A KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKÉNEK T Á J É K O Z T A T Ó J A

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKE Kecskemét, Rákóczi út 7. Tel.: 76/519-500 2013.El.II.D.1. szám

A KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA

az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a Kecskeméti Törvényszék 2013. február 18-i összbírói értekezlete részére a Kecskeméti Törvényszék 2012. évi működéséről

1

2

1. Bevezető A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 119.§ k./ pontja rendelkezik arról, hogy a bíróság elnöke évente egyszer tájékoztatja az OBH elnökét, valamint az összbírói értekezletet és a bíróság más dolgozóit a bíróság működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről, a bíróság hatékony és időszerű működtetése érdekében a következő naptári évre kitűzött célokról és azok megvalósítását szolgáló igazgatási intézkedésekről, a pályázatához csatolt pályaművében szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek megvalósulásáról, valamint a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről. Az előzőekben hivatkozott törvényi kötelezettségemnek eleget téve az 1/2013. (II.5.) OBH elnöki ajánlásban meghatározott szempontok szerint a tájékoztatómat előterjesztem.

Kecskemét, 2013. február 14.

/: Dr. Bicskei Ferenc :/

3

2. A bíróság személyi állománya 2.1. A bíróság létszámhelyzetének általános alakulása A létszámgazdálkodás lehetőségével és kötelezettségével élve mindenkor arra törekedtünk, hogy a rendelkezésre álló emberi erőforrást optimálisan, a feladatok magas szintű teljesítését lehetővé téve, az egyes szervezeti egységek között arányosan osszuk el. A bíróságaink magas színvonalú és időszerű ítélkezéséhez éltünk a bírák és igazságügyi alkalmazottak kirendelésének lehetőségével és e célt segítette a szakképzett bírósági ügyintézők engedélyezett létszámának év közbeni növelése is. 2.1.1. A tárgyév január 1-i és december 31-ei állapot szerint az összes engedélyezett/tényleges/dolgozó bírói, bírósági titkári, fogalmazói, tisztviselői (ezen belül bírósági ügyintézői), írnoki, fizikai létszám. A Kecskeméti Törvényszék engedélyezett létszáma 2012. január 1. napján 516+1 fő, 2012. december 31. napján 522 fő, a tényleges létszáma 2012. január 1. napján 502+1 fő, 2012. december 31. napján 503 fő volt. E létszám megoszlása a következő:

Bíró

Engedélyezett 2012. 2012. jan. 1. dec. 31. 123+1 123

Tényleges 2012. 2012. jan. 1. dec. 31. 120+1 119

Dolgozó 2012. 2012. jan. 1. dec. 31. 117 116

Bírósági titkár

30

30

34

34

26

29

Bírósági fogalmazó

22

22

12

9

10

8

Bírósági tisztviselő - ezen belül bírósági ügyintézői Bírósági írnok

212

218

210

213

202

197

18

24

15

21

15

20

55

55

54

57

50

57

Fizikai dolgozó

69

69

68

68

67

68

Részfoglalkozásúak

5

5

4

3

4

3

516+1

522

502+1

503

491

498

összesen

4

2.1.2. A tárgyév december 31-i állapot szerint a törvényszéki szinten és az egyes helyi (munkaügyi és közigazgatási) bíróságokon, ügyszakokban, csoportokban engedélyezett/tényleges/dolgozó bírói, bírósági titkári, fogalmazói, tisztviselői (ezen belül bírósági ügyintézői), írnoki, fizikai létszám. Bírói létszám 2012. december 31-i állapot szerint engedélyezett Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen

tényleges

dolgozó

polgári

büntető

polgári

büntető

polgári

büntető

26

15

26

13

26

13

22

17

21

17

21

17

6

4

6

4

6

4

3

3

3

3

3

3

3

2

3

2

3

2

6

4

5

4

3

4

3

3

3

3

3

3

2

1

2

1

2

1

3

3

3

123

119

116

5

Titkári létszám 2012. december 31-i állapot szerint engedélyezett Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen

tényleges

dolgozó

polgári

büntető

polgári

büntető

polgári

büntető

4

0

4

0

4

0

9

8

9

9

7

7

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

1

0

1

0

1

2

1

2

2

1

2

1

1

1

1

1

1

0

0

0

1

0

1

0

0

0

30

34

29

Fogalmazói létszám 2012. december 31-i állapot szerint engedélyezett

tényleges

dolgozó

2

0

0

12

4

4

1

1

1

2

1

0

0

0

0

2

1

1

1

1

1

2

1

1

Kecskeméti Munkaügyi Bíróság

0

0

0

összesen

22

9

8

Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság

A fogalmazói létszám a polgári és a büntető ügyszak között nincs megosztva, az aktuális ügyszak a fogalmazók képzési terve, illetve munkaszervezési szempontok alapján év közben többször módosult.

6

Tisztviselői létszám 2012. december 31-i állapot szerint (bírósági és végrehajtási ügyintézői létszámmal együtt) engedélyezett

tényleges

dolgozó


88

85

78

56

55

53

17

17

17

11

11

11

12

11

10

14

14

11

9

9

9

6

6

6


5

5

4

218

213

199

összesen

Bírósági ügyintézői létszám 2012. december 31-i állapot szerint engedélyezett Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen

tényleges

dolgozó polgári

büntető

10

8

6

1

7

6

4

2

1

1

0

1

1

1

0

1

2

2

1

1

1

1

0

1

0

0

0

0

1

1

0

1

1

1

1

24

21

20

7

Írnoki létszám 2012. december 31-i állapot szerint engedélyezett

tényleges

dolgozó


14

14

14

17

17

17

5

5

5

5

5

5

0

1

1

8

8

8

3

4

4

2

2

2


1

1

1

összesen

55

57

57

Fizikai létszám 2012. december 31-i állapot szerint engedélyezett

tényleges

dolgozó


23

21

21

18

18 + 1 rész

18 + 1 rész

7

7 + 1 rész

7 + 1 rész

6

6

6

3

3 + 1 rész

3 + 1 rész

5

6

6

3

3

3

4

4

4


0

0

0

összesen

69

68 + 3 rész

68 + 3 rész

8

2.1.3. Az egy engedélyezett/tényleges/dolgozó bíróra eső engedélyezett/tényleges/dolgozó (bírósági titkár, fogalmazó, tisztviselő, írnok) aránya. engedélyezett bíró

tényleges bíró

dolgozó bíró

engedélyezett titkár

123/30=4,1

119/30=3,96

116/30=3,86

tényleges titkár

123/34=3,61

119/34=3,5

116/34=3,41

dolgozó titkár engedélyezett fogalmazó tényleges fogalmazó

123/29=4,24

119/29=4,11

116/29=4

123/22=5,6

119/22=5,4

116/22=5,27

123/9=13,6

119/9=13,2

116/9=12,8

dolgozó fogalmazó

123/8=15,37

119/8=14,87

116/8=14,5

engedélyezett tisztviselő

123/218=0,56

119/218=0,55

116/218=0,53

tényleges tisztviselő

123/213=0,57

119/213=0,56

116/213=0,54

dolgozó tisztviselő

123/199=0,62

119/199=0,59

116/199=0,58

engedélyezett írnok

123/24=5,12

119/24=4,96

116/24=4,83

tényleges írnok

123/21=5,86

119/21=5,6

116/21=5,52

dolgozó írnok

123/20=6,15

119/20=5,95

116/20=5,8

2.1.4. A tárgyév december 31-én megállapítható túlbetöltések száma a bírói, bírósági titkári, fogalmazói, tisztviselői (ebből bírósági ügyintéző), írnoki, fizikai álláshelyeken és ezek jogalapja, valamint indokoltsága. A túlbetöltések száma 2012. december 31-i állapot szerint bírói Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen

titkári

fogalmazói

tisztviselői*

bírósági ügyintézői

írnoki

fizikai

1 1

1 1

* 1

1

4

2 9

* A Kiskunhalasi Városi Bíróságon 1 fő biztonsági őr vállalkozóval kötött szerződés alapján dolgozik. A túlbetöltések jogalapja, indokoltsága A túlbetöltések elsősorban bírósági titkári szinten jelentkeznek, melynek oka, hogy bírósági fogalmazóink eredményes jogi szakvizsgát tettek, az esetleges pályaelhagyásuk megakadályozása érdekében szükségesnek ítélem a titkári kinevezésüket, melyet a bíróságainkra érkező nagyszámú, titkár által is intézhető ügyek mennyisége is indokol. A túlbetöltés tényleges munkabér- és járulékfizetési többletkötelezettséget nem eredményezett, mert az engedélyezett és a tényleges titkári létszámhoz tartozó bérkülönbözetet a fogalmazói üres álláshelyek bérével fedezni tudtuk. Az írnokok túlbetöltése is csak látszólagos, mert az engedélyezett tisztviselői létszámnál megtakarításunk volt, 2013. január hónapban már két írnok tisztviselői kinevezést kapott, így a túlbetöltés és az üres álláshely is megszűnt. 2.2. A bírósági vezetői beosztások 2.2.1. A tárgyév december 31-i állapot szerinti engedélyezett vezetői beosztások (elnök, elnökhelyettesek, kollégiumvezetők, kollégiumvezető-helyettesek, stb.) szervezeti egységenként, törvényszéki szinten és az egyes helyi (munkaügyi és közigazgatási) bíróságokon szervezeti egységenként. A bírói szolgálati jogviszonyban állók esetében a tisztséget betöltő neve. A tárgyévi lényeges változások. Az engedélyezett vezetői beosztások száma

Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság

elnök

elnökhelyettes

kollégiumvezető

kollégiumvezetőhelyettes

csoportvezető

tanácselnök

1

1

2

1

1

11

1

1

-

-

2

-

1

1

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

1

1

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

10

A vezetői beosztást betöltő bírák neve


elnök

elnökhelyettes

kollégiumvezető

Dr. Bicskei Ferenc

Dr. Husek Dániel

Dr. Balogh Zoltán (polgári)*

Gillyné Dr. Malkócs Angéla Dr. Csordás Pál Dr. Schön Ferenc Dr. Cserháti László Nagyné Dr. Tajti Ilona Dr. Hegedűs Róbert Dr. Parti Zsuzsanna

kollégiumvezetőhelyettes Dr. Ónodi Csaba (polgári)

Dr. Siposné Dr. Zentai Anita Dr. Szántó Anita

csoportvezető bíró Dr. Ócsai Beatrix (cégbír.) Dr. Négyessy András

Dr. Tamás Adrienne

Dr. Péter Edit

* A büntető kollégiumvezetői hely 2012. szeptember 1. napjától nincs betöltve. A tárgyévi lényeges változások 2012. június 30. napjával – a felső korhatár betöltése miatt – megszűnt D. Dr. Négyessy Lászlóné törvényszéki elnökhelyettes szolgálati jogviszonya, helyére Dr. Husek Dániel, a Kecskeméti Városi Bíróság korábbi büntető ügyszakos elnökhelyettese nyert kinevezést. A Kecskeméti Városi Bíróság elnökhelyettesi tisztségében őt Dr. Siposné Dr. Zentai Anita büntető ügyszakos bíró követte. Dr. Feleky István, a büntető kollégium vezetője 2012. szeptember 1. napjával a Kúriára került áthelyezésre. A megüresedett tisztség betöltésére az OBH elnöke pályázatot írt ki, melynek elbírálása folyamatban van. Endre Istvánné dr. büntető ügyszakos tanácselnök szolgálati jogviszonya a felső korhatár betöltése folytán 2012. június 30. napján megszűnt. 2.2.2. A tanácselnöki beosztások száma az egyes ügyszakokra bontva. 2012. december 31-én az engedélyezett tanácselnöki létszám 11 fő volt, ebből a ténylegesen betöltött álláshely száma 10, a következő megoszlás szerint:

11

Kecskeméti Törvényszék Polgári ügyszak

Büntető ügyszak

Engedélyezett

5

6

Ténylegesen betöltött

5

5

2.2.3. Az egy vezetői beosztásra – ide nem értve a tanácselnököket – jutó beosztott bírói létszám (ideértve a tanácselnököket is) aránya törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon. Az ítélőtáblán az ítélőtábla egészére számítva. 2012. december 31-i állapot szerint

Kecskeméti Törvényszék

egy vezetői beosztásra jutó engedélyezett tényleges dolgozó bírói bírói létszám bírói létszám létszám 6/35=0,17 6/33=0,18 6/32=0,18

Kecskeméti Városi Bíróság

4/35=0,11

4/34=0,11

4/34=0,11

Bajai Városi Bíróság

2/8=0,25

2/8=0,25

2/8=0,25

Kalocsai Városi Bíróság

1/5=0,2

1/5=0,2

1/5=0,2

Kiskunfélegyházi Városi Bíróság

1/4=0,25

1/4=0,25

1/4=0,25

Kiskunhalasi Városi Bíróság

2/8=0,25

2/7=0,28

2/5=0,4

Kiskőrösi Városi Bíróság

1/5=0,2

1/5=0,2

1/5=0,2

Kunszentmiklósi Városi Bíróság

1/2=0,5

1/2=0,5

1/2=0,5


1/2=0,5

1/2=0,5

1/2=0,5

19/104=0,18

19/100=0,19

19/97=0,19

megyei szinten

2.2.4. Az egy tanácshoz tartozó bírák és igazságügyi alkalmazottak létszáma. Az egy másodfokú tanácshoz tartozó bírák száma 3; az év egy részében azonban egy 4 tagú büntető ügyszakos tanács is működött a Kecskeméti Törvényszéken. Az egy tanácshoz tartozó igazságügyi alkalmazottak száma 1, míg a 4 tagú tanács esetében 2 fő. 2.2.5. A vezetett szervezeti egység nélküli kinevezett vezetők, az igazgatási feladatokkal megbízott bírák és bírósági titkárok, fogalmazók száma és feladataik. A törvényszéken a polgári ügyszakban egy tanácselnök, a büntető ügyszakban 3 tanácselnök tanács nélkül egyesbíróként járt el. Igazgatási feladatokkal rövid időre az összbírói értekezlet vélemény-nyilvánítását követően a tényleges kinevezéséig Dr. Husek Dániel törvényszéki bíró volt megbízva.

12

2.3. A bírói létszámhelyzet. 2.3.1. Az engedélyezett/tényleges/dolgozó létszámhelyzet lényegi változásai a tárgyév január 1. és december 31. között az egyes ügyszakokban a törvényszéki szinten és az egyes helyi (munkaügyi és közigazgatási) bíróságokon (megszűnések, kinevezések szerinti csoportosításban). A pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat, tapasztalatok. A bírói létszámhelyzet változásai 2012. január 1. és december 31. között engedélyezett tényleges dolgozó 2012. jan. 1.

Kecskeméti Törvényszék összesen Kecskeméti Városi Bíróság összesen Bajai Városi Bíróság összesen Kalocsai Városi Bíróság összesen Kiskunfélegyházi Városi Bíróság összesen Kiskunhalasi Városi Bíróság összesen Kiskőrösi Városi Bíróság összesen Kunszentmiklósi Városi Bíróság összesen Munkaügyi Bíróság összesen

2012. dec. 31.

2012. jan. 1.

2012. dec. 31.

2012. jan. 1.

2012. dec. 31.

polgári

büntető

polgári

büntető

polgári

büntető

polgári

büntető

polgári

büntető

polgári

büntető

26

15

26

15

26

14

26

13

25

14

25

13

41

41

22 17 +1 39+1 6

4

22

6

3

6

3

6

3 3 123+1

2 3 3 123

13

3 3 120

2 3 3 119

4

2

2

3

3 6

1 3 3 116

4 8

5 1

2 5

4

3

6 1

3

9 3

3 6

2

5

4

3

5 4

3

6 10

3

3

9 2

2

3

17 38

6 2

5

4

21

9 3

3

5 1

5

5 4

3

6 1

3

10 3

4

38

18 18 +1 37

6 2

6

10 3

6

5 4

17

10 3

3

39

38

6 2

6

10

2

3

5 4

4

21

9 3

3

5

3

5

6 2

6

4

39

18 19 +1 38

10 3

3

17 39

10 3

40

2

1 3 3 117

Megszűnések, kinevezések Megszűnések Lemondás Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen

Kinevezések Intézményen Intézményen belülről kívülről

Felmentés

Áthelyezés

2

1

2

2

1

1

1

1

1

1 1

8

6

2.3.2. A bírói szolgálati jogviszony megszűnések (a megszűnések jogalapja pl.: lemondás, felmentés – ezen belül nyugdíjazásra figyelemmel történt felmentés, a megszűnés miatt számítható összes munkanap kiesése és az ebből számítható „bírói létszámhiány”). 2012. évben 4 fő bírói szolgálati jogviszonya szűnt meg. A megszűnés jogalapja 3 fő esetében a nyugdíjkorhatár felső határának elérése miatti felmentés, 1 fő esetében pedig a Kúriára történő áthelyezés volt. A megszűnés miatt számítható összeg munkanap kiesés és az ebből számítható „bírói létszámhiány” A nyugdíjazásra tekintettel történt felmentésre tekintettel mindhárom érintett bíró esetében a kiesett munkanapok száma 2012 évben 62-62 nap, míg a Kúriára áthelyezett bíró esetében 82 nap volt; ez összesen 268 nap. A kiesett munkanapokból számítható létszámhiány 1,06 (268/252). 2.3.3. Az áthelyezések gyakorlata (az így megszűnő és létesülő bírói/vezetői beosztások száma, iránya). 2012 évben bírói áthelyezésre 5 esetben, mindannyiszor pályázat eredményeként került sor.

14

Egy kiskunfélegyházi városi bírósági bíró a Kecskeméti Városi Bíróságra, egy kiskunhalasi városi bírósági bíró a Bajai Városi Bíróságra, egy kecskeméti városi bírósági bíró pedig a Kecskeméti Törvényszékre került áthelyezésre. A Kecskeméti Városi Bíróság elnökhelyettese – törvényszéki elnökhelyettesi kinevezésére tekintettel – a Kecskeméti Törvényszékre, a Kecskeméti Törvényszék büntető kollégiumának vezetője pedig – kúriai bírói beosztására tekintettel – a Kúriára került áthelyezésre. 2.3.4. A kirendelések gyakorlata (törvényszékek/járásbíróságok/ítélőtáblák/Kúria között – ezek tartama és iránya – hozzájárulással/vagy egyoldalú intézkedéssel – törvényszéki hatáskörben/OBHE hatáskörben – indoka). Kecskeméti Törvényszékre fő

időtartam

járásbíróságra/ munkaügyi bíróságra időfő tartam

Kecskeméti Törvényszékről

Kecskeméti Városi Bíróságról

1

2 hó

1

2 hó

1

3 hó

1

1 év

1

1 év

1

1 év

Bajai Városi Bíróságról Kalocsai Városi Bíróságról Kiskunfélegyházi Városi Bíróságról

1

9 hó

1

4 hó

1

1 év

1

1 év

1

1 év

1

7 hó

1

6 hó

1

6 hó

1

6 hó

1

1,5 hó

Kiskunhalasi Városi Bíróságról Kiskőrösi Városi Bíróságról Kunszentmiklósi Városi Bíróságról Kecskeméti Munkaügyi Bíróságról

ítélőtáblára fő

időtartam

Kúriára fő

időtartam

1

8 hó

1

4 hó

A kirendelések minden esetben az érintettek hozzájárulásával történt; 2 esetben OBHE hatáskörben, a többi esetben pedig a törvényszék elnökének rendelkezése alapján. 15

2.3.5. A kijelölés gyakorlata (törvényszéki/járásbírósági szinten – jellege – száma – előkészítettsége). fk. bírói

Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen

gazda-sági közle(Btk. 17.§ kedési (5)-(6) bek.)

nyomozási bírói

szabálysértési (titkár)

munka- közigazügyi gatási

16

17

4

0

0

5

4

19

0

2

5

7

0

1

2

0

2

2

2

0

0

3

0

1

2

2

0

0

2

0

1

0

1

0

0

3

0

1

2

1

0

0

2

0

1

0

1

0

0

1

0

1

0

1

0

0

0

0

1

0

0

5

1

48

17

14

11

15

10

6

A kijelölésekre a helyi bírósági elnökök és az ügyszakos kollégiumvezetők előterjesztése, illetve véleményezése alapján került sor. 2.3.6. A tartós távollétek (törvényszéki/járásbírósági szinten – tartama – okok szerinti megoszlás – ebből eredő összes munkanap kiesés és az ebből számítható „bírói létszámhiány”).


Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság

tartós távollévők száma 1

tartós távollét tartama (munkanap) 252

1

62

1

62

1

48

tartós távollét oka GYED munkavégzés alóli felmentés munkavégzés alóli felmentés táppénz

1

114

GYED

1

62


1

252

munkavégzés alóli felmentés GYED

1

40

táppénz

összesen

8

892 16

„Bírói létszámhiány” A tartós távollétekre tekintettel kiesett munkanapok száma a bírák esetében 2012 évben összesen 892 munkanap. Az ebből számítható létszámhiány 3,53 (892/252). 2.3.7. A három hónapon túl üres álláshelyek száma a tárgyévben. Kecskeméti Törvényszék

2


1

összesen

3

2.3.8. A tárgyév december 31-én betöltött álláshelyek megoszlásának jellemzői (gyakorlati idő és nemek szerint, a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon, esetleg a lakóhely és a beosztás szerinti bíróság egybeesése szerint). Gyakorlati idő szerint Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen

3 év alatt

3-5 év

5-10 év

10 év felett

0

0

1

37

2

4

16

17

4

0

2

4

0

0

2

4

0

0

1

4

1

2

1

5

1

0

1

4

0

1

0

2

1

0

1

1

9

7

25

78

17

Nemek szerint


nő

férfi

24

14

29

10

6

4

3

3

3

2

8

1

2

4

1

2

2

1

78

41

Lakóhely és szolgálati hely eltérése szerint

39

lakóhely és szolgálati hely eltér 4

38

3

10

2

6

2

5

1

9

3

6

3

3

3

3

2

119

23

tényleges bírói létszám Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen

2.3.8. Az igazgatási, illetve a bíróság alaptevékenységén túli feladatokkal (sajtószóvivő, biztonsági vezető, instruktor, stb.) tartósan megbízott bírók száma (jelölve az egyéb vezetői tisztséget is ellátókat), a feladatok jellege, a megbízás elnyerésének a módja. 18

A Kecskeméti Törvényszéken az alaptevékenységen túli feladatokkal tartósan megbízott bírák száma 9 fő. A polgárvédelmi feladatok ellátása az OIT kijelölése alapján történt. A sajtószóvivői feladatokat 2 törvényszéki bíró látja el, egyikük egyben cégbírósági csoportvezető bíró is. A biztonsági vezetői feladatokat 1 fő végzi, aki egyben a törvényszék elnökhelyettese is. Az instruktorbírói tevékenység elvégzésére 5 fő kapott kijelölést: 2 városi bírósági elnök, 1 városi bírósági elnökhelyettes, 1 törvényszéki bíró és 1 városi bírósági bíró. Az instruktorbírókat – a bíróságok igazgatásáról szóló 1999. évi 9. számú OIT szabályzat 25.§ (1) bekezdésében írtakra tekintettel – az ügyszak szerinti kollégiumvezető javaslatára tekintettel jelöltem ki. A sajtószóvivőket a törvényszéki elnökhelyettessel és a kollégiumvezetőkkel egyeztetve, a biztonsági vezetőt e téren szerzett korábbi tapasztalataira tekintettel saját döntésem alapján jelöltem ki. 2.4. A bírósági titkári létszámhelyzet 2.4.1. Az engedélyezett/tényleges/dolgozó létszámhelyzet lényegi változásai tárgyév január 1. és december 31. között a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon (megszűnések, kinevezések szerinti csoportosításban – táblázatban annak megjelenítése is, hogy az adott ítélkezési szinten, illetve járásbíróságon mekkora a bírói létszám). A titkári létszám optimális hasznosítása érdekében év közben a titkárok és az érintett bíróságok vezetői hozzájárulásával többször is éltem a kirendelés lehetőségével.

19

A bírósági titkári létszámhelyzet engedélyeze tt


tényleges

bírói létszám (tényleges) polgári büntető

dolgozó

2012. jan. 1.

2012. dec. 31.

2012. jan. 1.

2012. dec. 31.

2012. jan. 1.

2012. dec. 31.

2012. jan. 1.

2012. dec. 31.

2012. jan. 1.

2012. dec. 31.

4

4

5

4

4

4

26

26

14

13

17

17

17

18

12

14

18+ 1

21

19

17

1

1

1

2

1

2

5

6

4

4

2

2

3

2

3

2

3

3

3

3

1

1

1

1

1

1

3

3

2

2

3

3

4

4

3

3

6

5

4

4

2

2

3

2

2

2

3

3

2

3

0

0

0

1

0

1

2

2

2

1

0

0

0

0

0

0

3

Megszűnések, kinevezések Megszűnések


Kinevezések

Bírói kinevezés miatt

Egyéb okból

1

1

1

Intézményen belülről

Intézményen kívülről

2 2 1 1

1

1

1

3

2

20

4

2

2.4.2. A pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat, tapasztalatok. A fluktuációi jellemzői. A bírósági titkári álláshelyek betöltésére nem írtam ki pályázatot, mert a szükséges utánpótlás biztosítva van a bíróságainkon gyakorlatot szerzett és szakvizsgát tett fogalmazók által. A Bajai Városi Bíróságra két titkárt kívülről alkalmaztunk, de mindkettőjük munkáját, képességét ismertük, mert korábban bírósági fogalmazók voltak. Titkári szinten a fluktuáció egyelőre nem jelentős, bár tartani lehet attól, hogy amennyiben huzamosabb ideig nem lesz előrelépési lehetőség, a bírósági titkárok egy részét az ügyészség megkörnyékezi. 2.4.3. A tartós távollétek (törvényszéki/járásbírósági szinten – tartama – okok szerinti megoszlás).



Kiskőrös Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság

tartós távollévők száma

tartós távollét tartama (munkanap)

tartós távollét oka

1

201

GYED

1

200

GYED, GYES

1

148

GYED, GYES

1

252

TGYÁS, GYED

1

118

GYED, GYES

1

98

GYED

1

185

1

137

1

87

TGYÁS, GYED táppénz, TGYÁS, GYED TGYÁS

1

83

GYED

1

252

TGYÁS, GYED

2.4.4. A három hónapon túl üres álláshelyek száma a tárgyévben. A Kecskeméti Törvényszéken 2012 évben három hónapon túl üres titkári álláshely nem volt.

21

2.4.5. A tárgyév december 31-én betöltött álláshelyek megoszlása (gyakorlati idő és nemek szerint a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon). Gyakorlati idő szerint Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen

0-2 év

2-4 év

4-6 év

6 évnél több

1

1

1

1

9

2

4

3

2

0

0

0

0

0

0

2

0

1

0

0

1

1

2

0

1

0

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

15

5

8

6

Nemek szerint Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen

nő

férfi

4

0

15

3

2

0

2

0

0

1

4

0

2

0

1

0

0

0

30

4 22

2.5. A fogalmazói létszámhelyzet 2.5.1. Az engedélyezett/tényleges/dolgozó létszámhelyzet lényegi változásai a tárgyév január 1. és december 31. között a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon (megszűnések, kinevezések szerinti csoportosításban). engedélyezett 2012. 2012. jan. 1. dec. 31. Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen

tényleges 2012. 2012. jan. 1. dec. 31.

dolgozó 2012. 2012. jan. 1. dec. 31.

2

2

0

0

0

0

12

12

6

4

5

4

1

1

1

1

1

1

2

2

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

2

2

2

1

2

1

1

1

1

1

1

1

2

2

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

22

22

12

9

10

8

Megszűnések, kinevezések Megszűnések Lemondás Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen

Felmentés

Áthelyezés

Kinevezések Intézményen Intézményen belülről kívülről 1

1

1

1

1

3 23

2.5.2. A pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat, tapasztalatok. A fluktuáció jellemzői. A fogalmazói álláshelyek betöltése mindenkor központi pályázat útján történt. Előfordult, hogy a meghirdetett állláshelyet nem töltöttem be, mert a fogalmazói versenyvizsgán, illetve a személyes elbeszélgetésen kialakult személyes véleményem szerint a pályázót a sikeres versenyvizsga ellenére nem tartottam megfelelőnek fogalmazói kinevezésre (pl.: nyugdíjas pályázó). 2.5.3. A tartós távollétek (törvényszéki/járásbírósági szinten – tartama – okok szerinti megoszlás). tartós távollévők száma

tartós távollét tartama (munkanap)

tartós távollét oka

1

205

GYED, GYES

1

252

fizetés nélküli szabadság

Kecskeméti Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság

2.5.4. A három hónapon túl üres álláshelyek száma a tárgyévben. Kecskeméti Törvényszék

2


8


0


1


-


1


0


1


-

összesen

13

2.5.5. A december 31-én betöltött álláshelyek megoszlása (gyakorlati idő és nemek szerint, a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon).

24

Gyakorlati idő szerint


0-1 év

1-2 év

2-3 év

3-4 év

4-5 év

5-6 év

0

0

0

0

0

0

6 évnél több 0

3

0

1

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Nemek szerint Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen

nő

férfi

0

0

3

1

1

0

1

0

0

0

1

0

1

0

1

0

0

0

8

1

25

2.6. A bírósági ügyintézői, végrehajtási ügyintézői létszámhelyzet. 2.6.1. Az engedélyezett/tényleges/dolgozó létszámhelyzet lényegi változásai a tárgyév január 1. és december 31. között a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon (megszűnések, kinevezések szerinti csoportosításban).

Bírósági ügyintézők Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen Végrehajtási ügyintézők Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen

engedélyezett 2012. jan. 2012. dec. 1. 31.

tényleges 2012. jan. 2012. dec. 1. 31.

dolgozó 2012. jan. 2012. dec. 1. 31.

4

10

4

8

4

7

7

7

7

6

7

6

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

18

24

18

21

18

20

engedélyezett 2012. jan. 2012. dec. 1. 31.

tényleges 2012. jan. 2012. dec. 1. 31.

dolgozó 2012. jan. 2012. dec. 1. 31.

3

3

3

3

3

3

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

10

10

10

10

10

10

26

Bírósági ügyintézői álláshelyekkel kapcsolatos megszűnések, kinevezések Lemondás

Megszűnések Fogalmazói Áthelyezés kinevezés



1

1

1

1

2

1

4

Végrehajtási ügyintézői álláshelyekkel kapcsolatos megszűnések, kinevezések Végrehajtási ügyintézői álláshelyet érintő változás 2012 évben nem volt. 2.6.2. A pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat, tapasztalatok. A fluktuáció jellemzőik. Az álláshelyeket pályázat kiírása nélkül töltöttük be. Fluktuáció nem volt. 2.6.3. A tartós távollétek (törvényszéki/járásbírósági szinten – tartama – okok szerinti megoszlás). tartós távollét tartama tartós távollét (munkanap) oka végrehajtá végrehajtá végrehajtá bírósági bírósági bírósági si si si ügyintézői ügyintézői ügyintézői ügyintézői ügyintézői ügyintézői

tartós távollévők száma

Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság

1

0

96

0

táppénz

-

1

0

57

0

táppénz

-

27

2.6.4. A három hónapon túl üres álláshelyek száma a tárgyévben.


3

végrehajtási ügyintézői 0


0

0


0

0


0

0


0

0


0

0


0

0


0

0


0

0

összesen

3

0

bírósági ügyintézői

Megjegyzés: A végrehajtási ügyintézői létszám a végrehajtók létszámát is tartalmazza (4 fő). 2.6.5. A tárgyév december 31-én betöltött bírósági ügyintézői és végrehajtási ügyintézői álláshelyek megoszlása (gyakorlati idő és nemek szerint, a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon). Bírósági ügyintézők gyakorlati idő szerint Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen

0

9-12 év 0

12-15 év 1

15 év felett 0

0

1

3

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

1

0

0

0

0

0

1

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

8

3

3

3

1

3

0-3 év

3-6 év

6-9 év

4

3

2

28

Bírósági ügyintézők nemek szerint Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen

nő 6

férfi 2

5

1

1

0

1

0

1

1

1

0

0

0

1

0

1

0

17

4

Végrehajtási ügyintézők gyakorlati idő szerint Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen

1

12-15 év 0

15 év felett 1

0

0

0

1

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

2

4

0-3 év

3-6 év

6-9 év

9-12 év

0

0

1

0

0

0

29

Végrehajtási ügyintézők nemek szerint nő

férfi

1

2

1

0

1

0

0

1

1

0

1

0

1

0

1

0

0

0

7

3


2.7. Az egyéb igazságügyi alkalmazottak létszámhelyzete 2.7.1. Az engedélyezett/tényleges/dolgozó létszámhelyzet lényegi változásai a tárgyév január 1. és december 31. között a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon (megszűnések, kinevezések szerinti csoportosításban). engedélyezett 2012. 2012. jan. 1. dec. 31. Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen

tényleges 2012. 2012. jan. 1. dec. 31.

dolgozó 2012. 2012. jan. 1. dec. 31.

76

75

76

75

73

68

47

48

47

47

44

45

16

15

15

15

15

15

9

9

9

9

9

9

9

9

8

8

8

7

12

12

12

12

10

9

7

8

7

8

7

8

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

3

184

184

182

182

174

168

30

Megjegyzés: A tisztviselői létszám a bírósági és végrehajtási ügyintézői létszámot nem tartalmazza. Írnoki létszámhelyzet 2012-ben


engedélyezett 2012. 2012. jan. 1. dec. 31. 13 14

tényleges 2012. 2012. jan. 1. dec. 31. 14 14 15+ 2 17 + 2 rész rész

dolgozó 2012. jan. 1. 13 12 + 2 rész

2012. dec. 31. 14

19

17

17+2 rész

4

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

0

0

1

1

1

1

8

8

8

8

8

8

3

3

3

4

3

4

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

55

55

54+ 2 rész

57 + 2 rész

50 + 2 rész

57+ 2 rész

Fizikai alkalmazottak létszámhelyzete 2012-ben


engedélyezett 2012. 2012. jan. 1. dec. 31. 23 23

tényleges 2012. 2012. jan. 1. dec. 31. 21 21 18 + 1 18 + 1 rész rész 7+1 7 rész 6+1 6 rész 3+1 3+1 rész rész

dolgozó 2012. jan. 1. 20 18 + 1 rész

2012. dec. 31. 21

18

18

7

7

6

6

3

3

5

5

6

6

6

6

3

3

3

3

3

3

4

4

4

4

4

4

0

0

0

0

0

0

69

69

68 +3 rész

68 +3 rész

67+ 3 rész

68 +3 rész

31

7 6+1 rész 3+1 rész

18 + 1 rész 7 + 1 rész 6 3 + 1 rész

Tisztviselői álláshelyekkel kapcsolatos megszűnések, kinevezések (bírósági és végrehajtási ügyintézői álláshelyek nélkül) Megszűnések Lemondás Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen

Felmentés

Áthelyezés

Kinevezések Intézményen Intézményen belülről kívülről

4

2

8

8

2

1

2

1

1 3

3 1

18

18

Írnoki álláshelyekkel kapcsolatos megszűnések, kinevezések Megszűnések Lemondás Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen

Áthelyezés

Tisztviselői kinevezés

4 2

7

1

1


3

4

2 3

1 4

22

2

7

1

1

22

32

Fizikai álláshelyekkel kapcsolatos megszűnések, kinevezések Megszűnések Lemondás, közös megegyezés Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen

Határozott idő lejárta

Áthelyezés

1

Írnoki, tisztviselői kinevezés

Kinevezések

2

2

1

1 1

1

5

4

2.7.2. A pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat, tapasztalatok. A fluktuáció jellemzői. Pályázatot csak a felsőfokú végzettséget igénylő álláshelyekre írtunk ki. A fluktuáció nem jelentős.

33

2.7.3. A tartós távollétek (törvényszéki/járásbírósági szinten – tartama – okok szerinti megoszlás).


Kecskeméti Bíróság

Városi

Bajai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Bíróság

Városi


tartós távollévők száma 1

tartós távollét tartama (munkanap) 252

1

252

1 1 1

21 126 43

1

82

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

41 139 173 121 190 107 252 148 245 44 92 155 20 1 42

tartós távollét oka TGYÁS, GYED táppénz, TGYÁS, GYED felmentés táppénz, TGYÁS felmentés fizetés nélküli szabadság táppénz, TGYÁS GYED TGYÁS, GYED GYED GYES GYES GYED GYED, GYES GYES táppénz táppénz táppénz felmentés táppénz, TGYÁS táppénz

1

47

táppénz

1 1 1 1

252 252 86 43

1

209

TGYÁS, GYED GYES, TGYÁS, GYED TGYÁS felmentés táppénz, TGYÁS, GYED

2.7.4. A három hónapon túl üres álláshelyek száma a tárgyévben.


tisztviselői 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 34

írnoki 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

fizikai 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2.7.5. A tárgyév december 31-én betöltött álláshelyek megoszlása (gyakorlati idő és nemek szerint a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon). Bírósági írnokok gyakorlati idő szerint


0-1 év

2-4 év

5-7 év

8-10 év

1

4

1

1

2

0

17 évnél több 5

1

6

3

2

2

0

3

0

5

0

0

0

0

0

0

2

0

0

1

0

2

1

0

0

0

0

0

0

5

3

0

0

0

0

0

0

2

1

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

2

0

1

0

0

0

0

0

11-13 év

14-16 év

Fizikai alkalmazottak gyakorlati idő szerint

3

5-10 év 7

10-15 év 6

15-20 év 5

5

6

4

4

1

1

3

3

0

2

2

2

1

1

1

1

2

2

2

0

1

1

0

1

0

2

2

0

0

0

0

0

0-5 év Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság

35

Bírósági tisztviselők nemek szerint Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen

nő

férfi

71

3

45

3

14

1

8

2

8

0

11

1

8

0

4

0

4

0

165

10

Bírósági írnokok nemek szerint Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság összesen

nő

férfi

14

0

17

0

5

0

5

0

1

0

8

0

4

0

2

0

1

0

57

0

36

Fizikai alkalmazottak nemek szerint nő 11 13 4 4 2 5 2 2 0 43


férfi 10 6 4 2 2 1 1 2 0 28

2.7.6. A fizikai alkalmazottak munkaköreinek megnevezése és az egyes munkakört betöltők száma (törvényszéki/járásbírósági szinten). 2012. dec. 31-i állapot szerint



Bajai Városi Bíróság Kalocsai Bíróság

Városi

Kiskőrösi Bíróság

Városi

Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság

munkakör megnevezése gépkocsivezető hivatalsegéd vagyonőr takarító kazángépkezelő egyéb hivatalsegéd

munkatört betöltők száma engedélyezett tényleges rész 4 4 4 4 5 4 7 6 2 2 1 1 1 1

vagyonőr takarító kazángépkezelő egyéb vagyonőr takarító kazángépkezelő egyéb vagyonőr takarító kazángépkezelő vagyonőr takarító hivatalsegéd vagyonőr takarító egyéb vagyonőr takarító vagyonőr takarító kazángépkezelő

4 11 2 2 3 1 1 2 3 1 1 2 1 1 1

4 11 2 3 3 1 1 2 3 1 1 2 1 1 1

1 4 1 2 1 69

1 5 1 2 1 68

üres

1 1

1

1

1

összesen 37

3

2

2.8. Az ülnökök létszámhelyzete és foglalkoztatásának a gyakorlata, tapasztalatai. Ülnökök létszámhelyzete 2012. december 31-i állapot szerint

Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság összesen

ülnökök száma összesen

ebből pedagógus ülnök

ebből kisebbségi ülnök

30

6

1

36

15

1

14

0

1

24

6

1

17

4

0

12

6

1

21

8

1

15

4

3

8

4

0

191

54

9

Kecskeméti Törvényszék Az ülnökök behívását a büntető kollégiumvezető mellé beosztott ügyintéző végzi, törekedve az arányos foglalkoztatásra. Ezt azonban nagymértékben megnehezíti, hogy minden elsőfokú tanácselnöknek van folyamatban olyan nagy terjedelmű – jellemzően gazdasági jellegű – ügye, amelyben a tárgyalási napok száma elérheti, esetenként meg is haladhatja a száz tárgyalási napot. Kecskeméti Városi Bíróság Havi ülnöknek 2 fő ülnök és fiatalkorúak ügyeiben 1 pedagógus ülnök kerül behívásra. Az ülnökök behívása névsor szerint történik, adott hónapban 3 havi ülnök, plusz a még folyamatban lévő ügyekben a már korábban behívott ülnökök. Kecskeméti Munkaügyi Bíróság A Kecskeméti Munkaügyi Bíróságon ténylegesen 5 tanács működését segítették a megválasztott ülnökök a bíróság elnökének beosztása szerint havonta, a bírák igényét figyelembe véve. A gyakorlatban ez úgy valósult meg, hogy minden tanács egy állandó ülnököt foglalkoztatott, a fennmaradó ülnököket pedig 3 havonta osztottuk be.

38

A Bajára megválasztott ülnököket (3 fő) 2012. december 31-ig nem tudtuk foglalkoztatni, minthogy nyilatkozatuk szerint akadályba ütközött a Kecskemétre utazásuk. Bajai Városi Bíróság Az ülnököket az erről szóló elnöki rendelkezés szerint ABC sorrendben, rotációban alkalmazzák, figyelembe véve esetleges más elfoglaltságaikat is és ügyelve arra, hogy a már betárgyalt, folytatólagos ügyekbe ugyanazok az ülnökök kerüljenek behívásra. Behívásukat az elnöki iroda vezetője bonyolítja. Kalocsai Városi Bíróság Az ülnökök behívása alfabetikus sorrendben történik. Kiskőrösi Városi Bíróság Az ülnökök beosztását az elnöki irodavezető végzi. A beosztás az ABC sorrendben felállított névsor szerint folyamatosan történik a velük történt előzetes egyeztetést követően. Kiskunfélegyházi Városi Bíróság A megválasztott ülnökök rendszeresen behívásra kerülnek, az ülnökök foglalkoztatása folyamatos azzal, hogy a pedagógus végzettségű ülnökök rendszerint az fk. ügyekben kerülnek behívásra. Kiskunhalasi Városi Bíróság Behívásuk névsor szerinti sorrendben, az elnöki irodavezető által történik, figyelembe véve, hogy egy ügyben ugyanazon ülnökök járhatnak el. Kunszentmiklósi Városi Bíróság Az ülnökök foglalkoztatására az eljáró bíróval történő egyeztetést követően kerül sor.

39

3. A bíróság ügyforgalmi adatai Érkezett ügyek összesen (peres, nemperes) Kecskeméti Törvényszék Év

Városi bíróságok

Munkaügyi Bíróság

Helyi bíróságok együtt

elsőfokú

ebből: elsőfokú csődfelszámolás és cég nélkül

fellebbezett (egyéb ügyekkel együtt)

Összesen

2008.

36.981

1.110

38.091

19.242

2.335

2.674

60.007

2009.

39.832

1.337

41.169

16.756

2.619

2.948

60.873

2010.

36.671

1.206

37.877

17.469

2.431

3.078

58.424

2011.

29.151

984

30.135

18.674

1.509

3.381

52.190

2012.

33.932

705

34.637

19.777

1.432

3.328

57.742

megyei %

116,4

71,6

114,9

105,9

94,8

98,4

110,6

országos %

Befejezett ügyek összesen (peres, nemperes) Kecskeméti Törvényszék Év




elsőfokú



Összesen

2008.

37.234

1.224

38.458

19.135

2.280

2.758

60.351

2009.

38.815

1.340

40.155

16.846

2.503

2.959

59.960

2010.

38.168

1.268

39.436

17.803

2.502

3.009

60.248

2011.

29.284

1.078

30.362

18.554

1.547

3.272

52.188

2012.

31.884

832

32.716

18.893

1.542

3.270

54.879

megyei %

108,8

77,1

107,8

101,8

99,6

99,9

105,2

országos %

Folyamatban maradt összes ügy (peres, nemperes) Kecskeméti Törvényszék Év




elsőfokú *



Összesen

2008.

7.683

534

8.217

1.754

649

504

10.475

2009.

8.700

531

9.231

2.222

765

493

11.946

2010.

7.203

469

7.672

2.255

694

562

10.489

2011.

7.070

375

7.445

2.281

656

682

10.371

2012.

9.118

248

9.366

2.767

546

740

12.873

megyei %

128,9

66,1

125,8

123,3

83,2

108,5

124,1

országos % * érdemi cégügyek nélkül

40

Érkezett peres ügyek Év




Kecskeméti Törvényszék elsőfokú

fellebbezett

Összesen

2008.

15.043

871

15.914

1.086

1.182

18.182

2009.

17.714

1.011

18.725

1.193

1.150

21.068

2010.

18.160

1.031

19.191

1.304

1.220

21.715

2011.

18.395

957

19.352

1.136

1.207

21.695

2012.

23.703

675

24.378

1.079

1.223

26.680

megyei %

128,8

70,5

125,9

95,0

101,3

122,9

országos %

Befejezett peres ügyek Év





fellebbezett

Összes en

2008.

15.099

986

16.085

1.010

1.188

18.283

2009.

17.046

1.028

18.074

1.101

1.194

20.369

2010.

18.677

1.064

19.741

1.339

1.200

22.280

2011.

18.546

1.050

19.596

1.165

1.160

21.921

2012.

21.592

802

22.394

1.185

1.150

24.729

megyei %

116,4

76,3

114,2

101,7

99,1

112,8

országos %

Folyamatban maradt peres ügy Év





fellebbezett

Összes en

2008.

6.589

518

7.107

570

433

8.110

2009.

7.450

501

7.951

662

389

9.002

2010.

6.934

468

7.402

627

409

8.438

2011.

6.783

375

7.158

598

456

8.212

2012.

8.894

248

9.142

492

529

10.163

megyei %

131,1

66,1

127,7

82,3

116,0

123,7

országos %

41

3.1. Az ügyérkezés, a befejezés, a folyamatban maradt ügyek általános adatai/tendenciái az előző három év viszonylatában (a peres és nemperes ügyekre bontva). A Kecskeméti Törvényszék összesített ügyforgalmi adatai kapcsán elmondható, hogy az érkezett ügyek száma összességében emelkedett az előző évihez viszonyítva, megközelítve a 2010. évi érkezést. A később részletezettek szerint kitűnik, hogy a markáns növekedés egyedül a szabálysértési peres ügyérkezés körében mutatható ki, míg a legtöbb ügyszakban és bírósági szinten az érkezés kismértékű csökkenése vagy stagnálása tapasztalható. A befejezések száma a legtöbb területen – a csökkenő érkezés mellett is – változatlan vagy némileg magasabb az előző évinél és megfelel a korábbi évek mennyiségének is. Ötéves viszonylatban az ügyérkezésben helyi bírósági szinteken inkább csökkenés mutatkozik, míg a másodfokú ügyek esetében emelkedés, mely azonban tavaly már nem jelentkezett. Az érkezések növekedése mellett a befejezések száma is emelkedett az előző évekhez képest és a legtöbb helyen egyúttal meghaladja az ügyérkezés számát is, egyedül a szabálysértési ügyszaknál nem volt követhető az a rendkívüli ügyérkezésnövekedés, amely olyan mértékű, hogy a megye összesített ügyforgalmi adatait is döntően befolyásolja. A fentiekből következően a folyamatban maradt ügyek száma, vagyis az ügyhátralék a helyi bíróságok szintjén lényegében kizárólag a szabálysértési adatok miatt emelkedett, míg a törvényszéken összességében csökkent. 3.2. Az ügyérkezés, a befejezés, a folyamatban maradt ügyek tárgyévi általános és lényegi adatai országos összehasonlításban. Országos összehasonlítás nem lehetséges adatok hiányában. 3.3. Az ügyforgalmi adatok alakulása az egyes járási (közigazgatási és munkaügyi) bíróságokon a különféle ügyszakokban (peres, nemperes ügyérkezés, befejezés, folyamatban maradt ügyek – jelölve az adott ügyszakban tárgyaló tanácsok/bírósági titkárok számát és munkaterhét, jelezve a jogszabályváltozásokra visszavezethető lényeges változásokat). Az ügyforgalmi adatok alakulása az egyes helyi (közigazgatási és munkaügyi) bíróságokon, a különféle ügyszakokban (peres, nemperes, érkezés, befejezés, folyamatban maradt ügyek jelölve az adott ügyszakban tárgyaló tanácsok és titkárok számát és munkaterhét, jelezve a jogszabályváltozásokra visszavezethető változásokat, jelölve a kijelölt jelentőségű ügyek számát).

43

Büntető ügyszak A büntető peres ügyforgalmi adatokat vizsgálva a Kunszentmiklósi Városi Bíróságot leszámítva mindenhol az ügyérkezés csökkenése figyelhető meg az előző évihez képest. A legnagyobb mértékben a székhelyi bíróságon, ahol az éves érkezés az előző évinek 82,7%-a (2011-ben 1532 ügy érkezett, míg 2012-ben 1.273). A befejezések száma összességében növekedett, jelentősen meghaladta a befejezések száma az érkezésekét, a folyamatban maradt peres ügyek összmennyisége ebből adódóan jelentősen csökkent, az előző évi 78,8%-ára. A korrigált létszámadatokra vetített munkateher szemszögéből a Kecskeméti Városi Bíróság helyzete a legkedvezőbb, azzal, hogy az egy bíróra jutó befejezés itt a legkevesebb, ugyanakkor a jellemzően nagyobb munkaigényű gazdasági büntetőügyek is itt vannak folyamatban.. Összességében az adatok jelentős eltérést a munkateher terén nem mutatnak, ahol ez tartós volt – pl. Kunszentmiklós, Kiskőrös - ott kirendeléssel vagy státusz átcsoportosítással értük el, hogy a megyén belül a bírák munkaterhe ne mutasson jelentős eltérést. A befejezések megyei átlaga az előző évihez hasonlóan 15,51 peres befejezés havonta, míg az egy bíróra jutó év végén folyamatban maradt ügyek száma 92,08. A peres ügyérkezés általános csökkenésére jogszabályváltozáshoz köthető magyarázat nem adható, a Kecskeméti Városi Bíróság kapcsán elmondható, hogy az ügyészség leterheltsége miatt rendkívül jelentős számú ügyet egyéb módon (vádelhalasztás, megrovás) fejeznek be, amely így a bírósághoz nem érkezik. Ugyancsak a székhelyi bíróság kapcsán említhető a 2011. évben végrehajtott Be. módosítás, mely csökkentette a bíróság kizárólagos illetékességét, így abból a közlekedési ügyek és a fiatalkorúak elleni ügyek kikerültek. Mindez 2011.-ben egyszeri, nagyszámú befejezést is eredményezett, amely 2012- ben értelemszerűen már nem jelentkezett. A nemperes ügyek kapcsán általános tendencia nem állapotható meg az érkezést illetően. Egyes helyeken csökkent az érkezés, míg a Kunszentmiklósi Városi Bíróság továbbá a Kalocsai Városi Bíróság érkezése növekedett. E körben speciális helyzetben van a Kiskunhalasi Városi Bíróság, mely az idegenrendészeti ügyeket intézi. Ez utóbbi eddig is jelentős érkezése tovább növekedett több mint 500 üggyel az előző évihez képest. Kiemelendő mégy Kalocsa, ahol a pszichiátriai betegekkel kapcsolatos nemperes eljárások száma sokszorosa a többi helyi bíróságének, ez nem változott 2012-ben sem. Az ügyérkezést tekintve összességében közel 5%-os a növekedés megyei viszonylatban. A befejezések száma igazodott alapvetően az érkezéséhez, így a folyamatban maradt ügyek száma sem változott (123-ról 125-re módosult), az ügyintézési határidők miatt itt tartós hátralék nem merülhet fel.

43

44

Összegezve a megye helyi bíróságainak büntető ügyszakában átlagosan 11,5 %-os mértékű az érkezés csökkenése, ugyanakkor a befejezések száma a székhelyi bíróságot kivéve kisebb-nagyobb mértékű növekedés mutat. Az érkezést mindenhol meghaladó befejezés miatt az ügyhátralék mindenhol csökkent, összességében jelentős mértékben több mint 20 %-kal. Polgári ügyszak Az ügyérkezés a Kiskőrösi Városi bíróságot leszámítva csökkenő tendenciát mutat, összességében átlagosan több mint 9 % az érkezés csökkenése, ebből látható, hogy az értékhatárokat érintő jogszabályváltozás nem éreztette még egyértelműen a hatását, illetőleg nem ellensúlyozta a más okokból történő ügyérkezés-csökkenést. A befejezések száma a helyi bíróságokon kis mértékű eltérést mutat az előző évihez képest egyes helyeken sikerült növelni a bejezések számát, még más helyi bíróságokon néhány százalékos csökkenés figyelhető meg, a megyei összesítésben a befejezések száma 1,4 %-kal csökkent, ugyanakkor az érkezések számát ebben az ügyszakban is mindenhol meghaladta, ami az ügyhátralék csökkenését eredményezte. A munkateher mutatókat figyelembe véve az egyes helyi bíróságok között jelentős eltérések nem tapasztalhatók, a legtöbb egy bíróra jutó folyamatban maradt ügy (171,25) Kiskunhalason található, amelynek a korábbi években a tartósan távollévő bírák miatt kialakult ügyhátralék, e probléma kezelése a személyi döntésekkel orvoslásra került. Gazdasági ügyek Az érkezés minimálisan csökkent a helyi bíróságokon a Kiskőrösi és a Kiskunfélegyházi Városi Bíróságokat leszámítva, összességében az érkezés csökkenése 6,8 %. A befejezések száma mindenhol kismértékben csökkent, az érkezések számát nem érte el, így az év végén folyamatban maradó ügyek száma kismértékben, 3 %-kal nőtt. Végrehajtási ügyek, nemperes ügyek A 2012. évben a többi ügyszakhoz hasonló adatgyűjtés e körben nem történt, a végrehajtási ügyek az O mintán nem szerepelnek, a végrehajtói irodák adatai állnak rendelkezésre; ezek szerint a befejezések száma az érkezések számához igazodott, így a folyamatban maradt ügyek száma nem változott. A nemperes ügyeket összességében vizsgálva (a polgári, gazdasági és munkaügyi ügyszakokat együttesen nézve) megállapítható, hogy határozott tendencia az ügyforgalomban nem jelentkezik, az érkezés hol növekedett, hol csökkent, megyei összesítésben 10 % körüli emelkedés mutatható ki.

44

45

Ezt a befejezések megfelelően követték, némileg meghaladva az érkezések számát, így az ügyhátralék a nemperes ügyek körében minimális. Szabálysértési ügyek A legjelentősebb változás ebben az ügyszakban jelentkezett, az új szabálysértési törvénynek a helyszíni bírság elzárásra történő átváltoztatásával történő bevezetésével a peres érkezés a megyében lényegében a duplájára nőtt (6826-ról 13243-ra). A legnagyobb mértékben a Kiskunfélegyházi Városi Bíróságon, ahol több mint négyszeresére nőtt az érkezés. Az érkezés növekedése más helyi bíróságokon is igen jelentős, jellemzően az előző évi duplája. A bírósági titkárok munkájának átszervezésével befejezések száma is jelentősen nőtt (3237 üggyel, közel 50%-kal), amely azonban nem volt elegendő a növekvő érkezés feldolgozására, így az ügyhátralék 3000 üggyel növekedett, amely lényegében a teljes megye összes ügyhátralék-növekedésének okozója. Megjegyzendő, hogy a megyeszékhelyen az amúgy április 15. napjától hatályos jogszabályváltozás a rendőrség munkaszervezési gyakorlatára tekintettel az ügyérkezésben csak szeptember közepétől éreztette hatását, így prognosztizálható, hogy a következő évben az érkezés növekedése tovább folytatódik. A szabálysértési nemperes ügyek tekintetében ellentétes a tendencia, bár az ügyek száma töredéke a peres ügyekének, így az érkezés jelentős csökkenése a titkárok munkaterhét érdemben nem csökkenti. A nemperes ügyek érkezését szintén az új szabálysértési törvény rendelkezései eredményezték, amely a korábbi szabálysértési eljárásba tartozó ügyekben szélesítette a közigazgatási bírság kiszabásának, valamint a helyszíni bírság kiszabásának lehetőségét, ezekben az esetekben a kifogás, mint bírósági jogorvoslat lényegesen szűkebb körben nyújtható be. E körben az ügyhátralék az ügyintézési határidőből adódóan elenyésző. A kijelölt titkárok munkaterhe különösen a vidéki helyi bíróságokon, ahol jellemzően egy-két titkár áll rendelkezésre a szabálysértési ügyek intézésre oly mértékű, hogy az ügyintézési határidők betartását veszélyezteti. A folyamatban maradt több száz, néhol ezer ügyet egy-egy főnek kell intéznie; a korrigált létszámszámításra vetítve Baján az egy tárgyaló titkárra jutó átlag 3154 ügy (amely ténylegesen 1256 ügyet jelent). Némileg kedvezőbb helyzetben vannak a székhelyi bíróságon kijelölt titkárok, akik átlagosan havonta 108,3 peres ügyet fejeztek be, amely a statisztikai korrekciót mellőzve abszolút számokban azt jelenti, hogy 4 majd később 5 titkár fejezett be 4090 peres ügyet. Munkaügy A munkaügyi bíróság ügyérkezése jelentősen csökkent, a befejezések száma szintén, bár nem ilyen mértékben, így az egy bíró kezén maradt ügyek száma az év végén jelentősen csökkent, 79,06-ra.

45

46

3.4. Az ügyforgalmi adatok alakulása a törvényszéki elsőfokú ügyekben, a különféle ügyszakokban (peres, nemperes ügyérkezés, befejezés, folyamatban maradt ügyek – jelölve az adott ügyszakban tárgyaló tanácsok számát, illetve a nemperes ügyeknél az eljáró bírósági ügyintézők/bírósági titkárok számát és munkaterhét, jelölve a kiemelt jelentőségű ügyek számát, jelezve a jogszabályváltozásokra visszavezethető lényeges változásokat. Büntető ügyszak A törvényszéki elsőfokon némileg csökkent a peres ügyérkezés (82-ről 77-re), míg a befejezés nagyobb mértékben emelkedett (77-ről 89-re). Az elsőfokú bírák emellett nemperes ügyeket, illetőleg másodfokú nemperes ügyeket is intéztek. A nemperes ügyérkezés és befejezés lényegében változatlan, ügyhátralék nincs. Az elsőfokú törvényszéki bírák egy bíró felrendelésével, valamint egy másodfokú bíró elsőfokú ügyekre való kijelölésével (Hagyó ügy) létszámadatai kedvezőbbé váltak 2012-re, így az egy bíró kezén folyamatban lévő átlagosan 18,39 ügy számát sikerült 11,23 ügyre mérsékelni. Büntetés-végrehajtási ügyszakban: a BV csoporthoz 2012. évben 10 %-kal kevesebb ügy érkezett, mint az előző évben, ez így is közel 5000 ügy, amelyet két BV bíró intéz. A befejezés az ügyérkezésnek megfelelő mértékű. Polgári ügyszak A polgári és gazdasági továbbá a közigazgatási peres ügyek érkezése összességében minimális csökkenést mutat, ezen belül jelentősebb csökkenés a polgári peres ügyeknél figyelhető meg. Itt az érkezés 27 %-kal csökkent, azonban a befejezések száma közel ilyen mértékben esett vissza, mely azonban az érkezést így is meghaladta 18 %-kal csökkentve a folyamatban maradó ügyek számát. Az egy bíróra jutó ügyek száma szintén csökkent 78,72 -re. Közigazgatási ügyszak Az érkezés növekedését még nagyobb mértékű befejezés kísérte, így az év végén mindösszesen 114 közigazgatási per maradt folyamatban, amelyet az új különbíróság tárgyal a továbbiakban. Gazdasági ügyszak A gazdasági ügyszak ügyforgalmi adatai lényegében nem változtak az előző évihez képest, az egy bíróra jutó folyamatban maradt ügyek száma két ügy eltéréssel szinte változatlan, míg a tárgyaló bírói létszám statisztikai emelkedése okán az egy bíróra jutó ügyek száma 115 -ről 82-re csökkent.

46

47

Cégügyek A cégbíróság ügyérkezése egy ponton mutat jelentős változást: a cégtörvényességi ügyek érkezése kevesebb, mint 1/3-ára csökkent, ennek magyarázata elsősorban a NAV azon gyakorlata, mely szerint az eljárás kezdeményezése előtt a cég képviselőit felszólítják a mérleg és beszámoló benyújtására, ugyanakkor a tapasztalatok szerint ez csak az érkezés későbbre tolódását jelenti, hiszen a legtöbb esetben a NAV intézkedései eredményre nem vezetnek, így a tavaly elmarad érkezések idén jó eséllyel megjelennek. A kötelező cégnyilvántartási adatokat érintő módosításokat kevesen kezdték meg a tavalyi évben, a módosítások iránti kérelmek így mindössze 11 %-kal növekedtek. Felszámolási- és csődügyek A felszámolási ügyérkezés jelentősen, 35%-kal növekedett. A befejezések száma ezt követni nem tudta, így a folyamatban maradt ügyek száma szintén emelkedett. A csődügyek száma továbbra is elenyésző, így az érkezés háromról hétre történő emelkedése százalékosan igen jelentős mértéket mutat, mely azonban érdemi munkateher növekedést nem eredményezett. Az érkezett ügyek befejezésre kerültek. Végrehajtás A törvényszéki végrehajtókhoz érkezett ügyek száma 7%-kal, a befejezett ügyek száma ennél nagyobb mértékben emelkedett, így az ügyhátralék itt is csökkent. Az érkezett és befejezett ügyekben a pénzkövetelés összege is csökkent, mindkét esetben a tavalyi évhez képest a felére. Egyéb nemperes ügyek A civilisztikai ügyszakban némi csökkenés figyelhető meg, ennek indoka elsősorban a társadalmi szervezetekkel és alapítványokkal kapcsolatos érkezés közel 30%-os csökkenése. A befejezés a nemperes ügyek összességében meghaladja az érkezést. 3.5. Az ügyforgalmi adatok alakulása a törvényszéki másodfokú ügyekben, a különféle ügyszakokban (peres, nemperes ügyérkezés, befejezés, folyamatban maradt ügyek – jelölve az adott ügyszakban tárgyaló tanácsok számát és munkaterhét, jelölve a kiemelt jelentőségű ügyek számát, jelezve a jogszabályváltozásokra visszavezethető lényeges változásokat. Büntető ügyszakban a peres ügyek körében minimális növekedés tapasztalható az érkezett ügyeknél, a befejezés lényegében a tavalyival megegyező. Az egy tanácsra jutó befejezések száma így is növekedett 17,7%-ról 21,1%-ra havi átlagban. A büntető nemperes ügyérkezés továbbra is változatlanul magas, különösen a nyomozási bírói érkezés. Az ügyek jellegéből adódóan az érkezett nemperes ügyek befejezésre kerültek.

47

48

A tárgyaló tanácsok létszáma 1,88-ról 1,55-re csökkent, megjegyzendő, hogy a nemperes ügyek egy részének tárgyalására az elsőfokú bírákból alakított fellebbezési tanács jár el. Az egy tanácsra jutó, folyamatban maradt peres ügyek száma 183,62. A civilisztikai ügyszakban összességében minimális, 3%-os emelkedés jelentkezett az érkezésben, amelyet a befejezések száma követett. Ezen belül a gazdasági másodfokú érkezés jelentősen csökkent, amit a munkaügyi fellebbezéses ügyek érkezésének jelentékeny emelkedése ellensúlyozott. A munkaügyi másodfokú befejezés növekedése még jelentősebb, közel 90%, ami ellensúlyozta a polgári és a gazdasági másodfokú peres ügyek esetében tapasztalható csökkenést a befejezések számát illetően. A civilisztikai fellebbviteli ügyeket a tárgyévben 2,44 tanács tárgyalta, az egy tanácsra jutó, folyamatban maradt peres ügyek száma 100,48. A nemperes ügyek körében az érkezés valamelyest csökkent, míg a befejezések száma lényegében változatlan maradt, így az ügyhátralék is csökkent. 3.6. Az időszerűségi adatok – különösen az 1, 2 és 5 éven túli ügyek – alakulása az egyes járási (közigazgatási és munkaügyi) bíróságokon, az előző évvel is összehasonlítva (peres, nemperes ügyekben a befejezett és folyamatban maradt ügyekre vonatkozóan, a különféle ügyszakok bontásában, peres ügyeknél jelezve a tárgyévi átlagos tárgyaló tanácsszámot, a tárgyalások éves és egy tárgyalási napra eső számát a tárgyaló tanácsok viszonylatában, az éves tárgyalási napok számát a tárgyaló tanácsok viszonylatában). Büntető ügyszak A Kecskeméti Városi Bíróság peres ügyeinek pertartamát tekintve a befejezett ügyek körében növekedett a 3-11 hónap között befejezett ügyek száma, míg kevesebb ügy került befejezésre egy és két éven túl. A folyamatban maradt öreg ügyek száma lényegében nem változott, 51 két éven túli ügy volt folyamatban 2012-ben, és azt megelőzően is, ugyanakkor 1 öt éven túli ügy folyamatban maradt a 2012-es évben (az ügy hatályon kívül helyezés folytán nemrég indult újra). Százalékos arányát tekintve az öreg ügyek aránya 4,6 %-ról 6%-ra emelkedett, ami a folyamatban maradt ügyek számának csökkenéséből adódik. A két éven túli ügyek vizsgálata körében megállapítható volt, hogy bírói mulasztás ezen ügyek elhanyagolható részében volt kimutatható, és e mulasztások csak kis mértékben voltak kihatással a pertartam alakulására. Jelentősen csökkent az egy éven túli folyamatban maradt ügyek száma. A tárgyaló bírói létszám 12,36-ról a tavalyi 11,28-ra csökkent. Egy bíróra 11,01 tárgyalási nap jut havi átlagban, a tárgyalt ügyek átlagos száma 21,75.

48

49

A többi helyi bíróság esetében a két éven túli ügyek aránya az év végén 1%- 3% körüli igen kedvező arányt mutat. A Kunszentmiklósi Városi Bíróságon pedig két éven túli ügy nincsen folyamatban. A befejezett ügyek pertartam szerinti megoszlása is kedvező, jellemzően az ügyek 40%-a befejezésre kerül három hónapon belül, és további 32% egy éven belül. E számoktól az egyes helyi bíróságok esetében csak kisebb eltérések tapasztalhatók. Az egy bíróra jutó tárgyalási napok száma a helyi bíróságokon 9 és 14 között változik, jellemzően 12 körüli átlag figyelhető meg. A kitűzött ügyek száma 25 és 35 ügy között mozog (Kiskunhalas 25,67, Baja 34,97), a helyi bíróságok átlaga így 27,48. Polgári ügyszak A székhelyi bíróság civilisztikai ügyszakában a két éven túli ügyek száma és aránya is kis mértékben növekedett, utóbbi 4,5%- ról 5,7%-ra. Az egy éven túli ügyek száma is némileg emelkedett, az összes ügy 13%-a egy éven túli. A befejezett ügyek pertartam szerinti megoszlása szinte megegyezik az előző évi adatokkal, 230 ügy egy éven túl, 89 ügy két éven túl, 24 ügy három éven túl, 4 ügy öt éven túl fejeződött be. A tárgyaló bírói létszám sem változott érdemben: 11,36 fő. A bírák átlagosan havonta 8,82 tárgyalási napot tartanak, melyre, 42,41 ügyet tűznek ki. Ezen adatok is alapvetően megegyeznek a korábbi év mutatóival. A többi helyi bíróság esetében az öreg ügyek aránya Kiskőrösön 6%, mely az előző évi 8,2%-hoz képest javuló tendencia. A Kiskunfélegyházi Városi Bíróságon 5,2%, az előző évi 4%-hoz képest. Kiskunhalason 5,4%, az előző évi 4,1%-hoz képest. Az öreg ügyek aránya Kunszentmiklósi Városi Bíróságon, a Kalocsai Városi Bíróságon, és a Bajai Városi Bíróságon 5 % alatt maradt. Ebben az ügyszakban is elmondható, hogy a folyamatban maradt peres ügyek számának (mintegy 10 %) csökkenése miatt nőtt az öreg ügyek aránya, míg számuk alig emelkedett (138-ról 147-re), és megyei összesítésben az öreg ügyek aránya 5% alatti, összesen 4,6%. Civilisztikai ügyszakban a helyi bíróságok az ügyek közel 40%-át három hónapon belül befejezik, és 48%-ban egy éven belül befejezésre kerülnek az ügyek. A helyi bíróságok 8,47-9,79 tárgyalási napokat tartanak egy tárgyalóbíróra vetítve havi átlagban és 37,06-51,36 ügyet tűznek ki. A Munkaügyi Bíróságon a két éven túli ügyek aránya javult a korábbi 7,2%-ról 4,4%-ra mérséklődött. Az egy éven túli ügyek aránya 12,1%, az összes ügy 84%-a egy éven belül befejeződött. A tavalyi évben 3,14 fő tárgyaló bíró ítélkezett, átlagosan 8,53 tárgyalási napra 45,59 ügyet tűztek ki.

49

50

Kiemelt jelentőségű ügyek A civilisztikai ügyszakban a törvényszéken a gazdasági peres ügyek közül 6 kiemelt jelentőségű maradt folyamatban, ez az összes (134 gazdasági peres ügy) 4,4%, míg az ügyszak elsőfokú peres ügyek (433 ügy) 1,33%-a. Kiemelt jelentőségű ügyek a büntető ügyszakban:

Érkezés 2011 2012

6 1

Helyi bíróságok Befejezés Folyamatban maradt 6 7 4 4

Érkezés 22 27

Törvényszék Befejezés Folyamatban maradt 5 31 20 38

Fentiekből látható, hogy a kiemelt jelentőségű ügyek elsősorban a törvényszéki első fok számára jelentenek kihívást, ezen belül is büntető ügyszakban, ahol a folyamatban lévő 59 ügy 64,4%-a kiemelt jelentőségű. Az időszerűségi mutatókra ez a mennyiségű kiemelt jelentőségű ügy és azok folyamatos tárgyalási kötelezettsége hátrányosan hat a fentebb kifejtettek szerint. A nemperes ügyek jellegükből adódóan időszerűségi problémát nem vetnek fel. Szabálysértési ügyszak A szabálysértési peres és nemperes ügyek 94 illetőleg 99,3% -a három hónapon belül befejeződik. Hosszabb pertartamú ügyek elvétve fordulnak elő, Kecskeméten 4 ügy, míg Baján 2 ügy egy és két év közötti pertartamú. Míg a nemperes ügyek közül egy ilyen ügy van folyamatban, szintén a Bajai Városi Bíróságon. A kijelölt 5,46 tárgyaló titkár megyeszerte 8,64 tárgyalási napot tart havonta, melyekre átlagosan, havonta 147,25 ügyet tűz ki. 3.7. Az időszerűségi adatok – különösen az 1, 2 és 5 éven túli ügyek – alakulása a törvényszéki első fokon, az előző évvel is összehasonlítva (peres, nemperes ügyekben a befejezett és folyamatban maradt ügyekre vonatkozóan, a különféle ügyszakok bontásában, peres ügyeknél jelezve a tárgyévi átlagos tárgyaló tanácsszámot, a tárgyalások éves és egy tárgyalási napra eső számát a tárgyaló tanácsok viszonylatában, az éves tárgyalási napok számát a tárgyaló tanácsok viszonylatában). Büntető ügyszakban az elsőfokú 59 büntető ügyből 10 ügy két éven túli, amelyek 17%-os aránynak felelnek meg, amely jelentős növekedés az előző évi 4 ügyhöz képest, ami 5,4%-os arányt jelentett. Az ügyek 20%-a egy és két év közötti. Az 5,25 tárgyaló bíró havi átlagban 8,6 tárgyalási napot tart, amelyre havonta átlagosan 6,7 ügyet tűz ki egy bíró. Az ügyek terjedelméből adódóan ezen ügyszakban jellemző, hogy a bírák többsége több monstre ügyet tárgyal, melyek esetenként több 10 tárgyalási napot igényelnek.

50

51

A civilisztikai ügyszakban összesen 65 ügy két éven túli, ez az összes ügy 15,1%-a. Az öt éven túli ügyek aránya 1%, négy ilyen ügy van folyamatban. Az egy éven túli ügyek száma 69, az ügyek 73%-a egy éven belül befejezésre kerül. A civilisztikai ügyszakon belül a polgári ügyszak adatai a legkedvezőtlenebbek, itt az ügyek 23,3%-a két éven túli, de a gazdasági és a közigazgatási ügyszakban is11,2% illetőleg 6,2% az öreg ügyek aránya. Az időszerűségi mutatók összességében e vonatkozásban 4%-al romlottak az előző évihez képest. Civilisztikai ügyszakban 5,81 tárgyaló bíró havonta átlagosan 8,81 tárgyalási napot tart, melyre 31,92 ügyet tűz ki. Mindkét ügyszakban részletes vizsgálat elemezte az ügyek elhúzódásának okait, e téren lényegi bírói mulasztások nem voltak kimutathatók. Az elhúzódó ügyek rendkívül összetettek, nagy terjedelmű bizonyítást igényelnek, büntető ügyszakban gyakran 20-50 vádlott ellen folyik az ügy, az iratok terjedelme pedig több 10.000 oldal. Egy-egy bíró 2-3 ilyen ügyet tárgyal párhuzamosan. Emellett a kiemelt ügyek aránya is jelentős, bíránkét 6-8 ügy kényszerű párhuzamos tárgyalása nem segíti az ügyek gyors befejezését. A kiemelt jelentőségű ügyek kötelező tárgyalása akkor érné el a kívánt jogalkotói célt, ha jóval kevesebb ilyen jellegű és terjedelmű ügy jutna egy bíróra, így megfontolandó a vonatkozó Be-módosítás kezdeményezése is. A nemperes ügyek tekintetében időszerűségi problémák nem merülnek fel. 3.8. Az időszerűségi adatok – különösen 1, 2 és 5 éven túli ügyek – alakulása a törvényszéki másodfokon, az előző évvel is összehasonlítva (peres, nemperes ügyekben a befejezett és folyamatban maradt ügyekre vonatkozóan, a különféle ügyszakok bontásában, peres ügyeknél jelezve a tárgyévi átlagos tárgyaló tanácsszámot, a tárgyalások éves és egy tárgyalási napra eső számát a tárgyaló tanácsok viszonylatában, az éves tárgyalási napok számát a tárgyaló tanácsok viszonylatában). Büntető peres ügyek közül két éven túli ügy nincs, egy éven túli ügy 4 van folyamatban az előző évi 7 ügyhöz képest. Az ügyek több mint fele fél éven belül befejezésre kerül másodfokon. Az átlagos tárgyalóbírói létszám 1,55 (tanács), a tanácsok átlagosan 7,11 napra 21,55 ügyet tűznek ki. Civilisztikai ügyszakban 1 két éven túli ügy van folyamatban, amely egy munkaügyi per, továbbá 1 egy éven túli ügy, amely polgári per. Az ügyek több mint 80%-a hat hónapon belül befejezésre kerül. 2,44 az átlagos tárgyaló bírói tanácsok száma, átlagosan havi 7,86 tárgyalási napra 20,92 ügyet tűznek.

51

52

4. A bírói munka megalapozottsága, a bírák teljesítménye. 4.1. Az ítélkezési munka megalapozottsága (az első fokon hozott befejező határozatok és a fellebbezések viszonyszáma, a fellebbezés elbírálása során hozott határozatok megoszlása, a felülvizsgálattal érintett ügyek száma és a felülvizsgálati eljárásban hozott határozatok megoszlása). Fellebbezett ügyek aránya Az első fokú helyi bíróságokon hozott határozatok elleni fellebbezések száma egyébként kevés. Külön statisztikai adatgyűjtés a törvényszéken belül e kérdésre nem irányult. De a peres befejezéseket (a szabálysértéssel nem számolva) összevetve a másodfokú peres érkezéssel – nem számolva a más megyei határozatok elleni ide érkező fellebbezéseket – azt látjuk, hogy a 12,140 befejezett peres ügyből összesen 1.223 ügyben nyújtottak be fellebbezést, az arány mindössze 10,1%. Az arány civilisztikai és büntető ügyszakban hasonló. Ez többnyire azt jelzi, hogy a fellebbezésre jogosultak elfogadják az ítéleteket, ami mindenképpen azok megalapozottságára utal. A helyi bíróságok büntető ügyszakára nézve a rendelkezésre álló statisztikai adatokból a Kecskeméti Törvényszék másodfokú érdemi határozatai vizsgálhatóak, azonban nem konkrét ügyenként, hanem a fellebbezésben érintett vádlottak számára vonatkoztatva. A helybenhagyási arány 37,6% átlagosan, 40% fölötti Kiskunhalas és Baja esetében, míg ez a mutató Kiskunfélegyháza esetében 50%. A jelentősebb szempontokat figyelembe véve: minősítésbeli változtatás 22,7% volt (Kiskunhalas esetében ez a szám 41,7%, míg Kunszentmiklós esetében mindössze 13%). Az első fokon elítélt vádlottak 1,3%-át mentette fel a másodfokú bíróság. A hatályon kívül helyezések 38 vádlottat érintettek, amely ez a fellebbezéssel érintett vádlottak 8,4%-a. Hatályon kívül helyezésre fele-fele arányban eljárási szabálysértés, illetve megalapozatlanság miatt került sor. Polgári perekben a fellebbezett ügyek 42,8%-át helyben hagyta a másodfokon eljáró bíróság, részben 29,%-ot, egészben 4,8%-ot változtatott meg. Az fellebbezett ügyek 14,4%-ában született hatályon kívül helyező végzés. A gazdasági perek 53%át hagyta helyben, 28,6%-át változtatta meg részben vagy egészben, míg 14,3%- át helyezte hatályon kívül a Törvényszék. A munkaügyi perekben a helyben hagyások aránya 43,2%, megváltoztatás 47,7%, hatályon kívül helyezés 4%. Az egyes helyi bíróságok tekintetében a fenti arányok a polgári perekben többnyire a megyei átlaghoz közeliek, a legtöbb hatályon kívül helyezés arányaiban a Kiskőrösi és a Kiskunfélegyházi Városi Bíróságon hozott ítéletekben születik, míg a legjobb helybenhagyási mutatókkal szintén Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas rendelkezik. A fellebbezett gazdasági perek száma mindössze 49, így a százalékos mutatók ez esetben nem hordoznak jelzésértékű információt.

52

53

A másodfokú határozatok alapján elmondható, hogy a kevés fellebbezett ügy közel felét helyben hagyja a másodfokú bíróság, és további egyharmadában kisebb korrekcióra van szükség (részbeni megváltoztatások a polgári ügyekben, a szankciók módosítása büntető ügyszakban nem utalnak jelentősebb bírói hibára.) A törvényszéki határozatok elleni fellebbezések a civilisztikai ügyszakban (a rendelkezésre álló adatok alapján az első- és másodfokú határozatok valamint a peres és nemperes ügyek szerinti bontás nem volt lehetséges) 2.784 határozat született, ebből 288 ügyet fellebbeztek meg, ez 10,3%-os arány. A másod- és harmadfokon eljárt ítélőtábla és Kúria 183 ügyet hagyott helyben (63,5%), részben vagy egészben megváltoztató határozat született 64 ügyben (22,2%) míg hatályon kívül 41 ügyet helyeztek, amely 14,3%-os aránynak felel meg. Büntető ügyszakban 486 peres és nemperes befejezés született, ebből 214 vádlottat érintett fellebbezés meg, ebből 44 vádlott érintett másodfokú határozat elleni fellebbezésben. A törvényszék fellebbezett ügyeiben eljáró ítélőtáblák a 170 vádlott ügyét bírálták felül. Ebből helybenhagyó határozat 58 vádlott esetében született (34,1%), 103 vádlott esetében megváltoztató (60,6%), 9 vádlott esetében született hatályon kívül helyezés (5,3%) A harmadfokú eljárásokban helybenhagyó határozat született 38 ügyben ami 86,4%, megváltoztatásra került három ügy (6,8%) Hatályon kívül 3 ügyet helyeztek (6,8%), A felülvizsgálattal támadott ügyek Büntető ügyszakban 42 ügyben érkezett felülvizsgálati kérelem; a kérelmet elutasító döntés született 37 ügyben (88,1%), megváltoztatás 3, míg hatályon kívül helyezés 2 ügyben történt. A polgári-civilisztikai ügyszakban 50 felülvizsgálati kérelem érkezett, mely alapján 2 ügy került megváltoztatásra, és egy ügyet helyezett hatályon kívül a Kúria (4%, illetőleg 2%), míg a többi ügyben nem volt alapja a felülvizsgálati kérelemnek. 4.2. A bírók egyéni teljesítménye (a mérésre kialakított módszerek, az összehasonlító adatok jellege, a közzététel módja). Egy korábbi belső elnöki intézkedés alapján bírák egyéni teljesítményéről az elajstrom adatai alapján az irodavezetők havonta készítenek egy részletes egyéni tevékenységi kimutatást, amely az egyes bírákhoz tartozó valamennyi ügyforgalmi adatot, továbbá a bírák tárgyalási tevékenységének részletes adatait (kitűzött, tárgyalt, napolt, befejezett ügyek) tartalmazza.

53

54

Ezt a statisztikus félévente valamennyi vezetőnek megküldi, egyben az internetes oldalra is feltölti; ugyanakkor a szakmai vezetőknek a havi statisztikai záráskor a fenti kimutatás saját bíróságukra vonatkozóan folyamatosan rendelkezésre áll. Havi rendszerességgel készíti a statisztikus az egyes bíróságok ügyforgalmi és tevékenységi kimutatását, amely a tárgyaló bírói létszámra vetítve az egyes bíróságok tevékenységét teszi összevethetővé, bár e statisztika a létszámszámítás sajátosságai miatt a különböző méretű bíróságok tevékenységnek összemérését csak részben, az abszolút számok vizsgálatával együtt lehetővé. Végezetül az 1993. évi 9. számú OIT szabályzat 2. számú mellékletét is értelemszerűen elkészíti a statisztikus, amely szintén közzétételre kerül az elnöki beszámoló mellékleteként, a bírák elektronikus úton megkapják, továbbá a belső honlapon is megtalálható.

54

55

5. A bírósági titkárok, fogalmazók, bírósági ügyintézők foglalkoztatása. 5.1. A bírósági titkárok foglalkoztatásának a gyakorlata (törvényszéki/járási (közigazgatási és munkaügyi) bírósági szinten – bíró mellé beosztottak száma, a beosztás időtartama, önálló jogkörben intézendő ügyek, kijelöléssel érintettek száma, hol és mennyiben váltják ki a bírói munkát, stb.) Hogyan, milyen módon történik a titkárok alkalmazása, foglalkoztatása. A foglalkoztatás jelenlegi rendszerével kapcsolatos észrevételek, problémák javaslatok ismertetése. Összesen hány titkár került kijelölésre szabálysértési ügyekben történő eljárásra. Rövid tájékoztatás arról, hogy a titkárok közül hány fő kapott a tárgyévben határozott idejű bírói kinevezést. Az elmúlt évben 2 fő bírósági titkár kapott határozott idejű bírói kinevezést a Kiskőrösi és a Kiskunfélegyházi Városi Bíróságra. A bírósági titkárok a helyi bíróságokon önállóan intézik a szabálysértési ügyeket, illetve civilisztikai ügyszakban a végrehajtási ügyeket. Emellett a szabad kapacitás függvényében elsősorban gyakorlatszerzés céljából a bírák munkájának segítésében is részt vesznek, elsősorban a tárgyalások előkészítése és a határozattervezetek szerkesztése körében. A törvényszéken a társadalmi szervezetek nyilvántartását titkár végzi és részt vettek a csőd- és felszámolási ügyek intézésében, illetve a tavalyi év mintegy felében valamennyi első fokú bíró mellé is beosztottam egy-egy bírósági titkárt. Törvényszékünkön 30 engedélyezett titkári létszámunk van, de ténylegesen 34 titkárt alkalmazunk, 15 bírósági titkár rendelkezik kijelöléssel a szabálysértési peres ügyek intézésére. Összegezve: indokoltnak látnám a titkárok peres ügyszakban való fokozottabb foglalkoztatását, de erre a peren kívüli ügyek intézése mellett csak korlátozott mértékben nyílik lehetőség. 5.2. A fogalmazók foglalkoztatásának a gyakorlata (a gyakorlati idő beosztása, az instruktori rendszer stb.) Hogyan, milyen módon történik a fogalmazók alkalmazása, foglalkoztatása. A foglalkoztatás jelenlegi rendszerével kapcsolatos észrevételek, problémák javaslatok ismertetése. Rövid tájékoztatás arról, hogy a tárgyévben hány fogalmazó tette le a jogi szakvizsgát és milyen eredménnyel. Az elmúlt évben nem végzett a jogi szakvizsgával egyetlen fogalmazónk sem. Részvizsgát Dr. Rozsi Tímea és Dr. Knódel Márta tett. A fogalmazók foglalkoztatásának gyakorlata részletesen kifejtésre került a 6.3.1. pontban.

55

56

5.3. A bírósági ügyintézők foglalkoztatásának a gyakorlata (a bírósági ügyintézők milyen jellegű és milyen arányú, önálló hatáskörben elintézhető munkát végeznek, a munkájuk az egyes ügyszakokban/bírósági szinteken mennyiben különbözik az általános tisztviselői munkától, hol és mennyiben váltják ki a bírói munkát, stb.). Kecskeméti Törvényszék A bírósági ügyintézőket elsősorban a cégbíróságon és a társadalmi szervezetek nyilvántartását végző csoportban alkalmazzuk, ahol a vonatkozó rendeletben meghatározott feladatokat önállóan végzik, de bírósági ügyintéző látta el a kollégiumvezető melletti adminisztratív feladatokat is. Kecskeméti Városi Bíróság 2012. december 31-i állapot szerint két fő bírósági ügyintéző dolgozott a büntető ügyszakban. Egyikük 2003. évi kinevezése óta folyamatosan a nyomozási bírók mellett tevékenykedik. Önálló hatáskörben, saját aláírási joggal megkereséseket, hirdetményeket szerkeszt, valamint kiállítja a statisztikai adatlapokat. Emellett elvégzi mindazokat a feladatokat, melyek a tisztviselők hatáskörébe tartoznak, akik azonban önálló aláírási joggal nem rendelkeznek. Részt vesz a határozatok szerkesztésében is, ezzel a bírói munkát nagymértékben segíti. A másik bírósági ügyintéző 2012. szeptember 1-i kinevezésekor bíró mellé került beosztásra, ahol tisztviselői, írnoki munkát végez. Önállóan szerkeszt megkereséseket, határozatokat, mellyel a bírói munkaterhet jelentősen csökkenti. A bíróság polgári ügyszakában 4 bírósági ügyintéző tevékenykedik. Egyikük a törvényszéki közjegyzői irattár kezelését végzi, emellett besegít a bírósági panasznapi ügyintézésbe, továbbá a bírósági titkári kurenciális feladatok ellátásába. A másik bírósági ügyintéző a bíróság polgári irodavezetői tevékenységét látja el. A harmadik ügyintéző bíró melletti leírói, adminisztratív feladatokat lát el bírói utasítások alapján önállóan. A negyedik ügyintéző a végrehajtó irodában tevékenykedik, 2013. évben, a jelenlegi végrehajtási ügyintéző nyugdíjba vonulására figyelemmel, vélhetően ő lesz az irodavezető, illetve a végrehajtási ügyintéző. Addig természetesen a képzettségét igazoltan ki kell egészíteni. Bajai Városi Bíróság A bírósági ügyintézők foglalkoztatásának gyakorlata: Egy bírósági ügyintéző tevékenykedik a büntető ügyszakba beosztva, s egyúttal valamennyi büntető bíró mellé beosztva. Fő feladatát képezi a büntető bírák által elintézett ügyekben valamennyi értesítő és adatlap kiállítása, illetve az önálló hatáskörében intézhetők aláírása is, amivel jelentős adminisztratív terhet vesz le a bírák válláról. Intézi a szabálysértési ügyek tekintetében az SZNYR adatszolgáltatást, mellyel a titkár munkáját segíti s önálló hatáskörben is jár el.

56

57

Eljár a büntető bírók utasításai szerint a hatáskörébe tartozóan intézhető ügyekben, illetve bírák utasításai alapján. Az említett bíráknak és a szabálysértési ügyekben eljáró titkárnak is határozat-tervezeteket készít, megkereséseket végez. Az elmúlt évben nyomozási bíró melletti ügyeletet is teljesített s az elnöki iroda vezetője távollétében az elnöki irodát vezeti, mint kinevezett helyettese is. Mindezt az elmúlt évben is nagy szorgalommal, hatalmas munkabírással látta el és segítsége a büntető bírák munkáját jelentős mértékben váltotta ki. Kalocsai Városi Bíróság A bírósági ügyintéző a büntető ügyszakban önálló ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az 56/2008 (III.26.) Korm. rendelet lehetővé tesz. Kiskunfélegyházi Városi Bíróság A városi bíróságon 2012. január 1. napjától 2012. december 31-ig terjedő időszakban Konkoly Jánosné és Dr. Majoros Sándor jártak el bírósági ügyintézőként. Konkoly Jánosné bírósági ügyintéző a szabálysértési ügyekben eljáró titkár mellé került beosztásra azzal, hogy ellátja a szabálysértési ügyekben a jegyzőkönyvvezetői feladatokat, határozat-tervezeteket készít a titkár részére, ill. szabálysértési ügyszakban ellátja mindazon feladatokat, mellyel a bírósági titkár megbízza. Dr. Majoros Sándor bírósági ügyintéző eseti jelleggel ellátja a szabálysértési ügyekben azokat a feladatokat, amellyel a bírósági titkár megbízza, ill. állandó jelleggel beosztásra került a végrehajtási ügyek intézésére, a bírósági titkár mellé. Konkoly Jánosné és Dr. Majoros Sándor bírósági ügyintézők fenti feladataikon túl állandó jelleggel beosztásra kerültek a bírósági panasznap megtartására, ezen feladatkört önálló hatáskörben végzik el. Kiskunhalasi Városi Bíróság A 2012. július 15. napjától Selymes Edit kapott ügyintézői kinevezést, aki az idegenrendészeti ügyek adminisztrációs feldolgozását végzi, valamint az idegenrendészeti hatósággal a kapcsolatot tartja.

57

58

Kunszentmiklósi Városi Bíróság A bírósági ügyintéző az elnök mellett ellátja az elnöki ügyek intézését, a költségjegyzékek vezetésével, lezárásával felmerülő feladatokat, leltárfelelős, tűzés munkavédelmi felelős, titkos ügyeket kezelte, míg ezen ügyek a Kunszentmiklósi Városi Bírósághoz tartoztak, emellett a jelenleg még folyamatban lévő peren kívüli ügyek érdemi ügyintézését látja el. Továbbá Dr. Demeter Gábor büntető bíró mellett látja el a kurrenciális ügyintézést és a tárgyalásokon jegyzőkönyvezési feladatot végez 2011. szeptember 15.napjától. Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 2012. december 1. napjával kinevezett Vigné Dr. Fekecs Enikő bírósági ügyintéző a bírák mellé beosztva segíti azok munkáját. A közigazgatás ügyekben a jövőben a vonatkozó rendeletben meghatározott jogkörben fog eljárni.

58

59

6. A bírók, igazságügyi alkalmazottak képzése. 6.1. A bírók képzése 6.1.1. A bírók képzettsége (hány bíró rendelkezik és milyen szakjogászi végzettséggel, tudományos fokozattal, középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgával). Szakjogászi végzettség A bírák közül 10 fő rendelkezik szakjogászi végzettséggel, az alábbi megoszlásban. biztosítási szakjogász európai jogi szakjogász gazdasági büntetőjogi szakjogász közgazdasági szakjogász közlekedési szakjogász külkereskedelmi szakjogász társasági jogi szakjogász

1 2 2 1 2 2 1

(Megjegyzés: egy bíró két szakjogászi végzettséget is szerzett.) Tudományos fokozat Tudományos fokozattal egyetlen bíró sem rendelkezik. Nyelvvizsga Összesen 61 bíró rendelkezik valamilyen fokú (alap-, közép-, vagy felsőfokú) nyelvvizsgával). 48 fő 10 fő

középfokú felsőfokú

(Megjegyzés: egyes bírók több nyelvvizsgával is rendelkeznek, az ő esetükben a magasabb fokú nyelvvizsga került feltüntetésre.) 6.1.2. A bírók oktatási tevékenysége (hány bíró végez rendszeres oktatási tevékenységet a bíróságon belül, a központi bírósági oktatásban, a bíróságon kívül). A bíróságon belül a bírák a fogalmazóképzésben, továbbá a BÜSZ-vizsgára felkészítő képzésben vesznek részt; előbbiben 12, az utóbbiban 4 fő. Ezen túlmenően a szakmai értekezletek, kollégiumi ülések keretében több bíró tartott aktuális szakmai kérdésekről előadást.

59

60

Egy bíró került kijelölésre az e-bíróság projekt kapcsán a bírákat érintő képzési teendők ellátásával. A biztonsági vezető ez eSzJR projekt kapcsán, valamint a minősített adatok kezelése körében tartotta meg a szükséges oktatást a kijelölt bíráknak és titkos ügykezelőknek. A bírák ezen túlmenően részt vesznek az ügyvédjelöltek oktatásában az Ügyvédi Kamarával kötött megállapodás alapján; ennek keretében 5 büntető és 5 polgári ügyszakos bíró tartott előadást. A Bíróképző Akadémián tartott központi oktatásokban 4 bíránk vett részt. Ezen túlmenően több további bíró is jelentkezett az OBH megkeresésére, jelezvén, hogy oktatói tevékenységet vállalna. Bíróságon kívüli oktatásban 6 bíró tanít rendszeresen az ÁFEOSZ Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola jogi asszisztens képzésen. Egy bíró végez oktatói tevékenységet Gödöllőn, a Szent István Egyetemen, míg további egy bíránk Nagykőrösön, a Károli Gáspár Református Egyetemen. A Bajai Művelődési Központ által szervezett jogi asszisztensi képzésen további 1 bíró oktat. 6.1.3. A bírók önképzésének a lehetősége (segédanyagok, jogirodalom elérhetőségének biztosítása, oktatási rendszerben folytatható tanulmányok támogatása, szakmai értekezleti rendszer, helyi vagy regionális képzések formája, felsőbb bíróságra beosztás gyakorlata). A bírák önképzése fontos eleme a magas színvonalú szakmai munkavégzésnek, erre különösen átfogóbb jogszabály-változások esetén az igazgatási vezetők rendszeresen felhívják a bírák figyelmét. A törvényszék báziskönyvtára megfelelő felszereltségű (a 6.7. pontnál írtak szerint), ugyanakkor a 2012-es évben a legfrissebb szakkönyvek beszerzésére korlátozott anyagi lehetősége volt a törvényszéknek. Emellett a döntvénytárak, a Magyar Jog és további szakfolyóiratok a tavalyi évben beszerzésre kerültek, míg azon anyagok, amelyek az interneten is hozzáférhetőek, azok beszerzésétől eltekintettünk. A bírák önképzését nagyban segíti, hogy a szakági kollégiumvezetők az aktuális jogértelmezési kérdésekről törvénymódosítások esetén az azokkal összefüggő szakmai problémákról rendszeresen írásos anyagokat készítenek, melyek az intranetes oldalon is fellelhetőek. Nagyobb horderejű jogszabályváltozásoknál a kollégiumok nyilvános szakmai értekezletet tartanak, amelyeken a kollégiumvezetők vagy a kollégium kijelölt tagjai vezetésével kerül feldolgozásra egy-egy joganyag. Ilyen szakmai megbeszélésekre szükség esetén helyi szinten is sor kerül, így a helyi bíróságokon a hónap első hétfője az értekezleti nap, amely egyúttal a szakmai problémák megoldását is szolgálja.

60

61

A törvényszék támogatja a Magyar Jogász Egylet, továbbá a bírói egyesületek által szervezett szakmai konferenciákat, így 2012 februárjában jogásznapi konferenciára, míg augusztus végén kerül sor rendszerint a nyári jogakadémiára, a Magyar Jogász Egylet helyi szervezete a fentieken túl Kalocsán is szervezett szakmai konferenciát rangos előadókkal. Az oktatási rendszerben végezhető tanulmányok anyagi jellegű támogatására a bíróságnak nincs lehetősége. A munkaidő-kedvezményt a bírák oktatással összefüggésben nem igényeltek. A tárgyalási tevékenységük kapcsán elvárás, hogy tárgyalási nap ne essen ki. Nem oktatási rendszerű, eseti jellegű szakmai előadásokon a bírák részvételét támogatom. A társszervek, a rendőrség és az ügyészség a tavalyi évben is több szakmai előadást koordinált, melyeken rendszeresen részt vettek a bírák is. Regionális képzésre a tavalyi évben nem került sor. Felsőbb bíróságra történő beosztás körében 2 törvényszéki bíránk vett részt a Kúria ítélkező tevékenységében. A helyi bíróságokról a törvényszékre több bíró is felrendelésre került, azonban ennek munkaszervezési indoka volt elsősorban, másodlagosan azonban az érintett bírák képzését is szolgálja. 6.1.4. A határozott időre kinevezett bírók instruktori rendszerének a gyakorlata. A határozott időre kinevezett bírák mellé történő instruktorok kijelölése felől intézkedtem. A kollégiumvezetők javaslatának beszerzését követően a bíróságok igazgatásáról szóló 9/1999. OIT szabályzat 25.§ (1) bekezdése alapján 2 polgári, 1 munkaügyi, illetve 2 büntető ügyszakos kezdő bíró mellé jelöltem ki instruktorbírót – 1 éves időtartamra. Feladatukat a szabályzatban írtaknak megfelelően határoztam meg, az instruktorbírák az 1 éves időszakot követően írásban számolnak be a tapasztalatokról. Az instruktorbírák a tavalyi évben külön díjazásban nem részesültek. 6.1.5. A bírók központi képzésben való részvétele. A kötelező képzéseken az érintett kör szükségképpen részt vesz, míg a szabadon választható képzések kapcsán a 6.6.1. pontban rögzített létszámadat is jól mutatja, hogy a bírák nagy számban jelentkeznek a központilag szervezett akadémiai képzésekre.

61

62

6.2. A bírósági titkárok képzése. 6.2.1. A bírósági titkárok képzettsége. A bírósági titkárok közül 2 fő rendelkezik szakjogászi végzettséggel, az alábbi megoszlásban. ingatlanforgalmi szakjogász kriminalisztikai szakjogász

1 1

Tudományos fokozat Tudományos fokozattal egyetlen titkár sem rendelkezik. Nyelvvizsga Minden titkárunk rendelkezik valamilyen fokú (alap-, közép-, vagy felsőfokú) nyelvvizsgával). 33 fő 1 fő

középfokú felsőfokú

(Megjegyzés: egyes titkárok több nyelvvizsgával is rendelkeznek, az ő esetükben a magasabb fokú nyelvvizsga került feltüntetésre.) 6.2.2. A bírósági titkárok oktatási tevékenysége. 3 bírósági titkár végez oktatói tevékenységet, közülük 2 fő az ÁFEOSZ Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola jogi asszisztensi képzésén, míg 1 titkár a Károli Gáspár Református Egyetemen oktat rendszeresen. 6.2.3. A bírósági titkárok önképzésének a lehetősége. A titkárok önképzése kapcsán a bírák vonatkozásában kifejtettek (6.1.3. pont) szintén irányadóak, azzal, hogy a titkárok a nagyobb gyakorlattal rendelkező bíráktól, szakmai vezetőktől több szakmai segítséget igényelnek. A szakmai vezetők gondoskodnak arról, hogy a titkárok önképzése során a szükséges támogatást megkapják, ennek érdekében, amennyiben a munkateher lehetővé teszi, a titkárok egy-egy bíró mellé is beosztásra kerülnek, ahol az önálló hatáskörükbe tartozó saját munkájuk mellett az általánosabb szakmai felkészülésre is lehetőség nyílik. 6.2.4. A bírósági titkárok központi képzésben való részvétele. A titkárok a kötelező bírói felkészítő képzéseken részt vesznek, míg a szabadon választható képzésekre is nagy számban jelentkeznek.

62

63

6.3. A fogalmazók képzése. 6.3.1. A fogalmazóképzés gyakorlata (joggyakorlati beosztásának módja, a tanulóköri beosztások módja, stb.) Joggyakorlati beosztás A fogalmazók joggyakorlati beosztása az 1999. évi 14. számú OIT szabályzatnak megfelelően készül, egy éves időszakokra lebontva, tartalmazva a fogalmazó joggyakorlati beosztásának helyét és időpontját. A gyakorlati beosztás sorrendiségét az ügyszakot illetően az határozza meg, hogy a még gyakorlati képzés alatt álló fogalmazók az ügyszakok között arányosan kerüljenek beosztásra, ezáltal – a helyi bíróságok elnökeivel történő konzultációt követően – egyes fogalmazók büntető ügyszakban, mások polgári ügyszakban kezdenek. A gyakorlati munka ellenőrzését, minősítését a fogalmazók joggyakorlati kimutatása tartalmazza. A joggyakorlati beosztásban előre meghatározásra kerül az ügyszak, illetve az ítélkezési szint. Ezen belül az adott helyi bíróságok elnökei, a törvényszéken pedig a kollégiumvezetők osztják be a fogalmazókat. A kijelölés szempontját az határozza meg, hogy a fogalmazó lehetőleg a különféle szakosodott ügyeket intéző bírák mellett tevékenykedjen első fokon, míg másodfokon valamennyi ítélkező tanács mellett megforduljon. Tanulókörök A fogalmazók a részükre szervezett tanulókörökön sajátítják el a beszámolók joganyagát. A fogalmazóképzés szervezése a törvényszék elnökhelyettesének feladatkörébe tartozik, szorosan együttműködve a kollégiumvezetőkkel, valamint a helyi bíróságok elnökeivel. A képzést tartó bírák képzési ciklusonként kerülnek kijelölésre. A Kecskeméti Törvényszék által tartott tanulókörökön a bírósági fogalmazókon kívül a bírósági ügyintézők, valamint más hivatásrendek gyakornokai (pl.: közjegyző-jelöltek) is részt vesznek. A tanulókörök két főcsoportra osztva kerülnek megtartásra: büntetőjogi, illetve civilisztikai és egyéb tárgyú tanulókörök.

63

64

A büntetőjog keretében az eljárásjogot, az anyagi jog általános és különös részét, valamint a büntetés-végrehajtási jogot sajátíthatják el a fogalmazók. A civilisztika és egyéb tanulókörök az eljárásjog és végrehajtás, az anyagi jog, a gazdasági jog, a cég- és felszámolásjog, a társadalombiztosítási jog, a munkajog, a közigazgatási jog, az európai közösségi jog, a bírósági szervezet és jogállási törvények területére terjed ki. A beszámolók fele-fele arányban írásban vagy szóban történnek. 6.3.2. A fogalmazók önképzésének a lehetősége. A fogalmazók önképzése tekintetében a bírák és a titkárok vonatkozásában írtak (6.1.3. és 6.2.3. pontok) irányadóak. 6.4. A bírósági ügyintézők képzése. A bírósági ügyintézők a Kecskeméti Törvényszék által tartott tanulókörökön részt vesznek, ezáltal a fogalmazókéval azonos képzésben részesülnek. Emellett a központi képzések közül a munkájukhoz kötődő oktatásokon részt vesznek. 6.5. Az egyéb igazságügyi alkalmazottak képzése. Az igazságügyi alkalmazottak részére szervezett képzést a BÜSZ-vizsgára történő felkészítő tanulókörök útján biztosítja a törvényszék, illetőleg a számukra meghirdetett központi oktatásokon is lehetőségük van a részvételekre. A GH vezetői, a belső ellenőr, valamint a törvényszék elnöke a jogszabályban kötelezően előírt képzésen vesz részt, melyet a NAV Képzési Osztálya szervez. Az e-bíróság projekt kapcsán 1 fő informatikus és a törvényszék polgári irodavezetője került kijelölésre a szükséges oktatási teendők elvégzésére. 6.6. A törvényszék által meghatározott oktatási tervek megvalósítása, ennek tapasztalatai. 2012-ben a fogalmazók részére tervezett tanulókörök, továbbá a kollégiumok által tervezett szakmai értekezletek megvalósultak. Megjegyzendő, hogy a büntető kollégiumvezető szeptemberi áthelyezése következtében az őszi időszakban a büntető ügyszak esetében a kollégiumi munkaterv egyes pontjai részben valósultak meg. 6.6.1. Összesen hány fő vett részt a központi oktatáson, ebből hány fő volt bíró, titkár, fogalmazó, más igazságügyi alkalmazott. A központi oktatásra jelentkezés és a részvétel engedélyezésének gyakorlata. 2012 évben a központi oktatáson összesen 79 fő vett részt, az alábbi megoszlásban.

64

65 bíró bírósági titkár bírósági fogalmazó egyéb igazságügyi alkalmazott

54 8 4 13

A központi képzésekre történő jelentkezéseket csak kivételes esetben utasítjuk el, ilyen ritka eset, amikor valamely bíró a szakterületéhez szorosan nem kapcsolódó tárgyú képzésre jelentkezett, vagy amennyiben az adott bíró tárgyévben nagy mennyiségű képzésen már részt vett és a vélelmezhető létszámkorlát miatt indokolt, hogy más jelentkező bíró részvételét tegyük lehetővé. 6.6.2. A központi oktatással/Magyar Igazságügyi Akadémiával (továbbiakban: MIA) kapcsolatban jelentkező igények, problémák és javaslatok bemutatása. Az Akadémia működésével kapcsolatosan az oktatási felelős a bírákkal történő észrevételeztetést követően minden évben megteszi javaslatait és észrevételeit az Akadémia tervezett képzései kapcsán. A Kecskeméti Törvényszék és a hozzá tartozó bíróságok bírái, titkárai, az előző pontban is látható összesítés szerint aktívan vesznek részt a központi szervezésű képzéseken. Figyelemmel arra, hogy az e tárgykörben korábban tett észrevételeinkben megfogalmazott javaslatok és elvek az Akadémia működésében érvényesülnek, így további igények, problémák felvetését nem látom indokoltnak. 6.6.3. Rövid összefoglaló az ítélőtábla/törvényszék által szervezett képzésekről, képzési formákról, témákról. A törvényszék által szervezett képzések formái a már kifejtettek szerint a fogalmazóképzéshez kapcsolódó tanulókörök, a BÜSZ-vizsgára felkészítő tanfolyamok, továbbá a jogszabály-változásokhoz és aktuális jogalkalmazási problémákhoz köthető szakmai értekezletek, melyeket a kollégiumvezetők vagy a helyi szakmai vezetők koordinálnak. Ezek részletes menetét a korábbi pontok tartalmazzák. 6.7. A bírósági könyvtár működése (a könyvtár felszereltsége és kihasználtsága, a könyvtárosi munkakör léte, az e-könyvtárhoz és a MIÁ-hoz való kapcsolódása). A könyvtár szakmai tevékenységének rövid bemutatása. A Kecskeméti Törvényszék könyvtárának állománya a tárgyévben 77 kötettel gyarapodott, ebből négy darab két kötetes dokumentum került beszerzésre 72.688 forint értékben, a fennmaradó dokumentumok ajándékozás vagy újrafeldolgozás folytán kerültek az állományba. Folyóirat előfizetésre 1.695.689 forint értékben került sor, mely a helyi bíróságok folyóirat-előfizetéseit is tartalmazza. A könyvtári állomány 2012. év végén 11.508 darab kötet volt, ebből 844 kötet törlésre került. A törölt dokumentumok a 3/1975. (VIII.17.) KM-PM együttes rendelet értelmében felajánlásra kerültek a többi bírósági könyvtár számára.

65

66

A felajánlott dokumentumok közül 44 darab került átadásra, a fennmaradó könyvekből a Törvényszék dolgozói válogathattak. A könyvtár szolgáltatásait 2012. évben 49 fő vette igénybe; a látogatók jelentős részét a bírósági ügyviteli vizsgára készülők, valamint a polgári tanulókör tagjai tették ki. Az év második felében megkezdődött a könyvtári állomány átrendezése, az újonnan állományba vett könyvek beolvasztása, számítógépes feldolgozása valamint az épület más pontjain elhelyezett könyvek átszállítása a könyvtárba. Ez utóbbi munka folytatódik a 2013-as évben is. A Magyar Igazságügyi Akadémia képzési rendszerének keretében 2012. október 29-én került sor a báziskönyvtárosok egynapos képzésre. A fő téma a Corvina Integrált Könyvtári Rendszer Kölcsönző moduljának használata volt, valamint az elektronikus dokumentumok feldolgozásának és szolgáltatásának problémája is felmerült. A könyvtárosi munkát egy felsőfokú, szakirányú végzettségű tisztviselő látja el.

66

67

7. A bírók és igazságügyi alkalmazottak értékelése. 7.1. A bírók munkájának értékelése és az alkalmatlansági eljárások gyakorlata a bírók jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (továbbiakban: Bjt.) V. fejezete alapján. A bírák ítélkezési tevékenységének vizsgálatára és értékelésére a Bjt. és a 2/2012. (I.20.) OBH utasítás, illetve 13/2012. (X.18.) OBH utasítás alapján alkalmazandó, a bíró és a bírósági vezető munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló 4/2011. OIT szabályzat rendelkezései alapján került sor, a törvényszék éves munkatervében meghatározottak szerint. A vizsgálatokat a szakági kollégiumvezetők, valamint az általuk kijelölt más igazgatási vezetők, tanácselnökök, az adott ügyszakban nagyobb tapasztalatot szerzett törvényszéki bírák végezték, a Bjt. és a vonatkozó szabályzat irányadó rendelkezéseinek megfelelően. A vizsgálati módszerek megfelelnek a kialakított szempontrendszernek, sőt a civilisztikai ügyszakban az év végén a szakági kollégiumvezető által egységes írásbeli értékelési minta került kialakításra annak érdekében, hogy a vizsgálatok és értékelések egységesek, átláthatók, összehasonlíthatók, ezáltal következetesek és objektívek legyenek. A büntetőügyszak vizsgálati anyagai ugyancsak egységes mintát és módszertant követnek, a korábbi kollégiumvezető által kidolgozott rendszer szerint. A bírák munkájának vizsgálatáról készített írásbeli értékelés minden esetben megfelelt a vonatkozó rendelkezéseknek, az értékelés ismertetésén minden esetben részt vett az érintett bírón kívül a szakági kollégiumvezető és a bíró szolgálati helye szerinti bíróság elnöke, az ismertetésen elhangzott nyilatkozatokról részletes jegyzőkönyv készült. A Kecskeméti Törvényszéken 2012. évben alkalmatlansági eljárás lefolytatására nem került sor. 7.2. A tanácselnöki feljegyzések elkészítésének és ismertetésének a gyakorlata. A tanácselnöki feljegyzések készítésére 2012. évben is a – 2/2012. (I.20) OBH utasítás illetve 13/2012. (X.18.) OBH utasítás alapján alkalmazandó – a bíróságok igazgatásáról szóló 9/1999. OIT. szabályzat 23/A. §-ában írtak szerint került sor, indokolt esetben és a szabályzatban részletezett tartalommal. A tanácselnöki feljegyzéseket a fellebbezési tanácsaink elnökei készítik, azt elnöki ügyként iktatjuk, majd a további intézésére a szakági kollégiumvezetők által kerül sor. 2012. évben a törvényszék fellebbezési tanácsai civilisztikai ügyszakban 11 esetben készítettek tanácselnöki feljegyzést. Büntető ügyszakban nem készült tanácselnöki feljegyzés. A tanácselnöki feljegyzések gyűjtésére, rendszerezésére, ismertetésére a szakági kollégiumvezetők által kerül sor, azzal, hogy a készült tanácselnöki feljegyzések ismertetése minden esetben soron kívül megtörténik, annak érdekében, hogy az abban írtakat az érintett bírák minél előbb megismerhessék, alkalmazhassák.

67

68

Az ismertetésre a helyi bíróságok elnökeinek történő megküldéssel kerül sor, akik azt személyesen továbbítják az érintett bíró részére. A tanácselnöki feljegyzést ezúton megkapó bíró a feljegyzést egy, a kollégiumvezető által írt kísérőlevéllel együtt kapja meg, amelyben tájékoztatást kap arról, hogy a feljegyzésre észrevételt tehet. Számos esetben azonban a tanácselnöki feljegyzést készítő tanácselnök rövid úton telefonon, vagy szóban is megbeszéli a feljegyzésben részletezett kérdést az érintett bíróval, elősegítve ezzel annak jobb megérthetőségét, alkalmazhatóságát. Végül az általánosan is hasznosítható tapasztalatokat a kollégiumvezetők vagy a helyi szakmai vezetők ismertetik a bírákkal. Az illetékes ítélőtábla által készített és a törvényszék részére megküldött tanácselnöki feljegyzések ugyancsak a szakági kollégiumvezetők által kerülnek az érintett bíró részére továbbításra, gyűjtésre. A büntető ügyszakot érintő feljegyzésekről minden évben kihelyezett értekezletet tart a Szegedi Ítélőtábla kollégiumvezetője, a törvényszék épületében. A tanácselnöki feljegyzésekből leszűrhető tapasztalatokról a szakági kollégiumvezetők évente összefoglaló, elemző ismertetést készítenek, amely kollégiumi ülésen megbeszélésre, megvitatásra kerül. 7.3. A bírók ítélkezési tevékenységének mennyiségi és minőségi értékelésére kialakított egyéb módszerek. A Kecskeméti Törvényszéken (illetve a jogelőd megyei bíróságon) az igazgatási vezetés közel egy évtizede elrendelte a határozott időszakra kinevezett bírák tevékenysége első évének a vizsgálatát mind a büntető, mind a civilisztikai ügyszakokban. A vizsgálatok elvégzése a szakági kollégiumok éves munkatervében meghatározásra kerül, módszerében hasonlóképp működik, mint a Bjt. V. fejezetében szabályozott vizsgálat és értékelés. Ezen rendelkezés indoka, hogy az első ízben, határozott időszakra kinevezett bírák ítélkezési tevékenysége megfelelő kontrollt, támogatottságot kapjon. Amennyiben az első éves tevékenység vizsgálatakor akár eljárási, ügyviteli, vagy egyéb tevékenység nem megfelelő gyakorlata kerül feltárásra, úgy rövid időn belül mód nyílik ennek kijavítására, az esetleges kifogásolható gyakorlattal nem a határozatlan idejű kinevezést megelőző kötelező vizsgálat elvégzésekor szembesül a bíró, illetve az igazgatási vezető. Ezen vizsgálat ugyanazon minőségi és mennyiségi szempontokra terjed ki, mint a Bjt. rendelkezésein alapuló és a vonatkozó OIT szabályzat szempont-rendszere alapján elvégzett vizsgálat és értékelés, ezáltal alkalmas arra, hogy az érintett bíró és az igazgatási vezető képet alkothasson a kisebb gyakorlatot szerezett bíró ítélkezési munkájának színvonaláról, az összehasonlításra alkalmas legyen.

68

69

A szakági kollégiumvezetők, valamint a helyi bíróságok igazgatási vezetői folyamatosan figyelemmel kísérik az ítélkezési tevékenység alakulását, az eljárási határidők betartását, az időszerűségi mutatókat, ügyforgalmi adatokat, arról a vezetői értekezleteken folyamatosan beszámolnak, valamint tájékoztatást adnak arról a bírák részére is. A rendszeres jelentéstételi kötelezettség, és az értekezleti rendszer révén minden intézkedésre jogosult vezető a szükséges információk birtokában teheti meg a szükséges intézkedéseket. A szakági kollégiumvezetők és a helyi vezetők rendszeresen figyelemmel kísérik a statisztikai adatok alakulását, a bírák egyéni tevékenységi kimutatása adatait, azokról a kollégiumvezetők esetenként a bírói kollektívák részére a rendszeresített statisztikai tábláktól eltérő, több szempontból követhető összeállítást készítenek, azt ismertetik, lehetővé téve ezzel, hogy a bírák is összehasonlításra alkalmas képet kapjanak a tevékenységük mennyiségi és minőségi jellemzőiről. 7.4. Az igazságügyi alkalmazottak munkájának értékelése – közöttük a bírósági titkárok, bírósági fogalmazók és bírósági ügyintézők – az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (továbbiakban: Iasz.) IV. fejezete alapján. Bírósági titkár, fogalmazó, ügyintéző vonatkozásában a tárgyében 10 alkalommal került sor az alábbiak szerint: bírósági titkár bírósági fogalmazó bírósági ügyintéző

6 4 0

7.5. Az adományozott és a törvényi rendelkezés alapján elnyert címmel rendelkező bírák száma tárgyév december 31-én. címzetes törvényszéki bíró címzetes táblabíró

69

15 5

70

Címzetes törvényszéki bíró Dr. Cserháti László

Címzetes táblabíró Dr. Fodor Endre

Dr. Csordás Pál

Oroszné Dr. Kerekes Anna

Gillyné Dr. Malkócs Angéla

Dr. Szabó Ferenc

Dr. Hegedűs Róbert

Dr. Szuromi Mária

Nagyné Dr. Tajti Ilona Katalin

Dr. Vajda László

Dr. Rózsa Sándor Dr. Schön Ferenc Dr. Szántó Anita Dr. Szeleczki Zoltán Dr. Szentpéteri Zoltán Dr. Szűcs Éva Dr. Tamás Adrienne Thuróczy István Tiborné dr. Dr. Túri Eszter Dr. Zentai Andrea 7.6. A főtanácsosi, vagy tanácsosi címmel rendelkező igazságügyi alkalmazottak száma tárgyév december 31-én. 2012. december 31-én főtanácsosi címmel 1, tanácsosi címmel 3 igazságügyi alkalmazott rendelkezett. 7.7. A bíróság által alapított elismerésben, díjban részesültek és számuk a tárgyévben. A Kecskeméti Törvényszék (illetve a Bács-Kiskun Megyei Bíróság) nem alapított bírák vagy igazságügyi alkalmazottak részére adható díjat. 7.8. Az OBT által alapított elismerésben, díjban részesültek és számuk a tárgyévben. 2012 évben Thuránszkyné Dr. Molnár Éva, a Bajai Városi Bíróság bírája részesült a Juhász Andor díj ezüst fokozatában.

70

71

8. Az ítélkezés hatékonyságát szolgáló intézkedések 8.1. A szakmai munka és jogegység támogatása (vezetői értekezletek és tanácskozások, állásfoglalásainak, egyéb szakmai anyagainak elfogadásával és közzétételével kapcsolatos a gyakorlat, stb.). A bírák ítélkezési tevékenységének szakmai támogatása, valamint a jogegység megteremtésére törekvés elsősorban a szakági kollégiumok működése keretében valósult meg. Ettől függetlenül azonban, a Kúria, valamint az OBH, adott esetben az OBT által megküldött valamely szakmai anyag, állásfoglalás haladéktalanul megküldésre kerül a bírák részére elektronikus úton, illetve szükség esetén azt a szakági kollégiumvezetők további magyarázattal ellátva továbbítják a bírák részére. Számos szalmai kérdés vezetői értekezleteken is felmerül, ahol annak megvitatása, közös, vagy többségi álláspont kialakítása megtörténik, amelyet az igazgatási vezetők, illetve a kollégiumvezetők ismertetnek a bírákkal elektronikus úton. Évente több esetben (szükség szerint, egy-egy nagyobb terjedelmű, az ítélkezési munkánkat alapvetően érintő jogszabály-módosítás esetén) kerül sor a törvényszéken a bírói kollektíva összehívására a felmerült szakmai kérdések megvitatására. Rendszeresen eleget tesznek a bírák és a másodfokú tanácsok azon elvárásnak, hogy jelzéssel élnek a kollégium vezetése felé, megjelölve a jogkérdést, jogintézményt, ügykezelési, vagy pervezetési gyakorlatot, technikát, amelynek egyes bíróságokon eltérő megoldását észlelték. Ennek alapján a kollégiumaink korábban több esetben éltek jogegységi eljárás kezdeményezése iránti felvetéssel. 8.2. Kollégiumi ülések és szakmai tanácskozások. 8.2.1. Az állásfoglalások, szakmai anyagok elfogadásának és közzétételének a gyakorlata. A kollégiumok az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében figyelemmel kísérték, szükség esetén elemezték a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánítottak a vitás jogalkalmazási kérdésekben, eleget téve ezáltal a Bszi. 27. § (1) bekezdésében írt elvárásoknak.

71

72

Ha a kollégium vezetője arról szerzett tudomást (adott esetben a bírák, másodfokú tanácsok elnökei jelzése alapján), hogy elvi kérdésben ellentétes gyakorlat alakult ki, vagy ellentétes elvi alapokon nyugvó jogerős határozatokat hoztak, a magasabb szintű bíróság elnökének, kollégiumvezetőjének tájékoztatása előtt mindig kikérte a kollégium bíráinak a véleményét Számos esetben a kollégiumok szakmai ülését szűkebb szakmai megbeszélés, tanácselnöki értekezlet előzte meg, amely kialakította a véleményét, annak alapján szakmai írásbeli előterjesztés, esetenként ajánlás tervezet készült, és annak megvitatása alapján foglalt állást a kollégium. Amennyiben a kollégium ajánlást fogadott el, arra hasonlóképp került sor, mint a felsőbb bíróságokon, az ajánlás elvi tartalmához mindenre kiterjedő szakmai indokolás készült (amely módszer nem általános a törvényszékek gyakorlatában). Kisebb jelentőségű kérdésekben a kollégiumok formalizált ajánlás elfogadása nélkül alakították ki a szakmai álláspontjukat, oly módon, hogy annak indokai a kollégiumi ülés jegyzőkönyvéből, valamint az írásbeli előterjesztésből megismerhetők voltak. A kollégiumok állásfoglalásai, ajánlásai amellett, hogy megküldésre kerültek minden helyi bíróság részére, a saját honlapunkon is közzétételre került. Ugyanígy folyamatosan közzétételre kerültek a honlapunkon a szakmai tanácskozások, kollégiumi ülések írásbeli előkészítő anyagai, az egyes elvi jelentőségű határozataink, mindkét ügyszakot érintően. 8.2.2. Az egyes tanácsok működése során az adott évben felmerült szakmai problémák és azok megoldása érdekében tett intézkedések. Mivel a törvényszéken civilisztikai ügyszakban három teljes és egy negyedik résztanács, büntető ügyszakban is két tanács működik, szükségszerűen felmerül annak az igénye, hogy a hasonló ügytípusokban a tanácsok egyeztessék a szakmai álláspontjaikat, az eltérő jogalkalmazás elkerülése végett. Az is általános gyakorlat a törvényszéken, hogy a tanácsok elnökei jelzik a szakági kollégiumvezető felé a felmerült szakmai problémákat, kérdéseket, amelyeket vagy tanácselnöki értekezlet keretében, vagy az adott szűkebb területen ítélkező bírák szakmai tanácskozása megvitatja, ezáltal megoldást keresve. Arra is volt példa, hogy az egységes jogalkalmazásra törekvő gyakorlat mellett egyes tanácsok részéről eltérő jogi álláspont került kialakításra, amit az elsőfokú bíróságok jeleztek a kollégium vezetése részére. Ilyen estben is hasonló módon került a szakmai álláspontok egyeztetésére, közös álláspont kialakítására.

72

73

A civilisztikai ügyszakban okozott kezelendő problémát 2.Pf. tanács elnökének a Kúriára történő fél éves felrendelése, a helyettesítési rend saját bírói állományból történő kialakítása. Büntető ügyszakban az előző időszakról áthúzódó jelentős problémát jelentett a másodfokú tanácsok leterheltsége, melynek enyhítésére a Bnyf.-es és a perújításos ügyek intézését továbbra is az első fokú bírákból alakított két háromtagú, majd a későbbiekben egy négytagú tanács végezte. Egy bírónak a székhelyi bíróságról való felrendelésével intézkedés történt a másodfokú tanácsok létszámának kiegészítése, valamint megtörtént az további egy bíró felrendelése 2013. márciusi kezdettel, így a közeljövőben realizálható – ahogy az ügyelosztási rend erről rendelkezett is – egy harmadik Bf. tanács létesítése. 8.2.3. A kollégiumok működése során az adott évben felmerült szakmai problémák és azok megoldása érdekében tett intézkedések. Általánosságban elmondható, hogy mind a büntető, mind a civilisztikai ügyszakokban számos alapvető jogszabály-módosításra került sor, ami nehezítette az ítélkezési tevékenységet, a bírákat, tanácsokat kihívás elé állította. Így a büntető ügyszakban az új szabálysértési törvény, és kisebb Btk. Be. módosítások indokoltak intézkedéseket. Az új szabálysértési törvény részletesen feldolgozásra került a kollégiumvezető írásos előterjesztésében, és hasonlóképp részletes ismertetést kaptak az ügyszakban ítélkező bírák a Btk. és Be. módosításokról is. A büntető kollégium vezetője sikeres pályázat eredményeként 2012. szept. 1-től a Kúrián folytatta bírói tevékenységét, ezáltal az ügyszak tényleges irányítás nélkül maradt. A kollégiumvezetői feladatok maradéktalan elláthatósága folyamatos intézkedést igényelt, a feladatok felosztásra kerültek, azokat az elnökhelyettes, estenkénti megbízás alapján egy-egy büntető ügyszakos tanácselnök, bíró látta el. A civilisztikai ügyszakokban számos területen kellett a gyakorlatot megújítani (pl. új Mt. gyakorlatba vétele, civil szervezetek nyilvántartása, csőd-, felszámolási ügyszak, Vht. nagy terjedelmű módosítása, számos Ptk., Pp. módosítás, stb.), ami nemcsak szakmai többlet teljesítményt, hanem esetenként igazgatási, átszervezési intézkedéseket is igényelt, amit próbáltunk a lehető legracionálisabban végrehajtani. Ennek érdekében sor került az ügyelosztási rend alapvető módosítására is, figyelembe véve már a közigazgatási-munkaügyi bíróságok felállásával együtt járó személyi változásokat is. 8.2.4. A szakmai vezetők tárgyévben kitűzött céljainak és intézkedéseinek rövid felsorolása, azok megvalósulásáról, eredményéről való rövid számadás, kitérve az esetleges teljesítés elmaradásának okaira.

73

74

A szűk értelemben vett szakmai vezetők (kollégiumvezetők, kollégiumvezetőhelyettes, csoportvezető) célkitűzései alapvetően a kollégiumi munkatervekben kerültek meghatározásra, valamint az év közben (jogszabály-módosításból, új jogszabályok hatályba lépéséből, nem várt eseményekből) felmerült problémák indokoltak intézkedéseket, szakmai vezetői, vagy igazgatási feladat-megoldást. Ezen célkitűzéseknek a szakmai vezetők az éves beszámolóikból kitűnően eleget tettek, ezért csak rövid utalást teszek a célkitűzésekre: A Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium három alkalommal tartott 2012. évben kollégiumi ülést, több szakmai kérdést, témakört is napirendre véve és megvitatva , így : - a költségmenteségi kérelmek elbírálásáról szóló határozatok szempontjait, - a pártfogó ügyvéd díjazásával kapcsolatos gyakorlat egységesítésének lehetőségét megteremtő szakmai álláspontokat - az új Mt. hatályba lépésével felmerülő jogalkalmazási kérdéseket - A mezőgazdasági, agrár-, vidékfejlesztési, valamint halászati támogatások igénybevétele kapcsán induló közigazgatási perek gyakorlati kérdéseit - A Vht. módosításának fontosabb szabályait, a Vht. alkalmazása körében felmerült aktuális jogalkalmazási problémákat A Büntető Kollégium vezetőjének áthelyezése folytán a második félévben a munkatervben rögzített célkitűzések, feladatok (bírák értékelése, célvizsgálatok), a kollégium és az ügyszak munkájának szervezése a már említettek szerint az elnökhelyettes és a tanácselnökök közreműködésével valósult meg, de összességében az egész éves munkaterv teljesült. A büntető kollégiumvezető távozását követően a korábban folyamatos jogelméleti, jogszabály értelmezési tevékenység – a feladatokat átvevők munkaterhére tekintettel – csak eseti jelleggel valósult meg. Mindkét szakági kollégiumvezető (a kollégiumvezető-helyettes, és a cégcsoportvezető bevonásával) eleget tett a munkatervekben rögzített célkitűzéseknek a két éven túli ügyek, öt éven túli ügyek figyelemmel kísérése, írásba foglalási tevékenység ellenőrzése terén, szükség esetén azonnali intézkedéseket meghozva (pl. részletes perkivonat megkérése, egyes ügyek áttekintése, intézkedési terv kérése, írásba foglalási késedelem esetén részletes indoklás kérése, stb.) Mindkét szakági kollégium elvégezte a munkatervében meghatározott „kezdő bírói” egyéves bírói vizsgálatokat, ezzel is segítve az újonnan kinevezett bírák szakmai fejlődését, ítélkezési tevékenységének a kontrollját. Mindkét szakági kollégium elvégezte a törvényszék munkatervében meghatározott bírói vizsgálatokat, megtörtént azok kiértékelése, elemzése. Sor került a tanácselnöki feljegyzések ismertetésére, az azokból leszűrhető általános tapasztalatok írásbeli összefoglalására, közzétételére.

74

75

Mindkét szakági kollégiumvezető rendszeresen számot adott a tevékenységéről, a (valamely szakmai fórum tanácskozását nem igénylő) szakmai kérdésekről, felmerült igazgatási, ügyviteli intézkedésekről, a kollégiumok szakmai munkáját érintő egyéb kérdésekről a rendszeresen készített, a kollégiumok tagjai és a helyi bíróságok elnökei útján valamennyi bíró, titkár részére megküldött, és egyben a honlapunkon is közzétett kollégiumvezetői tájékoztatókban. 8.2.5. A kollégiumok működése, illetve együttműködése során történt egyéb – a tájékoztatók szempontjából lényeges – esemény bemutatása. A kollégiumok az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a joggyakorlat-elemző csoport vezetőjének felkérésére közreműködtek a joggyakorlat-elemző munkában, a kijelölt témakörökben határozatokat megküldve a csoport részére. A pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos polgári és közigazgatási ügyek gyakorlatának elemzésére létrejött joggyakorlat-elemző csoport munkáját azzal is segítette a törvényszékünk civilisztikai kollégiuma, hogy ülésének napirendjére tűzte a mezőgazdasági, agrár-, vidékfejlesztési, valamint halászati támogatások igénybevétele kapcsán induló közigazgatási perek gyakorlati kérdéseinek vizsgálatát, a befejezett ügyek részletes elemzésével, összefoglaló írásbeli anyag készítésével. Az előterjesztést megvitató kollégiumi ülésen a joggyakorlat-elemző csoport vezetője részt vett, és a munkánkat kifejezetten hasznosnak értékelte. A kollégiumaink (azok vezetői útján) ezen kívül is folyamatosan együttműködtek a Szegedi Ítélőtábla és az illetékességi területén működő törvényszékek szakági kollégiumaival, részt vettek ezen kollégiumok szakmai tanácskozásain, ismertetve a megvitatott szakmai anyagokat. A szakági kollégiumvezetők részt vettek a kollégiumvezetők országos tanácskozásain, az ott megtárgyalt szakmai anyagokról és a tanácskozás szakmai álláspontjáról részletes tájékoztatást adtak az ügyszakokban ítélkező bírák részére. A civilisztikai kollégiumunk vezetője több alkalommal szakmai felvetéssel élt a Kúria Polgári Kollégiuma valamint Közigazgatási Kollégiuma felé (pl.: pártfogó ügyvédi díj megállapításának kérdéskörében, a csőd-, felszámolási ügyek gyakorlatát érintően több kérdésben is, a Vht. módosítása kapcsán több kérdésben is, kisajátítási ügyek egyes gyakorlati kérdései, stb.) az egységes jogalkalmazás megteremtése érdekében, illetve előterjesztést készített a kollégiumvezetők országos tanácskozására.

75

76

A büntetőkollégium tagjai a felkérésemre véleményezték az ügyszakot érintő és jogszabályokat, tervezeteket (új Btk., az OBH által tervezett Be.-t érintő módosító javaslat, új szabálysértési törvény) valamint észrevételezésre megküldött szabályzat-tervezeteket. 8.3. A soronkívüliség elrendelésének és érvényesülésének a gyakorlata (a törvényi rendelkezés és elnöki intézkedés alapján soron kívül intézendő ügyek száma, a különféle szinteken, ügyszakokban – szükség szerint az egyéb ügyekhez viszonyított aránya pl.: törvényszéki elsőfokú büntető ügyekben, a soron kívüliség tartalma, az ellenőrzés módja). A törvényi rendelkezéseken alapuló soronkívüliség külön elrendelés nélkül az iratborítóra kerül rávezetésre az ügykiosztást végző vezető rendelkezése szerint. A bíróság elnöke a Büsz. 33 §-ban írt okok és szempontok alapján kérelemre, vagy akár hivatalból is rendelnek el soron kívüli ügyintézést. Ennek elrendelése külön elnöki szám alatt történik, melyet a bíró átvesz, kérelemre történő elrendelés esetén pedig a kérelmező írásban kap tájékoztatást. A két éven túli ügyek a vonatkozó OBH határozat, továbbá a törvényszék elnökének általános jellegű intézkedése alapján külön elrendelés nélkül soron kívül intézendő, a székhelyi bíróságokon követett gyakorlat szerint pedig a másfél éves pertartalmú ügyek estén az elnök vagy az elnökhelyettes az időszerűség viszonyítása érdekében minden ügyben soronkívüliséget rendel el. A bíráknak a vonatkozó rendelkezések szerint soron kívüli ügyekben 3 havonta be kell számolni az általa megtett intézkedésekről, a gyakorlatban azonban elvárás hogy a soron kívüli ügyek 2 hónapon belüli határnapra kitűzésre kerüljenek, egyben napolás vagy halasztás esetén a tárgyalási időköz sem lehet hosszabb 2 hónapnál. Az igazgatási és szakmai vezető a BIIR lajstrom adatai alapján ezen ügyeket folyamatosan figyelemmel kísérik, és ha abban 2 hónapig intézkedése nem történik ennek okáról a perbírót beszámoltatják. A helyi bíróságokon a soron kívüli ügyek száma: 273 (az ügyszak és a peres, nemperes ügyek szerinti bontás nélkül) az összes helyi bíróságon folyamatban maradt 9142 peres ügynek 3 %-a. A Kecskeméti Törvényszék elsőfokú büntető ügyszakában az 59 folyamatban maradt ügyből 39 soron kívüli, amely 66 %-os aránynak felel meg. A másodfokú ügyekben folyamatban maradt 284 ügyből 7 ügy soron kívüli, amely 2,5 %-os aránynak felel meg. A törvényszék civilisztikai ügyszakában első fokon 1, míg másodfokon soron kívüli peres ügy maradt folyamatban, amely elhanyagolható mérték.

76

77

8.4. Az eljáró bíróság kijelölésével kapcsolatos gyakorlat. Az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében az eljáró bíróság kijelöléséről szóló OBH szabályzat szerint a Kecskeméti Törvényszék egyetlen ügyben sem kezdeményezte más bíróság kijelölését, a Kecskeméti Törvényszéket az OBH elnöke egy büntető ügyben jelölte ki eljárásra a Fővárosi Törvényszék helyett. Az ügy tárgyalása folyamatos, az év végéig a vádlottak kihallgatására került sor. 8.5. A tanúgondozás gyakorlata. A Kecskeméti Törvényszéken és a Kecskeméti Városi Bíróságon 2009. április 1. napjától működik a tanúgondozás intézménye. A kezdetben kísérleti jelleggel bevezetett program 2012-re elérte, hogy sikeresen és hatékonyan működjön mindkét bíróságon. A tanúk rendszeresen fordulnak a kijelölésre került kontaktszemélyhez, aki a megfelelő tájékoztatással, elbeszélgetéssel és felvilágosítással segíti őket. A tanúgondnok munkakörében személyesen és telefonon ad jogi, illetve viselkedési tanácsokat, továbbá amennyiben szükséges és a körülmények indokolják, engedélyezi a tanúszoba használatát. A gyakorlatban jól működik a honlapok és az idézőkön feltüntetett széles körű tájékoztatás a tanúgondozás intézményéről, így a tanúgondnok személyéről, elérhetőségéről, a tanúszoba igénybevételének lehetőségéről, valamint a bíróságokkal kapcsolatos egyéb információkról. A tanúkkal kapcsolatos ügyintézés gördülékenységét biztosítja a hivatalos feljegyzés intézménye is, melyben a tanúgondnok értesíti az eljáró bírót a tanúk bejelentéseiről, tájékoztatja az esetleges elmaradásokról, és a tanúszoba engedélyezéséről. Összességében elmondható, hogy jelenleg a tanú program a Kecskeméti Törvényszéken és a Kecskeméti Városi Bíróságon egy bejáratott és sikeresen működő intézmény. 8.6. A gyermekközpontú igazságszolgáltatás érdekében tett intézkedések. A Kecskeméti Törvényszék és a Kecskeméti Városi Bíróság 2009-ben a gyermekközpontú igazságszolgáltatás szélesebb körű kialakítása érdekében is megkezdte az intézkedéseket. Kialakításra került az első gyermeksarok a városi bíróság panaszirodájával szemben, ahol a gyermekek szórakoztatása érdekében kis asztalok, székek, valamint játékok, papírok és rajzeszközök lettek elhelyezve, így a gyermekek elfoglalhatják magukat, amíg a szüleik elintézik hivatalos ügyeiket. Összességében elmondható, hogy a gyermekközpontú igazságszolgáltatás kialakítása érdekében folyamatosan megtesszük a szükséges intézkedéseket.

77

78

8.7. A bírósági mediáció gyakorlata. Kitűzött cél, hogy a bíróságra érkező ügyfelek jogvitái a lehető legrövidebb időn belül és az ügyfelek számára megnyugtató módon záruljanak le. Ennek egyik eszköze a közvetítői tevékenység beemelése a bírósági szervezetrendszerbe. A bírósági közvetítés ezen túlmenően: - elősegítheti az eljárások időszerűbb és költséghatékonyabb befejezését, - csökkentheti a bírák munkaterhét, - népszerűbbé teheti a bíróságon kívüli közvetítői vitamegoldást, - alkalmat ad a nagy tapasztalattal rendelkező kollégák továbbfoglalkoztatására. Az ország több bíróságán már működik bírósági közvetítő. A Kecskeméti Járásbíróság elnökével (aki koordinátor) együtt elkötelezettek vagyunk a bírósági mediácó intézményének bevezetésében. Amennyiben a személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, úgy reményeink szerint ez meg is valósul. Az OBH elnökének 55-148/2012. OBH. számú leiratában felvetett lehetőségek mindegyikét támogattam. Annak érdekében, hogy a bírósági mediációs rendszer a jövőre nézve is stabilan működhessen, kiemelten támogatnánk azt a lehetőséget, hogy a hivatal a korábbi képzésnek megfelelő képzést szervez a nem nyugdíjas bírósági titkárok részére is, hogy a közvetítők köre bővíthető legyen és folyamatossá váljon az utánpótlás is. 8.8. A bíróságon kívüli munkavégzés gyakorlata. Rövid tájékoztatás arról, hogy az adott ítélőtábla/törvényszék szervezeti és működési szabályzata miként szabályozza a bíróságon kívüli munkavégzést. Rövid tájékoztatás arról, hogy a tárgyévben hányan kaptak engedélyt bíróságon kívüli munkavégzésre, sor kerülte engedély visszavonásra, ha igen, milyen ok miatt. A Kecskeméti Törvényszéken és az illetékességi területén működő helyi bíróságokon a tavalyi évben senki nem kapott engedélyt a bíróságon kívüli munkavégzésre. A bíróság szervezeti és működési szabályzata lehetővé teszi, hogy a bíró a tárgyalási napjain kívül a bíróságon kívül végezze tevékenységét és ezt a korábbi években több bíró részére is engedélyezte az aktuális vezetés. Minthogy azonban pontos nyilvántartást nem vezettek a kiadott engedélyekről és azok tartalmáról, a tavalyi év december 31. napjával valamennyi korábban kiadott engedély hatályát megszüntettem és felhívtam a bírákat, hogy az otthondolgozás iránti kérelmeket ismételten terjesszék elő. Intézkedésemet követően 46 bíró terjesztett elő ez irányú kérelmet, 43 fő részére engedélyeztem, hogy heti 2 napon bíróságon kívül végezhesse munkáját. Az otthondolgozással érintett napokat az elnöki irodák által vezetett nyilvántartásba kötelesek a bírák előre bejegyezni.

78

79

A bíróságon kívüli munkavégzés engedélyezése esetén is köteles a bíró a szolgálati viszonyból eredő hivatali kötelezettségeinek rendszeresen eleget tenni (pl.: képzések, értekezletek, stb.). 3 bírósági igazgatási vezető részére a kérelmezett otthondolgozási kedvezményt nem engedélyeztem. 8.9. Egyéb, az ítélkezés hatékonyságát szolgáló intézkedések (pl. a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállításával kapcsolatos intézkedések). Az intézkedések részletesen felsorolva a 11.10. szám alatt.

79

80

9. A bíróságon belüli és azon kívüli nyilvánosság. 9.1. Az értekezleti rend gyakorlata. A Kecskeméti Törvényszék Elnöke 2012. évben 2 alkalommal hívott össze összbírói értekezletet (január 23. és április 23. napjára). Ezeken elektorok megválasztására, a törvényszék, valamint a bírói tanács elnökének beszámolójára, a bírói tanács tagjainak megválasztására és egy vezetői álláshelyre beérkezett bírói pályázat véleményezésére került sor. A Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium 3 alkalommal (január 30., október 8. és december 4. napján), a Büntető Kollégium pedig 2 alkalommal (szeptember 10. és december 4. napján) tartott ülést, melyek napirendjén jogszabályváltozásokkal kapcsolatos szakmai, illetőleg személyi kérdések szerepeltek. Vezetői értekezlet összehívására 4 esetben (március 12., június 25., október 1. és december 17. napjaira) került sor. Mindezen túlmenően több fontos szakmai kérdésben (elsősorban jogszabálytervezetek véleményezése) elektronikus úton szereztük be a bírák véleményét. 9.2. A bíróság belső honlapjának működtetése. 9.3. A bíróság külső honlapjának működtetése. A Kecskeméti Törvényszék elnöke a 2012.El.I.B.13/3. számú határozatával a bíróság belső-, illetve külső honlapjának tartalmi felelősévé Dr. Sárközy Szabolcs törvényszéki bírót, bírósági sajtószóvivőt, technikai felelősévé Timár Tamás városi bírósági informatikust, adminisztratív felelősévé pedig Romhányi Andrea törvényszéki tisztviselőt jelölte ki. A bíróság belső honlapja (intranet) 2005 óta működik, teljesen egyedi fejlesztésben, úgynevezett CMS rendszerben. Ezen a felületen elnöki szabályzatok és közlemények mellett szakmai anyagok (az egyes kollégiumok szakmai értesítői, bírák által készített tanulmányok), valamint egyéb információk is találhatók. A portálon a felhasználók egymásnak e-mail üzeneteket is küldhetnek. A program folyamatosan jelzi azt is, hogy adott pillanatban éppen mely felhasználók látogatják a portált, akik ennek segítségével kapcsolatba léphetnek egymással. Az oldal része telefonkönyv is, ahol a dolgozók mellékének száma is megtalálható. Az oldal jelentőségét igazolja, hogy a regisztrált felhasználók száma 517. A külső honlap megújult mind formailag, mind pedig tartalmi szempontból. Itt található meg a Kecskeméti Törvényszék, valamint a helyi bíróságok bíráinak névsora, beosztása, továbbá valamennyi bíróság hatályos ügyelosztási rendje és munkaterve is. Mindezen túlmenően kiemelt jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a közérdeklődésre számot tartó büntetőügyekről előzetes sajtóanyagokat jelentetünk meg, illetőleg a befejezésekről is tájékoztatást adunk. 80

81

Különös figyelmet fordítunk arra is, hogy a külső honlapunkon tájékoztassuk az érdeklődőket a szakmai rendezvényeinkről is. Honlapunkon megtalálhatóak azok a legfontosabb elnöki intézkedések is, melyek ismerete az ügyfelek számára nélkülözhetetlen. Az oldal látogatottsága folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, hiszen amíg 2009-ben havi átlagban mintegy 40 személy tájékozódott oldalunkról, addig ez a szám 2012. májusára 337-re emelkedett. A statisztikák azt mutatják, hogy jelentős – több száz – az idegen nyelvű látogatók száma, ezért a jövőben tervezzük, hogy bizonyos anyagokat idegen nyelven is közzéteszünk. 9.4. Az elnöki, OBHE, OBT körözvények, tájékoztatók stb. belső megosztásának gyakorlata. A törvényszék dolgozóinak – beosztásuktól függetlenül – ismerniük kell a törvényszék tevékenységére alapvető befolyást gyakorló törvényeket, szabályzatokat. Ezzel kapcsolatosan a 2012.El.II.H.21. számú elnöki intézkedés rendelkezik. Az intézkedés kimondja, hogy a belső szabályzatokat – elnöki jóváhagyásukat követően – az elnöki irodavezető haladéktalanul megküldi az informatikai osztály vezetőjének, aki 3 napon belül gondoskodik a belső honlapon történő megjelentetésről. A szabályzat hatálya alá tartozó munkáltatói jogú vezetőknek, illetve a törvényszéken a kollégiumvezetőknek, a GH vezetőnek és az informatikai osztályvezetőnek az elnöki iroda vezetője elektronikusan megküldi az új vagy módosított szabályozást azzal, hogy az érintett dolgozókkal ismertesse annak tartalmát. Az ismertetés megtörténtéről a dolgozónak írásban nyilatkoznia kell. A hatályos szabályzatok az intraneten is elérhetőek. 9.5. A sajtószóvivői tevékenység, a bíróság sajtóbeli megjelenése. A sajtóval, médiával való kapcsolat, együttműködés rövid bemutatása. A sajtószervek, szerkesztőségek hogyan kapnak tájékoztatást a közérdeklődésre számot tartható ügyekről. A társhatóságok, közintézmények sajtószóvivőivel való kapcsolat bemutatása. A sajtóval való kapcsolattartást rendkívül fontosnak tartjuk. Ennek érdekében nem csupán a honlapunkon, hanem – igény szerint – elektronikus úton, hírlevél formájában is tájékoztatjuk a média munkatársait, a közérdeklődésre számot tartó ügyekről. A sajtószóvivői feladatokat Dr. Ócsai Beatrix törvényszéki cégcsoportvezető bíró, valamint Dr. Sárközy Szabolcs törvényszéki büntető ügyszakos bíró látja el.

81

82

A munkamegosztás rendje szerint, a büntetőügyekben elsősorban Dr. Sárközy Szabolcs, a civilisztikai tárgyú ügyekben pedig Dr. Ócsai Beatrix tájékoztatja a közvéleményt. A megnövekedett feladatokra figyelemmel, 2013. januárjától a sajtószóvivők munkáját sajtótitkár is segíti. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a média valamennyi munkatársával jó kapcsolatot alakítottunk ki, rendszeres szereplői vagyunk nem csupán a helyi, hanem az országos média híradásainak is. Nagy jelentőségű, az emberek széles körét érintő jogszabály-változások esetén a Kecskeméti Törvényszék elnöke rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt a megyei napilapban, valamint a térségi rádióban. Rendszeres résztvevői vagyunk a térségi rádió hetente jelentkező jogi témájú műsorának is, melyben napi aktuális témákról, illetőleg általános kérdésekről is szó esik. Fontosnak tartjuk, hogy a sajtószóvivők együttműködjenek mind a nyomozó hatóság, mind pedig az ügyészség szóvivőivel. A közvélemény tájékoztatása során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy csak olyan kérdésekben nyilatkozzunk, amelyekben a bíróság arra jogosult. Ezért a nyomozati bírói határozatok kapcsán, a sajtót kizárólag a kényszerintézkedés elrendelésének okáról és időtartamáról tájékoztatjuk. Ezzel összefüggésben pedig a nyomozó hatóság nem nyilatkozik magáról a kényszerintézkedésről. Álláspontunk szerint ez a gyakorlat felel meg a vonatkozó jogszabályoknak, de szükségesnek tartjuk a kérdés sajtótájékoztatási törvényben történő elrendezését. Kiemelten jó a kapcsolatunk a Bács-Kiskun Megyei Főügyészséggel, melynek sajtószóvivője rendszeresen beszámol arról, hogy az ügyészség mely ügyekben adott tájékoztatást a sajtó részére. Ezen ügyek bírósági szakáról mi is tájékoztatjuk a közvéleményt. 9.6. A „nyitott bíróság” program tárgyévi főbb eseményei. A „Nyitott bíróságok” program keretében a Kecskeméti Törvényszék, illetőleg a hozzá tartozó helyi bíróságok 2012. évben összesen tizenhárom középiskolás csoportot fogadtak, akik büntető tárgyalásokat tekintettek meg. 2013-ban ezen program keretében nem csupán tárgyalások látogatására számítunk, hanem mi is felkeresünk közoktatási intézményeket, ahol osztályfőnöki óra keretében tájékoztatjuk a diákságot a bíróságon folyó munkáról. Az első ilyen alkalomra 2013. február 22. napján került sor a kecskeméti ÁFEOSZ Középiskolában. Azt a célt tűztük ki, hogy az általunk nyújtott felvilágosító-ismeretterjesztő tevékenység révén a diákok megismerjék a bírósági szervezet működését, a bírósági eljárások alapvető szabályait és néhány jogi alapfogalmat. Ezt a programot kiemelten fontosnak tartjuk, ezért a középiskolák igazgatóit közvetlenül is megkerestük. 82

83

Minden egyes iskolai látogatásunkról előzetesen tájékoztatjuk a helyi média képviselőit is, hogy a program kellő publicitást kapjon. A program koordinációjáért Dr. Husek Dániel, a Kecskeméti Törvényszék elnökhelyettese és Siposné Dr. Zentai Anita, a Kecskeméti Járásbíróság elnökhelyettese a felelős. 9.7. Az ügyfelek tájékoztatásának a jogszabályi kötelezettségeken túlmenő módozatai (pl. központi ügyfél tájékoztató iroda). Az ügyfelek szempontjából kiemelten fontos szabályzatainkat (a tanúgondozásról, a be-és kilépés rendjéről, dohányzóhely kijelöléséről) külső honlapunkon mindenki számára hozzáférhetővé tettük. A tanúgondozás elnöki intézkedéssel kijelölt kapcsolattartója Dr. Pálvölgyi Tímea bírósági fogalmazó. A visszajelzésekből azt látjuk, hogy erre az intézményre jelentős igény mutatkozik. Tanú ügyfeleink természetesen a bírósági idézőn is tájékoztatást kapnak arról, hogy problémájuk esetén kihez kell fordulniuk. 9.8. A bíróság által megjelentetett kiadványok, periodikák. A Kecskeméti Törvényszéknek által kiadott kiadvány, periodika 2012 évben nem volt. 9.9. A vezetői tisztségekre érkezett pályaművek nyilvánosságának gyakorlata, tapasztalatai. 2012. évben egy vezetői pályázat érintette a Kecskeméti Törvényszéket. A Kecskeméti Törvényszék elnökhelyettesi álláshelyére Dr. Husek Dániel, a Kecskeméti Városi Bíróság elnökhelyettese nyújtott be pályázatot, melyet elektronikus úton valamennyi bíró megkapott. Külső és belső honlapunkról egyébként közvetlenül is elérhető az Országos Bírósági Hivatal honlapja, melyen a vezetői tisztségekre érkezett pályaművek megtalálhatók. 2013. évtől kezdődően a megújult külső honlapunkon mi is közzé tesszük majd ezeket a pályaműveket, melyek így közvetlenül is elérhetőek lesznek bárki számára.

83

84

10. A bíróság más szervekkel való kapcsolata. 10.1. Az OBH-val fennálló kapcsolat (kezdeményezések az OBH felé, részvétel a központi igazgatási feladatokban stb.). Az OBH-val, annak vezetőivel és hivatali egységeivel való kapcsolat, együttműködés rövid ismertetése. Az OBH-val, annak vezetőivel és hivatali egységeivel rendszeres, együttműködésen alapuló korrekt kapcsolatot tartunk fenn. Törvényszékünk képviseltetve van a Munkateher Munkacsoportban, a Kis- és Járásbírósági Munkacsoportban, a Munkaügyi és Közigazgatási Bírósági Munkacsoportban. Az OBH által kidolgozásra kerülő szabályzatokat a bírósági vezetők, illetve a bírák is aktívan, nagy számban észrevételezték, hasonlóképpen az OBH jogszabályvéleményezési, illetőleg jogszabály-módosítás kezdeményezésével összefüggő tevékenység kapcsán észrevételezésre megküldött anyagokhoz. Az OBH részére a szakági vezetők által összegzett anyagok kerültek megküldésre. A bíráink közül többen jelentkeztek az OBH által szervezett központi, illetve regionális képzéseken történő előadások tartására; igaz, erre irányuló konkrét megkeresés még nem érkezett. 10.2. Az OBT-vel fennálló kapcsolat. Mint az OBT választott tagja, az OBT határozatairól, állásfoglalásairól a vezetői értekezleteken rendszeresen beszámolok, kérve vezetőtársaimat, hogy azokról a bírákat is tájékoztassák. A bírákat az OBT működését bemutató honlap elérhetőségéről is tájékoztattuk. 10.3. Más bíróságokkal fennálló kapcsolat. Annak felsorolása, hogy milyen bírósági szervezetrendszeren belüli intézményekkel ápol kapcsolatot a törvényszék/ítélőtábla. A fennálló kapcsolat, együtt működés rövid bemutatása. A Szegedi Ítélőtáblával a múlt évben is jó szakmai kapcsolatunk volt, a tábla által kialakított ítélkezési gyakorlatot folyamatosan figyelemmel kísértük. Az ítélőtáblai kollégiumi ülésekre meghívót kaptunk, a szakmai anyagokra módunkban állt véleményünket előterjeszteni. A tábla képviselői is részt vettek a mi kollégiumi üléseinken, a tanácselnöki feljegyzések ismertetésein. A közigazgatási ügyek révén a civilisztikai kollégium működése a Fővárosi Ítélőtáblához is kapcsolódott, a kollégiumi üléseiken képviselőnk részt vett. Rendszeres szakmai kapcsolatot tartunk fenn a Szegedi Törvényszékkel és a Gyulai Törvényszékkel is. Bíróságunk vezetése korrekt munkakapcsolatot ápolt a Kecskeméti Törvényszék Bírói Tanácsával is.

84

85

Kapcsolatot tartottunk a különböző bírói szervezetekkel és a Megyei Bírósági Végrehajtók Országos Egyesületével is. Az egyesületi tagok részére biztosítottuk az egyesület rendezvényein való részvételt. A helyi bíróságaink és a törvényszék is megfelelő kapcsolatot tartott fenn a társszervekkel, a főügyészséggel, a helyi ügyészségekkel, a kormányhivatallal, a polgármesteri hivatalokkal és a rendőrkapitányságokkal is. Az ügyvédi kamarával szoros szakmai kapcsolatot építettünk ki. Bíráink közreműködtek az ügyvédjelöltek képzésében. Együttműködtünk a közjegyzői kamarával. A sajtóval a múlt évben is jó volt a kapcsolatunk. Két sajtószóvivőnk a helyi és az országos sajtóval is tartotta a kapcsolatot. Magam is mindig a sajtó rendelkezésére álltam, különösen a nagyobb közérdeklődésre számot tartó ügyeket illetően. A bírósági tárgyalások jegyzékei a kezelőirodákon mindenkor rendelkezésre álltak, a sajtóérdeklődésre számot tartó ügyekről és ezen ügyekben meghozott határozatokról rövid ismertetést tettünk közzé a honlapunkon. Kiváló a kapcsolatunk a Magyar Jogász Egylettel, a megyei szervezetnek a titkára vagyok. Az egylettel közösen szerveztük a hagyományos, immár XLIV. Jogásznapot. Rendezvényeinken több jogi kar nagy tekintélyű tanára tart előadást. Sportkapcsolatot ápoltunk a Fővárosi, a Budapest Környéki, a Balassagyarmati és a Szolnoki Törvényszékkel is. 10.4. A jogi hivatásrendekkel, hatóságokkal fennálló kapcsolatok. Annak felsorolása, hogy milyen bírósági szervezetrendszeren kívüli intézményekkel (pl. főügyészségek, ügyészségek, ügyvédi kamarák, büntetés-végrehajtási intézetek, rendőr-főkapitányságok, rendőrkapitányságok, kormányhivatalok, polgármesteri hivatalok) ápol kapcsolatot az ítélőtábla vagy a törvényszék elnöke. A fennálló kapcsolat, együttműködés rövid bemutatása, intézményenként. Az előző pontban kifejtettek szerint jó kapcsolatot ápolunk valamennyi hivatásrenddel. 10.5. Az oktatási intézményekkel fennálló kapcsolatok. A „Nyitott bíróságok” programot megelőzően a megye iskolái jelentős érdeklődést mutattak a bíróságok működése iránt, ennek érdekében a szakmai vezetők koordinálásával számos középiskolai osztály részére szerveztünk tárgyaláslátogatást, amelyet követően a bírák válaszoltak a felmerülő kérdésekre is.

85

86

Szorosabb kapcsolat áll fenn az ÁFEOSZ Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és a törvényszék között, tekintve, hogy a középiskola jogi asszisztens képzést is folytat, melyen több bíránk oktatói tevékenységet végez, míg a diákok a Kecskeméti Törvényszéken több gyakorlati órát töltenek el. 10.6. Civil szervezetekkel (ideértve a bírósági szervezeten belüli egyesületeket) fennálló kapcsolatok. A törvényszék kiváló együttműködést alakított ki a Magyar Bírói Egyesület és a Magyar Jogász Egylet országos és helyi vezetésével is, a Közlekedési Bírák Egyesületével. 10.7. Nemzetközi kapcsolatok (állandó vagy eseti kapcsolatok, ezek hasznossága, a részvételi lehetőségek nyitottsága). Annak felsorolása, hogy milyen külföldi szervezetekkel, intézményekkel ápol kapcsolatot. Több évre visszahúzódó, folyamatos szakmai kapcsolatot tartunk a Belgrádi Kereskedelmi Felső Bírósággal, a Szabadkai Kereskedelmi Bírósággal, a Szabadkai Felső Bírósággal és a Szabadkai Alapbírósággal is. A tavalyi évben (2012. május 18-19. napján) 10 tagú bírósági küldöttségünk vett részt Szabadkán egy szakmai megbeszélésen. A szabadkai bíróságok részéről 30 fő volt jelent a találkozáson. A megbeszélés témái a következők voltak: - szerbiai bírósági reform - a szerb bíróságok munkaterhe - a bíráktól elvárt munkamennyiség és annak ellenőrzése - mediáció a szerb polgári és büntető eljárásokban - a magyar bírósági rendszer - a büntetőeljárások gyorsítását szolgáló magyar jogintézménye - a bírósági közvetítés, mediáció a polgári ügyekben. 2012. október 26-27. napján a Kecskeméti Törvényszéken tartottunk egy újabb szakmai megbeszélést, melyen a Kecskeméti Törvényszék 50 bírája, titkára, fogalmazója mellett részt vett a Szabadkai Alsó- és Felsőbíróság tizenkét bírája, köztük a két bíróság elnöke, elnökhelyettese. Témáink: - a magyar bírósági szervezet és igazgatás reformja - a szerbiai bírósági rendszer Európai Uniós jogharmonizációjának kérdései - kötetlen megbeszélés a két ország jogrendjének eltéréseiről, a bírói hivatás gyakorlásának mindennapi kérdéseiről.

86

87

A rendezvények alapján a két ország bírái megismerhették a jogrendszerek és az igazságszolgáltatás működésének alapvetéseit, eltéréseit, így az igazságszolgáltatásban jelentkező különböző vagy hasonló problémáira adott sajátos nemzeti megoldásokat, speciális jogintézményeket, valamint a bírák munkakörülményeit. A kötetlenebb programok során a bírák közvetlen tapasztalatcseréjére is mód nyílt, így a bírói hivatás gyakorlásának mindennapi kérdéseit személyes aspektusból is megismerhették.

87

88

11. A bíróság integritásával kapcsolatos helyzet. 11.1. Az ügyelosztási rend összefoglaló leírása (az ügyelosztási rend előkészítésének módja, a kialakításnál meghatározó szempontok és módszerek, a törvényes bíróhoz való jog érvényesülése a tartósan vagy eseti jelleggel kieső bírók ügyeiben, az ügykiosztásra – automatikus kiosztástól eltérő kiosztásra – jogosult vezető az egyes szinteken és ügyszakokban, az ügyek átosztásának leggyakoribb okai, a tárgyévben átosztott ügyek becsült száma az egyes bírók által intézendő ügyszakokban). A törvényszék ügyelosztási rendjének tartalmát a hatályos Bszi.-vel összhangban a bíróság Szervezeti és Működési Szabályzata is rögzíti. Az elkészült ügyelosztási rend ezen kritériumoknak megfelel; bíróságonként és ítélkezési szintenként tartalmazza az ítélkező tanácsokat, a bírák nevét, referádáját, a tanácsok tárgyalási napját, a beosztott igazságügyi alkalmazott nevét, a tárgyalótermek beosztását, a helyettesítések rendjét, és az ügyek kiosztásának, átosztásának általános elveit. Utóbbi kapcsán elmondható, hogy több területen, főként a nemperes és a szabálysértési ügyek kapcsán automatikus ügykiosztás történik. A peres ügyek körében a szignálásra jogosult vezető fő szabályként ügyenkénti váltásban sorrendben osztja ki az ítélkező tanácsokra az ügyeket. A vezető személyes közreműködése a peres ügyek kiosztása körében egyrészt az ügyek lényegesen eltérő munkaigénye, bonyolultsága miatt, másrészt a szükséges speciális szakértelem biztosítása érdekében szükséges, a bírósági vezető személyes tapasztalata nem nélkülözhető. Az ügyek kiosztására jogosult vezető a bíróság elnöke, ahol van elnökhelyettese, míg a törvényszéken a szakági kollégiumvezető, illetve helyettese. Tartósan távollévő bírák esetében a 45 napot meghaladó távollét esetén merül fel az ügyek átosztásának kérdése, bár e körben mérlegelendő, hogy a több hónapra előre kitűző bírákra történő átosztás az adott ügyben eredményezhet- e korábbi befejezést. Amennyiben igen, úgy a bírák részére arányosan kerülnek átosztásra, elsősorban az azonnali intézkedést igénylő régebbi vagy soronkívüli ügyek. Ügyek átosztására az ügyelosztási rendben meghatározott okokból kerülhet sor, például jelentős eltolódás mutatkozik a bírák arányos munkaterhében. Kivételes esetben az időszerűség biztosítása, illetőleg az eljárási és ügyviteli határidők betarthatóságának biztosíthatósága is lehet indoka átosztásnak. Mindez azonban kivételes lehetőség, hiszen a felsorolt érdekek a törvényes bíróhoz való jog alkotmányos alapelvével konkurálnak. Nagy mennyiségű átosztásra elsősorban a bírói fluktuáció miatt van szükség. A bírák áthelyezése, nyugdíjazása, más bíróságra történő kinevezése szükségképpen ügyeinek átszignálásával jár. A büntető ügyszakban 354, míg polgári ügyszakban 745 ügy átosztására került sor.

88

89

Az ügyelosztási rendet a kollégiumvezetők előzetes javaslatára a kollégiumi testületek és a bírói tanács vélemények figyelembe vételével a törvényszék elnöke határozza meg, melyet a bíróság honlapja is tartalmaz, továbbá valamennyi bírónak valamennyi bírónak elektronikus formában megküldésre kerül. 11.2. A bíróság fegyelmi helyzete (bírók, igazságügyi alkalmazottakkal szemben indított/lezárt fegyelmi eljárások/büntető/szabálysértési ügyek száma, a jogerősen lezárt fegyelmi ügyek alapjául szolgáló fegyelmi vétségek és a büntetés jellege) fegyelmi eljárás indított lezárt bírák igazságügyi alkalmazottak

3

1

fegyelmi vétség

büntetés jellege

3

eljárási szabályok sorozatos megsértése

1

munkaidőben engedély nélkül elhagyta a szolgálati helyét

írásbeli figyelmeztetés (fegyelmi eljárás kezdeményezése nélkül) írásbeli figyelmeztetés (fegyelmi eljárás kezdeményezése nélkül)

2012 évben bíró vagy igazságügyi alkalmazott ellen sem büntető-, sem szabálysértési eljárás nem indult. 11.3. A bíróság által vagy a bírósággal, bírákkal és bírósági vezetőkkel szemben indított eljárások (a kártérítési, vagy esetleges büntető vagy szabálysértési ügyek száma, egyes peres ügyek száma, a jogerősen lezárt peres ügyekben hozott döntések jellege). A Kecskeméti Törvényszék ellen a tárgyévben 22 polgári peres eljárás volt folyamatban, az alábbi megosztás szerint.

kártérítés iránti személyiségi jog védelme iránti munkaügyi kártalanítási végrehajtás megszüntetése iránti

indult 14 4 2 1

jogerősen befejezett 6 2 0 0

folyamatban maradt 8 2 2 1

1

1

0

A jogerősen befejezett ügyekben hozott döntések kereset elutasítása kártérítés iránti személyiségi jog védelme iránti végrehajtás megszüntetése iránti

4 0 1

89

keresetlevél idézés nélküli elutasítása 2 2 0

90

11.4. A panaszügyintézés és a közérdekű bejelentések intézésének a gyakorlata (alapos/alaptalan panaszok száma, az alapos panaszok jellemző tárgya és következményük, az elintézések átlagos tartama, az OBHE vonatkozó szabályzatának gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok). 2012 évben érkezett panaszok Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság összesen

alapos

részben alapos

alaptalan

4

3

32

1

0

13

1

0

1

0

0

6

0

0

3

0

0

0

0

0

4

0

0

4

0

0

1

6

3

64

90

91

Az alapos panaszok jellemző tárgya, következménye, az elintézés átlagos tartama tárgya

következménye

bírói intézkedés elmulasztása az iratok megküldése a megszűnt jogi képviselő részére történt vagyonfelosztási javaslat nem került jogerősítésre Kecskeméti Törvényszék

eljárási kifogás bírói intézkedés hiánya miatt változás átvezetési kérelem elintézésének elmulasztása nemzetközi vonatkozású ügyben az osztrák állam hozzájárulása nélküli fogvatartás végrehajtó intézkedésének mulasztása


bíró mulasztásával kapcsolatos panasz


panasz az iratok késedelmes felterjesztése miatt

tájékoztatás és a bíró felhívása a szükséges intézkedés megtételére tájékoztatás az adminisztratív tévedésről tájékoztatás és intézkedés tájékoztatás és bíró felhívása intézkedés megtételére tájékoztatás és eljáró titkár felhívása az intézkedés megtételére

elintézés átlagos tartama 10 nap

3 nap

8 nap

14 nap

8 nap

tájékoztatás, intézkedés és bíró felhívása

10 nap

tájékoztatás és végrehajtó felhívása

13 nap

fegyelmi eljárás kezdeményezése nélkül írásbeli figyelmeztetés tájékoztatás és intézkedés a haladéktalan felterjesztés iránt

14 nap

nap

Az OBHE vonatkozó szabályzatának gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok Az OBH elnökének panaszügyintézésre vonatkozó szabályzatáról szóló utasításának alkalmazása körében probléma nem merült fel, a panasz pontos definíciója és az eljárási rend szabályozottsága világos helyzetet teremtett. 11.5. Az igazgatási ellenőrzés gyakorlata. A vezetők tájékoztatást adnak igazgatási tevékenységükről, az általuk vezetett bíróság ítélkezéssel kapcsolatos feladatainak teljesítéséről, a régi ügyekkel kapcsolatos törvényszéki intézkedési terv és az OBH határozatokból a bíróságokra háruló feladatok végrehajtásáról és annak tapasztalatairól, valamint az igazgatási ellenőrzés tapasztalatairól és a megtett intézkedésről.

91

92

A törvényszék Gazdasági Hivatalának vezetője beszámol a költségvetés teljesítéséről, a törvényszék pénzügyi helyzetéről. Szükség esetén rendkívüli vizsgálatotok elvégzésére kerül sor az eljárási és az ügyviteli szabályok megtartásával, a két éven túli ügyekkel és az utánöregedés megakadályozására tett intézkedésekkel, a havi tárgyalási napok számának kihasználtságával, az eljárási törvényekben foglalt határidők megtartásával, az elrendelt soronkívüliség érvényesülésével, a kezelőirodák működésével kapcsolatban. 11.6. A jogállási törvények szerinti összeférhetetlenségi esetek (száma, mentesség). Összeférhetetlenség alóli felmentés megadására 2012 évben három esetben került sor: - egy alkalommal helyi bírósági elnök és helyi bírósági tisztviselő között, - egy esetben helyi bírósági elnök és helyi bírósági bíró között, - egy esetben a törvényszék elnöke és törvényszéki bíró között. 11.7. A közadatok kezelésének rendje. Közérdekű adat igénylése iránt 2012 évben 2 kérelem érkezett, ezek közül az egyik egy jogerős ítélet, a másik a Btk. 173/A-173/H.§ tényállással kapcsolatos ítéletek megküldésére vonatkozott. A kérelem mindkét esetben elutasításra került, tekintettel arra, hogy a kért adatok nem minősülnek közérdekű adatnak. 2012. május 1. napjától hatályos a Kecskeméti Törvényszék bíróságainak működéséhez kapcsolódó, közérdekű adatokra vonatkozó tájékoztatás rendjéről szóló szabályzat. 11.8. A belső ellenőrzés (a tárgyévben lefolytatott vizsgálatok tárgya az annak alapján megtett esetleges intézkedések). A letétkezelés, valamint a gazdálkodásirányítási, pénzügyi lebonyolítási folyamatai, nyilvántartási rendszerek, az elemi költségvetés és beszámoló jogszabályi megfelelősége tárgyú ellenőrzést végzett az OBH Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztálya. A vizsgálat során kiemelt hangsúlyt kapott a likviditási helyzet és az ítélkezési tevékenység kapcsolata. Az átfogó ellenőrzés kapcsán a törvényszék belső szabályzatai és munkaköri leírások aktualizálására, valamint a helyettesítés rend kialakítására hoztam intézkedéseket.

92

93

A belső ellenőrzés által 2012. évben végrehajtott ellenőrzések az alábbiak: - a létszám- és illetmény-gazdálkodás ellenőrzése - a Kecskeméti Törvényszék szabályzatainak ellenőrzése - a bírósági iratok ügyvitelének ellenőrzése a Kiskunhalasi Városi Bíróságon - a bírósági iratok ügyvitelének ellenőrzése a Kiskőrösi Városi Bíróságon - a bírósági iratok irattározásának ellenőrzése a Kiskunhalasi Városi Bíróságon. A létszám- és illetmény-gazdálkodás és a Kecskeméti Törvényszék szabályzatainak ellenőrzése a fejezeti ellenőrzéssel összhangban valósult meg. A Kiskőrösi és a Kiskunhalasi Városi Bíróságokon vizsgált írásba foglalási határidők betartásával összefüggésben örvényszéki elnöki intézkedést hoztam. A Kiskőrösi Városi Bíróságon a végrehajtási ügyeknél előfordult, hogy jogutód megállapítással kapcsolatban többszörös iktatásra került sor, ennek megszüntetésére helyi elnöki intézkedés történt. A Kiskunhalasi Városi Bíróságon lefolytatott irattározásra vonatkozó ellenőrzés során megállapításra került, hogy az irattározási tevékenység megfelelően működik. Szükséges minden bíróságon egy kézben összpontosítani az irattár kezelését, ami egységes elrendezést, az irattározott iratok mozgásának követhetőségét és a felelősség egyértelmű megállapítását eredményezi. Az irattári kapacitás szűk keretei miatt a bíróságokon minden évben végre kell hajtatni az iratok selejtezését. Az iratkezelés hiányosságai miatt felmerült a kezelőiroda vezetők, a végrehajtási ügyekkel foglalkozó tisztviselők, ügyintézők és titkárok részére történő konzultáció szükségessége az egységes irat- és lajstromkezelés érdekében, ami a 2013. évi oktatási tervbe került beépítésre. 11.9. A bírósági épületek biztonsági helyzete (a bíróság által használt épületenként annak összefoglaló leírása, hogy a vagyon- és személyi védelmet mekkora és milyen jogviszonyban foglalkoztatott őrszemélyzet látja el, az épületek milyen technikai biztonsági eszközökkel felszereltek, a tárgyévben milyen jellegű és hány eszköz elvételére került sor és ez ügyben indítottak-e hivatalból eljárást, történt-e és hány alkalommal rendbontásra visszavezethető rendkívüli esemény a bíróságon és ez ügyben indítottak-e eljárást, minősített adatkezelésre szolgáló helyiség). Kecskeméti Törvényszék A vagyon- és személyi védelmet a Kecskeméti Törvényszék saját állományában álló 4 fő fizikai alkalmazott látja el. A személyi felügyelet csak munkanapokon, 6 és 18 óra között biztosított. Az épület távfelügyelt, csomagvizsgálóval, fémkeresővel és fegyverszekrénnyel van ellátva. A riasztórendszer 1996-ban került kiépítésre.

93

94

A mozgásérzékelő rendszer rendszeresen karbantartott, működőképes, azonban a teljes felújítása (cseréje) indokolt. Az épület tűzérzékelővel nincs felszerelve. 2012 évben hetente átlagosan 10-15 alkalommal került sor fémtárgy (bicska, kés, villa, csavarhúzó) elvételére. Ezen tárgyakat az ügyfelek a távozáskor minden esetben visszakapták. Rendbontásra visszavezethető rendkívüli esemény egyetlen esetben sem volt. Kecskeméti Városi Bíróság A vagyon- és személyi védelmet a Kecskeméti Városi Bíróság saját állományában álló 5 fő (köztük 1 részmunkaidős) fizikai alkalmazott látja el. A személyi felügyelet csak munkanapokon, 6 és 18 óra között biztosított. Az épület távfelügyelt, fémkeresővel és fegyverszekrénnyel van ellátva. A riasztórendszer 1993-ban került kiépítésre. A mozgásérzékelő rendszer megfelelően működik. Az épület tűz- és füstérzékelővel felszerelt. Az elmúlt évben hetente átlagosan 4 esetben fordult elő, hogy fémtárgy (kulcs, csavarhúzó, kés, pumpa) elvételére került sor. A biztonsági szolgálat belépésnél ezeket a tárgyakat átvételi elismervény ellenében átveszi, külön széfben tárolja, távozásnál pedig – amennyiben törvény nem zárja ki – visszaadja. Bombariadó egyetlen alkalommal volt a Kecskeméti Városi Bíróságon, mely ügyben már eljárás indult a Kecskeméti Rendőrkapitányságon. Rendbontásra visszavezethető rendkívüli esemény egyetlen esetben sem volt. Bajai Városi Bíróság A vagyon- és személyi védelmet a Bajai Városi saját állományában álló 2 fő fizikai alkalmazott látja el. A személyi felügyelet csak munkanapokon biztosított. Az épület távfelügyelt, fémkeresővel és fegyverszekrénnyel van ellátva. A riasztórendszer 1999-ben került kiépítésre. A mozgásérzékelő rendszer működőképes, azonban felújítása indokolt. Az épület tűz- és füstérzékelővel nincs felszerelve. 2012 évben néhány alkalommal került sor veszélyes eszköz elvételére. Rendőri intézkedést igénylő rendbontás egyetlen esetben történt, amikor az ügyfél a tárgyalás rendjét magatartásával zavarta; a többi esetben a hangoskodó ügyfeleket a biztonsági úr utasította ki az épületből.

94

95

Kalocsai Városi Bíróság A vagyon- és személyi védelmet a Kalocsai Városi saját állományában álló 1 fő fizikai alkalmazott látja el. A személyi felügyelet csak munkanapokon, munkaidőben biztosított. Az épület távfelügyelt, fémkeresővel és fegyverszekrénnyel van ellátva. A riasztórendszer 2002-ben került kiépítésre Az épület mozgásérzékelő rendszerrel, tűz- és füstérzékelővel nem felszerelt. 2012 évben egyetlen alkalommal sem került sor veszélyes eszköz elvételére. Egy esetben egy peres fél telefonon golyószóróval fenyegetőzött. Kiskunfélegyházi Városi Bíróság A vagyon- és személyi védelmet a Kiskunfélegyházi Városi saját állományában álló 1 fő fizikai alkalmazott látja el. A személyi felügyelet csak munkanapokon biztosított. Az épület távfelügyelt, fémkeresővel és fegyverszekrénnyel van ellátva. A riasztórendszer 1999-ben került kiépítésre, karbantartott, működőképes állapotú, azonban teljes felújítása szükséges. Az épület tűz- és füstérzékelője nem működik. 2012 évben egyetlen alkalommal sem került sor veszélyes eszköz elvételére. Rendbontásra visszavezethető rendkívüli esemény sem volt. Kiskunhalasi Városi Bíróság A vagyon- és személyi védelmet a Kiskunhalasi Városi saját állományában álló 1 fő fizikai alkalmazott, valamint 1 külsős munkavállaló látja el. A személyi felügyelet csak munkanapokon biztosított. Az épület távfelügyelt, fémkeresővel és fegyverszekrénnyel, valamint személyi beléptető rendszerrel van ellátva. A riasztórendszer 2009-ben került kiépítésre, megfelelően karbantartott, működőképes állapotú. Az épület tűz- és füstérzékelővel felszerelt. 2012 évben egyetlen alkalommal sem került sor veszélyes eszköz elvételére. Rendbontásra visszavezethető rendkívüli esemény sem volt. Kiskőrösi Városi Bíróság A vagyon- és személyi védelmet a Kiskőrösi Városi saját állományában álló 1 fő fizikai alkalmazott látja el. A személyi felügyelet csak munkanapokon biztosított. Az épület nem távfelügyelt, fémkeresővel és fegyverszekrénnyel nincs ellátva. A riasztórendszer 1992-ben került kiépítésre, karbantartott, működőképes állapotú, azonban teljes felújítása szükséges. Az épület tűz- és füstérzékelővel nem felszerelt. 2012 évben egyetlen alkalommal sem került sor veszélyes eszköz elvételére. Rendbontásra visszavezethető rendkívüli esemény sem volt.

95

96

Kunszentmiklósi Városi Bíróság A vagyon- és személyi védelmet a Kunszentmiklósi Városi saját állományában álló 1 fő fizikai alkalmazott látja el. A személyi felügyelet csak munkanapokon biztosított. Az épület távfelügyelt, fémkeresővel és fegyverszekrénnyel van ellátva. A riasztórendszer 2006-ben került kiépítésre, megfelelően karbantartott, működőképes állapotú. Az épület tűz- és füstérzékelővel van felszerelve. 2012 évben egyetlen alkalommal sem került sor veszélyes eszköz elvételére. Rendbontásra visszavezethető rendkívüli esemény sem volt. Minősített adatkezelésre szolgáló helyiség Minősített adatkezelésre szolgáló helyiség csak a Kecskeméti Városi Bíróság épületében van. A minősített adatok kezeléséről szóló jogszabály értelmében 2013 év végéig kell a biztonsági terület céljára szolgáló helyiséget kialakíttatni. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet különböző szakembereivel történt előzetes konzultáció alapján a biztonsági terület kialakításának előzetes tervezése megtörtént, a következő év feladata a konkrét árajánlatok és részletes tervek, végül a kivitelezés végrehajtása. 2012 évben a fentiek szerint a tényleges kivitelezési munkák nem történtek meg, a kijelölt helyiség a régi fizikai biztonsági követelményeknek felel meg. 11.10. Egyéb kockázatkezelési folyamatok, intézkedések (belső szabályzatok, elnöki utasítások a tárgyévben). 2012 évben a törvényszék elnökeként 9 elnöki intézkedést, valamint 3 szabályzatot hoztam az alábbiak szerint: rendelkeztem a Kecskeméti Törvényszéken kijelölt dohányzóhelyről, az elnöki iroda működésének rendjéről, a pénztárakban történő készpénzes kifizetések korlátozásáról, az ügyelet-készenlét rendszerének felülvizsgálatáról, a határozatok írásba foglalási határidejéről, a bírák bíróságon kívüli munkavégzéséről, a hivatali vezetékes és mobiltelefon készülékek használatáról, valamint a bíróság épülete előtti parkolásról. Elkészült továbbá a Kecskeméti Törvényszék bombariadó terve, a bírósági épületekben tartózkodás szabályairól és a bírósági épületek rendje fenntartásának követelményeiről szóló szabályzat, illetve a Kecskeméti Törvényszék bíróságainak működéséhez kapcsolódó, közérdekű adatokra vonatkozó tájékoztatás rendjéről szóló szabályzat.

96

97

12. A munkavégzés tárgyi feltételei. 12.1. A bírósági épületek (a bíróság által használt épületek, az épületekben elhelyezett szervezeti egységek, az épületek állaga, az épületek energetikai állapota, irodatechnikai jellemzője, az esetlegesesen bérelt ingatlanok és költségük jelzése, a más szervekkel közösen használt ingatlanok esetében ennek jelzése, a bírók és alkalmazottak elhelyezésének jellemzői, a dolgozószobák és tárgyalók számának elégségessége). A bíróság által használt épületek, az ott elhelyezett szervezeti egységek címe

elhelyezett szervezeti egységek

6000 Kecskemét, Rákóczi út 7. Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi 6000 Kecskemét, Rákóczi út 17-19. Bíróság

Kecskeméti Törvényszék Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Kecskeméti Városi Bíróság Kecskeméti Munkaügyi Bíróság Kecskeméti Törvényszék Gazdasági Hivatala 6500 Baja, Kazinczy u. 1-3. Bajai Városi Bíróság Bajai Városi Bajai Városi Ügyészség Bíróság Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kalocsai Városi 6300 Kalocsa, Szent István kir. Kalocsai Városi Bíróság u. 46-48. Bíróság Kiskunfélegyházi 6100 Kiskunfélegyháza, Dr. Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Holló Lajos u. 18. Kiskunfélegyházi Városi Ügyészség Városi Bíróság 6400 Kiskunhalas, Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskunhalasi Köztársaság u. 14. Kiskunhalasi Városi Ügyészség Városi Bíróság Az ingatlanban társasház működik, Kiskőrösi Városi 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 3. melyből a bíróság által kezelt rész Bíróság 47,617% 6090 Kunszentmiklós, Kunszentmiklósi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Damjanich u. 50. Városi Bíróság

Az épületek állaga, bútorzatok Kecskeméti Törvényszék Az épület – mely műemlék – utca felőli külső felújítása a tárgyévben megtörtént. Teljes körű felújítást igényel azonban a fűtési rendszer, mely teljesen korszerűtlen, elöregedett (kb. 50 éves), a villamos hálózat (mely MM falas alu vezeték), a telefonhálózat, a burkolat. A z udvari rész külső homlokzati felújítása is szükségessé vált. Kecskeméti Városi Bíróság Az épület teljes felújítása 1990-1992-ben történt meg. Nagyobb javítást az udvari homlokzat igényel. A 2013. január 1. napjával létrejött Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság miatt új tárgyalóterem és dolgozószobák kialakítása szükséges.

97

98

Bajai Városi Bíróság Az épület 1978-ban épült, jelenleg teljes felújításra szorul, mely a homlokzati nyílászárók, hőszigetelést és a fűtési rendszeren kívüli teljes berendezés cseréjét jelenti. Kalocsai Városi Bíróság Az épület az 1990-es évek elejéig más tulajdonában volt. Jelenleg felújítást nem, csak nagyobb karbantartást igényel. Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Az épület városképileg védett. A tetőzete 1990-ben, az utcafronti ablakok felújítása pedig 2012-ben megtörtént. Mindenképpen szüksége az udvari rész nyílászárók felújítása, valamint az úgynevezett „torony” rész teljes körű javítása. Kiskunhalasi Városi Bíróság Az épület teljes berendezése, felszerelése 2009-ben teljes felújításra került. Jelenleg csak kisebb karbantartást igényel. Kiskőrösi Városi Bíróság Az épület az 1990-es évek elejéig más tulajdonában volt, jelenleg társasházként működik. A tulajdonostársak száma 14. Teljes felújítást igényel a külső homlokzat, a kopolit üvegből készült lépcsőház, a közös és a bírósági rész külső nyílászárói, valamint a bírósági teljes belső rész a berendezésekkel együtt. Kunszentmiklósi Városi Bíróság Az épület kizárólagos bírósági használatban van. Zöldmezős beruházásként 2006ban épült. Fűtésrendszerébe anyaghibás csövek kerültek, annak ellenére, hogy I. osztályú minősítésű bizonyítvánnyal rendelkeztek; ezek időnként nagyobb összegű kiadást jelentenek. Az épületek energetikai állapota Energetikai szakvélemény – pénzügyi fedezet hiányában – egyetlen bírósági épületre nézve sem készült. Bérelt ingatlanok A Kecskeméti Törvényszék egyetlen bérelt ingatlannal rendelkezik, mely a bűnjelek tárolására szolgál. A bérlés költsége éves szinten 3.000.000 forint.

98

99

A bírák és igazságügyi alkalmazottak elhelyezésének jellemzői, a dolgozószobák és tárgyalók elégségessége A bírák jellemzően a hozzájuk beosztott igazságügyi alkalmazottal külön irodában kerülnek elhelyezésre, mely a legtöbb bírósági épületben megoldott. A törvényszék és székhelyi bíróság esetében jelent gondot a tárgyalótermek hiánya, míg a törvényszék esetében a bírói dolgozók száma sem elégséges, a törvényszékre felrendelt bírák és titkárok elhelyezése problémát jelent. Ugyanezen két épületben általánosságban a titkárok, fogalmazók és ügyintézők, továbbá a nem bírák mellé beosztott gépírók elhelyezése jelent problémát. Utóbbiak körében több esetben 5-6 fő dolgozik egy- egy 2-3 fő részére ideális méretű helységben. A székhelyi bíróságon két új tárgyalóterem kialakításáról határoztam (a könyvtár és a büfé helyén), továbbá bírói dolgozók létesítését is tervezzük, ezáltal a székhelyi bíróság és a vele azonos épületben működő Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság vázolt problémái megoldhatóak. A törvényszék hiányos tárgyalótermi kapacitását a városi bíróság dísztermének és törvényszék könyvtárának igénybevételével tudjuk orvosolni. 12.2. A bírósági épületek egyéb tárgyi felszereltsége (bútorzatának állapota). bútorzat állapota Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Városi Bíróság Bajai Városi Bíróság Kalocsai Városi Bíróság Kiskunfélegyházi Városi Bíróság Kiskunhalasi Városi Bíróság Kiskőrösi Városi Bíróság Kunszentmiklósi Városi Bíróság

elavult, korszerűtlen megfelelő (20-22 év) elavult, korszerűtlen (35 év) elavult, korszerűtlen elavult, korszerűtlen újszerű (4 év) elavult, korszerűtlen újszerű (4 év)

12.3. A bírósági irattárak helyzete. Kecskeméti Törvényszék A törvényszék irattára az 1970-es évek végén épült. Jelenleg teljesen telített, az évi folyamatos igénynek nincs elegendő szabad hely.

99

100

Kecskeméti Városi Bíróság Az irattár a folyamatos selejtezés ellenére is teljesen telített. A helyhiány miatt az irattározásra váró iratok már a dolgozószobákban is elhelyezésre kerülnek Bajai Városi Bíróság Az irattár helyzete jelenleg megfelelő, a helyi igényeket kielégíti. Kalocsai Városi Bíróság A régi bírósági épületben kisebb beruházással további irattári hely alakítható ki, amely rövid ideig átmeneti megoldást jelenthet. Az irattározás hosszútávon azonban nincs biztosítva. Kiskunfélegyházi Városi Bíróság A folyamatos selejtezésnek köszönhetően a következő évekre a bíróság saját igényére nézve elegendő szabad hellyel rendelkezik. Kiskunhalasi Városi Bíróság Az irattározási helyzet hosszabb időre megoldott. Kiskőrösi Városi Bíróság A folyamatos selejtezés ellenére is teljesen telített az irattár. Az irattározásra váró iratok elhelyezésére már a dolgozószobákat is használják. Kunszentmiklósi Városi Bíróság Az irattárban rendelkezésre álló szabad hely belátható ideig elegendőnek mutatkozik. 12.4. A bűnjelkezelési raktárak helyzete. Kecskeméti Törvényszék A törvényszék bűnjelraktárral nem, csupán bűnjel tárolására kialakított helyiséggel rendelkezik. Kecskeméti Városi Bíróság A bíróság bűnjelraktára a pince különböző helyiségeiben található, mely időnként elég szűkösnek bizonyul.

100

101

Bajai Városi Bíróság A bűnjelkezelésre szolgáló helyiség a helyi igényt jelenleg kielégíti. Kalocsai Városi Bíróság A bűnjelkezelésre szolgáló helyiség a helyi igényt jelenleg kielégíti. Kiskunfélegyházi Városi Bíróság A bűnjelkezelésre szolgáló helyiség a helyi igényt jelenleg kielégíti. Kiskunhalasi Városi Bíróság A bűnjelkezelésre szolgáló helyiség a helyi igényt jelenleg kielégíti. Kiskőrösi Városi Bíróság A bűnjelkezelésre szolgáló helyiség a helyi igényt jelenleg kielégíti. Kunszentmiklósi Városi Bíróság A bűnjelkezelésre szolgáló helyiség a helyi igényt jelenleg kielégíti.

101

102

13. A bíróság informatikai helyzete. 13.1. A személyi feltételek (összefoglaló jellegű tájékoztatás arról, hogy összesen hány fő, milyen formában látja el a bírósági informatikával kapcsolatos feladatokat és hol található ezeknek a személyeknek a szolgálati helye, képzése). Az informatika osztályszervezetben működik. Az informatikai osztály teljes létszáma 9 fő. A Kecskeméti Törvényszéken 1 informatikai osztályvezető és 2 informatikus, a Kecskeméti Városi Bíróságon 3 informatikus, a Bajai, a Kalocsai és a Kiskunhalasi Városi Bíróságon 1-1 informatikus végzi a munkát. A Kiskőrösi Városi Bíróság informatikai feladatait a kalocsai informatikus, a Kiskunfélegyházi Városi Bíróság feladatait egy kecskeméti informatikus, míg a Kunszentmiklósi Városi Bíróság feladatait a törvényszéki informatikusok látják el. Mindegyik informatikus főállású, felsőfokú végzettségű. 13.2. Az informatikai biztonsági szabályzat érvényesülése a tárgyévben. A biztonsági szabályzatunk a megyei bíróság névváltozásán túlmenően a változó szoftverkörnyezetre és az országos infrastruktúra igényeinek megfelelően 2012-ban is módosítva lett. Az IBSZ tartalma az informatika által folyamatosan figyelemmel kísért, az abban foglaltak betartása a helyi bíróságokon, valamint a törvényszéken a figyelem központjában van. Oktatásáról, az aktuális változások ismertetéséről a helyi informatikusok minden esetben gondoskodnak. 13.3. Az informatikai eszközállomány (összefoglaló jellegű tájékoztatás a bíróság informatikai eszközállományáról, annak műszaki állapotáról, a bírósági dolgozók (tárgyalótermek) informatikai eszközökkel történő ellátottságáról (beszerzés, selejtezés – nyomtatók használata). A 2012. évi informatikai eszközök (PC és szerver) avultsági adatai Létszám fizikai állomány nélkül (fő) PC állomány (db) 2005. évi, és régebbi PC 2006. évi PC 2007. évi PC Összes PC Terminál (db) Egy főre jutó számítógép (PC+Terminál) száma Szerver állomány (db) 2005. évi, és régebbi szerver 2006. évi, szerver 2007. évi, szerver Összes szerver Összes számítógép (PC+Terminal+Szerver) (db) 2011. évi avultsági mutató a teljes számítógép állományon 2007. évi és régebbi eszközök figyelembe vételével (%)

102

435 110 32 93 469 0 1,08 10 0 2 18 487 50,72

103

Bács-Kiskun megye bíróságainak informatikai eszközállománya Munkaállomások (db) Nem tárgyalótermi PC Nem tárgyalótermi terminál Tárgyalótermi PC Tárgyalótermi terminál Önálló PC Notebook Szerver Nyomtatók (db) Egyedi Hálózati Multifunkciós KIM tulajdonú eszközök (db) Munkaállomás Szerver Nyomtató

406 0 63 0 0 12 18 41 56 25 29 5 19

2012. évi selejtezés 22 db 20 db 1 db 3 db 3 db 3 db

monitor számítógép szerver nyomtató szünetmentes switch

Eszközállományunkról összességében elmondható, hogy mennyiségében megfelelő a bírák, érdemi ügyintézők és a tárgyalótermek kiszolgálására is. 13.4. A központilag biztosított alkalmazások működése (pl.: internet, VPN, Novell, behatolás-védelem, vírusvédelem, honlapok, külső kapcsolatok, helpdesk, levelező, stb.), hardver- és szoftverbeszerzésekkel (szerverek, munkaállomások, hálózati eszközök, vírusvédelmi szoftver, adatbázis- és adatmentő rendszerek), hardver- és szoftverfejlesztésekkel kapcsolatos észrevételek, javaslatok. Bíróságainkon teljes körben használják az országosan bevezetett BIIR és a GIIR alaprendszer moduljait. A GIIR speciális bírósági nyilvántartásai (pl. Bírósági Bevételek, Bűnjel, stb.) is használatban vannak, frissítéseik naprakészek ugyanúgy, mint a NEXON bér és személyzeti programoké. Az alkalmazások használata közbeni hibákat, kérdéseinket a HelpDesk felé továbbítjuk, azokra választ, megoldást kapunk. A földhivatalok ingatlan-nyilvántartási adataihoz a TAKARNET szolgáltatáson keresztül a megye valamennyi bíróságán biztosított a hozzáférés. Megfelelő regisztrációt követően a munkatársak jelentős adatforrása a Kúria (LB) Határozatainak elektronikus adatbázisa.

103

104

A WinPa postázó rendszer licenceit újabb egy évre meghosszabbítottuk. Használjuk a Complex DVD Jogtár Pluszt, Online Jogtárat, az Open Office és a Microsoft Office alkalmazásokat. A bírák otthondolgozását segítvén a HVG-Orac On-line jogtár is rendelkezésre áll 10 konkurens előfizetett felhasználószámig, valamint az, hogy a belső levelező rendszert is elérhetik az otthondolgozók. A hálózati operációs rendszerek közül a Novell 6.5 hálózati operációs rendszer 11 db, 1 db Win 2003 és 6 db Linux szervert üzemeltetünk. Hálózat kiterjedtség és annak változása: - WAN: Minden bírósági intézmény be van kötve a bírósági országos informatikai hálózatba. Minden intézmény eléri a központi adatbázisokat és szolgáltatásokat. A vonali meghibásodások száma elenyésző, sebessége kielégítő. - MAN: A Törvényszék és a Kecskeméti Városi Bíróság között hiba nélkül üzemel a száloptikai adatátviteli vonal, amely lehetővé teszi a helyi hálózatának felügyeletét, bár az átviteli optika cseréje szükséges lenne. - LAN: Minden bírósági intézményben hiba nélküli a lokális hálózat. Sebességüket aktívelem beszerzésekkel, szerver memóriabővítéssel növeltük. A szoftverek tekintetében a központi gépek OBH-s ajánlott verziói naprakészek, a munkaállomásokon a felhasználói programok verziók, biztonsági frissítések rendszeresen futtatva vannak. A mentéseket az IBSZ-ben előírt gyakorisággal végezzük. Az év során néhány alkalommal volt szükség dolgozói mappa visszatöltésére mentésből, ami sikeres volt. Az adatvesztés oka nem rendszerhibára vezethető vissza. A munkaállomásokon futó operációs rendszer XP. A törvényszék elnökhelyettesi irodában 1 fő szervezeti aláírással, a cégbíróságon 15 fő, a végrehajtói irodában 3 fő rendelkezik elektronikus aláírási joggal (23 minősített, 3 fokozott). A végrehajtók mindkét tanúsítvánnyal rendelkeznek. 13.5. Az országos, illetve az ítélőtáblai, törvényszéki informatikai stratégiával kapcsolatos külső és belső elvárások, igények megfogalmazása; a célok elérésére alkalmas informatikai megoldási lehetőségek és eszközök elemzése; az egyes megoldásokban szerepet játszó külső és belső közreműködők köre és feladatai; a megoldások közötti választást segítő szempontok. Az Országos Bíróság Hivatal Informatikai Főosztálya és törvényszékünk informatikusai között a kialakult kapcsolat jónak mondható. A felmerült kérdésekre jellemzően gyors és lényegi választ, segítséget adnak.

104

105

13.6. A saját alkalmazások. A napi munkavégzés során 2 saját fejlesztésű alkalmazást használunk: a költségelszámoló-, illetve a GH iktató programot. 13.7. Részvétel a központi informatikai fejlesztésekben. 2012 évben egy informatikusunk a felszámolók kijelölésére szolgáló program fejlesztésében vett részt. 13.8. Informatikai képzések. Az informatikai vezető rendszeresen részt vesz az informatikai vezetők értekezletein, az informatikai osztály pedig a szakmai szervezett fórumokon képviselteti magát. Az EKOP kiemelt projekt oktatásain a felhasználók mellett informatikus is részt vett. Hasonlóan jó a kapcsolat a közbeszerzési partnerekkel, akik által szervezett „Partnernap” rendezvényen megyénk is képviselte – az osztályvezető személyében – az informatikai osztályt. A szakmai tanfolyamokon minden esetben legalább egy-egy fő informatikus részt vett, majd az ott szerzett tapasztalatokat átadta a kollégáknak. Az új felhasználók informatikai oktatását a helyi informatikusok végzik. Január hónap közepén helyet biztosítottunk egy regionális jogtárakat bemutató előadásnak, bemutatónak.

105

106

14. A bíróság pénzügyi helyzete és költségvetési gazdálkodása. 14.1. A tárgyévi költségvetési előirányzat (főbb számok és évközi változások, kiadások és bevételek összessége, utalás a következő év költségvetésére). Kiemelt előirányzat Kiadások Személyi juttatás Járulékok Dologi kiadások Felhalmozás Összesen: Kiemelt előirányzat Bevétel Saját bevétel Támogatás Előző évi maradvány Átvett pénze. Összesen:

Előirányzat (adatok eFt-ban) Átcsoportosított Teljesítés Eredeti Saját Felügyeleti Módosított Tényleges 2.126.293 -117.100 67.582 2.076.775 2.075.369 523.810 3.900 18.237 545.947 545.624 287.900 125.940 64.098 477.938 474.482 3.000 49.519 188.602 241.121 238.085 2.941.003 62.259 338.519 3.341.781 3.333.559 Előirányzat (adatok eFt-ban) Átcsoportosított Teljesítés Eredeti Saját Felügyeleti Módosított Tényleges 95.000 15.000 110.000 112.940 2.846.003 175.925 3.021.928 3.021.928 47.259 117.121 164.380 164.380 45.473 45.473 45.473 2.941.003 62.259 338.519 3.341.781 3.344.722

A 2012. év gazdálkodását a kényszertakarékosság jellemezte. Ez megnyilvánult a személyi juttatások terén is; mégpedig a kilépő, vagy egyéb okból távollévő munkatársak halasztott pótlásában, vagy egyéb béren kívüli juttatások megvonásában, illetve szűkítésében. Dologi kiadásaink esetében rákényszerültünk a halasztott kiadásra (elhalasztott karbantartások, eszközpótlások). Ez viszont az előbbi esetben a munkatársaktól többletmunkát követelt a béren kívüli juttatások csökkenése mellett, a második esetben viszont a munkahelyi környezet, az eszközellátás műszaki színvonala csökkenése mellett. Mind bevételi, mind kiadási előirányzataink jelentősen változtak, összességében mintegy 400 millFt-tal nőttek. Ebből a

- fejlesztésre - működésre

A forrását tekintve - saját forrás - központi - pályázati A saját forrásból - pénzmaradvány - többlet bevétel

238 millFt 162 millFt jutott.

62 millFt 292,5 millFt 45,5 millFt

47 millFt 15 millFt

106

107

A 2013. évi előirányzat kedvezőbbnek látszik. Biztosan hiányt mutat a külső személyi juttatás és a dologi kiadás előirányzata, továbbá formális a „zárolt előirányzat” (76millFt) zárolása. Ez a folyamatos működés nem nélkülözhető része. 14.2. A kiadások. 14.2.1. A személyi juttatások. 14.2.1.1. Rendszeres személyi juttatások (engedélyezett és átlagos statisztikai létszám és rendszeres személyi juttatásként kifizetett összeg, a keresetek átlagos alakulása az egyes foglalkozási csoportokban (törvényszéki bíró, helyi bíró, titkár, fogalmazó, tisztviselő és írnok, fizikai alkalmazott) és viszonyítása az előző évhez – a kezdő bírók fizetési fokozatba sorolásának gyakorlata – esetleges átcsoportosítás). Rendszeres személyi juttatások foglalkozási csoportonként (adatok eFt-ban)

(Költségvetési szabály szerint számolva) Keresetek 2011. év Megnevezés Összege (Ft)

2012. év

Létsz 1 főre jutó ám rend.sz.jut. (fő) (Ft/fő)

Összeg (Ft)

Létszá m (fő)

1 főre jutó rend.sz.jut. (Ft/fő)

1 főre jutó rend.sz.j. változása (2012./20 11.)

Törvényszék bíró

317 726

38

8 361

342 310

38

9 008

108%

Helyi bíró

512 750

73

7 024

568 189

78

7 284

104%

Bírósági titkár

83 171

23

3 616

101 687

25

4 067

112%

Fogalmazó Tisztviselő felsőfok. Tisztviselő írnok Fizikai alkalmazott

16 062

8

2 008

19 195

9

2 133

106%

96 224

27

3 564

103 439

29

3 567

100%

496 681

225

2 207

537 816

231

2 328

105%

79 671

68

1 172

88 254

70

1 261

108%

10 107

6

1 685

7 328

5

1 466

87%

1 612 392

468

3 445

1 768 218

485

3 646

106%

és

Részmunkaidős Összesen:

Előre bocsátandó mindenkit érintő fizetésemelés 2012-ben nem volt. Ezért az egyes foglalkozású csoportba a juttatásváltozás más-más tényezőre vezethető vissza: Így: - Bírák: - kötelező előrelépés, - a létszám összetétel, - a címpótlék változás

107

108

- Bírósági titkár, fogalmazó: - kötelező előrelépés - a létszám összetétel - Tisztviselők (felsőfokú): - nincs jövedelemváltozás - Tisztviselő és írnok: - kötelező előrelépés - létszám összetétel - kötelező bérminimum növekedés - Fizikai alkalmazott: - a kötelező minimálbérnövekedés (Kezdő bíró: Minden kezdő bíró az 1. fizetési fokozatba kerül besorolásra, 1 év titkári év beszámításával.) 14.2.1.2. Nem rendszeres személyi juttatások (a kifizetések jogcíme szerinti összegek és a részesülő bíróságon dolgozók száma, a jogcím alapjául szolgáló helyi szabályzatok/rendelkezések létére való utalás – esetleges átcsoportosítás). Nem rendszeres személyi juttatások (adatok eFtban)

2012. év Előirányzat Átcsoportosítás Saját Felügyeleti forrás forrás

Jogcím

Eredeti

Módosított Teljesítés

Létszám (fő)

Munkavégzéshez kapcs. jutt.

6 000

-

-

6000

13149

100

normatív juttatás

-

-

600

600

3083

15

céljutalom

-

-

100

100

492

3

túlóra

-

-

-

-

3712

26

kompenzáció

-

-

28 069

28069

26160

253

szabadság megváltás

-

-

-

1711

2

vh prémium

-

-

-

1342

4

készenlét-ügyelet

-

108

109

6 000

-

28 769

34769

49649

Részmunkaidőben

745

-

-

745

709

Összesen: Foglalkoztatottak sajátot jutt.

6 745

-

28 769

35514

50358

53 588

-

-

53588

59193

52

2 000

-

109

2109

3010

96

betegszabadság

-

-

-

-

9976

156

önkéntes bizt.pénztárba történő befizetés

-

-

-

-

3981

68

55 588

-

109

55697

76160

500

-

-

500

307

56 088

-

109

56197

76467

üdülési hozzájárulás

5 855

-

-

5855

4323

-

közlekedési költségtérítés

3 900

-

3900

12661

72

74 400

20 000

-

54400

56644

509

-

-

24 763

24763

32969

490

3 845

4 000 24 000

-

3845

3035

330

-

1066

-

24 763

10000 102 763

110698

Összesen:

jubileumi jutalom napidíj

Összesen: Részmunkaidő (jub.jut.) Összesen: Személyhez kapcsolódó költségtérítés és hozzáj.

étkezési hozzájárulás bankkártya költségtérítés SZÉP kártya egyéb Összesen:

14 000 102 000

1

-

1200

493

103 200

24 000

24 763

103963

111191

szociális segély

1 500

-

-

1500

930

23

temetési segély

1 500

-

-

500

650

12

Rész munkaidőben Összesen: Szociális jellegű juttatások

1 200

6

109

4

110

iskolakezdés Összesen: Nem rendszeres szem. összesen:

-

-

-

-

2560

3 000

-

-

3000

4140

169 033

24 000

53 641

198674

242156

E kifizetési körbe - kötelezően fizetendő - munkáltató által fizethető - dolgozók által választható jogcímen kifizetett összegek szerepelnek. - Kötelezően fizetendő: - készenlét, ügyelet - kompenzáció - szabadságmegváltás - vh. prémium - jubileumi jutalom - napi díj - betegszabadság - közlekedési költségtérítés - Munkáltató által fizethető: - normatív jutalmak - céljutalom - túlóra - bankkártya költségtérítés - temetési segély - Dolgozók által választható (Cafeteria keret terhére) - önkéntes biztosítási pénztár - üdülési hozzájárulás - étkezési hozzájárulás - SZÉP kártya - iskolakezdési támogatás A munkáltató által fizethető, juttatások, belső szabályzatok, elnöki intézkedések, az OBH általi megbízások alapján kerültek kifizetésre.

110

71

111

14.2.1.3. Külső személyi juttatások (előirányzat és tényleges teljesítés, jogcímenkénti összegek és változás az előző év viszonylatában). (adatok e Ft-ban) 2011. év

2012. év Előirányzat

Jogcím

Külső személyi juttatás ülnöki díj szakértői díj tolmácsdíj tanúdíj felmentés megbízási díj nem munkavégzéshez kapcsolódó Összesen:

Tény

13173 30380 844 9403 18437 1520

926 74683

Eredeti

Átcsoportosítás Saját Felügyeleti Módosított forrás forrás

3000 17330 2000 7000

3000 17330 2000 7000

29330

-

-

29330

Teljesítés

14 480 25 621 690 13 129 10 341 464

270 64 995

14.2.1.4. Munkaadókat terhelő járulékok. (adatok eFt-ban) 2011. év


Jogcím

Munkaadókat terhelő járulékok Szociális hozzájárulási adó Nyugdíj hozzájárulási adó+Egészségbizt. Jár. Százalékos egészségügyi hozzájárulás Táppénz hozzájárulás Összesen:

Tény

465764

Eredeti

Átcsoportosítás Saját Felügyeleti Módosított forrás forrás

Teljesítés

523810

3 900

533 508

18 237

545947

11265

10 831

1769 478798

1 285 545 624

523810

3 900 111

18 237

545947

112

14.2.2. Dologi kiadások (előirányzat, esetleges átcsoportosítás, tételek szerinti bontásban az éves összegek, jelezve az előző évhez viszonyított lényegi változásokat és annak okait). (adatok e Ft-ban) 2011. év


Jogcím

Tény

Átcsoportosítás Saját Felügyeleti forrás forrás

Eredeti

Módosított

Dologi kiadások gyógyszer

Teljesítés

3

irodaszer

16 251

16300

könyv, folyóirat

2 331

üzemanyag kisértékű eszközök

4 772

1 000

17300

11 748

2400

2400

1 765

5400

5400

4 762

2 249

2300

2300

962

tisztítószer

4 052

4000

4000

3 286

telefondíj

5 137

5200

5200

5 150

egyéb kom. Eszk.

4 724

4800

4800

5 238

Összesen: szállítás

39 516 35

40400 -

41400

32 913 158

bérleti díj

3 260

3300

3300

2 800

tárgyi

-

1 000

gázdíj

35 757

38400

38400

41 475

villamosenergia

21 373

24000

24000

21 182

távhő- és melegvíz

8 468

10000

10000

9 588

vízdíj

2 274

3000

3000

2 163

Összesen:

71 167

78700

-

78700

77 367

Karbantartás sokszorosítás

5 335

5400

2 000

7400

5 620

jármű

1 028

1000

1000

1 971

ingatlan

1 649

1700

1700

3 800

gépek, berendezések számítástechnikai eszközök

2 829

3000

3000

1 847

2 909

3000

3000

3 910

egyéb eszközök

1 897

1900

1900

4 116

Összesen:

15 647

16000

-

2 000

18000

21 263

Egyéb üzemeltetés postai szolgáltatás

83 010

30000

32370

15 000

77370

88 194

intézeti szakértő egészségügyi szolgáltatás

35 176

12000

8 570

3 289

23859

28 402

1 977

2000

2000

1 787

őrzési

1 379

1500

1500

1 731

szemétszállítás

1 369

1200

1200

1 515

293

300

300

393

123 204

47000

106229

122 022

fordítási díj Összesen: Vásárolt közszolgáltatás

-

40940

112

18 289

113 ülnök

365

1 817

intézeti tolmács

9 724

6000

önálló bírósági végrehajtói előleg

13 604

14000

bírósági eljárásban közreműk. Szakértő

21 170

6800

védői díj

51 679

9000

15000

ügygondnoki díj egyéb közszolgáltatás

15 878

5000

22000

7 586

6000

tolmácsdíj

675

Összesen:

120 681

46800

4 987

72

továbbszámlázott (közvetített szolgáltatás) ÁHT-n belülre továbbszámlázott (közvetített szolgáltatás) ÁHT-n kívülre bankköltség vásárolt termékek és szolg. ÁFA-ja kiszámlázott termékek és szolg. ÁFA-ja

11 469

14000

11 345

10 000

16800

16 930

15 000

39000

46 796

27000

16 927

6000

3 956

119800

109 819

5000

5000

2 163

500

500

26

37000

36 000

3 267

4 445 22000

2 322

belföldi kiküldetés

1 465

külföldi kiküldetés

174

reprezentáció

504

700

2 143

2500

28 000

6 500

56500

57 615

3000

3000

2 940

1800

1800

2 127

309

248

700

195

2809

2 570

309 -

309

dologi 6 546

Rehabilitációs hozzájárulás Helyi adók, illetékek Munkáltató által fizetett SZJA Összesen: DOLOGI FOLYÓ KIADÁSOK ÖSSZESEN:

17000

580

58 641

Összesen: Egyéb kiadások

11 000

5 643

28 944

24000

24000

18 134

1 542

2000

2000

1 385

20000

16 177

16 674

20 000

47 160

26000

20 000

-

46000

35 696

495 353

287900

125940

64 098

477938

474 482

ÉS

A 2013. évi előirányzati lehetőség már kedvezőbbnek látszik a korábbi évekénél, de a tényleges szükségletnél még így is várhatóan 100 millFt-tal kevesebb. Ebből világosan következik, hogy a kényszer megtakarításainkra ebben az évben is szükség lesz, de annak nagysága pótolja-e a hiányt, az most még nem határozható meg.

113

114

14.2.3. Felhalmozási kiadások. (adatok eFt-ban) 2011. év


Jogcím Tény Eredeti

Intézményi beruházás

39260

3 000

Akadálymentesítés

Átcsoportosítás Saját Felügyeleti forrás forrás

2275 51163

Összesen:

92698

3 000

Teljesítés

11 799

9 116

23915

18 026

21 985

40 299

62284

62 284

139 088

139088

141 941

15 735

99

15834

15 834

49 519

188 602

241121

238 085

MB épület Felújítás Központi beruházás

Módosított

A rendkívüli szerény működési lehetőség mellett látványos fejlesztés is történt 2012-ben. Befejeződött a Törvényszék épület külső homlokzata, udvarokkal határos belső tetőzetének felújítása. Ugyancsak 2012-ben valósult meg a Törvényszék és a Kecskeméti Járásbíróság épületének akadálymentesítése. Továbbá elkészült a Kiskunfélegyházi Járásbíróság utcafronti nyílászáróinak felújítása. Ezen kívül beszerzésre került több multifunkcionális nyomtató, továbbá más kisebb értékű eszköz. 14.2.4. Központi pályázati fejlesztésekből vagy saját pályázati forrásból megvalósuló eszközbővülés. Az előző pontban felsoroltak szervesen összefüggnek a pályázatokkal.

114

115

14.3. A bevételek. (adatok eFt-ban) 2011. év


Jogcím Tény Eredeti

BEVÉTELEK Bírság bevétel Igazgatási szolgáltatás díjbevét Árués készletértékesítés Selejtezés Elkobzott bűnjelek értékesítése Állam által előlegezett gyt. Önálló bírósági végrehajtó által

Átcsoportosítás Felügyeleti Saját forrás forrás

Módosított

Teljesítés

60000

84 196

178441

83973

60000

1129

5597

609 5000

-5000

10000

-10000

370

7000

- 7000

107

30000

- 19000

11000

Egyéb sajátos Bérleti díj Át nem letétek

6 007 739

2929

4000

2000

3136

6000

- 6000

6000

2 813

vett 94

Kötbér Továbbszámlázott szolgált. Kiszámlázott term. és szolg.

13661

28000

28000

13 704

3628

5 000

5000

4 066

Összesen

292772

95 000

-

110000

112 940

Támogatás Előző évi előirányzat maradvány Támogatás értékű működési cél Támogatás ért. felhalm. célú

2636912

2846 003

175925

3021928

3 021 928

47259

47 259

Előző évi átvett BEVÉTELEK ÖSSZESEN:

278

234

9985

15000

47259

18913

5000

5000

5 000

35230

40473 117121

40473 117121

40 473 117 121

338519

3341781

3 344 722

2993812

2941 003

62259

Az ÁHT módosulása miatt a „bírság” bevétel 2012.01.01-től az államnak befizetendő bevétel. Ezért az összehasonlításnál erre figyelemmel kell lenni. Összesen mintegy 18 millFt többletbevételt értünk el.

115

116

14.3.1. Működési bevételek. 2011. évi Tényleges 292.772 6.775 2.543.965 18913 2.862.425

Saját bevétel tárgyévi Pénzmaradvány Támogatás Tám.értékű fejezeti m. Összesen:

2012. évi Eredeti előirányzat 95.000

2.938.003

2012. évi Teljesítés 112.940 8.570 2.980.127 5.000 3.106.637

2012. évi Eredeti előirányzat 2.846.003

2012. évi Teljesítés 3.021.928

2012. évi Eredeti előirányzat 3.000

2012. évi Teljesítés 41.801 38.689 40.473

2.843.003

14.3.2. Költségvetési támogatás. 2011. évi Tényleges 2.636.912

Költségvetési támogatás

14.3.3. Felhalmozási bevételek.

Költségvetési támogatás Pénzmaradványból Támogatásértékű fejezeti bevétel Fejezeti pénzmaradványból Összesen:

2011. évi Tényleges 92.947 3.210 18.792 16.438

117.121

131.387

3.000

238.084

14.3.4. Előirányzat-maradvány.

Előirányzat-maradvány

2011. évi Tényleges 9.985

2012. évi Eredeti előirányzat

2012. évi Teljesítés 47.259

14.4. A követelésállomány (alakulása, viszonyítása az előző évhez, a behajthatatlan követelésállomány nagysága, behajtási problémák, a behajtás érdekében tett intézkedések és javaslatok). Bírságok (befizetendő tételek forintban ) Bírságok 2011. év Pénz- főbüntetés Pénzmellékbüntetés Elkobzás alá eső érték Pénzbírságelzárás

Nyitó egyenleg 61.016.310 6.431.000

Előírás

Törlés

Befizetés

144.810.330 5.908.510 136.632.400 7.038.000 668.000 6.711.000

Záró egyenleg 63.285.730 6.090.000

15.770.833

-

-

-

15.770.833

1.215.000

1.077.000

398.000

1.291.500

602.500

116

117 Vagyonelkobzás + 817.527.947 322.829.190 46.491 29.178.898 1.111.131.748 tárgyi Pénzbírság 204.831.442 20.691.182 140.000 4.627.169 220.755.455 Elkobzás bírói letétből Összesen: 1.106.792.532 496.445.702 7.161.001 178.440.967 1.417.636.266

Bírságok Nyitó Előírás Törlés Befizetés Záró 2012. év egyenleg egyenleg Pénz- főbüntetés 63.285.730 181.245.850 5.403.031 136.570.450 102.558.099 Pénz6.090.000 4.278.000 65.000 3.368.000 6.935.000 mellékbüntetés Elkobzás alá eső 15.770.833 15.770.833 érték Pénzbírság602.500 1.884.000 128.500 939.000 1.419.000 elzárás Vagyonelkobzás 1.111.131.748 147.208.926 12.949.453 12.214.026 1.233.177.195 + tárgyi Pénzbírság 220.755.455 29.645.960 790.000 6.802049 242.809.366 6.000 6.000 Elkobzás bírói letétből Összesen: 1.417.636.266 364.268.736 19.335984 159.899.525 1.602.669.493 Igazgatási szolg.díjak 2011. év Bűnügyi költség Állam által előlegezett ktsg. Rendőri elővezetés Át nem vett letét Egyéb eljárási bevétel Helyszíni eljárási költség Kamat Postaköltség Végrehajtási illeték Összesen Gyt. Vh. díj megelőlegezés

Nyitó egyenleg 667.098.686 12.658.731 35.621.470

Előírás

Befizetés

189.538.506 1.104.125 68.540.964 9.287.041 6.786.289 7.450.850 3.135.523 19.375 452.411

715.378.887 21.261.721 78.245.457

Törlés

17.000

1.029.330 3.135.523 19.375

786.992.103 15.159.483 42.025.990

452.411

278.964 278.964 136.358 136.358 7.643.842 7.643.842 217.942.870 1.121.125 88.023.056 231.311 13.627.878 4.705.217

117

Záró egyenleg

844.177576 21.030.410 87.168.118

118 Igazgatási szolg.díjak 2012. év Bűnügyi költség Állam által előlegezett ktsg. Rendőri elővezetés Át nem vett letét Egyéb eljárási bevétel Helyszíni elj. ktsg Kamat Postaköltség Végrehajtási illeték Összesen Gyt. Vh. díj megelőlegezés

Nyitó egyenleg

Előírás

Törlés

Befizetés

Záró egyenleg

786.992.103 15.159.483

173.757.125 10.099.582

1.020.070 6

68.503.636 6.767.191

891225.522 18.491.868

42.025.990

8.084.150 93.732 1.425

10.600

1.292.424 93.732 1.425

48.807.116

844.177.576 21.030.410 87.168.118

420.788 234.150 143.831 7.985.655 200.820.438 1.030.676 193 11.786.380 11.792.003 -

420.788 234.150 143.831 7.985.655 85442.832 106.693 6007329

958.524.506 9.137.530 92.952.792

A követelésállomány alakulása Bírságok: A követelésállomány mintegy 180 millFt- tal nőtt Ebből a - pénzfőbüntetésre mintegy 40 millFt - vagyonelkobzásra 120 millFt - pénzbírságra 20 millFt jut. Igazságszolgáltatási díjak A követelésállomány itt is nőtt, mintegy 120 millFt-tal. Ebből a -a bűnügyi költségre 105 millFt - rendőri elővezetés ktsg-re 6 millFt - vh. díj megelőlegezésre 6 millFt jut. A követelések növekedésével folytatódik a korábbi évek hasonló tendenciája. A GH teljesíti a behajtás érdekében tehető ráháruló feladatokat. A növekedés okait a bíróság tevékenységébe nem tartozó külső körülményekbe kell keresni. 14.5. A takarékossági intézkedések. A forráshiányos költségvetés nemcsak takarékosságra, hanem kiadáscsökkentésre kényszeríttette a bíróságot.

-

Ez igaz volt a foglalkoztatás és a működés más területén is

118

119

A foglalkoztatás esetében a távollévők „halasztott” pótlásával valósult meg. Egyedi elbírálással engedélyezünk díjazással járó túlmunkavégzést és csak olyan esetben, ha az munkaidőben nem végezhető el. Ugyancsak a törvényi minimumra szűkítettük ügyeleti-, készenléti kötelezettségünket. Július 01-től a 42.014/2012. OBH sz. OBH Elnöke intézkedésnek megfelelően nem fizettük az adható kategóriába tartozó személyi juttatást. Ezen felül: Olcsóbb szolgáltatóval kötöttünk riasztórendszerre karbantartási szerződést. Ugyancsak megszüntettük a kazán karbantartási szolgáltatást, olcsóbban házilag végezzük. Korlátoztuk az épületek munkaidőn túli fűtését. Rendszeresen ellenőrizzük az áramfogyasztási eszközöket, berendezéseket, tiltjuk, illetve korlátozzuk használatukat. Homlokzat felújításaink részbeni oka az energiatakarékosságra való törekvés volt. Alkalmazzuk a személyes levélkézbesítést. Ugyancsak módosítottuk telefonszolgáltatási szerződéseinket. Alkalmazzuk a fénymásolók multifunkciós másolóinkra a szerződéses fenntartási-, karbantartási módszert. 15. A tárgyévben kitűzött célok és intézkedések végrehajtásának és eredményének, valamint az elnöki pályázatban szereplő – adott időszakra vonatkozó – tervek megvalósulásának összefoglaló ismertetése. 15.1. A tárgyévben helyi vezetők részére kitűzött igazgatási feladatok felsorolása, azok teljesítésével kapcsolatos rövid tájékoztatásadás, kitérve az esetleges teljesítés elmaradás okaira. A tavalyi évben is a helyi vezetők feladata volt - a tárgyalási napok számának, a tárgyalási napok kihasználtságának rendszerese ellenőrzése - a 2 éven túli pertartamú ügyek rendszeres ellenőrzése, az elöregedés okainak vizsgálata, azokról havi jelentéstételi kötelezettség a törvényszék elnöke felé - a 2 éven túli, illetve az ügymennyiség függvényében a 1,5 évet meghaladó pertartamú ügyekben a soron kívüli eljárás elrendelése - az elrendelt soron kívüliség ellenőrzése. A helyi vezetők a fenti igazgatási feladataikat teljesítették. 15.2. A törvényszék/ítélőtábla elnöke által a tárgyévre kitűzött célok és intézkedések rövid felsorolása, azok megvalósulásáról, eredményéről való rövid számadás, kitérve az esetleges teljesítés elmaradás okaira. A tavalyi évre kitűzött célok: - a városi bíróságokon a korábban elért eredmények megtartása - a munkaügyi bíróságon az öreg ügyek arányának 5% alá szorítása - a törvényszék elsőfokú ítélkezési szintjén mindkét ügyszakban az öreg ügyek arányának csökkentése

119

120

- a törvényszék másodfokú ítélkezési szintjén büntető ügyszakban a befejezések számának fokozása, az ügyhátralék mérséklése. A fenti célok megvalósulása érdekében a kollégiumvezetők feladata volt az öreg ügyek alakulásának és az elöregedés okainak havi vizsgálata, a soron kívüli eljárások elrendelése és annak betartásának ellenőrzése, továbbá az SZMSZ-ben meghatározott tárgyalási napok számának és a tárgyalási napok kihasználtságának ellenőrzése. A városi bíróságok ítélkezésének időszerűsége továbbra is jónak mondható, az öreg ügyek aránya mindkét ügyszakban 5 % alatt maradt. Az általánosan elvárt időszerűségi szinttől csak csekély mértékben maradt el civilisztikai ügyszakban a Kecskeméti Városi Bíróság, a Kiskunfélegyházi Városi Bíróság, a Kiskunhalasi Városi Bíróság és a Kiskőrösi Városi Bíróság. Utóbbinál a 2011. évhez képest így is jelentős az előrelépés, míg Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza esetében a mutatók enyhe romlása egyértelműen a tartósan hiányzó bírákra vezethető vissza. Büntető ügyszakban csak a Kecskeméti Városi Bíróságon haladta meg némileg az öreg ügyek aránya az 5%-ot. A munkaügyi bíróság a kitűzött célt teljesítette. A kollégiumvezetők által lefolytatott ellenőrzések ellenére is a törvényszék elsőfokú ítélkezési szintjén mindkét ügyszakban romlott az időszerűség. Civilisztikában ez csak 8 darab ügyet jelent, de az ügyhátralék számottevő csökkenése folytán az arány 15,1 %-ra nőtt. Igaz, úgy a polgári, mind a gazdasági ügyszakban az öreg ügyek aránya még mindig kedvezőbb, mint a 2011. évi országos mutatók, az elmúlt évi országos adatok még nem állnak rendelkezésre, de feltehetően országosan is romlott a civilisztikai ügyszakban az időszerűség. A törvényszék büntető ügyszakában másodfokú ítélkezési szinten az egy tanácsra jutó peres befejezés 17,72 ügyről 21,12 ügyre nőtt, de az ügyhátralék ennek ellenére tovább növekedett. Ennek oka, hogy év közben az egyik előadó bírót az OBH Elnökének kijelölése folytán hozzánk került ügy tárgyalására irányítottuk át, az egyik tanács elnökének június 30. napjával a felső korhatár elérése folytán szolgálati viszonya megszűnt és szeptember 1-jével a kollégiumvezető is a Kúriára került beosztásra. A helyzetet tovább rontotta, hogy a másik tanács elnöke betegség miatt több hónapon keresztül távol volt. A kollégiumvezetők ellenőrizték a tárgyalási napok számát, azok kihasználtságát, de e téren elsőfokú ítélkezési szinten további előrelépés szükséges. 15.3. Az OBH elnöki határozatok teljesítése. Rövid összegzés arról, hogyan alakult az OBHE határozatokban kitűzött célok és intézkedések megvalósulása, teljesítése, kitérve az esetleges teljesítés elmaradás okaira.

120

121

Az OBH elnöke a 173/2012. (VII.12.) OBHE számú határozatával a Kecskeméti Törvényszék elnökének a bíróság 2011. évi tevékenységére vonatkozó tájékoztatóját elfogadta, külön feladatokat nem határozott meg. 15.4. Az elnöki pályázathoz csatolt pályaműben szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek rövid felsorolása, azok megvalósulásáról, eredményéről való rövid számadás, kitérve az esetleges teljesítés elmaradás okaira. A 2008. májusában benyújtott pályázatomhoz csatolt pályaműben az elképzeléseimet nem bontottam időszakokra, általános érvénnyel fogalmaztam meg azokat. Hangsúlyoztam a magas színvonalú és időszerű ítélkezés fontosságát, az időszerűség érdekében a vezetők igazgatási feladatait, az ügyek érkezési sorrendben történő kitűzését, az elrendelt soronkívüliség betartatásának szabályát, a bíróságok közötti munkateher, illetve a bírák közötti munkateher arányosítását, ennek érdekében a kirendelések, illetve az álláshelyek átcsoportosításának szükségességét. Fontosnak tartottam a bírák szakosodását, a bírák adminisztratív munkaterhének csökkentését, akár a bírósági titkárok, bírósági fogalmazók, bírósági ügyintézők bevonásával, az egyes adatszolgáltatások szükséges minimumra csökkentésével. Kiemelt jelentőségűnek ítéltem a sajtóval való kapcsolatrendszert is. Megítélésem szerint a pályaműben vázolt főbb célkitűzések vonatkozásában eredményeket értünk el. Bács-Kiskun megyei bíróságai akkor is és most is – a felsőbb fokú bíróságok visszajelzése alapján – magas színvonalon ítélkeznek. A helyi bíróságokon az időszerűség szinte maradéktalanul megvalósult, törvényszéki elsőfokú ítélkezési szinten ugyan a mutatók romlottak, de ez az időközben bekövetkezett eljárási jogszabály-változások egyenes következménye. Munkatársaimmal szemben mindenkor maximális szintű elvárásokat támasztok, így maradéktalanul nem lehetünk elégedettek a törvényszéki időszerűségi mutatókkal, de mindenképpen kiemelendő, hogy azok még így is az országos átlagnál lényegesen kedvezőbbek. A sajtóval a kapcsolatunkat jónak minősítem és komoly lépéseket tettünk a gyermekközpontú bíróság program keretében, illetve a tanúgondozás intézményesítésében is. 16. A bíróság elnöke által a következő naptári évre kitűzött célok és azok megvalósulását szolgáló igazgatási intézkedések összefoglaló ismertetése. 16.1. A helyi vezetők részére meghatározandó következő évi célkitűzések. Rövid, összegző felsorolás a helyi vezetők részére meghatározott következő évi célkitűzésekről, kitérve arra, miért ezeket a célokat tartja elérendőnek. - az eredmények megtartása érdekében továbbra is rendszeresen ellenőrizniük kell a tárgyalási napok számát és azok kihasználtságát

121

122

- az 1,5 évet meghaladó pertartamú ügyekben a soron kívüli eljárás elrendelése és ellenőrzése - értekezleteken a jogszabályváltozásokra a bírák figyelmét felhívni, a felmerülő szakmai kérdéseket akár a kollégiumvezetők, vagy a tanácselnökök bevonásával megvitatni annak érdekében, hogy az ítélkezés színvonala emelkedjen. 16.2. A törvényszék/ítélőtábla elnöke által a következő naptári évre kitűzött célok témák szerint csoportosított felsorolása, kitérve arra, miért ezeket a célokat tartja elérendőnek és azok megvalósulása hogyan, milyen igazgatási intézkedésekkel lehetséges (a megvalósítás módjának és eszközének bemutatása). - az ítélkezés színvonalának biztosítása. Ennek érdekében a kollégiumi munka segítése, a tanácselnöki feljegyzések intézményének hatékonyabb érvényesítése, gyakorlatszerzés érdekében a helyi bírósági bírák másodfokú tanácsokhoz történő kirendelése - a helyi bíróságokon az ítélkezés időszerűségének szinten tartása, a törvényszéken az időszerűség javítása, büntető másodfokú szinten az ügyhátralék csökkentése; ennek érdekében több bírónak az ítélkezésbe történő bevonása és több büntető tanács felállítása szükséges - a felszámolási ügyek ügyhátralékénak csökkentése - az arányos munkateher biztosítása a kirendelés intézményének igénybevételével - a Kecskeméti Járásbíróság és a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elhelyezését biztosító épületben tárgyalók és irodák kialakítása, az informatikai eszközállomány fejlesztése - a bírák egyéni tevékenysége átláthatóságának biztosítása érdekében a tárgyalási napok, a tárgyalt és befejezett ügyek számának közzététele az intraneten - vezetői értekezletek szükség szerinti, de legalább negyedévi tartása, az értekezletekről készült összefoglalók közzététele az intraneten - a bírósági honlapunk folyamatos korszerűsítése, bővítése - az új Btk., az új Ptk., illetve szükség szerint más jogszabályok ismertetése - a gyermekbarát, nyitott bíróság program folyamatos fejlesztése - fokozott együttműködés a sajtóval - a fogalmazók képzése terén együttműködés az ítélőtáblával.

122

123

17. Központi intézkedést igénylő javaslatok. Tematikusan, a tájékoztató beszámoló struktúrájával összhangban: a problémák rövid ismertetése, a problémákra alkalmazott saját megoldások rövid bemutatása, a központi intézkedést igénylő javaslatok pontos meghatározása, indoklása. Központi intézkedést igénylő javaslatok. Tematikusan, a tájékoztató, beszámoló struktúrájával összhangban: a problémák rövid ismertetése, a problémákra alkalmazott saját megoldások rövid bemutatása, a központi intézkedést igénylő javaslatok pontos meghatározása, indokolása. A bíróságok alkotmányos kötelezettsége a magas színvonalú, gyors ítélkezés. A magas színvonal előfeltétele a képzési rendszer fejlesztése is, melynek érdekében az OBH az OBT és a bíróságok bevonásával jelentős lépéseket tesz. Az időszerűség csak az arányos munkateher biztosítása mellett várható el a bíróságoktól, melynek érdekében szintén több intézkedést foganatosított a központi igazgatás. Az ítélkezési tevékenységünk során észleltük, hogy a jogalkotó legjobb szándéka, akarata ellenére sem érte el a büntető ügyszakban a kívánt célt, a kiemelt jelentőségű ügyek rövid tárgyalási időköze. Ez azt eredményezte, hogy a Kecskeméti Törvényszéken jellemzően folyamatosan több nagy terjedelmű kiemelt jelentőségű ügyet tárgyaló bírák (a kiemelt jelentőségű ügyek aránya 64,4%) felkészülése elnehezült és a rövid tárgyalási időköz betartása érdekében egy-egy tárgyalási napon kevesebb eljárási cselekményt tudnak foganatosítani, mintha a tárgyalási időköz hosszabb időben lenne meghatározva. Ahhoz, hogy a kiemelt jelentőségűnek minősített ügyek valóban időszerűen befejezhetőek legyenek szűkíteni kellene ezek ügyek körét, vagy lényegesen növelni a tárgyalási időközt. Ez központi intézkedésként Be. módosítást igényelne. Ugyancsak Be. módosítást igényelne annak lehetővé tétele, hogy a bírák a büntető ügyet további bizonyításra visszaadhassák az ügyészségnek, amennyiben a nyomozati eljárás során nem szerezték be a nyilvánvalóan szükséges szakvéleményeket. E lehetőség hiányában a bíróságra hárul a nyomozás költsége is és jelentősen növeli a bírósági eljárás időtartamát is. A Kiskunhalasi Járásbíróságon és Kunszentmiklósi Járásbíróságon szükséges az üres álláshelyek mielőbbi betöltése, ennek érdekében az OBH Elnöke már a pályázatok kiírásáról döntött. Kecskemét, 2013. február 14. /: Dr. Bicskei Ferenc :/

Ezúton is köszönöm az Országos Bírósági Hivatal és a Hivatal vezetőinek az elmúlt évi munkánkhoz nyújtott mindenkori segítségét és elsősorban valamennyi munkatársam egész évi eredményes munkáját! 123

A KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKÉNEK T Á J É K O Z T A T Ó J A

Recommend Documents