valamint a pedagógiai munkát támogató tanácsadói tevékenységek megújítása. A projekt cél- és feladatrendszere támogatja a tudás és az élethosszig tartó tanulás felértékelődését, a tanuláshoz kapcsolódó pozitív attitűd és az önfejlesztési igény erősödését valamennyi, a projektben partner, szereplő, érintett (pedagógusok, fejlesztők, döntéshozók stb.) számára egyaránt. A kiemelt projekt keretében külön munkacsoport foglalkozik a gyógypedagógiai és szakszolgálati intézményekre vonatkozó eltérő programelemek kidolgozásával. A projekt megvalósítója: Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., valamint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet konzorciuma. A projekt megvalósítási ideje: 2012. augusztus 1.–2015. január 31. A megvalósítás költsége: 9 997 000 000 Ft.
Hazai forrásból történt meg az Autizmus Alapítvány támogatása a költségvetési törvényben meghatározott évi 35 millió Ft összeggel. A támogatás célja az autista és autisztikus gyermekek és serdülők speciális habilitációs kezelése, fejlesztése, nevelése, oktatása, egyéni szinten munkára való felkészítése. Támogatott a támogatást modellintézményei működésének fenntartására, valamint szakemberképzési továbbképzési, szupervíziós, ismeretterjesztési és tanácsadói feladatainak ellátására fordítja, bér- és bérjellegű költségek fedezése formájában. Támogatott feladatait saját tevékenységével, és az általa fenntartott intézményeken keresztül látja el.
10. Pályázati programot kell indítani az autizmus-specifikus fejlesztés és oktatás minőségi kritériumrendszerének bevezetéséhez, és a pedagógusok felkészülését szolgáló képzésben való részvételhez szükséges feltételek biztosítására. Indokolás: Az intézkedésben megjelölt pályázati program keretében – a már kidolgozott
autizmus-specifikus
oktatási
sztenderdek
alkalmazásával
–
fogyatékossággal élő gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményekben, mentorálás keretében történő szakmai segítésre, eszközök beszerzésére lesz lehetőség. A tervek között szerepel autizmus-specifikus tanfolyamok, képzések, kurzusok indítása, amely lehetővé teszi az autista tanulók oktatására felkészült intézményhálózat kialakítását. Tervezett költség: 21.000.000.-ft/év. A
Köznevelésért
Felelős
Államtitkárság
szerepe:
A
Köznevelésért
Felelős
Államtitkárságnak a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítványával kötött együttműködési megállapodása alapján 16 konzorcium nyert támogatást. 2012. június 8 - 11. között valamennyi nyertes konzorciumi pályázóval megtörtént, a megvalósítás megkezdődött. Az elszámolási határidő: 2013.október 15. volt. 2013. őszén hasonló tartalommal, bár alacsonyabb támogatási összeggel új együttműködési megállapodást előkészítését kezdtük meg. A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. (a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány jogutódja) a támogatással rendben elszámolt. Hasonló tartalommal új együttműködési megállapodás került megkötésre, a pályáztatás lezárult, jelenleg a támogatási szerződések megkötése zajlik. 19 pályázó nyert támogatást. A pályázat célja a minőségi, autizmus-specifikus nevelés, oktatás feltételeinek megteremtése az integráló köznevelési intézményekben. A pályázat célcsoportját a köznevelés azon nevelési-
oktatási intézményei alkotják, melyek részt vesznek autista gyermekek, tanulók integrált – nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal együtt történő – nevelésében és/vagy nevelésében, oktatásában. 21. Kutatást kell indítani a fogyatékossággal élő, valamint a megváltozott munkaképességű
személyek
szakképzésének
fejlesztésére,
amely
foglalkoztathatóságuk érdekében feltárja a felnőttképzési programokba való bevonhatóságuk lehetőségeit. Indokolás: Az intézkedés olyan kutatás elindítását célozza, amely a fogyatékossággal élő személyek szakképzésének fejlesztésére irányul. Fő fókuszban a fogyatékossággal élő
és
a
megváltozott
munkaképességű
személyek
felnőttképzésbe
való
bevonhatóságának javítását megjelölve. A vizsgálat kiterjed 330 fő fogyatékossággal élő személy nyomon követéses vizsgálatára, valamint 30 speciális szakiskola, illetve felnőttképzést folytató szervezet tapasztalataira. Tervezett költségigény: 3.000.000 Ft. 22. Támogatni kell a fogyatékossággal élő felnőttek szakmai képzésbe való bevonhatóságát megalapozó előzetes képzési program kidolgozását. Indokolás: Az intézkedés a fogyatékossággal élő felnőttek szakmai képzésbe történő bevonhatóságát megalapozó előzetes képzési program kidolgozását segíti elő. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, munkanélküli, fogyatékossággal élő személyek foglalkoztathatóságának feltétele, hogy szakmai képzésben részesüljenek, s ehhez megfelelő kompetenciákkal rendelkezzenek. A szakmai képzések tervezett időtartama 3-9 hónap. A tanulásra felkészítő program fő területei: - Alapkompetenciák fejlesztése, - Szakmai kompetenciák fejlesztése, - Tanulási folyamatok elsajátítása. A személyre szabott felkészítést a felnőttképzést vállaló speciális szakiskolák végezhetik. Tervezett tartalma: - Komplex program és tananyagtartalom megalkotása, - Öt iskola bevonásával negyven fogyatékossággal élő felnőtt felkészítése, - Program véglegesítése és terjesztési terv elkészítése. A projekt tervezett ideje 1,5 év, tervezett költségigénye: 8 M ft.
23. Támogatni kell a fogyatékossággal élő tanulók, felnőttek szakképzésének alapjául szolgáló szakmai programok kidolgozását és tananyagok fejlesztését. Indokolás: A fogyatékossággal élő tanulók oktatásához kapcsolódóan olyan tananyagfejlesztést és szakmai programok kidolgozását támogatja az intézkedés, amely szakképzési modulokhoz kapcsolódóan fejleszti a vállalkozói kompetenciákat és az önmenedzselést. A tervek szerint ezek a tananyagok a közoktatásban, valamint a felnőttoktatásban lesznek elérhetőek. Várható hatásként a speciális szakiskolák körülbelül harmada felnőttképzésre alkalmassá tehető, valamint a megváltozott munkaképességű munkát kereső munkavállalók számának emelkedése várható a munkaerő-piacon. Az intézkedés tervezett költségigénye: 1 felnőttképzési program elkészítése: 1.000.000-ft. tervezett programok száma: 5 db. 24. A pedagógus továbbképzés folyamán fel kell készíteni a speciális szakiskolákat az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, fogyatékossággal élő felnőttek szakképzésére. Indokolás: Az intézkedési javaslat szerint a speciális szakiskolákat pedagógusok továbbképzésével kell felkészíteni a felnőtt, szakképzettség nélküli, fogyatékossággal élő személyek szakképzésére. az intézkedés hatásaként várhatóan a megváltozott munkaképességű munkanélküli személyek nagy számban térhetnek vissza a munkaerő-piacra. Az intézkedés tervezett költségigénye: 500.000-ft/ képzés; tervezett képzések száma: 15 alkalom. 26. Adaptálni kell a rész- és szakképzések központi programjait a fogyatékossággal élő, valamint a megváltozott munkaképességű felnőttek képzésében, különös tekintettel a hiányszakmákra. Indokolás: Köztudott, hogy a hiányszakmák képzése jelenleg is csökkenő tendenciát mutat. Az intézkedés főképpen ezeknek a szakmáknak az elérését célozza meg, fogyatékossággal élő felnőttek számára, a rész és szakképzések központi programjainak adaptálásával. Célcsoportként a speciális szakiskolákat jelöli meg. Az
adaptáció várható költségigénye: 500.000 ft/programadaptáció; tervezett adaptációk száma: 10 db. A Köznevelésért Felelős Államtitkárság szerepe a 21-24. és 26. pontok esetében: A sajátos nevelési igényű tanulók szakiskolája három formában működhet:
-
speciális szakiskola,
-
készségfejlesztő speciális szakiskola,
-
előkészítő szakiskola.
Speciális szakiskola: ha a szakiskola a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket. (Azaz nem csupán az enyhe értelmi fogyatékosságra lett létrehozva, hanem bármely sajátos nevelési igény típus esetében is létrehozható, de jellemzően az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolatípusát takarja. Készségfejlesztő speciális szakiskola: kizárólag a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását. Előkészítő szakiskola: olyan szakiskola, amely kizárólag értelmi fogyatékos tanulók számára lett létrehozva (enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosságra egyaránt lehetett) és a nevelésoktatás kizárólag a kilencedik–tizedik évfolyamon folyik. A tanuló a kilencedik–tizedik évfolyamon felkészülhet a speciális szakiskola vagy a készségfejlesztő szakiskola szakképzési évfolyamán történő továbbtanulásra. Azaz nem folyik benne sem szakképzés, sem munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges felkészítés. Az előző szabályozási környezet szerint (jelezve a változást is): Speciális szakiskolában a közismereti (magyar, matematika stb.) tantárgyakat tartalmazó 910. évfolyam után változó időtartamú, 2-3-4 éves szakképzés (attól függően, hogy az adott intézmény az „alap” kétéves szakképzést hány tanévre adaptálta) következett. A speciális szakiskolákban tehát a szakképzés a közismereti 9-10 évfolyammal együtt – az intézménytől függően – 4-6 év alatt valósult meg. Ez a képzési struktúra ez 2013. szeptemberétől
megváltozott. A nyolcadik évfolyam után a tanulók egy egységes 4 éves szakképzésbe kerülnek (ezen belül integráltan található meg a négy évre elosztva a régi közismeretei 9-10 évfolyamos tartalom és a szakképzési tartalom. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében a 4 év egy előkészítő évfolyammal egészül ki, így az ő esetükben 5 éves a képzés. Új elem, hogy nem csupán „teljes” szakképesítést lehet szerezni az új képzési szerkezetben, hanem már részszakképesítést is, ez esetben a képzés összesen két éves (mely tartalmaz szakmai és közismereti tartalmakat is), enyhe értelmi fogyatékosok esetében ez ugyancsak kiegészül egy egy éves előkészítő évfolyammal). A köznevelésért felelős szakterület részéről kidolgozásra kerültek a megváltozott képzési szerkezethez igazodó közismereti kerettantervek, az enyhe értelmi fogyatékos tanulók előkészítő évfolyamára, továbbá a két tanévre tervezett és a négy tanévre tervezett közismereti kerettantervei. A szakképzési kerettantervek kidolgozásáról és megjelentetéséről a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Intézete gondoskodott. Ez a megváltozott képzési szerkezet nem csökkentette a tanulók esélyeit, sőt bővítette képzési lehetőségeket. Ugyanakkor ez a változás kiüresítette az előkészítő szakiskola (melynek csak közismereti 9-10. évfolyama van, szakképzés nélkül) jogintézményét, így az kifutó rendszerrel kivezetésre kerül. Készségfejlesztő speciális szakiskolában (középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók) az előző szabályozási környezetben a közismereti (magyar, matematika stb.) tantárgyakat tartalmazó 910. évfolyam után két éves gyakorlati jellegű tevékenységet tartalmazó időszak következett. Ez a képzési struktúra még nem változott meg. Speciális szakiskolák és készségfejlesztő speciális szakiskolák tárgyában a 2013. őszén egyeztetést
tartottunk
az
Emberi
Erőforrások
Minisztériuma,
a
Nemzetgazdasági
Minisztérium, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Intézete, a Klebelsberg
Intézményfenntartó
Központ
és
a
szakmai
szervezetek
(Magyar
Gyógypedagógusok Egyesülete, Speciális Szakiskolák Országos Szövetsége, Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége) részvételével, mely után engedélyt kértünk egy munkacsoport felállítására a fent jelzettek bevonásával. A munkacsoportot az alábbi okok miatt hívtuk életre: A speciális szakiskola a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy
nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket. A speciális szakiskola szakképző intézmény. Profiljához így a szakképzés társítható, nehezebben értelmezhetőek az életkezdéshez, munkába álláshoz szükséges ismereteket nyújtó (szakképzést nem folytató) osztályok (a továbbiakban: MÉ osztályok) működtetése. A készségfejlesztő speciális szakiskola középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára két év (9-10) közismereti oktatás után két év gyakorlati jellegű oktatást folytat, melynek célja a munkába állás életvezetés megsegítése. Mint látható a MÉ osztályok inkább illeszkednek a készségfejlesztő, mint a speciális szakiskolákhoz. A munkacsoport tevékenysége közismereti kerettantervek valamint szakmai modulok adaptálására, a speciális szakiskolák és készségfejlesztő szakiskolák profiltisztításának és profilváltásának előkészítésére irányul. A 21-24. és 26. pontok esetében érintett TÁMOP 2.2.1-12/1- A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése projekt kedvezményezettje a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, megvalósítási időszak: 2012. 08. 01. – 2015. 06. 30.
