Tartalom
Beköszöntő |4 Tagjaink |5 A kezdetekről_ANNO 2009 |6 Szervezeti ügyek |7 Megszületés és „újjászületés” |8 Ismerkedős estek_szakkollégiumunk és szakkollégiumok |9 Részvétel a Mőcsényi 90-en |10 Részvétel az INTERKOLL-on |11 Félévvégi túra |12 Szakmai ügyek |13 Kerekasztal beszélgetés 1. |14 Kerekasztal beszélgetés 2. |16 „Tájest” az Építész Szakkollégiumban |17 Előadások |18 Pályázat_ Belső Ferencváros új súlyvonalai |20 Hagyományteremtő elő-TDK |24 LOV |25 Kurzus_ Építészet 1900-1931 |26 Alkotótábor Szentpéterszegen |27 Előretekintés |28
3
Beköszöntő
Tagjaink Angyal Andrea
Ab ovo – vagyis a kezdetektől, a tojástól. Évente megjelenő kiadványunk célja, hogy rendszeresen tájékoztassa a magyar tájépítész közösséget a 2009-ben megalakult Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium tevékenységéről. A címválasztás nem véletlen, annak több aktualitása is van. Hogy a léptékek szerint haladjunk, ahogy azt szakmánk is megköveteli, induljunk a kisebb tojástól a nagyobb felé. A kezdetekről beszélhetünk, hisz egyetemi szervezetünk csupán 2009 májusában vált a Budapesti CORVINUS Egyetem hivatalos szakkollégiumává, és eszmei születésnapja is 2009. február 15. Jelenleg talán az RBTSZK a legfiatalabb ilyen jellegű szervezet. A szakkollégium soraiba bekerülő hallgatók is még meglehetősen fiatalok, mind az életéveket, mind a szakmai tapasztalatokat illetően. Ugyanakkor, ahogy egy újszülött fejlődése gyors és mohó, ugyanúgy a szakkollégisták ismeretek iránti étvágya is fokozott. Ez az aktivitás tudja életben tartani, és továbbfejleszteni a szervezetet. A Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium egyik fontos célkitűzése, hogy a szakmai képviseletet már az egyetemi évek alatt elkezdje. A végzett szakkollégista hallgatók így nagyobb érdekérvényesítő ismerettel kerülnek ki a nagybetűs Életbe. Szakkollégiumunk már a kezdetektől, már a burokból való kikerüléstől kezdve képviseli a szakma érdekeit. Szervezetünk tájépítész szakkollégium. Bár a szakma hazai története nem, de ismertsége, és elismertsége méltán indokolja az asszociációt a fiatalságra, és a törékenységre, melyet a tojás szimbolizál. Ugyanakkor a tojás az újat-teremtés képességének is jele. Reméljük, hogy a Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium működésével a tájépítészet folyamatos megújulásának egyik fóruma lehet.
Balha Gabriella Bankó Ágnes Bársony Judit Czibik Eszter Fülöp Györk Gonda Zsófia Gyertyán Fruzsina Heisenberger Éva Homonyik Dóra Kerékgyártó Gábor Kovács Noémi Kuszman Noémi Máté Klaudia Takács Krisztina Takács Rita Orbánné Kalocsai Csilla Orosz Ádám Rónaszéki Katalin Szabó Áron Szucsányi Anna Varró Dorottya Katalin
Fülöp Györk
Vécsey Dávid Zatykó Milán Zelenák Fruzsina
4
5
A kezdetekről_ANNO 2009
„Hinni valamiben még nem megoldás, de a megoldás kezdete.” (Csoóri Sándor)
Az ifjúság, az egyetemi hallgatóság mindig is a haladás, a fejlődés, az újítások, a reformok, a változások előmozdításának, elindításának kulcsszereplője, motorja volt. Elég csak visszagondolnunk az 1848-as vagy az 1956-os eseményekre. A Szakkollégium megalakulása mögött is – még ha nem is ilyen nagy volumenű – de reformgondolatok rejlettek, egy változás elindításának szándéka állt. De hogyan is kezdődött? A szakkollégium ötlete nem hipp-hopp született meg, kialakulása, körvonalazódása hosszú folyamat eredménye. Ahogyan sok más szerveződés eszméje létrejött, a szakkollégium gondolata is egy „jó pofa sör” mellett fogant. Mi is motivált minket? Egyrészt bennünk is, mint sok másik hallgatóban, kérdések fogalmazódtak meg szakmánkkal kapcsolatban, melyre az egyetemen belül nem biztos, hogy van módunk választ kapni. Úgy gondoltuk, hogy ahhoz, hogy szakmánk, érdekeinek érvényesítését nagyobb sikerrel tudja véghezvinni, hogy a tájépítészet elfogadottsága, versenyképessége növekedjék, szükséges, hogy már korán, hallgatói szinten is legyen egy aktív,
Szervezeti ügyek Ahogy azt valahol hallottuk, a halmaz több mint az elemeinek az összessége, hisz már saját entitása van. Szakkollégiumunk nem csupán huszonöt ember csoportja, hanem szervezeti létével, határozott indíttatásával és közösségi megjelenésével egy fontos szakmai érdekképviseleti tényező – reméljük. Szervezetünk megalakulásáról, kialakulásáról szeretnénk a következőkben írni.
folyamatosan „mozgolódó” szervezet. Véleményünk szerint ahhoz, hogy nagyobb eséllyel tudjunk helytállni az életben, nem elégedhetünk meg az egyetemen ránk ruházott tudással, ezért szükséges egy szellemi műhelyt teremteni, mely lehetőséget ad az együttgondolkodásra, s az egyetemen felszedett tudás gyarapítására. 2008 őszén a négy ötletgazdában megfogalmazódott a gondolat, hogy valamit tenni kell, s ez szerencsére nem maradt meg a gondolat szintjét. Rendszeresen összeültünk törzshelyünkön, a Ponyvaregényben, ahol folyamatosan formálódott, fejlődött elképzelésünk. Majd a gondolattól kezdve sok-sok délutánnak kellett el-, és sok-sok korsónak kellett megtelnie addig még az ötlettől eljutottunk a szakkollégiumig. Szabó Áron
6
7
Megszületés és „újjászületés”
Ismerkedős estek_szakkollégiumunk és szakkollégiumok
Miután kialakult bennünk a kép, hogy hogyan, miként kellene működnie a szakkollégiumnak, már
Mint újonc, formálódó szerveződés, fontosnak tartottunk megismerni néhány már „bejáratott”
„csak” el kellett kezdeni. Tudtuk, hogy nehéz beindítani egy ilyen szerveződést, ezért nem akartuk
szakkollégiumot. Vajon ők mit tűztek ki célul, milyen programokat, kurzusokat szerveznek, hogyan
a véletlenre bízni, a lehető legnagyobb lendületet akartuk neki adni. Ezt elősegítvén egyrészt
épül fel szervezetük? Mi a szakkollégiumi életérzés, milyen egyes szakkollégiumok társadalmi
kidolgoztuk a szakkoli működési szabályzatát, mely a működésnek és az elfogadtatásának
szerepvállalás-képzete? Mindezekre és még sokkal több kérdésünkre is választ kaptunk tőlük a
biztosított alapot, másrészt 2009 március 18-án megszerveztük a nagy sikert aratott – mintegy 200
2009-es őszi félév folyamán:
érdeklődő előtt lezajló – első kerekasztal-beszélgetést „A tájépítész(et) jelene és jövője” címmel.
• A TEK, avagy Társadalomelméleti Kollégium
A kezdőlökést tehát megadtuk, melyet követhetett a tagfelvétel még abban a hónapban, melynek
Kemény Vagyim jóvoltából egy nemcsak hogy „bejáratott”, hanem több évtizedes múlttal és
eredményeképp 45 taggal kezdte meg működését akkor még név nélkül a szakkollégium. Célunk
hagyományokkal bíró közösségről kaptunk képet. Az igazgató kiállta kérdéseink özönét, így
akkoriban egyrészt a szakkoli megismertetése volt az egyetem berkein belül, másrészt szakkollégium
szó eshetett pályázatokról, alapítványról, más műhelytitkokról is. – A TEK jól működő szervezeti
beindítása, s a felállított működési rend kipróbálása, így gyűlésről gyűlésre formálódtunk, alakultunk,
rendszerrel, kollégiumi férőhellyel és népes tagsággal rendelkezik, a szemeszterek alatt és között is
s terveztük a jövőnket. Áprilisra nevet választottunk, megválasztottuk elnökünknek Jámbor Imre
folyamatosan szerveznek programokat, táborokat, kurzusokat.
rektor helyettes urat, s pályázatot írtunk ki logóra, melynek eredményeképp meg is született júniusra
• Heller Farkas Szakkollégium
a Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium hivatalos szimbóluma. Ezzel párhuzamosan a hivatalossá
A Heller egy fiatalabb és kisebb, de szintén aktív közösség az egyetem diákszervezetei között. Az
tétellel, a szervezet elfogadtatásával kapcsolatos konzultációk, egyeztetések is folyamatosan
első tíz évüket összefoglaló kiadványból kiderül: a kezdet nem feltétlenül könnyű, de a befektetett
zajlottak, melynek eredményeképpen 2009 májusában a szenátus tanácsán elfogadott minket
munka meghozza gyümölcsét. (Közhely ugyan, de érvényesnek tűnik...) A helleresek viszonylag
az egyetem, így immár hivatalosan is megkezdhettük munkánkat.
kis számú, ám aktív csoportja ma már egy saját lakásban alakíthatta ki a Farkaslakot, és Szakmai
Formálódtunk, alakulgattunk a fiatal, tapasztalatlan szervezet minden kis hibájával, naivitásával
Hetük magas nívójú, elismert rendezvénysorozattá nőtte ki magát.
együtt. Sajnálatos módon az első félév tapasztalatai alapján, a szakkollégium nem váltotta be a
• ÉSzK, vagy Építész Szakkollégium
hozzá fűzött reményeinket. Be kellett látnunk, hogy az akkori működési rend nem fenntartható,
2009 november 3-án az őszi zimankóban találkoztunk az Építész Szakkollégium képviselőivel a
s nem teszi lehetővé kitűzött céljaink elérését. Arra jutottunk, hogy változtatnunk kell, ezért 2009
Gombánál. Sokszínű ízelítőt kaptunk az építészek projektjeiről, Spanyolországtól Budapestig, a
szeptemberében a szakkollégium „feloszlatta” magát és egyben „újjáalakult” egy teljesen új
drótbútortól a vashajóig. Az ismerkedős est olyan jól sikerült, hogy egy közös „tájest” követte az
működési rendszerrel, s egy kisebb, 25 főt számláló, felvétellel tagságot nyert létszámmal. Az
építészek sasfészkében november 26-án.
„újjászületés” után új lendülettel kezdhette meg működését, indította meg kurzusait, szervezte
A TEK, a Heller Farkas, valamint az Építész Szakkollégium más-más irányvonalat követ, melyek
meg előadásait, bemutatkozó estjeit a Szakkollégium.
megismerése számos lehetőségre hívja fel a figyelmet. Szervezeti struktúra vs. egyenrangú tagság, rendszeres kurzusok vs. alkalmi projektek, tökéletesen szabályozott keretek vs. spontaneitás... Szabó Áron
Kirajzolódik a kép: meg kell teremteni a szakterülethez legjobban illeszkedő feltételeket. Takács Rita, Fülöp Györk
8
9
Részvétel a Mőcsényi 90-en
Részvétel az INTERKOLL-on
A Wikipédia egy nagyjából tízezer karakteres cikket közöl Mőcsényi Mihályról. Úgy érzem, a
Szakkollégiumunk delegációja október 28-án vett részt első ízben az INTERKOLL elnevezésű
számomra megengedett százötven szóban nem szükséges arról beszélnem, hogy az ő 90.
összejövetelen, mely a szakkollégiumok informális érdekegyeztető fóruma, ahol közösen, együtt
születésnapi ünnepsége mennyire jelentős ünnep volt a szakma életében. Sokkal inkább érdekes
gondolkodva próbáljuk meg a szakkollégiumok útját egyengetni, s a mindannyiunkat érintő
lehet, hogy nekünk, szakkollégistáknak mit jelentett az
kérdésekről dönteni.
esemény és az erre való felkészülés.
Az októberi INTERKOLL fontos témája, a kétévente megrendezésre kerülő NYATA (szakkollégiumok
Ki gondolná, hogy egy ilyen alkalom is nagyszerű lehetőséget
Nyári Találkozója), mely 2010-ben a pécsi szakkollégiumok együttes szervezésével Orfűn kerül
teremt a közös gondolkodásra és „szakmai jellegű” vitákra.
megrendezésre. Az idei találkozó központi témája igen testhez álló nekünk, tájépítészeknek, hiszen
Korántsem volt magától értetődő, hogy milyen virágot,
az nem más, mint – Pécs, mint a kulturális fővároshoz kapcsolódva – a dizájn. E szó jelen esetben
milyen színben adjunk át, hogy köszöntőlevelünket 90 vagy
túllép a hétköznapok során használt jelentésén, ennél többet hordoz magában.
120 grammos papírra, esetleg valamilyen elegáns kartonra
A szervezőket a téma megszületésében egy könyv inspirálta, Cass R. Sunstein és Richard H. Thaler
nyomtassuk, a megfelelő betűtípus kiválasztásának kérdését
Nudge című könyve. A „nudge koncepció” lényege, hogy egyszerű eszközökkel, kreativitással is
már nem is említve. Természetesen sikerült megtalálnunk
tudunk embereket befolyásolni, viselkedésüket a helyes irányba terelni, a jó út felé lökni (nudge
a legkisebb közös többszöröst és nekünk is felköszönteni a
jelentése: oldalba lök, bök), anélkül, hogy közben szabad akaratukat elnyomnánk, s miénket rájuk
tudományos konferenciát követő fogadáson professzor urat.
erőltetnénk. Erre egy igen szemléletes példa a következő: az amsterdami reptér férfimosdójában
Az esemény alkalmából megjelent könyv széljegyzetén olvastam: ”Meggyőződése volt, hogy, nem
a piszoárok aljára legyeket rajzoltak, hogy ezzel a trükkel próbáljanak a mosdók állapotán javítani.
jegyzetekre, vagy egyetemi tankönyvekre van szükség, hanem problémafelvető és -megoldó
Sikerrel jártak, ugyanis az emberek jobban odafigyeltek a tisztaságra.
beszélgetésekre, közös munkára és közös sikerekre.” Kedves Tanár Úr, engedje meg, hogy a
A dizájn és a nudge témája szakmai szempontból sok új, izgalmas, a korábbiaktól eltérő
tájépítész szakkollégium is osztozzon e meggyőződésben!
gondolkodást igénylő feladatot jelenthet számunkra, melyből mind gyakorlati, mind elméleti szinten sokat profitálhatunk. Különösen sokat jelent az, hogy a NYATA lehetőséget teremt a más Zelenák Fruzsina
szakkollégiumokkal való közös munkára, lebontja a határokat az egyes szakterületek között, mely igen jó felkészülés a későbbiekre, amikor tájépítészmérnökként sok szakág képviselőjével kell együtt dolgoznunk. Szabó Áron
10
11
Félévvégi túra Szakkollégiumunk első évét tájépítész hallgatókhoz méltón egy kisebb túrával (is) lezártuk. Közös megegyezés alapján a budaörsi dombokat választottuk célul, melyek a havas, téli időben meglehetősen festői látványt nyújtottak. Túránkat
a
Moszkva
téren
kezdtük,
ahonnan
busszal
indultunk Normafára. Itt volt a fő találkozóhely, így a környék
nevezetesebb
helyein
megpihenve
vártunk
társainkra. Túránkat a Budai Tájvédelmi körzetben folytattuk. Normafától a zöld keresztet követve indultunk Makkosmária felé. A Gyermekvasút után mintegy három kilométerrel megérkeztünk Makkosmáriára. Itt megtekintettük a hazai bányászat emlékei közé tartozó piktortéglaüregeket és a máriamakki kegytemplomot. Ezután
a
piros
kereszt
jelzésen
gyalogoltunk
tovább.
Következő állomásunk a KFKI tömbje volt, ahol még több
Szakmai ügyek A szakkollégiumok egyik fő célja, hogy a felsőoktatásban kapott tudáson felül egyéb ismereteket is nyújtson tagjai számára. Vagy kívülről, a szakmai peremterületekről, vagy ugyancsak kívülről, a működő szakmai életből, vagy belülről, önképző kör szerűen működve teremthetők elő ezek az ismeretek. Ezen a három csatornán keresztül érvényesülhet a Tájépítész Szakkollégium is, mint szakmai fórum. A következőkben szakmai tevékenységünket mutatjuk be az alakulásunktól kezdve.
szakkollégista társunk csatlakozott hozzánk. Innen a csíki hegyek felé vettük az irányt, melyek rendkívüli látványt nyújtottak hótakaróban. Az első nagy látványtér következő állomáshelyünktől, a romos állapotban lévő vitorlázó-repülőgép emlékműtől tárult fel. A közeli Szekrényes-hegyről is rendkívüli volt a kilátás, télen még Budaörs szürke tömbjei sem tűntek annyira zordnak. A kis vitorlázó repülőtér most csendben pihent a tájon. Utunkat ezután az alant fekvő Budaörs felé vettük, ahonnan kisebb séta után busszal indultunk vissza a XI. kerület felé. Szeretnénk, ha az ilyen egynapos kirádulások hagyománnyá válnának, hiszen a Budai-hegység nem csupán a szabadtéri kikapcsolódáshoz biztosít lehetőséget, hanem a leendő tájépítész számára kiváló helyszín “a táj” megfigyelésére, vizsgálatára. Vécsey Dávid
12
13
Kerekasztal beszélgetés 1. A tájépítész(et) jelenéről és jövőjéről Magyarországon „Láthatjuk, hogy van jócskán feladatunk – és bőséggel vannak lehetőségeink számtalan területen,
•...és elismertsége
amelyeket kiaknázhatunk. [...] Tehát ki kell használnunk a kreativitásunkat, felismerni ezeket a
Ám a karmester-mivoltot a többi szakma képviselőinek is el kell fogadnia. Sőt általánosságban
feladatokat és lehetőségeket, és aktívan jelen lenni azokon a területeken, amelyeken céljainkat
a tájépítészet mibenlétét és fontosságát kell elfogadtatni, megragadva erre minden lehetséges
megvalósíthatjuk.
alkalmat. Miért is? Mert Magyarországon egyelőre „kisebbségi helyzetben” vagyunk: a szakma
Ehhez nagyobb vállalkozó kedv kell, és bizony nagyobb áldozatvállalás.”
rövid hazai múltja és kis létszáma miatt még igenis meg kell dolgoznunk elismertségünkért. Csemez Attila így fogalmazott: „Mindenütt a lehető legnagyobb hatékonysággal nyüzsögni.”
Emlékezetes délutáni beszélgetés a klubteremben – „klubdélután”, ahogy Dömötör Tamás nevezte, miután a fenti mondatokban megfogalmazta a majd két órás kerekasztal-
• Országépítés – mit tehetünk ma?
beszélgetés egyik konklúzióját. Ez az alkalom volt az – akkor még csupán alakuló – Tájépítész
Környezetünk nagyon erős átalakulásban van, és itt nem csak a klímaváltozásra vagy a gazdasági
Szakkollégium első rendezvénye. Meghatározó tanárainkat, professzorainkat kértük fel „hivatalos”
válság következményeire kell gondolni. Az átalakulás pedig rengeteg lehetőséget kínál arra, hogy
beszélgetőtársaknak, így prof. Mőcsényi Mihály, dr. Csemez Attila, dr. Csima Péter, dr. Fatsar Kristóf
belépjünk a zajló folyamatokba és aktív részeseikké váljunk. Hazánkban – holott a rendszerváltás
és dr. Jámbor Imre fejtette ki véleményét a felvetett/felvetődött témákban, míg a moderátor
alkalmaz adott volna rá, – még nem következett be az a szemléletváltás, ami nyugaton már régen
szerepét Dömötör Tamás vállalta. Megszólalásaikat közel kétszáz fős közönség kísérte figyelemmel,
lezajlott: az élettér minőségének a felértékelődése, a táj- és a környezetügy érdekeinek érvényre
több-kevesebb aktivitással szintén részt véve az eszmecserében.
juttatása. „Lányok, fiúk, van mit tenni, van lehetőség bőven, csak ki kell találni!” A megbízások,
Az alkalomra részben általános érvényű, részben aktuális kérdésekkel készültünk, amik mentén
újfajta feladatok sosem hullnak az ölünkbe: kényelmetlenségeket is vállalnunk kell értük, a szakmai
három központi téma bontakozott ki a beszélgetés során.
elhivatottságunkra támaszkodva.
• Polihisztor? Karmester? Specialista? A tájépítész sokoldalúsága...
Az első kerekasztal-beszélgetésről hangfelvétel készült, amely a szakkollégium honlapján elérhető.
Ahogy ez szakmai kódexünkben megfogalmaztuk, először a szakkollégium ragadta magához a szót. Rövid előadásunkban párhuzamot vontunk a monarchia kultúrmérnökeinek és napjaink tájépítész
Takács Rita
mérnökeinek tevékenysége közé A 18-19. századi neves mérnökök, akiket ma mi is példaként elevenítünk fel, sokszor igazi polihisztorok voltak. A mai információ-, illetve tudásmennyiség mellett ez már lehetetlen. A helyes hozzáállás sokkal inkább: legyen a szakember széles látókörű specialista, aki szakmájának egy vagy több szeletében kiemelkedő, a többi területen pedig művelt és tájékozott. (Így más szakmákkal is igen jól képes együttműködni.) Mégis, a különböző tervezési feladatok során mindig kell valaki, aki az együttműködő számos szakterület munkáját összefogja, sőt szintetizálja. A tájépítész(et) sok esetben képes erre, s ezért jogosult vállalni a szerepet: karmesterként a zenészek játékát összehangolni.
14
15
Kerekasztal beszélgetés 2. Az objektivitás kutatása a (táj)tervezésben
„Tájest” az Építész Szakkollégiumban
A Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium második kerekasztal beszélgetésének címe Az objektivitás
Hogyan tervez a tájépítész? Állt a kérdés az építész szakkollégium által szervezett szakmai
kutatása a (táj-)tervezésben volt. A 2009. november 25-én tartott beszélgetésnek a célját rejti
beszélgetést hirdető plakáton. A 2009. november 26-án megrendezett „tájest”-en Szloszjár
a cím, az nem témamegjelölés. Napjainkra egyre sürgetőbb a multidiszciplináris szemlélet
Györgytől a Garten Stúdió vezető tervezőjétől kaphattunk választ az előbbi felvetésre aktuális
elterjedése, ugyanakkor ez az igény láthatóan az objektivitás iránti vággyal párosul. De mi is az,
projektjeik bemutatásán keresztül.
hogy objektív valami? Mit jelent az objektivitás, milyen területeken alkalmazható, az ismeretelmélet
A tervező előadásának fő témája a XI. kerület új bevásárlóközpontjának térépítészeti szempontból
milyen részeit érinti? Az objektivitás jövőbe mutató-e, és ha igen milyen értelmezése, milyen
történő bemutatása volt, a koncepciótervtől a kivitelezés utolsó fázisáig. A fiatalokból álló
feltételekkel, milyen szinteken? Mit jelenthet az objektivitás a tervezői közösség, és a tájépítész
hallgatóság részletekbe menő betekintést nyerhetett, hogy hogyan zajlik, szakmánkat hogyan
szakma számára? Összekapcsolható-e az objektív szemlélet a szakmai önképviselettel, vagy a
érinti ma Magyarországon egy ilyen volumenű beruházás. Az előadást egy másfél órás kötetlen
tanulmányi követelményekkel? Ilyen, és ehhez hasonló néha proaktív, néha provokatív kérdések
beszélgetés követte, ahol a legkülönfélébb szempontok szerint közelítettük meg a tájépítész
jelentették a beszélgetés tárgyát. A vitapartnerek válogatása olyan jól sikerült azonban, hogy a
tevékenységét. Szó esett szabályozási kérdésekről, parkfenntartásról, a design és a grafikai
kérdések mélyebb megtárgyalására sorra szükség mutatkozott a vélemények sokszínűsége, néha
megjelenítés jelentőségéről, valamint számos egyéb témakörön keresztül értelmeztük szakmánkat
egymásra épülése miatt. Remélhetőleg a következő hasonló témájú kerekasztal-beszélgetésen
a gyakorló tájépítész szemszögéből. A beszélgetés kapcsán mélyebben megismerhettünk olyan
folytatódik az aktív véleményegyeztetés!
munkákat, mint a Graphisoft park, a Kopaszi gát vagy a dunaújvárosi Főtér környezetrendezése.
A kerekasztal résztvevői:
Az esten elhangzottak összegzéseként elmondható, hogy a szakmát érintő pozitív események
• Barabásné Martos Júlia - egyetemi docens, BCE Kertészettudományi Kar, Matematika és
ellenére még sok tennivaló van, hogy a tájépítészet megfelelő (el)ismertséget kapjon a szakértő
Informatika Tanszék
és laikus közönségtől egyaránt. Ennek ellenére, úgy gondolom, hogy figyelemre méltó az a
• Csemez Attila - egyetemi tanár, BCE Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék
tendencia, hogy hazánkban is egyre gyakrabban karöltve dolgoznak együtt a tájépítész tervezők
• Molnár József László - tanszéki mérnök, BCE Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési
neves építészekkel egy-egy jelentős beruházáson, vagy ahogyan megindulni látszik a fiatal építész
Tanszék
és tájépítész hallgatók kommunikációja.
• Pitlik László - egyetemi docens, tanszékvezető SZIE, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, TATA Kiválósági Központ Informatika Intézet Információtechnológia Tanszék
Zelenák Fruzsina
• Szilvácsku Zsolt - okleveles táj és kertépítész mérnök, a BCE Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék óraadója A kérdéseket feltette: Fülöp Györk – egyetemi hallgató, BCE Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék Fülöp Györk
16
17
Előadások A tájépítész szakkollégium céljai között szerepel, hogy lehetőséget biztosítson egymás munkájának,
DETOUR. TÁJÉPÍTÉSZET ÉS DESIGN NORVÉGIÁBAN
szakmai érdeklődési körének megismerésére. E szándékunkat leghatékonyabban úgy tudjuk megvalósítani, ha alkalmat teremtünk tagjaink számára, hogy előadások keretén belül megosszák kutatómunkájuk eredményét, dolgozatukat vagy egyéb szakmai tapasztalataikat. Ezek az
Tanulmányaim során egy évet Erasmus ösztöndíjjal
előadások igen fontosak egy ilyen „műhely” életében, hiszen a különböző gondolkodásmódok
Finnországban tölthettem, mialatt lehetőségem nyílt,
bemutatása során nemcsak látókörünk szélesedik, hanem önmagunk megismeréséhez is közelebb
hogy a többi skandináv állam tájépítész szemléletével
kerülhetünk.
is jobban megismerkedjek. A DETOUR egy nemzetközi kiállítás nevét takarja, amely Norvégia 18 Országos Turisztikai Útvonala – „kerülő útja” – mentén kialakított építészetet és designt hivatott bemutatni. Az utakon
TÖBBVÁLTOZÓS STATISZTIKAI DÖNTÉSTÁMOGATÁS A TÁJTERVEZÉSBEN
végighaladók nem csupán Norvégia csodálatos
OTDK dolgozatom metodikáját mutattam be 2009. április 30-án Többváltozós statisztikai döntéstámogatás a tájtervezésben címmel. A kialakított tájértékelési módszert a pápateszéri vízimalmok fejlesztési célú vizsgálata és elemzése során alkalmaztam. A módszer lényege, hogy dokumentálhatóvá, és így objektíven kommunikálhatóvá teszi a tájértékelés menetét, a napjainkban oly fontos átláthatóság elvének jobban eleget téve ezzel. A kétlépéses klaszteranalízist (TwoStep Clusteranalysis) alkalmazó módszer a hasonlóságelemzés révén főként kiválasztó célú analízisek elvégzésére alkalmas, de rugalmasságának köszönhetően sokrétű használata biztosított a tájértékelésben. A prezentáció során külön kitértem arra, hogy miért a kétlépéses klaszterezés a legmegfelelőbb egy tájépítész számára. A módszer alkalmazásakor egy döntési helyzetet kívántam megoldani. A döntési folyamatot a COWS döntési mátrixszal szimuláltam. A pápateszéri – unikálisan nagy számú – huszonöt vízimalom, vízimalomrom közül a rehabilitációra leginkább megfelelőt választottam ki a módszer segítségével. A bakonyaljai településen egykor működő malomipar méltó a megőrzésre, és a többfunkciós bemutatásra, hisz egy táj és egy kultúra közös
és változatos tájait fedezhetik fel, hanem olyan alkotásokkal találkozhatnak, amelyek a kortárs norvég építészet és formatervezés legjavát mutatják be. Az úthálózat felkígyózik a magashegyekbe, körülöleli a nyugati óceánpartot, hatalmas vízeséseket és szakadékokat érint – délen a finnmarki Rogelandtól az északi Jeges-tengerig. Norvégia lehetőséget adott az építészek, tájépítészek és formatervezők kezébe, hogy az autóutak menti pihenők, információs pontok és kilátók tervezését egyedi módon, magas technológiai és esztétikai követelményeknek megfelelően oldják meg. Meglepő formák és alakzatok, érdekes anyagok és merész színek használata emeli új dimenzióba a „motorizált” turisták találkozását a norvég tájjal. Az Országos Turisztikai Útvonal projekt legfőbb célkitűzése a minőségi turizmus továbbfejlesztése, valamint 2012-ig 18, mintegy 1850 kilométernyi szakasz bekapcsolása a úthálózatba. Zelenák Fruzsina
jelképe. Fülöp Györk
18
19
Pályázat_ Belső Ferencváros új súlyvonalai „Újítsd meg a Ráday Kultuccát!” –szólt az országos ötletpályázat a hallgatókhoz az „A” tanszék kötelező feladataként. Öt hét, konzultációk, prezentációk, fejtörések… Az egyetemi leadás után másfél napunk maradt az utolsó simításokra. A tájépítészek remekeltek, szépen képviselték alma mater-üket. Megosztott első helyezett lett Frischmann Judit és Angyal Andrea (RBTSzK), megvételt nyert Ganyec Levente, költségtérítésben részesült Kutrovácz Réka, Seres Adrienn és Vécsey Dávid (RBTSzK).
NÉZZ FEL! NÉZZ SZÉT! A Ráday utcában sétálók figyelmét az éttermek, kávézók teraszai, színházak, galériák, boltok a földszinten tartják. Én arra ösztönözném a Ráday utca közönségét, hogy emeljék tekintetüket a magasba, a változatosság meglepő. Érdemes felfedezni a környéket ebből a nem megszokott szemszögből. Hiszen mit érnek a szépen fennmaradt, jó állapotú idős épületek, ha nem repíthetik a nézőt régebbi korokba, ha nincs, aki gyönyörködjön bennük. Ezért 8 építészeti stílus legszebbjeit fűztem sétákra, melyek a Belső-Ferencváros kompakt tömbjén átvezetnek, rövidített, néhol még nem létező szakaszokon – a passzázsokon – keresztül. A passzázsok a lakókat nem zavarva használják ki a körfolyosós házak különös hangulatát, belső udvaraik egybenyitásával, átjáróvá alakításával a Ráday utcára merőleges közösségi tengelyek várományosai. Továbbterjed a Ráday utca jobb és bal oldalára a kultucca pezsgő turisztikaikulturális jellege. A passzázsokban szabadtéri galériákat, festményeket, szobrokat, zenét képzeltem el, vagy csak pihenő funkciót nem megszokott helyszínen. A passzázsokra a bejáratba telepített ’gyepládák’ hívják fel a figyelmet. Angyal Andrea
20
21
Pályázat_ Belső Ferencváros új súlyvonalai Bármennyire is furcsa, mióta Budapesten lakom, Ferencváros belvárosi részeit nem látogattam túl gyakran, „középső” Ferencvárost viszont annál többet. Felmerült bennem a kérdés, hogy vajon miért nem sétáltam többet a Ráday utcában. A választ abban találom, hogy megfelelő iránymutatást nem kaptam, jól értelmezhető jelzések hiányában e nagyszerű belvárosi negyed rejtve maradt számomra. Pályázati munkám fő célja az volt, hogy a környező lakóterületekről és kerületekből sokakat csábítsak a Ráday utcába. Ennek fényében teljesen új információs rendszert javasoltam, melynek célja nem csak a szórakoztatóipar és a kereskedelem segítése volt, hanem a kerület ezen részének részletes bemutatása, figyelemfelkeltés. Leadott pályázatom jelszava, „Budapest Színe- Java”,ennek fényében igyekeztem a formákat kialakítani, hogy még többen látogassák, lássák a Főváros ezen kellemes, megfogó részét. Ha új formákat lát az ember, ő is valamennyire megváltozik. Leendő tájépítészként az „igényesre való igény” felkeltését tartom egyik legfontosabb célomnak, ez alapján állítottam össze pályamunkámat. Vécsey Dávid
22
23
Hagyományteremtő elő-TDK
LOV
2009. december 1-én első alkalommal szervezte meg Szakkollégiumunk az elő-TDK rendezvényt,
A 2009. október 28-30. között megrendezésre kerülő „Lippay János – Ormos Imre – Vas Károly”
amelyen a TDK-dolgozatot készítő szakkollégiumi tagok kaptak lehetőséget arra, hogy munkájukat
Tudományos ülésszak, mint a félév egyik kiemelkedő szakmai rendezvénye a Rerrich Béla Tájépítész
még az „éles bemutató” előtt előadhassák egy szűkebb, családiasabb környezetben a többi
Szakkollégium programjában is fontos állomást jelentett. A szakkollégista hallgatók nagy része
szakkollégistának. A részvétel mind az előadóknak, mind
részt vett a tájépítészeti szekciók előadássorozatain. Mint a
a hallgatóságnak számos előnyt nyújthat. Az utóbbiak a
szakkollégium tagja a poszteremet (társszerző: Barabásné
pályázók teljes pályaművét megtekinthetik, és tapasztalatot
dr. Martos Júlia – BCE Kertészettudományi Kar Matematika
gyűjthetnek a jövőbeni munkájukhoz, az előadók pedig
és Informatika Tanszék, egyetemi docens) a Tájtervezési és
továbbfejleszthetik prezentációs készségüket, valamint a
Területfejlesztési Szekcióban mutattam be. A kiállított poszter
hallgatóság kritikáival, témába vágó kérdéseivel javíthatják
címe Lépések az objektivitás felé – A pápateszéri vízimalmok
előadásuk, munkájuk színvonalát.
többváltozós statisztikai döntéstámogatásának módszertani
Idén az alábbi három TDK-pályamű került bemutatásra:
önvizsgálata volt. Mint azt a cím is sugallja, egy projektkör
• Társasházak belső udvarainak többfunkciós zöldfelület-
lezárásaként a döntéstámogatás során kialakított módszert
fejlesztései rendszere Budapest XIII. kerületében – Fülöp Györk,
vizsgáltuk meg aszerint, hogy az mennyire nevezhető objektívnek
Szabó Áron, Takács Rita (V. éves tájépítész hallgatók)
az alkalmazás tapasztalatainak tükrében. A módszer műveleti
• Turisztikai fejlesztési lehetőségek Bükkszentkereszt, Bükkszentlászló és Répáshuta településeken –
lépéseit egyenként elkülönítve értékeltük azokat, majd javaslatokat fogalmaztunk meg a módszer
Frei Helga (V. éves tájépítész hallgató)
jövőbeli alkalmazása során az objektivitás növelésének érdekében. A kiállított poszter témája
• Az absztrakció fokozódása az építészetben, és az ebből fakadó tájépítészeti lehetőségek – Fülöp
azért is tartható jelentősnek, mert a metodikai önvizsgálat már önmagában is fokozza a tervezés
Györk (V. éves tájépítész hallgató)
objektivitását, a tervezői módszertan átláthatóságát, a tervezés emberközelivé tételét.
A prezentáció után szakmai és formai észrevételezésre adtunk lehetőséget, hogy a kari TDK előtt talán utoljára, a „több szem többet lát” elve alapján, tovább csiszolják dolgozatukat. A jutalom
Fülöp Györk
sem maradhatott el: a pályázókat a részvételért oklevéllel és kisebb ajándékkal leptük meg. A TDK tájépítész szekciójában Frei Helga III. helyezést ért el, Györk, Áron és Rita pedig különdíjban részesült. Köszönjük a részvételt és gratulálunk a helyezésekhez! Czibik Eszter
24
25
Kurzus_ Építészet 1900-1931
Alkotótábor Szentpéterszegen
Az építészet 1900-1931-ig kurzus abból a célból indult, hogy a résztvevő szakkollégisták betekintést
A Szakkollégium igyekszik lehetőséget teremteni tagjai számára, hogy kipróbálhassák magukat
nyerhessenek abba az építéstörténeti „evolúcióba”, amely a XX. század elején zajlott.
közös munkák, közös tervezések, valós terezési feladatok során. Ennek egy jól működő formája,
A kurzus három alkalomból állt, melyből az egyik tantermi foglalkozás volt fotóvetítéssel. Ezen az
alkotótáborok szervezése, ahol a tagok meghatározott ideig bizonyos témában együtt
órán igyekeztem átfogó képet adni erről a rendkívül sokrétű, sokféle irányzatot magába foglaló
dolgozhatnak, tervezhetnek. A szakkollégiumnak ez ügyben
korról. Nem csupán „házakról” beszélgettünk, hanem az őket körülvevő világról, a társadlami és
sikerült Szentpéterszeg önkormányzatával – a Szép Kertek
gazdasági helyzetre is tekintettel.
című folyóirat segítségével – felvennie a kapcsolatot, akik
Szót ejtettünk az eklektikáról, szecesszióról, Bauhausról, Art deco–ról és a kora konstruktivizmusról is.
lelekesen fogadták az ötletet, s támogatásukról biztosítottak
Palettánkra az egész világról kerültek épületek, olyan nagynevű és kiterjedt munkásságú építészek
bennünket,
kapcsán, mint Ybl, Horta, Gropius, Wright, Hajós, Fischer, Kozma, Breuer. Fontosnak tartottam,
tervek szerint megrendezésre kerül a Szakkollégium első nyári
hogy szakkollégista társaim megismerjék hazánk akkoriban munkálkodó építészeit, betekintést
alkotótábora.
nyerjenek stílusukba és a stílus mögött megbúvó gondolatiságba.
A tábor ügyének előmenetele érdekében a Szakkollégium
Két alkalommal sétát szerveztünk a kurzus résztvevőivel. A kurzus egyik fő célja az arányok és
néhány tagja szeptember 26-27-én megtette a településsel
tömegek megismerése, „átélése” volt, így a stílusokat élőben is meg kellett szemlélnünk.
történő
Az épületeket időrendben szemléltük így az első sétánkat az V. kerületben a Belvárosi templomnál
megejtette
kezdtük, vége a Jászai Mari tér volt. Ezen a szemlén az egész időszakból megfigyelhettünk példákat.
ellátogattak a községre és Olajos Mihállyal, a település polgármesterével, a hivatal munkatársaival,
Az épületek tömegét, esztétikumukat, emberközeliségüket vizsgáltuk. Ehhez kiváló helyszín a
valamint Tekdes Mihállyal, a Szép Kertek folyóirat főszerkesztőjével egyeztetettek az elképzelésekről,
belváros, hiszen építészetileg Budapest egyik legjellegzetesebb, „sokszínű” kerületéről van szó.
tervekről, ötletekről s az együttműködéssel kapcsolatos elvárásokról. A pozitív hozzáállásnak
A konstruktivizmussal bővebben a második sétánkon foglalkoztunk. Célunk a Napraforgó utca
köszönhetően egy hosszú távú, minden résztvevő fél számára gyümölcsöző kapcsolat veheti
volt, Hűvösvölgyben. A kísérleti lakótelep házai jellegzetesek, példát állítottak a 30-as évek
kezdetét. Külön kiemelendő, hogy a Szép Kertek igéretét tette – melyet azóta több, szakkollégisták
bérházépítéseihez. A legnagyobb modern stílusban alkotó építészek tették le itt a kézjegyüket,
által szerzett cikk igazol is –, hogy publikációs lehetőséget biztosít a szakollégium tagjai számára.
melynek
következményeként
együttműködés első
kialakításának
ismerkedő,
bemutatkozó
2010
első
nyarán
lépését,
kirándulását,
gondolkodásuk, társadalmi érzékenységük a mai korban is adaptálható és követendő példa. A kurzus hallgatói a sétáinkon fényképezőgéppel dokumentáltak. Így megmutathattuk
Szabó Áron
egymásnak, hogy milyen részleteket tartunk fontosnak egy épületben, egy lakókörnyezetben. Ez mindnyájunknak fontos tanulsággal szolgál. Fotóinkból később kiállítást szervezünk, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk. Vécsey Dávid
26
27
Előretekintés Bár a visszajelzések szerint a Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium fiatalsága ellenére viszonylag
Felhasznált források
gyorsan berobbant a szakmai köztudatba, azért kihívások még bőven akadnak a jövőben a szervezet számára. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a további ismertté válás, a belső infrastruktúra
címlapon:
fejlesztése, a jövő folyamatos megalapozása, a fejlődési irány kitűzése, valamint a szakmai
mestersége és művészete, 1923.
Rerrich
Béla:
A
kert
rendezésének
programok számának és színvonalának folyamatos emelése. Mind a külső szakmai környezetben, mind az egyetemi berkeken belül, mind a diákszervezetek körében szakkollégiumunk a jövőben
A 10. oldalon szereplő fotóért köszönet Almási
be kell mutatkozzon, és hiteles jellegét be kell mutassa. Ehhez rendkívül fontos feladatnak tartjuk
Balázsnak.
infrastruktúránk fejlesztését, így egy állandó terem igénybevételét a campuson, a kollégiumi viszonyok kedvező rendezését, valamint a szponzori rendszer kiépítését. Alapítványunk létrehozása
A 19. oldalon szereplő kép a http://www.norway.sk/
is még előttünk áll. A jövőre aktívan gondolva az oktatási rendszer változását a szakkollégiumi
News_and_events/culture/detour_exhibition/ oldalon
körforgásba is be kell építsük, a BSC-s, MSC-s hallgatókkal való kapcsolatfelvétel egyre szorítóbb
található.
problémakört jelent. Jövőbeli szakmai programjaink közül kiemelt jelentőségű a NYATÁ-n való részvételünk megalapozása, a tervezői jogosultságról történő ismeretszerzés és a meginduló vita
A kiadványban szereplő egyéb fotók, képek és
számára fórum biztosítása, a kurzusok számának és témakörének bővítése, valamint a tájépítészet
grafikák a szakkollégium tagjainak munkái.
és a tájépítészeti művészi gondolkodásmód média-lehetőségeinek megteremtése. Ezen kihívások a jövő kihívásai, melyek egy szellemi műhely életben tartásának és fejlesztésének feltételei. Fülöp Györk
Alapító: Rerrich Béla Tájépítész Szakkolllégium 2010
BCE-Tájépítészeti Kar
Szeresztők: Fülöp Györk, Zelenák Fruzsina
28
A kiadványt tervezte és tördelte: Zelenák Fruzsina
29
