A kerület beékelődik a Belváros és a külvárosok "harmadik" övezete közé. Nyugatról az V. kerület határolja, északi határa a Király utca és annak folytatása, a Városligeti fasor - közös a VI. kerülettel. Keleti határát nagyrészt a XIV. kerülethez tartozó Városliget és az István mezőhöz tartozó városrész alkotja, míg déli oldalát a Keleti pályaudvar, valamint a VIII. kerülettel közös Rákóczi út zárja le.
1
Erzsébetváros története Erzsébetváros sok tekintetben a „leg”-ek kerülete: noha területe szerint a legkisebb a pesti kerületek között, népsűrűsége a legnagyobb – sőt, hosszú ideig a lakosságszám tekintetében is legelöl állt a fővárosban. 1870-ben még „csak” 44 ezren laktak itt, 1914-ben már több mint 150 ezren. Pedig Erzsébetváros nem tekinthet vissza túl hosszú múltra: épp annyi idős, mint a három város: Pest, Buda és Óbuda egyesítéséből létrehozott Budapest. Ekkor határoztak arról, hogy a korábbi Felső-külvárosból, azaz (Terézvárosból) a Király utca mentén, a mai Rákóczi út vonaláig „különíttessék el a VII. kerület”. Az új közigazgatási egység az Erzsébetváros nevet azonban csak nyolc évvel később, 1881. december 1-jén, (a fővárosi közgyűlés nyilvántartása szerint „délután fél négykor”) nyerte el. Ekkor döntöttek arról is, hogy katolikus plébániatemplomot kell építeni a Szegényház (a mai Rózsák) terén, „melynek főoltára magyarországi Szent Erzsébet tiszteletére állíttassék föl.” A Steindl Imre tervei szerint épült templom méltó párja lett az Ottó Wagner által tervezett Rumbach utcai-, valamint a Ludwig Förster tervezete Dohány utcai zsinagógának, (utóbbit sokáig a világ legnagyobb zsinagógájaként tartották számon). Illetve a Petz Samu tervei alapján a Városligeti fasor 17-ben felépített evangélikus- és a néhány házzal arrébb, Árkay Aladár tervei alapján épített, s a főváros legjelentősebb szecessziós épületeinek egyikeként számon tartott református templomnak. A „legek” sorába tartoznak Erzsébetváros egykori iskolái is: a világhírű tudósaink sorát képező fasori Evangélikus Gimnázium épp úgy, mint a Szent István-, vagy a Madách Imre Gimnázium s akkor még szót sem ejtettünk a színházi legendaként számon tartott Rákosi Szidi Színiiskolájáról. A kerületben található az ország legismertebb kávéháza, a patinás, épp most megújuló New York épp úgy, mint a művészek legendás, immár több mint száz éves FÉSZEK Klubja.
2
Erzsébetváros létrejötte óta a főváros legtoleránsabb kerületének számított – a legkülönbözőbb anyanyelvű és vallású lakosság békében élt a területén. Ettől csak a II. világháború időszaka jelentett fájdalmas eltérést, amikor (a kerület nagyszámú zsidó lakossága miatt) a háborús veszteségek következtében a lakosság 20%-kal (a fővárosban a legnagyobb arányban) csökkent. Félszáz évvel a háború után még mindig érezhető ennek a következménye: lakosság gyorsuló ütemben öregszik és csökken. A kerület azonban nem nyugszik bele ebbe a szomorú ténybe, hanem városrehabilitációs programot indít, hogy ismét vonzó legyen a fiatalok és idősek számára egyaránt. Az első s talán a legnehezebb lépéseken már rég túl vagyunk: elég végigsétálni a körút, a Király utca vagy a Rákóczi út forgatagában, hogy lássuk hány kávé- és teaház, kis- és nagykereskedés, bolt, szálloda, iroda- és lakóház épült és szépült meg. Az elmúlt években Erzsébetváros ismét magára talált – fejlődése felgyorsult. Napról-napra közelebb jut ahhoz, hogy ismét az legyen, ami a múltban volt: Budapest színes, pezsgő életű, hagyományaira büszke kulturális és kereskedelmi központja.
3
Domborművek, szobrok
Az egykori Marczibányi-ház timpanonjának domborműve a Károly körút 5. szám alatt. A „ Vademberhez „ címzett vegyeskereskedésre és kocsmára utal.
Kapualj a Károly körúton
4
A Király utcában élénk kereskedelmi élet folyt. Ezt domborművek örökítették meg. Nagyszámú arany-, ezüstműves és ötvös kisiparos műhely létezett.
A Síp utca 11. „őrzője”
5
Templomaink
A Rózsák terén álló római katolikus templom 1898-1900 között neogót stílusban épült, Steindl Imre tervei alapján. A templom 27 ablakát Róth Miksa készítette. A templom előtt álló Árpád-házi Szent Erzsébet szobrát 1932-ben avatták fel. A szobrot Damkó József márványból faragta 1931-ben. 6
A főváros első baptista temploma a Wesselényi utca 53. szám alatt látható. A templom 1887-ben épült. A baptista vallás az 1840-es években Németországból érkezett hazánkba
7
A Dohány utcai zsinagóga romantikus stílusban épült 1854-59 között. Ludwig Föster bécsi építész tervei szerint, Wechselmann Ignác vezetésével, Feszl Frigyes közreműködésével
A templom két tornyos, hagymasisakos, az ívelt kapuk felett rózsaablak látható. A pártázatos párkány alatt Dávid-csillag rácsú szellőző nyílás van.
Temető a templom udvarában
8
A Zsidó mártírok emlékműve Varga Imre 1991-ben felállított alkotása. A gránitból és acélból készült, szomorúfűzre emlékeztető kompozíció minden levele egy-egy áldozatra emlékeztet.
A II. világháborúban a Dohány utcai zsinagógánál amellyel szomszédos az udvar, ahol az emlékmű áll - volt a gettó határa. A holokauszt idején 600 ezer magyar zsidó vesztette életét.
„ Minden levél egy áldozat”
Raoul Wallenberg svéd diplomata emlékét emléktábla örökíti meg, aki zsidók százait mentette meg.
9
A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga Ottó Wagner bécsi építész tervei alapján 1872ben készült el. A légies karcsú, erkéllyel körbefutó két torony között Mózes két kőtáblája fedezhető fel.
10
A Lajta tanítvány Löffer testvérpár, Béla és Sándor tervezte ezt a szecessziós stílusú ortodox zsinagógát. Az 1910-13 között épült tömbnek bravúros az útkanyarulatban elhelyezett tömege.
A Kazinczy utcai épület templom, iskola, hitközségi iroda, üzletek együttese, a Dob utca felöli szárny is építészeti remekmű. Az Ortodox Nagyzsinagóga és a SaszChevra zsinagóga dekoratív, vöröstéglás épülete már mesziről észrevehető, elhelyezése lehetővé teszi, hogy a szűk utcában is áttekinthető legyen az épület homlokzata. A kapuk kovácsoltvasból készültek egészen enyhe geometrikus díszítésse1, A szűk utca középen a Dávid-csillag az uralkodó jellegzetes részlete motívum. E fölött helyezték el az I. és II. emeleti karzatok főhomlokzatra nyíló, szépen formált, faragott kőkeretes ablakait. A főhomlokzat főpárkányának középső és alsó harmadát klasszikus héber nyelvű és írású felirat díszít. Szövege a zsinagóga eszmei tanítását hangsúlyozza: "Nem más ez, mint Isten háza, és ez az ég kapuja" (Mózes I.28;17). A templom melletti oldaludvarba vezető jobb oldali bejárati kapualjban van a nemrég elkészült Sasz-Chevra templom bejárata. A templom oldala melletti szűk, utcaszerű udvarrész középkori gettókra emlékeztet.
11
Szállodánk
Az Erzsébet körút ékessége, a nemrég felújított Grand Hotel Royal. Kapuit 1896-ban nyitotta meg először. Tervezője Ray Rezső építész volt. Sikeresen választották ki a szálló helyét, mivel színházak közelében építették.
12
Színházaink
A Madách Színház 1961-ben épült, Kaufmann Oszkár tervei alapján. A főváros egyik legnépszerűbb, legszínvonalasabb színháza. Itt játszottak és játszanak színházi életünk nagy kiválóságai : pl.: Kiss Manyi , Psota Irén, Bessenyei Ferenc, Huszti Péter.
13
A Madách téren 1940-ben nyílt meg a Madách Színház, ahol 1951-ig működött. Közben átszervezték és átköltöztették a Magyar Színház falai közé. A felszabadult helyiséget a Madách Kamaraszínház vette át, mely 2004-től az Örkény Színház nevet viseli.
14
A Hevesi Sándor téren álló Magyar Színház, korábbi nevén Nemzeti Színház 1897-ben nyílt meg. Láng Adolf építész tervezte 1000 fő részére.
15
New York kávéház A négyemeletes, eklektikus New York-palotát, 1891-1895 között építették egy amerikai biztosítótársaság részére, Hauszmann Alajos tervei szerint. Homlokzatának szobrait Senyei Károly készítette.
A földszinten és az alagsorban működött a híres New York kávéház és étterem. A Lotz Károly és Mannheimer Gusztáv festményei díszített falak között, a rendkívül szép, gazdagon aranyozott belsőben találkozott a budapesti művészvilág.
A kávéház, még nem is olyan régen...
Az épületet ma felújítják.
16
A Fészek Klub
A Fészek Klub a Festők, Építészek, Szobrászok, Énekesek és Komédiások Klubja 1901-ben alakult. Az építők a különböző kávéházakba járó művészeknek hozták létre. Első igazgatója Környei Béla tenorista volt.
17
A „ Bálos ház”
A Második Pesti Magyar Színtársulat a Hacker-házban működött 1809-től a Károly körút 7. szám alatt. Fellépett többek között Déryné Széppataki Róza, Kántorné Engelhardt Anna és Katona József is. Ma már csak emléktábla hívja fel figyelmünket a színház egykori létére, mivel 1967-ben lebontották az épületet.
18
Műemlék jellegű épületben működő iskoláink
A Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és Vendéglátó Szakiskola a Dob utca 85. szám alatt működik. Az építkezés 1905 őszén indult el Hegedűs Ármin építészmérnök tervei alapján. 1906 október 14-én Bárczy István főpolgármester jelenlétében a főváros legszebb iskoláinak egyikét avatták fel. Az épület szecessziós stílusú épült. Az iskola leghíresebb diákjai Ruttkai Éva, Garas Dezső, Gálvölgyi János, Bernáth György újságíró.
19
A Madách Imre Gimnázium 1881-ben alakult, mint a főváros első állami gimnáziuma. Jelenlegi helyére, a Barcsay utca 5. szám alatti klasszicista stílusú épületbe 1892-ben költözött. Leghíresebb diákjai Pitti Katalin énekes, Gálvölgyi János színész, Kocsár Miklós zeneszerző.
20
A Bélyegmúzeum a Hársfa utcában található. A tárgyak falba süllyesztett fémkeretes üveglapok között vannak elhelyezve. A múzeumban 300.000 művészi kivitelezésű bélyeg látható földrészenként és országonként csoportosítva.
21
Gozsdu-udvar A Király és Dob utcát összekötő 4800 négyzetméteres „udvarláncot" Czigler Győző egyetemi tanár tervezte 1900 és 1902 között. A tulajdonos Gozsdu Manó román származású befektető volt. Emanuil Gozsdu (román nevén Gojdu) 1802-ben Nagyváradon született, majd szülővárosában, Pozsonyban és Budapesten végzett tanulmányai után Budapest egyik legsikeresebb ügyvédje, országgyűlési képviselője, később pedig legfőbb ítélőszéki bírója lett. Tekintélyes vagyonát végrendeletileg 1869-ben egy alapítványra hagyta, amely a román ortodox egyház védnöksége alatt állt, és a keleti ortodox vallású ifjúság neveltetését támogatta ösztöndíjakkal. Gozsdu Manó román nemzetiségű létére buzgó magyarnak vallotta magát, és õ volt az első, aki a pesti és budai tanácsokhoz magyar nyelvű keresetlevelet adott be. Az õ nevéhez fűződik a pesti görögkeleti román egyház könyveinek magyar kiadása is. A magyarul és románul egyaránt értekezéseket író Gozsdu a magyarországi román irodalom nagy pártfogója volt.
22
Minisztériumaink
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a Wesselényi utca 2022.szám alatt található.
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium a Dob utca 75-81. szám alatt kapott helyet.
23
Az Almássy téri Szabadidőközpont
Az Almássy téri Szabadidőközpont sokféle kulturális, szórakoztató rendezvénynek, klubnak ad otthont. A kerület általános iskolás tanulóinak itt biztosítanak úszásoktatást a testnevelés órák keretében. A szabadidőközpont több alkalommal adott lehetőséget arra, hogy nagyszabású iskolai rendezvényeinket itt bonyolítsuk le, így sok szülő és régi diáktársaink is részt vehettek a programokon.
24
Ma már biztonságosan használható, gyerekbarát játszóterünk
Az Almássy tér
25
Készítették a „Meteorok „ a Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és Vendéglátó Szakiskola 8. évfolyamos tanulói : Beczák Ádám Csanádi Judit Ginzery Alexandra Ilyés Róbert Szőcs Bernadett
2004. szeptember 26
