A kerencsensólyom és a parlagi sas táplálékául szolgáló rágcsálókkal szembeni társadalmi tudatosság felmérése Kutatási jelentés

A kerencsensólyom és a parlagi sas táplálékául szolgáló rágcsálókkal szembeni társadalmi tudatosság felmérése Kutatási jelentés

Confluent Kft. Budapest, 2015.

Tartalomjegyzék 1.

Bevezető........................................................................................................................................... 2

2.

Módszerek ........................................................................................................................................ 8

3.

4.

2.1.

Kutatási terület ......................................................................................................................... 8

2.2.

A kérdőívek .............................................................................................................................. 9

2.3.

Terjesztés .............................................................................................................................. 10

2.4.

Visszaérkezési arány ............................................................................................................. 10

2.5.

Adatelemzés .......................................................................................................................... 11

Eredmények ................................................................................................................................... 12 3.1.

Az ürgékkel kapcsolatos tudásszint....................................................................................... 12

3.2.

Általános hozzáállás a környezet- és természetvédelemhez ................................................ 21

3.3.

Szabadidős tevékenységek ................................................................................................... 23

3.4.

Saját tapasztalat ürgékkel ..................................................................................................... 25

3.5.

A téma fontossága: Saját ismeretek megbecslése ............................................................... 27

3.6.

Az ürgékkel szembeni beállítottság ....................................................................................... 30

3.7.

Hasznosság megbecslése / Az ürge károssága ................................................................... 35

3.8.

Személyes érintettség ........................................................................................................... 40

3.9.

Az ürgék kívánt kezelése ....................................................................................................... 40

3.10.

Kompenzációs kifizetések elfogadottsága ............................................................................ 45

Következtetések ............................................................................................................................. 49 4.1.

Mely faktorok határozzák meg az ürgékkel szembeni beállítottságot? ................................. 49

4.2.

Az ürgék elfogadottságának és lehetséges kezelésének összefüggése .............................. 49

4.3.

Az „ürgebarátok” és „ürgeellenségek” jellemzői .................................................................... 50

4.4.

A lakosság hozzáállása az ürgékhez .................................................................................... 51

5.

Ajánlások ........................................................................................................................................ 54

6.

Irodalomjegyzék ............................................................................................................................. 55

1

1. Bevezető Projekt információk Projekt címe: A veszélyeztetett kerecsensólyom és parlagi sas populációk zsákmánybázisának biztosítása a Kárpát-medencében Projekt rövid neve: RAPTORSPREYLIFE Projekt referencia száma: LIFE13 NAT/HU/000183 A program időtartama: 2014. 07. 01 – 2018. 12. 31. EU LIFE+ program finanszírozásának mértéke: 75% (2 170 606 €) Projekt teljes költségvetése: 2 894 178 € Társfinanszírozás mértéke: 6,7% (194 208 €) Kedvezményezett: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Partnerek: Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség (RO) Fővárosi Állat-és Növénykert Kaposvári Egyetem Kiskunság Nemzeti Park Igazgatóság Madárvilág Nonprofit Közhasznú Kft. Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. „Milvus Group” Egyesület (RO) Magyar Madártani és természetvédelmi Egyesület NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Örségi Nemzeti Park Igazgatóság Társfinanszírozó: Földművelésügyi Minisztérium A projekt célkitűzései 1. Az Európai Unió LIFE+ program finanszírozásának keretében megvalósuló projekt a globálisan veszélyeztetett parlagi sas (Aquila heliaca) és a kerecsensólyom (Falco cherrug) Európai bázispopulációinak megerősítését tűzte ki céljául. A két faj védelme az EU Madárvédelmi Irányelvének és a LIFE- Természet projektek szempontjából is prioritás fajnak számít. Az EU pénzügyi támogatásának köszönhetően populációik stabilizálódtak és nőnek, míg az európai- és világviszonylatban az állományok továbbra is csökkennek. Ezzel szemben a madarak fő táplálékbázisát jelentő kisemlősök populációi (Spermophilus citellus – közönséges ürge, Cricetus cricetus – hörcsög, és Lepus europeus – mezei nyúl) folyamatosan csökkennek. A korábbi projekt (LIFE09NAT/HU/000384) tapasztalatai igazolták e fajok fontosságát az említett ragadozók étrendjében. Jelenleg is, a kisemlősök a ragadozók zsákmányának nagy részét jelentik, közülük is kiemelt fontosságú a Közönséges ürge (S. citellus), amely átlagban a táplálék ¼ részét teszi ki. A LIFE projektek műholdas jeladókkal ellátott madarai ugyancsak azt igazolták, hogy ezek a madarak gyakran táplálkoznak az ún. SPA, vagyis a Különleges Madárvédelmi Területeken kívül, ahol ezek a kisemlősök nagyobb számban fordulnak elő. Éppen ezért a projekt a kisemlősök populációinak csökkenését célozza megállítani az előfordulási területeken és bizonyos tevékenységeiben demonstrációs projektként arra törekszik, hogy az alkalmazott legjobb gyakorlaton keresztül tudományosan megalapozza e populációk jövőbeli növekedéséhez szükséges hátteret. 2. A projekt további célja a ragadozó madarak, de elsősorban a zsákmányállataik iránti társadalmi tudatosság növelése. 3. A projekt annak szemléltetését célozza, hogy a különböző természetvédelmi prioritások összehangolása, hogyan lehetséges, a csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis trizona) és a földikutya (Nannospalax (superspecies) leucodon), a Magyarországon fokozottan védett fajok életmódjának és

2

élőhely igényének figyelembe vételével, valamint hogy a tevékenységek valamennyi faj előnyére szolgáljanak. A projekt fő tevékenységei     

    



A projekt az ürge kolóniák genetikai tulajdonságainak, stressz állapotának és állategészségügyi helyzetének felmérését, valamint értékelését végzi különös ﬁgyelmet fordítva az elszigetelt állományokra. Az ürge kolóniák genetikai és stressz állapot adataira alapozva, zárttéri tenyésztési program és génbank kialakítása. Kiválasztott populációk genetikai helyzetének javítása érdekében az ismert génállományú egyedek megtervezett áttelepítése. A potenciális zsákmánybázist jelentő kisemlős állományok állatorvosi státuszának vizsgálata. Megfelelő élőhelyet jelentő földterületek megvásárlása és helyreállítása, melynek eredményeként ezeken a területeken a zsákmányfajok állományainak növekedése várható. A megvásárolt területekre az onnan korábban kipusztult ürgék visszatelepítésére is sor kerül. Emellett Natura 2000 területek közötti kisebb földterületek bérbe vétele, amelyek ún. „lépő kövekként” (stepping stones) a védett élőhelyek között biztosítanak kapcsolatot, átjárási lehetőséget, de egyúttal menedéket is nyújtanak olyan zsákmányállatok számára, mint a hörcsög és a mezei nyúl. A repülőterek gyepkezelési útmutatójának elkészítése, valamint az ürgés élőhelyek vízgazdálkodási rendszerének javítását célzó ajánlás kidolgozása. Területkezelési Tanácsadó Szolgálat kialakítása a gazdálkodók és vadászok segítésére területhasználat és vadgazdálkodás témákban. A vadászok ösztönzése a célfajokat tizedelő szőrmés ragadozók befogására. Ürgék mozgásának feltérképezése műholdas nyomkövető rendszerek alkalmazásával zajlik. A projekt intenzív kommunikációs programja a gazdálkodók, a vadászok és a helyi lakosság körében végzett országos alapállapot-felméréssel indul. A kihelyezésre kerülő információs táblák, szóróanyagok, valamint a kialakítandó ürgebemutató látogatóközpontok ismeretterjesztési és oktatási tevékenységei hozzájárulnak a célközönség tudatosságának fokozásához, melyen keresztül a projekt célfajokat érintő természet- védelmi intézkedései támogatást nyernek. A célfajok állományaiban bekövetkező változások felmérése és nyomon követése. A természetvédelmi intézkedések sikerességének értékeléséhez átfogó – műholdas nyomkövetéssel és kameracsapdák alkalmazásával zajló – monitoring program ad tájékoztatást.

Várható eredmények A projekt eredményeként a kisemlősök csökkenésének fő okait sikerül jobban megérteni és a parlagi sas és a kerecsensólyom táplálékforrásainak csökkenése megállítható lesz. Megkezdődnek a genetikai és egészségügyi felmérések, és génbankok kerülnek kialakításra. Az elszigetelt kis populációk állapota javulni fog. Potenciális élőhelyek helyreállításra kerülnek és mintegy 2 000 ürge visszatelepítésre kerül más területek erős, életképes populációiból. Az elszigetelt populációk ’lépegető köveken’ keresztül összeköttetésbe kerülnek. A projekt a nemrégiben elkészült Európai S. citellus Fajvédelmi Akciótervet fogja megvalósítani. A társadalmi tudatosság a célfajok esetében növekedni fog. A felmérés megalapozottsága A projekttervben az egyik fő problémaként került megfogalmazásra, hogy ezeket a rágcsálókat kevéssé ismeri a közvélemény, sőt a gazdálkodók káros állatként tekintenek rájuk, s irtják őket. Ennek szemléletformálás előkészítését fogalmazza meg a projekt A8-as tevékenysége, amely a közismertség felmérését célozta meg négy célcsoport, az átalános lakosság, a gazdálkodók, a vadászok és iskolások körében. A közismertség hiánya alapvető gondot jelent a ragadozók számára fő táplálékforrásnak számító kisrágcsálók populációinak megőrzése esetében. Ennek legfontosabb oka, hogy a lakosság nem tudja, mennyire fontos táplálékforrásai ezek a fajok a védett madaraknak, például a kerecsensólyomnak.

3

Másrészt számos rágcsálóra még mindig kártevőként tekintenek, annak ellenére, hogy populációik drasztikusan csökkentek az elmúlt évtizedekben. A probléma megoldására és az emberek attitűdjeinek megváltoztatására közoktatási és figyelemfelkeltő program megvalósítása szükséges. Az ürge lett ennek a programnak egy kiemelt állataként megjelölve. A megfelelő közoktatási és figyelemfelkeltő program kifejlesztéséhez okvetlenül szükséges a jelenlegi attitűd és ismeretszint megismerése, továbbá a ragadozómadarak prédáinak számító kisemlősökkel kapcsolatos meglévő és érzékelt konfliktusok meghatározása. Az eredményekre alapozva hatásos közoktatási és lakossági ismeretterjesztő programot lehet kidolgozni, valamint a kutatás által a projekt és nyilvánossági, marketingtevékenységének hatása is növelhető. A kutatásban 100 fő vadász, 50 fő gazdálkodó, 400 fő iskolás és 200 fő, az állatkertek és nemzeti parkok látogatóiból álló lakosság megkérdezését tervezték. Az ürge kelet- és délkelet-európai elterjedésű, a rövidfüvű sztyeppek jellegzetes kisemlőse, és legnyugatibb populációi a Kárpát-medencében élnek. Elterjedésének nyugati határa nagyrészt Magyarországon halad, tőlünk nyugatra már csak elszórt állományai vannak Ausztriában, Bécs környékén. Évtizedekkel ezelőtt még Németországban és Lengyelországban is honos volt, de ezekből az államokból mára teljesen kipusztult. Kelet felé haladva, Ukrajna és Oroszország sztyeppéin még stabil állományai vannak, délre tekintve pedig Szerbiában, Romániában, Bulgáriában a pusztai környezetben sok helyen megtalálható, és még Törökország európai területén is előfordul. Fő élőhelyét a magyarországi füves puszták jelentik, ezért hazánknak kulcsszerepe van a faj megőrzésében. Az 1960-70-es években az ürgék még súlyos károkat okoztak néhány helyen a gabonában, a kukoricában. Sőt, a múlt század elején még nagyon sok helyen kampányszerűen védekeztek ellene, és nemcsak kiöntéssel és hurokcsapdával, hanem még a járatok szénkéneggel történő elgázosításával is. Az elpusztított ürgék levágott és leadott farkáért „vérdíj” járt, húsát még élelmezési céllal is fogyasztották, több helyen a szegényebb családok is ürgehússal egészítették ki szűkös és egyhangú táplálékukat. Ekkor még a veszélyes károsítók közé tartozott az ürge, az ellene való védekezés minden gazdálkodónak kötelessége volt. De nagyon hirtelen megváltozott a helyzet. Nagy valószínűséggel az intenzív mezőgazdaság térnyerése, a nagytáblás gazdálkodás és a monokultúrás termesztési módok alkalmazása miatt, ma a hazai ürgeállományunk az egykorinak a töredéke. Ma már csak egymástól távol eső élőhelyeken, szigetszerűen találhatjuk meg ezt az érdekes életmódú kisemlőst. A kedvezőtlen állományalakulási tendenciák miatt az ürgét Magyarországon 1982 óta jogszabály védi, és mivel természetvédelmi helyzete folyamatosan romlott, 2012-ben átkerült a fokozottan védett fajok közé, és természetvédelmi értéke 250 000 Ft-ra emelkedett.

Az utóbbi években Magyarországon is megszokottá vált, hogy szakmai szervezetek kiválasztanak évente egy-egy élőlényt az év fajának, hogy veszélyeztetettségére a média segítségével ráirányítsák a közfigyelmet. Ezeket a kiemelt fajokat legtöbbször nem fenyegeti a kipusztulás veszélye, mégis rászorulnak az emberi odafigyelésre. Ezeknek a kampányoknak a legfőbb célja, hogy felhívják a figyelmet az élővilág, a környezetünkben élő növények és állatok sérülékenységére és fontosságára.

4

A Földművelésügyi Minisztérium természetvédelemért felelős államtitkársága által működtetett Vadonleső Program a szakmai szervezetekkel egyeztetve és a civil javaslatokat is figyelembe véve 2015-ben második alkalommal hirdette meg „Az év emlőse” programot, melynek keretében az ürgét választották az év emlősének, a faj széles társadalmi megismertetése érdekében szakmai programokat, előadásokat, fotókiállításokat, vers- és glosszaíró versenyt, rajzpályázatot hirdettek meg. A Vadonleső program internetes felületén (www.vadonleso.hu) megtalálható adatbázisba a helyi lakosoktól a civil szervezeteken át, bárkinek lehetősége kínálkozik az ürgékkel kapcsolatos megfigyeléseit feltölteni. Ezek az adatok bekerülnek a Természetvédelmi Információs Rendszerbe (TIR), amely a természetvédelemért felelős szakemberek számára nagy segítség a veszélyeztettet fajok védelmének terén. A felmérés célja, elvárt eredmények A Vadonleső programsorozatai mellett az „ürge évében” indult el a projekt intenzív kommunikációs, szemléletformáló akciója is, a gazdálkodók, a vadászok és a helyi lakosság körében végzett országos alapállapot-felméréssel. A felmérés célja a válaszadók ürgékkel kapcsolatos hozzáállásának, és az ürgékkel kapcsolatos ismeretek vizsgálata. A lehetséges problématerületek, kérdések, félelmek, szükségletek és elvárások beazonosítása, feltárása, amelyekre a szükséges információs és felvilágosítókampányoknak a későbbiekben választ adhatnak. A LIFE13 projekt célpontjában két, Európa-szerte ritka és veszélyeztetett ragadozómadarunk, a kerecsensólyom és a parlagi sas táplálékbázisának védelme és bővítése áll. Mivel az ürge igen fontos táplálékállatuk, állományának megőrzése e két madárfaj és más ragadozók, például a szintén ritka molnárgörény fennmaradását is szolgálja. A védelem szempontjából nagyon fontos a meglévő rövidfüvű gyepek további fenntartása, a felhagyott, gyomosodó rétek újbóli legeltetése, illetve a meglévő populációkból az ürgék visszatelepítése olyan alkalmas élőhelyekre, ahol az elszigeteltség miatt természetes úton való újbóli megjelenése nem várható. A projekt szemléletformáló, kommunikációs és oktatási tevékenységei hozzájárulnak a célközönség tudatosságának fokozásához, melyen keresztül a projekt célfajokat érintő természetvédelmi intézkedései támogatást nyernek. A felmérés kérdéseinek legfontosabb forrásanyagául Dr. Petra Kaczensky ragadozó nagyemlősökkel kapcsolatos lakossági elfogadottsági felmérései és tanulmányai szolgáltak. Kutatásainak egyik alapját a NEP (New Ecological Paradigm) jelenti. Eszerint a mai poszt-materialista társadalmunkban a természet nem ellenség, amivel szembe kell szállni, és amit le kell győzni, hanem inkább egy törékeny szerkezetnek számít, ami a védelmünket és segítségünket igényli. Vizsgálta a válaszadók különböző demográfiai adatait, ezek alapján az eltéréseket, hogy megállapíthassa, hogyan tipizálhatók a vizsgálat tárgyát képező fajok „ellenségei”, ill. „barátai”. A farkasokkal kapcsolatos elfogadottsági tanulmányban arra a következtetésre jutott, hogy a farkasok ellenségei azok, 1. akik a civilizációs modernitás vívmányainak fenyegetéseként tekintenek a farkasra. 2. posztmodern farkasbarátok, akik a farkasra, mint a civilizációs modernitás vívmányaival szembeni ellenállás jelképeként tekintenek. 3. és az ambivalens farkasbarátok valahol a kettő között találhatók. Ez utóbbiak alapvetően pozitív beállítottságúak a farkassal szemben, de egy váratlan érdekellentét felmerülése során nagy valószínűséggel a pozitív, elfogadó gondolkodásmódjuk visszaesne és negatívan állnának hozzá a farkasokhoz. Jelen kutatásban is fontos kérdés volt, hogy alkalmazható-e Kaczensky módszere az ürgék esetében is? Szem előtt tartottuk tehát a válaszadók demográfiai adatainak pontos meghatározását, valamint hogy válaszaik elemzése alapján megállapítható legyen, hogy mely korosztályokra kell a későbbi ismeretterjesztő kommunikációnak koncentrálni, s ez alapján milyen kommunikációs csatornákon keresztül lehet eredményre jutni, hogy ürgékkel kapcsolatos hozzáállás és ismeretek megváltozzanak. „Miért is fontos a beállítottság?” – kérdezi Kaczensky. „A szociálpszichológiában a beállítottság egy személy, tárgy vagy fogalom egyéni, személyes értékelését jelenti. Alapvetően szoros összefüggés van egy személy beállítottsága és kimutatott viselkedése között. Ez az összefüggés annál erősebb, minél specifikusabban illik egy beállítottság egy speciális viselkedéshez, minél jelenidejűbb egy beállítottság egy meghatározott viselkedéssel összefüggésben, minél több személyes tapasztalatot szereztek a beállítottság tárgyával kapcsolatban és minél kisebb egy személyre a szociális nyomás, hogy egy meghatározott viselkedést vagy meghatározott beállítottságot képviseljen. Az értékekkel ellentétben, amelyek egy ember szociális fejlődésében elég korán kialakul és később már alig változtatható meg, a beállítottság könnyebben megközelíthető és tapasztalatokkal és ismeretekkel alakítható. Ahhoz tehát,

5

hogy megbecsülhető legyen, hogyan viszonyulnak az emberek az állatokhoz, ill. milyen kezelési módot kívánnak ennek, a beállítottság felmérése központi jelentőséggel bír.” „Az értékek, beállítottság és valós viselkedés közötti hierarchikus összefüggés – Kaczinsky, Pierce et al 2001 alapján”

Viselkedés

Viselkedési szándék Beállítottság és normák Értékválasztás (észlelt minták) Értékek

Mi történik akkor, ha a rágcsáló kisemlősök visszatérnek azokra a területkere, ahol az ember a távollétüket már megszokta? Milyen következményekkel járhat az állatok újra betelepítése? Hogyan vélekedik, illetve mennyire érinti személyesen a lakosságot vagy éppen a gazdálkodókat, vadászokat az ürgék jelenléte? Számolnak-e azzal, hogy a rágcsálók megdézsmálják a termést, járatokat ásnak? Az ürgék jelenléte miatt tartanak-e földhasználati korlátozásoktól, pénzügyi veszteségektől? És mire jutott Kaczensky? A területi vagy végzettség-beli vagy nemi vagy korosztály-beli vizsgálat hozott-e eltérést? A különböző variánsok témái, amely alapján a hozzáállást tesztelték: a szociodemográfiai faktorok, a területi különbségek, az érdekeltségi csoportok, a tudás és ismeretek, a természeti szabadidő jelentése, a NEP skála, az egyéni érintettség, az érdeklődés, a farkaspopuláció trendje, az élettérhez való alkalmasság. Az eredmények alapján a három legfontosabb faktor: (1) milyen fontos a téma a megkérdezettnek, (2) milyen erősen érintett személyesen a farkasok által, (3) mennyire megfelelőnek értékelte lakóhelyét farkas-élettérként. Gyakran elhangzik, hogy lakosság nem rendelkezik kellő ismerettel a rágcsáló emlősökről, és inkább negatív a hozzáállásuk velük szemben. Brossúrák, ismeretterjesztő és tájékoztató kiadványok sora készült már a kisemlősökről, amit általában szívesen fogadott a publikum. Emellett 2015-ben, az ürge évében, a Földművelésügyi Minisztérium – már korábban említett – Vadonleső Programja számos tematikus rendezvényt szervezett, melynek célja a fokozottan védett állathoz kapcsolódó tudományos eredmények bővítésén túl, a faj széles társadalmi megismertetése volt. Januáran hirdették ki az "év emlőse" pályázat nyertes állatát, márciusban az ürge év alkalmából Tavaszi ürgeköltő-ünnepséget szerveztek. Áprilisban „VERSengő ürgeképek” címmel ürge-vers illusztrációs és „Ürgefüttyök” címmel rövid esszéíró pályázatot hirdettek, májusban tartották meg a Tavaszi ürgepikniket. A júniusi KLIPPírozó ürgeversek klip-pályázati kiírásra olyan, tetszőleges technikával készített video-klipeket vártak, melyben valamilyen formában életre kelt egy, a kortárs költők által írt ürgevers. 2015 novemberében a Fővárosi Állat- és Növénykert adott otthont az ÜrgeKutatÁs című tematikus tudományos ülésnek, ahol nemcsak természettudományi, természetvédelmi szakemberek, hanem művészek, neves előadók tolmácsolásában hívták fel a figyelmet a magyarországi ürgeállomány fennmaradásának fontosságára. Mindezek ellenére egyre több tanulmány mutatja ki, hogy a több tudás nem feltétlen jelent pozitív beállítottságot, inkább nagyobb elfogadóképességnek is kellene hozzá társulnia. Éppen a vadászok és a gazdálkodók, akik többet tudnak a természetről és a rágcsáló állatokról, mint az átlag állampolgárok. De ez nem jelenti egyértelműen azt, hogy jobban elfogadóak a rágcsálókkal szemben. A modern kommunikációs technikák egy rendkívül mobil népesség körében ahhoz vezettek, hogy a vidéki és a városi lakosság hozzáállásában gyakran ismertetett különbségek sok régióban fokozatosan

6

eltűntek. A lakóhelynél sokkal fontosabb, hogy vajon a megkérdezettek milyen erősen kötődnek a mezőgazdasághoz és a hagyományos vadászathoz. Bizonyos érdekcsoportokhoz való tartozás is gyakran jelentősen befolyásolja a rágcsáló állatokhoz való hozzáállást. Általában a vadászok és a gazdálkodók inkább negatív, míg a természetvédők és a lakosság pozitív beállítottságú. Kíváncsiak voltunk, hogy a felmérés eredményei mennyire igazolják, vagy cáfolják ezeket a feltételezéseket. A kérdőíves felmérés során ezért a következő kérdéscsoportokra kerestük a válaszokat:  Milyen a megkérdezettek beállítottsága az ürgékkel szemben?  Mely fő tényezők befolyásolják az ürgékkel szembeni beállítottságot?  Hogyan viszonyulnak a megkérdezettek a különböző kezelési lehetőségekhez?  Azoknak a településeknek a lakosai, ahol ürgék élnek, mennyire viszonyulnak másképpen az állatokhoz, mint az ország más településein élők? (A településszintű összehasonlítás csak a diákok esetében vizsgálható, mert tekintettel a román nyelvű adaptációkra, a felnőtt lakosság esetében csak azt vizsgáltuk, hogy mely országban él a válaszadó.)  Van-e különbség az eltérő érdekcsoportok beállítottsága között?

7

2. Módszerek A projekt által is meghatározott négy célcsoport esetében vizsgáltuk, hogy milyen mértékű az elfogadásuk és általános ismeretük a nyílt, füves élőhelyű kisemlősöket és a ragadozó madarak prédáit illetően. A lakosság, gazdák és vadászok, továbbá a közoktatásban tanulók tölthettek ki papíros vagy online kérdőívet. A mintavétel mindegyik kutatási helyszínen a véletlenszerű kiválasztással (random selection) történt.

2.1.

Kutatási terület

Kérdőíveket az alábbi, projektben együttműködő partnerek töltettek ki a célközönséggel:  Fertő-Hanság NPI (FHNPI);  Őrségi NPI;  Balaton-felvidéki NPI (BfNPI);  Kiskunsági NPI (KNPI);  Kaposvári Egyetem;  Nimfea Természetvédelmi Egyesület,  MAVIR,  Bükki Emlőstani Kutató Egyesület,  Madárvilág Nonprofit Kft.  Environmental Protection Agency of Satu Mare (Szatmári Környezetvédelmi Ügynökség; Románia) (EPASM) Az ürgék területi elterjedésének megjelenítése térképen

8

2.2.

A kérdőívek

A vizsgálatban olyan kérdésekre kerestük a választ, mint: Bevezető blokk: Ürge felismerése I. Környezet- és természetvédelemhez való általános hozzáállás II. Szabadidő és ürgékkel kapcsolatos tapasztalatok III. Ürgékhez való hozzáállás IV. Ürgékkel kapcsolatos általános ismeretek V. Az ürgék elfogadottsága VI. Demográfiai és ismeretszerzéssel kapcsolatos adatok Négy típusú kérdőív készült a négy célcsoportnak, a projektpartnerekkel több körös egyeztetés során alakult ki a végleges kérdőívsor. A kiindulási alapot a lakossági kérdőív elkészítése jelentette. A korábban több kérdésből álló, hosszabb kérdőíveket rövidíteni kellett. A gazdálkodók és vadászok számára egyféle kérdőív készült el, azonban mivel a diákok köréből a 6-18 éves korosztály megkérdezése is cél volt, két különböző típusú, egyszerűsített kérdéssort állítottunk össze. A két diákkérdőív tehát még rövidebb, két oldalas kérdőívek készültek, olyan kérdéseket meghagyva az eredeti „lakossági” kérdőívből, amelyek jelentősek, és a célcsoportok válaszai összehasonlíthatók. Alsó tagozat: összesen 16 kérdésből álló, A4-es, kétoldalas ív. Felső tagozatos: összesen 18 kérdésből álló, A4-es, kétoldalas ív. Felnőtt: összesen 31 kérdésből álló, A4-es, 6 oldalas ív. Gazdálkodók, vadászok: összesen 30 kérdésből álló, A4-es, 6 oldalas ív. A felnőtt lakosságnak szánt kérdőívben, a bevezetőnek szánt kérdéskörben fel kellett ismerni, hogy a kép egy ürgét ábrázol, illetve megválaszolni, hogy védett, veszélyeztetett fajnak számít-e. A kérdéscsoportok felépítése a felnőttek és a vadászok, gazdálkodók kérdőíveiben a bevezető blokkot leszámítva azonosak, minimális eltérések csak bizonyos kérdéseknél tapasztalhatók. Ezzel szemben a diákoknak szánt kérdőív a célcsoport sajátosságait figyelembe véve (kor, tudásszint, figyelem stb.) jóval rövidebbre sikerült, de bizonyos kérdéscsoportok ennek a célcsoportnak a kérdőívében is megjelennek, hogy a válaszok korcsoportonként is összehasonlíthatók legyenek. Az I. blokkban a válaszadók környezet- és természetvédelemhez való általános hozzáállását vizsgáltuk a NEP skála alapján. A szabadidő, az ürgékhez való hozzáállás, valamint az ürgék elfogadottsága II., III., V. blokkokban a kérdések a szabadidő eltöltésének módjára, illetve az az egyének ürgékkel való találkozásának, esetleges velük szembeni viselkedésüknek feltérképezésére irányultak. A legtöbb kérdésnél egy ötpontos Likert skálán kellett a válaszadóknak bejelölniük, hogy „mennyire értenek egyet teljes mértékben” bizonyos kijelentésekkel (5), vagy hogy „egyáltalán nem értenek vele egyet” (1). Köztes kategóriaként a „részben egytértek”-et lehetett bejelölni, azonban azoknak, akiknek egyáltalán nem volt véleménye, illetve fogalma az egyes kijelentésekről lehetőségük volt a „nem tudom” választ megjelölniük. IV. Az ürgékkel kapcsolatos általános ismeretek fejezetben „feleltválasztós”, nyitott kérdésekkel és „igaz”- vagy „hamis” eldöntendő kijelentések megválaszolásával vizsgáltuk a válaszadók tudásszintjét. Az utolsó kérdéscsoportban olyan szociáldemográfiai adatokat vizsgáltunk, mint a nem, az életkor, a lakhely, iskolai végzettség, és végül arra kérdeztünk rá, hogy milyen információs forrásból szerzik a válaszadók ismereteiket. A román partner román nyelvre is lefordította a kérdéseket, amelyet később a magyar összesítő rendszerben dolgoztunk fel. A román nyelvi mutációkon annyi változtatás történt, hogy az iskolásoknak a névmegadására nem volt lehetőség, ezáltal a román válaszadó diákok nemének meghatározására nincs lehetőség. Ez összesen 118 db alsó és 128 db felső tagozatos választ érint, amely a válaszadók 53, illetve 46 %-a és az összes válasz csaknem harmada. Ez alapján a válaszadók válaszainak nemenkénti vizsgálatára kevésbé nyílik lehetőség. A projektpartnerek beszerkesztett kérdőíveket használták fel, amelyeket kinyomtatott formában juttattak el a válaszadóknak. Az elkészült online kérdőív-verziót egyetlen válaszadó sem töltötte ki egyénileg, arra volt csupán alkalmas, hogy a válaszok összesítése egységesen megvalósulhasson.

9

2.3.

Terjesztés

A kérdőíves felmérés során a projektpartnerek a válaszadókat elsődlegesen saját bemutatóhelyein, rendezvényeik, erdei iskolai foglalkozásaik alkalmával érték el, a vadgazdálkodókat pedig személyesen keresték fel. Kérdőíveket postai úton nem küldtek ki, a személyes kitöltés során az előre kinyomtatott kérdőíveket a válaszadók maguk töltötték ki, arra nem volt példa, hogy estelegesen a nemzeti parkok, egyesületek munkatársainak kellett volna feltennie a kérdéseket és kitölteni a válaszdók nevében a kérdőíveket. A Fertő-Hansági Nemzeti Park Igazgatósága elsősorban a saját bemutatóhelyein, rendezvényein tudta a kérdőíveket kitöltetni a látogatókkal. A kérdőíves felmérés célcsoportjai közül felkeresték a vadgazdálkodókat is, de ők a vadgazdálkodási idényben a kérdőívek kitöltésére nem tudtak időt és energiát fordítani, a vadgazdálkodási év zárása, amikor hasonló jelentéseket kell leadniuk a gazdálkodóknak (február) pedig már kívül esett a felmérés időpontjától. A Szatmári Környezetvédelmi Ügynökség (EPASM) a gyerekeknek és a felnőtt lakosságnak szóló kérdőívek nagy részét rendezvényeiken, pl. iskolai előadások, helyi kulturális rendezvények keretében töltette ki. Kevésbé sikeres megoldásnak bizonyult az, amikor az ügynökség engedélyezési osztályán hagytak egypárat a kérdőívekből és ott az ügyeik intézésére váró emberek tölthették ki azokat. A gazdálkodóknak, vadászoknak szánt kérdőíveket vagy személyesen vitték el, vagy a helyi polgármesteri hivataloknál hagyták ott, de ez a megoldás sem mutatkozott sikeresnek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága két módon tölttette ki a kérdőíveket: a bakonybéli erdei iskolában, a foglalkozások keretében kb. 50 gyermekkel töltették ki azokat, a másik mód a „random selection” elvét követte, amikor is a Levendula Fesztivál ideje alatt, a levendula aratásból visszaérkező embereket kérték fel a válaszadásra. Ez utóbbi módszerrel, „rövid, személyes megkeresésre és egy adag rábeszéléssel” 300 felnőttet sikerült elérniük. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága munkatársai a Természet Házába érkező látogatókkal töltették ki az előre kinyomtatott kérdőívet. „A kitöltő saját maga töltötte ki a helyszínen, a válaszadó részéről egyéb felmerült kérdésről, észrevételről, megjegyzésről nincs tudomásunk.” A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága kérdőívezésben résztvevő munkatársaiknak nem voltak korábbi tapasztalatai, véleményük szerint a megfelelő alkalomhoz igazítva elég jól működött a kitöltés. A munkatársak véleményeit szó szerint idézzük: „Az első kifogás az volt általában, hogy nem ismerik az ürgét (kellemetlen lesz, mert nem tudnak válaszolni...) könnyen leküzdhető volt (név nélküli kitöltés és annak hangsúlyozása, hogy a helytelen válasz is információ számunkra), a másik, hogy hosszú az adatlap. Utóbbi már fogósabb volt, bár ennek ellenére kevesen voltak azok, akik ezen átugorva ne töltötték volna ki. Erre mindenképpen alkalmas volt a Levendula Fesztivál, kevesen siettek. Az emberek az ország minden részéről érkeztek, ki spontán, ki tervszerűen, konkrétan a programra. Ezen belül a kitöltetés nemtől, kortól függetlenül történt. Összességében tehát megállapítható, hogy mind a lakossági, mind pedig a kétféle diák kérdőíveket olyan személyek töltötték ki, akik alapvetően érdeklődnek a nemzeti parkok rendezvényei iránt, az átlagnál feltételezhetően pozitívabb beállítottságúak minden természet- és környezetvédelmi témával kapcsolatosan. Ez egyfajta szűrőt is jelent, és épp azok maradtak ki a vizsgálatból, akik egyáltalán nem érdeklődnek és beállítottságuk vélhetően kevéssé mondható pozitívnak.

2.4.

Visszaérkezési arány

A tervezett mintavétel nagysága összesen 750 fő volt, célcsoportonként vizsgálva az alábbiak szerint:  lakosság: 200 fő állatkerti és nemzeti park látogató  gazdák: 50 fő  vadászok: 100 fő  iskolások: 400 fő – ezen belül a különböző korosztályok szerinti bontás nem részletezett. A kitöltött, visszaérkezett kérdőívek ezzel szemben a következő arányt mutatják:  lakosság: 269 fő

10

  

gazdák és vadászok: 19 fő alsó tagozatos diákok: 223 fő felső tagozatos diákok: 279 fő.

A gazdálkodóknak/vadászoknak összeállított kérdőívből összesen 19 db érkezett vissza, összességében két területről, amelyek a válaszok alapján ráadásul nem is "ürge-lakta", így nehezen lehet messzemenő következtetéseket levonni az érdekcsoportonkénti vizsgálattal. A kérdőívezésben szerepet vállaló partnerek elmondása alapján az alacsony visszaérkezési arány annak tudható be, hogy a felmérésre, a személyes megkeresésre a vadgazdálkodási idényben került sor, amikor ez a célcsoport mással van elfoglalva, idejét a természetben tölti, és nem foglalkozik „papírmunkával”. Másrészről a gazdák nehezményezték a kérdőív hosszúságát, így feltehetően most a téli időszakban, amikor kevesebb a dolguk sem járnának sikerrel a kérdezők. Más esetben a kérdőívet kitöltető szervezetek a programjaikra, bemutatóhelyeikre látogató, illetve az erdei iskolai foglalkozásaik révén könnyebben elérhető felnőtt, lakossági és gyermek célcsoportra fókuszáltak, nem pedig a gazdálkodókra. A FertőHansági Nemzeti Park Igazgatósága konkrétan azért nem tudta vadászokkal / gazdálkodókkal kapcsolatos kérdőíveket kitöltetni, mert azok a területek, ahol az ürgék élnek egy kivételével a nemzeti park saját kezelésében állnak, így ott nem folyik vadászat, gazdálkodás. Az egyetlen idegen kézben lévő terület tulajdonosa pedig nem foglakozott ezzel a kérdéssel, "ilyen hülyeségekkel". A szervezetek kitöltéssel kapcsolatos beszámolója azonban a gazdák és vadászok alapvető beállítottságát már eleve előrevetíti, nem csupán a kérdőívek kitöltésének fölöslegességéről, hanem az ürge mint védett faj vadászok és gazdák oldaláról jelentéktelennek tűnő voltáról. Ettől pedig már nem áll messze az a vélekedés, hogy az ürgére, mint káros fajra tekintsenek.

2.5.

Adatelemzés

A projektpartnerektől beérkezett papír alapú kérdőíveket a kerdoivem.hu rendszerben szerkesztett online kérdőív programban egyesével dolgoztuk fel. A rendszerből kérdőív típusonként többféle összesítés generálható, a különböző demográfiai adatonkénti vizsgálat szempontjából az összes választ megjelenítő MS Excel fájl letöltése volt a legalkalmasabb, mivel abban az adatokat könnyen lehetett szűrni. A kerdoivem.hu válaszokat látványosan, grafikonokkal összesítő alkalmazása azonban nem alkalmas a valós vizsgálatra, mivel az adatok közül kihagyja a nem válaszoltak létszámát. Ezért a végleges összesített adatokat egy egyedi MS Excel táblázatrendszerbe töltöttük át, és ennek adatait, illetve a válaszadónkénti, szűrhető Excel-táblák adatait összesítettük és hasonlítottuk össze.

11

3. Eredmények A négyféle kérdőív összeállítása a korosztályoknak megfelelően történt, azonban azt szem előtt tartva, hogy a válaszok összehasonlíthatóak legyenek. A válaszokat demográfiai adatok szerint is vizsgáltuk, célunk az volt, hogy kimutassuk inkább a nemek, vagy a kor, a végzettség, ill. a lakóhely tekintetében vannak-e a válaszok között a legnagyobb eltérések. Demográfiai adatok a négyféle kérdőív esetében Alsós nem (csak magyarnál) kor lakhely (település) iskolai érdemjegy

Felsős nem (csak magyarnál) kor lakhely (település) iskolai érdemjegy

Felnőtt (lakossági és gazdálkodó / vadász) nem kor lakhely (ország) végzettség

A diákok kérdőívében nevük megadását kértük, ebből szűrtük le a lány-fiú válaszadók arányát. Sok esetben viszont a kérdőívet teljesen kitöltők is vonakodtak a nevüket (akár csak a keresztnevüket is) megadni. A romániai kitöltőknél ezt a lehetőséget a projektpartner ki is törölte, így ott a nemek meghatározására nem volt lehetőség. Az életkort, ill. a felnőttek esetében a születési évet sokkal többen adták meg, ugyanígy a diákok esetében lakóhelyüket (települést). A felnőtteknek csak országot kellett megjelölniük. Ezáltal válaszaik nehezen vizsgálhatók területi alapon. A végzettség tekintetében, a felnőttekkel ellentétben, akik szívesen adták meg ezt az információt, a diákok közül viszont sokan vonakodtak ettől. Azonban néhány olyan kivétel is előfordul, amikor a diák nem csupán 5-ös érdemjegyét vezette fel a kérdőívbe, hanem azt is, hogy dicséretes vagy kitűnő környezetismeret, természetismeret, vagy épp földrajz tantárgyból. Egy kaposvári nyolcosztályos középiskola diákválaszainál okozott némi gondot az, hogy ilyen tanulási rendszerben a természetismeret tantárgy alatt tanulják mind a biológia, mind pedig a földrajz tantárgyakat, itt csak egy érdemjegyet adtak meg. Az azonos kérdésekre adott válaszok demográfiai alapú vizsgálatához a következő kategóriákat határoztuk meg: nemek esetében nő / férfi; életkor esetében 0-29 / 30-39 / 40-49 / 50-59 / 60-; végzettség esetében általános iskolai végzettség / érettségi / felsőfokú végzettség. Az említett kategóriákban csak azokat a válaszokat vizsgáltuk, ahol a szóban forgó demográfiai kérdésre érkezett válasz, az adott kérdésre nem válaszolókat ennél a vizsgálati módnál figyelmen kívül kellett hagynunk. Ebben a fejezetben kérdőív-típusokban szereplő azonos kérdések, kérdéskörök szempontja szerint elemezzük a válaszokat.

3.1.

Az ürgékkel kapcsolatos tudásszint

Ürge F14, L15, L22, VG14:, VG19-20, 23: A közönséges ürge (Spermophilus citellus) fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. A felső tagozatos diákoknak és a két felnőtt csoportnak ki kellett választania, az állítások közül, melyik igaz, és melyik hamis. Ezekből is 4 kérdés volt azonos. Az ezekre leadott válaszok százalékos arányában nincs nagy különbség, a diákok valamivel kisebb, míg a gazdálkodók és vadászok valamivel nagyobb arányban adtak helyes választ, főképp pedig az igaz kijelentések esetében. Az egyetlen hamis kijelentésre is csaknem azonos arányban válaszoltak, itt azonban, mint a legtöbb olyan igaz-hamis kérdés esetében, ahol a kijelentés valójában hamis volt, nagyon sokan elbizonytalanodtak és inkább a „nem tudom” választ jelölték meg. Jelen kérdésnél mindhárom válaszadói csoport esetében átlagban több mint a harmaduk inkább a nem tudom választ adta.

12

Me l yi k á l l í tá s i ga z é s m e l yi k ha m i s?

Az ürge fontos faj, mert fő tápláléka olyan Magyarországon védett állatoknak, mint a kerecsensólyom, a parlagi sas vagy a Az ürge veszélyeztetett Egy nőstény több mint 60 molnárgörény. (Igaz) faj. (Igaz) napig vemhes. (Hamis)

Az ürgék téli álmot alszanak. (Igaz)

0%

10%

20%

30%

40%

60%

70%

80%

90%

8% 11% 9% 32%

20%

4% 26%

28%

3%

25% 76%

lakosság

5%

13%

16% 3%

Jól válaszolt

10%

Rosszul válaszolt

Nem tudom

4% 5%

71%

összes válasz

2%

14%

89%

gazdálkodó, vadász

3%

19%

78%

lakosság

4% 11%

15%

63%

felső tagozat

15% 16%

69%

összes válasz

10% 5%

68%


11%

44%

63%

felső tagozat

2% 3%

53% 26%

25%

összes válasz

14%

36%

23% 37%


3% 21%

75% 29%

felső tagozat

6%

21%

68%

összes válasz

100 %

9%

67%

lakosság gazdálkodó, vadász

lakosság

50%

83%

felső tagozat

16%

5% 3%

Nem válaszolt

Azt viszont a felnőttek közül csak jóval kevesebben tudják, hogy az ürgék által okozott károkért nem jár kártérítés. A témában bizonytalan tudásúak voltak a legtöbben, összesen 79 felnőtt jelölte be a nem tudom választ. L22. Ki t te rhe l a z ürgé k á l ta l okoz ott ká rok köl tsé ge ? 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

13

az Európai Uniót az államot természetvédelmi szervezeteket adományozókat nem jár kártérítés nem tudom nem válaszolt

63 54 1 56 76 6

GV21. Ki t te rhe l a z ürgé k á l ta l okoz ott ká rok köl tsé ge ? 0

5

10

0

az Európai Uniót az államot természetvédelmi szervezeteket adományozókat nem jár kártérítés nem tudom nem válaszolt

6 2 0 6 3 2

L23. Sz e m é l ye se n m e nnyi pé nz t á l doz na é ve nte a z ürgé k vé de l m é re a z orsz á gba n? 0

10

20

30

40

50

60

100

88 22

max. 15.000 Ft-ot

nem válaszolt

90

56

max. 3.000 Ft-ot max. 30.000 Ft-ot

80

63

semmit max. 1.500 Ft-ot

max. 300.000 Ft-ot

70

5 14 21

13

A lakosságot arról kérdeztük, mennyit áldoznának az ürgék védelméért, s több mint egyharmaduk csak egy minimális összeget, míg több mint egyötödük egyáltalán semmit. Ez az információ annak fényében is érdekes, hogy a válaszadók a nemzeti parkok látogatóiból kerültek ki, tehát feltételezhetően a környezet- és természetvédelemhez pozitívabban állnak hozzá, mint a lakossági átlag. (Ld. később L6. és GV 6 kérdéscsoportokat.) A gazdálkodókat és vadászokat a lakossági hozzáállással szemben arról kérdeztük, hogy mit tudnak, mennyi az ürge eszmei értéke Magyarországon. A 19 válaszadónak 42%-a válaszolt helyesen, ami épp e speciális érdek- és válaszadói csoport esetében alacsonynak nevezhető. Magyarázat lehet rá a válaszadók alacsony létszáma, valamint, hogy olyan területen laknak, ahol nem élnek a természetben ürgék, így ezt a témát nem kell mindennapi szinten ismerniük. GV23. Ön sz e ri nt m e nnyi a z ürge e sz m e i é rté ke a z orsz á gba n? 0

semennyi 10.000 Ft 50.000 Ft 150.000 Ft 250.000 Ft 300.000 Ft nem válaszolt

5

10

0 4 4 1 8 0 2

A9, F12, L13, VG12: Az ürge nappali aktivitású kisemlős, táplálékként füveket, hüvelyesek, gabonafélék magvait, bogyókat fogyaszt, de megeszi a földön talált rovarokat, madártojásokat is. Az ürge alapvetően növényevő állat, táplálékának zömét magvak, zöld növényi részek, bogyók, termések, tápanyagban dús rizómák, hagymák, gyökérdarabok alkotják, de az alkalomszerűen az elébe kerülő, könnyen megszerezhető állati eredetű táplálékot; az egyenesszárnyúakat, a bogarakat és a pókokat is szívesen elfogyasztja. Az ürgék táplálkozási szokásaira mind a négy kérdőívben rákérdeztünk, több válaszlehetőséget is megadva, melyekből csupán egy volt helyes. Az összehasonlító grafikonból egyértelműen kitűnik, hogy az alsó tagozatosok adtak legnagyobb arányban helyes választ a kérdésre, míg a legkevesebb helyes választ a gazdálkodók és vadászok adták. Mi a z ürgé k fő tá pl á l é ka ? V á l a sz ok össz e ha sonl í tá sa 0%

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

81%

alsó tagozat felső tagozat

49%

13% 5% 44%

lakosság

43%

49%

gazdálkodók, vadászok

42%

53%

összes válasz

Helyes válasz

56% Helytelen válasz

37% Nem tudom

5% 6%

5% 5%

Nem válaszolt

A14, F7, F8-11, VG8-10: Az ürgék száma - elsősorban élőhelyük pusztulása miatt - ijesztő mértékben fogy, bár Európában még mindig Magyarországon legnagyobb az állományuk. „Ez nagy felelősséggel is jár, hiszen ha mi nem teszünk meg mindent, a több mint tízezres hazai állomány védelméért, akkor ez az európai, sőt a világállományra is hatással lesz." A faj hazai elterjedésére jellemző a mozaikosság.

14

Országszerte elszigetelt populációk találhatók, melyek nagyságrendileg számlálhatnak.

50-10.000 egyedet

A felső tagozatosonak és a felnőtteknek az országban található összes ürge számáról is tettünk fel kérdést. A diákok nagyobb arányban alulbecsülték számukat (41,22%-uk szerint csupán 1 000-10 000 egyed között), ugyanígy a lakosság is, míg ebben a kérdésben a gazdálkodók és vadászok jóval tájékozottabbnak bizonyultak. Me nnyi ürge é l a z orsz á gba n? Vá l a sz ok össz e ha sonl í tá sa 0%

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

18%

felső tagozat

70%

28%

lakosság

41%

47%


Helyes válasz

28%

21%

24%

összes válasz

10%

32%

54%

Helytelen válasz

3%

20%

Nem tudom

Nem válaszolt

A8, F11, L12, VG11, VG14: Elterjedési területe Kínától Közép-Európáig tart, Magyarországon az ürge legnagyobb egyedszámú állományai a Duna-Tisza közén és a Balaton-felvidéken élnek. Leggyakrabban a hagyományos, extenzív gazdálkodással fenntartott nyílt, füves területeken, illetve az ezekből létrejött füves repülőtereken találkozhatunk velük. Elterjedésének nyugati határa nagyrészt Magyarországon és Szerbián keresztül halad, tőlünk nyugatra már csak elszórt állományai vannak Ausztriában, Bécs környékén. Világállományának alakulását jól jellemzi, hogy korábban Németországban és Lengyelországban is előfordult, de ottani élőhelyeiről mára már kipusztult. A felső tagozatos és felnőtt válaszadókat arról is megkérdeztük, vajon Magyarország területén az ürgék őshonosak-e? Erre a kérdésre nagyon sokan helyesen tudták a választ, és még a bizonytalanok száma is magasabb, mint azoké, akik helytelenül válaszoltak. Honna n sz á rm a z na k a z ürgé k? V á l a sz ok össz e ha sonl í tá sa 0% felső tagozat

lakosság


összes válasz Helyes válasz

20%

40%

43%

56%

52%

50% Helytelen válasz

60%

33%

13%

21%

22% Nem tudom

80%

100%

23%

29%

3%

27%

26% Nem válaszolt

15

Élőhelyük: A nem túl kötött, de nem is túl laza szerkezetű talajokon telepszik meg a legszívesebben. Csak ott találunk ürgekolóniákat, ahol a talajvíz 1,5 méter alatt van, és a futóhomokos területeken se keressük az ürgéket. Nem viselik el azt, hogy kotorékaikat időszakosan ellepi a talajvíz, vagy azt, hogy járataik rendszeresen beomlanak a laza talaj miatt. Az ürge hosszú távon azokon a területeken képes megélni, ahol nincs talajművelés, mert a szántás, és a talaj felső rétegét érintő talajmunkák szétrombolják és megsemmisítik az állatok elérhető táplálékbázisát. A Magyarországra oly jellemző füves puszták jelentik fő élőhelyeit, ezért hazánknak kulcsszerepe van a faj megőrzésében. Hazai elterjedése mozaikos, állománya nem összefüggő, mivel a számára alkalmas gyepek területe napjainkra lecsökkent, felaprózódott F14, L15: Az ürgék kolóniákban élnek, de nem szociális lények. A hím egyedek territóriumokat tartanak, melyek mérete évszakosan változik, legtöbb konfliktus az április elejei párosodási időszakban fordul elő. Bár az ürgék telepesen, azaz kolóniákba tömörülve élnek, minden egyednek külön kotorékja van, ahol fajtársait nem tűri meg, és amelyet keményen védelmez velük szemben. Hogy egy ürgecsaládban átlagosan 6-10 egyed él, a felső tagozatos diákok, a lakosság és a gazdálkodók, vadászok köréből a második csoport ismerete bizonyult a legnagyobb arányban helyesnek és a diákok ismerete a legkevésbé, viszont az ő körükből került ki a legkevesebb bizonytalan válasz is. Há ny ürge é l e gy csa l á dba n? V á l a sz ok össz e ha sonl í tá sa 0%

felső tagozat

lakosság


összes válasz

Helyes válasz

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

32%

62%

40%

26%

36%

Helytelen válasz

37%

42%

4%

19%

4%

32%

50%

Nem tudom

12%

Nem válaszolt

F13, F14, L14, L15, VG13, VG14: A nőstények április végén, május elején hozzák világra 3-8 utódukat, melyek június elején kezdenek a felszínre jönni, majd nyár végén elhagyják az anyjuk területét és önálló üreget ásnak maguknak. Az ürgék vemhességi ideje a tapasztalatok szerint 26–28 nap, ami azt jelenti, hogy a kölykök rendszerint május elején, közepén születnek meg. Az utódszám rendszerint 3–8 között változik. A kicsik megszületésekor még csupaszok és vakok. Gyorsan növekednek, de még hosszú ideig anyjukra vannak utalva, és csak 28–30 napos koruk körül merészkednek ki először a kotorékból. A7, F14, L15, VG14: Az augusztusra meghízó ürge földalatti fészekkamrájába húzódik, és téli álmot alszik. A felnőttek már augusztusban elvonulnak, míg a fiatalok októberig éberek maradnak. Bár kolóniákban élő, társas állatnak számítanak, mégsem telelnek csoportosan, mindig magányosan vonulnak téli álomra. A tavasz közeledtével az állatok egyre gyakrabban ébrednek fel, majd az időjárástól függően már március első felében kibonthatják kotorékjaikat. Mindig a hímek ébrednek korábban, a nőstények csak március végén, április elején jelennek meg. Az ürge éves ciklusáról az alsó és felső tagozatosokat, valamint a lakosságot kérdeztük. Míg a legkisebbek azt választhatták ki, mely évszakokban aktívak az ürgék, addig a másik két válaszadói csoport „Az ürgét téli álmot alszanak.” kijelentésre igaz-hamis választ adhattak. A kérdéseket úgy hasonlítottuk össze, hogy az alsó tagozatosok helyes és helytelen válaszait összesítettük. Az így kapott eredmények szerint a diákok helyes válaszainak aránya nagyobb, ezzel szemben a lakosság válaszadói sokkal nagyobb arányban voltak bizonytalanok és inkább a nem tudom választ jelölték be.

16

Az ürgé t té l i á l m ot a l sz a na k. / Tudod -e , hogy m e l y é vsz a kokba n a ktí va k a z ürgé k? Vá l a sz ok össz e ha sonl í tá sa 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

83%

felső tagzat

9%

67%

lakosság

8%

21%

82%

alsó tagozat

IGAZ

3%

14%

78%

összesválasz

100%

6%

11%

HAMIS

nem tudom

4%

9%

nem válaszolt

A10, F14, L15, VG14: Az ürgék legfőbb szőrmés ragadozói hazánkban a közönséges és a molnárgörény, róka, kutya, valamint a macska és a borz. Számos fokozottan védett ragadozómadár – mint például a parlagi sas és a kerecsensólyom – szintén ürgékkel táplálják fiókáikat. Az ürge védettségét korábban elsősorban e ragadozók védelme indokolta. Azonban élőhelyfoltjainak mind nagyobb arányú megszűnése miatt az utóbbi időben állománya riasztóan megfogyatkozott, így 2012. óta fokozottan védett. Hazánkban sok esetben éppen ott találhatóak stabil, nagy egyedszámú állományok, ahol az ürgék jelenléte problémát jelenthet, ilyenek a repülőterek, lóversenypályák. Ezeken a helyeken időnként szükségessé válhat az állatok eltávolítása, mely példányok segítségével új populációk hozhatók létre olyan területeken, ahonnan az ürgék a közelmúltban pusztultak ki. Az ürgéink a táplálékpiramis alsó szintjén helyezkednek el, ezért nagyon sok ragadozótól kell tartaniuk életük során. Nappal, amikor kijönnek kotorékjaikból táplálkozni, sok ragadozó támadásának vannak kitéve. Van két ritka, fokozottan védett, és hazánkban is rendszeresen költő ragadozó madarunk, amelyek táplálékában a múltban jelentős szerepet töltött be az ürge, és manapság is szívesen élnek ürgediétán, ha ezt megtehetik. Zsákmányszerzési technikájuk kifejezetten a talajfelszínen élő kisemlősök elfogására teszi alkalmassá őket. Az egyik faj a kerecsensólyom (Falco cherrug), a másik az ugyancsak tipikusan pusztai környezetben élő parlagi sas (Aquila heliaca). Nem véletlen, hogy e két veszélyeztetett madarunk védelmi akcióterveiben az élőhelyek javításának egyik sarkalatos része az, hogy nagy, életképes ürgeállományok fenntartásával, ürgetelepítésekkel kell helyhez kötni a költő párokat, mert a táplálékbőség pozitív hatással van költésükre. Szegény ürgéinket azonban nem csak a kerecsensólyom és a parlagi sas veszélyezteti. Jószerivel minden nagyobb hazai ragadozó madár étlapján szerepelnek: egerészölyv, pusztai ölyv, héja, vörös vércse, barna rétihéja, de a szürke gém, nagy kócsag, fehér gólya, és időnként a dolmányos varjú és a szarka is megtizedeli az állományukat. Az éjszaka aktív ragadozó emlőseink közül a legjelentősebb természetes ellenségük a mezei görény, említést érdemel még a közönséges menyét, a házi görény, a vörös róka. A közönséges ürge jelentőségére mind a négy kérdőívtípusban rákérdeztünk. Az alsó tagozatosok inkább az ismereteikről adhattak számot, hogy melyik állat zsákmányának számítanak az ürgék, addig a másik három csoportnál igaz-hamis válasszal jelölhették be, hogy vajon az ürge azért fontos faj-e, mert fő tápláléka olyan védett állatoknak, mint a kerecsensólyom, a parlagi sas vagy a molnárgörény. Mi é rt fontos fa j a z ürge ? V á l a sz ok össz e ha sonl í tá sa 0%

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

86%

alsó tagozat

63%

felső tagozat

12% 16%

78%

lakosság

3% 14% 4%

89%


5%5%

79%

összes válasz

IGAZ

HAMIS

nem tudom

19%

11% 9% nem válaszolt

17

A12, VG22: Az ürge szó hallatán bizonyára sokaknak eszébe jut Petőfinek Arany Lacihoz írt verse, amely kedvesen írja le az ürgeöntés csínját-bínját. Az ürgeöntés a 20. század közepéig elterjedt szokás volt Magyarországon, ma viszont már törvénysértésnek számít, ugyanis az ürge védett állat. Az alsó tagozatosok kérdőívében szerepeltettük Petőfi versének részletét, s kérdeztünk rá arra, hallottak-e egyáltalán a versről? A válaszadó gyerekeknek 49%-a hallott róla, ami, ha figyelembe vesszük, hogy a válaszadók csaknem fele romániai, jó aránynak számít. Ha viszont csak a 104 fő magyar gyerek válaszait vizsgáljuk, kiderül, hogy csupán 54%-uk ismeri a verset, 41%-uk nem, és 5%uk bizonytalan – holott az alsó tagozatos magyar, ill. olvasás tananyagban szerepel ez a vers, ugyanúgy, ahogy környezetismeret tantárgyban maga az ürge is, a mezők életközösségének kisemlőseként. A12. Ha l l otta d-e m á r e z t a ve rse t? nem tudom 8 4%

nem 103 46%

nem válaszolt 2 1%

igen 110 49%

Engedély nélkül ürgét befogni tilos! Engedélyt a befogásra csak természetvédelmi érdekből ad ki a természetvédelmi hatóság (pl. áttelepítés) olyan módszerrel, ami az állatokat nem károsítja, ilyen befogási módszer például az élvefogó csapda, amit a járat nyílásánál állítanak fel. Öntésnél előfordulhat, hogy az állat megfullad a járatban, valamint a vizes állatok könnyen megfázhatnak. Akit ürgeöntésen tetten érnek, az ellen természetvédelmi szabálysértés miatt eljárást indítható engedély nélküli ürgebefogás ügyében, valamint védett állatokat élettevékenységében jelentős mértékben történő zavarás miatt. Továbbá hivatalból eljárás indíthatóállatkínzás bűncselekmény alapos gyanúja miatt is. A6, A13, F6, F15, L1, Védettség, veszélyeztetettség: A múlt század 60-as és 70-es éveiben az ürgék még súlyos károkat okoztak néhány helyen a gabonában, a kukoricában, a napraforgóban és a cukorrépában. A múlt század elején még nagyon sok helyen kampányszerűen védekeztek ellene, és nemcsak kiöntéssel és hurokcsapdával, hanem még a járatok szénkéneggel történő elgázosításával is. Az elpusztított ürgék levágott és leadott farkáért „vérdíj” járt, így az ügyesebb ürgevadászok nem elhanyagolható keresetre tehettek szert. A második világháború előtt Kiskunhalas környékén nemcsak vízzel, hanem még folyó homokkal is öntötték az ürgéket, és nemcsak azért, mert kártételei ellen kívántak így védekezni, hanem kifejezett élelmezési céllal, mivel az ürge húsát előrébbvalónak tartották a csirkehúsnál. Nem csak a roma lakosság foglalkozott ürgeöntéssel. Több helyen a szegényebb családok is ürgehússal egészítették ki szűkös és egyhangú táplálékukat. A múlt század hetvenes éveiben a növényvédelmi kódex még a veszélyes károsítók közé sorolta a fajt, ami azt jelentette, hogy az ellene való védekezés minden gazdálkodónak kötelessége volt. De nagyon hamar megváltozott a helyzet, mert a kis- és középparcellás extenzív gazdálkodási módok a mezőgazdaság kollektivizálását követően jelentősen visszaszorultak, jóformán eltűntek, a nagy egybefüggő gyepek jelentős részét a gazdaságok feltörték, a hagyományos legeltetéses állattartás országszerte háttérbe szorult, és ezek a változások nem kedveztek az ürgéknek. A kedvezőtlen állományalakulási tendenciák miatt az ürgét Magyarországon 1982 óta jogszabály védi, és mivel természetvédelmi helyzete folyamatosan romlott, 2012-ben átkerült a fokozottan védett fajok közé, és természetvédelmi értéke 250 000 Ft-ra emelkedett. A két diák, valamint a lakossági kérdőívek első kérdéseként tettük fel, hogy felismerik-e a képen szereplő állatot. A válaszok csaknem teljes mértékben helyesnek bizonyultak, csupán néhányan érezhették beugratós kérdésnek vagy viccelődtek a válasszal és válaszoltak helytelenül.

18

Mi t l á t(sz ) a ké pe n? A vá l a sz ok a rá nyá na k össz e ha so nl í tá sa 0%

10%

20%

30%

40%

50%

alsó tagozat 3%

96%

felső tagozat 3%

96%

60%

70%

80%

90%

100%

99%

lakosság

97%

összes válasz

földikutya

ürge

vakond

nem tudom

nem válaszolt

Válságossá vált helyzete miatt az ürgét az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) Vörös Könyve a sebezhető fajok közé sorolja. A faj szerepel a Berni Egyezmény II. függelékében is, az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelvében pedig jelölő faj, amely értelmében minden tagországban, ahol még előfordul, védelmi területeket kellett kijelölni a populációk fenntartása érdekében. Az ürge védettségére vonatkozóan is nagy arányban érkeztek helyes válaszok. V é de tt á l l a t a z ürge ? Az ürgé re he l ye se n l e a dott vá l a sz ok a l a pj á n a z vá l a sz a rá nyok össz e ha sonl í tá sa 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

76%

alsó tagozat

igen

nem

nem tudom

8%

5% 6%

82%

összes válasz

100%

8%

10%

88%

lakosság

90%

16%

82%

felső tagozat

80%

10% 7%

nem válaszolt

De milyen lehetőségeink vannak ürgeállományunk megőrzésére, esetleg erősítésére, hiszen a jogi védelem önmagában még semmit sem old meg. A legsürgetőbb az lenne, ha mielőbb sikerülne kidolgozni a Natura 2000-es ürgeélőhelyek természetvédelmi kezelési terveit. A legfontosabb, hogy ezeket a füves élőhelyeket rendszeresen legeltessék, hogy a növényzet még időszakosan se növekedjen 10–15 cm-nél nagyobbra. Ha nem sikerül minden ürgés területre legelő állatokat (elsősorban juhokat) vinni, akkor időlegesen biztosítani kell a növedék kaszálását, de tudnunk kell, hogy a kaszálás semmiképpen nem helyettesíti a legeltetést. Az állatok legelés közben válogatnak, és olyan fajösszetételű vegetációt hagynak maguk után, ami az ürgék számára optimális. A kaszálással hasznosított területeken a gyep faji összetétele nem kívánt irányban változik. Csökken a gyepvegetáció faji sokfélesége, megnövekszik az egyes fűfélék aránya, ami az ürgék számára nem kedvező. Arról nem is beszélve, hogy a kaszálás számos egyéb veszélyt is rejt egyes gerinctelen állatok, és a talajon költő madárfajok számára. A legeltetés folyamatos biztosítása manapság – amikor az állami termőföld privatizációja zajlik, illetve akkor, amikor a lejárt bérleti szerződések területén oly sok anomáliát

19

tapasztalunk – meglehetősen sok gondot jelent a természetvédelmi feladatok ellátásáért felelős nemzeti park igazgatóságoknak. Most úgy tűnik, hogy az ürgék hosszabb távon csupán a füves leszállópályával rendelkező repülőtereken, valamint az állami tulajdonban és természetvédelmi kezelésben levő védett természeti területeken érezhetik magukat biztonságban. A repülőterek kifutópályáit a legeltetéssel egész évben rendben tartják, és ha szükséges, kaszálással akadályozzák, hogy a gyepvegetáció magasabb legyen. Persze itt is vannak gondok, mert ha az ürgekotorékok száma a kifutópályán túlságosan megnő, az már zavarja a repülőtér biztonságos működését, ugyanis az állatok járataiból kitúrt talajkupacok kockázatosabbá teszik a kis sportrepülőgépek fel- és leszállását. Ilyen esetekben a repülőterek üzemeltetői a természetvédelmi hatóság segítségét kérik, ami a legtöbb esetben az állomány egy részének befogását, kimentését és áttelepítését jelenti egy, az ürgék számára megfelelő új élőhelyre. Ezek az ürge-áttelepítési akciók nemcsak az ilyen „veszélyhelyzetek” feloldására alkalmasak, hanem arra is, hogy ismét benépesítsük ürgékkel azokat az élőhelyeket, ahonnan a faj valamilyen ok miatt már kipusztult. Az Európai Unió finanszírozásában folyó „A veszélyeztetett parlagi sas- és kerecsensólyom-populációk zsákmánybázisának biztosítása a Kárpát-medencében” című nemzetközi LIFE+ programban az ürge áttelepítéseknek kiemelt szerepe van.

V e sz é l ye z te te tt á l l a t a z ürge ? Az ürgé re he l ye se n l e a dott vá l a sz ok a l a pj á n a z vá l a sz a rá nyok össz e ha sonl í tá sa 0%

10%

20%

30%

40%

50%

62%

alsó tagozat

63%

összes válasz

igen

nem

80%

26%

68%

lakosság

70%

28%

59%

felső tagozat

60%

16%

23%

nem tudom

90%

100%

10% 13% 15%

13%

nem válaszolt

De mit tehet a tenni vágyó hétköznapi ember ürgéink érdekében? Erre roppant egyszerű választ ad a Vadonleső program: Mivel az ürgepopulációk nemcsak védett természeti területeinken és a Natura 2000 területeken vannak, hanem ezeken kívül is, ezért jelenleg ezeknek a sokszor a szakemberek számára ismeretlen populációknak a számbavétele a legsürgetőbb, hogy szükség esetén meg lehessen védeni őket. A Vadonleső program internetes felületén (www.vadonleso.hu) megtalálható adatbázisba bárki feltöltheti ürgékkel kapcsolatos megfigyeléseit. Ezek az adatok bekerülnek a Természetvédelmi Információs Rendszerbe (TIR), amely a természetvédelemért felelős szakemberek számára nagy segítség a veszélyeztettet fajok védelmének terén. De, ha csak annyi haszna lesz az év emlőse kampánynak, hogy a civil ürgevédők segítségével megrajzolhatjuk a faj hazai elterjedési térképét, már úgy is sokat tettünk az ürgékért. A huszadik század közepén az ürgét még nálunk is kártevőként tartották számon. A leadott ürgefarkakért, azaz az állatok pusztításáért fizettek vagy rágcsálóirtó szerekkel védekeztek ellene. A korábban legeltetett területek felhagyásával, a növényzet magasságának növekedésével párhuzamosan, az ürgék is eltűnnek a gyepekről. A szigetszerű elterjedés miatt, az újra alkalmassá váló foltok természetes betelepülése gyakran nem lehetséges, ezért a faj védelmében visszatelepítési programok válhatnak szükségesé. Az ország egyes régióiban az ürgeöntés szokása a kolóniák számának drasztikus csökkenését követően is fennmaradt, noha a faj védettségére való tekintettel ez ma már törvénybe ütközik. Jelenleg a védett legelőkön kívül egyetlen olyan területtípust ismerünk, mely megfelelő élőhelyet biztosít a védett ürge számára: a füves repülőterek. Repülőtereink több mint háromnegyedén élnek ürgék. Ezek az utolsó menedékek kiváló hátteret biztosítanak az újra alkalmassá tett legelők ürgével való benépesítésére, az állatok áttelepítésével. Még az áttelepítéseknél is fontosabb természetvédelmi feladat a meglévő állományok élőhelyének fenntartása, a legeltetés. A kaszálás csak

20

abban az esetben alkalmazható, ha elég sűrűn végzik ahhoz, hogy a növényzet magassága soha ne haladja meg a 10-15 cm-t.

3.2.

Általános hozzáállás a környezet- és természetvédelemhez

A felnőtt lakosság és a gazdálkodók, vadászok körében vizsgáltuk a környezet- és természetvédelemhez való általános hozzáállásukat, nemek, életkor és iskolai végzettség tekintetében. Kiugróan eltérő eredmények egyik vizsgálati szempont szerint sem születtek, leszámítva egy-egy kérdésnél, mint például, „Ha ugyanígy folytatjuk, mint eddig, környezeti katasztrófára számíthatunk”, amely kijelentés fontosságát, illetve súlyosságát a válaszadó nők (lakosság és gazdálkodók egyaránt) érzékenyebben ítélték meg, mint a férfiak. Itt a nők 69%-a ért ezzel a kijelentéssel teljes mértékben egyet, szemben a férfiak 49%-ával. Me nnyi re é rt e gye t a köve tke z ő ki j e l e nté se kke l ? (női é s fé rfi vá l a sz ok a rá nyá na k össz e ha sonl í tá sa )

Ha ugyanígy folytatjuk, mint eddig, környezeti katasztrófára számíthatunk.

A környezeti problémák jelentőségét sok környezetvédő túlértékeli.

Az embereknek vigyázni kell a környezetükre, mert az állatoknak és a növényeknek Nekünk, embereknek jogunk is ugyanolyan joguk van az van ahhoz, hogy a élethez, mint nekünk, Mi, emberek nagymértékben szükségleteinkhez igazítsuk a embereknek. visszaélünk környezetünkkel. környezetünket.

0% lakosság: nő

10%

20%

8%

6%

összes felnőtt: nő

8%

6%

lakosság: férfi

8%

gazdálkodó, vadász: nő 0%

40%

21%

2%

20%

29%

4%

21% 20%

4%

17%

50%

8%

25% 18%

62%

8%

18%

8%

71% 18%

2% 2%

86%

lakosság: férfi

7%

80%

gazdálkodó, vadász: férfi

10%

71%

összes felnőtt: férfi 21%

21%

17%

22%

29%

3%

28% 15%

23%

43%

összes felnőtt: férfi

10%

16% 43%

49% Egyetértek

9%

16%

50%


4%

5%

3% 2% 3% 2%

50% 66%

lakosság: férfi

5% 7%

16%

16%

50%


4%

21% 16%

66%

gazdálkodó, vadász: nő

3%

17%

29% 29%

lakosság: nő

Teljes mértékben egyetértek

17% 29%

21%

2% 2%

25%

20%

14% 10%

4%

29%

50%

20%

3% 3% 7%

11%

25%

10%

5% 4%

21%

79%

9%

3%

50%



6%

7%

50%

2%

7%

7% 8%

87%

9%

2% 3%

3% 2%

21%

63%


2%

2% 2% 2%

25%

68%

lakosság: nő

3%

21%

22%

68%



25%

35%


100% 2%

29%

22%

7% 7%

lakosság: férfi


90%

23%


lakosság: férfi

80% 29%

36%



70%

50% 32%

7%

10%

60% 23%

lakosság: nő

lakosság: nő

50%

25%

gazdálkodó, vadász: férfi összes felnőtt: férfi

30% 31%

Részben értek csak egyet

Egyáltalán nem értek egyet

6%

14%

25% Kevésbé értek egyet

3% 2% 3% 2%

2% 2%

16% Nem tudom

2%2%

6%

Nem válaszolt

Az iskolai végzettség szerinti összehasonlítás során is jóformán csak egy kérdés megítélésénél Mennyire ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy az embereknek vigyázni kell a környezetükre, mert az állatoknak és a növényeknek is ugyanolyan joguk van az élethez, mint nekünk, embereknek. – mutatkozott értékelhető eltérés. Itt valamennyi általános iskolai végzettségű gazdálkodó, vadász válaszadó 100%-ban teljes mértékben egytértett ezzel a kijelentéssel, szemben az összes érettségivel rendelkező felnőtt 79%-ával, illetve azzal a 86%-kal, akik felsőfokú tanulmányokat folytattak.

21

Me nnyi re é rt e gye t a köve tke z ő ki j e l e nté se kke l ? (fe l nőtt vá l a sz ok a rá nyá na k össz e ha so nl í tá sa vé gz e ttsé g a l a pj á n) Nekünk, emberekne k jogun k van ahh oz, hogy a szükség lete inkh ez igazítsuk a környezetünket.

0%

10%

20%

30%

28%

lakossá g: általán os isko lai vég zettség

7%

8%

5%

4%

35%

Mi, embere k nag ymértékben visszaélün k környezetü nkkel.

3% 3%

22%

3% 2% 17%

29% 24%

2%

14%

14%

50%

48%

26%

13%

68%

13%

13%

13%

80% 11%

71%

lakossá g: felsőfo kú végzettség

2%

10%

69%

összes fel nőtt: ér ettségi

2%

10%

12% 20%

50%

2% 2%

2%

3% 2%

2%

50% 70%

22%

3% 2%1% 0%2%

89%


4%

7%

100%

gazdál kod ó, vadász: általános iskola i végzettség

90%

összes fel nőtt: ál talá nos iskolai vé gze ttség

3%

79%

lakossá g: ére ttsé gi

11%

70%

gazdál kod ó, vadász: érettségi

12%

6% 9%

50%

17%

14%


9%

28%

34%

7%

50%


13%


35%

23%

26%

10% 6% 8%

26%

16% 26%

20%

20% 22%

52%

26% 17% 19%

61%

Egyetértek

8%

33% 61%

Teljes mér tékben eg yetértek

Részbe n é rte k csak egyet

Egyáltalán ne m értek eg ye t

2%

2%

Nem tudom

2%

2%

2%

4%

2%

4%

2%

17% 22%

Kevésbé értek eg ye t

10%

18% 21%

50%

3% 30%

59%

összes fel nőtt: felsőfokú végzettség

10%

16%

30%


3%

10%

61%

gazdál kod ó, vadász: fe lsőfokú vé gze ttsé g

2%

10% 50%

40%


2%

28% 24%

52%

lakossá g: ére ttsé gi gazdál kod ó, vadász: érettségi

2% 2%

29%

50%


10%

50%

21%


2% 2%

10% 21%

17%

20%

10%

22%

15%

21%


10%

6%

20%

33%


7%

6%

50%

8%

4%

50% 29%

8%

2%

33%

86%


2%

10%

88%

lakossá g: felsőfo kú végzettség gazdál kod ó, vadász: fe lsőfokú vé gze ttsé g

7% 6%

20% 78%



3%

31%

26%


Az e mb ereknek vigyázni ke ll a környezetü kre , mert az állatoknak és Ha ugyanígy folytatjuk, mint ed dig, a növényeknek is ugyanolyan jog uk környezeti katasztrófára A kö rnyezeti prob lémák jele ntő sé gét van az éle the z, mint nekünk, szá míth atu nk. sok környezetvéd ő túlér tékeli. embere kn ek.

25%

50%



10%

50%



3%

21%

26%

48%


100 %

3%

30%

35%



13%

30%

17%


90%

10%

24%

34% 17%



80%

14%

32%

20%

3%

gazdál kod ó, vadász: fe lsőfokú vé gze ttsé g összes fel nőtt: felsőfokú végzettség

70%

37% 10%

7% 5%

10%

8%

10%

gazdál kod ó, vadász: érettségi összes fel nőtt: ér ettségi

60%

31%

50%

29%



50%

50%



40%

10%

8%

2%

Nem válaszolt

Az életkor szerinti összehasonlításnál a 40-49 éves gazdálkodók, vadászok 33%-a véli úgy, hogy joga van az embereknek ahhoz, hogy a szükségleteikhez igazítsák a környezetüket, szemben a 0-12%-os értékekhez képest. A 60 év feletti két válaszdó vadász, gazdálkodó egyike vélekedik még ugyan így, de a mintavétel alacsony száma miatt (összesen kettő 60 év feletti vadász, gazdálkodó töltötte ki a kérdőívet), ennél a csoportnál messzemenő következtetéseket nem lehet felállítani. Ennél az egy kérdésnél látszik talán beigazolódni, hogy a mezőgazdasághoz és a hagyományos vadászathoz való kötődés alapján lehet bizonyos érdekcsoportok szerinti különbséget felállítani, ahol még az életkor is befolyásoló tényezőnek minősül. A középkorú vadászok és a gazdálkodók munkájukból adódóan, és így megélhetési forrásuk miatt is szükségleteikhez igazítva alakítják környezetüket, amit ha fenntartható módon tesznek, nem okoz maradandó és visszafordíthatatlan károkat. Összességében a válaszadók természet- és környezetvédelemhez való hozzáállása pozitívnak értékelhető, a természetre, mint sérülékeny, védelemre szoruló ökoszisztémára tekintenek.

22

Me nnyi re é rt e gye t a köve tke z ő ki j e l e nté se kke l ? (fe l nőtt vá l a sz ok a rá nyá na k össz e ha so nl í tá sa é l e tkor a l a pj á n)

Ha ugyanígy folytatjuk, mint ed dig, környezeti katasztrófára szá míth atu nk.

A kö rnyezeti prob lémák jele ntő sé gét sok környezetvéd ő túlér tékeli.

Az e mb ereknek vigyázni ke ll a környezetü kre , mert az állatoknak és a növényeknek is ugyanolyan jog uk van az éle the z, mint nekünk, embere kn ek.

Mi, embere k nag ymértékben visszaélün k környezetü nkkel.

Nekünk, emberekne k jogun k van ahh oz, hogy a szükség lete inkh ez igazítsuk a környezetünket.

0%

10%

gazdál okd ó, vadász: 30-39 lakossá g: 40- 49

20%

12%

lakossá g: 0-2 9

összes fel nőtt: 0- 29

2% 2%

2% 3%

11%

6%

15%

32% 29%

lakossá g: 30- 39

67%

összes fel nőtt: 30 -39

60%

gazdál okd ó, vadász: 40-49

lakossá g: 50- 59 összes fel nőtt: 50 -59

56%

lakossá g: 0-2 9

81%


5%

9%

8%

összes fel nőtt: 30 -39 gazdál okd ó, vadász: 40-49

lakossá g: 50- 59

6%


5%

gazdál okd ó, vadász: 60-

12% 18%

15%

17%

13% 17% 13%

23% 33% 24%

14%

21% 17% 20%


Teljes mér tékben eg yetértek

Egyetértek

14%

20%

23%

50%

66% Kevésbé értek eg ye t

Egyáltalán ne m értek eg ye t

Nem tudom

3%

5% 3% 3%

5%

2% 3%

4%

5% 5%

16%

3% 6%

8%

3% 4%

33% 21% 22%

21%

3% 6%

5%

3%

16%

2% 3% 2%

2%

21%

33%

17%

17%

20%

69%

Részbe n é rte k csak egyet

6% 5%

13%

16%

8%

5%

17%

10% 33% 11%

2% 2% 5% 2%

4%

23% 23%

50%

21%

67%

50%

24%

17% 67% 13% 14%

16% 22%

50%

50%

összes fel nőtt: 60 -

14%

55%

49%

lakossá g: 60-

13% 14%

69% 67% 69%

57%


33%

67%


33%

17% 13%

13%

58%

lakossá g: 40- 49

22%

33%

5%

30% 33% 28% 31% 33% 30%

5% 2% 2%

4%

7%

50%

25% 16%

8% 6%

4%

16%

32%

34% 58%


17%

24%

23% 29%

50%

13%

lakossá g: 0-2 9

9%

33%

87%

24% 67% 23% 28% 67% 27%

3% 8%

9% 10%

67%

89%

50% 10%

3%

3% 3% 3% 2% 2% 2% 3% 17% 7% 3% 3% 9%

11% 8%

33%

100%

79%

lakossá g: 60-

8%

86%

5%

6%

8%

84%

77%


3.3.

84% 83% 84%

67%


18%

3% 6%

13% 3% 3%

9% 33% 8%

6% 50% 5%

5%

3% 14%

9% 15% 33% 16%

18%

17%

3%

16%

10%

25% 17% 25% 17%

33%


lakossá g: 30- 39

75%

67%

lakossá g: 40- 49

17%

50%

3% 3%

6%

33%

34%

8%

2% 2% 3%

17%

25%

34%

67% 61% 63% 67% 63%



17%

26%

2%

25%

100%

50% 53%

gazdál okd ó, vadász: 60-

100 %

26% 28% 33% 27%

30% 27%

8%

77% 75%

90%

26%

33%

53%

76%


80%

26%

30%

17% 33% 18%

53%

50%

70%

26%

33%

32%

29%

8%

60%

33%

38%

8%

8%

50%

33%

21%

38%

33%

11%

40%

22%

33%

13% 11%


30%

14%

33% 11%

összes fel nőtt: 40 -49 gazdál okd ó, vadász: 50-59

lakossá g: 60-

33%

5%

8% 4%

2%

4% 4% 2% 2% 2% 3% 3% 2% 2% 3% 3% 2% 2% 3% 3% 17% 3% 3% 3% 6% 3% 3%

24%

5%

5% 6% 5%

Nem válaszolt

Szabadidős tevékenységek

A szabadidős tevékenységek közül a séta, kocogás vagy kerékpározás a legnépszerűbb, a válaszadó felnőttek csupán 33%-a érdeklődik fokozottabban (nagyon érdekel és érdekel válaszok összesített aránya) az ürgék megfigyelése iránt. Me nnyi re é rde kl i k Önt a z a l á bbi sz a ba di dős te vé ke nysé ge k? (össz e s l e a dott vá l a sz ) 0%

10%

20%

30%

60%

15% 29%

13%

70%

Részben érdekel

Kevésbé érdekel

9%

23% Nem érdekel

7%

20%

27%

30%

100%

3%

9%

21%

25%

Érdekel

90%

12%

19%

23%

20% Nagyon érdekel

80%

31%

31%

18%

Madármegfigyelés Ürgék megfigyelése

50%

33%

Természetfotózás

Gombagyűjtés

40%

48%

Séta, kocogás vagy kerékpározás

4%

2% 3%

8%

12%

3%

3%

Nem válaszolt

Ezt a kérdéskört külön nem vizsgáltuk a gazdálkodó, vadászok, illetve a felnőtt lakosság körében összehasonlítva, feltételezve, hogy a hivatásszerű gazdálkodók, vadászok éppen elég időt töltenek a természetben, így nem feltétlenül választanak természetközeli programot szabadidejük eltöltésére. Sajnos a bevezetőben említett okok miatt a lakóhely szerinti válaszok vizsgálatára sem kínálkozott lehetőségünk, pedig ennél a témánál érdekes eredményeket hozhatott volna a vidéki és a városi lakosság szabadidős tevékenységének összehasonlítása. A felnőtt lakosság iskolai végzettség szerinti összehasonlítása megmutatta, hogy például a séta, kocogás vagy kerékpározás népszerűbb az értettségivel, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosság körében, mint az általános iskolai végzettségűeknél, míg a gombagyűjtésnél pont fordított a helyzet. A többi szabadidős tevékenység esetében azonos eredmények születtek.

23

Me nnyi re é rde kl i k Önt a z a l á bbi sz a ba di dős te vé ke nysé ge k? (fe l nőtt vá l a sz ok a rá nyá na k össz e ha sonl í tá sa vé gz e ttsé g a l a pj á n)

Természetfotózás


0%

10%

20%

Gombagyűjtés

50%

60%

70%

21%

lakosság: felsőfokú végzettség

33%

lakosság: összes végzettség

33%

35%

18%

lakosság: érettségi

16% 24%


24%

23%

12%


28%

32%

Érdekel

Részben érdekel

Kevésbé érdekel

Nem érdekel

1%

7%

9%

2%

8%

14%

35%

21% Nagyon érdekel

9% 8%

30%

15%

3%

11%

21%

26%

13%

2% 10%

26%

34%

8%

lakosság: érettségi lakosság: felsőfokú végzettség

22%

29%

26%

14%

1%

2%

7%

26%

28%


1% 3%

22%

21%

25%

4% 1%

24%

31%

31%

lakosság: általános iskolai végzettség

22%

1%

6%

14%

21%

24%


7%

9%

17%

24%

17%


6%

20%

20%

16%

0%

11%

19% 24%

17%

13%

3% 4% 1% 17%

13%

33% 14%

5% 0%

2%1% 1%

12% 7%

34%

28%


2%

9%

28%

34%


3%

16%

33%

28%

100%

14%

31%

48%


90%

7%

33%

56%


80%

14%

44%


lakosság: összes végzettség Madármegfigyelés

40%

38%



Ürgék megfigyelése

30%

24%


2%

14%

3%

24%

10%

1%

25%

9%

2%

23%

10%

2%

Nem válaszolt

Az életkori sajátosságokból adódóan a legmagasabb arányban a „kevésbé érdekel” és „nem érdekel” válaszok az 50-59 éves és a 60 év feletti korosztálynál születtek, a gombagyűjtés, mint potenciális szabadidős tevékenység iránt azonban egyöntetű az érdektelenség. Me nnyi re é rde kl i k Önt a z a l á bbi sz a ba di dős te vé ke nysé ge k? (fe l nőtt vá l a sz ok a rá nyá na k össz e ha sonl í tá sa korosz tá l y a l a pj á n)


0%

10%

20%

Természetfotózás

lakosság: 50-59

31%

Gombagyűjtés

17%

lakosság: 50-59

16%

34%

29%

40%

22%

lakosság: 0-29

18%

lakosság: 30-39

8%

lakosság: 50-59

6%

lakosság: 60-

6%

20% 20%

13%

20% Nagyon érdekel

Részben érdekel

Kevésbé érdekel

14%

23% Nem érdekel

2% 3%

14%

31%

31% Érdekel

6%

29%

19%

2%

8%

29%

31%

25%

6%

16% 18%

33%

9% 9%

12%

34%

21%

5%

6%

9%

34%

2%

6%

8%

27%

16%

7%

9%

14%

25%

2%

16% 7%

13%

31%

28%

lakosság: összes életkor

10% 24%

36%

lakosság: 60-

6% 21%

30%

30%

14%

lakosság: 50-59

23%

26% 23%

22%

lakosság: 40-49

3%

28% 22%

14%

2% 14%

14%

24%

33%

lakosság: 30-39

19% 25%

15%

lakosság: 0-29

22%

29% 6%

6%

7%

23%

31%

28%

6%

9%

20%

2%

9%

11%

28%

14%

8%

5% 6%

11% 18%

20%

10%

10% 6%

14%

30%

25%


Madármegfigyelés

16%

4%

8%

17% 28%

11%

lakosság: 40-49

8% 17%

32%

22%

7%

6% 3%

20%

31%

34%

lakosság: 0-29

18%

2%

6%

8%

13%

37%

5%

3%

3%

22%

36%

lakosság: 60-

2%2%

3%

26%

38%

32%


15%

31%

42%

100%

6%

10%

50%

30%

lakosság: 40-49

90%

12%

22%

49%

lakosság: 30-39

80%

31%

33%

lakosság: 60-


70%

29%


lakosság: 40-49

60%

28%

37%

lakosság: 50-59

lakosság: 60-

50%

59%

lakosság: 40-49

lakosság: 30-39

40%

51%

lakosság: 30-39

lakosság: 0-29

Ürgék megfigyelése

30%

54%

lakosság: 0-29

6%

11%

2%

Nem válaszolt

Az ürgék megfigyelése iránt leginkább érdeklődők az általános iskolai végzettségű felnőttek köréből (48%) és a 18-29, illetve a 30-39 éves korosztályból (mindkét korosztály 38%-a) kerültek ki.

24

3.4.

Saját tapasztalat ürgékkel

A válaszadó felnőttek 60%-a nem találkozott közvetlen környezetében szabadon élő ürgével, de átlagosan 65%-uk már volt olyan területen, ahol szabadon élő ürgével találkozott, vagy az ürge jelenlétére utaló nyomokat fedezett fel a természetben. Az előzetes elvárásoknak, feltételezéseknek megfelelően a felnőtt lakosság szívesebben venné (83%-uk), ha az ürge jelenlétére utaló nyomokat találna a természetben, mint a gazdálkodók, vadászok (63%). Ta pa sz ta l a tok ürgé kke l (fe l nőtt vá l a sz ok össz e ha so nl í tá sa )

Szívesen venné, ha ürge jelenlétére utaló nyomokat találna a természetbe n?

Találkozotte már ürge jelenlétére utaló nyomokkal (4-5 cm átmérőjű ürgelyuk, ürülék, vészjelző fütty)?

Volt-e már olyan Látott-e már területen, Vannak-e az ahol környezetéb országban szabadon en szabadon élő ürgék szabadon élő ürgét? vannak? élő ürgék?

0%

10%

20%

30%

40%

39%

lakosság összes

70%

80%

29%

58%

63%

37%

28% 83%

lakosság összes

63%

gazdálkodó, vadász összes

nem

2% 14%

3%

16%

3%

37% 82%

felnőttek összes igen

3%

42% 70%

felnőttek összes

2% 27%

58%


2%

41% 71%

lakosság összes

2%

41%

57%

felnőttek összes

5% 29%

57%


2%

37% 69%

felnőttek összes lakosság összes

100%

60% 70%

lakosság összes gazdálkodó, vadász összes

90%

68%

39%

felnőttek összes

60%

59%

32%


50%

nem válaszolt

A gazdálkodók, vadászok, illetve a felnőtt lakosság válaszai nemek szerinti vizsgálata során egy kiugró eredményre érdemes felhívni a figyelmet, a gazdálkodó nők csupán 25%-a venné szívesen, ha az ürge jelenlétére utaló nyomokat találna a természetben, összehasonlítva a felnőtt női lakosság 84%-ával. A jelentős különbség azzal magyarázható, hogy míg egy gazdálkodó tart attól, hogy az ürgék elszaporodása vagy csupán megjelenésük a mezőgazdasági művelés alatt álló területek közelében a termény megdézsmálását vonja maga után, így jelentős károkat okoz a gazdálkodóknak a kisemlős felbukkanása. Az érdekesség azonban nem a női válaszadók összehasonlításában rejlik, hanem a női és férfi gazdálkodók válaszaiban. A női gazdálkodók ürgékkel szembeni elutasító hozzáállását jelentősen mérsékli a férfi gazdálkodók 71%-os pozitív válaszadói aránya, akik szívesen vennék, ha az ürgékre jelenlétére utaló nyomokat találnának a természetben. A női gazdálkodók mentségére hozható fel az a tény, hogy a gazdálkodói kör 75%-ának környezetében él ürge, míg ugyan ez az arány a férfi gazdálkodók esetében csak 21%. Így ennél a vizsgálati szempontnál is feltételezhetjük, hogy a női gazdálkodóknak voltak már kellemetlen tapasztalatai ürgékkel, vagy csak a rágcsálókkal szembeni negatív hozzáállásuk, illetve beállítottságuk mutatkozik meg válaszukban. Itt érdemes megjegyezni, hogy az állatok a közhiedelemmel ellentétben füvet rágcsálnak és egyáltalán nem fogyasztanak gabonát. Korábban pont az emberi butaság és kapzsiság sodorta a kihalás szélére ezeket az állatokat, amikor hurokkal, vízöntéssel, a kommunizmusban pedig gázzal irtották őket kíméletlenül.

25

Ta pa sz ta l a tok ürgé kke l (női é s fé rfi vá l a sz ok a rá nyá na k össz e ha sonl í tá sa )

Szívesen venné, ha ürge jelenlétére utaló nyomokat találna a természetben?

Találkozott-e már ürge jelenlétére utaló nyomokkal (4-5 cm átmérőjű ürgelyuk, Látott-e már az ürülék, vészjelző országban szabadon fütty)? élő ürgét?

Volt-e már olyan területen, ahol szabadon élő ürgék vannak?

Vannak-e környezetében szabadon élő ürgék?

0%

10%

20%

30%

40%

70%

80%

90%

75% 62%

45%

lakosság: férfi

54%

21%

79%

42%


57% 65%

lakosság: nő

34%

75%


25%

66%


34% 78%

lakosság: férfi

21%

57%


36% 22%

52%

50%

52%


47%

lakosság: férfi

63%


64%


63%

35% 35%

28%

72%

lakosság: férfi

2%

25%

70%


2%

28%

75%


2%

36%

70%

lakosság: nő

2%

27%

50%


2%

47%

50%


2%

7%

75%


lakosság: nő

100%

25%

36%


50% 70%


29%

84%

lakosság: nő gazdálkodó, vadász: nő

60%

63%



50%

35%

lakosság: nő

25%

13%

3%

75%


82%

lakosság: férfi

83%

71%


igen

nem

3%

15%

2%

17%

2%

29% 82%


15%

nem válaszolt

Az iskolai végzettség szerinti vizsgálatnál is csak az utolsó kérdésre - Szívesen venné, ha ürge jelenlétére utaló nyomokat találna a természetben? - adott válaszokat érdemes összehasonlítani. Az általános iskolai végzettséggel és érettségivel rendelkezők közül a felnőtt lakosság 83, illetve 80%-a örülne az ürgék jelenlétének, szemben a gazdálkodók, vadászok 50, 60%-ával. A felsőfokú végzettségűek körében 67-88%-os válaszadói aránnyal pont fordított a helyzet.

Az életkor szerint összehasonlításánál is csak az utolsó kérdésnél volt értelme vizsgálni a válaszadói sajátosságokat. A felnőtt lakosság ürgékkel szembeni pozitívabb hozzáállása szinte valamennyi korosztálynál kimutatható, egy korosztálytól eltekintve. Az 50-59 éves gazdálkodók, vadászok szinte kivétel nélkül örülne, ha az ürgék jelenlétére utaló nyomokat találna a természetben, de sajnos itt sem szabad megfelejtkeznünk a célcsoport alacsony válaszadási arányáról. A három 50-59 éves válaszadó esetében nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. A 60 év felettiek esetében pedig nem is

26

lehet összehasonlítani e kérdés megítélését, tekintettel arra, hogy ebből a korosztályból erre a kérdésre nem érkezett válasz a gazdálkodóktól, vadászoktól.

3.5.

A téma fontossága: Saját ismeretek megbecslése

Olyan témáknál, mint a környezet- és természetvédelem, az ürgék tudományos, természetvédelmi célú befogása, valamint az ürgék védelme vizsgáltuk a felnőtt lakosság és a gazdálkodók, vadászok véleményét a különböző demográfiai jellemzők szerinti bontásban. A témák fontosságának megítélésénél a környezet- és természetvédelem vezet magasan (74%) az ürgék védelme (39%) előtt. A felnőtteket egyértelműen az ürgék természetvédelmi célú befogása érdekli a legkevésbé (10%). Mi l ye n m é rté kbe n ta rtj a fontosna k a z a l á bbi té m á ka t? (fe l nőtt vá l a sz ok össz e ha so nl í tá sa )

Ürgék védelme

Ürgék tudományos, természetvéd Környezet- és elmi célú természetvéd befogása elem

0%

10%

20%

30%

10%

lakosság összes

felnőttek összes

70%

80%

5%

34%

10%

53% 11%

38%

26%

37% 39% Részben fontos

Kevésbé fontos

Nem fontos

2% 3%

6%

3%

14%

3% 2% 3%

15%

3% 2% 3%

32% 38%

Fontos

3% 6% 16%

35%

40%

2%

11% 19%

35%

Nagyon fontos

100%

3%

37%

26% 10%

90%

17%

36%


60%

74%

felnőttek összes

felnőttek összes

50%

53%



40%

76%

lakosság összes

5%

Nem válaszolt

A nemenkénti összehasonlítás viszont érdekes, de egyben ellentmondásos összefüggésre hívja fel a figyelmet. Kimagasló a női gazdálkodók aránya az ürgék védelmének fontossága (50%) és az ürgék tudományos, természetvédelmi célú befogása (25%) megítélésében, szemben a többi csoporttal (pl. válaszadó gazdálkodó férfi és válaszadó női lakosság). Emlékezzünk csak vissza ugyanennek a vizsgált csoportnak egy korábbi kérdésre adott válaszára, miszerint a gazdálkodó nők csupán 25%-a venné szívesen, ha az ürge jelenlétére utaló nyomokat találna a természetben, összehasonlítva a felnőtt női lakosság 84%-ával, és a gazdálkodó férfiak 71%-ával. Ugyan a női gazdálkodók fontosnak tartják az ürgék védelmét, de kevésbé szívesen találkoznának a rágcsálókkal.

27

Mi l ye n m é rté kbe n ta rtj a fontosna k a z a l á bbi té m á ka t? (női é s fé rfi vá l a sz ok a rá nyá na k össz e ha sonl í tá sa ) 0%

10%

20%

30%

40%

Környezet- és természetvédelem

Ürgék tudományos, természetvédelmi célú befogása

60%

70%

80%

90%

16%

73%

lakosság: férfi

20%

50%


11%

lakosság: nő

39%

7%

32% 32%

32%

9%

33%

11%

4%

Fontos

Részben fontos

2%

4%

3%

29% 39%

Nagyon fontos

2%

4%

17%

50% 33%


12%

38%

21%


3%

25%

37%

35%

3%

12%

25%

44%


4%

7%

38%

50%

2%

8% 14%

37%

44%


2%

5%

11%

50%

lakosság: nő

lakosság: férfi

5%

11%

36%

36%


11% 25%

38%

10%

lakosság: férfi

2%

3% 2%2%

50%

12%


3%

3% 2% 2%

22%

25%


2%

43% 71%


3%

25%

78%


100%

17%

75%



Ürgék védelme

50%

78%

lakosság: nő

Kevésbé fontos

18%

Nem fontos

3%

4%

2%

Nem válaszolt

A végzettség szerinti összehasonlító elemzések nem mutattak ki különbséget - ezért a grafikonos megjelenítéstől most eltekintünk, az a kutatási jelentés mellékletét képző külön dokumentumban megtalálható -, hasonló arányban tartják fontosnak a természetvédelmet az általános iskolai végzettséggel rendelkezők, mint az érettségiszett és felsőfokú végzettséggel rendelkezők, mind a lakosság, mind a vadászok, gazdálkodók körében. Ebben az összehasonlításban is a második helyen az ürgék védelme, a harmadik helyen pedig az ürgék természetvédelmi, tudományos célú befogása áll. A környezet- és természetvédelem fontosságának megítélésében a 18-29 és a 40-49 éves gazdálkodó, vadász 33%-os válaszadói arány különül el a hasonló korosztályú felnőtt válaszadók megítélésétől (84, illetve 76%). Ugyanígy a 18-29 éves vadász, gazdálkodó korosztály az, amelynek csak 67%-a tartja részben fontosnak az ürgék védelmét, szemben a hasonló korú lakosokkal. Az eddig adatelemzések alapján a projekt további kommunikációs, ismeretterjesztő tevékenységének különösen két célcsoportra lesz érdemes fókuszálnia, ezek a fiatal, 18-29 éves gazdálkodók, vadászok és a női gazdálkodók. Mi l ye n m é rté kbe n ta rtj a fontosna k a z a l á bbi té m á ka t? (fe l nőtt vá l a sz ok a rá nyá na k össz e ha so nl í tá sa korosz tá l y a l a pj á n)

Ürgék védelme

Ürgék tudományos, természetvédelmi célú befogása

Környezet- és természetvédelem

0% lakosság: 0-29 gazdálkodó, vadász: 0-29 összes felnőtt: 0-29 lakosság: 30-39 gazdálkodó, vadász: 30-39 összes felnőtt: 30-39 lakosság: 40-49 gazdálkodó, vadász: 40-49 összes felnőtt: 40-49 lakosság: 50-59 gazdálkodó, vadász: 50-59 összes felnőtt: 50-59 lakosság: 60gazdálkodó, vadász: 60összes felnőtt: 60lakosság: 0-29 gazdálkodó, vadász: 0-29 összes felnőtt: 0-29 lakosság: 30-39 gazdálkodó, vadász: 30-39 összes felnőtt: 30-39 lakosság: 40-49 gazdálkodó, vadász: 40-49 összes felnőtt: 40-49 lakosság: 50-59 gazdálkodó, vadász: 50-59 összes felnőtt: 50-59 lakosság: 60gazdálkodó, vadász: 60összes felnőtt: 60lakosság: 0-29 gazdálkodó, vadász: 0-29 összes felnőtt: 0-29 lakosság: 30-39 gazdálkodó, vadász: 30-39 összes felnőtt: 30-39 lakosság: 40-49 gazdálkodó, vadász: 40-49 összes felnőtt: 40-49 lakosság: 50-59 gazdálkodó, vadász: 50-59 összes felnőtt: 50-59 lakosság: 60gazdálkodó, vadász: 60összes felnőtt: 60-

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

84%

100%

8%

33%

4%

4%

4%

4% 2%

67% 81% 84%

11% 15%

67%

33% 83%

16%

76%

2% 2%

22%

33%

50%

17%

72%

25%

66%

31%

3%

100% 68% 72%

29% 6%

8%

50%

71% 22%

13% 26%

42%

8%

21%

8% 6%

67%

4%

33% 40%

8%

3%

14%

50%

28%

28%

8%

46%

4% 5%

13%

33%

67%

9% 10%

27%

47%

13%

38%

32%

39% 40%

32% 26%

11%

50%

33%

5% 2%

8%

33%

9% 9%

17% 12%

7%

11%

11%

3%

67%

8% 6%

39%

29%

36% 50% 37% 50%

5%

11% 14%

33%

11% 3%

3% 8%

50% 32%

16%

3%

36% 67% 34%

33% 49% 39%

8% 14%

17% 15%

43%

67%

2%2%

33%

41% 38%

41% 33%

17%

16% 6%

14%

67% 36% 40%

36%

17% 6%

14% 37%

17%

33%

5% 4%

2%2% 3% 3% 6%

67%

39%

39%

33%

31%

19% 50% 18%

50% 32%

32% Nagyon fontos

Fontos

Részben fontos

Kevésbé fontos

Nem fontos

16% 8%

5% 8%

11%

8%

Nem válaszolt

A lakosság és a gazdálkodók körében teljesen azonos az egyetértés abban, hogy az ürgék védelmét társadalmi hasznukkal összhangban kell kezelni, illetve 1-2%-os eltérés mutatkozik azok között is, akik kevésbé, illetve egyáltalán nem értenek egyet azzal a kijelentéssel, miszerint az ürgék tudományos, természetvédelmi célú befogása az ürgék élethez való jogát sértené. Hasonlóan provokatívnak ítélték meg a válaszadók azt az állítást is, „Ha még több természetvédelmi szabályozás születne, lassan

28

semmit sem lehetne tenni.”, a kijelentéssel egyet nem értők aránya 41, illetve 53% (utóbbi pont a gazdálkodóké). Me nnyi re é rt e gye t a köve tke z ő ki j e l e nté se kke l ? Az ürgék Ha még több tudományos, természetvé természetvé delmi delmi célú Az ürgék szabályozás befogása védelmét születne, ellen vagyok, társadalmi lassan mert ez az hasznukkal semmit sem ürgék összhangba lehetne élethez való n kell tenni. jogát sérti. kezelni.

0%

10%

20%

30%

50%

60%

47%


47%

felnőttek összes

47%

11%


11%

felnőttek összes

Egyetértek

13%

22%


Kevésbé értek egyet

4%

4%

22%

32%

17%

2%

4%

37% 11%

19%

21%

3%

2% 1% 5% 12%

5% 26%

22%

6%

21% 12%

32% 17%

100%

2%1%

15%

26%

19%

12%

90%

15%

32% 19%

23%

felnőttek összes lakosság összes

80%

27%

26%


70%

27%

24%

lakosság összes


(fe l nőtt vá l a sz ok össz e ha so nl í tá sa )

40%

4%

11%

19%

22%


4%

5%

21%

5%

5%

Nem tudom

5%

Nem válaszolt

A nemek szerinti összehasonlításban, „Ha még több természetvédelmi szabályozás születne, lassan semmit sem lehetne tenni.” kijelentés megítélésénél ismételten a női gazdálkodók bizonyultak a legkritikusabbnak. 50%-ban értenek egyet ezzel a kijelentéssel, szemben a női lakosság 24%-ával, valamint az összes válaszadó férfi 33%-ával. Me nnyi re é rt e gye t a köve tke z ő ki j e l e nté se kke l ? (női é s fé rfi vá l a sz ok a rá nyá na k össz e ha sonl í tá sa )

Ha még több természetvédelmi szabályozás születne, lassan semmit sem lehetne tenni.

Az ürgék tudományos, természetvédelmi célú Az ürgék védelmét befogása ellen vagyok, társadalmi hasznukkal mert ez az ürgék összhangban kell élethez való jogát sérti. kezelni.

0%

10%

20%

30%

16% 15%

20%

8%

16% 25%

8% 16%

lakosság: férfi

7%

18%


Egyetértek


15%

25% 20%


4%

18%

14% 17% Egyáltalán nem értek egyet

4%

3%

25%

18%

22%

4%

4%

26%

43% 18%

4% 2% 4%

27%

19%

21% 15%

13%

16%

19%

23%

2%

36%

26% 25%

16%

3%

4%

12%

17%

7%

24%

6%

11%

8%

26%

29%

15%


2%

8%

27%

19%

29%


4%

25%

20%

17%

lakosság: férfi

14%

26% 50%

28%


6%

7%

29%

20%

25%


5% 3%

36%

29%

lakosság: nő

100%

5%

50%

27%

45%


90%

15%

57%


80%

29%



70%

25% 44%

lakosság: férfi


60%

47%



50%

27%

25%


lakosság: nő

40%

48%

lakosság: nő

6%

3% 4%

14% 17%

Nem tudom

4%

6%

4%

Nem válaszolt

Végzettség szerinti bontásban csak minimális különbségek mutatkoznak abban a témában, miszerint az ürgék védelmét társadalmi hasznukkal összhangban érdemes kezelni. Egy kicsivel kiugróbb eredmény született a vadászok, gazdálkodók körében, annak megítélésében, hogy az ürgék tudományos, természetvédelmi célú befogása az ürgék élethez való jogát sértené. Ebből a körből iskolai végzettség szerinti különbségtétel nélkül egy olyan válasz sem született, hogy az illető teljes mértékben egyet értene a kijelentéssel, ellentétben a lakossági válaszokkal. Jóval magasabb azok száma is a vadászok és gazdálkodók körében, akik teljes mértékben egyetértenek vagy egyetértenek azzal, ha még több természetvédelmi szabályozás születne, lassan semmit sem lehetne tenni, mint a lakossági válaszadók körében. A LIFE program a Natura 2000-es ürgeélőhelyek természetvédelmi kezelési terveinek kidolgozása mellett hangsúlyt helyez egy olyan tanácsadói hálózat kiépítésére is, amely a gazdálkodók és vadászok segítésére lesz területhasználat és vadgazdálkodás témákban. Ennek indokoltásága és aktualitása látszik beigazolódni a fent említett kérdésre adott gazdálkodói válaszok alapján. A célcsoport időbeli és szakszerű tájékoztatására nagy szükség van ahhoz, hogy egy természetvédelmi projektben ne csak újabb szabályozások, korlátozások bevezetését lássák, hanem segítséget, útmutatót is kapjanak a különböző természetvédelmi fokozatú, vagy azok környékén lévő területek környezetkímélő, fenntartható műveléséhez, kezeléséhez.

29

Me nnyi re é rt e gye t a köve tke z ő ki j e l e nté se kke l ? (fe l nőtt vá l a sz ok a rá nyá na k össz e ha so nl í tá sa vé gz e ttsé g a l a pj á n)

Ha még több természetvédelmi szabályozás születne, lassan semmit sem lehetne tenni.

Az ürgék tudományos, természetvédelmi célú befogása ellen vagyok, mert ez az ürgék élethez való jogát sérti.

Az ürgék védelmét társadalmi hasznukkal összhangban kell kezelni.

0%

10%

20%

30%

40%

50%

41%


60%

70%

80%

21% 50%

gazdálkodó, vadász: általános iskolai végzettség

23%

23%

46%



50%

gazdálkodó, vadász: felsőfokú végzettség

50%

19% 31%

29%


29%

31% 24%

21%

15%

23%

14%

24%

6%

8%

Egyetértek

20% Részben értek csak egyet

3%

3%

28%

3%

4%

6%

2%

5%

2%

33%

23%


10%

10%

22%

23% 33%

16%


3%

20%

15%

20%

33%

összes felnőtt: felsőfokú végzettség

10%

22%

10%

23%

17%


16%

30%

9%

összes felnőtt: érettségi

3%

3%

13%

22%

30%


3% 3%

50% 42%

23%

gazdálkodó, vadász: érettségi

4%

18%

41%

6%

10%

3%

33% 11%

50%


10%

17%

17% 28%

3%

26%

összes felnőtt: általános iskolai végzettség

2%

5%

10%

11%

17% 19%


5% 10%

3% 7%

13%

28%

33%

28%

3%

40%

18%

20%


6%

21%

40%



7%

26%

21%

21%

2%

50%

26%

összes felnőtt: érettségi lakosság: felsőfokú végzettség

11%

24%

26%

20%


5%

33%

50%


4%

9%

17%

31%


5% 10%

29%

50%



3%

20% 40%

46%


3%

10%

28%

50%


100%

10%

50%

42%


90%

24%

26%


Nem tudom

Nem válaszolt

Általánosságban elmondható, hogy a lakossági válaszoknál valamennyi téma esetében életkor alapján nagyjából azonos arányban oszlanak meg a válaszok a teljes mértékben egyetértők, az egyetértők, a részben egyetértők és a kevésbé vagy egyáltalán egyet nem értők között, addig a gazdálkodóknál egyegy válaszadási lehetőség teljesen kimarad. Például az ürgék védelmét társadalmi hasznukkal összhangban érdemes kezelni kijelentés megítélésében a 60 év feletti gazdálkodó, vadász válaszadók között teljes egyetértés van, ami sajnos csak ismételten az alacsony válaszadói létszámmal indokolható. Az életkor szerinti összehasonlító grafikon szintén megtalálható a kutatási jelentés mellékletében, az eredményeket itt most nem közöljük.

3.6.

Az ürgékkel szembeni beállítottság

Hogyan viszonyul az ürgékhez? kérdésre a lakosság 59%-a nagyon, illetve pozitívan válaszolt, a gazdálkodók, vadászok többsége pedig részben pozitívan. Figyelemfelkeltő, hogy a kisemlősökre negatívan, illetve nagyon negatívan csak a lakosság gondol, a gazdálkodók, vadászok egyáltalán nem. Hogyan v isz onyul az ürgékhez ? ( f elnőt t v álasz ok össz ehasonlí tá s a) 0%

10%

11%

felnőttek összes

Nagyon pozitív

30%

40%

29%


20%

Pozitív

50%

60%

70%

30% 32%

22%

4%

42%

27% Részben pozitív

80%

30% Negatív

Nagyon negatív

90%

100%

13% 16%

24% Nem tudom

4%

13%

Nem válaszolt

A nemek szerinti összehasonlításban a korábbi női gazdálkodó válaszok ismeretében nem született meglepő eredmény. Itt is megmutatkozik, hogy ez a célcsoport az, amely részéről egyetlen nagyon

30

pozitív szavazat sem érkezett az ürgékre, az állatokat pozitívan megítélők aránya is csak 25%, szemben mondjuk például a gazdálkodó, vadász férfiakkal, akiknek összesen 50%-a pozitívan viszonyul a kisemlősökhöz. Hogyan v isz onyul az ürgékhez ? ( női és f érf i v álasz ok arányána k össz ehasonl ítá s a) 0%

10%

40%

50%

3%

27%

38%

Részben pozitív

Negatív

3%

17%

36%

23% Pozitív

90%

100%

13%

25%

38%

14%


80%

27%

24%

24%

lakosság: férfi

70%

50%

31%


60%

24%

25%


Nagyon pozitív

30%

32%

lakosság: nő


20%

Nagyon negatív

14%

6% 4% 11%

43%

7%

20%

6% 3% 10%

Nem tudom

Nem válaszolt

A végzettség szerinti összehasonlításból derült fény arra, hogy a gazdálkodó, vadász válaszadók közül a nagyon pozitívan vélekedők kivétel nélkül az érettségizettek köréből, még pontosabban az érettségivel rendelkező férfiak közül kerülnek ki. Ho g ya n vi sz o n yu l a z ü rg é kh e z ? (fe l n ő tt vá l a sz o k a rá n yá n a k ö ssz e h a so n l í tá sa vé g z e ttsé g a l a p j á n ) 0%

10%

20%

17%


16%



60%

70%

26%

20%

26%

33%


33%


Részben pozitív

32%

Negatív

80%

90% 100%

38%

7%

50%

32%


Pozitív

50%

50%


Nagyon pozitív

40%

31%



30%

39%

29%

6%

28%

30%

11%

30%

29%

20%

28%

35%

12%

15%

12%

17%

11%

67%

35%

Nagyon negatív

Nem tudom

Nem válaszolt

A korosztályonként bontásnál lehet tovább finomítani az ürgékhez nagyon pozitívan viszonyuló gazdálkodói, vadász kört: ezek a 30-39 éves, és az 50-59 éves, érettségivel rendelkező férfiak. A lakosságnál a kor előrehaladtával romlik az ürgék megítélése, de a legkritikusabban nyilatkozó, tapasztalt 50-59 és 60 év feletti korosztály esetében is 50%-ot mutat a kisemlősök népszerűségi indexe.

31

Hogya n vi sz onyul a z ürgé khe z ? (fe l nőtt vá l a sz ok a rá nyá na k össz e ha so nl í tá sa korosz tá l y a l a pj á n) 0%

10%

20%

30%

50%

44%

lakosság: 0-29

60%

33%

31%

25%

lakosság: 40-49

35%

18%

15%

20%

14%

21%

67%

gazdálkodó, vadász: 40-49 összes felnőtt: 40-49

23%

lakosság: 50-59

23%

38% 26%

14%

26%

26%

13%

5% 5% 17%

50%

18% Pozitív

6% 6%

33%

50%

összes felnőtt: 60-

12%

33%

31%

gazdálkodó, vadász: 60-

4%3%

33%

19%

lakosság: 60-

17%

20%

26%

24%

összes felnőtt: 50-59

5%3% 11%

17%

33%

gazdálkodó, vadász: 50-59

9%

67%

31%


100%

10%

19%

33%


90%

16%

28%

31%

lakosság: 30-39

80%

67%

42%


70%

28%

33%


Nagyon pozitív

40%

29%

Részben pozitív

34%

Negatív

Nagyon negatív

18%

Nem tudom

Nem válaszolt

Hogyan alakuljon az ürgék jövőbeni állománya? kérdésnél már valamennyi célcsoportnál, úgymint alsó és felső tagozatos diákok, felnőttek és gazdálkodók, vadászok esetében el tudtuk végezni a demográfiai jellemzők szerinti összehasonlító elemzéseket. Az első adatsor esetében csak minimális különbség mutatkozott a különböző célcsoportok válaszai között abban, hogy több ürgét vagy állományuk, létszámuk változatlanságát kívánták-e a válaszadók. A legnagyobb arányban semlegesen nyilatkozók a felső tagozatos diákok közül kerültek ki. Hogy a l a kul j on a z ürgé k á l l om á nya a j övőbe n? (vá l a sz ok össz e ha so nl í tá sa ) 0%

10%

20%

alsó tagozatos összes

30%

40%

52%

50%

60%

70%

53%

24%

összes diák

52%

26%

lakosság összes

52% 47%

összes felnőtt

51%

összes válaszadó

52%

legyen több ürge

maradj on ugyan-ann yi, min t most

legyen kevese bb ürge

90%

29%

felső tagozatos összes


80%

100 %

16% 3%

32%

19%

18% 5% 7% 4%

37%

11%

32%

28% egyáltalán ne leg yen ek ürg ék

5%

3% mindeg y

5%

7% 3%

14% nem vá laszolt

A nemek szerinti összehasonlításban a fiúk/férfiak nagyobb arányban szeretnék, hogy több ürge éljen az országban, mint a lányok/nők. Itt is kiugrik a vizsgálati sorok közül, hogy a női gazdálkodók, vadászok vannak a legkisebb arányban, számuk 25%, akik azt kívánják, hogy több ürge legyen, illetve legnagyobb arányban nyilatkoztak úgy (ez is 25%), hogy egyáltalán ne legyenek ürgék. Az ürgék jövőbeli állományával szemben a leginkább érdektelenebbek a felső tagozatos lányok.

32

Hogy a l a kul j on a z ürgé k á l l om á nya a j övőbe n? (női é s fé rfi vá l a sz ok a rá nyá na k össz e ha so nl í tá sa 0%

10%

30%

40%

50%

28% 36% 33%

alsó tagozatos: lány felső tagozatos: lány összes diák: lány lakosság: nő gazdálkodó, vadász: nő összes felnőtt: nő összes válaszadó: nő alsó tagozatos: fiú felső tagozatos: fiú összes diák: fiú lakosság: férfi gazdálkodó, vadász: férfi felnőtt: férfi összes válaszadó: férfi legyen több ürge

20%

60%

70%

48% 31% 38% 50%

52% 43% 38% 47% 44% 50% 50% 50% 47%

maradj on ugyan-ann yi, min t most

32% 35% 38% 30% 34% 34% 36% 34% 34%

legyen kevese bb ürge

90%

100 %

22% 27% 25% 5% 7% 3% 25% 6% 6% 3% 5% 15% 4% 16% 4% 18% 4% 18% 4% 9% 3% 7% 7% 4% 8% 3% 4% 13%

5% 4% 32%

53% 25%

80%

egyáltalán ne leg yen ek ürg ék

mindeg y

nem vá laszolt

A válaszadók végzettség szerinti összehasonlításából két adatsort érdemes kiemelni. Az egyik a felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodó, vadász célcsoport, akik legkevésbé szeretnék azt, hogy több ürge éljen az országban (33%), és egyben ők azok is, akik a legnagyobb arányban (17%) kívánják azt, hogy legyen kevesebb ürge. A másik említésre méltó célcsoport az általános iskolai végzettséggel rendelkező lakosság, mindkét, előzőekben vizsgált kérdés megítélésében válaszaik százalékos arányával (41, illetve 14%) követik a gazdálkodókat. Hogy a l a kul j on a z ürgé k á l l om á nya a j övőbe n? (vá l a sz ok a rá nyá na k össz e ha sonl í tá sa vé gz e ttsé g a l a pj á n) 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

52%

alsó tagozatos (általános iskolai végzettség)

53%

felső tagozatos (általános iskolai végzettség)

24%

3%


51%


50%


51%

26%

legyen több ürge

7% 10%

5%

6%

5%

35%

3%

50%

maradjon ugyan-annyi, mint most

5%

10%

33%

17%

56%


3%

17% 5%

30%

33%


14%

3%

33%

57%


3% 50%

52%

összes általános iskolai végzettség

100%

19%

14%

50%


90%

16%

24%

41%


80%

29%

36% legyen kevesebb ürge

egyáltalán ne legyenek ürgék

mindegy

3% 3%

nem válaszolt

A korosztályi sajátosságok elemzésénél ismételten a 60 év feletti gazdálkodó, vadász célcsoport volt az, amely kiugró eredményt produkált a többi korosztályhoz képest . 100%-ban egyedül ők jelölték meg azt, hogy maradjon ugyanannyi ürge, mint amennyi most van. Továbbra se feledjük el, hogy ez összesen két válaszadó érdeme.  Hogy a l a kul j on a z ürgé k á l l om á nya a j övőbe n? (vá l a sz ok a rá nyá na k össz e ha sonl í tá sa korosz tá l y a l a pj á n) 0%

10%

20%

30%

80%

22% 2% 23%

69%

41%

5%

67%

17%

45% 43%

39% 46%

3%

2% 17%

3% 3% 2% 10%

6% 6%

67%


9% 6%

33%

45%


3%

25%

43%

gazdálkodó, vadász: 40-49 lakosság: 50-59

4%

17%

67% 67%


100%

16% 19% 2% 8%

33% 26%

33%

lakosság: 40-49

90%

2% 3%

33%

lakosság: 30-39

45%

33%

5%

42%

11%

6%

5% 8%

100%

gazdálkodó, vadász: 60összes felnőtt: 60-

70%

53%


lakosság: 60-

60%

29% 24%

33%

összes felnőtt és diák: 0-29 gazdálkodó, vadász: 30-39

50%

64%

lakosság: 0-29


40%

52% 53%

alsó tagozatos (0-29) felső tagozatos (0-29)

32% legyen több ürge

45% maradjon ugyan-annyi, mint most

legyen kevesebb ürge

egyáltalán ne legyenek ürgék

11% mindegy

5%

8%

nem válaszolt

33

Az alsó és felső tagozatos diákoknál további vizsgálati szempontokat is alkalmaztunk, környezetismeretből, illetve biológiából kapott érdemjegy alapján és korosztályi bontásban is megnéztük, hogy a diákok mit kívánnak az ürgék számának alakulásával kapcsolatban. A 11-14 éves alsós korosztály az, akik legnagyobb arányban (70%) szeretnék azt, hogy a jövőben legyen több ürge az országban, az érdemjegy szerinti bontást nézve, pedig a biológiából ötöst kapott felső tagozatosok (73%). A kevésbé jó tanuló diákok közül kerülnek ki nagyobban arányban azok a csoportok is, akik azt kívánják, hogy egyáltalán ne legyenek ürgék, ezek a környezetismeretből 2-es érdemjegyet kapott alsó tagozatos diákok (25%), valamint a biológiából 3-as érdemjegyű felső tagozatos diákok (13%).

A diákoknál kínálkozott egyedül lehetőségünk arra, hogy lakhelyük szerint, illetve ahhoz közel eső valamely nagyobb földrajzi terület szerinti bontásban is vizsgáljuk, hogy hogyan képzeli el ez a két korosztály az ürgék állományának alakulását. Természetesen csak azok körében, akik a kérdőív kitöltése során megadták lakhelyüket. Egyedül a Bükk környékén élők, pontosabban Arló, Borsodnádasd, Ózd településekről válaszoló diákok nem nyilatkoztak úgy, hogy legyen több ürge az országban. Ha ezt a kérdést úgy vizsgáljuk, hogy összevetjük a válaszadók földrajzi területét az ürgék területi elterjedésével, nem kell csodálkoznunk az eredményen. A legnagyobb arányban a romániai településen élő kisdiákok kívánták azt, a válaszadók 78%-a, hogy legyen több ürge országukban, de ezt az egy adatsort sem szerencsés összehasonlítani a magyarországi adatokkal, mert más országok szerinti összehasonlításban és földrajzi egységek szerinti összehasonlításban vizsgálni ezt a kérdést. Az ürgék állományához leginkább semlegesen viszonyuló diákok a Duna-Dráva, illetve a Fertő-Hanság vidékén élnek. Hogy a l a kul j on a z ürgé k á l l om á nya a j övőbe n? (vá l a sz ok a rá nyá na k össz e ha sonl í tá sa te rül e t a l a pj á n) 0%

10%

20%

30%

40%

40%

Bakony és Marcal-medence (a)

60%

70%

80%

90%

10%

44%

Budai Tájvédelmi Körzet (a)

30%

23%

2%

22%

41% 29%

44%

Fertő-Hanság (a; f)

9%

33%

57%

43%

50%

Gerecse (f)

25%

38%

Kemeneshát (a; f)

25%

29% 49%

Őrség (a; f)

23%

22%

Főváros és agglomeráció (a; f)

10%

19%

legyen több ürge

maradjon ugyan-annyi, mint most

5%

37%

14%

78%

Románia (a; f)

2% 17%

36% 39%

Dunántúli domság (f)

100%

30%

83%

Bükk (f) Duna-Dráva vidéke (f)

50%

20%


9% egyáltalán ne legyenek ürgék

mindegy

2%

10%

nem válaszolt

34

3.7.

Hasznosság megbecslése / Az ürge károssága

19 különböző, a demográfiai jegyek széles tárházát felvonultató összehasonlító grafikont készítettünk az ürgék hasznosságának vagy éppen károsságának megítélésére. Ezek közül itt most csak a legjelentősebbeket, illetve azokat ismertetjük, amely az adatsoros elemzések során valamely kiugró eredményre hívják fel a figyelmet. 6 kijelentés megítélésében, úgymint: 1. Az ürgék jelenléte csak erősíti a táj értékét. 2. Fontos számomra, hogy az ürgék fennmaradjanak a jövő generáció számára is. 3. A világ más országaiban elég ürge él, így nem fontos, hogy országunkban még több forduljon elő. 4. Az ürgék olyan mennyiségű terményt fogyasztanak, hogy komoly gazdasági kárt okozhatnak ott, ahol elszaporodnak. 5. Az ürgék veszélyes betegségeket terjesztenek a háziállatokra. 6. Az ürgék veszélyes betegségeket terjesztenek emberre. vizsgáltuk a lakosság és a vadászok, gazdálkodók válaszait nemek, iskolai végzettség és életkor szerinti bontásban. Az átlagtól eltérő eredmények megint csak a női gazdálkodók esetében születtek. Ez az a csoport, aki csak 25%-ban gondolja úgy, hogy az ürgék jelenléte erősíti az adott táj jellegét, szemben a női lakosság 76%-val és az összes felnőtt férfi 67%-ával. Csak 50%-uknak fontos, hogy az ürgék fennmaradjanak a jövő generáció számára is, szemben a többi válaszadói célcsoport 83, 78 és 92% -ával. Ez utóbbi eredmény pont a férfi gazdálkodókhoz, vadászokhoz köthető. A női gazdálkodók 50%-a véli úgy, hogy az ürgék veszélyes betegségeket terjesztenek a háziállatokra, az összes többi válaszadói csoport viszont maximum csak 10%-ban gondolkodik így. Talán pont ennél az adatsor elemzésénél kapunk választ arra, hogy a női gazdálkodók más célcsoporthoz képest miért állnak negatívabban az ürgékhez. Az ürgék azonban nem terjesztenek fertőző betegségeket, ennek hangsúlyozása a későbbi ismertterjesztő kampánynak kulcseleme lehet.

35

Me nnyi re é rt e gye t a köve tke z ő ki fe j e z é se kke l ? (női é s fé rfi vá l a sz ok a rá nyá na k össz e ha son l í tá sa )

Az ürgék veszélyes betegségeket terjesztenek emberre.

Az ürgék olyan A világ más mennyiségű terményt országaiban elég Az ürgék veszélyes fogyasztanak, hogy ürge él, így nem betegségeket komoly gazdasági fontos, hogy terjesztenek a kárt okozhatnak ott, országunkban még háziállatokra. ahol elszaporodnak. több forduljon elő.

Fontos számomra, hogy az ürgék fennmaradjanak a jövő generáció számára is.

Az ürgék jelenléte csak erősíti a táj értékét.

0%

10%

20%

30%

40%

25%


25%

gazdálkodó, vadász: férfi összes felnőtt: férfi

31%

60%

22% 23%

57% 13%


6%

5%

11%

6% 5%

5% 8%

10%

5%

7%

21% 13% 15%

11%

lakosság: nő

12%


7%

gazdálkodó, vadász: férfi lakosság: nő

6% 5%

4%

gazdálkodó, vadász: nő összes felnőtt: nő

lakosság: férfi gazdálkodó, vadász: férfi összes felnőtt: férfi lakosság: nő gazdálkodó, vadász: nő

összes felnőtt: nő lakosság: férfi gazdálkodó, vadász: férfi összes felnőtt: férfi

55% 25%

14%

6% 4% 10% 4% 4% 15% 7% 7% 4% 5% 14% 3% 4% 6% 11% 25% 3% 5% 6% 11% 4% 10% 13% 7% 7% 5% 9% 13%


Egyetértek

6% 10%

23% 25%

15%

13% 29% 15% 10%

25%

22% 20%

21% 36%

7%

27% 35%

3% 7%

20%

10% 31%

25%

2% 3%

25%

34%

31% 38%

3% 5%

21% 43%

14%

38%

20% 27%

45% 25%

5% 3%

50% 44%

27% 25%

44% 71% 47% Részben értek csak egyet

10% 10%

21%

20%

13% 29% 14%

2%

25%

14%

26%

11% 50% 11%

3% 2% 7% 2% 7% 6% 2% 2% 2%

50%

12% 50%



14% 11%

12%

29%


lakosság: férfi

23%

59% 25% 58% 55%

50%

3%

2% 12% 25% 12% 3% 2% 11% 6% 4% 21% 7% 10% 6% 3% 5% 2% 25% 5% 2% 6% 3%

71%


4%

6%

25%

55%

lakosság: férfi


17% 22%


3% 2%

25%

5%

43%

25%

100%

3%

16%

61%

25%

90%

14%

14%


80%

15%

33%

lakosság: nő gazdálkodó, vadász: nő

lakosság: férfi

70%

29% 25% 28%

36% 36% 36%

lakosság: férfi


60%

46%


lakosság: nő

50%

47%

lakosság: nő


3% 3% 14%

24% Egyáltalán nem értek egyet

Nem tudom

2%

Nem válaszolt

A végzettség szerinti vizsgálatnál csak azoknál az adatsoroknál jöttek ki szélsőséges eredmények (pl. valamennyi válaszadó az adott célcsoportból ugyanúgy gondolkodott, és így 100%-os eredmények születtek), ahol alacsony volt, max. 2 fő a válaszadók száma. Éppen ezért a végzettség szerinti részletes eredményeket a kutatási jelentés mellékeltében közöljük csak. Az életkor szerinti bontásoknál megint megmutatkozik a 60 év feletti vadászok alacsony válaszadói száma (2 fő), ennél a korosztálynál ebből adódnak az átlagtól való eltérések. Örvendetes, hogy valamennyi korosztály egységesen egyáltalán nem ért azzal a kijelentéssel egyet, hogy a világ más országaiban elég ürge él, így nem fontos, hogy országunkban még több forduljon elő. Itt talán a 30-39, illetve az 50-59 éves gazdálkodó, vadász korosztályt érdemes kiemelni, akik ebben a kérdésben árnyaltabban fogalmazták meg a véleményüket, ők ezzel a kijelentéssel csak részben, illetve kevésbé értenek egyet.

36

Az ürgék által okozott gazdasági károktól leginkább az 50-59 éves gazdálkodói, vadász korosztály tart, 67%-uk ért azzal egyet, hogy ott ahol az ürgék elszaporodnak a termények megdézsmálásával jelentős gazdasági károkat okozhatnak.

A legtájékozottabbnak azokban a kérdésekben, hogy az ürgék veszélyes betegségeket terjesztenek a háziállatokra, illetve az emberekre a 18-29 éves fiatal gazdálkodók, vadászok bizonyultak a kijelentéssel kevésbé és az egyáltalán egyet nem értők arányát véve figyelembe. A legmegosztottabbak a 30-39 éves vadászok, gazdálkodók.

37

A gazdálkodókat, vadászokat arról is faggattuk, hogy az ürgék jelenléte mennyire befolyásolja negatívan gazdálkodási, vadászati tevékenységüket, jelenlétük miatt tartanak-e pénzügyi veszteségektől, illetve földhasználati korlátozásoktól. Megállapítható, hogy az utóbbi három tényezőtől a gazdálkodók, vadászok jelentős része (74-89%) egyáltalán nem tart, és kicsivel több mint a válaszadók 50%-ának gazdálkodási tevékenységét ugyancsak nem befolyásolja negatívan az ürgék jelenléte. Érdekes, hogy egyik válaszadó sem jelölte meg az „érintett” válaszlehetőséget, vagy „teljes mértékben” vagy „részben érintettnek” titulálták magukat. Sz emély sz erint milyen mértékben érintik Ö nt a köv etkez ő kijelent és ek ? (v álasz ok össz ehasonlít á sa) 0%

10%

Az ürgék jelenléte negatívan befolyásolja gazdálkodási tevékenységemet (pl. megdézsmálják a termést, járatokat 5% ásnak) Az ürgék jelenléte zavarja a vadászati tevékenységemet

Az ürgék jelenléte miatt földhasználati korlátozásoktól tartok. Érint

Részben érint csak

26%

30%

40%

50%

11%

70%

80%

90% 100%

53% 89% 79%

11% 5% 11%

Kevésbé érint

60%

16%

5% 16%

Az ürgék jelenléte miatt pénzügyi veszteségektől tartok.

Teljes mértékben érint

20%

Egyáltalán nem érint

74%

Nem tudom

Nem válaszolt

A nemek szerinti összehasonlításban egyértelműen látszik, hogy a gazdálkodó nők azok, akik úgy nyilatkoztak, hogy tevékenységüket negatívan befolyásolja az ürgék jelenléte. Elsősorban a terményük megdézsmálásától és ennek következtében pénzügyi veszteségektől, illetve földhasználati korlátozásoktól tartanak.

38

Sz e m é l y sz e ri nt m i l ye n m é rté kbe n é ri nti k Önt a köve tke z ő ki j e l e nté se k? (női é s fé rfi vá l a sz ok a rá nyá na k össz e ha sonl í tá sa ) Az ü rgék jele nléte neg atívan befolyásolja gazdál kod ási Az ü rgék Az ü rgék Az ü rgék tevé ke nysége m jele nléte miatt jele nléte miatt jele nléte zavarja et (p l. földhasználati pén züg yi a va dásza ti megdé zsmálják korlátozásoktól veszteségektő l tevé ke nysége m a te rmé st, tarto k. tarto k. et jára tokat á sna k)

0%

20%

40%

25%

gazdál kod ók, vad ászok: nő k

57% 100%

14%

79%

25%


Érin t

75%

21%

gazdál kod ók, vad ászok: férfiak

Teljes mér tékben éri nt

86%

25%



100 %

50%

21%



80%

25%

21%


60%

7% 7%

Részbe n é rint csak

75% 14%

Kevésbé érint

71% Egyáltalán ne m érin t

Nem tudom

Nem válaszolt

Ha megnézzük a végzettség szerinti elemzéseket, láthatjuk, hogy a teljes mértékben érintettként nyilatkozók kivétel nélkül az érettségivel rendelkezők köréből kerültek ki. S z e m é l y sz e ri nt m i l ye n m é rté kbe n é ri nti k Önt a köve tke z ő ki j e l e nté se k? (vá l a sz ok a rá nyá na k össz e ha so nl í tá sa vé gz e ttsé g a l a pj á n) Az ürgék jelenléte negatívan befolyásolja gazdálkodási Az ürgék jelenléte Az ürgék jelenléte tevékenységemet miatt földhasználati miatt pénzügyi Az ürgék jelenléte (pl. megdézsmálják korlátozásoktól veszteségektől zavarja a vadászati a termést, járatokat tartok. tartok. tevékenységemet ásnak)

0%

10%

20%

30%

40%


50%

10%

10% 17%


70%

20%

80%

90%

100 %

60%

17%

67%


100%


100% 100%


50%

gazdálkodó, vadász: általános iskolai végzettség gazdálkodó, vadász: érettségi

60%

100%


10%


gazdálkodó, vadász: felsőfokú végzettség Teljes mér tékben éri nt

80%

17%

83% 50%



50%

10%

20%

50%

10%

70%

17% Érin t

83% Részbe n é rint csak

Kevésbé érint

Egyáltalán ne m érin t

Nem tudom

Nem válaszolt

Életkor szerinti összehasonlításnál kitűnik az is, hogy a 18-29 éves korosztály az, amely tevékenységét negatívan befolyásolják az ürgék jelenléte, leszámítva a vadászokat. Ez az egyetlen korosztály is, amelynek 33%-a teljes mértékben tart attól, hogy az ürgék jelenléte miatt földhasználati korlátozásokkal kell szembesülnie.

39

Sz e m é l y sz e ri nt m i l ye n m é rté kbe n é ri nti k Önt a köve tke z ő ki j e l e nté se k? (vá l a sz ok a rá nyá na k össz e ha so nl í tá sa é l e tkor a l a pj á n)

Az ürgék jelenléte miatt földhasználati korlátozásoktól tartok.

Az ürgék jelenléte negatívan befolyásolja gazdálkodási Az ürgék tevékenységemet jelenléte miatt Az ürgék (pl. pénzügyi jelenléte zavarja megdézsmálják a veszteségektől a vadászati termést, járatokat tartok. tevékenységemet ásnak)

0%

10%


30%

40%

50%

60%

33% 33%

33%

33%

33%

70%

80%

90%

100 %

33% 67%

17%


83%


33%

50%


50% 100% 100%



17%


83% 33%


67% 100%


33%


67%

100% 100%



33%


67%

50%


50%

33%


67% 100% 100%

gazdálkodó, vadász: 30-39 gazdálkodó, vadász: 40-49

67%


33%

50%

gazdálkodó, vadász: 60Teljes mér tékben éri nt

3.8.

20%


Érin t

Részbe n é rint csak

50%

Kevésbé érint

Egyáltalán ne m érin t

Nem tudom

Nem válaszolt

Személyes érintettség

Megkérdeztük az alsó, felső tagozatos diákokat, a felnőtt lakosságot és a gazdálkodókat, vadászokat arról, hogy Véleménye szerint hogy alakuljon az ürgék állománya a jövőben? Végzettség szerinti bontásban nem állapíthatók meg számottevő különbségek, egyedül a felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók, vadászok, akik kisebb arányban (33%) kívánják azt, hogy több ürge legyen a jövőben, mint azokék akik, azt szeretnék, hogy az ürgék száma maradjon változatlan (50%). A többi válaszadói csoportnál éppen ellentétesen alakultak ezek az arányok. Említésre érdemes még, hogy a diákok azok, akik leginkább semlegesen állnak ehhez a kérdéshez. A vizsgált kérdés további demográfiai szempontok szerinti alábontását lásd a 3.1.6-os fejezetben. V é l e m é nye d sz e ri nt hogy a l a kul j on a z ürgé k á l l om á nya a j övőbe n? (ne m e nké nti , é l e tkor é s é rde m j e gy sz e ri nti vá l a sz ok a rá nyá na k össz e ha so nl í tá sa a z a l só é s fe l ső ta goz a tos di á kok köré be n)

nemek szerinti megoszlás

0% alsó tagozatos diákok: lány felső tagozatos diákok: lány

10%

20%

életkor szerinti megoszlás

40%

összes alsó és felső tagozatos lány

80%

4%

25% 4% 2%

31%

alsó tagozatos diákok: 5-ös

60%

21%

felső tagozatos diákok: 4-es

35%

32%

összes alsó és felső tagozatos diákok: 4-es

36%

alsó tagozatos diákok: 3-as felső tagozatos diákok: 3-as

36%

8% 12%

2% 2%

19%

27% 3% 1%

44%

25%

44%

24%

13% 31% 25%

56%


20% egyáltalán ne legyenek ürgék

15% 25%

19%

50%

19% 10%

25%


maradjon ugyan annyi, mint most

2%

57%

25%

összes alsó és felső tagozatos diákok: 2-es

2% 2%1%

5%

43%

összes alsó és felső tagozatos diákok: 3-as

15%

4%

37%

1%

17%

14% 18%

42%

1% 2%

16%

2%2%

73% 65%

alsó tagozatos diákok: 4-es

22%

4%

20%

1% 1%

11%

2%1%

20%

felső tagozatos diákok: 5-ös összes alsó és felső tagozatos diákok: 5-ös

17% 19%

2% 3%

2%

57% 59%

1%

1% 1% 12%

43%

felső tagozatos diákok: 15-18 éves

2%

17%

9%

38% 70%


16%

13%

32%

39%

100%

22% 27%

27%

41%

90%

2% 5%

38%

43%

összes alsó és felső tagozatos diákok: 10-14 éves

3.9.

70%

38% 38%

alsó tagozatos diákok: 7-10 éves alsó tagozatos diákok: 11-14 éves

legyen több ürge

60%

31%

33%

alsó tagozatos diákok: fiú felső tagozatos diákok: fiú

alsó tagozatos diákok: 2-es

50% 48%

36%

összes alsó és felső tagozatos fiú

környezetismeretből/biológiából kapott érdemjegy

30%

28%

mindegy

25% 5%

25%

nem válaszolt

Az ürgék kívánt kezelése

Első kérdésként azt vizsgáltuk a lakosság és a gazdálkodók, vadászok körében, hogy hogyan tekintenek az ürgére, mint az országban honos állatfaj jelenlétére a mai kultúrtájakon. Az állatok jelenlétét a biológiailag szükséges, tolerálható kategóriáktól egészen az elfogadhatatlan és nem tudom megítélni valászlehetőségek alá lehetett besorolni. Mindkét célcsoport az ürgéket alapvetően biológiailag szükségesnek vagy tolerálhatónak ítélte meg mai kultúrtájainkon. Az iskolai végzettség szerinti bontásban arra lehetünk figyelmesek, hogy a felsőfokú tanulmányokat folytatott vadászok, gazdálkodók csak 33%-ban tartják az ürgék jelenlétét biológiailag szükségesnek, míg az általános iskolai végezettséggel rendelkező gazdálkodók 100%-ban. A korosztály szerinti bontásban is 30-39 éves gazdálkodói kör az, aki a legkevésbé tartja szükségesnek az ürgéket (33% vélekedik így), és ugyanígy a gazdálkodói körből a nők azok, akik kevésbé (25%) tarják a kisállatok jelenlétét indokoltnak.

40

A tudásszint felmérése során valamennyi célcsoportot megkértünk, hogy tippeljék meg az ürge populáció magyarországi, illetve romániai számát. A felső tagozatos diákok nagyobb arányban alulbecsülték számukat (41,22%-uk szerint csupán 1 000-10 000 egyed között), ugyanígy a lakosság is, míg ebben a kérdésben a gazdálkodók és vadászok bizonyultak a legtájékozottabbnak. A felnőttek esetében arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon tisztában vannak-e azzal, hogy ürgék állománya hogyan alakult az elmúlt 5 évben. Valamennyi felsőfokú végzettségű felnőtt (35%, lakosok és gazdálkodók, vadászok együttesen) ezt követően pedig az értettségivel rendelkező lakosok (33%) válaszoltak helyesen, miszerint az ürgék állománya csökkent az elmúlt 5 évben. Korcsoporti sajátosságokat vizsgálva a kérdésben a legtájékozottabbnak a 40-48 éves gazdálkodók mellett (50%) a 30-39 éves lakosok bizonyultak (41%), őket követi az 50-59 éves lakossági korosztály. Összehasonlítva a férfiak és a nők válaszait, ennél a kérdésnél a női lakosok ismerete bizonyult helytállónak, 36%-uk nyilatkozott úgy, hogy az ürgék állománya kevesebb lett az elmúlt 5 évben.

41

A következő téma elemzésénél már a felső tagozatos diákok véleményére is hagyatkoztunk. A diákok a környékükön meglévő élőhelyeket csak 16%-ában ítélték alkalmasnak egy ürgepopuláció számára, szemben az általános iskolai végzettségű lakosokkal és a gazdálkodókkal, vadászokkal, akik közül 31, illetve 50%-ban vélekednek így. Függetlenül az iskolai végzettségtől, a kérdést azonban nagyon sokan nem tudják megítélni, átlagosan a válaszadók 20%-a. A korosztály szerinti vizsgálatnál ismételten a 30-39 éves gazdálkodókat, vadászokat érdemes kiemelni, ők 33%-ban vélik úgy, hogy a környékükön lévő élőhelyek néhány állat számára megfelelőek, de az ürgék számára nem. A 20-29 éves gazdálkodók, vadászok pedig 100%-ban vélekednek így. Az 50-59 éves lakosok voltak azok, akik a kérdést leginkább nem tudták megítélni (29%). A nemenkénti összehasonlítások eredményeként kiderült, hogy a gazdálkodó nők és férfiak 25, illetve 21%-a szerint a környékükön lévő élőhelyek alkalmatlanok egy állandó ürgepopuláció számára. Sajnos a gazdálkodók, vadászok lakhelyének, illetve gazdálkodási, vadászati területük pontos behatárolására a bevezetőben ismertetett okok miatt nincs lehetőségünk, annyit azonban biztosan tudunk, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Kaposvári Egyetem munkatársainak sikerült ezzel a vizsgált célcsoporttal a visszaérkezett kérdőíveket kitöltetni. Így ha bizonytalanul is, de feltételezhetjük hogy a diákok esetében alkalmazott földrajzi területi bontás alapján válaszadóink a Dunántúli-dombság, Duna-Dráva vidéke, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park környékén végzik gazdálkodói, vadászati tevékenységüket.

42

Az alsó tagozatos diákok kivitelével valamennyi célcsoportnak feltettük azt a kérdését, hogy Lakóhelyéhez milyen közel tudná elfogadni az ürgék jelenlétét? Külön is vizsgálva a felső tagozatos korosztályt értékelhető különbség az életkor szerinti bontásnál figyelhető meg: a 10-14 éves felső tagozatos diákok azok, akik nagyobb arányban szeretnének ürgéket lakhelyüktől 1-5 km-es távolságon belül látni, 34%-uk nyilatkozott így. A biológiából kapott érdemjegy szerinti bontásánál pedig arra lehetünk figyelmesek, hogy a 2-es érdemjegyű tanulók azok, akik a legnagyobb arányban (13%) nyilatkoztak úgy, hogy egyáltalán nem szeretnék, hogy ürgék éljenek az országban. La kóhe l ye dhe z m i l ye n köz e l tudná d e l foga dni a z ürgé k j e l e nl é té t? (ne m e k, é l e tkor, é rde m j e gy sz e ri nti vá l a sz ok a rá nyá na k össz e ha so nl í tá sa a fe l ső ta goz a tos di á kok köré be n)

felső tagozatos diákok: fiú

10%

17%

19%

életkor szerinti megoszlás

20%


összes felső tagozatos 10-18 éves

20%

felső tagozatos diákok: 5-ös

19%


összes felső tagozatos diák érdemjegye 1 km-en belül

1-5 km

6-10 km

40%

50%

60%

23%

16%

16%

26% 25%

24%

29%

15% 19%

13%

21%

20% több mint 100 km

15% 22%

25%

több mint 100 km

7%

21%

32%

6%

8% 18%

19%

28% egyáltalán nem szeretném, hogy ürgék éljenek az országban

6% 20%

1%

1% 2%

3%

8%

2% 2% 1% 1% 2% 2%

9%

4%

4% 5% 3%

6% 7%

nem tudom

3%

2% 3%

12% 9%

25%

3%

1%

7%

4%

12%

4%

5%

9%

6%

24%

24%

25%

több mint 10 km

10%

100% 3%

5%

9%

24%

90%

12% 13%

24%

34%

19%

80%

12%

25%

25%

22%

70%

19%

30%

21%

felső tagozatos diákok: 3-as felső tagozatos diákok: 2-es

30%

22%

összes felső tagozatos lány és fiú


20%

20%

biológiából kapott érdemjegy

nemek szerinti megoszlás

0%

felső tagozatos diákok: lány

3%

13% 7%

2% 1% 2%

nem válaszolt

A diákoknál lakhelyük szerint, illetve ahhoz közel eső valamely nagyobb földrajzi terület szerinti bontásban is vizsgáltuk, hogy a válaszadók a lakhelyükhöz milyen közel tudják az ürgék jelenlétét elképzelni. Egyedül a Dunántúli-dombság tájegységen élő diákok – közülük is csak 2% - válaszoltak úgy, hogy egyáltalán nem szeretnék, hogy ürgék éljenek az országban. Ha összesítjük valamennyi földrajzi területről érkezett válaszokat, azt az eredményt kapjuk, hogy a diákok leginkább a lakhelyükhöz 1-5, illetve 6-10 km-en belül látnák szívesen a kisrágcsálókat.

43

A további elemzésekbe bevonva a lakosságot és a gazdálkodókat, vadászokat, végzettség szerinti bontásban megállapítható, hogy az általános iskolai tanulmányokat folytatott gazdálkodók 100%-a el tudja képzelni az ürgék jelenlétét lakhelyükhöz mérten 1 km-en belül. A legnagyobb arányban (17%) pedig a felsőfokú végzettségű gazdálkodók, vadászok azok, akik még az országban sem látnák szívesen az ürgéket. Az életkor szerinti vizsgálatok nem hoztak átlagtól eltérő eredményeket, de a nemek szerinti bontásnál megállapítható, hogy leginkább a felső tagozatos diáklányok azok, akik nem szeretnék, hogy ürgék éljenek az országban.

44

La kóhe l yé he z m i l ye n köz e l tudná e l foga dni a z ürgé k j e l e nl é té t? (i skol a i vé gz e ttsé g, korcsopo r t sz e ri nti é s ne m e nké nti vá l a sz ok a rá nyá na k össz e ha so nl í tá sa a fe l ső ta goz a tos di á kok, a l a kossá g é s a ga z dá l kodók, va dá sz ok köré be n) 10%


20%

30%

40%

23%

50%

17%

34%

23%


25%

25%

34%

33%

21% 20%

17%

9%

18%

3%

3%

9%

16%

8%

14%

8%

13%

23%

3% 3%

25%

11%

19%

32%

12%

23%

25%

8% 12%

25%

30%

32% 36%

4%

7%

3% 3%

25%

23% 30%

3% 3% 3%

5%

25%

28%

8% 13%

15% 29%

31%

több mint 100 km

6%

17%

21%

20%

több mint 10 km

3%

50%

21%

28%

3%

5%

17%

22%

37%

gazdászok, vadászok: férfi

3%

6%

3%

12%

50%

22%

6%

1% 3% 1%

7%

2%

33%

17%

29%

20%

2%

10%

23%

36%

17%

2%

33%

29%

13%

8%

8%

25%

31%

gazdászok, vadászok: 60 év felett

3% 1% 3% 1%

33%

29%

14%

8%

7%

67%

összes felnőtt 50-59 éves

3%

33% 15%

34%

gazdászok, vadászok: 50-59 éves

6-10 km

2%

0% 22%

30%

26%

9%

7%

33%

25%

lakosság: 50-59

4% 1%

4% 1%

14%

33%

24%


9% 17%

34%


1-5 km

17%

25%

25%

lakosság: 40-49 éves

4%

4%

17%

24%

33%


1 km-en belül

3.10.

30% 34%


8%

3% 1%

10%

8%

18%

33%


összes válaszadó fiú/férfi

3%

1% 3% 1% 3%

10%

21%

24%

25%

7%

33%

28%


lakosság: férfi

3%

7%

20%

30%

23%

összes felnőtt: 20-29 éves

összes válaszadő lány/nő

10%

33%


felső tagozatos diákok: fiú

1% 3% 1%

7%

17%

37%

28%


gazdászok, vadászok: nő

100%

7%

22%

20%

17%


lakosság: nő

23%

25%


felső tagozatos diákok: lány

90%

14%

39% 30%


összes felnőtt 60 év felett

80% 17%

21%

24%

gazdászok, vadászok: érettségi

lakosság: 60 év felett

70%

24%

100%

összes válaszadó: általános iskolai végzettség

gazdászok, vadászok: felsőfokú végzettség

60%

24%

gazdászok, vadászok: általános iskolai végzettség

Lakóhelyéhez milyen közel tudná elfogadni az ürgék jelenlétét? - nemenkénti megoszlás

Lakóhelyéhez milyen közel tudná Lakóhelyéhez milyen közel tudná elfogadni az ürgék jelenlétét? - elfogadni az ürgék jelenlétét? - iskolai korcsoport szerinti megoszlás végzettség szerinti megoszlás

0% felső tagozatos diákok: általános iskolai végzettség

7% 18%

egyáltalán nem szeretném, hogy ürgék éljenek az országban

11% 21% 12%

nem tudom

1%

7% 5%

3% 1% 3%

4% 1% 5% 1% 7% 4% 1% 4%

nem válaszolt

Kompenzációs kifizetések elfogadottsága

Kíváncsiak voltunk, hogy egy esetleges ürgék által okozott kártétel milyen válaszreakciókat váltana ki a felnőttek körében. Emlékezzünk, hogy a hogyan viszonyul az ürgékhez kérdésre a lakosság 59%-a nagyon, illetve pozitívan válaszolt, a gazdálkodók, vadászok többsége pedig részben pozitívan. Mennyire változik meg az alapvetően „ürgebarátként” tipizálhatók köre, egy váratlan érdekellentét felmerülése esetén visszaesik-e a pozitív, elfogadó gondolkodásmódjuk, és már inkább negatívan állnának hozzá az ürgékhez? Mindkét célcsoport részéről nagyon pozitív válaszok születtek, a lakosság 39%-a és a gazdálkodó, vadászok majdnem fele semmilyen körülmény esetén sem bántaná a kisállatokat, ha azok rendszeresen megdézsmálnák is a terményüket. De mint tudjuk a szakértői nyilatkozatokból, ha fenntartjuk a rövidfüvű gyepeket, a felhagyott, gyomosodó réteket újból legeltetjük az ürgék megfelelő táplálékhoz jutnak, elegendő füvet rágcsálhatnak, és egyáltalán nem fogyasztanak gabonát. Azok, akik a termény rendszeres megdézsmálása esetén biztosan ürgét öntenének, vagy megmérgeznék a kisállatokat, a lakosság és a gazdálkodók, vadászok 5%-át teszik ki, azok, akik viszont kicsit elbizonytalanodtak, hogy ténylegesen így tennének csak a lakossági válaszadók köréből kerültek ki. A projekt további kommunikációs kampányában érdemes lesz azokra a válaszadókra fókuszálni, akik úgy nyilatkoztak, hogy alapvetően nem, de kivételes esetben retorziót alkalmaznának az ürgék kártétele esetén. Úgy véljük, hogy ez az a célcsoport, amelynek ürgékkel szembeni hozzáállása, a rágcsálókkal szemben tanúsított tényleges viselkedése kellő tájékoztatással, ismeretátadással javítható, pozitív irányba befolyásolható. Ha pozitívan tudunk változtatni ezen személyek ürgékkel szembeni személyes értékelésén, megítélésén, viselkedésükben is változást érhetünk el. Ez a lakossági válaszadók 26%-a. Vélhetően ez a 26%, ahhoz az 59%-hoz tartozik, akik összességében pozitívan viszonyulnak az ürgékhez, de akik ürgékhez való alapvetően pozitív hozzáállása egy váratlan helyzet, érdekellentét felmerülése esetén negatívba fordul át.

45

Mi t te nne ga z dá l kodóké nt, ha te rm é nyé t re ndsz e re se n ürgé k dé z sm á l ná k? Me gm é rge z né a z á l l a tot va gy vi z e t önte ne a j á ra ta i ba ? Vá l a sz ok össz e ha sonl í tá sa

0%

lakosság

5%


5%

összesen

5%

10%

20%

9%

30%

40%

50%

26%

60%

80%

39%

32%

8%

70%

100%

19%

47%

26%

90%

5%

40%

3%

11%

18%

igen, biztosan

úgy gondolom, igen

nem, csak kivételes esetben

nem, soha

nem tudom

nem válaszolt

3%

Még pozitívabban, azaz 52 és 58%-ban nyilatkozott úgy a lakosság és a vadászok, gazdálkodók köre, hogy semmilyen körülmény esetén nem bántaná az ürgéket, még ha azok rendszeresen megkaparintanák a növényevők táplálékát. A kérdés pozitívabb megítélésében vélhetően szerepet játszik az is, hogy az emberek a természetben az állatok táplálékért folytatott versengést egy természetes folyamatként tartják számon, ebbe nem akarnak beavatkozni. Mi t te nne va dá sz ké nt, ha a z ürgé k re ndsz e re se n m e gka pa ri nta ná k a va doné l ő növé nye vők tá pl á l é ká t? Me gm é rge z né a z á l l a tot va gy vi z e t önte ne a j á ra ta i ba ? Vá l a sz ok össz e ha sonl í tá sa 0%

10%

lakosság 2% 5%


5%

összesen 2% 5%

20%

30%

40%

50%

23%

60%

70%

80%

52%

11%

58%

22%

11%

52%

igen, biztosan

úgy gondolom, igen

nem, csak kivételes esetben

nem, soha

nem tudom

nem válaszolt

90%

100%

15%

3%

16%

15%

3%

A kérdés nemek szerinti összehasonlítás meglepő eredményt hozott: az ürgékhez kevésbé pozitívan viszonyuló gazdálkodó nők csoportja az, amely soha, vagy csak kivételes esetben öntene vizet az ürgék járataiba, vagy mérgezné meg őket, míg más válaszadói csoportból születtek „igen”, illetve „úgy gondolom, hogy igen” válaszok is.

46

A végzettség szerinti összehasonlításnál látható, hogy az általános iskolai végzettséggel és az érettségéivel rendelkező gazdálkodók, vadászok azok, akik semmilyen körülmény között, vagy csak kivételes esetben lépnének fel az ürgék károsító tevékenységével szemben, ellentétben a lakossági válaszadókkal. A felsőfokú tanulmányokat végzett gazdálkodók, vadászok 17%-a viszont mindkét esetben biztosan tenne valamit az ürgék ellen.

A korosztályi összehasonlításból kiderül, hogy az ürgék ellen aktívan fellépők kimondottan csak a 4049 éves korosztály közé sorolhatók, már ami a gazdálkodókat, vadászokat illeti. A felnőtt lakosságnál ilyen kiugró eredmények egyik korosztály esetében sem jelentkeznek. Ha ki kellene emelni egy csoportot, akkor azok a 30-39 évesek lennének, ők azok, akik „legszelídebben” viszonyulnak a témához, egyik kérdésre sem adtak „igen, biztosan” választ.

47

A lakosság és gazdálkodók, vadászok körében feltettük azt a kérdést, hogy kit terhel az ürgék által okozott károk költsége. Kevesen tudták, hogy ezért nem jár kártérítés, és nagyon sokan a nem tudom választ jelölték meg. (Grafikont lásd a 3.1.1. fejezetben.)

48

4. Következtetések A kérdésekre leadott válaszok demográfiai adatok szerinti vizsgálata mellett fontos, hogy bizonyos lényeges kérdéseket egyéb összefüggésekben is vizsgáljunk.

4.1. Mely faktorok határozzák meg az ürgékkel szembeni beállítottságot? A részletes összehasonlító elemzések alapján megpróbáltuk beazonosítani azokat a faktorokat, amelyek az ürgékkel szembeni beállítottságot meghatározzák. Kettő kérdéskört emeltünk ki: 1. Szívesen venné, ha ürge jelenlétére utaló nyomokat találna a természetben? 2. Milyen mértékben tartja fontosak az ürgék védelmét? Első faktorként vizsgáljuk meg a nemek szerinti különbségeket: A gazdálkodó nők köre az, amely csak 25%-a venné szívesen, ha az ürge jelenlétére utaló nyomokat találna a természetben, összehasonlítva a felnőtt női lakosság 84%-ával, és a férfi gazdálkodók 71%val. Ugyanez a csoport az, amely viszont a legnagyobb arányban (50 és 25%) tartja fontosnak az ürgék védelmét, és az ürgék tudományos, természetvédelmi célú befogását. Eszerint a női gazdálkodók fontosnak tartják az ürgék védelmét, de kevésbé szívesen találkoznának a rágcsálókkal természetes közegben. A korosztály szerinti tipizálásnál is két alcsoport emelkedik ki: A környezet- és természetvédelem fontosságának megítélésében a 18-29 és a 40-49 éves gazdálkodó, vadász 33%-os válaszadói arány különül el a hasonló korosztályú felnőtt válaszadók megítélésétől, valamint ugyan ez a fiatal vadász, gazdálkodó korosztály az, amelynek csak 67%-a tartja részben fontosnak az ürgék védelmét, szemben a hasonló korú lakosokkal. Az adatelemzések alapján a projekt további kommunikációs, ismeretterjesztő tevékenységének különösen két célcsoportra lesz érdemes fókuszálnia, ezek a fiatal, 18-29 éves gazdálkodók, vadászok és a női gazdálkodók. A végzettség szerinti adatelemzések nem hoztak szignifikánsan kimutatható különbséget, összefoglalóan megállapítható, hogy az ürgékhez való hozzáállás megítélésében a demográfiai tényezők közül a nemnek és az életkornak van formáló szerepe.

4.2. Az ürgék elfogadottságának és lehetséges kezelésének összefüggése Az ürgékkel szembeni befolyásoló attitűdök, az ürgék iránti érdeklődési szint, a kisállatokkal szembeni félelem, hiedelmek, az állatok esteleges károsító tevekénységének felmérése alapján is megpróbáltunk demográfia jellemzők szerinti csoportokat felállítani. Az egyes csoportok, faktorok felállításához három kérdéskört hívtunk segítségül: 1. Hogyan viszonyul az ürgékhez? 2. Véleménye szerint hogy alakuljon az ürgék állománya a jövőben? 3. Mennyire ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy az ürgék olyan mennyiségű terményt fogyasztanak, hogy komoly gazdasági kárt okozhatnak ott, ahol elszaporodnak? Nemek szerinti bontásban jelentkező különbségek: Hogyan viszonyul az ürgékhez? kérdésre a női gazdálkodói célcsoport az, amely részéről egyetlen nagyon pozitív szavazat sem érkezett az ürgékre. Az állatokat pozitívan megítélők aránya is csak 25%, szemben a gazdálkodó, vadász férfiakkal, akiknek összesen 50%-a pozitívan viszonyul a kisemlősökhöz.

49

Az ürgék jövőbeni állományának alakulását illetően megállapítható, hogy a fiúk/férfiak nagyobb arányban szeretnék, hogy több ürge éljen az országban, mint a lányok/nők. Itt is kiugrik a vizsgálati sorok közül, hogy a női gazdálkodók, vadászok vannak a legkisebb arányban, akik azt kívánják, hogy több ürge legyen, illetve ők azok, akik a legnagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy egyáltalán ne legyenek ürgék. A téma megítélése kapcsán a diákok közül a legérdektelenebbek a felső tagozatos lányok bizonyultak. Ismételten csak a gazdálkodó nők azok, akik úgy nyilatkoztak, hogy tevékenységüket negatívan befolyásolja az ürgék jelenléte. Elsősorban a terményük megdézsmálásától és ennek következtében pénzügyi veszteségektől, illetve földhasználati korlátozásoktól tartanak. A korosztályok szerinti bontás eredményei: Ebből a bontásból derül ki például, hogy az ürgékhez nagyon pozitívan viszonyuló gazdálkodói, vadász kört a 30-39 éves, és az 50-59 éves korosztály alkotja. A lakosságnál a kor előrehaladtával romlik az ürgék megítélése, de a legkritikusabban nyilatkozók az 50-59 és 60 év feletti korosztály. Az összes vizsgált korosztály közül a 11-14 éves alsós diákok azok, akik a legnagyobb arányban (70%) szeretnék azt, hogy a jövőben legyen több ürge az országban. Az ürgék által okozott gazdasági károktól leginkább az 50-59 éves gazdálkodói, vadász korosztály tart, 67%-uk ért azzal egyet, hogy ott ahol az ürgék elszaporodnak a termények megdézsmálásával jelentős gazdasági károkat okozhatnak. Végzettség szerinti bontás eredményei: Hogyan viszonyul az ürgékhez? kérdés elemzésénél láthattuk, hogy a gazdálkodó, vadász válaszadók közül a nagyon pozitívan vélekedők kivétel nélkül az érettségizettek köréből, még pontosabban az érettségivel rendelkező férfiak közül kerülnek ki. A diákok esetében az érdemjegy szerinti különbségtételnél mutatkozik meg, hogy a biológiából ötöst kapott felső tagozatosok azok, akik leginkább szeretnék, hogy több ürge éljen az országban (73%). A kevésbé jó tanuló diákok közül kerülnek ki nagyobban arányban azok a csoportok is, akik azt kívánják, hogy egyáltalán ne legyenek ürgék. Ezek a környezetismeretből 2-es érdemjegyet kapott alsó tagozatos diákok (25%), valamint a biológiából 3-as érdemjegyű felső tagozatos diákok (13%). A felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók, vadászok, akik a legkisebb arányban (33%) kívánják azt, hogy több ürge legyen a jövőben.

4.3.

Az „ürgebarátok” és „ürgeellenségek” jellemzői

A két csoport, az „ürgebarátok” és „ürgeellenségek” karakterjegyeinek meghatározása során az volt a kiindulási alapunk az volt, az ürgékkel kapcsolatos beállítottság alapvetően meghatározza a megkérdezettek ürgékkel szembeni viselkedését, és viselkedési szándékát. Így feltételeztük, hogy azok, akik eleve nagyon pozitívan viszonyulnak az ürgékhez, az ürgék által okozott esetleges kártétel esetén sem viselkednének ellenségesen, bántóan az ürgékkel szemben. Az ürgékkel szembeni hozzáállás megítélése alapján három csoportot lehet azonosítani, ezek az ürgebarátok, az ürgeellenségek, illetve a két kör között találhatók az „ambivalens ürgebarátok”. Ez utóbbiak alapvetően pozitív beállítottságúak az ürgékkel szemben, de egy váratlan érdekellentét felmerülése során nagy valószínűséggel a pozitív, elfogadó gondolkodásmódjuk visszaesne és negatívan állnának hozzá az ürgékhez. Azokra a kérdésekre kerestük a választ a lakosság és a gazdálkodók, vadászok körében, hogy Mit tenne, ha gazdálkodóként terményét rendszeresen ürgék dézsmálnák? Illetve Mit tenne vadászként, ha az ürgék rendszeresen megkaparintanák a vadon élő növényevők táplálékát? Megmérgezné az állatot, esetleg vizet öntene a járataiba? Az ürgékhez kérdésre a lakosság 59%-a nagyon, illetve pozitívan válaszolt, a gazdálkodók, vadászok többsége pedig részben pozitívan.

50

A lakosság 39%-a és a gazdálkodó, vadászok majdnem fele semmilyen körülmény esetén sem bántaná a kisállatokat, ha azok rendszeresen megdézsmálnák is a terményüket. Azok, akik ilyen esetben biztosan ürgét öntenének, vagy megmérgeznék a kisállatokat, a lakosság és a gazdálkodók, vadászok 5%-át teszik ki. Véleményünk szerint azokra érdemes a továbbiakban fókuszálni, akik úgy nyilatkoztak, hogy alapvetően nem, de kivételes esetben retorziót alkalmaznának az ürgék kártétele esetén. Ez a lakossági válaszadók 26%-a Ez az a célcsoport, amelynek ürgékkel szembeni hozzáállása, a rágcsálókkal szemben tanúsított tényleges viselkedése kellő tájékoztatással, ismeretátadással javítható, pozitív irányba befolyásolható. Ha pozitívan tudunk változtatni ezen személyek ürgékkel szembeni személyes értékelésén, megítélésén, viselkedésükben is változást érhetünk el.

4.4.

A lakosság hozzáállása az ürgékhez

A lakosság kérdőívének részletessége és e válaszadók nagy számossága okán a vizsgálat csupán erre célcsoportra terjed ki. A vizsgálat célja, hogy a lakosság hozzáállását finomabb összefüggésekbe állítsa. A vizsgálathoz három kérdést választottunk ki a lakossági kérdőívből: 7. Hogyan viszonyul az ürgékhez? 16. Hogy tekint az ürge, mint az országban honos állatfaj jelenlétére a mai kultúrtájakon? 18.Lakóhelyéhez milyen közel tudná elfogadni az ürgék jelenlétét? A további témákkal kapcsolatos ismereteket és hozzáállást figyelembe véve is érdemes vizsgálni e három kérdésre leadott válaszok arányát. Ezért a három kérdésre leadott válaszokat tizenegy téma összefüggésében is áttekintettük. 2.a) Mennyire ért egyet a következő kijelentésekkel? Nekünk, embereknek jogunk van ahhoz, hogy a szükségleteinkhez igazítsuk a környezetünket. 4.e) Mennyire érdeklik Önt az alábbi szabadidős tevékenységek? ürgék megfigyelése 5.a) Vannak-e a környezetében szabadon élő ürgék? 6.a) Milyen mértékben tartja fontosak az alábbi témákat? környezet- és természetvédelem 8.b) Egyet ért a következő kijelentésekkel? Fontos számomra, hogy az ürgék fennmaradjanak a jövő generáció számára is. 8.e) Hogyan ítéli meg a következő kijelentéseket? Az ürgék olyan mennyiségű terményt fogyasztanak, hogy komoly gazdasági kárt okozhatnak ott, ahol elszaporodnak. 8.f) Hogyan ítéli meg a következő kijelentéseket? Az ürgék veszélyes betegségeket terjesztenek a háziállatokra. 8.g) Hogyan ítéli meg a következő kijelentéseket? Az ürgék veszélyes betegségeket terjesztenek az emberre. 10.) Ön szerint növekedett-e az ürgék állománya az országban az elmúlt 5 évben? 11.) Véleménye szerint hogy alakuljon az ürgék állománya a jövőben? 23.) Személyesen mennyi pénzt áldozna évente az ürgék védelmére az országban? A tizenegy kérdés esetében leadható válaszkategóriák szerinti szűrést végeztünk, és a válaszlehetőségeken belüli eredményeket hasonlítottuk össze, százalékos arányban. A kérdőívsor egyik jelentős kérdése, személyes értékelése arról, hogyan viszonyul az ürgékhez. Ez a kérdés a válaszadó egyéni hozzáállásról ad számot. A kérdésre leadott női-férfi válaszok arányának különbsége nem jelentős, a nők körében magasabb a nagyon pozitív válaszok aránya (nő: 32%, férfi: 24%), a negatív és nagyon negatív válaszokból ezzel szemben a férfiak adtak le nagyobb arányban választ. Végzettséget tekintve minél magasabb végzettségű a válaszadó, annál pozitívabban áll az ürgékhez, a korosztályi csoportosítást vizsgálva pedig minél idősebb a válaszadó, annál negatívabban viszonyul az állatokhoz. Az ürgék ökológiai jelentőségét érintő kérdés nem volt a demográfiai szempontból vizsgálandó kérdéscsoportok között, viszont jelentősége okán fontos, hogy tematikus összefüggésben is áttekintsük. Azt a kérdést, hogy lakóhelyéhez milyen közel tudná elfogadni az ürgék jelenlétét, a felső tagozatosok és a gazdálkodók vadászok azonos kérdésének válaszai és a felnőtt 8. kérdéscsoportra leadott válaszok összefüggésében vizsgáltuk. (Ld. 3.1.8. fejezet)

51

A lakosság ürgékhez való hozzáállása a különböző kérdésösszefüggésekre leadott válaszok tükrében nagyrészt az előzetes feltevéseket igazolta. Minél pozitívabb a hozzáállása a természet- és környezetvédelmi témákhoz, a szabadidejében minél jobban érdeklik a természethez kapcsolódó tevékenységek, minél több ismerete van az ürgékről és hasznukról és valós károsságukról, annál pozitívabban állnak magához az állathoz is, ökológiai szerepükhöz, és annál közelebb engednék saját életterükhöz az állatot. 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Milyen mé rtékben tartja fon tosak az aláb bi témákat? környezet- és ter mészetvéd elem: fontos válaszok

35%

11%

28%

45%

Milyen mé rtékben tartja fon tosak az aláb bi témákat? környezet- és ter mészetvéd elem: részben fo nto s válaszo k

50%

Milyen mé rtékben tartja fon tosak az aláb bi témákat? környezet- és ter mészetvéd elem: kevésb é fontos válaszo k

50%

Pozitív

Részben pozitív

12%

21% 9% 13%

25%

25%

50%

Milyen mé rtékben tartja fon tosak az aláb bi témákat? környezet- és ter mészetvéd elem: nem fo nto s válaszo k

Nagyon pozit ív

21%

100%

Negatív

Nagyon negatív

Nem tudom

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Hogy tekint az ürge, min t az or szágb an h onos állatfaj jele nlétére a mai kultúrtájakon?

Hogyan vi szonyul az ür gékhez?

Milyen mé rtékben tartja fon tosak az aláb bi témákat? környezet- és ter mészetvéd elem: nag yo n fontos válaszo k

Nem válaszolt


Milyen mé rtékben tartja fon tosak az aláb bi témákat? környezet- és ter mészetvéd elem: fontos válaszok Milyen mé rtékben tartja fon tosak az aláb bi témákat? környezet- és ter mészetvéd elem: részben fo nto s válaszo k

45%

25%

45%

Milyen mé rtékben tartja fon tosak az aláb bi témákat? környezet- és ter mészetvéd elem: nem fo nto s válaszo k

100%

biológiailag szükségesnek

Milyen mé rtékben tartja fon tosak az aláb bi témákat? környezet- és ter mészetvéd elem: fontos válaszok Milyen mé rtékben tartja fon tosak az aláb bi témákat? környezet- és ter mészetvéd elem: részben fo nto s válaszo k Milyen mé rtékben tartja fon tosak az aláb bi témákat? környezet- és ter mészetvéd elem: kevésb é fontos válaszo k Milyen mé rtékben tartja fon tosak az aláb bi témákat? környezet- és ter mészetvéd elem: nem fo nto s válaszo k

tolerálhatónak

50%

30% 15%

33% 34%

25%

elfogadthatatlannak

9%

75%

100%

0%

Lakóhe lyé hez milyen kö ze l tudná elfoga dni az ürgé k jelen létét?

18% 5%

Milyen mé rtékben tartja fon tosak az aláb bi témákat? környezet- és ter mészetvéd elem: kevésb é fontos válaszo k


1 km-en belül 6-10 km több mint 100 km nem tudom

72%

nem tudom megítélni

nem válaszolt

100%

18%7% 28% 11%11%

50%

50%

25%

50% 100%

1-5 km több mint 10 km egyáltalán nem szeretném, hogy ürgék éljenek az országban nem válaszolt

Két kérdéssel kapcsolatban azonban nem sikerült ezeket az alapvető összefüggéseket megállapítani a felnőtt lakosság körében. Mivel a 6.a) kérdésben a válaszadók több mint 90%-a nagyon fontosnak (76%), ill. fontosnak (17%) tartja a környezet- és természetvédelmi témákat, míg azok száma, akik nem tartják fontosnak, igen elenyésző (5 fő), nem lehet az összefüggések között valós értékelést végezni. Az azonban mégis megállapítható, hogy minél fontosabbnak tartják a témát, annál pozitívabban viszonyulnak az ürgékhez, annál nagyobb ökológiai jelentőséget tulajdonítanak neki, s annál közelebb tudnák elfogadni az ürgék jelenlétét a lakóhelyükhöz viszonyítva. Egy érdekes szempont lett volna annak a megállapítása, hogy a három kérdés alapján hogyan viszonyulnak az ürgékhez azok, akiknek a környezetében élnek, ill. nem élnek ilyen állatok. Azonban megállapítható, hogy az ürgékhez való hozzáállásnak nincs jelentős köze ahhoz, hogy a válaszadó lakóhelyén találhatók-e szabadon élő ürgék.

Van nak-e a körn yezetében szabadon él ő ü rgék? igen válasz

Van nak-e a körn yezetében szabadon él ő ü rgék? nem vá lasz

Nagyon pozitív

Pozitív

Részben pozitív

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Negatív

26%

31%

31%

Nagyon negatív

23% 6%14%

29%

21%

Nem tudom

11%

Nem válaszolt

Hogy tekint az ürge, min t az or szágb an h onos állatfaj jele nlétére a mai kultúrtájakon?

Hogyan vi szonyul az ür gékhez?

0%

Van nak-e a körn yezetében szabadon él ő ü rgék? igen válasz

Van nak-e a körn yezetében szabadon él ő ü rgék? nem vá lasz

biológiailag szükségesnek

tolerálhatónak

elfogadthatatlannak

62%

27%

8%

69%

22% 5%

nem tudom megítélni

nem válaszolt

52

Lakóhe lyé hez milyen kö ze l tudná elfoga dni az ürg ék jele nlétét?

0%

20%

Van nak-e a körn yezetében szabadon él ő ü rgék? i gen válasz

27%

Van nak-e a körn yezetében szabadon él ő ü rgék? n em válasz

25%

1 km-en belül 6-10 km több mint 100 km nem tudom

40%

28%

36%

60%

80%

100%

25% 8% 6%

16% 9% 8%

1-5 km több mint 10 km egyáltalán nem szeretném, hogy ürgék éljenek az országban nem válaszolt

53

5. Ajánlások Az előző fejezetből kiderült, hogy elsősorban a gazdálkodó, vadász célcsoporton belül a nőket, illetve a 18-29 éves és az 50-59 éves korosztályt kell aktívabb kommunikációval megcélozni, a tévhitek felszámolása céljából. Mind az iskolás korosztályoknak, mind pedig a lakosságnak pedig az ismereteit kell bővíteni. Ehhez a projekt keretében tervezett tanácsadói hálózat tevékenységének nem csupán a földhasználat, területkezelési tevékenységre kell irányulnia, hanem az ürgékkel, és feltehetően az összes védelem alatt álló kisrágcsálóval, kapcsolatos általános ismeret terjesztésére is. Az informálás legfőbb célja a tévhitek és a tudásbeli hiányosságok felszámolása, az ürgék, a védett kisrágcsálók elfogadottságának növelése. Mivel az ürgék által is lakott, védelem alatt álló területek egy része művelés alatt áll, ill. magántulajdonban van, az ismeretterjesztő programba be kell vonni a gazdálkodókat és a földtulajdonosokat. A természetvédelmi célkitűzéseknek ugyanis a gazdálkodás segítségével kell megvalósulniuk, így alakítható ki valós társadalmi konszenzussal a természeti területek fenntartása. Az „ürgés” területeken tehát a földhasználati, kezelési, fenntartási terveknek a természetvédelem, földhasználók, vadgazdálkodók közös munkája eredményeként kell készülniük. A gazdálkodók körében a fiatal felnőtt, azaz a 18-29 éves korosztály hozzáállásának megváltoztatásához elsősorban a formális oktatás irányába kell fordulni. Fontos csatornát azok a szakképző iskolák jelentik, ahol gazdaképzés folyik. Itt a formális oktatásba integrált tudásanyag bővítése, finomítása mellett különböző informális és nem formális ismeretterjesztő foglalkozások megszervezése is fontos eszköze lehet a tudás- és szemléletformálásnak. Közösségi kampányok, játékok, iskolai témanapok, helyi és országos versenyek, tanulmányi kirándulások tartozhatnak az eszközök közé. A magyarországi közoktatásban a másik színteret az általános iskolák jelentik. Ezen belül is pl. a 3. évfolyam környezetismeret tantárgyi témakörei között a mezők életközösségénél röviden megjelenik az ürge, s az összes, a projekt által érintett, védelem alatt álló kisrágcsáló. Ehhez a tananyaghoz kapcsolódóan különböző iskolai, iskolán kívüli, formális, nem formális és informális tevékenységi formák keretében lehet felhívni a figyelmet az ürgékre, s játékos formában átadni az ismereteket és a hiedelmeket eloszlatni. Igaz, 2015 végével az „ürge éve” lezárul, az eddig folytatott ismeretterjesztő rendezvényeket érdemes lenne – az összes védelem alatt álló kisrágcsálóra kiterjesztve – folytatni. Erre biztosítanak lehetőséget a projekt keretében megvalósuló ürge bemutatóhelyek, melyekhez különböző típusú szabadidős rendezvények, családi programok kapcsolhatók, amellyel mind a lakosságot, mind pedig az iskolás korosztályt is el lehet érni. E kommunikációs és disszeminációs tevékenység keretében indokolt egy időközi és egy záró felmérést is végezni. Előbbi egy köztes felmérés, amely a tevékenység sikerességét hivatott feltárni, s probléma, vagy elmaradás esetén megoldásokat javasolni. A záró felmérés célja a kommunikációs kampány valós hatásának vizsgálata, és azé a kérdésé, hogy a kampány vajon mennyiben járul hozzá a projekt céljaihoz és eredményeihez. A jövőbeli felmérések célközönségét azonban nem csupán a természetés környezetvédelmi témákban amúgy is járatos, ill. érdekelt nemzeti parkot és állatkertet látogatók között javasolt elvégezni, hanem azokat is bevonva, akik alapvetően teljesen érdektelenek, járatlanok a témában. A célcsoport bővíthető célterületek lakosainak kijelölésében is, azaz olyan területek lakossága körében is, ahova a projekt keretében az ürgék visszatelepítése megtörténik.

54

6. Irodalomjegyzék Kaczensky, P.: Akzeptanzstudie für Wölfe in Deutschland. In: „Medienpräsenz- und Akzeptanzstudie ’Wölfe in Deutschland’”, Universität Freiburg, August 2006. Kaczensky, P., Blazic, M., and Gossow, H. (2004). Public attitudes towards brown bears (Ursus arctos) in Slovenia. Biol. Conserv. 118: 661-674. KALOTÁS ZSOLT: Kedves kis rágcsálónk: az ürge. Természet Világa, 146. évfolyam, 11. szám, 2015. november. http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2015/tv1511/urge.html http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_1748 http://www.vadonleso.hu/evemlose/2015/ http://www.vadonleso.hu/fajok/emlosok/kozonseges_urge/ http://sakerlife3.mme.hu/hu/content/urge-bemutatohelyek https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_%C3%BCrge http://www.iucnredlist.org/details/full/20472/0 http://maps.iucnredlist.org/map.html?id=20472

55

A kerencsensólyom és a parlagi sas táplálékául szolgáló rágcsálókkal szembeni társadalmi tudatosság felmérése Kutatási jelentés

Recommend Documents