A Kétegyházai Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium

A Kétegyházai Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013.

1

Tartalomjegyzék

1. Általános rendelkezések................................................................................................................. 4 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja...................................................... 4 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése .............................. 4 2. Az iskola alapadatai ........................................................................................................................ 4 2.1. Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje: ..................................................................... 5 2.2. Az intézmény gazdálkodásának rendje ......................................................................................... 7 3. Az iskola szervezeti felépítése, irányítása, működési rendje.......................................................... 9 3.1 Az iskola vezetősége....................................................................................................................... 9 3.2 Az iskola szervezeti egységei: ....................................................................................................... 17 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ........................................................................ 18 5. Az iskola működési rendjét meghatározó dokumentumok .......................................................... 21 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai.......................................... 21 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje............................................. 22 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ................... 23 5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére................................................... 24 6. Az iskola munkarendje .................................................................................................................. 25 6.1 Az iskola vezetői munkarendjének szabályozása ......................................................................... 25 6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása..................................................................... 25 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások.................................................................. 26 6.4 Az iskola nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje.......................................................... 27 6.5 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama .................................................................. 27 A tanítási nap rendje .......................................................................................................................... 28 6.6 Az iskolarendszerű szakképzés rendje.......................................................................................... 28 A kollégium működésének rendje...................................................................................................... 30 6.7 Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények................................................... 30 6.8 Az iskola nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje ............................................................ 31 6.9 Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ................................................... 31 6.10 A dohányzással kapcsolatos előírások....................................................................................... 31 6.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok.......................................................... 31 6.12 A mindennapos testnevelés szervezése..................................................................................... 32 6.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások................................................................................. 32 7. Az iskola nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei ............................................................ 33 7.1 Az iskola nevelőtestülete.............................................................................................................. 33

2

7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályozóértekezletei ................................................................ 33 7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ................................................................................ 34 7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége ................................................................................ 34 8. Az iskolai közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje............................................................ 36 8.1 Az iskolaközösség ......................................................................................................................... 36 8.2 A munkavállalói közösség............................................................................................................. 36 8.3 A szülői munkaközösség ............................................................................................................... 36 8.4 Az iskolai tanács............................................................................................................................ 36 8.5 A diákönkormányzat..................................................................................................................... 36 8.6 Az osztályközösségek.................................................................................................................... 37 8.7 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái.............................................................. 38 8.9 A külső kapcsolatok rendszere és formája ................................................................................... 39 Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere ................................................................................... 39 9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok ................................................................ 40 9.1 A tanulói hiányzás igazolása ......................................................................................................... 40 9.2 Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára..................................................................... 40 9.3 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények...................................... 41 9.4 A tanulói késések kezelési rendje................................................................................................. 41 9.5 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése.................................................................................... 41 9.6 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ............................................................................. 42 9.7 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ........................................ 42 9.8 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ............................................ 43 10. Az iskolai könyvtár működési szabályzata................................................................................... 44 11. Záró rendelkezés ......................................................................................................................... 47

3

1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és mőködési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési iskola mőködésére, belsı és külsı kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és mőködési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és mőködési szabályzat határozza meg a köznevelési iskola szervezeti felépítését, továbbá a mőködésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és mőködési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt mőködését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és mőködési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai: • 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrıl • 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésrıl • 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 10. § (5) bekezdése • 368/2011. Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (államháztartás részét képezı intézmények számára) • 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjérıl • 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérıl • 20/2012. (VIII.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról • 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belsı kontrollrendszerérıl és belsı ellenırzésérıl • 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól • 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról • 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról • 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelmérıl 1.2 A szervezeti és mőködési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és mőködési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklıdık megtekinthetik az intézményi titkárságon munkaidıben, továbbá az iskola honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az iskola nevelıtestülete 2013. szeptember 30-i határozatával fogadta el. A szervezeti és mőködési szabályzat és mellékleteinek betartása az iskola valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnıttoktatásban részt vevıket – nézve kötelezı érvényő. A szervezeti és mőködési szabályzat az intézményvezetı jóváhagyásának idıpontjával lép hatályba, és határozatlan idıre szól.

2. Az iskola alapadatai Az iskola alapításáról szóló jogszabályok: • az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. § (4)-(5), (7) bekezdés, • az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet • a nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény, • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, 4

• a szakképzésrıl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény Az intézmény neve: Kétegyházai Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium Címe: 5741 Kétegyháza, Gyulai út 6. Oktatási azonosítója: 202735 Alapító okiratának azonosítója: KGF1172/2/2013. Alapító okiratának kelte: 2013. július 25. Az intézmény alapításának idıpontja: 2013. augusztus 01. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. Az intézmény vezetıje: az igazgató, akit a vidékfejlesztési miniszter nevez ki, illetıleg ment fel és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az intézmény gazdálkodási besorolása: önállóan mőködı és gazdálkodó központi költségvetési szerv. Az intézmény fenntartója: Vidékfejlesztési Minisztérium 2.1. Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje: Az iskola a nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény 4. §-a alapján az alábbi alapfeladatokat látja el: • szakközépiskolai nevelés-oktatás (az általános mőveltség megalapozása, a szakmai elıkészítés az elsı négy évfolyamon, felkészítés érettségi vizsgára, illetve a felsıfokú tanulmányok megkezdésére), • szakiskolai nevelés-oktatás, • felnıttoktatás, • Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatása többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetı, oktatható sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók iskolai neveléseoktatása, • pedagógiai-szakmai szolgáltatás alapfeladatok. • engedélyezett tanulólétszám 240 fı (alapító okirat) Államháztartási szakágazat szerinti besorolása: 853200 Szakmai középfokú oktatás Az iskola alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése 853121 Nappali rendszerő szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő szakközépiskolai oktatása (912/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnıttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853131 Nappali rendszerő szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853134 Nappali rendszerő szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) 853135 Szakiskolai felnıttoktatás (9-10. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítı szakmai elméleti felnıttoktatás a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítı szakmai elméleti felnıttoktatás 5

853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítı szakmai gyakorlati felnıttoktatás 853231 Emelt szintő nappali rendszerő szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853234 Emelt szintő szakközépiskolai felnıtt szakképzés 854211 Felsıfokú szakképzés 855300 Jármővezetı-oktatás 855917 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 855921 Nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855933 Foglalkoztatást elısegítı képzések 855935 Szakmai továbbképzések 855936 Kötelezı felkészítı képzések 855937 M.n.s. egyéb felnıttoktatás 856091 Szakképzési és felnıttképzési támogatások 856099 Egyéb oktatást kiegészítı tevékenység 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910123 Könyvtári szolgáltatások Az iskola egyéb tevékenységei: 0111 Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése 0113 Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztése 0116 Rostnövénytermesztés 0119 Egyéb, nem évelı növény termesztése 0124 Almaterméső, csonthéjas termesztése 0125 Egyéb gyümölcs, héjasterméső termesztése 0130 Növényi szaporítóanyag termesztése 0141 Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése 0142 Egyéb szarvasmarha tenyésztése 0143 Ló, lóféle tenyésztése 0145 Juh, kecske tenyésztése 0146 Sertés tenyésztése 0147 Baromfitenyésztés 0149 Egyéb állat tenyésztése 0161 Növénytermesztési szolgáltatás 0162 Állattenyésztési szolgáltatás 0163 Betakarítást követı szolgáltatás 0164 Vetési célú magfeldolgozás 0210 Erdészeti, egyéb erdıgazdálkodási tevékenység 4729 Egyéb-élelmiszer kiskereskedelem 5629 Egyéb vendéglátás 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 7731 Mezıgazdasági gép kölcsönzése

6

Az iskola vállalkozási tevékenysége: Az iskola az Áht. 46. § (2) bekezdésében foglaltak szerint vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és ebbıl fakadó kötelezettségeinek teljesítését, vállalkozási tevékenységének felsı határa az intézmény módosított kiadási elıirányzatainak a 30 %-a. A vállalkozásból származó bevételeket és a vállalkozási tevékenység kiadásait az alaptevékenységektıl elkülönítetten kell megtervezni, nyilvántartani és elszámolni.

2.2. Az intézmény gazdálkodásának rendje Az intézmény gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, az intézmény kezelésében lévı vagyon hasznosításával összefüggı feladatok, hatáskörök szabályozása – a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével – az intézmény vezetıjének feladata. A gazdálkodási feladatokat az Ügyrendben meghatározott módon kell végezni. A gazdálkodás vitelét elısegítı szabályzatok Az intézményben a gazdálkodás szabályozottságát, belsı szabályzatok határozzák meg részletesen, melyet a 2.sz függelék tartalmaz. Bankszámlák feletti rendelkezés A banknál vezetett számla feletti rendelkezésre jogosultakat az intézményvezetı jelöli ki. Nevüket és aláírásukat be kell jelenteni a számlavezetı hitelintézethez. Az aláírás-bejelentési kartonok egy-egy másolati példányát a gazdaságvezetı köteles ırizni. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét az intézménynél az intézményvezetı határozza meg. Ennek részletes szabályait a gazdasági szervezet feladat és hatáskörét szabályzó Ügyrendben kell meghatározni. Az általános forgalmi adó elszámolásának ügyvitele Az intézmény az általános forgalmi adónak alanya, ezért terheli az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség. Az intézmény az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilvántartásait a TUSZ – EOS számítógépes program segítségével vezet. A bélyegzıhasználat rendje: Az iskolában a bélyegzık engedélyezése az igazgató feladata. Az egyes bélyegzıtípusok használatára jogosultak és a bélyegzık használati köre: Használónak kell tekinteni: - az igazgatót - az igazgató-helyettest - a gazdasági vezetıt - a gazdasági hivatal és a titkárság kijelölt dolgozóit - az élelmezésvezetıt Az iskolában az alábbi bélyegzık használata engedélyezett: - Körbélyegzı 7

-

Hosszúbélyegzı Iratkezelés során használt bélyegzı Ügyintézés során használt bélyegzı

Különleges bélyegzı: - érettségi bizonyítványban - OKJ bizonyítványban A bélyegzık csak magyar nyelven készülhetnek Borítékon, számlán vagy formanyomtatványon a címbélyegzıt kell használni vagy adószámos, számlaszámos bélyegzıt. A bélyegzık lenyomatához kék árnyalatú tintával átitatott párnát kell használni. Ettıl eltérı színő tinta használata nem megengedett. A körbélyegzı belsı kerületére írva az intézmény teljes – az alapító okiratban szereplı neve található. Az iskolai körbélyegzı szigorú számadású, amelyet csak hivatalos levelezésben, közokiratokon, másolatok hitelesítésére lehet használni. Az iskolában közokiratnak kell tekinteni: - Beírási napló - Törzskönyv - Osztálynapló - Bizonyítvány A bizonyítvány elsı oldalán az intézmény teljes nevét tartalmazó körbélyegzı használható, melyet a tagintézmény-vezetı hitelesít az aláírásával. A kiállította szó mellett a hosszú bélyegzı az alapító okirat szerinti, tagintézményi névhasználatot tartalmazza. A bizonyítvány azon lapjain, melyen a tanuló évfolyamonkénti eredményét rögzítjük, OKJ bizonyítványban is, a hosszú bélyegzıvel jelöljük az iskolát, helységnévvel, és címmel ellátva, rövidített névvel. Az évfolyamonkénti lezárás hitelesítésénél a használt körbélyegzı az intézményi hitelesítı körbélyegzı. Amennyiben az intézmény teljes nevét tartalmazó körbélyegzıbıl több példány van használatban, az egyes példányokat arab sorszámozással kell ellátni, a sorszámot a nyomófelületen a Kétegyháza szó alatt, középen kell elhelyezni. A hosszúbélyegzı Típusai: - címbélyegzı - fejbélyegzı A címbélyegzı a használó elnevezését, címét és telefon számát tartalmazó általános használatú bélyegzı. Gazdasági ügyek intézéséhez az adószámmal és számlaszámmal ellátott címbélyegzı használandó. A fejbélyegzı a használó elnevezését tartalmazó bélyegzı. Az iratkezelés során használt bélyegzı: - ügyirat-érkeztetı bélyegzı - dátumbélyegzı

8

A címeres körbélyegzı cseréjére akkor kerülhet sor, ha az elhasználódás, megrongálódás, a használó nevének megváltozása vagy egyéb ok miatt használhatatlanná vált. A címeres körbélyegzı pótlására akkor kerül sor, ha az elveszett, vagy azt eltulajdonították. A csere és a pótlás bejelentése az igazgatónak kötelezı. A bélyegzık készítésérıl a gazdasági hivatal gondoskodik. A bélyegzıket nyilván kell tartani egyenként, sorszámozott nyilvántartólapon, amelyen fel kell tüntetni a) átvétel keltét, b) az átvevı aláírását, c) a bélyegzı darabszámát, d) a bélyegzı lenyomatát, e) személyi változás esetén az átadó és átvevı aláírását, f) a bélyegzı leltározás keltét. A használó köteles a használatában levı bélyegzıkrıl az egyes nyilvántartó lapokat lefőzve megırizni. A bélyegzı selejtezése illetve megsemmisítése esetén jegyzıkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell: a) a megsemmisítés helyét, b) a megsemmisítés idıpontját, c) a megsemmisítés módját, d) a bélyegzı lenyomatát, e) a leadó-átvevı nevét, f) a megsemmisítésen részt vevık aláírását. Amennyiben a bélyegzı elveszett, vagy eltulajdonították, haladéktalanul intézkednie kell az észlelınek arról, hogy a bélyegzıvel való visszaélés mindenféle módja megakadályozható legyen és ezt azonnal jelentenie kell az igazgatónak. a bélyegzıre vonatkozó letiltást közzé kell tenni és a hiányzó bélyegzıt pótolni kell. Ha megkerül, két ugyanolyan sorszámú bélyegzıt használni nem szabad. A bélyegzıket a vagyonvédelmi elıírásoknak megfelelıen, elzárva kell tárolni. Szabadon, bárki által hozzáférhetı módon bélyegzıt tárolni nem szabad.

3. Az iskola szervezeti felépítése, irányítása, mőködési rendje 3.1 Az iskola vezetısége Az iskola felelıs vezetıje az intézményvezetı (igazgató), aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belsı szabályzatai által elıírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és idıtartamra történik. A vezetésben segítik: - a intézményvezetı-helyettes (igazgatóhelyettes), - a gazdasági vezetı, - a gyakorlati oktatásvezetı, - és a mőszaki vezetı.

Az intézményvezetı közvetlen munkatársai: 9

• •

az intézményvezetı-helyettes (igazgatóhelyettes), a gazdasági vezetı.

Az intézményvezetı közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezetı közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezetı közvetlen munkatársai az intézményvezetınek tartoznak közvetlen felelısséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgató távollétében az alábbi jogkörök kivételével: - munkáltatói - pénzügyi kötelezettségvállalás – 100 ezer forint felett az igazgatóhelyettes helyettesíti. A vezetıség rendszeresen, kéthetente egyszer – kivéve a rendkívüli eseteket – tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A vezetıség megbeszéléseit az igazgató vezeti, a megbeszélésrıl írásbeli emlékeztetı készül. Igazgató Az iskola egyszemélyi felelıs vezetıje, akit az érvényben lévı rendelkezések alapján a vidékfejlesztési miniszter nevez ki, illetve bíz meg. Irányító és ellenırzı munkáját a jogszabályok rendelkezései, a felügyeleti szerv közvetlen irányításai szerint, az intézet vezetı beosztású dolgozóival megosztva, az iskolai közösségek bevonásával látja el. Feladatköre: • a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban megállapított feladatok végrehajtásának irányítása, az intézet tervszerő továbbfejlesztése, az idevonatkozó jogszabályok és a felettes szerv útmutatásai alapján, • az oktató-nevelı munka tervezése, szervezése, ellenırzése • az adott év pedagógiai feladatainak, valamint az elızı idıszak eredményeinek figyelembevételével elkészíti az intézet munkatervét, • meghatározza a nevelımunka személyi- és tárgyi feltételeit, • a jóváhagyott létszám elıirányzatai alapján meghatározza az intézetbe felvehetı tanulók számát, • az intézet jóváhagyott költségvetési keretei között a jogszabályokban és a fenntartó szerv rendelkezéseire figyelemmel elıirányzat felhasználási, kötelezettségvállalási, követelésmegállapítási, törlési, utalványozási, valamint bérgazdálkodási jogkört gyakorol a gazdasági vezetı ellenjegyzésével, • külön jogszabályokban foglaltak szerint gyakorolja az intézet vagyonának kezelésével, használatával és gyarapításával kapcsolatos jogokat. • gondoskodik a jogszabályokban elıírt egyetértési, véleményezési és egyéb jogosultságok gyakorlásának biztosításáról. • biztosítja továbbá az iskola munkatervének megvalósítását, munkarendjének betartását, a nevelı-oktató munka feltételeit. • megad minden rendelkezésre álló információt segítségül a költségvetési, a munkaerıgazdálkodási, a fejlesztési és karbantartási tervek, valamint a tantárgyfelosztás és órarend, szakképzési program készítéséhez. • kijelöli a szakmai vizsgabizottság munkájában résztvevı iskolai képviselıt. 10

• biztosítja az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzık egészségének, munkavégzı képességének megóvása érdekében, megelızve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggı megbetegedéseket. Kizárólagos hatáskörében tartja: • munkáltatói jogok gyakorlását, • belsı ellenırzés irányítását, • kitüntetésre javaslattétel, • fizetés nélküli, rendkívüli és jutalomszabadság engedélyezését, • képviseletre (aláírásra) jogosult személyek felhatalmazását, • feladatkörében meghatározottak végrehajtása érdekében utasítási, ellenırzési, beszámoltatási felelısségre vonási jogkörének gyakorlását. • elsı fokon dönt mindazokban a tanügy-igazgatási ügyekben, a dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály nem utal az iskola valamely közösségének vagy más szervének hatáskörébe. Igazgatóhelyettes Az iskola oktató-nevelı munkájának szervezıje, valamint az osztályfınöki és közismereti nevelımunka pedagógiai-módszertani irányítója. Az oktató-nevelı munkát ellátó pedagógusok közvetlen elöljárója, részt vesz a velük kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátásában és a jogkörök gyakorlásában. Munkáját az igazgató irányítása alapján végzi. Tagja az iskola vezetıségének. Felelıs mőködési területén az oktató-nevelı munka tantervi követelményeinek megfelelı színvonalon való teljesítéséért, az oktató-nevelı munka feltételeinek megteremtéséért, a feltételek fejlesztéséért. Feladata: • közremőködik az intézet középtávú munkaterve és annak éves kiegészítésének elkészítésében, • a tervezı munkához az igazgató által igényelt segítséget megadja, • részt vesz az évenkénti tanuló-felvételi létszámterv javaslatok elkészítésében, a beiskolázási munka irányításában, • elkészíti az óratervet, órarendet, tantárgyfelosztást, valamint a tanévre vonatkozó programtervet, • meghatározza az elméleti és gyakorlati képzés rendjét. • gondoskodik a tanulói jogviszony létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos ügyek intézésérıl, • gondoskodik a tanulók tankönyvvel való ellátásáról, • tanári és osztályfınöki tevékenység ellenırzésérıl, • a szülıi értekezletek megtartásáról, • gondoskodik a szülıi közösség munkájának segítésérıl, • a tanári és tanulói ügyelet megszervezésérıl, • a tanulói jutalmak és kitüntetések elıkészítésérıl, • az iskolai ünnepségek, megemlékezések alkalomhoz illı, színvonalas programjának elıkészítésérıl, • segíti a diákbizottság munkáját, • a könyvtár szakmai munkájának irányítása 11

• a tanügyi dokumentációk rendszeres és folyamatos vezettetésérıl, ellenırzésérıl, • a hiányzó pedagógusok szakszerő helyettesítésérıl, óraadói elszámolások elkészítésérıl. • elkészíti a beindítandó felnıttképzési tanfolyamok tervét, részt vesz ezek költségvetési elıirányzatainak kidolgozásában, • gazdálkodó szervezetekkel fenntartott kapcsolatok folyamatos ápolása, • szervezi és irányítja a felnıttképzés elméleti és gyakorlati oktatását végzı pedagógusok munkáját, • elkészíti a felnıttképzésre vonatkozó tantárgyfelosztást, órarendet, valamint a túlóra és óradíjak elszámolását, • szükség szerint külsı óraadókat kér fel a felnıttképzéshez, • szervezi a felnıtt vizsgákat, ezzel kapcsolatos ügyviteli teendıket. • ellenırzi a felnıttképzés oktatását végzı pedagógusok munkáját, • ellenırzi a felnıttképzésben résztvevı gyakorlati oktatók munkáját, • ellátja a kollégium irányítását • kidolgozza a kollégiumi létszám és elhelyezési tervet, • megszervezi és irányítja a kollégiumi nevelık munkáját, • elkészíti a kollégiumi nevelık szabadságolási ütemtervét, • elkészíti a kollégiumi dolgozók túlmunka elszámolását, • gondoskodik a kollégiumi ünnepségek, megemlékezések alkalomhoz illı színvonalának elıkészítésérıl. Jogköre: • közremőködik az irányítása alá tartozó pedagógusok munkájának minısítésében, • elkészíti a hozzá tartozó pedagógusok szabadságolási tervét, • fegyelmi felelısségre vonást kezdeményezhet a hozzá beosztott dolgozók esetében, • javaslatot tesz az irányítása alá tartozó pedagógusok jutalmazására, kitüntetésére, a hozzá tartozó munkaközösség vezetı véleménye alapján, • óracserét engedélyezhet, • javaslatot tesz az idıszakonként felnıttoktatásba is beosztásra kerülı tanárok és szakoktatók jutalmazására, • a fentiekben nem szabályozott feladatokkal kapcsolatosan az igazgató utasításai szerint kell eljárnia. Felelıs: • a tanügyi épületben és a kollégiumban lévı eszközök állagáért, • a tantestület munkájáért, • a tanulók neveléséért, • a iskolai és a kollégiumi Napirend és Házirend betartásáért. Ellenırzési feladatai: • a tantestület munkáját ellenırizni, • elvégzi az osztálynaplók, ügyeleti és csoportfoglalkozási naplók ellenırzését, Az igazgatóhelyettest távollétében a közismereti munkaközösség vezetıje helyettesíti. Gyakorlati oktatásvezetı Munkáját az igazgatóhelyettes irányítása alapján végzi. Felelıs az intézet alapképzést oktató tanmőhelyeiben végzett munkáért, valamint a gyakorlati oktatás tantervi követelményeinek 12

megfelelı színvonalon történı megszervezéséért, a nevelési, képzési feltételek megteremtéséért és hatékony mőködéséért a gyakorlati oktatás feltételeinek fejlesztéséért. Feladata: • minden tanév elején elkészíti a saját területére vonatkozó gyakorlati oktatási tervet • elkészíti a hozzá beosztott szakoktatók órabeosztását, • részt vesz az évenkénti tanuló - felvételi létszámjavaslatok elkészítésében, • meghatározza a gyakorlati oktatási rendet összhangban az elméleti oktatással, az igazgatóhelyettessel való egyeztetés alapján, • gondoskodik a gyakorlati tanmenetek és szakelméleti tanmenetek kellı összhangjáról az igazgatóhelyettessel közösen, • elkészítteti a szakoktatókkal a gyakorlati oktatás tanmeneteit, azokat a szakmai munkaközösség vezetıjével egyetértésben felülvizsgálja, • gondoskodik a tanmenetek következetes végrehajtásáról, • gondoskodik a tanulócsoportok tanmeneteinek és a termelési idıalapnak megfelelı munka programozásáról, • gondoskodik a tanmőhelyek munkával való ellátásáról, a munkához szükséges anyagok biztosításáról, • a tanmőhelyben úgy szervezi a munkát, hogy az lehetıleg produktív munka legyen, • a vállalatokkal és a termelı üzemekkel konzultál, a gyakorlati oktatásra tervezett terv megvalósítása érdekében, valamint a tanmőhelyekben oktatott tanulók munkával és anyaggal való folyamatos ellátása érdekében, • gondoskodik a munkafolyamatokhoz szükséges technológiai dokumentációk elkészítésérıl. • nyilvántartja a szakoktatók szabadságait, • részt vesz az ifjúsági és felnıtt vizsgák szervezésében, • elıkészíti a nyári gyakorlat idejére a vállalat, termelıszövetkezet, magánszemély és az iskola közötti képzéssel kapcsolatos megállapodásokat, • jármővezetı-képzés irányításáról a jármővezetı-képzés mőködési szabályzatának megfelelıen gondoskodik. • a saját területére vonatkozó anyagbeszerzés tekintetében a gazdasági vezetıvel egyezteti a szükséges anyagok, eszközök beszerzését, • felelıs a területén a rendért, a vagyonbiztonságért, a biztonságos munkafeltételek megteremtéséért, Jogköre: • joga van a hozzá beosztott pedagógusoknak óracserét engedélyezni, • tanmőhelyekben végzett munkát esetenként belsı utasítással szabályozza, • a mőködési területe szerint elkészíti a hozzá tartozó szakoktatók szabadságolási tervét, • fegyelmi felelısségre vonást kezdeményezhet a hozzá beosztott dolgozók esetében, • idıszakonként javaslatot tesz az irányítása alá tartozó szakoktatók jutalmazására, kitüntetésére, • a fentiekben nem szabályozott feladatokkal kapcsolatosan az igazgató utasításai szerint kell eljárnia. Ellenırzési feladatai • ellenırzi a gyakorlati oktatásban használt dokumentációk, rendeletek megfelelı használatát, • ellenırzi a hozzá tartozó szakoktatók munkáját, tevékenységét, 13

• figyelemmel kíséri a tanulók szakmai fejlıdését, • ellenırzi a munkavédelmi és biztonságtechnikai elıírások betartását, a hozzá tartozó tanmőhely területén és a termesztéstechnológiai gyakorlatok vonatkozásában, Az gyakorlati oktatásvezetıt távollétében a szakmai munkaközösség vezetıje helyettesíti. Gazdasági vezetı: Szervezetileg az igazgatóhoz tartozik, annak közvetlen beosztottja, személyével kapcsolatos munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. A vidékfejlesztési miniszter nevezi ki (bízza meg), illetve menti fel. Tagja az intézet vezetıségének. Feladata: • irányítja és ellenırzi az intézménygazdasági szervezetét • gazdasági intézkedéseket hoz • ellátja a költségvetési szerv mőködtetésével, üzemeletetésével kapcsolatos feladatokat • az intézmény vagyongazdálkodása körében a beruházással, a vagyonhasználatával, annak hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatokat • részt vesz az éves költségvetés, beruházási, felújítási és karbantartási terv elkészítésében. • felelıs a gazdálkodással, könyvvezetéssel és finanszírozással kapcsolatos feladatok ellátásáért, az adatszolgáltatási kötelezettség valamint, a pénzügyi számviteli rend betartásáért • irányításával és ellenırzésével az intézmény gazdaságos mőködésnek az elısegítése • körültekintı tervezéssel elkészíti az intézet költségvetését, • elkészíti a felügyeleti szerv által elıírt költségvetési beszámoló jelentést, • évenként elkészíti a leltározási ütemtervet, ellenırzi a leltározás végrehajtását, • a beosztott dolgozók munkáját irányítja, ellenırzi, • feladata az intézetben folyó karbantartási, felújítási, beruházási feladatok irányítása, az ezekkel kapcsolatos koordinációs tevékenység ellátása, • pénzügyi tervben meghatározott feladatok ellátása érdekében ütemezi az elvégzendı feladatokat, • gondoskodik a megállapodások megkötésérıl, a határidık betartásáról, • a karbantartási feladatok elıkészítésében és az elkészült építmények mőszaki átadásában tevékenyen részt vesz, • részt vesz a munkavédelmi, tőzvédelmi szemléken, a feltárt hiányosságok megszüntetésére intézkedik, • felelıs az intézeti gazdálkodás ésszerőségéért, rendjéért, a használatában lévı tulajdon védelméért, • szabadságolási terv készítése a területére vonatkozólag. • megszervezi, irányítja a nyári nagytakarítást, • irányítja a kisegítı személyzet (takarítók) munkáját, • biztosítja a kisegítı személyzetet fogyóeszközökkel (tisztítószerek, söprő, stb). • elkészítetti a portások munkaidı beosztását Jogköre: • gazdasági ügyekben az intézetet képviseli, • az intézeti bérgazdálkodást ellenırzi, • a kötelezettségvállalásokat és az utalványozási rendelkezéseket ellenjegyzi,

14

• az irányítása alá tartozó dolgozók munkaviszony létesítését, megszüntetését, jutalmazását, premizálását érintı kérdésekben javaslatot tesz, • munkájukat irányítja és ellenırzi, • a fentiekben nem szabályozott feladatokkal kapcsolatosan az igazgató utasításai szerint kell eljárnia. A gazdaság vezetıt tartós távollétében helyettesíti - ellenjegyzésre jogosult 100. eFt alatti kötelezettségvállalások esetén – a pénzügyi ügyintézı. Mőszaki vezetı Szervezetileg a gazdasági vezetıhöz tartozik. Személyével kapcsolatos munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. Feladata: • elkészíti a naptári évenként a tangazdaság tervét- a területek éves tervét (állat-, vetımag-, növényvédıszer- beszerzések, értékesítések, kiadás-, bevétel – eredmények követése), s ezt az gazdasági vezetıvel egyezteti. • Elkészíti a dolgozók, munkaidı beosztását. • A gyakorlati oktatáson résztvevı tanulókat munkával, feladattal látja el. • Gondoskodik a tanulók pontos idıbeni telepre való ki- és beszállításáról. • A területén a biztonságtechnikai, munkavédelmi és tőzrendészeti szabályokat betartja, illetve betartatja. • Részt vesz a telepen a munkavédelmi és tőzrendészeti szemlén, a feltárt hiányosságok megszüntetésérıl intézkednek. • Állategészségügyi problémákat azonnal jelzi az állatorvosnak, annak utasításait maradéktalanul végrehajtják. • Gondoskodnak a vagyonvédelem biztosításáról. • Lopás, betörés esetén azonnal értesíti az intézet igazgatóját és gazdaság vezetıjét, valamint a rendırséget. • Gépek, berendezések, felszerelések meghibásodása esetén a gazdaság vezetıt tájékoztatja, gondoskodik a javításáról. • Biztosítja a telep belsı és külsı környezetének rendjét. • Gondoskodik a területére és az egyes épületekbe belépı személyek fertıtlenítésérıl. • Pontosan naprakészen vezeti területe adminisztrációját a szükséges nyilvántartásokat, a szakmai fıhatóságok, valamint a gazdasági vezetı utasításai szerint • A fentiekben nem szabályozott feladatokkal kapcsolatban a gazdaság vezetı utasításai szerint kell eljárnia. • részt vesz a szerzıdések, együttmőködési megállapodások elkészítésében, valamint javaslatot tesz annak módosítására, • ügyrendi elıírásoknak megfelelıen szervezi a gépek, berendezések, eszközök nyilvántartását és a gépek és eszközök szabad kapacitásának kihasználását. • ellátja az intézet tőz- és munkavédelemmel kapcsolatos irányító, ellenırzı és koordináló feladatokat, • a biztonsági szemlék alkalmával feltárt hibák kijavítása érdekében a gazdasági vezetıvel koordinál, Feladata: • az intézmény épületeinek, berendezéseinek állagmegóvásáról való gondoskodás, 15

• karbantartási munkák megtervezése, megrendelése, a munkafolyamatok irányítása, ellenırzése, • a hozzá beosztott dolgozók munkájának megtervezése és irányítása, • az intézet tantermeiben, tanmőhelyeiben, irodáiban, kollégiumaiban, konyháin lévı berendezések felújítása, azok karbantartása, • elkészíti a hozzá beosztott dolgozók szabadságolási tervét, • figyelemmel kíséri az intézet épületeinek, helyiségeinek tőz- és munkavédelmi állapotát, • részt vesz a munkavédelmi-, tőzvédelmi szemléken, a feltárt hiányosságok megszüntetésére intézkedik. • a fentiekben nem szabályozott feladatokkal kapcsolatosan az igazgató és a gazdasági vezetı utasításai szerint kell eljárnia. A mezıgazdasági koordinátor helyettesíti. Élelmezésvezetı Szervezetileg a gazdasági vezetıhöz tartozik. Személyével kapcsolatos munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. Feladata: • Összeállítani a heti étlaptervet, • a napi felhasználás és létszámkeretet kiszámítani, • a felhasználásra kerülı nyersanyagok mennyiségét utalványozni, • a kiadott nyersanyag feldolgozását és az ételadagok kiosztását ellenırizni, • kultúrált étkezés feltételeinek biztosítása, • az élelmiszerek határidıre történı megrendelése, • egészségügyi, munkavédelmi, tőzrendészeti elıírások betartásának ellenırzése a munkaterületén, • konyhai dolgozók munkájának irányítása, ellenırzése, • a konyhai dolgozók alkalmazására, elbocsátására javaslatot tenni, szabadságukat ütemezni, • konyha, étterem tisztaságát ellenırizni, • élelmiszerek, göngyölegek leltározásában részt venni, • a dolgozók és iskolán kívüliek étkezési igényeinek regisztrálása és azok díjainak beszedése • felelıs az élelmezés zökkenımentes végrehajtásáért, • felelıs a megfızött ételek mennyiségéért, minıségéért, a HACCP betartásáért, • felelıs a konyhán lévı anyagok, berendezések, eszközök megóvásáért, • szabadságolási terv készítése a területére vonatkozólag. Jogköre: • az élelmezés biztosításához szükséges megrendelések és beszerzések, • konyhai dolgozók szabadságolása, • köteles ellátni még azon feladatokat, amellyel az igazgató vagy a gazdasági vezetı esetenként megbízza. Iskolavezetı (jármővezetı oktatás) A jármővezetı képzés része a középiskola képzési rendszerének, egyszemélyi felelıs vezetı az iskola igazgatója, szakmai vezetıje az iskolavezetı.

16

Feladata: • összehangolja a mőködést, meghatározza a vizsgákat és kapcsolatot tart az igazgatóval, igazgatóhelyettessel, a gazdaságvezetıvel, gyakorlati oktatásvezetıvel, a szakhatóságokkal. • a mőködési és a személyi kérdésekben tájékoztatja az iskola igazgatóját, és megszervezi a feladat ellátásához szükséges alkalmazotti létszámot, • megszervezi és ellenırzi a mőködést biztosító és segítı személyek munkáját, a jogszabályok, rendeletek betartását. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a vonatkozó jogszabályok elıírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 3.2 Az iskola szervezeti egységei: Az iskola közös igazgatású többcélú köznevelési intézmény, amelyben szakiskolai és szakközépiskolai elméleti és gyakorlati képzés, felnıttképzés és kollégium mőködik. Az iskola engedélyezett dolgozói létszáma: 57 fı 1./ Elméleti oktatási egység feladatai • Általános középfokú oktatás • Szakmai elméleti középfokú oktatás • Szakiskolai elméleti oktatás • Felnıttoktatás • Szaktanácsadás • Kollégium A szervezeti egység vezetıje az igazgatóhelyettes. 2./ Gyakorlati oktatási egység feladatai • Szakmai gyakorlati középfokú oktatás • Szakiskolai gyakorlati oktatás A szervezeti egység vezetıje a gyakorlati oktatásvezetı. 3./Tanüzem egység feladatai • Növénytermesztés • Állattenyésztés • Kertészet • Gépüzemeltetés, javítás • Gépjármőfenntartás • Gépi szolgáltatások • Szárító-telep A szervezeti egység vezetıje a mőszaki vezetı 4./ Gazdasági szervezet feladatai • Könyvelés • Konyha 17

• Gondokság A szervezeti egység vezetıje a gazdaságvezetı 5./ Jármővezetı oktatás feladatai • „T” kategória (mezıgazdasági vontató és két nehéz pótkocsi; lassú jármő és pótkocsi; kerti traktor; állati erıvel vont jármő) • „K” kategória (kerti traktor; állati erıvel vont jármő) A szervezeti egység vezetıje az igazgató. A szakmai szervezetek (nevelési és szaktárgyi munkaközösségek, gazdasági-technikai dolgozók) a intézményvezetı útmutatása alapján, a szakirányú vezetı irányításával mőködnek. Illetékességi körükben részt vesznek a munka tervezésében, szervezésében és ellenırzésében, valamint a nevelıtestület jogkörébe tartozó döntések elıkészítésében, a döntések végrehajtásának szakszerő megszervezésében és ellenırzésében. A nem szervezeti egységekhez, hanem témákhoz kapcsolható vezetıi feladatok meghatározott körét önállóan végzik. (Az iskola szervezeti felépítését az 1. számú függelék tartalmazza.)

4. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje 4.1. A pedagógiai (nevelı és oktató) munka belsı ellenırzésének feladatai: a) biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerő (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint elıírt mőködését), b) segítse elı az intézményben folyó nevelı és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, c) az igazgató számára megfelelı mennyiségő információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzésérıl, d) szolgáltasson megfelelı számú adatot és tényt az intézmény nevelı és oktató munkájával kapcsolatos belsı és külsı értékelések elkészítéséhez. 4.2. A nevelési és oktató munka belsı ellenırzésére jogosultak: -iskolai tevékenységekben (elméleti-gyakorlati képzés és oktatás területén): a) igazgató, b) igazgatóhelyettes, c) gyakorlati oktatásvezetı d) munkaközösségek vezetıi, e) felkért pedagógusok -kollégiumi tevékenységek területén: a) igazgató, b) igazgatóhelyettes, c) nevelési munkaközösség vezetıje. Az ellenırzés konkrét területeit, tartalmát, módszerét és ütemezését nyilvános féléves ellenırzési tervek tartalmazzák. 4,3. Az ellenırzés módszerei: a) a tanórák, gyakorlati foglalkozások, tanórán kívüli és kollégiumi foglalkozások látogatása, 18

b) c) d) e) f)

tanulói munkák vizsgálata, írásos dokumentumok vizsgálata, írásbeli, illetve szóbeli beszámoltatás, felmérések, kompetencia-mérés eredményének értékelése.

Az ellenırzés tapasztalatait egyénileg a pedagógusokkal kell megbeszélni, az általános tapasztalatokat pedig tantestületi értekezleten kell összegezni.

Minden tanévben ellenırzési kötelezettséggel bírnak a következı területek: • tanítási órák ellenırzése (intézményvezetı, intézményvezetı-helyettes munkaközösségvezetık), • tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértıi kompetenciával, • a digitális napló folyamatos ellenırzése, • az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenırzése, • az SzMSz-ben elıírtak betartásának ellenırzése az osztályfınöki, tanári intézkedések folyamán, • a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenırzése.

4.4. A belsı pénzügyi ellenırzési rendszer Az igazgató a) gondoskodik a belsı ellenırzés rendjének kialakításáról és mőködtetésérıl, az ehhez szükséges források biztosításáról, b) jóváhagyja a belsı ellenırzési vezetı által készített, kockázatelemzéssel alátámasztott, stratégiai, középtávú és éves ellenırzési terveket, c) jóváhagyja a belsı ellenırzési kézikönyvet, d) elkészítteti és a belsı ellenırzési vezetı rendelkezésére bocsátja a költségvetési szerv intézményi gazdálkodásának végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenırzési folyamatainak leírását tartalmazó ellenırzési nyomvonalát, e) elkészítteti az éves ellenırzési jelentést, f) biztosítja a belsı ellenırök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, g) létrehozza, mőködteti és fejleszti a folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzési rendszert. (1) Az intézmény belsı pénzügyi ellenırzése a belsı ellenırzési tevékenység, és a folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzési tevékenység útján valósul meg. (2) Az intézmény mőködésének és gazdálkodásának eredményessége érdekében az igazgató mőködteti a folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzést, szabályozza a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, valamint elkészíti az intézmény ellenırzési nyomvonalát. (3) Az igazgató biztosítja a rendelkezésre álló források szabályszerő, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. (4) Az intézmény gazdálkodási szabályzatában, az intézményegységek mőködését meghatározó dokumentumokban, valamint a munkaköri leírásokban kell rendelkezni az egyes gazdálkodási területek, illetıleg a szervezeti egységek folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzésérıl. 19

A Belsı Ellenırzés általános feladatkörében felelıs: a) az intézmény tevékenysége ellenırzésének (auditálásának) szervezéséért, továbbá annak végrehajtásában való részvételért, b) a költségvetési szerv intézményi gazdálkodásának végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenırzési folyamatainak leírását tartalmazó ellenırzési nyomvonal (audit trail) elkészítéséért ás annak a belsı ellenırzési vezetı rendelkezésére bocsátásáért, c) a belsı ellenırzési politika kialakításáért és folyamatos aktualizálásáért, d) a stratégiai, középtávú és éves ellenırzési tervek, továbbá éves ellenırzési jelentések elkészítéséért, e) belsı ellenırzések monitoring, és nyilvántartási rendszerének kialakításáért és mőködtetéséért, f) a külsı szervek által végzett ellenırzésekkel kapcsolatos intézményi szintő feladatok összefogásáért és végrehajtásáért, g) az intézményi folyamatokkal összefüggı szervezési és szabályozási feladatok ellátásáért, h) az intézményi szintő, illetve több intézmény-egység munkájának összefogását igénylı belsı és külsı tájékoztatási, adatszolgáltatási, véleményezési feladatok intézményi szintő összefogásáért, illetve a vezetıi információs rendszer kialakításáért és mőködtetéséért. Belsı Ellenırzés feladatainak végrehajtása érdekében együttmőködik az intézmény valamennyi szervezeti egységével, amelyek az együttmőködés során az általa meghatározott feladatokat az elıírt határidıre és a megadott tartalommal teljesíteni kötelesek. A Belsı Ellenırzés ellátja a) a külsı szervek által végzett ellenırzések végrehajtása elısegítésének feladatait (feltételek biztosítása, felkészülést szolgáló egyeztetések szervezése, emlékeztetık készítése stb.), b) a tájékoztatás nyújtását a külsı ellenırzések megkezdésérıl, az ellenırzések alapjául szolgáló ellenırzési programról, irányelvekrıl, c) az intézményi szintő adatszolgáltatást, együttmőködve a vizsgált szervezeti egységekkel, d) a jelentéstervezetek, jelentések véleményezésének összefogását, az intézményi szintő vélemény kialakítását, az intézményi válaszok elkészítését. -a külsı ellenırzésekrıl szóló nyilvántartást vezet. Az éves külsı ellenırzésekrıl intézményi beszámolót készít. -koordinálja az intézményt érintı, külsı szervek által végzett ellenırzésekhez kapcsolódó vélemény kialakítását. -felelıs az intézményre kiterjedı külsı ellenırzések, vizsgálatok (ÁSz, KEHi, Ügyészség, Rendırség stb.) koordinációjáért. -elkészíti a kockázatelemzéssel megalapozott éves ellenırzési tervet. Feladatkörében felelıs: a) ellenırzési tevékenységet érintı tájékoztatási feladatok ellátásáért (ellenırzési program, ellenırzési jelentések éves összefoglaló ellenırzési jelentés), b) a felügyeleti tevékenység rendjének meghatározásáért, az egyes ellenırzések programjainak jóváhagyásáért, más szerv munkatársainak ellenırzésekbe történı bevonásáért, c) a feladatkörében a belsı utasítások, a kapcsolódó tájékoztatók, körlevelek elkészítéséért, A Belsı Ellenırzés felügyeleti és ellenırzési jogkörében közvetlenül felhívhatja az ellenırzött intézmény vezetıjét: a) a felügyelet, ellenırzés által feltárt jogszabálysértı mőködés megszüntetésére, b) a jogszerő állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére, 20

c) az intézményt érintı feladatok végrehajtásában való közremőködésre, adatszolgáltatási kötelezettségeinek soron kívüli teljesítésére.

5. Az iskola mőködési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1 A törvényes mőködés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az iskola törvényes mőködését az alábbi alapdokumentumok határozzák meg: • az alapító okirat • a szervezeti és mőködési szabályzat • a pedagógiai program • a házirendek Az iskola tervezhetı és elszámoltatható mőködésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belsı szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

5.1.1 Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az iskola legfontosabb jellemzıit, aláírása biztosítja az iskola nyilvántartásba vételét, jogszerő mőködését. Az iskola alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.

5.1.2 A pedagógiai program A köznevelési iskola pedagógiai programja képezi az iskolában folyó nevelı-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az iskola számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. A pedagógiai programot a nevelıtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthetı az intézményvezetıi irodában, továbbá olvasható az iskola honlapján. Az iskola vezetıi munkaidıben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

5.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az iskola hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az iskola pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok idıre beosztott cselekvési tervét a felelısök és a határidık megjelölésével. Az iskola éves munkatervét a nevelıtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülıi szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetıen a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az iskola weblapján és az iskolai hirdetıtáblán is el kell helyezni.

21

5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: • a Nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény, • a Tankönyvpiac rendjérıl szóló 2001. évi XXXVII. törvény • 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvpiac rendjérıl szóló 2001. évi XXXVII. tv. és a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet elıírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola intézményvezetıje határozza meg. Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történı tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülıket arról, hogy kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetısége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépı új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következı okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegő családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényő tanuló esetén a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az errıl szóló határozat. A felmérés eredményérıl az igazgató minden év január 20-áig tájékoztatja nevelıtestületet, az iskolai szülıi szervezetet az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója a véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és errıl tájékoztatja a szülıt, vagy a nagykorú cselekvıképes tanulót. Az iskola minden év január 20-áig kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az iskolának legkésıbb május 31-ig - a helyben szokásos módon - közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelezı olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 5.2.1 Az iskolai tankönyvrendelés rendje A tankönyvrendelést a köznevelés információs rendszerének, továbbá a Könyvtárellátó által mőködtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy: a) a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, b) a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15., c) a pótrendelés határideje szeptember 5. (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés). A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megilletı támogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés

22

során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelölésével. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani. A módosítás az eredeti rendeléstıl maximum 10%-ban térhet el. A kiadó a Könyvtárellátótól kapott megrendeléseket öt napon belül a Könyvtárellátó által mőködtetett elektronikus rendszeren keresztül a Könyvtárellátónak visszaigazolja, amirıl a Könyvtárellátó a rendelést leadó intézményeket és fenntartóikat értesíti. A tankönyvrendelés leadására jogosult intézmény a pótrendelés leadásán túli idıszakban a tankönyvellátási szerzıdésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni. 5.2.2. A tankönyvfelelıs megbízása 5.2.2.1 Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményvezetı a felelıs. Az intézményvezetı kijelöli a tankönyv-értékesítésben közremőködı személyt (továbbiakban: tankönyvfelelıs), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A tankönyvellátási feladatát az iskola a könyvtáron keresztül gyakorolja. 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton elıállított nyomtatványok kezelési rendje 5.3.1 Az elektronikus úton elıállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan elıállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet elıírásainak megfelelıen. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az iskola intézményvezetıje alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az iskolatörzsre vonatkozó adatok módosítása, • az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, • a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, • az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton elıállított fent felsorolt nyomtatványokat az iskola pecsétjével és az intézményvezetı aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezetı által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezetı-helyettes(ek) férhetnek hozzá. 5.3.2 Az elektronikus úton elıállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan elıállított, papíralapon tárolt adatként kezelendı. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetıi, tanárai és az adminisztrációért felelıs alkalmazottak. Az adatok tárolása az iskola e célra használatos szerverén történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülık értesítését. 23

Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsıdlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve ki kell nyomtatni. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az iskola intézményvezetıjének vagy oktatási intézményvezetı-helyettesének alá kell írnia, az iskola körbélyegzıjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló elıbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfınöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzıjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülınek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvbıl papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszőnésének eseteiben.

5.4 Teendık bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következı intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelızése érdekében az iskola vezetıje és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenırizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenırzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendık az alábbiak: 5.4.1 Ha az iskola munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentı telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhetı vezetıjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezetı vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 5.4.2 A bombariadó elrendelése a tőzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengı szaggatott jelzésével történik. Lehetıség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. 5.4.3 Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tőzriadó tervnek megfelelı rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a kézilabdapálya. A felügyelı tanárok a náluk lévı dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévı és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekezı helyen tartózkodni.

24

5.4.4 A bombariadót elrendelı személy a riadó elrendelését követıen haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendırségnek. A rendırség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! 5.4.5 Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák idıtartama alatt történik, az iskola intézményvezetıje haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielıbbi folytatásának megszervezésérıl. 5.4.6 Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetıt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. 5.4.7 A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási idıt az iskola vezetıje pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

6. Az iskola munkarendje 6.1 Az iskola vezetıi munkarendjének szabályozása Az iskola vezetıje vagy helyettesei közül egyiküknek az iskolában kell tartózkodnia abban az idıszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerő délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az intézményvezetı vagy helyettese(i) közül legalább egyikük hétfıtıl csütörtökig 7.10 és 15.00 óra között, pénteken 7.10 és 14.00 óra között az iskolában tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelı idıben és idıtartamban látják el. 6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az iskola pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidıkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidıkeret elsı napja (ellenkezı írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét elsı munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidı hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A munkáltató a munkaidıre vonatkozó elıírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elı lehet írni a napi munkaidı-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. 6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok munkaideje heti 40 óra, melybıl 32 órát kell a munkahelyen tölteni a következık szerint: • heti 26 (kollégiumi nevelıknek 24) órát a tantárgyfelosztásban meghatározott nevelési-oktatási tevékenységgel; • heti 6 (kollégiumi nevelıknek 8) órát a Köznevelési törvényben az alább meghatározott tevékenységekkel A pedagógus számára a kötött munkaidınek neveléssel-oktatással le nem kötött részében 1. foglalkozások, tanítási órák elıkészítése, 2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,

25

3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidı hasznos eltöltésének megszervezése, 4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszervezıdésének segítésével összefüggı feladatok végrehajtása, 5. elıre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerően gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minısülı - felügyelete, 6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelızésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı feladatok végrehajtása, 8. eseti helyettesítés, 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, 10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, 11. a szülıkkel történı kapcsolattartás, szülıi értekezlet, fogadóóra megtartása, 12. osztályfınöki munkával összefüggı tevékenység, 13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, 14. a nevelıtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történı részvétel, 15. munkaközösség-vezetés, 16. az intézményfejlesztési feladatokban való közremőködés, 17. környezeti neveléssel összefüggı feladatok ellátása, 18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, 19. a pedagógiai program célrendszerének megfelelı, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minısülı feladat ellátása rendelhetı el. Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhetı, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely a) szakkör, érdeklıdési kör, önképzıkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztı foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztı foglalkozás, e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítı foglalkozás, h) pályaválasztást segítı foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j) diákönkormányzati foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidı eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törıdést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek mőködésével összefüggı csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet. 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos elıírások 6.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezetı vagy az intézményvezetı-helyettes állapítja meg az iskola órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az iskola feladatellátásának, zavartalan mőködésének biztosítását kell elsıdlegesen figyelembe venni. Az iskola

26

vezetıségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 6.3.2 A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása elıtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete elıtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetıleg elızı nap, de legkésıbb az adott munkanapon 7.10 óráig köteles jelenteni az iskola vezetıjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetıje helyettesítésérıl intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézményvezetı-helyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítı tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti elırehaladást. 6.3.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetıtıl vagy az intézményvezetıhelyettestıl kérhet engedélyt legalább két nappal elıbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettıl eltérı tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezetı-helyettes engedélyezi. 6.3.4 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetıség szerint – szakszerő helyettesítést kell tartani. 6.3.5 A pedagógus alapvetı kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerő osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon elırehaladásuk mértékérıl, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendı feladatokról. 6.3.6 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje Az intézményvezetı az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidı-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja. Az iskolában kötelezıen töltendı 32 órát a digitális naplóban könyvelik a pedagógusok. 6.4 Az iskola nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az iskolában a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az iskola zavartalan mőködése érdekében a gazdaságvezetı állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezetı és a gazdaságvezetı közösen készíti el. A törvényes munkaidı és pihenıidı figyelembevételével az iskola vezetıi tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidı megváltoztatása az intézményvezetı, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezetı vagy a gazdaságvezetı szóbeli vagy írásos utasításával történik.

6.5 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, idıtartama 6.5.1 Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levı heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelezı tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (intézményvezetıi engedéllyel) azok elıtt szervezhetık. 6.5.2 A tanítási órák idıtartama 45 perc. Az elsı tanítási óra a házirend által meghatározott idıben kezdıdik. A kötelezı tanítási órák délelıtt vannak, azokat legkésıbb általában 14.00 óráig be kell fejezni. 6.5.3 A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az iskola vezetıi és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezetı adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezetı tehet. A kötelezı orvosi vizsgálatok az intézményvezetı-helyettes által elıre engedélyezett idıpontban és módon történhetnek, lehetıség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. 27

6.5.4 Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók. A tanítási nap rendje A tanítás helye az iskola épülete, udvara, sport- és gyakorlóterülete, minden olyan külsı intézmény, mely biztosítja a gyakorlati képzés feltételeit. Az iskola 630 és 1600 között van nyitva, délutáni foglalkozások, tanfolyamok idején a foglalkozások befejezéséig. Lehetıség szerint a intézmény-vezetı vagy helyettese 700 és 1600 között az iskolában tartózkodik. A tanítás reggel 7.20 órakor kezdıdik. A tanulóknak a tanítás kezdete elıtt legalább 5 perccel, kell megérkezniük az iskolába. Egy tanítási óra idıtartama 45 perc. 6.6 Az iskolarendszerő szakképzés rendje A képzés rendjét a szakképzésrıl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésrıl határozza meg. 4. § (1) A szakképzés intézményei: a) a szakközépiskola, b) a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztı speciális szakiskolát is [a továbbiakban az a) és b) pont alattiak együtt: szakképzı iskola], c) az állami felnıttképzési intézmény, valamint d) a felnıttképzésrıl szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény. Szakközépiskolai képzés 21. § (1) A szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamán az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött - a Nemzeti alaptantervre épülı kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan - a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint. (2) A szakközépiskola a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az ágazatára elıírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít a kötelezı szakmai érettségi vizsgatárgyból tehetı érettségi vizsgára. A szakmai érettségi vizsga vizsgakövetelményeit a közismereti érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével - az ágazatokra elıírt kötelezı szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei tekintetében a Kormány adja ki. (3) A szakközépiskola a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. (4) A szakközépiskola tizenharmadik (elsı szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történı felkészítés folyik. (5) A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkezı, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történı felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettı. Ebben az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történı felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik (elsı-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a felkészítés a tizenharmadik (elsı szakképzési) évfolyamon a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamára a 28

szakképesítés ágazata szerinti szakképzési kerettanterv által elıírt követelmények szerint folyik. A tizenharmadik (elsı szakképzési) évfolyam követelményeinek teljesítését követıen a tanuló az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból tehetı érettségi vizsga teljesítésével szakmai érettségi végzettséget szerezhet. Szakiskolai képzés 23. § (1) A nemzeti köznevelésrıl szóló törvény szerint folyó szakiskolai képzésbe alapfokú iskolai végzettséggel vagy a nemzeti köznevelésrıl szóló törvényben szabályozott Köznevelési Hídprogram elvégzésével lehet bekapcsolódni. (2) Kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás akkor folyhat a szakiskola szakképzési évfolyamain, ha a szakiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki a szakiskolai közismereti kerettantervben elıírt követelményeket vagy a középiskola tizedik évfolyamát eredményesen teljesítette. 24. § (1) A szakiskola szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint - a közismereti oktatással párhuzamosan - szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. 26. § (1) A szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést az összefüggı szakmai gyakorlat kivételével - a szakképzı iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanmőhelyében kell megszervezni. (2) Az iskolai rendszerő szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi idıszakban teljesítendı gyakorlati képzésbıl és a szorgalmi idıszakon kívüli összefüggı szakmai gyakorlati képzésbıl áll. A nevelı-oktató munka a szakképzı iskolákban is a pedagógiai program alapján folyik, s e program magában foglalja a helyi tantervet és a szakmai programot is. Kifutó rendszerben a szakiskola tizedik évfolyamán az általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás mellett pályaorientáció, továbbá szakmai elıkészítı és szakmai alapozó oktatás is folyik. E két utóbbiba bele kell érteni a szakmai orientációt és a szakmacsoportos alapozó oktatást is. Szakközépiskolában a kilenc-tizedik évfolyamon csak szakmai orientációs ismeretek átadására kerülhet sor. A szakmai elıkészítı, szakmai alapozó, elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás a tizenegyedik évfolyamon kezdıdhet és a tizenkettedik (tizenharmadik) évfolyamon fejezıdhet be.

A szakmai képzés területei A szakmai képzés elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. A szakmai elméletet a kötelezı tanórai foglalkozások keretében nappali rendszerő, iskolai oktatáson sajátítják el tanulóink. A tanuló a gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés programjában meghatározott feladat ellátására kötelezhetı és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. A tanulók – a fentieken túl – szükség szerint részt vesznek az iskola irányítása alá tartozó gyakorlati munkahelyeken az aktuális, idıszerő munkák elvégzésében. A gyakorlati képzés követelményeire való felkészítés feltételirıl a gyakorlati oktatásvezetı gondoskodik az iskola tangazdaságában, illetve munkahelyi körülmények között – az iskola által szervezetten -, valamint ellenırzi a tanulók munkahelyeken szerzıdéssel teljesített gyakorlati képzését. A gyakorlati képzés során a tanulókkal megfelelı felsıfokú képesítéssel rendelkezı pedagógusok foglalkoznak.

29

Tanulóink számára biztosítjuk mindazon érdekvédelmi és munkavédelmi jogokat, amiket Mt. e tekintetben a munkavállalók részére biztosít. Az iskolai és iskolán kívüli gyakorlati képzés fiatalkorú tanuló esetén napi 7 óra. Nagykorú esetén sem haladja meg a napi 8 órát. Ha a tanuló gyakorlatról a képzési idı 20 %-ánál többet mulaszt, akkor az iskolai szünetekben hiányzását pótolhatja, így nem szükséges a tanév megismétlése. A gyakorlaton való megjelenés a gyakorlat jellegének, ill. az idıjárásnak megfelelı öltözetben történik A gyakorlatokon a balesetvédelmi elıírás betartásáról a gyakorlatvezetık gondoskodnak. Minden gyakorlati helyen jól felszerelt mentıládának kell rendelkezésre állni. Külsı helyszínő gyakorlat esetén a gyakorlatvezetı köteles gondoskodni az alapvetı elsısegélycsomag meglétérıl. Üzemlátogatások, ill. üzemekben történı gyakorlatok végzése alkalmával a csoportok alkalmazkodnak a helyi szokásokhoz, szabályokhoz, illetve biztonsági elıírásokhoz. A kollégium mőködésének rendje A Kétegyházai Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium diákotthona nem önálló szervezet; az iskola szerves része, az iskolai vezetés irányításával mőködik, közvetlen vezetıje az intézményvezetı helyettes. Mőködését a Kollégiumi házirend szabályozza. 6.7 Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az intézményvezetı felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az intézményvezetı engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az elıírtnál rövidebb idı alatt tegyen eleget, c) ha a tanuló elırehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból, d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelıtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetıségét, e) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelıtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetıségét, f) átvételnél az iskola intézményvezetıje elıírja, g) a tanuló független vizsgabizottság elıtt tesz vizsgát. Az a), b), c), g) esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, elırehozott vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitőzött idıpontja elıtt legalább 10 nappal az intézményvezetı-helyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az intézményvezetı-helyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. Az a tanuló, aki elırehozott érettségi vizsgára jelentkezik, elızetes írásbeli kérelmére két nap igazolt távollétet kaphat az elırehozott érettségi vizsgára való felkészülés érdekében. A kérelem benyújtását követı távolléte igazolt hiányzásnak minısül. Az engedély nélküli vagy utólag igazolt távollét igazolatlan hiányzásnak számít.

30

6.8 Az iskola nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola szorgalmi idıben reggel 7.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 16.00 óráig van nyitva. Az iskola tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 7.30 – 15.30-ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtıl való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az intézményvezetı ad engedélyt. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérıvel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. A belépéskor a portaszolgálat telefonon felhívja a keresett iskolai dolgozót, megkérdezi, hogy fogadja-e a látogatót. Ha igen, regisztrálja, majd beengedi a vendéget. A beléptetı rendszerben történı regisztráció során rögzítésre kerül a belépı személy neve, a belépés és kilépés idıpontja, a keresett személy neve. 6.9 Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 6.9.1 A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsısorban a kötelezı és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követıen – a tanteremért felelıs, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetıség van az iskola felszereléseinek használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belsı szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelezı. 6.9.2 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni a gazdaság vezetı engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 6.9.3 Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követıen – a technikai dolgozók feladata. 6.9.4 A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóval való egyeztetés után – szabadon használhatja. 6.10 A dohányzással kapcsolatos elıírások Az iskolában – ide értve az iskola udvarát, a fıbejárat elıtti 5 méteres területrészt és az – a tanulók, a munkavállalók és az iskolába látogatók nem dohányozhatnak. Az iskolában és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítı személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.

6.11 A tanulóbalesetek megelızésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév elsı napján az osztályfınök tőz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelı szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjérıl, annak veszélyeirıl is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. 31

Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegő balesetveszély lehetısége áll fönn. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban és a Munkavédelmi naplóban dokumentálni kell. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérı körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezetı pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelezı. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzıkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történı megküldését az intézményvezetı által megbízott munkavédelmi felelıs végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tőz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az iskola munkavédelmi felelıse. A munkavédelmi felelıs megbízása az iskola vezetıjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegő eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezetı hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegő pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

6.12 A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számra a pedagógiai programunk 9-10. évfolyamokon heti 4 testnevelési órát, valamint heti 1 néptánc foglalkozást tartalmaz. Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve, amelyet az iskola intézményvezetıje a tanév munkatervének elkészítése elıtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erıforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységérıl, az eredményekrıl listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévrıl szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a diáksportkör vezetıjével napi operatív kapcsolatot tart az iskola vezetıje.

6.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklıdése, igényei, szükségletei, valamint az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és idıtartamát az intézményvezetı és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. •

A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintő képzés igényével a munkaközösség-vezetık és az intézményvezetı egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek 32

•

•

•

• •

vezetıit az intézményvezetı bízza meg. A foglalkozások idıpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és mőködtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatékozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztı tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségő pedagógusok vagy külsı szakemberek végzik az intézményvezetı engedélyével. Az iskola ünnepi mősorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a mősor elkészítéséért felelıs pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelı öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók iskolai, városi, kistérségi és országos meghirdetéső versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az intézményvezetıhelyettes felelısek. A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az intézményvezetı által megbízott pedagógus tartja. A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlıdésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében

7. Az iskola nevelıtestülete és a szakmai munkaközösségei 7.1 Az iskola nevelıtestülete 7.1.1 A nevelıtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelıtestület tagja a nevelési-oktatási iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltı munkavállalója, valamint a nevelı és oktató munkát közvetlenül segítı egyéb felsıfokú végzettségő dolgozója. 7.1.2 A nevelési és oktatási iskola nevelıtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási iskola mőködésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik. 7.1.3 Az iskola pedagógusai az iskolai könyvtár közremőködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. 7.2 A nevelıtestület értekezletei, osztályozóértekezletei 7.2.1 A tanév során a nevelıtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: • tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, • félévi és év végi osztályozó konferencia, • tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), • nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), • rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

33

7.2.2 Rendkívüli nevelıtestületi értekezlet hívható össze az iskola lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelıtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az iskola intézményvezetıje szükségesnek látja. A nevelıtestület döntést igénylı értekezletein jegyzıkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezetı személy, a jegyzıkönyv-vezetı, valamint egy az értekezleten végig jelen lévı személy (hitelesítı) ír alá. 7.2.3 A nevelıtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerő szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlısége esetén az intézményvezetı szavazata dönt. A döntések és határozatok az iskola iktatott iratanyagába kerülnek. 7.2.4 Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az intézményvezetı által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az intézményvezetı vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt idıpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelıtestület. Ha a nevelıtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevı jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintı kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelıtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkezı közösség képviselıit is. A nevelıtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az intézményvezetı adhat felmentést.

7.3 A nevelıtestület szakmai munkaközösségei 7.3.1 A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az iskola szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenırzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdı pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetıtanárának megbízására. A munkaközösség – az intézményvezetı megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belsı értékelésében. 7.3.2 A szakmai munkaközösség tagjai évente, de szükség esetén más idıpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetıjük személyére. A munkaközösség-vezetı megbízása legfeljebb öt éves határozott idıtartamra az intézményvezetı jogköre. Az iskolában 3 munkaközösség mőködik: a közismereti, a szakmai, és a nevelési munkaközösség. 7.3.3 A munkaközösség-vezetı feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezetı legalább félévi gyakorisággal beszámol az iskola vezetıjének a munkaközösség tevékenységérıl, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelı értekezlet elıtt a munkaközösség munkájáról.

7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége 7.4.1 A nevelıtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak:

34

• •

• • • • • • • • • • •

Javítják, koordinálják az iskolában folyó nevelı-oktató munka szakmai színvonalát, minıségét. Együttmőködnek egymással az iskolai nevelı-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetık rendszeresen konzultálnak egymással és az iskola vezetıjével. Az iskola vezetıje a munkaközösség-vezetıket legalább félévi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az iskolában folyó szakmai munka belsı ellenırzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének mőködtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. Propagálják a megyei és országos, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Összeállítják az iskola számára az osztályozó vizsgák, különbözeti tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai elıirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdı pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végzı fıiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. Az iskolába újonnan kerülı pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját. Figyelemmel kísérik az intézményvezetı kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetık munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

7.4.2 A szakmai munkaközösség-vezetı jogai és feladatai •

Összeállítja az iskola pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. • Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. • Az intézményvezetı által kijelölt idıpontban munkaközösség-vezetı társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeirıl, gondjairól és tapasztalatairól. • Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. • Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyelemérıl, intézkedést kezdeményez az intézményvezetınél; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. • Az intézményvezetı megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenırzı munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az iskola vezetésének. • Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az iskola vezetısége elıtt és az iskolán kívül. • Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységérıl a nevelıtestület számára. • Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása elıtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellı idıt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli 35

egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. (Ha a munkaközösség véleményét kéri az intézményvezetı, akkor a munkaközösségvezetı köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményérıl, ha a munkaközösség-vezetı személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelezı.)

8. Az iskolai közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 8.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az iskola tanulóinak, azok szüleinek, az Almásy alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. 8.2 A munkavállalói közösség Az iskola nevelıtestületébıl és az iskolánál munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az intézményvezetı – a megbízott vezetık és a választott képviselık segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: • szakmai munkaközösségek, • szülıi munkaközösség, • iskolai tanács • diákönkormányzat, • osztályközösségek. 8.3 A szülıi munkaközösség Az iskolában mőködı szülıi szervezet a Szülıi Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: • saját szervezeti és mőködési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, • a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülıi munkaközösség elnöke, tisztségviselıi), • a szülıi munkaközösség tevékenységének szervezése, • saját pénzeszközeikbıl segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Az SzM munkáját az iskola tevékenységével az SzM patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt az intézményvezetı bízza meg egy tanév idıtartamra. A SzM vezetıségével történı folyamatos kapcsolattartásért, az SzM véleményének a jogszabály által elıírt esetekben történı beszerzéséért az iskola intézményvezetıje a felelıs. 8.4 Az iskolai tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetıséget az iskolai tanács megalakítására és mőködtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az iskolai tanács létrehozásának körülményeit. 8.5 A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítı szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási iskola mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és mőködési szabályzata szerint mőködik. Jogait a hatályos jogszabályok, 36

joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A mőködéséhez szükséges feltételeket az iskola vezetıje biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási iskola mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelıtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezetı illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítı tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az intézményvezetı bíz meg határozott, legföljebb ötéves idıtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott idıben – diákközgyőlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetıje kezdeményezi. A diákközgyőlés napirendi pontjait a közgyőlés megrendezése elıtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát az iskola belsı mőködésének szabályai között kell ırizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az intézményvezetı-helyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni • az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása elıtt, • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása elıtt, • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, • a házirend elfogadása elıtt A vélemények írásos vagy jegyzıkönyvi beszerzéséért az iskola intézményvezetıje felelıs. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az iskola nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés elıtt kötelezı kikérni a diákönkormányzat véleményét.

8.6 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetıbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvetı csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: • az osztály diákbizottságának és képviselıjének megválasztása, • küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, • döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetıje: az osztályfınök Az osztályfınököt – az osztályfınöki munkaközösség vezetıjével konzultálva – az intézményvezetı bízza meg, elsısorban a felmenı rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfınök feladatai és hatásköre • Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlıdés jegyeire. • Együttmőködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. • Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülıi munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi elımenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. • Minısíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minısítési javaslatát a nevelıtestület elé terjeszti. Szülıi értekezletet tart. 37

• • • • • •

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendıket: digitális napló vezetése, ellenırzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelezı orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendı ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelısével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola elıtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közremőködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfınöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Órát látogat az osztályban.

8.7 A szülık, tanulók, érdeklıdık tájékoztatásának formái 8.7.1 Szülıi értekezletek Az osztályok szülıi értekezletét az osztályfınök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülıi értekezletet tart. Ezen túl a felmerülı problémák megoldása céljából az intézményvezetı, az osztályfınök vagy a szülıi munkaközösség elnöke rendkívüli szülıi értekezletet hívhat össze. Összevont szülıi értekezletet az intézményvezetı hívhat össze. 8.7.2 Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa havonta– az intézményvezetı által kijelölt idıpontban – tart fogadóórát. Emellett a szülık és a pedagógusok egymással elıre egyeztetett idıpontokban is tarthatják a kapcsolatot. 8.7.3 A szülık írásbeli tájékoztatása Az iskola vezetıi, a szaktanárok és az osztályfınökök a digitális napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülıvel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel történhet. Az osztályfınök a digitális naplóba tett bejegyzés, a digitális napló üzenetküldı funkciójával vagy elektronikus levél útján értesíti a szülıket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfınök a digitális napló útján tájékoztatja a szülıket a fogadóórák, a szülıi értekezletek idıpontjáról és más fontos eseményekrıl lehetıleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény elıtt. 8.7.4 A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követı következı tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenırzéskor történik. Egy napon maximálisan két témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntetı és jutalmazó intézkedésekrıl. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintı kérdésekrıl, döntésekrıl tájékoztatást kapjon osztályfınökétıl, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintı döntéseket iskolagyőlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. 38

Az intézményvezetı és a nevelıtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyőlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyőlésen részt vesznek az iskola tanárai is. 8.7.5 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az iskola alapvetı dokumentumai az alábbiak: • alapító okirat, • pedagógiai program, • szervezeti és mőködési szabályzat, • házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az intézményvezetıi irodában szabadon megtekinthetık, illetve megtalálhatók az iskola honlapján. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidıben – az intézményvezetı vagy az intézményvezetı-helyettes(ek) adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.

8.9 A külsı kapcsolatok rendszere és formája 8.9.1 Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. A kapcsolattartást az iskola intézményvezetıja biztosítja az alábbi személyekkel: • az iskolaorvos, • az iskolai védınık, • az ÁNTSZ munkatársa. 8.9.1.1 Az intézményvezetı és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere: Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NMrendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az iskola intézményvezetıje, a közvetlen segítı munkát a szervezési intézményvezetı helyettes végzi. 8.9.2 Az iskola figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelızésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az iskola összes dolgozójának alapvetı feladata. Ennek végzése során az iskola vezetıje a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelıst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs kapcsolatot tart fenn a fenntartó által mőködtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, iskolákkal és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola intézményvezetıje indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. Az intézmény külsı kapcsolatainak rendszere Kapcsolat a fenntartóval: fenntartó a Vidékfejlesztési Minisztérium. • Egyéb kapcsolataink: 39

• • • • • • • • •

Vidékfejlesztési Minisztérium középfokú iskolái NAKVI A Békés megyei KLIK középfokú intézményei a tanuló lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat az iskola egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltató általános iskolák Szakirányú felsıfokú intézmények. Szakmai szervezetek és egyesületek, kamarák. Külföldi kapcsolatok.

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 9.1 A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. 9.1.1 A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekrıl való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfınök a tanév végéig köteles megırizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következı esetekben: a) a szülı (nagykorú diák esetén a tanuló) elızetes írásbeli kérelmére maximum 3 napra, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását, c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha: • bejáró tanuló érkezik késıbb méltányolható közlekedési probléma miatt, • rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli idıjárás stb.). 9.1.2 A szülı a tanítási napról való távolmaradást szülıi igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára elızetes távolmaradási engedélyt a szülı (nagykorú tanuló esetében a tanuló) írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfınök, ezen túl az intézményvezetı dönt az osztályfınök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi elımenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. 9.2 Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára Nyelvvizsgára, nemzetközi informatikai vizsgára és egyéb nemzetközi vizsgára történı intenzív felkészülés céljából a tanuló – a vizsganapokon kívül – két tanítási napot vehet igénybe. A és B típusú nyelvvizsgára egyaránt két-két nap felkészülési idıt biztosítunk. Feltétele: a tanulónak be kell mutatnia az írásbeli és szóbeli vizsga, egyéb nemzetközi vizsga idıpontját tartalmazó hivatalos levelet az osztályfınöknek. A tanuló hiányzásának okát be kell jegyezni a napló megfelelı rovatába, és a havi összesítésnél figyelembe kell venni a mulasztott órák számát. Abban a kérdésben, hogy az igénybe vehetı kedvezmény szempontjából mely egyéb vizsga számítható be, az intézményvezetınek van döntési jogköre. Ha a nyelvvizsga, egyéb nemzetközi vizsga sikertelen, a további próbálkozások elıtt a tanuló újabb két napot kaphat a

40

felkészülésre. Az újabb írásbeli és szóbeli vizsgán való részvételét az elızetesen leírt módon engedélyezi és rögzíti az osztályfınök. 9.3 Versenyen, nyílt napon részt vevı tanulókat megilletı kedvezmények 9.3.1 Megyei versenyek döntıje elıtt – a verseny napjain kívül – két, országos versenyek elıtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az intézményvezetı ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfınököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny idıtartamáról. Az OSzKTV-re jutott diákok a versenyek elıtt öt napot fordíthatnak a felkészülésre. A megyei és országos szervezéső versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vonatkozóan a következı bekezdésben foglaltak tekintendık irányadónak. 9.3.3 Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az intézményvezetı dönt. A döntést követıen a szaktanár és az osztályfınök az elızıekben leírt módon jár el. 9.3.4 A felsıoktatási iskolák által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb egy iskolában vehet részt. Ettıl csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfınök javaslata s az intézményvezetı-helyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. A 9.3.1. – 9.3.4 szakaszokban szabályozott esetekben az osztályfınök – a hiányzást iskolaérdekbıl történı távollétnek minısíti a digitális naplóban, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél.

9.4 A tanulói késések kezelési rendje A digitális napló és a késık listáját rögzítı iratok bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késı tanuló szüleit az osztályfınök értesíti, ismétlıdés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított idıtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfınök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfınök az intézményvezetıhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

9.5 Tájékoztatás, a szülı behívása, értesítése A szülık tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének elıírásai szerint történik. 9.5.1 tanköteles tanuló esetében: • elsı igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülı értesítése (fel kell hívni a szülı figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire) • tizedik igazolatlan óra után: a szülı iktatott postai levélben történı értesítése (fel kell hívni a szülı figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire); a lakóhely szerint illetékes gyámhivatal és a gyermekvédelmi szolgálat értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell ırizni) 41

•

•

a harmincadik igazolatlan óra után: a szülı (fel kell hívni a szülı figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire), az illetékes járási hivatal, és ismételten a gyermekvédelmi szolgálat postai úton történı értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell ırizni) az ötvendik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes gyámhivatal azonnali értesítése

9.5.2 nem tanköteles tanuló esetében: • a tizedik igazolatlan óra után: a szülı postai úton történı értesítése (fel kell hívni a szülı figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire) (a másodpéldányt az irattárban kell ırizni) • a harmincadik igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése. Kiskorú tanuló esetében az értesítést a tanulói jogviszony megszőnését megelızıen legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni.

9.6 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény elıírja, hogy a nevelési-oktatási iskola, valamint a tanuló közötti eltérı megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási iskola szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elı a tanulói jogviszonyából eredı kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási iskola biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási iskola a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelı díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülıje egyetértésével – és a nevelési-oktatási iskola állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidı. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követıen az iskola vezetıje tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényérıl és a bevétel mértékérıl, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az iskola közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülı és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetıen nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 9.7 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q (módosítva a 22/2013 EMMI rendelettel) szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. • A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követı 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésrıl szóló információ megszerzését követı 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.

42

• A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülıt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényérıl, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimenetelérıl. • A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelıtestület bízza meg, a nevelıtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzıkönyvezni kell. A nevelıtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. • A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzıkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tőzı nevelıtestületi értekezletet megelızıen legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelıtestülettel. A jegyzıkönyv ismertetését követı kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. • A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövetı tanuló, szülıje (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzıkönyv vezetıje, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges idıtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. • A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzıkönyv készül, amelyet a tárgyalást követı három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az iskola intézményvezetıjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülıjének. • A fegyelmi tárgyalás jegyzıkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. • A fegyelmi tárgyalást követıen az elsıfokú határozat meghozatalát célzó nevelıtestületi értekezlet idıpontját minél korábbi idıpontra kell kitőzni, de • A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

9.8 A fegyelmi eljárást megelızı egyeztetı eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplı felhatalmazás alapján egyeztetı eljárás elızheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezetı események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedı közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztetı eljárás célja a kötelességét megszegı tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztetı eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: • az iskola vezetıje a fegyelmi eljárás megindítását megelızıen személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetérıl, valamint a fegyelmi eljárást megelızı egyeztetı eljárás lehetıségérıl • a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülıt a fegyelmi eljárást megelızı egyeztetı eljárás lehetıségérıl, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztetı eljárásban történı megállapodás határidejét • az egyeztetı eljárás kezdeményezése az intézményvezetı kötelezettsége

43

• a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelızı egyeztetı eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben errıl a tanulót és a szülıt nem kell értesíteni • az egyeztetı eljárás idıpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az iskola intézményvezetıje tőzi ki, az egyeztetı eljárás idıpontjáról és helyszínérıl, az egyeztetı eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyérıl elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket • az egyeztetı eljárás lefolytatására az iskola vezetıje olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei • az iskola vezetıje az egyeztetı eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az iskola bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztetı eljárás vezetıjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülıjének egyetértése szükséges • a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza • az egyeztetı személy az egyeztetı eljárás elıtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedı féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése • ha az egyeztetı eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedı fél azzal egyetért, az iskola vezetıje a fegyelmi eljárást a szükséges idıre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti • az egyeztetést vezetınek és az iskola vezetıjének arra kell törekednie, hogy az egyeztetı eljárás – lehetıség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon • az egyeztetı eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezetı pedagógus írnak alá • az egyeztetı eljárás idıszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelı mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhetı legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása • az egyeztetı eljárás során jegyzıkönyv vezetésétıl el lehet tekinteni, ha a jegyzıkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. • a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegı tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

10. Az iskolai könyvtár mőködési szabályzata 1. A könyvtár mőködésének célja, a mőködés feltételei Az iskola könyvtára az iskola mőködéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres győjtését, feltárását, megırzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az iskola könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.

44

Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár győjtıkörébe tartozó dokumentum vehetı fel. A tankönyveket külön győjteményként kezeljük, a külön győjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban elıírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthetı könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejő foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelı idıpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különbözı információhordozók használatához, az újabb dokumentumok elıállításához, a könyvtár mőködtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó iskolák könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal.

2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítı feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelıen – a következık: a) győjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, ırzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelı, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történı fejlesztése. Az iskolai könyvtár kiegészítı feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelı-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó iskolákban mőködı könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

45

3. A könyvtár mőködésével kapcsolatos szabályok Az iskola számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása: • az iskola számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni • a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelıhely-nyilvántartást kell vezetni • az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni A könyvtár szolgáltatásai a következık • szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban), • tankönyvek, tartós tankönyvek, különbözı, a tanulmányi munkát elısegítı segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyőjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése, • információgyőjtés az internetrıl a könyvtáros-tanár segítségével, • lexikonok és különbözı alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, • tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról. • más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása • könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása • nevelı-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése • tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az iskola valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külsı személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A nyomtatásért és a fénymásolásért a mindenkor érvényes árjegyzék szerinti díjat kell megfizetni. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének idıtartama szorgalmi idıben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidıre történı kölcsönzési szándékot elıre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési idıtartama a szünidı egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következı tanév elsı tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülı diákok által átvett tankönyvek arra az idıtartamra kölcsönözhetık ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének idıtartama a mindenkori lehetıségek függvényében változik.

46

A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon 11.00 – 15-00-ig nyitva tart. A kölcsönzési idırıl a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetıjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár mőködésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelısséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, mőködésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ı munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenırizzük.

11. Záró rendelkezés 11.1 Jelen szervezeti és mőködési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelıtestület módosíthatja az iskolai tanács, a szülıi munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével.

Kétegyháza, 2013. szeptember 16.

………………………… Lendvai Sándor megbízott igazgató

47

Nyilatkozat A Kétegyházai Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium Szülıi Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és mőködési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához elıírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SzM elnöksége az adatkezelési szabályzat módosítását 2013. szeptember 16-ai ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért. Kétegyháza, 2013. szeptember 16. ……….…………………………. a Szülıi Munkaközösség elnöke

Nyilatkozat

A Kétegyházai Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és mőködési szabályzat elfogadásához elıírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SzMSz módosítását 2013. szeptember 16-i ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadta. A diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSzrendelkezésekhez egyetértését adja.

Kétegyháza, 2013. szeptember 16.

……………………………… a diákönkormányzat vezetıje

48

1.sz. függelék

Az intézmény szervezeti ábrája Igazgató Iskolatitkár

Belsı ellenır

Rendszergazda

Igazgatóhelyettes

Gazdaság vezetı

Felnıttképzési koordinátor

Gyakorlati oktatásvezetı

Élelmezés vezetı Élelmezési raktáros

Munkaközösség vezetık

Konyhai dolgozók Szakoktatók

Kollégiumi nevelık, gyermekfelügyelık

Osztályfınökök, elméleti oktatók

Könyvelık, adminisztrátorok, ügyintézık

Mőszaki vezetı mg. koordinátor kertészeti dolgozók karbantartók

Könyvtáros gondnokság (takarítók, portások)

állattartó telepi dolgozók mőszaki raktáros

udvarosok

gépszerelık, gépjavítók

49

2.sz. függelék

A szervezet mőködését meghatározó egyéb belsı szabályozók • Számviteli politika • Számlarend • Önköltség számítási szabályzat • Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, szakmai teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás rendje • Eszközök és források értékelési szabályzata • Bizonylati szabályzat • Pénzkezelési szabályzat • Beszerzési (közbeszerzési) szabályzat • Leltározási, Selejtezési, Hasznosítási és Leltárkészítési szabályzat

50