A KISKUNLACZHÁZÁN
KOSSUTH LAJOS EMLÉKEZETÉRE FELÁLLÍTOTT ÁLLÓSZ0BOR LÉTREHOZÁSÁNAK VÁZLATOS TÖRTÉNETE
ÁLTALÁNOS NÉZİPONTOK Megbíztak azzal, hogy Kossuth Lajosnak szentelt szobor felállításának történetét megírjam oly célból, hogy az több példányban lakosságunk közt kiosztatván, késıbbi alkalmakkor is indító erı legyen a közügyek magasabb szempontból való felfogására. Hogy e feladatnak megfelelhessek, szükséges a tények szigorú elıadásán túl általános szempontból mintegy körülvilágítani a kérdést, hogy így tisztán domborodjék ki kicsiny anyagi erejő, de fejlett szellemi erıvel bíró községünk által felállított szobor jelentısége. Mit tesz az, ha az emberi társaság szobrot, tehát olyan mőremeket hoz létre, mely már az egyéni létfenntartással semmi közvetlen kapcsolatban nincs, meglátjuk akkor, ha az embert a mőveltség legalacsonyabb fokán vizsgáljuk. A mőveletlen ember egyedüli gondja a gyomor és a külsı behatások ellen való védekezés. Ha üres a gyomor, — ha hideg idı jár, nyugtalan, vad; — ha tele a gyomor, ha enyhe idı jár, megelégedett, szelíd; de ezen túl a jövıre nem számít, állandó lakást nem épít, elvesztett társait nem sínyli, meglevı ivadékainak sorsával nem törıdik, nincsenek emlékei, nincsen története, egy szóval teng mint az állat. Mi más a mővelt ember?! Már a mőveltség alacsony fokán álló is általában összefőzve érzi magát másokkal: — a gyermek szülıivel, a szülı a gyermekkel, testvér a testvérrel, házastárs a házastárssal, azokon át a rokonsággal. A szomszédsággal, a területtel, — melyen együtt laknak, a közel telepesekkel, a vele egy nyelven beszélıkkel s végre az egy bizonyos határon — a mit úgy hívunk „haza" — belül lakók egymással. Már a kezdetleges mőveltségő ember megemlékszik a múltra, számit a jövıre, miért van állandó lakása, habár csak földbıl építi is, és csinál történetet, ha e lakáson megtámadják; de története és eszme köre még mindig csak kis területet ölel fel. Idıjelzıi az ünnepek, a mezei munka, a tél, tavasz, nyár és ısz; szerinte farsangkor, aratáskor és kukoricatöréskor történt valami emlékezetes dolog, akkor csinálta valaki azt az ismerısök, vagy a szülök, barátok ismerısei közül. A községi, megyei, országos eseményekrıl alig tud, azok elméjét nem foglalkoztatják, hogy miért lett és miért lesz, az nyugtalanságot nem okoz neki; — megtölti kamráját a télire és jósol télen a jövı nyárra. Hogy személyesen nem ismert emberek cselekedetei, hogy nagyobb körök általános céljai, hogy az emberiség elébb haladásáéit küzdık tettei, — lelkesítsenek bennünket, hogy az ismeretlen érdekében erınket és javainkat áldozni tudjuk, ahhoz nagyobb fokú lelki mőveltség szükséges, ott már a gyomor és az általános testi közérzet felett a szív és agyvelı uralkodik. Ha egy ország népe elérkezett a mőveltség azon fokára, hogy együtt érez; az szép dolog, — ha emléket állít törvényeiben nagyjainak, az szebb dolog, de ha ezentúl a mővészetet fejleszti,
1
hogy örök életet biztosíthasson emlékmővek alkotásában nagyjainak és azok személyében az általuk képviselt vezetı eszméknek; akkor eljutott a mővelıdésnek azon fokára, melyen már a tisztelet adóját Önkéntesen adja mindenki, aki érezni tud, sıt tiszteletet kelt a tudatlanokban is. A hol az emlékmővek az ország számos helyén kisebb jelentıségő gócpontokra is eljutnak, az ország boldog és virágzó, de a legmagasabb követelést is a mőveltség irányában némává teszi a tény, ha oly kis községek, mint városunk is, szobrot emelnek dicsıségben boldogult nagyjaink alakjának, mert ott már a mőveltség gyökérszálai lehatoltak a nép legalsóbb rétegének szívébe is. Az ilyen mindig érdeklıdik a közdolgok iránt, minden tagja lelkesedik és dolgozik a közcélokért s bárhol essék sérelem a közérdeken, egyszerre és együtt érzi mindenki, oda elérkezett a közjólét, az általános megelégedés, az általános mőveltség. * Magyarország hosszú századokon elsanyart fához hasonlított, lombját, gályáit tépte a, harc vihara, derekát rágta a visszavonás férge. A különbözı alkatrészek egymást iparkodtak megemészteni, töpörödött, sínylett, mint a sziklahasadékban kapaszkodó cserje. A múlt század eleje szülte hazánknak a nagy szellemeket, kik beláttak az idık méhébe s a nemzet jövıjét, a jogegyenlıség és az anyagi haladás alapján iparkodtak berendezni. Lángoló lélekkel, merész szóval ostromolták a korhadt múltat s iparkodtak megépíteni a szebb jövıt. A legmerészebbek legmerészebbje, a nagy tehetségek legnagyobbja volt Kossuth Lajos, prófétája, Mózese és megváltója egy személyben nemzetének; ı alkotta meg az egyenlı jogú Magyarországot, ı gyújtott világosságot a nép legalsóbb rétegének lelkében is, az ı lelkének szent hevülete tette izzóvá a hamu alatt pislogó közlelki ismeretet, az ı lángszavára állott fegyverbe a magyar, hogy bámulatba ejtse ereje és vitézségével a megzsibbadt lelkő mővelt világot. Az elnyomatás néma és pokoli csendes sötétjébe az ı lelke világított lángoszlop gyanánt, reményt és hitet terjesztve, egy szebb jövı iránt, mely nélkül az elárvult magyar nemzet talán soha sem kelhetett, volna életre. İ nemzette a mai Magyarországot, az ı nagy szelleme adott formát jövınknek, s ha sok viszonyában nem ismerte is magáénak a mai Magyarországot, sıt ostorozta azt, mégis az országban sőrően fennálló szobra tanúsítja, hogy mi benne élünk, eszméi vezérelnek bennünket, s ha nem tehettünk mindenben kívánsága szerint, nem lelkünk hajlamán múlt, de a viszonyok hatalma térített el bennünket. Ím Kiskunlacháza is szobrot emelt Kossuthnak. A kiváltságos múltjára kevély kiskunlacházai nép szobrot emelt a kiváltságok lerombolójának, s ezzel tanulságot tesz magas mőveltségérıl és világos, politikai ítéletérıl. Csekély népességéhez képest nagyot tett, olyant, mely büszkeségének méltó táplálója lehet hosszú idın át, örökké. A jelen nemzedék e ténnyel biztosítja magának az unokák unokáinak tiszteletét is. * A mely nemzetnek olyan községei vannak, mint Kiskunlacháza, olyan mővészei, mint Horvay János és olyan gyárai, mint a Róna József öntödéje, melyek vállvetve, ilyen emléket tudnak a közterekre állítani, az a nemzet nem mőveletlen, az a nemzet magas mőveltségő, az a nemzet nem sorvad, az a nemzet virágzik, él, sıt buján tenyészik. Annak a nemzetnek halála késıre van megírva, s boldog az ilyen nemzet, minden egyes tagja, mert tudja, hogy nem idegennek, de vérébıl származó unokáinak dolgozik. * *
*
2
Kik alkották meg e szobrot?! E község 4500 lelket számláló lakossága, mely földmíves és iparos. A község egész határa nem több 10.000 katasztrális holdnál. Sok nagy úrnak alig elég arra, hogy felfogása szerint tisztességen élhessen jövedelmébıl. Itt a legnagyobb birtokosnak sincsen 300 katasztrális hold földje. Az ipar terén a legtöbb munkással dolgozó mesternek 12 munkása van, s azok közül 8 tanonc. E kis kun város intelligenciája mind hivatalnok, túlnyomó részben a község lakosai közül válva ki, kitartó szorgalommal, fényes jellem- és tehetséggel. A község lakosai közül ev. reform, vallású ág. hitvallású róm. kath. vallású görög kath. vallású izraelita vallású
3611 47 666 18 169
Az összes lakosság anyanyelve magyar. Foglalkozásra nézve kereskedı 21, iparos 160. A kereskedık között általános a vegyes üzlet, főszer és rıfös, vagy főszer és vaskereskedés. A kereskedések általában izraelita vallású polgártársaink kezében vannak, csak újabb idıben próbálkozik e megélhetési ággal három ev. reform, vallású polgártársunk, a kiknek üzletmenete, habár nem belenevelt kereskedık is, elég rátermettségrıl tesz bizonyságot. A kereskedéshez számítható még a borjú, liba, tojás, aprómarha, szılı és szénával folytatott, üzlet is, melyeket kizárólag az ev. reform. vallású polgártársaink és polgártársnıink őznek kielégítı eredménnyel, különösen a libával üzérkedık összeköttetései jóval túlterjednek Kalocsán. Az iparral foglalkozók közt, túlnyomó számmal vannak a lábbeli készítık, számosan vannak kovácsok, kerékgyártók és asztalosok, van két kötélverı, egy bádogos, egy szitakötı, sıt mióta a szılımővelés intenzívebb lett, három pintér is. Lábbeli és pintérmunkát vásárokra és elszállításra is felesen készítenek. Az itt lakó két szíjgyártó közül az egyik, mint kárpitos is, messze vidéket lát el kitőnı munkájával, ugyanez mondható a két szobafestırıl is. Szikvíz-gyár, pékmőhely kettı-kettı van, valamint a férfiak csinosításával két borbély-cég foglalkozik. A község határa általában termékeny. A terméketlen homok-területek virágzó szılıtelepekkel díszelegnek, sıt felbuzdulva tek. Szánthó Pál úgynevezett szentkirályi szılıtelepének sikerén, a község és belsı szılık közti területet, körülbelül 8 év alatt újonnan telepítették az egész országból hozatott kiváló fajú szılıkkel. Legjobban beválik itt az ısi, már meghonosodott fekete kadar, az olasz rizling, bogdányi dinka, ezerjó, mézédes, nagyburgundi, oportó és egy pár dinka faj. Legújabban a kövi-dinka kezd teret hódítani. Borunk 4 - 7 fok közt váltakozik, zamatja miatt kereset cikk. A földmívelésnél fı termény a rozs, árpa és kukorica: hálásan fizet a burgonya, takarmányrépa, lóhere, muhar és bükköny, bár ez utóbbit meglehetısen elhanyagolják. A tej-termelés a legutóbbi idıben nagy lendületet vett, annyira, hogy magában a városban négy, a város határában pedig öt tejcsarnok van. Kerti és konyhapiacunk a szükségletet kielégíti és hetenkint két napon van országos vásárunk, melynek állatvásárja nagy területnek szükségletét fedezi, évente négy van, 2—2 napi tartammal. A város a legújabb közigazgatási törvény rendelkezéséhez mérten nagy községet képez. Közigazgatását ellátja egy közigazgatási és egy adóügyi jegyzı, egy orvos, egy állatorvos; az önkormányzati hatáskört egy fıbiró, egy másodbiró és hat tanácsbeli látja el a fenti segélyletével.
3
szakközegek
Önálló egységet képez a reform. egyház, egy lelkész, egy fıgondnok, egy algondnok (úgynevezett kis-kurátor) és 24 presbyter kormányzata alatt. Van hét népiskola, melyek közül hatot a református egyház, egyet az izraelita hitfelekezet tart fenn, és egy községi óvoda. Van egy kitőnıen vezetett gyógyszertár, és ugyanúgy vezetett posta- és táviró-hivatal, ez utóbbi csak nappali szolgálatra berendezve, e hivatal közvetítésével nyerik Bugyi, Pereg nagyközségek, Áporka, és Majosháza kisközségek a postai forgalmat. Közszükségletet kielégítı helyiségek az egyszerő, de tágas ev. ref. templom sugártornyával és remek összhangzású három harangjával, értékes orgonájával, a ref. lelkész lakban levı egyházi tanács-terem, az izraelita imaház, a hét iskola terem, és a kitőnıen berendezett óvoda, a városháza, gyógyszertár és postaépület. A város négy vendéglıje közül egy Bankháza-pusztán, a vasúti állomás mellett, egy pedig P.-Csóka-Kátón a Hegyeki szılık éjszaki végénél, az országúton haladó (Budapestrıl Szabadkára) utazók elıtt, mint „Levegı”-csárda régi idıtıl ismeretes. Társas összejövetelekre a városi nagy vendéglı tágas helyiségein kívül — egy pártonkívüli társas-egylet „polgári Casino" címmel és egy kifejezett pártállású, úgynevezett „függetlenségi olvasókör”, ipartestület háza (e két utóbbi egylet saját házzal bír), azonkívül két. tekeasztallal felszerelt és minden szükséges kellékekkel berendezel kávéház — szolgál. A város tulajdonában lévı vendéglıkön kívül van 7 magán korcsma. A húsfogyasztás kielégítésérıl mészáros és hentes üzlet gondoskodik. Van még egy virágzó hengergızmalom, Horváth József tulajdona és egy temetkezési egyesület. A város jelenlegi kormányzatában név. szerint a következık vesznek részt: Fıbíró Bessenczy János Másodbiró és közgyám ifj. Kamrás Gábor. Fıjegyzı és anyakönyvvezetı ifj. Galambos Antal. Adóügyi jegyzı és helyettes anyakönyvvezetı Bak Károly. Községi orvos dr. Szabó István. Községi pénztárnok Becze András. EIlenır Józan Károly. Belrendır Józan A. Gábor. Gazdasági pénztárnok ifj. Bagi Ferencz. Tanácsnokok: 1. Bak István, 2 Bak G. Gábor, 3. M. Papp János, 4. Czuni Sándor 5. ifj. Szecsei József, 6. Bak G. Lajos Választott képviselık: 1. İrsi Ferencz, 2. Bak I. Antal, 8. Tóth L. Lajos 4. Czuni Sándor, 5. Jakus Antal, 6. ifj. Gacs Gábor, 7. Szalai Sándor, 8. Horváth Gergely, 9. B. Tóth Sándor, 10. İrsi János Választott képviselıi póttagok: 1. Bak M. Benı, 2. Szabó F. József, 8. Halász Miklós, 4. Andrási Pál. Virilis képviselık : 1. Tóth A. Antal közbirtokossági megbízott, 2. Szánthó Pál, 3. id. Bak András, 4. Galambos János F. ifj., 5. id. Józan Gábor, 6. Bleier Gábor, 7. Tóth F. Gábor, 8. Nagy Péter, 9. Balasa F. Péter, 10. Szabó Péter, 11. Bak Benı szőcs, 12. Horváth Géza a magyar államvasút megbízottja, 13. id. Bagi Ferencz ev. ref. egyház megbízottja, 14. Nagy P. János, 15. Szabó P. Gábor, 10. Berki József, 17. Télessy József gyógyszerész, 18. Kovács Gy. Imre, 19. Tóth A. Ferencz, 20. Virág Ede. Állategészségügyben: Freund Henrik mőködik.
4
Hivatali segédszemélyzet: 1. Tompa Lajos okl. jegyzı, községi írnok, 2. Tóth István községi írnok, 3. Treszkony József községi írnok és 4. Kovács Antal községi adóvégrehajtó. Református egyház ügyeinek intézésében a következık visznek szerepet: Ifj. Sárközy Sándor lelkész. Id. Szőcs Imre egyházi fıgondnok. Sz. Gál Imre kiskurátotor. Ifj. Galambos Antal, Szánthó Pál, Józan A. Gábor, Bak Lajos, id. Bagi Ferencz, Bak Károly, İrsi János, Józan Károly, id. Bak András, Bak István, İrsi Ferencz, id. Józan Lajos. Bessenczy János, Szabó Péter, Czuni Sándor, ifj. Bagi Ferencz, Szabó József, Szalai Sándor, M. Papp János, Bak J. Gábor. ifj. Szecsei József, B. Tóth Sándor, id. Becze András egyháztanácsosok. Király Vilmos kántortanító, Morvay Ignácz tanító, Tényi Gyula tanító, Tényiné Somogyi Etelka tanítónı, Tóth Kálmán tanító, Boros Ferencz ideiglenes tanító. Az izraelita hitközségnél tanító Fehér Soma. A községi óvoda vezetıje Szokolay Róza. E község közmővelıdésére világot vet az a körülmény is, hogy három pénzintézet áll a hitel és takarékosság szolgálatában. Az egyik teljesen takarékpénztári szellemben a ráczkevei takarékpénztár fiókja, a másik 6 évre alakult kölcsönös fölsegélyezésre alapítva, tagjainak heti 20 filléres részvények ellenében korlátolt hitelt nyújt kötvényre; a harmadik 20 évre alakult 10 évi befizetésre, a hitelnyújtásnál az igazgatóság vagyoni felelıssége mellett korlátozva nincs. Mindhárom intézet virágzik, sıt a harmadik intézetnek mindig több pénze van, mint a mennyit helyben gyümölcsöztetni tud. Ugyancsak jellemzi a mőveltségi állapotokat az a körülmény, hogy Király Vilmos kántortanító vezetése alatt körülbelül 10 év óta fennálló dalárda mőködik, melynek tagjai jobbára iparosok. Idegen pénz e szoborban csak 693 kor. 20 fillér van. A mi idegen pénz a fenti összegeken kívül még bevegyült, az ifjú Galambos Antal tiszteletre méltó nejének, szül. Szánthó Erzsébetnek sikerült ötlete folytán jutott pénztárunkba, ki a kiskunlaczházai hölgyeket fellelkesítve, díszes asztalterítıt készíttetett, s ennek kisorsorlása útján tetemes összeggel, vagyis 246 korona 47 fillérrel járult a szobor alapjához. A szobor létesítése körül kifejtett lelkes közremőködéséért felemlítendı Rudnyánszky László ráczkevei járási fıszolgabíránk, a ki rövid ittléte óta szeretı atyjaként mutatja magát városunknak. Hát erre a szoborra büszkén elmondhatjuk, hogy a miénk. Keletkezésének száraz története a következı : 1896. évben, midın az ország ezredéves fennállásának általános ünneplése folyt, márczius 15-én este a függetlenségi polgárság közös étkezésén több lelkes szónoklat elhangzása után dr. Szabó István községi orvos felhívta a jelenlevıket, hogy bár a kunság csak 8 százados e hazában, kisértsük meg emléktárgyban szegény községünkben az 1000 év emlékére egy szerény bár, de maradandó értékő mőtárgy felállítását, s e célra ki-ki dobjon valamennyi összeget a kalapjába.
5
Az eredmény 9 frt 30 kr., újpénz számítás szerint 18 korona 60 fillér lett, s a nagyobb eredmény, hogy valami formájú emlékmő felállításának szükségérzete általánosult. Ez összeg megırzés céljából a jelen voltak ellenırzése mellett nyilvánosan át lett adva, idısb Hegyi Józsefnek, az idıbeli függetlenségi pártköri pénztárnoknak. Ez év ıszén, második, harmadik osztályú gimnazisták saját mulatságukra, egyik iskolában szinházosdit játszottak, 5 kros belépti díj mellett. Az elsı elıadáson alig volt valaki, de miután kitőzték a zászlót, hogy a szobor alapja javára tartatnak az elıadások, s vasárnaponként az óvoda deszka színjébe lettek híva az érdeklıdök, a hol kiadás nem volt, s így bukni nem lehetett, — a szerény jövedelem is számot tett. Szokolay Róza kisasszony óvónı nemcsak a helyet adta szívesen, de a betanításnál is sikeresen segédkezett dr. Szabóné Illéssy Piroskának, ki az elıadásokat meleg szeretettel kormányozta. A szünidı végén körülbelül 30 korona 12 fillér lett az alaphoz csatolva, s a függetlenségi pártkör pénzt árába elhelyezve megırzés céljából, söt dr. Szabónd Illéssy Piroska nem találván alkalmas darabot, külön e célra a ,,Hamupipıke" meséjét használva fel színdarabot irt, mely már a vendéglı nagytermében lett elıadva és fényes közönség megjelenésével tüntetett a felállítandó emlékmő eszméje mellett. Ekkor már az eredeti eszmét, egy, a tanácsteremben elhelyezhetı emlékmővecskét (a budai honvédszobor kicsinyített alakját) elejtették, s a helyett már a Kossuth szobor alapja javára lett ez elıadás tartva, mely l57 kor. 56 fillér összeget jövedelmezett , a felmerült költségek levonása után. Ez elıadások nemes vetélkedésre buzdították az egyes testületeket, így elıadást tartott a dalárda, az iparos ifjúság, az intelligencia ifjúsága. Az iparos köröket Kertesi Rezsı szobafestı vezette a nemes célú küzdelembe, míg az intelligens ifjúságnak vezetıi ifj. Bak Gábor és Szánthó Aladár buzgólkodtak elsı sorban; a „Függetlenségi olvasókör" sem maradt hátra és szokott báljai jövedelmét a szobor céljaira ajánlotta fel. Az eszme mind mélyebb rétegeket hatott át és Boltos István és Kertesi Rezsı urak mindinkább sürgették indítványozót erélyesebb és szélesebb körő tevékenységre. Azonban indítványozó az élet példáiból azt látta, hogy az ısszel elvetett gabonát csak nyáron lehet aratni; hogy a fa tavasszal virágzik: de a gyümölcs csak ısszel érik meg. E szempontból vonakodott a szerinte még nem eléggé érett eszmét a nyilvánosság elé vinni. — A dalárda tagjai közt azonban forrongott az eszme és 1899. tavaszán kimondották a szervezkedés szükséges voltát. Szerencsés választással ifjú Galambos Antalt, városunknak az akkor 29 éven át buzgó, becsületes és lelkes fıjegyzıjét kérték fel vezetıül, ki szervezı győlést híván össze, egyhangúlag elnökké választatott, alelnökké dr. Szabó István, mint az eszme megpendítıje, titkárrá Bak Károly adóügyi jegyzı, pénztárnokká ifjú Józan Lajos második bíró, ellenırré M. Papp János urak lettek. Egy szőkebbkörő bizottság tagjaivá Bessenczy János, İrsy Ferencz, Bak András, dr. Kıvári Lászlót, Boltos István, Télessy József, Király ViImos, Fekete László és Lehman Antal urak lettek kiküldve.
6
Egy nagy szoborbizottság pedig az alábbi urakból alakult: Hegedős Károly országgyőlési képviselıi, szoborbizottsági díszelnök. Horvay János, a szobormő alkotója, dísztag. Ifj. Galambos Antal, szoborbizottsági elnök. Rudnyánszky László járási fıszolgabíró, dr. Bódy Jenı Ödön járási orvos, tiszteletbeli megyei fıorvos, vidéki tagok. Bessenczy János alelnök. Bak Károly titkár és Morvay Ignácz helyettes titkár. Tagok: Dr. Szabó István, Szánthó Pál, Télessy József, dr. Kıvári László, Morvay Ignácz, İrsi Ferencz, Tényi Gyula, Fehér Sámuel, Király Vilmos, Tompa Lajos, id. Bak András, Horváth József, Józan Lajos, ifj. Szecsei József, Jaksa Imre, Hegyesi József, Józan Károly, Kovács Imre, Szabó F. József, Kovács Antal, Kornstein Lajos, Stockinger István, id. Tóth Gábor, Tóth Sándor bognár, Deák Lajos, Galambos G. Gábor, id. Papp János, Papp Kálmán, Kovács Antal kovács, Szalai Sándor csizmadia, Szabó Sándor kovács, İrsi János, Deák József, Gacs Gábor, Józan Antal, Szıdi Károly, Szıdi Antal, Bak M. Benı, Sipos Gábor, Czuni Sándor, Balasa F. Péter, Papp Gábor, Póka Gábor, Lendvai Imre, Andrási Pál, Tóth A. Antal, Szabó József, Lehman Antal, Bak Jáfet, Barada Antal. Nagy Antal bognár, Boltos István, Hegedős Mihály. Szaller József, Józan Antal, Barada Károly, Gacs Pál, Kertesi Rezsı, Ürögi István, Terelmes Endre, Oros István, Becze András, ifj. Gábor Sándor, Szőcs Imre p., Boros Ferencz, Matics Mihály, Barada Lajos, Halasi Sándor, Stockinger Ferencz, Krizsik István, Znamenák Sándor, Mészáros Lajos, Kis János, Kovács Imre, Terelmes József, Mihalovics Vilmos, Sajben János, Sárközy Sándor, ifj. Kamrás Gábor, Jakus Antal. E győlés kimondta, hogy az eddig rendelkezésre álló összeg oly csekély, hogy azzal semmit sem lehet kezdeni, általános győjtésre kér tehát engedélyt a járási fıszolgabírótól. Az eddigi győjtéseket és adományokat összeszedi és pénzintézetben kamatoztatja, általában a pénzalap gyarapítására minden lehetıt elkövet. Az eszközölt hazánkénti győjtés és egyéb befolyt összegek eredménye 9627 kor. 71 fil. lett, mely összeg ideiglenesen pénzintézetbe helyeztetett el. Ez idıben bármily mulatság tartatott is, tiszta jövedelme a Kossuth-szobor javára lett beszolgáltatva, így a fıösszeg lassankint, gyarapodott, sıt már az évi kamatok is biztos gyarapodást helyeztek kilátásba. Ám a vérmesebb egyének nem tudtak megnyugodni; és különösen az a körülmény, hogy hazánk nagy fiának, Kossuth Lajos születésének századik évfordulója ez évbe esik, tettre ingerelte ıket, és tüzesen sürgették a szobormő felállítását a meglevı Összegbıl, bár milyen szerény legyen is az. Egy nagy bizottsági győlésen két ellenzıvel szemben nagy lelkesedéssel tett elhatározva a meglevı pénzalapból egy mellszobor felállítása. A kisebbség azon indítványa, hogy türelemmel várjunk addig, míg tıkénk egy álló szobormő beszerzésére elegendı lesz, az ellenpárt azon megokolásával szemben, hogy a századik évfordulót elmulasztani nem szabad, figyelembe nem vétetett s a megfelelı szobormő felkeresésére, kialkudása, az alábbiakból álló bizottság lett kiküldve: ifj. Galambos Antal. dr. Szabó István, Bessenczy János, ifj. Sárközy Sándor, Bak Károly, Boltos István, Terelmes Endre, Sájben János. E bizottság megbízatásához híven Budapestre utazott saját költségén azért, hogy a szoboralap ne fogyjon.
7
Elsı sorban a Gerenday czéget kereste fel, mint a mely czég különbözı községeknek már több mellszobrot szállított. A Gerendaynál látott mintát nem találta elfogadhatónak S abban állapodott meg a mővészszel, hogy a mő gipszmásolatát küldje le a célból, hogy itt egy ideig közszemlére lévén kitéve, a közönség ítélhessen leletté. Az eredmény lehangoló volt. Az általános kicsinylı bírálatot hallva, még a legkövetelıbbek is visszavonultak. Mindenki érezte, hogy az emlék kicsiny, nem a lakosság számához és anyagi erejéhez képest, de a nemes lelkesüléshez, a mely már a város összes köreit áthatotta. És itt tagadhatatlanul az isteni gondviselés sugallata mőködhetett közre akkor, a midın ifj. Galambos Antal fıjegyzınknek a gondolatot juttatta, hogy választó közönségünk ez idı szerinti országos képviselıjét, Hegedüs Károlyt keresse fel tanácsért. E férfiú rászületett arra, hogy teljes erejével a közérdeket szolgálja, ı valódi atyai szeretettel, türelemmel és odaadó figyelemmel hallgat meg minden panaszt, kérelmet, vagy csak óhajtást is, s hol embertársain segíthet tanáccsal vagy tettel, azt a legjobb belátása szerint gyorsan és teljes erejébıl megteszi, megértvén kívánságunkat, elsı sorban is ajánlá megnézni Horvay János ifjú szobrászmővészünk Cegléd városának megbízásából készült munkáját, mely Kossuth Laost a 48as idıkbıl másfélszeres élet nagyságában hatalmas szónoki állásban ábrázolja. A bizottság álmélkodva csodálta a remekmővet s midın képviselınk látta, hogy mily lelkesedéssel szemlélik azt, ajánlá annak megszerzését. Hallva, hogy anyagi erınk gyenge, azonnal felajánlott 1000 koronát a megszerzés céljára: — „Kiskunlaczházai választóim — úgymond — választásomkor nem kérték a törvény által is megengedett fuvardíjat, fogadja hát a bizottság e szerény összeget, mint önzetlen hazafiságuk teljes mérvő elismerésének csekély jelzıjét.” Az országgyőlés törvényt hozott a választási visszaélések ellen. Bontó erejőnek mondta ki a vesztegetést. Íme itt a megvesztegetésnek olyan két példáját látjuk, melyet nem foghat meg a törvény, sıt ragyogó példaként kellene követni az egész nemzetnek s akkor idıszerőtlenné válna Berzsenyinek vérlázító költeménye: „Romlásnak indult hajdan erıs magyar, Nem látod, Árpád vére miként fajul?”, mert ezek a tények nem a lélekkufárság tényei, hanem nemes indulatok találkozása, nemes célokban. Az ilyen tények nem sorvasztják el a szellem magasra törekvı ösztöneit, de igen is megedzik a nagyratörı lelket nemes küzdelmekre. Ez az ajánlat döntı hatású lett. Ettıl kezdve végleg elhallgatott a bármilyen (?) emléket akarók sürgetése s egyhangú lett a kívánság, hogy csak ezt a szobrot és egészben állítsuk fel, anynyival is inkább, mert Horvay János szobrász megértvén helyzetünket, teljes díjtalanul ajánlotta fel szobra mintáját, menten minden önérdektıl, tisztán nemes hazafiságból. Ámde midın a bizottság összeszámolta a rendelkezésére álló összeget és az öntés és talapzat költségeit összevetette, aggódva gyızıdött meg, hogy a két összeg közötti aránytalanság oly nagy, hogy alig remélhetı a különbözet kiegyenlítése. Nagy bizottsági győlés lett összehíva, s a nagy bizottsági győlésen csoda történt. A dr. Szabó István által megindított íven ugyanaz nap délután 2000 korona lett aláírva, egyúttal elhatározták, hogy újabb általános győjtést indítanak az elébbi győjtés módozatai szerint. E győlés folyamán dr. Szabó István alelnöki állásáról Bessenczy János, községi fıbíró javára lemondott, azzal indokolván meg díszes állásától
önkéntes megválását, hogy reményli, mi-
szerint a nemes ügynek ezáltal hathatós lendületet ad s így a célt, a pénz
8
teljes összegének mi-
elıbbi egybegyőlését sietteti. Habár a másodszori győjtés — a messze elmaradt az elsı győjtés eredményétıl, mégis ettıl
fenti
2000
koronán
kívül —
kezdve biztosítva lett a szobor-alap
kellı kiegészítése. — Az új alelnök a vezetése alatt levı pénztárak, névszerint községi red. birtokossági. puszta bankházai és szentkirályi birtokossági pénztárak, valamint a ráczkevei takarékpénztár kiskunlaczházai hitelintézetének eszélyes bevonása által körülbelül 2270 kor.-val erısítette a szobor-alap pénztárát. Ugyanezen a győlésen jelentette be az elnök, hogy ifj. Galambos Antalné Szánthó Erzsébet, hölgyek által készítendı kézimunkát kezdeményezett, a melynek sorshúzás útján befolyandó tiszta jövedelmét a szobor-alap gyarapítására fogja juttatni. A nemes buzgalom eredménye az alábbi kimutatásban látható. A legközelebbi közgyőlés, melyen résztvettek Hegedős Károly országgyőlési képviselı, díszelnök, Rudnyánszky László fıszolgabíró és dr. Bódy Jenı járási orvos urak is, minden körülményt számba vetve, nagy lelkesedéssel mondta ki, hogy eljött az ideje az utolsó lépésnek. A még fedezetlenül maradó összegre 31 tag szövetségre ajánlkozott, hogy azt kölcsönös jótállás mellett valamelyik hitelintézetnél felveszik és annak törlesztését intézik. Ily módon pénzhiány többé akadályul nem szolgálván, kimondta a szoborbizottsági nagygyőlés, hogy a szerzıdést Horvay János szobrászmővésszel meg kell kötni, e célból korlátlan megbízást adott ifj. Galambos Antal, szoborbizottsági elnök, dr. Szabó István, ifj. Sárközy Sándor és Bak Károly szoborbizottsági tagoknak, kik saját költségükön Budapestre utazva, a következı szerzıdést kötötték: Horvay szállítja a czeglédi Kossuth-szobor másodpéldányát a mellékalakok nélkül. A szoboralapzatot elkészíti, felállítja az egész mővet és vaskerítéssel ellátja. — Ezzel szemben a szoborbizottság kötelezi magát a szobor teljes felállítása után a megállapított összeget és pedig a másfélszeres életnagyságban, ágyubronzból öntött cizellált és bronzirozott szoborért 6000 koronát, az alapzatért 2900 koronát, összesen 8900 koronát készpénzben kifizetni. És itt kezdıdött tulajdonképpen a szoborbizottsági elnök és titkár óriási munkája. A levelezés — mit az elnök folytat — jókora kötetet tesz ki; — az irodai munka, mit közösen végeznek, tíz ember megfeszített munkáját igényli. A számadások átvizsgálása, rendezése, a meghívandók kijelölése, a leleplezési ünnepély elıkészítése, bankett rendezés stb. valóságos lázas munkát igényel, s e két úri ember igazán Önmagát múlja felül, a buzgóság, leleményesség és siker terén. Rátermettség minden pillanatban világosabban kiderül, s általános a. meggyızıdés, hogy az ı buzgalmuk nélkül fennállhatna ugyan esetleg a szobor, — de annak felavatása egyenlı lett volna egy sajnálatos kudarccal. Isten jósága megsegített törekvésünkben, — országos képviselınk nemeslelkősége, — Horvay szobrász nagylelkősége — lehetıvé tették, hogy egy igazi mőremek díszíti városunk szerény közterét — és így midın igaz hazafiságunkról tanúságot tettünk, — utódainknak utat mutatunk, mőveltségünknek igaz bizonyságát adtuk, — alkotásunkkal zálogot teszünk le a jövı kezébe a továbbhaladás akaratáról.
* *
*
9
Mert bizony hátra vagyunk sok tekintetben és a XIX. század sok feladatot hagyott a közös munkálkodásra. Utcáink ugyan nyílt csatornával vannak ellátva és szépen fásítva, de gyalogjáróink kövezetlenek, egyenetlenek. Lakásaink mindjobban megfelelnek a közegészség kívánalmainak, de temérdek az ócska, nád-fedeles ház, mi a szők udvarok mellett, valóságos fejünk felett függı veszedelem. Kútvizünk édes, de teljesen a Duna vízállásaitól függ, s minden alacsony vízállásnál hagymázos megbetegedések jelentkeznek, feltétlenül szükséges egy mélyebb rétegbıl nyerhetı vízforrás, — egy artézi közkút. Közvilágításunk öt, hat utcai lámpára szorul, — holott a teljes üzemben levı és virágzó gızmalom könnyen szolgáltathatna kielégítı villanyos világítást. Ámde a szobornak még csak talapzata emelkedett ki a földbıl s a községi képviselıtestület már is 3 új lámpát állíttatott fel és Bak Károly jegyzı ugyanott megpendítette az utcakövezés szükségességét. Hát nekünk ez a szobor a közmővelıdés terén nem csak kegyjel, de világító és vezérlı oszlopunk leend a jövıben, mint a lángkéve vezetıje volt a tévelygı zsidóságnak a pusztában és lángoszlopa nemzetünknek Kossuth Lajos halhatatlan szelleme és az általa rendületlenül hirdetett igazságok. Adja a magyarok Istene, hogy úgy legyen ! Adja a magyarok Istene, hogy a milyen igaz lelkesedéssel, önzetlen honszerelemmel lett ez a szobor létrehozva, — olyan igaz, nemesítı, közdolgok iránti buzgóságra serkentı legyen e szobor mindaddig, míg vérünkbıl származó vérünk lakja e községet, kikre örökül hagyjuk áldásunkat és szeretetünket. Kelt Kiskunlaczházán, l902. évi október hó 26-án, a szobor leleplezésének napján.
Dr. Szabó István községi orvos, szoborbizottsági tag
10
