A Vasas Sport Club Alapszabálya módosításokkal egységes szerkezetben
Elfogadta a Vasas Sport Club Küldöttközgyűlése, 2014. október 14-én.
2/30 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A Vasas Sport Club Magyarország Alaptörvényének VIII. cikkének (2) bekezdésében biztosított alapvető jog; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil törvény) és a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sporttörvény) alapján működő, a tagok közös, tartós, Alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített egyesület. (2) A Vasas Sport Club a Sporttörvény rendelkezéseinek megfelelően sportegyesület (a továbbiakban: sportegyesület). 2. § (1) A sportegyesület elnevezése: (a) A sportegyesület neve: Vasas Sport Club (b) A sportegyesület rövidített neve: Vasas SC (2) A sportegyesület hivatalos weboldala: http://www.vasassc.hu (3) A sportegyesület hivatalos közösségi oldalai: MyVasas és http://facebook.com/vasassc (4) A sportegyesület székhelye: 1139 Budapest, Fáy u. 58. (5) A sportegyesület telephelyei: (a) 1026 Budapest, Pasaréti út 11-13. (b) 1037 Budapest, Folyondár u. 15. (c) 1121 Budapest, Jánoshegyi út, síház, 010503/10 hrsz. (6) A sportegyesület alapításának éve: 1911 (7) A sportegyesület működési területe: Magyarország (8) A sportegyesület színe: piros-kék (9) A sportegyesület jelvénye: kör alak arany szegéllyel, felső egyharmada piros, alsó kétharmada kék, benne aranysárga színnel VASAS SC és VSC felirat, mellette az alapítás évszáma 1911.
3/30 (10) A sportegyesület szlogenje: „A család az első”. (11) A sportegyesület arculatát a Vasas Sport Club Elnöksége határozatával elfogadott arculati kézikönyve („BrandBook”) határozza meg. (12) A sportegyesület megjelölésére használható még az úgynevezett „retró-címer”: kör alak, sárga szegéllyel, felső egyharmada piros, alsó kétharmada kék, arany sávval elválasztva, benne sárga színnel VASAS SC és VSC felirat. A retró-címer felhasználására oly módon kerülhet sor, amelyből egyértelműen kitűnik, hogy a sportegyesület korábbi címeréről van szó.
(13) A sportegyesület bármely arculati elemeinek, illetve címerének, logójának stb. felhasználásához a sportegyesület Elnökének kifejezett engedélye szükséges. A sportágak 3. § (1) A sportegyesület sporttevékenységét meghatározott sportágakban fejti ki.
elsősorban
az
Alapszabály
1.
számú
mellékletében
(2) Az Alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza a sportegyesület által működtetett sportágak felsorolását, valamint a Szakosztályokat, illetve a sportegyesülettel megállapodást kötött önálló sportszervezeteket, gazdálkodó szervezeteket, amelyek a sportegyesület sportágait működtetik. (3) A Szakosztályok létrehozásáról, megszűnéséről, működéséről és szervezeti felépítéséről, valamint a sportszervezetekkel, gazdálkodó szervezetekkel kötött sportági együttműködési megállapodásról az Alapszabály 35. § pontja rendelkezik. (4) A sportegyesület tagja az általa működtetett sportágakban létrehozott országos sportági szakszövetségeknek, a Magyar Olimpiai Bizottságnak, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, továbbá tagja lehet a sportági szakszövetségek területi és helyi szövetségeinek, illetve a sport területén működő érdekvédelmi szervezeteknek. (5) A sportegyesület sporttevékenysége során betartja a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság és azon sportági szakszövetségeknek, köztestületeknek alapszabályát, illetve egyéb kötelező erejű szabályzatait, amelyekben tag.
4/30 A sportegyesület felügyeleti szervei 4. § (1) A sportegyesület a Fővárosi Törvényszék által vezetett civil szervezetek nyilvántartásába van bejegyezve. (2) A sportegyesület feletti általános törvényességi felügyeletet a sportegyesületet nyilvántartó bíróság, míg a sportegyesület működése feletti törvényességi ellenőrzést a Fővárosi Főügyészség látja el. A sportegyesület céljai 5. § (1) A sportegyesület - lehetőségeihez mérten - az alábbi célok megvalósítását tűzi ki célul: (a) tagjai és szolgáltatásait igénybe vevők részére a rendszeres sportolás és versenyzés lehetőségének biztosítása, (b) versenysportágak működtetése; élsportolók felkészülési, versenyeztetési lehetőségeinek biztosítása, (c) sportágak utánpótlás-neveléssel kapcsolatos feladatainak ellátása és támogatása, (d) a sporttevékenység folytatásához megfelelő vagyontárgyak, ingatlanok vagyonkezelése,
sportlétesítmények
biztosítása,
állami
(e) a sportegyesület működési területén található nevelési, oktatási intézmények tanulóinak (hallgatóinak) részére a sportolási, testedzési lehetőségek megteremtése, valamint a lakosság szabadidősportjának elősegítése, (f) hazai és nemzetközi sportkapcsolatok létesítése, fenntartása, (g) együttműködés kialakítása sportbaráti körökkel és a sportegyesület saját szurkolóival, (h) együttműködés kialakítása utánpótlás bázisokkal, iskolákkal, (i) hivatásos, amatőr, valamint szabadidős sporttevékenysége keretében roma-közösségek és fogyatékkal élők sportolásának elősegítése, (j) drog- és bűnmegelőzés támogatása. (2) A sportegyesület céljainak megvalósítása érdekében nemzetközi tevékenységet is folytat. (3) A sportegyesület céljainak megvalósítása érdekében – megállapodás alapján – szoros kapcsolatot tart a kormányzati szervekkel, valamint mindazokkal az állami, önkormányzati, civil szervezetekkel, gazdálkodó szervezetekkel, amelyek támogatásukkal elősegítik céljainak megvalósulását és részt vállalnak a sportegyesület működési feltételeinek biztosításában és fejlesztésében. A sportegyesület feladatai 6. § (1) A sportegyesület - lehetőségeihez mérten - az alábbi feladatokat látja el (a feladatok mellett feltüntetve a kapcsolódó közfeladatok törvényi hivatkozásait): (a) a sportegyesületi célok megvalósítása érdekében sportágak működési feltételeinek biztosítása (Szakosztályok keretein belül vagy partnerekkel kötött együttműködési megállapodások alapján), (b) a sportegyesületi sporttevékenység célkitűzéseinek meghatározása és gondoskodás a megvalósításukról, (c) a sporttevékenységek folytatásához megfelelő sportlétesítmények használatának biztosítása, a Magyar Állam tulajdonában álló sportingatlanok, vagyontárgyak vagyonkezelési feladatainak
5/30 ellátása, sportingatlanok üzemeltetése (a Sporttörvény 76/B. § (5) és (8) bekezdéseiben foglaltak alapján, a fővárosi sportélet fejlesztése és a sport közösségformáló funkciójának megerősítése, mint közfeladat érdekében), (d) hazai és nemzetközi sportesemények, mérkőzések (versenyek) megrendezése, a szövetségek, valamint más sportegyesületek által megrendezett sporteseményeken, bajnokságokon és versenyeken való részvétel (Sporttörvény 49. § c-e) pontjai), (e) a sportegyesület tagjai és szolgáltatásait igénybe vevők sportszakmai képzése, korszerű felkészülésének biztosítása (2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bek. 8. pontja), (f) a működtetett sportágak utánpótlásának nevelése, az utánpótlás bázis szélesítése, együttműködés kialakítása bázisiskolákkal, diák- és tömegsport egyesületekkel, különös tekintettel a sportegyesület vagyonkezelésében lévő sportpályák fekvése szerinti kerületek lakossága sportolásának és élsportjának elősegítése, fejlesztése (2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bek., 8. pontja és (5) bek. 17. pontja), (g) tagjai klubhűségének megerősítése, a sportegyesület hagyományainak ápolása (az 1991. évi XX. törvény 121. § a-b) pontja), (h) a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése és biztosítása, (i) a tehetséges vagy szociálisan rászoruló fiatal sportolók sporttevékenységének és/vagy tanulásának támogatása (2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bek,. 11. pontja), (j) a fogyatékkal élők segítése (1998. évi XXVI. törvény 21. § a-g) pontja), (k) a roma-közösségek érdekében tevékenység végzése (2011. évi CLXXXIX. törvény 163. § (1) bek.), (l) tisztességes játék (Fair Play) szellemében való versenyzés támogatása, (m) a sportmozgalomban ható káros jelenségek – elsősorban a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek készítmények és módszerek alkalmazása – elleni fellépés a hatályos magyar jogszabályoknak, a NOB és a WADA szabályainak, elveinek figyelembevételével (2004. évi I. törvény 49. § f) pontja), (n) a drog-prevenciót és a bűnmegelőzést szolgáló tevékenységek végzése, a főváros drogprevenciós és egészségfejlesztő munkáját elősegítő tevékenységek, programok szervezése (2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bek. 9. pontja, az 1997. évi CLIV. törvény 35. § (1) és (2) bekezdése). A SPORTEGYESÜLET TAGSÁGA A sportegyesület tagjai 7. § (1) A sportegyesület tagjai, a tagokat megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek terjedelme alapján: (a) tagok, (b) pártoló tagok. (2) A sportegyesületnek tagja lehet minden természetes személy, állampolgárságtól függetlenül, aki tagfelvételi kérelméről (formához nem kötötten) nyilatkozik, és nyilatkozatával (a) a sportegyesület Alapszabályát (valamint szabályzatait és szerveinek határozatait) elfogadja, (b) egyetért a sportegyesület célkitűzéseivel, (c) a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja, (d) valamint befizeti az első tagdíjat. (3) A sportegyesület pártoló tagja lehet természetes személy, jogi személy vagy más gazdálkodó szervezet, ha
6/30 (a) a sportegyesülettel kötött megállapodásban a sportegyesület Alapszabályát elfogadja és (b) a tagsági viszonyból eredő kötelezettségek teljesítését, illetőleg a sportegyesületi célok megvalósításának erkölcsi és anyagi támogatását vállalja. (4) A sportegyesület tagjairól, pártoló tagjairól az Ügyviteli szervezet nyilvántartást vezet és számlát állít ki a tagdíjról. A tagsági jogviszony keletkezése 8. § (1) A sportegyesületbe való belépés önkéntes. A sportegyesületbe való belépéssel a tag a sportegyesület Alapszabályát és szabályzatait magára nézve kötelezőnek ismeri el. (2) A sportegyesületi tagság tagfelvétellel keletkezik. (3) A tagfelvétel kérdésében a tag (formához nem kötött írásbeli vagy szóbeli) kérelmére - az első tagdíj megfizetését követően - a Szakosztály bármely tisztségviselője vagy edzője határoz, határozatát közli a jelentkezővel és a tagot 15 napon belül bejelenti a sportegyesület Ügyviteli szervezetének. (4) A tagfelvétel az Elnök jóváhagyásával válik hatályossá, a belépés időpontjára visszamenőleges hatállyal. (5) Az Elnök jóváhagyását megadottnak kell tekinteni, amennyiben a tagfelvételről a belépéstől számított 30 napon belül nem nyilatkozik. (6) A tagfelvételt megtagadó határozat ellen - a közléstől számított 30 napon belül - a sportegyesület Ellenőrző Bizottságához lehet fellebbezni, amely a fellebbezést a beérkezéstől számított 30 napon belül elbírálja. (7) A sportegyesülettel sportszerződést vagy sportszakemberi feladatra szóló szerződést aláíró személy a szerződés aláírásával, míg az Elnök a megválasztásával, a Szakosztályok tisztségviselői vagy szerveinek tagjai a kinevezéssel válnak taggá. (8) A pártoló tagság a pártolói tagdíjak az Ügyviteli Szervezet részére történő megfizetésével, a megfizetés napján keletkezik. A tagsági jogviszony megszűnése
9. § (1) A sportegyesületi tagság: a)
kilépéssel,
b)
a tagsági jogviszony sportegyesület általi felmondásával,
c)
kizárással,
d)
a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
szűnik meg. (2) A tagsági jogviszony megszűnésének napjától megszűnnek a tag tagsági jogviszonyból származó jogai és kötelezettségei. A megszűnés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségek alól, megszűnik azonban a tagságból eredő jogok iránti igénye. (3) A tag a Szakosztály bármely tisztségviselője vagy edzője felé tett (formához nem kötött írásbeli vagy szóbeli) nyilatkozatával kiléphet a sportegyesületből. A sportegyesületből való kilépés önkéntes. (4) A sportegyesületből való kilépést - a tag nyilatkozata alapján - a Szakosztály bármely tisztségviselője vagy edzője 15 napon belül bejelenti a sportegyesület Ügyviteli szervezetének. (5) A kilépéssel azonos módon szűnik meg a tagsági jogviszony, ha a sportoló átigazolásához a sportegyesület hozzájárult vagy a sportoló amatőr sportolói szerződése, a sportszakember szerződése
7/30 vagy a Szakosztályi tisztségviselő tisztsége, illetve Szakosztályi szervben fennálló tagsága bármely okból megszűnt. (6) A sportegyesület 30 napos felmondási idővel történő felmondással szünteti meg a tagságot, ha a tag, a pártoló tag legalább 1 hónapnak megfelelő összegű lejárt tartozást halmoz fel a sportegyesülettel szemben. Lejárt tartozásnak tekintendő minden olyan tagdíj, tanfolyamdíj, illetve pártolói tagdíj, amely az esedékesség időszakában nem került megfizetésre. (7) A sportegyesületből történő kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni. A tagok jogai és kötelezettségei 10. § (1) A sportegyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetőek. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. (2) A tagdíj vagy a sportegyesület felé egyéb fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén - a késedelem időtartamára - a tagsági jogok gyakorlását az Elnök vagy a Szakosztály bármely tisztségviselője felfüggesztheti, továbbá az Elnök megtagadhatja az átigazoláshoz való hozzájárulást. (3) A sportegyesület tagjának jogai: (a) részt vehet a sportegyesület tevékenységében és sportága rendezvényein, (b) részt vehet a Szakosztálygyűlésen, melyen nagykorú tagként szavazati joggal, ennek hiányában tanácskozási joggal rendelkezik, (c) a Szakosztálygyűlésen a nagykorú tagok által megválasztott küldött útján részt vesz a Küldöttközgyűlésen, valamint a sportegyesület tisztségviselőinek és szerveinek megválasztásában, (d) a nagykorú tag személyesen, szavazati és tanácskozási jog nélkül részt vehet a Küldöttközgyűlésen, (e) nagykorú tag választható a sportegyesület szerveibe vagy tisztségviselőjének, (f) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a sportegyesületet érintő bármely kérdésben, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, (g) a sportegyesület valamely szervének törvénysértő határozatát – a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja, (h) a sportegyesület által meghatározott feltételek szerint részt vehet a sportegyesület munkájában, edzéseken és versenyeken, (i) a sportegyesület által megállapított feltételek mellett részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményben: használhatja a sportegyesület létesítményeit, sportszereit és felszereléseit, igényelheti a sportegyesület szakembereinek segítségét, (j) a sportegyesületben eltöltött meghatározott idő és/vagy kimagasló sporteredményei alapján megkaphatja és viselheti a sportegyesület által Alapszabályban rögzített címeket, kitüntetéseket. (4) A sportegyesület tagjának kötelezettségei: (a) a sportegyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak betartása, illetőleg betartásának biztosítása, (b) a sportegyesület szervei, tisztségviselői által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése, (c) sportegyesületi, szakosztályi és létesítményi házirendek betartása, (d) sportegyesület által előírt adatszolgáltatás teljesítése, (e) a tagdíj megfizetése,
8/30 (f) sporttevékenységet folytató tag esetén az irányításával megbízott edző utasításainak betartása, a maximális sportteljesítmény eléréséhez szükséges követelmények teljesítése, (g) sporttevékenységet folytató tag esetében részvétel és fegyelmezett magatartás az edzéseken, versenyeken és mérkőzéseken, a hazai és nemzetközi versenyekre való lelkiismeretes felkészülés és azokon a legjobb tudása szerinti szereplés, (h) doppingmentes és drogmentes felkészülés és versenyzés, (i) a sportegyesület hírnevéhez méltó, sportszerű magatartás mind sportegyesületi tevékenységében, mind azon kívül (közönség és a média felé történő megnyilvánulásokban is), (j) a sportegyesület vagyonának megóvása és létesítményeinek költség-hatékony használata. (5) A sportegyesülettel munkaviszonyban álló személlyel vagy megbízással foglalkoztatott sportszakemberrel egy háztartásban élő gyermeke után - a munkaviszony valamint a megbízási jogviszony fennállása alatt - az alábbi kedvezményekre jogosult a havi tagdíjból, tanfolyamdíjból, illetve a nyári táborainak díjából (ide nem értve a sportegyesület alapvető szolgáltatásán túli költségeket). A kedvezmény mértéke gyermekenként, az érintett Szakosztályban a gyermek korcsoportjának megfelelő alaptagdíj összegének, a munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban eltöltött legalább 1 évet követően 50%-a, legalább három évet követően 100%-a. (6) Szándékos vagy gondatlan magatartásból eredő károkozás megtérítéséért az elkövető a Ptk. szabályai szerint tartozik felelősséggel. (7) A tagdíj és tanfolyamdíj mértékét, az egyes kedvezményeket, tagdíjmentességet az Elnök határozza meg. A pártoló tagok tagdíjának mértéke megegyezik az általuk vállalt, a sportegyesület részére adott hozzájárulással. A pártoló tagok jogai és kötelezettségei 11. § (1) A sportegyesület pártoló tagjának jogai: (a) írásos formában javaslatokat és észrevételeket tehet a sportegyesület működésével kapcsolatban, (b) hallgatóságként részt vehet a sportegyesület Küldöttközgyűlésén, (c) részesülhet a sportegyesület által pártoló tagoknak nyújtott kedvezményekben. (2) A sportegyesület pártoló tagjának kötelezettségei: (a) a sportegyesület Alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek határozatainak a betartása, (b) a sportegyesületi, szakosztályi és létesítményi házirendek betartása, (c) a sportegyesület által előírt adatszolgáltatás teljesítése, (d) a vállalt hozzájárulás megfizetése, (e) a sportegyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása, (f) a sportegyesület hírnevéhez méltó, sportszerű magatartás, mind a sportegyesületi tevékenységében, mind azon kívül (közönség és média felé történő megnyilvánulásokban is). Fegyelmi eljárás 12. § (1) A sportegyesület tagjaival szemben - a Sporttörvény rendelkezései alapján - fegyelmi eljárás lefolytatására az Ellenőrző Bizottság jogosult, fegyelmi jogkörben. (2) A fegyelmi eljárásban fellebbviteli szervként az Elnökség jár el, működésének szabályai és a Fegyelmi Szabályzat rendelkezései szerint.
9/30 (3) A Fegyelmi Szabályzat határozza meg: (a) a fegyelmi jogkört gyakorló Ellenőrző Bizottság feladatait, hatáskörét, működését, (b) a fegyelmi jogkört gyakorló Ellenőrző Bizottság tagjainak összeférhetetlenségét, (c) a fegyelmi büntetések rendszerét (a büntetés foganatosítása, eljárás lefolytatása nélkül kiszabható intézkedések alkalmazásának feltételei), (d) az eljárási szabályokat (eljárás megindítása, az erről szóló értesítés, a tárgyalás kitűzése, a tárgyalás lefolytatása, a bizonyítás, a jegyzőkönyvvezetés, a képviselet, a határozathozatal, az eljárás felfüggesztése, megszüntetése, a határozat közlése, a határidők számítása, az eljárás költségeinek viselése, határozatok végrehajtása), (e) a jogorvoslati lehetőségeket (fellebbezés előterjesztése, elbírálására, a fellebbviteli bizottság eljárása). Adatvédelmi rendelkezések 13. § (1) A sportegyesület kezeli a tagjai, a pártoló tagok, illetve a sportegyesület szolgáltatásait igénybe vevők, valamint a sportegyesület adatbázisaiban bármilyen okból regisztráltak adatait. (2) Az adatkezelés alapja az érintettek önkéntes hozzájárulása. (3) Az adatkezelés céljáról, az adatok rögzítéséről, feldolgozásáról, továbbításáról, az érintettek jogairól, tájékoztatásáról a sportegyesület általános vagy az egyes adatbázisok speciális adatkezelési szabályzata rendelkezik. A SPORTEGYESÜLET SZERVEZETE 14. § (1) A sportegyesület szervezete: (a) Örökös Tiszteletbeli Elnök(ök) (b) Tiszteletbeli Elnök (c) A sportegyesület szervei: i. Küldöttközgyűlés ii. Elnökség iii. Ellenőrző Bizottság iv. Szakosztály szervei (d) A sportegyesület tisztségviselői: i. Elnök ii. Elnökhelyettes(ek) iii. Könyvvizsgáló iv. Szakosztály tisztségviselői (e) Ügyviteli szervezet (f) Szakosztályok (g) Szurkolói Klub KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS 15. § (1)
A sportegyesület döntéshozó szerve a Küldöttközgyűlés.
(2)
Küldött a sportegyesület bármely nagykorú tagja lehet.
10/30 (3)
A küldötteket (és az akadályoztatás esetére megválasztott pótküldötteket) a sportegyesület tagi jogviszonyban álló tagjai a Szakosztálygyűlésen vagy írásban választják meg.
(4)
A Szakosztályok - függetlenül a sportegyesületi tagjaik számától - 1 (összességében legfeljebb 4) küldött választására jogosultak.
(5)
A Szakosztályok az előbbieken felül - az alábbi objektív szempontok teljesülése esetén - további küldöttek választására jogosultak: (a) a Szakosztályok további 1 küldöttet választhatnak, ha a Szakosztály keretein belül tagdíjat vagy tanfolyamdíjat határidőben befizetők száma (bizonylattal igazoltan), a Küldöttközgyűlés időpontját megállapító Elnökségi ülést megelőző 3 naptári hónap átlagában meghaladja a 150 főt; (b) ha a Szakosztály rendelkezik olyan felnőtt csapattal, amely a Küldöttközgyűlés időpontját megállapító Elnökségi ülés időpontjában I. osztályú bajnokságban szerepel: további 1 küldöttet választhat; (c) ha a Küldöttközgyűlés évét megelőző naptári évben a szakosztályi egyéni sportágban a Szakosztály sportolója legalább két, dobogós helyezést ért el felnőtt és/vagy utánpótlás Eb-n, vb-n: a helyezések számától függetlenül további 1 küldöttet választhat; (d) ha a Szakosztály (sportoló(i) által) a Küldöttközgyűlést megelőző olimpián bármennyi pontszerző helyet szerzett (1-8. helyezés): a helyezések számától függetlenül további 1 küldöttet választhat. A Küldöttközgyűlés hatásköre 16. §
(1) A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: (a) az Alapszabály módosítása, (b) a sportegyesület megszűnésének, más sportegyesülettel, illetőleg társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása, szétválásának elhatározása, (c) az Elnök, az Elnökség szavazati joggal rendelkező tagjai, az Ellenőrző Bizottság tagjai, valamint a Könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása, (d) az Elnök, mint vezető tisztségviselő díjazásának megállapítása, (e) Könyvvizsgáló díjazásának megállapítása, (f) nemzetközi szervezetbe való belépés elhatározása, (g) a költségvetés elfogadása és az előző évi költségvetés teljesítéséről és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámoló megvitatása és elfogadása, (h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a sportegyesület saját tagjával, az Elnökkel, az Ellenőrző Bizottság tagjaival vagy ezek hozzátartozójával köt, ide nem értve a tagsági jogviszonyt keletkeztető 8. § (7) bekezdés szerinti szerződéseket, valamint a sportegyesület részére sporttevékenység végzésére vagy munkavégzésre irányuló más szerződéseket, valamint az Elnök munkaszerződését, (i) döntés a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről, (j) a sportegyesület nevével, címerével, logójával és minden, a nevéhez kapcsolódó jogra, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítői jogra egy évnél hosszabb időtartamra kötendő hirdetési, reklám, illetve közvetítői szerződés megkötésére vonatkozó felhatalmazás megadása, amennyiben arra jelen Alapszabály nem ad felhatalmazást, (k) Végelszámoló kijelölése,
11/30 (l) mindazon kérdések, amelyeket jogszabály a Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. A Küldöttközgyűlés összehívása és megtartása 17. § (1) A sportegyesület rendes Küldöttközgyűlését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. (2) A Küldöttközgyűlés helyét, időpontját és napirendjét az Elnökségnek - a Küldöttközgyűlés időpontja előtt - legalább 30 nappal korábban meg kell állapítania. (3) Az Elnök a Küldöttközgyűlés meghívóját a Szakosztályok részére a Küldöttközgyűlés időpontja előtt legalább 21 nappal az alábbiak szerint kézbesíti: a Szakosztály legmagasabb betöltött tisztségének tisztségviselője átveheti írásban a sportegyesület székhelyén vagy megkapja e-mailen a Szakosztály hivatalos e-mail címére. (4) A meghívónak tartalmaznia kell: (a) a Küldöttközgyűlés időpontját, (b) a Küldöttközgyűlés helyét, (c) a küldöttek számát, (d) a Küldöttközgyűlés tervezett napirendjét, (e) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az Alapszabály 19. § (2) szerint a Küldöttközgyűlés napirendjére vonatkozóan további javaslatokat tehetnek. (5) A küldöttek (és pótküldöttek) névsorát a Szakosztály legmagasabb betöltött tisztségének tisztségviselője legalább 5 naptári nappal a Küldöttközgyűlés időpontja előtt köteles leadni a sportegyesület székhelyén, az Elnökségnek címezve. (6) A 19. § (2) szerinti végleges napirendhez kapcsolódó írásos anyagokat a Szakosztály felelős tisztségviselője legalább 5 naptári nappal a Küldöttközgyűlés időpontja előtt köteles átvenni az ügyvezetés titkárságán. (7) A Küldöttközgyűlés vezetése az Elnök feladata. Az Elnök jelölése alapján a Küldöttközgyűlés erre mást is kijelölhet. A tisztújító Küldöttközgyűlés levezető elnöke a sportegyesület jogásza vagy megbízott ügyvédje. (8) A Küldöttközgyűlésen szavazati joggal a küldöttek rendelkeznek, akik jogosultak és egyben kötelesek a Küldöttközgyűlésen részt venni, jogosultak azon a szavazati jogukat gyakorolni, felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. (9) A Küldöttközgyűlés nem nyilvános; azon a küldötteken kívül, hallgatóságként a tagok és a sportegyesület Elnöke által meghívottak vehetnek részt. (10) A Küldöttközgyűlésről kép- vagy hangfelvételt csak az Elnök kifejezett engedélyével lehet rögzíteni, szerkeszteni vagy nyilvánosságra hozni. A Küldöttközgyűlés határozatképessége 18. § (1) A Küldöttközgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult küldötteknek több, mint a fele jelen van. (2) Ha a Küldöttközgyűlés az eredeti időpontjától számított fél órán belül nem válik határozatképessé, a Küldöttközgyűlést el kell halasztani. (3) Ha a Küldöttközgyűlés a megtartása közben válik határozatképtelenné, az ülést a határozatképesség visszaszerzéséig fel kell függeszteni, ha azonban a Küldöttközgyűlés a felfüggesztéstől számított fél óra elteltével sem határozatképes, akkor a Küldöttközgyűlést el kell halasztani.
12/30 A Küldöttközgyűlés napirendje 19. § (1) A Küldöttközgyűlés napirendjét az Elnökség állapítja meg, az Elnök előterjesztése alapján. (2) A sportegyesületi tagok vagy a sportegyesület szervei által tett egyéb javaslatokat abban az esetben kell napirendre tűzni, ha azokat a Küldöttközgyűlés időpontja előtt legalább 14 nappal, írásban benyújtották az Elnökségnek címezve a sportegyesület székhelyén. (3) A Küldöttközgyűlésen, az összes szavazásra jogosult küldött legalább 2/3-os többségével a napirend kiegészíthető. Ez a rendelkezés alkalmazandó akkor is, amennyiben a szabályosan benyújtott napirend kiegészítése iránti javaslat tárgyában az Elnökség nem határoz. A Küldöttközgyűlés határozathozatala 20. § (1) A Küldöttközgyűlésen minden szavazásra jogosult küldött és a Szurkolói Klub elnöke 1 szavazattal rendelkezik. (2) A Küldöttközgyűlés a határozatait nyílt szavazással, az összes szavazásra jogosult küldött egyszerű szótöbbségével hozza, a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel. (3) A Küldöttközgyűlés a szavazásra jogosult küldöttek (a) legalább 3/4-es többségével dönthet: i.
a sportegyesület megszűnéséről,
ii.
az Alapszabály módosításáról,
(b) legalább 2/3-os többségével dönthet: i.
választott tisztségviselők megválasztásáról és visszahívásáról.
(4) A Küldöttközgyűlés bármely küldött indítványára a jelenlévők egyszerű szótöbbségével határozhat arról, hogy a tisztségviselők megválasztásáról vagy visszahívásáról titkos szavazással döntsön. (5) A szavazatokat a Küldöttközgyűlést levezető elnök számolja össze és a jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyv-hitelesítők hitelesítik. (6) A Küldöttközgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. (7) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Küldöttközgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, a hozott határozatokat, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát. (8) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető írja alá és két, a Küldöttközgyűlés által megválasztott személy hitelesíti. (9) Az Elnök a határozatokat közli az érintettekkel, illetve a Küldöttközgyűlési meghívó kézbesítési szabályai szerint kézbesíti a Szakosztályoknak. A választott tisztségviselők 21. § (1) A Küldöttközgyűlés által megválasztott tisztségviselők: (a) Elnök, (b) Elnökség szavazati joggal rendelkező tagjai, (c) Ellenőrző Bizottság tagjai, (d) Könyvvizsgáló, (e) Végelszámoló (végelszámolás esetén).
13/30 (2) A tisztségviselőket 5 évre választják. (3) Tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek a cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. (4) Nem lehet tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. (5) Nem lehet tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. (6) Nem lehet tisztségviselő aki a jelölését megelőző egy éven belül országgyűlési képviselő, önkormányzati képviselő vagy bármelyik politikai pártnak tagja, tisztségviselője volt, illetve egyéb politikai tevékenységet folytatott. (7) Az Ellenőrző Bizottság tagjainak kivételével a tisztségviselők megbízatása megszűnik az Elnök megbízatásának megszűnésével. Az Ellenőrző Bizottság megbízatása az Elnök megbízatásának lejártát követően, az új Elnök megválasztásával szűnik meg. (8) A tisztségviselők jogviszonya a megválasztás vagy kijelölés tisztségviselő általi elfogadásával keletkezik és megszűnik: (a) a tisztségviselő halálával, (b) a tisztségviselő általi lemondással, (c) a tisztségviselő helyébe lépő új tisztségviselő jogviszonyának létrejöttével, (d) a tisztségviselőt megválasztó vagy kijelölő szerv általi visszahívással. (9) Amennyiben az Elnök megbízatásának lejártáig nem kerül sor az Elnöki tisztség betöltésére, az Elnöki feladatokat az Elnökhelyettes önállóan, illetve amennyiben többen töltik be ezt a tisztséget, az Elnökhelyettesek együttesen látják el. A tisztségviselők megválasztása, visszahívása 22. § (1) A Jelölő Bizottság jogkörét és feladatait az Ellenőrző Bizottság látja el. Ahol jelen Alapszabály Jelölő Bizottságot említ, azalatt az Ellenőrző Bizottságot, mint a jelölő bizottsági jogkör gyakorlóját kell érteni. (2) A Jelölő Bizottság pályázatot hirdet a sportegyesület honlapján a sportegyesület Elnöki tisztségének betöltésére. A pályázatot az Elnöki megbízatás lejárata előtt 60 nappal, az Elnöki megbízás időközi megszűnése esetén a megszűnést követő 30 napon belül közzé kell tenni. (3) A Jelölő Bizottság tisztújító Küldöttközgyűlést hív össze, a pályázat kiírásától számított 60 napra. (4) A pályázati határidő 30 nap. A jelöltek pályázatukban javaslatot tehetnek a szervezeti felépítésre (szükség esetén az Alapszabály-módosításra), valamint az Elnökségi tagok személyére és az Elnök díjazására. (5) A Jelölő Bizottság a beérkezett pályázatokat véleményezi és az Elnökséggel a Szakosztályok szerveivel, tisztségviselőivel véleményezteti. A Jelölő Bizottság ezután kiválasztja azokat a pályázatokat, amelyek alapján a jelölt várhatóan az Elnöki tisztség színvonalas ellátására alkalmas, majd a kiválasztott pályázatokat az Elnökség elé terjeszti véleményezésre. A Jelölő Bizottság az általa kiválaszott pályázókat jelöli az Elnöki tisztségre, a pályázatban megjelölt Elnökséggel együtt és a jelöltekről, valamint az Elnökség véleményéről értesíti a küldötteket legkésőbb 14 nappal a Küldöttközgyűlés előtt. A jelölési eljárásban nem vehet részt az Ellenőrző Bizottság vagy az Elnökség azon tagja, aki az Elnöki tisztségre pályázik. (6) Nem tisztújító Küldöttközgyűlésen, amennyiben az Elnökség létszáma nem érte el a maximumot, a tagjaira az Elnök vagy az Elnök támogatásával bármely küldött jogosult javaslatot tenni.
14/30 (7) Az Ellenőrző Bizottság tagját a Küldöttközgyűlés összehívását követően, a Küldöttközgyűlés időpontja előtt legalább 5 nappal bármely nagykorú tag írásban jelölheti vagy a Küldöttközgyűlésen az összes szavazásra jogosult küldött többsége jelölheti. (8) A Könyvvizsgálót és a Végelszámolót az Elnök jelöli. (9) A tisztségviselőket bármely Küldöttközgyűlésen, rendkívüli Küldöttközgyűlésen meg lehet választani, illetve visszahívni, Elnököt azonban tisztújító Küldöttközgyűlésen kell megválasztani, visszahívására viszont bármely Küldöttközgyűlés, rendkívüli Küldöttközgyűlés jogosult. (10) Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a szavazásra jogosult küldöttek több, mint 2/3ának támogató szavazatát megszerezte. A tisztújító Küldöttközgyűlésen az Elnökkel együtt kerül sor a pályázatában jelölt Elnökség megválasztására. (11) Ha ezt a többséget a szükségesnél kevesebb pályázó érte el, a szavazást újabb fordulókkal mindaddig folytatni kell, amíg a pályázók közül kellő számú jelölt a többséget nem kapta meg, de legfeljebb háromszor. A harmadik sikertelen szavazás után új pályázatot kell kiírni, a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint, azonban az ott megjelölt határidők felére csökkentésével. (12) A Küldöttközgyűlés által megválasztott tisztségviselőket a Küldöttközgyűlés jogosult visszahívni az összes szavazásra jogosult küldött 2/3-os határozatával. Tekintettel arra, hogy az Elnök a sportegyesület vezető tisztségviselője, visszahívására csak új Elnök megválasztásával együtt kerülhet sor. Rendkívüli Küldöttközgyűlés 23. § (1) A rendkívüli Küldöttközgyűlést – az ok és a cél megjelölésével – össze kell hívni, ha: (a) az Elnökség tagjainak legalább 1/3-a, (b) legalább három Szakosztály felelős tisztségviselője, (c) a sportegyesület legalább 50 nagykorú tagja, (d) az Ellenőrző Bizottság javasolja. (2) A rendkívüli Küldöttközgyűlést össze kell hívni továbbá, ha: (a) az Elnök az ok és cél megjelölésével így határoz, (b) az Elnökség szavazati joggal rendelkező tagjainak száma 5 fő alá csökken, (c) az Ellenőrző Bizottság létszáma 3 fő alá csökken, (d) a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli, (e) a bíróság elrendeli. (3) Az Elnök köteles a rendkívüli Küldöttközgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha: (a) a sportegyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, (b) a sportegyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, (c) a sportegyesület céljainak elérése veszélybe került. (4) A rendkívüli Küldöttközgyűlést az Elnök hívja össze az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint. (5) A rendkívüli Küldöttközgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 1 hónapon belüli időpontra össze kell hívni. (6) A rendkívüli Küldöttközgyűlés napirendjét az összehívó határozza meg, de az összehívásra javaslatot tevő személy javaslatát kötelező a napirendbe felvenni. A napirend kiegészítésére csak a Küldöttközgyűlésen az összes szavazásra jogosult küldött legalább 2/3-ának egyetértésével lehet.
15/30 (7) A meghívót a rendkívüli Küldöttközgyűlés időpontja előtt legalább 5 nappal, a napirend megjelölésével kell kézbesíteni. (8) A rendkívüli Küldöttközgyűlésre egyebekben a rendes Küldöttközgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadóak. ÖRÖKÖS TISZTELETBELI ELNÖK(ÖK) 24. § (1) Az Örökös Tiszteletbeli Elnöki címet a sportegyesület annak adományozhatja, aki meghatározó mértékben öregbítette a sportegyesület hírnevét. Az Örökös Tiszteletbeli Elnökö(ke)t az Elnök javaslatára az Elnökség választja meg és tisztsége élete végéig megilleti. (2) Az Örökös Tiszteletbeli Elnök feladatai, jogai: (a) tanácskozási joggal részvétel a Küldöttközgyűlésen, (b) javaslattétel a sportegyesület kitüntetéseire, (c) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyekkel az Elnök megbízza és amelyeket elfogad. TISZTELETBELI ELNÖK 25. § (1) Az Elnök kiválaszthatja azt a személyt, aki jogosult viselni a Tiszteletbeli Elnöki címet, az Elnök megbízatásának lejártáig. (2) A Tiszteletbeli Elnök feladatai és jogai: (a) tanácskozási joggal részvétel a Küldöttközgyűlésen, (b) javaslattétel a sportegyesület kitüntetéseire, (c) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyekkel az Elnök megbízza és amelyet elfogad. AZ ELNÖKSÉG Az Elnökség tagjai 26. § (1) Az Elnökség szavazati joggal rendelkező tagjainak létszáma legalább 5 fő, legfeljebb 11 fő. Amennyiben az Elnökség szavazati joggal rendelkező tagjainak száma 5 fő alá csökken, haladéktalanul össze kell hívni a rendkívüli Küldöttközgyűlést. (2) Az Elnökség tagjai: (a) az Elnök, (b) a Küldöttközgyűlés által megválasztott tagok. (3) Az Elnök jogosult Tiszteletbeli Tago(ka)t kinevezni az Elnökségbe. Az Elnök által kinevezett Tiszteletbeli Tago(ka)t megilletik a megválasztott tagokat illető jogok és kötelezettségek, azzal, hogy az Elnökség ülésein szavazati joggal nem, csak tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkeznek. A Tiszteletbeli Tag nem minősül a sportegyesületi ügyintéző szerv tagjának. (4) Az Elnökség tagjának megbízási ideje az Elnök megbízási idejéhez igazodik. (6) Az Elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók. (5) Az Elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: (a) az elnökségi üléseken és az Elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel, (b) észrevételek, javaslatok tétele a sportegyesület működésével kapcsolatosan,
16/30 (c) felvilágosítás kérése a sportegyesülettel, a Szakosztályokkal, illetőleg a sportegyesület egyéb szerveinek működésével összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban. (7) Az Elnökségi tagság megszűnik: (a) a mandátum lejártával, (b) visszahívással, (c) lemondással, (d) elhalálozással. (8) Az Elnökség ülésein tanácskozási, javaslattételi joggal az Elnökhelyettesek és az Ellenőrző Bizottság Elnöke, valamint az Elnök által meghívottak lehetnek jelen. Az Elnökség feladata, hatásköre 27. § (1) Az Elnökség feladata és hatásköre: (a) az Elnök javaslata alapján megállapítja a sportegyesületi szintű sportszakmai vagy működési közvetlen állami forrásokból befolyó bevétel felhasználásának pénzügyi keretösszegét, a sportegyesület által bármilyen jogcímen használt, hasznosított létesítmények fenntartásával, üzemeltetésével és kisebb fejlesztésekkel, a sportegyesület működéséhez szükséges Ügyviteli szervezettel és a sportágakkal kapcsolatban, (b) a sportegyesület részére ingatlanvagyon tulajdonjogának megszerzésével, megterhelésével, elidegenítésével, hitel felvételével kapcsolatos döntések meghozatala, (c) vagyonkezelői jog gyakorlásával kapcsolatos döntések meghozatala, így a vagyonkezelésbe kerülő ingatlanok kezelésére vonatkozó döntések meghozatala, (d) döntés a sportegyesület közbeszerzési eljárásainak megindításáról, érvénytelenségéről, eredményéről, eredménytelenségéről, (e) a sportegyesület Küldöttközgyűlésének összehívása: a helyszín, az időpont és a tervezett napirendi pontok elfogadása, (f) a sportegyesület által tulajdonolt gazdálkodó szervezet(ek) beszámolóinak elfogadása, vezető tisztségviselőjének felmentvény megadása, vezető tisztségviselői díjazásának megállapítása, (g) a sportág működtetésére szóló megállapodások jóváhagyása vagy megszüntetése, (h) az Elnök javaslatára Szakosztályok megszüntetése, (i) a Fegyelmi Szabályzat megállapítása és módosítása, a fellebbviteli fegyelmi jogkör gyakorlása, (j) az Elnök javaslatára működési irányelvek (szakmai, szociális és támogatói programok) elfogadása, (k) az Elnök munkaszerződésének megkötése és módosítása (az Elnökség által kijelölt Elnökségi tag útján), a Küldöttközgyűlés díjazásra vonatkozó határozata alapján, illetve a munkáltató jogok gyakorlása az Elnökkel szemben, (l) Örökös Tiszteletbeli Elnök megválasztása, (m) jóváhagyja a sportegyesület díjazottjait az Elnök, az Örökös Tiszteletbeli Elnök, a Tiszteletbeli Elnök és a Szakosztályok javaslata alapján. (2) Az Elnökség tevékenységéről a Küldöttközgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. Az Elnökség működése 28. § (1) Az Elnökség ügyrendjét az Elnök határozza meg.
17/30 (2) Az Elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de legalább félévente egyszer ülésezik. (3) Az Elnökség ülését az Elnök hívja össze. (4) Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az Ellenőrző Bizottság Elnöke, az Elnök vagy az Elnökségi tagok 1/3-a az ok és a cél megjelölésével kéri. (5) Az ülés helyéről, időpontjáról és a napirendi pontokról 8 nappal korábban értesíteni kell az Elnökség tagjait és a meghívottakat. A napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos anyagokat az ülés előtt legalább 3 nappal meg kell küldeni. Halaszthatatlanul sürgős esetben, indoklás mellett az Elnök rövidebb határidőket is megállapíthat. (6) Az elnökségi ülések nem nyilvánosak, kivéve, ha az Elnök így határoz. Az Elnökségi ülésekről kép- vagy hangfelvételt csak az Elnök kifejezett engedélyével lehet rögzíteni, szerkeszteni vagy nyilvánosságra hozni. (7) Az Elnökség a szavazásra jogosult tagok több, mint a felének jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 1 órán belül ismételten össze lehet hívni. A megismételt ülés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt ülés időpontját már az eredeti meghívónak tartalmazni kell. (8) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő tagok egyszerű (ülés tartása nélküli határozatnál az összes tag) szótöbbségével hozza, azzal, hogy amennyiben szavazategyenlőség van, úgy az Elnök szavazata tekintendő többségi szavazatnak. (9) Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és két, az Elnökség által választott hitelesítő Elnökségi tag ír alá. (10) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés napirendi pontjait, a határozatokról szóló észrevételeket, határozatokat, a döntést támogatók és ellenzők számarányát és az aláírt jelenléti ívet. (11) Az Elnökségi ülésen hozott határozatokat sorszámmal kell ellátni. (12) Az Elnökség határozatait az ülésein, illetve ülés tartása nélkül írásban vagy hírközlő eszköz segítségével is jogosult meghozni. Az írásbeli vagy hírközlő eszköz útján történő döntéshozatalra szóló felhívást, a határozati javaslattal és az előkészítő dokumentációjával együtt az Elnök (vagy az Ügyvezető szervezet) küldi ki az Elnökségi tagok által a sportegyesület részére megadott címre vagy email címre. A felhívás – ellenkező bizonyításig – kézbesítettnek minősül: a postai cím tekintetében a kézbesítés napjával vagy a kézbesítés utolsó megkísérlésének napjával; az e-mail cím tekintetében a küldéssel egyidejűleg. Az Elnökségi tagoknak legalább 3 munkanapot – indokolt, sürgős esetben 1 munkanapot – kell biztosítani szavazataik leadásához. Az Elnökségi tagoknak szavazataikat, a támogatás, elutasítás egyértelmű jelzésével kell megtenniük a felhívás szerinti módon, és kézbesítési szabályainak alkalmazásával. A visszajelzés hiányát vagy a nem egyértelmű nyilatkozatot tartózkodásnak kell venni. A szavazatok leadására kiszabott határidőt követő 3 munkanapon belül az Elnök összesíti az eredményt és a szavazásnak megfelelő módon tájékoztatja az Elnökség tagjait a határozatról, részletezve a szavazati arányokat. Az Elnök tájékoztatója az Elnökség döntéséről szóló jegyzőkönyvnek felel meg. AZ ELNÖK 29. § (1) Az Elnök a sportegyesület vezető tisztségviselője. (2) Az Elnök a sportegyesület működését érintő valamennyi kérdésben jogosult dönteni, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a Küldöttközgyűlés, vagy az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartoznak vagy amelyeket a Küldöttközgyűlés saját hatáskörébe vont, illetőleg a sportegyesület más szervének hatáskörébe utalt. (3) A sportegyesület operatív tevékenységének irányítását és ellenőrzését az Elnökség közreműködésével az Elnök látja el.
18/30 (4) Az Elnök a sportegyesülettel munkaviszonyban áll. (5) Az Elnököt a Küldöttközgyűlés legfeljebb 5 éves időtartamra választja. Az Elnök ismételten megválasztható. (6) Az Elnök a feladata és hatáskörében: (a) önállóan képviseli a sportegyesületet, (b) biztosítja és felügyeli a sportegyesület törvényes és alapszabályszerű működését, (c) összehívja és vezeti a Küldöttközgyűlést, (d) végrehajtja a küldöttközgyűlési és elnökségi határozatokat, (e) elfogadja a sportlétesítmények házirendjét, (f) elfogadja és módosítja a sportegyesület működésével kapcsolatos pénzügyi, adatvédelmi és más operatív szabályzatokat, (g) vezeti és összehangolja a sportegyesület szakmai tevékenységét, az Elnökhelyettesekkel összehangolja az Elnökség és a Szakosztályok munkáját és a sportágat működtető gazdálkodó szervezetekben képviseli a sportszervezetet, (h) előkészíti és levezeti az Elnökség üléseit és összeállítja a napirendi pontokat, (i) kinevezi és visszahívja az Elnökhelyetteseket, a Szakosztály tisztségviselőit, a Szakosztály Elnökség tagjait, legfeljebb az Elnöki mandátum végéig, (j) irányítja a sportegyesület személyzeti munkáját és kialakítja annak Ügyviteli szervezetét, munkáltatói jogokat gyakorol az Elnökhelyettesek és a munkaviszonyban álló dolgozók felett, jóváhagyja a prémium- és jutalomkereteket, (k) létrehoz vagy megszüntet munkacsoportokat, (l) ellátja a sportegyesület napi ügyeinek vitelét, (m) kidolgozza és az Elnökség elé terjeszti a működési irányelveket (szakmai, szociális és támogatói programok), (n) javaslatot tesz az Elnökségnek a sportegyesület által bármilyen jogcímen használt, hasznosított létesítmények fenntartásával, üzemeltetésével és kisebb fejlesztésével kapcsolatos, a sportegyesület működéséhez szükséges Ügyviteli szervezet működésével kapcsolatos és a sportágak összességére szánt pénzügyi keretösszegre, (o) a Küldöttközgyűlés által elfogadott költségvetés, az Elnökség által elfogadott keretösszegek keretein belül dönt a sportegyesület gazdálkodásáról, irányítja és ellenőrzi a sportegyesület gazdálkodási tevékenységét, (p) dönt a Szakosztályok költségvetéséről, a sportegyesület költségvetésének és az Elnökség által elfogadott pénzügyi keretösszegek figyelembe vételével, (q) megfelelő fedezet birtokában dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő vagy az előirányzatot jelentősen meghaladó tételekről, (r) határoz gazdasági, vállalkozási tevékenység végzéséről, ennek körében gazdálkodó szervezetet, gazdasági társaságot alapít, dönt üzletrészszerzésről, vezető tisztségviselők kijelöléséről, visszahívásáról, (s) aláírási és utalványozási jogkört gyakorol, az esetleges szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseinek megfelelően, (t) kapcsolatot tart az országos, illetőleg a területi és helyi szövetségekkel, (u) dönt a sportági szakszövetségbe való belépésről, illetőleg kilépésről, (v) kijelöli a sportegyesület azon képviselőjét/képviselőit, aki(k) a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a sportági szakszövetségek közgyűlésén, illetve más szerveinek ülésén részt vesznek, (w) tájékoztatja a hírközlő szerveket a sportegyesület tevékenységéről,
19/30 (x) meghatározza a sportegyesület arculatát, ide nem értve a címert és a sportegyesület színeit, (y) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket szabályzat, illetőleg a Küldöttközgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal. (2) Az Elnök a tevékenységéről a Küldöttközgyűlésnek számol be. ELNÖKHELYETTESEK 30. § (1) Az Elnökhelyettest vagy Elnökhelyetteseket az Elnök nevezi ki. (2) Az Elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes, több Elnökhelyettes esetén, az Elnök által esetileg vagy általánosan meghatalmazott Elnökhelyettes helyettesíti. (3) A (2) bekezdésben meghatározott jogkörében felhatalmazott Elnökhelyettes az Elnök akadályoztatása esetén: (a) ellátja az Elnök hatáskörébe tartozó feladatokat, (b) képviseli a sportegyesületet. (4) Az Elnökhelyettesek feladatköre az Elnök döntése alapján az elnöki feladatkörből származtatható, elsősorban a pénzügyi és a sportszakmai területeken. (5) A (4) bekezdésben meghatározott jogkörükben (az elnöki feladatkörök megosztása szerint) az Elnökhelyettesek irányítják, szervezik és ellenőrzik a hatáskörükbe utalt szakterületek tevékenységét, így különösen: (a) irányítják és felügyelik a Szakosztályok működését, továbbá a Szakosztály Elnökségek és a Szakosztályok tisztségviselőinek munkáját, (b) a sportegyesület pénzügyi és sportszakmai döntéseinek előkészítésében döntő szerepet vállalnak, ennek érdekében egyeztetnek a Szakosztályokkal, (c) összehívják és vezetik a Szakosztályok vezetői értekezleteit, (d) irányítják az edzői, sportolói szerződések elkészítését, megkötését és nyilvántartását, (e) előkészítik a sportegyesület tervezett költségvetését, irányítják és felügyelik annak végrehajtását, különös tekintettel a Szakosztályok tervezett költségvetésének elkészítésére, a Szakosztályok bevonásával, (f) előkészíttetik a sportegyesületnek és gazdálkodó szervezeteinek éves beszámolóit, (g) felügyelik a sportegyesület által bármely jogcímen használt, illetve hasznosított létesítmények hatékony és gazdaságos működtetését, (h) előkészítik a Küldöttközgyűlések az Elnökség üléseit, jegyzőkönyveit, gondoskodnak a határozatok nyilvántartásáról. ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG 31. § (1) Az Ellenőrző Bizottság tagjait a Küldöttközgyűlés választja meg 5 éves időtartamra. Az Ellenőrző Bizottság nem minősül a Ptk. és a Civil törvény szerinti felügyelő bizottságnak. (2) Az Ellenőrző Bizottság legalább 3, de legfeljebb 5 tagból áll. (3) Az Ellenőrző Bizottság tagjai közül egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja az Elnökét. (4) Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik, melynek összehívására a Bizottság Elnöke köteles. Az Ellenőrző Bizottság jogosult ülésen kívül, írásban, illetve hírközlő rendszer útján is határozatot hozni, az Elnökség ilyen határozataira vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.
20/30 (5) A bizottsági ülések nem nyilvánosak, kivéve, ha az Ellenőrző Bizottság így határoz. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jelen lévő tagok írnak alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés napirendi pontjait, a határozatokról szóló észrevételeket, határozatokat, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személyüket is) és az aláírt jelenléti ívet. A határozatokat sorszámmal kell ellátni. (6) Az Ellenőrző Bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több, mint a fele jelen van. Határozatait egyhangúan hozza meg. Ügyrendjét maga határozza meg. (7) Az Ellenőrző Bizottságot az Ellenőrző Bizottság Elnöke irányítja. Az Elnök és az Elnökhelyettesek tanácskozási és javaslattételi joggal, a Könyvvizsgáló pedig tanácskozási joggal jelen lehet az Ellenőrző Bizottság ülésein. (8) Az Ellenőrző Bizottság feladatai: (a) a sportegyesület Alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése, (b) ennek érdekében a tisztségviselőktől jelentést, a sportegyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a sportegyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, (c) tisztújításkor ellátja a jelölő bizottsági feladatokat, (d) elbírálja a tagfelvételt megtagadó határozat elleni fellebbezést, (e) elsőfokú fegyelmi jogkört gyakorol. (9) Működéséért a Küldöttközgyűlésnek felel, évente írásbeli tájékoztatót készít és a Küldöttközgyűlés elé terjeszti elfogadásra. (10) Az Ellenőrző Bizottság a Küldöttközgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vesz. (11) Az Ellenőrző Bizottság köteles napirendre tűzni a Könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket. (12) Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet (Küldöttközgyűlést, Elnökséget) tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy (a) a sportegyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a sportegyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, (b) a tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. (13) A fent említett esetekben az intézkedésre jogosult vezető szervet az Ellenőrző Bizottság indítványára annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. (14) Nem lehet az Ellenőrző Bizottság tagja, illetve Könyvvizsgálója az a személy, aki a sportegyesület tisztségviselője. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ELNÖKE 32. § (1) Az Ellenőrző Bizottság Elnöke az Ellenőrző Bizottság közreműködésével segíti és felügyeli a sportegyesület tevékenységét. Az Ellenőrző Bizottság Elnöke a feladatait társadalmi megbízatásként látja el. (2) Az Ellenőrző Bizottság Elnökének feladatai és hatásköre: (a) az Ellenőrző Bizottság munkájának irányítása,
21/30 (b) a Küldöttközgyűlés és az Elnökség rendkívüli üléseinek összehívása, (c) tanácskozási joggal részvétel az Elnökség ülésein, (d) az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a küldöttközgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának felügyelete, (e) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket Küldöttközgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.
az
Alapszabály,
illetőleg
a
ÜGYVITELI SZERVEZET 33. § (1) A sportegyesület tevékenységével kapcsolatos operatív feladatok ellátására az Elnök Ügyviteli szervezetet működtet. Az Ügyviteli szervezet létszámát, valamint szervezetét az Elnök oly módon állapítja meg, hogy az biztosítsa a feladatok hatékony és gazdaságos ellátását. (2) Az Ügyviteli szervezet ellátja a sportegyesület teljes adminisztrációját, ügyviteli, jogi és pénzügyi feladatait, segíti az Elnököt, az Elnökhelyetteseket és a Szakosztályokat feladatainak ellátásában, részt vesz a sportegyesület szervei és tisztségviselői döntéseinek előkészítésében, gondoskodik a döntéseik végrehajtásáról. (3) Az Ügyviteli szervezetet az Elnök, az Elnökhelyettesek közreműködésével irányítja. Az Ügyviteli szervezet az Elnöknek és – helyettesítés vagy feladatmegosztás esetén – az Elnökhelyetteseknek tartoznak felelősséggel. A KÖNYVVIZSGÁLÓ 34. § (1) A Küldöttközgyűlés a sportegyesület gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére – legfeljebb 5 éves időtartamra - Könyvvizsgálót választ. (2) A Könyvvizsgáló a sportegyesületben más tisztséget nem viselhet. Könyvvizsgáló nem lehet a sportegyesülettel munkaviszonyban álló, illetőleg gazdasági feladatokat ellátó személy, továbbá az a személy, aki a sportegyesület Elnökségének tagjával, illetőleg a sportegyesületnél gazdasági feladatok ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll. (3) A Könyvvizsgáló tanácskozási joggal részt vehet az Elnökség, illetve az Ellenőrző Bizottság ülésein. (4) A Könyvvizsgáló feladata: (a) a sportegyesület pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata, (b) a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése, (c) az éves beszámoló felülvizsgálata, (d) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata, (e) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése, (f) a sportegyesületi, illetve állami tulajdon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése. (5) A Könyvvizsgáló feladata ellátása során jogosult a sportegyesület gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, tisztségviselőktől, munkavállalóktól tájékoztatást kérni, a sportegyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megtekinteni. (6) Az ellenőrzések megkezdéséről a Könyvvizsgáló tájékoztatni köteles az Ellenőrző Bizottság Elnökét és az Elnököt.
22/30 (7) Ha a Könyvvizsgáló a vagyonnak olyan változását észleli, mely veszélyezteti a követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a tisztségviselők, Ellenőrző Bizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az Elnökségnél kezdeményezni a Küldöttközgyűlés összehívását a szükséges intézkedések megtétele végett. Ha ezen kezdeményezés nem vezet eredményre, a Könyvvizsgáló köteles az általa feltárt körülményekről a törvényességi felügyeletet ellátó bíróságot értesíteni. (8) A Könyvvizsgáló a pénzügyi beszámolót a Küldöttközgyűlés elé terjeszti. SZAKOSZTÁLYOK 35. § (1) A sportegyesület egyes sportágainak működéséért a Szakosztályok, illetve a sportegyesülettel sportági együttműködési megállapodást kötő sportszervezetek, gazdálkodó szervezetek felelnek. (2) Az Elnök határoz a sportágak működtetésének formájáról és Szakosztályt hoz létre vagy a sportág működtetésére elsődlegesen sportszervezetet vagy más gazdálkodó szervezetet jelöl ki. Az Elnök a sportág működtetésére szóló megállapodást jóváhagyásra az Elnökség elé terjeszti. (3) A sportág működtetésére szóló megállapodás kiterjedhet a sportegyesület nevének, arculati elemeinek használatára, indulási jogának átruházására, a gazdálkodó szervezetben a sportegyesület által szerzett részesedésre, egyéb együttműködési kérdésekre. (4) A sportág működtetésére kijelölt és szerződött sportszervezet törvényes képviselője jogosult a Küldöttközgyűlésen tanácskozási joggal részt venni. (5) Az Elnökség jogosult megszüntetni a Szakosztályokat vagy a sportág működtetésére kötött szerződést. (6) A Szakosztályok az Elnöknek és az Elnökhelyetteseknek tartoznak felelősséggel. (7) A Szakosztály szervezete: (a) Tiszteletbeli Szakosztály Elnök (b) Szakosztály Elnökségi Tagok (c) Szakosztály szervei i. Szakosztálygyűlés ii. Szakosztály Elnökség (d) Szakosztály tisztségviselői i. Szakosztály Elnök és helyettese ii. Szakosztály Igazgató és helyettese iii. Szakmai Igazgatók és helyetteseik (8) A Szakosztályok az Elnök döntései alapján – az Elnökhelyettesek irányításával – végzik tevékenységüket. (9) A Szakosztályok feladatai: (a) a sportegyesületi célok megvalósításának elősegítése, (b) Elnökség által elfogadott működési irányelvek (szakmai, szociális és támogatói programok) betartása, (c) a Szakosztályba tartozó sportolókkal kapcsolatos oktató-nevelő munka ellátása, a sportág utánpótlás-nevelésének megszervezése, (d) a sportághoz tartozó tagok foglalkoztatásának megszervezése, illetőleg a versenyeken, mérkőzéseken való részvétel szervezése, tevékenységük fejlesztése, versenyek és bajnokságok lebonyolítása, (e) a Szakosztály tagjainak nyilvántartása, a sportegyesületi tagdíjak, tanfolyamdíjak beszedése és elszámolása az Ügyviteli szervezet felé és a befizetésről szóló bizonylatok kézbesítése,
23/30 (f) a létesítményi házirendek betartása és betartatása, (g) kapcsolattartás a szülőkkel és szülői értekezlet tartása, (h) a Szakosztályok eredményes működéséhez, a sportoláshoz, testedzéshez, természetjáráshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek – ide nem értve a létesítményeket – és a vállalt pénzügyi források megteremtése, (i) felelős gazdálkodás - a gazdálkodási szabályok és az Elnök által meghatározott költségvetés kereteinek betartásával, (j) a Szakosztály költségvetésével kapcsolatos pénzügyi, számviteli feladatok előkészítése, javaslattétel a Szakosztály éves költségvetésére és a testvérkedvezmények megállapítása legfeljebb a mindenkori tagdíj, tanfolyamdíj 40%-nak erejéig, (k) felelős adatszolgáltatás a sportegyesület által kapott támogatások elszámolásaiban, (l) a Küldöttközgyűlés küldötteinek megválasztása, a Szakosztály legfőbb betöltött tisztségének tisztségviselője által összehívott Szakosztálygyűlés keretében vagy írásban, (m) a Sportágfejlesztési Program szakmai célkitűzéseinek végrehajtása, (n) az Elnök megbízása alapján a sportegyesület képviselete az országos, illetőleg területi és helyi sportági szakszövetségekben, kapcsolattartás ezekkel, (o) közreműködés az ifjúsági és a lakosság szabadidősportjával összefüggő sportegyesületi feladatok meghatározásában és ellátásában, (p) a mindenkori sportegyesület által előírt adatlap tagokkal és tanfolyamon résztvevőkkel történő kitöltése és meghatározott időn belüli leadása, (q) a Szakosztály hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása. (10) A Szakosztály költségvetése tartalmazza a létesítményi, sportszakmai, személyi költségeket és az Ügyviteli szervezet működtetéséhez szükséges adminisztrációs hozzájárulást. Szakosztálygyűlés 36. § (1) A Szakosztálygyűlés hatásköre a Küldöttközgyűlés szakosztályi küldötteinek megválasztása. (2) A Szakosztálygyűlés a Szakosztály sportegyesületi rendes tagjaiból áll, mely tagok közül kizárólag a nagykorú tagok bírnak szavazati joggal. (3) A Szakosztálygyűlést a Szakosztály legfőbb betöltött tisztségének tisztségviselője jogosult összehívni, a meghívót a helyben szokásos módon kell közzétenni. (4) A Szakosztálygyűlés határozatképes, amennyiben az arra jogosultak több, mint a fele megjelent. Határozatképtelenség esetén megismételt Szakosztálygyűlést kell tartani, mely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. (5) Szakosztálygyűlés összehívása helyett, a Szakosztály összehívására jogosult, a küldöttek írásbeli megválasztására is felhívhatja a tagokat. A sportegyesületnek a Szakosztály keretén belüli tagját válaszhatják küldöttnek. (6) A Szakosztálygyűlés összehívásra jogosult rávezeti a jelölteket a szavazóívre és a Küldöttközgyűlés előtt legalább 15 napra kifüggeszti az sportegyesület szokásos értesítési helyén és felhívja a Szakosztály tagjait a szavazásra. (7) Az írásbeli szavazásra szavazóíven, a sportegyesület tagjának nevének és aláírásának feltüntetésével kerül sor. A küldöttek megválasztásánál minden tagnak egyenlő szavazati joga van. (8) A sorrendben legtöbb szavazatot kapó jelöltek lesznek küldöttek a szakosztályi küldöttlétszám betöltéséig. Egyenlő szavazatszám esetén azonban a Szakosztálygyűlés összehívására jogosult személy dönt.
24/30 Szakosztály Elnökség 37. § (1) A Szakosztály Elnöksége az alábbi személyekből áll (ha az adott tisztség betöltött): (a) Szakosztály Elnök és helyettese, (b) Szakosztály Elnökségi Tagok, (c) Tiszteletbeli Szakosztály Elnök, (d) Szakosztály Igazgató és helyettese, (e) Szakmai Igazgatók és helyetteseik. (2) A Szakosztály Elnökségének szakosztályi tisztségviselőnek nem minősülő tagjait az Elnök jogosult a Szakosztály Elnökségbe kijelölni, illetve visszahívni. (3) A Tiszteletbeli Szakosztály Elnök a Szakosztály Elnökség munkájában nem vesz részt, de a Szakosztály Elnökség ülésein javaslattételi és szavazati jog illeti meg. (4) A Szakosztály Elnökség az Elnök által elfogadott szakosztályi költségvetést végrehajtja, forrásait előteremti. (5) A Szakosztály Elnökség üléseit az Elnök, az Elnökhelyettesek és a Szakosztály Elnökségének bármely tagja jogosult összehívni, a napirend megjelölésével és az Elnök, valamint az Elnökhelyettesek meghívásával. (6) A napirendre a Szakosztály Elnökségének bármely tagja javaslatot tehet. (7) A Szakosztály Elnökség ülését az összehívásra jogosult személyek jogosultak levezetni és elkészítik az ülés jegyzőkönyvét. (8) A Szakosztály Elnökség ülésén az Elnök vagy az Elnökhelyettesek támogató szavazata nélkül érvényes döntés nem hozható. A Szakosztály tisztségviselői 38. § (1) Amennyiben egy adott szakosztályi tisztség nem betöltött, a sorban utána következő első betöltött tisztség tisztségviselője látja el feladatait. (2) A Szakosztályok munkáját a Szakosztály Elnök irányítja. (3) A Szakosztály Elnök feladatát társadalmi munkában látja el, de költségtérítésre jogosult. (4) A Szakosztály Elnöke az Elnöknek és - helyettesítés vagy feladatmegosztás esetén - az Elnökhelyetteseknek tartozik felelősséggel. (5) A Szakosztály Elnök - az Elnökhelyettesek közreműködésével - elkészíti a Szakosztály költségvetésének tervezetét és az Elnök elé terjeszti. (6) A Szakosztály Elnökhelyettes és a Szakosztály Elnökségi Tagok közvetlenül a Szakosztály Elnöknek, közvetve pedig az Elnöknek és – helyettesítés vagy feladatmegosztás esetén - az Elnökhelyetteseknek tartoznak felelősséggel. (7) A Szakosztályok operatív feladatait a Szakosztály Igazgató és/vagy a Szakmai Igazgatók látják el a helyetteseik segítségével. A Szakosztály Igazgató, a Szakmai Igazgatók és helyetteseik díjazásban részesülhetnek. (8) A Szakosztály Igazgató és helyettese, valamint a Szakmai Igazgató és helyettese közvetlenül a Szakosztály Elnöknek vagy helyettesének, közvetve pedig az Elnöknek és – helyettesítés vagy feladatmegosztás esetén - az Elnökhelyetteseknek tartoznak felelősséggel.
25/30 SZURKOLÓI KLUB 39. § (1) A Szurkolói Klub közvetíti a szurkolók érdekeit, javaslatait a sportegyesület szervezete felé. (2) A sportegyesület által regisztrált Vasas-függő jogosult részt venni a Szurkolói Klub munkájában. (3) A Szurkolói Klub jogai és kötelezettségei: (a) A Szurkolói Klub szervezeti és működési szabályait maga határozza meg azzal, hogy nem lehet ellentétes a sportegyesület Alapszabályával, szerveinek, tisztségviselőinek határozatával és a társadalmi szervezetekkel kapcsolatos demokratikus jogelvekkel. A Szurkolói Klub az Elnök hozzájárulásával más néven is működhet. Szervezete és tevékenysége jogszabállyal nem lehet ellentétes. Amennyiben a Szurkolói Klub megsérti a jelen bekezdésben foglalt szabályokat vagy súlyosan megsérti saját szervezeti működési szabályait, az Elnök - a jogsértés fennállásáig korlátozhatja jogainak gyakorlásában. (b) A Szurkolói Klub tagjai közül Elnököt választ. (c) A Szurkolói Klub (Küldöttközgyűlésenként) 5 delegáltat választ, akik a sportegyesület Küldöttközgyűlésén tanácskozási joggal részt vehetnek. (4) A Szurkolói Klub Elnökének jogai és kötelezettségei: (a) a képviseli a szurkolók érdekeit a sportegyesület szervei felé, (b) javaslatokat tehet az Elnök részére a sportegyesület működésével kapcsolatosan, (c) szavazati joggal részt vehet a Küldöttközgyűléseken, (d) irányítja a Szurkolói Klub tevékenységét és betartatja a Szurkolói Klubra vonatkozó szabályokat, (e) javaslata alapján az Elnök elfogadja a „Breyer Zoltán” Szurkolói Díj díjazottját. SZPONZORI KLUB 40. § (1) A Szponzori Klub 2014. december 31-i hatállyal megszűnik. KITÜNTETÉSEK 41. § (1) A sportegyesület - az Elnök, az Örökös Tiszteletbeli Elnök, Tiszteletbeli Elnök és a Szakosztályok javaslata alapján, az Elnökség jóváhagyásával - minden évben díjazni kívánja az előző naptári évben, illetve csapatsportágnál szezonban, a sportegyesülethez kapcsolódón kiemelkedő munkát végzett, illetve kiváló eredményt elért személyeket. (2) Állandó éves díjak: (a) Az Év Versenyzője -
FELNŐTT: A megítéléskor a naptári év, illetve szezon során elért kiemelkedő nemzetközi
és hazai eredmények az irányadóak. Külön kerül kiosztásra egy csapatsportágbeli versenyzőnek és külön egy egyéni sportolónak. -
UTÁNPÓTLÁS: A
megítéléskor a magyar korosztályos bajnokságokban elért eredmények az irányadóak. Amennyiben a magyar bajnoki eredmények nem döntenek, úgy az esetleges nemzetközi eredmények tekintendők irányadónak (az eredmények kizárólag utánpótlás versenyekre értendők). Külön kerül kiosztásra egy csapatsportágbeli versenyzőnek és külön egy egyéni sportolónak.
26/30 (b) Az Év csapata -
FELNŐTT:
A megítéléskor a szezon során elért kiemelkedő nemzetközi és hazai eredmények az irányadóak.
-
UTÁNPÓTLÁS: A
megítéléskor a magyar korosztályos bajnokságokban elért eredmények az irányadóak. Amennyiben a magyar bajnoki eredmények nem döntenek, úgy az esetleges nemzetközi eredmények tekintendők irányadónak (az eredmények kizárólag utánpótlás versenyekre értendők).
(c) Az Év Edzője -
FELNŐTT:
A legjobb nemzetközi eredményt elért sportoló vagy csapat edzőjének jár, ezen eredmények hiányában a magyar bajnokságban legjobb eredményt elért sportoló vagy csapat edzője kapja. Külön kerül kiosztásra egy csapatsportágbeli edzőnek és külön egy egyéni sportoló edzőjének.
-
UTÁNPÓTLÁS:
A legjobb hazai eredményt elért sportoló vagy csapat edzőjének jár, több jelölt esetén az esetleges külföldi eredmény az irányadó (az eredmények kizárólag utánpótlás versenyekre értendők). Külön kerül kiosztásra egy csapatsportágbeli edzőnek és külön egy egyéni sportoló edzőjének.
(d) Az Év Szakosztálya -
Az „Év Szakosztálya” díjat minden évben ki lehet osztani, külön az egyéni sportágak és külön a csapatsportágak Szakosztályai tekintetében.
-
Az „egyenlő esélyek” biztosítása érdekében, kifejezetten nem csak az egyéni sportolók és csapatok sport eredménye alapján jár az elismerés, hanem további szempontok figyelembevételével:
-
adminisztratív fegyelmezettség,
-
a sportegyesület érdekében végzett kommunikációs munka,
-
baráti kör szervezése,
-
interaktív kapcsolat a szülőkkel,
-
egyéb összetartó rendezvények,
-
saját költségvetés előteremtése érdekében végzett munka,
-
utánpótlás létszáma növelése érdekében végzett munka (tanfolyamok, nyári táborok, stb.),
-
külső bázisokkal, iskolákkal együttműködés eredményessége,
Az egyéni sportágaknál az előző naptári évi időszakot, a csapatsportágaknál az előző évben lezárt szezon szerinti időszakot kell figyelembe venni.
(3) Kiemelt díjak: (a) A Vasas SC Örökös Bajnoka -
Azon aktív vagy visszavonult Vasas-sportoló kaphatja, aki több kiemelkedő nemzetközi vagy hazai sporteredményt ért el a pályafutása során és legalább egyszer bajnoki címet ért el a sportegyesület színeiben. Sportolói pályafutása így a Vasas névhez jelentősen kötődik.
(b) A Vasas SC Örökös Tagja -
Azon sportoló, edző, vezető, munkatárs, illetve támogató kaphatja, aki munkájával vagy eredményeivel egy jelentős időszakon (legalább 10 éven) keresztül hozzájárult a sportegyesület sikeres működéséhez.
(c) A Vasas SC Aranygyűrűse -
Aranygyűrűs kitüntetést kaphat, aki legalább tízévnyi, de akár több évtizednyi kiemelkedő sportolói, sportszakmai, sportvezetői, szponzorációs, társadalmi vagy
27/30 egyéb más munkájával és személyiségével kiemelkedően hozzájárult a sportegyesület sikeres működéséhez és hírnevének növeléséhez. (d) A Vasas Támogatásáért -
A „Vasas Támogatásáért" díjat kaphat minden olyan szervezet, amely szponzorációs munkájával folyamatosan vagy kiemelten támogatta a sportegyesületet, így támogatása a Vasas Sport Club életét meghatározó módon befolyásolta. A díjat az adott évben egy szervezet kaphatja meg.
(e) A Vasas SC Életműdíjasa -
Ezt a díjat azon 70. életévüket betöltött edzők, munkatársak, vezetők, támogatók kaphatják, akik életművükkel kiemelkedően öregbítették a sportegyesület hírnevét, illetve munkájukkal kiemelkedően segítették a sportegyesület céljait, összességében minimum 25 éven keresztül.
-
Az életműdíjasok örökös jogot szereznek a Vasas SC Küldöttközgyűlésén való részvételre, felszólalásra és javaslattételre.
-
Az Életműdíjjal egyszeri pénzjutalom jár, amely megegyezik a KSH által előző évre megállapított bruttó átlagkereset összegével.
-
Az Életműdíj posztumusz is odaítélhető.
-
A Vasas SC életműdíjasait elhalálozásuk esetén a sportegyesület saját halottjának tekintheti.
(f) „Breyer Zoltán” Szurkolói Díj -
Ezt a díjat azon Vasas szurkoló kaphatja, aki magatartásával, tevékenységével éveken keresztül segítette a sportegyesületet. A díjat - a 41. § (1) bekezdésétől eltérően - a Szurkolói Klub javaslata alapján, az Elnök ítéli oda. A díjat az adott évben egy személy kaphatja meg.
(g) Elnöki Különdíj -
A különdíjjal az Elnök jogosult elismerni a Vasas Sport Club-hoz kötődő személyek sportért és a sportegyesületért tett erőfeszítéseit.
-
A díjat az adott évben egy személy kaphatja meg. A SPORTEGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA 42. §
(1) A sportegyesület a Küldöttközgyűlés által elfogadott éves költségvetés alapján, az Alapszabályban meghatározott célok megvalósítása érdekében gazdálkodik. (2) A sportegyesület szolgáltatásai fenntarthatósága biztosítása érdekében az ésszerű gazdálkodás elve szerint jár el, amely alapján az éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei (adományok és felajánlások, költségvetési támogatások, gazdasági-vállalkozási tevékenységek bevétele, önkéntesek nem pénzbeli hozzájárulása, más bevételek) egyensúlyban legyenek. (3) A sportegyesület az Alapszabályban meghatározott célok szerinti tevékenységet (a továbbiakban: célja szerinti tevékenység) folytat. A sportlétesítmények sportcélú használata, működtetése, üzemeltetése, fenntartása, hasznosítása, a sportegyesület alaptevékenységének minősül. (4) A sportegyesület céljai megvalósításának gazdasági feltételei megteremtése érdekében, illetve vagyoni értékű jogainak hasznosítására, valamint kiegészítő tevékenységként vállalkozási tevékenységet is végezhet, ennek körében (önállóan vagy más személyekkel együtt) gazdálkodó szervezetet, gazdasági társaságot alapíthat, ilyenbe tagként beléphet és az általa működtetett társaságok részére - az Elnök döntése alapján - működési támogatást nyújthat.
28/30 (5) A sportegyesület nevével, címerével, logójával és minden, a nevéhez kapcsolódó jogra, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítői jogra egy évnél hosszabb időtartamra hirdetési, reklám illetve közvetítői szerződést köthet a sportegyesület többségi tulajdonában lévő gazdasági társasággal, illetve olyan civil szervezettel, amely alapszabályában kifejezetten támogatja a sportegyesület céljait. (6) A sportegyesület bevételei: (a) a célja szerinti tevékenység bevétele (tagdíjak, céltámogatások stb.), (b) a vállalkozási tevékenység bevétele. (7) A sportegyesület költségei (kiadásai): (a) célja szerinti tevékenység közvetlen költségei, (b) vállalkozási tevékenység közvetlen költségei, (c) egyéb közvetett (a cél szerinti és a vállalkozási tevékenység arányában megosztandó) költségek (kiadások). (8) A sportegyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A sportegyesület tagjai a tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek. (9) A sportegyesület az éves költségvetési tervét a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján készített beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően készíti el. (10) A sportegyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, másodlagos tevékenységként végez (vállalkozási tevékenység: a jövedelem – és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenység, ide nem értve a bevétellel járó cél szerinti tevékenységet, valamint a tevékenységéhez nyújtott támogatást), gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. A SPORTEGYESÜLET MEGSZŰNÉSE 43. § (1) A sportegyesület megszűnik: (a) megszűnésének a Küldöttközgyűlés általi elhatározásával, (b) más egyesülettel való egyesülésével, szétválással, (c) felszámolásával, (d) ha a célját megvalósította vagy a céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg, (e) a sportegyesület tagjainak száma 6 hónapon belül nem éri el a 10 főt, (f) ha az arra jogosult törvényességi felügyeleti szerv megszünteti. (2) A sportegyesületre a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait kell alkalmazni. A sportegyesület végelszámolóját megilleti az Elnök, mint vezető tisztségviselő jogai és kötelezettségei. (3) A sportegyesület megszűnéséről csak a Küldöttközgyűlés szavazati joggal rendelkező küldötteinek legalább ¾-es többsége jogosult határozni. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 44. § (1) A sportegyesület, mint sportszervezet köteles nyilvántartásba vételét kérni az illetékes bíróságon és adatokat szolgáltatni az állami sportinformációs rendszerről szóló külön jogszabály szerint.
29/30 45. § (1) A sportegyesület a Ptk-nak, az alkalmazott által okozott kárért való felelősségi szabályai szerint felel minden kárért, amelyet a vele szerződéses viszonyban álló sportolói, illetve sportszakemberei szerződésben foglalt tevékenységükkel kapcsolatban harmadik személynek okoznak. 46. § (1) A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Civil törvény és a Sporttörvény rendelkezései az irányadók. Záradék Jelen Alapszabályt a Vasas Sport Club Küldöttközgyűlése 2014. október 14. napján fogadta el a korábbi Alapszabály átfogó módosításaként és az Alapszabály jelen módosítása ezen a napon lépett hatályba.
....................................................................... Markovits László Elnök Ellenjegyzem:
30/30
1. sz. melléklet
A Vasas Sport Club sportágai és azokat működtető Szakosztályok, illetve sportszervezetek
atlétika birkózás, szumó
Atlétika Szakosztály Birkózó és Szumó Szakosztály fitnesz, aerobik Fitnesz-Aerobik Szakosztály jégkorong Jégkorong Szakosztály kézilabda Kézilabda Szakosztály kosárlabda Vasas Kosárlabda Kft. labdarúgás (felnőtt) Vasas Futball Club Kft. labdarúgás (utánpótlás) Vasas Akadémia Kft. ökölvívás Ökölvívó Szakosztály röplabda Röplabda Szakosztály sakk Sakk Szakosztály sí Sí Szakosztály szabadidősport Szabadidősport Szakosztály tenisz Tenisz Szakosztály természetbarát Természetbarát Szakosztály vívás Vívó Szakosztály vízilabda Vízilabda Szakosztály kajak-kenu Kajak-Kenu Szakosztály torna Torna Szakosztály úszás Úszó Szakosztály
