A kiállítási helyiség ter.neit és díszítéseit tervezte FALUS ELEK.
A bejáró üvegablakát tervezte RIPPL-RÓNAI
JÓZSEF.
GFTLLIFL MRGISTRFL F\RTIUM. Mintha
csak
ősz
elején,
gyümölcsérés
évadján,
v a l a m e l y n a g y o n á p o l t gyümölcsösben, bódító i l l a t á r b a n járkálnánk,
mosolygó, h a m v a s héjú f a j g y ü m ö l c s ö k b e n
v á l o g a t v a . Olyan ez a m e s t e r g y ü j t e m é n y , — h í r m o n d ó j a egy
nagy
művészkulturáju
nép
művészetének,
mely
k i a l a k u l t , belülről fejlődve, kívülről v e t t h a t á s o k k a l beo j t v a . L e t t , s íme egy b e f e j e z e t t egészé; él, s íme telve v a n u j Ígérettel, szinte a s z e m ü n k előtt ö l t ö t t f o r m á t 7 é s ágazik el ú j r a , d r á m a i elevenségü életet élve. Azt hisz-., szük, k i t a p i n t o t t u k érverését és egyre u j a b b izgalmakkal lep meg. Azt hisszük, vegyileg e l e m e z t ü k s titokzatos
ható
erők
kerülnek
összetételeit,
folyton felszínre. A
f r a n c i a m ű v é s z e t élete, a X I X . század f o l y a m á n , lázas élethalál h a r c volt, — mely itt, — m i n t az óceán élete a
tengerszemben,
—
kicsiben
szabad néhány mozzanatára
megismétlődik.
rámutatnunk,
Legyen
talán
nem
is a l e g f o n t o s a b b a k r a , — hiszen e jegyzet a k a s z t á s közben szerzett b e n y o m á s o k v i s s z h a n g j a c s u p á n . Mindenekelőtt
a művészet két nagy
tendenciája
— a kétféle művészi k é p z e l e t - s t r u k t u r á n a k megfelelően — e g y m á s mellett és egyidejűleg halad itt is. Az egyik fejlődési s o r b a n értelmi élmények, a m á s i k b a n érzéki izgalm a k ihletnek. Az elsőben a vonal a kifejező eszköz, a <=>30
másikban aszin. Most mint klasszikusok és romantikusok, m a j d mint idealisták és realisták állanak
egymással
szembe, az egyik a vonalat, a másik a szint és tónust hangsúlyozza, itt a vonalritmus megteremtését,
amott
a fényjáték ellesését keresik, látjuk amint az
egyik
Rafaelre, a másik Rubensre esküszik és közben gyűlölik és gyilkolják egymást. Itt azonban, kiállításunkon, szépen egymás mellett, más és más kvalitásaikkal, gyönyörűen megférnek. Ingres, aki alakjait lágy vonalritmusba kapcsolja, Delacroix, aki ragyogó színeinek égő erejével teremt egységet, — mily nagy művész volt mind a kettő. S kettőjük között Chasseriau, aki szint és vonalat kapcsolna össze, ami azonban csak Puvis de Chavannes elvont, földöntúli világában lehetséges. Ezzel szemben állanak a valóságtól ihletett barbizoniak, Miilet, Rousseau s mellettük Courbet, aki sohasem festett angyalt, mert csak az érdekelte, amit megtapinthatott, az ornansi föld, a vadászzsákmány és a női hus,— de tonikus értékeikben, melyeknek csodás finomságait lesve-leste. Corot merőben az ellentéte, aki látta az angyalt és festette is, amint a hajnali párában megjelenik, a friss, harmatos fűben táncra perdül és megfestette őt szerelemittasan, mint őse, a görög művész, kinek halavány másolatait ott l á t j u k a láva alól kiásott pompeii falakon. Courbet után e l j u t o t t a k a szinés fényváltozatok
pillanatnyi
változataihoz, Manet és
főleg Monet, Sisley és Renoir, a percigvalót elkapva, hogy mások, Puvis közelében ú j r a el vonatkozzanak ettől, a dolgok lényegét, illatát, a b s t r a k t u m á t
keresve,
Degas
és Toulouse-Lautrec, s Cézanne termékenyítő hatása alatt Gauguin és Denis, Van Gogh és Van Donghen, a két
hollandus, akik belekapcsolódtak a francia k u l t u r á b a , m i n t előbb Whistler, az angol, aki viszont h a t o t t , főleg japán k u l t u r á j a révén, a franciákra, Vuillardés Bonnard-on át, mint ahogy azelőtt Turner h a t o t t volt
Monetra, s
még előbb Constable Rousseaura és Gericault-ra H o g a r t h és Gericault viszont Delacroixra. Igen,
ez
a
kultura
telve van tradícióval, — érezzük Goyát Manet-ban, Michel
Angelot
Daumier-ban,
— s érezzük
Lorenzo
Credit Maurice Denisben és mind e hatások
di
ellenére,
csupa külön-különálló egyén valamennyi, s a j á t arcmással és egészen tiszta kontúrral. Egy Renoir, micsoda gazdag mult egységbefüzése, az egész dix-huitiéme benne van! Manet sem pusztán Goya, de Ingres az Olympiában és Courbet a spanyol táncosban. S Cézanne, aki Courbet vaskos realizmusából indult ki, s e l j u t o t t Greco vizionarius szinabstrakcióihoz. S mindez a sok egybefut
Delacroix
széteső elem
imádásában és Ingres arabeszkjei
csodás finomságainak átérzésében. . . . Ez a k u l t u r a tehát igen bonyolult, idegen hatások gazdag vegyüléke, amihez hozzájárult az egymásra
gya-
korolt hatás is. Ezek a művészek tanultak, hogy taníthassanak, s t a n í t o t t a k , mert t a n u l t a k . És ez a folyamat ma sem szűnt meg, csak titkos erői változtak, a japán h a t á s t felváltotta az indus, sőt a néger, a m i n t azt Picasso kubizmusa igazolja, s felülkerekedett a
kompozícióba
állítás vágya, a természetből való kiemelés és hatni fog mindaddig, mig csak nem jön egy u j a b b , a természet egy eleddig r e j t e t t oldalát nyomatékosan hangsúlyozó művész, gazdag tradicióban nevekedve és uj ihletet nyerve a természettől, ilykép u j értékeket teremive.
MINDEN
A K I F E J EZŐ E R Ő T Ő L FÜGG. EZ T E R E M T I A KVAL I T Á S T . Ennek a felismerése az amatőrség próbaköve, íme a főtanulsága mestergyűjteményünknek.
Látjuk,
hogy a kifejező erő forrása mély, abba igen sok ág torkollik, nem oly egyszerű a művészet, mint gondolnók. I t t titokzatos erők működnek, a képzelet adott f o r m á j á n a k van benne elhatározó szava, noha azt is sok külső és belső hatás éri és formálja. Gallia magistra artium, Franciaország a művészet tanítója, nemcsak azért, mert művészete h a t o t t minden más nép művészetére, — a miénkre is, — de mert példaképe ő a művészi fejlődésnek, megm u t a t j a , mint alakul, változik, fejlődik, t e h á t él a művészet a kellő környezetben. Dr. L Á Z Á R BÉLA.
I. T E R E M . GOYA (1746—1828), a pillanatnyi impressziók visszaadásában az impresszionisták nagy elődje, főleg Manetra h a t o t t . R a j z á b a n a gyors és eleven mozgás pillánatszerüségét elsőnek fejezi ki ily erőben. 1. Caprices (2 sépia)
2500.—
I N G R E S (1778—1867), Dávid t a n í t v á n y a , 1801ben Prix de Rome-ot nyer, — Olaszországban m a r a d évekig, később a római francia Akadémia igazgatója. A klasszicista irány vezére. Főbb m ű v e i : Ödipus és a Sphinx, Homeros, Fürdő nő, Odalisque, Stratonice (1834, Musée Condé Chantillyban.) A forrás, s főleg a r c k é p e i : Bertin arcképe, (1832) Riviere, ur és neje s rajzai, a Louvre büszkeségei. 2. X. Károly koronázási diszben. Rajz. A versaillesi muzeumben levő festmény vázlata. Magántulajdon. 3. Női a k t . Báró H a t v a n y Ferenc ur tulajdona. C O N S T A N T I N G U Y S (1805—1892.) I I I . Napoleon korának szellemét legméltóbban képviseli. Baudelaire benne látta a francia esprit egyik legkiválóbb kifejezőjét. 4. Sétalovaglás. Magántulajdon. M A N E T (1833—1883.) az impresszionista nagy mester, akinek fő m ű v e i : Olympia (Louvre), a Majális O 7 -!>
(Déjeuner sur l'herbe) a kor leghirhedtebb alkotásai. Mint pasztellista is végtelen finom hatásokat vált ki. 5. Spanyol énekes. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. D E L A C R O I X (1798—1863), a romantikus iskola feje, Gericault tanítványa, a szinnek mestere elsősorban. Fő m ű v e i : A szabadság és a barrikád, Dante és Virgil a pokolban, Hamlet, Az algiri nők, A keresztesek bevonulása Konstantinápolyba, a Taillebourgi csata, Don Iuán bárkája, Roger és Angelika, A chiosi mészárlás, stb. 6. Oroszlánok megtámadnak egy lovat. Rajz. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. 7. Vázlat. Rajz. Grünwald Mór ur tulajdona. DAUMIER delmesebb
erejű
(1808—1879.)
mint a kor legszenve-
torzképrajzolóját
ismerték,
pedig
a
legelsőbbrangu festők egyike volt. 8. La Parade. Báró H a t v a n y Ferenc ur tulajdona. DELACROIX. 9. Oroszlán és teknősbéka. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. DAUMIER. 10. A gyűjtő. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. C. GUYS. 11. Látogatás. Magántulajdon. DELACROIX. 12. R a j z . Grünwald Mór ur
tulajdona.
M I L L E T (1814—1875.) a barbizoni nagymesterek egyike, a t á j és az ember harmóniájának első megteremtője, a francia paraszt lelki életének nagyszabású festője.
12. Tékozló fiu Rajz. Báró H a t v a n y Ferenc ur tulajdona. DECAMPS (1803—1860.) kifejezése erejével és világos színharmóniájával az úttörők egyike, Courbet fegyvertársa. 13. Herkules. Ifjúkori rajza. Grünwald Mór ur tulajdona. MILLET. 14. A malom felé. Rajz. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. 15. V a j a t köpülő asszony. Rajz. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. 16. Kötő asszony. Rajz. Dr. Eissier H. ur (Bécs) tulajdona. 17. Anyai gondoskodás. Rajz. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. 18. Anya és fia. R a j z . Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. C O U R B E T (1819— 1877.) a kor legbefolyásosabb mestere, nagy szemmel látott élet hatalmas erejű á b r á zolója, kinek hatása Manetra, Whistlerre, Leiblra, Munkácsyra és Szinyeire egyenként kiterjedt. Fő m ű v e : Az ornansi temetés, Reális allegória, arc-, t á j - és tengerképei. 19. Favágók. Rajz. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. CARPEAUX
(1827—1875.) a modern
szobrászat
egyik kiválósága, a T Á N C (párisi Opera) szerzője. o
g
o
20. Jelenetek
Páris
ostromából,
Rajz.
Dr.
Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. W H I S T L E R (1804—1903.) a francia impresszionisták angol-amerikai társa, akire Velasquez hatott,
aki
viszont a franciák arckép felfogását befolyásolta. A n y j a arcképe a Luxembourg-muzeum sokat emlegetett büszkesége.
^
21. Carlyle. A glasgowi muzeumban levő eredeti festmény vázlatos rajza. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona.
10.
MÁSODIK TEREM. DELACROIX. 22. Weislingent
megtámadják
Götz
emberei.
Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. G É R I C A U L T (1791 — 1824) kezdettől fogva lótanulmányokkal foglalkozott s előadása szenvedélyes formáit fejlesztette ki. Fő művei : Az epsomi verseny, Medusa, a Vadásztiszt s arckép tanulmányai, főleg Önarcképe. (Louvre). 23. Az őrült nő. Ugyanazé. 24. A tiszti szolga. Ugyanazé. DELACROIX. 25. A chiosi vérengzés. A Louvrebeli festmény színvázlata. Ugyanazé. CONSTABLE. (1776—1837.) 1824-ben megjelent a párisi kiállításon és őszinte és intim természetábrázolásával Delacroix-ra és a barbizoniakra elhatározó befolyást gyakorolt. 26. H a m p s t e a d H e a t h . Ugyanazé. T U R N E R (1775—1851.) az atmoszférikus csodák mesteri ábrázolója, m e g n y i t o t t a az u t a t Monet előtt. Mig Constable a barbizoniakra, ő az impresszionistákra gyakorolt nagy és döntő fontosságú hatást. 27. Az angol parlament égése 1834-ben. Ugyanazé.
o
CONSTABLE. 28. Jubileum East Bergholtban Waterloo u t á n . 1824. julius 14. Ugyanazé. COURBET. 29. Hullámok
25000.-
DAUMIER. 30. Atyai csók. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajd. GERICAULT. 31. Napoleon. Ugyanazé. DAUMIER. 32. Festő állványa előtt. Ugyanazé. MANET. 33. Festő arcképe
50000.—
P U V I S D E C H A V A N N E S (1824—1898.) a modern klasszicista vezér, nagy falfestmények megteremtője, aki a párisi Pantheonban látható Genovéva ciklusával nevének világhírt szerzett. 33a. Prometheus , t
60000.—
DELACROIX. 34. Oroszlán megtámad egy embert. Br. Kohner Adolf ur tulajdona. COURBET. 35. Hallali. Ugyanazé. COROT (1796—1875.) a barbizoni iskola főmestere, a tájfestészet gyöngéd lírájának képviselője. 36. Hegyi részlet. Báró H a t v a n y MANET. 37. Festő arcképe
F. ur tulajdona. 50000.—
DELACROIX. 38. Oroszlánok a forrásnál. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. R O U S S E A U (1812—1867) a drámai sötét erejének megszólaltatója 39. Tölgy t a n u l m á n y . Ugyanazé.
életű
tájkép
D A U B I G N Y (1817—1878.) a barbizoni mesterek egyike, főleg a Szajna életének finom érzékű mestere. 40. Esti hangulat. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona COURBET. 41. Ornansi erdő. Ugyanazé. INGRES. 42. Stratonice. lajdona.
Báró H a t v a n y
Ferenc ur
tu-
A kép azt a jelenetet ábrázolja, mikor I. Seleucos, Nagy Sándor u t ó d j a , Sziria királya m e g t u d j a , hogy fia Antiochus szerelmes második feleségébe, Stratonicéba. Érasistratos, az orvos, a beteg Antiochust vizsgálja, kétségbeesett a p j a jelenlétében, mikor bejön a királynő. Az ifjú királyfi heves lelki fájdalmaktól kínoztatva elfordul s az orvos azonnal t u d j a , hogy — szive f á j s ezt m e g m o n d j a . A királynő, maga a szűzi szépség és grácia, fájdalomtól dermedten megáll. A király kétségbeesve borul az ágyra, a szerelmes királyfi pedig kinosan vergődik. Chasserian irja b á t y j á n a k Rómából : „Ingres nagyon örül sikerének, melyet Stratonice-szel a r a t . " A képet az orleansi herceg rendelte meg Ingres-nél 5 ezer frankért. A herceg a kész képtől ugy el volt r a g a d t a t v a , hogy 10 ezer f r a n k o t fizetett érte. 1853-ban Denidoff herceg 63 ezret, 1863-ban az Aumali herceg 80 ezret fizetett érte. Jelenleg a chantillyi k é p t á r b a n . 13.
C H A S S E R I A U (1819—1856) Ingres t a n í t v á n y a , kire Delacroix is nagyon h a t o t t . Fő művei : A Nővérek (1843), Venus Anadyoméne, Arabok harca, Eszther, Tepidarium (1853), A béke (freskó), stb. 43. A trójai nők siralma.
(Rómában
festve,
ugyanezen typushoz fordult később Feuerbach is.) Ugyanazé. INGRES. 44. Női akt.
Tanulmány
(Louvre) Ugyanazé.
az
Odalisque-hoz
HARMADIK
TEREM.
M O N E T (1840.) a pleinair egyik felfedezője, akinek napsütéses és levegős alkotásai a szétszórt fény festésnek legelső mesteri megnyilatkozásai. 45. Az argenteuili hid
30000.—
S I S L E Y (1839—1899.), angol eredetű francia mester, nagyon mély természetszeretet jellemzi. 46. Ut
18000.—
R E N O I R (1841.) az impresszionisták legfranciásabb mestere, csupa hagyomány és eredetiség, mélység és szellem, főleg főműveiben, a hetvenes és nyolcvanas évekből : A páholy, Henriot fest, F ü r d ő nők stb. 47. Női fej
20000.—
48. Pastell fej .
10000.—
49. Fiatal leány
22000.—
MANET. 50. Női arckép. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. COURBET. 51. E t r e t a t p a r t j a .
Br.
Kohner Adolf ur
tulajdona.
MANET. 52. Női fej .
8000.—
MONET. 53. Szürke nap
20000.—
MORIZOT B E R T H E (1841 — 1895.) Manet tanítványa és sógornője, az első impresszionista csoport tagja, igen finom szinérzéke volt. 54. Női arckép. Báró Kohner Adolf ur tulajdona. SISLEY. 55. T á j k é p
12000.—
MANET. 56. A Folie Bergére barjának színvázlata. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. MONET. 57. Argenteuil öble
22000.—
NEGYEDIK
TEREM.
VUILLARD. 3500.-
58. Reggeli falun BONNARD. 59. Nő a k u t y á v a l
6000.—
60. Vörös kalap . .
2800.
GAUGUIN (1843—1903.), ki börzeügynökből lett festő, Tahiti szigetén t a l á l t a meg szinálmaihoz a megfelelő t á r g y k ö r t . F i n o m d e k o r a t í v m ű v é s z e t e P u v i s és Cézanne syntézise primitív m ű v é s z e t b ő l v e t t h a t á s o k k a l . 12000.—
61. A f e k e t e sertések
V A N G O G H (1853—1890.1 a természetből indult ki és a stilizálásig j u t o t t el. Ff i á j a n a g y hatással v a n az u j a b b művészek egyik — ^ t - a k t képzeletű — csoportjára. 62. Ö n a r c k é p e . Dr. Eissler H. ur (Bécs) t u l a j dona VUILLARD. 63. Nő az üveggel
2500.—
64. Svájci házikó
2000.—
MANGUIN. 1200.
65. Interieur . . . <s> 17
o
BONNARD. 66. Macskák az erkélyen
8000.—
VAN D O N G H E N . 67. Aranyőv. Nemes Marcell ur tulajdona. VUILLARD. 68. A kanapén . .
10000.—
BONNARD. 69. Utca
2200.—
PICASSO. 70. Szomorúság. Nemes Marcell ur tulajdona. 71. Gitározó. Ugyanazé. VAN D O N G H E N . 72. Renée de Gercy k. a,
2000.—
C É Z A N N E (1839—1905.) Hatása, melyet a mai művész nemzedékre gyakorol, meglepően nagy. Figurális és tájképfestményei főleg dekoratív hatásukkal ragadnak el. 73. Tájkép. Dr. Eissler H. ur (Bécs) tulajdona. T O U L O U S E - L A U T R E C (1864—1901.) a nagy Degas tanítványa, az elvont rajzlátást a hirtelen meglátott természetábrázoláss^l egyesitette. 74. Azok a nők
18000.—
VUILLARD. 2500.—
75. A fátyol CÉZANNE. 76. Csendélet. Báró Kohner Adolf ur tulajdona. ROUSSEL.
4500.—
77. Vallomás o . 18
MAURICE DENIS. 78. Őszi idyll
1CXX)0
BONNARD. 79. Szoba belseje. Báró Kohner Adolf ur tulajd. VUILLARD. 80. Fehér ruhás nő
3000
©
<s> 19
ÖTÖDIK TEREM. SIGNAC. 300
81. A kanális CROSS. 82. Öböl
600
83. Velence
600
84. Provence
600
COROT. 85. Reggeli
köd.
Ludvigh K.
ur
CROSS. 86. Narancsszínű t á j
tulajdona
500
SIGNAC. 87. Vihar
400
CROSS. 88. Tenger
500
ROUSSEL. 89. Icare
2500
CROSS. 90. Az öböl
600 <3> 20
o
SIGNAC. 91. Hid
400
92. Auxerre
400
93. Konstantinápoly
300
94. A tornyok
400
21
•
VI—VII. TEREM.
KÉT FRANCIA GRAFIKUS. Tavaly ilyenkor egy nagy angol grafikust, Brangwynt m u t a t t u n k be e teremben, egy angolt, aki vaskos képzeletében erős misztikus érzéssel érezte át a jelenségeket. Helyét most két francia foglalja el, m i n d k e t t ő lirikus természet, de sem képzeletben, sem előadásban nem rokon angol társukkal. MÉRYONidősebb
(1821—1868.)
bánatos,
melancholikus ember volt, a charentoni szomorú háznak éveken á t lakója, aki, mikor vizióit ki a k a r t a fejezni, 1850-ben a rézlaphoz nyúlt, azt keresve az ő régi Párisában, ami annak az essenciája, a titkos lelke, — persze szubjektive felfogva, ahogy ő érezte át. Kora nem értette meg. Egy f r a n k j á v a l árulta lapjait, melyekért ma ezreseket fizetnek, de nem látták meg r a j t a a lélek vibrációját, melynek Whistler oly nagy bámulója volt. A mi kis kollekciónk a legelsőbbrangu levonatokat tartalmazza, a legritkább állapotokat, mert Méryon karcolás közben több érdekes, zott le példányokat, azután
félig kész állapotban dolgozott
vább, s igy az egyes é t a t -k nem egyértéküek.
hú-
a rézlapon to-
HELLEU
k o r t á r s u n k , született
1859-ben
breton
apától és párisi anyától s van benne Renan skepticizmusából és a párisi esprit ragyogó könnyedségéből. A párisi szép asszony a t é m á j a , — az angol és amerikai nőt is egyazon francia esprit-vel ábrázolja, még pedig, ahogy E d m o n d de Goncourt jellemezte, a párisi nő gráciájának pillanatfelvételeiben.
Ez a találó kifejezés
összekapcsolja őt a X V I I I . század francia mestereivel, amennyiben azok a mai kor ideges érzékenységének előfutárai, akik (a forradalom előtti idők lázában) a mi neuraszténiánkkal rokon-izgalmakat éreztek meg és fejeztek ki. De Helleu e tradíció mellett csupa modernség, — akiről b a r á t j a , Róbert de Montesquiou, a P r o f e s s i o nelles
Beautés
excentrikus lapjain
,,kék
para-
d o x o n o k a t " ir e x t a t i k u s hangon, ünnepelve a mester vonalát, mely csupa nervozitás és csupa érzés, kígyózik, ölelgeti a f o r m á k a t , de válogat is közöttük. Csak néhán y a t ragad meg, a többit csak sejteti, de amit azt
minden tonizálás,
minden
vegyi
kiemel,
konyha
egyedül vonalával fejezi ki. Méryon egyenes
nélkül ellentéte.
Rodenbach m o n d o t t a : , , A nőket csak egyes részleteikért s z e r e t j ü k " . Helleu azt a részletet ábrázolja, mely figyelm é t m e g r a g a d t a s ezzel a darab természettel csodákat művel, teljes illúziót ad. Méryont minden részlet érdekelte. Helleut
a kikeresett
részletnek minden
eleme.
De kikeresni a — s z é p e t t u d j a . í m e e művész sikerének titka.
f
23
HELLEU MÜVEI: 95. L E T E L L I E R ASSZONY
220
96. F I A T A L NŐ
100
97. C H A N C E Y ASSZONY
300
98. D E P L E S S E ASSZONY
250
99. M A R L B O R O U G H H E R C E G N Ő
300
100. T A N A G R Á K
200
101. B R A N D E S k. a., a Théatre Francais t a g j a
100
102. C A R L I E R k. a
150
103. LABADIC k. a
250
104. F I A T A L NŐ
250
MÉRYON MÜVEI: 105. A H I D (5. állapot) A legritkább
2750
106. AZ UJ H I D (5. állapot) 1905-ben árverésen, 1260 frank 107. B E J Á R A T
800
AZ A T H É N I
KAPUCINU-
SOK K O L O S T O R Á B A 108. A N O T R E
550
DAME H Í D J A
(3. állapot)
(1905-ben árverésen 700 f r a n k )
500
109. A N O T R E DAME (6. állapot) (1906-ban árverésen 1700 frank) <s>
24
550 •*•
110. AZ Ö R D Ö G (6. állapot) A v a n t la lettre. Legritkább
350
111. B O U R G E S I UTCA (3. állapot) 1905-ben 750 f r a n k
700
112. A K I S H I D (4. állapot)
600
113. A N O T R E DAME K A R Z A T Á N (3. állapot.)
1905-ben árverésen 1300 f r a n k . .
650
114. A T O R O N Y (5. állapot) A v a n t la lettre. 1903-ban árverésen 1750 f r a n k
•
25
650
F\ HALLBAN. MESTER JENŐ : Férfi akt. Bronz
1200
Női akt. Bronz kivitelben
1200
LUX
ELEK:
A táncosnő. Bronz LIGETI
350
MIKLÓS:
Forradalom. Bronz
1500
Szent István. Márvány
1200
Faun és Vénusz. Bronz
400
Ártatlanság. Színezett m á r v á n y
1500
Fiu akt. Márvány
2000
P A Á L LÁSZLÓ Erdei ut
10000
FÉNYES ADOLF: Öreg asszony RÓNA
2000
JÓZSEF
Vénus
1500
Faunok
1200
•
26
KOMPOZÍCIÓK SZÍNES CEMENTBEN. LIPÓTH
Ferenc,
fiatal
művész, egy u j diszitő el-
járást talált ki, mely falak dekorálására — elpusztithatatlanságával, m á r v á n y h a t á s á v a l — fölötte alkalmatos. A műmárványszerü, szines cementtel fest és alakit, sőt plasztikai hatásokra és a legnagyobb felületek megoldására is képes. Most b e m u t a t o t t művei s a j á t rajzai alapján készültek, de vállalkozik más művészi rajzok kivitelére is. 1. Három királyok
Magánt.
2. Krisztus temetése
Magánt.
3. Herakles (nagy)
250.—
4. Herakles (kicsi)
Magánt.
5. Salome tánca
250.—
6. Női fej (nagy) . . . :
100.—
7. Női fej (kicsi)
Magánt.
8. Gyermek virágok közt (nagy)
250.—
9. Ugyanaz (kicsi)
50.—
10. Erzsébet királynő
250.— <s>
27
o
AZ E R N S T - M U Z E U M E D D I G A K Ö V E T K E Z Ő KIÁLLÍTÁSOKAT 1. S Z I N Y E I
RENDEZTE: M E R S E P Á L gyűjteményes kiállí-
tását. 2. K E R N S T O K K Á R O L Y N A K a debreceni megyei székház számára készült üvegfestményeinek kiállítását. 3. ZULOAGA
ÉS
BRANGWYN
gyűjteményes
kiállítását. 4. F É N Y E S A D O L F u j a b b festményeinek és rajzainak kiállítását. 5. VADÁSZ M I K L Ó S rajzainak gyűjteményes kiállítását. 6. F R A N C I A
IMPRESSZIONISTÁK
és
HER-
MÁN L I P Ó T gyűjteményes kiállítását. 7. 1 V Á N Y I - G R Ü N W A L D és Dr. S O N N E N F E L D
BÉLA
ZSIGMOND
festményeinek gyűjteményének
bemutatását. 8. F E R E N C Z Y
KÁROLY
u j a b b festményeinek
és rajzainak kiállítását. 9. L I G E T I M I K L Ó S szoborművésznek gyűjteményes kiállítását. 10.
A
MAGYAR
BIEDERMEIER-KORI
mű-
vészetet. (Barabás, Borsos, Brocki, Györgyi, Weber). ^
28
•
AZ
ERNST-MUZEUMBAN
A
KÖVETKEZŐ
FELOLVASÁSOKAT TARTOTTÁK : 1. Lovag Dr. Y B L E R V I N : Zuloaga művészete. 2. KÖRÖSI
ALBIN:
A spanyol aranykor
mű
velődése. 3. OLGYAI V I K T O R : Brangwyn
és a rézkarc.
4. Dr. F E L E K Y GÉZA : Fényes Adolf művészete. 5. Dr. L Á Z Á R B É L A tárlatvezetést rendezett, a csendélet művészetéről t a r t v a előadást. 6. SZÁSZ Z O L T Á N : A női szépség és elegáncia. 7. S Z É P E R N Ő : Költemények. 8. K E M É N Y S I M O N : Novellák. 9. N A G Y E N D R E : A modern művészetről. 10. B Á R D O S A R T H U R : Az impressionismusról. 11. V I T É Z M I K L Ó S : Iványi-Grünwald Béla művészete. 12. S C H I L L E R O T T Ó : A modern festészet problémái. 13. Dr.
FIEBER
HENRIK:
A szines
szobrá-
szatról. 14—16. Dr. L Á Z Á R B É L A három előadást t a r t o t t a biedermeier művészetről. 17. SOMOGYI
MÓR zongoraművész
bemutatta
a magyar biedermeier-zeneszerzőket. 18. M E I E R - G R A E F E : H a n s von Marées-ről. 19. P R O F . Dr. B I E R M A N N : ElGreco-ról a d o t t elő. O
29
^
A X I X . század francia nagy mestereinek kiállítása alatt LOVAG Dr. YBL E R V I N , Dr. F A R K A S ZOLTÁN és Dr. L Á Z Á R BÉLA tartanak
művészeti
tember 21. Dr.
előadásokat. Első
LÁZÁR
Delacroix, Chasseriau) cimmel.
O
előadás:
BÉLA. 22. 42. 43.
30
o
Szép (Ingres
IRODALOM. Dr. B É L A L Á Z Á R , D I E M A L E R D E S I M P R E S SIONISMUS. Sechs Vortráge, gehalten in der University
Extension zu Budapest.
Leipzig, Teubner.
(Aus
N a t ú r und Geisteswelt, 395. Bándchen). Ára kötve 1 Mark 25. K a p h a t ó a pénztárnál.
m
•
31
•
