ALAPSZABÁLYA
A KŐBÁNYA SPORT CLUB ALAPSZABÁLYA ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A Kőbánya Sport Club (továbbiakban: Sportegyesület) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.), a Polgári Törvénykönyv és a sportról szóló 2004. évi I. törvény szabályai szerint működő egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. (2) A Sportegyesület alaptevékenysége a sport. A Sportegyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 2. § (1) A Sportegyesület neve: rövidített neve:
Kőbánya Sport Club KSC
(2) A Sportegyesület székhelye:
1105 Budapest, Ihász u. 24.
(3) A Sportegyesület működési területe:
Magyarország
(4) A Sportegyesület alapításának éve:
1967.
(5) A Sportegyesület színe:
kék-sárga II.
A SPORTEGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI A Sportegyesület célja 3. § (1) A Sportegyesület a rendszeres sportolás, versenyzés, testedzés, az ilyen irányú igények felkeltése, tagjainak nevelése, a társadalmi öntevékenység és a közösségi élet kibontakoztatása céljából létrehozott társadalmi szervezet. A Sportegyesület nemre, nemzetiségre, korra, világnézetre, vallási hovatartozásra tekintet nélkül tömöríti tagjait és számukra lehetőségei keretei között egyesületi életet és sportolási alkalmat teremt. A Sportegyesület elsődlegesen Budapest Főváros X. kerület területén, a X. kerületi Önkormányzattal együttműködésben támogatja tagságának és a kerület lakosságának szabadidő sportját, valamint a diáksportot, elősegíti a fiatal, tehetséges sportolók kibontakozását, szakosztályai révén hazai és nemzetközi versenyeken, bajnokságokon, kupákban és mérkőzéseken részt vesz, illetve ilyeneket rendez. Hozzájárul a hazai 2
sportélet és olimpiai mozgalom céljainak megvalósításához, a válogatott keretek működéséhez. (2) A Sportegyesület céljainak megvalósítása érdekében - a jogszabályokban meghatározott keretek között - nemzetközi tevékenységet is folytathat. (3) A Sportegyesület céljai gazdasági feltételeinek megteremtése érdekében a Sportegyesület - kiegészítő jelleggel - gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat, vállalatot létesíthet, magán- illetőleg jogi személyekkel jogi személyiséggel rendelkező vagy a nélküli gazdasági társaságot létesíthet, illetőleg ilyenbe tagként beléphet. A Sportegyesület ezen tevékenységét kizárólag másodlagosan végezheti. A Sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a Sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése a Sportegyesület alaptevékenységének minősül. (4) A Sportegyesület céljainak megvalósításával összhangban a Sportegyesület tagja az általa működtetett sportágakban létrehozott országos sportági szakszövetségeknek. A Sportegyesület feladata 4. § A Sportegyesület feladatai: a) a Sportegyesület céljainak megvalósítása érdekében a versenysport, a diák- és szabadidősport mindennapossá tétele céljából szakosztályok létrehozásával és működtetésével a sporttevékenység megszervezése, végzése, a sportágak működési feltételeinek biztosítása, b) a Sportegyesület fejlesztési célkitűzéseinek meghatározása és gondoskodás megvalósításukról, c) a sportági szakszövetségek, valamint más sportegyesületek és szervezetek által rendezett sportversenyeken, bajnokságokon, sporteseményeken, szabadidősport rendezvényeken való részvétel, sportversenyek, sportesemények szervezése és lebonyolítása, d) a Sportegyesület tagjainak sokoldalú sportbeli képzése, a sportolók felkészülésének biztosítása, e) a Sportegyesület által működtetett sportágak utánpótlásának nevelése, a sportágak oktatása, a sportágak alapjainak szélesítése, ennek érdekében kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás óvodákkal, iskolákkal, f) mindazon országos sportági szakszövetségek, illetőleg területi szövetségeik céljai megvalósításának elősegítése, munkájuk támogatása, melyekben a Sportegyesület tagsági viszonnyal rendelkezik, g) a tervszerű működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése és biztosítása.
3
III. A SPORTEGYESÜLET TAGSÁGA A tagsági viszony 5. § (1) A Sportegyesület tagja lehet minden magyarországi állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár, továbbá aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és belépési nyilatkozatban az Alapszabályt elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. A Sportegyesületnek kiskorú személy is tagja lehet. (2) A Sportegyesület pártoló tagja lehet minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely az egyesület célkitűzéseinek megvalósításában érdekelt és pártoló tagsági díjat fizet. A jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, mint pártoló tag az egyesület munkájában képviselője útján vesz részt. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése 6. § (1) A Sportegyesületbe való belépés, illetőleg a kilépés önkéntes. A belépési nyilatkozat teljességéhez kiskorú esetében a törvényes képviselő aláírása szükséges. (2) Az egyesületi tagság felvétellel keletkezik és kilépéssel, törléssel vagy kizárással szűnik meg. (3) A tagfelvétel kérdésében az érintett szakosztályvezető javaslatára a Sportegyesület elnöksége határoz. Az elnökség ezt a jogkörét a Sportegyesület elnökére átruházhatja. A felvételt megtagadó határozat ellen, amennyiben a határozatot az elnökség hozta, a küldöttgyűléshez, amennyiben a határozatot az elnök hozta, a Sportegyesület elnökségéhez lehet fellebbezni, mely fellebbezést a következő küldöttgyűlésen, illetőleg elnökségi ülésen meg kell tárgyalni. A tagsági viszony a tagfelvételi kérelem elfogadásának napjával jön létre. (4) A Sportegyesület tagjairól nyilvántartást kell vezetni. (5) A Sportegyesületből való kilépést a Sportegyesület elnöke részére írásban kell bejelenteni. A kilépési szándékot indokolni nem kell, a tagsági viszony a bejelentés kézhezvételének napján szűnik meg. (6) Törléssel szűnik meg a tagság a tag halála esetén, valamint akkor, ha a tag a tagdíjfizetési kötelezettségének hat hónapnál hosszabb ideig nem tesz eleget, és 4
tartozását felszólítás ellenére sem rendezte. A tagsági viszony a törlési határozat meghozatalának napjával szűnik meg. (7) A tag törléséről az elnök javaslata alapján az elnökség dönt. A tag törlését kimondó határozat ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a küldöttgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezést a következő küldöttgyűlés köteles elbírálni. (8) A Sportegyesületből való kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott, a Fegyelmi Szabályzatban meghatározott joghátrányként lehet alkalmazni. A Fegyelmi Szabályzat alapján a kizárás kérdésében az első fokú határozatot a Fegyelmi Bizottság hozhatja meg a Szabályzatban részletesen meghatározott első fokú fegyelmi eljárás lefolytatásával. Az első fokú fegyelmi határozat ellen benyújtható fellebbezés alapján a kizárás kérdésében az elnökség a Fegyelmi Szabályzatban részletesen meghatározott másodfokú fegyelmi eljárás lefolytatásával dönthet. A tagok jogai és kötelezettségei 7. § (1) A tag jogai: a) személyesen részt vehet a küldöttgyűlés küldötteinek megválasztásában, a megválasztott küldött útján a Sportegyesület küldöttgyűlésén, a határozatok meghozatalában, b) részt vehet a Sportegyesület tevékenységében és rendezvényein, c) választhat és választható a Sportegyesület szerveibe, (kiskorú tag képviselettel járó tisztségre nem választható) d) észrevételeket, javaslatokat tehet a Sportegyesület működésével kapcsolatban, e) használhatja a Sportegyesület által biztosított létesítményeket, sportszereit, igényelheti a Sportegyesület szakembereinek segítségét, f) részesülhet a Sportegyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti a Sportegyesület szolgáltatásait. (2) A tag kötelezettségei: a) a Sportegyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint határozatainak betartása, b) a Sportegyesület által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése, c) a Sportegyesület hírnevéhez méltó sportszerű magatartás tanúsítása, d) a tagdíj megfizetése, melynek mértékét a küldöttgyűlés, esedékességét az elnökség határozza meg, e) aktív közreműködés a Sportegyesület életében, f) sporttevékenységet folytató tag esetén az irányításával megbízott edző, sportszakember utasításainak betartása, a maximális sportteljesítmény eléréséhez szükséges követelmények teljesítése, g) sporttevékenységet folytató tag esetén részvétel és fegyelmezett magatartás az edzéseken, versenyeken, a hazai és nemzetközi versenyekre való 5
lelkiismeretes felkészülés, és a legjobb tudása szerinti szereplés, h) a Sportegyesület vagyonának megóvása. A pártoló tagok jogai és kötelezettségei 8. § (1) A pártoló tag jogai: a) képviselője útján tanácskozási joggal részt vehet a Sportegyesület küldöttgyűlésén, rendezvényein, b) észrevételeket, javaslatokat tehet a Sportegyesület működésével kapcsolatban, c) külön megállapodás alapján részesülhet a Sportegyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti a Sportegyesület szolgáltatásait. (2) A pártoló tag kötelességei: a) az Alapszabály rendelkezéseinek betartása, b) az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása, a pártoló tagsági díj megfizetése. A Sportegyesület Tiszteletbeli Tagja, Örökös Tiszteletbeli Tagja cím 9.§ (1) A Sportegyesület küldöttgyűlése az elnökség javaslata alapján „a Kőbánya Sport Club Tiszteletbeli Tagja” címet adományozhatja azon személyek részére, akik a Sportegyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységükkel, kiemelkedő munkájukkal, erkölcsi, anyagi segítségükkel hozzájárulnak a Sportegyesület céljainak megvalósításához. A küldöttgyűlés az elnökség javaslata alapján ”a Kőbánya Sport Club Örökös Tiszteletbeli Tagja” címet adományozhatja azon arra méltó személyek részére, akik a fenti tevékenységüket öt évet meghaladó időtartamban végezték. (2) A Tiszteletbeli Tag és az Örökös Tiszteletbeli Tag cím viselőjének jogai: a) tanácskozási joggal részt vehet a Sportegyesület küldöttgyűlésén és elnökségi ülésén b) észrevételeket, javaslatokat tehet a Sportegyesület működésével kapcsolatban, c) részesülhet a Sportegyesület által nyújtott kedvezményekben. (3) A Tiszteletbeli Tag és az Örökös Tiszteletbeli Tag cím viselőjének kötelezettségei: a) a Sportegyesület Alapszabályának betartása, b) a Sportegyesület által meghatározott célkitűzések népszerűsítése, támogatása, c) sportszerű magatartás.
6
IV. A SPORTEGYESÜLET SZERVEZETE 10. § A Sportegyesület szervei: a) a küldöttgyűlés, b) az elnökség, c) a Számvizsgáló Bizottság d) a bizottságok, e) a szakosztályok.
A Sportegyesület tisztségviselői: a) az elnök, b) az elnökségi tagok c) a Számvizsgáló Bizottság tagjai
V. A küldöttgyűlés 11. § (1) A Sportegyesület legfőbb szerve a küldöttgyűlés. A küldöttgyűlés az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott tagok által választott küldöttek összessége. A tagok a küldötteket küldöttválasztó gyűlésen választják, szakosztályonként az alábbiak szerint: a) minden szakosztály négy küldöttet, b) amennyiben a szakosztályhoz tartozó tagok száma a 100 főt meghaladja, minden további megkezdett 100-100 fő után, további kettő-kettő küldöttet választhat a szakosztály. A küldöttválasztó gyűléseket az elnökség köteles a küldöttgyűlést megelőzően legalább egy hónappal megszervezni. A küldöttválasztó gyűlések időpontjáról és helyéről az elnökség köteles valamennyi tagot értesíteni. A küldöttválasztó gyűlés abban az esetben határozatképes, ha azon a tagok több, mint fele megjelent. A küldöttválasztó gyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Küldött lehet az a személy, akit a küldöttválasztó gyűlésen jelenlévő tagok több, mint fele küldöttként megválaszt. A küldöttválasztó gyűlés működésére a jelen bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a küldöttgyűlésre és a tisztségviselők választására vonatkozó alapszabályi rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni (2) A küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell összehívni, időpontját az elnökségnek legalább egy hónappal korábban meg kell állapítania, és annak helyéről, időpontjáról, napirendjéről a tagokat meghívóval kell értesíteni legalább a közgyűlés időpontja előtt húsz nappal . (3) A küldöttgyűlésen minden küldött egy szavazattal rendelkezik. (4) A küldöttgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van. (5) Ha a küldöttgyűlés az eredeti időpontjától számított egy órán belül nem válik határozatképessé, a küldöttgyűlést el kell halasztani és 30 napon belül ismételten 7
össze kell hívni. Az ismételten összehívott küldöttgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben erről a tagokat a meghívóban már előre tájékoztatták. (6) A küldöttgyűlés napirendjét az elnökség állapítja meg és terjeszti a küldöttgyűlés elé. A küldöttgyűlés hatásköre 12. § A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály megállapítása és módosítása, b) a Sportegyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, valamint feloszlásának elhatározása, c) az elnökség és a Számvizsgáló Bizottság megválasztása, felmentése, visszahívása, d) a Sportegyesület éves tevékenységéről szóló beszámoló elfogadása, e) a Számvizsgáló Bizottság jelentésének elfogadása, f) az előző éves pénzügyi terv (költségvetés) teljesítéséről szóló, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámoló (mérleg) elfogadása, g) az éves pénzügyi terv elfogadása, h) a tagdíj összegének meghatározása, i) a tiszteletbeli tag cím adományozása, visszavonása, j) mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. A küldöttgyűlés határozathozatala 13. § (1) A küldöttgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazatával (a továbbiakban: egyszerű többség) hozza. (2) A küldöttgyűlés a jelenlévő szavazásra jogosultak kétharmadának "igen" szavazatával hoz határozatot a 12.§ a-b) pontjaiban meghatározott kérdésekben. (3) A küldöttgyűlés titkos szavazással hoz határozatot a tisztségviselők megválasztásakor, valamint, ha a jelenlevő szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza. Egy jelölt esetén a küldöttgyűlés nyílt szavazással is dönthet. (4) A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a küldöttgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a küldöttgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá és két, a küldöttgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti. (5) A küldöttgyűlés nyilvános. A nyilvánosság kizárásáról vagy korlátozásáról a küldöttgyűlés egyszerű többségi határozattal dönthet. 8
A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők választása 14. § (1) A 10.§ a-c) pontjaiban meghatározott tisztségviselőket a küldöttgyűlés öt évre választja. (2) A választást napirendre tűző küldöttgyűlés megkezdését megelőző egy hónappal a Sportegyesület elnöksége jelölő bizottságot választ. A jelölő bizottság köteles a Sportegyesület tagjai számára a tisztségviselőkre történő jelölés lehetőségét megadni. Jelölt lehet az a személy, akit a jelölő bizottság tisztségre jelöl vagy a közgyűlésen jelenlévő személy, aki a küldöttgyűlésen szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazatával a jelölő listára felkerül. (3) A választás tisztségenként külön-külön történik úgy, hogy először a Sportegyesület elnökét, azt követően a további elnökségi tagokat, azt követően a Számvizsgáló Bizottság tagjait kell megválasztani. (4) Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a leadott érvényes szavazatok többségét megszerezte. Több jelölt esetén, ha az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani. Az új választási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt, valamint az a jelölt, aki az érvényes szavazatok 20%-át sem kapta meg, már nem vesz részt. (5) A küldöttgyűlés által választott tisztségviselő - a megválasztásra vonatkozó szabályok alkalmazásával - visszahívható. A visszahívást a tagok 1/3-a kezdeményezheti. A rendkívüli küldöttgyűlés 15. § (1) Rendkívüli küldöttgyűlést kell összehívni a) a Sportegyesület elnökségének határozata alapján, b) ha a Sportegyesület tagjainak egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri, c) ha a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli, d) ha a Sportegyesület elnöki tisztsége bármilyen okból megüresedik, az Elnökség létszáma a megválasztottak felével, a Számvizsgáló Bizottság létszáma kiválás következtében egyre csökken, e) egyéb, az Alapszabályban meghatározott esetben, különösen, ha az évi rendes küldöttgyűlés az elnökség beszámolóját nem fogadja el. (2) A rendkívüli küldöttgyűlés összehívásáról az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy hónapon belül dönteni kell és hatvan napon belüli időpontra a rendkívüli küldöttgyűlést ki kell tűzni. A rendkívüli küldöttgyűlés 9
napirendjén kizárólag az összehívásra okot adó kérdés szerepel. Amennyiben az elnökség a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására az (1) bekezdés d) pontban meghatározott működésképtelenség vagy más ok miatt nem tud, a Számvizsgáló Bizottság köteles intézkedni a küldöttgyűlés összehívására. (3) A rendkívüli küldöttgyűlésre egyebekben a rendes küldöttgyűlésre vonatkozó szabályok alkalmazandóak. VI. A Sportegyesület elnöksége 16. § (1) A Sportegyesület tevékenységét két küldöttgyűlés közötti időszakban az elnökség irányítja. Az elnökség a Sportegyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek a küldöttgyűlés vagy a Sportegyesület más szervének kizárólagos hatáskörébe tartoznak. (2) A Sportegyesület elnöksége 10 tagból áll. (3) Az elnökségnek tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és a) magyar állampolgár, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (4) Nem lehet az elnökségnek tagja, aki olyan sportegyesületnél volt elnökségi tag, illetve olyan sportvállalkozásnál volt vezető tisztségviselő a sportszervezet megszűnését megelőző két évben, mely sportszervezet felszámolással szűnt meg. (5) Az elnökség tagjai: a) az elnök, b) további kilenc elnökségi tag. (6) Az elnökség tagjainak jogai és kötelezettségei: a) az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel, b) észrevételek, javaslatok tétele a Sportegyesület működésével kapcsolatban, c) felvilágosítás kérése a Sportegyesület tevékenységével összefüggő kérdésekben, d) javaslattétel rendkívüli küldöttgyűlés, elnökségi ülés összehívására, e) megbízás alapján a Sportegyesület képviselete, f) a Sportegyesület határozatainak betartása, végrehajtása, 10
g) folyamatos kapcsolattartás a Sportegyesület szakosztályaival, tagjaival, h) beszámolás az elnökségben vállalt feladatok végrehajtásáról. (7) Az elnökségi tagság megszűnik: a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) visszahívással, d) elhalálozással, e) a Sportegyesületből való kizárással. Az elnökség hatásköre 17.§ Az elnökség feladata és hatásköre: a) a Sportegyesület küldöttgyűlésének összehívása, b) a Sportegyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása, c) a küldöttgyűlési határozatok végrehajtása és azok ellenőrzése, d) a Sportegyesület szabályzatainak megállapítása és módosítása az Alapszabály kivételével, e) szakosztályok és bizottságok létrehozása és megszüntetése, vezetőinek és a bizottságok tagjainak megválasztása és felmentése, f) országos sportági szakszövetségbe történő belépés, illetőleg az abból történő kilépés elhatározása, a szövetségi küldöttgyűlésekre küldöttek választása, g) a Sportegyesület éves programjának, versenynaptárának jóváhagyása, végrehajtásukról a küldöttgyűlés tájékoztatása, h) a Sportegyesület működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése, i) gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása, hitel felvétele, jogról való lemondás, valamint minden olyan határozat meghozatala, amely alapján a Sportegyesület számára jelentős vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek, j) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, az Alapszabály vagy a küldöttgyűlés az elnökség hatáskörébe utal. Az elnökség működése 18. § (1) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök vagy legalább három elnökségi tag kéri, valamint ha valamelyik szakosztály vezetősége írásban az ok megjelölésével indítványozza. (2) Az elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az elnökség tagjain kívül csak a meghívott személyek lehetnek jelen. Az elnökség ettől eltérően is rendelkezhet. (3) Az elnökség üléseit az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat. (4) Az elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az 11
elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, legalább a jelenlévők több mint felének „igen” szavazatával hozza. (5) Az Elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a Számvizsgáló Bizottság vezetőjét, továbbá az őket érintő napirend tárgyalására a szakosztályvezetőket. (6) Az elnökségi ülésen jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvet a Sportegyesület irattárában meg kell őrizni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A határozatokról a szakosztályokat tájékoztatni kell. (7) Az elnökség rendkívüli, sürgős döntést igénylő esetben elnökségi ülésen kívül írásban hozhat határozatot, a 17.§ d), e) és g) pontban meghatározott kérdések kivételével. Írásbeli határozathozatal esetén az elnök felhívást intéz levélben vagy elektronikus levélben az elnökség minden tagjához. A felhívásnak tartalmaznia kell a döntést igénylő kérdést, az írásbeli határozathozatal szükségességének indokát, a határozati javaslatot, a válaszadási határidőt, a határozathoz szükséges szavazati arányt. A szavazatokat az elnöknek kell leadni az elnökségi tag által aláírt, dátummal ellátott levélben, melyet postai úton, elektronikus levélhez szkennert mellékletként vagy telefax útján kell eljuttatni. Az elnök köteles a leadott szavazatokat összegyűjteni és a hozott határozat mellékleteként megőrizni. A szavazatok leadási határidejének lejártát követő nyolc napon belül az elnök köteles írásban tájékoztatni az elnökség tagjait a szavazás eredményéről, a hozott határozatról. Amennyiben az írásbeli szavazás eredménytelen, rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni. VII. A Sportegyesület elnöke 19. § (1) A Sportegyesület legfőbb tisztségviselője a Sportegyesület elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a Sportegyesület tevékenységét. (2) Az elnök feladatai: a) az elnökség üléseinek összehívása és vezetése, a küldöttgyűlés elnöki tisztségének ellátása, b) a Sportegyesület képviselete, c) az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a küldöttgyűlési és az elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése, d) a Sportegyesület képviselőjeként önálló aláírási jogkör gyakorlása, a bankszámla feletti rendelkezési jog. e) a hírközlő szervek tájékoztatása az egyesület tevékenységéről, f) döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a küldöttgyűlés vagy az elnökség kizárólagos hatáskörébe, g) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az 12
Alapszabály, illetőleg a küldöttgyűlés vagy az elnökség az elnök hatáskörébe utal. (3) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása munkamegosztás szerint elnökségi tag helyettesíti.
esetén
a
kialakított
(4) Az elnök képviseleti vagy egyéb hatáskörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökség más tagjára is átruházhatja. VIII. A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG 20.§ (1) A küldöttgyűlés a Sportegyesület gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére Számvizsgáló Bizottságot választ. A Számvizsgáló Bizottság létszáma három fő. (2) A Számvizsgáló Bizottság tagja a Sportegyesületben más tisztséget nem viselhet. A Számvizsgáló Bizottságnak nem lehet tagja a Sportegyesülettel munkaviszonyban álló, a Sportegyesületben gazdasági feladatokat ellátó személy, továbbá aki a Sportegyesület elnökségének tagjával, illetőleg a Sportegyesületnél gazdasági feladatokat ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll. A Számvizsgáló Bizottság tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói. (3)
A Számvizsgáló Bizottság feladata: a) a Sportegyesület működésének, pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata, b) a Sportegyesület gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése, c) a tagdíjak befizetésének ellenőrzése, d) az éves mérleg felülvizsgálata, e) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata, f) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése, g) a Sportegyesület vagyonának megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése. (4) A Számvizsgáló Bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Sportegyesület gazdálkodásával kapcsolatosan bármely iratba betekinteni, a Sportegyesület tisztségviselőitől tájékoztatást kérni. (5) Az ellenőrzések megkezdéséről a Számvizsgáló Bizottság tájékoztatni köteles a Sportegyesület elnökét. Az ellenőrzés során a Számvizsgáló Bizottság a pénzügyi-gazdasági, illetőleg a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el. (6) Az ellenőrzés tapasztalatairól a Bizottság a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja a Sportegyesület elnökségét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívni a figyelmet. 13
(7) A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidő elteltével számított 30 napon belül a Számvizsgáló Bizottság utóvizsgálat keretében ellenőrzi. (8) Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az elnökség nem ismeri el, vagy az utóvizsgálat sem vezetett eredményre, a Számvizsgáló Bizottság közvetlenül az intézkedésre jogosult szervhez fordulhat, szükség esetén kezdeményezheti rendkívüli küldöttgyűlés összehívását. A Számvizsgáló Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a Sportegyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a Sportegyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. (9) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Számvizsgáló Bizottság indítványára 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Számvizsgáló Bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a Számvizsgáló Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. (10) A Számvizsgáló Bizottság évente legalább egy alkalommal – a 20.§ (3) bekezdés alapján hatáskörébe tartozó – átfogó ellenőrzést köteles tartani. (11) A Számvizsgáló Bizottság küldöttgyűlésének köteles beszámolni.
tevékenységéről
a
Sportegyesület
(12) A Számvizsgáló Bizottság szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik. Az időpontját és napirendjét a Bizottság tagjaival nyolc nappal az ülés előtt közölni kell írásban postai úton ajánlott küldeményként vagy az átvétel igazolására, visszajelzésére alkalmas elektronikus úton. Ha bármely bizottsági tag a napirend megjelölésével kéri, a Számvizsgáló Bizottság elnöke köteles a rendkívüli bizottsági ülést tizenöt napon belül összehívni. (13) A Bizottság ülése határozatképes, ha azon mindhárom tag jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott ülést - azonos napirenddel - legalább három nappal későbbi időpontra kell kitűzni, ebben az esetben is mindhárom bizottsági tag jelenléte szükséges a határozatképességhez. (14) A Bizottság határozatait nyílt szavazással, legalább két bizottsági tag “igen” szavazatával hozza. A Bizottság titkos szavazással hoz határozatot bármely bizottsági tag indítványára. (15) A Számvizsgáló Bizottság működésére a jelen fejezetben nem szabályozott kérdésekben az elnökség működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. 14
IX. A bizottságok 21.§ (1) A Sportegyesület elnöksége egyes feladatok ellátására állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok vezetőit és tagjait az elnökség legfeljebb mandátumának időtartamára választja. (2) A bizottságok feladatait és hatáskörét, továbbá működésük főbb szabályait minden esetben írásban kell meghatározni. X. A szakosztályok 22.§ (1) Az elnökség szakosztályokat hoz létre.
a
Sportegyesület
által
működtetett
sportágakban
(2) A szakosztály tevékenységét az elnökség által megbízott szakosztály vezetőség irányítja a Sportegyesület szabályzatai, a küldöttgyűlés és az elnökség határozatai alapján. (3) A szakosztály feladata: a) a Sportegyesület céljai megvalósításának elősegítése, b) a sportághoz tartozó tagok foglalkoztatásának megszervezése, a versenyeken, sporteseményeken való részvétel megszervezése, tevékenységük fejlesztése, versenyek, sportesemények lebonyolítása, c) a sportág utánpótlás nevelésének megszervezése, az oktatások megszervezése, d) közreműködés az ifjúsági és lakossági szabadidősporttal, valamint a diáksporttal összefüggő feladatok meghatározásában és ellátásában, e) az elnökség megbízása alapján a Sportegyesület képviselete az országos sportági szakszövetségekben, illetőleg azok területi szervezeteiben, f) a szakosztályi költségvetés elkészítése, elnökség elé terjesztése, az elnökség határozata alapján vagy szükség esetén a költségvetés módosítására javaslat készítése, g) az elnökség által meghatározott keretek között gazdasági feladatok ellátása, gazdálkodás a szakosztályra bízott egyesületi vagyonnal, h) a hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása. (4) A szakosztály vezetőség köteles az elnököt a szakosztály tevékenységéről folyamatosan tájékoztatni, és az elnökségnek legalább évente egy alkalommal beszámolni. A szakosztályvezető köteles évente legalább egy alkalommal szakosztályértekezletet tartani, melyre a szakosztályhoz tartozó tagokat köteles meghívni és a szakosztály működéséről tájékoztatást adni. 15
(5) A szakosztályok működésére vonatkozó részletes szabályokról, szükség esetén szakosztály vezetőség létrehozásáról az elnökség a szakosztály létrehozására vonatkozó határozatban vagy az éves beszámoltatást tárgyaló elnökségi ülésen dönt. XI. Az apparátus 23. § (1) A Sportegyesület adminisztratív, gazdálkodási, szervezési és egyéb feladatainak ellátására a Sportegyesület apparátust hoz létre. Az apparátus részletes feladataira, felépítésére és működésére vonatkozó szabályokat az elnökség a szervezeti és működési szabályzatban állapítja meg. (2) Az apparátust az elnök irányítja. (3) A hivatali szervezet tagjai tevékenységüket munkaviszony keretében, megbízási jogviszony keretében vagy társadalmi megbízatásként is elláthatják. XII. A SPORTEGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA 24. § (1) A Sportegyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. (1) A Sportegyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze: a) a tagsági díjak, b) a költségvetési támogatás, c) az alaptevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, d) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, e) a Sportegyesület eszközeinek befektetéseiből származó bevétel, f) egyéb, jogszabályokban meghatározott bevétel, g) a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel. (3) A Sportegyesület költségei: a) az alaptevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, b) a működési költségek, c) gazdasági-vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, d) egyéb költségek. 16
(4) A Sportegyesület vagyona készpénzből, ingatlan és ingó vagyonból és egyéb vagyoni értékű jogokból állhat. (5) A Sportegyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A Sportegyesület tagjai a Sportegyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A Sportegyesület gazdálkodása eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységére fordíthatja (6) A Sportegyesület a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a civil szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. (7) A Sportegyesület kizárólag céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet vállalkozási tevékenységet. A Sportegyesület a cél szerinti tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. (8) A Sportegyesület alaptevékenységével össze nem függő tevékenységet, valamint alaptevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a Sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat.
(9) A Sportegyesület saját maga rendelkezik nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra. A Sportegyesület hirdetési, reklám, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatosan egy évnél hosszabb időre szerződést csak a közgyűlés külön felhatalmazása alapján köthet. (10) A Sportegyesület gazdálkodásának részletes szabályait az elnökség által megállapított gazdálkodási szabályzat határozza meg. Az ingatlanvagyont érintő kérdésekben a Sportegyesület befektetési szabályzatát kell alkalmazni. (11) A Sportegyesület költségvetésében előirányzott összegek rendeltetésszerű és a mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználásáért az elnök a felelős. XIII. A SPORTEGYESÜLET MEGSZŰNÉSE 25. § (1) A Sportegyesület megszűnik: a) a közgyűlés döntése alapján átalakul, b) a közgyűlés a feloszlásáról határoz, c) a bíróság feloszlatja, d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti 17
vagy megállapítja megszűnését, e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és a Sportegyesületet a nyilvántartásból törlik. (2) A közgyűlés nem dönthet a Sportegyesület feloszlásáról, ha a Sportegyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy a Sportegyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. (3) A Sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani. (4) A Sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával a Sporttörvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a Sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült. ZÁRADÉK 26.§ Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Civil tv. rendelkezései és a Polgári Törvénykönyvnek az egyesületekről szóló rendelkezései az irányadók, továbbá sporttevékenységére a sportról szóló 2004. évi I. törvényt, gazdálkodására a civil szervezetek gazdálkodásáról szóló hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. A 2009. szeptember 30. napján elfogadott alapszabályt a Sportegyesület küldöttgyűlése 2012. március 21. napján módosította és egységes szerkezetbe foglalva fogadta el.
Őcsi Gábor s.k. elnök
Tanúk:
1.
2. Kenderes Attila s.k.
Turbucz Gábor s.k.
18
