Hogy mi a MyVitatea®? A MyVitatea® a több ezer éves, egészségmegőrzés terén szerzett tapasztalatok és bölcsesség, valamint a tudományosan is igazolt, legújabb eredmények egyedi ötvözete. MyVitatea® egészségprogramunkat azoknak alakítottuk ki, akik hisznek a természet erejében, és gyógyszerek, vegyszerek nélkül szeretnék megőrizni egészségüket és vitalitásukat. A MyVitatea® már nevében is hordozza módszerünk egyedi sajátosságait, hiszen 50 napos gyógynövény tea kúráját az Ön egyéni igényeinek figyelembe vételével, személyre szabottan alakítják ki a gyógynövények területén jártas egészségszakértőink. Személyes egészségi állapotát felmérő kérdőívünk kitöltése után biztos lehet benne, hogy csapatunk a leghatékonyabb gyógynövény tea keveréket állítja Önnek össze belső harmóniája, jó közérzete megőrzése érdekében. Mindezt azért, mert valljuk: nincs két egyforma ember, ahogyan nincs két egyforma gyógynövény tea keverék sem. Önnek nem szükséges válogatnia a több száz gyógynövény tea keverék közül, elég, ha saját egészségi állapotával tisztában van, mi pedig megmondjuk, mit kell fogyasztania ahhoz, hogy vitalitását, életerejét még hosszú ideig megőrizze. A kérdőív segítségével a következő területeken mérjük fel partnereink egészségi állapotát: A BMI (body mass index), vagyis a testtömeg index kiszámítása az első lényeges lépés, ebből sok mindenre következtethetünk: megfelelő-e a testsúlyunk az életkorunkhoz és a magasságunkhoz képest, vagy esetleg elhízottak, túlsúlyosak vagyunk. A BMI kiszámításához csupán testtömegünket, valamint magasságunkat kell megadnunk kilogrammban, illetve méterben. A magas értékek mellett a túl alacsony BMI, vagyis az alultápláltság is egészségkárosító hatású lehet. A következő kérdések a dohányzásra, valamint alkoholfogyasztási szokásainkra, magas vérnyomás és alacsony vérnyomás előfordulására vonatkoznak. Ezen kívül rákérdezünk még a családban korábban előforduló súlyosabb és örökölhető betegségekre, daganatos megbetegedésekre és cukorbetegségre. Fontos ezen kívül felmérni a környezet okozta stressz hatásait is. A stressz sokszor az étvágytalanság, valamint alvászavarok kiváltó oka lehet, de egyedi MyVitatea® keverékével többek közt ezeket is enyhítheti és megszüntetheti. A kérdőív emellett foglalkozik természetesen a mellékhatásokkal is. Aktuális egészségi állapotunktól is függ ugyanis egyes gyógynövények, gyógynövény tea keverékek fogyasztása. Megbízható digitális rendszerünk, valamint egészségszakértőink természetesen figyelnek arra, hogy egyedi MyVitatea® gyógynövény tea kúrájának megkezdése semmilyen egészségügyi kockázatot ne jelentsen Önnek.
Hogyan kell alkalmazni a MyVitatea® gyógynövény teákat? Az egészségszakértőink által Önnek személyre szabottan összeállított teakeveréket kúraszerűen kell alkalmazni, hiszen csak így érhetjük el a legjobb eredményt. A gyógynövény tea kúra alapja az úgynevezett 7-es szabály: 7 héten keresztül, a hét mind a 7 napján napi 7 gramm gyógynövény tea keveréket kell fogyasztani reggeli és esti bontásban. A MyVitatea® egészségprogram, vagyis a gyógynövény tea kúra évente négyszer ismételhető.
A gyógynövényekről általában Gyógynövényeknek nevezzük azokat a növényeket, melyek különböző módon felhasználva jótékony, gyógyító hatást gyakorolnak a szervezetre. A gyógynövényekkel való gyógyítás, illetve egészségmegőrzés hosszú múltra tekint vissza. Régen úgy hitték, hogy bizonyos gyógynövények csak egyes betegségek, betegségtípusok gyógyítására alkalmasak. Azóta már tudjuk, hogy vannak gyógynövények, melyek az emberi szervezet egészére képesek jótékony hatást gyakorolni. Ha gondosan mérlegeljük, hogy a kezelendő betegség mely gyógynövényekkel és milyen gyógynövény tea kúrával orvosolható a legsikeresebben, akkor nagy valószínűség szerint az általunk kívánt eredmény sem fog elmaradni. A gyógynövények felhasználási módjai rendkívül szerteágazóak. Az első, talán legfontosabb terület a gyógyítás és az egészségmegőrzés. A gyógynövények tea, tinktúra, kenőcs, borogatás, fürdő és illóolajok formájában felhasználva a legkülönbözőbb betegségek gyógyítására és megelőzésére kínálnak alternatív megoldást. A természet patikája számos bőrbetegség, a légzőrendszeri, emésztőrendszeri, keringési rendellenesség orvoslásában, a testsúly csökkentésében és a civilizációs betegségek (kimerültség, alvászavarok stb.) kezelésében segíthet. A gyógynövények használatával ősidőktől fogva foglalkozik a fitoterápia, ami ma már a természettudományos gyógyítás része, és egyben a legismertebb és legelterjedtebb, vagyis a legnépszerűbb gyógymód a világon. Azonban mint minden egészségmegőrző, vitalitásnövelő terápiának, a gyógynövények kúraszerű használatának is vannak bizonyos sajátosságai, amiket nem árt szem előtt tartanunk. A gyógynövények különféle tulajdonságait, jellemzőit olyan szoros összhangba kell hozni a kezelt személy testi és lelki állapotával, valamint adottságaival, alkati sajátosságaival, amennyire csak lehetséges. Az alapvető készítményekben tehát olyan gyógynövényeket alkalmazunk, amelyek egymás tulajdonságait kiegyensúlyozzák, így biztosítva a legmegfelelőbb, Ön számára legoptimálisabb hatást. Természetesen tisztában kell lennünk azzal, hogy mint minden más a természetben, szervezetünk is ciklusosan működik. Vagyis a MyVitatea® egészségprogramnak, mint minden gyógynövény tea kúrának, vannak maximális hatékonyságú időszakai, amelyek úgy érvényesülnek leginkább, ha szabályos időközönként szünetet tartunk a kúra menetében.
Gyógynövények a múltban – a természetes orvoslás története A gyógynövények története egyidős az emberiség történetével. Az ősember halászatból, vadászatból és gyűjtögetésből tartotta fenn önmagát. Növényeket, magvakat, bogyókat és más terméseket gyűjtött, ezek felhasználása során pedig rengeteg új tapasztalatra tett szert. Lassan rájött, hogy a növények bizonyos fajtája nem csak tápláléknak kiváló, de a különféle eredetű betegségek gyógyításában és az egészségmegőrzésben is hasznos lehet. Ez a természetes tudás aztán generációról generációra szállt, miközben folyamatosan formálódott és bővült.
A gyógynövények célzott felhasználásáról az egyik legrégebbi írásos emlék az egyiptomi Ebers-féle papirusztekercs, amely Kr.e. 1534-ben készült, és egy múmia lába között találták (Az eredeti példányt az érdeklődők a lipcsei egyetem könyvtárában tekinthetik meg). A tekercs egy 20 méter hosszú és 30 cm széles dokumentum: 877 leírás található benne betegségekről és tünetekről, továbbá a papirusz több száz gyógynövényt és a természetben fellelhető anyagot sorol fel. Ebből is látszik, hogy az ókori Egyiptomban komolyan vették az egészséget: a fáraók életerejének és vitalitásának megőrzéséért egyidejűleg több orvos is felelős volt, akik a kezeléseket Serapisnak, a gyógyítás istenének templomaiban végezték. Emellett a piramisokat építő munkásoknak gyógynövényeket is adtak a mindennapi étkezések mellé, hogy megvédjék őket a fertőzésektől, járványoktól. A gyógynövényeket természetesen az ókori Hellász filozófusai és gyógyítói is nagy becsben tartották. Hippokratesz az "orvostudomány atyja" népszerű és híres könyvében, a Corpus Hippocratiumban például több mint 200 fajta gyógynövényt ír le. Ő a különféle betegségeket az emberi létezés természetes velejárójának tartotta, melyek viszont megfelelő készítményekkel, tehát személyre szabott és egyedi gyógynövény keverékekkel gyógyíthatók. Arisztotelész, Platón tanítványa szintén kiemelt figyelmet szentelt a gyógynövények gyógyító, egészségmegőrző és vitalitásnövelő hatásának: személyében tisztelhetjük az első olyan tudóst, aki a gyógynövényeket pozitív hatásaik figyelembe vételével, egységes rendszerbe sorolta. Marcus Aurelius császár elismert orvosa, Claudius Galenus részletesen taglalt többkötetes gyógynövény könyveket alkotott, hogy császárának minden egészségügyi problémáját a megfelelő teával, kenőccsel és tinktúrával orvosolja. A római kultúrában a gyógynövények egyébként is különös becsben álltak: mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy idősebb Plinius, római természettudós műve, a 37 kötetes Naturalis historia több száz gyógynövényt és olyan gyógyhatású készítményt ír le, melyeket jellemzően fokhagymából, rozmaringból, édesköményből és más gyógyhatású növényekből állították elő. A gyógynövényekkel való orvoslás hagyománya természetesen a középkorban is tovább élt. A sajátos világszemlélet és világértelmezés következményeként ekkor a betegeket kitaszították a társadalomból, mert a betegséget isten büntetésének tartották. A gyógyítás általában a szerzetesek és apácák irányításával a kolostorokban zajlott. Ők voltak azok, akik a kolostorok kertjeiben gyógynövényeket termeltek, és növényeikről részletes feljegyzéseket készítettek, rendszerbe sorolva őket. A Szent Benedek által alapított bencés szerzetesrend például nagy figyelmet szentelt a betegek gyógyításának, amit jellemzően gyógynövényekkel, vagy gyógynövényekből készült teákkal, kenőcsökkel, tinktúrákkal végeztek. Hogy az ezekben a sokszor zárt egyházi intézményekben felhalmozódott tudás ne merüljön feledésbe, a klastromokban később megindult a gyógyítással és ápolással foglalkozó szerzetesek oktatása. Bingeni Szent Hildegard főapátnőt például sok beteg kereste föl kérdéseivel és bajaival rupertsbergi kolostorában. Messze híre ment, hogy a kolostor kertjében számos gyógynövényt termesztenek, valamint falai között gyógyszertár működik, ahol kenetek, teák és gyógycseppek készülnek. A főapátnő, aki azt vallotta, hogy nem csak a beteg szervet, hanem az egész testet kell gyógyítani, még Barbarossa Frigyesnek is adott egészségügyi tanácsokat, tudását pedig az általa írt könyvben hagyta az utókorra. A modern gyógynövénygyógyászat alapjait kétségtelenül a svájci Paracelsus orvos-gyógyszerész rakta le a középkorban, aki egész életét a tanulásnak és az orvoslásnak szentelte. Vándororvosként majd az
egész kontinenst bejárta, egyedi gyógynövény-rendszerét pedig Herbarius című könyvében írta le, ahogy a növényi alkoholos kivonat, vagyis a tinktúra készítésének módját is, amit a világon elsőként ő állított elő. De gyógynövényekkel való orvoslás, az évszázadok alatt felhalmozott tudás és tapasztalat révén, az egyszerű nép körében is igen elterjedt volt. Nem csoda, hogy mesékben és mondákban gyakran találkozunk olyan füves- és javasasszonyokkal, akiket a népnyelv boszorkányoknak nevezett. Ők az erdők, mezők füveit és virágait használták fel arra, hogy a hozzájuk forduló betegeken segítsenek. Nem csoda, hogy az emberek többsége misztikus, földön túli erőt tulajdonított nekik, ami a későbbi boszorkányüldözések egyik alapja lett. De ez az ősi tudás persze az üldözések ellenére sem tűnt el nyomtalanul. Nagyanyáink még jól tudták, hogy megfázásra, fejfájásra, lázra, köhögésre, sérülésekre milyen természet adta gyógyírhez nyúljanak. A régi öregek még generációról generációra adták tovább jól bevált házi receptjeiket, amelyek valósággal féltve őrzött kincsek voltak, még akkor is, amikor a természetes anyagokkal történő gyógyítást, kezelést már felváltották és kiszorították a törzskönyvezett gyógyszerek. Az utóbbi időben azonban ismét visszanyeri létjogosultságát a tudományos alapokra helyezett fitoterápia (gyógynövénygyógyászat), és korunkban újra egyre többen fordulnak a természet kincsei felé. Gondoljunk csak bele: a gyógynövények felhasználásának egyik nagy területe újabban az élelmiszeripar, ahol szintén érzékelhető a természetességre törekvés, vagyis az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő bioélelmiszerek előállítása. A gyógynövények emellett a kozmetikumok és a háztartási anyagok készítésében is egyre nagyobb szerepet kapnak. A bőrbarát, természetes összetevők iránti növekvő igény arról győzi meg a különböző kozmetikai illetve vegyipari gyártókat, hogy minél több gyógynövényi alapanyagot és hatóanyagot építsenek be termékeikbe. Mindezek után bátran kijelenthetjük, hogy a XXI. század ismét a gyógynövények évszázada! A gyógynövények gyógyító ereje a modern tudomány és technika eredményeivel ötvözve ma már mindenki számára rendelkezésre áll, akinek fontos saját egészségének és vitalitásának megőrzése. Mi, a MyVitatea® egészségszakértő csapata szintén ezeket a célokat tűztük ki magunk elé, amikor megalkottuk egyedi, gyógynövény tea kúra alapú egészségprogramunkat.
Gyógynövény határozó Ánizstermés: (Anisi vulgaris fructus) Emésztési panaszoknál, felfúvódás esetén görcsoldó hatású. Fokozza az emésztőnedvek kiválasztását, étvágyjavító. Légúti megbetegedésekben nyákelválasztást fokozó hatása révén köptető. Népgyógyászati tapasztalatok alapján serkenti a tejelválasztást.
Aranyvesszőfű: Magas aranyvessző (Solidago gigantea Ait.); Kanadai aranyvessző (Solidago canadensis L.) Az aranyvessző fajok többek között flavonoidokat, cserzőanyagot, szaponinokat, illóolajat, szerves savakat, inulint, kumarint és nyálkaanyagokat tartalmaznak. A virágzás kezdetétől, júliustól nyár végéig gyűjtjük a leveles hajtás felső, maximum 40 cm-es részét (Solidaginis herba). 4 kg friss herbából kapunk 1 kg száraz kivonatot. Gyógyhatása Vízhajtó hatása miatt vese- és hólyagbántalmakra, vesekőre és ödémára, hólyaghurutra, vesegyulladásra használjuk. Epeserkentő, májtisztító tulajdonsága van. Gyulladáscsökkentő, ezért vastagbélgyulladásra, nyálkahártya gyulladásra, fehérjevizelésre, kandida gombára és hüvelygombára egyaránt jó. Összehúzó hatása miatt hasfogó. Immunrendszerünket erősíti, antiallergén hatású.
Benedekfű: (Cnicus benedictus) az őszirózsafélék (Asteraceae) vagy (Compositae) családjába tartozó. Étvágyjavító és az emésztést serkentő hatású gyógynövény, a Cnicus nemzetség egyetlen faja. Népies nevei: áldott bogáncs, keserű bogáncs, áldottfű, áldott bárcs, áldott haloványka, pápafű. Gyógyhatása Különösen nőgyógyászati panaszokra (erős és rendszertelen menstruációs vérzés csillapítására) és idegkimerültség ellen ajánlott. Antibiotikus hatása is van. Jó emésztés- és étvágyjavító hatású szer. Fokozza a gyomorsav elválasztását. A népi gyógyászatban epehajtóként, így sárgaság ellen is alkalmazzák. Védi a májat. Serkenti a májsejtek működését, emellett vírusölő hatással is rendelkezik. Antibiotikum tartalmának köszönhetően pedig, a benedekfű a gyulladások csökkentésében is nagyon hatékony. A benedekfű képes felerősíteni a máriatövis hatását, így kombinációjuk a májtisztítás folyamatában még erőteljesebb.
Bodzavirág: A bodza (Sambucus) (népies nevei: bocfa, csete, fái bodza, fekete bodza) egyes rendszertanokban a pézsmaboglárfélék (Adoxaceae) családjának egyik növénynemzetsége. Gyógyhatása Köptető, veseműködést szabályzó, izzasztó. A virág teája megfázásnál izzasztó és köptető. Mandulaés torokgyulladás ellen régen tejjel leforrázva ajánlották. Vérnyomáscsökkentő, nyugtató, hashajtó, veseműködést szabályozó gyógyteákban is megtalálható. A gyümölcs főzetével a görcsszerű fejfájást gyógyítják.
Borsmenta: A borsmenta (Mentha × piperita) fűszer- és gyógynövény, az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családján belül a Menta (Mentha) nemzetségbe tartozik. Egyéb nevei: borsosmenta, angol menta, mithen menta. Gyógyhatása Magyarországon ismert, elterjedt, mint teanövény. Használata igen egészséges, mert emésztési zavaroknál, felfúvódásnál, epegyulladásnál, menstruációs zavaroknál nagyon jó szolgálatot tesz. Teáját főleg görcsoldásra, felfúvódásoknál alkalmazzák, egyéb gyógyhatású készítményekkel együtt nyugtatóként is. A tea egy evőkanál vágott kivonatból készül 150 ml forrásban lévő vízzel, 5-10 perces áztatással.
Közönséges cickafark: A közönséges cickafark (Achillea millefolium) az őszirózsafélék családjába tartozó növényfaj, a cickafark nemzetség legismertebb tagja. Egyéb megnevezései: orvosi cickafark, cickóró, cickafarkkóró, egérfarkúfű, ezerlevelűfű, patikai ezerlevelűfű, pulykafű, cickafarkkóró. A növénynek gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, görcsoldó, emésztést javító, vérzéscsillapító és köhögéscsillapító hatást tulajdonítanak. A cickafark különböző gyógyszeres kezelések hatását erősítheti például: fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, vérzékenység, emésztőrendszeri zavarok. Gyógyhatása Tüdőbetegségek, torokgyulladás, tuberkulózis, légcső, gyomor és bélhurut, magas láz, epehajtás, vese- és hólyaggyulladás, epe-, vese-, gyomor- és bélgörcs, étvágytalanság, gyomor- és bélfekély, női betegségek, menstruációs görcs vagy erős vérzés, különböző vérzések, esetleg prosztatabántalmak, visszértágulat, vérszegénység, valamint magas vérnyomás esetén. Az allergiásoknál a növény érintése is reakciót válthat ki, a tea fogyasztása viszketeg, gyulladásos bőrelváltozást okozhat. Az erre érzékenyek semmilyen formában sem alkalmazhatják.
Citromfű: A citromfű (Melissa officinalis), az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó, kellemes, citromra emlékeztető illatú, fehér virágú, évelő növény. Népies neve: orvosi citromfű, citromszagú melissza, méhfű, mézfű, igaz nádrafű, macskaméz, mézelke. Gyógyszerként hajtásait (Melissae herba) és levelét (Melissae folium) szedik, a leveleket virágzása kezdetén, július-augusztus hónapokban. Gyógyhatása Vírusölő tulajdonsága miatt a belőle készített krém jól alkalmazható az ajakherpesz (Herpes simplex) helyi kezelésére. Teája és illóolaja is ideg- és szívnyugtató, görcsoldó. Serkenti az emésztést, és gyakran alkalmazzák fejfájás, álmatlanság, alvászavarok esetén is. Enyhíti az idegességet, így idegerősítőként kiváló gyógynövény. Szerepe van a depresszió oldásában is. Gyomorrontás, gyomorsavtúltengés, hányinger, puffadások idején különösen jó a citromfű. Izzasztó, szélhajtó, epeműködést serkentő hatása is ismert. Emellett javítja az emésztést, csökkenti a vérnyomást és a fejfájást és általános görcsoldó szer.
Csalángyökér, Csalánlevél: A nagy csalán (Urtica dioica) az egyik legismertebb gyom- és gyógynövény. A „csalán” (csolyán) elnevezést valójában több faj gyűjtőneveként használjuk. Ezek azonban az ajakos virágú árvacsalánoktól virágszerkezetükben alapvetően különböznek. A növény pollenszórása június elejétől október végéig tart. Gyógyhatása A csalánszőr hangyasavat, acetilkolint, szerotonint és hisztamint tartalmaz, ezért fájdalmas és égető a csaláncsípés. Fontos gyógynövény és tápnövénye számos hazai lepkefajunknak. Régebben a növény friss hajtásával ütögették a reumásokat. Teáját évszázadok óta fogyasztják ízületi betegségek ellen. Erősítő, vizelethajtó, vértisztító, tejelválasztást serkentő teakeverékek alkotórésze. Gyökerének alkoholos kivonatát samponokba, tonikokba, egyéb hajápoló termékekbe teszik hajhullást csökkentő, hajerősítő hatása miatt.
Édesgyökér: Az igazi édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) Népies nevén: édesfa, cukorkóró, a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó növényfaj. Szántók, legelők, parlagok évelő növénye. Gyógyhatása A növény hatóanyagának köszönhetően jó köptető, nyálkaoldó és köhögéscsillapító, de alkalmazzák simaizom-görcsoldásra is. Kedvező gyulladáscsökkentő hatást fejt ki gyomornyálkahártya-gyulladás, gyomorsavtúltengés okozta nyálkahártya-sérülések esetén. Gyulladáscsökkentő és görcsoldó hatása miatt gyomor- és nyombélfekély kezelésében, ezen kívül erősen édes íze miatt ízjavítóként használják. Túlzott mértékű fogyasztása magas vérnyomást okozhat.
Édeskömény: Az édeskömény (Foeniculum vulgare) a zellerfélék (Apiaceae, régebben Umbelliferae) népes családjából a Foeniculum növénynemzetség legelterjedtebb és legismertebb tagja. Egyéb elnevezése ánizskapor, fennel, ismert olasz neve finocchio. Gyógyhatása Étvágyjavító, szélhajtó, görcsoldó, tejszaporító hatású. Egyik legjobb erjedés- és puffadásgátló gyógynövényünk. Gyakran adják együtt hashajtó anyagokkal, hogy kivédje vagy enyhítse a hashajtó által okozott görcsöket.
Ezerjófű: Az ezerjófű (Centaurium) a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó nemzetség. A Centaurium nevet egyesek szerint egy Khiron nevű kentaurtól kapta, aki fölfedezte a növény gyógyító hatását, mások szerint a centum és az aureum szavak összevonásából származik, amely arra vonatkozik, hogy igen becses, 100 aranyat érő fű. Egy- vagy kétéves növény. Magyarországon termő mindhárom faja gyógynövény, de leggyakrabban a kis ezerjófű fordul elő, erdőirtásokban, száraz réteken terem. Gyógyhatása A gyógynövény bizonyítottan emésztést és epeműködést serkentő hatású. Hatékony étvágyfokozó, és teáját fogyasztják puffadás enyhítésére. Gyakorta alkalmazzák májbántalmak ellen és vértisztítóként. A homeopátia a friss növényt gyomorfájdalom csillapítására használja.
Fehér üröm: A fehér üröm vagy abszintüröm (Artemisia absinthium) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó növényfaj. Magyarországon már a középkorban is elterjedt fűszer- és gyógynövény. Magyar népi elnevezései a bárányüröm, hegyi üröm, patikai üröm, pusztai üröm, kálvinista tapló vagy mesétfű, de nem összetévesztendő a leggyakrabban szintén bárányürömnek nevezett Artemisia ponticával. Gyógyhatása A fehér ürmöt, mint a világ állítólag legkeserűbb növényét már az egyiptomiak és a görögök ismerték és gyógyításra használták. A Magyar Királyság területén a középkori kolostorkertekben megtalálható volt, a szerzetesek különböző elixíreket készítettek belőle. Étvágygerjesztő hatása miatt gyógyteák alkotórészeként is használatos. A belőle nyert illóolaj görcsoldó, bélféregűző gyógyszerek egyik alapanyaga. Izgató szerként is használják és a váltóláz gyógyítására is alkalmazható. Külsőleg reuma elleni készítményekben használják. Gyomor- és bélfekélyben szenvedő betegeknél káros hatású. Nagyobb adagban mérgezés léphet fel, melynek tünetei: hányás, erős hasmenés, vizelet-visszatartás, eszméletvesztés, görcsök.
Galagonya virágos hajtásvég: Crataegus monogynaJacq. Mindkét faj a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. A sátorvirágzatuk április-májusban nyílik. Az egybibés galagonya virágkocsányai szőrözöttek, a cseregalagonya virágkocsányai kopaszak. Gyógyhatása Rendkívül jó szíverősítő és szívnyugtató. Jótékony hatással van a fáradt, túlterhelt, stresszben élő szívre, rugalmasan tartja a szívizomsejteket, az érfalakat. Serkenti a szívizom vérellátását. Teája értágító és vérnyomáscsökkentő hatású, fogyasztása javallt koszorúér-betegségek esetén. Segít a vérkeringési problémák enyhítésében, visszaszorítja az érelmeszesedés kialakulását. Öregkori szívpanaszokra, illetve a szívizmok degenerációs megbetegedéseire ajánlott fogyasztása. Mivel a központi idegrendszerre hat, szédülést, szorongást, szapora szívdobogást és rövid légzést lehet vele kezelni. Az ideges görcsök ellen is jó hatású. Stresszoldó, nyugtató, altató hatása van. Csökkenti a vértolulás veszélyét. Fülzúgásra is használjuk. Változó korban csökkenti a hangulatváltozásokat, a hőhullámokat.
Ginzeng: A ginzeng (Panax) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe és az aráliafélék (Araliaceae) családjába tartozó nemzetség. A növény értékes hatóanyagokat tartalmaz, melyek a következők: szaponinok, olajok, fitoszterol, szénhidrát, aminosav, vitaminok és peptidek. Gyógyhatása A sokoldalú ginzeng egyre inkább elismert gyógynövény. A hatásért felelős vegyületek, a ginzenozidok a stressz által okozott tüneteket szüntetik meg, és növelik a szellemi, fizikai teljesítőképességet. A ginzeng alkalmazható a munkateljesítmény fokozására, a koncentráló képesség növelésére, betegség utáni lábadozásokban, fáradtság, kimerültség esetén. Egyéb összetevők a panaxanok, melyek a vércukorszintet csökkentik, és a poliszacharidok, melyek immunerősítő hatásúak. Egyes tanulmányok szerint a ginzeng egyes frakciói antioxidáns hatással rendelkeznek, és jelentős szerepet játszhatnak az érelmeszesedés, a máj és a szembetegségek kialakulásának megelőzésében. A szakértők egyértelműen elismerik a ginzeng általános szervezeterősítő hatását. A ginzeng olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek serkentik a vírusok és baktériumok elpusztítása hivatott speciális immunsejtek termelődését. A gyökérből készült kozmetikumok kiváló bőrápoló hatásúak.
Gyermekláncfű, gyökér: A gyermekláncfű vagy pongyola pitypang (Taraxacum officinale) az őszirózsafélék (Asteraceae) családján belül a pitypang (Taraxacum) nemzetségbe tartozó, Magyarországon is gyakori évelő növényfaj. Gyakran nevezik egyszerűen csak pitypangnak is. Virágpora az arra érzékenyekből allergiás reakciót vált ki. Gyógyhatása Virágzás előtti fiatal leveleiből salátát vagy főzeléket készítenek. Gyökerét nyersen vajon párolva, vagy gyors szárítással (kb. 55 °C-on szárítva) és durvára őrölve kávépótlóként használták. Levelével és gyökerével több száz éve kezelik a máj, epehólyag, vese megbetegedéseit és az ízületi problémákat. Az emésztőrendszerre és a májra elsősorban a keserűanyagok hatnak. A korábban taraxacinként említett anyagok valójában az eudesmanolid és germacranolid típusú laktonok szeszkviterpénjei. A gyermekláncfű levele a vitaminok és ásványi anyagok gazdag forrása: bennük az A-vitamin sok, a Dvitamin mérsékelt; ezek mellett tartalmaznak C-vitamint, különféle B-vitaminokat, vasat, szilíciumot, magnéziumot, cinket és mangánt. Használatánál ügyelni kell arra, hogy a szeszkviterpén egyesekből allergiás bőrreakciót vált ki. A gyökér erősíti a májműködést: hasznos a májgyulladás és a sárgaság kezelésére, a gyökér elősegíti az emésztést azáltal, hogy az epe termelését és kiválasztását serkenti: az epekő kialakulásának megakadályozására, a gyökér csökkenti az endometriosis tüneteit és a havi vérzést megelőző emlőfájdalmat, a levél vízhajtó hatású: a retenció csökkentésére.
Gyömbér: A közönséges gyömbér (Zingiber officinale) a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozó faj. Fűszer- és gyógynövény. Nagyon hasonlít hozzá a sziámi gyömbérnek is nevezett galangál. Gyógyhatása A gyökér forrázata gyógyteaként vértisztító, meghűlés, torokfájás, gyomorbajok, felfúvódás, étvágytalanság, gyengeség ellenszere. Alkalmazható a hányinger és szédülés megszüntetésére is, ezért a tengeribetegség megelőzésére használják. A gyógynövényüzletekben, patikákban kapszulákban szerezhetjük be; ezeket az utazás előtt 1-2 órával kell bevenni. Csak a népi gyógyászatban használják betegségek kezelésére, elsősorban fűszernövény. A gyömbér hányáscsillapító tulajdonságának farmakológiai háttere nem teljesen tisztázott, de a görcsoldó, szélhajtó tulajdonságainak köszönhetően valószínűleg közvetlen hatással rendelkezik a gyomor-bélrendszerre. A növény hatása gyökerének illóolajában rejlik, mely csökkenti a nyálkahártyák irritációját. Gyulladáscsökkentő hatású, melyet ki lehet használni megfázás és hörghurut esetén. Köztudottan jó emésztési zavarok enyhítésére (enyhe gyomorrontás, puffadás), de émelygésnél, hányingernél is segítségünkre lehet a gyömbér. Jó emésztésserkentő és étvágyjavító hatású.
Egyes hagyományok szerint a gyömbér javítja a memóriát - a kínai tengerészek évezredek óta gyömbért rágcsálnak tengeribetegség ellen -, de nem hat a központi idegrendszerre, ezért nem okoz mellékhatásként fáradtságot, álmosságot. Így azok is alkalmazhatják, akik nagy odafigyelést és jó koncentrációs képességet igénylő tevékenységet végeznek (gépkocsivezetés). Utazási betegségeket, rossz emésztéssel kapcsolatos tüneteket is gyógyítanak vele. Növeli az immunrendszer fertőzésekkel szembeni ellenálló-képességét.
Kakukkfű: A kakukkfű több, egyaránt a Thymus nemzetségbe tartozó, örökzöld, talajtakaró vagy boltozatos alakú cserje, félcserje, vagy fásodó tövű, fűszeres illatú évelő fűszer- és gyógynövényfaj összefoglaló neve. Népies nevei: balzsamfű, démutka, kakucskafű, kerti kakukkfű, mezei kakukkfű, timián, tömjénfű, töményfű vagy vadcsombor. Gyógyhatása Kitűnő étvágygerjesztő, gyomorjavító, görcsoldó, köhögéscsillapító, szélhajtó is. Fürdővizekben illatos és frissítő hatású.
Kálmosgyökér: Az orvosi kálmos (Acorus calamus L.), a kálmosvirágúak rendjének egyetlen családjába és egyetlen nemzetségébe tartozó évelő vizinövény. Régebben a kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozott. Más nevei: bécsi sás, kígyófű, büdössás. Gyógyhatása Kitűnő étvágygerjesztő, idegerősítő, vértisztító, gyomorerősítő. Kenőcsök alkotórészeként és gyógyfürdőkben reuma kezelésére használják, gyógyfürdőben idegerősítőnek is hatásos.
Katángkóró gyökér: A mezei katáng vagy vad cikória (Cichorium intybus) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó növényfaj. Nemesített változata a cikória. Gyógyhatása Kimutatták, hogy a mezei katáng keserűanyagainak, szeszkviterpén laktonjainak köszönhetően serkenti az étvágyat és elősegíti az epetermelést. Ugyanezeknek a laktonoknak tulajdonítható a gyomorfekély kezelésében elért jótékony hatása. A föld feletti részek fenolsavjai vízhajtó hatásúak. Végül a növény csökkenti a vér triglicerid- és koleszterinszintjét.
Körömvirág: Az orvosi körömvirág (Calendula officinalis) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó növényfaj. Egyike a legtöbbféleképpen használt fűszer-, és gyógynövényeknek. Egyéb nevei: gyűrűvirág, kenyérbélvirág. Gyógyhatása Virágának forrázata megkönnyíti az emésztést, fogíny ápolására szájvízként is használják. Virágzata a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Calendulae flos néven hivatalos gyógynövény. Kivonatait gyomor- és nyombélfekély kezelésére, külsőleg visszérgyulladásra, rosszul gyógyuló sebek, bőrelváltozások gyógyítására, fehérfolyás elleni öblítők alkotórészeként alkalmazzák. A körömvirág enyhítő és viszketéscsillapító hatásának köszönhetően külsőleg kiegészítő kezeléseknél használatos. Fertőtlenítő és gyulladásgátló, valamint sebgyógyulást elősegítő tulajdonságai miatt bőr-és szájüregi betegségek kezelésére ajánlott. Használják bőrrepedések, kisebb sebek, rovarcsípések és napsugárzás okozta bőrgyulladás esetén is. Pollenje allergiát okozhat.
Kutyabenge: A kutyabenge (Frangula) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a bengefélék (Rhamnaceae) családjába tartozó nemzetség. Több faj kérgéből, leveléből, illetve terméséből festékanyagot vonnak ki. Sok, hosszan a növényen maradó bogyója miatt időnként, helyenként dísznövénynek is ültetik. Néhány faj kérge erős hashajtó hatású emodint tartalmaz. Várandósság, szoptatás alatt alkalmazása nem ajánlott, továbbá 12 éves kor alatti gyermekeknél és vastagbélgyulladás esetén sem. Hosszú ideig történő, illetve gyakori használata nem javasolt.
Kurkuma: A kurkuma (Curcuma longa) fűszer- és gyógynövény. Angol neve: turmeric, míg a magyar népies neve: kurkunna gyökér, indiai sáfrány. Hazája Ázsia, Kína és az indiai szigetek. A fűszert a sárga színű, gyömbérre emlékeztető gyöktörzsében és gumójában (Curcumae rhizoma) lévő méregmentes, sárga festékanyaga(kurkumin) adja, amit sajátos aromája, sárga festőszíne miatt kedvelnek. A Worcester-mártás és a curry fűszerkeverékek alkotórésze, de használják tésztafélék, levesek színének, ízének javítására is. Étvágygerjesztő hatású. A kurkuma legfeljebb 5%-ban tartalmaz kurkumint, ami egy polifenol vegyület. A kurkumin maga a kurkuma hatóanyaga és sok helyen használják az élelmiszerekben adalékanyagként, de napjainkban inkább az ízületi problémákra gyakorolt jótékony hatása miatt kezdik megismerni és keresni. Hazánkban több gyártó is kiadta a maga készítményét, de érdemes utánaolvasni, melyik milyen
hatóanyag-tartalommal rendelkezik. A kurkumin pH-indikátor, vagyis savas közegben sárgásabb, lúgos közegben élénkpirosas színezetet vesz fel. Fűszerként alkalmazva felszívódását a fekete bors elősegíti, de ha célunk az, hogy a vastagbélbe jusson (vastagbélrák megelőzésére, például), nem kell fekete borssal társítani.
Lestyán: A lestyán (Levisticum officinale - orvosi lestyán) a zellerfélék családjába tartozó évelő fűszer-, és gyógynövény. Egyéb, népies elnevezései lecsihan, leustyan, levescsík, levestikom, levestököm, löböstök, lóstya. Régebben a falusi kertekből nem hiányozhatott, mind friss, mind szárított állapotban egyaránt használták. Házi termesztésben nincs szükség nagy mennyiségre, mert intenzív íze miatt csak keveset kell használni belőle. Levesek, saláták, diétás ételek és italok, ecetek fűszerezésére, de a likőr- és konzerviparban is nélkülözhetetlen. Teája jó gyomorerősítő, emésztést serkentő, vizelethajtó. Veseés epekőteák alkotórésze, jó háziszer nikotin- és alkoholmérgezéseknél.
Levendula: A közönséges levendula vagy keskenylevelű levendula (Lavandula angustifolia) az árvacsalánfélék (ajakosok) családjába tartozó növényfaj. További magyar elnevezései: francia levendula, orvosi levendula, szagos levendula, valódi levendula. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos gyógyhatású anyag a virág (Lavandulae flos) és a virágból préselt illóolaj (Lavandulae aetheroleum). Felhasználják még virágos hajtásait (Lavandulae herba) is, amely nem hivatalos gyógyhatású anyag. Az illóolaj fő összetevői: linalil-acetát, linalool; továbbá kisebb mennyiségben borneol, kámfor, geraniol, citronellol, melyek mennyisége a környezeti tényezőktől függően változó. Nagy mennyiségben használja fel a kozmetikai és illatszeripar. Franciaországban több étrendkiegészítő piacon van több mint 30 éve, amelyek levendulaolajat tartalmaznak és különböző illóolajakkal keverve kaphatók. 2009-től Németországban kapható illóolaj lágy kapszulázott kivitelben ideges nyugtalanság és szorongás enyhítésére. Gyógyhatása A virágból készült teát nyugtatószerként, valamint gyomor- és bélpanaszok ellen használják. Fokozza az epeműködést
Macskagyökér: A macskagyökér (Valeriana) a mácsonyavirágúak (Dipsacales) rendjébe macskagyökérfélék (Valerianaceae) családjába tartozó nemzetség. Világszerte mintegy 250, Európában 20, Magyarországon 4 faja él.
és a
Az orvosi macskagyökér (Valeriana officinalis L.) nyirkos talajt kedvelő, akár 1,5 m magasra is növő, évelő, lágyszárú növény. Élőhelye Európa és Nyugat-Ázsia, 2000 m tengerszint feletti magasságig.
Május-júliusban virágzik, hímnős, rózsaszínű vagy fehér virágokat bont bogas virágzatban. A virág szimmetriája lehet sugaras, vagy enyhén kétoldali részarányos, akár egyazon virágzaton belül is. A három porzó hozzánőtt az öt cimpájú forrt párta csövéhez. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, a levélkék száma 6-15, a csúcsi levélke mérete a többiével azonos. Magyar nevét onnan kapta, hogy barna gyöktörzsének átható illata erős, izgató hatással van a macskákra, melyek a növényhez dörgölőzve "kábulatba" esnek, illetve szívesen elfogyasztják a gyökerét. Egyes macskák kifejezetten "függővé" válnak. Gyógyhatása A természetgyógyászatban elsősorban a növény valerénsavat tartalmazó gyökerét használják. Illóolajában található piridinszármazék, az aktinidin, amely egyes rovarok számára feromon. Belsőleg fejfájás, szívidegesség, álmatlanság, izomgörcs, bélirritáció kezelésére használják. Külsőleg ekcéma, sebek, fekélyek gyógyszere. A májbetegeknek nem ajánlják az alkalmazását.
Máriatövis mag: A máriatövis, népies nevén őszbogáncs vagy szamárkóró (Silybum marianum) az őszirózsafélék családjába tartozó növényfaj. A máriatövist már évszázadok óta a májtisztítás egyik leghatásosabb gyógynövényeként tarják számon. Májvédő, és májtisztító hatása orvosilag is elismert, és bizonyított. A máriatövis mediterrán térségből származik, de világszerte termesztett növény. Gyógyászati célokra termését hasznosítják. Termése nagy mennyiségű olajat, és fehérjét tartalmaz, de májvédő hatását az összefoglaló néven szilimarinnak nevezett vegyületének köszönheti. Gyógyhatása A szilibinin megszünteti vagy csökkenti azoknak az anyagoknak a hatását, amelyek a májszövetek elhalását vagy a máj zsugorodását idézik elő. A szilibinin „méregteleníti” a májat, és elősegíti a regenerálódását. A szilibinin egy rendkívül hatékony antioxidáns - antioxidáns tartalma többszöröse az E és C vitaminnak - amely fokozza a fehérjék szintézisét a sejtekben, és májtisztítás útján támogatja a májműködés helyreállítását. Számos tanulmány számol be a szilibinin szabad gyök megkötő hatásról. Emellett a szilibinin segíti a májsejtek osztódását és regenerációját, valamint stabilizálja a májsejtek sejthártyáját is. •
stabilizálja és erősíti a májsejt-membránokat
•
semlegesíti a szabad gyököket
•
serkenti a májsejtek termelődését
•
felgyorsítja a károsodott májszövetek regenerációját
•
gyulladáscsökkentő hatású
•
segíti az ösztrogén lebontását
A máriatövis ajánlott enyhébb emésztési panaszok kezelésre, de hatásos lehet epehólyag problémák gyógyításában is. Fogyasztása történhet a gyógynövényboltokban, vagy gyógyszertárakban kapható étrend-kiegészítők formájában, ezen kívül fogyasztható a máriatövis tea formájában is bár ilyen fajta alkalmazása ritkább, mert hatóanyagai nehezen oldódnak ki. A máriatövist gyakran társítják más növényekkel, a gyermekláncfűvel, fecskefűvel, vagy a májtisztítás folyamataiban is bizonyított benedekfűvel. A benedekfű képes felerősíteni a máriatövis hatását, így kombinációjuk a májtisztítás folyamatában még erőteljesebb.
Nyírfalevél: Közönséges nyír (Betula pendula) A közönséges nyír a Bükk hegységben is gyakori, egész Európában és Ázsiában honos, 15-18 méter magasra megnövő, szép fehér törzsű fa. Hosszú nyelű, kicsi levelei háromszögletűek, ágai hajlékonyak. Nőnemű virágai oválisak, hegyesek, tavasszal nyílnak. A hímnemű barkák ősszel jelennek meg. Az ágakról lógó barka adja a latin nevet: pendula = függő. Hatóanyagai a glikozidák, szaponinok, gyanta és cukor. A bölcsesség, a világmindenség fájának tartják: a sámánok a nyírfa törzsét megmászva jutottak közel az éghez, ahol gyógyulásukat keresték. A világ minden táján úgy tudták, hogy a nyírfa kiűzi a rosszat a testből. A római korban a törvényszolgák büntető fegyvere nyírfakéreggel volt borított. Ágaiból készült seprővel tisztították a sabbath-ra, a zsidó ünnepre készülők útját. A finn szaunákban vízbe áztatott nyírfavesszővel csapkodják a testet. A rossz nebulókat is nyírfapálcával büntette a magyar tanító a régi világban. A lengyelek cipőt készítenek puha kérgéből. Szintén a fa kérgét használják Oroszországban a bőr cserzésére. Gyógyhatása Gyógyászati célból leveleit, kérgét, törzséből csapolt nedvét gyűjtjük. A leveleket június-július hónapban, a kérget és fanedvet februárban gyűjtjük. Levele kiváló veseműködés szabályozó, vízhajtó, vesehomok-és vesekő-képződést gátló. Apró vesehomok elhajtható napi egy csésze, egy csapott evőkanálnyi teafűből 2,5 dl vízzel készített teájával. Kétszerre kell meginni. Reumára ugyanezt a teafű mennyiséget 1,5 dl vízzel kell leforrázni, napi egy alkalommal étkezés előtt meginni. A friss levelek és a fakéreg főzetét krónikus bőrbetegségeknél és hólyaghurutnál használjuk. Tavaszi kúráknál és érelmeszesedés ellen is alkalmazhatjuk. Ez a főzet eltünteti a szeplőket és a kézen/arcon lévő májfoltokat. A kérdéses területeket mosogatni kell ezzel a teával, hagyni megszáradni, majd gyakran ismételni. Naponta kell friss főzetet készíteni. Az idült reuma is kiválóan kezelhető a nyírfa levelével. A beteg meleg matracra fekszik vastagon befedve nyírfalevelekkel, jól betakarva, és forró nyírfateát iszik mindaddig, míg alaposan izzadni nem kezd. Szívbetegeknek nem tanácsos ez a kúra! Az eredmény meglepően hatásos. A kéreg magában lázcsillapító, vízhajtó, emésztés javító hatással rendelkezik. Teát főzéssel készítünk belőle.
Orbáncfű: Az orbáncfű (Hypericum) a növények egy nemzetségének neve. Az orbáncfűfélék (Hypericaceae) családjába tartozik. A családnak ez az egyetlen Kárpát-medencében őshonos nemzetsége. Magyarországon 8 faja található meg. A közönséges orbáncfű virágjának, magjának főzete vese- és epe betegségek, szív- és ideggyengeség, depresszió kezelésére alkalmas. Gyomor- és bélfekély, magas vérnyomás, emésztési zavarok, külső és belső vérzések esetén is javallt. Öblögetőként fogínysorvadás ellen, borogatásként bőrbetegségekre, levelének és virágának őrleménye nehezen gyógyuló sebek esetében használható. Gyógyhatása Az orbáncfű-kivonat gátolja a noradrenalin, dopamin és szerotonin preszinaptikus neuronokba való újrafelvételét. A hatásmechanizmus háttere nem teljesen tisztázott. A teljes kivonatok mind monoaminoxidáz (MAO), mind COMT gátlását okozzák, ami a dopamin noradrenalinná való átalakulását katalizálja. A hipericin egyértelműen kisebb MAO gátló hatással rendelkezik a teljes kivonatnál. A COMT gátlást a flavonoid alkotórészeknek tulajdonítják. Az előidézett noradrenalinszint-emelkedés fokozza az étvágyat, az éberséget és az aktivitást. Ezen kívül fokozza a dopaminantagonista apomorfin hatását. Több állatmodelles kísérletben az aktivitás, kíváncsiságmegtartás, a célzott motilitás és stresszrezisztencia szignifikáns növekedését figyelték meg. Sejtszintű vizsgálatok eredményei a központi idegrendszeri béta adrenerg receptorok "downregulációjára" utalnak. Az orbáncfű virágában található biflavonok analóg struktúrájukban hasonló a tiszafafélékből nyert biflavonokhoz ez a nyugtató hatás és az orbáncfűolajban található 2-metil3butén-2-olra vezethető vissza, melyet a komló keserűsavainak szedáló anyagcseretermékeként vitatnak. Ezeken a hatásokon kívül azt is megfigyelték, miszerint az orbáncfű-kivonat harmonizáló hatással van a depressziósoknál megzavart alvás cirkadián ritmusra. Az orbáncfű-kivonat fokozza a bőr fényhasznosítását, ezzel elősegíti a melatonin lebontását fény hatására, ezáltal pedig növeli az éberséget és a reakcióképességet. Ezzel szemben serkenti a tobozmirigy éjszakai melatonintermelését és ekképp elősegíti a pihentető alvást.
Orvosi zsálya: Az orvosi zsálya (Salvia officinalis) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó kesernyés, aromás fűszer- és gyógynövény. Ismert még kerti vagy patika zsálya néven is. Levelének (Salviae folium) forrázata illóolaj- és cseranyagtartalmánál fogva torokgyulladásra, szájbetegségek öblögetésére, belsőleg pedig izzadás, bélhurut ellen nagyon jó hatású. Idegerősítő hatása is ismert. Más fűszerekkel használva érdekes ízt ad az ételnek. Fűszerezhetjük vele a zsíros húsételeket, de azok körítéseit is. A kacsa-, liba-, pulyka-, vadhúsok, hústöltelékek, máj, főtt és sült halak, pástétomok, sajtok, főtt tészták ízesítésére is kiváló. Óvatosan használjuk.
