A KELET-ÁZSIAI MÚZEUMOKTÓL A MOBILSZOLGÁLTATÓKIG. ON-LINE KOMMUNIKÁCIÓ AZ OKTATÁSBAN FROM THE EAST ASIAN MUSEUMS TO MOBILE PROVIDERS. THE ON-LINE COMMUNICATION IN EDUCATION
Dr. Fehér Katalin, PhD,
[email protected] Zsigmond Király Főiskola
1. Bevezetés Miközben az Internet használata általános és hétköznapi cselekvési móddá vált, mindeközben gyakran hiányzik a hatékonyságáról és a használati módjairól folyó kommunikáció. A vizuális megjelenés módjaitól a nyelvhasználat speciális típusain keresztül a funkcionalista látásmódig pedig sokoldalú értelmezési lehetőség kínálkozik az on-line kommunikáció témakörében. Az előadáson ezen sokoldalú megközelítési mód gyakorlati megvalósításáról lesz szó a felsőoktatás területén. Az apropót a Zsigmond Király Főiskolán tartott on-line kommunikációs szeminárium tapasztalatai adták. 2. Az on-line kommunikáció az oktatásban Az on-line kommunikáció (vagy más néven az internetes kommunikáció) oktatására vonatkozó igények több területen is jelentkeztek. Így alakult ki az a gyakorlat, hogy ma Magyarországon és világszerte is egyes diszciplínák és szakmák már önálló oktatási egységként (modulként) kezelik az Internet felhasználási lehetőségeit. Kiemelendő itt elsősorban az on-line PR és marketingkommunikáció, de számottevő az internetes kommunikáció informatikai alapjainak oktatása és a szerzői jogi kérdések is. Amennyiben viszont nem ennyire szakmaspecifikus módon adott egy szemeszternyi idő a hallgatók számára, hanem különböző szakterületekhez szükséges általános on-line kommunikációs ismereteket csatolni, megfelelő példákkal és módszertannal lehet kiaknázni a lehetőséget. Különösen hangsúlyos ez olyan képzések esetén, melyek nem egy konkrét szakmára, hanem egy-egy szakmacsoporton belüli lehetséges feladatkörökre készítik fel a hallgatókat (tipikusan ilyenek egyes társadalomtudományi és bölcsészettudományi képzések). Így egyszerre szükséges képet adni az új médiumról, annak társadalmi, kulturális és gazdasági szempontjairól, valamint a webes megjelenések lehetőségeiről (a weboldal készítésétől a honlaptervezésen keresztül a webdesign-ig). Első megközelítésben a feladat lehetetlennek tűnik, de szemináriumi keretek között egy interaktív bevezetés kivitelezhető. 3. A kelet-ázsiai múzeumoktól a mobilszolgáltatókig 3.1. Az online kommunikáció kurzus célja és felépítése
A kurzus előfeltételez egyrészről egy általános bölcsészet- és társadalomtudományi előképzettséget1, másrészről számítógépes felhasználói ismereteket2. Célja, hogy áttekintse az on-line kommunikáció legelterjedtebb alkalmazási köreit és szellemiségét, valamint azt a társadalmi környezetet (globális információs társadalom), melyben létrejön, formálódik. A téma bizonyos esetekben nem tud eltekinteni olyan párhuzamos, „new media” alkalmazásoktól sem, mint a mobil kommunikáció és a virtuális valóság. Ezen túl olyan kulcsfogalmakra helyezi a hangsúlyt, mint a tartalomszolgáltatás, a multimédia, a hipertext, a webdesign, a navigáció, az interaktivitás és a hitelesség. A kurzus megalapozásul az Internet szellemiségét igyekszik meghatározni társadalmi kontextusában (kulturális ideológia és hatalom, társadalmi tér és nyilvánosság, az individuum és a közösségek szerepe, etikai és jogi kérdések, felhasználói szokások és tendenciák), majd rátér a legkikristályosodottabb területére, a reklám és marketing on-line eszközeire és példáira. Szintén komoly fejlesztések érhetők tetten a szórakoztató on-line eszközök területén (online, illetve multimédiás játékok és cybersex), ezért a kurzus ezek kiemelt példáit is bemutatja. Mindezzel párhuzamosan a nyelvhasználat, a médiaszöveg, a vizualitás, a képek retorikája és a webdesign elemei is funkcionális meghatározást nyernek. Lehetőség szerint a kurzust videokonferencia-bemutató zárja. 3.2. Az online kommunikáció kurzus „célközönsége” és módszertana A kurzus jelenleg elsősorban kommunikáció és művelődésszervező szakosok számára adott, illetve nyitott különböző bölcsészettudományi és társadalomtudományi szakok hallgatói számára. A célközönség tehát elsősorban azt a fent említett szakmacsoportot jelenti, melyben különböző funkciók szerint különböző státuszok nyitottak a munkaerőpiacon. A cél tehát az, hogy a hallgató az új média tartalmait kritikai szemlélettel tudja kezelni, a problémákat és kérdéseket meg tudja fogalmazni az on-line kommunikáció területén, szükség esetén egyes médiatartalmakat létre tudjon hozni, illetve további ismereteket3 igénylő feladatok esetén menedzselni tudja azok létrehozását. A hallgatók ezért a gyakorlati kurzus során – a bevezető előadásokat követően – önálló médiatartalom-elemzéseket végeznek, melyeket prezentálnak a kontaktórákon. A prezentációkhoz a többi hallgató kérdéssorokat állít össze, mely elmélyültebb munkára ösztönöz valamennyi hallgatót. Külön előnye ezen metodikának, hogy a résztvevők különböző felkészültséggel érkeznek, különös tekintettel a levelező képzés hallgatói esetén, így egymás ismereteit is tudják bővíteni, saját példáikon keresztül is. 3.3. A témafeldolgozás Az Internet történetéről, szellemiségéről, valamint kommunikációs lehetőségeiről és korlátairól szóló bevezető előadások után a hallgatók a felkínált témákból vagy egyeztetéssel azon túli területekről készítenek átfogó prezentációt. A kritérium: egy szűkebb témakört, illetve tárgykört válasszanak ki4, melyet csoportmunkában5 önállóan dolgozzanak fel és egy prezentációs szoftver alkalmazásával mutassák be. A fent említett kulcsfogalmakat (vö. tartalomszolgáltatás, a multimédia, a hipertext, a webdesign, a navigáció, az interaktivitás, a hitelesség) a bevezető előadás definíciói alapján kell alkalmazniuk. A feldolgozás tartalmi részével kapcsolatban nincsenek további kritériumok, hiszen a választott téma és a korábban szerzett tapasztalatok meghatározóak lehetnek, 1
A kurzust általában a harmadik évfolyamos hallgatók vehetik fel. Elsősorban Word, Excel és Power Point szerkesztő ismereteket. 3 Elsősorban a programozási és design-tervezési ismeretekre gondolok. 4 A szűkebb terület kiválasztásának képessége a szakdolgozat témaválasztásakor különösen hangsúlyos. 5 Az objektívebb és sokoldalúbb feldolgozás érdekében. 2
továbbá sablonok gyártása helyett a megközelítési lehetőségek sokoldalú bemutatása a cél, azaz egyfajta módszertani kurzus-keret is megvalósul. Formai követelmény a jól szerkesztett és példaoldalakat is bemutató vetített prezentáció. A témaválasztás mindennek köszönhetően széles skálán mozog, a témafeldolgozás pedig sokoldalú. A témák között előfordul ismétlődés, de csak különböző évfolyamokon/szakokon. Az álláskereső oldalaktól a mobilszolgáltatók honlapján keresztül a politikai pártok webes eléréséig több olyan témakör is van, mely sokakat érint és/vagy érdekel. Mégis, a többség egymáshoz mérten egyedi téma mellett voksol – köszönhetően a különböző szabadidős tevékenységeknek és érdeklődésnek, illetve a levelező tagozatosok esetén a munkahelyi elkötelezettségnek is. Ilyen egyedi témák voltak például a keletázsiai múzeumok, a néptánc együttesek, a magyar konzulátusok, a dobosok és ütősök, a kerékpáros site-ok, a hacker oldalak – és így tovább.
Ábrák: példák a témabemutatás önálló és kreatív megoldásaira Bizonyos elemzési egységek jellemzően előfordulnak, s a szemeszter végére ennek köszönhetően kikristályosodnak, rögzülnek. Ezeket az elemzési egységeket két kategória szerint érdemes összegezni: egyrészt a website elemei, másrészt az értékelés szempontjai szerint. Rövid összefoglalással ezek a következők: -
-
a website elemei: első benyomás (domain név, nyitó oldal, intro, fejléc), vizuális elemek (képek, design, tipográfia), az oldal üzemeltetőjével kapcsolatos információk (pl. cégtörténet, küldetéstudat, célok, jövőkép), linkhasználat, keresés, reklámok, játékok, interaktív kommunikáció (fórum, chat, társalgó, elérések, regisztráció), technikai háttér és egyéb szolgáltatások (pl. GYÍK, webkamera stb.) – és így tovább. az értékelés szempontjai: összbenyomás, célközönség-megfelelés, trendek, hagyományos és egyedi megvalósítások, frissítési gyakoriság, az információk mennyisége és minősége, navigáció (bonyolultsági fok, tájékozódás, áttekinthetőség), a tartalom és a forma harmóniája, hitelesség, nyelvhasználat, a szolgáltatások mennyisége és minősége, kapcsolat az offline változattal, koncentráció-igény, netikett – és így tovább.
4. Zárszó Az összefoglaló táblázatból jól látható, hogy a kurzus metodikája lehetővé tesz átfogó ismereteket az internetes kommunikációról. A deduktív bevezetéssel és az induktív feladatmegoldásokkal a kiemelt elemek és szempontok rögzülnek, s a saját érdeklődés további motivációkat biztosít.
Irodalomjegyzék A 21. századi kommunikáció új útjai – tanulmányok (szerk. Nyíri Kristóf) MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001. Barabás Albert László: Behálózva. Magyar Könyvklub, 2003. Bodoky Tamás: A hírportál mint tömegmédium. In Mediakutató 2005 nyár Colyer, A. F.: Computer-mediated communication as a social medium. http://www.outreach.psu.edu/users/afc1/thesis/eth.contents.html (1997) Ebersole, S.: A brief history of virtual reality and its social applications. http://faculty.uscolo.edu/ebersole/336/eim/papers/vrhist.html (1998)
Fehér Katalin: A virtuális valóság elmélete és gyakorlata. In Médiakutató 2003. nyár Film- és médiafogalmak kisszótára. Korona Kiadó, 2002. Rasmussen, T.: Az új és a régi média kapcsolatai. (Magyar Felsőoktatás 2000. 7. szám) Sipos Ákos: Az Internet mint információforrás. http://www.puskas.matav.hu/0006/inforras.html Tarr Bence: Keresés az Interneten. Panem Kiadó, 2001. Wallace, P.: Az Internet pszichológiája. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. A 21. századi kommunikáció új útjai - tanulmányok (szerk. Nyíri Kristóf) MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001. Zeff, R. – Aronson, B.: Reklám az interneten. Geomédia Kiadó, 2000.
FROM THE EAST ASIAN MUSEUMS TO MOBILSERVICES. THE ON-LINE COMMUNICATION IN EDUCATION Dr. Fehér Katalin, PhD,
[email protected] King Sigismund College In our days the usage of the Internet is a universal and ordinary act, meanwhile communication of its effectiveness and usage is often absent. Although there are several opportunities of its interpretation in the field of online communication – from the mode of visual appearance through the special use of language to the functional approach. The presentation is about this all-round interpretation in the field of higher education. The apropos of the topic is an Internet-course at the King Sigismund College. Bibliography A 21. századi kommunikáció új útjai - tanulmányok (szerk. Nyíri Kristóf) MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001. Barabás Albert László: Behálózva. Magyar Könyvklub, 2003. Bodoky Tamás: A hírportál mint tömegmédium. In Mediakutató 2005 nyár Fehér Katalin: A virtuális valóság elmélete és gyakorlata. In Médiakutató 2003. nyár Film- és médiafogalmak kisszótára. Korona Kiadó, 2002. Rasmussen, Terje: Az új és a régi média kapcsolatai. (Magyar Felsőoktatás 2000. 7. szám) Sipos Ákos: Az Internet mint információforrás. http://www.puskas.matav.hu/0006/inforras.html Tarr Bence: Keresés az Interneten. Panem Kiadó, 2001. Wallace, Patricia: Az Internet pszichológiája. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. A 21. századi kommunikáció új útjai - tanulmányok (szerk. Nyíri Kristóf) MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001. Zeff, Robin–Aronson, Brad: Reklám az interneten. Geomédia Kiadó, 2000.
